Kodály Tél 2022/23

KODÁLY TÉL

TARTALOM

KÖSZÖNTŐ

BÉRLETES KONCERTEK

A Kék Duna partján 1. Örökzöldek Újévi hangverseny Musica Italiana

A pillanat varázsa Missa Solemnis

A Kék Duna partján 2. Nagy utazás

A Concerto Budapest hangversenye

3 4 4 6 8 10 12 14 16 18 20

KAMARASOROZAT

A kamarazene gyöngyszemei 2.

KODÁLY KÓRUS

KODÁLY FILHARMONIKUSOK

EZ KLASSZ KARÁCSONYI BÉRLET

22 22 24 25 25 26

IMPRESSZUM

Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. // E-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel ügyvezető Főszerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Bényi Tibor, Kiss Judit Erzsébet, Kocsis-Holper Zoltán // Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft. Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com // Megjelenik: 1000 példányban Debrecen területén

KÖSZÖNTŐ

Az „adventus Domini” meghitt várakozásának ideje alatt megszenteljük azt, ami a miénk. Készülünk műsorainkkal az ünnepekre és az egész téli időszakra. Igyekszünk zenekari hangversenyeinken az egyén értékeire épülő művészi munkával és közösségi alkotóerővel tartós értéket teremteni. Mindent elkövettünk, hogy a ma generációinak fontos kívánságává váljon a művészetek élményszerű megélése, ami hatást gyakorol közös központi életterünkre is. Korunk információáramlásában felértékelődik a személyes felelősség, kidomborodik a saját stílus ereje. Számunkra, a belső elhivatottsággal elvégzett feladattal egy szellemiséget képviselve, megtisztelő, hogy a legmagasabb csúcson illatozó virágszálakat téphetjük le. Hangversenyeinken ezekből a ránk bízott kincsekből adhatunk ma tovább, az egyik legerősebb szövetséget megkötve. Egyezséget, ami az emberek között a világról szól, és feladatunkról, hogy tudjuk, kik vagyunk mi benne. A zenében felnövő fiatalság a hangzó élmény által beszéd- és kommunikáció képességben, kifejezőerejében fejlődik. Minden zenei frázissal, ami reményt, fájdalmat, örömet, nagyságot, drámai valóságot fejez ki, az emberi sors szellemlenyomata vetítődik elénk. Izgalmas és aktuális, nagyhatású barokk művek, Mozart kora és a bécsi klasszika mesterei, a gyökerekhez mindig visszataláló, de új utakat kereső romantika hőseinek világa, a mozaikszerűen kirakott hangszín-foltokkal álomszerűen bánó, pasztellszínekkel varázsló Debussy és az ő hatásának aurájában születő 20. századi mesterművek mind szerepelnek a Kodály Filharmónia együtteseinek téli műsoraiban.

Szeretettel várjuk önöket koncertjeinken, legyenek vendégeink közös rendezvényeinken!

a Kodály Filharmonikusok állandó karmestere

Bényi Tibor

NAPLÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

A KÉK DUNA PARTJÁN 1.

2022. december 13. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Beethoven: Egmont nyitány, op. 84. u Mozart: G-dúr hegedűverseny, K. 216 u Mendelssohn: IV. (A-dúr) szimfónia, op. 90.

KÖZREMŰKÖDIK: u Pusker Júlia – hegedű u Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Beethoven egész életművét áthatja a zsarnokság elleni küzdelem és a szabadság iránti vágy művészi kifejezése. Legegyértelműbb megnyilvánulása ennek a törekvésnek egyetlen operája, a Fidelio. De az sem tekinthető véletlennek, hogy éppen Beethoven kapott felkérést, hogy kísérőzenét komponáljon Johann Wolfgang Goethe Egmont című tragédiájához, mert ez a mű is az idegen zsarnokságtól való megszabadulásról szól. A darab a németalföldi Egmont gróf történetét dolgozza fel, aki ellenszegült a népét leigázó II. Fülöp spanyol uralkodónak, és ezért életével fizetett. Lázadásával és hősi halálával Egmont azonban elindítója lett a németalföldi szabadságküzdelemnek, melynek győzelmét a darab előrevetíti. A zeneszerző előjátékot és kilenc különböző jellegű tételt komponált a színműhöz, melyek közül a nyitány önálló életre kelt. Szonátaformában íródott, mely magába sűríti az egész dráma fő karaktereit és gondolatát. Az elnyomás fájdalmát érzékeltető lassú bevezetés végén megszületik a fő zenei anyag, Beethoven egyik jellegzetes, hősizenéje, jellegében

LOUIS CARROGIS CARMONTELLE: LEOPOLD MOZART ÉS GYERMEKEI (1763–64)

az 5. szimfónia közeli rokona. A kóda előtt hirtelen egy pillanatra a leáll a zene sodrása: a hegedűk kéthangos motívuma mintha a főhős kivégzését ábrázolná, majd F-dúrba forduló diadalmas győzelmi zene zárja a nyitányt. A magyar hallgató az 1956-os forradalom emlékét is társítja Beethoven remekéhez, hiszen a Magyar Rádió akkoriban naphosszat sugározta ezt a művet.

A komponisták évszázadokon keresztül a zongorát tekintették a legfontosabb szólóhangszernek, valószínűleg azért, mert szinte valamennyien jól játszottak rajta. Mozart e tekintetben is túltett pályatársain, mert a hegedűjáték terén is otthonos volt. Ez nyilvánvalóan édesapjának, Leopold Mozartnak köszönhető, aki kiválóan művelte ezt a vonós hangszert, sőt máig számontartott hegedűiskolát is írt. A tizenkilenc éves Mozart az 1775-ös év során öt hegedűversenyt is alkotott. Mintaként szolgált számára a Giovanni Battista Viotti műveivel történt találkozás, melynek hatása általában a főtémák karakterének megformálásánál és a virtuóz szólóanyag kidolgozásánál volt segítségére. A népszerű G-dúr versenymű egy saját idézettel – A pásztorkirály című opera egyik áriájából származó témával – indul. A klasszikus minták szerint építkező tétel során a szólóhegedű és a zenekari tutti szabály szerint váltakozik, lehetőséget adva a szólistának a virtuóz játékra is. A hármas tagolású D-dúr hangnemű Adagio bensőségesen éneklő szerenád-hangulatával ragadja meg a hallgatót. A zárótétel ezúttal is egy rondó, mely a francia potpourri szokásai szerint különböző karaktereket, népies motívumokat illeszt a közjátékok sorába. Különleges hangulatú a tétel lassú g-moll epizódja, de legalább ennyire a darab befejezése is,

mely ezúttal nélkülöz minden teatralitást, egyszerűen elillan a varázslat a szemünk (fülünk) elől.

Felix Mendelssohn-Bartholdy életművében a szimfónia műfajának kétféle vonulata van jelen. 1821-23 között, még gyermekként tizenhárom vonósszimfóniát komponált, melyek a nagy elődök, Haydn, Mozart és a Bach fiúk (Johann Christian és Carl Philipp Emanuel) szellemében születtek. Mendelssohn későbbi öt nagy szimfóniája közül kettő – a III. „Skót”, illetve a IV. „Olasz” – a zeneszerző utazási élményeit jeleníti meg. A szerző 1833 februárjában Itáliából a következő sorokat írta nővérének, Fannynak: „Az olasz szimfónia nagyszerűen halad. Ez lesz a legvidámabb darab, amit valaha csináltam, különösen az utolsó tétel. A lassú tételhez még nem találtam semmit, de azt hiszem, azt Nápolyra tartogatom.” Mendelssohn a sikeres bemutató ellenére sem volt teljesen elégedett darabjával, ezért 1834-ben némileg átdolgozta. A kottakiadás csak 1851-ben, a szerző korai halála után jelent meg. A négytételes kompozíció már az első ütemeknél magával ragadja a hallgatót nyitótételének szenvedélyes sodrásával, lendületével. Következő, lassú tétele megfontolt, komoly muzsika. A menüett lejtésű harmadik tétel középrészének kürtállásai talán a hazai, német tájak utáni vágyódás érzését is megjelenítik. Befejezésül egy virtuóz nápolyi saltarello, ugrótánc zárja a művet, melyben a zenekar minden szólamcsoportja hálás feladatot kap. Érdekesség, hogy bár az Olasz szimfónia alaphangneme A-dúr, zárótétele mégis moll hangnemben íródott.

– baljos –

PUSKER JÚLIA

A Strad magazin játéka „varázslatos egyszerűségét” emelte ki, míg a La Libre „a hegedű valódi arisztokratájának” nevezte. A nemzetközi közönség 2019-ben figyelt fel rá a brüsszeli Erzsébet Királyné Versenyen. A közelmúltban többek között a Belga Nemzeti Zenekarral, a Brüsszeli Filharmonikusokkal, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Nemzeti Filharmonikusokkal és a London Mozart Players együttesével koncertezett. Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) beválasztotta Rising Stars (Feltörekvő csillagok) elnevezésű sorozatába, melynek köszönhetően a 2023-24-es évadban Európa legrangosabb koncerttermeiben adhat szólóesteket (többek közt: a portói Casa da Música, az amszterdami Concertgebouw, a párizsi Champs-Elysées Színház, a bécsi Konzerthaus.)

PUSKER JÚLIA

KORZÓ BÉRLET

ÖRÖKZÖLDEK

2022. december 20. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Mendelssohn: Hebridák-nyitány u Pachelbel: D-dúr kánon u Bach: A-dúr zongoraverseny u Corelli: „Karácsonyi” Concerto Grosso, op. 6 u Csajkovszkij: Diótörő-szvit

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok ZONGORÁN KÖZREMŰKÖDIK ÉS VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

A napjainkban virágzó adventi és karácsonyi koncertek szervezői és előadói a műsorösszeállítást illetőn általában két nagy lehetőség között választhatnak. Vagy a kifejezetten karácsonyi tematikájú világi és egyházi művek között válogatnak, vagy egyszerűen békés, ünnepélyes hangulatot árasztó darabokat tűznek műsorra. Az idei karácsonyi program első részét a Kodály Filharmonikusok a korábbi közönségszavazás kedvenceiből válogatták össze, a második részben Corelli és Csajkovszkij népszerű zenekari darabjait állították egymás mellé.

Az olasz barokk és az orosz romantika világából származó művek látszólag távol esnek egymástól, pedig a dallamosság és az őszinte szenvedély egyformán jellemzi mindkét darab zeneszerzőjét. Arcangelo Corelli g-moll concerto grossója, közismert nevén a Karácsonyi concerto Pietro Ottoboni bíboros megrendelésére készült. Első kiadása a szerző halála utáni évben,

1714-ben jelent meg Corelli Tizenkét concertót tartalmazó, op. 6-os sorozatának részeként. A g-moll hangnemű darab a Fatto per la notte di Natale (Karácsony éjszakájára készült) feliratot viseli. A concerto grosso műfaj jellegzetessége, hogy nem csupán egy szólóhangszer, hanem egy kisebb hangszercsoport –jelen esetben két hegedű és gordonka – felelget az ún. ripieno és continuo szekcióból álló zenekarral. A mű továbbá a concerto da chiesa, azaz templomi concerto típusához tartozik, melynek tipikus négytételes szerkezete itt hat részre bővül. Ezek közül a befejező, 12/8-os metrumú Pastorale a leginkább figyelemre méltó, mely bensőséges nyugalmával és melegségével valóban a Megváltó születésének misztériumát idézi fel. Corelli egyébként olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy földi maradványai máig a római Pantheonban nyugszanak, Raffaelo sírja mellett.

Ki hinné ma már, hogy Csajkovszkij töretlen népszerűségű balettje, a Diótörő, 1891-es szentpétervári bemutatáskor nem aratott egyértelmű tetszést. Maga a szerző is kevésbé sikerültnek érezte, mint korábbi táncjátékát, a Csipkerózsikát. A Diótörő librettója E.T.A. Hoffmann, illetve id. Alexandre Dumas novelláján alapul, melynek cselekményét jelentősen egyszerűsítették a színpadi változat céljaira. Kimaradt belőle a Diótörő herceg előéletét taglaló eseménysor. Csajkovszkij szoros együttműködésben dolgozott a kiváló balettmesterrel, Marius Petipával, aki részletes instrukciókat adott a zeneszerzőnek az egyes zeneszámok formai és terjedelmi igényeit illetően. A képzeletbeli német városkában Szentestén megelevenedő történet egy kislány álmait jeleníti meg. Ennek során a gonosz Egérkirály vezetésével támadás indul az díszbe öltözött családi ház és ünnepi ékessége, a karácsonyfa ellen. A megrettent főhős – Marika – a rút, ámde jószívű Diótörő figurától kap védelmet, aki aztán az ólomkatonák serege élén legyőzi az ellenséget. Fantasztikus utazás következik ezt követően, melynek során előbb a hó birodalmába, majd egy denevérek lakta barlangba vezet az időközben herceggé és hercegnővé átalakult hőseink útja. Az utolsó képben a hókristály palotában találjuk magunkat, ahol egy pompás gálaműsor részesei lehetünk. A történet végén felébredő Marika maga sem tudja, hogy mindezeket a csodákat átélte-e, vagy az egész csak képzeletének játéka volt. Csajkovszkij a huszonhárom részből összetevődő zenei anyagból – még a balett bemutatása előtt – kialakított egy nyolc tételből álló szvitet, melyet hangversenytermi előadásra szánt. Ez a gyakran játszott válogatás remekül tükrözi az egész színpadi mű hangulatát. Dallamgazdagsága, eleganciája és lenyűgözően színes hangszerelése elfelejteti a hallgatóval, hogy a nagy orosz zeneszerző tragikus életét sokkal inkább a lelki szenvedés és a búskomorság jellemezte, mint az önfeledt derű. A partitúra szinte a zenekar valamennyi szólistáját, hangszercsoportját mutatós feladatokhoz juttatja, még olyan ritkán megszólaló hangszereket is szólózni hallhatunk, mint a hárfa, vagy a cseleszta.

– baljos –

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL KODÁLY FILHARMONIKUSOK

Békében, harmóniában, szeretetben eltöltött karácsonyi ünnepet és klasszikuszenei élményekben bővelkedő új évet kíván a Kodály Filharmónia Debrecen minden művésze és munkatársa!

NAPLÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

MUSICA ITALIANA

2023. január 18. 19:00

Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

MŰSOR: u Puccini: Preludio sinfonico, op. 1. u Elgar: e-moll csellóverseny, op. 85. u Respighi: Róma kútjai u Rota: La Strada – balett szvit KÖZREMŰKÖDIK: u Karasszon Eszter – cselló u Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Giulio Marazia JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Giacomo Puccini nevének hallatán a zenebarátok azonnal az opera műfajára gondolnak. Méltán, hiszen Verdi mellett Puccini a legismertebb olasz színpadi komponista, aki tizenkét remek alkotással gazdagította a repertoárt. A tájékozottabb hallgatók tudnak még a Messa di gloria-ról is, kevéssé ismertek viszont a Puccini milánói tanulóéveiből származó zenekari kompozíciók. Ezen vizsgadarabok egyike a Preludio sinfonico, azaz szimfonikus előjáték, melyet az ifjú szerző a milánói konzervatóriumban 1882-ben letett záróvizsgájára komponált. A Preludiót tetszéssel fogadta a szakmai közönség, bár néhányan túlzottan „operás” hangvételűnek érezték. Mindenesetre a partitúrában már megtapasztalhatjuk Puccini egyéni hangját, a melodikus gazdagságot, a finom harmonizálást és a mesteri hangszerelést, mely később is jellemzője volt művészetének. A zeneszerzőt rövidesen az a megtiszteltetés érte, hogy a La Scala zenekara is műsorra tűzte a darabot, igazgatója, Franco Faccio vezényletével. A mű egyes részleteit Puccini újra felhasználta az Edgar és a Lidércek című fiatalkori operáiban.

Edward Elgar Közép-Európában nem tartozik a legismertebb szerzők közé, noha az angolszász közönség igen magasan jegyzi művészetét. Életművéből kiemelkedik e-moll gordonkaversenye, melyet az I. világháborút követően, 1919-ben komponált. A bemutató körülményei azonban annyira

FILMKOCKA FEDERICO FELLINI

LA STRADA CÍMŰ FILMJÉBŐL

méltatlanok voltak, hogy a kedvét vesztett szerző életének további másfél évtizedében már nem is komponált. A XX. század új utakat kereső művészeti irányzatai között a későromantikus Elgar zenéje ódivatúnak találtatott. Ernest Newman brit zenekritikus azonban korán felismerte a darab értékeit: „Maga a mű gyönyörű, nagyon egyszerű, de az egyszerűség mögött mély bölcsesség és szépség rejlik... egy finom szellem élethosszig tartó, vágyakozó merengése a földi szépségen.” A csellóverseny mellőzöttsége egészen az 1960-as évekig tartott, ekkor azonban egy zseniális brit csellista, a tragikusan rövid pályát befutott Jaqueline Du Pré tolmácsolása világsikerre vitte a művet. Megszabadította a darabot minden avittságtól, és megmutatta a szokásoktól eltérően négy tételből álló versenyműben rejtőző fojtott energiákat is.

.Az 1916-ban keletkezett Róma kútjai Ottorino Respighi olasz komponista szimfonikus költeménye, mely két későbbi párjával a Róma fenyői és a Római ünnepek című zenekari művekkel triptichont alkot. Az Örök város helyszíneit, légkörét és látványosságait megjelenítő zenei alkotás a maga nemében egyedülálló. Respighi hatalmas mesterségbeli tudással és invencióval ábrázol, ami a pazar hangszerelést illeti, le sem tagadhatná, hogy rövid ideig Rimszkij-Korszakov tanítványa volt. Az 1917 márciusában a Santa Cecilia Akadémia zenekara által bemutatott Róma kútjai tételei négy szökőkutat ábrázolnak négy különböző napszakban. Hajnalban a Valle Giulia kútjának pasztorális légkörét élvezhetjük, melyet a csorda halk bandukolása is színez. A reggeli hangulatot árasztó Triton-kútnál kürtszó jelzi a ragyogó napfényben vízsugarak közt szórakozni vágyó tritonok és najádok érkezését. Délben a Trevikúthoz érkezünk, mely Neptunus győzelmét szimbolizálja. Az alkony melankóliája a Villa Medici kútjánál éri el a hallgatót, ahol a madárcsicsergés mellett az angyalok hangja is hallatszik.

Nino Rota, a XX. század talán legigényesebb filmzene komponistájának stílusa alapvetően megkülönböztethető pályatársaitól. Munkáinál mindig előbukkan a tökéletes szakmai felkészültség, a klasszikus formaérzék, és az ihletettség. Százötvenre tehető azon filmek száma, melyek Rota zenéjével készültek, köztük olyan világsikerek, mint Fellini: Az édes élet, Zeffirelli: Rómeó és Júlia, Coppola: A keresztapa. Federico Fellini 1954-es Országúton című alkotásáról szinte minden

elemző megállapítja, hogy benne a kép és hang, a vizualitás és zene egymásból táplálkoznak. Rotát később is foglalkoztatta a különös történet, ezért aztán 1966ban egyfelvonásos, 12 jelenetből álló balettet alkotott a zenei anyagból. Ebből a balettzenéből redukálódott aztán egy hét tételes zenekari szvit is, mely bravúros zeneszerzői megoldásaival és mélységeivel egy mesteri, önálló kompozíció hatását kelti.

KARASSZON ESZTER

A csellóművésznő fiatal kora ellenére Európa számos országában – többek között Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban – adott már koncertet, de fellépett Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban is. A zene születésétől fogva jelen van az életében, zenész családban nőtt fel, négy és fél évesen kapta első hangszerét. Nyolcévesen a legfiatalabb versenyzőként nyert díjat első országos csellóversenyén, azóta számos hazai és nemzetközi versenyen ért el eredményt. Karasszon Eszter a szóló mellett értékes kamarazenei sikereket is magáénak tudhat, kamarapartnereivel 2013- ban a Dohnányi Ernő Kamarazene Versenyen győzedelmeskedett. Brahms Klarinéttrióját játszották, s az előadásra felfigyelt Keller András is, aki a Concerto Budapest zenekarába invitálta.

MARAZIA

A sokoldalú művész kürt, zenetanár és zeneszerzés szakon végzett Salernóban a G. Martucci, zongorán Bariban a Piccinni Konzervatóriumban. Karmesternek tanult Nicola Hansalick Samale-nál, Piero Belluginál és Vittorio Parisinál, majd a milánói G. Verdi Konzervatóriumban diplomázott. Számos művet publikált, köztük zenei kompozíciókat, zenetudományi és pedagógiai esszéket. 2016 óta komponált az oszakai Da Vinci Publishing számára. 2019-ben harmadik helyezést ért el a VoceallOpera kortárs opera versenyén. 2015-től 2016-ig a salernói Teatro Verdi és a liège-i Opera Royal de Wallonie rendezőasszisztense volt. Karmesterként zenei fesztiválokon, színházakban és koncerttermekben egyaránt fellép. Jelenleg az Orchestra Filarmonica Campana művészeti és zenei vezetője.

GIULIO MARAZIA

KARASSZON ESZTER GIULIO

A PILLANAT VARÁZSA

2023. január 25. 19:00 Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

MŰSOR: u Debussy: Három noktürn u Debussy: 1.rapszódia klarinétra és zenekarra u Debussy: A tenger – szimfonikus költemény KÖZREMŰKÖDIK: u Laskai László – klarinét u Kodály Filharmonikusok u Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Claude Debussy minden bizonnyal a zenetörténet legegyénibb arculatú komponistái közé tartozik. Költői világát tekintve talán Chopin-hez hasonlítható, azzal a jelentős különbséggel, hogy a lengyel komponistától eltérően szinte valamennyi műfajban alkotott. Impresszionista ábrázolásmódja, festőisége, az egészhangúságon nyugvó hangzásvilága, az antikvitáshoz való vonzalma összetéveszthetetlenül egyedivé teszik művészetét. A kizárólag Debussy kompozíciókból összeállított műsor lehetővé teszi, hogy alaposabban megismerhessük ennek a nagyszerű komponistának a jellegzetességeit. A tenger című zenekari alkotása, mely a „három szimfonikus vázlat” alcímet viseli, a XX. századi

KORZÓ BÉRLET GULYÁS BÉRLET

JAMES MCNEILL WHISTLER: NOCTURNE IN

BLUE AND SILVER: CHELSEA

programzenék ikonikus képviselője. Inspirációként a zeneszerző gyermekkori tengerélményeire, illetve az impresszionista festészet és a szimbolista költészet vízábrázolásaira hivatkozik. Debussy zenei víziói a tételek programcímének ismerete nélkül is asszociációkat keltenek, ezért szinte megmagyarázhatatlan, hogy az ősbemutató miért váltott ki értetlenséget a közönség és a kritikusok körében. A zenei anyag megformálásánál Debussyt inkább a szabad, asszociatív variációs építkezés vonzotta, és kerülte a klasszikus formai sémákat. A nyitótétel (Hajnaltól délig a tengeren) bevezetése, a scherzóra emlékeztető második tétel (Hullámok játéka) és a befejező rondófinálé (A tenger és a szél párbeszéde) mégis a klasszikus tradíciók jelenlétére utal. Tematikusan a két szélső tétel szorosabban kapcsolódik össze, így lesz világossá hogy

A tenger nem csupán hangfestő hatások füzére, hanem egységes műforma, mely alapvetően a zenei logika szerint építkezik.

Gabriel Fauré zeneszerző, a párizsi Conservatoire igazgatója Debussyt 1909-ben a tekintélyes intézmény igazgatótanácsába delegálta. Egyik első feladata az volt, hogy két új művet komponáljon a következő évi klarinétvizsgákhoz. A Rapszódiát vizsgadarabként 1910 júliusában szólaltatták meg először, ekkor még az eredeti zongorakíséretes formában. A mű ajánlása a Conservatoire professzorának, Prosper Mimartnak szólt. Egy évvel a bemutatót követően készítette el Debussy a zenekarkíséretes verziót. A cím jelentésének megfelelően a Rapszódia csapongó, szeszélyes, és költői hangulatot áraszt. A szólóhangszer különböző

regisztereinek minden hangzásbeli és kifejezési lehetőségét kiaknázza, elragadó szabadsággal és költőiséggel váltakozik az álmodozás és a játékosság között. Művéről Debussy így nyilatkozott: „Ez a darab minden bizonnyal az egyik legkedvesebb, amit valaha írtam.”

1899 decemberében befejezett zenekari művekből álló ciklusának Debussy a Három noktürn címet adta. Ebben az időben a szerző több más, végül befejezetlen darabján is dolgozott, de nincs arra utaló jel, hogy ezek anyagából bármit is felhasznált volna a noktürnök komponálásánál. A három tételt egy – hasonló című – impresszionisztikus festménysorozat inspirálta, melyet egy James Abbott McNeill Whistler nevű, angolamerikai művész alkotott. A zeneszerző darabjával kapcsolatban a következő gondolatokat fogalmazta meg a közönség számára: „A Noktürnök címet itt általánosabb, pontosabban dekoratívabb jelentésében kell érteni. Tehát nem a szokásos noktürn (éji zene) formáról van szó, inkább azokról a benyomásokról és különleges fényekről, amelyeket a szó magában hord. Felhők: az ég mozdulatlansága a felhők lassú, melankolikus mozgásával, ami fehérrel finoman színezett szürke agóniában végződik. Ünnepek: a légkör mozgása, táncoló ritmusa hirtelen fényvillanásokkal, vagy akár egy díszes menet története, amely egy ünnepségen halad át, összekeveredik vele… Szirének: … a tenger és számtalan ritmusa, később a holdfénytől ezüstös hullámok között felhangzik, kacag, majd elhal a szirének titokzatos éneke.”

– baljos –

LASKAI LÁSZLÓ

KOLLÁR IMRE

NAPLÓ BÉRLET GULYÁS BÉRLET

MISSA SOLEMNIS

2023. február 1. 19:00

Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

MŰSOR: u Beethoven: Missa Solemnis, op. 123.

KÖZREMŰKÖDIK: Kolonits Klára, Wiedemann Bernadett, Fekete Attila, Kovács István – ének u Kodály Filharmonikusok u Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) u Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

Van néhány alkotása a zeneművészetnek, melyeknek előadását a mai napig különös misztikum övezi, befogadásuk muzsikus és közönség számára egyformán nagy erőpróbát jelent. Ezek közé a zenei hegyormok közé tartozik például Bach Máté-passiója, Berlioz Requiemje, vagy éppen Wagner Ring-ciklusa, de mindenképp Beethoven Missa Solemnise is. A különös bánásmódot nem csupán az említett opuszok méretei (előadói létszám, időtartam) indokolják, hanem az a hangjegyeken és szövegen túli spiritualitás, mely ezekből a remekművekből árad. Beethoven gazdag életművében aránylag kevés az egyházi kompozíciók száma, hiszen a Missa Solemnisen kívül mindössze két – az ezernyolcszázas évek elején született –oratóriummal gazdagította az irodalmat. (Krisztus az Olajfák hegyén,

C-dúr mise). Erre magyarázat lehet Beethoven sajátos vallásossága, mely nélkülözte a bigottság szinte minden vonását. Hívőnek tartotta magát, de az antik istenek legalább annyire foglalkoztatták, mint a keleti tanok. Hitét egyik levelében így vallotta meg: „Isten közelebb van hozzám, mint más művészekhez, és félelem nélkül kötődöm hozzá.”

A Missa Solemnis (ünnepi mise) az eredeti tervek szerint Beethoven egyik pártfogója, Rudolf főherceg olmützi érsekké szentelésnek keretében hangzott volna el, de a darab nem készült el időben, ezért két másik komponista, Hummel és Preindl művei gazdagították a ceremóniát. Az ősbemutatóra végül 1824. április 6-án Szentpétervárott került sor egy másik támogató, Galicin herceg jóvoltából. Egy hónappal később szerzői est keretében a bécsi közönség is megismerkedhetett a művel, de ekkor csak három tétele szólalt meg. Beethoven – a IX. szimfóniával nagyjából párhuzamosan – alaposan felkészülve látott neki a komponálásnak, gondosan tanulmányozta az nagy elődök – köztük Palestrina – szakrális műveit is. „Ha egyházi zenét írunk, át kell nézni az összes kolostori éneket, meg kell vizsgálni a versek legjobb fordításait, tanulmányozni kell a katolikus zsoltárok és himnuszok prozódiáját” – emlékezett vissza. A Missa Solemnis öt fő tételből áll (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei), melyek a hagyományos latin szöveg versszakainak megfelelően tovább tagolódnak. Gyakran hallunk élesen ellentétes karakterű zenei anyagokat, melyeken a szólókvartett és kórus osztozik. Időnként merész hangnemi váltásokat tapasztalunk, de archaizáló egyházi hangnemek is megjelennek a partitúrában. Hiányzik ugyanakkor belőle a Beethovenre nagyon jellemző folyamatos tematikus fejlődés. A Gloria és a Credo tételek végén megszólaló bonyolult fúgák egyszerre utalnak vissza az elődökre, és mutatnak előre a késői opuszok irányába. A mintegy 80-85 perc időtartamú Missa Solemnis előadása szétfeszíti a liturgia kereteit, ezért szinte kizárólag hangversenyszerűen kerül előadásra. A szerző a vokális szólamok tekintetében is emberfeletti igényeket támaszt, a szólókvartettnek és az énekkarnak is teljesítőképessége határán kell helytállnia.

A IX. szimfóniához hasonlóan ezúttal is a lét legnagyobb kérdéseiről szól Beethoven: életről-halálról, harcról és megbékélésről, bukásról és felemelkedésről, szenvedésről és megváltásról. Minden továbbit elárul a szerzői szándékról az a megkapó mondat, mely a partitúra végén olvasható: „Szívből fakadt, találjon is utat a szívekhez!”

- baljos -

KODÁLY FILHARMONIKUSOK ÉS KODÁLY KÓRUS

A KÉK DUNA PARTJÁN 2.

2023. február 8. 19:00 Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

MŰSOR: u Haydn: A lakatlan sziget – Nyitány, Hob. XXVIII:9 u Beethoven: 3. (c-moll) zongoraverseny, op. 37. u Schubert: VI. (C-dúr) szimfónia, D. 589.

KÖZREMŰKÖDIK: Grünwald Béla – zongora u Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 3100 FT, 2400 FT

Elemzést igényelne az a kérdés, hogy vajon Joseph Haydn gazdag életművéből miért éppen operái maradtak némileg háttérben. Az Esterházyak szolgálatában töltött évei során ugyanis tizenöt operát alkotott, és akkor még nem is említettük a hercegi marionett színház számára komponált darabokat, illetve az első londoni útja során bemutatott – Orfeusz és Euridiké történetét feldolgozó – színpadi művét. A lakatlan sziget (L’isola disabitata) Haydn sorrendben tizenkettedik operája, amelyet 1779 decemberében játszottak először. A kor híres librettistája, Metastasio szövegére

KORZÓ BÉRLET

komponált kétfelvonásos kéziratát aztán sokáig nem találtak, úgy vélték, hogy az egy tűzvész során más kottákkal együtt megsemmisült. Utóbb azonban előkerült a partitúra, sőt néhány másolata is. Az opera legismertebb része a nyitánya, mely lassú bevezetővel indul, majd egy szonátaformát ígérő, izgatott Sturm und Drang jellegű Vivacéval folytatódik. Amikor a szabályok szerinti visszatéréshez érnénk, váratlan haydn-i csavar következik, mert hirtelen egy hármas lüktetésű, dallamos Allegretto szakaszt hallunk. Mire elmerülnénk ennek hangulatában, a villámszerűen visszatérő főtéma frappánsan zárja le a nyitányt.

Beethoven 1803-ban bemutatott c-moll zongoraversenye felépítését tekintve a mozarti klasszikus modellt követi, a forma kitöltése és a kompozíciós folyamat szervezése terén azonban új utatakat jár be. A szerző öt zongoraversenye közül ez az egyetlen, mely moll hangnemben íródott, és rokonságot mutat számos ezidőtájt keletkezett művével, köztük a szintén c-moll hangnemű Pathétique szonátával. Szembeötlő, hogy a c-moll versenymű nyitótétele szokatlanul hosszú, szimfonikus léptékű zenekari expozícióval kezdődik. Az első tétel főtémájának menetelős, katonás jellege – egyes állítások szerint – a francia forradalomra utal. Ez a karakter a későbbi Coriolan-nyitány és a V. (Sors) szimfónia hangulatát is előlegzi. Az érett Beethoven hangján – az alaphangnemtől távoli, E-dúr hangnemben – megszólaló középső tétel a zongoraszonáták világára emlékeztető bensőséges szólóval indul. A zárótétel táncos jellegű rondótémáját váratlan,

groteszk hangsúlyok teszik érdekessé. A finálé páros ütemről páratlanra, illetve c-mollról C-dúrra vált, ezzel emelkedetten bizakodó lezárást adva a műnek.

Schubert 1818 februárjában befejezett VI. szimfóniája az utókortól a „Kis” C-dúr melléknevet kapta, hogy megkülönböztessék a sokkal terjedelmesebb, ugyanebben a hangnemben komponált IX., „Nagy” C-dúr szimfóniától. A szerző művében Haydn eleganciájából és Rossini napsütötte, vidám szellemességéből is merít, ám Beethoven hatása is nyilvánvaló, különösen az első tételt nyitó monumentális akkordokban, vagy a Scherzo hirtelen fordulataiban. Ennek ellenére már Schubert egyéni hangja is érvényesül. Az ünnepélyes bevezetést követően az első tétel témái szédítő irammal elevenednek meg. Telve van temperamentummal, árad belőle az örömteli játékosság. A hármas tagolású második tétel nemes dallammal indul – előbb a vonósokon, majd a fafúvósokon – mely akár egy Haydn-szimfóniában is helyet kaphatna. A középrészt a dinamikai ellentétek és a folyamatos triolás mozgás jellemzi. A visszatérésben a téma és a triolás mozgás összesimul. A szimfónia Scherzója vad, játékos tombolás, tele hirtelen dinamikai váltásokkal, élvezetes harmóniai fordulatokkal és imitációs játékokkal. A zárótétel impozáns dallammal kezdődik, amelyet egy óraütésre emlékeztető „tik-tak” ritmus kísér. Később az előjelek feszült, fergeteges drámára utalnak, melyek aztán a fináléban bontakoznak ki. A nagyszabású coda, ünnepi emelkedettséggel zárja le a VI. szimfóniát.

– baljos –

GRÜNWALD BÉLA

Városunk zenei életének aktív közreműködője, a hangversenypódiumok gyakori fellépő művésze. Szólistaként és kamarazenészként Magyarországon kívül Európa több országában (Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Szlovákia, Románia, Litvánia, Belgium) lépett fel. 1986-1989 között többször aktív hallgatója volt Cziffra György mesterkurzusainak, 1987ben elnyerte a Cziffra Alapítvány ösztöndíját, így a Mester meghívására koncertezhetett a franciaországi Senlis-ban.

A Phoenix Kamarazenei Csoport alapító tagja. A Kodály Filharmonikusok gyakori vendégművésze. Játszott többek közt Matúz István, Berkes Kálmán, Bényi Tibor kamarapartnereként, versenyműveket Bényi Tibor, Kocsár Balázs, Vásáry Tamás vezényletével is. 2022 júliusában szólókoncertet adott a „Festival Les Pianos Folies Du Touquet-Paris-Plage” rendezvényén Franciaországban. Több alkalommal vett részt zsűritagként, elnökként különböző versenyeken, fesztiválokon. Jelenleg a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar oktatója és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium zongoratanára.

GRÜNWALD BÉLA

KODÁLY KÓRUS

KODÁLY KÓRUS BÉRLET

NAGY UTAZÁS

2023. február 17. 19:00

MODEM, II. emeleti kiállítóterem

MŰSOR: Zenés farsangi turnénk útvonala a közönség szavazata alapján: Magyarország–Észtország–Norvégia–Izland

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

...de szóba jöhet SkandináviA-A-A! Közönségünk DÖNTÖTT. A Kodály Kórus az északi tájak felé kalandozik farsangi koncertjén, hogy a Baltikum, Finnország, Skandinávia és Izland zenéivel felszerelkezve igazi kikapcsolódást nyújtó programmal várja a szórakozni vágyókat. Az elmúlt egy-két évtizedben különösen nagy érdeklődéssel fordult a világ az észak-európai komponisták és alkotásaik felé, ismertséget és népszerűséget hozó szerzők és kórusművek sora származik e tájakról. A terület jelenkori énekkari kultúrájának gazdasága újabb és újabb remekművek születését inspirálja, melyekből egy kis szeletet hallhat a közönség hangversenyünkön. S hogy mit hallhatunk? A szikrázó északi fény, a lóháton csatába vágtató szerelmes, a félelmetes vörös lovas is megelevenedik kortárs szerzők tollából, de nem leszünk híján humornak vagy megható pillanatoknak sem. Igazi sokszínűség, jókedv és remek hangulat. Ezt kínálja Önöknek az énekkar műsora. ...A-A-A

KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN

NAPLÓ BÉRLET

A CONCERTO BUDAPEST HANGVERSENYE

2023. február 22. 19:00

Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem

MŰSOR: u Bach: VI. Brandenburgi verseny u Mozart: C-dúr zongoraverseny, K. 503 u Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92 KÖZREMŰKÖDIK: u Berecz Mihály – zongora u Concerto Budapest VEZÉNYEL: Keller András JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

CONCERTO BUDAPEST

A Concerto Budapest több mint egy zenekar, különleges szellemi és zenei műhely, ahol az értékteremtés és a személyes művészi elkötelezettség kimagasló emberi és szakmai színvonallal párosul. Az együttessel rendszeresen fellépő világsztár szólisták, a rendkívül változatos és széles repertoár, mely a klasszikusoktól a romantikusokon és a 20. század szerzőin át a kortárs zenéig ível, eseménnyé teszik előadásait. Egyedi hangzása és játékmódja a zenekar összetéveszthetetlen védjegyévé vált. Zeneigazgatója és első karmestere a Kossuth-díjas Keller András. A világszerte ismert Keller Quartet alapítója 15 éve vette át a zenekar irányítását, amely abban az évben, 2007-ben ünnepelte megalakulásának századik évfordulóját.

BERECZ MIHÁLY

„Egy historikus előadásnak nem kell szükségszerűen korabeli hangszereken megszólalnia. A dolog valójában a zeneszerző kottaírásának és zenei jelzéseinek történeti kontextusban való értelmezéséről szól” –nyilatkozta Berecz Mihály a londoni Királyi Zeneakadémia Harriet Cohen Bach-díjának elnyerése után. A fiatal magyar pianista művészi horizontján egyébként a legfontosabb helyet Bach, Beethoven és Bartók foglalja el, akiknek alkotásait egyaránt igyekszik a művek saját, stilisztikai értelemben természetesen igen különböző szövegkörnyezetéhez hűen megszólaltatni. A Junior Prima díjas Berecz Mihály, bár voltaképpen még mindig pályakezdő, nemzetközi értelemben is egyre keresettebb művész. 2018-ban első díjat nyert a II. Manhattan Nemzetközi Zenei Versenyen, 2021-ben pedig Liszt-Bartók-díjat kapott a 15. Anda Géza Nemzetközi Zongoraversenyen.

KELLER ANDRÁS

Keller András hegedűművész, karmester hétévesen kezdett hegedülni, 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. 1983-ban megnyerte a Hubay hegedűversenyt, majd Ferencsik János meghívására az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere és az Országos Filharmónia szólistája lett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere volt. 1987-ben megalapította a Keller Quartettet, amellyel 1990-ben megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyes versenyét. Karmesterként 2003-ban debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa. A Kossuth-, Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas érdemes művész 2022 decemberében Prima Primissima díjat kapott, munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták.

BERECZ MIHÁLY

Fotó: Zsugonits Gábor

KELLER ANDRÁS

Fotó: Kondella Mihály

A KAMARAZENE GYÖNGYSZEMEI 2.

2023. február 28. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

MŰSOR: u R. Strauss: Esz-dúr fúvósszerenád, op. 7. u Schubert: F-dúr oktett, D 803 KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei

VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft

Richard Strauss alig múlt tizenhét éves, amikor 1881-ben Fúvósszerenádját komponálta. Az ifjú a müncheni udvari zenekar vezető kürtösének, Franz Straussnak gyermekeként egy zenével átitatott világban élt. Apja játékának szépsége minden bizonnyal hatással volt a Szerenád megszületésére, mert művében a kettős fafúvósok és a kontrafagott mellett négy kürtöt is alkalmaz. A bemutató 1882. november 27-én zajlott le Drezdában Franz Wüllner vezényletével, aki több Wagner-opera premierjét is irányította. Strauss műve sokkal jelentősebbnek bizonyult, mint a csodagyerek elődök, Mozart, illetve Mendelssohn tehetséges követése, felcsillan benne a későbbi egyéni hangú komponista ígérete. Egyetlen szonátaformájú tételből áll, zenei anyaga dallamos és lírai hangvételű. Hangszerelése is rendkívül igényes, találékonyan használja ki a tizenhárom fúvóshangszer adta

lehetőségeket. A mű egy fuvolákon megszólaló finom gesztussal ér véget, amely előérzetét adja a későbbi nagy Strauss operák hangulatvilágának.

Franz Schubert D. 803-as jegyzékszámú F-dúr oktettjét 1824 tavaszán komponálta, abban az időszakban, amikor két másik jelentős műve, a Rosamunda kísérőzene, és A halál és leányka melléknevű vonósnégyes is született. Az Oktett megrendelése egy osztrák gróf – amatőr klarinétos – Ferdinand von Troyer nevéhez fűződik. Troyer egy Beethoven Esz-dúr Szeptettjéhez hasonló hangszerösszeállítású kamaraművet várt Schuberttől, melyben vonós és fúvós hangszerek egyaránt szerepelnek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a XVIII. század idején népszerű oktettek (az ún. Harmoniemusik műfaj művelői) kizárólag fúvósokat alkalmaztak, leggyakrabban két-két oboa, klarinét, kürt és fagott összeállításban. Schubert megközelítően egy óra időtartamú műve messze túlmutat a korábban divatos szerenádok és divertimentók zsánerén, a kamarazenei és a szimfonikus hangzásvilág színesen elegyedik benne. A művet először egy bécsi Grabenen lévő lakás szalonjában adták elő, jórészt azok a zenészek, akik a Beethoven Szeptettet is bemutatták. Schubert egyébként saját műveire is reflektált, miután az Oktett első tételének témája Der Wanderer című dalából származik, a negyedik tétel variációi pedig Die Freunde von Salamanka című daljátékának egyik dallamára épülnek. A hangszerelés nagyrészt megfelel Beethoven mintájának – klarinét, kürt, fagott, hegedű, brácsa, cselló és nagybőgő, amelyhez Schubert még egy második hegedűt is hozzátett. A XVIII. századi szerenádon alapuló hat tételes szerkezetet is megmaradt. I. Adagio - Allegro - Più allegro II. Adagio III. Allegro vivace - Trió - Allegro vivace IV. Andante variációkkal Un poco più mosso - Più lento V. Menuetto. Allegretto - Trió - Menuetto - Coda VI. Andante molto - Allegro - Andante molto - Allegro molto – baljos –

HÄNDEL: MESSIÁS

2022. DECEMBER 12. 19:30

BUDAPEST, ZENEAKADÉMIA, NAGYTEREM

KÖZREMŰKÖDIK: Jónás Krisztina, Ducza Nóra – szoprán / Bakos Kornélia – alt / Kéringer László – tenor / Jekl László –basszus / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) /

Savaria Barokk Zenekar

VEZÉNYEL: Németh Pál

Bővebb információ: zeneakademia.hu

ENNIO MORRICONE – THE OFFICIAL CONCERT CELEBRATION

2022. DECEMBER 18. 20:00

PAPP LÁSZLÓ BUDAPEST SPORTARÉNA

KARÁCSONYI KONCERT

2022. DECEMBER 20. 19:30

MÜPA,

BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitálja hallgatóságát karácsony előtt. A koncert műsorán Beethoven: IX. szimfóniája, melyben közreműködik a Kodály Kórus. Bővebb információ: mupa.hu

A CONCERTO BUDAPEST

HANGVERSENYE

2022. DECEMBER 21. 19:30

ZENEAKADÉMIA, NAGYTEREM

Ennio Morricone születésnapján jelentette be az elhunyt legenda családja: világturnét szerveznek a mester tiszteletére. Az egyetemes filmzene egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakjának slágereit megszólaltató koncertsorozat budapesti alkalmának közreműködője a Kodály Kórus.

Bővebb információ: morriconeofficialconcert.com

A Concerto Budapest hangversenyén Beethoven: IX. szimfóniájában működik közre a Kodály Kórus.

VEZÉNYEL: Keller András

Bővebb információ: zeneakademia.hu

ENNIO MORRICONE

NEMZETKÖZI SIKER

A világhírű Naxos hanglemezcég 2021 januárjában kiadott Liszt-albumát, mely Goran Filipec zongoraművész, a Kodály Filharmonikusok és vezető karmesterük, Kollár Imre közreműködésével készült, Elismerő oklevéllel díjazták a 42. Liszt Ferenc Nemzetközi Hanglemez Nagydíjon. A szakma elismerését jelző rangos díjakra minden évben a világszerte készülő legjobb Liszt-művekből készült albumokat jelölik, ebből választja ki a Budapesti Liszt Ferenc Társaság által delegált zsűri a legjobbakat. A Kodály Filharmonikusok elismerését Somogyi-Tóth Dániel főzeneigazgató és Kollár Imre vezető karmester, az album dirigense vették át.

Ez klassz!

ÖRÖKZÖLDEK

– családi matinékoncert

2022. DECEMBER 20. 10:00

KÖLCSEY KÖZPONT, NAGYTEREM

A hanglemez a liszti zongora- és zenekari repertoár ritkaságait tartalmazza: a híres Haláltánc ritkán játszott első változatát, amelyet Busoni fedezett fel és hangszerelt át 1919-ben, a Rosenblatt-féle változatban felvett és befejezetlen De Profundis-t és a Busoni által hangszerelt Spanyol rapszódiát. Az album fő érdekessége a Magyar fantázia, amely a zongoraszólam partitúrájának többszöri módosításából és gazdagításából áll, s amely a Goran Filipec zongoraművész által javasolt előadásváltozatban kerül fel a korongra. Ajánlott életkor:

Csajkovszkij Diótörője vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb darab és klasszikus zene a karácsonyi időszakban. A balett legdallamosabb tételeiből válogató zenekari szvit meghallgatása a Kodály Filharmonikusok élő előadásban és Lakatos György fagottművész műsorvezetése feledhetetlen élmény lesz a gyerekek számára. A koncertet Debrecen főzeneigazgatója, Somogyi-Tóth Dániel vezényli.

JEGYÁR: felnőtteknek 1500 Ft, gyerekeknek 1000 Ft

ZENE-SZIGETKE

VASÁRNAPI DOBSZERDA 2023. FEBRUÁR 12.

SZIGET-KÉK TEMATIKUS PARK, VALENTIN-TEREM MŰSOR: Tél-farsang-téltemetés. Gyerekdalok, rigmusok, táncok, egy igazi télkergetés kereplővel, nagydobbal és a legizgalmasabb ütőhangszerekkel.

KÖZREMŰKÖDIK: Sokszínvirág Zenekar és egy óvodapedagógus / a Kodály Filharmonikusok ütőhangszeres művészei JEGYÁR: felnőtteknek 1500 Ft, gyerekeknek 1000 Ft

AJÁNDÉKOZZON IDÉN KLASSZIKUSZENEI UTAZÁST SZERETTEINEK!

A KAMARAZENE GYÖNGYSZEMEI 2.

2023. február 28. 19:00

u Debreceni Egyetem, Aula

Műsor: R. Strauss Esz-dúr fúvósszerenád / Schubert: F-dúr oktett Közreműködik: Kodály Filharmonikusok Vezényel: Bényi Tibor

A GRÁL SZENT TEMPLOMÁBAN

Műsor: Wagner: Parsifal – III. felvonás Közreműködik: Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) Vezényel: Kollár Imre

PRÍMA PRIMÁK

2023. április 18. 19:00 u Kölcsey Központ, Nagyterem 2023. március 10. 19:00

Műsor: W. A. Mozart: G-dúr Missa Brevis (Missa No 1.) / Orbán Gy.: Missa in Do (Missa Prima) Közreműködik: Zemlényi Eszter – szoprán / Thurnay Viola – alt / Boros Sándor – tenor / Kósa Lőrinc –basszus / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

ELVESZETT ÉS MEGTALÁLT REMEKMŰVEK

u MODEM, II. emeleti kiállítóterem 2023. május 16. 19:00 u Kölcsey Központ, Nagyterem

Műsor: Mozart: Don Giovanni – Nyitány / Lebrun: I. (d-moll) oboaverseny / Schubert: IX. (C-dúr) szimfónia

Közreműködik: Bicskey Gábor – oboa / Kodály Filharmonikusok

Vezényel: Kollár Imre

A bérlet ára 5000 Ft, mely megvásárolható a Klassz Pontban (Halköz Üzletház) és a kodalyfilharmonia.jegy.hu oldalon. A bérlet nem visszaváltható. A bérlet részleges vagy teljes elmaradása esetén az előadásokat pótoljuk, vagy azok becserélhetők más, a Kodály Filharmónia Debrecen által szervezett koncertre.

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS:

Klassz Pont

(Halköz Üzletház külső-oldalsó utcafront; Debrecen, Simonffy u. 4-6; telefon: +36 20 368 9897, e-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu) Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52 518 400); Tourinform Iroda (Debrecen, Piac u. 20; telefon: +36 20 450 0506)

Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók!

Támogatóink:

A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet