Kodály Tavasz 2023

KODÁLY TAVASZ

TARTALOM

KÖSZÖNTŐ BÉRLETES KONCERTEK

Hommage á Ligeti György

A Kék Duna partán 3. A Grál szent templomában

Várjon, Zimmermann, Widmann

Elveszett és megtalált remekművek

Kodály Filharmonikusok 100

KAMARASOROZAT A bécsi iskola 2.

Barokk mesterek 1.

Barokk mesterek 2.

KODÁLY KÓRUS

Príma primák “Ne félj, mert megváltottalak”

Hölgyválasz

Kortárs koncertek a Kodály Kórussal a Budapest Music Centerben

EZ KLASSZ!

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS:

Klassz Pont

(Halköz Üzletház külső-oldalsó utcafront; Debrecen, Simonffy u. 4-6; telefon: +36 20 368 9897, e-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu)

Kölcsey Központ, jegypénztár

(Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52 518 400);

Tourinform Iroda

(Debrecen, Piac u. 20; telefon: +36 20 450 0506)

Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók!

Támogatóink:

IMPRESSZUM

Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C.

E-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel ügyvezető

Főszerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Kiss Judit Erzsébet, KocsisHolper Zoltán // Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft.

Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com

Megjelenik: 1200 példányban Debrecen területén

A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet

3 4 4 6 8 10 12 14 16 16 18 20 22 22 24 26 28 30

KÖSZÖNTŐ

Kedves Közönségünk!

A tavaszhoz illő üdeséggel, színességgel és frissességgel várjuk Önöket az elkövetkező hónapokban. Egyre hosszabbak a napok, egyre több fény szökik az életünkbe és reményeim szerint ezt minden tekintetben átélhetjük majd.

Petőfi Sándor vidám soraival köszöntöm Önöket. Okkal tettem ezt, hiszen idén országszerte programokkal emlékezünk születésének 200 éves évfordulójára. A Kodály Kórussal mi is előtte tisztelgünk ifjúsági programunkkal, valamint budapesti kortárs sorozatunk májusi koncertjével. De más jubileumokban is gazdag ez az időszak: március elején Ligeti György születésének centenáriuma alkalmából hallhatnak különleges koncertet együtteseink előadásában, majd az évad zárásaként a szívünknek is kedves évfordulót ünneplünk – a Kodály Filharmonikusok 100 éves fennállását.

A kedves emlékezések mellett a misztériumoknak sem leszünk híján április havában, hiszen a nagyhét és a húsvét titka mellett a Grál szent templomába is betekinthetnek koncertjeinken. Igazi szórakozást és kikapcsolódást kínálnak a bécsi iskola remekeit és a barokk mestereket felvonultató kamarakoncertek, az énekkar tematikus koncertjei, vagy a zenekar gyermekeknek szóló délelőttjei.

Színes és kreatív programjainkkal szeretnénk, ha egy pillanatra kiléphetnének a mindennapokból, hogy feltöltődjenek és lélekben gazdagodjanak a zene jótékony hatása által. Köszönjük, hogy velünk vannak és még attól sem riadnak vissza, ha az aktivitásukra számítunk: ha kell, szavaznak a műsorról, vagy akár – mint legutóbb – négy szólamban énekelnek velünk, közös örömünkre.

Hívjuk és várjuk Önöket tavasszal is, találkozzunk programjainkon!

Kocsis-Holper Zoltán a Kodály Kórus vezető karnagya

„Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Zöld föld felett, kék ég alatt a Hangos pacsírta fütyörész: Dalával a napot kicsalta, A nap rá gyönyörködve néz.”

(Petőfi Sándor: Mi kék az ég!)

- 3 -

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET GULYÁS BÉRLET

HOMMAGE Á LIGETI GYÖRGY

2023. március 8. 19:00

Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

MŰSOR: u Ligeti: „Poème Symphonique” 100 metronómra u Ravel: G-dúr zongoraverseny, M. 83 u Ravel: La Valse u Ligeti: Clocks and Clouds u Ravel: Valses nobles at sentimentales

KÖZREMŰKÖDIK: u Fejérvári Zoltán – zongora u Kodály Filharmonikusok u Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

VEZÉNYEL: Vajda Gergely

JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

A száz éve született Ligeti György Kodály és Bartók mellett minden kétséget kizáróan a huszadik század világszerte legismertebb és legjelentősebb magyar zeneszerzője. Az erdélyi születésű komponistát zeneakadémiai tanulmányai és pályakezdése egyaránt Budapesthez kötik. 1956-os külföldre távozása után zenei kifejezésmódja az avantgárd irányába fejlődött tovább, inkább a tárgyszerű, mint a folyamat jellegű zenei formákat részesítve előnyben. A meghökkentő módon száz metronómra komponált „Poéme simfonique” – mely inkább tekinthető zenei performansznak, mint hagyományos műalkotásnak – a polifonikus zenei struktúrát vizsgálja. Tiszta formában itt jelenik meg először Ligeti egyik jellegzetessége, a mechanikus jellegű, gépezetek ketyegését imitáló zene, melyet egy gyermekkorában olvasott Krúdy-novella és Chaplin Modern idők című filmje ihletett. A mű előadásakor az előadók a pódiumon felállított metronómok mindegyikét felhúzzák és különböző sebességre állítják. Ezután a kar-

LIGETI GYÖRGY

mester döntésétől függően az összes készülék egyszerre elindul. Ahogyan a metronómok idővel egymás után leállnak, észlelhetővé válik egyfajta periodicitás. Végül már csak egyetlen metronóm ketyeg egyedül, majd ismét csend következik. A különös, experimentális mű bemutatója 1963-ban a hilversumi Gaudeamus Zenei Napok keretében zajlott le.

letűnésének művészi víziója is. Első hallásra Ravel és Ligeti zeneszerzői világa nagyon távol áll egymástól, mégis, ha elolvassuk a francia komponista előszavát, rábukkanunk arra a szálra, mely összekötő kapocs lehet a Clocks and Clouds című Ligeti opusszal. Ravel a következőképpen írja le a La Valse indítását:

Viszonylag kevés olyan alkotása van a zenetörténetnek, mely szerzőjének bevallása szerint nem akar mást, mint szórakoztatni. Ezen kivételekhez tartozik Ravel 1932-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye is, mely Mozart és Saint-Saëns művészetére reflektál, de hangvételére a baszk népzene és a jazz is erős hatást gyakorolt. Az alapvetően hagyományosan formált lendületes nyitótétel különlegessége, hogy három kadenciát is tartalmaz, először a hárfa, utána a fafúvósok, végül a szólózongora variálja a tematikus anyagot. A következő – monológ jellegű – varázsos Larghetto Mozart klarinétkvintettjének lassú tételét idézi fel. A zongora mellett a fuvola és az angolkürt jut hálás szólófeladathoz. A versenymű három tétele közül az utolsó a legrövidebb, alig több, mint négy perc folyamatos száguldás. Elemzők szerint Stravinsky

Petruskájának miliőjét éppúgy idézi, mint egy modern karnevál hangulatát, vagy akár Gershwin zenei világát. Ravel G-dúr zongoraversenye kaleidoszkópszerű villódzásával, megkapó

dallamosságával méltán talált helyet a 20. század legnépszerűbb versenyműveinek sorában.

La Valse című, 1920-ban bemutatott tánckölteményben

Maurice Ravel a császárváros, Bécs hangulatát idézi

meg. Virtuóz kompozíciója hódolatteljes emlékezés ifj.

Johann Strauss művészete előtt, ugyanakkor egy korszak

„A keringőző párok halványan kivehetők a kavargó felhőkön keresztül. A felhők fokozatosan eloszlanak…”

Ligeti György Clocks and Clouds (Órák és felhők) című zenekari művének tényleges ihletője Karl Raimund Popper angol-osztrák filozófus azonos című esszéje volt. Popper két, a természetben lejátszódó folyamatot ír le, melyek közül az egyik pontosan mérhető (órák), a másik pedig határozatlan eseményekből áll (felhők).

Ligeti aprólékosan változó ritmikai mintákon keresztül egy képlékeny textúrát tár a hallgató elé, amelyben a homogén jellegű zenei anyag kevés különbséget mutat a meghatározott, periodikusan ketyegő ritmus és a felhőkké való elmosódott feloldódás között. A zeneszerző harmóniai szempontból is „órákat” és „felhőket” hoz létre. Öt fuvola alkotja a Clocks and Clouds harmonikus vázának gerincét. Öt klarinét és a tizenkét hangú női kórus – mely a nemzetközi fonetikus ábécéből származó szótagokat intonál – a harmóniák megvalósításában, valamint a magas hangszínekben kombinálódik velük. Ezzel szemben a többi hangszer, különösen a két hárfa, a négy fagott, a két trombita és a vonósok egzakt ritmikai mintákat produkálnak. – baljos

- 5 -

GERGELY

FEJÉRVÁRI ZOLTÁN

VAJDA

–

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

A KÉK DUNA PARTJÁN 3.

2023. március 22. 19:00

Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

MŰSOR: u Mozart: C-dúr szimfónia, K. 338 u Mozart: d-moll zongoraverseny, K. 466. u Beethoven: IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60.

KÖZREMŰKÖDIK: u Baross Ádám – zongora u Kodály

Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Mozart K. 338 jegyzékszámú C-dúr szimfóniáját 1780-ban komponálta. A derűs, életvidám mű, bár nem tartozik a leggyakrabban játszott alkotások közé, mégis számos figyelemre méltó vonással rendelkezik. Háromtételes szerkezete önmagában nem meglepő, hiszen a korai klasszikában ez még általános volt. Mozart kézirata viszont tartalmaz egy 14 ütemnyi menüett kezdeményt is, melyet a zeneszerző egy áthúzással érvénytelenített.

Ez arra utal, hogy eredeti tervei szerint négytételes szimfóniát készült írni, mely végül nem valósult meg. Az is elgondolkodtató, hogy az 1780-ban komponált egyéb Mozart darabok is mind C-dúr hangneműek (K. 336 Templomi szonáta, K. 337 Missa solemnis,

JOHANN NEPOMUK DELLA CROCE: A MOZART CSALÁD (1780)

K. 339 Vesperae solennes de confessore). A szimfónia első tétele szonátaformában íródott, de az ún. olasz nyitányok stiláris és formai elemeit is hordozza. A tétel expozícióját nem ismétli meg, a kidolgozásban pedig teljesen új anyagot használ. Fagottal kiegészített vonóskaron szólal meg az F-dúr hangnemű középső tétel, melynek további érdekessége az osztott brácsaszólam. A zárótétel ismét szonátaformájú, és – nyilvánvalóan Mozart korábbi itáliai élményeinek hatására – lendületes tarantella és saltarello ritmusokat tartalmaz.

Ha az előbbiekben jelentőséget tulajdonítottunk a hangnemnek, a d-moll zongoraverseny esetében ezt még indokoltabb megtennünk. A fényes, ünnepélyes C-dúr tonalitáshoz képest Mozartnál a d-moll a sötétség, a drámaiság hordozója, elég, ha a Don Giovanni nyitányára és Kőszobor-jelenetére, vagy a Requiemre gondolunk. A d-moll koncert szinte alaktalanul, egyetlen hang vészterhes, szinkópált ismétlésével indul, melyből csak fokozatosan bontakozik ki a tematikus anyag. A tétel végén elhangzó zongora kadencia után terjedelmes kódát hallunk, időt kapva, hogy a zene szenvedélye lecsillapodjon.

A B-dúr hangnemű lassú tétel lírai románc, melyet középen egy szenvedélyes látomás szakít meg. A versenymű zongoraszólóval induló rondó jellegű fináléja komor és fenyegető, de a befejezéshez közeledve D-dúrba vált, így békésen derűs hangulatban ér véget Mozart talán legnépszerűbb zongoraversenye.

Beethoven IV. szimfóniája 1806-ban, a G-dúr zongoraversennyel és a Fidelio című operával nagyjából egy időben keletkezett. Létrejötte Franz von Oppersdorff gróf megrendelésének, és természetesen az általa felajánlott gavalléros honoráriumnak köszönhető. Az ismertetések általában kiemelik a darabban még jelenlévő Haydn hatást, amely hangulati és kompozíciós értelemben egyaránt érzékelhető. Fontos meghatározója továbbá a IV. szimfóniának a szonátaforma – mint szerkesztési és harmóniai elv –erőteljes jelenléte, hiszen négy tétele közül három ezt a mintát követi. A rövid, lassú bevezetővel induló nyitótétel lelkesült hangvételű, mely aztán a klasszikus szokásoknak megfelelően Allegro vivace-ba fordul. Különös szépségű a második, Adagio tétel, mely mozarti érzékenységű dallamformálásával

még Hector Berlioz csodálatát is kiváltotta. Ezután következik az immár jellegzetes beethoveni hangon

megszólaló Allegro vivace feliratú virtuóz scherzo, végül pedig egy játékos, perpetuum mobile jellegű tétel zárja a IV. szimfóniát.

- 7 -

–

baljos

BAROSS ÁDÁM BÉNYI TIBOR

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

A GRÁL SZENT TEMPLOMÁBAN

2023. április 18. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Wagner: Parsifal – Előjáték és III. felvonás

KÖZREMŰKÖDIK: Kovácsházi István, Molnár Levente, Bretz Gábor – ének u Kodály Filharmonikusok u Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

VEZÉNYEL: Kollár Imre

JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Richard Wagner művészete még ma is képes megosztani a zenehallgatókat és az operabarátokat. Sokan, akik az olaszfrancia operajátszás rajongó hívei, nehezen fogadják be vagy el Wagner forradalmian egyéni utakat járó zenedrámáit. A szövevényes germán mitológia, az átkomponáltság, a deklamatív éneklés, az alapvetően szimfonikus ábrázolásmód és a terjengősség mind olyan sajátságok, melyek a wagneri zene élvezetét nem teszik könnyűvé. Különösen érvényes ez a megállapítás az életmű csúcsait jelentő Ring-ciklusra és az utolsó remekműre, a Parsifalra. Utóbbinak már a műfaji megjelölése is zavarba ejtő, mert szerzője szokatlan módon „fennkölt ünnepi színjátéknak” nevezi.

WILLIAM MORRIS: A SZENT GRÁL LÁTOMÁSA (1890)

Parsifal, a balga szent történetét Wagner jórészt Wolfram von Eschenbach eposzából merítette, mely évtizedeken át foglalkoztatta. Számos kutató azon az állásponton van, hogy a Parsifal a keresztény, a buddhista és a schopenhaueri filozófia elemeiből áll. Az 1882-ben bemutatott darabot annyira áthatják a szakrális és filozófiai mozzanatok, utalások, hogy az elszánt komponista harminc évig tartó moratóriumot kötött ki a Bayreuthon kívüli előadásokra vonatkozóan. Ez a tilalom azonban nyitva hagyta a koncertszerű bemutatás lehetőségét. Egyébként az 1914. január 1-jén lejárt tiltást követően azonnal – éjfél után – a pesti Népopera már elő is adta a „tiltott gyümölcsöt”. Kereszty István kritikus így számolt be az eseményről: „Ez a fölemelő szép mese sok (…) tanulságot is tartalmaz, sok bölcsesség és költői szépség van benne.”

A művet tematikája miatt hagyományosan húsvét környékén tűzik műsorra. A Grál nem más, mint az Artúr- és Parsifal-mondakörhöz kapcsolható középkori költemények titokzatos, szent tárgya, ami birtokosának földi-égi szerencsét és boldogságot kölcsönöz. A wagneri feldolgozás szerint a Grál eredetileg az Utolsó vacsora kelyhe, vagy az a tál, melyben Krisztus vérét felfogták. Az Amfortas vezette Grál-lovagok és a velük szemben álló varázsló, Klingsor harcában a jó győzelmét és a múltbeli bűnök feloldozását Nagypénteken elhozó Parsifal története a keresztény szimbolika számos elemét hordozza magában. A harmadik felvonás során sokévi utazás után Parsifal fekete lovagnak öltözve visszatér a Grál-erdőbe. Kundry, a varázslónő (aki a jelenetben szinte végig néma marad) felismeri őt, az agg Gurnemanz azonban nem. Bosszankodik, hogy a szent napon – Nagypénteken – egy fegyveres idegen jön közéjük. Parsifal a földre dobja a lándzsáját, leteszi fegyvereit és leveszi a sisakját. Kundry megmossa, majd hosszú hajával megszárítja Parsifal lábát. Gurnemanz megáldja a visszatért hőst, aki mint a Grál újdonsült lovagja, megkereszteli Kundry-t. Az elhunyt Titurel koporsója mellett kérlelik a sebesülten szenvedő Amfortast, hogy mutassa fel a szent Grált. Parsifal lándzsájának hegyével megérinti Amfortas sebét, akinek fájdalma boldogsággá változik. Parsifal kiemeli a szentségtartóból a Grált, mire fényesség tölti be a csarnokot. - baljos

- 9 -

KOLLÁR IMRE

VÁRJON, ZIMMERMANN, WIDMANN

2023. április 25. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Schumann: Tündérmesék, op.132. u Schumann: Fantáziadarabok, op. 73. u Widmann: Hol volt, hol nem volt... u Schumann: Meseképek, op. 113. u Mozart: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498

KÖZREMŰKÖDIK: u Várjon Dénes – zongora u Tabea Zimmermann – brácsa u Jörg Widmann – klarinét

JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

A klarinét – brácsa – zongora összeállítású trió nem tartozik a leggyakoribb kamarazene formációk közé. Robert Schumann számára talán éppen Mozart Kegelstatt triója szolgált inspirációként, mikor egyik utolsó alkotásaként megírta Tündérmesék (Märchenerzählungen) című kamaraművét. A darab – a zeneszerző felesége Clara állítása szerint – rendkívül gyorsan, mindössze három nap alatt készült el 1853 őszén. Címadása ellenére a négy tétel egyike sem programzene jellegű, inkább a saját karakterük-

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET VÁRJON DÉNES TABEA ZIMMERMANN JÖRG WIDMANN

nek megfelelően beszélteti a hangszereket. A klarinét és a mélyhegedű kombinációja különös sötétes színezetet ad a hangzásnak, de ennek ellenére derűs hangulatú a zenei anyag, melyet motivikus kapcsolódások tesznek egységessé.

A Fantáziadarabok (Fantasiestücke)1849-ből valók, eredendően klarinét – zongora duóra készültek, de hegedűvel, illetve csellóval is előadhatók. Ezúttal is jelentősége van a címnek, mert azt a romantikus felfogást hirdeti, hogy az alkotói kifejezés a művész korlátlan képzeletének terméke, így indokolttá válnak a zene hirtelen hangulatváltásai is. A három tétel meghatározója az A tonalitás. A kifejezően gyengéd nyitótétel a-mollban, a vidám és energikus második (némi kitérővel), valamint a szenvedélyes harmadik pedig A-dúrban íródott.

A nemcsak klarinétosként, hanem zeneszerzőként és karmesterként is nemzetközi hírű Jörg

Widmann 2015-ben alkotta Hol volt, hol nem volt… (Es war einmal...) című trióját, melynek alcíme: öt darab meseszerű hangvételben. Ez esetben is nyilvánvaló az ihlető forrás, de Schumann példája mellett az is árulkodó, hogy a zürichi ősbemutatón a zeneszerző-klarinétos partnerei Tabea Zimmermann és Várjon Dénes voltak. A huszonhét perc időtartamú darabot azóta már számos jelentős koncertteremben és fesztiválon is megszólaltatták, partitúrája és CD-felvétele is megjelent.

Schumann négy lírai karakterdarabból álló Meseképek (Märchenbilder) című sorozata a nem túl gazdag eredeti brácsa – zongora repertoár egyik alapműve. Sokak véleménye szerint első két tétele a Grimm fivérek meséjére íródott, a harmadik Andrew Lang nyomán, a negyedik pedig Charles Perrault Csipkerózsikája alapján keletkezett. Mások Louis du Rieux berlini költő Schumannéval azonos című versciklusával hozzák összefüggésbe a darab megszületését.

Az 1853-ban Bonnban bemutatott ciklus négy tételét egymással közeli kapcsolatban álló tonalitások kapcsolják össze (d-moll, F-dúr, d-moll, D-dúr).

Mozart Esz-dúr hangnemű Kegelstatt (tekepálya) triójának mellékneve feltételezhetően tévedésből került a darab mellé. A zeneszerző K. 487 jegyzékszámú

12 kürtduóját valóban kuglizás közben komponálta, de ugyanez a klarinét – brácsa – zongora kamaramű esetében csak feltételezés. Sokkal bizonyosabb, hogy a darab a baráti von Jacquin család számára készült 1786-ban. A különleges összeállítású trió három tétele sem a megszokott. Elsőként hagyományos gyors tétel helyett egy 6/8 metrumú, melodikus Andantét hallunk. Középen egy visszafogott Menüett áll, melynek trió része különösen tartalmas és leleményes. A Rondo finálé sem a szokásos körtánc jelleget hangsúlyozza, hanem kidolgozottságával, epizódjainak tematikus gazdagságával a mozarti szépség és zsenialitás különlegesen szép példája.

VÁRJON DÉNES tökéletes technikája, mély zeneisége, sokoldalú érdeklődése révén a nemzetközi zenei élet egyik legizgalmasabb és legelismertebb résztvevője. Igazi univerzális művész: kiváló szólista, elsőrangú kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője, elismert pedagógus. Kamarazenészként a legnagyobbak között tartják számon. Szólistaként rendszeres meghívottja a nagy koncertsorozatoknak, a New York-i Carnegie Halltól a bécsi Konzerthauson át a londoni Wigmore Hallig. Több lemezt készített a Naxos, Capriccio és Hungaroton számára. Munkásságát Liszt-, Veress Sándor- és BartókPásztory-díjjal, majd 2020-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

TABEA ZIMMERMANN napjaink egyik legkiválóbb brácsaművésze, kamarazenészként etalon értékű felvételek közreműködője. Végh Sándornál tanult a salzburgi Mozarteumban, a nyolcvanas évek elején pedig kiérdemelte több rangos európai zenei verseny – Genf, Budapest, Párizs – díját is. Érdeklődési köre kivételesen széles: kortárs zeneszerzők sora írt neki darabot Ligeti Györgytől Wolfgang Rihmig, de a klasszikus repertoárban is otthon érzi magát. Kamarazenei sikereit jelentős részben az Arcanto Quartet tagjaként érte el, játékát közel félszáz lemez dokumentálja, nem kizárólag kamaraműfajban. 2017ben az ICMA „Az év művésze”-díjjal jutalmazták.

JÖRG WIDMANN zeneszerző, klarinétművész, karmester, generációjának egyik legsokoldalúbb művésze. Klarinétot a müncheni Gerd Starke és Charles Neidich mellett a New York-i Juilliard Iskolában tanult. Szólistaként rendszeresen fellép neves zenekarokkal, kamaraformációkban a legkiválóbbak partnere. 2018-ban a harmadik legtöbbet hallgatott kortárs szerző. Komponistaként elnyerte többek közt a Lincoln Center kitüntetését, a Paul Hindemith-díjat, az Arnold Schönberg-díjat. Legfontosabb szerzeményei a Babylon és a Das Gesicht im Spiegel című operák, az Arche oratórium és a Con brio című koncertnyitány. A Barenboim–Said Akademie zeneszerzés professzora. 2018-ban a bajor Maximilian Tudományos és Művészeti Renddel tüntették ki.

- 11 -

– baljos –

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET RUBÁNYI BÉRLET

ELVESZETT ÉS MEGTALÁLT REMEKMŰVEK

2023. május 16. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Mozart: Don Giovanni – Nyitány u Lebrun: II. (g-moll) oboaverseny u Schubert: IX. (C-dúr) szimfónia, D. 944

KÖZREMŰKÖDIK: u Bicskey Gábor – oboa u Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Kollár Imre

JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Mozart operanyitányainak többsége önálló koncertdarabként is megállja a helyét. Az „operák operájának” minősített Don Giovanni esetében sincs ez másképp. Sőt, a darab nyitánya – amit állítólag az utolsó pillanatban vetett papírra Mozart – önmagában is remekmű. Formailag nem különbözik a szimfóniák szokásos nyitótételeitől, lassú bevezetésből és szonátaformájú

Allegro molto főrészből áll, terjedelmes kidolgozási résszel. A démonikus d-moll kezdés az opera utolsó előtti, Kőszobor-jelenetét idézi meg, melynek során Don Giovanni vonakodik megbánni bűneit, ezért végül a pokol lángjai

THOMAS EAKINS: AZ OBOÁN JÁTSZÓ (1903)

ragadják el. A továbbiakban is ennek a jelenetnek motívumaiból építkezik a zenei anyag. Színházi előadás esetén a nyitány végén nincs lezárás, a zene közvetlenül vezet át az első jelenetbe. A Mozarttól származó koncertváltozat azonban a szokásos módon, néhány erőteljes D-dúr akkorddal ér véget.

Ludwig August Lebrun neve talán még a tájékozottabb zenebarátok számára is idegenül cseng. Pedig koránaka 18.századnak - egyik legkiválóbb német oboajátékosa volt, aki nemcsak a mannheimi iskolához kötődött sok szállal, de Mozart barátságát is élvezhette. Feleségével, a híres Danzi famíliából származó énekesnővel Európa-szerte sikerrel koncerteztek. Ez volt az az “aranykor”, amikor számos hangszeres muzsikus tehetsége lehetővé tette, hogy saját hangszerének irodalmát szerzőként is gyarapítsa. Lebrun összesen tizennyolc (!) versenyművet írt oboára, melyek közül az első kettő, a d-moll, illetve most elhangzó g-moll hangnemű bizonyult a legidőtállóbbnak. A darab viszonylag hosszú zenekari bevezetővel indul. A nyitó Allegro tétel témái bár egyszerűek, áttetszőek, mégis Lebrunt átlagon felüli komponistaként mutatják be. A B-dúrban induló, szerenád hangulatú Adagio elsősorban az oboa éneklő karakterét hangsúlyozza, a tétel végén szólókadenciának is helyet adva. A rondó jellegű, vidám hangulatot árasztó fináléban a szerző leleményesen váltogatja a hangnemeket és a hangulatokat. Az oboa virtuóz futamai és skálamenetei különösen mutatóssá teszik a zenei anyagot, melyet aztán formás zenekari utójáték zár le

A IX. „Nagy” C-dúr szimfónia nemcsak Schubert életművének kiemelkedő alkotása, de nyugodt szívvel sorolhatjuk a zeneirodalom csúcsteljesítményei közé is. Az előtte álló jelző valaha arra szolgált, hogy megkülönböztesse a VI. „Kis” C-dúr szimfóniától, de ez ma már inkább a mű terjedelmére és nagyságrendjére vonatkozik. Ehhez képest elég sok bizonytalanság övezi a darabot. A kutatók máig vitatkoznak a keletkezés és a bemutatás körülményein és időpontján, de még a szimfónia sorszámozása is sokáig kérdéses volt. Biztosnak mondható, hogy a mű 1826 nyarára már készen állt, és talán a következő évben félhivatalos bemutatója is lezajlott. 1838ban, tíz évvel Schubert halála után a Bécsbe látogató Robert Schumann kezébe került az elfeledett kézirat, melynek másolatát eljuttatta a Mendelssohn-nak, aki 1839. március 21-én először adta nyilvánosan elő a IX. szimfóniát a lipcsei Gewandhausban. Schumann a Neue Zeitschrift für Musik nevű folyóiratban lelkes cikkben méltatta az eseményt, kiemelve a szimfónia „mennyei hosszúságát”. Az első tétel terjedelmes bevezetéssel kezdődik, melyhez szonátaformában írott gyors főrész csatlakozik. Az Andante con moto második tétel az A-BA-B formai sémát követi, különösen figyelemre méltó oboán megszólaló, magyaros jellegű főtémája. Ezt követően egy hosszú Scherzo és Trio következik, amely szintén követi a klasszikus formai elveket. A tematikailag igen gazdag Allegro vivace finálé egy idézet erejéig Beethoven emléke előtt is tiszteleg.

- 13 -

BICSKEY GÁBOR KODÁLY FILHARMONIKUSOK

–

baljos

BÉRLETES KONCERTEK

KODÁLY FILHARMONIKUSOK 100

2023. május 26. 19:00

2023. május 27. 19:00

KORZÓ BÉRLET NAPLÓ BÉRLET

Kölcsey Központ, Nagyterem

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Alexander Sladkovsky

JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

- 15 -

A BÉCSI ISKOLA 2.

2023. április 6. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

MŰSOR: u Haydn 59. (A-dúr, „Tűz”) szimfónia u Mozart: Esz-dúr kürtverseny, KV. 447 u Mozart 25. („Kis”, g-moll) szimfónia, KV. 183

KÖZREMŰKÖDIK: u Kállai Tibor – kürt u Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 1900 Ft

Az A-dúr hangnemű ún. Tűz-szimfónia 59. sorszáma ellenére Haydn viszonylag korai műve, amelyet szerzője az Esterházy Miklós szolgálatában töltött időszakában komponált, feltételezhetően az 1760-as évek közepén vagy végén. Mint sok más Haydn szimfóniához fűzött ragadványnév, ez az elnevezés sem a zeneszerzőtől származik. Sokáig úgy gondolták, hogy a cím a kompozíció tüzes jellegére utal, különösen a szokatlanul temperamentumos első tételre, vagy a szintén energikus fináléra. Valószínűbb azonban, hogy az elnevezés onnan eredeztethető, hogy a szimfónia egyes tételeit G. Fr. Wilhelm Großmann Die Feuersbrunst (A tűzvész) című színdarabjának kísérőzenéjeként használták, amelyet Eszterházán adtak elő. A Presto tempójelzésű nyitótétel izgatottan kezdődik, majd hirtelen oktávnyit ereszkedik és ellazul. A kísérő szólamok nyolcadainak zakatolását időnként a hegedűk triolás mene -

KAMARASOROZAT

JULIUS SCHMID: HAYDN-KVARTETT

tei váltják fel. A tétel végén a zene hirtelen megáll, majd lágy, függönyfelhúzásra emlékeztető gesztussal zárul a tétel. A következő, vonósokon megszólaló Andante karakterében inkább allegretto jellegű. Meglepetéssel szolgálnak a második részben váratlanul megjelenő fúvósok (oboák és kürtök), mert ezáltal egy csapásra szimfonikus jelleget ölt a hangzás. A soron következő Menüett szokatlansága, hogy középrészét a vonósok uralják. Az Allegro assai feliratú zárótétel meglepetése pedig a kíséret nélküli fúvósok szignáljában rejlik, melyet aztán a zenekar néhol imitáló, máskor repetáló jellegű irama követ.

Mozart általában bőkezű volt tehetséges muzsikus barátaival, mert az arra érdemeseket remekművekkel ajándékozta meg. Ahogyan Anton Stadler nélkül nem születettek volna meg a világszép klarinétművek, ugyanúgy áll a kürtkompozíciók hátterében Joseph Leutgeb. A kitűnő muzsikust – aki birtokában volt a korabeli natur-kürtökön lehetséges összes technikai megoldásnak – szoros barátság fűzte a zeneszerzőhöz. Érthető tehát, hogy valamennyi Mozart kürtkompozíció ajánlása Leutgebnek szól. A kézirat szerint az Esz-dúr kürtverseny 1783-ban készült, bár lehetséges, hogy befejezése későbbre tolódott. Hangszerelése különösen érdekes, mert a vonósok mellett csak klarinétokat és fagottokat tartalmaz, egyfajta tömörséget adva ezzel a kíséretnek. Három tétele (I. Allegro, II. Romance-Larghetto, III. Allegro) remek alkalmat kínál a szólista számára éneklő és virtuóz készségeinek bizonyítására is. Mozart szimfóniáinak sorában a két g-moll hangnem-

ben született kompozíció különös jelentőséggel bír, annak ellenére, hogy keletkezésüket mintegy tizenöt év választja el. Míg a késői „nagy” g-moll szimfónia – az Esz-dúr, és a C-dúr Jupiter szimfóniával együtt – az életmű koronáit jelentik, addig a „kis” g-moll darab a tizenhét éves zseni megragadóan szenvedélyes megnyilatkozása. Mozart esetében a g-moll tonalitás a szomorúság, a tragikum kifejezője, elég, ha a Varázsfuvola híres Pamina áriájára, vagy a g-moll vonósötösre utalunk. A kompozíció a „Sturm und Drang” felvilágosult életérzésének is jellegzetes megnyilvánulása. Nyitótételét (Allegro con brio) zaklatott szinkópák indítják, melyek majd a Don Giovanni nyitányának kezdetén térnek vissza. Komor színek uralják a tételt, melyben a kidolgozás és a kóda különös jelentőséget bír. A lassú tétel békés hangulatát a fagottok és a vonósok dialógusa indítja, mely a prímhegedűk álomszerű motívumával halad tovább. A Menüett meglepetése a trió részben következik be, melyet derűs G-dúrba váltva fúvós szextett szólaltat meg, a vonósok közreműködése nélkül. A finálé szenvedélyes irammal idézi vissza a Menüett motivikáját, aztán végül rövid, nyolc ütemnyi kóda zárja Mozart szimfóniáját.

- 17 -

KÁLLAI TIBOR

–

baljos

BAROKK MESTEREK

2023. április 28. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

1.

MŰSOR: u Telemann: F-dúr szvit (TWV 55: F11) „Alster Echo” u Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 u Vivaldi: „Dorilla in tempe” sinfonia, RV 709 u Vivaldi: „A négy évszak” – E-dúr hegedűverseny („A tavasz”) RV 269 u Vivaldi: g-moll concerto, RV 156 / Vivaldi: d-moll concerto, RV 127

KÖZREMŰKÖDIK: u Alexáné Kardos Ildikó - hegedű u Kodály Filharmonikusok művészei

ZONGORÁN ÉS CSEMBALÓN KÖZREMŰKÖDIK: u Somogyi-Tóth Dániel

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 1900 Ft

A német barokk zene említésekor szinte mindenkinek Johann Sebastian Bach és Georg Friedrich Händel művészete jut elsőként eszébe, noha akkoriban Georg Philipp Telemann (1681–1767) volt a legnépszerűbb komponista. A Bach családdal közeli kapcsolatban álló sokoldalú mester életének nyolcvanhat éve alatt több művet komponált, mint a két zseniális kortársa együttvéve. Telemann zenekari szvitjeit – melyekből több, mint százat komponált – joggal tekinthetjük a programzene műfaj korai példáinak. A kilenc tételből álló F-dúr szvit a Hamburg környéki Alster folyó menti táj hangulatát mutatja be. A mű négy kürtre, két oboára, fagottra és vonósokra íródott, egyike a szerző

KAMARASOROZAT

SANDRO BOTTICELLI: A TAVASZ (1477-1482)

legszínesebb műveinek. Tételeiben mitológiai figurák (Pallas Athéné, Pán) éppúgy megelevenednek, mint Hamburg város harangjai, vagy az alsteri falusi pásztorok zenéje, de halljuk egy hattyú énekét, valamint a varjak és békák szerenádját is. A szvit a búcsúzkodó pásztorok és nimfák élénk gigue tételével zárul.

Bach billentyűs szóló versenyműveiből hetet tartunk számon, ezek közül néhánynak az eredetisége nem egyértelmű. Közéjük tartozik a népszerű d-moll concerto is, melyről elterjedt az a vélekedés, hogy egy elveszett, hegedűre írt versenymű átirata. A legfrissebb kutatások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a darab eredeti formája egy orgonaverseny, amelyet Bach lipcsei tartózkodásának első éveiben komponált. Érdekesség az is, hogy a darab hasonlóságot mutat Vivaldi Grosso Mogul concertójával (RV 208), amit meg sokáig Bach művének tartottak. Ezektől a körülményektől függetlenül a versenymű tömör szerkesztésével, melodikus gazdagságával és a szólóhangszer számára kínált lehetőségeivel a barokk irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása. Szerkezete Allegro-Adagio-Allegro, a kíséretet vonószenekar és continuo látja el.

A Dorilla in Tempe című Vivaldi pasticcio-opera nyitánya (korabeli szóhasználattal sinfonia) tulajdonképpen a műsorban utána következő népszerű

Tavasz-concerto felvezetését szolgálja. Az 1726

őszén Velencében színre vitt háromfelvonásos darab gyors-lassú-gyors szerkezetű bevezetésének utolsó

tagja ugyanis hangról hangra megegyezik a hegedűverseny első tételének főtémájával. (Hangneme viszont C-dúr helyett E-dúr.)

A Tavasz melléknevet viselő hegedűverseny a Négy évszak című ciklus nyitódarabja. A sorozat valamennyi évszakához szonettek tartoznak, melyeket Vivaldi illesztett eléjük. Az első tétel a tavasz ébredését festi, madárhangokkal és a távoli mennydörgés érzékeltetésével. A középső tétel a susogó lombok alatt pihenő pásztor békés álmát ábrázolja, miközben őt hűséges kutyája őrzi. A zárótétel siciliano ritmusú pásztortáncának zenéjére még a nimfák is táncot lejtenek.

A műsort befejező két concerto – a g-moll (RV 156) és a d-moll (RV 127) – az ún. ripieno concertók körébe tartozik. Ez a kifejezés arra utal, hogy partitúrájuk szólóhangszert nem tartalmaz. Talán épp azáltal válnak érdekessé, hogy nincs bennük rendkívüli elem, a tipikus háromtételes Vivaldi zenekari concertók iskolapéldái. A nagy velencei mester sokszínű műveit hallgatva, bátran megkérdőjelezhetjük Stravinsky szavait, aki szerint „Vivaldi négyszázszor írta meg ugyanazt a versenyművet.” – baljos –

- 19 -

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

BAROKK MESTEREK

2023. május 5. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

2.

MŰSOR: u Telemann: G-dúr szvit (TWV 55:G10) „Don Quichotte” u Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 u Vivaldi: F-dúr sinfonia, RV 137 u

Vivaldi: „A négy évszak” – g-moll hegedűverseny („A nyár”) RV 315 u

Vivaldi: B-dúr („Conca”) concerto, RV 163

KÖZREMŰKÖDIK: u Alexáné Kardos Ildikó - hegedű u Kodály Filharmonikusok művészei

ZONGORÁN ÉS CSEMBALÓN KÖZREMŰKÖDIK: u Somogyi-Tóth Dániel

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 1900 Ft

G. Ph. Telemann műveltsége bizonyára a zenei és a teológiai kérdéseken is túlterjedt, hiszen sosem komponálta volna meg Cervantes ismerete nélkül a Don Quichotte című zenekari szvitjét, helyesebben burleszkjét. A burleszk hősei rendszerint esetlenek, irreálisan viselkednek és különböző bonyodalmakba keverednek. Jól tudjuk, hogy mindezek a búsképű lovagra is érvényesek. Telemann a nyitányt követő hét tételben szellemes találékonysággal jeleníti meg hősének kalandjait. Tanúi vagyunk Don Quichotte ébredésének, a szélmalmok elleni támadásának, Dulcinea iránti sóhajtozásának, de megelevenedik Sancho Panza alakja is, sőt a lovag rozzant gebéje, Rosinante és a hű

KAMARASOROZAT

FALVÉDŐ DON QUIJOTE TÉMÁJÁBAN JACQUES NEILSON PÁRIZSI GOBELIN MŰHELYÉBŐL (1780–1783)

fegyverhordozó szamara is. Mindezek remek lehetőséget kínálnak a szerzőnek különböző hangutánzó effektusok és játékmódok képszerű alkalmazására.

Bach D-dúr versenyművét lipcsei időszaka alatt komponálta, valószínűleg 1738 körül, amikor a Collegium Musicum koncertjeit is irányította a Zimmermann kávéházban. A concerto az E-dúr hegedűverseny (BWV 1042) átdolgozása, amelyet Bach még 1730 előtt, kötheni működése idején komponált. Az új billentyűs változat szólóját maga Bach, vagy valamelyik fia játszhatta. Első tétele hármas (A-B-A) tagolású, amely szinte szonátaformájúvá alakul. A lassú tételben a szólóhangszer nemesen elegáns dallama a vonósok chaconne-szerű basszusa fölött bontakozik ki. A finálé során a ⅜ metrumú, pergő rondótéma kontrasztos epizódokkal váltakozik, megelőlegezve a következő korszakok versenyműveinek hangulatát.

Vivaldi F-dúr (RV137) sinfoniája ékesen bizonyítja, hogy a velencei komponista sohasem volt ötletek híján. A három részes (gyors-lassú-gyors) olasz nyitány (sinfonia) alig különböztethető meg egy hasonló szerkezetű concertótól. Nyitótétele szinte egyetlen száguldás. Bár itt nincs szólista, mégis rendkívül virtuóz játékot követel minden muzsikustól. Az f-moll hangnemű éneklő Andante a prímhegedűket juttatja vezető szerephez, szólamuk finom modulációkban és szekvenciákban bővelkedik. Formailag a visszatérő, Da Capo szerkezetet követi. A záró Presto rész árulja el legjobban, hogy nem concertót, hanem egy ennél

sokkal egyszerűbb szerkesztésű, rövidebb sinfoniát hallgatunk.

A jól ismert Nyár című g-moll hegedűverseny a Nap hevétől bágyadt nyájat és madársereget idézi, majd a dörgéssel-villámlással támadó vihar okozta félelmet jeleníti meg a szólóhegedű és a vonósegyüttes virtuóz párbeszédének segítségével.

Az RV 163-as B-dúr „Conca” versenymű Vivaldi 1730-1731-ben lezajlott csehországi utazása idején keletkezett. Ekkor ismert ugyanis meg egy különleges fúvós hangszert, a Wettertrompete-t, amely ón szájból és tengeri kagyló testből állt. Főleg oktáv hangközöket tudott megszólaltatni, és úgy vélték, hogy ezzel viharokat képes előidézni, vagy lecsendesíteni. Innen származik a vonós concerto címében szereplő „Conca”, azaz kagyló kifejezés.

A mindössze öt percnyi időtartamú mű képszerű ábrázolásmódjával és merész fordulataival ékesen cáfolja azokat az állításokat, miszerint szerzője csak önmagát ismételte, ha egy új concertót alkotott.

- 21 -

ALEXÁNÉ KARDOS ILDIKÓ – baljos –

KODÁLY KÓRUS BÉRLET

PRÍMA PRIMÁK

2023. március 10. 19:00

MODEM, II. emeleti kiállítóterem

MŰSOR: u W. A. Mozart: G-dúr Missa Brevis (Missa No 1.) KV 49. u Orbán Gy.: Missa in Do (Missa Prima)

KÖZREMŰKÖDIK: u Zemlényi Eszter – szoprán u Thurnay

Viola – alt u Boros Sándor – tenor u Kósa Lőrinc – basszus u Vojevogyina Olga – zongora u Kodály Filharmonikusok u

Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

Talán nem meglepő a hallgató számára, hogy a gyermek Mozart igen korán megismerkedett a katolikus egyházzene műfajaival és zenetörténeti előzményeivel is. A tizenkét éves csodagyerek a G-dúr Missa Brevist megelőzően már próbálkozott misetételek írásával, azonban a műfajban ez az első teljes kompozíciója. Az 1768 őszén született mű tételrendje követi a hagyományokat, előadóegyüttese a négy énekes szólista mellett vegyeskart, vonósokat és continuót alkalmaz. Tételeinek (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) latin szövegét rendkívül koncentráltan dolgozza fel, tartózkodva a terjedelmesebb kidolgozás lehetőségétől.

Hangszeres szólamai igen karakteresek, némileg a barokk

KODÁLY KÓRUS

A

KODÁLY KÓRUS ÉS A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A MAGYAR ZENE HÁZÁBAN

ORBÁN GYÖRGY MŰVÉT ADJÁK ELŐ (FOTÓ: FELVÉGI ANDREA)

kor operáinak hangulatát és díszítéseit idézik. A kompozíciós technikák alkalmazásában is bámulatos jártasságot mutat az ifjú zeneszerző, a mise homofón és polifón szakaszai egyaránt nagy művészi leleményről tanúskodnak.

A Marosvásárhelyen született, de 1979 óta Magyarországon alkotó – idén hetvenöt éves – Orbán György egyike legkiválóbb zeneszerzőinknek. Egyéni alkotói karakterének kialakulása tehetségén túl, pályájának indulásával is magyarázható, ugyanis tanulmányait még szülőföldjén Sigismund Toduţă kolozsvári zeneszerző osztályában végezte. Szinte minden műfajban bámulatos termékenységgel alkot, de életművének középpontjában az emberi hang, pontosabban az énekkari kompozíciók állnak. Orbán György következetesen ellenáll a divatos avantgárd irányzatoknak, sohasem mond le a dallam, a harmónia és az adekvát forma alkalmazásáról. Műveinek frissességét és korszerűséget kiapadhatatlan alkotói fantáziája, ízlése és mesterségbeli tudása garantálja. Világi és egyházi tematikájú kórusművei szinte az egész világon ismertek. A latin nyelvű mise műfajában eddig tizenhárom opuszt alkotott, melyek sorát 1990-ben a Missa prima (más néven Missa in Do) nyitotta meg. A félórányi időtartamú kompozícióban az alkalmanként változó szólamszámú (4-6-8) vegyeskar mellett szólóhangokat, illetve időnként hangszeres kamaraegyüttest alkalmaz. (Érdekesség, hogy hat tétele közül a Benedictust két változatban is megírta szerzője.) A Missa Prima az amerikai Hinshaw Music kiadásában jelent meg nyomtatásban, a Hungaroton által piacra került CD felvétele pedig a Kodály Kórus és Erdei Péter karnagy közös munkáját dicséri.

baljos

- 23 -

MOZART (HADI KARIMI MUNKÁJA)

–

ORBÁN GYÖRGY

KODÁLY KÓRUS

KODÁLY KÓRUS BÉRLET

„NE FÉLJ, MERT MEGVÁLTOTTALAK”

– NAGYHETI HANGVERSENY

2023. április 5. 19:00

Református Kistemplom

MŰSOR: u A. Lotti: Crucifixus a 8 u H. Purcell: Hear my prayer, o Lord uJ. Rheinberger: Esz-dúr mise u F. Mendelssohn: Aus tiefer Not schrei ich zu Dir u J. S. Bach: Komm Jesu, komm u Fürchte dich nicht

KÖZREMŰKÖDIK: u Bejan Nicolae – tenor u Vojevogyina Olga – orgona u Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

Antonio Lotti, a 17–18. század fordulóján élt barokk komponista pályájának két meghatározó színhelye szülővárosa, Velence, illetve az „Elba Firenzéjeként” is emlegetett szászországi Drezda. Egyházi kompozíciói, madrigáljai, hangszeres darabjai és operái között legismertebb nyolc szólamú Crucifixus című latin nyelvű motettája. A tétel valójában Lotti 1717-ben komponált F-dúr hangnemű Credójának részlete, mely egy drezdai kéziratban maradt fenn. A Credo előadóegyüttese alapvetően egy négyszólamú kórus, vonóskar és continuó. Az önálló életre kelt Crucifixus tételben azonban a zenekar hallgat, és a kereszthalál misztériumát a nyolc szólamra osztott énekkar jeleníti meg.

TAMÁS-TEMPLOM (LIPCSE)

(Crucifíxus étiam pro nobis sub Pontio Pilato; passus et sepultus est / Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették.)

Henry Purcell 1682 körül, a Westminster-apátságban töltött szolgálati idejének kezdetén komponálta Hear my prayer, O Lord (Hallgasd meg imámat, Uram) című nyolcszólamú himnuszát. A mű a 102. zsoltár első versszakát dolgozza fel: „Hallgasd meg imámat, Uram, és engedd, hogy kiáltásom hozzád jusson...” A szenvedélyes, disszonanciákban bővelkedő rövid művet Purcell feltehetőleg egy nagyobb lélegzetű kompozíció részének szánta, legalábbis erre utal az a tény, hogy a Cambridge-ben őrzött autográf kéziratban a záróütem után több üres oldal következik.

Josef Gabriel Rheinberger liechtensteini születésű orgonista-zeneszerző egész pályáját Münchenben töltötte. Tizennégy misekompozíciója közül az Esz-dúr hangnemű „Cantus missae” – Otto Ursprung szerint – a 19. század legszebb tisztán vokális miséje. Ez egyébként a szerző egyetlen kétkórusos misekompozíciója. A mintegy huszonhárom perc időtartamú műben sajátos karaktert kap a régi klasszikus vokális polifónia kompozíciós technikáinak alkalmazása, funkcionális harmóniák és expresszív, dalszerű formálás teszi a romantikus kórusrepertoár kiemelkedő alkotásává. A zeneszerzőt ezért a művéért XIII. Leó pápa a Szent Gergely-renddel tüntette ki 1879-ben.

Közismert, hogy Felix Mendelssohn-Bartholdy milyen mély tiszteletet tanúsított J.S. Bach művészete iránt. Nemcsak nagy elődje alkotásainak feltámasztása terén (pl. Máté-

passió) szerzett érdemeket, hanem saját szakrális és oratorikus kompozícióit is áthatja a bachi szellemiség. Ennek kiváló példája az Aus tiefer Not schrei ich zu Dir! (A mélységből kiáltok Uram hozzád!) című kompozíció, ami egy 1524-ben keletkezett lutheránus éneken alapul, melynek szövegét Luther Márton a 130. zsoltár parafrázisaként írta. Mendelssohn a formai és a kompozíciós módszer vonatkozásában is visszautal Bachra. Részei: korál, fúga, ária kórussal, és végül korálfeldolgozás.

A hangverseny záró részében megszólaló J.S. Bach motetták – kétkórusos technikájukból következően is –összefoglalásai a hangverseny műsorának. A templomi terek általában kiválóan alkalmasak a reszponzív jellegű zenei anyagok megszólaltatására. Ennek gyökerei a 15–16. századi velencei iskola mestereihez (Adrian Willaert, Andrea és Giovanni Gabrieli) köthetőek. Bach a Komm, Jesu, komm (Jöjj, Jézus, jöjj) motettát Paul Thymich szövegére 1731-ben Lipcsében komponálta, valószínűleg egy temetési szertartáshoz. A mű témája a halál, mint az a boldog pillanat, amikor a földi életbe belefáradt ember Jézusra bízhatja magát. Bach a kétkórusos technika alkalmazására teszi a hangsúlyt, a polifon szerkesztésmód ezúttal viszonylag kisebb szerepet kap. A Fürchte dich nicht! (Ne féljetek) eredeti partitúrája nem maradt fenn, de a muzikológusok úgy vélik, hogy szerzője ezt a motettát is egy temetésre komponálta 1726ban. Mások viszont stilisztikai okok miatt Bach korábbi, weimari időszakára (1708-1717) datálják. A mű Ézsaiás

könyvéből származó verseket kombinál Paul Gerhard

korálszövegével

- 25 -

BEJAN NICOLAE VOJEVOGYINA OLGA

–

– baljos

KODÁLY KÓRUS 50 KODÁLY KÓRUS

SANDRO BOTTICELLI: VÉNUSZ SZÜLETÉSE (1485–1486, RÉSZLET)

KODÁLY KÓRUS BÉRLET

„HÖLGYVÁLASZ”

2023.

május

12. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

MŰSOR: Kocsár Miklós: Mégis mondom, Damion u Dobszay-Meskó

Ilona: Vivat, crescat, floreat! u Caroline Shaw: And the Swallow u Eva

Ugalde: Miserere u Tóth Péter: Igéző u Szőnyi Erzsébet: Kodály és

Arany dalai u Tomas Luis de Victoria: Ave Maria u Francisco Guerrero: Regina caeli u Ola Gjeilo: Ave Generosa u Beischer-Matyó Tamás:

Falstaff levele (A szenvedély és bölcsesség madrigáljai című sorozatból) u Gyöngyösi Levente: Pulchra es amica mea u Gyöngyösi Levente: Ha

én kedvesemről gondolkodom u Maurice Ravel: Trois Chansons

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Kórus

VEZÉNYEL: u Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

„A lányok, a lányok...” – nemcsak angyalok, de anyák, költők, zeneszerzők és a sort még folytathatnánk. A hölgyek sokarcúságából egy szeletet mutatunk be a kórusműveken keresztül, és egykét példát nézünk arra, hogy a női szerep milyen kreatív módon bukkanhat fel egy kóruskoncerten. Női alkotók, nőikar, az igéző nő, az asszonyok asszonya, a nőért epekedő férfi és az erdőben sétálgató

Nicolette is képzeletbeli vendégünk lesz…

– Kocsis-Holper Zoltán –

- 27 -

KODÁLY KÓRUS