Kodály Tavasz 2022

KODÁLY TAVASZ

2

TARTALOM KÖSZÖNTŐ

3

BÉRLETES KONCERTEK Brahms-sorozat – III. hangverseny Brahms-sorozat – IV. hangverseny Remény és bizalom

4 4 6 8

KAMARASOROZAT Híres szerenádok

10 10

BÉRLETES KONCERTEK Nagyheti hangverseny Tavaszi vallomás A szív billentyűi Stand up for Rózsa!

12 12 14 16 18

KODÁLY KÓRUS A hit ereje Királyi muzsika „Magyarok, tinéktek szólok”

20 20 22 24

FELKÉRÉSEK Bogányi Gergely & Kodály Filharmonikusok Tiszta forrás Szergej Krilov és a Kodály Filharmonikusok A Kodály Filharmonikusok a Müpában Mahler: II. szimfónia Kodály öröksége Magyar Zene Háza

26 26 26 26 26 27 27 27

KODÁLY FILHARMONIKUSOK A SZÍNHÁZBAN A trubadúr Csárdáskirálynő Primavera Fesztivál

28 28 28 28

KODÁLY ZENEI VERSENY

30

IMPRESSZUM Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen Közhasznú Nonprofit Kft. // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. // E-mail: kozonseg@kodalyfilharmonia.hu Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel ügyvezető // Szerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Bényi Tibor, Erdei Péter, Farkas Gabriella, Kiss Judit Erzsébet, Kocsis-Holper Zoltán Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft. / Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com // Megjelenik: 1000 példányban Debrecen területén

KÖSZÖNTŐ „Március van s határtalan az Élet.”

(Ady Endre)

Kedves Barátaim!

A Kodály Filharmónia együttesei életében talán még soha nem volt ekkora várakozás-vágyakozás a tavasz iránt, mint az idei évben. Egy hosszú, majdnem két évig tartó tél – melyben ugyan voltak enyhébb hetek, tavaszt idéző illatok – de mégiscsak a legkeményebb, legkomorabb tél volt. Még nem volt alkalmam elmondani, ezért most ragadom meg a lehetőséget: köszönjük, hogy igazi barátokhoz méltón kitartottak mellettünk, velünk voltak az internetes koncertjeinken is, és utána, amint lehetett, keresték a személyes találkozást a koncerttermekben. Kimondhatatlanul sokat jelentett számunkra, erőt és kitartást adott, melyet remélem, hangversenyeinkkel valamelyest viszonozni is tudtunk.

Szívből remélem, hogy ez a tavasz egy eddig sosem látott megújulást hoz, és nem csak visszatérünk a „régi kerékvágásba”, hanem túl is megyünk azon, hiszen a szellemi-lelki nélkülözés megtanított minket arra, hogy jobban figyeljünk a saját lelkünkre, jobban értékeljük emberi kapcsolatainkat és a művészetet, mindazt, ami az embert emberré teszi, s ami nélkül hiábavalónak és értéktelennek érezhetjük az életünket.

Ilyen gondolatokkal, hittel és reménnyel várjuk Önökkel a találkozásokat 2022 tavaszán!

Kollár Imre vezető karmester

-3-

BÉRLETES KONCERTEK

volt. Az egyértelműen kedvező fogadtatást követően három hónap alatt huszonegy európai városba jutott el a darab, így ma már a zongorairodalom legfajsúlyosabb alkotásai között tartjuk számon. Az ötvenperces versenymű első, szembetűnő jellegzetessége négytételes szerkezete. Brahms a hagyományos három részes concerto formával szemben ezúttal inkább a klasszikus szimfóniák mintáját részesíti előnyben. A zongoraszólam jellege is sokkal inkább a hangulati és zenei mélységek irányába mutat, elkerülve az öncélú virtuozitás csábításait. A kürtszólóval induló nyitótétel a szonátaforma 2021. december 7. 19:30 2022. március 1. 19:30 szabályai szerint építkezik, melynek során a zongora és a zenekar Kölcsey Központ, Nagyterem szinte egyenrangúan bontják ki a tematikus anyagot. A második Kölcsey Központ, Nagyterem tétel – Beethovenre emlékeztetően – egy viharos scherzo, MŰSOR: u M. Ravel: Miroirs (Tükröződések) No. 4., „Alborada del melybe egy triószakasz is illeszkedik. Az Andante feliratú lassú MŰSOR: u Brahms: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 83. gracioso” u E. E. Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21. u M. de Falla: tétel különlegessége, hogy a szerző a szólógordonkának is u Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98.

A háromszögletű kalap, 2. szvit u Rimszkij-Korszakov: Spanyol fontos szerepet szán, melynek témája később „Immer leiser KÖZREMŰKÖDIK: u Ránki Fülöp – zongora capriccio, op. 34. wird mein Schlummer” című dalában is felbukkan. A zárótétel öt u Kodály Filharmonikusok Debrecen KÖZREMŰKÖDIK: u Oláh Vilmos – hegedű jól elkülöníthető szakaszból áll, amelyek különböző karakterű VEZÉNYEL: Kollár Imre uKodály Filharmonikusok Debrecen témákat vezetnek be és fejlesztenek tovább. A befejező kóda a JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft VEZÉNYEL: Daniel Gil De Tejada (Spanyolország) főtémát hármas lüktetéssel, induló jelleggel ismétli meg, amelyet JEGYÁR: Ft, 3300 Ft zongoraversenye – kimagasló zenei Johannes4200 Brahms II. B-dúr először a zongora játszik, majd a zenekar a záróakkordok előtt értékein túl – azért is különösen kedves lehet a magyar közönség Johannes még Brahms II. B-dúr – kimagasló zenei témát cserél zongoraversenye a szólistával. számára, mert ősbemutatója Budapesten, 1881. novemberében értékein túl – azértutolsó, is különösen kedves lehet a magyar Brahms IV. szimfóniáját közvetlenül a III.közönség bemutatóját zajlott le. Az I. d-moll zongoraverseny megszületésétől több mint számára, mert ősbemutatója Budapesten, 1881 novemberében követően kezdte komponálni.

Az új, e-moll hangnemű alkotás zajlott le. Az I. d-moll zongoraverseny megszületésétől mint két évtized választja el, komponálása – a Brahmsra oly jellemző premierjére 1885-ben Meiningenben került sor atöbb szerző választja el, komponálása – a Brahmsra oly jellemző nagy igényességgel – három éven át tartott. A komponista két évtizedvezényletével.

Előzőleg kétzongorás változatban egy zártkörű – három éven át tartott. A komponista egy Clara Schumannhoz intézett levelében ironikusan így írt nagy igényességgel koncerten már megszólalt, melyen a hírhedt Eduard Hanslick egy Clara Schumannhoz intézett levelében ironikusan így írt monumentális darabjáról: „Szeretném közölni veled, hogy írtam is megjelent. A kor nagytekintélyű zenekritikusa ekkor így monumentális darabjáról: „Szeretném közölni veled, hogy írtam egy kis zongoraversenyt, egy aprócska, formás scherzóval.” Noha nyilatkozott a darabról: „Olyan, mint egy sötét kút; minél tovább egy kis zongoraversenyt, egy aprócska, formás scherzóval.” Noha a versenymű ajánlása egykori tanárának, Eduard Marxsennek nézünk bele, annál fényesebben ragyognak vissza a csillagok.” ajánlása egykori tanárának, Eduard Marxsennek szól, szól, az első előadás szólistája mégis személyesen Brahms a versenymű Egy másik lelkes vélemény szerint „az egyik legnagyobb zenekari az első előadás szólistája mégis személyesen Brahms volt. Az

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

NAPLÓ BÉRLET

BRAHMS-SOROZAT BRAHMS-SOROZAT – III. HANGVERSENY – III. HANGVERSENY

CARL MÜLLER: JOHANNES CARL MÜLLER: BRAHMS ZENESZOBÁJA (1906) JOHANNES BRAHMS ZENESZOBÁJA (1906)

egyértelműen mű Beethoven óta.” kedvező Elmarasztaló, fogadtatástértetlenkedő követően három megjegyzések hónap alatt is övezték huszonegy európai városba el aIV.darab, így ma már a zongorairodalom azonban jutott Brahms szimfóniáját, miszerint „Az ötlet nélkülilegfajsúlyosabb komponálás alkotásai között tartjuk számon. Brahmsban találta meg méltó képviselőjét. művészete egyértelműen Az ötvenperces versenymű első, szembetűnő jellegzetessége Akárcsak a Jóisten, Brahms úr is érti a módját, hogy a semmibőlnégytételes szerkezete.

Brahms avalamit.” hagyományos három formával szemben ezúttal inkább a csináljon – írta róla Hugorészes Wolf, aconcerto zeneszerző-pályatárs.

A darab klasszikus szimfóniák mintáját felismerő részesíti előnyben.

A zongoraszólam nagyszerűségét és jelentőségét elemzők szerint a szimfónia jellege is sokkal inkább a hangulati és zenei mélységek elkerülveaaz öncélú virtuozitás nyitótételében a XVIII–XIX. századi németirányába művészi mutat, hagyományokat csábításait.

A kürtszólóval nyitótétel a szonátaforma szabályai szerint építkezik, saját stílusában összefoglalóinduló komponista hangját halljuk. A második melynek során a archaizáló zongora éshangkészletével a zenekar szinte bontják tétel ugyanakkor ésegyenrangúan harmóniavilágával a ki a tematikus anyagot. A második tétel – Beethovenre emlékeztetően – egy viharos scherzo, melybe német zene régebbi – a középkori Minnesängerekig visszatekintő – egy triószakasz is illeszkedik. Az Andante feliratú lassú tétel különlegessége, hogy a örökségét idézi fel. A harmadik, rusztikus Scherzo tétel – mely ezúttal szerző a szólógordonkának is fontos szerepet szán, melynek témája később „Immer szokatlan módon páros metrumú – a Brahms számára kedves német leiser wird mein Schlummer” című dalában is felbukkan. A zárótétel öt jól elkülöníthető népdalok világát tükrözi, ötvözve azt a klasszikusoktól tanult kifinomult szakaszból áll, amelyek különböző karakterű témákat vezetnek be és fejlesztenek formálással.

A IV. szimfónia fináléjahármas egyértelműen J.S. Bach művészetére tovább. A befejező kóda a főtémát lüktetéssel, induló jelleggel ismétli meg, utal, mivel a chaconne vagy passacaglia néven ismeretes barokk variációs amelyet először a zongora játszik, majd a zenekar a záróakkordok előtt még témát formát fel. A variációk alapjául szolgáló téma egyébként cserél aeleveníti szólistával.

Bach 150. kantátájának zárókórusából származik. A tétel szerkezete koncentráltságával és komplexitásával a német Brahms utolsó, IV. szimfóniáját közvetlenül a III.zenetörténeti bemutatójáthagyomány követően kezdte magasrendű összefoglalása, komponálni.

Az új, e-moll hangnemű a múlt, a jelen alkotás és apremierjére jövő találkozásának 1885-ben Meiningenben került sorpillanata. a szerző vezényletével. Előzőleg kétzongorás változatban egy zártkörű kivételes koncerten már megszólalt, melyen a hírhedt Eduard Hanslick is megjelent. A kor nagytekintélyű zenekritikusa ekkor így nyilatkozott a darabról: „Olyan, – baljosmint – egy sötét kút; minél tovább nézünk bele, annál fényesebben ragyognak vissza a csillagok.”

Egy másik lelkes vélemény szerint „az egyik legnagyobb zenekari mű Beethoven óta.” A darab nagyszerűségét és jelentőségét felismerő elemzők szerint a szimfónia nyitótételében a XVIII–XIX. századi német művészi hagyományokat a saját stílusában összefoglaló komponista hangját halljuk. A második tétel ugyanakkor archaizáló hangkészletével és harmóniavilágával a német zene régebbi – a középkori Minnesängerekig visszatekintő – örökségét idézi fel. A harmadik, rusztikus Scherzo tétel – mely ezúttal szokatlan módon páros metrumú – a Brahms számára kedves német népdalok világát tükrözi, ötvözve azt a klasszikusoktól tanult kifinomult formálással. A IV. szimfónia fináléja egyértelműen J.S. Bach művészetére utal, mivel

RÁNKI FÜLÖP Fotó: Radnóti Róza

RÁNKI FÜLÖP Budapesten született 1995-ben. Becht Erika és Hambalkó Edit, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Jandó Jenő, Lantos István és Wagner Rita tanítványa volt. 2018-ban mesterdiplomázott. Koncertezett Európa több országában, Japánban és Kínában is. Zongoraversenyek szólistájaként partnere volt többek között Heinz Holligernek, Keller Andrásnak, Kocsis Zoltánnak és Maxim Vengerovnak. Rendszeresen fellép közösen szüleivel, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészekkel. 2016-ban Junior Prima Díjat kapott, 2017-ben pedig a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjával jutalmazták.

a chaconne vagy passacaglia néven ismeretes barokk variációs formát eleveníti fel. A variációk alapjául szolgáló téma egyébként Bach 150. kantátájának zárókórusából származik. A tétel szerkezete koncentráltságával és komplexitásával a német zenetörténeti hagyomány magasrendű összefoglalása, a múlt, a jelen és a jövő találkozásának kivételes pillanata.

– baljos –

-5-

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

BRAHMS-SOROZAT – IV. HANGVERSENY 2022. március 8. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Brahms: a-moll kettősverseny, op. 102. u Brahms: II. (D-dúr) szimfónia, op. 73.

KÖZREMŰKÖDIK: u Haruka Nagao – hegedű u Devich Gergely – cselló u Kodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Johannes Brahms 1887-es keltezésű a-moll kettősversenyének tartalmas zenei anyaga a szerző eredeti szándéka szerint ötödik szimfóniájának alapjául szolgált volna. Ezért talán nem meglepő, hogy a végül hegedű-gordonka szólóra és zenekarra komponált mű inkább a klasszikus sinfonia concertante hagyományát folytatja, mint a versenyművekét. A sinfonia concertante a XVII-XVIII. század egyik sajátos zenei műfaja. Tulajdonképpen nem más, mint a szimfónia és a versenymű elegye, melynek gyökerei a barokk concerto grossóból erednek, majd a romantika korától a kettőshármasversenyek műfajában folytatódnak. A sinfonia concertante ADOLPH MENZEL: JOACHIM JÓZSEF ÉS CLARA SCHUMANN (1854)

legfőbb jellegzetessége, hogy nem egy, hanem több szólóhangszert juttat igényes zenei feladathoz. Brahms ezzel a darabjával igyekezett Joachim Józsefhez, híres hegedűs kortársához fűződő barátságát újraéleszteni. A két szólóhangszer alkalmazása egyszerre ad lehetőséget kamarazenei és szimfonikus karakterek alkalmazására, melyek aztán Brahms keze alatt rendkívül tartalmas, háromtételes – több mint harminc perc időtartamú – kompozícióvá formálódtak.

Brahms II., D-dúr hangnemű szimfóniája 1877 nyarán keletkezett, amikor szerzője a karintiai Wörthi-tó mellett tartózkodott. A csodálatos természeti környezet hallhatóan befolyással volt a darab hangulatára, melyben egyszerre van jelen a derű és a szomorúság. Bár Brahms azt írta kiadójának, hogy új szimfóniája „olyan melankolikus, hogy Ön nem fogja tudni elviselni”, ez a megállapítás azonban legfeljebb a második tételre vonatkozhat. A nyitótételt sokkal inkább a pasztorális jelleg határozza meg, így ennek kapcsán kézenfekvő a Beethoven VI. szimfóniájával való párhuzam említése.

A tréfás karakterű, harmadik tételt indító könnyed oboatéma – mely aztán szinte önmaga torzképévé válik – mozaikszerűen váltakozik a reneszánsz kor metrumváltásokra épülő, úgynevezett „proporciós táncpárjainak” technikájával.

A befejező, negyedik tétel kezdetén megszólaló kísérteties, visszafojtott vonóstéma váratlan kirobbanáshoz vezet, hogy aztán a brahms-i életmű egyik legfelszabadultabb, sodró lendületű fináléja zárja le a kompozíciót.

A II. szimfónia ősbemutatója kapcsán magyar szálra is találunk, ugyanis a Bécsi Filharmonikusok élén a világhírű, győri születésű Richter János állt a karmesteri dobogón. További érdekesség, hogy a darab első előadását az 1877. december végi időponthoz képest néhány héttel korábbra tervezték, ezt azonban el kellett halasztani, mert a muzsikusokat lefoglalta Wagner A Rajna kincse című operájának betanulása.

– baljos –

HARUKA NAGAO

DEVICH GERGELY Fotó: Reviczky Zsolt

HARUKA NAGAO hegedűművész a Tokiói Művészeti Egyetemen végzett tanulmányai mellett tanult Grazban és a budapesti Zeneakadémián is.

Hallgatóként és ifjú zeneművészként is számos verseny díjazottja. 2001-ben legfiatalabbként nyerte el a Toshiya Eto Hegedűverseny első díját, legutóbbi győzelmét Magyarországon aratta, a 2018-as Flesch Károly Nemzetközi Hegedűversenyen. Koncertművészként számos zenekarral dolgozott együtt. Többször szerepelt japán TV- és rádióműsorokban. 2008-tól a Quelle Quartett, 2017-től a HaruQuartet vonósnégyes tagja. Előbbivel közreműködője volt a tokiói és bécsi zenei egyetemek együttműködéséből született Haydn Total projektnek, melynek során felvették, majd egy CD-sorozatban kiadták Haydn 68 vonósnégyesét. 2012–2015 között a Sinfonietta Shizuoka koncertmestere, 2016-tól a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere.

DEVICH GERGELY gordonkaművész muzsikusdinasztia legifjabb tagja. Édesanyja Kovalszki Mária zongoraművész, nagyapja, Devich János gordonkaművész, a Zeneakadémia professzor emeritusa. Nyolcévesen kezdett csellózni. 2012ben nyert felvételt a Zeneakadémia különleges tehetségeket nevelő osztályába, mestere Mező László. Számos verseny díjazottja. Fellépett már Londonban, a Magyar Kulturális Intézetben. 2012ben a Zuglói Filharmóniával debütált a Művészetek Palotájában. 2014-ben a Magyar Televízió (MTVA) felkérésére ő képviselte Magyarországot a 2014-es Fiatal Zenészek Eurovízióján a németországi Kölnben.

Eredményeit Junior Prima Díjjal és Cziffra Tehetség Díjjal ismerték el. 2015-ben és 2018-ban önálló estje volt a Zeneakadémián, és megjelent első hanglemeze.

Szólistaként játszott a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Concerto Budapesttel, a MÁV Szimfonikusokkal, a Marosvásárhelyi Filharmóniával és az Anima Musicae Kamarazenekarral is.

-7-

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

REMÉNY ÉS BIZALOM 2022. március 22. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Dvořak: IX. (e-moll) szimfónia („Az Újvilágból”), op. 95. u Mozart: D-dúr („Koronázási”) zongoraverseny, K. 537 KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL ÉS ZONGORÁN KÖZREMŰKÖDIK: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK SZKOPJÉBAN (2019.11.28.)

Mozart 537-es Köchel számú, D-dúr zongoraversenyét gyakran illetik a „Koronázási” jelzővel. Melléknevét abból az okból kapta, hogy 1790-ben Frankfurtban II. Leopold császárrá koronázásakor is bemutatták. A mű korábban, 1788 februárjában Bécsben keletkezett, Mozart utolsó három nagy szimfóniájának társaságában. Első előadására 1789 októberében került sor Drezdában. Érdekesség, hogy nincs még egy olyan Mozart zongoraverseny, amelynek szólóanyagából a zeneszerző ilyen nagy részt kidolgozatlanul hagyott volna, s melynek pótlását

utóbb a kiadó végezte el. Első tétele (Allegro) hosszú zenekari bevezetővel indul. A témák bemutatása után a kidolgozás eleinte motivikusan halad, de szinte improvizatív módon ér véget. A visszatérés lényegében a szokásos kompozíciós szabályokat követi, aztán szólóhangszer kadenciáját követően néhány ünnepélyes ütemmel zárul. A második (Larghetto) tétel Mozart vázlataiban még Romanze címen szerepel, szerkezete alapvetően három részes. A témabemutatás után a középrész több hangnemet is érint, majd a visszatérés után rövid kóda zárja a tételt. A zárótétel a nagy rondók típusának felel meg. A szólózongora egyszerű, vidám témát vezet be, amelyet a zenekar timpani-akcentusokkal vesz át. Az első közjáték rövid időre mollba fordul, és főként a szólista skálafutamaiból áll. A második epizód helyett Mozart egy kis kidolgozást illeszt be, így egyesítve a rondó- és a szonátaformát. Ezt követi az első közjáték ismétlése, amely a rondótéma megjelenésével a visszatéréséhez vezet, majd ünnepélyes kóda zárja a versenyművet.

A romantikus zenekari repertoár egyik legnépszerűbb darabja Antonin Dvořák IX., e-moll szimfóniája, az ún. „Újvilág” szimfónia, pontosabb fordításban „az új világból”. A cseh Dvořák remekműve fontos mérföldkő az amerikai jellegű zenei anyag és klasszikus zeneszerzés elveinek érvényesítésében. A szimfónia akkor íródott, amikor Dvořák New Yorkban élt és dolgozott. 1891-ben egy Jeannette Meyer Thurber nevű amerikai mecénás az általa alapított New York-i Nemzeti Zenekonzervatórium élére igazgatót keresett. Elhatározta, hogy a pozíciót olyan világhírű muzsikussal tölti be, akinek saját presztízse az intézmény rangját is növelné. Thurber végül Dvořáknak ajánlotta fel az állást, aki akkoriban a Prágai Konzervatórium professzora volt. A darabot 1893. december 16-án mutatták be a Carnegie Hallban, a New York-i Filharmonikusok közreműködésével.

A New York Herald egykori újságírója megjegyezte, hogy az új szimfónia „nemes kompozíció [...] hősies méretekkel” és a művet Beethoven, Schubert, Schumann, Mendelssohn és Brahms alkotásaihoz hasonlította.

Dvořák írásaiból kiderül, hogy csodálta az afroamerikai spirituálék és a déli ültetvényesek dalainak szépségét, és azt tanácsolta más zeneszerzőknek is, hogy tanulmányozzák őket inspirációért.

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

Számos zenetudós feltételezi, hogy az Újvilág-szimfónia dallamai – legalábbis részben – ilyen spirituálékon alapulnak. Dvořákot az indián hagyományok is lenyűgözték.

Elismerte, hogy a szimfónia bizonyos részeit Henry Wadsworth Longfellow The Song of Hiawatha (Hiawatha éneke) című verse ihlette. A harmadik tétel scherzójának táncszerű szakasza például az ebben a versben ábrázolt indián esküvői lakomát idézi. Az amerikai zenével való tényleges, vagy vélt kapcsolatoktól eltekintve az Újvilágszimfónia olyan stíluselemeket is alkalmaz, amelyek cseh, német, francia, skót forrásokra utalnak. A harmadik tétel témája például hasonlít Dvořák szláv táncaira, amelyeket a cseh népzene ihletett. A szimfónia motivikusan és tematikusan összekapcsolódó négy tételével ciklikus formát alkot, amely szerkezet a XIX. századi európai zeneszerzők körében általános volt. Az Újvilág-szimfónia betetőzése Dvořák szimfonikus életművének, melyben a szerzői invenció és a mesterségbeli tudás a legmagasabb szinten nyilatkozik meg.

– baljos –

-9-

KAMARASOROZAT

KAMARASOROZAT

HÍRES SZERENÁDOK 2022. március 29. 19:30 Debreceni Egyetem, Aula MŰSOR: u Mozart: B-dúr fúvósszerenád KV.361 „Gran Partita” u Csajkovszkij: C-dúr vonósszerenád, op. 48.

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft „A partitúra első látszatra semmitmondó. A kezdet oly’ egyszerű, majdnem nevetséges. Egy pulzáló fagott és a basszetkürtök, mintha rozoga ócska komódot tologatnának. Hirtelen egy magányos oboa szólal meg felettük, majd mennyei édességgel egy klarinét csatlakozik hozzájuk. Ilyen zenét még nem hallottam. Mély, olthatatlan vágyakozás renget meg, úgy érzem, hogy Isten szavát hallom.” A Mozart által „Cabalen” (intrikus), bajkeverőnek nevezett Salieriből e szavak törtek fel a Mozart B-dúr fúvósszerenád hallatán. „Hangzás, mint egy törékeny tudomány”, „finomlelkű gondolatjáték”, „a legnagyobb fúvós zene a legkülönlegesebb módon”. Sokáig sorolhatnánk a nagy kortársak és későbbi követőik elismeréssel tisztelgő reakcióit. Ebben a szerenádban talán az utolsó esetben megidézett udvari zene, vidám szórakozás, temperamentumos szabad fogalmazás egyesül a hangszerek

színgazdag megszólaltatásában. Nem a klarinétot vagy a fagottot halljuk már, hanem a fúvós hangszerek adta lehetőségek által különböző színorgiákban pompázó „virágmezőket” látjuk magunk előtt.

Talán már Schubert rohan felénk a hosszan és nagyvonalúan áradó melódiáival…

Mindezeket csodálhatjuk tizenkét fúvós és egy bőgő virtuóz játékában és valódi cantabile (énekszerű) érzékű előadásában.

100 évvel később, 1880 szeptemberében ezt írja Csajkovszkij egy ukrán falucskában: „Milyen boldoggá tesz az a tudat, hogy Mozart hatása bennem a legkevésbé sem kopik meg az idők múlásával.” Majd így folytatja: „kipihenem magam mostanában a saját zeném világából.” Mozart partitúráival eltöltött „pihenő időszaka” után nem egy amúgy eltervezett Mozartos ihletettségű új vonósnégyessel, hanem egy friss vonósszerenáddal, a C-dúr vonósszerenáddal lép a közönség elé, és tiszteleg a régi nagy mester előtt. Így ír tovább: „milyen nagy örömmel merülök el Mozart világában, Beethoven, Schumann, Chopin is hatással van rám, de Mozartot csodálom és a legnagyobb izgalomba kerülök zenéje által.”

Ebből a csodálatból és inspirációból születik a vonósok nagy szerenádja! A mélyen romantikus, de „klasszikus stílusú” mű az érzékekre hat, egy táncos, erőteljes, szerelmes, népies hangvételben íródott „szimfónia fúvósok nélkül.” „Legyen nagy a vonósok légyszáma, amennyire csak lehet” írja útmutatásként a jövő előadói számára. 1934-ben újra „életre kel” a Vonósszerenád Csajkovszkij zenéjére, elsőként koreografált balettként, amit ma a világ több nagy baletttársulatának állandó repertoárján is megtalálhatunk.

– Bényi Tibor – KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN - 11 -

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

GULYÁS BÉRLET

NAGYHETI HANGVERSENY 2022. április 12., 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Mendelssohn: V. (d-moll, „Reformáció”) szimfónia, op. 107. u Rossini: Stabat Mater KÖZREMŰKÖDIK: uHorti Lilla uWiedemann Bernadett, uBoncsér Gergely uRácz István – ének uKodály Filharmonikusok Debrecen uEötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara (karigazgató: Kovács László) uKodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) VEZÉNYEL: Kovács László JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Felix Mendelssohn-Bartholdy számára mindössze harmincnyolc év adatott, hogy megalkossa remekművekben gazdag életművét.

Tizenhét évesen bemutatott Szentivánéji álom-nyitánya már egy tökéletesen felkészült, egyéni hangú zeneszerzőről tanúskodott. A zenetörténészek a korai romantika képviselői közé sorolják, aki a klasszikus és barokk hagyományok talaján alkotta meg hangvételében és érzelmeiben már ízig-vérig XIX. századi műveit.

A protestáns hitre tért Mendelssohn fiatalon, huszonkét évesen PAOLO UCCELLO FESTMÉNYE JACOPONE DA TODIRÓL (1436)

komponálta „Reformáció” néven ismertté vált, ötödik szimfóniáját.

Gyermekkori vonósszimfóniáit követően valójában ez a második nagyzenekarra szánt szimfóniája. (A kissé megtévesztő sorszámozást az magyarázza, hogy a partitúra kiadására csak két évtizeddel a szerző halála után került sor.) Ebben a művében nem a finoman artisztikus, tündérvilágot és természeti élményeket érzékletesen ábrázoló Mendelssohn hangját halljuk, hanem a tematikának megfelelően inkább a filozofikus jelleg dominál. A darabot a zeneszerző 1830-ban, az Ágostai hitvallás (Confessio Augustana) közzétételének 300. évfordulójára készítette. Négy tétele a lutheri reformáció küzdelmeit, a nép jellemvonásait írja le a romantikára jellemző szenvedélyes dallamossággal. A reformáció eszméjére a leginkább az ünnepélyes harci indulóval véget érő zárótétel utal, melynek során felhangzik a legismertebb protestáns korál, az „Erős vár a mi Istenünk” dallama is. A „Reformáció” jelzőt a szerző nővére, Fanny Mendelssohn társította a darabhoz.

Az alapvetően zseniális (víg)opera-szerzőként számontartott Gioacchino Rossini az egyházzene műfaját két jelentős remekművel is gyarapította. Ezek közül a Szűzanya fájdalmát megjelenítő latin himnuszra épülő Stabat Mater a népszerűbb, bár a Petite Messe Solennelle sem hiányzik a hangversenyek műsoráról. 1831-ben egy spanyol megrendelés nyomán kezdett hozzá Rossini a Stabat Mater komponálásához, de váratlan betegsége megakadályozta a munka befejezését. Ekkor kérésére barátja, Giovanni Tadolini írta meg a hiányzó tételeket. Ezt a kétszerzős változatot mindössze egyszer adták elő, Madridban. Több, mint egy évtized elteltével azonban Rossini – mellőzve Tadolini tételeit – teljessé tette a partitúrát.

A bemutatóra 1842 januárjában került sor Párizsban, melyet néhány neves kortárs – köztük Richard Wagner – erőteljes fanyalgása és irigykedése övezett. A Stabat Mater – Jacopone da Todinak tulajdonított – latin szövege 10 részre tagolódik, melyeket a szólóénekesek és a vegyeskar különböző kombinációkban szólaltatnak meg.

KOVÁCS LÁSZLÓ Fotó: C. Kiss Ilona

Operai stílusának jellegzetes vonásait Rossini ebben a szakrális művében is őrzi. Míg az európai egyházzenét általában az emelkedettség és a szigorú formai szabályok jellemzik, addig Rossini partitúrája bővelkedik az érzéki szépségű bel canto dallamokban és a könnyű kézzel alkotott bravúros fordulatokban. Valamennyi ütemével példázza a tragédiákon is felülemelkedő latin életszeretetet és szépségideált.

– baljos – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BARTÓK BÉLA ÉNEKKARA 1948-ban egy jogászhallgató, Baross Gábor hívta életre az énekkart, mely 1969 óta, Bartókné Pásztory Ditta engedélye alapján viseli Bartók Béla nevét. Kezdetben az együttes tagsága jogászhallgatókból került ki. 1954-ben az Egyetem Központi Vegyeskarává szerveződtek.

Számos alkalommal léptek fel külföldön, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában.

Több nemzetközi verseny díjazottjai. Az énekkar repertoárján reneszánsz és barokk kor komponistáinak művei, a bécsi klasszika reprezentánsainak alkotásai egyaránt szerepelnek, rendszeresen éneklik Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, ugyanakkor helyet kapnak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai is. Az utóbbi években az Egyetemi Koncertzenekarral együtt rendszeres résztvevői a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. A művészeti együttes vezetője Kovács László karmester, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló művész, tagjai az ELTE jelenlegi, valamint volt hallgatói és oktatói.

- 13 -

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

TAVASZI VALLOMÁS 2022. április 26. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Stravinsky: Pulcinella-szvit u Ravel: G-dúr zongoraverseny M. 83 u Rachmaninov: II. szimfónia, op. 27.

KÖZREMŰKÖDIK: u Balog József – zongora uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Hamar Zsolt JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft Igor Stravinsky Pulcinella című balettjének 1920-as párizsi bemutatója nem mindennapi művészi együttműködés eredményeként jött létre. A darab megrendelője Szergej Gyagilev az Orosz Balett vezetője volt, a zenekart Ernest Ansermet dirigálta, a díszlet- és jelmezterveket pedig Pablo Picasso készítette. Gyagilev egy XVIII. századi commedia dell’arte jellegű balettet akart, melynek zenei anyaga Pergolesi zenéje nyomán készül. Stravinsky kezdetben nem lelkesedett az ötletért, de aztán a forrásokat tanulmányozva – és más korabeli szerzők darabjaival kiegészítve – nekilátott a komponálásnak. A XVIII. századi tételeket saját stílusához alakította, harmóniaés ritmusvilágát, hangszerelését a maga képére formálta. Mint utóbb kiderült, a Pulcinella Stravinsky második zeneszerzői korszakának, az ún. neoklasszikus időszaknak a kezdetét is jelentette. Erről így írt a zeneszerző: „A Pulcinella volt a múlt felfedezése, az a megvilágosodás, amely által az egész kései munkásságom lehetővé vált. Ez persze egy visszatekintés volt, (…) de egyben tükörbenézés is.” A komponista a huszonegy részből álló – énekszólókat is tartalmazó – balettzenéből a bemutató után két évvel zenekari szvitet állított össze, mely nyolc zenekari tételben foglalja össze Pulcinella és társai happy enddel végződő történetét.

BALOG JÓZSEF Fotó: Csendes Krisztina

Viszonylag kevés olyan alkotása van a zenetörténetnek, mely szerzőjének bevallása szerint nem akar mást, mint szórakoztatni. Ezen kivételekhez tartozik Ravel 1932-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye is, mely Mozart és Saint-Saëns művészetére reflektál, de hangvételére a baszk népzene és a jazz is erős hatást gyakorolt. Az alapvetően hagyományosan formált lendületes nyitótétel különlegessége, hogy három kadenciát is tartalmaz, először a hárfa, utána a fafúvósok, végül a szólózongora variálja a tematikus anyagot. A következő – monológ jellegű – varázsos Larghetto Mozart klarinétkvintettjének lassú tételét idézi fel. A zongora mellett a fuvola és az angolkürt jut hálás szólófeladathoz.

A versenymű három tétele közül az utolsó a legrövidebb, alig több, mint négy perc folyamatos száguldás. Elemzők szerint Stravinsky Petruskájának miliőjét éppúgy idézi, mint egy modern karnevál hangulatát, vagy akár Gershwin zenei világát. Ravel G-dúr zongoraversenye kaleidoszkópszerű villódzásával, megkapó dallamosságával méltán talált helyet a XX. század legnépszerűbb versenyműveinek sorában.

I. szimfóniájának 1897-es kudarca erősen megingatta Szergej Rachmaninov szakmai önbizalmát, ezért családjával három évre Drezdába költözött. Karmesteri munkáját szüneteltette és teljes mértékben a komponálásra fordította figyelmét. Az 1908-ban Szentpéterváron bemutatott II. szimfóniáját a Csajkovszkij-tanítvány Szergej Tanyejev zeneszerzőnek ajánlotta. A több mint egy órányi időtartamú mű végre nagy sikert aratott, de terjedelme miatt később gyakran húzott, rövidített formában adták elő. A szimfónia a hagyományokra utaló lassú bevezetéssel indul, majd Allegro moderato tempójezésű, szonátaformájú nyitótételt hallunk. Ezután Scherzo következik, mely csak formailag követi a szabályokat, metruma a szokásos hármas lüktetéstől eltérően, páros (2/2) jellegű. A tétel folyamán az ítélet napjáról szóló Dies irae-himnusz dallama mellett egy fúga szerkesztésű szakasz is megszólal, tanúsítva a szerző alapos mesterségbeli tudását. A következő hármas tagolású Adagio nyitótémáját a hegedűk játsszák, majd a klarinét jut főszerephez.

Ismét halljuk a Dies irae mottót, aztán gazdagon harmonizált, nyugodt karakterű visszatérés zárja a harmadik tételt. A nagyszabású, Rachmaninov stílusának valamennyi jellegzetességét felvonultató szimfónia fináléja ismét a szonáta-szerkesztés szabályai szerint építkezik, melynek során feltűnnek korábbi tételek motívumai is. Végül egy örvénylő, erőteljesen ritmizált kóda zárja az orosz későromantika kiemelkedő alkotását.

– baljos –

HAMAR ZSOLT

HAMAR ZSOLT Liszt-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész. A Zeneakadémián zeneszerzéstanára Petrovics Emil, karmestertanárai Lukács Ervin és Gál Tamás voltak. Pályája a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenyén nyert 2. díjjal és közönségdíjjal indult. Több nemzetközi verseny díjnyertese. 1997-től Kocsis Zoltán meghívására a Nemzeti Filharmonikus Zenekar első állandó karmestere, 1998-ben Lorin Maazel asszisztense a Salzburgi Ünnepi Játékokon. 2000-től 2009-ig a Pannon Filharmonikusok zeneigazgatója. Rendszeres vendég Európa, Japán és az USA zenekarainál és koncerttermeiben. 2001 óta rendszeresen vezényel a Magyar Állami Operaházban. 2005 és 2011 között a Zürichi Operaház állandó karmestere.

2017-2020-ig a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója.

BALOG JÓZSEF zongoraművész az elmúlt 20 évben több mint ezer koncertet adott szólistaként és kamarazenészként Európa, Amerika és Ázsia több mint 25 országában. Zenei tanulmányait négyévesen kezdte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárképző intézetében diplomázott, ezt követően a Zeneakadémia zongora tanszakán folytatta tanulmányait Jandó Jenő osztályában. A standard zongorarepertoár mellett jazz-hatású klasszikus kompozíciókat, kortárs zenét és ritkán hallható zeneszerzők műveit is játssza. Tíz lemezt adott ki: első, Hungaricum című albuma 2005-ben elnyerte a „Liszt Grand Prix du Disque” díjat. A többszörös nemzetközi díjas zongoraművész 2018-ban Liszt-díjat, 2019-ben Lajtha-díjat kapott.

- 15 -

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

A SZÍV BILLENTYŰI 2022. május 10. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Fauré: Pelléas és Mélisande-szvit, op. 80. u Bartók: III. zongoraverseny u Saint-Saëns: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78.

KÖZREMŰKÖDIK: u Frankl Péter– zongora u Somogyi-Tóth Dániel – orgona uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft Maurice Maeterlinck belga író szimbolikus drámája, a Pelléas és Mélisande a XIX-XX. század fordulóján óriási hatást gyakorolt a közönségre. Nem meglepő, hogy egymás szándékát nem ismerve többen – Gabriel Fauré mellett Claude Debussy, Arnold Schönberg és Jean Sibelius is – megzenésítették a témát.

Amikor Faurét Londonban felkérték a színházi kísérőzene komponálására, éppen nagyon elfoglalt volt. Ezért tanítványát Charles Koechlint bízta meg a gyorsan megszületett zenei anyag hangszerelésével. Röviddel később aztán Fauré négytételes szvitet állított össze, és a hangszerelést is ízlése szerint átalakította. A bevezető Melisande szomorú portréja, majd egy fonódal következik az oboa főszereplésével. Utána a fuvola- és hárfaszólós Sicilienne-t halljuk, mely a szerző egy korábbi – Molière Úrhatnám polgárához szánt – kompozíciójából származik, majd a befejezés Melisande tragikus halálát jeleníti meg.

BARTÓK BÉLA ÉS PÁSZTORY DITTA (1941) Fotó: Ernst Nash

Bartók III. zongoraversenye több szempontból is figyelemre méltó remekmű. A szerző utolsó alkotása, melyet feleségének Pásztory Dittának szánt. Súlyos betegen, az elmúlással versenyt futva, New York-i betegágyában komponálta, utolsó 17 ütemének kidolgozására már nem is jutott ideje. Ennek ellenére a darab klasszikus letisztultságot mutat, esszenciája és összefoglalása Bartók zeneszerzői törekvéseinek. Allegretto feliratú nyitótétele szonátaformájú, sokféle változatban megszólaló főtémája egyszerre mutat népzenei és barokkos vonásokat. A középső Adagio religioso tétel alaphangját és koráldallamát feltehetően Beethoven egyik késői vonósnégyese inspirálta, mely a gyógyulásba vetett reménység óvatos kifejezése is. Középrésze varázslatos éjszakai zene, mely madárhangjaival, neszeivel Bartók természetélményeit idézi fel.

A robusztus erővel kirobbanó rondó-finálé népdal illúzióját keltő témái, fordításai és szilaj ritmusai a szólistától különösen bravúros teljesítményt igényelnek. A rondótémák közti epizódok egyike – ismét a barokkra utalóan – fúgaszerkesztéssel íródott. A csonkán maradt partitúrát a szerző vázlatai nyomán Serly Tibor egészítette ki.

Az ősbemutatóra Bartók halála után öt hónappal, 1946 februárjában került sor Philadelphiában. Ennek szólistája az egykori tanítvány, Sándor György volt, aki aztán 1970-es években a debreceni Bartók terem közönsége előtt – egyetlen koncert keretében – Bartók mindhárom zongoraversenyét eljátszotta.

Camille Saint-Saëns a kiváló francia romantikus mester III. c-moll szimfóniáját 1886-ban vetette papírra és életműve egyik csúcspontjának tekintette. Ajánlása barátja és nagyra becsült pályatársa, Liszt Ferenc emlékének szól. A darab közkeletű „orgona-szimfónia” megjelölése némileg pontatlan, mert alapvetően zenekari műről van szó, melynek két tételében orgonát is alkalmaz a zeneszerző. A négy tételből, de valójában két fő részből álló – harmincöt perc időtartamú – mű nem csupán a billentyűs hangszerek (az orgona mellett zongora) alkalmazásával utal a nagy

FRANKL PÉTER

FRANKL PÉTER 1935-ben született Budapesten. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte Hernádi Lajos, Kodály Zoltán, Weiner Leó növendékeként. 1961 óta Londonban él. Nemzetköri karrierje a hatvanas években indult. 1962-ben debütált Londonban, 1967-ben New Yorkban is bemutatkozott a Széll György által vezényelt Cleveland Orchestrával. A Frankl-Pauk-Kirschbaum Trió huszonnyolc évig működött nagy sikerrel világszerte. Lemezfelvételek tucatjait készítette.

1987 óta az Egyesült Államokbeli Yale Egyetem professzora, ahol 2015-ben, nyolcvanadik születésnapja alkalmából Stoeckel Awarddal tüntették ki. A budapesti Zeneakadémia tiszteletbeli tanára. Magyarország Tiszti- és Középkereszttel, Liszt-díjjal, valamint 2021-ben Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki.

kortársra, hanem a liszti gondolkodásmódot képviseli a végigvonuló témák szigorúan következetes feldolgozásával, de még a finálé során megjelenő Dies irae motívummal is. Utóbb Saint-Saëns elégedetten nyilatkozott művéről: „Mindent beleadtam, amire képes voltam. Amit itt megvalósítottam, azt soha többé nem fogom elérni.”

– baljos –

- 17 -

BÉRLETES KONCERTEK

STAND UP FOR RÓZSA! 2022. május 27. 19:30

KORZÓ BÉRLET

2022. május 28. 19:30

NAPLÓ BÉRLET

Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: uTisztelgés az egyik legismertebb magyar zeneszerző életműve előtt KÖZREMŰKÖDIK: u Fejes Krisztina – zongora u Bősze Ádám – műsorvezető u Kodály Filharmonikusok Debrecen u Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft Richard Strauss, Bartók Béla, Arthur Honegger, Dohnányi Ernő és Leonard Bernstein. A budapesti Zeneakadémia, a Lipcsei Egyetem Vegyészmérnöki szaka és Hollywood. Adolf Zukor, Korda Sándor és Alfred Hitchcock. Kettős élet, Quo Vadis, Spellbound, számtalan nagyszerű szimfonikus mű és a Ben Hur… Vajon ki és mi jelenti a kapcsolatot a XX. század legjelentősebb zeneszerzői, filmrendezői és filmalkotásai között? Hogyan lehet összefüggésbe hozni egy pici nógrádi falut Hollywooddal?

Hogyan jelenik meg a kodályi és bartóki mintára feldolgozott magyar népdalkincs és népzenei hagyomány a pszichoanalitikus filmek hangulatfestésében? Hogyan válik egy zenemű szimbolikussá, halhatatlanná oly módon, hogy már az első néhány ütem hallatán úgy érezzük, ott ülünk a római Colosseumban? Hogyan lehet ugyanolyan izgalommal várni egy zenemű fogadtatását a Zeneakadémián és az Oscar-díj átadón? És végül, de nem utolsó sorban, hogyan RÓZSA MIKLÓS

Fotó: a zeneszerző Double Life című önéletrajzi könyvéből

lehet ragaszkodni magyar identitásunkhoz 40 évnyi hollywoodi sikersorozat után?

Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a XX. századi zenetörténet és filmművészet által egyaránt elismert, egyik legnagyobb magyar zeneszerző, Rózsa Miklós életútján keresztül. Azon a kettős életúton keresztül, melyben egy zeneszerző és egy filmzeneszerző felváltva vívja győztes csatáit.

A háromszoros Oscar-díjas zeneszerző életművének egy kulturális szellemidézésén keresztül, XXI. századi stand-up interpretációban, Bősze Ádám, Fejes Krisztina zongoraművész és a Kodály Filharmónia együtteseinek közreműködésével állítunk emléket.

– F. G. –

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

BŐSZE ÁDÁM

Fotó: Fejes Márton

FEJES KRISZTINA Fotó: Bezerédi Tamás

FEJES KRISZTINA zongoraművész gazdag és sokszínű repertoárja barokk zeneművektől a kortárs alkotásokig terjed. A magyar kortárs zenei élet meghatározó művészegyénisége. Több ősbemutató – többek között Dubrovay László, Madarász Iván, Bánkövi Gyula, Hidas Frigyes , Orbán György, Lendvay Kamilló, Dragony Tímea, Gyöngyössy Levente-művek – kötődik nevéhez.

Nemzetközi elismeréseinek köszönhetően, koncertezett már Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Romániában – ezen belül Erdélyben – valamint más határontúli magyar területeken, fellépett Európa, Dél-Amerika és Ázsia nagy hangversenytermeiben. Az erdélyi gyökerekkel rendelkező művésznő határontúli magyar tehetségeket gondoz. 2010-ben elnyerte a Fischer Annie ösztöndíjat. 2012-ben előadóművészi tevékenységéért Artisjus-díjjal jutalmazták. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa a 2017/2018-as évre. 2020-ban ismét Artisjus-díjat kapott.

Fotó: Cseke Csilla

BŐSZE ÁDÁM zenei tanulmányait a Zeneakadémia zenetudományi szakán végezte többek között Kroó György és Komlós Katalin irányítása alatt. A Magyar Nemzetnél zenekritikusként, a Magyar Televízióban riporterként, műsorvezetőként kezdte pályáját. Számos klasszikus zenei koncert televíziós és rádiós házigazdája volt, majd a tv2-nél, a Duna Televíziónál dolgozott. A Budapest Rádió szerkesztőségvezetője, számos televíziós műsor szerkesztője. Társalapítója a Gramofon című zenei szaklapnak, és a Bősze Ádám Zenei Antikváriumnak. 2010-től kezdve a Magyar Antikváriusok Egyesületének elnöke. 2008-tól a Bartók Rádió Muzsikáló reggel és Muzsikáló délután című adásainak műsorvezetője.

A 2014-ben indult Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsorvezetője. 2015 és 2018 között a European Young Musicians verseny szervezőbizottságának tagja. 2018 óta saját zenetörténeti ismeretterjesztő előadássorozat fejlesztésébe kezdett. Ezek közül néhány cím: Mendelssohnék karanténban; Vihar és holdfény – 33 variáció Beethoven életére. 2017-től kezdve klasszikus zenei standuppal lép fel országszerte. Zenei antikváriusi munkáját 2010-ben Ezüst Mókus-díjjal jutalmazták, 2011-ben a Magyar Rádiótól az „Év rádiósa” elismerést kapta, 2018-ban Prima-díjas, 2021-ben Tőkéczki László-díjas lett.

- 19 -

KODÁLY KÓRUS 50

Lorem ipsum

Kodály Kórus Debrecen

SZENT ANNA-SZÉKESEGYHÁZ

KARÁCSONYI BÉRLET

A HIT EREJE 2022. március 11. 19:00 Szent Anna Székesegyház MŰSOR: u J.S. Bach: Jesu, meine Freude u Arvo Pärt: Fratres u Maurice Duruflé: Requiem KÖZREMŰKÖDIK: u Arany János – narrátor u Thurnay Viola – ének uKarasszon Dénes – cselló u Ács Dávid László – orgona u Kodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán JEGYÁR: 1900 Ft

A keresztény kultúrkörben a nagyböjt a bűnbánat és a hitben való elmélyülés ideje.

A hamvazószerdával kezdődő negyven nap nem csak fizikai értelemben, hanem lelkiekben is a megtisztulásról szól, hogy hitükben megerősödve és megújulva várják az emberek a húsvéti ünnepet. A Kodály Kórus márciusi hangversenyén lehetőség nyílik az elmélyülésre, a lelki felkészülésre. „Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.” (Pál levele a Rómabeliekhez 8:10) Johann Sebastian Bach Jesu, meine Freude című motettája felépítésében és időtartamában is kiemelkedik többi hasonló műfajú alkotása közül. A lipcsei postamester feleségének gyászszertartására íródott, egy híján 300 évvel ezelőtt.

KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN

ARANY JÁNOS

A tizenegy tételes mű ötszólamú vegyeskart igényel, szövege pedig bibliai idézetekből és korálversekből épül fel a protestáns Bachtól megszokott, az igehirdetések retorikai magasságába emelkedő mondanivalóval és erős hittel. „A tintinnabuli létével bizonyos értelemben azt szeretném hangsúlyozni, hogy az Úr igazsága örökké tart, amivel azt szeretném mondani, hogy ez az igazság egyszerű.”

Arvo Pärt Fratres című műve az egyik első olyan darabja, melyet az általa kitalált, egyedi zenei nyelvezettel, a tintinnabuli (jelentése: harangocskák) technikával komponált. „A zenémet leginkább a fehér fényhez tudnám hasonlítani, amely minden létező színt tartalmaz. Csak egy prizma képest ezeket a színeket egymástól elválasztani és ezáltal láttatni; ez a prizma a zenét hallgató lelke” – vallja az észt zeneszerző.

Maurice Duruflé a XX. századi francia zene egyik meghatározó alakja volt, a Saint-Étienne-du-Mont templom orgonistája, a Conservatoire tanára. Saját kritikussága önmagával szemben olyan mértékű volt, hogy élete folyamán mindössze tizennégy művet publikált, így hatását és tehetségét még jobban mutatja, hogy e néhány kiadott darabja révén mégis mindmáig elismert szerzőként szerepel és jelenik meg a világ zenei előadótermeiben. Legismertebb alkotása, a Requiem hallható a koncert zárószámaként, melyet édesapja emlékének ajánlott.

– Kocsis-Holper Zoltán –

- 21 -

KODÁLY KÓRUS 50

KIRÁLYI MUZSIKA 2022. április 22. 19:00 Debreceni Egyetem, Aula MŰSOR: u „Angol kórusutazás” a világszerte népszerű zeneszerző-karnaggyal, a King’s Singers egykori tagjával.

KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Bob Chilcott (Nagy-Britannia) JEGYÁR: 1900 Ft

A Kodály Kórus Debrecen koncertjének vendégkarnagya, Bob Chilcott zeneszerzőként, karmesterként és énekesként is a kórusmuzsikához kötődik. Énekkari tagként és a kóruszene kutatójaként kezdte a Cambridge-i King’s College-ben, majd 12 évig a King’s Singers tagja volt.

1997-től „fő állása” a zeneszerzés lett, terjedelmes szerzői katalógusában minden típusú kórus számára találunk műveket. Énekeiben egyaránt használ kortárs és hagyományos szövegeket. Jelentősek szakrális zenei alkotásai, mint például a St John Passion, A Little Jazz Mass és a Requiem. Legutóbb 2019-ben a Christmas Oratorio című szerzeményét mutatta be. További művei közé tartozik a BBC Proms számára komponált The Angry Planet és a The Voyage for Age UK Oxfordshire, amelyet 2017-ben a Royal Philharmonic Society díjára jelölték.

Számos darabot írt gyerekeknek is.

BOB CHILCOTT Fotó: John Bellars

Bob Chilcott világszerte több mint 30 országban vezényelt kórusokat, az Egyesült Királyságban több ezer amatőr énekessel dolgozott együtt. Hét évig a londoni Royal College of Music kórusának karmestere volt, 2002 óta pedig a BBC Singers fő vendégkarmestere. 2019 októberétől a Birmingham University Singers vezető karmestere.

Zenéjét vezető brit és elismert külföldi kórusok előadásában rögzítették lemezre, többek közt a King’s College, a Wells Cathedral, a King’s Singers, a BBC Singers. 2016-ban Katie Meluával és a Gori Women’s Choir tagjaival dolgozott együtt az In Winter című albumon, amely az Egyesült Királyságban és Németországban is a top 10-be került az albumlistákon.

2017-ben elnyerte a The Royal School of Church tiszteletbeli ösztöndíját. Bob Chilcott és a Kodály Kórus közös koncertjén a többszázados angol kórushagyomány kiváló alkotásaival találkozhatunk és ismerkedhetünk meg, autentikus forrásból.

Lorem ipsum

Kodály Kórus Debrecen

KODÁLY KÓRUS DEBRECEN

KING’S COLLEGE CAMBRIDGE

- 23 -

KODÁLY KÓRUS 50

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

BRAHMS-SOROZAT „MAGYAROK, – III. HANGVERSENY TINÉKTEK SZÓLOK” 2021. december 7. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem

2022. május 20. 19:00 Debreceni Egyetem, Aula

MŰSOR: u M. Ravel: Miroirs (Tükröződések) No. 4., „Alborada del gracioso” u E. E. Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21. u M. de Falla: MŰSOR: u Schubert: Mirjams Siegesgesang, op. 136.

A háromszögletű kalap, 2. szvit u Rimszkij-Korszakov: Spanyol u Reger: O Tod, wie bitter bist du, op. 110. No 3. capriccio, op. 34. u Brahms: Fünf Gesänge, op. 104.

KÖZREMŰKÖDIK: u Oláh Vilmos – hegedű u Kodály: Liszt Ferenchez u Kodály: Mohács uKodály Filharmonikusok Debrecen u Kodály: Zrínyi szózata VEZÉNYEL: Daniel Gil De Tejada (Spanyolország) KÖZREMŰKÖDIK: u Szemere Zita, Bátki Fazekas Zoltán – ének JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft u Vojevogyina Olga – zongora u Kodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Erdei Péter JEGYÁR: 1900 Ft

Lorem ipsum

Kodály Kórus Debrecen

A KODÁLY KÓRUS A MÁTYÁS-TEMPLOMBAN Fotó: Nagy Attila

A mai hangverseny mottója a címbéli idézet, mely Zrínyi Miklósnak „Az török áfium ellen való orvosság” (első nyomtatott megjelenésének címe 1705-ből: „Ne bántsd a magyart!”), 1661-ben keletkezett röpiratából származó felhívás.

Kodály Zoltán kórusműveinek szövegválasztásával újra és újra felébreszti a „Nemzet Lelkiismeretét” a JÓ, a TISZTA és az IGAZ cselekedetek iránt, egyben bátorítást, vigasztalást is nyújt nehéz időkben. Ennek élő példája a Zrínyi szózata

– koncertünk záró darabja - mely 1955-ben, a szovjet rendszer legsötétebb idejében íródott.

Egyáltalán nem véletlen, hogy az első bemutató után (1955. december) a művet betiltották és egészen 1968-ig nem hangozhatott el újra! Kodály Zoltán születésének 140. évfordulójára készülődve szóljon Kisfaludy Károly Mohács c. versének egyik záró sora: „A múlt csak példa legyen...”, miképp Vörösmarty versének utolsó sora hasonló pozitív kicsengést, reményteli bátorságot sugároz: „van még lelke Árpád nemzetének!”

A hangversenyt nyitó Schubert-kantáta mondandója – a bibliai zsidó nép csodás megmenekülése az egyiptomi fogságból – hasonlóképpen nem mindennapi tanulsággal szolgál. Mirjám és Debóra győzelmi éneke ugyanazt a gondolatot erősíti, de mennyire más zenei eszközökkel: az ember gyarló, a Teremtő örök! Schubertnél szoprán szóló, kórus és zongora, Kodálynál hatalmas kórustabló formájában.

A két végpont, a két legterjedelmesebb darab, mint két oszlop, ezeken nyugszik a hangverseny teljes műsora. Az első félidő valamennyi romantikus darabja a létezés legnagyobb titkát járja körül: Élet – halál, ifjúság – elmúlás. Regernél végletes, rendkívül drámai zenei eszközökkel, Brahmsnál bensőséges, szelíd, inkább lírai, de nagyon sokszínű megfogalmazásban. Ezek a művek mutatják meg igazán egy énekkar felkészültségét, képzettségét!

Bízzunk benne, hogy a hallgatóság is így gondolja majd!

–Erdei Péter –

ERDEI PÉTER Debrecenben született, 1944. december 8-án. A Zeneművészeti Főiskolát 1963 és 1968 között végezte, diplomáját 1968ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémián.

Vásárhelyi Zoltán, Párkai István és Bárdos Lajos tanítványa volt. 1968 és 1972 között az USA-ban a wellesleyi Kodály Musical Training Institute (Boston, USA) társalapítója és tanára. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense 1973-tól 2003-ig. 19721973-ban a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán tanít, a debreceni Kodály Kórus helyettes karnagya, később vezető karnagya 1983-1985 és 1998-2000 között, valamint 2003tól 2006-ig. 1973-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskola karvezetés tanára. 1974-től 1990-ig és 1994-től 2008 augusztusáig a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet főigazgatója. 1990-től 1992-ig a Magyar Rádió és TV Énekkarának karnagya. 1976-tól 2005-ig a Kecskeméti Pedagógus Énekkar karnagya. Az Ifjúsági Világkórus karnagya 2000-ben. Számos kortárs magyar kórusmű bemutatójának rádióés CD-felvételén működött közre, számos díjban és elismerésben részesült e tevékenységéért.

Vezényelt, mesterkurzusokat és előadásokat tartott Nagy-Britanniában, Norvégiában, Kanadában, USA-ban, Ausztráliában, Koreában, Olaszországban, Görögországban. Gyakran kérik fel nemzetközi fesztiválok és versenyek zsűrijében való részvételre. A Capital University (Colombus, Ohio, USA) díszdoktora.

ERDEI PÉTER

Elismerései többek közt: Liszt Ferenc-díj (1992), Katona József-díj (1994), Kodály Intézetért Díj (1994, 2008) Bartók Béla – Pásztory Dittadíj (2009), A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2010), Életmű-díj – KÓTA (2019), Kodály Zoltán-díj (2019), Fábry Zoltán-díj (2020), Magyarország Kiváló Művésze (2020)

- 25 -

FELKÉRÉSEK

BOGÁNYI GERGELY & KODÁLY FILHARMONIKUSOK 2022. március 11. 20:00 // Kassa, Művészetek Háza Műsor: Liszt: Les Preludes / Liszt: Esz-dúr zongoraverseny / Kodály: Galántai táncok / Bogányi: Al Ula Symphonic Poem (részlet) Közreműködők: Bogányi Gergely – zongora / Kodály Filharmonikusok Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

TISZTA FORRÁS 2022. április 8. 19:30 // Budapest, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Műsor: Összművészeti est Bartók arab és magyar gyűjtései nyomán Közreműködők: Guessous Mesi – ének / Szlama László – furulya, koboz, ének / Boros Gerzson Dávid – darbuka, bendir, ének / Smuk Tamás – tapan / Győri Balett / a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara / Kodály Filharmonikusok Alkotók: Fekete-Kovács Kornél, Erdélyi Péter – zene / Gőz László, Pál István Szalonna – zenei szerkesztő / Bordos László Zsolt – animáció Rendező: Káel Csaba Vezényel: Fekete-Kovács Kornél, Kollár Imre

SZERGEJ KRILOV ÉS A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A Kodály Filharmonikusok koncertjei a fesztivál keretében

2022. április 30. 19:30 / Debrecen, Kölcsey Központ, Nagyterem 2022 május 1. 19:30 / Győr, Olimpiai Sportpark – Multicsarnok

GUESSOUS MESI

Műsor: Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen / Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64. / Bartók: 1. rapszódia, Sz. 87, BB 94 / Weiner: Magyar népi táncok-szvit, op. 18.

Közreműködik: Szergej Krilov – hegedű Vezényel: Kollár Imre

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK HANGVERSENYE A MÜPÁBAN 2022. május 5. 19:30 // Budapest, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Műsor: Saint-Saëns: II. (g-moll) zongoraverseny, op. 22 / Veress Sándor: Hegedűverseny / Saint-Saëns: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78 Közreműködők: Osztrosits Éva – hegedű / Varga Gergő Zoltán – zongora / Somogyi-Tóth Dániel – orgona Vezényel: Kollár Imre SZERGEJ KRILOV

FELKÉRÉSEK

MAHLER: II. (C-MOLL, „FELTÁMADÁS”) SZIMFÓNIA 2022. március 24. 19:30 Budapest, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Műsor: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara hangversenye a Kodály Kórus közreműködésével.

Szólisták: Kriszta Kinga és Gál Erika Vezényel: Riccardo Frizza

PESTI VIGADÓ

KODÁLY ÖRÖKSÉGE 2022. április 4. 19:30 Budapest, Pesti Vigadó A Kodály Kórus hangversenye a Magyar Művészeti Akadémia felkérésére.

Műsor: Kodály: Az 50. genfi zsoltár Vajda János: Jubilate Deo Kovács Zoltán: Adj már csendességet Beischer-Matyó Tamás: Lilium et rosa (ősbemutató) Gyöngyösi Levente: Dixit Dominus Szabó Barna: O Emmanuel Huszár Lajos: O Wunder ohne Maßen Tóth Péter: Liber transitus Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

RICCARDO FRIZZA

MAGYAR ZENE HÁZA Bemutatkoznak a Kodály Filharmónia Debrecen együttesei

2022. június 9. – a Kodály Kórus koncertje 2022. június 11. – Stand up for Rózsa! – a Kodály Filharmonikusok koncertje

RICCARDO FRIZZA

MAGYAR ZENE HÁZA

- 27 -

KODÁLY FILHARMONIKUSOK A SZÍNHÁZBAN

SZÍNLAP

GIUSEPPE VERDI: A TRUBADÚR OPERA OLASZ NYELVEN, MAGYAR FELIRATTAL, NÉGY FELVONÁSBAN a Csokonai Színház előadása

Bemutató: 2022. február 18. 18:00 További játszási időpontok: 2022. április 2., 4. 18:00

Kölcsey Központ, Nagyterem Kivételes szereposztással állítja színpadra Verdi népoperai trilógiájának középső részét a Csokonai Színház.

A 15. századi Spanyolhonban játszódó történet olyan fordulatokkal rántja magával a nézőt, amilyeneket a legjobb sorozatok is megirigyelnének. Egy polgárháború kellős közepén találjuk magunkat, ahol a két ellentétes tábor hadvezérei egyetlen nőbe szeretnek bele, mégpedig halálosan. Nem is sejtik, hogy a szerelmen és a gyűlöleten kívül más is összeköti őket.

Rettenetes titok rejlik a mélyben.

A produkció gyönyörű jelmezei és díszlete mind azt szolgálják, hogy a borzalomtól, őrülettől, féltékenységtől és szerelemtől megtépázott szereplőket kísérve, Verdi zseniális, hömpölygő zenéjének segítségével eljussunk a katarzisig.

Fotó: Máthé András

Luna gróf Kálmándy Mihály Kossuth-díjas/ Donkó Imre Leonora, Sargosto grófnő Ádám Zsuzsanna / Bakonyi Anikó Azucena, cigányasszony Gál Erika / Szilágyi Szilvia Manrico, trubadúr Riccardo Massi / Turpinszky Gippert Béla Ferrando, Luna hűbérese Gáspár István Ines, Leonora bizalmasa Kuczmog Klaudia / Donkó Annamária Ruiz, Manrico kísérője Grega Csaba A hírnök Böjte Sándor Egy öreg cigány Wagner Lajos Közreműködnek a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara és a Lautitia Kóruscsalád tagjai, valamint a Debreceni Egyetem ZK Magánének Tanszék hallgatói Rendező Gemza Péter Vezényel Ács János Karigazgató Gyülvészi Péter Díszlet- és jelmeztervező Matyi Ágota Rendezőasszisztens Homonna Nóra

KODÁLY FILHARMONIKUSOK A SZÍNHÁZBAN

KÁLMÁN IMRE:

CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ OPERETT HÁROM FELVONÁSBAN, KÉT RÉSZBEN a Csokonai Színház produkciója 2022. március 12-13. 19:00 Debrecen, Lovarda Jenbach Béla és Leo Stein szövegét, valamint Gábor Andor fordítását felhasználva mai színpadra alkalmazta: Peller Károly VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel, Makláry László KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok Debrecen, Csokonai Színház Énekkara RENDEZŐ: Gemza Péter TÁRSRENDEZŐ: Peller Károly

Fotó: Máthé András

Teljes színlap: csokonaiszinhaz.hu

PRIMAVERA FESZTIVÁL ’22 Budapest

2022. május 16-án láthatja a fővárosi közönség Verdi: A trubadúr című operáját a Magyar Állami Operaház szervezésében megvalósuló Primavera Fesztiválon. Az előadás helyszíne a 2021 őszén átadott Eiffel Műhelyház lesz.

EIFFEL MŰHELYHÁZ

- 29 -

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS: Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52 518 400, e-mail: info@fonixinfo.hu); Tourinform Iroda (Debrecen, Piac u. 20; telefon: +36 20 450 0506) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók! +36 52 419 199 / kozonseg@kodalyfilharmonia.hu / www.kodalyfilharmonia.hu

Produkciós partnereink:

Támogatóink:

Partnereink:

A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet