BRIAN EDMISTON
Mi az én szerepem? A szerep, a keret és a pozíció a folyamatdrámában Ohio State University (edmiston.1@osu.edu) A drámapedagógia alapvető és bevett fogalma a szerep és a keret, amelyek a folyamatdráma szakirodalmában mindenütt visszaköszönnek. A következőkben annak jelentőségére szeretnék rámutatni, hogy a tanár és a diákok hogyan pozícionálják egymást, amikor drámát használnak. Jobban kedvelem a „dráma-használat” fogalmát, amikor a drámát tanítási célokra alkalmazzuk, mint a „dráma-alkotást”, vagy „-létrehozást”, mivel erősebben hangsúlyozza a drámai forma oktatási céljait. A folyamatráma során a tanár és tanulók nem egyszerűen belemerülnek egy képzeletbeli világba, amely el van választva az ő mindennapi valóságuktól, hanem inkább értelmezik a képzeletbeli világban szerzett tapasztalataikat, jelentést hoznak létre, amelyet aztán összekötnek a mindennapi életükkel, és így a valóságról alkotnak mélyebb megértést. A drámapedagógiai szakirodalomban a szerep és a keret fogalma többnyire a résztvevőknek a képzeletbeli világban elfoglalt szerepére korlátozódik. Tanulmányomban arra szeretnék rámutatni, hogy a szerep, a keret és a pozíció fogalmának nemcsak a dráma fiktív világában, hanem az osztályterem valóságában is figyelmet kell szentelnünk. Szerep Amikor a résztvevők a folyamatdráma során elképzelik, hogy ők most valaki mások, akkor azt mondjuk, szerepbe lépnek. Ugyanakkor az emberek a mindennapi életükben is társadalmi szerepekben vannak, és ezek a (valós, társadalmi) szerepek (Goffman, 1974) a dráma világának képzeletbeli szerepeivel párhuzamosan működnek. Nemrégiben tanárjelölteknek, tanároknak, művészeknek és más szakmából érkezőknek tartottam egynapos képzést, ahol mindannyian felvettük az űrhajósok szerepét egy képzeletbeli
+34
