Kodály Tavasz 2020

KODÁLY TAVASZ

TARTALOM KÖSZÖNTŐ

3

BÉRLETES KONCERTEK Beethoven 250. – IV. hangverseny A romantika útján Beethoven 250. – V. hangverseny Nagyheti hangverseny A réz bűvöletében Szomszédos tájakon Zenei nagyhatalmak Beethoven 250. – VI. hangverseny

4 4 6 8 10 12 14 16 18

KAMARASOROZAT Galaktikus mesterművek

20 20

A CAPPELLA SOROZAT Teremtő szellem A szerelem dalai Mélyföld és magas ég

22 22 24 26

BARTÓK BÉLA XXIX. NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY

32

FELKÉRÉSEK

34

INTERJÚ Zsengellér Tibor énekművésszel

28

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN Puccini: Tosca

36

CSALÁDI PROGRAMOK Hamupipőke az operában Házi gyerekkoncert

30 30 30

NAGYERDEI SZABADTÉRI SZÍNPAD Légy jó mindhalálig

37

BACH MINDENKINEK FESZTIVÁL 2020

31 KLASSZIKUSOK ÉJSZAKÁJA

38

IMPRESSZUM Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. // E-mail: info@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel igazgató Szerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Bényi Tibor, Kiss Judit Erzsébet, Szabó Sipos Máté // Korrektúra: Dévényi Anna // Nyomda: Center-Print Nyomda Kft. Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com // Megjelenik: 1300 példányban Debrecen területén

36

37

KÖSZÖNTŐ Kedves debreceniek!

Kedves zenebarát vendégeink!

Egy európai város mindennapjainak szerves részét képezi a nyüzsgő, sokszínű zenei élet, melynek hagyományosan fontos része a klasszikus muzsika, az azt megszólaltató zenekar, melyhez háttérként a többszintű zenei képzés járul. Kodály országában ez magától értetődő, hisz a zene az ő munkásságának köszönhetően is a mindennapjaink része, így a nagy zeneszerző és zenepedagógus örökségének ápolása kötelességünk. Debrecen városa ezen elköteleződést fejezi ki azzal is, hogy filharmonikus zenekarának és kórusának nevében is előtte tiszteleg, s kinyilvánítja azon szándékát, hogy örökségét a jelenben éltesse, a jövő felé tovább vigye.

2020 ugyanakkor az európai zenetörténet egyik legmeghatározóbb alkotójának éve is, idén emlékezünk Ludwig van Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulójára. Meglehet, Beethoven munkássága elsősorban Bécshez kötődik, de mi, magyarok is kicsit magunkénak érezhetjük, nem csak azért, mert egykor szívesen időzött Martonvásáron. Ami ennél is fontosabb, a magunkénak érezhetjük, mint európai polgárok, mint az európai kultúra részesei, hisz művészete olyan közös kincs, ami összekovácsolja kontinensünket, dallamai ma is itt élnek velünk. Nem csoda hát, hogy ebben a szezonban kiemelt figyelmet kap a debreceni zenei életben is, a Kodály Filharmónia is tiszteleg emléke előtt, tovább élteti eleven jelenlétét.

Puskás István Debrecen város alpolgármestere

-3-

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

BEETHOVEN 250.

IV. HANGVERSENY 2020. március 3., 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Beethoven: C-dúr hármasverseny zongorára, hegedűre és gordonkára, op.56. u Beethoven: V. (c-moll) „Sors” szimfónia, op. 67.

KÖZREMŰKÖDIK: uKelemen Barnabás – hegedű uAlexander Buzlov (Oroszország) – gordonka uKodály Filharmonikusok Debrecen ZONGORÁN KÖZREMŰKÖDIK ÉS VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

A Kodály Filharmonikusok jubileumi Beethoven ciklusának folytatásaként ezúttal egy ritkán hallható versenymű és egy népszerűségében felülmúlhatatlan szimfónia kerül egymás mellé.

Az 1808-ban bemutatott C-dúr hármasverseny méltatlanul szorul háttérbe a szerző öt zongoraversenye, illetve hegedűversenye mellett. A közel negyven perc időtartamú darab leginkább a concerto grosso és a sinfonia concertante hagyományát folytatja ALEXANDER BUZLOV Fotó: Stefano Bottesi

azáltal, hogy nem csupán egy szólóhangszer, hanem egy zongorás trió felelget, verseng a zenekarral. A Hármasverseny megszületésének idején Beethoven tanítványai közé tartozott Habsburg-Lotharingiai Rudolf főherceg is, ez magyarázza, hogy a zongoraszólam technikai értelemben szerényebb követelményeket támaszt, mint a hegedűsnek és a csellistának szánt zenei anyag. Az ekkoriban keletkezett nagy zongoraszonátákkal (Appassionata, Waldstein) és a III. (Eroica) szimfóniával szemben ez a mű a szerző derűs, felszabadult arcát mutatja. Nyitótétele terjedelmes szonátaformájú szerkezet, melynek végén a kóda visszaidézi az összes korábban elhangzott témát. A középső, Asz-dúr hangnemű lassú tétel gyakorlatilag egy variációsorozat. A versenymű zárótétele lengyel karakterű (alla polacca), polonéz jellegű zene, a végén diadalmas fináléval.

Az V. c-moll (Sors) szimfónia nyitótételének főtémáját talán még azok is ismerik, akik nem tartoznak a zenerajongók körébe.

Számtalan írás foglalkozik az ikonikus sors-motívum elemzésével és értelmezésével, talán kissé háttérbe szorítva a mű egyéb erényeinek feltárását. Érdemes megfigyelnünk, hogy az „Ötödik” Beethoven szimfóniái között – sorrendiségében – nemcsak a középső helyen áll, hanem felmutatja az érett, klasszikus szimfóniával támasztott követelményeket is. Hiányoznak belőle az Eroicát, a Pastoralt és a „Kilencediket” jellemző formai és tematikus újítások, ám ezzel szemben rendkívül erős melodikus és ritmikus karakterek, és mély szenvedély jellemzik. Az „Ötödik” ősbemutatója a mai koncerlátogató számára elképzelhetetlenül hosszú – több mint négyórás – szerzői est keretében zajlott le a Theater an der Wien-ben, melynek műsorán Beethoven két szimfóniája (VI. és V.), egy zongoraversenye (G-dúr), egy hangversenyáriája (Ah! Perfido...), három misetétele (C-dúr mise) és Karfantáziája szólalt meg, s közben még a Mester zongora improvizációjára is sor került.

– baljos –

KELEMEN BARNABÁS Ismét hangversenyünk szólistájaként üdvözölhetjük a Kossuth- és Liszt Ferenc-, Prima- és Gramophonedíjas magyar hegedűművészt, kinek repertoárja igen sokszínű; szóló és kamaradarabok mellett nagy hegedűversenyek előadója a barokktól napjainkig. Nevéhez fűződik többek között Ligeti György, Alfred Schnittke, Kurtág György és egyéb modern szerzők műveinek magyarországi illetve ősbemutatója is. Hangszere a magyar államtól kölcsönkapott, 1742-ben készült „Ex-Kovács Dénes” Guarneri del Gesù mesterhegedű.

KELEMEN BARNABÁS Fotó: Emmer László

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL Fotó: Derencsényi István

ALEXANDER BUZLOV Az orosz csellóművész 1983ban született. A moszkvai konzervatóriumban Natalia Gutman, a kölni Zeneakadémián Frans Helmerson mellett tanult.

Jelenleg a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban tanít. A világ legjelentősebb csellóversenyein ért el helyezést (Emanuel Feuermann Competition – Nagydíj, Közönségdíj; Belgrád – első helyezés; Monte Carlo – első helyezés; Tchaikovsky Competition – Ezüst medál, Rostropovich-díj).

A művész amellett, hogy hazájának legnevesebb koncerttermeinek állandó vendége, folyamatosan járja a világot: a legnevesebb zenekarokkal, művészekkel és karmesterekkel koncertezik.

Fellépett már többek közt a Berlini Filharmónia hangversenytermében, a Carnegie Hallban, a müncheni Herkulessaalban, a Lincoln Centerben, a milánói Scala-ban.

-5-

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

GULYÁS BÉRLET

A ROMANTIKA ÚTJÁN 2020. március 17., 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: uSchumann: III. (Esz-dúr) „Rajnai” szimfónia, op. 97. uRossini: Stabat Mater KÖZREMŰKÖDIK: uHorti Lilla uWiedemann Bernadett, uBoncsér Gergely uRácz István – ének uKodály Filharmonikusok Debrecen uEötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara (karigazgató: Kovács László) uKodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) VEZÉNYEL: Kovács László JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Schumann III. „Rajnai” szimfóniája számozása ellenére, valójában utolsóként keletkezett négy hasonló műfajú darabja között.

Megírásához alapvetően Beethoven alkotásai szolgáltak mintaként, hangulati meghatározottsága azonban feltételezhetően egy 1850-ben, felesége, Clara társaságában tett Rajna-vidéki látogatásának köszönhető. Ekkor a zeneszerző zaklatott életének éppen egy nyugodtabb korszakát élte, s ezt tükrözi a mű partitúrája is. A természetélmény, valamint a német népdal- és mondavilág hangulata együttesen PAOLO UCCELLO FESTMÉNYE JACOPONE DA TODIRÓL

jelenik meg benne. Öt egységből álló szerkezetével azonban eltér a klasszikus hagyományoktól, miután a harmadik, és a finálé tétel közé egy leíró jellegű, ünnepélyes zenei anyagot iktatott be a szerző, mely a feltételezések szerint a kölni dóm épületének zenei ábrázolása.

A ragyogóan szárnyaló nyitótételt követően a háromtagú, illetve variációs forma elemeit alkalmazó Scherzo következik. Harmadik tétele gyengéden lírai, melyből elsősorban a természetfestés sugárzik.

A már említett „katedrális” epizód után a táncos karakterű finálé a nyitótétel boldog, derűs hangvételét idézi vissza.

Az alapvetően zseniális (víg)operaszerzőként számon tartott Rossini, az egyházzene műfaját is két jelentős remekművel gyarapította. Ezek közül a Szűzanya fájdalmát megjelenítő, latin himnuszra épülő Stabat Mater a népszerűbb, bár a Petite Messe Solennelle sem hiányzik a hangversenyek műsoráról. 1831-ben, egy spanyol megrendelés nyomán kezdett hozzá Rossini a Stabat Mater komponálásához, de váratlan betegsége megakadályozta a munka befejezését. Ekkor kérésére barátja, Giovanni Tadolini írta meg a hiányzó tételeket. Ezt a kétszerzős változatot mindössze egyszer adták elő Madridban. Több mint egy évtized elteltével azonban – mellőzve Tadolini tételeit –, Rossini teljessé tette a partitúrát. Ennek bemutatójára 1842 januárjában került sor Párizsban, melyet néhány neves kortárs – köztük Richard Wagner – erőteljes fanyalgása és irigykedése övezett. A Stabat Mater latin szövege 10 részre tagolódik, melyeket a szólóénekesek és a vegyeskar különböző kombinációkban szólaltatnak meg.

Rossini operai stílusának jellegzetes vonásait ebben a szakrális művében is őrzi. Míg az európai egyházzenét általában az emelkedettség és a szigorú formai szabályok jellemzik, addig Rossini partitúrája bővelkedik az érzéki szépségű dallamokban és a könnyű kézzel alkotott bravúros fordulatokban. Valamennyi ütemével példázza a tragédiákon is felülemelkedő latin életszeretet és szépségideált.

– baljos –

KOVÁCS LÁSZLÓ Fotó: C. Kiss Ilona

HORTI LILLA A Magyar Állami Operaház magánénekese. A szegedi konzervatóriumot fuvolistaként kezdte, de klasszikus ének szakon fejezte be Somogyvári Tímea Zita tanítványaként. A Zeneakadémián Kertesi Ingrid növendéke. 2012 nyarán debütált operaszínpadon. 2016-ban a Marton Éva Énekversenyen 2. díjat kapott. 2017-ben Junior Prima díjjal tüntették ki.

WIEDEMANN BERNADETT A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán diplomázott 1993-ban.

Tanulmányait Joan Sutherland, Rózsa Vera és Jevgenyij Nyesztyerenko kurzusaival tette teljessé. 1989-ben Karlovy Varyban oratórium és dal kategóriában első díjas lett, 2007ben Rómában az énekverseny III. helyezettje. 1993-tól a Magyar Állami Operaház vezető mezzo-szopránja. Külföldi vendégjátékai során játszott Európa legfőbb színpadain és koncerttermeiben, valamint fellépett Japánban, Katarban, Pekingben, Saõ Paolóban.

Elismerései közül kiemelkedik a 2006-ban kapott Liszt Ferenc-díj, az Artisjus-díj (2007), valamint a Gundel Művészeti Díj (2008).

BONCSÉR GERGELY Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színház énekkarában kezdte, ahol több kisebb szerepet is alakított. 2006-tól a Leggiero Énekegyüttes szólistája. 2008 őszétől a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa. A klasszikus zenét kedvelő közönség mellett az operettek nézői is jól ismerik.

2010-ben a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny bonviván kategóriájában első helyezést ért el, 2011-ben Marsallbotot kapott.

RÁCZ ISTVÁN A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult, s már ekkor csatlakozott a Magyar Állami Operaház társulatához. Oratóriuménekesként is ismert, de vendégszerepelt már prózai társulatoknál is, így a Madách Színházban, a Víg színházban. Pályafutása során s külföldi szereplései alatt olyan nagy sztárokkal lépett fel együtt, mint José Carreras, Ernesto Grisales vagy Rost Andrea.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BARTÓK BÉLA ÉNEKKARA 1948-ban egy jogászhallgató, Baross Gábor hívta életre az énekkart, mely 1969 óta, Bartókné Pásztory Ditta engedélye alapján viseli Bartók Béla nevét. Kezdetben az együttes tagsága jogászhallgatókból került ki, 1954-ben az Egyetem Központi Vegyeskarává szerveződtek.

Számos alkalommal léptek fel külföldön, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában.

Több nemzetközi verseny díjazottjai. Az énekkar repertoárján reneszánsz és barokk kor komponistáinak művei, a bécsi klasszika reprezentánsainak alkotásai egyaránt szerepelnek, rendszeresen éneklik Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, ugyanakkor helyet kapnak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai is. Az utóbbi években az Egyetemi Koncertzenekarral együtt rendszeres résztvevői a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak.

-7-

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

KARÁCSONYI BÉRLET

BEETHOVEN 250.

V. HANGVERSENY 2020. március 24., 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Beethoven: IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60. uBeethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92.

KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

u 2020-ban ünnepli a zenei világ Ludwig van Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulóját. A Kodály Filharmonikusok is alaposan kiveszik részüket a nagy zeneszerző jubileumának megünnepléséből, mert a klasszikus mester valamennyi szimfóniáját megszólaltatják a szezon folyamán.

Beethoven IV. szimfóniája 1806-ban, a G-dúr zongoraversennyel és a Fidelio című operával nagyjából egy időben keletkezett. Létrejötte Franz von Oppersdorff gróf megrendelésének, és természetesen az általa felajánlott gavalléros honoráriumnak is köszönhető. Az ismertetések általában kiemelik a darabban még jelenlévő Haydn-hatást, amely hangulati és kompozíciós értelemben egyaránt érzékelhető.

Fontos meghatározója továbbá a IV. szimfóniának a szonátaforma – mint szerkesztési és harmóniai elv – erőteljes jelenléte, hiszen négy tétele közül három ezt a mintát követi. A rövid, lassú bevezetővel induló nyitótétel lelkesült hangvételű, mely aztán a klasszikus szokásoknak megfelelően Allegro vivace-ba fordul. Különös szépségű a második, Adagio tétel, mely mozarti érzékenységű dallamformálásával még Hector Berlioz csodálatát is kiváltotta. Ezután következik az immár jellegzetes beethoveni hangon megszólaló Allegro vivace feliratú virtuóz scherzo, végül pedig egy játékos, perpetuum mobile jellegű tétel zárja a IV. szimfóniát.

Megérne egy alapos elemzést, hogy Beethoven szimfóniái közül, miért a páratlan sorszámúak váltak igazán népszerűvé. Addig is, amíg választ kapnánk a kérdésre, leszögezhetjük, hogy a VII. A-dúr szimfónia kivételes darabja a beethoveni életműnek.

Az 1813-ban közönség elé került – a csehországi Teplicén papírra vetett – kompozíciót maga a szerző is egyik legsikerültebb opuszának tartotta, nem csoda, hogy már a bemutatón is nagy sikert aratott. Egyik sajátossága, hogy bár első tétele egy Poco sostenuto bevezetővel indul, nincs igazán lassú tétele a darabnak, helyén egy megragadó, variációs Allegretto hangzik el. A szimfónia négy tételében a legfontosabb kohéziós erőt a témák erőteljes ritmikus karaktere jelenti, mely aztán a Scherzo és a záró – szonátaformájú – Allegro con brio során egészen extatikussá teszi a darabot.

Nem véletlenül nevezte Richard Wagner a VII. szimfóniát „a tánc apoteózisának”. A „Hetedik” ősbemutatójának érdekessége, hogy zenekari muzsikusként részt vett benne a kor több jelentős zeneszerzője is, többek között Antonio Salieri, Louis Spohr, Johann Nepomuk Hummel és Giacomo Meyerbeer.

KOLLÁR IMRE Fotó: Fejes Márton

– baljos –

-9-

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

GULYÁS BÉRLET

NAGYHETI HANGVERSENY 2020. április 7., 19:30 Debrcen, Kölcsey Központ, Nagyterem 2020. április 8., 19:00 Pécs, Kodály Központ MŰSOR: Bach: János-passió (BWV 245) KÖZREMŰKÖDIK: uDörgő Inez − szoprán uBódi Marianna − alt uAlessandro Codeluppi − tenor uKéringer László − tenor (Evangelista) uPataki Bence − basszus (Pilátus) uJekl László − basszbariton (Jézus) uTokodi Gábor – lant uSzászvárosi Sándor – viola da gamba uPétery Dóra – csembaló uSárosi Dániel – orgona uKodály Filharmonikusok Debrecen uKodály Kórus Debrecen (karig.: Szabó Sipos Máté) VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁRAK: 3100 Ft, 2400 Ft (Debrecen) 5990 Ft, 4990 Ft, 3990 Ft (Pécs) DIEGO VELÁZQUEZ: JÉZUS KRISZTUS A KERESZTEN

J.S. Bach passiói (a János- és a Máté-passió) az emberi alkotó elme legjelentősebb csúcsteljesítményei közé tartoznak. Hatásuk, kisugárzásuk csak a legnagyobb zsenik, Shakespeare, Leonardo, vagy Michelangelo alkotásaihoz mérhetőek. A Jézus szenvedéstörténetét és halálát János evangélista leírásában megjelenítő – két részből álló – oratorikus alkotás összetettségével, szuggesztív ábrázolásmódjával talán túl is nő az oratórium műfaj keretein. Nagy kortársaival (Vivaldi, Händel, Telemann) ellentétben Bach nem komponált operát, mégis felépítésében, drámai jeleneteiben a János-passió sokkal inkább mutat a színpad irányába, mint pályatársai művei. A mű szövege és zenei megoldásai nagyon szoros összhangban állnak egymással. Számos helyen érzékelhető a szövegfestés technikája, amint Bach zeneszerzői eszközökkel kiemeli, illusztrálja az elhangzó szavakat. Ezek a mélyről fakadó, egyszerű, de hatásos megoldások jellemzik a passió hangszerelését is. Az áriák esetében rendszerint szólóhangszerek (fuvola, oboa, hegedű, gamba) teszik színessé, különösen kifejezővé a zenei anyagot. A történet drámai izgalmán túl sajátos dinamizmust ad a János-passiónak az egymást követő részek kontrasztáló jellegéből adódó változatosság.

A mű első előadása 1724 Nagypéntekén zajlott le Lipcsében, de később is több alkalommal megszólalt a szerző életében. Szövege János evangéliumának 18-19. fejezetén, annak Luther-féle német fordításán alapszik. A biblia szavait és történéseit általában a recitativókban idézik a szereplők, Jézus, Pilátus, és Péter. Az Evangélista (tenor) narrátorként vezet végig a filmszerűen pergő történeten, melyet szabadon költött versek (áriák), kommentárok szakítanak meg. Ezek az általában visszatérő (da capo) formában komponált áriák mintegy tükörképei az elbeszélt eseményeknek. Meghatározó szerepet játszanak a passióban a protestáns népénekek, a korálok is, melyek a gyülekezet reflexióit fogalmazzák meg. Az ún. „turba” kórusok ezzel szemben a Jézus korabeli nép lelkiállapotának, véleményének megjelenítői. Különös jelentőségű a művet indító nagyszabású nyitókórus („Herr, unser Herrscher!”), illetve a passiót lezáró különös szépségű siratóének („Ruht wohl...”), melyet feloldásként még egy zárókorál követ.

A hangverseny szólistáiról bővebb információt honlapunkon találnak: www.kodalyfilharmonia.hu

KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN Fotó: Derencsényi István

KODÁLY KÓRUSDEBRECEN DEBRECEN KODÁLY KÓRUS Fotó: Molnár Péter

– baljos –

- 11 -

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

A RÉZ BŰVÖLETÉBEN 2020. április 21., 19:30 Debrecen, Kölcsey Központ, Nagyterem 2020. április 26., 19:30 Budapest, Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MŰSOR: uS. Barber: Adagio vonószenekarra, op. 11. uR. Strauss: I. (Esz-dúr) Kürtverseny, op. 11. uGershwin: Rhapsody in Blue – Tyimofej Doksicer trombitaátirata uR. Strauss: Imígyen szóla Zarathustra, op. 30.

KÖZREMŰKÖDIK: uPálfalvi Tamás (Németország) – trombita uTillmann Höfs (Németország) – kürt uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft (Debrecen) 4900 Ft, 3900 Ft, 3200 Ft, 2300 Ft (Budapest) TILLMANN HÖFS I PÁLFALVI TAMÁS Fotó: Christian Kern

A Kodály Filharmonikusok rézfúvós hangszereket középpontba állító hangversenyét Samuel Barber amerikai komponista 1936-ban komponált vonószenekari Adagiója vezeti be. A darab eredetileg Barber vonósnégyesének második tétele, ezt írta át szerzője nagyobb együttesre. Az utóbb világsikert aratott – pátosztól és érzelmektől fűtött –A dagio bemutatása Arturo Toscanini nevéhez fűződik. Gyászzeneként – többek között – Einstein, Roosevelt, John Kennedy és Diana hercegnő búcsúztatása alkalmából is elhangzott. A koncert programján két Richard Strauss mű is szerepel. A szerzőt szoros szálak fűzték a „rezekhez”, tekintve, hogy édesapja – Franz Strauss – korának egyik legkiválóbb kürtöse volt. Az 1883-ban született, háromtételes Esz-dúr kürtverseny leginkább Mendelssohn hatását mutatja. A kürtszólam a hangszer lehetőségeinek alapos ismeretéről tanúskodik, és kiváló lehetőséget biztosít a szólista számára a melodikus és virtuóz játékmódok bemutatására. A zenekari kíséret egyszerre áttekinthető és karakterisztikus, de még nélkülözi az érett Straussra oly jellemző burjánzó, és szövevényes hangzásokat.

Georg Gershwin Rhapsody in blue című műve 1924-es bemutatóját követően egy csapásra az amerikai szimfonikus jazz ikonikus alkotásává vált. Címének magyar fordítása – Kék rapszódia – nem igazán pontos, mert a blue szó az angolban a szomorúság kifejezője is. Gershwin a rapszódiát eredetileg kétzongorás változatban komponálta meg, zongoraszólós, zenekarkíséretes verzióját Ferde Grofé hangszerelte. A tomboló sikert hozó premier jelentőségét jelzi, hogy a közönség soraiban olyan művészek is helyet foglaltak, mint Rachmaninov, Stravinsky, Kreisler és Heifetz. A 20. század egyik kiváló trombitavirtuóza, az ukrán születésű Tyimofej Doksicer 1980 táján újragondolta a darabot, és a szólózongora helyett a trombitát állította a központba.

A 19. század során kialakult szimfonikus költemény műfajának úgyszólván egyedülálló darabja Richard Strauss 1896-os Imígyen szóla Zarathustra című műve. Strauss ugyanis nem természeti jelenséget, történelmi eseményt, vagy képzőművészeti alkotást ábrázol a zene eszközeivel, hanem Friedrich Nietzsche német filozófus értekezését. „Nem szándékoztam filozofikus zenét írni, (...) sokkal inkább kívántam zenébe átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdeti primitív szinttől a valláson, s a tudományon keresztül...”

A hatalmas zenekart foglalkoztató „Zarathustra” kilenc részből áll, melyek szervesen olvadnak egymásba.

Mindegyik szakasz Nietzsche művének egy-egy fontos témájához kapcsolódik. A szinte kozmikus hatású kezdés után Strauss partitúrája az emberi élethelyzetek, érzelmek és küzdelmek felkavaróan széles skáláját járja be, bizonyítva szerzőjének gazdag invencióját, formaérzékét és pazar zenekarkezelését. A darab óriási hatást gyakorolt a kor hallgatóságra, különösen a fiatal Bartókra, aki az 1905-ös pesti előadást szinte „villámcsapásként” élte meg, és ennek következtében újra visszanyerte korábban elveszített alkotókedvét.

– baljos –

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL Fotó: Derencsényi István

PÁLFALVI TAMÁS ÉS TILLMANN HÖFS Hangversenyünkön két igazi rézfúvós fenomén lép pódiumra. Pálfalvi Tamás 1998-ban kezdte meg trombitatanulmányait. Tízéves kora óta arra vágyott, hogy trombitaművész legyen, és mindent megtett azért, hogy ez sikerüljön. 2009-ben az amerikai Bard College hallgatója lett, Magyarországra visszatérve pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait.

2014 óta barokk trombitán is koncertezik. Fellépett az Európai Koncerttermek Szervezete, az ECHO Rising Stars projektjében, Eötvös Péter darabot komponált számára.

A német Tillmann Höfs 1996-ban született, zenészcsaládban. Tizenöt éves koráig a trombita volt a hangszere, amelyen versenyeket is nyert, csak 2011-ben tért át a kürtre, amelyen szintén igen hamar jelentős sikereket ért el. Olyan zenekarok élén lép fel szólistaként, mint a Brémai Német Kamarafilharmónia, a Hallei Staatstheater Zenekara, a Baden-badeni Filharmonikusok, a Camerata Hamburg és a berlini Camerata Instrumentale.

- 13 -

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

SZOMSZÉDOS TÁJAKON 2020. május 12., 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: uSmetana: Hazám – Moldva uMozart: Esz-dúr versenymű két zongorára, K. 365 uDvořák: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88.

KÖZREMŰKÖDIK: uVárjon Dénes és Simon Izabella – zongora uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Káli Gábor (München) JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

SIMON IZABELLA I VÁRJON DÉNES Fotó: Lábady István

A cseh nemzeti romantikus mester, Bedrich Smetana hat részből álló Hazám című ciklusának a Moldva a legismertebb darabja. A szimfonikus költemény Prága folyójának – kettős forrásától egészen a fővárosig tartó – útját ábrázolja. Vízi sellők, büszke várak, paloták és romok elevenednek meg, miközben a Moldva vize széles mederben hömpölyög végig a tájon.

A hallgató részese lehet a parton zajló eseményeknek is: erdei vadászatnak, parasztlakodalomnak, a tündérek táncának a holdfényben, a Szent János zuhatag fenséges látványának, de megpillanthatja Vysehrad várát is. A változatos epizódokat a megkapóan szép Moldva-dallam foglalja egységbe, melyet egy svéd népdalból kölcsönözött a szerző, amit göteborgi tartózkodása idején, az 1850-es években ismert meg.

Mozart két zongorára és zenekarra írott Esz-dúr versenyművének keletkezési ideje nem tisztázott, de valószínűleg az 1770-es évek második felére tehető. Az ifjú komponista vélhetően húga, Maria Anna (Nannerl) társaságában szerette volna a darabot bemutatni, de végül egyik tanítványa közreműködésével, házi hangverseny keretében szólaltatta meg. A háromtételes concertóban Mozart a fő hangsúlyt a két szólóhangszer egyenrangú párbeszédére, a motívumok átadására helyezi, a zenekari kíséret némileg alárendelt szerepet játszik. A nyitó Allegro alapvetően lírai jellegű, témái szabadon áramlanak a szonátaforma keretei között.

A középső, B-dúr hangnemű Andante tétel ¾-es mozgásával ismét a szólistákat hozza előtérbe. A zárótétel egy ritmikus, lendületes, rondó jellegű Allegro, melynek lezárását az első tételhez hasonlóan, rövid kadencia előzi meg.

A szinte minden zenei műfajban alkotó Antonin Dvořák több nagy pályatársához hasonlóan kilenc szimfóniát alkotott. Ezek közül a IX. „Az új világból” melléknevű az abszolút sláger, de bátran kimondhatjuk, hogy a két megelőző darabja sem kevésbé jelentős. A G-dúr hangnemű VIII. szimfónia 1879-ben, Dvořák művészeti akadémiai taggá történt választása alkalmából született. A szerző alapvetően az elődei által kimunkált hagyományokat követi, de már teljes gazdagságában bontakozik ki saját egyéni hangja. Cseh népi gyökereken alapuló motivikus gazdagság, mesteri formálás és pazar hangszerelés teszi első hallásra is nagyon szerethetővé a szimfóniát. Lassú bevezető után a fuvola madárhang-jellegű hívására indul el Allegro con brio feliratú, erőteljes nyitótétel. A második, Adagio formarész beethoveni ihletésű természeti kép, melyből a tájfestés mellett a vihar elemei sem hiányoznak. A harmadik tétel ezúttal inkább egy közjáték (intermezzo), mint valódi tánctétel, melynek melankolikus főtémája báli miliőbe vezeti a hallgatót. A fényes trombita fanfárral induló zárótétel sok váratlan meglepetéssel szolgál. Szerkezetileg valójában nem más, mint egy variációsorozat, melynek részletei erőteljes hangulati és tempóbeli kontrasztot képeznek. A tétel sodró erejű fináléja is váratlanul, hirtelen tör ki, és hatásosan zárja le a közel negyven perces alkotást.

– baljos –

KÁLI GÁBOR

KÁLI GÁBOR A 2019/2020-as évadtól a Kodály Filharmonikusok Debrecen első vendégkarmestere. A budapesti Bartók Béla Konzervatórium szóló-zongora szakán végzett 2001-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Nagy Péter és Gál Tamás növendékeként zongora és karmestertanulmányokat folytatott. 2004-ben Erasmus ösztöndíjat nyert a berlini Universität der Künste karmester osztályába, ahol Lutz Köhler és Harry Curtis irányítása alatt 2008-ban szerzett diplomát.

Tanára és korrepetitora lett Julie Kaufmann énekosztályának, valamint a német zenei tanács is beválasztotta ösztöndíjasnak karmesterfórumába. Diplomája megszerzése után dirigensi-korrepetitori állást kapott az Aacheni Színházban. 2011-ben szerződött 2. dirigensnek és a főzeneigazgató zenei asszisztensének a Nürnbergi Állami Operába, ahol saját produkciókat mutatott be, és nagyszámú előadást, valamint koncerteket vezényelt opera, balett, operett és musical műfajban.

Több szimfonikus cross-over koncert zenei vezetője volt. A 2015/16-os évadtól ugyanitt első dirigens és helyettes főzeneigazgató. 2015 márciusában debütált a Magyar Állami Operaházban.

2018 januárjában megnyerte az 1. Hong Kong-i Nemzetközi Karmesterversenyt és megkapta a zenekari díjat is. Augusztusban a Salzburgi Fesztivál karmesterversenyének győztese.

SIMON IZABELLA ÉS VÁRJON DÉNES Simon Izabella a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte diplomáját Kurtág György, Rados Ferenc, Jandó Jenő és Falvai Sándor tanítványaként. Diplomája megszerzése óta rendszeres fellépő vendége a legrangosabb nemzetközi fesztiváloknak, mint például a Schiff András és Heinz Holliger vezette Ittingeni fesztiválnak, a Salzburgi Ünnepi Játékoknak, a Bonni Beethovenfestnek,a híres amerikai Marlboro Fesztiválnak vagy Új-Zélandon a Nelson Festiválnak.

A világ leghíresebb koncerttermeiben, a Wigmore Hallban (London), a Carnegie Hallban (New York) vagy a Tonhalle-ban (Zürich) játszott már, szólistaként a magyar zenekarok mellett világhírű nemzetközi zenekarokkal együtt lépett színpadra.

Várjon Dénest szólistaként és kamarazenészként egyaránt a világ legkiemelkedőbb zongoristái között tartják számon. A Zeneakadémián tanárai Falvai Sándor, Kurtág György, Rados Ferenc és Devich Sándor voltak. 1985-től rendszeresen részt vesz Schiff András mesterkurzusain Ausztriában, Olaszországban és Angliában. 1991-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

Szintén 1991-től lemezfelvételei jelennek meg a Hungaroton, a Capriccio és a Naxos kiadóknál.

Számos rangos fesztivál fellépője, számos verseny díjazottja. 1997-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2016 Bartók-Pásztory díjjal tüntették ki. Feleségével, Simon Izabellával itthon és külföldön egyaránt, négykezes és kétzongorás fellépéseket tartanak. Az utolsó évtizedben több nemzetközi kamarazene fesztivált szerveztek és vezettek együtt. Közösen művészeti vezetőik a Zeneakadémia nagysikerű kamarazene fesztiváljának a „Kamara.hu”-nak. Számos közös lemezfelvételt is készítettek együtt.

- 15 -

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

ZENEI NAGYHATALMAK 2020. május 19., 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: uSchumann: a-moll zongoraverseny, op. 54. uBruckner: IV. (Esz-dúr) „Romantikus” szimfónia KÖZREMŰKÖDIK: uWürtz Klára (Németország) – zongora uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Anton Saburov (Oroszország) JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft Robert Schumann életművében igen fontos szerepet játszott a zongora, noha – kamara- és szólódarabjai mellett – mindössze egy befejezett zongoraversennyel gazdagította a hangszer irodalmát. A-moll hangnemű versenyművének keletkezése szokatlan, mivel a zeneszerző eredetileg egytételes, a szonáta, a dal, és a versenymű jellegzetességeit hordozó alkotást, úgynevezett koncert-fantáziát tervezett.

Kifejezett célja volt, hogy ne a virtuozitás, hanem a zenei kifejezés gazdagsága jellemezze új darabját, melyet aztán további két tétellel formált versenyművé.

WÜRTZ KLÁRA

Ennek érdekében a zongora szólamát gyakran a vele egyenrangú zenekari anyagba szőtte. Formailag, és a témák megjelenését tekintve a klasszikus hagyományt tartotta szem előtt, bár az első tétel kidolgozási szakaszának hangulata már egyértelműen a schumanni romantika hangján szólal meg. Középső tétele közjátékszerű meghitt párbeszéd a zongora és a zenekar között, melyhez megállás nélkül, attacca kapcsolódik a rendkívül dinamikus zárótétel. Az 1841-es drezdai ősbemutató, és számos további európai koncert szólistája a szerző felesége Clara Schumann volt, aki korának legjelentősebb zongorista sztárjai közé tartozott.

Anton Bruckner művészete viszonylag sokáig állt viták kereszttüzében, hiszen vidéki tanítóból és templomi orgonistából autodidakta módon vált zeneszerzővé. Egyházi kompozíciói ugyan gyorsan terjedtek, szimfóniái azonban csak igen későn, a 20. század második felében nyertek polgárjogot a koncertrepertoárban. Bruckner a sokat tépelődő, javítgató komponisták közé tartozott, ezért nem meglepő, hogy egyik legnépszerűbb művének, a IV. (Romantikus) szimfóniának is jó néhány változata ismeretes. Első verziója 1873-74-ben született, majd többszöri átírás után a véglegesnek tekinthetőt 1881-ben Bécsben mutatták be.

(Munkálatai során ilyen módon összesen hat tételt vetett papírra a szerző.) A végső formájában alapvetően négy tételből álló szimfónia a természetélmény kifejezése. Zenei nyelve nemcsak Wagner hatását mutatja, hanem felfedezhetők benne a barokk zene és az osztrák folklór egyes jegyei is. A darab legjellegzetesebb része a harmadik tétel, az ún. „vadász-scherzo”. A megelőző második, Andante tételt egyes elemzők melankolikus gyászindulónak, mások zarándokéneknek tekintik. A végső, 1881-es változatban egy népünnepélyt idéző finálét cserélt le Bruckner, helyette egy végítéletszerű zenei anyaggal zárva le alkotását. A befejezés megidézi a nyitótétel jellegzetes kürt dallamát is, ezzel mintegy keretbe foglalva a terjedelmes szimfónia zenei anyagát.

– baljos –

ANTON SABUROV

WÜRTZ KLÁRA „Igazi pódium jelenség” - írta róla egykori tanára, Kocsis Zoltán. Aktív, turnézó tagja és hangszeres szólistája volt a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkarának, itt kezdett el zongorázni. 14 évesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendkívüli tehetségek tagozatán tanult. Több ízben elnyerte Schiff András angliai ösztöndíját, ahol kamarazenei mesterkurzusain vett részt. 1989-ben kitüntetéssel szerezte meg művész és tanári diplomáját Budapesten. 1990 óta a hollandiai Amszterdamban él. Az utrechti Zeneműveszeti Főiskola zongora és kamarazene tanára. Terjedelmes diszkografiát tudhat magáénak: közel 40 felvételt készített a hollandiai Brilliant Classics és Piano Classics gondozásában. Többek között Bartók, Schumann, Schubert, Mozart, Beethoven, Chopin, Liszt, Debussy, Janaćek, Kodály, Ravel szóló, kamarazene és zenekari versenyműveit vette fel. Mozart összes zongoraszonátájának 5 albuma óriási nemzetközi visszhangra talált. Turnézott Japánban, több száz koncertet adott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Indonéziában, Kínában és Európa számos országában lépett fel. A Concertgebouw Nagyterme, a tokiói Bunka Kaikan, milánói Verdi konzervatórium, a brüsszeli Palais de Beaux Artes, a New York-i Carnegie és Town Hall, a washingtoni Kennedy Center, a budapesti Zeneakadémia fontos helyszínei pályájának. Kamarazenészként is aktív.

ANTON SABUROV Miután 2018-ban elnyerte a 9. Nemzetközi Karmesterverseny első díját Bukarestben, az egyik legígéretesebb orosz karmesternek tekintik. Korábbi sikerei között szerepel a 2016-os Felix Mendelssohn Nemzetközi Karmesterverseny első díja, valamint a 2013as Ilja Musin orosz karmesterversenyen elért első helyezés és közönségdíj. Anton Saburov Jekatyerinburgban született és zenei végzettségét az urali Muszorgszkij és a moszkvai Csajkovszkij konzervatóriumokban szerezte. 2008-2017-ig az urali Muszorgszkij Konzervatóriumban tevékenykedett vezető karmesterként és művészeti vezetőként, valamint tanított is. 2016 augusztusában Anton Saburov vezényletével a konzervatórium szimfonikus zenekara diadalmaskodott a Berlini Konzerthausban, a Young Euro Classic fesztiválon. 2010-ben egy Puccini-operával debütált az urali Operaházban.

Vendégkarmesterként dolgozott már a MÁV Szimfonikus Zenekarral, az Urál Filharmonikus Zenekarral, a Plovdivi Filharmonikus Zenekarral (Bulgária), a Kazah Köztársaság Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekarával, a Dél-Arizonai Szimfonikus Zenekarral (Tucson, USA). 2017-ben a Távol-Keleti Állami Szimfonikus Zenekar (Habarovszk, Oroszország) fő karmesterének és művészeti vezetőjének nevezték ki, szintén ez évtől a Mariinszkij Színház állandó vendégkarmestere.

- 17 -

BÉRLETES KONCERTEK

BEETHOVEN 250.

VI. HANGVERSENY 2020. május 26., 19:30

NAPLÓ BÉRLET

2020. május 27., 19:30

KORZÓ BÉRLET

Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op.125.

KÖZREMŰKÖDIK: uRendes Ágnes uBódi Marianna uJekl László – ének uKodály Filharmonikusok Debrecen uKodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) VEZÉNYEL: Kobajasi Kenicsiro (Japán) JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

KOBAJASI KENICSIRO Fotó: Felvégi Andrea

Beethoven IX. szimfóniája a zeneirodalom egészét tekintve is kiemelkedő alkotás. Különös értékét az is jelzi, hogy szerepel az UNESCO „A világ emlékezete” programjának listáján is, mely az emberiség legbecsesebb szellemi örökségeit sorolja fel. A mű legszembeötlőbb tulajdonságai – melyek megkülönböztetik a műfaj szinte valamennyi korábbi alkotásától –, a terjedelme, tételrendje, illetve fináléjának újszerűsége.

Első tétele a nagy születés-zenék körébe tartozik, szinte egyetlen hangból, hangközből bontakozik ki a terjedelmes szonátaforma. Ezt szokatlan módon nem a lassú tétel, hanem egy szinte haláltánc jellegű Scherzo követi, melyben – szintén úttörő módon – a timpani játszik meghatározó szerepet. A harmadik, Adagio molto e cantabile rész az időtlen harmónia, a békesség és szeretet lenyűgöző szépségű megnyilvánulása.

Az „Örömóda” címen híressé lett zárótétel ikonikus dallamának két közvetlen előzménye is fellelhető Beethoven műveiben. Ezek közül a c-moll Karfantázia az ismertebb, mely tulajdonképpen egy zongoraverseny tétel, nagyszabású zenekaros-kórusos fináléval. Ebben a műben azonban Beethoven – 1795-ből való Gegenliebe című dalához hasonlóan – még Gottfried August Bürger szövegét zenésíti meg. A IX. szimfóniát záró, Friedrich Schiller versét feldolgozó Örömóda a rondó és a variáció formai megoldásait elegyíti a költemény hangulati tartalmának megfelelően. Az egyes versszakok a szólóénekesek kvartettje és kórus között váltakozva szólalnak meg.

Talán Szabolcsi Bence zenetörténész szavai érzékeltetik a legszebben a Beethoven mű jelentőségét: „A IX. szimfónia kilép a zenélők közösségéből és invokálja az emberiséget; otthagyja a klasszikus formák évszázados világát, és valami példátlant kísérel meg – szónoklat akar lenni, proklamáció és evangélium, mindenek megmozgatója.”

A hangverseny szólistáiról bővebb információt honlapunkon találnak: www.kodalyfilharmonia.hu – baljos –

KODÁLY FILHARMONIKUSOK ÉS KODÁLY KÓRUS DEBRECEN Fotó: C. Kiss Ilona

KOBAJASI KENICSIRO A Magyarországon szinte mindenki által ismert japán karmester a Fukusima prefektúrabeli Ivakiban született 1940. április 9-én. Életében meghatározó szerepet játszott Beethoven IX. szimfóniája, amelyet először tízéves korában hallott. Ennek hatására döntötte el, hogy zeneszerző lesz. 11 évesen már komponált, de érdeklődése idővel a dirigálás felé fordult. Zenei tanulmányait a Tokiói Képzőművészeti és Zenei Egyetemen végezte. 1972-ben, a Tokiói Szimfonikus Zenekar élén mutatkozott be dirigensként. A hetvenes évek második felében a Tokiói Fővárosi Szimfonikus Zenekar állandó karnagya volt, s több japán zenekar vendégkarmestere. 1974-ben indult nemzetközi karrierje, miután megnyerte a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét. Győzelme után Ferencsik János, az Állami Hangversenyzenekar (mai nevén Nemzeti Filharmonikusok) legendás karmestere maga mellé vette asszisztensnek.

Ferencsik halála után mentora örökébe lépve 1987-től egy évtizeden át a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, 1992 és 1997 között főzeneigazgatója volt, jelenleg az együttes örökös tiszteletbeli elnök-karmestere.

A karmesterversenyt követően Németország, Ausztria és Anglia legnevesebb zenekarait dirigálta. 1988-tól a Japán Filharmonikus Zenekar karmestere, 1990-1994 és 1997-2004 között, majd 2010-től újra vezető karmestere, közben 2007-ig zeneigazgatója volt. A Prágai Tavaszi Fesztiválon első ázsiai karmesterként vezényelte a Cseh Filharmonikusokat, amelynek azóta is állandó vendégkarmestere.

Többször dirigálta a Győri Filharmonikus Zenekart, a debreceni Kodály Filharmonikusokat, a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekart, a pécsi Pannon Filharmonikusokat, valamint a MÁV Szimfonikusokat.

A művész a zeneszerzéssel sem szakított teljesen, Passacaglia című, a japánholland kapcsolatok 400. évfordulójára készült zenekari művének premierjén, 1999-ben maga vezényelte a Holland Filharmonikus Zenekart. A japánok által röviden Kobakennek nevezett karmester magyarországi tevékenységét 1986-ban Liszt Emlékéremmel, 1990-ben a Magyar Kultúráért Díjjal ismerték el, 1994ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2012 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára.

- 19 -

KAMARASOROZAT

KAMARASOROZAT

MOZAIK BÉRLET

GALAKTIKUS MESTERMŰVEK 2020. március 10., 19:30 Debreceni Egyetem, Aula MŰSOR: uBach: a-moll hegedűverseny (BWV 1041) uBach: d-moll kettősverseny (BWV 1043) uBach: E-dúr hegedűverseny (BWV 1042) uMozart: C-dúr, „Jupiter” szimfónia, K. 551 KÖZREMŰKÖDIK: uZalai Antal – hegedű uKodály Filharmonikusok kamarazenekara VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft

KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN

Fotó: C. Kiss Ilona

Személyes gondolatok…

J.S. Bach zenéje a legmélyebb lelki megnyilatkozás, ami hallgatójában megtisztult energiákat szabadít fel. Ezért halljuk, olvassuk oly sok híres zenész nyilatkozatában, hogy mindennapjaikat Bach zenéjének játszásával indítják. Műsorunk első felében Bach gyönyörű hegedűversenyeit mutatjuk be. A három közül legrégebben, kötheni korszakában (1717 és 1723 között), Vivaldi versenyműveinek alapos tanulmányozása után, azok kompozíciós stílusjegyeire építkezve írta az E-dúr hegedűversenyt. Az a-moll versenymű valószínűleg Lipcséből az 1730-as évből származik. Szépségéről Claude Debussy így nyilatkozik: „hatása olyan nagy, hogy nem tudjuk magatartásunkat kontrollálni, hogy méltó módon viselkedjünk e gyönyörű mű hallgatása közben.”

Bach Lipcsében a Telemann által alapított Collegium Musicum zenekar irányítását vette át, ahol fiatal zenészek, diákok és két fia, Wilhelm Friedemann Bach és Carl Philipp Emmanuel Bach is játszottak.

Hétvégeken legtöbbször kávéházakban muzsikáltak együtt. A d-moll kettősversenyt is egy ilyen alkalommal mutatták be. A két szóló teljesen egyenrangú, barátságos együtt-játék. Már nem a „régi nagy példakép” Concerto grosso „rivalizáló karaktere” érvényesül benne. Későbbi korok híres versenyművei bástyáinak alapjai épültek így fel mesterünk tolla nyomán...

Mozartot hallgatva a klasszicizmus virágzásának szellemi hátterében kialakult polgári kultúra idejébe repítve érezzük magunkat. A királyi udvaroktól lassan elszakadó, önállósuló koncertélet korában a komponálás új technikai elemekkel gazdagodik, a hangszerkészítés terén is jelentős előrelépés mutatkozik, leginkább a fúvós hangszerek építése, fejlődése éli reneszánszát. Bécs külvárosában, Währingben 1788 nyarán két hónapon belül jegyezte le Mozart utolsó három nagy szimfóniáját. Ebben az esetben is csak egy hosszabb komponálási folyamat mechanikus rövid része volt a leírás. A lélekben és fejben már kész műveket jegyzetek nélkül, hibátlanul vetette papírra.

A C-dúr szimfónia az utolsó, talán tudatos összegzése az egész életműnek. „Szimfónia zárófúgával” megjegyzést találunk az eredeti kéziraton, a Jupiter nevet egy koncertszervezőtől kapta. Legkésőbb az utolsó tétel kódájában, amikor az összes téma egyesül, barokk és klasszikus formák (fúga, szonátaforma) olvadnak össze egy szellemet képviselve, a legmagasabb csúcson illatozó virágszálat téphetjük le.

Egy korszak lezárult…

– Bényi Tibor –

BÉNYI TIBOR

ZALAI ANTAL

- 21 -

A CAPPELLA SOROZAT

A CAPPELLA SOROZAT MOZAIK BÉRLET

TEREMTŐ SZELLEM A szabad ötletektől a rögtönzésig 2020. március 31., 19:30 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: uImprovizatív vokális hagyomány a 12. századtól napjainkig. Válogatás Perotinus, Meredith Monk, Karai József, Knut Nystedt, Jonathan Harvey, Georgi Sztojanov műveiből.

KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté JEGYÁR: 1900 Ft

Az improvizáció, a rögtönzés, a szabad előadói kreativitás évszázadok óta fontos alkotóeleme az élő zenei hagyománynak. Nemcsak az indiai és afrikai tradicionális zene, de az ebből inspirálódó jazz zene is élt ezzel az örökséggel. Az egyetemes zenetörténet szinte minden korszakában találunk olyan műfajt mely hol kisebb, hol nagyobb mértékben teret enged az improvizációnak. A Kodály Kórus Debrecen ezen az előadáson a vokális zene világából merítve mutatja be azt a folyamatot, amely a spontán zenei ötlettől – elvezet a komponált zenéig – majd a megkomponált véletlenig – egészen az improvizatív játékokig.

A középkori orgánumtechnikától egészen a 2021. századi új kísérletekig sok izgalmas hangzás részesei lehetünk. Perotinus, Meredith Monk, Karai József, Knut Nystedt, Jonathan Harvey, Georgi Sztojanov művei mellett belekóstolhatunk a kórusimprovizáció különböző technikáinak világába, sőt akár magunk is részesei lehetünk a hangversenyen kialakuló zenei folyamatoknak, melyek egészen egyedi, felszabadító élményt nyújtanak a résztvevőknek és a hallgatónak egyaránt.

SZABÓ SIPOS MÁTÉ Fotó: Derencsényi István

KODÁLY KÓRUS DEBRECEN

– SzSM –

Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina

- 23 -

A CAPPELLA SOROZAT

A CAPPELLA SOROZAT MOZAIK BÉRLET

A SZERELEM DALAI „Tavasz van! Gyönyörű!” (József Attila) 2020. április 23., 19:30 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: uJohannes Brahms: Liebeslieder Waltzes, Op. 52 uGabriel Fauré: La Naissance de Vénus, Op. 29 uEric Whitacre: Five Hebrew Love Songs KÖZREMŰKÖDIK: uAnducska Katalin, Kozma Dávid – zongora ua Kodály Kórus Debrecen és szólistái VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté JEGYÁR: 1900 Ft

MUNKÁCSY MIHÁLY: PÁRIZSI ENTERIŐR

Három különböző korszakból, három különböző nyelven, három páratlanul szép kórusciklust hallhatunk a Kodály Kórus Debrecen előadásában.

Johannes Brahms Szerelmi dalkeringői a vokális kamarazene-irodalom egyik legszeretetreméltóbb, legnépszerűbb alkotásai. A szólistákra, kórusra és négykezes zongorakíséretre komponált Op. 52. sorozat 18 tétele színekben gazdag, finom humorral, érzékeny bájjal átszőtt muzsika, melyet a szerző egyfajta tiszteletadásnak szánt a két bécsi mester, Franz Schubert dalköltészete és Johann Strauss magas igénnyel megkomponált keringői előtt.

Külön érdekesség, hogy a ciklus darabjaihoz Brahms Georg Friedrich Daumer Polydora című versgyűjteményéből választott orosz, lengyel és magyar eredetű szövegeket. Így a 16. és 18. dal szövege nem más, mint két Petőfi-vers („A szerelem, a szerelem, / A szerelem sötét verem”, illetve a „Reszket a bokor, mert / Madárka szállott rá” kezdetűek) szabad fordítása.

Gabriel Fauré, a francia későromantika talán leglíraibb hangú szerzőjének „Vénusz születése” című kantátája igazi ritkaságnak számít. Hajnalban, a habokból születő Vénuszt üdvözli a kórus, és maga Jupiter is megjelenik, aki felsorolja az istennő minden áldását, mellyel a Földet megajándékozza. Vénusz megköszöni az alázatos fogadtatást és szárnyaló hangján énekli: „A legalázatosabb szomorú élet is lehet irigylésre méltó.” A négy szólóhangra, kórusra és zongorára komponált műnyitó-jelenet Fauré egyik legszebb zongoramuzsikája.

Az estet Erik Whitacre, a népszerű amerikai komponista személyes hangú, „Öt héber szerelmes dala” zárja, melyben az énekhangok és a zongora mellé egy szólóhegedű is csatlakozik. A művet a koncertjeinknek évek óta otthont adó Pásti utcai zsinagóga tiszteletére szólaltatjuk meg.

– SzSM –

ANDUCSKA KATALIN Fotó: Fejes Márton

ANDUCSKA KATALIN Zongoraművész, a Kodály Kórus Debrecen korrepetitora. Zongoraművész, zongoratanár végzettségét a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerezte Duffek Mihály tanítványaként. Tanított a Berettyóújfalui Városi Zeneiskolában, majd a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában. 2002 óta oktat a Debreceni Egyetemen zongora kötelező tárgyat, valamint zongorakísérőként tevékenykedik. 2002-ben az Országos Schumann- Dohnányi Zongoraversenyen 3. helyezést ért el. Zongorakísérőként több hazai versenyen és mesterkurzuson vett részt. Az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiájának állandó korrepetitora. Az elmúlt években számos koncertet adott szólistaként és zongorakísérőként Debrecenben és más városokban is. 2016 szeptembere óta a Kodály Kórus Debrecen korrepetitora, az énekkar koncertjeinek gyakori közreműködője, több alkalommal szólistája.

- 25 -

A CAPPELLA SOROZAT

A CAPPELLA SOROZAT MOZAIK BÉRLET

MÉLYFÖLD ÉS MAGAS ÉG 2020. május 21., 19:30 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: uFrank Martin: La Messe pour double choeur uRudolf Escher: Le vrai visage de la paix uJohannes Brahms: Fünf Gesänge, Op. 104 uJohannes Brahms: Drei Gesänge, Op. 42 KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Daniel Reuss JEGYÁR: 1900 Ft

DANIEL REUSS Fotó: Marco Borggreva

A Kodály Kórus vendége ezen a koncerten a kiváló holland karnagy, Daniel Reuss, aki napjaink egyik legjobb énekegyüttesének, a Cappella Amsterdamnak a zeneigazgatója.

Emellett a világ vezető kórusaival, zenei együtteseivel dolgozik vendégkarnagyként, de barokk operák karmestereként is rendszeresen fellép. Frank Martin „Golgotha” című művének lemezfelvételéért együttesével elnyerte a legjobb előadásért járó Grammy-díjat, továbbá Brahms-lemezüket a német lemezkritikusok díjával tüntették ki. E két szerző művei, valamint egy nálunk kevésbé ismert, de nagyhatású holland komponista, Rudolf Escher egyik legmeghatározóbb kórusműve lesz hallható a hangversenyen Daniel Reuss tolmácsolásában.

A kálvinista családban született svájci Frank Martin kétkórusos miséje az a cappella irodalom egyik legszebb alkotása. A mű bemutatója 1963-ban volt, noha a szerző azt már 40 évvel azelőtt megírta. Mint mondta, „azt gondoltam ez csak Istenre és rám tartozik.

A személyes hit megnyilatkozása maradjon rejtve a nagyközönség elől.” Az első nyilvános előadása óta a mise töretlen népszerűségnek örvend.

Rudolf Escher a 20. század egyik jelentős holland zeneszerzője volt, egyben tanár, festő és költő is. Zenéjében ily módon nagyon erős a szöveg megjelenítésének szándéka, ami az általa oly kedvelt reneszánsz kórusművekben is szembetűnő. Kompozícióira jellemző a polymelodikus stílus, a metrumok fellazítása és a kromatika. 1653-ban Paul Eluard „A béke arca” című költeményére komponálta az esten hallható nagyívű kórusművét.

A hangverseny harmadik blokkjában Johannes Brahms két kórusciklusa szerepel.

A 104. opusszámú „Öt dal hatszólamú kórusra” az ötvenöt éves szerző szomorúan fennkölt visszatekintése az elmúlt ifjúságra, a 42. opusszámú „Három dal”-ban pedig egy kedves szerenádot, egy színekben gazdag kísértethistóriát és egy antik siratóéneket, Darthula gyászdalát hallhatjuk. Brahms kórusműveinek ezen legkedveltebb, legszebb darabjaival zárul Daniel Reuss és a Kodály Kórus Debrecen hangversenye, valamint az énekkar idei a cappella sorozata.

KODÁLY KÓRUS DEBRECEN Fotó: Derencsényi István

– SzSM –

- 27 -

INTERJÚ

INTERJÚ ZSENGELLÉR TIBORRAL, A KODÁLY KÓRUS 46 ÉV UTÁN NYUGDÍJBA VONULT ÉNEKMŰVÉSZÉVEL „Képtelen vagyok számba venni, elmesélni, közel fél évszázad alatt mennyi élményem gyűlt össze” 2020. január 1-jén, a Református Nagytemplomban énekelt együtt a Kodály Kórussal utoljára – legalábbis hivatalos tagként. Milyen érzés 46 év után elengedi ezt a pályát?

ZSENGELLÉR TIBOR

Fotó: Fejes Márton

- 28 -

Hadd kezdjem a búcsúztatásommal… mert az olyan szép volt, hogy még most is nehéz szavakba önteni. Arra számítottam, hogy köszönteni fognak a kollégáim, de hogy ilyen nagy gondoskodással és szeretettel, álmomban nem gondoltam. Eddig mindig én szerveztem a nyugdíjba vonulók megünneplését, ezt most ezerszeresen visszakaptam. Elénekelték nekem Puccini Turandot operájából a Hold kórust. Erre

a motívumra, a Hold és Nap örök körforgására, a változásban rejtő örök állandóságra épült fel az egész búcsúztató. Az ajándékot, a virágot és a bort is ehhez választották, az emléklapon, de még a csomagolópapíron is ezek színei jelentek meg. Szabó Sipos Máté karnagy úr is egy ehhez illő Faludi Ferenc idézetet olvasott fel. Én is vittem egy verset. Amikor felolvastam, a kortársaimra nem mertem nézni, csak a fiatalokra, de szinte mindenki sírt. Tudatosan készültem erre a pillanatra. Hogy le fog zárulni egy korszak.

Egyelőre nem visel meg, mert rengeteg más, családi és egyéb feladatot kaptam az élettől. Lehet a szép és jól megélt lezáráshoz az is kell, hogy nagyon kereknek érzem a pályám. Mindenkinek azt kívánom, hogy ilyen érzetekkel vágjon bele nyugdíjas éveibe.

Cegléden született és Pécsett járt főiskolára. Hogyan hozta az útja mégis Debrecenbe?

Egy osztálykirándulás alkalmával jártam itt először. Haragudtam, miért pont ide jövünk kirándulni, amikor se hegy, se folyó, semmi nincs itt.

Megnéztük a nevezetes épületeket is a belvárosban. De amikor kimentünk az Egyetemre... Éppen vizsgaidőszak volt, mindenütt diákok ültek és tanultak.

Csak a jegyzetek lapozgatásának surrogása és csendes morajlás hallatszott.

Azonnal beleszerettem a helybe. Akkor eldöntöttem, én itt fogok diplomát szerezni. Maximális pontszámmal sajnos mégsem vettek fel. Cegléden jártam zeneiskolába, fuvoláztam és énekeltem is. Jól ment, sok versenyt megnyertem, gyakorolni azonban nem szerettem. A hangom mutálás után baritonális basszus lett, és az a szerepkör, amit ilyen hangszínnel énekelni lehet nem igazán tetszett. Nem a buffó, hanem a nagy drámai szerepek iránt vonzódtam. Igazából nem is gondoltam rá, hogy zenész legyek.

Pedagógusnak készültem. Bányai Edit hívására jöttem mégis Debrecenbe, a Kodály Kórusba. Edit alt szólamvezető volt akkor, és a ceglédi zeneiskolából

– ahol zongoratanárként dolgozott – ismert engem. Fel is vettek a kórusba.

1974. augusztus 1-jén léptem be az együttesbe. Egyből a mélyvízbe kerültem… Rossini Stabat Mater, majd a Mozart és Verdi Requiem…, fellépés a Zeneakadémián Lukács Ervinnel vagy Erdélyi Miklóssal, a csúcson lévő Andor Évával, a fiatal Gregor Józseffel. A rengeteg tanulás és gyakorlás nehézségét elfedték a csodálatos élmények, hangversenyek. Azonban én diplomát akartam szerezni, és végül Pécsen végeztem el a magyar-ének tanárszakot. Itt megismertem a feleségemet, Valikát, akivel együtt tértünk vissza a Kodály Kórusba. Már első kisgyermekünkkel érkeztünk vissza.

Milyen volt akkor a kórus működése?

1970-től működött hivatásosként az együttes. Gyakorlatilag a hivatásossá válás utáni első években érkeztünk. Gulyás György ekkor már egy nagyon szigorúan, szó szerint profi módon működő rendszert épített fel. Sokat járt külföldön, sok jó példát, tapasztalatot gyűjtött össze és épített be az itthoni létezés kereteibe. Már a mostani székház (Széchenyi utca 1. szám – a szerk.) volt akkor is a kórus székháza. Legalább nyolcvan fővel működtünk, alig fértünk be a próbaterembe. A kezdetektől fogva a fő irányvonal a repertoárban a 20. századi és kortárs magyar művek éneklése volt, Kodály- és Bartók szerzeményekkel az élen. Pont itt, a hetvenes évek elején kezdett nyitni Gulyás az oratóriumok felé. Ez akkoriban kényes dolog volt, hiszen ezek egyházi művek. Először klasszikusok kerültek be, majd a nagy romantikus szerzők. E művek azonban megkövetelték, hogy egyre képzettebbek legyenek zeneileg a tagok, és ez Erdei Péter karnagy, Gulyás utódja érkeztének idejében már jórészt megvalósult. A Kodály Kórus jelenleg szinte összes tagja diplomás, zeneileg a legmagasabban képzett. Végül az én fiatalkori álmom is megvalósult, hiszen a pécsi után csak szereztem egy diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen is.

Melyek a legemlékezetesebb pillanatai a pályájának?

Annyi, de annyi élményem van, hogy talán egy könyvben sem tudnám felsorolni mindet. Amikor ide kerültünk a feleségemmel, szinte folyamatosan utaztunk. Épp csak kicsomagoltunk, kimostuk a ruhákat és már megint mentünk. Ezek legtöbbször nem néhány napos utak voltak. Szerintem nincs is olyan európai ország, ahol nem jártam. De eljutottunk az amerikai földrészre, Mexikóba, Izraelbe és Japánba többször. Az utazások azonban nem csak a zenéről szóltak, főleg Gulyás idejében. Megkövetelte tőlünk, hogy a magyar kultúra követeinek tekintsük magunkat, ahhoz méltóan viselkedjünk. Nyugaton legtöbbször ránk csodálkoztak, hiszen illőbben viselkedtünk, mint ők.

A 80-as évek elején voltam a pályám delén. Fiatalon sok szép feladatot elvállaltam, aktívabb voltam. Szólókat énekeltem, versenyeket nyertem, a kitüntetéseimet ebben az időszakban kaptam. Szólamvezető voltam, majd művészeti titkár is. A kórus közéletében aktívan részt vettem a közalkalmazotti tanácsban és szakszervezetet is alapítottam. Ami a legfontosabb, hogy kivételes művészeti élmények részese lehettem.

Büszke vagyok arra, hogy a Kodály Kórusnak egyedülálló a hangzása, ami határozottan elüt más kórusokétól, egyértelműen felismerhető. Ez független egyenként az énekesektől és a karnagyoktól is, inkább a tradíciókból, az áthagyományozódásból ered. Nagyon jó volt ennek részese lenni. S jó most már csak kívülről, megnyugvással hallgatni.

– KJE –

- 29 -

CSALÁDI PROGRAMOK

Ez klassz!

Koncertek kicsiknek, nagyobbaknak és az egész családnak.

CSALÁDI BÉRLET

“

HAMUPIPOKE AZ OPERÁBAN RÉSZLETEK ROSSINI OPERÁJÁBÓL

Fotó: Csatári-Nagy Krisztina

2020. március 28. (szombat) 10:00 Belvárosi Közösségi Ház, Pódiumterem (Debrecen, Kossuth u. 1.)

Rossini a híres Perrault-mese nyomán – mely a Grimm testvérek gyűjtésének francia változata – 1817-ben írta meg remekművét, a Hamupipőkét, mely egyik legismertebb szerzeménye lett. A történetben Don Magnificónak két lánya van, Clorinda és Tisbe, valamint egy mostohalánya, Angelina, akit Hamupipőkének csúfolnak, mert cselédsorban tartják. Eközben Ramiro herceg menyasszonyt keres, és háztűznézőbe nevelőjét, Alidorót küldi. A koldusnak öltözött Alidoro próbára teszi Magnifico lányait, de csak Hamupipőkénél talál kedvességre. Álruhában a herceg is felkeresi Magnifico házát, ahol azonnal szerelmes lesz Angelinába.

Rossini olaszos dallamosságú, eleven ritmikájú muzsikáját félig szcenírozott előadásként élvezhetik a hozzánk érkező gyerekek!

Műsor: Rossini: Hamupipőke (részletek) Közreműködők: u a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói u a Kodály Filharmonikusok művészei Vezényel: Kovács László Jegyár: felnőtteknek 1200 Ft, gyerekeknek 800 Ft

HÁZI GYEREKKONCERTEK A helyszín a Kodály Filhar­monikusok próbaterme (Debrecen, Simonffy u. 1/c.), ahol a kamara­együttesek játékát közös ének, tánc, mondókázás, mókázás kíséri, és néhány hangszert is kézbe vehet minden csöppség.

MESÉS HANGOK – HANGOS MESÉK 2020. április 18. (szombat) 10:00

Zenés délelőtt, ahol kedvenc dalaink legkedvesebb magyar népmeséink mellé szegődnek – fúvós hangszerekkel a főszerepben – szórakoztatni a legkisebbeket.

Közreműködők: uDomján Viktória – mesélő ua Kodály Filharmonikusok fa- és rézfúvós művészei Jegyár: felnőtteknek 1000 Ft, gyerekeknek 500 Ft

ADOMÁNYGYŰJTÉS

BACH MINDENKINEK FESZTIVÁL 2020

A fesztivál programjai alatt ADOMÁNYGYŰJTÉS a Gyermekmentő Alapítvány javára egy új mobil lélegeztetőgép megvásárlására.

Az adományok elhelyezhetők a helyszíneken kihelyezett urnákban, vagy átutalással az erre elkülönített számlaszámra: Magyar Gyermekmentő Alapítvány 12010374-00113575-00100005 A közlemény mezőben kérjük, tüntessék fel a következőt: BACH

Debrecen és Hajdú-Bihar megye

A „Bach in the Subways” kezdeményezést egy New York-i csellista indította útjára 2010‑ben, rendhagyó utcazenéléssel ünnepelve Johann Sebastian Bach születésnapját. A programsorozat azóta világszintűvé nőtt, 2020. március 17. és 22. között Debrecen közterein, bevásárlóközpontjaiban, oktatásiés közintézményeiben, templomaiban, éttermeiben, kávéházaiban is felcsendül Bach muzsikája, immár harmadik éve.

MÁRCIUS 17. KEDD 19:15 Bach kamarazenéje / Debreceni Zenede – a DE Zeneművészeti Kar és a Debreceni Zenede művésztanárainak és növendékeinek koncertje MÁRCIUS 18. SZERDA 18:00 Angyalbőrben / Református Kistemplom – a Debrecen Helyőrségi Zenekar koncertje MÁRCIUS 19. CSÜTÖRTÖK 18:00 Főtemplomok és orgonistáik / Református Nagytemplom – Csorba Gergő, Sárosi Dániel – orgona, Debreceni Református Kollégium Kántusa, Collegium Musicum Kamarazenekar 19:00 Bach‘n bass / Karakter 1517 Kávézó – Berkesi Alex basszusgitár-koncertje MÁRCIUS 20. PÉNTEK 19:00 Bach kamarazenéje / Debreceni Zenede – a Debreceni Zenede művésztanárainak és növendékeinek koncertje

20:00 Bach la Carte belvárosi éttermek – zenés gasztronómiai est MÁRCIUS 21. SZOMBAT A nap folyamán villámcsődületek bevásárlóközpontokban, piacokon, köztereken, tömegközlekedési eszközökön és a nagyerdei pihenőövezetben.* 10:00 Játsszunk Bachot / Belvárosi Közösségi Ház – a TRIO Harmony interaktív családi programja Homonna Nóra és Steuer Tibor táncművészek közreműködésével 15:00 Barokk utcazene* / Piac utcai sétálóövezet 18:00 Bach Ünnep / Nagyállomás – a Kodály Kórus Debrecen villámkoncertje Művészeti vezető: Somogyi-Tóth Dániel 19:00 Bach la Carte belvárosi éttermek – zenés gasztronómiai est 21:00 Bach in Black / Debreceni Református Kollégium díszterme – sötétkoncert

MÁRCIUS 22. VASÁRNAP 10:00 Istentisztelet J. S. Bach zenéjével / Református Kistemplom – Karasszon Dezső orgonaművész, Lauda Dominum énekegyüttes, Collegium Musicum Kamarazenekar 17:00 Vasárnapi Muzsika / Kölcsey Központ, földszinti körfolyosó – A DE Zeneművészeti Kar és a Gulyás György Szakkollégium hallgatóinak koncertje 19:00 Bach la Carte belvárosi éttermek – zenés gasztronómiai est *A kültéri programok csak megfelelő időjárás esetén kerülnek megrendezésre.

A fesztivál minden programja ingyenesen látogatható!

A szervezők a műsor- és helyszínváltozás jogát fenntartják.

u Bővebb információk: bachmindenkinek.hu

-6A fesztivál együttműködő partnere a Kodály Filharmónia Debrecen, fő támogatója a Kistemplomi Alapítvány. Hajdú-Bihar megyei szervezők: Sárosi Dániel, Korponai Tibor

BARTÓK BÉLA XXIX. NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY

BARTÓK BÉLA XXIX. NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY ÉS FOLKLÓRFESZTIVÁL 2020. július 8–12.

2020. JÚLIUS 8. SZERDA Napközben meglepetéskoncertek a város közterein, intézményeiben, bevásárlóközpontokban. u19:00 European Grand Prix for Choral Singing – A Kórusmuzsika Európa Nagydíja / Kölcsey Központ, Nagyterem A hat jelentős európai kórusverseny (Arezzo, Debrecen, Maribor, Tolosa, Tours, Varna) együttműködésével 1989-ben létrehozott Kórusmuzsika Európa Nagydíja Szövetség évente változó helyszínen rendezi meg a versenyek versenyét, az európai nagydíjas kórusok megmérettetését (EGP), mely napjainkban a világ egyik legismertebb és legmagasabb színvonalú nemzetközi kóruszenei eseménye. Debrecen ötödik alkalommal házigazda.

(Ingyenes program.)

2020. JÚLIUS 9. CSÜTÖRTÖK A nap során zenés városnéző kisvonat-túrák, meglepetéskoncertek. u17:00 Nyitóünnepség / Kossuth tér, Református Nagytemplom Kórusok felvonulása; Barabás Árpád: Fanfár, tokkáta és fúga Kodály Zoltán témájára (előadja: Sárosi Dániel orgonaművész); Köszöntők, a nemzetközi zsűri bemutatása, a kórusverseny Tiszteletbeli Nagykövet-okleveleinek átadása; Közös éneklés: G.P. da Palestrina: Cultor Dei, vezényel: Szabó Sipos Máté FOTÓ: C. KISS ILONA

u20:00 Nyitó díszhangverseny / Kölcsey Központ Debrecen város évtizedek óta nagy hangsúlyt fektet a legfrissebb művészeti értékek létrehozására. A kórusfesztivál rendszeresen rendel új alkotásokat kortárs magyar komponistáktól, bemutatja és népszerűsíti azokat, megújítván a hazai kórusrepertoárt, részt vesz azok nemzetközi megismertetésében. Ennek jegyében, a Kodály Kórus és a Kodály Filharmonikusok Debrecen, valamint Lautitia Kóruscsalád adnak nyitókoncertet, bemutatva a legfrissebb műveket. uDebrecen város felkérésére írott kórusművek ősbemutatói: Barabás Árpád: Dinók és emberek (gyermekkarra, Lackfi János verse nyomán) uElőadja: Lautitia Gyermekkar / Vezényel: Nemes József Kerékfy Márton: Az angyalok éneke (nőikarra) uElőadja: Kodály Kórus Debrecen, Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus (karigazgató: Molnár Éva) / Vezényel: Szabó Sipos Máté Kutrik Bence: Puer Natus (vegyeskarra) uElőadja: Kodály Kórus Debrecen / Vezényel: Szabó Sipos Máté Dobos Dániel: Callis Stellarum (kamarakórusra) uElőadja: Kodály Kórus Debrecen / Vezényel: Szabó Sipos Máté Tóth Péter: Menyegző (Mechler Anna szövege alapján) uElőadják: Balga Gabriella (mezzoszoprán), Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté), Kodály Filharmonikusok Debrecen / Vezényel: Kovács János Jegyár: 1900 Ft 2020. JÚLIUS 10. PÉNTEK u9:30–18:00 Elődöntők / Kölcsey Központ u16:00–22:00 Bartók Béla Folklórfesztivál és Debreceni Mézeskalácsos Napok / Déri téri szabadtéri színpad (Ingyenes programsorozat.)

Fotó: C. Kiss Ilona

2020. JÚLIUS 11. SZOMBAT u9:30–18:00 Döntők / Kölcsey Központ u16:00–22:00 Bartók Béla Folklórfesztivál és Debreceni Mézeskalácsos Napok / Déri téri szabadtéri színpad (Ingyenes programsorozat.)

2020. JÚLIUS 12. VASÁRNAP u10:00–12:00 Musica Sacra – templomi hangversenyek Debrecenben (Bővebb információk, részletes program: bbcc.hu) u14:00 Verseny a Bartók Béla XXIX. Nemzetközi Kórusverseny Nagydíjáért / Kölcsey Központ, Nagyterem Jegyár: 2.500 Ft u20:00 Díjkiosztó és záróhangverseny / Kölcsey Központ u20:45 Ludwig van Beethoven: Karfantázia, op. 80. uElőadják: Balog József (zongora), Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté), Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus (karigazgató: Molnár Éva), Kodály Filharmonikusok Debrecen. Közreműködnek a nemzetközi kórusok. / Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel uBővebb információk, a fesztivál TELJES PROGRAMJA: bbcc.hu

- 33 -

FELKÉRÉSEK

BELLINI: AZ ALVAJÁRÓ Fotó: Nagy Attila, MÜPA

A KODÁLY KÓRUS az elkövetkező, tavaszi-nyári időszakban is számos felkérésnek tesz eleget, mint ahogy tette ezt a téli időszakban is. A Müpában és a pécsi Kodály Központban február elején bemutatott nagysikerű Bellini „Az alvajáró” operaszereplésük után, február 24-én a Miskolci Szimfonikus Zenekar felkérésére Liszt Ferenc Dante-szimfóniájában énekeltek énekkarunk hölgy tagjai Kovács János karmester vezényletével. Március 1-jén egy különleges esemény részesei voltak: a MÁV Szimfonikus Zenekar, kiváló szólisták és a Kodály Kórus mellett tizenkét nem hivatásos énekkar is lehetőséget kapott a közös muzsikálásra, népszerű operarészletek megszólaltatásával. A „Nemzeti operák gyöngyszemei” hangverseny a KÓTA (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége) szervezésében valósult meg. A gazdag programot Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója, a KÓTA társelnöke állította össze és vezényelte. Március 7-én a Kodály Kórus a Savaria Barokk Zenekar Händel-sorozatának darabjában – mint minden évben –, az „Alexander Balus” című oratóriumban közreműködő. A Müpában megtartott magyarországi ősbemutatót Németh Pál vezényli.

Március 12-én a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjének lesz közreműködője énekkarunk a Nyíregyházi Cantemus Kórussal közösen. A Müpában megrendezett hangversenyen Beethoven utolsó, „Missa Solemnis” című művét adják elő szintén Kovács János vezényletével. Április 30-án ünnepli a MÁV Zenekar fennállásának 75. évfordulóját. Ez alkalomból adott ünnepi hangversenyük programjában Beethoven IX. szimfóniáját a Kodály Kórus Debrecen közreműködésével adják elő. Estjüket Charles Dutoit és Daniel Boico vezényli. Június elején az énekkar Németországba utazik. A Nordwestdeutsche Philharmonie felkérésére Paderbornban több alkalommal közreműködői lesznek a zenekar koncertjeinek, melyeken Beethoven IX. szimfóniáját szólaltatják meg.

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK a Debrecenben április 7-én hallható „Nagyheti hangversenyt” – melyen Bach János-passiója hangzik el a Kodály Kórus és neves szólisták közreműködésével – április 8-án, Pécsett, a Kodály Központban is bemutatja. Szintén dupláz „A réz bűvöletében” hangversenyük, melyet a budapesti közönség április 28-án, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében hallgathat meg. E két koncerten a Kodály Filharmonikusok partnere két kiváló fiatal fúvós művész, Pálfalvi Tamás (trombita) és Tillmann Höfs (kürt) lesz.

A hangversenyeket Somogyi-Tóth Dániel vezényli.

Törökszentmiklós 2020-ban programsorozattal emlékezik meg fennállásának 300. évfordulójáról. Az ünnepi sorozat befejező eseményén, a Szentmiklósi Napokon a Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus adnak hangversenyt, többek közt Kodály Zoltán „Psalmus Hungaricus” című művét megszólaltatva, Somogyi-Tóth Dániel vezényletével.

A Kodály Filharmonikusok ebben az évben is készítenek lemezfelvételt, a nyári munka eredményét a debreceni közönség vélhetően a 2020/2021-es szezonban egy lemezbemutató koncert keretében hallgathatja meg először.

KODÁLY KÖZPONT Pécs

- 34 -

CSAK TISZTA FORRÁSBÓL! A Kodály Filharmónia Debrecen támogatója a 383 természetes ásványvíz!

- 25 -

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN

GIACOMO PUCCINI:

TOSCA OPERA OLASZ NYELVEN

BEMUTATÓ ELŐADÁS: 2020. február 21. 19:00 Csokonai Színház KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Filharmonikusok Debrecen uCsokonai Színház Énekkara uLautitia Gyermekkar VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté / RENDEZŐ: Gábor Sylvie uJátszási napok: csokonaiszinhaz.hu Ha megkérnénk valakit, hogy mondjon egy operát, amiben van gyilkosság vagy öngyilkosság, akkor jó eséllyel a fél operairodalmat felsorolja. Ha azonban azt kérdezzük, melyikben fordul elő mindkettő – és hal meg a darab végére az összes szereplő – akkor nagyjából a Toscára szűkül a kör. Puccini operája azonban nemcsak attól izgalmas, hogy a végét senki nem éli túl.

A Tosca egy pszicho-krimi. Egy thriller. Egészen pontosan: zenés erotikus thriller. Ami a filmvásznon annakidején Hitchcock volt, az az operaszínpadon Puccini. A zeneszerző egy finoman kidolgozott és szenvedéllyel teli krimit alkotott olyan mechanizmusokról, mint a hatalom jelenléte az egyházban, a politika és a szexualitás.

Csak kevés operában szövődik össze ennyire szorosan és nyíltan a politikai önkény a személyes szenvedéllyel, mint Puccini megragadó darabjában szerelemről, becsületről, árulásról, hatalomról és féltékenységről.

Fotó: Máthé András

SZÍNLAP Tosca Miksch Adrienn Cavaradossi Călin Brătescu Scarpia Cseh Antal / Kendi Lajos Angelotti Ürmössy Imre Sekrestyés Donkó Imre Sciarrone Udvarhelyi Péter Spoletta Böjte Sándor Börtönőr Antóni Norbert Pásztorfiú Nyírán János Garda Botond/Török Tamás

Magyar szöveg: Romhányi Ágnes Video-animáció: Jóvér Csaba Díszlet- és jelmeztervező: Árva Nóra Ügyelő: Horváth Ágnes Súgó: Dihen Viktória Korrepetitorok: Kozma Dávid, Mazalin Wanda, László Éva, Gyülvészi Péter Koreográfus: Katona Gábor Rendezőasszisztens: Homonna Nóra

uA színház műsorán marad a CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ és a SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL a Kodály Filharmonikusok közreműködésével. uJegyek és bővebb információk: csokonaiszinhaz.hu

MÓRICZ ZSIGMOND – KOCSÁK TIBOR – MIKLÓS TIBOR:

WWW.NAGYERDEISZABADTERI.HU

A MUSICAL SZIMFONIKUS KONCERTSZÍNHÁZI VÁLTOZATA A NAGYERDEI SZABADTÉRI JÁTÉKOK PRODUKCIÓJA

KÖZREMŰKÖDŐK: KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN, LAUTITIA GYERMEKKAR, ADY ENDRE GIMNÁZIUM KOREOGRÁFUS: JÓNA SZABOLCS | ZENEI VEZETŐ ÉS KARMESTER: BÓKAI ZOLTÁN | RENDEZŐ: BÁLINT ALBIN

A darab kőszínházi változatát átdolgozta és átkötő jeleneteit írta: PINCZÉS ISTVÁN A produkció a Hartai Zenei Ügynökség szíves engedélyével, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kölcsey Ferenc ösztöndíj-támogatásával kerül színre.

A produkció tiszteletbeli fővédnökei: PAPP LÁSZLÓ, Debrecen polgármestere és FEKETE KÁROLY, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

2020. JÚLIUS 28. ÉS 29. 20.30 (ESŐNAP: JÚLIUS 30.)

DEBRECEN | NAGYERDEI SZABADTÉRI SZÍNPAD

KLASSZIKUSOK ÉJSZAKÁJA 2020. augusztus 15.

Ingyenes klasszikus zenei koncertsorozat a belvárosban a Debreceni Virágkarnevál keretében.

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS: Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52/518-400, e-mail: info@fonixinfo.hu); Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó, Turisztikai Információs Pont (Nagytemplom mögötti Emlékkert, telefon: + 36 20/450-05-06) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók!

+36 52 500 201 / info@kodalyfilharmonia.hu / www.kodalyfilharmonia.hu

Produkciós partnereink:

Támogatóink:

Partnereink:

A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet