KODÁLY ŐSZ
Kodály Kórus Debrecen
TARTALOM KÖSZÖNTŐ
3
BÉRLETES KONCERTEK Tripla W Német requiem Brahms-sorozat – I. hangverseny Händel: Theodora Illés próféta oratóriuma
4 4 6 8 10 12
KAMARASOROZAT A bécsi klasszika és romantika útjain
14 14
KODÁLY KÓRUS Fény-képek Interjú Kocsis-Holper Zoltánnal
16 16 18
KODÁLY KÓRUS 50 BÉRLET
20
FILHARMÓNIA ÖSSZHANG BÉRLET
21
OROSZ ZENEI FESZTIVÁL Csajkovszkij 180+1 programok Koncert a Zene Világnapján Zongoramaraton
22 22 24 26
VISSZATEKINTÉS
28
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ
30
IMPRESSZUM Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. // E-mail: kozonseg@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel igazgató Szerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Bényi Tibor, Kiss Judit Erzsébet, Kocsis-Holper Zoltán, Somogyi-Tóth Dániel // Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft. Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com // Megjelenik: 1000 példányban Debrecen területén
KÖSZÖNTŐ Óriásit változott a világ, mióta a kedves Olvasó legutóbb kezébe foghatta Kodály programfüzetünket 2020 tavaszán. Még pont a pandémia előtt adtuk ki, nem is gondolva arra, hogy hamarosan egy a mi életünkben példátlan időszak veszi kezdetét. Mindannyian tudjuk, mi van a hátunk mögött, a kulturális szférának, együtteseinknek – és így Önöknek is, kedves Közönségünk – mennyi változáshoz kellett alkalmazkodniuk, s az élő művészetet, a kultúrát hogyan kellett szinte kézről kézre adnunk, hogy világunk e nagyon fontos része, mely a lelki töltekezésben segíthet minden embert, minél kevesebb sérüléssel élje túl a megpróbáltatásokat. Nagyon büszke vagyok a városunkra, Debrecenre. Mert a világ nagy változásai közepette Debrecenben is „történnek a dolgok”, és a kulturális területen dolgozó helyiek mind-mind azon voltak és vannak, hogy a lehetőségekből és a kényszerű változásokból is a legtöbbet hozzák ki. Így történhetett, hogy a Debreceni Virágkarnevál mellett megszületett a Debreceni Ünnepi Játékok gondolata, és a most jórészt elmaradó multikulturális karneváli hangulatot egy magasművészeti programokkal telített hét „pótolta” – melynek a Kodály Filharmonikusok talán a legaktívabb közreműködője volt –, benne az általunk szervezett és nagyon szeretett Klasszikusok Éjszakájával. Bízunk benne, hogy a régi és új fesztiválok hamarosan együtt örvendeztethetik meg a város lakóit és az ide érkező vendégeket. De, hogy ne csak vissza, előre is tekintsek: tervezünk a kiszámíthatatlanságban. Bízunk benne, hogy közönség jelenlétében valósulhat meg bérletes évadunk minden hangversenye. Készülünk a 4. Orosz Zenei Fesztiválra, mely nagykoncertje egybeesik a zene világnapjával is. Készülünk a Kodály Kórus hivatalos fennállásának 50. jubileumi évfordulójára. Fontos és örömteli együttműködésekre is készülünk. A Filharmónia Magyarországgal közös bérletsorozatot indítunk Filharmónia Összhang néven, mellyel a régió klasszikuszenei életét színesítjük hazai vendégegyüttesek fellépésével, és készülünk a Csokonai Színházzal számos közös produkcióra is. Egy mondattal szólva, készülünk az Önökkel való minél többszöri találkozásra. Nagy öröm számomra, hogy mindezt a rengeteg feladatot immár Debrecen főzeneigazgatójaként teljesíthetem!
Somogyi-Tóth Dániel igazgató – művészeti vezető -3-
BÉRLETES KONCERTEK
KORZÓ BÉRLET
TRIPLA W 2021. szeptember 21. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Wagner: Siegfried-idill u Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála u Wolf Péter: Cine-fónia (Zene egy még el nem készült filmhez) uWeiner Leó: Magyar népi táncok-szvit, op. 18. KÖZREMŰKÖDIK: uAlexáné Kardos Ildikó – hegedű uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kovács László JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft A Kodály Filharmonikusok szezonkezdő hangversenyén W kezdőbetűs komponisták darabjai kerültek egymás mellé, ami meglehetősen színes műsort eredményez. Richard Wagner művészete egyedülálló a zene történetében, mivel az opera műfajának sajátos, mitologikus-filozofikus vonulatát teremtette meg, mely szinte minden elemében forradalmian új: összművészeti törekvéseiben, témaválasztásban, terjedelmében, deklamáló jellegű végtelen dallamaiban, harmonizálásában, zenekarhasználatában. Wagner életművében a Siegfried-idill lényegében egy különleges kirándulás a szerenád műfaj irányába. A szerző küzdelmes életének egyik kiegyensúlyozott, boldog pillanatában – felesége, Cosima születésnapjára – komponálta a bensőséges, KOVÁCS LÁSZLÓ ÉS A KODÁLY FILHARMONIKUSOK
kamarazenei elemekben bővelkedő darabot. Első, zártkörű előadása ezért Wagnerék triebscheni villájában zajlott le 1870 karácsonyán. Az Idill zenei anyaga mintegy megelőlegezi az 1876-ban bemutatott Siegfried (A Nibelungtetralógia harmadik operája) főbb témáit. Egy – Brünnhilde ébredését jelző – varázsos melódiával indul, később Siegfried kürtmotívuma szólal meg, majd a csúcsponton az erdei madár énekét hallhatjuk. A Trisztán és Izolda című zenedráma zenekari előjátékának kezdő harmóniája a legtöbbet hivatkozott zenei idézetek közé tartozik, akár Wagner zenei névjegyének is tekinthető. A szomorúság és reménytelenség ábrázolására szolgáló, lefelé hajló kromatikus dallamhoz Wagner egy ellentétesen mozgó, hasonló szólamot társít – mely a vágyakozás kifejezésére szolgál –, és ekkor szólal meg az ún. Trisztán-akkord. Szokatlan, ám hatásos ez a disszonancia, melyet a zeneszerző egészen Izolda haláláig, a harmadik felvonás végéig nem old fel. Az előjátékhoz zenekari hangversenyeken általában az opera befejezése – a szerelmi halál – kapcsolódik, melynek során Izolda énekszólamát is hangszer játssza. Hatalmas érzelmi hullámok után éteri harmóniában nyugszik meg a zene – jelezve a végső beteljesedést –Trisztán és Izolda halálban való örök egyesülését. Sokoldalú kortárs zeneszerzőnk, Wolf Péter a közelmúltban Wolf-temperiertes Klavier című sorozatának vonószenekari változatával szerepelt a Kodály Filharmonikusok koncertműsorában. A címadásaiban is szellemes szerző ezúttal egy nagyzenekari Cine-fóniával örvendeztet meg bennünket. A darab alcíme fel is fedi a titkot, miszerint a „cine” előtag a filmművészetre utal. Wolf Péter pályájának jelentős sikereit köszönheti kísérőzenéinek, melyek közül a Vuk című rajzfilmhez komponált dallamai a legismertebbek. A XX-XXI. század során számos jeles komponista merészkedett a mozgókép világába, elég, ha Honegger, Prokofjev vagy Farkas Ferenc nevét hozzuk példaként. Most némileg fordított a helyzet, mert egy könnyedebb műfajokra szakosodott zeneszerző merészkedik a szimfonikus zene világába. Wolf Péter közelmúltban bemutatott Cine-fóniája tulajdonképpen egy szonátaformájú nyitány, melynek közepén – szokatlan módon – egy hosszabb hegedűszólót is hallunk. A Cine-fónia nagyzenekari hangzásvilága a műfaj legkiválóbb mestereinek példáját követi. Weiner Leó Bartók, Kodály és Dohnányi iskolatársaként kezdte pályafutását. Romantikus hagyományokat követő stílusa miatt azonban egy idő után háttérbe szorultak magasfokú mesterségbeli tudással komponált művei. Op. 18-as, Magyar népi táncok című zenekari szvitje 1931-ben készült el – pályatársának – Lajtha Lászlónak szóló ajánlással. A folkloristaként is jeleskedő Lajtha volt ugyanis az, aki Weinerrel megismertette a magyar hangszeres népzene világát. Ennek nyomán a négy tételes zenekari műben már az élő, autentikus népzene hatása jelenik meg. A szó eredeti értelmében vett szvitet hallunk, melynek tételei lazán összefűzött tánczenék sorozatából állnak. A változatos dallamanyagot Weiner finom ízléssel munkálta meg, és pazar hangszereléssel tette rendkívül hatásossá. – baljos –
WOLF PÉTER
-5-
BÉRLETES KONCERTEK
NAPLÓ BÉRLET
GULYÁS BÉRLET
NÉMET REQUIEM 2021. október 19. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: uBrahms: Német requiem, op. 45. KÖZREMŰKÖDIK: uCsővári Csilla u Kovács István – ének uKodály Filharmonikusok Debrecen u Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) VEZÉNYEL: Káli Gábor JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft
Miként Johannes Brahms érett, letisztult művészete kivételes helyet foglal el a romantika zeneirodalmában, úgy monumentális Német requiemje is egyedülálló remeke az oratorikus irodalomnak. A gyászmise műfaja gyakorlatilag átíveli a zenetörténet évszázadait a flamand Ockeghemtől Ligeti Györgyön át egészen napjainkig. A különböző korszakok mestereinek a latin nyelvű miseszöveg – a liturgikus funkciókon túl – nagyszerű alkalmat adott a legszélesebb spirituális tartalmak és emberi érzések közvetítésére. A műfaj kétségkívül legismertebb darabja Mozart, Verdi illetve Brahms KÁLI GÁBOR Fotó: Johanna Link
alkotása. Ez utóbbi azonban – mely eredetileg az Ein deutsches Requiem címet viseli – szakít a katolikus hagyományokkal és a latin nyelvvel. Az 1868-ban komponált, hét tételből álló mű szövegét a Biblia különböző fejezeteiből maga Brahms állította össze, Luther német fordítását felhasználva. A mű keletkezésével kapcsolatban két indítékot is említenek a források. Egyesek a jó barát, pályatárs Robert Schumann halálát tartják inspiráló motívumnak, mások viszont Brahms édesanyjának halálával hozzák összefüggésbe. Brahms művészetét általában a barokk és klasszikus hagyományok és formák iránti tisztelet jellemzi. A német nyelvű gyászoratórium tekintetében feltehetően a korabarokk mester, Heinrich Schütz Musikalische Exequien című kompozíciója lehetett a minta számára, bár bizonyos vélemények szerint Brahms nem ismerte ezt a kompozíciót. A német nyelvű protestáns jelleg és a képszerű zenei ábrázolás tekintetében azonban mindenképpen összefüggésbe hozható a két darab. Ugyanakkor J. S. Bach említését sem mellőzhetjük, hiszen a Német requiem két hatalmas tételzáró fúgáján egyértelműen tetten érhető a nagy lipcsei mester hatása. Brahms célja nem a katolikus gyászmise németesítése volt, hanem szigorúan a hit talaján állva, filozofikus emelkedettséggel kívánta összefoglalni az ember és a halál viszonyát. Ennek érdekében zsoltárokat, evangéliumi szövegeket éppúgy felhasznált, mint az apostolok leveleit, vagy egyéb apokrif forrásokat. A szimmetrikusan szerkesztett mű hét tétele dallamalkotásával, érzékenyen árnyalt hangszerelésével már a Brahmsra jellemző komoly romantikus hangot üti meg, noha szerzője a darab megírásakor még mindössze harmincöt éves volt. A komponista a szimfonikus zenekar és a vegyeskar mellett egy szoprán és egy bariton szólistára bízza a gazdag mondanivaló kifejtését, akik hol a német Lied hangvételében, hol a kórussal párbeszédet folytatva teszik teljessé az árnyalatokban gazdag, kivételesen ihletett partitúrát. – baljos –
CSŐVÁRI CSILLA
KOVÁCS ISTVÁN
Fotó: Nadine Rodler
CSŐVÁRI CSILLA a barokktól a kortárs művekig ívelő repertoárjával Európa meghatározó operaházaiban és koncerttermeiben lép fel rendszeresen. Az énekesnő a budapesti Zeneakadémián végzett Sziklai Erika növendékeként. Berlinben Julie Kaufmann vezetésével szerzett opera- és dalénekesi diplomát, és nemzetközi mesterkurzusokon Kiri Te Kanawától és Hamari Júliától is tanult. Szóló énekesként a Kölni Operaház Operastúdiójában kezdett dolgozni, majd a Nürnbergi Operaházzal kötött szerződést, és Németország, Svájc, Dánia és Ausztria különböző operaházaiban és koncerttermeiben vendégszerepelt. Hallhatta őt a közönség a Berlini Filharmóniában és a Stuttgarti Operában éppúgy, mint a Drezdai Operettszínházban és a Hamburgi Modern Zenei Fesztiválon. 2020-ig a müncheni Gärtnerplatz Színház szólistája, ahol jelenleg is állandó vendégként szerepel. Csővári Csillát 2014-ben a neves komolyzenei magazinként ismert Opern Welt az „Év énekese” címre jelölte. KOVÁCS ISTVÁN Pécsett, a Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdte tanulmányait, majd Zürichben Polgár Lászlónál, Velencében Sherman Lowe-nál tanult. 1997–1999 között Grazban megkapja a „Schubert és a XX. század zenéje” fesztivál 1. díját, Barcelonában a Francisco Vinas Nemzetközi Fesztiválon az oratórium-dal összevont kategóriában a legjobb énekes díját, Münchenben az ARD Fesztivál külön szponzori díját, Salzburgban a Mozart Fesztivál 3. díját. Az 1999/2000-es évadtól kezdve a torinói Teatro Regióban többek között Alit (Olasz nő Algírban), Raimondót (Lammermoori Lucia),a Magyar Állami Operaházban Don Giovannit, Sparafucilét és Nannit (Haydn: L’infedeltá delusa), Strasbourg-ban Publiót (Titus kegyelme), Frankfurtban Angelottit, a berlini Staatsoper Unter den Lindenben Timurt énekli. Koncerténekesként is nevet szerzett: Mozart, Händel, Bartók, Haydn és Bach műveit is énekelte. 2004-ben a Magyar Televízió rögzítette Kékszakállú-alakítását, a szerepet énekelte Palermóban, Bolognában, Tokióban, Stavangerben, Budapesten, Toulouse-ban, később Nizzában, Dortmundban, Oszakában is. Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként 2019-ben Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült.
-7-
BÉRLETES KONCERTEK
KORZÓ BÉRLET
BRAHMS-SOROZAT – I. HANGVERSENY 2021. október 26. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77. u Brahms: III. (F-dúr) szimfónia, op. 90. KÖZREMŰKÖDIK: u Bodor János – hegedű u Kodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft „Népszerű lesz-e valaha, bajos volna eldönteni” – írta beszámolójában Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyéről a Pesti Napló egykori kritikusa. Az 1879-es lipcsei ősbemutató óta eltelt közel másfélszáz év alatt a hegedűs szakma és a közönség is egyértelmű választ adott erre a kérdésre. Tény azonban, hogy a Joachim József ösztönzésére született versenymű nem ad lehetőséget az öncélú virtuozitásra, helyette zenei mélységeivel, tömörségével és monumentalitásával
kárpótol. Nem meglepő, hogy a zeneszerző és a hegedűs között szoros barátság szövődött: Joachim ugyanis az elmélyült előadóművészek azon típusához tartozott, aki számára a zenei értékek előbbre valóak voltak, mint a felszínes csillogás. Ezek az erények jellemzik Brahms alkotói életművét is, és jelölik ki helyét a zenetörténet legnagyobbjai között. Nem csoda tehát, hogy a D-dúr hegedűverseny némileg meglepte a kortársakat, mivel túlzottan szimfonikus jellegűnek érezték, ráadásul az is kiderült, hogy a zeneszerző eredetileg négy tételesre tervezte. Nyitó tétele terjedelmében és koncepciójában beethoveni súlyú és terjedelmű, melynek során a szólóhangszer csak egy magvas zenekari bevezető után jut szerephez. A tételvégi szokásos kadenciát – a harmadikéhoz hasonlóan – Joachim komponálta, Brahms stílusához tökéletesen alkalmazkodva. A középső Adagio érdekessége, hogy főtémáját nem a szólóhegedű, hanem az oboa szólaltatja meg, a hegedű fantáziaszerűen bontja ki az anyagot a háromtagú szerkezet során. A záró Allegro giocoso – melyben tökéletes egyensúlyba kerül a szólista és a zenekar – ellenállhatatlan táncos, örömteli lendületével fogja meg a hallgatót. Brahms négy szimfóniája közül a harmadik talányos alkotás. Noha hangneme F-dúr, zenei anyagának meghatározó részei mégis mollban szólalnak meg, tételei halk dinamikával érnek véget. Szerkezetében a klasszikus mintákat követi, ugyanakkor nyitó tételének témája – mintegy vezérmotívumként – végigkíséri a darab teljes folyamatát. Ez azért meglepő, mert Brahms alapvetően szembe helyezkedett a Berlioz, Liszt és Wagner által képviselt programzene jellegű motivikával. A darab értelmezése egymástól gyökeresen különböző előadásokat eredményezhet. A lírai, tépelődő hang azonban kétségtelenül a teljes partitúrát meghatározza. Az 1883-ban lezajlott bécsi premiert a magyar származású Richter János vezényelte, aki Beethoven Eroica szimfóniájához hasonlította az új művet. Mély, súlyos mondanivalója ellenére a közönség tetszéssel fogadta a szimfóniát, a kor tekintélyes kritikusa, Eduard Hanslick pedig egyenesen Brahms legjobb alkotásának minősítette. A harmadik tétel főtémája a hangversenypódiumokon kívül is egyedülálló karriert futott be, számosan feldolgozták, és az 1961-ben forgatott „Szereti ön Brahmsot?” című nagysikerű filmben is felhangzott.
BODOR JÁNOS Fotó: Kállai-Tóth Anett
BODOR JÁNOS 1976-ban született Budapesten. Hatéves korában kezdett el hegedülni nagybátyja, Csámpai Lajos hatására. A Szabolcsi Bence Zeneiskolában Huszti József volt a tanára. 13 évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségeket tanító Előkészítő Tagozatára, ahol Zs. Szabó Mária növendéke volt. Az egyetemi ágazaton Szenthelyi Miklós osztályában tanult. Diplomáját 1999-ben szerezte. Számos nemzetközi mesterkurzuson vett részt, díjazottja hazai és nemzetközi hegedűversenyeknek. 2001-től tagja a Nemzeti Filharmonikusoknak, 2008-tól koncertmestere a MÁV Szimfonikusoknak, 2014-től az Óbudai Danubia Zenekarnak. A Grazioso Kamarazenekar alapító tagja. 2019től a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere. Szólistaként és kamaraformációk tagjaként számos rangos hazai fellépése van.
A Brahms-sorozat további alkalmai: II. HANGVERSENY – 2022. február 8. 19:30
III. HANGVERSENY – 2022. március 1. 19:30
IV. HANGVERSENY – 2022. március 8. 19:30 KOLLÁR IMRE Fotó: Fejes Márton
– baljos –
-9-
BÉRLETES KONCERTEK
NAPLÓ BÉRLET
FILHARMÓNIA ÖSSZHANG
HÄNDEL: THEODORA
a Capella Savaria és a Purcell Kórus hangversenye 2021. november 2. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Händel: Theodora, HWV 68. KÖZREMŰKÖDIK: uBaráth Emőke – Theodora uSzutrély Katalin – Irene uBalogh Eszter – Didymus uMegyesi Zoltán – Septimius uCser Krisztián – Valens uCapella Savaria uPurcell Kórus VEZÉNYEL: Vashegyi György JEGYÁR: 4900 Ft, 4400 Ft
BARÁTH EMŐKE
Georg Friedrich Händel (1685-1759) életében a Jephta előtti utolsó kimagasló drámai oratórium az 1750. március 16-án, a londoni Covent Gardenben bemutatott Theodora, mely a maga korában ugyan nem aratott osztatlan közönségsikert. Mára elfoglalta méltó helyét szerzője legkiválóbb oratorikus alkotásai között, melyet a közelmúltban többször operaként is színpadra állítottak. A korai kereszténység idejében játszódó, Thomas Morelli librettójára írt történetben bár hat szereplő kapott helyet, valójában leginkább a címszereplő, Theodora, nemesi származású keresztény mellett, római hivatalnok kedvese, az eredetileg kasztrált férfi alt által énekelt szerep, Didymus a legfontosabb, melyet Giulia Frasi és Gaetano Guadagni énekeltek az ősbemutatón. Azóta is elsősorban a címszerepet éneklő világklasszis szopránokról, valamint a produkciókat vezénylő kiváló karmesterekről jegyzik világszerte a legkimagaslóbb produkciókat. Az elmúlt fél évszázadban például, 1969-ben az a Heather Harper énekelte a címszerepet, aki 1962-ben Benjamin Britten Háborús rekviemjének ősbemutatóján szopránszólista volt. 1990-ben Nikolaus Harnoncourt vezényelte a Concentus Musicus Wien és az Arnold Schönberg Kórussal kiálló produkciót. 1992-ben Nicolas McGegan volt egy ragyogó lemezfelvétel dirigense, még egy 1996-os, az amerikai szoprán, Dawn Upshaw címszereplésével a Glyndebourne-i Fesztiválon készült felvételé William Christie. A 2000-es lemez, azzal a Susan Gritton angol énekesnővel készült, aki Górecki 3. szimfóniáját a Royal Filharmonikusokkal és Jurij Szimonovval vette lemezre, míg Paul McCreesh volt akkor a karmester, a Gabrieli Consort & Players élén. Nos, ennek a sornak élére kerül most a „mi Vashegyi Györgyünk” által vezényelt szombathelyi Capella Savaria és a Purcell Kórus, valamint napjaink legkiválóbb magyar régizenei szopránja, Baráth Emőke, aki Barbara Bonney, Kiri Te Kanawa mesterkurzusainak is résztvevője volt, amellett, hogy 3. lett a Dvořák énekversenyen, majd megnyerte az innsbrucki énekversenyt és a Verbier-i Fesztivál Nagydíját. – Kovács Attila Prosper- és Bartók Béla-emlékdíjas zenei szerkesztő –
CAPPELLA SAVARIA
PURCELL KÓRUS
VASHEGYI GYÖRGY
VASHEGYI GYÖRGY Karmester, csembaló-, fortepiano- és orgonaművész. A budapesti Zeneakadémián 1993-ban szerzett karmester szakon diplomát. Több alkalommal részt vett Helmuth Rilling és John Eliot Gardiner mesterkurzusain, az ő hatásukra kezdett el érdeklődni a historikus előadásmód iránt. 1994-97 között a Drezdai Régizenei Akadémián John Toll posztgraduális növendéke volt: nagy hatást gyakorolt rá Malcolm Bilson fortepiano-művész és Simon Standage hegedűművész tevékenysége is. 1990-ben megalapította a Purcell Kórust, 1991-ben az Orfeo Zenekart. Ezek élén az elmúlt 30 évben számtalan jelentős opera- és oratórium produkciót, kantáta- és zenekari műsort hozott létre. Kutatói tevékenységének köszönhetően számos újkori világpremier és magyarországi bemutató fűződik nevéhez: együttesei élén eddig közel 30 lemezfelvételt készített, többek között a Hungaroton, Carus, Ediciones Singulares, Aparté és Glossa kiadók számára. Intenzív munkakapcsolatot ápol a Versailles-i Barokk Zenei Központtal és annak művészeti vezetőjével, Benoît Dratwicki zenetudóssal. 1992 óta a Zeneakadémia tanára, jelenleg egyetemi docens, valamint a 2010-ben, vezetésével megalakult Régizenei csoport irányítója. Munkájának elismeréseképpen 2008-ban Lisztdíjban, 2015-ben pedig „Magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat” kitüntetésben részesült. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2017 októberétől elnöke.
- 11 -
BÉRLETES KONCERTEK
NAPLÓ BÉRLET
GULYÁS BÉRLET
ILLÉS PRÓFÉTA ORATÓRIUMA 2021. november 23. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem
MŰSOR: u Mendelssohn: Éliás, op. 70. KÖZREMŰKÖDIK: uRost Andrea – ének uWiedemann Bernadett – ének uMegyesi Zoltán – ének uNajbauer Lóránt – ének uKodály Filharmonikusok Debrecen uKodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) VEZÉNYEL: Kovács László JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft
DANIELE DA VOLTERRA: ILLÉS PRÓFÉTA
Kevés olyan komponistát ismerünk, aki nem csak saját műveivel írta be nevét a zenetörténetbe, hanem más szerzők érdekében végzett szolgálataival is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ebbe a szűk körbe tartozik – Liszt Ferenc mellett – Felix Mendelssohn-Bartholdy is, aki a Máté-passió 1829-es lipcsei előadásával Johann Sebastian Bach műveinek máig tartó reneszánszát indította el. Mendelssohn életének alakulása ugyanakkor több szempontból is Mozartra utal. Ő is csodagyerekként indult, és mindössze harmincnyolc év adatott számára, hogy megalkossa remekművekben gazdag életművét. Tizenhét évesen bemutatott Szentivánéji álom nyitánya már egy tökéletesen felkészült, egyéni hangú zeneszerzőről tanúskodik. A zenetörténészek a korai romantika képviselői közé sorolják, aki a klasszikus és barokk hagyományok talaján alkotta meg hangvételében és érzelmeiben már ízig-vérig XIX. századi műveit. Mendelssohn európai hangversenykörútjai után előbb Düsseldorfban vállalt állást, majd 1835-től a nagyhírű lipcsei Gewandhaus zenekar vezetőjeként szerzett érdemeket. Ebben az időszakban születtek nagyszabású bibliai oratóriumai, a Paulus és az Éliás. Előbbi bemutatása után merült fel az Éliás megírásának terve. Szövegírójával, Julius Schubringgal való együttműködése azonban megszakadt és csak az 1840-es évtized közepén tért vissza a kompozícióhoz. Ekkor ugyanis a Birminghami Zenei Fesztiváltól kapott felkérést egy új oratórium megírására. Az ősbemutatóra 1846 nyarán került sor, de ezután még egy alapos szerzői átdolgozás következett, így a mű végleges formájában 1847. április 16-án került szólalt meg először. Az ie. IX. században élt Éliás, azaz Illés próféta alakját és cselekedeteit a judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallás is számon tartja, a Talmud, az Ószövetség és a Korán egyaránt ír róla. Malakiás héber próféta egyik jövendölése szerint pedig Éliás visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését. Az Ószövetség szövegein alapuló, német és angol nyelven is előadható, negyvenkét tételből álló oratórium két nagy részre osztható. Az első négy történet köré szerveződik, melyben a próféta megjövendöli a hároméves nagy szárazságot, meggyógyítja egy özvegyasszony haldokló fiúgyermekét, megöleti Baal papjait, s végül könyörgésével megnyitja az ég csatornáit. A második részben Éliás megvádolásának, menekülésének és mennybemenetelének lehetünk részesei. (Ez utóbbi momentumot idézi meg Ady Endre is Az Illés szekerén című versében.) A hatalmas zenemű során Éliás (bariton) szólama dominál, mellette – görög és barokk mintákra utalva – a tömeget megszemélyesítő kórus kap igazán jelentős feladatot. A további szólisták inkább epizódfeladatokat kaptak. A bachi hagyomány újragondolására utal a recitatívók és a protestáns zenei formák alkalmazása is. Az Éliás egyértelműen drámai jellegű alkotás, nem csoda, hogy a muzikológusok egy része Mendelssohn által tervezett, de végül meg nem írt operának tekinti az alkotást. Akár egyetértünk ezzel az állítással, akár nem, az bizonyos, hogy Mendelssohn darabja a XIX. század oratorikus irodalmának kiemelkedő remeke. – baljos –
ROST ANDREA
MEGYESI ZOLTÁN
NAJBAUER LORÁNT
WIEDEMANN BERNADETT
- 13 -
KAMARASOROZAT
A BÉCSI KLASSZIKA ÉS ROMANTIKA ÚTJAIN 2021. november 16. 19:30 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: u Mozart: A-dúr szimfónia KV. 201 u Hummel: F-dúr fagottverseny, WoO 23 u Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op.22. KÖZREMŰKÖDIK: u Vitányi József – fagott u Kodály Filharmonikusok művészei VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft Mozartot hallgatva a klasszicizmus virágzásának szellemi hátterében kialakult polgári kultúra idejébe repítve érezzük magunkat. A királyi udvaroktól lassan elszakadó, önállósuló koncertélet korában a komponálás új technikai elemekkel gazdagodik. Olaszországi utazásai után a 18 éves Mozart Salzburgban írta az A-dúr szimfóniát (1774). Fiatal zeneszerzőként, felnőtté válásának korszakát talán
BÉNYI TIBOR
ez a szimfónia képviseli leginkább. Az olasz hatás és a J. S. Bach szimfóniák tanulmányozása után radikálisan „bécsi stílusban” komponált szimfónia teljes kamarazenei szabadsággal és újszerű szellemi mélységgel íródott. A korra nem jellemző módon Mozart később is többször bemutatta ezt a művet, nagy sikerrel. Bécsben 12 évvel később, lelki közelségben Mozarthoz (aki szállást adott neki és tanította), robbant be a köztudatba a fiatal zongorista, Johann Nepomuk Hummel. Később Haydn ajánlására az ő állását is megörökli Esterházy hercegnél Kismartonban, majd szoros barátságot köt Beethovennel, akit aztán anyagilag is támogatni tud. Nemcsak nagyszerű és elismert zeneszerző volt, hanem mint nemes lelkű emberről is tudósítanak a híres kortársak. Schubert legendás Pisztrángötösét is Hummel azonos összeállítású zongoraötöse inspirálta. Szerzeményeinek hatása Mendelssohn, Chopin és Schumann műveiben is felfedezhetők. Halála után Liszt Ferenc állíttatott neki emlékművet Pozsonyban. A fagottverseny az egyik ékköve ennek a nagyszerű, de kissé feledésbe merült zeneszerzői pályafutásnak. A szerenádjáték a XVIII–XIX. században minden városban más formában működött. Magas rangú családoknál ünnepeken, vagy különleges városi eseményeken a nagy nyilvánosság előtt játszottak szerenádokat. Bécsben inkább polgári körökben, a mindennapok történéseinek részeként volt jelen. Dvořák E-dúr szerenádja életének útkereső fázisát lezáró, legmarkánsabban műve. A művet akár visszatérésként is tekinthetjük a nagy klasszikusok (Haydn, Mozart) által kedvelt szerenád műfajához. Ez a melegséget és bensőséges hangzást sugárzó melódiák sorát bemutató szerenád valóban az olasz „sereno”-t, „felhőtlen égboltot” idézi. – Bényi Tibor –
A kamarasorozat további alkalmai:
NAGY KOROK – NAGY MESTEREK 2022. január 25., 19.30 / Debreceni Egyetem, Aula MŰSOR: uTelemann: B-dúr szvit (TWV.55:B5) „Les Nations” uTelemann: G-moll szvit (TWV.55:g1) „La Musette” uMozart: A-dúr koncertrondó KV 386. uHaydn: g-moll szimfónia („A tyúk”) No. 83. ZONGORÁN ÉS CSEMBALÓN KÖZREMŰKÖDIK: uSomogyi-Tóth Dániel KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft
HÍRES SZERENÁDOK 2022. március 29., 19.30 / Debreceni Egyetem, Aula MŰSOR: uMozart: B-dúr fúvósszerenád KV.361 „Gran Partita” u Csajkovszkij: C-dúr vonósszerenád, op. 48. KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft
- 15 -
KODÁLY KÓRUS 50
WÜRTZ KLÁRA Kodály Kórus Debrecen
FÉNY–KÉPEK
Kodály Kórus Debrecen
2021. november 11. 19:00 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: u„Látható” zene, „hallható” fény. Ragyogás és megtisztulás témái a kórusirodalomban. KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán JEGYÁR: 1900 Ft Hangversenyünkön kinyílik a Kodály Kórus zenés fotóalbuma, és olyan alkotásokat mutatunk be Önöknek, melyekben központi szerepet kap a ragyogó, megtisztító és reményt adó fényesség. Hogyan lehet hangokban kifejezni és lefesteni egy alapvetően vizuális jelenséget? Lehet-e zenével ábrázolni a sötétséget legyőző fényt, vagy a csillagok ragyogását? Hogyan éri el egy komponista, hogy kórusdarabján keresztül átélhessük a reményt és a megtisztulást? Különböző korok zeneszerzőinek művein keresztül keressük a választ a fenti kérdésekre. A Kodály Kórus életének kulcsfontosságú alakja Gulyás György alapító karnagy, akinek életműve és fényes sikerei mind a mai napig irányt adnak. November 11-én, halálának évfordulóján róla is megemlékezünk. KODÁLY KÓRUS DEBRECEN
– Kocsis-Holper Zoltán –
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina
GULYÁS GYÖRGY
Fotó: a Kodály Kórus archívumából
- 17 -
INTERJÚ
„A MÚLTBÓL VALÓ TÖLTEKEZÉS SEGÍT BENNÜNKET” Interjú Kocsis-Holper Zoltánnal, a Kodály Kórus vezető karnagyával.
Kodály Kórus Debrecen
A Kodály Kórus alapítása 1955-re nyúlik vissza, 1971-től hivatásos énekkar. Az 50 éves évforduló gyakorlatilag 66 éves folyamatos munkát takar, melyben rengeteg fellépés, utazás, elismerés szerepel. Mire lehet emlékezni és emlékeztetni mindezekből? 66 évet átgondolni, anélkül, hogy kihagynánk valamit, szinte lehetetlen. Ezért inkább egyfajta benyomást, impressziót szeretnénk adni a közönségnek az elmúlt öt hivatásos évtizedből. Olyan utazásokat, együttműködéseket, emlékeket feleleveníteni az évad koncertjei előtt vagy akár a produkciókba építve, melyek egy-egy hangulatot, minőséget mutatnak meg a Kodály Kórus történetéből. Ez egyfajta áttekintést nyújt a kórust jól ismerők számára, akik igénylik is ezt egy jubileum alkalmából, de azoknak is érdekes lesz, akik csak most csatlakoznak hozzánk közönségként. Másfél év nehezített működés van a kórus háta mögött. Másként készülnének az ünnepre, ha normális kerékvágásban folyik a művészeti munka? A megünneplés módja nem biztos, hogy más lenne. A kórus teljes létszámú közös munkája valóban csak az utóbbi időben tudott visszaállni, ezért egyfajta lelki regenerálódás zajlik most. Ebben pont jó segítség a jubileum. A múltból való töltekezés segít bennünket, hogy bizalommal és új energiákkal vágjunk neki a jövőnek. Ön a Kodály Kórus 11. karnagya az alapító Gulyás György óta. Igen színes és széles művészeti háttérrel érkezett az ország másik széléről. Milyennek látja a Kodály Kórust helyzetét szakmai téren?
KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN Fotó: Fejes Márton
- 18 -
Ugyan az ország nyugati csücskéből érkeztem, de a Kodály Kórus név ott is ismerősen csengett. Az itt zajló szakmai munka emelte az énekkart egy világszerte is elismert együttessé. Ma a keleti országrész meghatározó énekegyüttese, mely a színvonalat mindig is magasan tartotta – ezt megőrizni a későbbiekben is küldetés. Debrecen városa méltán büszke lehet
KODÁLY KÓRUS 50
arra, hogy fenntart egy ilyen hivatásos együttest, melyből az országban igen kevés van, s ebből a legtöbb Budapesten működik. Ebből a szempontból valódi kuriózum, hogy egy vidéki nagyváros kulturális életének egyik főszereplője egy professzionális énekkar, mely az oratorikus kompozíciók mellett állandó feladatának érzi a kortárs zeneszerzők bemutatását és az ifjúság megszólítását is. Debrecenben nemcsak középfokú, de felsőfokú zenei képzés is folyik, és kiváló amatőr énekegyüttesek is működnek, ez a régió a vokális zenét tekintve mindig is bőséggel volt megáldva, erre időt és energiát szánó emberek laknak itt. Nekem ez volt a benyomásom onnan, az ország túlsó feléről nézve.
Remélem, hogy a kóruséneklés újból divattá válhat, ebben pedig nemcsak az iskoláknak, a pedagógusnak, hanem a hivatásos énekkaroknak, így a Kodály Kórusnak is nagy szerepe van.
Miben látja a Kodály Kórus küldetését, szerepét most, 2021-ben?
Az ünnep örömére Kodály Kórus 50 bérletet állítottak össze.
Magyarországon nagyon aktív, nagyon gazdag kórusélet volt az elmúlt soksok évtizedben. Erre gyönyörű példa a Kodály Kórus történelme, mely amatőr énekkarként indult, és a tagok önmagukból fakadó művészi elvárása, és az alapító karnagy, Gulyás György által generált szakmai elvárás olyan szintre emelte az énekkart, mely adekváttá tette arra, hogy hivatásossá alakuljon. Ennek létjogosultságát mi sem mutatja jobban, hogy immár ötven éve fennáll ez az állapot. A születéstörténet nagyon szép tehát: hogyan tudták zenekedvelő emberek hivatássukká tenni a vokális zenét. Ez azonban egyben egy gyönyörű teher is, mert akárki énekel a kórusban, vagy akárki is a vezetője, ennek meg kell felelnie. Most, amikor a kórusélet Magyarországon vagy a világon nem abban a fényében pompázik – mint mondjuk a nyolcvanas években –, amikor az énekkarok létszámproblémákkal küzdenek, még fontosabbak az ilyen együttesek, mint a Kodály Kórus. Az én ars poeticám a kórus vezetőjeként az, hogy minél szélesebb körnek megmutassuk a kóruséneklésben rejlő döbbenetes értékeket. Aki tud énekelni, a saját testében lévő hangszert használja, s a kórusban másokkal együtt teszi ezt. Az együttműködés, egymáshoz való alkalmazkodás rengeteg mindenre tanít, és csodálatos művészi értékek létrehozására alkalmas. Optimista vagyok, mert azt látom, hogy számos kis énekegyüttes indult a közelmúltban.
A jubileumi bérlet összeállításában több szempont is szerepet játszott. Fontosnak tartottam két vendégkarnagyot meghívni. Egy hazai és egy külföldi szaktekintélyt, akikkel az énekkar nemcsak szívesen dolgozik, de egyfajta vokális képzést is kap tőlük, ez a két karnagy Bob Chilcott és Erdei Péter lesz. A többi három koncertünket tematizáltuk: novemberben lesz egy Fény-képek című produkciónk, februárban egy farsangi, márciusban pedig egy nagyböjti hangversenyük.
Milyen konkrét programok lesznek a jubileum kapcsán? Maguk a koncertek a jelenünket és a vázolt jövőnket mutatják, azt, hogyan haladunk tovább a megkezdett úton. Az elmúlt 50 év eseményeit pedig kiegészítő programokkal, kiállításokkal, figyelemfelkeltő dolgokkal fogjuk az évadban melléjük állítani. Érdekes utazási momentumokat mutatunk majd meg, megszólaltatunk régi karnagyokat, kórustagokat, közreműködőket.
A jubileumi évad eseményei mellett a kórus számos felkérésnek is eleget tesz. Melyik együttműködést emelné ki? Nagyon sok felkérésünk van, mely mindegyike szép feladat, ezért nem is szeretnék külön kiemelni belőlük egyet sem. A számunkra hagyományos úton járunk, azaz nagyon széles zenei palettán mozgunk a legnagyobb klasszikus művektől kezdve a kortárs szerzemények bemutatásáig, egy igen sűrű évad keretében. - KJE -
- 19 -
KODÁLY KÓRUS 50
KODÁLY KÓRUS 50 JUBILEUMI KONCERTSOROZAT 2021-ben ötven éve hivatásos énekkar a Kodály Kórus Debrecen. A jubileumi évad tiszteletére és megünneplésére a koncertek külön bérletben is látogathatók:
FÉNY-KÉPEK
KIRÁLYI MUZSIKA
2021. NOVEMBER 11. 19:00 uPÁSTI UTCAI ZSINAGÓGA „Látható” zene, „hallható” fény. Ragyogás és megtisztulás témái a kórusirodalomban. VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán
2022. ÁPRILIS 22. 19:00 uDEBRECENI EGYETEM, AULA „Angol kórusutazás” a világszerte népszerű zeneszerzőkarnaggyal, a King's Singers egykori tagjával. VEZÉNYEL: Bob Chilcott (Nagy-Britannia)
AMERIKÁBÓL JÖTTEM
„MAGYAROK, TINÉKTEK SZÓLOK”
2022. FEBRUÁR 25. 19:00 uDEBRECENI EGYETEM, AULA „Filmes” és klasszikus hangzások, világhíres kórusszerzők, effektusok és színes, farsangi kavalkád az amerikai kontinensről. VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán
A HIT EREJE 2022. MÁRCIUS 11. 19:00 u SZENT ANNA SZÉKESEGYHÁZ Nagyböjti zenés elmélkedés életről és halálról. KÖZREMŰKÖDIK: uArany János – narrátor u Thurnay Viola – ének uKarasszon Dénes – cselló uÁcs Dávid László – orgona VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán
Kodály Kórus Debrecen
2022. MÁJUS 20. 19:00 u DEBRECENI EGYETEM, AULA Műsoron Kodály nagyszabású kórusműve, a Zrínyi szózata és más szerzők alkotásai. KÖZREMŰKÖDIK: uSzegedi Csaba – ének VEZÉNYEL: Erdei Péter Kodály Kórus 50 bérlet: 7500 Ft Jegyár: 1900 Ft
Filharmónia
Összhang bérlet 2021-2022 2021. november 2. kedd 19.00
Capella Savaria és Purcell Kórus Baráth Emőke - Theodora Szutrély Katalin - Irene Balogh Eszter - Didymus Megyesi Zoltán - Septimius Cser Krisztián - Valens vezényel: Vashegyi György Händel: Theodora, 1749
2021. december 21. kedd 19.00
Savaria Barokk Zenekar Kodály Kórus Debrecen
karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán Balogh Eszter - József, egy zsidó Jekl László - Fáraó, Egyiptom királya és Reuben, József testvére Megyesi Zoltán - Simeon, József testvére Kéringer László - Judah, József testvére Ducza Nóra - Benjamin, József testvére Bakos Kornélia - Pothipera, főpap és Phanor, a Fáraó főpohárnoka, később József intézője Jónás Krisztina - Asenath, a főpap leánya vezényel: Németh Pál Händel: József és testvérei - oratórium, HWV 59.
2022. február 17. kedd 19.00
Concerto Budapest Kokas Katalin - hegedű vezényel: Keller András
Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61. Csajkovszkij: 6. h-moll („Patetikus”) szimfónia, op. 74.
2022. február 24. csütörtök 19:00
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Arabella Steinbacher - hegedű vezényel: Dmitry Liss Prokofjev: Kizsé hadnagy - szvit Prokofjev: 2. g-moll hegedűverseny Rimszkij-Korszakov: Seherezádé
Kölcsey Központ Debrecen www.filharmonia.hu
OROSZ ZENEI FESZTIVÁL
OROSZ ZENEI FESZTIVÁL 2021 Debrecen 2021-ben, a 4. Orosz Zenei Fesztiválon Csajkovszkij lesz fókuszban, aki születésének tavalyi, 180. évfordulóját nem volt lehetőségünk teljes körűen megünnepelni – az idei fesztivál ezt is hivatott bepótolni. Csajkovszkij mellett Prokofjev, Rachmaninov és Muszorgszkij művei csendülnek fel a debreceni koncerteken, igazán színes palettáját felvonultatva az orosz zeneművészetnek. A fesztivál idén három helyszínen – Budapest, Debrecen, Tihany – zajlik, a budapesti, Zeneakadémia Nagytermében megrendezett nyitóhangversenyt a Kodály Filharmonikusok jegyzik Kollár Imre karmester vezényletével. Társrendezvények kíséri az idei koncerteket is: felolvasóestre, kiállításra és balettfilmvetítésre is várjuk Önöket a debreceni programfolyamban.
DANIEL REUSS Fotó: Marco Borggreva
OROSZ ZENEI FESZTIVÁL, DEBRECEN KONCERT A ZENE VILÁGNAPJÁN 2021. október 1. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem Bővebben lásd a 24-25. oldalon! ZONGORAMARATON 2021. október 5. 17:30, 18:45, 20:00 Kölcsey Központ, Nagyterem Bővebben lásd a 26-27. oldalon! PROKOFJEV: RÓMEÓ ÉS JÚLIA Balett három felvonásban a Royal Opera House előadásában felvételről 2021. október 8. 18:30 Apolló mozi, Kertész Mihály-terem Jegyár: 1200 Ft Koreográfus: Kenneth Macmillan Az előadás hossza 3 óra 15 perc, két szünettel.
Shakespeare legendás szerelmeseinek szenvedélye és tragédiája Kenneth MacMillan 20. századi balett mesterművében születik újjá a Royal Opera House színpadán. Az 1965-ös premier óta minden alkalommal új táncosok kapnak lehetőséget arra, hogy újraértelmezzék a tragikus sorsú szerelmesek történetét. CSAJKOVSZKIJ 180 Kiállítás 2021. október 10–14. Apolló mozi Ingyenesen látogatható. 181 éve született Pjotr Iljics Csajkovszkij, a világ egyik legkedveltebb és legtöbbet hallgatott zeneszerzője. A tavalyi Orosz Zenei Fesztivál kiállítása, mely épp a születési jubileum 180. évére esett volna, elmaradt, bár a tárlat anyagát az Orosz Nemzeti Zenei Múzeum összeállította. Az idei fesztiválon, 2021 októberében három városban lesz látható: Budapesten, Debrecenben és Tihanyban. A zeneszerző utazásai, levelei, barátai, koncertjei lesznek a kiállítás fókuszában. TITKOK ÉS TALÁNYOK – CSAJKOVSZKIJ LEVELEI Felolvasóest 2021. október 10. 18:00 Apolló mozi, Kertész Mihály-terem
RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA
Közreműködik: Meskó Bánk – próza Razvaljajeva Anasztázia – hárfa Regisztrációs jegyár: 500 Ft Pjotr Iljics Csajkovszkij zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstein volt. Csajkovszkijnak, mássága miatt a 19. századi cári világban rejtőzködő életet kellett élnie. Megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött feleségétől. Fordulópontot jelentett életében megismerkedése a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, akinek anyagi támogatásával zeneszerzőként és karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték... Életét különös levelezésen keresztül ismerheti meg az est közönsége Meskó Bánk és Razvaljajeva Anasztázia közreműködésével. - 23 -
OROSZ ZENEI FESZTIVÁL
KONCERT A ZENE VILÁGNAPJÁN 2021. október 1. 19:30 Debrecen, Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: uCsajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35. uVI. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia, op. 74. KÖZREMŰKÖDIK: uKállai Ernő – hegedű uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre REGISZTRÁCIÓS JEGYÁR A ZENE VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL: 500 Ft (Debrecen)
2021. október 4. 19:30 Budapest, Zeneakadémia, Nagyterem „Az orosz hegedű” MŰSOR: uCsajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35. uVI. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia, op. 74. KÖZREMŰKÖDIK: uKállai Ernő – hegedű uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 4900, 3900, 2900, 2500 Ft (Budapest)
KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN
Akadnak zeneszerzők, akiknek művészetét az egyes korokban különbözőképpen értékelték. Pjotr Iljics Csajkovszkij is ebbe a körbe tartozik, hiszen darabjait még hatvan-hetven évvel ezelőtt sokan hatásosnak és dallamosnak, ámde kissé bombasztikusnak ítélték. Mára szerencsésen helyrebillent ez az értékrend, és a tragikus sorsú orosz mester elfoglalhatta helyét a legjelentősebb alkotók között. Ha végigtekintünk életművén, hamar kiderül, hogy szinte valamennyi műfajban remekműveket alkotott. Operái, balettjei, szimfóniái, versenyművei éppúgy a hangverseny-repertoár részei, mint kamarazenéje, vokális művei vagy egyéb hangszeres alkotásai. D-dúr hegedűversenye a hangszer irodalmának egyik legtöbbet játszott remeke. 1878-ban a Genfi-tó mellett vakációzva vetette papírra, ahol súlyos magánéleti gondjai miatt keresett megnyugvást. A darab eredetileg a kor nagy hegedűs egyéniségének, a veszprémi születésű Auer Lipótnak szólt. Auer azonban fanyalogva fogadta a versenyművet, melyet végül aztán Adolf Brodsky mutatott be közönség előtt. Később Auer megbánta óvatosságát, olyannyira, hogy a partitúra nyomtatásra történő előkészítését is ő végezte. A D-dúr hegedűverseny ragyogóan ötvözi az európai versenymű-hagyomány erényeit a szláv nemzeti hangvétellel. Tételei, témái megkapóan dallamosak, mesteri kézzel formáltak és színesen hangszereltek. A szólista számára egyszerre kínálja az érzelmi-zenei kitárulkozás lehetőségét a magasrendű virtuozitás igényével. Súlyában, terjedelmében az alapvetően férfias Allegro moderato nyitótétel a meghatározó, témáinak feldolgozása a bécsi hagyományokon nyugszik. Középen a Canonetta címet viselő, szlávosan mélabús, éneklő tétel áll, melynek címe itáliai élményekre is utal. Feloldásként, megállás nélkül – attacca – tör ki az ellenállhatatlan finálé, mely két, egymással ellentétes tánckaraktert dolgoz fel. Az egyik kirobbanóan szilaj, a másik visszafogott, lépegető jellegű zenei anyag, melyeket rondó jelleggel alkalmaz a zeneszerző. A szimfóniákat jelentős számban alkotó zeneszerzők – mint például Haydn, Mozart és Beethoven – egyes darabjainak játszottsága általában különböző. Vannak köztük gyakrabban és ritkábban műsorra tűzött opuszok is, noha zenei értékeik gyakran azonosak. Csajkovszkij esetében is hasonló a helyzet. Hat, a Manfréddel együtt összesen hét szimfóniája közül a három utolsó sorszámú, a Negyedik, az Ötödik és a Hatodik a legjátszottabb. Ezek a boldogság keresésének útját álló sors és a végzet problematikáját jelenítik meg. Mindhárom szimfónia ennek a gondolatkörnek kifejtése, amint arról a szerzőnek pártfogójához, Nagyezsda Meck asszonyhoz írott sorai is tanúskodnak. A VI., patetikus jelzőt is hordozó nagyszabású mű tulajdonképpen Csajkovszkij hattyúdala, pályájának végső állomása. Ennek ellenére szerzője számos újítást is alkalmaz, elsősorban formai tekintetben. Három, alapvetően lendületes, gyors tételt követően a darab fináléja súlyos, tépelődő adagio muzsika, mely mélységes fájdalmat tükröz. Első tételét, melyet lassú bevezető indít, néhány nap alatt vetette papírra a szerző. Másodikként keringőt hallunk, mely nem a szokásos 3/4-es metrumú, hanem 5/4-ben szólal meg. Harmadik tétele intenzív, erőteljes induló zene, melynek hatásos lezárása gyakran megtéveszti a hallgatót, mert akár a teljes mű lezárása is lehetne. De ez után szólal meg a fájdalmas Adagio lamentoso, mely-ben sokak szerint Csajkovszkij saját halálát írta meg, elsiratva nehéz, csalódásokkal teli életét. – baljos –
KÁLLAI ERNŐ
KÁLLAI ERNŐ Sokoldalú hegedűművész, aki egyaránt szerepel szólistaként, kamarazenészként és koncertmesterként. Az egyik legnagyobb tekintélyű zenei lap, a The Strad „kifinomult és elegáns” játékát dicséri. 12 évesen nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneakadémia Különleges Tehetségű Gyermekek osztályába, majd 2006-ban teljes ösztöndíjat kapott a New York-i Juilliard Egyetemre, ahol Itzhak Perlman tanítványaként Bachelor és Master diplomát szerzett. Elkötelezett kamarazenészként együtt koncertezett a világhírű hegedűművésszel, Itzhak Perlmannal és a Perlman Music Program tagjaival. Junior Prima díjas, Fischer Annie-ösztöndíjas. 2015-től a Kállai Vonósnégyes primáriusa, 2016-tól a Magyar Állami Operaház koncertmestere. 2008-ban a Carnegie Hall Stern Auditóriumában szólistaként a Juilliard Zenekarral debütált. 2011-ben a New York-i Filharmonikusok kíséretével mutatkozott be, majd olyan nagy múltú helyszíneken is játszott, mint a párizsi Louvre Auditorium, a madridi Teatro Real, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, az Avery Fisher Hall, az Alice Tully Hall, a chicagói Symphony Hall, a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Vigadó vagy a Művészetek Palotája.
- 25 -
OROSZ ZENEI FESZTIVÁL
ZONGORAMARATON 2021. október 5. Kölcsey Központ, Nagyterem 17:30
ZONGORAMARATON 1.
– KÉTZONGORÁS KONCERT MŰSOR: Csajkovszkij: Diótörő-szvit, op. 71a uRachmaninov: I. szvit, op. 5. KÖZREMŰKÖDIK: Pregun Tamás és Szabó Marcell REGISZTRÁCIÓS JEGYÁR: 500 Ft 18:45
ZONGORAMARATON 2.
– NÉGYKEZES KONCERT MŰSOR: Csajkovszkij–Rachmaninov: Csipkerózsika-szvit, op. 66a uCsajkovszkij–Langer: Hattyúk tava-szvit, op. 20a KÖZREMŰKÖDIK: Balogh Ádám és Szabó Marcell REGISZTRÁCIÓS JEGYÁR: 500 Ft 20:00
ZONGORAMARATON 3.
– SZÓLÓKONCERT MŰSOR: Prokofjev–Nyikolajeva: Péter és a farkas, op. 67. uCsajkovszkij: Dumka, op. 59 uMuszorgszkij: Egy kiállítás képei KÖZREMŰKÖDIK: Szabó Marcell REGISZTRÁCIÓS JEGYÁR: 500 Ft HÁROM KONCERTRE BÉRLET: 1000 Ft SZABÓ MARCELL
Az Orosz Zenei Fesztivál debreceni, mini-maratoni koncertjein az orosz történetek lesznek a középpontban, három formátumban: kétzongorás, négykezes, illetve szóló zongoraművek. Rachmaninov I. szvitjét Csajkovszkijnak ajánlotta és egyik levelében úgy is hivatkozott rá, mint zenei képek sorozata (erre utal a „Fantázia-tablók” alcím is). A négytételes kompozíció négy költő versét dolgozza fel. A maraton „magját” Csajkovszkij balettjei adják: a három mese Csajkovszkij legkedveltebb művei közé tartozik. A zongoramaraton harmadik előadása szólókoncert, melyen három programzene lesz terítéken három orosz szerzőtől. A műsor első darabjával megemlékezünk Szergej Szergejevics Prokofjev születésének 130 éves évfordulójáról. Prokofjev edukációs céllal írott Péter és a farkas művét az orosz zongoraművész-zongoratanár, Tatjana Nyikolajeva írta át, aki a Zeneakadémián is adott hangversenyt az 50-es években. Csajkovszkij ritkán hallott Dumka zongoradarabjának az alcíme „Jelenetek egy orosz faluból” – a falusi lét minden öröme és bánata megjelenik a kompozícióban. Zárásként Muszorgszkij „Egy kiállítás képei” ciklusában a szerző Hartmann, festő barátja valódi és képzeletbeli képei elevenednek meg lelki szemeink előtt, melynek tablói a nyitó Rachmaninov szvittel rezonálnak.
PREGUN TAMÁS
BALOGH ÁDÁM - 25 -
VISSZATEKINTÉS
KLASSZIKUSOK ÉJSZAKÁJA 2021. augusztus 15-én immár harmadik alkalommal töltötte meg komolyzene Debrecen éjjeli belvárosát. A 2019-ben tízezres tömeget megmozgató rendezvényt tavaly kisebb produkciósor követte meglepetéshelyszínekkel. Idén ismét volt főtéri hangverseny, majd kamarakoncertek egészen éjfélig. A rendhagyó estén négy nívós rendezvény találkozott: a Klasszikusok Éjszakája, a Cziffra György-emlékév, a Debreceni Virágkarnevál és az először megrendezett Debreceni Ünnepi Játékok. Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalos Emlékév keretei között ünnepli, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. A Debrecenben megtartott Koncert Cziffra György emlékére című hangversenyen Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a fesztivál művészeti vezetője és Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművész, a Zeneakadémia rektora lépett fel a Kodály Filharmonikusok mellett, SomogyiTóth Dániel vezényletével – óriási sikerrel. A hangversenyt a Kodály Kórus Nyáresti hangulatkoncertje követte az Emlékkertben. A szerenádokkal és vidám dallamokkal tarkított koncert házigazdája az énekkar karnagya, Kocsis-Holper Zoltán volt. A Kodály Filharmonikusokból alakult kamaraformációk a belváros több pontján adtak minikoncerteket. Az estet az „Egy kis éji zene” zárta, azaz Mozart G-dúr szerenádjának részletei a Kodály Filharmonikusok művészeinek előadásában a Dósa Nádor téren.
BALÁZS JÁNOS ÉS A KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN - 28 -
BÁNK BÁN ÉS HUNGARIKUM GÁLAKONCERT Az első Debreceni Ünnepi Játékok parádés programsorában több alkalommal közreműködő volt a Kodály Filharmonikusok. Erkel Ferenc Bánk bán operáját Magyarország kiemelkedő, nemzetközi szinten is ismert operaénekesei keltették életre a Nagytemplom előtt zenekarunk, a Csokonai Színház énekkara, a Győri Nemzeti Színház tánckara és a Bánk bán 2020 tánckara művészeivel közösen. Az előadást a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezte. Talán nem túlzás az állítani, hogy a Debreceni Ünnepi Játékok záróeseménye, a Hungarikum Gálakoncert felejthetetlen élményt nyújtott a közönségnek. A hangverseny a népzene, az operett, az opera, és a magyar nóta köré épül, és végigvezetett több mint ezeréves kultúránk történelmén. Az est fellépői a négy műfaj legnépszerűbb, elismert képviselői voltak, műsoruk pedig a négy művészeti ágazat esszenciáját ölelték fel. A koncert kivételes szólistagárdájának tagjai voltak többek közt Rost Andrea, Haja Zsolt, Bangó Margit, Kállay Bori, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Laki Péter, a Magyar Állami Népi Együttes táncosai. A Kodály Filharmonikusokat Somogyi-Tóth Dániel vezényelte. Szerkesztő-rendező: Novák Péter
MARGIT, A HAZÁNAK SZENTELT ÁLDOZAT A Domonkos Rend Magyarországra településének 800. évfordulója és Szokolay Sándor születésének 90. évfordulója alkalmából szeptember 8-án, a Margitszigeti Színház színpadán mutatták be Szokolay Sándor misztérium-operáját. Az előadás a Nemzeti Filharmonikusok, együttesünk, a Kodály Kórus és Budapesti Stúdiókórus közreműködésével valósult meg. Margit szerepében Horti Lillát hallhatta a premier közönsége. Az előadást Gemza Péter rendezte, vezényelt Cser Ádám.
- 29 -
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ
KÁLMÁN IMRE:
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ OPERETT HÁROM FELVONÁSBAN, KÉT RÉSZBEN a Csokonai Színház produkciója
2021. október 20-21. és az ősz folyamán még több alkalommal Debrecen, Lovarda Jenbach Béla és Leo Stein szövegét, valamint Gábor Andor fordítását felhasználva mai színpadra alkalmazta: Peller Károly VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel, Makláry László KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok Debrecen, Csokonai Színház Énekkara RENDEZŐ: Gemza Péter TÁRSRENDEZŐ: Peller Károly Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán említik minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének. Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája… legtöbbször a Csárdáskirálynő egyik slágere. Bécsben, az 1915ös premier helyszínén 533 estén át játszották, majd végigsöpört a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is. Ritka kivételként tartják róla, hogy akár zene nélkül is remek színdarab lenne, ugyanis egy nagyon izgalmas családi dráma bomlik ki az események során a néző előtt. Természetesen a végén, mint ahogy azt az operettek törvényei követelik, minden jóra fordul. Ehhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyről a korabeli kritikusok így írtak: „Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak.” Mondják, és joggal, az operett tradicionálisan magyar műfaj. Mondják, és azt is joggal, hogy sehol a világon nem adják elő olyan izgalmasan, temperamentumosan, játékosan, humorral és lírával telten az operetteket, mint nálunk…
SZÍNLAP Sylvia Nánási Helga / Vörös Edit / Nagy Kíra Edwin Haja Zsolt / Hoffmann Richárd Bóni Rózsa László / Kádár Szabolcs Stázi Nagy Kíra / Bódi Barbara Anhilte, Edwin édesanyja Bódi Marianna Leopold, Stázi édesapja Dánielfy Zsolt, Jászai-díjas Terka, az Orfeum lányainak vezetője Oszvald Marika, Kossuth- és Jászai-díjas Oláh Zsuzsa, Jászai-díjas Kerekes Feri, az Orfeum tulajdonosa Garay Nagy Tamás Rohnsdorf, Edwin titkára Vranyecz Artúr Teljes színlap: csokonaiszinhaz.hu
KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS: Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52 518 400, e-mail: info@fonixinfo.hu); Tourinform Iroda (Debrecen, Piac u. 20; telefon: +36 20 450 0506) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók! +36 52 500 201 / kozonseg@kodalyfilharmonia.hu / www.kodalyfilharmonia.hu
Produkciós partnereink:
Támogatóink:
Partnereink:
A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet