Kodály Ősz 2022

TARTALOM

KÖSZÖNTŐ

A ZENE VILÁGNAPJA

Koncert a Zene Világnapján: „Best of Symphonic”

BÉRLETES KONCERTEK

Líra és misztika

Per aspera ad astra

In memoriam Kocsis Zoltán

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje

KAMARASOROZAT

A bécsi iskola 1.

A kamarazene gyöngyszemei 1.

INTERJÚ

Interjú Bényi Tiborral

AKADÉMIA KLASSZIKA

EZ KLASSZ!

KODÁLY KÓRUS BÉRLET

Fölszállott a páva

14 16 18 18 20

IMPRESSZUM

22 22

PUBLIKUM LAUDE

MAHLER: A PANASZOS DAL

VISSZATEKINTÉS

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT 24 25 26 27

Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. // E-mail: klasszpont@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel ügyvezető

Szerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Kiss Judit Erzsébet // Nyomda: Főnix Média Nyomda Kft.

Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com // Megjelenik: 1200 példányban Debrecen területén

KÖSZÖNTŐ

Kedves Közönségünk!

Ismét új kezdet előtt állunk. Az ősz a művészetben, kultúrában dolgozók és az azt élvezők számára mindig az új évad indulását jelenti, mely teli van várakozással. Vajon azok a programok, műsorok, melyeket Önök számára kitaláltunk, hogyan fognak tetszeni? Vajon hány új arcot láthatunk a bérleteseink között, és ugye a hozzánk járó törzsközönség idén is hiánytalanul velünk lesz minden alkalommal?

Az utóbbi évek történései sok mindenre megtanítottak minket. Világunkban az állandó változás jelenléte szinte normává vált. A változások nyomában pedig állandósul az időhiány, az újra- és újratervezés miatt alapállapot a rohanás, ami régebben egy feladat volt, most bizony többszörösére sokszorozódhat. Vannak azonban kapaszkodóink. Egy-egy örökérvényű zenemű próbálása, játszása és hallgatása is képes megállítani az időt és kiragadni minket magasztosabb gondolatok közé. A Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus programjában is sok-sok ilyen alkalmat találhatnak. Tartsanak Velük!

Az ősz programjai közül szeretném kiemelni az október 1-jei hangversenyt, melynek műsorát részben az Önök szavazatai alapján alakítottuk ki. A vezényletemmel megvalósuló koncert szólistája MarieAstrid Hulot, a nyáron első alkalommal megrendezett – számunkra óriási élményt jelentő – Kodály Zenei Verseny díjazottja. Külön öröm a számomra, hogy állandó karmesteri pozícióba érkezik Salzburgból Bényi Tibor – ezt az igazi hazaérkezést már régen vártuk. Kövessék figyelemmel már az őszi koncertek során azt az építkező munkát, amelybe vele és Kollár Imre vezető karmesterrel közösen belekezdtünk. A Kodály Kórus Kocsis-Holper Zoltán vezető karnaggyal most mindinkább Önök felé nyit: Publikum Laude elnevezésű évaduk minden koncertjében fontos szerepet kap az interaktivitás. Az ősszel izgalmas feladat számunkra egy hangfelvétel is: Rózsa Miklós egyik legszebb művét, a Téma, variációk és finálé-t rögzítjük a Kodály Filharmonikusokkal, így ennek a csodálatos műnek elkészül az első magyar felvétele. Bízunk benne, hogy mihamarabb Önök elé tárhatjuk e munka eredményét is!

Somogyi-Tóth Dániel

ügyvezető – művészeti vezető

KODÁLY

KONCERT A ZENE

VILÁGNAPJÁN:

„BEST OF SYMPHONIC”

2022. október 1. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Nyitány: Önök kérték! u Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64. u Önök kérték! u Ravel: Bolero

KÖZREMŰKÖDIK: u Marie-Astrid Hulot – hegedű (Az I. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny díjazottja) u Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel

REGISZTRÁCIÓS JEGYÁR: 500 Ft

Minden év október 1-jén, a zene világnapján különleges programmal készülünk. Idén Önöket, a közönséget biztattuk aktív közreműködésre! Szavazást indítottunk a zenei világnapi ünnepi hangversenyünk nyitányának és két további mű kiválasztására.

A szavazás eredménye e programfüzet szerkesztésekor még titok, de koncertünk fix műsorelemei Mendelssohn e-moll hegedűversenye és Ravel Bolero-ja. A versenymű szólistája MarieAstrid Hulot francia hegedűművész, karmestere Debrecen város főzeneigazgatója, Somogyi-Tóth Dániel.

MARIE-ASTRID HULOT 1997-ben született. 14 éves korában felvételt nyert a Párizsi Konzervatóriumba, Olivier Charlier osztályába, ahol kitüntetéssel végzett. A Kölni Zeneművészeti Egyetemen tett vizsgája után a Kronberg Akadémián folytatta tanulmányait Mihaela Martin osztályában. Itt Gidon Kremerrel, Schiff Andrással, Christian Tetzlaffal is dolgozott. 2018 decembere óta a Banque Populaire Alapítvány ösztöndíjasa. Rangos nemzetközi versenyeken nyert díjakat: Carl Nielsen Nemzetközi Hegedűverseny, Maurice Ravel-díj, Peccatte Nemzetközi Hegedűverseny. Több zenekar szólistájaként lépett már fel: a bonni Beethoven Zenekarral vagy az Európa Kamarazenekarral. Koncertmesterként játszott már a berlini Konzerthausban és a Párizsi Filharmóniában. 2015-ben készített első albumát J.S. Bachtól Eric Tanguy-ig szóló hegedűműveknek szentelte. A debreceni közönség az első Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei versenyen hallhatta már játszani, ahol megosztott harmadik helyezést ért el.

MARIE-ASTRID HULOT

KORZÓ BÉRLET

LÍRA ÉS MISZTIKA

2022. október 11. 19:00

Debrecen, Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Szkrjabin: I. (fisz-moll) zongoraverseny, op. 20.

u Szkrjabin: Prometheus – A tűz költeménye, op. 60.

u Szkrjabin: II. (c-moll) szimfónia, op. 29.

KÖZREMŰKÖDIK: u Szabó Marcell – zongora u Balogh Ádám – zongora u Kodály Filharmonikusok

u Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

VEZÉNYEL: Anton Shaburov

JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Az 1872–1915 között élt Alekszander Szkrjabin az orosz modern zene egyik legnagyobb hatású zeneszerzője volt, akit kortársai egyszerre tekintettek zseninek és őrültnek. Éles disszonanciái, atonalitása – mellyel megelőzte korát – különös hatást gyakoroltak a XX. század olyan nagy komponistáira, mint Stravinsky és Prokofjev. Életében rendkívüli ismertségre tett szert, de a művei iránti érdeklődés halála után erőteljesen csökkent.

GULYÁS BÉRLET

A fisz-moll zongoraverseny Szkrjabin korai alkotása, melyet 24 évesen írt. 1896 őszén fejezte be, de a hangszerelést csak a következő év májusában dolgozta ki. A szerző a befejezést követően művéért 600 rubelt (mai árakon kb. 10 000 dollárt) vehetett fel. A versenymű első tétele klasszikus ihletésű, de romantikus díszítésekkel és érzelmekkel is ötvöződik. Három fő gondolata az expozícióban: egy Chopin-szerű dallam, amelyet a zenekar folytat és fejleszt tovább, aztán egy táncszerű duó a zongora és a klarinétok között, a harmadik pedig egy áradó zongoraanyag, amelyet vonósok és kürtök kísérnek. A második tétel egy oroszos hangulatú variációs szerkezet visszatéréssel, melyben a zongora mellett a klarinétnak is hálás szerepe van. A zárótétel egy frenetikus kontrasztokkal és lendülettel teli polonéz, melynek alapvetően a zongora adja meg lengyel tánckarakterét.

Az 1910-ben papírra vetett Prometheus Szkrjabin hangkölteménye zongorára, zenekarra, kórusra és színorgonára, ez utóbbi azonban ritkán szerepel az előadásokon. Az 1911-ben Moszkvában bemutatott darab – melyet V. szimfóniaként is emlegetnek – csak lazán nyugszik Prométheusz mítoszán. A zongoraszóló a küzdő embert szimbolizálja, aki a zenekar által megjelenített világmindenséggel áll harcban. A Szkrjabin-féle „misztikus hangzat” elmélete alapján kidolgozott harmóniavilág igen összetett, a darab szerkezete időnként nehezen követhető.

A II., c-moll hangnemű 29. opusz szerkezetileg a leghagyományosabb Szkrjabin szimfóniái között.

A darab sokkal személyesebb, mint a szerző első szimfóniája, és nagy előrelépést jelent Szkrjabin érett zenekari stílusában. Tételei vonatkozásában kiterjedt tematikai azonosságok tapasztalhatók, melyek ciklikus kapcsolatot teremtenek az egyes formarészek között. Ezt példázza, hogy a nyitótétel komor kezdőtémája a fináléban diadalmas himnusszá fejlődik. A darab öt tételből áll, melyek közül az első és második, illetve a negyedik és ötödik megszakítás nélkül kapcsolódnak egymáshoz. Szkrjabin zenéje jórészt az „aktív” és „passzív” témák ellentétén alapul, amelyek a vonzás, az energia és a tehetetlenség két ellentétes pólusát képviselik. Az „aktív” témák drámaiak és ritmikailag élesek, a „passzív” témák harmonikusan összetettebbek, ritmikailag folyékonyak és erősen érzéki jellegűek. Feljegyezték, hogy amikor Vladimir Safonov karmester a New York-i Filharmonikusok élén először vezényelte a művet, a partitúrát a zenekar felé tartva a következőket mondta: „Itt az új Biblia, uraim!”

baljos –

SZABÓ MARCELL

BALOGH ÁDÁM

ANTON SHABUROV

NAPLÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

PER ASPERA AD ASTRA

2022. október 25. 19:00

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Schubert: Rosamunda-nyitány, D. 644. u Mozart: G-dúr fuvolaverseny, K. 313. u Beethoven: V. (c-moll) szimfónia, op. 67.

KÖZREMŰKÖDIK: u Szabó Rozália – fuvola u Kodály Filharmonikusok VEZÉNYEL: Káli Gábor JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

1823-ban Franz Schubert kísérőzenéjével Bécsben mutatták be Helmina von Chézy színművét, mely a Rosamunde, Ciprus hercegnője címet viselte. A zeneszerző tíz zeneszámmal gazdagította a darabot, nyitányt azonban korábban komponált művei közül kölcsönzött hozzá. A premieren még az Alfonso és Estrella című ifjúkori opera előjátéka hangzott el, az első kottakiadás azonban már a Varázshárfához írott bevezetést tartalmazza. Ez a Varázshárfa / Rosamunda nyitány c-moll hangnemű, szemlélődő, lassú bevezetésből áll, amelyet lendületes, a szonátaforma szabályai szerint építkező C-dúr tétel követ. Bőséggel áradnak belőle a ragyogóan hangszerelt, behízelgő dallamok, ezért nem meglepő, hogy ez a sziporkázó muzsika Schubert egyik legnépszerűbb műveként talált helyet a repertoárban.

HUGO HAGEN: BEETHOVEN MELLSZOBRA (1892)

Mozart abban a vonatkozásban is egyedülálló életművet hagyott hátra, hogy a gordonka kivételével szinte valamennyi zenekari hangszer számára komponált versenyművet. Közülük a komponista által művészi szinten gyakorolt hangszerek (a hegedű és zongora) számára írottak emelkednek ki. A fúvós concertók létrejötténél szinte mindig egy-egy jelentős művészegyéniség megrendelése, inspirációja áll a háttérben. Így van ez a G-dúr fuvolaverseny esetében is, melyet 1778-ban írt a zeneszerző. Ferdinand De Jean holland művész négy fuvolakvartettet és három fuvolaversenyt rendelt tőle, a szerző azonban utóbbiak közül csak kettőt fejezett be (G-dúr, D-dúr), illetve egy C-dúr hangnemű Andantét, mely talán alternatív lassú tételként íródott. Mozart apjához küldött egyik levelében így fogalmazott: „egészen erőtlenné válok, valahányszor olyan hangszerre kell írnom, amelyet nem bírok elviselni.” Ezért nem meglepő, hogy ebben az időszakban nem hozakodott elő újszerű kompozíciós megoldásokkal, bevált módszerei szerint alkotott. A zeneszerző zsenialitását bizonyítja, hogy motiválatlansága ellenére is makulátlan, magasrendű élvezetet nyújtó versenyművet alkotott. A G-dúr fuvolaverseny tételei közül nemes dallamrajzával kiemelkedik a középső, D-dúrban megszólaló Adagio non troppo. Beethoven V., c-moll („Sors”) szimfóniája nyitótételének főtémáját talán még azok is ismerik, akik nem tartoznak a zenerajongók körébe. Számtalan írás foglalkozik ennek az ikonikus sors-motívumnak elemzésével és értelmezésével, talán kissé háttérbe szorítva a mű egyéb erényeinek feltárását. Érdemes megfigyelnünk, hogy az „Ötödik” Beethoven szimfóniái között – sorrendiségében – nemcsak a középső helyen áll, hanem felmutatja az érett klasszikus szimfóniával szemben támasztott követelményeket is. Hiányoznak belőle az Eroicát, a Pastoralt, és a „Kilencediket” jellemző formai és tematikus újítások, ám ezzel szemben rendkívül erős melodikus és ritmikus karakterek és mély szenvedély jellemzik. Az „Ötödik” ősbemutatója a mai koncerlátogató számára elképzelhetetlenül hosszú – több mint négyórás – szerzői est keretében zajlott le a Theater an der Wien-ben. A műsorban Beethoven két szimfóniája, egy zongoraversenye, egy hangversenyáriája, három misetétele és Karfantáziája szólalt meg, közben pedig még a Mester zongora improvizációjára is sor került.

baljos –

SZABÓ ROZÁLIA a fiatalabb fuvolaművész-generáció keresett szólistája, aki a kamarazene iránti sokrétű elkötelezettségének révén nem mindennapi repertoár ápolója. Abonyban született és hét évesen kezdett fuvolázni. A középiskola elvégzése után a budapesti Zeneakadémián tanult Kovács Lóránt és Bálint János mellett, majd a Stuttgartban folytatta tanulmányait Jean-Claude Gérard-nál. Már tanulmányai alatt nemzetközi sikereket ért el: a párizsi JeanPierre-Rampal Versenyen és a müncheni ARD Versenyen is 2. díjat kapott. 2002 óta a drezdai Sächsische Staatskapelle szólófuvolaművésze. Rendszeres résztvevője a kempteni Fürstensaal Classix, a wolfsburgi Movimentos és az ausztriai St. Gallen Zenei Fesztiválnak, valamint fellépett már Franciaországba, Oroszországban, Macedóniában és Svájcban is.

SZABÓ ROZÁLIA

KÁLI GÁBOR

NAPLÓ BÉRLET

IN MEMORIAM KOCSIS ZOLTÁN

az I. Kocsis Zoltán Emlékfesztivál keretében

2022. november 22. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Bartók: 3. zongoraverseny u Mahler: IX. (D-dúr) szimfónia

KÖZREMŰKÖDIK: u Jean-Efflam Bavouzet – zongora u Kodály Filharmonikusok

VEZÉNYEL: Kollár Imre

JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

A Kocsis-Hauser Alapítvány a 70 éve született Kocsis Zoltán zongoraművész emléke előtt tisztelegve rendez fesztivált három helyszínen, Tiszadobon, Mátészalkán és Debrecenben, utóbbi a fesztivál befejező eseménye.

Bartók szerteágazóan komplex életművének központi jelentőségű hangszere a zongora. Ez nem meglepő, hiszen a zeneszerző korának egyik legjelentősebb pianistája is volt, aki saját művei mellett a billentyűs irodalom szinte valamennyi korszakát hitelesen tolmácsolta. Ami saját zongorára írott kompozícióit illeti, a tízéves korában bemutatott A Duna folyása című zsengétől az 1945-ös 3. zongoraversenyig terjed a széles műfaji ív. Szólódarabok, verseny- és kamaraművek, dalok, népdalfeldolgozások, pedagógia célzatú sorozatok, közreadások adják

KOCSIS ZOLTÁN

Bartók zongorás termésének gerincét. A 3. zongoraverseny kivételezett helyet foglal el a teljes életművet tekintve is, miután gyakorlatilag ez a zeneszerző utolsó alkotása, melyet feleségének Pásztory Dittának szánt. Súlyos betegen, az elmúlással versenyt futva, New York-i betegágyában komponálta, utolsó 17 ütemének kidolgozására már nem is jutott ideje. Ennek ellenére a darab klasszikus letisztultságot mutat, esszenciája és összefoglalása Bartók zeneszerzői törekvéseinek. Allegretto feliratú nyitótétele szonátaformájú, sokféle változatban megszólaló főtémája egyszerre mutat népzenei és barokkos vonásokat. A középső Adagio religioso tétel alaphangját és koráldallamát feltehetően Beethoven egyik késői vonósnégyese inspirálta, mely a gyógyulásba vetett reménység óvatos kifejezése is. Középrésze varázslatos éjszakai zene, mely madárhangjaival, neszeivel Bartók természetélményeit idézi fel. A robusztus erővel kirobbanó rondó-finálé népdal illúzióját keltő témái, fordításai és szilaj ritmusai a szólistától különösen bravúros teljesítményt igényelnek. A rondótémák közti epizódok egyike – ismét a barokkra utalóan – fúga szerkesztéssel íródott. A csonkán maradt partitúrát a szerző vázlatai nyomán Serly Tibor egészítette ki. Az ősbemutatóra Bartók halála után öt hónappal, 1946 februárjában került sor Philadelphiában.

Gustav Mahler IX. szimfóniája, mely 1908 és 1909 között íródott, éppúgy utolsó remekmű – hattyúdal – mint a Bartóké. Bemutatását szerzője szintén nem érte meg. A hatalmas zenekari apparátust foglalkoztató, közel másfél óra időtartamú szimfónia tételszámát illetően a klasszikus mintát követi. A négy formarész tempóbeosztása azonban szokatlan, mert nyitó- és zárótételei lassúak, melyek két gyors tételt fognak közre. A laza szonátaformájú első tétel egy szinkópált ritmusú motívummal indul, majd a hárfa négyhangos motívuma, és egy tompa kürtszignál biztosítja a további zenei anyagot. A kidolgozás csúcspontján gyászinduló szólal meg. A tétel vége felé túlvilági látomásnak tekinthető madárkoncertet hallunk, majd Beethovenre, illetve Johann Strauss egyik keringőjére utaló asszociációk jelennek meg. A IX. szimfónia második tétele táncok sorozata, rusztikus ländlerrel kezdődik, aztán időközben annyira eltorzul, hogy már nem is hasonlít az eredetire. Szarkasztikussá válik, szinte felismerhetetlen variációkká alakul. A fokozatosan lecsengő ländlerből kromatikával és frenetikus ritmusokkal telített, ördögi egészhangú keringő lesz. A tétel a pikoló és a kontrafagott pimasz pianissimo játékával zárul. A szimfónia harmadik tétele rondó formában építkezik és Mahler kontrapunktikus képességeinek végső beérését mutatja. A trombita

disszonáns témájával kezdődik, amelyet kettős fúga formájában vezet tovább. Mahler keserű iróniával ajánlotta „apollói testvéreimnek”, azaz a korabeli akadémikus kritikusoknak, akik azt állították, hogy nem tud tisztességes ellenpontot írni. E bravúros pokoljárás közepette mindössze egy rövid közjáték hoz átmeneti megkönnyebbülést. A vonóskaron induló lassú zárótétel folyamán többféle zenei idézet is megszólal. Ezek közül a „burleszk” egyik témája igazán figyelemreméltó, mely a teljes mű koherenciáját is jelzi, de a Gyermekgyászdalokra szóló utalás is meghatározó. Leonard Bernstein megítélése szerint az egész tétel szimbolikusan háromféle halált jósol: Mahler saját közelgő halálát, a tonalitás halálát és a „fausti” kultúra elmúlását minden művészetben.

baljos –

JEAN-EFFLAM BAVOUZET

Jean-Efflam Bavouzet napjaink egyik legjelentősebb és legfoglalkoztatottabb francia zongoristája több szálon is kötődik Magyarországhoz. Túl azon, hogy barátság és kollegiális kapcsolat fűzte Kocsis Zoltánhoz, Bavouzet-t úgy tartja számon a szakma, mint az idős Solti György utolsó jelentős felfedezését.

KOLLÁR IMRE

KORZÓ BÉRLET

A NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR KONCERTJE

2022. november 24.

Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Respighi: Régi olasz táncok - I. szvit u Szervánszky: Fuvolaverseny u C. Franck: d-moll szimfónia KÖZREMŰKÖDIK: Győri Noémi – fuvola u Nemzeti Filharmonikus Zenekar VEZÉNYEL: Madaras Gergely JEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

Változatos és színes műsorral lép közönség elé a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A Farkas Ferenc mestereként a magyar zenetörténethez is kötődő Respighi kivételes bájú régi olasz táncfüzére a neoklasszicizmus gyöngyszeme, Szervánszky Fuvolaversenye az ötvenes évek maradandó magyar zenéi közé tartozik (ősbemutatóját a Nemzeti Filharmonikusok elődje, az Állami Hangversenyzenekar

Ottorino Respighit a zenei impresszionizmus képviselőjeként tartják számon, bravúros hangszerelőművészetét olyan művek jelzik, mint a Róma kútjai, a Róma fenyői és a Római ünnepek. Emellett azonban a neoklasszikus stílusirányzatnak is híve volt, ennek dokumentumai a Régi olasz táncok szvitek, amelyek közül ezúttal az elsőt halljuk.

Szervánszky Endre (1911–1977) Siklós Albert növendéke volt a Zeneakadémián. Fuvol aversenye (1952), melyet a kor nagy fuvolásának, Jeney Zoltánnak írt, Bartók hatását tükrözi. César Franck nagyszabású d-moll szimfóniája (1888) a francia késő romantikus zenekari irodalom egyik fő műve, kompozíciós technikájára jelentősen hatott Liszt Fe renc gondolkodásmódja.

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

GYŐRI NOÉMI a budapesti Zeneakadémia után Bécsben, Münchenben és Londonban tökéletesítette tudását. Sok kortárs zenét játszik, világszerte koncertezik és mesterkurzusokat tart, 2019 óta a Manchesteri Egyetem fuvolatanára. abszolválta), Franck szimfóniája pedig a német hatásokat befogadó francia romantika egyik legnagyobb jelentőségű zenekari alkotása. A különleges tehetségű Győri–Madaras házaspár közreműködése fiatalos energiák felszabadulását ígéri.

Férje, MADARAS GERGELY fiatal kora ellenére jó néhány éve világhírű karmester. Első sikerei külföldön bontakoztak ki. „Huszonnégy országban, öt földrészen körülbelül hetven zenekart, közel ezer művet dirigáltam” – summázta eddigi pályáját egy interjúban. Feleségéhez hasonlóan ő is fuvolásként kezdte pályáját, s ma is játszik hangszerén.

MADARAS GERGELY

A BÉCSI ISKOLA 1.

2022. szeptember

Pásti utcai zsinagóga

MŰSOR: u Haydn: 45. (fisz-moll, „Búcsú”) szimfónia u Mozart: C-dúr oboaverseny, K. 314 u Schubert: V. (B-dúr) szimfónia, D. 485 KÖZREMŰKÖDIK: u Bicskey Gábor – oboa u Kodály Filharmonikusok művészei VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft

Joseph Haydn szimfóniatermésének több alkotáshoz is olyan történet kapcsolódik, mely a nagyközönség számára különösen vonzóvá teszi az adott darabot. Így van ez az 1775-ben született, fisz-moll hangnemű, úgynevezett Búcsú-szimfónia esetében is. A komponista szolidaritást vállalva az Esterházy rezidencia zenekarának muzsikusaival, frappáns zenei ötlettel emlékeztette Miklós herceget az elmulasztott szabadságok kiadására. A kérést Haydn a szimfónia zenéjébe foglalta: az utolsó Adagio alatt minden zenész abbahagyta a játékot, eloltotta a gyertyát kottatartóján, majd sorban távozott a teremből. Így a darab végére csak két hegedűs maradt, Haydn és koncertmestere Luigi Tomasini. Herceg Esterházy megértette az üzenetet és a zenészek másnap megkezdhették megérdemelt pihenésüket. A darab a humoros történettől függetlenül

JULIUS SCHMID: SCHUBERTIADE

is jelentős. A viharos nyitótétel Haydn „Sturm und Drang” korszakának kiváló példája. Figyelmet érdemel a kidolgozás monotematikus építkezése, a forma kereteiből kilépő meglepetésszerű megoldásaival. Megkapó szépségű a vonósokra épülő, vágyakozó hangú lassú tétel, mely a nagy Haydn-adagiók egyike. A tételt harmóniai megoldásai miatt egyenesen Schubert előhírnökének is érezhetjük. Az Adagio szelídsége menüettbe vált át, ám Haydn szokásos rusztikus tánctételeihez képest ez meglepő kecsességgel siklik. Triójának egy kürtökön megszólaló gregorián dallam ad különös jelleget. A finálé kezdeti energiái egy idő után – a hagyományoktól eltérően – háromnyolcados Adagióba váltanak, aztán a folyamatosan karcsúsodó zenekari anyagot a hegedűk duettje szelíd várakozással búcsúztatja el.

Wolfgang Amadeus Mozart C-dúr oboaversenye 1777 tavaszán vagy nyarán keletkezett a Salzburgban szolgáló Giuseppe Ferlendis olasz oboaművész számára. Egy évvel a darab megszületése után Mozart időzavarba került, ugyanis nem tudta Ferdinand De Jean holland műpártoló felkérését teljesíteni, mely a már elkészült G-dúr hangnemű mellett egy második fuvolaverseny megírására szólt. Ekkor leleményes megoldással az oboaverseny zenei anyagát D-dúrba transzponálva szállította az „új” darabot a megrendelőnek. Ennek a történetnek azért van jelentősége, mert a C-dúr oboaversenyt hosszú időn keresztül elveszettnek tekintették a zenetörténészek. 1920-ban azonban a salzburgi Mozarteum kottatárában felfedeztek egy kéziratos szólamanyagot, amely kísérteties hasonlóságot mutatott a D-dúr fuvolaversennyel. Így ebből a két forrásból sikerült rekonstruálni és újraéleszteni az addig lappangó darabot. A C-dúr versenymű

ma már az oboairodalom alapművei közé tartozik, bár szerzője ezúttal nem szolgált újszerű megoldásokkal.

Mozart a klasszikus versenyművek háromtételes (gyorslassú-gyors) szerkezetét követi, nagyszerű lehetőséget adva az előadónak zenei és technikai felkészültségének bizonyítására. Záró, rondó tétele mégis figyelemre méltó, mert ez nem más, mint a Szöktetés a szerájból című opera egyik szereplőjének, Blondénak a zenei portréja.

Schubert 1816-ban keletkezett V. szimfóniájának ismertetésekor nem kerülhető meg az erőteljes mozarti hatás felemlítése. A muzikológusok kedvelt dilemmája, hogy Schubert vajon a bécsi klasszikusok köréhez, vagy a korai romantikusok csapatához tartozik-e? Egy bizonyos, hogy bécsi elődeinek méltó, zseniális követője volt, aki rövidre szabott életében szinte minden műfajban remekműveket alkotott. Az V. szimfóniát egy műkedvelőkből álló együttes játszotta először, ennek megfelelően a szerző igyekezett viszonylag egyszerű zenei anyagot komponálni. Ez az első eset, hogy Schubert lemond a nyitótétel lassú bevezetéséről, a szonátaformájú Allegro közvetlenül egy karakteres főtémával indul. Lassú tétele ún. kisrondó formában íródott, melynek motívumai több hangnemet is érintenek. A g-moll hangnemű, viharos Menuetto tétel ismét Mozartot idézi. A frappáns finálét viszont a másik nagy elődre, Haydnra utaló játékosság jellemzi. Olyan leleményekben is bővelkedik a zenei folyamat, mint a dúr-moll (fény-árnyék) kettősség, mely hangnemben, harmóniában és dallamban is megjelenik.

BICSKEY GÁBOR

A KAMARAZENE GYÖNGYSZEMEI 1.

2022. október 18. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

MŰSOR: u Mozart: B-dúr szerenád („Gran Partita”) KV. 361 u Mendelssohn: Esz-dúr oktett, op. 20.

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei

VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft

A fúvós hangszerek XVIII. századra tehető fejlődése eredményezte az ún. Harmonie-Musik műfaj létrejöttét. Ez nem más mint egy legalább nyolc tagból álló fúvós kamaraegyüttes, melyben az egyes instrumentumok párosával szerepelnek. Közreműködésük leginkább kerti ünnepségeken, lakomák alatt, vadászatokon és katonai alkalmakon volt szokásos. Helyzetüket jelentősen megerősítette II. József egyik intézkedése, mely hivatalos udvari szolgálattá nyilvánította a Harmonie-Musik gyakorlatát. Az ebből a műfajból származtatható hét tételes B-dúr szerenád, vagy más néven „Gran Partita” egyike Mozart legjelentősebb kamaraműveinek. Előadó apparátusa két oboát, két klarinétot, két basszetkürtöt, négy kürtöt

és két fagottot alkalmaz, melyhez egy nagybőgő is társul. A B-dúr szerenád 1781-ben az Idomeneo című operával egy időben keletkezett. Tételei teljes gazdagságában mutatják be Mozart kompozíciós művészetét, alkotói fantáziáját. Sorra jelennek meg benne a vígoperák alakjai, a bensőséges románc-hangulat, a mesteri variációs technika, vagy akár a Don Giovanni démoni világa. A zeneszerző bámulatos gazdagsággal aknázza ki az egyes fúvóshangszerek kombinációjából adódó hangszerelései lehetőségeket. A Grand Partita zenei anyaga a korabeli szerenád műfaj szinte valamennyi jellegzetes tételtípusát, karakterét felvonultatja.

1. Largo – Allegro molto

2. Menuetto

3. Adagio

4. Menuetto

5. Romanze. Adagio

6. Thema mit Variationen. Andantino

7. Rondo. Allegro molto

Mendelssohn-Bartholdy 1825-ben keletkezett Esz-dúr vonósoktettje a 16 éves zseni egyik első igazán jelentős kompozíciója. A gyakorlatilag kettős vonósnégyesre szánt mű valósággal új műfajt teremtett a kamarazene irodalomban. Egyik méltatója C. Wilson ezekkel a szavakkal jellemezte: „Fiatalos lendülete, ragyogása és tökéletessége a XIX. századi zene egyik csodájává teszi.” Az ajánlás az ifjú zeneszerző tanárának, Eduard Rietz-nek szól. Mendelssohn szándéka szerint a két vonósnégyesnek egységes, kamaraznekari hangzással kell megszólalnia és „egy szimfónia stílusában kell játszani.” A teljes mű időtartama körülbelül fél óra,

melynek súlypontja az első Allegro moderato tétel. Ezt egy itáliai hatást mutató, gagliarda ritmust idéző Andante követi, melyben az egyes szólamok már differenciáltabban szólalnak meg. Harmadikként a Szentivánéji álomból jól ismert, a tündérvilág hangulatát árasztó Scherzót élvezhetünk, mely surranó iramával, villódzásával már jellegzetesen mendelssohni hangon szólal meg. A Presto zárótétel ezzel

szemben a legszigorúbb ellenpontos szerkesztéssel indul. A nyolc részes fugátó egy homofón témában jut csúcspontára, amely Händel híres Halleluja kórusából származó idézet. Az Oktettet a világhírű karmester Arturo Toscanini zenekari változatban is műsorra tűzte, de maga Mendelssohn is kísérletezett különböző további átdolgozásokkal.

– baljos –

BÉNYI TIBOR

„A BESZÉDES JÁTÉKOT KÉPVISELEM A HANGSZEREMMEL ÉS A ZENEKARRAL IS, MELLYEL EGYÜTT DOLGOZOM”

Interjú Bényi Tiborral

33 év külföldi tevékenység után, Salzburgból tér haza a Berettyóújfaluban született, Debrecenben felnőtt csellóművész, Bényi Tibor, hogy a Kodály Filharmonikusok állandó karmestere és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának oktatója legyen. Csellóművész hivatása mellett kamarazenéléssel és vezényléssel is foglalkozik, valamint a Salzburgi Kamarazenekar Akadémián zenekarban való működésre készítette fel az ifjú zeneművészeket. Hogyan épült egymásra ez a sokféle tevékenység? Debrecenben kaptam alap- és középfokú zenei oktatást, érettségi után a Zeneakadémiára kerültem. Szerencsés vagyok, hogy a legkiválóbbaktól tanulhattam. Perényi Miklós volt a gordonkamesterem. Természetesen én is szólókarrierben gondolkodtam először. 1989 és 2002 között nagyon intenzív koncertéletet éltem külföldön: a 90-es években a Bécsi Filharmonikusok vezető zenészeinek voltam állandó kamarapartnere, Wilhelm Hübner rangidős koncertmester volt legfőbb mentorom. Európa jelentős zenei centrumaiban (Musikverein Bécs, Gasteig és Herkulessaal München, a zürichi Tonhalle, a Madridi Nemzeti Filharmónia, a Gran Teatro de Liceu Barcelonában, La Coruna, Sevilla, Valencia, Isztambul, Prága, Berlin) koncerteztem neves zenészekkel. 2006-ban Japán egyik leghíresebb koncerttermében, a Toppan Hallban debütáltam, 2007-ben ugyanitt Rainer Kußmaullal a Berlini Filharmonikusok koncertmesterével léptem fel. Hummel lemezeim több díjat is kaptak. 1996 óta legfontosabb kamarapartnerem, zenei példaképem és barátom Jürgen Geise, a Mozarteum vonósiskolájának vezető professzora.

Kissé visszaugorva az időben azonban nagy hatással volt a Zeneakadémián érdeklődésem formálódására Simon Albert. Épp, amikor hozzá kerültem, zenekari műhelyt alapított, mely egy leendő zenekari akadémia alapja lehetett volna. Általa kezdtem el foglalkozni kamarazenéléssel és dirigálással is. Elköteleződtem a kamarazenélés, és annak kutatása mellett, hogyan lehet felépíteni egy olyan zenekart, melynek egyéni hangzása van. Régebben minden nagy zenekar saját hangzással bírt, jól fel lehetett ismerni, épp melyik együttest hallja az ember például a rádióban. Mára talán egyedül csak a Staatskapelle Dresden, melynek jól megkülönböztethető hangzásvilága van. Ma kiválóbbnál kiválóbb fiatal pályakezdő művészek vannak, akik gyönyörűen elsajátítják a hangszerükön való játékot, de nem kapnak útmutatást, hogy hogyan kell zenekarban működni. Régebben virágzott a kamarazenélés a házi muzsikálás formájában, s ebből a közegből léptek elő a legnagyobb zeneművészek. Most ez az élő közeg hiányzik, „helyette” van az egyetemi oktatás. Egy zenekari iskolában azonban mindazokra a kihívásokra fel lehet készíteni a fiatalokat, melyek a zenekari játék során várják őket. Ezzel éveket

lehet megspórolni, hogy minél hamarabb professzionális munka folyhasson és a sajátos hangzás alakításával is lehessen foglalkozni egy zenekarban. 2002-től művészeti igazgatója lettem az „Akademie der Klassik Salzburg“ együtteseinek.

A salzburgi várban működő akadémia a város egyik kiemelkedő kulturális intézményévé vált. Az eredményes zenekari - kamarazenei műhelymunka hatására a tagok közül többen jutottak el Európa neves zenekaraiba.

Debrecenben most egy ilyen építkező munka kezdődik?

Ezért térek haza, ez a jelenlegi legnagyobb motivációm. Az életcélom, hogy a fiataloknak megmutassam, nem csak a szólista karrierről lehet álmodni, és hogy milyen kincsek rejlenek a zenekari összjátékban. A Debreceni Egyetemen zajlik majd a tevékenységem egyik fő része: zenekari műhelymunkát fogok irányítani, a kamarazenét megpróbálom főtárggyá alakítani. Gyakorlatilag Magyarország első zenekari akadémiájának megalapítására kaptam most lehetőséget.

A Kodály Filharmonikusokkal is intenzívebbé válik ettől az évadtól a munkája?

A Kodály Filharmonikusokkal folytatódik a közel 13 éve megkezdett munka, mely most kiegészül az egyetemi zenészhallgatók beavatásával a zenekar életébe.

A Filharmonikusokkal végzett tevékenység természetesen csapatmunka lesz Somogyi-Tóth Dániel főzeneigazgatóval és Kollár Imre vezető karmesterrel. Különböző korosztály vagyunk, ez szerencsés felállás, mert más tapasztalatokat hozunk a zenei tanulmányinkból és eddigi munkáinkból is. Én a beszédes játékot képviselem, vagy a hangszeremmel, vagy a zenekarral, amelyikkel együtt dolgozom. A beszédes játékkal pedig el is érkezünk a korszakhoz, mellyel a legszívesebben foglalkozom: a 17. század végétől a 19. század közepéig. Az ebbe eső 150 évben nagyon szép összefüggések vannak, az egymás mellett, után alkotó zeneszerzők egymásból építkeztek. A koncertek műsorával ezekre a finom szálakra igyekszem rávilágítani, valamint a beszédes játékmódra, mely a romantika koráig volt jellemző: ennek mibenlétét is igyekszem majd mindinkább kidomborítani.

Az idei hatalkalmas kamarazenekari sorozat az Akadémia Klasszika nevet kapta. Mire utal a cím? Az akadémia szóval arra utalunk, hogy egy közös érdeklődés nevében hívjuk össze a koncertlátogatókat. Nemcsak egy művet akarunk eljátszani, hanem kapcsolatot szeretnénk kialakítani a közönséggel általa. Beszélgetést kezdeményezni a hallottakról. A klasszika szó pedig az imént említett 150 év klasszikus zenéjére utal: Bachtól, Telemanntól kezdve a Straussokig bezárólag. Ezen belül 2-2 alkalmat szentelünk a barokk mestereknek (Vivaldi, Telemann, Bach) és a bécsi iskolának (Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert), A kamarazene gyöngyszemeiben pedig kitekintünk olyan művek felé, melyek hatalmas felkészülést igényelnek, előadásuk valódi bravúr.

A Kék Duna partján sorozat alkalmával nagyzenekari műveket is vezényel az évadban.

Az elnevezés a Béccsel való kapcsolatomra utal. Bécs a zenei otthonom, az oda kötődő zeneszerzők – köztük különösen Schubert – műveinek az interpretálása nagyon fontos számomra. Nagyon örülök, hogy a programban szereplő szimfóniákat és versenyműveket itthon is bemutathatom a Kodály Filharmonikusokkal és kiváló szólistákkal.

Kik a legfontosabb partnerei hazai művészek közül?

Nemcsak a legfontosabb kamarapartnereim, hanem barátaim is: Berkes Kálmán, Takács Nagy Gábor, Nagy Sándor, Pilz János, Kardos Ildikó és Grünwald Béla, utóbbi kettőjükhöz gyerekkori barátság fűz.

Magánemberként milyen érzés visszatérni a magas hegyek közül az Alföldre? Ausztria hegyei és tavai felülmúlhatatlan látványt nyújtanak. Azonban itt töltöttem a gyerekkoromat, az a táj és a hozzá kapcsolódó lelkület, melyet édesapám a „Bihari táj” című festményével megragadott, a hazám is. A képen én a szürkeséget csodálatos színekkel telinek látom.

KODÁLY FILHARMONIKUSOK:

AKADÉMIAI KLASSZIKA

A BÉCSI ISKOLA 1.

2022. SZEPTEMBER 20. 19:00 u PÁSTI UTCAI ZSINAGÓGA

MŰSOR: Haydn: 45. (fisz-moll, „Búcsú”) szimfónia u Mozart: C-dúr oboaverseny, K. 314 u Schubert: V. (B-dúr) szimfónia, D. 485

KÖZREMŰKÖDIK: Bicskey Gábor – oboa u Kodály Filharmonikusok művészei u VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft

A KAMARAZENE GYÖNGYSZEMEI 1.

2022. OKTÓBER 18. 19:00 u DEBRECENI EGYETEM, AULA

MŰSOR: Mozart: B-dúr szerenád („Gran Partita”) KV. 361 u Mendelssohn: Esz-dúr oktett, op. 20. KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Filharmonikusok művészei VEZÉNYEL: Bényi Tibor JEGYÁR: 1900 Ft

A KAMARAZENE GYÖNGYSZEMEI 2. 2023. FEBRUÁR 28. 19.00 u DEBRECENI EGYETEM, AULA

MŰSOR: R. Strauss: Esz-dúr fúvósszerenád, op. 7. / u Schubert: F-dúr oktett, D 803

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 1900 Ft

A BÉCSI ISKOLA 2.

2023. ÁPRILIS 6. 19.00

u DEBRECENI EGYETEM, AULA

MŰSOR: Haydn 59. (A-dúr, „Tűz“) szimfónia u Mozart: Esz-dúr kürtverseny, KV. 447 u Mozart 25. („Kis”, g-moll) szimfónia, KV. 183

KÖZREMŰKÖDIK: Kállai Tibor – kürt

u Kodály Filharmonikusok művészei u VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 1900 Ft

BAROKK MESTEREK 1.

2023. ÁPRILIS 28. 19.00

u DEBRECENI EGYETEM, AULA

MŰSOR: Telemann: F-dúr szvit (TWV 55: F11) „Alster Echo” u Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 u Vivaldi: „Dorilla in tempe” szimfónia, RV 709 u Vivaldi: „A négy évszak” – E-dúr hegedűverseny („A tavasz”) RV 269 u Vivaldi: g-moll concerto, RV 156 u Vivaldi: d-moll concerto, RV 127 KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei ZONGORÁN ÉS CSEMBALÓN KÖZREMŰKÖDIK: uSomogyi-Tóth Dániel

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 1900 Ft

BAROKK MESTEREK 2. 2023. MÁJUS 5. 19.00

u DEBRECENI EGYETEM, AULA

MŰSOR: Műsor: Telemann: G-dúr szvit (TWV 55:G10) „Don Quichotte” u Bach: D-dúr zongoraverseny, BWV 1054 u Vivaldi: F-dúr szimfónia, RV 137 u Vivaldi: „A négy évszak” –g-moll hegedűverseny („A nyár”) RV 315 u Vivaldi: B-dúr („Conca”) concerto, RV 163 KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Filharmonikusok művészei ZONGORÁN ÉS CSEMBALÓN KÖZREMŰKÖDIK: u Somogyi-Tóth Dániel

VEZÉNYEL: Bényi Tibor

JEGYÁR: 1900 Ft

ZENE-SZIGETKE

Ajánlott életkor: 1–7 év

Mazsolatánc

SZIGET-KÉK TEMATIKUS PARK, VALENTIN-TEREM

(DEBRECEN, NAGYERDEI KRT. 19.)

MŰSOR: Amikor beköszönt az ősz és a szüreti időszak, nálunk

a kis mazsolák táncra perdülnek. A klasszikus hangszerelésű

gyerekdalok, népdalok nemcsak táncra buzdítanak, de a fület is gyönyörködtetik. A zenét és táncot mondókák és versek is kísérik.

KÖZREMŰKÖDIK: Sokszínvirág Zenekar és egy óvodapedagógus

JEGYÁR: felnőtteknek 1500 Ft, gyerekeknek 1000 Ft

Vasárnapi DOBszerda

SZIGET-KÉK, VALENTIN-TEREM

MŰSOR: Tél-farsang-téltemetés. Gyerekdalok, rigmusok, táncok, egy igazi télkergetés kereplővel, nagydobbal és a legizgalmasabb ütőhangszerekkel.

KÖZREMŰKÖDIK: Sokszínvirág Zenekar és egy óvodapedagógus

u a Kodály Filharmonikusok ütőhangszeres művészei

JEGYÁR: felnőtteknek 1500 Ft, gyerekeknek 1000 Ft

Földanya-Ballada, imBOLYGÓ trallala

SZIGET-KÉK, VALENTIN-TEREM

MŰSOR: Amikor a melegedő idő újból kicsalogat minket a természetbe, rácsodálkozunk, milyen szép is a mi bolygónk.

Gyertek és szeressük együtt! Dalokkal, versekkel öleljük szívünkre

a Földet, s táncoljunk kézen fogva egy tisztább jövő reményében!

KÖZREMŰKÖDIK: Sokszínvirág Zenekar és egy óvodapedagógus

JEGYÁR: felnőtteknek 1500 Ft, gyerekeknek 1000 Ft

KODÁLY KÓRUS

KODÁLY KÓRUS

MODERN ART ORCHESTRA

KODÁLY KÓRUS BÉRLET

FÖLSZÁLLOTT A PÁVA

– tisztelgés Kodály Zoltán előtt

2022. november 4. 19:00

Debreceni Egyetem, Aula

KÖZREMŰKÖDIK: u Pocsai Kriszta u Modern Art Orchestra u Kodály Kórus VEZÉNYEL: Fekete-Kovács Kornél u Kocsis-Holper Zoltán JEGYÁR: 1900 Ft

A hangverseny a Modern Art Orchestra 2022 februárjában debütált „Fölszállott a Páva – a Tribute to Zoltán Kodály” című koncertjének debreceni előadása.

A Fölszállott a Páva – a Tribute to Zoltán Kodály a zenekar magyar zeneszerzők előtt tisztelgő sorozatának második része. A repertoárt válogatott Kodály-darabokból és a Modern Art Orchestra zeneszerzőinek kifejezetten ebbe a műsorba komponált szerzeményeiből állította össze Fekete-Kovács Kornél. A koncert felrajzolja a teljes életmű keresztmetszetét: a nagyhatású zeneszerző korai impresszionista darabjaitól a népdalokat feldolgozó kórusművekig. Az eredeti Kodály-

műveket a Kodály Kórus interpretálja. Az instrumentális kompozíciókat a Modern Art Orchestra adja elő. A zenekar vendégszólistájaként Pocsai Kriszta énekel. Fekete-Kovács Kornél és zeneszerző társai – Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, és Subicz Gábor – gyerekkoruktól hozzák magukkal a karéneklés és a népdalok szeretetét. A Modern Art Orchestra tagjai a koncerthez írt kompozícióikban visszanyúltak a Kodály Zoltán által gyűjtött népdalokhoz, így hajtanak főt zeneszerzői és népdalkutatói tevékenysége előtt.

A feledhetetlen élményt ígérő produkcióban a Kodály Kórus és a Modern Art Orchestra 20 muzsikusa áll egyszerre színpadra, felmutatva a múltat és a jelent, Kodály Zoltán kórusműveit és kortárs szerzők műveit egymás mellett.

KOCSIS-HOLPER ZOLTÁN

FEKETE-KOVÁCS KORNÉL

KODÁLY KÓRUS:

PUBLIKUM LAUDE

A Kodály Kórus 2022/2023-as évadában a közönségre helyezi a hangsúlyt: minden bérletes koncertjén a hagyományos előadó – hallgatóság szerepeken túl is kapcsolatot keresve velük. Minden bérletes koncerthez tartozik ezért egy-egy interaktív mozzanat, mellyel a kóruséneklés közelebb kerülhet a hallgatókhoz. Az első ilyen lépés, hogy a közönséget szavazásra buzdítják: válasszák ki a február 17-i Nagy utazás című koncert zenés útvonalát.

A FARSANGI UTAZÁS LEHETSÉGES ÚTVONALAI:

1. Magyarország–Ausztria–Szlovénia–Olaszország

2. Magyarország–Észtország–Norvégia–Izland

3. Magyarország–Ausztrália–Japán–USA

A szavazatokat a klasszpont@kodalyfilharmonia.hu e-mail címre várják november 4-én éjfélig! Szavazni a Kodály Filharmónia Debrecen Facebook-oldalán is lehet.

KODÁLY KÓRUS BÉRLET:

5 hangverseny - 7 500 Ft

FÖLSZÁLLOTT A PÁVA

– tisztelgés Kodály Zoltán előtt 2022. NOVEMBER 4. 19:00

u Debreceni Egyetem, Aula

KÖZREMŰKÖDIK: Pocsai Kriszta

u Modern Art Orchestra

(műv. vez.: Fekete-Kovács Kornél) / Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Fekete-Kovács Kornél és Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

NAGY UTAZÁS

- Válasszák ki Önök zenés turnénk útvonalát!

2023. FEBRUÁR 17. 19:00

u KÖLCSEY KÖZPONT, BÁLTEREM

MŰSOR: A műsort a közönség szavazata határozza meg KÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

PRÍMA PRIMÁK

2023. MÁRCIUS 10. 19:00

u DEBRECENI EGYETEM, AULA

MŰSOR: W. A. Mozart: G-dúr Missa Brevis (Missa No. 1.) KV 49.

u Orbán Gy.:Missa in Do (Missa Prima)

KÖZREMŰKÖDIK: Zemlényi Eszter - szoprán

u Thurnay Viola - alt

u Boros Sándor - tenor u Kósa Lőrinc - basszus

u Kodány Filharmonikusok u Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

„NE FÉLJ, MERT MEGVÁLTOTTALAK”

- Nagyheti hangverseny 2023. ÁPRILIS 5. 19:00

u REFORMÁTUS KISTEMPLOM

MŰSOR: A. Lotti: Crucufixus a 8 H.

u Purcell: Hear my prayer, o Lord

u J. Rheinberger: Esz-dúr mise

u F. Melndelssohn: Aus tiefer Not schrei ich zu Dir

u J. S. Bach: Komm Jesu, Komm / Fürchte dich nicht

KÖZREMŰKÖDIK: Bejan Nicolae - tenor

u Vojevogyina Olga - orgona

u Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft „HÖLGYVÁLASZ”

- hölgyek a zeneművészetben

2023. MÁJUS 12. 19:00

u DEBRECENI EGYETEM, AULA

MŰSOR: Női zeneszerzők, költők alkotásai, hölgyekről és hölgyeknek szóló művek műsoron.

KÖZREMŰKÖDIK: u Kodály Kórus

VEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán

JEGYÁR: 1900 Ft

MŰSOR: u I. Erdei mese u II. A vándormuzsikus

u III. Lakodalom

KÖZREMŰKÖDIK: u Horti Lilla u Schöck Atala

u Szappanos Tibor u Haja Zsolt u Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

u Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)

u Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán) u Szent István Filharmonikusok

VEZÉNYEL: u Antal Mátyás

JEGYÁR: 4400 – 5100 Ft

Mahler A panaszos dal című kantátája komponálásakor az érettségijére készült. „Első művem, amelyben megleltem magamat, egy mese, kórusra, szólistákra és zenekarra: A panaszos dal! Ezt tekintem op. 1-nek” - írta a szerző. A kantáta szövegét egy német mondagyűjtemény alapján Mahler állította össze: a történet gyökere Grimm-mese, Az éneklő csont, melynek főszereplője egy muzsikus, aki az erdőben talált emberi csontból fuvolát farag. Amikor megfújja, a hangszer emberi hangon elpanaszolja, hogy annak a férfinak a testéből származik, akit testvére nyereségvágyból meggyilkolt, hogy megkaparintsa az özvegy királyné kezét és a trónt. A muzsikus az esküvői lakomán felfedi a gaztettet! A mű eredeti, háromtételes változata a szerző halála után huszonnégy évvel, 1935-ben, a bécsi rádióban hangzott el először, az első nyilvános előadásra pedig 1970-ben, Londonban került sor, Pierre Boulez vezényletével, óriási sikerrel. Ez a mostani koncert hatalmas mulasztást pótol, hiszen száznegyvenkét évvel a mű keletkezése után Magyarországon is megszólal A panaszos dal eredeti változata, benne a korábbi előadásokból kimaradt Erdei mese című varázslatos tétellel.

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS:

Klassz Pont (Halköz Üzletház külső-oldalsó utcafront; Debrecen, Simonffy u. 4-6; telefon: +36 20 368 9897)

Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52 518 400, e-mail: info@fonixinfo.hu); Tourinform Iroda (Debrecen, Piac u. 20; telefon: +36 20 450 0506)

Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók!

Támogatóink:

Partnereink:

A Kodály Filharmónia Debrecen,

a Kodály Filharmonikusok és

a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet