Egy új kor hajnalán

ISBN 978-615-5318-44-3

011000101

0110011000 011000001

011000101 01110100100

0110000010100

A pénzügyi szolgáltatások piacára belépő „digitális versenytársak” – globális technológiai vállalatok (BigTech cégek) – az általuk kínált digitális fizetőeszközökkel a nemzeti valuták „digitális versenytársait” hozhatják létre, melyek alapjaiban változtathatják meg a ma ismert pénzrendszert. Erre a kihívásra a jegybankoknak is válaszolniuk kell.

01101100101

Évtizedünk a pénzügyi innovációk forradalmi felgyorsulását hozhatja. Az erőforrások utáni hajsza, már a technológiai innovációkra összpontosít. A digitális hullám megváltoztatja világunk működését, melybe a fenntarthatóság és a zöld transzformáció mellett a pénzről való gondolkodás gyökeres megváltozása is beletartozik.

0101100100101

Nagy forradalmak nélkül nem lennénk azok, akik ma vagyunk. A találmányok, társadalmi innovációk, szellemi áttörések mind-mind rendkívül fontosak az emberiség történelmében. Aligha kétséges, hogy a pénz is a legjelentősebb társadalmi innovációk egyike. A pénz mindig jelen volt az ember életében, amióta közösségben él. Ha erőforrásokat cseréltek, akkor a feleknek közös értéket kellett találniuk. Ezt kifejezhette kagyló, kő, dohány, fém, papír vagy akár a mai digitális pénz is.

MNB | EGY ÚJ KOR HAJNALÁN – PÉNZ A XXI. SZÁZADBAN

EGY ÚJ KOR HAJNALÁN – PÉNZ A XXI. SZÁZADBAN

2021

A pénzügyi forradalom évtizedében a jegybankok világszerte vizsgálják a digitális valuták bevezetésének lehetőségét, miközben teljesen átalakult a központi bankok globális szerepe. Néhányan – például a kínai People’s Bank of China vagy a svéd Riksbank - már előrehaladott projekteket is folytatnak a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségei kapcsán. Ezek a fejlesztések segíthetnek bekapcsolni a banki szolgáltatást nem használókat a pénzügyi vérkeringésbe, így a pénzhez való hozzáférés a vállalkozások és magánszemélyek számára nagyon olcsóvá, szuper gyorssá, biztonságossá válhat, és minden eddiginél gyorsabban mozoghat határokon át is. A készpénz pedig ezzel komoly kihívóra találhat.

Egy új kor hajnalán – Pénz a XXI. században

Egy új kor hajnalán – Pénz a XXI. században A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a digitális jegybankpénzről

Egy új kor hajnalán – Pénz a XXI. században A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a digitális jegybankpénzről © Magyar Nemzeti Bank, 2021 Szerkesztette: Banai Ádám és Nagy Benjámin A szerkesztők köszönetet mondanak Matolcsy György Elnök úrnak, Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás Alelnök uraknak a szerkesztés során adott szakmai tanácsaikért.

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 9. www.mnb.hu

Minden jog fenntartva!

Nyomdai előkészítés és kivitelezés: Prospektus Kft. ISBN 978-615-5318-44-3 2021

Tartalom Előszó

Bevezetés

Horváth Balázs István, Horváth Gábor: Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

Szalai Zoltán: A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

Boros Eszter, Horváth Marcell: Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Fáykiss Péter, Szombati Anikó: A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

Felcser Dániel, Kuti Zsolt, Török Gergő: Digitális fordulat a monetáris politikában? – A digitális jegybankpénz monetáris politikai vetületei

137

Boldizsár Anna, Marincsák Kálmán Árpád, Sisak Balázs, Tóth Daniella: A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz? – A digitális jegybankpénz helye a pénzrendszerben

170

Fülöp Zénó, Szakács János, Szomorjai Péter, Varga Balázs, Zsigó Márton: A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

200

Kajdi László, Varga Lóránt: A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

250

—5—

Ádor István, Eigen Péter, Huszár Zoltán, Láda-Hartyáni Zsolt, Szécsiné Kardos Szilvia, Taczmann Róbert: A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései az infrastruktúra és a működés tükrében

285

Csonka András Szabolcs, Danóczy Bálint, Sajtos Péter: A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénz alkalmazásával – Lakossági számlavezetés és az ezen túli lehetőségek

321

Komlóssy Laura, Kovács Blanka, Sándor Soma: A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése a digitális jegybankpénz segítségével

361

Köszönetnyilvánítás

385

Előszó „A pénz olyan, mint valami hatodik érzék; nélküle a többi ötöt sem használhatja az ember teljes egészében.” William Somerset Maugham Nagy forradalmak nélkül nem lennénk azok, akik ma vagyunk. A találmányok, társadalmi innovációk, szellemi áttörések mindmind rendkívül fontosak az emberiség történelmében. Aligha kétséges, hogy a pénz is a legjelentősebb társadalmi innovációk egyike. A pénz mindig jelen volt az ember életében, amióta közösségben él. Ha erőforrásokat cseréltek, akkor a feleknek közös értéket kellett találniuk. Ezt kifejezhette kagyló, kő, dohány, fém, papír vagy akár a mai digitális pénz is. Évtizedünk a pénzügyi innovációk forradalmi felgyorsulását hozhatja. Az erőforrások utáni hajsza már a technológiai innovációkra összpontosít. A digitális hullám megváltoztatja világunk működését, melybe a fenntarthatóság és a zöld transzformáció mellett a pénzről való gondolkodás gyökeres megváltozása is beletartozik. A pénzügyi szolgáltatások piacára belépő „digitális versenytársak” – globális technológiai vállalatok (BigTech cégek) az általuk kínált digitális fizetőeszközökkel a nemzeti valuták „digitális versenytársait” hozhatják létre, melyek alapjaiban változtathatják meg a ma ismert pénzrendszert. Erre a kihívásra a jegybankoknak is válaszolniuk kell. A pénzügyi forradalom évtizedében a jegybankok világszerte vizsgálják a digitális valuták bevezetésének lehetőségét, miközben teljesen átalakult a központi bankok globális szerepe. Néhányan – például a kínai People’s Bank of China vagy a svéd Riksbank – már előrehaladott projekteket is folytatnak a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségei kapcsán. Ezek a fejlesztések

—7—

Előszó

segíthetnek bekapcsolni a banki szolgáltatást nem használókat a pénzügyi vérkeringésbe, így a pénzhez való hozzáférés a vállalkozások és magánszemélyek számára nagyon olcsóvá, szuper gyorssá, biztonságossá válhat, és minden eddiginél gyorsabban mozoghat határokon át is. A készpénz pedig ezzel komoly kihívóra találhat. A digitális jegybankpénz, a mesterséges intelligencia és számos egyéb technológiai innováció fejlesztése és alkalmazása kapcsán jelenleg Kína élen jár, ezért a 2020-as évtized is Ázsiaé lehet. Itt az ideje, hogy a pénzügyi rendszer megújitásában Európa is megtalálja saját megoldásait. Századunk három nagy kihívására – geopolitika, technológia és pénz – az ad jó választ, aki mind a háromra jól válaszol. Aki a pénzügyi forradalomból kimarad, az a másik kettőt is elveszíti. Matolcsy György

—8—

Bevezetés Általában a digitalizációról, digitális jegybankpénzről Világunkat az egyik legjelentősebb mértékben formáló megatrend a digitalizáció, amelynek világszerte hatalmas lökést adtak a koronavírus-járvány következményei. Az otthoni munkavégzés, a digitális oktatás, vagy az online bevásárlás – csak, hogy néhány példát említsünk – mindennapjaink részévé váltak. Ahogy az élet számos területén, úgy a pénzügyekben is egyre növekvő mértékben terjednek a digitális megoldások. Ez a tendencia már az elmúlt években jellemző volt, amit felgyorsított a 2020-as különleges esztendő. A 21. század kihívásai mind a hagyományos pénzügyi intézményeket, mind pedig a nemzeti fizetőeszközöket is érintik. A hagyományos pénzrendszerrel szemben a pénzügyi szolgáltatások piacára belépő „digitális versenytársak” jelentenek alternatívát. Az új szereplőként megjelenő globális technológiai vállalatok – BigTech cégek – hatalmas felhasználóbázisukra, ügyfeleikről összegyűjtött, átfogó és részletes információikra, illetve tőke- és technológiai erejükre támaszkodva versenyképesek tudnak lenni a tradicionális pénzügyi intézményekkel szemben. Emellett ezen szereplők az általuk kínált digitális fizetőeszközökkel a nemzeti valuták „digitális versenytársait” hozhatják létre, melyek nagymértékű lefedettség és széleskörű használat esetén alapjaiban változtathatják a meg a ma ismert pénzrendszert. Kérdés, hogy a fizetési rendszerben újonnan megjelenő szolgáltatások hordoznak-e kockázatot a monetáris politika hatásossága, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a fogyasztói érdekek érvényesíthetősége és a nemzeti fizetési rendszerekbe vetett társadalmi bizalom megőrzése tekintetében. Mi lehet a megfelelő válasz a pénz digitalizációjának kihívásaira jegybanki oldalról?

—9—

Bevezetés

A világ jegybanki vezetőitől egyre többet hallunk a digitális jegybankpénzről (DJBP), mint a kihívás lehetséges megoldása. Néhány jegybank – például a svéd Riksbank vagy a kínai People’s Bank of China – már előrehaladott projekteket is folytat a területen. Ezek a fejlesztések több előremutató célt is szolgálhatnak: segíthetnek bekapcsolni a banki szolgáltatásokhoz hozzá nem férőket a pénzügyi vérkeringésbe, támogathatják a készpénz visszaszorítását, illetve annak kiszorulása esetén is széleskörben elérhető, kockázatmentes fizetőeszközt biztosíthatnak. A digitális jegybankpénz koncepciója egy olyan pénzforma létrehozásán alapszik, amely a pénz évszázadok óta betöltött funkciói és a modern kori digitalizáció adta lehetőségek fúziójaként áll elő. A készpénzhez hasonlóan a jegybank által kibocsátott, ebből következően teljesen kockázatmentes, ugyanakkor digitális így egyszerűen, kényelmesen és gyorsan használható (1. ábra). Emellett a további paraméterek kialakításában jelentős mozgástér állhat rendelkezésre a potenciális bevezetés céljához illeszkedően a hozzáférők köre, a pénzforma anonimitása, a hagyományos pénzügyi intézmények szerepe, illetve a pénzrendszer technológiai működése tekintetében.

— 10 —

Bevezetés

1. ábra: A különböző pénzformák rendszere Digitális

Jegybank által kibocsátott

Internetes pénzek Bankbetét

Jegybanki tartalék és elszámolási számla

Jegybanki letéti számla

DJBP (csak korlátozott partnerkör részére)

DJBP (univerzálisan elérhető) Készpénz

Széleskörű elérhetőség

Közösségi pénzek

Virtuális pénzek

Peer-to-peer

Forrás: Bech, M.–R. Garratt (2017). Megjegyzés: A jegybanki letéti számla azt az esetet jelöli, amikor nem banki szereplők is elhelyezhetnek betétet a jegybanknál. Az internetes pénzek a különböző internetes játékokban vásárolható, de csak a játékon belül elkölthető pénzeket jelentik.

A 2010 utáni gazdaságtörténeti jelentőségű időszak sikereinek egyik lagnagyobb tanulsága az, hogy a nagy gazdaságpolitikai fordulatok kulcsa az újszerű eszközök és a kreatív innováció megismerésében és hatékony felhasználásában rejlik1. Ez a tanulság érvényes a pénz terén is: a 2013 után elindított pénzpolitikai fordulat eredményeit csak úgy tudjuk megőrizni, és lehetőség szerint még magasabb szintre emelni, ha a kellő óvatósság mellett, nyitottsággal állunk a digitalizáció hozta pénzügyi innovációkhoz.

A 2010 utáni költségvetési és pénzügyi stabilizációról, valamint a jegybanki politika reformjáról lásd bővebben Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének 2. kiadását.

— 11 —

Bevezetés

Korábbi tanulmányunk2 alapján a fizetési módok éves társadalmi költsége a GDP közel 1,5 százalékát teszi ki. Ebből társadalmi szinten száz milliárd forint körüli erőforrás felhasználást lehetne megtakarítani, ha a fizetési módok használata a korszerűbb, a készpénzt sokkal kevésbé, a papíralapú megoldásokat pedig egyáltalán nem használó fizetési szokások irányába tolódna el. A feladatunk tehát megismerni és felfedezni mind a lehetőségeit, mind a veszélyeit, azoknak az új, digitális megoldásoknak, amelyek a következő évtizedekben alakítják majd a ma ismert pénzrendszert. A téma kiemelt jelentőségére tekintettel az MNB egy átfogó tanulmánykötetben összegzi a digitális jegybankpénzhez kapcsolódó elméleti megfontolásokat, a legfontosabb gyakorlati kérdéseket és az eddig összegyűlt nemzetközi tapasztalatokat. Bemutatjuk az új eszköz esetleges létrehozása mögött álló motivációkat és az új pénzforma adta lehetőségeket, ami akár alapjaiban változtathatja meg a pénzrendszert. Tartalomismertető Az első tanulmány azt mutata be, milyen következményei vannak, ha egy ország nemzeti és nemzetközi fizetéseinél használt elszámolási eszköze nem hazai kibocsátásúvá válik. A BigTech cégek már ismert platformjaira, digitális ökoszisztémáira építhető elszámolási rendszerek elterjedési lehetőségeiből, valamint egyes országok klasszikus dollarizációs tapasztalataiból kiindulva körülírunk egy újszerű fogalmat, a digitális dollarizációt. A második tanulmányban három fő elemzési keretet ismertetünk, és bemutatjuk, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése mellett milyen érvek szólhatnak az eltérő keretekben. Bemutatjuk, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a jegybankok azáltal, hogy

Dr. Turján A.–Divéki É.–Keszy-Harmath Z.–Kóczán G.–Takács K. (2011): Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése.

— 12 —

Bevezetés

magánszereplők változatos formában, növekvő számban kínálnak fizetési alternatívát a hagyományos jegybankpénzzel szemben, illetve, hogy a lehetséges alternatív digitális jegybankpénz-megoldások közül melyiket, milyen esetben lehet érdemes választani. A digitális jegybankpénzben rejlő potenciál évek óta foglalkoztatja a világot, és 2020-ra Kína került a legközelebb ahhoz, hogy a koncepciót a gyakorlatba is átültesse. A digitális renminbi tesztelésének megkezdésével egyre több részlet válik ismertté a kínai pénzügyi innovációról, a harmadik tanulmányban a világpénz jövőjét értékeljük. A közvetlen fizetésre alkalmas, centralizált e-RMB az elmúlt évtizedek legkomolyabb kihívását testesíti meg a dollár és az Egyesült Államok hatalmi pozíciója szempontjából. A digitális jegybankpénz bevezetéséről való egyre komolyabb gondolkodást a technológia fejlődésén kívül alapvetően az elektronikus fizetések terjedése, illetve a fizetési rendszerekben fennálló anomáliákat kezelni kívánó privát megoldások megjelenése katalizálta. Az, hogy mely ország milyen módon vezeti be, azonban merőben eltérő lehet. A negyedik tanulmány bemutatja és rendszerezi azokat a közpolitikai, közgazdaságtani és technológiai megfontolásokat, amelyeket egy digitális jegybankpénz bevezetéséről szóló döntéskor számba kell venni. A digitális jegybankpénz bevezetése azt jelenti, hogy a jegybank hozzáférést enged a nem pénzügyi szereplők számára a mérlegének eszköz- vagy forrásoldalához, vagy akár mindkettőhöz. Az ötödik tanulmány azt mutatja be, hogy ha a digitális jegybankpénzt kamatozó eszközként valósítja meg a jegybank, akkor egy új monetáris politikai eszköz állna a rendelkezésére, amivel a pénzpiacok áthidalásával, közvetlenül képes befolyásolni a nem pénzügyi szereplők magatartását. A technológiai fejlődés eredményeként mára a digitális megoldások kényelmes és biztonságos alternatívát nyújtanak a készpénzhasználattal szemben, ami elősegítheti a digitális jegybankpénz sikeres bevezetését. A hatodik tanulmányban bemutatjuk, hogy

— 13 —

Bevezetés

a készpénzkereslet mely motivációit csökkentheti a digitális jegybankpénz megjelenése, és ez alapján helyettesítője, vagy kiegészítője lehet-e a bankjegyeknek. A digitális jegybankpénz bevezetése a pénzügyi stabilitásra is pozitív hatást gyakorolhat, többek között a pénzügyi rendszer versenyképességének fenntartásával és egy kvázi kockázatmentes digitális fizetési eszköz elérhetővé tételével a reálgazdasági szereplők számára. Ugyanakkor az új rendszer jelentősen átalakíthatja a banki üzleti modelleket. A hetedik tanulmány az ezzel együtt megjelenő újszerű banki és rendszerszintű kockázatok bemutatásával foglalkozik. A nyolcadik tanulmányban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy pénzforgalmi szempontból milyen célok és jövőbeli fejlődési szcenáriók esetében lehet indokolt a digitális jegybankpénz bevezetése; másrészt áttekintjük, hogy a magyar lakossági-vállalati pénzforgalom jelenlegi helyzetében, mely célok lehetnek relevánsak számukra is; emellett bemutatjuk, hogy a lehetséges működési modellek milyen hatással lehetnek a pénzforgalmi piacra. A hagyományos infrastruktúrák és a jövő informatikai megoldásainak vizsgálatakor a legfontosabb szempontok a megbízhatóság, a tranzaktálási sebesség és a költséghatékonyság. Az üzleti modell kiválasztásánál figyelembe kell venni a leendő felhasználók igényeit, és meg kell tervezni a jegybank és a pénzforgalom szereplői közötti együttműködést is. A kilencedik tanulmány a működési modell és az azt kiszolgáló technológiai megoldás kiválasztásának szempontjait és a jegybank új feladatainak ellátásához szükséges infrastrukturális és személyi feltételek kialakításának lehetőségeit járja körül. A tizedik tanulmány részletesen bemutatja a lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz bevezetés nemzetközi szinten felmerült lehetséges társadalmi céljait, valamint azokat a főbb nemzetközi példákat, ahol megindult a gondolkodás egy ilyen keretrendszer bevezetéséről az egyes közpolitikai célok mentén.

— 14 —

Bevezetés

Ezt követően pedig a koncepcionális kereteket felvázoló fejezet megállapításait és tervezési struktúráját is alapul véve bemutatja egy lakossági, pénzügyi bevonódást célzó digitális jegybankpénz keretrendszer tervezési aspektusait. A tizenegyedik tanulmányban egy lehetséges kkv fókuszú digitális jegybankpénz várható tervezési és működési aspektusait mutatjuk be. Az alacsony költségekkel járó, egyben biztonságos alternatív hitelezési csatorna digitális jegybankpénz formájában hozzásegítheti a gazdasági növekedés szempontjából fontos kkv szektort a pénzügyi ciklusokon átívelő fejlődési potenciál kiaknázásához.

Felhasznált irodalom Bech, M.–R. Garratt (2017): Central bank cryptocurrencies, BIS Quarterly Review, September 2017 Matolcsy György (2020): Egyensúly és növekedés – 2. kiadás. A Magyar Nemzeti Bank szakkönyvsorozata, Budapest, 2020. Elérhető: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/ mnb-szakkonyvsorozat/egyensuly-es-novekedes-2-kiadas Dr. Turján A.–Divéki É.–Keszy-Harmath Z.–Kóczán G.–Takács K. (2011): Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése. MNBtanulmányok 93., https://www.mnb.hu/letoltes/mt93.pdf

— 15 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra Horváth Balázs István – Horváth Gábor A tanulmányban azt mutatjuk be, milyen következményei vannak, ha egy ország nemzeti és nemzetközi fizetéseinél használt elszámolási eszköze nem hazai kibocsátásúvá válik. Ehhez röviden segítségül hívjuk a jegybankok létrejöttének történeti körülményeit, amiből többé-kevésbé letisztultan látszanak azok a szempontok, amelyek meghatározóak egy gazdaság monetáris értelemben vett szuverenitásának és stabilitásának megteremtésénél. Bemutatunk néhány példát arra nézve, amikor egyegy ország saját konvencionális valutája fokozatosan eljelentéktelenedett, átvette annak helyét egy meghatározóbb külföldi deviza (dollarizáció).3 Ezt követően felvázoljuk a BigTechként emlegetett – mai társadalmi és gazdasági viszonyainkba érzékenyen beleérő – cégek lehetséges globális pénzalternatíváinak felvehető formáit és ezek jelentőségét a jelenlegi pénzügyi rendszer átalakulását illetően. A BigTech cégek már ismert platformjaira, digitális ökoszisztémáira építhető elszámolási rendszerek elterjedési lehetőségeiből, valamint egyes országok klasszikus dollarizációs tapasztalataiból kiindulva körülírunk egy újszerű fogalmat, a digitális dollarizációt. Ennek egyik fontos következménye lehet, hogy az egyes nemzetállamok monetáris politikai szuverenitása sérül, mivel a domináns pénz szerepét egyre inkább egy vagy több globális digitális alternatíva (pl. Libra) veszi át. A tanulmány fő hipotézise, hogy a megjelenő globális pénzalternatívákra egy potenciális válasz a digitális jegybankpénz létrehozása és elfogadtatása a társadalom minél szélesebb rétegeivel, tranzakciószámot és volument tekintve egyaránt.

Elsősorban nem a tudatosan választott, valutaövezethez történő csatlakozásról beszélünk a fogalom használatakor.

— 16 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

1. A pénz mint elszámolóeszköz jelentősége a történelem során A jegybankok eredete a széles körű elszámolásra használt, legmagasabb minőségű pénzügyi kötelezettségek kibocsátásához kapcsolódik a történelemben. Egy jellemző félreértés a jegybankolás kezdetével kapcsolatban, hogy az a svéd vagy angol jegybankokkal kezdődött. Bindseil (2020) megmutatja, hogy a konvencionális kamatpolitikától ugyan eltérő, de közcélú jegybanki funkciókat már a 16. században elláttak intézmények Velencében, Amszterdamban és Hamburgban. Potter (1650) definíciói alapján a jegybankok egyik legfontosabb funkciója, hogy a legmagasabb minőségű pénzügyi kötelezettséget legyenek képesek kibocsátani, amelyet széles körben használnak elszámolásra az adott birodalom gazdasági szereplői.4 Sok esetben ezt törvénnyel is megerősítették, ahogy ezt Knapp (1905) is kifejtette a pénz állami elméletéről szóló írásában. Knapp kiinduló állítása, hogy a pénz az állam által jött létre, ezért a lényege és valós elmélete nem a gazdaság, hanem a jog körébe tartozik (Bánfi, 2015). Ezzel összhangban áll, hogy a pénz születése nem a barterből indult, hanem sokkal inkább egyidejű lehet az első államformák, birodalmak, civilizációk szervezéséhez szükséges központi hatalmak megszilárdulásával (lásd Hart, 2005, Graeber, 2011). Az ún. belső pénzek megjelenésével a végső elszámolási eszköz, a külső pénz jelentősége is megnövekedett. Amikor a tranzakciókban az érintett felek egymás tartozásait pénzként kezdik el használni, akkor beszélhetünk belső pénzről. Ezt természetes folyamatként is láthatjuk a pénz fejlődése során (Kiyotaki–Moore, 2002), amit a reálgazdasági tranzakciók számának növekedésével járó likviditási igény hívott életre, és a középkor végén elterjedőben lévő kettős könyvelésű mérlegtechnika egyre inkább lehetővé tett. A belső pénzek stabilitása azonban a külső pénztől

Idézi Bindseil (2020) a jegybankolás rehabilitációjáról szóló könyvében.

— 17 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

nagyban függ, ahogy azt a mai pénzügyi rendszer is mutatja (Huber, 2017). A bankbetétek – amiket jelenleg pénzként használunk, és egyre nagyobb mértékben dominálják a monetáris aggregátumokat – a bankok tartozásai, belső pénznek tekinthetőek (1. táblázat). A bankok közötti elszámolások azonban jegybankpénzben történnek: korábban giro-betétek és készpénz, ma leginkább jegybanki számlapénz, likviditás formájában. Ennek stabilizáló hatását5 a pénzügyi és monetáris folyamatokra nézve már igen korán, 1401-ben Barcelonában, 1407-ben Genovában, 1580-ban Nápolyban vagy a 16. századi Velencében felismerték, például amikor a Banco di Rialtót alapították a maihoz hasonlatos jegybanki mandátumokkal (Roberds–Velde, 2014).

A belső pénzek – privát tartozások – a kibocsátó intézmények eszközoldalának minőségének függvényében tekinthetőek stabilnak önmagukban. A hitelezés túlzott felfutásával azonban a bankok mérlegei prociklikusan épülnek fel, a hitel és a – belső – pénzállomány növekedési dinamikája meghaladja a reálgazdaságét (boom időszakok). Ezeket jellemzően – akár drasztikus mértékű – visszaesés követi, amikor a hitelezés befagy, és a bankrendszer számtalan csőddel szembesülve likviditási és szolvenciazavarokkal küzd (bust időszak). Azonban elengedhetetlen a pénzügyi rendszer működéséhez, a pénzforgalom biztosításához egy közmegegyezés szerint bizalmat élvező, végső elszámolási eszköz jelenléte. A szabad bankolás időszakában a 19. század Amerikájában és Nagy-Britanniában számtalan bankpánikot követően – Ricardo közreműködésével – megszületett először az 1844-es Peel törvény, majd rá fél évszázadra az USA-ban is – ugyan magánintézmények, de – megalapították a Federal Reserve-t, amely egy időre stabilabbá tette a pénzt.

— 18 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

1. táblázat: A belső és külső pénz eltérő jellemzői Belső pénz

Külső pénz

Privát szereplőhöz kapcsolódik

Uralkodó, állam vagy jegybank legitimálja

Pénzügyi kötelezettség, tartozás

Nemesfémtartalma vagy törvényi kötelme van

Fedezete csupán részleges tartalékolású

Magas minőségű, végső elszámolási eszköz

Hitelezésen keresztül teremthető

Szuverén módon jöhet létre

Forrás: EKB (2015) alapján a szerzők saját szerkesztése.

Az elmúlt 500 évben a jegybankok egyrészt az elérhető legmagasabb minőségű, végső elszámolást elősegítő pénzeszköz kibocsátói lettek, másrészt jellemzően rendelkeztek valamilyen közcélú mandátummal, ami a szuveréntől eredeztethető. A jegybankok az elmúlt néhány száz évben jellemzően hatékonyabbá és biztonságosabbá tettek egy-egy területet pénzügyi tekintetben, elsősorban a privát belső hitelpénzek okozta instabilitást és kiszámíthatatlanságot csökkentve. Eleinte számlavezetésen keresztül, ún. giro betétekkel segítették az elszámolásokat, később anonim, bárki számára hozzáférhető bankók kibocsátásával segítették a gazdaság szereplőit. Hatékony és megbízható elszámolási rendszerek nélkül minden egyéb piac vagy intézmény felépülése is feltehetően nehézkesebb lett volna. Ezen felül a terület uralkodóját vagy az államot is segítették céljai elérésében, akár direktben pénzteremtésen keresztül,6 akár kamat- és árfolyampolitikájukon keresztül. A jegybankok mandátumainak kijelölése – annak közcélúsága – törvényben rögzül, privilégiumaikkal egyetemben. A kétszintű bankrendszerekben a központi bank a szuverenitás monetáris lába.

Pl. a Bank of England háborús időkre fenntartott Ways&Means overdraft eszköze, amit legutóbb 2020 áprilisában vetettek be, segítve a brit kincstár likviditását (OMFIF 2020). A kincstár átmeneti jelleggel ugyan, de hozzáférést kapott a jegybanki folyószámla-hiteleszközhöz, annak érdekében, hogy a hirtelen fellépő likviditásigény ne vezessen piaci zavarokhoz (Bank of England, 2020). A 2008-as krízis idején ez az elérhető összeg közel 20 milliárd font sterlingre is rúgott, míg jelenleg 0,4 milliárd alatti a megnyitott overdraft keret.

— 19 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

Monetáris függetlenség és társadalmi stabilitás Háborús időszakokban az országok egymás papírpénzeinek hamisításán keresztül komoly károkat okoztak egymásnak. A britektől függetlenedni kívánó amerikai Kontinentális Kongresszus 1775-ben egy Continental nevű papírpénz nyomtatása mellett határozta el magát, ami a brit érmék mellett kezdett forgalomba jönni az egyes államok ratifikációját követően. A Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltása után a Kongresszus kötelezővé tette annak elfogadását, Washington pedig börtönbe vethetett embereket, akik megtagadták azt. Ekkor a papírpénz még csak mintegy 5 százalékos diszkonttal forgott a nemesfém érmékkel szemben. Azonban a britek szinte azonnal a Continental hamisításába, annak nyomtatásába és elértéktelenítésébe kezdtek, hogy a függetlenedési folyamat monetáris lábát aláaknázzák, és 5-6 év alatt a Continental valóban névértékének csupán ezredét érte (Zarlenga, 2003). Azonban addigra a Kontinentális Hadsereg – francia segítséggel – megvívta döntő ütközetét Yorktownban, majd a függetlenné váló Egyesült Államok visszatért a nemesfémalapú pénzrendszerre, hogy helyreállítsa az addigra megtépázott gazdasági bizalmat. A francia assignata vagy a kínai fabi kevésbé szerencsés következményekkel estek áldozatul a nemzetközi politikai szándéknak. Az assignatát a francia forradalom évében kezdték el nyomtatni, fedezete az egyháztól elkobzott földek voltak a Nemzetgyűlés elképzelése szerint. Az első két évben még vásárlóereje 80 százalékát képes volt tartani, azonban – adóbevételek nélkül – az elharapódzó forradalom képviselői egyre több európai országgal kerültek háborús konfliktusba, és assignatanyomtatásba kezdtek. Tempójuk azonban meg sem közelítette a Londonban 400 fővel operáló assignatahamisítókét, akik végül kétszer annyi hamis assignatával árasztották el a kontinenst, mint a hivatalosan forgalomban

— 20 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

lévő mennyiség. Napóleon egyeduralmának érkezésével létrejött a Banque de France, amely aranystandard rendszerrel stabilizálta a franc-t. A kínai fabi papírpénz 1935-ben került bevezetésre a nemrég alakult Kínai Köztársaságban. Japán mandzsúriai agresszióját követő teljes megszállás azonban felemésztette a fabiba vetett bizalmat, annak háborús költségvetést finanszírozó túlzó nyomtatása hiperinflációhoz, és végső soron pedig a taiwani kiűzetéshez és a Kínai Népköztársasághoz vezetett (Ku, 2014). Már az 1800-as évek előtt létrejött jegybankok is folytattak bizonyos jellegű monetáris politikát. Elsősorban a magas minőségű külső pénz mint végső elszámolási eszköz társadalmi használatra történő megteremtése és stabilitásának megőrzése volt a mandátumuk, ami jellemzően az alapító chartáikban is megtalálható. Másodkörben ennek a pénznek, ha szükséges volt, nemesfém konvertibilitást biztosítottak, annak árfolyamát pedig egyértelműen meghatározták és stabilan tartották. Harmadrészt a mérlegük nagyságán keresztül kellően rugalmasan alkalmazkodtak az aktuális gazdasági körülményekhez, éven belüli szezonalitást vagy fizetési mérleg fluktuációkat kezelve. Negyedikként pedig megmutatható, hogy diszkrecionálisan expanzív vagy restriktív monetáris impulzusokat adtak a gazdaságnak vagy a pénzügyi rendszernek, leginkább az első két funkció biztosítása érdekében. Azonban a mai konvencionálisnak tekinthető kamatpolitikát ezek az intézmények nem gyakorolták, mivel legtöbbüknek az alaptörvényben rögzített kamatszinttel kellett működnie (Bindseil, 2020). A jegybankoknak korábban is univerzális kihívásokkal kellett küzdeniük az elmúlt századokban. Talán az egyik legfontosabb, adott szuverenitási egységen belülről érkező kihívás a jegybanki függetlenség gondolatához, valamint a nem demokratikus, technokrata működési módhoz kapcsolódik. A jegybanki függetlenség gondolata szintén a középkorba nyúlik vissza, és az állammal

— 21 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

mint „szponzorral/tulajdonossal” való ambivalens viszonyt fejezi ki. Ugyan az alapító okiratok mindenhol közcélú intézményként fektetik le a jegybankok alapjait, mégis állandóan visszatérő frontja a közpolitikai-filozófiai vitáknak, hogy meddig terjedhet az állam befolyása a jegybankokra.7 Az átláthatóság és elszámoltathatóság sem mindig adott a jegybankok esetében, így a demokratikus államformák alapértékeinek sem képesek feltétlenül megfelelni. A legerősebb kihívást azonban mégis az jelentette, amikor az általuk kibocsátott pénz fokozatosan elvesztette penetrációját és jelentőségét egy külföldi pénzzel szemben.

2. A nemzeti valuta kiszorítása – a dollarizáció folyamata és történelmi példái A monetáris szuverenitásra klasszikusan leginkább veszélyt jelentő jelenség a dollarizáció folyamata. A modern pénzrendszerek működésében az erősebb, több bizalmat élvező, széles körben elterjedt nemzetközi valuták kiszoríthatják a saját nemzeti valutákat, amit – a domináns amerikai dollárral kapcsolatos tapasztalatok nyomán – dollarizációnak nevez a szakirodalom. A dollarizáció során a nemzeti valuta szerepét egy általában gazdaságilag fejlettebb ország fizetőeszköze veszi át. A lokális pénznem szerepvesztésével a jegybank mozgástere is szűkül, elveszítheti a kontrollt a monetáris aggregátumok és a kamatszint felett is. Az adott ország elveszti ezzel monetáris értelemben vett szuverenitását: nem képes kamat- és árfolyampolitikájával befolyásolni a gazdasági szereplők döntéseit, de ezeken felül – talán legfontosabb szempontként – elveszíti a pénzteremtés képességét is. John Law vagy Alexander Hamilton inkább a közérdek szem előtt tartása mellett tört lándzsát, míg Ricardo jellemzően a túlzott állami befolyásszerzés ellen kardoskodott a 19. században, ugyanakkor a privát banki készpénzteremtéssel szembehelyezkedett. Lásd ezzel kapcsolatban a Currency és Banking School vitáját pl. Laina és Goodhart között.

— 22 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

Bár a dollarizáció már korábban is előfordult, jelentős mértékben a huszadik század végén terjedt el. A dollarizáció folyamatának fő motivációit tekintve megkülönböztethető betétalapú és carry-trade alapú dollarizáció (Geng, Scutaru és Wiegand, 2018). A betétalapú dollarizáció során a lakosság a helyi valutában való bizalomvesztés hatására betéteit nagyrészt külföldi valutában tartja. A devizahelyettesítés ezen formája általában olyan országokban ért el nagy mértéket, ahol nagyfokú infláció vagy gazdasági instabilitás volt tapasztalható (Vígh-Mikle, Zsámboki, 1999). A lokális valuta ilyen helyzetben nem tudja betölteni a vagyoneszköz funkcióját, így nem alkalmas megtakarítási eszköznek, ennek következtében pedig a lakosság egy külföldi fizetőeszközben kezdi el képezni a megtakarításait, emellett a tranzakciók is fokozatosan átterelődnek arra a fizetőeszközre. Drasztikus esetben a helyi valuta elvesztheti elszámolási funkcióját is, az értéke annyira instabillá válhat, hogy a preferált fizetőeszközzé is a külföldi valuta válik, így a tranzakciók többségét is abban bonyolítják már le. Dollarizáció megtörténhet formálisan is, amennyiben az ország – akár egy már végbement informális dollarizációt követően – hivatalos fizetőeszközeként vezeti be egy másik állam valutáját. A carry-trade alapú dollarizáció során viszont a háztartási és a vállalati szektor elsősorban a külföldi valuta hazainál alacsonyabb kamatszintjének hatására devizában kezd eladósodni, ami a nyitott devizapozíció létrejötte miatt pénzügyi stabilitási kockázatot jelent (Geng, Scutaru és Wiegand, 2018). Fontos különbség, hogy míg a betétalapú dollarizációhoz általában a nemzeti fizetőeszközben való súlyos bizalomvesztés szükséges, a devizahitelezés elterjedése ennél kevésbé drasztikus gazdasági helyzetekben is előfordulhat a megfelelő prudenciális intézkedések hiányában. A dollarizáció mindkét formájáról elmondható, hogy a helyi fizetőeszköz szerepvesztésével a nemzeti monetáris politika transzmissziója is gyengül. A főáramú közgazdaságtan sokáig főként a jelenség kedvező hatásait hangsúlyozta a fejlődő országok számára a betétalapú dollarizáció esetében. Hiperinflációs környezetben a valutaárfolyam folyamatos gyengülése mellett a nagymértékű vagy akár — 23 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

teljes dollarizáció az elértéktelenedő hazai valuta szerepének csökkentésével támogathatja az infláció mérséklődését, és ezzel stabilizáló hatást fejthet ki. Hosszú távon a legjelentősebb gazdasági előnye a tranzakciós költségek csökkenése lehet (Alesina-Barro, 2001), amennyiben a kereskedelmi partnerek is az adott pénznemet használják az elszámolások lebonyolítására. További előny lehet a finanszírozási költségek csökkenése (Cohen, 2000) a fejlettebb ország alacsonyabb finanszírozási kamatainak átgyűrűző hatásán, valamint a kockázati prémium mérséklésén keresztül. A dollarizáció előnyeiért cserébe azonban a nemzetállam lemond monetáris politikai szuverenitásáról. Az önálló monetáris politika hiánya, azaz a kamat- és árfolyampolitika elvesztése jelentősen csökkenti egy ország gazdasági sokkokra való válaszadási képességét. A jegybanki szerepkör csökkenése felerősíti a pénzügyi szektor sérülékenységét (Mecagni és társai, 2015), amely reálgazdasági következményekkel is járhat. A dollarizáció egy szignifikáns következménye, hogy a folyamat visszafordítása rendkívül nehéz, a közgazdászok sokáig szinte lehetetlennek gondolták a de-dollarizációt, azaz a monetáris értelemben vett függetlenség visszanyerését (Jameson, 2003). A következményeket és a lehetséges hatásokat mérlegelve több ország is a formális dollarizáció mellett döntött, azonban több esetben is jelentős mértékű dollarizáció tud végbe menni állami szándék nélkül, vagy annak ellenére. Vannak precedensek a de-dollarizációra is, a sikeres stratégiák legfőbb elemei általában a makrogazdasági stabilizáció mellett a nemzeti valutában való megtakarítás ösztönzése és az abban való bizalom helyreállítása, valamint prudenciális lépések, amelyekkel csökkenthető a külföldi devizában történő hitelezés (Mecagni és társai, 2015). Sikeres de-dollarizációt tudott végrehajtani például Lengyelország és Izrael8 a fenti metódusok használásával.

Izraelben az 1980-as évek elején zajlott a dollarizáció folyamata, ott is a magas infláció és a helyi valutában való bizalomvesztés párosa miatt.

— 24 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

A régiós országok közül Lengyelország az elmúlt évtizedek során két alkalommal is szembesült a dollarizáció kihívásaival. Az 1980-as években a tervgazdaság piacorientált reformjai magas inflációval jártak, ami a pénzügyi korlátozások enyhülésével párhuzamosan érdemi dollarizációhoz vezetett (Sahay és Vegh, 1995). A korai reformerek közé tartozó Lengyelországban az 1980-as évek végén mind az infláció, mind a dollarizáció mértéke meghaladta a legtöbb tranzíciós gazdaságban jelentkező szintet. A nagyfokú bizonytalanság miatt az évtized végére a lengyel lakosság bankbetéteinek megközelítőleg csak 20 százalékát tartotta złotyban, a betétek nagy része pedig dollárban volt denominálva (Mecagni és társai, 2015). Lengyelország ugyanakkor gyors makrogazdasági konszolidációval, és az árfolyam stabilizálásával helyre tudta állítani a bizalmat a nemzeti valutában, így éveken belül drasztikus mértékben vissza tudta szorítani a dollárbetétek állományát. A de-dollarizációs stratégia részét képezte a kedvező kamatozású złoty kötvények kibocsátása is, amely növelte a pénznem vonzerejét megtakarítási eszközként. A pénzügyi liberalizáció folytatódása, valamint a fejlett országok valutájához képest jelentős kamatkülönbözet később – hazánkhoz hasonlóan – Lengyelországban is a devizahitelezés felfutásához vezetett, amely a dollarizáció carry-trade alapú formája. A devizahitelezés nagymértékű elterjedése egy nemzetgazdaság egészében minden érintett szereplő számára kockázatot jelent (Kolozsi, Banai és Vonnák, 2015). Lengyelországban jelenleg is több tízezer per zajlik a bíróságokon a frankhitelekről az adósok és a bankok között. Több ország esetében is a kezdetben a lakosság körében elterjedő dollarizációt követően az állam a formális dollarizáció mellett döntött. Például Ecuador esetében a lakosság a felerősödő inflációs folyamatok és az ecuadori sucre folyamatos gyengülése miatt az 1990-es évek végén elkezdte dollárban képezni a megtakarításait (White, 2014). Az ecuadori elnök 2000-ben az amerikai dollár egyedüli hivatalos fizetőeszközként való bevezetését jelentette be

— 25 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

a hiperinfláció megfékezése érdekében (Anderson, 2016). A döntés egyfajta végső megoldás volt, amelyre az IMF szakértői szerint sem állt készen az ecuadori gazdaság, azonban rövid távon mégis érdemi stabilizáló hatást fejtett ki (Fischer, 2000). A dollarizáció rövid távú infláció mérséklő hatása mellett azonban az azóta eltelt két évtized során több alkalommal is nehézséget okozott a monetáris politikai függetlenség hiánya Ecuador számára. Bár a dollár bevezetésének eddigi hatásait a közgazdászok többsége pozitívan ítéli meg, és a dollarizációra az ecuadori gazdaság megmentőjeként emlékeznek vissza (WSJ, 2018), a hosszú távú mérleg korántsem ilyen egyértelmű. A nagymértékű olajexportőr ország számára a dollár árfolyamának független elmozdulásai több esetben is nehézkessé tették a gazdaság alkalmazkodását (WSJ, 2015). Ameddig a külső sokkokra való ráutaltság jelensége a jövőben szinte bizonyosan fennmarad Ecuador számára, az már kétséges lehet, hogy az okok, amelyek szükségessé tették a dollarizációt, vajon örökké jellemzők lesznek-e az országra. 1. ábra: Európai példák a dollarizációra Liechtensteinben 1920 óta a svájci frank a hivatalos fizetőeszköz, azt megelőzően az osztrák-magyar koronát használta a hercegség

Az olasz fizetőeszközhöz kötött San Marinó-i lírát 2002-ben váltotta fel az euro, amelyet az állam az EU-val kötött monetáris egyezmény keretében használhat

Andorra és a Monacói Hercegség az EU-val kötött monetáris egyezménykeretében használhatja az eurót

Sem Montenegró, sem Koszovó nem az Eurozóna tagja, függetlenedésük után egyoldalúan vezették be az eurót mint a napjainkig érvényes fizetőeszközt

Az albán nemzetállam függetlenségének kikiáltását követően az albán lek 1926-os bevezetéséig nem rendelkezett önálló valutával

A 19. században bevezetett ciprusi font sok évtizeden át stabilan egy font sterlingre volt átválható

Forrás: A szerzők saját szerkesztése Schuler (2005) gyűjtése nyomán.

— 26 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

3. BigTech ökoszisztémák – a nemzeti pénzek digitális kihívói Újszerű kihívással néznek szembe a nemzeti valuták a 21. században, amit legegyszerűbben digitális dollarizáció néven említhetünk. Az egyre globalizálódó és információtechnológiai forradalmon átesett fejlett világ lakossága egyre kevésbé érzékeli a nemzeti kontúrokat, amiben úttörő szerepe van a BigTech néven összefoglalható, felhasználói bázisukat és gazdasági erejüket tekintve országok méretével vetélkedő nagyvállalatoknak.9 Ezek a cégek olyan széles felhasználói bázissal, technológiai megoldásokkal és saját ökoszisztémákkal bírnak, amely alkalmassá teszi őket elszámolási eszköz fejlesztésére is. A lehetséges következmények között van a nemzetközi fizetések további fragmentációja, azonban egy monopol helyzetbe kerülő globális privátpénz kiszoríthatja a meglévő nemzeti valutákat is (ún. digitális dollarizáció). A technológiai cégek térnyerése a modern élet szinte minden területére kihatással van, átformálva ezzel a gazdaság szerkezetét és értékláncok sokaságát. Az elmúlt két évtizedben az online fizetési formák elterjedésével jelentősen átformálódott, hogyan fizetnek magánszemélyek és vállalatok a termékekért és szolgáltatásokért. A közelmúltban az okostelefonok és a mobilinternet elterjedésével az e-kereskedelem mellett a hagyományos fizetési szituációkra is egyre többféle elektronikus fizetési alternatíva áll rendelkezésre (EKB, 2019). Az új fizetési technológiákat sok esetben a pénzügyi szektor inkumbens szereplői hozták létre, azonban sok esetben technológiai hátterű, innovatív vállalatok törtek be segítségükkel a pénzügyi szegmensbe (EKB, 2019). Az elektronikus fizetési formák használatának további emelkedését vetíti elő, hogy az új fizetési metódusok elsősorban a technológiára fogékonyabb, fiatalabb generációk körében terjednek. Az elektronikus fizetési

Jellemzően ilyennek tekinthetjük a Facebookot, az Amazont, az Apple-t és a Google-t.

— 27 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

formák elterjedésével a készpénz világszerte egyre veszít a szerepéből. Az elektronikus fizetési forradalom leginkább Kínában változtatta meg a tranzakciók formáját, ahol az odáig szinte minden tranzakció során készpénzt használó társadalom 10 év alatt lecsökkentette a készpénzes fizetések részarányát 50 százalék alá. 2. ábra: A készpénz használatának részaránya az összes tranzakción belül 100

100

India

Brazília

Kína

USA

Svédország

2010 2020 (becslés)

Forrás: McKinsey (2020) alapján a szerzők saját szerkesztése.

Az elektronikus fizetési formák és digitális valuták elterjedésével monetáris politikai értelemben vett szuverenitási kihívást jelenthet az úgynevezett digitális dollarizáció jelensége. Digitális dollarizációról akkor beszélhetünk, ha egy ország valutájának szerepét részben, vagy teljesen egy digitális platform fizetőeszköze veszi át (Brunnermeier és társai, 2019). A jelenség több tekintetben is hasonló a klasszikus dollarizációhoz, azonban előfeltételeit és következményeit tekintve is rengeteg az eltérés. A korábban megjelent, a klasszikus nemzetállami fizetőeszközöket elszámolási egységként használó elektronikus fizetési módok mellett a Bitcoin 2009-es megjelenésével olyan, nem jegybank által

— 28 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

kibocsátott pénzformák jelentek meg, amelyek elektronikus úton, és közvetlen peer-to-peer tranzakciókra használhatóak (BIS, 2017). A kriptodevizák elterjedésével a tech-hívők körében egyre elfogadottabb, bár feltehetően téves vélekedéssé vált, hogy a Bitcoin vagy más kriptodeviza képes lehet akár átvenni a hagyományos valuták szerepét, és készpénzhelyettesítő eszközzé válni (Berentsen és Schär, 2018). A jelenleg forgalomban lévő kriptodevizákkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján a nemzeti valuták szerepét csak igen korlátozott mértékben veszélyeztethetik. Bár napjainkban több ezer kriptodevizával kereskednek, ezek piaci értékének több mint kétharmadát a Bitcoin teszi ki (Assenmacher, 2020). A Bitcoin a 2008-as válság után, részben a hagyományos pénzügyi szereplőkben megrendült bizalom eredményeként terjedt el, mivel képes volt egy központi szereplő nélküli, hagyományos bankrendszertől független fizetési megoldást létrehozni (MNB, 2018). A Bitcoin azonban, jelentős piaci kapitalizációjának ellenére sem vált valódi kihívójává a nemzeti valutáknak. A Bitcoin tranzakciók száma egyrészről visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy kezdeti funkcióját tekintve fizetőeszköznek készült, másrészt a tranzakciók száma 2017 decemberében érte el a csúcsát (Assenmacher, 2020), azóta pedig nem mutat érdemi emelkedő trendet. A Bitcoin mint fizetőeszköz alacsony hatékonyságának fő oka az árfolyamának jelentős volatilitásában keresendő. A legismertebb kriptopénz árfolyama 2017 óta 1 000 és csaknem 60 000 dollár között mozgott, ekkora ingadozások mellett a pénzfunkciók betöltésére kevéssé volt alkalmas, szerepét tekintve inkább spekulatív technológiai befektetési eszközzé vált. Bizonyos speciális tulajdonságokkal rendelkező kriptodevizák azonban alkalmasak lehetnek arra, hogy veszélyt jelentsenek a monetáris szuverenitásra. Évekkel a Bitcoint követően, a kriptodevizák egy új altípusát, az úgynevezett stablecoinokat azzal a céllal hozták létre, hogy a pénzfunkciók betöltésére alkalmasabb,

— 29 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

stabil árfolyamú kriptodevizákat alkossanak. A stablecoinok olyan nemzeti fizetőeszközöktől független digitális pénzek, amelyek valamilyen stabilizációs mechanizmussal törekszenek minimalizálni az értékük fluktuációját a klasszikus valutákhoz képest (EKB, 2020). A legnépszerűbb típusa a tokenizált alap, amelynek lényege, hogy a coinok értékét egy mögötte álló alap fedezete adja. Ilyen működési elvű a legnagyobb piaci kapitalizációjú stablecoin, a Tether is. A Tether egy, a dollár árfolyamához igazodó kriptovaluta, az árfolyama az elmúlt időszakban 0,99 és 1,01 dollár között mozgott. A stablecoinok pénzhelyettesítésre való nagyobb fokú alkalmasságát alátámasztja, hogy a kereskedési volumenük a kisebb piaci kapitalizáció ellenére megközelíti a többi kriptodevizáét (EKB, 2020). Ugyanakkor a jelenlegi kereskedési adatok alapján leginkább más kriptodevizákkal szemben nagy a forgalmuk, amely arra utal, hogy a volatilis kriptodevizák kereskedéséből szerzett jövedelmek biztonságos, a kriptouniverzum elhagyása nélküli tárolása a jelenlegi fő funkciójuk (EKB, 2020). Ez a fajta felhasználás is tekinthető azonban a felhalmozási eszköz funkció részleges átvételének, még akkor is, ha egyelőre alacsony nagyságrendről van szó. Bár a stablecoinok kétségtelenül alkalmasabbak lehetnek a pénzfunkciók betöltésére a többi kriptovalutához képest, ahhoz, hogy a döntéshozói figyelem középpontjába kerüljenek, szükség volt a Facebook által fejlesztett kriptovaluta, a Libra 2019-es bejelentésére. A Libra tulajdonságai sok szempontból modellt jelentenek egy olyan digitális pénzre, amely akár versenyre is kelhet a nemzeti valutákkal. A tervek szerint egy olyan kriptopénz kerül megalkotásra, amelynek az árfolyama egy több nemzeti valutából álló kosáréhoz fog igazodni (LibraAssociation, 2020). Az eredetileg 2019-ben megjelent Libra White Paper erős szabályozói kritikákat váltott ki, emellett pedig felerősítette a digitális jegybankpénz fejlesztésére irányuló törekvéseket (Auer, Cornelli és Frost, 2020). A heves szabályozói reakciókra megjelent a Libra White Paper második verziója, amelyben az egyik fő változtatás,

— 30 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

hogy a projektet már egy „fizetési rendszer”-ként aposztrofálja, amely a Libracoin mellett teret ad nemzeti valutákat reprezentáló stablecoinok használatára is (LibraAssociation, 2020). A nemzeti valuták digitális reprezentációinak beemelése a Libra projektbe kétségkívül a monetáris szuverenitási aggodalmak tompítására szolgált. A nemzeti valuták értékéhez igazodó stablecoinok megjelenése a projektben ugyanis csökkentheti annak veszélyét, hogy a Libra elsődleges elszámolási egységgé váljon. Ugyanakkor a tervezett Libracoin továbbra is olyan jellegzetességekkel bír, amelyek miatt okkal tekinthetnek az államok rá monetáris politikai kihívásként. A Facebook segítségével a Libra egy óriási felhasználóbázissal bíró digitális ökoszisztémában jelenhet meg, melynek segítségével gyorsan juthat el a lakosság széles köréhez. Bár a projekt jelenlegi állása a második White Paper megjelenésével kétségtelenül kevésbé tekinthető szuverenitás szempontból veszélyesnek az eredeti tervekhez képest, rámutatott arra, hogy mekkora potenciális fenyegetést jelenthet a nemzeti valutákra egy nagyméretű technológiai cég által fejlesztett pénz. A technológiai cégek között kitüntetett figyelmet érdemelnek a saját ökoszisztémájukat létrehozó vállalatok. 2020-ra a 7 legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalat közül 6 is rendelkezik saját digitális ökoszisztémával, amelyek a fő bevételi forrásukat jelentik (McKinsey, 2020). Az ilyen techóriások platformjai két irányban is terjeszkednek. Horizontálisan a felhasználói bázisuk növekszik egyre szélesebb kört elérve, míg vertikálisan egyre több fogyasztói igényt próbálnak kielégíteni a szolgáltatásaik bővülésével, ezzel növelve a felhasználók integráltságát a hálózatba. A Facebook esetében például az általa eddig kiépített ökoszisztéma több belső rendszerére építve már most is adásvételi tranzakciók színhelye, vagy termékek közvetítési felülete tud lenni, elég, ha a Facebook Marketplace-re vagy más, a közösségi oldalon elérhető hirdetési felületekre gondolunk. A szociális platform meglévő óriási felhasználóbázisa, és a felület peer-to-peer jellege

— 31 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

mellett a Libra projekt megvalósulása után okkal feltételezhető, hogy az ökoszisztémában a tranzakciók száma jelentős mértékű lehet. Bár a Libra hivatalos fő missziójának a pénzügyi szolgáltatások eljuttatását tekinti azok számára, akik a jelenlegi pénzügyi szolgáltatásokhoz nem tudnak hozzáférni (Disparte, 2020, Central Banking), a fentiek alapján feltételezhető, hogy egy ilyen jellegzetességekkel bíró digitális pénz a nemzeti pénzek riválisává is válhat. A Libra pedig bizonyos szempontból csak a kezdet lehet, a hasonlóan nagyméretű ökoszisztémákkal rendelkező vállalatok számára szintén adott a lehetőség saját pénz fejlesztésére. Egy másik techóriás, az Amazon is nagy kihívást támaszt az inkumbens pénzügyi vállalatok számára. A fő profilját tekintve elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalat az utóbbi évtizedben igen sokrétű pénzügyi szolgáltatáspalettát épített ki, különböző pénzügyi és technológiai partnerekkel együttműködve hitelezéssel és biztosításokkal is foglalkozik. Emellett a felhasználóknak digitális pénztárca használatára és készpénzbefizetésre is van lehetőségük, amelyek egyenlegét az Amazon ökoszisztémájában fel tudnak használni. A meglévő nagy felhasználóbázissal bíró platform mellett kiépülő pénzügyi szolgáltatásokat követően egy ilyen vállalatot már csak egy lépés választhatja el a saját digitális valuta kialakításától. A pénzfunkciókat tekintve egy a fentiekhez hasonló, techvállalat által létrehozott pénz valutakosár általi fedezettsége alkalmassá teheti az értékmegőrző megtakarítási funkció betöltésére. Emellett pedig a már meglévő széles körben elterjedt digitális platformra épülve könnyen be tudja tölteni az elszámolási egység funkciót is. Amennyiben a tranzakciók kritikus mértéket érnek el, onnantól nem lesz sokáig kérdés az értékmérő funkcióra való alkalmasság, és az adott digitális valuta függetlenedése vagy (f) elszabadulása sem. A digitális platformokat még egy tulajdonság teheti alkalmassá pénzügyi funkciók ellátására, ez pedig a számukra elérhető, feldolgozható adatok mennyisége. Egy interaktivitásra épülő — 32 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

ökoszisztéma, amelyen a felhasználók többféle tevékenységet is végeznek, fizetési funkcióval kiegészülve ideális lehet fogyasztói preferenciák feltérképezésére (Brunnermeier és társai, 2019). Egy ökoszisztéma saját pénzének bevezetésével akár tovább emelheti is a platformon végrehajtott műveletek számát, amely további adatmennyiséget generál a vállalat számára, aminek a segítségével még jobban ki tudja szolgálni a felhasználói igényeket. A növekvő adatmennyiség és a segítségével emelt ügyfélélmény-párosítás egymást erősítő hatása gyorsan öngerjesztő folyamattá tud alakulni. Egy digitális ökoszisztéma szuveréntől független pénzének jelentős elterjedése egy országban, az úgynevezett digitális dollarizáció, az adott fizetőeszköz nemzetköziesedésével kezdődhet el. Historikusan kétféle módon terjedtek el nemzetközileg pénzek, azáltal, hogy nemzetközi megtakarítási eszközzé váltak, vagy pedig azáltal, hogy nemzetközileg elfogadott fizetési eszköz funkciót tudtak betölteni (Brunnermeier és társai, 2019). Egy digitális ökoszisztéma valutája kezdetben a tranzakciókban betöltött szerepével terjedhet el, azonban kellő árfolyamstabilitással párosulva a nemzetközi értékmegőrző funkció betöltésére is alkalmas lehet. Míg a klasszikus dollarizáció, főleg annak betétalapú változata általában olyan államokat veszélyeztet leginkább, ahol a helyi valuta nem tudja megfelelően betölteni a felhalmozási eszköz funkcióját, a digitális dollarizáció jelenségét tekintve azonban újszerű lehet, hogy fejlett, stabil megtakarítási eszköz funkciójú valutával rendelkező országokban is könnyen megjelenhet.10 A digitális valuta Míg korábban a klasszikus dollarizációs példáknál jellemzően jelen volt egy általános fejlettségbeli különbség a deviza-donor és deviza-host ország között, a technológiai forradalomban született BigTech alternatívák akár fejlett országok digitális dollarizációjához is vezethetnek. Ennek egyik mozgatórugója a pénzügyi diverzifikációból származó előny is lehet, másrészt a meglévő intézményrendszerre könnyen építő infotechnológiai fejlesztések (pl. Internet of Things). Ugyanakkor pl. a kenyai m-pesa mobilfizetési rendszer példájából kiindulva, az olcsó okostelefonok segítségével egy alacsonyabb fejlettségű ország akár több lépcsőt átugorva is elkezdhet használni egy globális digitális valutát.

— 33 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

a fejlett, stabil valutájú országokban a platformokon való tranzakciók bővülésén keresztül terjedhet el (Brunnermeier és társai, 2019). A digitális dollarizáció többféle csatornán keresztül is hatással van a monetáris politikára. Amennyiben egy elterjedt digitális valuta a megtakarítási eszköz funkciót tekintve dominánssá válik, az jelentősen átalakítja a bankrendszer mérlegét, a lakossági betétek csökkentésén keresztül. A lakossági betétek csökkenése egyrészt növelheti a bankok finanszírozási költségeit, így növelheti a hitelkamatokat is (Assenmacher, 2020), másrészt a betétekre fizetett kamatok kontrollját a monetáris hatóság kevésbé tudja majd megvalósítani. Egy határokon átívelő digitális pénz pénzügyi stabilitási kockázatot is hordozhat. A digitális fizetőeszközben megrendülhet a bizalom, amely a hagyományos bankrohamokhoz hasonló visszaváltási hullámot is elindíthat (Assenmacher, 2020). Különösképpen egy külföldi valuta vagy valuták által fedezett digitális pénz elterjedése esetén a nemzeti jegybank egyre inkább elveszítheti a kontrollt a monetáris aggregátumok felett, valamint egyre kevésbé tud hatni a gazdasági szereplők által érzékelt kamatszintekre. A monetáris politikai transzmisszió több csatornájára is kihathatnak a fenti változások, ahogy a klasszikus dollarizáció esetében is. Egy nemzetállam három legfontosabb monetáris képességétől fosztható meg így: pénzteremtés és seigniorage bevételek, önálló árfolyampolitika, valamint önálló kamatpolitika. Ha minden újabban teremtett, marginális saját valutalikviditást techdevizára dollarizálnak a hazai gazdasági szereplők, akkor annak az árfolyamra nézve drasztikus devalvációs, az árstabilitásra nézve pedig inflatórikus hatása lehet. A mostanra már talán konvencionális gyakorlatnak is tekinthető eszközvásárlások (QE) saját valutában denominálva így nem képesek elérni hozamleszorító hatásukat sem. A kamatcsatorna banki hiteleken megjelenő hatása szintén csökken, hiszen a bankok marginális forrásköltsége nem saját devizában, hanem a techdevizában válik meghatározóvá.

— 34 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

A helyzet odáig is eszkalálódhat, hogy a nemzeti jegybankok már inkább nem teremtenek saját devizában likviditást, mert az több kárt okoz, mint amennyi hasznot vagy megmaradó kontrollt jelent. A fenti kockázatok mellett a jegybankokkal kapcsolatban már régóta megfogalmazott kritikák fokozottan fennállnak a globális techcégek pénzalternatíváival szemben. A klasszikus jegybankokat érintő belső, politikai természetű kritikák és kihívások a globális újpénzekkel kapcsolatban még relevánsabbnak tűnnek. A korábbi jegybanki függetlenség kérdéskör a globális cégekkel kapcsolatosan fordított irányban merülhet fel: a befolyásuk az egyes, digitálisan dollarizálódott államokra nézve túlzott mértékben megnőhet, mivel annak kamatkörnyezetére és monetáris aggregátumaira egyaránt kihatással bírnak. A demokratikus alapelvekhez kapcsolódó átláthatóság és elszámoltathatóság pedig voltaképpen fel sem vethető egy államok felett, informatikai felhőben lebegő cég(csoport) által kibocsátott pénzzel kapcsolatban. A nemzetállamok szuverenitásának, önállóságának monetáris oldalról történő biztosítása rendkívüli mértékben megnehezül, ha egészen el nem lehetetlenül. A jelenség ellen mind az egyes nemzetállamok alkotmányán keresztül,11 mind pedig egy potenciális alternatíva kiépítésével lehet védekezni.

A nemzetállamok törvényi úton jelenleg is alaptörvényeikben fektetik le az ország hivatalos elszámolási egységét (unit of account). Ez potenciálisan kiegészíthető explicit tiltással, tehát nem tekinthető alkotmányosnak pl. a Libra elterjedt használata. Alaptörvénybe foglalható egyébként egy köztes megoldás, ami tisztázza a nemzeti valuta elszámolási egység és értékmérő funkcióját, de ezzel együtt a szintetikus leképezhetőségét is globális techdevizában: így annyi techdeviza lehet használatban, amennyi forintlikviditás van a rendszerben – a kettő mennyisége pedig csak együtt nőhet.

— 35 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

4. Digitális jegybankpénz – egy lehetséges válasz a kihívásra A modern hitelpénzrendszerekben az állam és a gazdaság szereplői között nincs élő monetáris kapcsolat, csak a bankrendszeren keresztül. A készpénz egyre kisebb részét teszi ki a gazdaságban forgó monetáris aggregátumoknak, amelyeket ma a bankok által hitelezésen keresztül teremtett számlapénzek dominálnak. A jegybank – törvénybe iktatott mandátumainak megfelelően – úgy határozza meg a bankközi kamatkörnyezetet, hogy az előbbutóbb különböző csatornákon keresztül átgyűrűzzön a reálgazdasági szereplők által érzékelt kamatokba is. Amennyiben azonban a kereskedelmi bankok lemaradnak a digitalizációs versenyben akár megkerülhetővé is válhatnak (MNB, 2019). Ennek következtében a készpénz fokozatos marginalizálódása és a számlapénz alternatívájaként megjelenő BigTech pénzhelyettesítő-eszközök (továbbiakban techdevizák) széles körű elterjedése hierarchiaváltozáshoz vezethet (3. ábra és 4. ábra), ami a jegybank és az egész állam monetáris függetlenségét is veszélyeztetheti. Ezért a lakosság és a vállalatok, valamint az állam közötti monetáris kapcsolat erősítése egyrészt kiutat jelenthet a külső fenyegetés elől, másrészt általa a bankrendszer forrásallokációs funkcióját is megőrizheti.

— 36 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

3. ábra: A dezintermediáció folyamata a mai hitelpénzrendszerekben Bank (hitelezés, pénzteremtés, fizetési forgalom, vagyonkezelés, stb.)

Ügyfél B

Ügyfél A

BigTech Platform (Fizetési forgalom, e-kereskedelem, társadalmi hálózatok, stb.)

Vagyonkezelő

Ügyfél B

Je g Fe ban ylü k? le gye t? -

Ügyfél A

Forrás: Brunnermeier és társai, 2019 alapján saját szerkesztés.

A dezintermediáció folyamata csupán a kezdeti lépés a monetáris szuverenitás elvesztésének irányába. Ahogy a 2. ábra mutatja, a jelenlegi bankközpontú pénzügyi rendszerünk, amiben a pénzügyi szolgáltatások túlnyomó része előbb-utóbb egy-egy bankon keresztül valósul meg, fokozatosan veszíthet bankrendszeri origójából. Ahogy a BigTech-platformok egyre népszerűbb szolgáltatásokkal válnak széles körű kiszolgálókká, úgy válnak először csak hierarchiában alárendeltekké a korábban különálló entitások, mint a hitelezést ellátó kereskedelmi bankok, a vagyonkezelők és a felügyeletet ellátó jegybankok. Ennek a folyamatnak mérlegekben leképezhető formáját mutatja a 3. ábra. Kritikus mennyiségek átáramlása techdevizába a korábbi monetáris aggregátumok szerkezetében is tükröződni fog, a bankrendszert egyfajta tech-letétkezelői funkcióba kényszerítve, míg a jegybank mérlege fokozatosan szűkülhet. A 2. ábra pirossal jelölt entitásai így végül az alárendelt szerepből a vertikálisan integrálható funkcióik miatt idővel akár teljesen marginalizálódhatnak, vagy meg is szűnhetnek.

— 37 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

Ahogy a digitális valuták elterjedésével a monetáris szuverenitás új kihívásokkal szembesült, a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetősége is központi kérdéssé vált a jegybankok számára. A digitális jegybankpénz a hivatalos, jegybank által kibocsátott fizetőeszköz elektronikus formában, amely univerzálisan elérhető és a készpénzhez hasonlóan peer-to-peer tranzakciók lebonyolítására alkalmas (BIS, 2017). Az univerzálisan elérhető digitális jegybankpénz és annak kamatrátája segítségével a jegybank pedig képes lehet direkten hatni a gazdaságra (Assenmacher, 2020). Az 5. ábra látható, hogy a ma univerzálisan elérhető pénzek (készpénz és számlapénz) hogyan áramolhatnak át digitális jegybankpénzbe, amely egyben egy potenciálisan hegemón, globális stablecoinnal szemben is menekülési eszközzé válhat. 4. ábra: A mai kétszintű bank- és pénzrendszereken belül megjelenő techdeviza Jegybank

Bankrendszer

Eszközoldal

Forrásoldal

Eszközoldal

Forrásoldal

Devizatartalék

Készpénz

Készpénz*

Jegybanki hitelek

Likviditás

Jegybanki hitelek és egyéb hosszú források

Hitelek, értékpapírok

Lakossági és vállalati betétek (számlapénz)

Techdeviza Letétkezelt tech-tartozás

Forrás: saját szerkesztés. Megjegyzés: A készpénz kisebb részben a bankrendszer eszközoldalán, nagyobb részt a reálgazdasági szereplőknél található, ezért jelöltük kisebb mértékben a bankrendszer mérlegében a jegybank forrásoldalához képest. A készpénz és a számlapénz együtt alkotják a jelenleg legfontosabb M1 monetáris aggregátumot, ami a reálgazdaság rendelkezésére áll.

A digitális jegybankpénz bevezetésével a mai kétszintű pénzrendszerek is átalakulhatnak. Noha a kétszintű bankrendszereket és a decentralizált forrásallokáció (piaci alapú hitelezés) hatékony — 38 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

rendszerét kisebb veszély fenyegeti, a digitális jegybankpénz a mai modern hitelpénzrendszerek nagyfokú átalakulását hozhatja magával. Mindazonáltal a digitális jegybankpénz bevezetése a közvetlenebb monetáris politikai implementáció mellett több kedvező hatással is járhat a gazdaságban jelen lévő súrlódások csökkentésével, mint például a partnerkockázatok mérséklése vagy a tranzakciós költségek csökkentése (Barrdear és Kumhof, 2016), és kevésbé prociklikus banki működés. Az átalakulás kalibere a bankrendszerre nézve, vagy annak pénzügyi stabilitási vonatkozásai azonban egy teljes tanulmányt kíván, ami a tanulmánykötetben később kerül tárgyalásra. A digitális jegybankpénz kamatozásának meghatározásán keresztül a jegybankok direkt monetáris politikai transzmis�sziót képesek megvalósítani. Ha a digitális jegybankpénz kellően vonzóan van „árazva” a kamatkörnyezethez képest, az nem csupán a lakosság számára lehet kedvező, hanem az intézményi befektetők számára a pénzpiaci kamatfolyosó alját is kijelölheti. Ezen felül a reálgazdasági szereplők által érzékelt kamatok jóval élesebb kontúrt kapnak, amelyeket a banki kamatok is le kell kövessenek előbb betéti, majd hiteloldalon, rövid idő alatt. A mai fejlett jegybankok 0 körüli kamatainál hatékonyságát vesztő konvencionális monetáris politika12 pedig új eszközt kap a kezébe: ha szükséges, enyhén negatív kamatrátát vezethet be új eszközére, ezzel stimulálva a gazdasági interakciókat (BIS, 2018). A további kifejtést a tanulmánykötet egy másik fejezete tárgyalja részletesen.

Ez az úgynevezett ZLB, vagy zero lower bound probléma, amit egy likviditási csapdahelyzettel azonosítanak. Mivel a készpénz nem kamatozik, implicit kamatpadlót jelent a 0 szintnél – a jegybankok erőteljesebb próbálkozásai a kamatszint 0 alá csökkentésével nagymértékű készpénz-felhalmozáshoz vezethetnek. A probléma megoldását egyes közgazdászok a digitális jegybankpénzben, mások a „helikopterpénz” bevezetésében látják, ami direkt pénznyomtatás lenne.

— 39 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

5. ábra: A DJBP bevezetése mellett megjelenő techdeviza Jegybank

Bankrendszer

Eszközoldal

Forrásoldal

Eszközoldal

Forrásoldal

Devizatartalék

Készpénz

Készpénz*

Jegybanki hitelek

Likviditás

Jegybanki hitelek és egyéb hosszú források

CBDC

Hitelek, értékpapírok

Lakossági és vállalati betétek (számlapénz)

Techdeviza

Mindazonáltal a digitális jegybankpénz melletti fő motiváció a jegybankok számára a nemzetállami monetáris szuverenitás megőrzése lehet. A hivatalos fizetőeszköz univerzálisan elérhető elektronikus formája lehetővé teheti, hogy a nemzeti pénznem akár egy teljesen készpénzmentes társadalomban is a fő elszámolási egység maradjon, akár új digitális fizetőeszközök elterjedése mellett is (Brunnermeier és társai, 2019). Ezzel a legfontosabb monetáris szuverenitást tükröző képesség elméleti lehetősége megmaradhatna egy állam kezében: a pénzteremtés privilégiuma. Mivel a nemzetállamok alaptörvényeiben, alkotmányában kijelölésre kerül a nemzeti valuta – hazánk esetében a forint -, elektronikus formába történő átváltásáról a szuverén monetáris hatóság és a globális pénzkibocsátó BigTech közötti megállapodás gondoskodhat. Amennyiben a digitális jegybankpénz tervezésénél figyelembe veszik a lehetséges együttműködést a leendő techdevizákkal, úgy az alkotmány módosításával konvertibilitási feltételeket lehet szabni az adott ország techdeviza használata — 40 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

számára. Ennek elősegítésére a platform is befogadná adott ország állampolgárai által vagy földrajzi határain belül használva az ország digitális formájú valutáját. Ez a lakosság által kikényszerített digitális dollarizáció esélyeit nagyban csökkenthetné, miközben a platformok számára is előnyösnek bizonyulhat a konvertibilitáson keresztüli igénybevétel-növekedés (Brunnermeier és társai, 2019). A nemzetközi és nemzeti elszámoló eszközök fragmentáltságának növekedését megakadályozni feltehetően nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai érdek is egyben. Ha a nagy techdevizák (Facebook, Apple, Amazon, Google) önálló, piaci alapú versenye elkezdődik – hayeki értelemben –, az nem feltétlenül segíti elő az interoperabilitás fejlődését. Ez további fragmentációt és versenyképességi hátrányt jelenthet globálisan gazdasági tekintetben, amely megkérdőjelezi e platformok hatékonyságjavító hatását is. Ezen túlmutatóan azonban még geopolitikai konfliktusokhoz is vezethet, annak analógiájára, ahogy ma a kereskedelmi és valutaháborút nyomon követhetjük Kína és az Egyesült Államok esetében. A digitális jegybankpénzek fejlesztésével a nemzetállami jegybankok facilitátorként szállhatnak be ebbe a folyamatba, megőrizve nem csupán saját önállóságukat, de a technológia fejlődéséből származó, eddig látható közgazdasági előnyöket is.

Felhasznált irodalom Alesina A.–Barro R. J. (2001): Dollarization. American Economic Review, American Economic Association, Vol. 91(2), pp. 381–385, May. Anderson A. (2016): Dollarization: A Case Study of Ecuador. Journal of Economics and Development Studies June 2016, Vol. 4, No. 2, pp. 56–60. Assenmacher K. (2020): Monetary policy implications of digital currencies. SUERF Policy Note Issue No 165, May 2020, SUERF –The European Money and Finance Forum Auer R.–Cornelli G.–Frost J. (2020): Covid-19, cash, and the future of payments. BIS Bulletins 3, Bank for International Settlements. Bánfi Tamás (2015): Pénzügypolitika és pénzelmélet. Cenzus, Budapest, 2015

— 41 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra Bank of International Settlements (2018): Central bank digital currencies, Committeeon Payments and Market Infrastructures,https://www.bis.org/cpmi/publ/d174.pdf Bech M.–Garratt R. (2017): Central bank cryptocurrencies. BIS Quarterly Review September 2017 pp. 55–67. Berentsen A.–Schär F. (2018): The Casefor Central Bank Electronic Money and the Non-case for Central Bank Cryptocurrencies. Federal Reserve Bank of St. Louis Review 100 (2), pp. 97–106. Bindseil, Ulrich (2020): Central banking before 1800 – A Rehabilitation, Oxford University Press, 2019 Brunnermeier M., K.–James H.–Landau J.-P. (2019): The Digitalization of Money. NBERWorkingPaper No. 26300, National Bureau of Economic Research Central Banking (2020): Libra’s Disparte on bigtech’s move into digitalcurrency. Central Banking, 2020. 04. 28. Disparte D. által adott interjú,https://www. centralbanking.com/fintech/cbdc/7533891/libras-disparte-on-big-techs-move-intodigital-currency Cohen B. J. (2000): Dollarization: Pros and Cons. Kézirat, a Dollars, Democracy and Trade: External Influences on Economic Integration in the Americas workshopra Los Angeles, CA May 18, 2000 Európai Központi Bank (2019): Implications of digitalisation in retail payments for the Eurosystem’s catalystrole Európai Központi Bank (2020): Stablecoins: Implications for monetary policy, financial stability, market infrastructure and payments, and banking supervision in the euro area. ECB Occasional PaperSeries No 247 / September 2020 Európai Központi Bank (2015): What is money?, https://www.ecb.europa.eu/ explainers/tell-me-more/html/what_is_money.en.html Fischer S. (2000): Ecuador and the IMF – Addressby Stanley Fischer. A Hoover Institution konferenciáján elhangzott beszéd szerkesztett verziója,https://www.imf. org/en/News/Articles/2015/09/28/04/53/sp051900 Geng N.–Scutaru T.–Wiegand J. (2018): Carry Trade vs. Deposit-Driven Euroization. IMF Working Paper No. 18/58, International Monetary Fund Graeber, David (2011): Debt: the first 5000 years, Melville House Publishing, 2011 Hart, Keith (2005): Money – one antropologist’s view, in J. G. Carrier (ed) A Handbook of Economic Anthropology (Cheltenham: Edward Elgar Publishing, 2005), pp. 160– 175., https://thememorybank.co.uk/papers/money-one-anthropologists-view/ Huber, Joseph (2017): Split-circuitreserve banking – functioning, dysfunctions and future perspective, real-world economic review, 80.,http://www.paecon.net/ PAEReview/issue80/Huber80.pdf Jameson K., P. (2003): Is It Possibleto De-Dollarize?: The Case of Ecuador. International Journal of Political Economy, Vol. 33(1), pp. 42–60. Knapp, Georg (1905): The statetheory of money, Simon Publications Inc., 2003

— 42 —

I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra Kolozsi P.–Banai Á.–Vonnák B. (2015): A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése: időzítés és keretrendszer. Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szept. pp. 60–87 Ku, Stanley (2014): Helicopter Money – History and suggestions about the Power to Print Money, Just& Open Publishing, Hong Kong, 2014 Magyar Nemzeti Bank (2019): A Jövő Fenntartható Közgazdaságtana. A Magyar Nemzeti Bank szakkönyvsorozata, Budapest, 2019. Elérhető: https://www.mnb.hu/ kiadvanyok/mnb-szakkonyvsorozat/a-jovo-fenntarthato-kozgazdasagtana Magyar Nemzeti Bank (2018): Bankok a történelemben: innovációk és válságok. A Magyar Nemzeti Bank szakkönyvsorozata, Budapest, 2018. Elérhető: https://www. mnb.hu/kiadvanyok/mnb-szakkonyvsorozat/bankok-a-tortenelemben-innovaciok-esvalsagok McKinsey&Company (2020): Accelerating winds of change in global payments. Elérhető: https://www.mckinsey.com/industries/financial-services/our-insights/ accelerating-winds-of-change-in-global-payments McKinsey&Company (2020): Ecosystem 2.0: Climbing to the next level.,https://www. mckinsey.com/business-functions/mckinsey-digital/our-insights/ecosystem-2-point0-climbing-to-the-next-level# Mecagni M–Corrales J.–Dridi J.–Garcia-Verdu R.–Imam P.–Matz J.–Macario C.– Maino R.–Mu Y.–Moheeput A.–Narita F.–Pani M.–Torres M. R.–Weber S.–Yehoue E. (2015): Effective De-Dollarization Strategies. In: Dollarization in Sub-Saharan Africa Experience and Lessons, International Monetary Fund, pp. 42-58. Potter, William (1650): The Key of Wealth, Kessinger Publishing, 2010 Ratna S.–Végh C. (1995): Dollarization in Transition Economies: Evidence and Policy Implications (September 1995). IMF WorkingPaper No. 95/96, International Monetary Fund Roberds, William-Velde, Francois R.: Early Public Banks (February 11, 2014). FRB of Chicago WorkingPaper No. 2014-03, https://ssrn.com/abstract=2399046 The Libra Association (2020): Libra White Paper v2.0,https://libra.org/en-US/whitepaper/ The Wall Street Journal (2015): Cheap Oil and Strong Dollar: Ecuador’s Twin Troubles. The Wall Street Journal, 2015. 11. 23.,https://www.wsj.com/articles/cheap-oil-andstrong-dollar-ecuadors-twin-troubles-1448320496 The Wall Street Journal (2018): The Dollar Rescued Ecuador. Can It Save Venezuela? The Wall Street Journal, 2018. 03. 27.,https://www.wsj.com/articles/the-dollar-rescuedecuador-can-it-save-venezuela-1522152001 Vígh-Mikle Sz.–Zsámboki B. (1999): A bankrendszer mérlegének denominációs összetétele 1991-1998 között. MNB Füzetek, 1999/9, Magyar Nemzeti Bank White L., H. (2014): Dollarization and Free Choice in Currency. GMU Working Paper in Economics No. 14-44, George Mason University Zarlenga, Stephen A. (2002): The Lost Science of Money: The Mythology of Money – The Story of Power. American Monetary Institute.

— 43 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai Szalai Zoltán A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét, lehetséges módozatait és szükségességét befolyásolja az, hogy milyen keretben értelmezzük magát a pénzt. Milyen szerepet és tulajdonságokat tulajdonítunk neki, és milyen keretben értelmezzük a pénzügyi rendszer működését, fő mechanizmusait. Tanulmányunkban három fő elemzési keretet ismertetünk, és bemutatjuk, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése mellett milyen érvek szólhatnak az eltérő keretekben. Bemutatjuk, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a jegybankok azáltal, hogy magánszereplők változatos formában, növekvő számban kínálnak fizetési alternatívát a hagyományos jegybankpénzzel szemben, illetve hogy a lehetséges alternatív digitális jegybankpénz-megoldások közül melyiket, milyen esetben lehet érdemes választani.

1. Hagyományos, tankönyvi vagy tranzakciós megközelítés A hagyományos, tankönyvi megközelítésben a pénz elsősorban olyan technikai eszköz, amely megkönnyíti az áruk és szolgáltatások cseréjét, de máskülönben semleges a reálgazdasági folyamatokra nézve. A két másik funkció, az értékmérő és a megtakarítás eszköze szintén a tranzakciós funkcióból ered, azt támogatja. Ebben az elméleti keretben azt feltételezik, hogy a pénz horizontális cserék eredményeként, spontán kiválasztódással jött létre az évszázadok során, és konvenció alapján működik.13Az árucserében

ECB (2015)

— 44 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

részt vevő áruk és árubirtokosok számának növekedésével egyre nehezebb megtalálni minden áru eladójának azt a partnert, amelynek éppen az ő árujára van szüksége, ugyanakkor éppen abból az áruból van feleslege, amelyre az eladónak szüksége van. Ennek a „kettős egybeesésnek” (double coincidence) a szűk korlátját oldja fel, ha lehet találni egy olyan árut, amelyre mindenki szívesen cseréli a feleslegét, és ezzel a közvetítő eszközzel meg lehet könnyíteni az eladásokat és a vételeket, azaz a cseréket. Ez az úgynevezett tranzakciós szemlélet a pénz vásárlóerejének, azaz az áraknak a stabilitását azzal látja biztosíthatónak, ha a forgalomhoz és a pénztartási kereslethez képest pontosan megfelelő mennyiségű pénz áll rendelkezésre. Ezt korábban a nemesfém biztosította, és noha kezdetben volt saját belső értéke, a pénz funkcióban mégsem a belső érték, hanem az attól egyre inkább és gyakrabban eltérő névérték, vagy képviseleti értéke alapján forgott: a belső érték egyre inkább elmaradt a kezdetben azzal megegyező névértéktől a használat során elszenvedett kopás, illetve a nemritkán szándékos pénzrontás eredményeként. A forgalomhoz szükséges pénzt az biztosítja, hogy a pénz nemesfémként kicsapódik, ha túl magas az állománya, másfelől a korábban megtakarított pénz ismét forgalomba kerül, ha túl kevés a pénz a kívánt áru- és szolgáltatásforgalom lebonyolításához. Ahogyan a képviseleti és a belső érték egyre inkább eltért, kiderült, hogy a forgalomban a nemesfémpénz az önmagára szóló követeléssel, pénzjellel helyettesíthető. Ezért megjelentek a nemesfémpénz helyett forgó pénzjelek, amelyeknek vásárlóerejét a nemesfém pénzre válthatósága, a konvertibilitás biztosította. A modern pénzek esetében már ilyen átválthatóságot sem garantálnak a kibocsátó jegybankok: csak azt ígérik, hogy az árstabilitásra irányuló jegybanki politikák eredményeként az árak stabilak maradnak, és a pénz megőrzi vásárlóerejét. Hagyományosan a tankönyvek szerint ezt a stabilitást azzal érik el, ha megközelítik a fentebb stilizáltan bemutatott mechanizmust, és biztosítják, hogy annyi pénz kerüljön forgalomba, amennyi ahhoz éppen szükséges,

— 45 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

vagyis ha jól utánozzák a korábbi nemesfémpénzek vagy nemesfémpénzre váltható pénzhelyettesítők működését. Ebben a megközelítésben az árak és a pénz vásárlóerejének instabilitását külső sokkok (például természeti katasztrófák, háborúk) híján a helytelen jegybanki (kormányzati) politika okozhatja. Ennek oka lehet hibás gazdaságpolitikai megközelítés vagy szándékos gazdaságpolitikai manipuláció (időinkonzisztencia). Az instabilitás a pénzügyi rendszer oldaláról is felmerülhet, ha a pénzügyi közvetítők váratlanul tömeges pénz- (betét, megtakarítás) kivonással szembesülnek. Mivel a pénzügyi közvetítők – elsősorban a bankok – nem tudják a betétek kivonásához hasonló ütemben visszavonni a hiteleket, potenciálisan sérülékenyek.14 Ilyen helyzet bármikor kialakulhat, hiszen a bankok a gyakorlatban mindig illikvidek az eszköz (kihelyezés) oldalon, amivel a racionális betétesek tisztában vannak. Kizárólag azért nem rohanják meg a betétesek a bankokat, mert másoktól is azt várják, hogy ők sem rohamozzák meg azokat.15 Mivel a bankok megrohanása költséges (mert időt, energiát igényel, meglévő betéti szerződéseket kell felmondani, ami kamatveszteséggel jár, készpénzre kell váltani a betétet, vagy más bankhoz kell átutalni stb.), ezeket a költségeket csak akkor vállalják, amikor van rá ok (valószínű bankpánik). Ennek a kockázatnak a csökkentésére a bankok közül kiemelkedik egy központi bank, amelyik végső hitelezőként ilyen esetekben megállítja a pánikot likviditásnyújtással. Azonban ebben az esetben is felmerülhet kormányzati hiba, amennyiben a magánszereplők számíthatnak a segítségnyújtásra, és ezért kön�nyelműbbekké válnak a hitelezésben (erkölcsi kockázat). A magánszektor által kezdeményezett digitális vagy kripto „pénzek” létrehozói szinte teljes mértékben hasonló módon fogják fel a hagyományos pénzügyi rendszer és a pénzügyi közvetítők működését. Arra az ígéretre építik üzleti modelljüket

Diamond and Dybvig (1983)

White (1999)

— 46 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

a pénzkínálatot „önkényesen meghatározó” kormánnyal (jegybankkal) szemben, hogy ők szabályalapon hozzák létre a pénzt, amely így stabilabb lesz a kibocsátott mennyiségnek, a mesterséges szűkösségnek köszönhetően. A magánszektor által kínált digitális eszközök decentralizált, közvetítő nélküli, közvetlen (peer-to-peer) kapcsolatot teremtenek a pénzt keresők és kínálók között. Olcsó tranzakciós pénzt kínálnak, amelynek a vásárlóerejét a kormányzati beavatkozástól mentes, szabályalapú kínálat biztosítja, és amely így értékőrző megtakarítási eszköz is egyben. Az alkalmazott megosztott főkönyvi technológia (distributed ledger) egy központi ellenőrző szerv vagy szereplő nélkül teszi lehetővé biztonságos, ellenőrzött tranzakciók végrehajtását.16 A jegybankok és kormányzatok által azonosított kockázatok ebben a megközelítésben hasonlók a hagyományos (nem digitális) pénzügyi szektorban a különféle befektetési alapok, értékpapírközvetők esetében azonosított kockázatokhoz.17 Ezeknek a pénzügyi közvetítőknek az esetében a legfőbb kockázat az, hogy elveszik az ügyfél eszköze gondatlanság következtében vagy szándékos eltulajdonítás révén. Hasonlít azon bankokban, hitelintézetekben, takarékpénztárakban elhelyezett betétek kockázatához, amelyeket ezek a pénzügyi közvetítők illikvid eszközökbe fektetnek be, és amelyeknek a kivonása akadályba ütközhet tömeges bankroham esetén. Fontos különbség az illikvid hiteleket nyújtó, de a betéteken nominális értéken visszafizetni köteles bankokkal szemben, hogy az alapok nem vállalnak nominális kötelezettséget az ügyfelekkel szemben, ellentétben a bankokkal: csak azt vállalják, hogy az ügyfél által meghatározott eszközökbe fektetik. Ezek árfolyamkockázata az ügyfelet terheli, az alapok eszköz- és forrás oldala ezért együtt mozog a piaci árfolyamokkal. Az értékpapírokat el tudják adni a piaci árakon és csak ennyivel tartoznak az ügyfeleknek.

Lásd a kötet 9. fejezetét.

Lo (1986), Szalai Z. (1998)

— 47 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

Amint több neves szakember jelezte,18 a magán digitális eszközök esetében is olyan szabályozásra van szükség, amely megfelel a jelenlegi hagyományos szereplők szabályozásának, amennyiben a tevékenység is hasonló. Ezzel el akarják kerülni a szabályozás által le nem fedett területek kialakulását, illetve az indokolatlan versenyelőnyt bármely szereplő részéről is. A lehetséges hatások és kormányzati válaszok is ebből vezethetők le: •F ogyasztóvédelem – az ügyfelek eszközeinek hanyag kezeléséből, esetleg elsajátításából, az ügyfelek alulinformáltságából (termékismeret hiánya) fakadó kockázatok kezelése, adatvédelem; • Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem; • Az elterjedtségétől függően lehet makrogazdasági következménye is, ha pl. sokak megtakarítása elveszik, vagy – mint a volatilis áralakulású Bitcoin esetében – eszközár jellegű túl- vagy alullövések alakulnak ki és befolyásolják a magánszereplők magatartását mint fogyasztók és beruházók; •F ontos a hagyományos pénzügyi szektornak az ezen „alternatív” szektornak való kitettségét figyelemmel kísérni, szabályozni és szükség esetén korlátozni (analóg módon a bankok és az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a bankok és az árnyékbankrendszer közötti kapcsolat szabályozásával); • Potenciális pénzügyi instabilitás forrása, hogy alternatív betételhelyezési lehetőséget kínálva konkurenciát jelentek a hagyományos pénzügyi szektor számára a forrás (betéti) oldalon; • Elterjedtségtől függően a monetáris politika hatása (transzmisszió) gyengülhet.

Cœuré (2019)

— 48 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

2. Korszerű jegybanki vagy endogén pénzelméleti megközelítés A nagy pénzügyi válság és az azt követő mennyiségi lazítási politikák a korábbiaknál sokkal jobban megvilágították a hagyományos tankönyvi, tranzakciós megközelítés elégtelenségét vagy még inkább félrevezető jellegét. Vélhetően ez okozta, hogy egyes meghatározó jegybankok szükségét érezték annak, hogy tőlük szokatlan módon rámutassanak a tankönyvi megközelítések hibájára.19 A korábbi tankönyvi megközelítés legfontosabb hiányossága az, hogy a pénzügyi rendszert passzív, semleges szektorként (fátyolként) ábrázolja mint pénzügyi közvetítőt, amely csak passzívan közvetíti a megtakarítók megtakarításait a kölcsönvevőkhöz, és segíti az áruk forgalmát. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja a bankok megkülönböztető sajátosságát, azt, hogy nem pusztán az előzetesen meglévő, náluk elhelyezett betéteket hitelezik ki, hanem ezen túl is hiteleznek. Az új megközelítés szerint a hitelezés valódi korlátja a megfelelő hitelképességű hitelfelvevők hitelkereslete és a bankok számára előírt tőkekövetelményeknek való megfelelés. A pénz a hitelezés során jön létre, amikor a bankok követelést szereznek a hitelt felvevővel szemben, és egyúttal jóváírnak számukra azonos összegű betétet a bankok mérlegének forrás oldalán. Ebben a megközelítésben nem értelmezhető az árak és a pénz vásárlóerejének instabilitásában a hagyományos elméletben kulcsszerepet játszó „pénztúlkínálat” magyarázat. A pénznek nem lehet a keresletéhez képest túlkínálata, mert definíciószerűen a hitelezés melléktermékeként keletkezik, azaz a hitel- vagy pénzkeresletre

Federal Reserve Bank: Carpenter and Demiralp (2010), Bank of England: Nealy et al. (2014), Deutsche Bundesbank (2017), EKB: Ulrich Bindseil (2014), Magyar Nemzeti Bank: Ábel et al. (2016). Lényegében elismerték a korábban Káldor és munkatársai nyomdokán haladó post-keynesi közgazdászok által képviselt és kidolgozott endogén pénzelméletet. Bővebben a témáról lásd még Bánfi (2016).

— 49 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

válaszolva, endogén módon. Sőt rendszerint a bankjegyek és érmék növekményei is a bankhitelekkel együtt keletkező bankbetétek készpénzre váltásával kerülnek forgalomba. Ezzel szemben lehetséges túlzott pénzteremtés abban az értelemben, hogy a hitelezéssel is támogatott aggregált kereslet meghaladja a gazdaság potenciális kibocsátását (makroszintű túlzott hitelezés) vagy a hitelfelvevő hitelvisszafizetési képességét (mikroszintű túlhitelezés, túlzott hitelkockázat). Vagyis a korszerű jegybanki megközelítés a bankok esetében elsősorban a mérlegük eszköz oldalát látja monetáris és pénzügyi stabilitási szempontból kockázatosnak. A pénzt nem tartja semlegesnek, komoly makrogazdasági hatást tulajdonít neki: mind az aggregált kereslet nagyságát, mind szektorok szerinti megoszlását alapvetően befolyásolja a bankok hitelezési tevékenysége, és ezzel lehetővé teszi magát a gazdasági növekedést, amely igényli a pénzmen�nyiség növekedését. A kockázatok abból adódnak, ha a hitelezés növekedési üteme túl gyors a potenciális kibocsátás növekedési üteméhez képest. Ugyanakkor megfelelő mértékű hitelezés szükséges, ellenkező esetben vagy csak defláció mellett növekedhetne a kibocsátás, ami nem kivitelezhető a bekövetkező tömeges csődök miatt, vagy a magánszektor teremt spontán módon „pénzt”,20 például vállalatok közötti hitelezés, sőt akár „körbetartozás” révén, ami szintén pénzügyi törékenységet eredményez. A kormányzati politika célja a hitel (pénz) mennyiségnek a szükséges mértékben való biztosítása, de a túlzott hitelezés megelőzése. Ezt a tevékenységet alapvetően befolyásolja a kormányzati szabályozási politika (szabályozott versus liberalizált pénzügyi rendszer). A korszerű jegybanki vagy endogén pénzelméleti megközelítés a bankok mérlegének forrás oldalát, amely a fő célpontja a hagyományos megközelítésnek, kevésbé tartja makrogazdasági szempontból kritikusnak. Ugyanis a likviditási feszültségeket, Gurley and Shaw (1960)

— 50 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

betétkivonási rohamokat kezelhetőnek tartja, amelyre a múltban már kialakultak a bevált és intézményesült megoldások. Ezek pontosan azok, amelyeket a tranzakciós megközelítésnél is láttunk. Mivel a kereskedelmi bankok működtetik az integrált fizetési forgalmat, és bármelyikük likviditási nehézsége az egész rendszer működését megakadályozhatja, ezt megelőzendő, kezdetben a kereskedelmi bankok kisegítették likviditással a betétkivonással fenyegetett bankot. Ezt annál is inkább könnyen megtehették, mert a kivont betétet a betétesek rendszerint másik bankban helyezték el, nem készpénzt halmoztak fel. Később, azért hogy ne alakuljon ki érdekkonfliktus a bankok között, egy bank kiemelkedett a bankok közül, amelyik non-profit jegybankként felhagyott a kereskedelmi tevékenységgel, és a bankok bankjaként működve felügyeli a pénzügyi stabilitást és a pénzforgalmat. Ennek eredményeként a korszerű pénzügyi rendszerekben nem jellemző a hagyományos megközelítés által azonosított bankpánik, azaz a betétesek rohama által kiváltott bankcsőd, ami jellemezte a töredezett bankrendszerű USA-t a 19. században, az országos szinten integrált fizetési rendszer és a Fed megalakulása előtt. A modern jegybanki megközelítés átfogóbb a tranzakciós megközelítésnél, mert utóbbit teljes mértékben tartalmazza, emellett kiegészül a modern bankrendszer megkülönböztető sajátosságainak középpontba állításával. Ennek köszönhetően a bankok mérlegének forrás oldali kockázataival szemben a banki tevékenység jóval szélesebb körű kockázatait és összefüggéseit is figyelembe veszi. Ebből vezethetők le a jegybankok és a prudenciális hatóságok által azonosított, a magán digitális eszközök által jelentett potenciális kockázatok és az azok menedzselésére irányuló lépések: • A tranzakciós megközelítésnél említett fogyasztóvédelmi, mikroökonómiai kockázatok, illetve azok szabályozási igénye ebben a megközelítésben is érvényes marad.

— 51 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

• Ahogyan a modern kereskedelmi bankok a meglévő betétek ös�szegét meghaladó hitelezési tevékenysége a pénzügyi közvetítő (betételfogadó, vagyonkezelő) tevékenység kiterjesztéséből alakult ki, ugyanígy a kezdetben deklaráltan csak tranzakciós funkciókra létrehozandó magán digitális pénzt kibocsátók idővel hitelezésbe kezdhetnek. A hitelezés megengedése hasonlóan alapvetően befolyásolhatja a makrogazdasági (ár-)stabilitást és pénzügyi stabilitást, mint a hagyományos bankok esetében (lásd a 2008-as Nagy Pénzügyi Válságot). Ebben az esetben hasonló tevékenységi engedélyt és a bankokéhoz hasonló prudenciális követelményeknek való megfelelést célszerű előírni számukra. • A hagyományos bankrendszer számára a hitelezési oldalon is konkurenciát jelenthetnek, és piacvesztéssel, pénzügyi instabilitással fenyegethetnek, amennyiben mesterséges intelligenciára alapozott hitelelbírálási rendszert alkalmazva olcsóbb szolgáltatásokat nyújthatnak a számukra ingyenesen rendelkezésre álló óriási adatbázisokra alapozva. • A hitelezési tevékenységben való nagyarányú részvétel a jegybanki makro- és pénzügyi stabilitási politikákat szűkebb területre szoríthatja, ezzel a hatékonyságukat korlátozhatja.

3. Az állam szerepét hangsúlyozó „szuverén pénz” megközelítések Az állam (szuverén) szerepét hangsúlyozó pénzelméletekben közös, hogy a pénz keletkezését a politikai közösség szándékolt törekvésére vezetik vissza, a pénzt a szuverenitás alapvető részeként kezelik. Az állam definiálja magát a pénzt, szabályozza annak kibocsátását, és garantálja annak elfogadását mind az állammal folytatott tranzakciókban, mind az adófizetés, büntetésfizetés esetében, de kiterjed az elfogadási kötelezettség a magánszereplők közötti tranzakcióra is. Ebben a megközelítésben a spontán piaci tranzakcióból nem jöhet létre egy általánosan elfogadott pénz, — 52 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

ahogyan a tranzakciós megközelítés esetén látjuk, sokkal inkább fordítva: a szuverén által definiált pénz teszi lehetővé a széleskörű piaci munkamegosztást, ami a pénz használatával alakulhat ki. Ez a megközelítés történelmi előzményekként hivatkozik arra, hogy miközben a középkori bankok többféle pénzt kezeltek, a tartozásokat és a követeléseket többféle pénzben tartották nyilván, a pénzek közötti átváltási arányt és a teljesítések pénznemét is gyakran egy szuverén, az állam vagy fejedelem határozta meg, elsősorban, de nem kizárólag a szuverénnel folytatott tranzakciókban.21 Az irányzat más képviselői az állam adóztató kapacitásának szerepét hangsúlyozzák a pénz definiálásában és elfogadtatásában. A pénzt formailag, vagy számvitelileg az állam adósságaként tartják nyilván (vö. alkotmányosan is, pl. USA dollár, lásd Desan (2014)), és az állammal szembeni adósság megfizetésében elfogadják. Már az ókori Rómában is államilag határozták meg, mi szolgálhat pénzként. Az ókori Babilonban az állam definiálta a pénzt, és értékét az állami elfogadás biztosította. Közös ezekben a pénzekben, hogy a pénz vásárlóereje ebből az állami, intézményes elfogadásból, ennek az elfogadásnak az állami kikényszerítéséből fakad, ezért nem kell belső (anyag) értékkel rendelkeznie vagy arra átválthatónak lennie. Az állam bizonyos szolgáltatásokat nyújt22 a pénz ellenében (védelem, éjjeliőr állam, modern időkben kiegészülve jóléti állami szolgáltatásokkal, oktatással, egészségüggyel). A pénz távolról sem semleges, és a gazdasági hatásán túl politikai, közösségi jellege is van. Definiálja, hogy mi a határ a magán- és a közösségi területek között (például a jóléti szolgáltatások köre). A „szolgáltató állam” szerepét hangsúlyozó megközelítés a konszenzus, míg az adóztatás szerepét hangsúlyozó megközelítés a kényszer elemére helyezi a hangsúlyt a szuverén és a magánszereplők között. Ennek megfelelően az állam működésének

Kregel (2016)

Aglietta (2016).

— 53 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

demokratikus vagy despotikus volta meghatározza a pénz működésének demokratikus vagy despotikus módját. A digitális magánpénzek támogatói hangsúlyozzák annak demokratikus, elnyomástól, állami beavatkozástól való mentességét. Ezt az optimizmust néhány év tapasztalata nem látszik alátámasztani. Mivel a pénzügyi rendszer hálózati tulajdonságai kedveznek a monopolizálódásnak, már ma látható, hogy az alternatív, szétszórt és versengő szolgáltatók (FinTech) helyett a nagy koncentrált, más területeken már eleve monopolhelyzetet élvező cégek piaci részesedése növekszik.23 Ezek a nagy szolgáltatók (BigTech) – szemben az államokkal – még elvben sem demokratikusan, hanem magán részvénytársasági módon működnek. Az állami, alkotmányos eredetet és szerepet hangsúlyozó szuverén pénzelméletek természetes folytatását jelentik a post-keynesiek által kidolgozott megközelítéseknek. Korábban láttuk, hogyan emelkedik ki a jegybank a kereskedelmi bankok közül a pénzügyi és monetáris stabilitás biztosítása érdekében. Az állam szerepét hangsúlyozó megközelítések egy lépéssel továbbmennek és rámutatnak, hogy a jegybank mögötti stabilitást maga az állam biztosítja, mind a saját pénzügyi forrásaival (adóztató képesség), mind az állami törvénykezés révén. A jegybankok gyakran jogilag is állami tulajdonban vannak, már csak ezért is az állam áll mögöttük, hiszen a forrásaik az államoké. Saját forrásaikat, ha vannak is formailag, az állam bocsátja rendelkezésre (beleértve a forrásszerzés engedélyezését is, pl. kamatszedés a műveleti partnerektől stb.). Kevésbé jól megértett állami szerepet jelent az, hogy az állam engedélyezi a bankoknak, hogy a betéteik összegét meghaladó mértékben hitelezhessenek. Ezzel az állam által definiált, és annak kötelező elfogadását garantáló pénzt teremthetnek. Az állam ezt csak a banki engedéllyel rendelkező intézményeknek engedi meg. Az állam elvárja a bankok prudens működését, cserében

BIS (2020c)

— 54 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

viszont biztosítja az általuk teremtett pénz elfogadását. A legnyilvánvalóbb a fizetési rendszerben játszott állami (jegybanki) szerep. Ezen túl az állam rendszerint nem hagyja csődbe menni a bankokat, valamilyen formában szükség esetén megmenti azokat – bár lehet, hogy a régi tulajdonosok elveszítik a tulajdonukat –, és a betéteseik számára is biztosítja a kockázatmentes pénzt. A betétbiztosítást eredetileg a kisbetétesek védelmében hozták létre, ami része volt a modern kereskedelmi bankok szabályozási kerete kialakításának az 1929-33-as nagy depressziót követően.24 A cél az volt, hogy egyszerre biztosítson egyszerű és olcsó megoldást a tranzakciós célú pénzeszköz, illetve rövid lejáratú, kockázatmentes megtakarítási formát a lakosság számára, ugyanakkor ezt az olcsó forrást a bankok rövid lejáratú, néhány hónapos hitelek nyújtására használhatták. Ez nagyon kis kockázatot jelentett lejárati szempontból is (látra szóló betét a forrás-, rövid lejáratú hitel az eszköz oldalon) és hitelkockázat szempontjából is, mert a bank jól ismerte az ügyfeleit, üzleti terveit, a piacait, és vállalati készletekkel vagy más módon fedezetet állított a hitel mögé. A kereskedelmi bankok piaca védett volt más közvetítőkkel szemben, amelyek csak a bankokon keresztül kapcsolódhattak a fizetési forgalomhoz, és kereskedelmi hitelezést nem folytathattak.25 Az USA-ban az állam által felügyelt banki betétbiztosítás további garanciát jelentett a lakossági piacon a pénz stabilitására egy összeghatárig, ezzel megelőzve, „észszerűtlenné” téve a bankok megrohanását és az ebből adódó instabilitás kialakulását.

Kregel (1998).

Kregel bemutatja, hogy a modern kereskedelmi bank integrálja a történetileg kialakult két alapvető banki forma sajátosságait. A stabil, kockázatmentes, tranzakciós pénzekre specializálódott zsíróbankok működtették a fizetési rendszert, és nem voltak kockázatos kihelyezéseik. A tőke- vagy jövedelmi (income banks) bankok ezzel szemben a nyereség érdekében fektették be az ügyfeleik náluk elhelyezett, befektetési, kockázatvállalási célú megtakarításait (Kregel, 1998). Érdekes, hogy a digitális eszközök esetében is megfigyelhető ez a kettősség: előbbihez hasonlítanak a „stable coin”-ok, míg az utóbbira a „bitcoin”, illetve más kriptoeszközök. A digitális „pénz”, illetve „eszköz” elnevezések is ezt a különbséget tükrözik.

— 55 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

A bankpiacon uralkodó korlátozott verseny és a szabályozásból adódó banki költségek miatt a betéti kamatok alacsonyak voltak. Ennek következményeként a nagyobb hozamok reményében sok kismegtakarító az USA-ban nagyobb hozamot biztosító, a bankbetétekhez hasonlóan likvid és fizetésekre használható pénzpiaci betétekbe helyezte el a pénzét. Válságos időszakban, mint legutóbb a 2007/2008-ban kirobbant nagy pénzügyi válságban, az állam, illetve annak képviseletében a Fed, annak ellenére megmentette ezeket a nem biztosított betéteket is, hogy előzetesen ezt nem ígérte meg, és erre nem is volt kötelezettsége. Sőt, a hosszabb távú, de méltányolható célú megtakarítások (például nyugdíj-előtakarékosság) aránya miatt általában a pénzügyi piacok stabilitását is igyekeztek megőrizni előzetes ígéret vagy kötelezettség nélkül. Európában kisebb különbségekkel ugyanez a jelenség megfigyelhető. Történelmi okok miatt a bankok szerepe nagyobb a pénzügyi szektorban, mint az USA-ban. Ugyanakkor az integrált fizetési rendszer korán kialakult, ezért makroprudenciális okokból nem volt szükség kötelező betétbiztosításra, szemben az USA-val. Az integrált fizetési rendszer és az ennek révén centralizált bankközi piacon minden intenzív betétkivonást elszenvedett bank pótlólagos forrásokért folyamodhatott a többi bankhoz vagy a központi bankhoz. A banktól kivont, de másik bankba visszahelyezett betétek a bankközi piacon rendelkezésre állhattak. Ezért noha Európában az Európai Unió az 1990-es évektől előírta kötelező betétbiztosítás bevezetését azokban a tagállamokban is, ahol korábban ez nem volt kötelező (például Németországban), de ennek nem makroprudenciális vagy pénzügyi stabilitási, hanem fogyasztóvédelmi oka van.26 Európában az öngondoskodásban is kisebb a szerepe a pénzügyi piacoknak, mert nagyobb a nem tőkésített nyugdíjrendszerek, felosztó-kirovó rendszerek aránya.

Fratianni (1995), Schwarz (1991)

— 56 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

A gyakorlatban tehát sokszor az állam messze nagyobb garanciát vállal, mint amit a betétbiztosítás révén ígér a betéteseknek. A szabályozás és az alkalmazott terminológia azt a benyomást sugallja, mintha a bankok normál magánintézmények lennének. Azonban az állam szerepét hangsúlyozó megközelítések azt javasolják, hogy tekintsünk úgy a bankrendszerre, mint amelyik az állam által nekik átengedett szerepet tölti be a pénzteremtésben és -forgalomban, mintegy franchise jelleggel.27 A történelmileg kialakult modern pénzrendszerekben kétszintű bankrendszer működik, ahol magánbankok versengenek egymással, amitől azt várják, hogy jobb allokációs hatékonysággal működnek, mint például a volt szocialista országokban működött egyszintű, illetve monobank rendszerek a maguk bürokratikus mechanizmusaival. Ebben a megközelítésben a magán digitális pénzrendszerek megjelenése közvetlenül kihívást jelentene az állam, a közösség monetáris szuverenitásával szemben. Ez különösen a potenciálisan nagy felhasználói bázist mozgósítani képes szolgáltatók, a „Big tech” esetében lehet közvetlen veszély (bigtech vs fin tech). Amennyiben nagy a súlyuk és különösen, ha határokon át történik a digitális pénzügyi szolgáltatások nyújtása, az felveti a modern állam hatásköreinek érvényesülését, túl a tranzakciós és makrogazdasági stabilitási kérdéseken: a közösség kohéziójának kérdését. A Libra és Libra2 mögött álló konzorcium például ilyen potenciállal rendelkezik. Amennyiben milliószámra csatlakoznak hozzá felhasználók, könnyen alternatív, a nemzeti joghatóságon kívüli monetáris kvázi szuverén alakulhat, korlátozva az államok cselekvési körét, vagy éppen ellenkezőleg, nem kívánatos módon lépéskényszerbe hozva őket. A szuverenitás fontossága legélesebben válsághelyzetekben mutatkozik meg. A modern piacgazdaságokban ugyanis periodikusan előállnak olyan válságok, amelyekben a szabályok nem alkalmazhatók – a piaci kimenetelek elfogadhatatlanok –,

Hockett and Omarova (2017)

— 57 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

és politikai, diszkrecionális döntésekre van szükség. Jó példák erre: Európában a nagy pénzügyi válság idején minden bankbetétet garantáltak az államok, függetlenül attól, hogy volt-e betétbiztosításuk, az USA-ban pedig a végső hitelezést kiterjesztették a gyakorlatban bankbetétekként működő, de nem biztosított pénzpiaci alapokra. Hasonló tendenciák mindenhol vannak, ahol például a kismegtakarítók tömegesen aktívak (pl. nyugdíjalapok). Ezért a tőzsdéket is gyakran megtámogatják a kormányok egyedi intézkedésekkel, jegybanki lépésekkel. Ezt az államok politikai hatalma, szuverenitása teszi lehetővé. Nem világos, hogy efféle döntéseket miként hozhatnának meg demokratikus felhatalmazással nem rendelkező Big tech cégek. Az állam szerepét hangsúlyozó elemzési keret elfogadja azokat a kockázatokat, amelyeket a hagyományos tranzakciós és a korszerű jegybanki megközelítések hangsúlyoznak, de kiegészíti azokat a szuverenitást érintő kockázatokkal: •F ogyasztóvédelemi szempontok érvényesítése speciális figyelmet és hozzáértést igényel a digitális világban, mert a kockázatok sem hagyományosak – szoftverek ellenőrzése, engedélyezése, digitális bűnözés üldözése új kihívásokat jelent a felügyeleti szervek számára. • Makrogazdasági, reálgazdasági stabilitási kockázatok (megtakarítás/beruházás, illetve túlzott hitelezés). • Pénzügyi stabilitás (a piaci részesedés és jövedelmezőség csökkenése a bankoknak konkurenciát támasztó szereplők megjelenése miatt a betéti és hitel oldalon, egyaránt). • Monetáris transzmisszió gyengítése (beruházás, hitelezés befolyásolásának csökkenése miatt, amit a jegybank által befolyásolható piacok részaránya csökken). • Szuverenitási kérdések (szabályozói környezet kialakítására, ad hoc válságkezelésre, társadalmi kohézió megőrzése/

— 58 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

előmozdítása kevesebb befolyást gyakorol a szuverén az általa kibocsátott pénz használatának szűkebb körre korlátozódása miatt). A magán kibocsátású digitális eszközök megjelenésére a felsorolt szemléleti keretek alapján háromféle kormányzati/jegybanki válasz adható: • Az eddig, körülbelül 2019-ig járt út, ahol az államok nem tiltják alternatív „pénzek” megjelenését, akár még üdvös versenytársakat is látnak benne – legfeljebb hasonló szabályokat javasolnak alkalmazni rájuk, mint a hagyományos pénzügyi intézményekre, illetve a hagyományos intézmények ösztökélése az általuk korábban elhanyagolt területeken azért, hogy megőrizzék piaci részesedésüket, amelyek egyúttal a kormányzati politika fő csatornáit is jelentették. • A meglévő pénzügyi szabályozási keret kiterjesztése és a digitális eszközökre való alkalmazása mellett, azt kiegészítve, alternatívaként jegybanki digitális pénz bevezetése – ezzel egyes magánbanki funkciók részleges átvétele az elhanyagolt területeken. Konkurencia támasztásával a hagyományos bankrendszer ösztönzése a hatékonyság növelésére úgy, hogy a hagyományos intézmények stabilak maradjanak, és ezáltal továbbra is működjenek a kormányzati gazdaságpolitika csatornáiként. Ezen belül is több intézményi (közvetlen jegybanki számla vagy közvetett számla a közvetítőknél) vagy technikai megoldás lehetséges (online vagy offline, számla alapú vagy token alapú validálás). • A magán digitális pénzek betiltása és a jegybanki digitális pénz bevezetése – a monetáris szuverenitás helyreállítása, állami monopolizálása, amit az tehet szükségessé, hogy a párhuzamos pénzrendszerek működtetése, együttműködése nem lehet harmonikus, tehát instabilizáló hatású (Kregel and Savona (2020), Kregel (2016), Positive Money hálózat (2020)). A múltban mindig problémákat okozott a párhuzamos valuták léte és valójában

— 59 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

mindig csak az egyik töltötte be a pénzfunkciót.28 Nem véletlen, hogy az euróövezet létrehozását megelőző viták során a döntéshozók a párhuzamos nemzeti valuták fennmaradását a közös valuta mellett gyorsan és egyértelműen elvetették.29

4. N emzetközi kölcsönhatások A digitális „pénzek”, köztük az esetleg jövőben bevezetendő digitális jegybankpénzek hatást gyakorolhatnak az egyes országok pénzügyi rendszereire, és akaratuk ellenére válaszra késztetheti őket. Különösen kis nyitott országok monetáris hatóságainak, illetve pénzügyi intézményeinek a mozgásterét befolyásolhatják. Amint azt a hagyományos pénzek esetében már láttuk, kialakult a pénzek hierarchiája attól függően, hogy milyen tág körben használhatók. Ez a hierarchiában elfoglalt hely döntően a (néha csak múltbeli) gazdasági teljesítményen alapul, amit jócskán felerősít a pénz természetéből adódó hálózati hatás. 4.1. A hagyományos, tranzakciós megközelítés alapján azonosítható nemzetközi kockázatok • A fogyasztóvédelem – az ügyfelek eszközeinek hanyag kezelése, esetleg elsajátítása, az ügyfelek alulinformáltsága (termékismeret hiánya), adatvédelem biztosítása nemzetközi kontextusban nehéz lehet, különösen Európai Unión kívüli digitális pénzek vagy jegybankpénzek esetében. Ezeknek a kockázatoknak

A Grasham-törvény szerint a „rossz pénz kiszorítja a jó pénzt” a forgalomból, ugyanis az értékálló pénzt mindenki igyekszik visszatartani és más, gyengébb valutával teljesíteni a fizetéseket.

Issing (1999), aki szerint többféle valuta párhuzamos működése bizonytalanságot eredményez az értékmérő funkcióban, és így nem képes koordinálni optimális mértékben a szereplők tevékenységét. Hayek javaslatával ellentétben és a Grasham-törvény szellemében nem biztos, hogy a stabilabb valuta szorítaná ki az instabilabb valutát. Valójában a közös valuta egyik célja pontosan a többféle valuta által okozott bizonytalanságok megszüntetése volt.

— 60 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

a csökkentése érdekében nemzetközi megállapodásokra, koordinációra van szükség, amelynek a kereteit a BIS koordinálásával a vezető jegybankok már megkezdték;30 •H a népszerűvé válik egy nagyobb magánvállalat digitális pénze vagy egy ország jegybankpénze, akkor az elterjedtségétől függően lehet belföldi makrogazdasági következménye is, ha például sokak megtakarítása külföldre áramlik, vagy – mint a volatilis áralakulású Bitcoin esetében – eszközárakra jellemző módon túl- vagy alullövések alakulnak ki akár hazai, akár külföldi piacokon, és befolyásolhatják a magánszereplők fogyasztói és beruházói magatartását. Még digitális jegybankpénz esetében sincs garancia arra, hogy az érintett jegybank figyelembe tudná vagy egyáltalán akarná venni a külföldi digitális pénztulajdonosok, vagy azok monetáris hatóságainak megfontolásait. • Fontos a hagyományos pénzügyi szektornak az ezen „alternatív” szektornak való kitettségét figyelemmel kísérni, szabályozni, és szükség esetén korlátozni külföldi digitális magán vagy jegybanki kibocsátókkal szemben. Ez analóg például az árnyékbankrendszer és a hagyományos bankrendszer közötti kapcsolatok miatt felmerülő kockázatokkal (lásd az európai bankok domináns szerepe a nagy pénzügyi válság előtt az USA subprime piacán, és a válság kitörése után ennek a visszahatása Európára, amikor a Fed által biztosított dollár–euró swap igénybevételére volt szükség az európai bankok stabilizálásához. • Potenciális pénzügyi instabilitás forrása, hogy alternatív betételhelyezési lehetőséget kínálva nemzetközi konkurenciát jelentek a hazai hagyományos pénzügyi szektor számára a forrás (betéti) oldalon, amit nehéz lehet hazai forrásokkal pótolni. • Elterjedtségtől függően a monetáris politika hatása gyengülhet (transzmisszió, pénzügyi stabilitási politika) a külföldön tartott pénzek birtokosai körében.

BIS (2020b).

— 61 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

4.2. A modern jegybanki, endogén megközelítés alapján azonosítható nemzetközi hatások • A nemzetközi hitelezés esetleges megengedése külföldi digitális jegybankpénzben nagymértékű volatilis nemzetközi digitális tőkeáramláshoz vezethet, és alapvetően befolyásolhatja a makrogazdasági stabilitást, azaz az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást, csakúgy, mint a hagyományos bankok esetében a nemzetközi banki hitelezés (lásd a Nagy Pénzügyi Válságot, benne a hazai devizaeladósodást). • A hagyományos bankrendszer számára a hitelezési oldalon is konkurenciát jelenthetnek és piacvesztéssel, pénzügyi instabilitással fenyegethetnek, amennyiben mesterséges intelligenciára alapozott, de külföldi standardokon alapuló hitelelbírálási rendszert alkalmazva olcsóbb szolgáltatásokat nyújthatnak a számukra ingyenesen rendelkezésre álló óriási nemzetközi adatbázisokra alapozva. • A hitelezési tevékenységben való nagyarányú nemzetközi részvétel a jegybanki makro- és pénzügyi stabilitási politikákat szűkebb területre szoríthatja, ezzel a nemzeti politikák hatékonyságát korlátozhatja. 4.3. Az állami szerepet hangsúlyozó megközelítésekben azonosítható kockázatok A nemzetközi digitális pénzek és digitális jegybankpénzek kihívást jelentenek a hazai monetáris szuverenitással szemben. A modern államok különböző mértékben szuverének jogi, intézményi és közgazdasági szempontból. A szuverenitást befolyásolja a nemzetközi gazdasági integrációban való részvétel, amikor a szuverenitást megosztva, jogilag korlátok közé szorítva gyakorolják. Az integráció alacsonyabb fokain is lehetnek vállalt jogi korlátok, amelyek a szuverenitást korlátozzák. Közgazdasági értelemben a kis nyitott, felzárkózó gazdaságok kisebb szuverenitással rendelkeznek, amit befolyásol még az alkalmazott monetáris vagy

— 62 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

árfolyamrezsim, a devizaliberalizáció foka és a devizában történt eladósodás. Ezek a szuverenitási szempontok értelmezhetők a digitális eszközök esetében is: a stablecoinok például árfolyam szempontból hagyományos valutákban denominált eszközök egy kosarához vannak kötve. Ezért úgy viselkedhet, mint egy külföldi valuta. A digitális jegybankpénzek külföldi megjelenése felveti a következő kockázatokat: •F ogyasztóvédelem, fogyasztói kockázat – jegybanki digitális pénz esetében ez kisebb, mint egy magánkibocsátású eszköz esetében, de ebben az esetben is fontos ismernie a fogyasztónak a lehetséges kockázatokat, amelyek lehetnek külföldiekkel szembeni jogi korlátozások vagy közgazdasági jellegűek, mint a digitális pénz árfolyama a hazai devizával szemben. • Makrogazdasági stabilitási (megtakarítás/beruházás, illetve túlzott hitelezési) kockázat merülhet fel, ha a hazai szereplők nagy arányban tartanak külföldi jegybank által kibocsátott digitális jegybankpénzt, amelynek kondíciói nagyon különböznek a hazai monetáris kondícióktól. • Pénzügyi stabilitási kockázatok (konkurencia a hazai hagyományos bankoknak a betéti és hitel oldalon, de ugyanígy az esetleges hazai kibocsátású digitális jegybankpénznek is). A kockázat akkor nagyobb, amikor a pénzügyi kondíciók a kibocsátó gazdaságában jelentősen eltérnek a hazaitól. • A monetáris transzmisszió gyengülhet, ha sok hazai szereplő tartja a pénzét külföldi jegybank által kibocsátott digitális jegybankpénzben: a hazai kamatcsökkentés miatt a megtakarítók, a kamatok emelése miatt a hitelfelvevők fordulhatnak a külföldi kibocsátású digitális jegybankpénzhez. • Szuverenitási kérdések különösen élesen vetődnek fel válság/ rendkívüli helyzetek esetén, amikor a meglévő szabályok alapján kialakuló kimenetelek politikailag, társadalmilag elfogadhatatlanok, és diszkrecionális döntésekre van szükség.

— 63 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

5. Összefoglalás A digitális „pénzek” vagy eszközök megjelenése kihívást jelent a hagyományos pénzügyi intézmények és a jegybankok számára. Ezeket a kihívásokat három fő pénzelméleti megközelítés szemszögéből vizsgáltuk meg. A hagyományos, tankönyvi vagy tranzakciós megközelítés alapján elsősorban a bankrendszer forrás oldalán látunk kihívásokat és kockázatokat, amelyek mikroökonómiai, fogyasztóvédelmi, pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási természetűek, és ennek megfelelő szabályozást igényelnek. Makrogazdasági és makroprudenciális szempontból a bankrendszer eszköz oldalát esetlegesen érintő hitelezési tevékenység okozhat kockázatokat, amelyek mérséklése a bankokhoz hasonló makroprudenicális és makrostabilitási kockázatkezelést igényelnek a legutóbbi pénzügyi válsághoz hasonló kimenetelek elkerülése érdekében. Végül külön mutatjuk be az országok monetáris szuverenitását érintő kihívásokat, amelyek abból fakadnak, hogy a pénz kibocsátása és a pénzügyi rendszer működése olyan közjószág, amelyben kifejeződik a társadalmi kohézió, és ami a közösség fennmaradásának alapvető feltétele. A közösség ezen szuverenitása természete szerint nem engedhető át közösség által fel nem hatalmazott és nem ellenőrzött magánszereplők számára.

Felhasznált irodalom Ábel I.–Lehmann K.–Tapaszti A. (2016): A pénz és a bankok ellentmondásos kezelése a makroökonómiában, Hitelintézeti Szemle, 15. évf. 2. szám, 2016. június, 33–58. o., https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/abel-istvan-lehmann-kristof-tapaszti-attila. pdf Aglietta, M. Pepita Ould Ahmed–Jean-Frančois Ponsot (2016): La Monnaie. Entre dettes et souverainete, Odile Jacobe, Paris Bánfi Tamás (2016): A pénz forradalma – A pénzteremtés elmétete és gyakorlata. Cenzus, Budapest, 2016 Bank of England (2020): Central Bank Digital Currency: opportunities, challenges and design, A Discussion Paper, https://www.bankofengland.co.uk/paper/2020/centralbank-digital-currency-opportunities-challenges-and-design-discussion-paper

— 64 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai Bindseil, U. (2014): Monetary Policy Operations and the Financial System, Oxford University Press Bindseil, U. (2019): Tiered CBDC and the financial system, https://www.ecb.europa. eu/pub/pdf/scpwps/ecb.wp2351~c8c18bbd60.en.pdf BIS (2018): Central Bank Digital Currencies, March, https://www.bis.org/cpmi/publ/ d174.pdf BIS (2020a): Rise of the Central bank digital currencies: drivers, approaches and technologies, BIS working paper series No. 880., https://www.bis.org/publ/work880. htm BIS (2020b): Central bank digital currencies: foundational principles and core features, https://www.bis.org/publ/othp33.htm BIS (2020C): Fintech and bigtech credit: a new data base, https://www.bis.org/publ/ work887.htm Carpenter, S. B.–S. Demiralp (2010): Money, Reserves, and theTransmission of Monetary Policy: Doesthe Money Multiplier Exist? Finance and Economics Discussion Series Divisions of Research &Statistics and MonetaryAffairs Federal Reserve Board, Washington, D.C.,https://www.federalreserve.gov/pubs/feds/2010/201041/201041pap. pdf Cœuré, B. (2019): Introductory remarks to the Committee on the Digital Agenda of the Deutscher Bundestag, https://www.bis.org/cpmi/speeches/sp190925.htm Desan, Ch. (2014): Making Money. Coin, Currency, and the Coming of Capitalism, Oxford University Press Deutsche Bundesbank (2017): The role of banks, non-banks and the central bank in the money creation process, in: Deutsche Bundesbank Monthly Report, April, 13–33. o.,https://www.bundesbank.de/resource/blob/654284/ df66c4444d065a7f519e2ab0c476df58/mL/2017-04-money-creation-process-data.pdf Diamond, D. W.–Ph. H. Dybvig (1983): Bank Runs, Deposit Insurance, and Liquidity, Journal of Political Economy, Vol. 91, No. 3 (Jun., 1983), pp. 401-419, https://www. jstor.org/stable/1837095?seq=1#metadata_info_tab_contents Dyson, B.–G. Hogson (2016a): Digital Cash. Why Central Banks Should Start Issuing Electronic Money, Positive Money, http://positivemoney.org/wp-content/ uploads/2016/01/Digital_Cash_WebPrintReady_20160113.pdf Dyson, B.–G. Hogson (2016b): Accounting for Sovereign Money. Why State Issued Money is not Debt, Positive Money, http://positivemoney.org/wp-content/ uploads/2016/03/AccountingForSovereignMoney_20160309.pdf ECB (2015): Mi a pénz?, https://www.ecb.europa.eu/explainers/tell-me-more/html/ what_is_money.hu.html ECB (2020): Report on a digital euro, https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/ Report_on_a_digital_euro~4d7268b458.en.pdf

— 65 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai Financial Stability Board (2020): Regulation, Supervision and Oversight of “Global Stablecoin” Arrangements Final Report and High-Level Recommendations, https:// www.fsb.org/2020/10/regulation-supervision-and-oversight-of-global-stablecoinarrangements/ Fratianni M. (1995) Bank Deposit Insurance in the European Union. In: Eichengreen B., Frieden J., von Hagen J. (eds) Politics and Institutions in an Integrated Europe. European and Transatlantic Studies. Springer, Berlin, Heidelberg, https://doi. org/10.1007/978-3-642-57811-3_7 G-30 (2020): Digital Currencies and Stable Coins, Risk, Opportunities and Challenges Ahead, July, https://group30.org/images/uploads/publications/G30_Digital_ Currencies.pdf Garrat, R.–M. Lee–B. Malone–A. Martin (2020): Token or Account-Based? A Digital Currency Can Be Both, Liberty Street Economics Blog, Federal Reserve Bank of New York, https://libertystreeteconomics.newyorkfed.org/2020/08/token-or-account-baseda-digital-currency-can-be-both.html Gurley, J. G.–S. Shaw (1960): Money in a Theory of Finance, Brookings Institution, Washington (1960) Hockett, R. C.–S. T. Omarova (2017): The Finance Franchise, Cornell Law Review, vol. 102., Issue 5, May, https://scholarship.law.cornell.edu/cgi/viewcontent. cgi?article=2660&context=facpub Issing, O. (1999): Hayek–currency competition and the European Monetary Union, Speechby Professor OtmarIssing, Annual Hayek Memorial Lecture hosted by the Institute of Economics affairs, London, 27 May 1999, https://www.ecb.europa.eu/ press/key/date/1999/html/sp990527.en.html Kregel, J. A. (1992): Universal Banking, US Banking Reform and Financial Competition in the EEC, Banca Nazionale del Lavoro Quarterly Review, no. 182, September 1992 Kregel, J. A. (1993): Bank Supervision: The Real Hurdleto European Monetary Union, Journal of Economic Issues, vol. XXVII, No. 2., június, 667–676. o. Kregel, J. A. (1998): Past and future of Banks, Roma, Bancaria editrice Kregel, J. A. (2016): The Regulatory Future, FESSUD working paper No. 164, June Kregel, J. A.–P. Savona (2020): The Impact of Technological Innovationson Money and Financial Markets, Public Policy Brief, Jerome Levy Economic Institute of Bard College, http://www.levyinstitute.org/publications/the-impact-of-technologicalinnovations-on-money-and-financial-markets Lo, A. (1996) (ed.): The Industrial Organization and Regulation of the Securities Industry, Chicago and London Nealy, M.–A. Radia–R. Thomass (2014): Money Creation in the modern economy, Bank of England Quarterly Bulletin, Q1, 1–14. o., http://www.bankofengland.co.uk/ publications/Documents/quarterlybulletin/2014/qb14q1prereleasemoneycreation.pdf Norges Bank (2020): Status report–Norges Bank’s central bank digital currency project, https://www.norges-bank.no/en/news-events/news-publications/Reports/ Norges-Bank-Papers/2020/memo-22020-dsp/

— 66 —

II. A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai Positive Money (2020): Central Bank Digital Currency. Opportunities, Challenges and Design. A Positive Money Response, http://positivemoney.org/wp-content/ uploads/2020/07/Positive-Money-Response-to-the-Banks-CBDC-discussion-paperMarch-2020.pdf Schwartz, A. (1991), idézi R. L. Hetzel (1991): Too Big to Fail, November-December 1991, Vol. 77, p. 3–15. o. Economic Quarterly (Federal Reserve Bank of Richmond), https://fraser.stlouisfed.org/title/economic-quarterly-federal-reserve-bankrichmond-960/november-december-1991-477369 Szalai Z. (1998): Értékpapír-befektetés az Európai Műhelytanulmányok, https://www.mnb.hu/letoltes/mt14.pdf

Unióban,

MNB

White, L. H. (1999): The Theory of Monetary Institutions, Lawrence and White, Mass. and Oxford.

— 67 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben? Boros Eszter – Horváth Marcell A digitális jegybankpénzben rejlő potenciál évek óta foglalkoztatja a világot, és 2020-ra Kína került a legközelebb ahhoz, hogy a koncepciót a gyakorlatba is átültesse. A digitális renminbi (RMB) tesztelésének megkezdésével egyre több részlet válik ismertté a kínai pénzügyi innovációról, ami lehetőséget ad a világpénz jövőjének friss értékelésére. A közvetlen fizetésre alkalmas, centralizált e-RMB az elmúlt évtizedek legkomolyabb kihívását testesíti meg a dollár (USD) és az Egyesült Államok hatalmi pozíciója szempontjából. A fenyegetés mindenekelőtt az amerikai pénzügyi rendszer megkerülésében nyilvánulhat meg, ami jelentősen csökkentené az USA geopolitikai befolyását. Az elektronikus RMB terjedését a gördülékeny használat mellett az Új Selyemút mentén szerveződő Kína-központú erőtér ösztönözheti. Az USD valós alternatívájának megalkotásához ugyanakkor a távol-keleti ország gazdasági modellváltása és pénzügyi piaci liberalizációja is elkerülhetetlennek látszik.

1. Bevezetés 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány nehézségei idején az egész világ figyelmét felkeltette a kínai jegybank (People’s Bank of China, PBoC) bejelentése, amely szerint a távol-keleti ország megkezdte a digitális jegybankpénz (DJBP) tesztelését a valós fizetési forgalomban. A nyáron több tartományra is kiterjesztett kísérlet meglepő előrehaladásról árulkodik, amelynek köszönhetően minden bizonnyal a digitális renminbi (e-RMB) lesz az első hivatalosan bevezetett DJBP. A digitális jegybankpénz fogalma az elmúlt néhány évben nyert teret a gazdaságpolitikai diskurzusban — 68 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

(jórészt a nem állami kibocsátású digitális fizetőeszközök terjedése nyomán), és számos központi bank kezdte el tanulmányozni a monetáris bázis (M0) részét képező készpénztömeg digitalizációjának lehetőségét. Geopolitikai szempontból kiváltképp jelzésértékű, hogy közülük Kína jutott a legelőrébb a koncepció megvalósításában. A digitális jegybankpénz közelgő megjelenése számos kérdést vet fel, amelyek közül az egyik legérdekesebb a világrendre gyakorolt lehetséges hatások köre. Mivel az Egyesült Államok vezető szerepe közismerten főképp pénzügyi rendszerén és a dollár hegemóniáján nyugszik, magától értetődik a felvetés, hogy a világ második legerősebb gazdasági hatalmává felzárkózott Kína pénzügyi innovációja veszélyezteti-e ezt a státuszt. Ennek kilátásait vizsgálja a tanulmány a világpénz fogalmi jellemzői felől közelítve.31 A 2. fejezet felvázolja az e-RMB kilátásainak értékeléséhez szükséges geopolitikai helyzetképet, napjaink meghatározó világpolitikai folyamatait. A fejezet célja, hogy a DJBP-fejlesztés háttereként felvillantsa Kína elmúlt évtizedben követett átfogó gazdaságihatalmi stratégiáját és az atlanti erőtérrel való konfrontációját, tekintettel a koronavírus-válság hatásaira is. A 3. fejezet elemzi a digitális RMB nemzetközi terjedésének kilátásait. Ehhez elsőként (3.1. fejezet) meghatározza a világpénz fogalmát, és számba veszi azokat a tényezőket, amelyek révén az USD immár évtizedek óta betölti ezt a szerepet. Kitér arra is, milyen hatalmi előnyöket biztosít a pénzügyi dominancia az Egyesült Államok számára. Ezt követően a 3.2. fejezet bemutatja az e-RMB nyilvánosságra hozott tulajdonságait és a folyamatban lévő tesztelés körülményeit. A valuta sajátosságai alapján azonosítja azokat az előnyöket, amelyek a jövőben az RMB dinamikus terjedését eredményezhetik

31 A magán kibocsátású digitális fizetőeszközök, köztük az ún. kriptovaluták (pl. bitcoin) tárgyalásától eltekintünk, mivel azok – egybehangzó szakértői vélemények szerint – nem tekinthetők az államok által kibocsátott nemzeti valuták valós alternatíváinak a pénzfunkciók tekintetében, így reálisan a világpénz szerepre sem alkalmasak. (Az egyszerűség kedvéért a tanulmány a valuta/deviza kifejezéseket szinonimaként használja.)

— 69 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

– és Kínát a mostaninál is erősebb hatalmi pozícióba juttathatják. Az elemzés a hátrányok és az akadályok, valamint az amerikai válaszlehetőségek tárgyalásával zárul. A 4. fejezet a tanulmány következtetéseit foglalja össze.

2. Geopolitikai háttér: a digitális valutát övező világhatalmi folyamatok Az ezredforduló időszakát az Egyesült Államok kiemelkedő gazdasági és katonai erejére épülő egypólusú világrend jellemezte. A kétezres évek végétől ugyanakkor a fejlődő világ egyes hatalmainak (pl. Kína, India) felemelkedése – gazdasági szempontból – egyre inkább multipoláris irányba mozdította a globális erőviszonyokat. A COVID-19 járvány kitörését követő folyamatok az amerikai dominancia további eróziójára és az ázsiai hatalmi központok megszilárdulására engednek következtetni. A 2020 végére kirajzolódó kép szerint a vírus kiindulópontjának számító Kína gyorsan úrrá lett a fertőzés terjedésén és a gazdasági leállás negatív következményein. Míg az Egyesült Államok és az Európai Unió a járvány második hullámával és a gazdaság működőképességének fenntartásával küzd, a jelek szerint Kínában helyreállt az üzleti élet: az ország 2,3 százalékos GDP-növekedést ért el 2020ban (Xinhua, 2021). Peking a pandémia időszakát globális vezető szerepének hangsúlyozására és eurázsiai kapcsolatainak megerősítésére használta. Az ún. maszkdiplomácia jegyében egészségügyi (segély-) szállítmányokkal és orvosi személyzettel látta el számos európai, ázsiai és latin-amerikai partnerét (Wong, 2020). A gazdaság gyors újraindítása ahhoz is hozzásegítette Kínát, hogy szerepe még inkább felértékelődjön az ellátási láncokban (különösen Délkelet-Ázsiában, lásd Jennings, 2020). Mindezek miatt az elmúlt évekre jellemző multipolarizáció akár új irányt is vehet: átfordulhat egy újfajta bipoláris berendezkedésbe, amelyben a világ két meghatározó erőterét az USA által vezetett atlanti tömb, valamint a kínai dominanciájú eurázsiai pólus adja. — 70 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Kína egy új, sajátosan decentralizált gazdaságirányítási modell kiépítésére törekszik, amelyben a kereskedelmi, beruházási és finanszírozási kapcsolatok hálójának szálai végső soron mégis a pekingi központba vezetnek (Shaffer–Gao, 2020). A stratégia zászlóshajója a Xi Jinping elnök által 2013-ban meghirdetett „Egy Övezet, Egy Út” Kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI), azaz a történelmi Selyemút térségeit összekötő hatalmas infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési projekt. Az Új Selyemút hálózatát az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra: Az Új Selyemút szárazföldi útvonalai és az Új Tengeri Selyemút hálózata OROSZORSZÁG

Moszkva Rotterdam Velence

KAZAHSZTÁN

Athén Isztambul

Peking IRÁN

EGYIPTOM

PAKISZTÁN Gwadar

KÍNA

Kolkata INDIA

Dalian

Xi’an Fuzhou

Hanoi

Dzsibuti Colombo

KENYA Lamu

Szingapúr Jakarta

Szárazföldi útvonal Új Tengeri Selyemút

Forrás: Saját szerkesztés az Asia Green Real Estate térképe alapján

A BRI és a hozzá kapcsolódó Új Tengeri Selyemút (21st Century Maritime Silk Road) nem más, mint kétoldalú államközi megállapodásokon (MoU), kereskedelmi és befektetési egyezményeken, valamint magánjogi szerződéseken alapuló kínai „óriáshálózat”. Szerveződése tehát lényegileg eltér az USA által fémjelzett, univerzális intézményeken nyugvó, piacorientált nyugati világrendtől. A BRI köré épülő hatalmi pólust ezért szemléletesen

— 71 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

„pekingi konszenzusnak” is nevezik, szemben a nyugati fejlődést az utóbbi időkig meghatározó washingtoni konszenzussal. A „pekingi konszenzus” keretében Kína nem támaszt világnézeti, politikai feltételeket, gazdaságpolitikai elvárásokat partnereivel szemben. (Míg a nyugati világrend talaján álló multilaterális intézmények – pl. az IMF – komoly gazdaságpolitikai előírásokhoz kötik az általuk nyújtott finanszírozást, és ezekben a „reformprogramokban” egyfajta közgazdasági-világnézeti állásfoglalás is megjelenik.) A kínai kormányzat geopolitikájának alapvetése az egyensúlykeresés: a stabil és harmonikus partnerkapcsolatok fenntartása érdekében figyelmet fordítanak a kölcsönös előnyökre. Azaz Peking számára – a saját érdekei mellett – cél, hogy partnerei szintén mozgásteret kapjanak a saját motivációik kibontakoztatására, az együttműködés hasznainak kiaknázására. Ez biztosíthatja Kína számára, hogy erős és stabil partnerekből álló, fenntartható szövetségi hálót építsen ki az USA központú szövetségi rendszer ellensúlyozására. A kínai geopolitika, kormányzati tervezés és iparszervezés logikájába illeszkedő BRI alapja a közlekedési és teherszállítási infrastruktúra létrehozása, finanszírozása. Az utak, vasutak, kikötők, raktárak stb. építésének elsődleges célja a kínai kapacitások (árutöbblet) tartós lekötése, emellett pedig a helyi gazdaságok fejlesztése egy szervesen egybefonódó makrotérség kialakítása érdekében. Ez egy új geopolitikai erőtér formálását jelenti, amihez Kína a belföldi reformjai során már bevált „kis lépésekben történő gyors futás” (azaz a folyamatos, kísérletező előrehaladás) elvét követi. Ennek jegyében a kezdeményezés újabban kiegészült a nem fizikai infrastruktúra fejlesztésével is („Digitális” és „Egészségügyi Selyemút”). A BRI-projekt kulcsszerepet játszik Kína RMB-vel kapcsolatos ambícióinak megvalósításában, amelyek hosszú távon akár az USD világpénz státuszának elhódítására is irányulhatnak. Közismert, hogy az amerikai szuperhatalom egyik fő forrása az USD immár több évtizedes hegemóniája a nemzetközi pénzügyi — 72 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

rendszerben.32 A második világháborút követően kialakított Bretton Woods-i rendszer, majd annak öröksége napjainkig biztosítja az amerikai valuta domináns szerepét a nemzetközi kereskedelemben, a tőkeáramlásokban és a tartalékvaluták körében. (Részletesen lásd: 3. fejezet.) Az Egyesült Államok hatalmi stratégiája hagyományosan a nyugati szövetségi rendszer fenntartásán és a világ különböző pontjain szerzett partnerek (pl. Japán, Dél-Korea, Thaiföld) lojalitásának biztosításán alapul. Donald Trump elnöksége ugyanakkor bizonyos fokú változást hozott ebben a megközelítésben. Az elnök az „America First” politika jegyében nagyobb hozzájárulást követelt a szövetségesektől a közös ügyekhez, és visszább húzódott a multilaterális platformoktól (pl. Trans-Pacific Partnership, Párizsi Klímaegyezmény, iráni nukleáris alku vagy a világjárvány idején a WHO amerikai finanszírozásának felfüggesztése) (Larres, 2020). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az USA lemondott volna a szuperhatalmi szerepről, sőt a jelek ennek épp az ellenkezőjére utalnak. Donald Trump külpolitikája az egypólusú (unilaterális) világrend fennmaradó körvonalainak védelmezéseként értelmezhető. Ezt mutatja, hogy az elnöki ciklus meghatározó vonása a Kínával való versengés kiélezése volt. Trump mindenekelőtt a kereskedelem kérdésére koncentrált, és a vámok kivetésével vívott kereskedelmi háború eredményeként 2020 januárjára elérte a számára politikai presztízskérdésnek számító kereskedelmi megállapodás megkötését (Phase 1 Trade Deal) (Reuters, 2020a). Az egyezmény szerint Peking vállalta az amerikai mezőgazdasági, energia- és feldolgozott termékek importjának növelését. (Bár a kitűzött célszámok teljesítése – a COVID-19 okozta gazdasági visszaesés miatt is – néhány hónap elteltével már erősen kérdésessé vált [CSIS, 2020].)

32 A témáról lásd bővebben Matolcsy György (2020): Amerikai birodalom vs. Európai álom – Az euró kudarca (2. bővített kiadás).

— 73 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

A kereskedelmen túl az amerikai fellépés másik fő frontjának a technológia bizonyult. A kínai vállalatok térnyerésének megakadályozására irányuló törekvések 2020 augusztusában a Mike Pompeo külügyminiszter által meghirdetett „Clean Network” programban csúcsosodtak ki (The Straits Times, 2020). A tervezet a teljesség igényével meg kívánja szüntetni a kínai hozzáférést az amerikai infokommunikációs hálózatokhoz (pl. mobilapplikációk, felhőszolgáltatások, internetkábelek és telekommunikációs vonalak). Noha a kínai és amerikai gazdasági-technológiai kapcsolatok ilyen drasztikus mértékű elvágása (ún. decoupling) a gyakorlatban aligha lehetséges, és mindkét fél számára kifejezetten ártalmas is lenne (OMFIF, 2020), a technológia valóban kulcskérdés a digitális pénzügyi transzformáció szempontjából is. Érdemes megjegyezni, hogy a két fél közötti ütközőpontok strukturális jellegűek, hosszú távú érdekkonfliktusokat jeleznek, így az USA–Kína-kapcsolatok konfrontatív dinamikája Joe Biden elnöksége alatt is fennmarad. A bipoláris berendezkedés irányába mutató folyamatok a világ más (regionális) hatalmait sem hagyják érintetlenül. A kínai digitális valuta szempontjából különösen a feltörekvő FinTechhatalom India, valamint a közép- és délkelet-ázsiai térség geopolitikai helyzete érdemel figyelmet. Az online szolgáltatások gyors terjedését produkáló indiai, közép- és délkelet-ázsiai piacokon az elmúlt években jelentősen növekedett a kínai high-tech vállalatok befolyása. Ráadásul Közép- és Délkelet-Ázsia az ellátási láncok integrációja miatt közvetlenül is ráutalt a távol-keleti óriásra (Mirza 2019, Boisseau du Rocher, 2020). Azonban mind Indiának, mind a másik két ázsiai régió országainak megvannak a maga hatalmi törekvései és/vagy sajátos nemzeti érdekei, amelyek a Kína– USA-rivalizálás sajátos terepévé és a digitális jegybankpénz(ek) elfogadása szempontjából kritikus játékosokká teszik őket.

— 74 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

3. A világpénz sajátosságai és a digitális RMB felől érkező kihívás 3.1. Az USD mint világpénz és szerepe az Egyesült Államok szuperhatalmi pozíciójában Az e-RMB jövőbeli térhódításának esélyei elsődlegesen a világpénz funkcióinak betöltése szempontjából értékelhetők. Világpénzről akkor beszélünk, ha egy valuta globális szinten képes ellátni a meghatározó pénzfunkciókat, azaz forgalmi (csere-) eszközként, fizetési eszközként, értékmérőként és megtakarítási eszközként egyaránt használatos a nemzetközi színtéren. Az USD hosszú ideje rendelkezik ezekkel a képességekkel, amit – a történelmi okokon túl – a következő aktuális tényezők támasztanak alá: • Az USD mögött a világ legnagyobb és legfejlettebb gazdasága áll, azaz önmagában az amerikai partnerekkel folytatott tranzakciók száma, értéke és jelentősége is célszerűvé teszi az USD használatát a gazdasági szereplők számára. (Meg kell jegyezni azonban, hogy az Egyesült Államok világkereskedelmi részesedése jelentősen csökkent a Bretton Woods-i rendszer megalkotásának ideje óta. Akkoriban az USA adta a globális export 28 százalékát, míg napjainkra ez a szám 8,8 százalékra mérséklődött [Birch, 2020]. Eközben Kína aránya tavaly már 13,3 százalék volt [Workman, 2020], ami jól illusztrálja, hogy az ország az elmúlt évtizedben átvette a legnagyobb árukereskedő nemzet státuszát az Egyesült Államoktól [Lo, 2020]. Az amerikai gazdaság súlyának csökkenése tehát lendületet adhat az alternatívák felívelésének.) • Az USD, illetve az USD-eszközök igen mély, rendkívül likvid és nyitott pénzügyi piaca biztosítja, hogy a valutát elfogadó személyek világszerte bármikor, rugalmasan, minimális tranzakciós költséggel nyithassanak/zárhassanak pozíciókat (International Economy, 2020).

— 75 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

• Az amerikai gazdaságpolitika által biztosított átfogó stabilitásnak – vagy legalábbis a gazdaságpolitikai keretrendszer általában vett átláthatóságának –, továbbá a jogállami feltételek érvényesülésének eredőjeként az USD és az abban denominált eszközök szélesebb köre magas minőségű befektetést képvisel (International Economy, 2020). • Az árutőzsdei cikkek és nyersanyagok (pl. olaj) árazása világszinten az USD-ben történik (Smith, 2020). • A megszokásból adódó nagyfokú inercia és az erős hálózati hatások óriási kihívás elé állítanak bármely más pénzt, amely az USD-vel kíván versenyre kelni (Smith, 2020). Az amerikai deviza igazi „hálózatos jószág”: előnyei jórészt a tömeges használatból származnak. Így lecserélése jelentős egyéni hátrányokkal járna (megnövekedett tranzakciós költségek, technikai nehézségek, elveszített ügyfelek és üzletek stb.). A kihívó devizának ezért különösen nehéz lesz elérni az áttöréshez szükséges kritikus tömeget. Már ez a nem teljes körű lista is tükrözi, hogy az USD hegemóniáját megalapozó tényezők szorosan összefüggenek és egymást erősítik, megszilárdítva azt „a működőképes globális konszenzust, hogy a dollárrendszer létfontosságú közjószágot biztosít” (International Economy, 2020:12). Az USD-be vetett széles körű bizalom jele, hogy • az amerikai valuta a jegybanki devizatartalékok tartósan magas, 60 százalék feletti arányát teszi ki (2019Q4: 61 százalék); • 2019 végén a fennálló nemzetközi hiteltartozásokat megtestesítő értékpapírok 64 százalékát USD-ben denominálták; valamint • ugyanebben az évben a határon átnyúló fizetések mintegy 45 százalékában USD-t használtak (ECB, 2020). (Összehasonlításképp: az RMB arányai rendre: 2; <1; 2 százalék.)

— 76 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Az USD világpénz szerepe rengeteg előnyt biztosít az Egyesült Államok számára, amelyek közül a rendkívüli mértékű, mégis fenntartható eladósodás lehetőségét és a szuperhatalmi lehetőségeket érdemes kiemelni. Mindkét tényező különös jelentőséggel bír a digitális RMB jövőbeli térhódítása szempontjából. A világpénz iránti tartós nemzetközi kereslet lehetővé teszi, hogy az USA folyó fizetési mérlege (illetve külső finanszírozási pozíciója) folyamatosan hiányt mutasson. A külső deficit egyébként nemcsak lehetőség, hanem szükséges feltétele is annak, hogy egy gazdaság valutája világpénz lehessen. Ez biztosítja ugyanis azt, hogy a deviza aggregált értelemben kiáramoljon a külvilág felé, azaz rendelkezésre álljon a nemzetközi tranzakciók lebonyolításához szükséges likviditás. A külső hiány egyik alapvető forrása lehet az importtöbblet, amikor a világpénzt kibocsátó gazdaság több árut és szolgáltatást vesz igénybe külföldről, mint amennyit maga elad. A külföld hajlandó finanszírozni ezt a többletfelhasználást, mivel a (jövőbeli) ellentételezés a világpénzben érkezik. Az Egyesült Államok számára ez praktikusan azt jelenti, hogy folyamatosan képes hitelből fogyasztani, akár növekvő mértékben is, elvben a külföldi partnerek dollárkeresletének alakulásától függően. Így nem (vagy kevésbé) kell a túlzottan eladósodott államokra jellemző kamatemelkedéssel számolnia. Az alacsonyabb kamatszint azzal is összefügg, hogy a döntően a saját valutában (az USD-ben) bonyolított nemzetközi tranzakciók miatt az amerikai gazdasági szereplők árfolyamkockázati kitettsége is marginális (International Economy, 2020). A hatalmi előnyök szintén abból származnak, hogy végső soron az Egyesült Államoktól függ a globális gazdaság világpénz ellátása. Itt ugyanakkor már nemcsak magáról az USD-ről van szó, hanem a hozzá kapcsolódó nemzetközi fizetési rendszerről. A Center for a New American Security biztonságpolitikai intézet tanulmánya az amerikai világhatalom hat forrását határozza meg, amelyek közül négy a pénzügyi rendszerből fakad (CNAS, 2019). Ezek – az USD dominanciája mellett – a következők:

— 77 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

• az amerikai pénzügyi intézmények vezető szerepe a globális pénzforgalomban, • az amerikai befektetési alapok és más befektetők világszintű jelenléte, • az amerikai pénzügyi rendszerben érvényesülő átláthatósági követelmények. Napjainkban a határon átnyúló fizetések többlépcsős elszámolási rendszereken keresztül valósulnak meg, amelyek csúcsán döntően amerikai bankok – és végső soron maga a Federal Reserve – állnak. A nemzetközi tranzakciók meghatározó részét (napi mintegy ötezer milliárd USD értékű pénzforgalmat) lebonyolító SWIFT-rendszer (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) közvetíti az üzeneteket a fizetési megbízásokról, amelyek kezelését az amerikai levelező bankok (correspondent banks) végzik (Kumar–Rosenbach, 2020). Ennek köszönhetően az Egyesült Államok páratlan rálátással rendelkezik a nemzetközi pénzforgalomra: képes felderíteni az illegális pénzmozgásokat – így a terrorizmus finanszírozását, a pénzmosást – és ellenőrizni a nemzetközi szankciók betartását. Az efféle gazdasági-pénzügyi kényszerítő intézkedések (személyek/szervezetek/országok tranzakcióinak megtiltása, befektetési és kereskedelmi korlátozások, embargók, vámok stb.) az elmúlt évtizedben az USA külpolitikájának egyik legfontosabb eszközévé váltak, többek között Iránnal, Oroszországgal és Kínával szemben. 2019-ben az Egyesült Államok összesen 30 különböző szankciós intézkedéscsomagot tartott érvényben (CNAS, 2019). Még ha a szankciók kiszabására nem is a nemzetközi közösség jóváhagyásával kerül sor, az amerikai pénzügyi intézmények befolyása akkor is maga után vonja a külföldi szereplők igazodását – függetlenül attól, hogy az érintett tranzakciók USD-ben zajlanak‑e. A külföldi bankok ugyanis nem kívánják kockáztatni az amerikai pénzintézetekkel fennálló kapcsolataikat, ezért inkább maguk sem végeznek pénzügyi műveleteket a szankciókkal sújtott személyek, szervezetek részére. Hasonlóképp az amerikai befektetési alapok és partnereik — 78 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

is világszerte megkívánják az USA rendelkezéseinek érvényesítését, illetve eleve elterjedt az amerikai standardok (átláthatósági, közzétételi követelmények stb.) alkalmazásának követelménye a nemzetközi üzleti kapcsolatokban. A kikényszeríthetőség záloga ugyanakkor egyértelműen a SWIFT – vagyis az a pont, ahol a kínai DJBP a legkomolyabb fenyegetést jelenti. 3.2. A digitális RMB és lehetséges következményei a geopolitikai küzdőtérben 2020 tavaszán a kínai jegybank a koronavírus-válság ellenére mérföldkőhöz érkezett az e-RMB fejlesztésében. Az áprilisi bejelentés szerint négy nagyvárosban (Shenzhen, Suzhou, Chengdu, Xiong’an) megkezdték a digitális jegybankpénz tesztelését a tényleges fizetési forgalomban (WSJ, 2020a). A hivatalosan Digital Currency/Electronic Payments (DC/EP) névre hallgató fizetőeszköz kidolgozása 2014-ben indult, és jegybanki nyilatkozatok szerint a fejlesztést felgyorsította a Facebook saját digitális valutájának (Libra) 2019-es beharangozása (Gulliver-Needham, 2019). A médiaóriás nem sokkal a Libra keretrendszer publikálása után közölte, hogy az eszköz árfolyamát 50 százalékban az USD-hez kötik. A PBoC ezért nem pusztán pénzügyi szuverenitási és stabilitási kockázatnak tekinti a Librát, hanem az amerikai hatalmi érdekek előmozdítójának is (Copeland, 2020). A kínai reakció jól mutatja, hogy Peking felismerte az első állami hátterű digitális valuta bevezetőjének járó előnyöket (Ferguson–Parker, 2020). 2020 augusztusában a PBoC újabb nagyvárosokra és térségekre terjesztette ki a tesztelést (többek között a Pekinggel szomszédos két tartományra, a déli kantoni partvidékre, valamint Hongkongra és Makaóra) (WSJ, 2020b). A próba keretében a lakosság – például az állami alkalmazottak – egy része digitális RMB-ben kap juttatásokat, amellyel a tesztelésbe bevont kereskedőknél és szolgáltatóknál fizethetnek. A PBoC közlése szerint október elejéig 3,1 millió tranzakcióra került sor több mint 1,1 milliárd RMB (162 millió USD) értékben (SCMP, 2020). A hivatalos országos

— 79 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

bevezetés dátumáról még nem született döntés, és a kínai vezetés a kísérletező megközelítés jegyében várhatóan óvatos lesz a lépéssel. Az e-RMB útnak indítása mindenesetre egybecseng a 14. ötéves terv prioritásaival (digitalizáció, az internetes platformok társadalmi-gazdasági szervező ereje). Az eddig napvilágot látott információk szerint az e-RMB a 2022-es téli olimpia lebonyolításában már kulcsszerepet fog játszani (WSJ, 2020b). Az e-RMB készpénzszerű digitális fizetőeszköz, amelyet a kínai központi bank bocsát ki. A hivatalos indoklás szerint a készpénz kiváltásának szándékával hozták létre. Nem cél ugyanakkor a kereskedelmi bankok szerepének megváltoztatása, ezért a digitális valuta a bankrendszer, valamint a népszerű fizetési szolgáltatók közvetítésével fog eljutni a gazdasági szereplőkhöz (Birch, 2020). (Például úgy, hogy bankszámlájuk vagy mobilpénztárcájuk egyenlegének terhére DJBP-t igényelnek az e-RMB applikáció segítségével.) A valuta fejlesztésében a kínai nagybankok (pl. Agricultural Bank of China, Bank of China, China Construction Bank, Industrial and Commercial Bank of China) és a vezető mobilpénztárca-szolgáltatók (Alipay, WeChat) is részt vesznek. A digitális RMB centralizált rendszeréből adódóan a PBoC rálátást szerez az összes tranzakcióra, az új fizetőeszköz ennyiben tehát különbözik a hagyományos, teljesen anonim készpénztől. Az e-RMB használata során a pénzt küldő és fogadó felek egymás számára ugyan ismeretlenek maradnak, ám a jegybank – és így az állam – előtt nem [Reuters, 2019, Birch, 2020]. Ez egyrészt óriási valós idejű gazdaságpolitikai információs bázist biztosít Kína számára (Ferguson–Parker, 2020), amely közvetlenebbül kontrollálható és/vagy kiterjedtebb, mint a népszerű mobilfizetési applikációk, a kereskedelmi banki számlák vagy épp az árnyékbanki tevékenységek adatai. Másrészt kézzelfogható geopolitikai előnyök is keletkeznek: ha az e-RMB a jövőben elterjedne a nemzetközi fizetési forgalomban, az a SWIFT-hez hasonló globális ellenőrzési képességgel ruházná fel Kínát.

— 80 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Szintén kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a kínai DJBP-t közvetlen tranzakciókra alakították ki. Az internetkapcsolat nélkül is működő rendszerben a fizetés a felek között direkt módon történik, kiiktatva a mögöttes banki elszámolási lépéseket (Birch, 2020). Ez potenciálisan hatalmas idő- és költségelőnyt jelent a SWIFT hagyományos, bankok hálózatára épülő működéséhez képest. A közvetítők hiánya a világ számos pontján vonzóbbá teheti az RMB használatát – különösen, ha az amerikai ellenőrzés kikerülésének igénye is fennáll. Többen rámutatnak arra (CNAS, 2019, International Economy, 2020), hogy a szankciók egyre erőteljesebb alkalmazása az utóbbi időben már az USA szövetségeseinél is komoly ellenérzéseket szült. Az Iránnal kötött nukleáris alku (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) Donald Trump általi felmondása és a gazdasági korlátozások újbóli bevezetése például meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremtett az Európai Unió számára. Az EU saját elszámolási mechanizmus létrehozását kísérelte meg, hogy az amerikai pénzügyi rendszer megkerülésével továbbra is folytathassa az iráni kereskedelmet. Ennek fényében nem meglepő, hogy az USA-val kevésbé jó viszonyt ápoló hatalmak körében is történtek már hasonló próbálkozások. Oroszország 2018-ban bejelentette, hogy kifejlesztette a SWIFT alternatívájának szánt nemzetközi pénzügyi üzenetküldő szolgáltatását (CNBC, 2018). Kína pedig 2015-ben létrehozta a határon átnyúló RMB-elszámolásokat végző Cross-Border Interbank Payment Systemet (CIPS) (CNAS, 2020). (Bár ez a rendszer még a hagyományos fizetési struktúrák logikájának felel meg, és nyugati bankok is részt vesznek benne [Lo, 2020].) Peking és Moszkva egyébként megállapodott az USD kivezetéséről az egymás közötti kereskedelemben (Russia Briefing, 2019). Az eddigiekből jól látszik, hogy az e-RMB legfontosabb előnyei geopolitikai természetűek – annál is inkább, mivel Kínában a készpénzes tranzakciók aránya már most is mérsékelt. A lakosság és a vállalatok előszeretettel használják az Alipay és a WeChat nyújtotta mobilfizetési megoldásokat: 2018-ban a fizetések 83 százaléka már digitális úton, mobileszközökkel történt (Atlantic — 81 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Council, 2020a). A készpénzmentesítéssel elérhető hatékonyságnövekedés ezért eltörpülhet a hosszú távú hatalmi előnyök mellett. Peking már évek óta törekszik az RMB nemzetközi használatának előmozdítására, ám kedvező tulajdonságai miatt a digitális valuta katalizálhatja ezt a folyamatot. A pénzügyi téren tett eddigi kínai lépések – a BRI-projektek finanszírozása, új fejlesztési bankok létrehozása, bilaterális swap megállapodások stb. – a jövőben az e-RMB-vel kombinálva válhatnak igazán ütőképessé. A BRI-projekt dedikált céljai között szerepel az Új Selyemút mentén fekvő gazdaságok pénzügyi integrációja (NDRC, 2015), amit Peking az RMB használatára kíván alapozni. A törekvést alátámasztja, hogy az ázsiai és csendes-óceáni régió kétszer akkora kereskedelmi forgalmat bonyolít Kínával, mint az Egyesült Államokkal (Smith, 2020). Ráadásul a BRI beruházásainak túlnyomó részét a távol-keleti óriás finanszírozza az állami kereskedelmi bankokon és a kínai vezetésű multilaterális fejlesztési bankokon (pl. Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) keresztül (Shaffer– Gao, 2019). A pénzügyi kapcsolatok szorosabbra fűzését eddig azonban nem követte az RMB használatának ugrásszerű bővülése. A PBoC adatai szerint 2019-ben a Kína és a BRI-országok között RMB-ben elkönyvelt tranzakciók (2,73 ezer milliárd RMB) a távol-keleti ország összes nemzetközi elszámolásának csupán 5,3 százalékát tették ki (PBoC, 2020).33 Ennek is nagyobb része (732,5 milliárd RMB) az árukereskedelemből adódott, és csak 213,5 milliárd RMB34 jelent meg határon átnyúló finanszírozásként. Ez azzal magyarázható, hogy a BRI forráskihelyezései eddig döntően USD-ben történtek (Financial Times, 2018). A célországok és az infrastruktúra-fejlesztést végző vállalatok jellemzően az USD-t

A jelentés alapján 2019-ben Kína határon átnyúló pénzügyi elszámolásainak teljes értéke 51,63 ezer milliárd RMB volt. Ennek 38,1 százalékát (azaz 19,67 ezer milliárd RMB-t) adták a kínai valutában történt elszámolások. A kizárólag a BRI-országokkal folytatott RMB-tranzakciók 2,73 ezer milliárdos értéke pedig a teljes éves szám 5,3 százaléka.

Értéke kb. 31,5 millió USD.

— 82 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

részesítették előnyben.35 Az amerikai valuta használata Pekingnek sem volt ellenére, mivel tartós folyó fizetési mérleg többlete révén óriási USD-tartalékot halmozott fel (Ferguson–Parker, 2020, Lo, 2020). Az USD-ben való hitelezés képessége azonban Kína esetében sem korlátlan – különösen a Xi Jinping elnök által meghirdetett gazdaságfejlesztési irányvonal fényében, amely a kínai növekedés motorjává a belföldi fogyasztást kívánja tenni. A belső kereslet élénkülése – valamint a relatíve fejletlenebb kínai régiók felzárkóztatása – pedig együtt fog járni az import bizonyos mértékű emelkedésével. A külső többlet elolvadása így hosszabb távon behatárolja az eddig megszokott USD-finanszírozás lehetőségeit.36 Ez tehát újabb ok, hogy Kína egyre inkább ösztönözze az RMB használatát az Új Selyemút mentén. Több jel utal arra, hogy a közép- és délkelet-ázsiai országokban alkalmas terep nyílik e törekvés előtt. A térség lakossága sok esetben még nem vesz igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, így nagy lehetőség kínálkozik a piacbővítésre, különösen a digitális (mobilfizetési) megoldások révén (Ferguson–Parker, 2020, Smith, 2020). Ez kedvező folyamat a DJBP jövőbeli fogadtatása szempontjából, és a leendő e-RMB-forgalom csatornái bizonyos értelemben már elő is készültek. A kínai technológiai óriások, a Tencent és az Alibaba ugyanis az elmúlt évek vállalatfelvásárlásai révén már komoly érdekeltségre tettek szert a térségben. Befektettek többek között olyan helyi fizetési szolgáltatókba, mint a pakisztáni Telenor vagy a Délkelet-Ázsiában aktív Lazada, bKash és Akulaku (sőt érdemes megemlíteni a rivális Indiában működő

Azzal együtt, hogy a kivitelezők a legtöbb esetben maguk is kínai vállalatok (Shaffer–Gao, 2019). Az USD iránti preferencia egyik lehetséges indoka, hogy a nagyszabású fejlesztésekhez szükséges technológia gyakran még nem áll a kínai cégek rendelkezésére, és csak nyugati partnerektől szerezhető be a világpiacon.

A külső többlet csökkenése egyébként a világpénz státuszhoz szükséges fizetésimérleg-feltétellel egy irányba mutat.

— 83 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Paytm alkalmazást is) (Ferguson–Parker, 2020). A jelenlegi pénzforgalomban az RMB a Kínán kívüli lakosság számára még nehezen elérhető (International Economy, 2020), ám a népszerű helyi fizetési felületeken a kínai tulajdonosok könnyen felkínálhatják majd az e-RMB fizetési opciót. Ennek jelentőségét azért sem szabad alábecsülni, mert a tapasztalatok szerint „az infrastruktúra fejlődését gyakran követi a pénzhasználat is” (International Economy, 2020:16). Mivel az Új Selyemút mentén a gazdasági szereplők egyre többször kerülnek kapcsolatba kínai partnerekkel, egy idő után praktikusnak találhatják a megszokott mobilapplikációjuk e-RMB fizetési lehetőségét (Birch, 2020). Érdemes kiemelni, hogy a BRI jelentősen bővíti a kínai diaszpórát is, amelynek jelenléte (helyi üzletek stb.) szintén ösztönzőleg hathat (Shaffer–Gao, 2019). Nem elhanyagolható az sem, hogy a közép- és délkelet-ázsiai gazdaságok életében kiemelt szerepet játszanak a vendégmunkások által külföldről hazautalt jövedelmek (Smith, 2020). Az otthon maradó családtagok anyagi támogatásának gyors, olcsó és hatékony módja lehet a jövőben az e-RMB mobilpénztárcák használata. A digitális pénz jövőbeli nemzetközi terjedése szempontjából figyelemreméltó, hogy a PBoC 2021 februárjában csatlakozott az ún. Multiple CBDC Bridge kezdeményezéshez. A projekt a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS), Hongkong, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek részvételével a határon átnyúló fizetések újfajta digitális alapjainak lehetőségeit vizsgálja (BIS, 2021). Az e-RMB nemzetközi alkalmazása egyébként nem feltétlenül csak választás kérdése lesz. A fentiek alapján Kína gazdaságihatalmi befolyását kihasználva el is fogja várni azt a későbbiekben. E követelmény különösen felerősödhet a Digitális Selyemút (Digital Silk Road) koncepciójának előtérbe kerülésével. A COVID-19 felgyorsította a kínai fejlesztési stratégia hangsúlyainak áthelyeződését: a pandémia utáni helyreállítás és a külföldi beruházások fókuszába a magas hozzáadott értékű, digitális gazdaság került (és kevésbé a fizikai infrastruktúra). A Digitális Selyemút kezdeményezés így az ötödik generációs — 84 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

(5G) internetkapcsolatok, az adatközpontok, az elektromos járművek működtetéséhez szükséges, automata rendszerek stb. kiépítésére irányul (Ferguson–Parker, 2020, Greene–Triolo, 2020). E hálózatok kulcseleme a digitális fizetés, így a kivitelezésbe „észrevétlenül” beépülhet az e-RMB. A felvázolt szinergiák mozgósításához Pekingnek azonban olyan döntéseket is meg kell hoznia, amelyekkel teljesíthetők a világpénz szerep feltételei. Ez komoly nehézségek elé állíthatja a kínai vezetést, mert több ponton a gazdasági modellváltás felgyorsítását követeli meg. A már említett külső finanszírozási pozíció jelenti az egyik ilyen kérdést. A világ leendő RMBigényének kielégítését (azaz a valuta kiáramlását) biztosító fogyasztásvezérelt növekedési modell (illetve a jövőbeli külső hiány) felé már elmozdult a gazdaságpolitika, ugyanakkor ennek részben ellentmondó irányok is léteznek. Ilyen elsősorban az importkiváltás szorgalmazása. Kína 2015-ben indította el a „Made in China” iparfejlesztési politikát, amely célként jelölt meg egyfajta „önellátást”, ennek jegyében pedig a belföldön előállított ipari hozzáadott érték 70 százalékra emelését 2025-ig (Shaffer–Gao, 2019). A koronavírus-járvány ellátási láncokra gyakorolt romboló hatása és a külpolitikai feszültségek újabban ismét a belső gazdasági körforgásra irányították a figyelmet Kínában is (Reuters, 2020b, SCMP, 2020b). A fogyasztói igények túlnyomórészt belföldi kielégítése azonban kevésbé férne össze az RMB nemzetközi áramoltatásának szándékával. A világpénz-ambícióknak sokkal jobban megfelel az a hálózatalapú modell, amelyben az alacsony hozzáadott értékű termelést Délkelet-Ázsiába és Afrikába telepítik, míg Kína csúcstechnológiai központként működik. A kínai vezetésnek tehát középtávon a „kettős körforgás” (a bel- és külgazdaság) optimális arányait kell megtalálnia, amely elegendő teret nyit az RMB Kínán kívüli nagyarányú terjedése előtt. A gazdaságszervezéssel szorosan összefügg a valutaárfolyam és a pénzügyi liberalizáció kérdésköre. Szakértők egyetértenek abban, hogy az RMB nemzetközi használatának jelenlegi legnagyobb akadályát az érvényben lévő kínai tőkekorlátozások jelentik — 85 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

(Lo, 2020). Ezt a problémát önmagában a hatékony, kényelmes és az USA megkerülésére lehetőséget adó digitális fizetési lehetőség sem írja felül (International Economy, 2020). Az RMB menedzselt árfolyammal rendelkezik, ami – bár kedvező tulajdonság lehet a stabilitást kereső befektetők számára a COVID‑19 idején (vö. Bloomberg, 2020) – összességében óvatosságra intheti a piacokat. Különösen igaz lehet ez a kínai politikai rendszer kívülről kevésbé átlátható mechanizmusai fényében. A kiterjedt, likvid RMB piac kialakulását akadályozza a töredezettség (az onshore és az offshore piac szétválása), a valuta kötetlen felhasználhatóságának hiánya. Kína például nem teszi lehetővé a belföldi lakosok számára jelentősebb RMB összeg átváltását és külföldre utalását (vö. SCMP, 2020c), valamint korlátozza az országban szerzett jövedelmek pénzügyi piacokra áramlását, ezzel akár a külföldi szereplők profitjának repatriálását is (Peters–Green–Yang, 2020, Kärnfelt, 2020). Peking az elmúlt évek során megindította a pénzügyi nyitást: sor került többek között a tőzsdei összeköttetések kiterjesztésére (Stock Connect Scheme: Hongkong–Shanghai–Shenzhen, Shanghai–London Stock Connection) (Lo, 2020, PBoC, 2020). A további liberalizáció ugyanakkor minden bizonnyal csak fokozatosan valósulhat meg a gazdasági modellváltás folyamatának és a vezetés stabilitási törekvéseinek megfelelően. Ez középtávon korlátozza az RMB-t a világpénzfunkciók teljes körű elérésében. Mindazonáltal a DJBP tesztelése minden eddiginél komolyabb előrelépés ezen az úton, amit az Egyesült Államok nem hagyhat figyelmen kívül. Az USD digitális változatának kifejlesztése egyelőre nem kezdődött meg. Jerome Powell Fed-elnök 2020 júniusában arról nyilatkozott, hogy vizsgálják a témát (Atlantic Council, 2020b, Coindesk, 2020). A lemaradás ellenére azonban Washington képes lehet tompítani az e-RMB jövőbeli bevezetésének hatásait. Erre – az USD-t erősítő hagyományos tényezőkön túl – elsősorban geopolitikai pozícióit, szövetségesi hálóját használhatja. Az amerikai diplomáciai törekvések jelenleg is erősödnek DélkeletÁzsiában, továbbá India irányában is. India tagja a Kína hatalmának ellensúlyozására szolgáló ún. QUAD együttműködésnek — 86 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

(Quadrilateral Security Dialogue), amelyben az USA (valamint Ausztrália és Japán) is részt vesz. Az Egyesült Államok felismerte, hogy a dél-kínai-tengeri feszültségek kihasználásával a térség országai szintén megnyerhetők a Kína-ellenes szerveződés számára. A biztonságpolitikai együttműködés kiterjesztéséhez ugyanakkor az is szükséges, hogy az USA jelentősen növelje a dél- és délkeletázsiai térségbe irányuló beruházásait. Az e-RMB jelentette kihívás kezelésének másik kulcspontja, hogy az Egyesült Államok is mozgósítsa erőforrásait a gazdaság és a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja érdekében. Amerikai politikusi körökben olyan állásponttal is találkozhatunk, mely szerint az USA-nak mindenekelőtt a SWIFT megerősítésére – és nem a saját DJBP fejlesztésére – kellene fókuszálnia (Birch, 2020). Feltehetően nem véletlen, hogy a SWIFT a közelmúltban jelentős infrastruktúra-fejlesztést és szolgáltatásainak kiterjesztését jelentette be (Central Banking, 2020). A konzorcium célja egy átfogó tranzakciókezelési rendszer létrehozása a következő két év során, amely növeli a műveletek gyorsaságát és megbízhatóságát, valamint az ügyfelek elszámolási, csalásfelderítési és IT-biztonsági folyamatait is támogatja. Az USD-alapú fizetési rendszer hatékonyságának javítása mellett az atlanti szövetségen belüli DJBP-fejlesztések is némi gátat szabhatnak az e-RMB jövőbeli terjedésének. Az Atlantic Council (2020b) gyűjtése szerint Kanada és Svédország már megkezdte a DJBP gyakorlati kivitelezését. Az ázsiai országok előrehaladottabb DJBP projektjei közül pedig kiemelhetők az Egyesült Arab Emírségek, Kambodzsa, Szingapúr, Thaiföld és Dél-Korea programjai, amelyek a régióban ellenpontjai lehetnek a kínai fejlesztésnek. (2021-ben Japán is megkezdi a DJBP kísérleti tesztelését, amelynek elsődleges célja a jövőbeli digitalizációs kihívásokra való felkészülés [Japan Times, 2020]. India a 2019 végén publikált nemzeti blokklánc-stratégiában szintén felvetette a digitális rúpia létrehozásának lehetőségét [NISG, 2019].) Mindazonáltal az e-RMB lépéselőnyét és Kína gazdasági súlyát tekintve egyértelmű,

— 87 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

hogy a következő évtizedekben Peking digitális valutája lehet az USD legesélyesebb kihívója a világpénz státuszért folytatott versengésben.

4. Ö sszefoglaló következtetések A 21. század folyamatainak három fő mozgatórugója a pénz, a technológia és a mobilitás, amelyek együttesen, egymással kölcsönhatásban meghatározzák a fejlődési irányokat és befolyásolják a geopolitikai viszonyok alakulását is (MNB, 2019). A digitális jegybankpénz épp e három tényező fúzióját testesíti meg, amellyel Kína tovább erősíti a mindennapjait egyre inkább átható digitalizációs hullámot. Mára a kínai technológiai óriások (pl. Alibaba, Tencent, Huawei, ZTE) meghatározó szerepre tettek szert a kereskedelem, a szolgáltatások, a kommunikáció, az egészségügy, a logisztika, a mezőgazdaság és még számos ágazat működésében. Ezek a vállalatok napjainkra már kiléptek Kína határain túlra is (pl. India, Délkelet-Ázsia piacaira), jelenlétükkel pedig támogatják a központi kormányzat geopolitikai elképzeléseit: a regionális hálózatépítést, a „pekingi konszenzus” új erőterének életre hívását. E gazdasági-technológiai paradigmaváltás egyik pillére a pénzügyi innováció, a jövő pénzének felkutatása. A digitális RMB így megalapozhat egy új típusú, régiók közötti komplex együttműködést, amely mögött Kína geopolitikaigazdaságszervezési elvei állnak. Az e-RMB várhatóan közelgő bevezetésével a digitális jegybankpénzeket övező kérdések átlépnek a gyakorlatba. A kirajzolódó folyamatok közül a geopolitikai erőviszonyok módosulása az egyik legjelentősebb. A digitális RMB Kína eddigi leghatásosabb eszköze lehet az USA-val kibontakozó hatalmi versengésben, ami egyre inkább egy új kétpólusú világrend felé tereli a nemzetközi berendezkedést. Az elektronikus valuta által támasztott kihívás azért is rendkívüli, mert az Egyesült Államok hatalmának legfőbb pillérét – a pénzügyi dominanciát – kezdheti ki. — 88 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Az e-RMB legfontosabb „ütőkártyáját” a közvetlen tranzakciók jelentik: a rendszer mögöttes elszámolási műveletek nélkül lesz képes végrehajtani a fizetéseket. Ez nemcsak jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményez, hanem az amerikai bankok által uralt hagyományos nemzetközi fizetési rendszer megkerülését is lehetővé teszi. Az USA így akár el is veszítheti a globális pénzforgalom – és ezzel az ellenfelekre kirótt szankciók betartása – feletti ellenőrzést. Kína viszont páratlan információs bázis birtokába juthat, amely nemcsak eredményesebb gazdaságpolitikát, hanem világhatalmi erejének megsokszorozódását is jelentheti. Az e-RMB szorosan összekapcsolódik Peking stratégiai projektjével, az Eurázsián átívelő „Egy Övezet, Egy Út” programmal. Több tényező együttállása utal arra, hogy a BRI térsége ideális terepe lesz az RMB eddiginél hatékonyabb nemzetközi terjeszkedésének. A közép- és délkelet-ázsiai lakosság napjainkban tömegesen kapcsolódik be a mobilfizetésbe, és jórészt már kínai tulajdonosok platformjai várják őket. A helyi applikációkban felkínált esetleges e-RMB fizetési lehetőség és az Új Selyemút gazdasági kapcsolatai (hitelek, vásárlás, fizetés) együtt vonzóvá tehetik a kínai valuta használatát. Sőt, ez nem csak választás kérdése lesz, mivel Kína motivációi egyre erősebbek az RMB használatának elvárását illetően. A gazdasági modellváltás (fogyasztásvezérelt növekedés) az óriási USD-tartalékok megcsappanását vetíti előre, ami miatt a BRI finanszírozása egyre inkább a kínai valuta felé tolódhat. A kellő körültekintéssel végrehajtott gazdasági transzformáció (a külső és belső „körforgás” optimális arányának megtalálása) a záloga annak, hogy Kína biztosíthassa az RMB külföldi cirkulációját. Így egy Peking által mozgatott sajátos gazdasági-pénzügyi háló – egy új eurázsiai erőtér – képe rajzolódik ki. A valuta kiáramlását biztosító fogyasztásalapú modell mellett más gazdasági „törvényszerűségek” is befolyásolják azonban az RMB tartós, valóban globális sikerét. A világpénzre jellemző rendkívül mély, likvid és nyitott pénzügyi piacok megteremtése olyan kihívás, amely túl sokat követelhet Pekingtől. Így hosszabb távon

— 89 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

is nehéz feladat lesz az amerikai valuta tulajdonságaival felvenni a versenyt. Az Egyesült Államok részéről is várhatók olyan lépések, amelyekkel az USD előnyeit konzerválni igyekszik. Különösen hatásosnak bizonyulhat ebből a szempontból, ha az USA maga is a gyors digitalizáció útjára lép. A digitális deviza kifejlesztése helyett akár a SWIFT nagyszabású modernizációja is elegendőnek bizonyulhat az USD pozíciójának „átmentéséhez”. Ezen felül Amerikának is megvan a saját szövetségesi hálója, amelynek határozott mozgósítása még a BRI által lefedett térségekben (pl. Délkelet-Ázsiában) is árnyalhatja az erőviszonyokat. Az RMB-nek tehát még sokat kell fejlődnie a pénzfunkciók világszintű betöltése szempontjából, azonban kétségtelen, hogy a DJBP potenciális bevezetése bizonyulhat az eddigi legnagyobb előrelépésnek ezen az úton. A jelenleginél sokkal könnyebben hozzáférhető, hatékonyabban kezelhető digitális „készpénz” forma nagyot lendíthet elsősorban a csereeszköz funkción, az Új Selyemút mentén szerveződő gazdasági-pénzügyi kapcsolatrendszer – Kína hatalmi törekvéseivel kombinálva – pedig húzhatja maga után a sokoldalú használatot. Mindent egybe vetve arra számíthatunk, hogy a következő évtizedekben a digitális RMB lehet az USD legesélyesebb kihívója és Kína további felemelkedésének egyik sarokköve.

Felhasznált irodalom Atlantic Council (2020a): China’s Digital Currency Electronic Payment Project Reveals the Good and the Bad of Central Bank Digital Currencies. 2020. augusztus 24., https:// www.atlanticcouncil.org/blogs/new-atlanticist/chinas-digital-currency-electronicpayment-project-reveals-the-good-and-the-bad-of-central-bank-digital-currencies/ Atlantic Council (2020a): The Rise of Central Bank Digital Currencies. 2020. szeptember 8., https://www.atlanticcouncil.org/blogs/econographics/the-rise-ofcentral-bank-digital-currencies/ Asia Green Real Estate: Asia Insights: The Belt and Road Initiative and the Rising Importance of China’s Western Cities. https://www.asiagreen.com/en/news-insights/ the-belt-and-road-initiative-and-the-rising-importance-of-china-s-western-cities

— 90 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben? Bank for International Settlements (2021): Central Banks of China and United Arab Emirates Join Digital Currency Project for Cross-Border Payments. 2021. február 23., https://www.bis.org/press/p210223.htm Birch, David G. W. (2020): The War Over Virtual Money Is Real. Journal of Payments Strategy & Systems, Vol. 13, No. 4 (2020), pp. 300-309. Bloomberg (2020): The Yuan Just Had Its Best Quarter in 12 Years. 2020. október 1., https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-10-01/high-flying-yuan-s-bestquarter-in-12-years-boosts-global-appeal?sref=dG8pOO98 Boisseau du Rocher, Sophie (2020): What COVID-19 Reveals About China-Southeast Asia Relations. The Diplomat, 2020. április 8. https://thediplomat.com/2020/04/whatcovid-19-reveals-about-china-southeast-asia-relations/ Center for a New American Security (2019): Economic Dominance, Financial Technology and the Future of U.S. Economic Coercion. 2019. április 29., https://www. cnas.org/publications/reports/economic-dominance-financial-technology-and-thefuture-of-u-s-economic-coercion Center for Strategic and International Studies (2020): China’s Poor Purchasing Performance: How Should the United States Respond? 2020. május 8. https://www. csis.org/analysis/chinas-poor-purchasing-performance-how-should-united-statesrespond Central Banking (2020): SWIFT Announces Major Changes to System. 2020. szeptember 17. https://www.centralbanking.com/central-banks/financial-marketinfrastructure/7682636/swift-announces-major-changes-to-system CNBC (2018): Russia’s Central Bank Governor Touts Moscow Alternative to SWIFT Transfer System as Protection from US Sanctions. 2018. május 23. https://www.cnbc. com/2018/05/23/russias-central-bank-governor-touts-moscow-alternative-to-swifttransfer-system-as-protection-from-us-sanctions.html Coindesk (2020): US Fed Chair Says Private Entities Should Not Help Design Central Bank Digital Currencies. 2020. június 17. https://www.coindesk.com/us-fed-chairsays-private-entities-should-not-help-design-central-bank-digital-currencies Copeland, Rory (2020): A Global Stablecoin: Revolutionary Reserve Asset or Reinventing the Wheel? Journal of Payments Strategy & Systems, Vol. 13, No. 4 (2020), pp. 310–321. European Central Bank (2020): The International Role of the Euro. June 2020., https:// www.ecb.europa.eu/pub/ire/html/ecb.ire202006~81495c263a.en.html#toc1 Ferguson, John – Parker, Shannon (2020): Perspectives on Chinese Digital RMB Strategy. GOV97: Technology and Revolution in China and Beyond. WorkingPaper, 2020. május 11. , http://www.johnandrewferguson.com/documents/Ferguson_ Chinese_Digital_RMB_Strategy.pdf Financial Times (2018): The Belt and Road’s Dollar Problem. 2018. december 18. https://ftalphaville.ft.com/2018/12/18/1545130791000/The-Belt-and-Road-s-dollarproblem/

— 91 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben? Greene, Robert – Triolo, Paul (2020): Will China Controlthe Global Internet Viaits Digital Silk Road? Carnegie Endowment for International Peace, 2020. május 8., https://carnegieendowment.org/2020/05/08/will-china-control-global-internet-viaits-digital-silk-road-pub-81857 Gulliver-Needham, Elliot (2019): PBOC Sounds Alarm Over Facebook’s Libra. Central Banking, 2019. július 9. https://www.centralbanking.com/fintech/cryptoassets/4307586/pboc-sounds-alarm-over-facebooks-libra International Economy (2020): Is the World’s Reserve Currency in Trouble? A Symposium of Views. The International Economy, Winter 2020., https://www. international-economy.com/TIE_W20_DollarRoleSymp.pdf Japan Times (2020): Bank of Japan to Begin Test of Digital Currency in 2021. 2020. október 10. https://www.japantimes.co.jp/news/2020/10/10/business/economybusiness/bank-of-japan-test-digital-currency-2021/ Jennings, Ralph (2020): How the Coronavirus Turned Southeast Asia Into China’s Top Trade Partner. VOA News, 2020. június 17. https://www.voanews.com/covid-19pandemic/how-coronavirus-turned-southeast-asia-chinas-top-trade-partner Kärnfelt, Maximilian (2020): China’s CurrencyPush. The Chinese Yuan Expandsits Footprint in Europe. Mercator Institute for China Studies (MERICS), 2020. január 9. https://merics.org/en/report/chinas-currency-push Kumar, Aditi–Rosenbach, Eric (2020): Could China’s Digital Currency Unseat the Dollar? American Economic and Geopolitical Power Is at Stake. ForeignAffairs, 2020. május 20. https://www.foreignaffairs.com/articles/china/2020-05-20/could-chinasdigital-currency-unseat-dollar Larres, Klaus W. (2020): Trump’s Foreign Policy is Still ‘America First’ – What Does That Mean, Exactly? The Conversation, 2020. augusztus 27. https://theconversation. com/trumps-foreign-policy-is-still-america-first-what-does-that-mean-exactly-144841 Lo, Chi (2020): The Crypto-Renminbi Challenge to the Dollar. The International Economy, Vol. 34. Issue 2 (Spring 2020). http://www.international-economy.com/ TIE_Sp20_Lo.pdf Magyar Nemzeti Bank (2019): Long-Term Sustainable Econo-Mix. Szerkesztő: Virág, Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank könyvsorozata, Budapest, 2019. Matolcsy György (2020): Amerikai birodalom vs. Európai álom – Az euró kudarca (2. bővített kiadás). Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest, 2020. május Mirza, Charmaine (2019): Fintech: China vs. India – Compete or Collaborate? In Chin Closer (Bringing India and China Closer), 2019. március 20. https://www.inchincloser. com/fintech-china-vs-india-compete-or-collaborate/ National Development and Reform Commission (2015): Vision and Actionson Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road. Issued by the National Development and Reform Commission, Ministry of Foreign Affairs and Ministry of Commerce of the People’s Republic of China, with State Council authorization. March 2015, http://www.chinaembassy.hu/hu/xwdt/t1250648.htm

— 92 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben? National Institute for Smart Government (2019): National Strategyon Blockchain. Draft Approach Paper. National e-Governance Division (NeGD), India, 2019. december 30., https://4c44db83-35be-491f-a87f-fc7c6a312fd0.filesusr.com/ugd/ cc85ab_0d68282aa0f94253acc1927d80937433.pdf OMFIF (2020): U.S.-China Relations and Global Growth. Telekonferencia és podcast, 2020. augusztus 28. https://www.omfif.org/podcast/us-china-relations-and-globalgrowth/ PBoC (2020): RMB Internationalization Report. People’s Bank of China, 2020. augusztus 17. http://www.pbc.gov.cn/en/3688241/3688636/3828468/3982952/index. html Peters, Michael A. – Green, Benjamin – Yang, Haiyang M. (2020): Cryptocurrencies, China’s Sovereign Digital Currency (DCEP) and the US Dollar System. Educational Philosophy and Theory, published online: 05 August 2020, https://www.tandfonline. com/doi/full/10.1080/00131857.2020.1801146 Reuters (2019): China’s Digital Currency Not Seeking ‘Full Control’ of Individuals’ Details: Central Bank Official. 2019. november 12. https://www.reuters.com/article/ us-china-markets-digital-currency/chinas-digital-currency-not-seeking-full-controlofindividuals-details-central-bank-officialidUSKBN1XM0H2 Reuters (2020a): What’s in the U.S.-ChinaPhase 1 Trade Deal. 2020. január 15., https:// www.reuters.com/article/us-usa-trade-china-details-factbox-idUSKBN1ZE2IF Reuters (2020b): China Pursues Economic Self-Reliance as External Risks Grow: Advisers. 2020. augusztus 5. https://www.reuters.com/article/us-china-economystrategy-idUSKCN25031K Russia Briefing (2019): Russia, China Sign Deal To Settle All Trade In Respective Currencies And Drop Bilateral Use Of US Dollars. 2019. július 1. https://www.russiabriefing.com/news/russia-china-sign-deal-settle-trade-respective-currencies-dropbilateral-use-us-dollars.html/ Shaffer, Gregory – Gao, Henry (2020): A New Chinese Economic Law Order? Journal of International Economic Law, Oxford Academic, 30 July 2020, https://academic.oup. com/jiel/advance-article-abstract/doi/10.1093/jiel/jgaa013/5878140 Smith, Gary (2020): An End to the Love less Marriage with the US Dollar? Central Banking, 2020. szeptember 25. https://www.centralbanking.com/central-banks/ reserves/7687411/an-end-to-the-loveless-marriage-with-the-us-dollar South China Morning Post (2020a): People’s Bank of China’s Digital Currency Already Used for Pilot Transactions Worth 1.1 Billion Yuan. 2020. október 5., https://www. scmp.com/business/banking-finance/article/3104281/peoples-bank-chinas-digitalcurrency-already-used-pilot South China Morning Post (2020b): What China’s Pivot Towards Economic SelfSufficiency Means. 2020. augusztus 4. https://www.scmp.com/comment/opinion/ article/3095842/what-chinas-pivot-towards-economic-self-sufficiency-means South China Morning Post (2020c): China ‘Stuck’ as Rigid Controls on Capital Outflows Becoming Harder to Peel Back. 2020. augusztus 26. https://www.scmp. com/economy/china-economy/article/3098814/china-stuck-rigid-controls-capitaloutflows-becoming-harder

— 93 —

III. Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben? The Straits Times (2020): Pompeo Shrugs off China’s Objections Over Taiwan Visit, Unveils New Actions Against Chinese Apps and Data Access. 2020. augusztus 6., https://www.straitstimes.com/world/united-states/mike-pompeo-shrugs-off-chinasobjections-over-taiwan-visit-unveils-new-actions The Wall Street Journal (2020a): China Rolls Out Pilot Test of Digital Currency. 2020. április 20. https://www.wsj.com/articles/china-rolls-out-pilot-test-of-digitalcurrency-11587385339 The Wall Street Journal (2020b): China to Expand Testing of a Digital Currency. 2020. augusztus 14. https://www.wsj.com/articles/china-to-expand-testing-of-a-digitalcurrency-11597385324 Wong, Brian (2020): China’s Mask Diplomacy. The Diplomat. 2020. március 25., https://thediplomat.com/2020/03/chinas-mask-diplomacy/ Workman, Daniel (2020): World’s Top Export Countries. 2020. szeptember 17., http:// www.worldstopexports.com/worlds-top-export-countries/ Xinhua (2021): China’s GDP Expands 2.3 Percent in 2020. 18 January 2021, http:// www.xinhuanet.com/english/2021-01/18/c_139676895.htm

— 94 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei Fáykiss Péter – Szombati Anikó A digitális jegybankpénz (DJBP) bevezetéséről való egyre komolyabb gondolkodást a technológia fejlődésén kívül alapvetően az elektronikus fizetések terjedése, illetve a fizetési rendszerekben fennálló anomáliákat kezelni kívánó privát megoldások megjelenése katalizálta. Az, hogy mely ország milyen módon vezeti be, azonban merőben eltérő lesz. Nagyban függ majd az adott problémától, amire a DJBP választ kínálhat, a monetáris politikához való viszonyától, és hogy a jegybank milyen mértékben kívánja a piaci szereplőket bevonni az új fizetési rendszer működtetésébe. Mindezek mellett a potenciális felhasználók igényeit és a rendelkezésre álló technológiák közötti különbségeket és választási lehetőségeket is mérlegelni kell ahhoz, hogy egy teljesen új alapokon nyugvó pénztípus a használatban levő készpénz mellett működhessen, és egyben a megcélzott felhasználói kör igénybe is vegye. Ez a fejezet bemutatja és rendszerezi azokat a közpolitikai, közgazdaságtani és technológiai megfontolásokat, amelyeket egy DJBP bevezetéséről szóló döntéskor számba kell venni.

1. A DJBP bevezetésének alapvető indokai, céljai A digitális jegybankpénz (DJBP) fogalma egészen az elmúlt bő évtizedig a jegybankok és a közvetlen partnereik, a kereskedelmi bankok, illetve a jegybanki eszköztárhoz hozzáférő egyéb profes�szionális pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolításához kapcsolódott. Az a felvetés, hogy a jegybanki mérlegre szóló közvetlen követelést megtestesítő digitális fizetőeszköz

— 95 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

a pénzügyi szolgáltatók közötti, vagy esetleg lakossági és vállalati tranzakciókban is megjelenhet, alapvetően a technológia fejlődésének és a digitális fizetési megoldások térnyerésének köszönhető. Mindemellett a kutatási, tesztelési vagy pilot projekteken (1. ábra) túlmutató, mindennapi használatba kerülő digitális jegybankpénzről szóló döntésnek erős társadalmi konszenzuson kell alapulnia, és a jegybank reputációja szempontjából is stabil lábakon kell állnia. 1. ábra: Nemzetközi DJBP kutatások és pilotok

Lakossági kutatás és wholesale projekt Lakossági aktív Lakossági kutatás Folyamatban levő lakossági pilot Lezárt lakossági pilot Wholesale projekt

Forrás: BIS, jegybanki honlapok

1.1. A DJBP bevezetéséhez vezető döntés lehetséges társadalmi és közpolitikai megfontolásai Ahhoz, hogy a jegybankok kutatási területeiről a policy, illetve esetlegesen a megvalósítást végrehajtó technológiai csapathoz kerüljön át a DJBP témája, szükség van olyan alapvető motivációra, ami a jegybankokat az elméleti vizsgálattól a megvalósításról — 96 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

történő döntés felé tereli. A nemzetközi jegybanki gyakorlat áttekintése alapján alapvetően négy olyan meghatározó megfontolás, jelenség vagy kiváltó tényező azonosítható, amelyek érdemben facilitálták a DJBP bevezetésének kérdését: • Potenciális költségmegtakarítás és a piaci súrlódások csökkentése: alapvetően a készpénzhasználathoz kapcsolódó pénzbeli és környezeti terhelésből fakadó költségek csökkentése merült fel a legszélesebb körben.37 A készpénzgazdálkodás költségeihez azonban szorosan kapcsolódnak azok a társadalmi költségek is, amelyek bizonyos társadalmi csoportok vagy ennél szélesebb közösség esetén is a modern, bankszámlaalapú digitális fizetési megoldásoktól való elzártságból vagy korlátozottabb hozzáférésből fakadnak. A DJBP pénzügyi bevonódást támogató szerepe abban nyilvánulhat meg, hogy ezen csoportok számára is elérhetővé teszi a gyors, olcsó, biztonságos digitális fizetési megoldásokat, ami a digitális készségek erősítését, jobb érdekérvényesítő képességet, nagyobb biztonságot és nagyobb vállalkozási szabadságot is jelenthet a társadalom szélesebb rétegei számára. A DJBP tehát jó kiegészítő alternatíva lehet a készpénz mellett az elektronikus fizetési infrastruktúrához jelenleg hozzá nem férő társadalmi rétegek számára. Összességében támogathatja egy társadalmilag hatékonyabb fizetési szisztéma kialakulását, amelynek része a készpénzhasználat csökkenése. • Alternatív fizetési módok térnyerése, stablecoinok megjelenése mellett a monetáris szuverenitás fenntartása: a technológiai és a fizetési rendszereket érintő folyamatos innovációk sorából kiemelkedett a Facebook által létrehozott Libra Szövetség 2019es bejelentése az egész világra kiterjedő Facebook-ügyfélkörre alapozva gyors, olcsó, bárki számára hozzáférhető, a határon átnyúló fizetések során is alkalmazható fizetési megoldás fejlesztéséről. A javaslat erős szabályozói támadások kereszttüzébe került, mert egy kettős pénzrendszer létrehozásával az egyes

A Central Banking 2020. februári felmérése alapján.

— 97 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

érintett országok szintjén jelentősen korlátozta volna a monetáris szuverenitást, illetve a hazai pénzrendszerből való kiválás lehetővé tételével jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokkal is járt volna. Mindemellett a fizetési rendszer mögötti fedezeti állomány alakításával is jelentős bizonytalanság jelent volna meg a nemzetközi kötvény- és devizapiacokon. A szabályozói nyomáson túl, a helyi fizetési rendszerek feletti központi ellenőrzés fenntartásának igénye a világ számos országában38 felgyorsította a helyi DJBP projekteket. Bár a Libra, majd később Diem Szövetség elképzeléseiben is jelentős módosulás történt, a DJBP általános fizetési forgalomban való, belátható időn belül történő megjelenését a Facebook kezdeményezése érdemben katalizálhatta. • Célzott stimulusra alkalmas eszköz megteremtése: a COVID19-hez köthető pandémiás helyzet az ennek nyomán bevezetett korlátozó intézkedésekkel társulva világszerte jelentős gazdasági visszaesést eredményezett. A jelentős jövedelem-kiesés és a munkanélküliség társadalmi hatásainak enyhítésére a világ számos országában rendkívüli, azonnali, általános juttatás kifizetéséről döntött a fiskális szereplő. Viszont ennek az érintettekhez való gyors és célzott eljuttatása korántsem volt egyértelmű, így például az USA-adminisztráció csekkek kiállításába fogott. Ezzel ellentétben a Kínában működő ún. „superappok”-on – a WeChatpay és az Alipay alkalmazásokon – keresztül kön�nyen, gyorsan, célzottan tudtak eljuttatni digitális kuponokat, melyek levásárlásával a címzettek a gazdaság újraindulásához is jelentősen hozzá tudtak járulni. A hasonló esetekben szükséges gyors és célzott stimuluseszközök működőképességének biztosításához egy általános, lakossági körben széles hozzáférést biztosító DJBP jó alapot adhat. Ebből kiindulva egy központi szereplő által működtetett digitális fizetési megoldás létrehozása számos országban felkerült a lehetséges közpolitikai célok közé. Szükséges megjegyezni azonban, hogy a kifizetési csatorna és Csak a legjelentősebb jegybankok közül különösen a korábban a témához szkeptikusan álló Európai Központi Bankban, a FED-ben, de a PBoC-ban is.

— 98 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

a lakosság digitális eszközeinek biztosításán túl egy ilyen rendszer működtetéséhez szükséges az állampolgárok távoli elérésű személyazonosítására és nyilvántartására alkalmas rendszer kialakítása és működtetése is. • Új platform kialakítása az innovatív szolgáltatásokra: a meglevő fizetési rendszerek a fennálló elektronikus fizetési igényeket ugyan kielégítik, de tekintettel arra, hogy főként a határon át irányuló fizetések tekintetében mind árazásban, mind a teljesülés időigényében még jelentős hatékonyságjavulásra lenne lehetőség, az elmúlt időszakban számos piaci innováció irányult erre a területre. Mivel ezek alapvetően nagy felhasználószám mellett tudnak hosszú távon is sikeresen működni, ezért az új szolgáltatók megjelenése egy ponton túl határt szab a mostani fizetési struktúrára épülő innovációknak. Emiatt a hosszú távú fejlődési lehetőségek megteremtéséhez egyre több jegybank39 gondolja úgy, hogy egy teljesen új, alternatív, például akár okosszerződéseket is kezelni képes fizetési rendszerre lehet szükség, mely a meglevő rendszer kiegészítésével fokozatosan tudná bekapcsolni az új típusú fizetési megoldásokat, illetve az ezekre épülő újfajta üzleti megoldásokat. 1.2. A DJBP bevezetését esetlegesen indukáló lehetséges piaci kudarcok a nemzetközi szakirodalom alapján A közpolitikai beavatkozás és egy új, eddig nem alkalmazott, digitális jegybankpénzre vonatkozó megoldás melletti nyilvános elköteleződés abban az esetben várható a jegybankoktól, amennyiben azonosítható olyan egyértelmű piaci probléma, kudarc vagy közpolitikai megfontolás, ami a jelenlegi kereteken kívüli gondolkodást és egy új jegybanki megnyilvánulási formát indukál.

Példaként megemlíthető az EKB, a Bank of England vagy a Monetary Authority of Singapore.

— 99 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

A nemzetközi szakirodalomban fellelhető példák alapján az alábbi társadalmi célok, illetve megoldásra váró piaci súrlódások, kudarcok fennállása katalizálhat DJBP-projekteket: • A készpénzállomány, a készpénzlogisztikai költségek és az ezzel együtt járó környezeti terhelés csökkentése: a készpénz a jegybankok hitelességén alapuló, erős branddel rendelkező jegybanki termék, amelynek biztosítása a jegybankok jogszabályban rögzített feladata. Mindemellett a digitális fizetési megoldások terjedésével megnőtt az igény olyan, az állam által kibocsátott és garantált digitális fizetési eszközre, mely a készpénzhez hasonlóan általános elfogadottsággal rendelkezik, és digitális formában képes a fizetési eszköz funkciót betölteni. Ennek térhódításával egy kellően hatékonyan működő DJBPrendszeren keresztül a készpénz gyűjtésével, kezelésével, őrzésével, újraelosztásával, végső soron pedig a szükséges mennyiség pótlásával járó költségek jelentős része megtakarítható, ami nemcsak anyagiakban, de az előállítási és szállítási teendőkkel kapcsolatos környezeti terhelés csökkentésében is megmutatkozik.40 • A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a pénzügyi tudatosság fejlesztése: a bankszámlához való hozzáférés növekedése ellenére is a világon a felnőtt lakosság mintegy egyharmadának nincs hozzáférése az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz, illetve megközelítőleg 1 milliárd embernek személyazonosításra alkalmas okmánya sincs (World Bank 2020), amivel banki kapcsolatot kezdeményezhetne. Ezért

Ennek igazolásához azonban a DJBP-rendszer kiépítésével járó társadalmi költségeknek további elemzése szükséges. Továbbá belátható időn belül várhatóan nem eredményezi a készpénz teljes visszaszorulását, hiszen azokat a tulajdonságokat (anonimitás, kézzelfogható, fizikailag megszámolható, ezért beosztható) nem tudja tökéletesen hordozni, amelyek miatt a közép-európai országokban, például Németországban, Svájcban és Ausztriában sokan preferálják a készpénzhasználatot. Inkább azokban az országokban (Távol-Kelet, Közép-Afrika) jelenthet reális, társadalmi szinten is mérhető előnyt, ahol a készpénz disztribúciója nehezen szervezhető.

— 100 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

a készpénzhasználat ezen társadalmi csoportoknál való vis�szaszorítása, a biztonságosabb, nagyobb tudatosságot és további szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosító digitális eszközökön – elsődlegesen okostelefonon – történő pénzügyi tranzaktálás lehetőségének biztosítása jelentős társadalmi érdek. Az olcsó, egységesen hozzáférhető, biztonságos és gyors, jegybank által működtetett elektronikus fizetési rendszer képes lehet ennek a küldetésnek a beteljesítésére. •F izetési eszköz és rendszer robosztus működtetése és annak biztosítása krízishelyzetekben is: a fejlett országokban a kártyahasználat és elektronikus fizetési megoldások terjedésével megnövekedett annak a közeljövőben történő bekövetkezési valószínűsége, hogy a készpénz teljesen eltűnik a hétköznapi forgalomból. Emiatt viszont az adott ország vagy közösség kiszolgáltatottá válhat a fennálló, részben magánszektorhoz köthető pénzügyi infrastruktúra esetleges működési zavarainak, amelyek származhatnak akár az infrastruktúra-szolgáltatók üzleti döntéseire vonatkozó bizonytalanságból, de akár kibertámadásokból vagy általános üzemszünetből, vagy természeti katasztrófából is. A mindennapi élethez szükséges, digitális eszközökön zajló fizetési forgalom ezen helyzetekben való fenntartásához így szükséges lehet egy back-up rendszer kiépítése és fenntartása, ami magától értetődő módon egy központi szereplő, például a jegybank működtetésében kell megvalósulnia. Ezen a rendszeren egy általánosan elfogadott és széles körben hozzáférhető, a készpénzhez hasonlóan költség- és kockázatmentes digitális fizetési eszköz működtetése valósulna meg. • A pénzügyi szolgáltatások piacának fejlesztése, a verseny ösztönzése: a fennálló elektronikus fizetési megoldások nagyrészt kártyaalapúak, amelyek a felhasználók oldalán az azonnali fizetés érzetét keltik, míg az üzletek vagy szolgáltatók oldaláról a valódi kiegyenlítés akár több napig is eltarthat, illetve a kártyaszolgáltató felé fennálló díjtétel is sok esetben jelentős (Bank of England 2020). Annak elősegítésére, hogy ezen a téren

— 101 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

versenyző piac alakulhasson ki, és valóban azonnali, alacsony költségű fizetési platformok alakulhassanak ki, egy, a fizetési szolgáltatások alternatívájaként szolgáló DJBP jó kiindulópontul szolgálhat. Ugyanígy támogathat egy ilyen platform további fejlesztéseket, technológiai újításokat, például a fizetési tranzakciókhoz kötődő okosszerződések révén, ahol a fizetés teljesüléséhez kötötten további folyamatok indíthatók akár földhivatali bejegyzésre vagy illetékhivatali nyilvántartásra vonatkozóan. • A feketegazdaság visszaszorítása: a készpénzforgalom visszaszorításának igénye – főként a fejlődő országokban – nemcsak a készpénz kezeléséhez, szállításához és őrzéséhez kapcsolódó költségek csökkentése, de a gazdaság fehérítése szempontjából is fontos törekvés. A szürke- vagy feketegazdaságban adómentesen vagy esetleg illegálisan zajló, készpénzben végzett tranzakciók felderítéséhez és az ezek megelőzését célzó mechanizmusok kikényszerítéséhez jó eszköz lehet egy DJBP-keretrendszer. Ennek nem kell feltétlenül azzal járnia, hogy a központi bank vagy a központi hatóságok közvetlenül hozzáférjenek és ellenőrizzék az állampolgárok pénzügyi tranzakcióit, maga a tranzakciók digitális formája részben garantálhatja az illegális fizetések megvalósulásának visszaszorulását.41 • A gazdasági növekedés támogatása, a monetáris politika hatásosságának növelése: a széles körű lakossági hozzáférésű DJBP egyik fő vonzereje lehet a monetáris hatóságok számára, hogy a lakossági jegybanki betétekre esetlegesen fizetett kamat azonnali és közvetlen transzmissziót biztosít a jegybank által meghatározott kamatkondíciók érvényesüléséhez. Ez az elméleti alapvetés azonban a gyakorlatba nem feltétlenül átültethető. Egyrészt a gyors és teljes transzmisszióhoz az szükséges, hogy a lakossági betétek meghatározó hányada a jegybanknál kerüljön elhelyezésre. Ez viszont a kereskedelmi banki funkciókat Megjegyzendő, hogy ezt nem kizárólag a digitális jegybankpénz, hanem a fizetési tranzakciókhoz kapcsolódó adóhatósági központi regisztráció is tudja garantálni.

— 102 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

– az ott zajló mennyiségi, kockázati és lejárati transzformációt – nehezíti meg, egyben korlátozva a monetáris politika egyéb csatornáinak működőképességét, valamint pénzügyi stabilitási kockázatokat generálhat. Másrészt, főként a mai gazdasági helyzetben már számos térségben uralkodó nulla közeli vagy negatív kamatkörnyezetben a negatív kamatok DJBP formában történő érvényesülését a készpénzbe menekülés lehetősége nagy valószínűséggel korlátozza. Ebből következően a jelenlegi gazdasági környezetben a DJBP monetáris politikai célú bevezetése inkább azokban az esetekben elképzelhető, amikor az egy speciálisabb piaci súrlódás, anomália mérséklésére szolgál, mint például a bankszektor prociklikus magatartásából adódó hiteladagolási probléma esetében, amikor is jelentős, gazdasági szempontból fontos ágazatok vagy szereplők kereskedelmi banki hitelezése korlátozódhat, vagy szűnhet meg ideiglenesen. Ilyen lehet például a kkv szektor. • Leading by example: az innovatív technológiák elfogadottságának javítása, technológiák tesztelése: a DJBP bevezetésével járó jegybanki innováció, az új platform által elősegített fizetési, tranzakciós és egyéb innovációk komoly katalizáló erővel bírhatnak nemcsak a pénzügyi szektor digitalizációjára, hanem azzal együtt vagy a mellett a gazdaság egészére is. Ezáltal erősíthetik a nemzetgazdaság hatékonyságát, versenyképességét, így közvetetten a gazdasági növekedést is támogathatják. A jegybank modern technológiák melletti elköteleződése, a különböző technológiák átfogó tesztelése az államigazgatás szintjén is kiindulópontot jelenthetnek új kezdeményezések irányába, megnyithatják az utat új technológiák, például a megosztott főkönyvi technológiákon (DLT) alapuló rendszerek kialakítása előtt, amiben például Észtország már érdemi gyakorlattal rendelkezik. Ugyanígy megjelenhetnek ezek a technológiák a pénzügyi szektor mellett, akár a folyamatautomatizációban, akár a nyilvántartások kezelésében, de számos egyéb területen is. Végül a lakosság nyitottsága és tájékozottsága is fejleszthető

— 103 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

egy olyan hiteles és nagy múltú intézmény új technológiák melletti elköteleződésével, mint a központi bank.

2. Általános alapvetések és elvárások egy tervezett DJBP-rendszerrel szemben A jegybankok már hosszú évtizedek, sőt bizonyos intézmények esetében – gondoljunk például a svéd Riksbankra – már évszázadok óta biztosítanak megbízható pénzt a szélesebb nyilvánosságnak. A jegybanki pénz ennek megfelelően fontos közjószág funkciót tölt be: (i) egyrészt egy egységes mérési rendszert jelent, amiben meghatározhatók az adott joghatóság alatt a termékek és szolgáltatások árai, (ii) másrészt értéktartó funkcióval bír, azaz a gazdasági szereplők, magánszemélyek számára megtakarítások felhalmozására alkalmas, (iii) végül fontos csereeszköz funkciója van, univerzálisan alkalmas és általánosan elfogadott áruk és szolgáltatások vásárlására. Bár az általános közgondolkodásban ez kevéssé jelenik meg, de valójában a jegybankok a pénz biztosításával bizonyos mértékig hozzáférést adnak a jegybankmérleg forrás oldalához. Jelenleg alapvetően kétféle jegybankpénzről beszélhetünk: egyrészt ilyen a készpénz, ami közvetlenül széles körben, mind a lakosságnál, mind a vállalatoknál megjelenik, másrészt az elektronikus jegybanki számlapénz, ami szűk körben, alapvetően a jegybanki partnerkörbe tartozó pénzügyi intézmények által használt tartalék és nostro számlákon tartott összegeket jelenti. Ezek mellett jelenik meg a kereskedelmi banki számlapénz, ami a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon testesül meg. Az elmúlt időszakban azonban több országban jelentős mértékben visszaesett a készpénzhasználat, megnőtt a digitális fizetési formák szerepe, illetve több olyan új tényező, lehetséges egyéb motiváció jelent meg – ezek kapcsán részletesen lásd az előző alfejezetet –, ami a jegybankokat arra ösztönözheti, hogy új, digitális — 104 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

formában is kibocsátsanak jegybankpénzt, akár általános jelleggel. Bár a digitális jegybankpénz kapcsán még nincs teljesen általánosan, széles körben elfogadott definíció, jelen tanulmányunkban alapvetően a BIS (2020) meghatározását használjuk. Ez alapján a digitális jegybankpénz a jegybankpénz egy olyan digitális formája, ami alapvetően eltér a hagyományos jegybanki nostro és tartalék számlákon tartott pénztől (CPMI-MC 2018), digitális fizetőeszköznek minősül, hazai devizában denominált és a jegybank direkt kötelezettségét testesíti meg. Ez alapján a digitális jegybankpénz egy új, harmadik típusú jegybankpénz, ami a készpénz és a jegybanki számlapénz mellett párhuzamosan működhet. Ez támogathatja egy még ellenállóbb pénzügyi és fizetési rendszer kialakítását, illetve lehetőséget is teremthet az innovatív, kapcsolódó szolgáltatások ösztönzésére is a digitális megjelenésén keresztül, amire például a jelenlegi pénzforgalmi és készpénz infrastruktúra nem, vagy kevéssé alkalmas. 2.1. Általános alapvetések a DJBP koncepcionális kereteinek kialakítása kapcsán Érdemes kiemelni, hogy az adott országok és jegybankok szuverén döntése kell legyen, hogy mikor, hogyan és milyen digitális jegybankpénzt vezetnek be, hiszen a digitális jegybankpénz koncepcionális és pontos működési kerete nagyban függ az adott ország jogi, társadalmi, gazdasági környezetétől és pénzügyi rendszerétől. A működési keretek kialakítása során a döntéshozók számos trade-off-al és az egyes szempontokhoz tartozó döntésekből fakadó függőséggel szembesülnek, ennek során folyamatosan mérlegelni szükséges a lehetséges előnyöket és hátrányokat, így nincs optimális megoldás a digitális jegybankpénz kialakítása kapcsán. Ezen komplexitás ellenére azonban bizonyos általános alapvetések és alapvető elvárások meghatározhatók a digitális jegybankpénz kapcsán. Az általános alapelvek vonatkozásában a következő öt elem emelhető ki a nemzetközi szakirodalom alapján (lásd többek között

— 105 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

Kahn et al. 2018, Riksbank 2018, Brunnermeier et al. 2019, AdrianGriffoli 2019, Auer et al. 2020, BIS 2020, ECB 2020): • A DJBP bevezetése megfelelő közpolitikai motivációval rendelkezzen. Fontos alapvetés, hogy a DJBP bevezetése ne öncélú legyen, hanem lehetőség szerint minél nagyobb mértékben javítsa a társadalmi hasznosságot vagy oly módon, hogy kezel egy jól azonosítható piaci kudarcot, vagy bizonyos területeken érdemben mérsékelni tudja az esetleges piaci súrlódásokat. • Ne veszélyeztesse a jegybank alapvető monetáris és pénzügyi stabilitási céljait. A DJBP kialakításánál szem előtt kell tartani, hogy az új típusú jegybankpénz megjelenése ne legyen negatív hatással se a monetáris politika általános vitelére, se a pénzügyi rendszer stabilitására, és ne is korlátozza a jegybankot ezen mandátumainak való megfelelésében. Egyrészt például biztosítva legyen a deviza „egységessége” (átváltható legyen szabadon egyéb pénztípusokra), másrészt a koncepcionális keretek oly módon kerüljenek meghatározásra, hogy kezelhetők legyenek a DJBP esetleges negatív hatásai a monetáris és pénzügyi stabilitási célokra. • Kiegészítő jellegű legyen. A DJBP esetleges bevezetése teljesen új kihívás, amivel a jegybankok szembesülhetnek. A kialakítás során nagyon fontos, hogy annak kiegészítő, párhuzamos jellege legyen a már jelenleg is elérhető egyéb jegybankpénztípusok – ideértve a készpénzt is – vonatkozásában, azaz ne szorítsa ki azokat, párhuzamos működéssel egy kiegészítő rendszert képezzen. Így különösen a lakosság készpénz-hozzáférési lehetősége nem sérülhet. • Erősítse a hatékonyságot. A DJBP koncepcionális kereteinek kialakításánál fontos alapelv, hogy segítse a társadalmi hatékonyság erősítését akár a fizetési megoldások hatékonyságának növelésén keresztül (versenyképes fizetési alternatíva kínálata a készpénz és egyéb fizetési formák mellett), akár egyéb pozitív

— 106 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

externális hatásokon keresztül (például az adóelkerülések vagy a pénzmosási kockázatok csökkentése mentén). • Támogassa az innovációt. A DJBP bevezetése kapcsán végül fontos elem, hogy a koncepció valamilyen formában segítse az innovációt, akár az alkalmazott technológia, akár a digitális készségek, képességek erősítése, akár esetleges innovatív új szolgáltatások bevezetésének lehetséges platformjaként. Természetesen a fentiekben kiemelt öt területen túl is felmerülhetnek egyéb szempontok, melyeket érdemes szem előtt tartani egy DJBP-koncepció kialakítása során. Azonban ezek olyan általános alapvetéseknek tekinthetők, melyek a lehetséges DJBP-k széles spektrumában alkalmazhatók, és támogatják, hogy a bevezetés és alkalmazás hosszabb távon is fenntartható és sikeres legyen. 2.2. Azonosítható elvárások egy tervezett DJBP-rendszer kapcsán Az előző részben kifejtett alapvetések mellett azonosíthatók alapvető funkcionális elvárások is egy DJBP-koncepció kialakítása kapcsán. Ezen elvárásokat három fő dimenzió mentén érdemes csoportosítani: (i) jegybanki elvárások egy DJBP-rendszer vonatkozásában, (ii) felhasználói igények és (iii) piaci szempontok. 16 alapvető funkcionális elvárás azonosítható a három dimenzió mentén (2. ábra): i. Jegybanki elvárások: Jegybanki szempontból fontos elvárás, hogy a DJBP fizetési rendszere ellenálló, biztonságos legyen és a fizetőeszköz jegybanki funkciónak megfelelően átváltható legyen egyéb pénzformára. Emellett fontos szempont a skálázhatóság, azaz fokozatosan bővíthető legyen az igénybevétel intenzitásától függően, képes legyen kezelni a lényegesen nagyobb volumeneket és tranzakciószámokat is. Központi banki oldalról szintén fontos elvárás, hogy a DJBP kialakítása összhangban legyen ne csak a kibocsátására vonatkozó jogszabályi környezettel, hanem minden egyéb kapcsolódó jogi elvárással is (a pénzmosás és

— 107 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

terrorizmusfinanszírozás megelőzésére, illetve az adatkezelésre vonatkozó szabályozások stb.). ii. F elhasználói igények: A DJBP kapcsán több felhasználói elvárás is megjelenik, azonban ezek kritikus jellege erősen függ a DJBP potenciális felhasználói körétől. Egyrészt az ügyfelek gyors, felhasználóbarát, könnyen átlátható és olcsó (költséghatékony) szolgáltatást szeretnének igénybe venni. Másrészt fontos, hogy a szolgáltatás lehetőség szerint mindig, a nap 24 órájában, a hét minden napján és viszonylag könnyen elérhető legyen. iii. P iaci szempontok: A DJBP kialakítása során érdemes szem előtt tartani a piaci szempontokat is, hiszen ez teheti lehetővé, hogy az egyéb rendszerekkel jól együttműködő, rugalmas és az innovatív új szolgáltatások kialakulását ösztönző keretrendszer jöjjön létre. Fontos tehát, hogy interoperábilis, azaz az egyéb fizetési rendszerek vonatkozásában átjárható, a komparatív előnyök kihasználását is támogató, a kiegészítő szolgáltatások terén a versenyt ösztönző, flexibilis és modulárisan bővíthető rendszerben kerüljön sor a DJBP működtetésére. Az elvárások vonatkozásában érdemes kiemelni, hogy bár ezek az alapvető funkcionális elvárások általánosnak tekinthetők, természetesen fontosságuk, hangsúlyosságuk, kritikus jellegük érdemben függ a DJBP egyéb tervezési kereteitől, különös tekintettel a hozzáférők körére. Egy alapvetően wholesale fókuszú DJBP esetében például az ellenállóság, biztonság, skálázhatóság kritikus elvárás, míg a költséghatékonyság vagy a felhasználóbarát működés fontos, de nem feltétlenül kritikus elvárás lehet. Ezzel szemben egy alapvetően a lakossági kör számára elérhető DJBP-rendszer kapcsán megnőhet a felhasználóbarátságra, az inkluzivitásra vagy a modularitásra vonatkozó elvárások jelentősége.

— 108 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

2. ábra: Alapvető funkcionális elvárások egy DJBP-rendszer kapcsán

Jegybanki elvárások

• • • •

Ellenálló Biztonságos Skálázható Átváltható

Felhasználói igények

• • • •

Gyors • Adott sokaságon belül könnyen Felhasználóbarát elérhető, inkluzív Költséghatékony • Átlátható 7/24 elérhető

Piaci szempontok

• Komparatív előnyök kihasználását támogató

• Összhangban legyen a jogszabályi elvárásokkal (jogi felhatalmazás, GDPR, AML, stb.)

• • • •

Teret adhat a versenyre Interoperábilis Flexibilis Modulárisan bővíthető

Forrás: BoE, EKB, BIS alapján saját szerkesztés.

A nemzetközi szakirodalmat is figyelembe véve hét olyan, jól elkülöníthető döntési lépcsőfok azonosítható, amelyeket hasznos mérlegelni egy DJBP kialakításának tervezése során (3. ábra). Ennek során érdemes kiemelni, hogy a döntési pontok egy részében viszonylag nagy a szabadságfok, azonban egy részük esetében a korábban már rögzített döntések alapján részben determinált döntési opciók merülhetnek fel: I. Az alapvető cél meghatározása, amelyben rögzíthető, hogy mi a motivációja a DJBP bevezetésének, milyen piaci kudarc mérséklését célozza. II. A hozzáférhetőség meghatározása, ahol rögzítésre kerül, hogy mely gazdasági és társadalmi aktoroknak lesz hozzáférésük a DJBP-hez. III. A monetáris politikai jelleg meghatározása, ahol rögzíteni szükséges a legfontosabb monetáris kereteket, azaz, hogy a monetáris politika szempontjából aktív, semleges, esetleg rugalmasan alakítható eszközről van-e szó, illetve az esetleges korlátozásokat — 109 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

(a számlán tartható összegre, tranzakcióméretre vagy -számra vonatkozóan stb.) IV. A DJBP formáját, ahol fontos meghatározni, hogy milyen pénzformának feleltethető meg (a készpénznek vagy a számlapénznek), és ennek megfelelően milyen jellegű funkciói lehetnek. V. A működési kereteket, ahol rögzíthető, hogy mely szereplők vesznek részt a működtetésben, milyen funkciókat látna el a jegybank. VI. Az anonimitás kérdéskörét, ahol meghatározásra kerül, hogy lenne-e lehetőség anonim tranzakciók végzésére, esetleg milyen keretek mentén lenne erre mód (account-based vagy token-based megközelítés). VII. Az alkalmazott technológiát, ahol meghatározható, hogy a hagyományos infrastruktúrán működne-e a rendszer, vagy esetleg indokolt-e újszerű, akár megosztott főkönyvi technológián alapú rendszer kialakítása.

A hagyományos infrastruktúrán megvalósítható? Indokolt-e a blockchain technológia alkalmazása?

VI. ANONIMITÁS

Biztosítottak az anonim tranzakciók? Account-based vagy token-based működés?

V. MŰKÖDÉSI KERET IV. FORMA III. MONETÁRIS POLITIKAI JELLEG

Milyen szereplők vesznek részt a működtetésben? Milyen funkciókat lát el a jegybank? Milyen pénzformát helyettesít? A készpénzt vagy a számlapénzt? Szándékoltan hatásos, semleges vagy rugalmasan alakítható? Kik számára hozzáférhető?

II. HOZZÁFÉRHETŐSÉG

Mi az alapvető célja?

I. ALAPVETŐ CÉL

Forrás: saját szerkesztés.

— 110 —

Független döntés

VII. TECHNOLÓGIA

Részben determinált

3. ábra: Döntési „lépcsők” egy DJBP-rendszer tervezése kapcsán

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

A lépcsőzetes felépítés alapján látható, hogy ezen döntési pontok erősen egymásra épülnek. Az első három „lépcsőfok” esetében még viszonylag nagy a szabadságfok az egyes dimenziók vonatkozásában (a DJBP alapvető célja, hozzáférhetőség, monetáris politikai jelleg), azonban miután ezen keretekben meghatározásra kerültek a döntések, a forma, a működési keret, az anonimitás és az alkalmazni tervezett technológia részben determinált lehet.

3. A DJBP lehetséges felhasználói csoportjai A DJBP bevezetésének egyik fontos kérdése, hogy milyen felhasználói csoportok kapjanak hozzáférést a használatához. A DJBP kialakítása során, miután azonosításra került, hogy milyen alapvető cél mentén kerülne bevezetésre (piaci súrlódás mérséklése, egyéb közpolitikai cél), fontos alaposan áttekinteni, hogy a gazdasági és társadalmi aktorok mely körének lenne közvetlen vagy közvetett hozzáférése a DJBP-hez. •H áztartások vagy egy speciális lakossági kör: A készpénzhez vagy a kereskedelmi banki számlapénzhez hasonlóan felmerülhet, hogy a teljes lakossági kör kapjon közvetlen hozzáférést a DJBP-hez. Ebben az esetben általános jelleggel, minden állampolgár kapna hozzáférést a jegybank forrás oldalához a készpénz mellett is. Emellett felmerülhet az is, hogy nem a teljes lakosság, csak annak egy speciális csoportja kapna hozzáférést a DJBP-hez. Ez indokolt lehet például azon esetekben, ahol egy adott, jól körülhatárolható társadalmi csoport esetében azonosítható egy piaci kudarc, ami a DJBP bevezetésével mérsékelhető lehet. Több fejlődő országban például a pénzügyi szolgáltatásokat kevéssé vagy egyáltalán nem használó jelentős lakossági csoport azonosítható, akik pénzügyi bevonódása megvalósítható lehet egy erre a célra tervezett DJBP bevezetésével. Ilyenkor nem szükséges, hogy a teljes lakosság kapjon hozzáférést, elegendő

— 111 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

lehet, ha csak az adott társadalmi csoport. Az általános lakossági célcsoporton belül szintén egy külön szegmenst képezhetnek a külföldi állampolgárok, például akik turistaként érkeznek az adott országba. Mivel itt a mennyiségi korlátozás kérdése is felmerül a monetáris szuverenitás fenntartásának érdekében, ezért az erre vonatkozó döntés önálló mérlegelést, a bevezetés alapvető céljához való viszony felmérését igényli. • Kis- és középvállalkozások: A DJBP bevezetése kapcsán felmerülhet, hogy a kkv-k esetében is azonosítható olyan piaci probléma, amit mérsékelhet egy DJBP bevezetése, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgálatatások megjelenése. A hozzáférésnek természetesen nem szükséges kizárólagosnak lennie, más társadalmi csoportok számára is megnyitható lehet. A kkv-k esetében elsősorban hitelezéshez kapcsolódó szolgáltatások és a határokon átnyúló fizetések kapcsán merülhet fel olyan piaci súrlódás, kudarc, amit a DJBP bevezetése mérsékelhet, illetve merülhetnek fel új, innovatív megoldások, amelyet a DJBP keretrendszer lehetővé tehet. • Nagyvállalatok: A nagyvállalatok esetében két fő irány azonosítható, amelyek mentén érdemes lehet megfontolni a DJBP hozzáférést számukra. Egyrészt – a kkv-khoz hasonlóan – a határokon átnyúló fizetések kapcsán jelenhet innovatív megoldást a DJBP bevezetése, természetesen leginkább abban az esetben, ha ebben az érintett jegybankok meghatározott köre részt vesz. Másrészt, a nagyvállalatok esetében már most is azonosíthatók olyan újszerű megoldások, amelyek a jelenlegi infrastruktúrán csak nehezen, vagy egyáltalán nem oldhatók meg. Ilyen lehet például egy nagyvállalati kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó okosszerződéses megoldás, vagy szintén okosszerződéses keretben működő készletfinanszírozás. Egy megfelelően kialakított DJBP-megoldás platformot biztosíthat erre a célra úgy, hogy azokra a jelenlegi pénzügyi intézmények is új szolgáltatásokat fejleszthetnek.

— 112 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

•P énzforgalmi intézmények: Ahogyan azt a korábbiakban már jeleztük, a pénzforgalmi intézmények jellemzően már most is hozzáférnek a jegybank forrás oldalához az elektronikus jegybanki számlapénzen keresztül, ami szűk körben, alapvetően a jegybanki partnerkörbe tartozó pénzügyi intézmények esetében felmerülő tartalék és nostro számlákat jelenti. A DJBP bevezetése így ezt a kört elsősorban oly módon érintheti, ha az így kialakuló platformon ezen intézmények új, innovatív szolgáltatásokat (például letöltés alapú mikrofizetések stb.) tudnak kialakítani, így növelve a pénzügyi rendszer hatékonyságát és versenyképességét. • Egyéb pénzügyi, nem pénzforgalmi szolgáltató intézmények: Az egyéb, nem pénzforgalmi szolgáltató intézmények (pl. biztosítók és pénztárak) jelenleg alapvetően a készpénzhez, illetve a kereskedelmi banki számlapénzhez férhetnek közvetlenül hozzá. Esetükben – a nagyvállalatokhoz hasonlóan – elsősorban a határokon átnyúló fizetések kapcsán és az innovatív szolgáltatások fejlesztésére alkalmas platform kialakítása vonatkozásában jelenthet érdemi hozzáadott értéket egy DJBP-rendszerhez való hozzáférés. • Önkormányzatok: A legtöbb gazdasági szereplőhöz hasonlóan jelenleg az önkormányzatok is alapvetően a készpénzhez és a kereskedelmi banki számlapénzhez férhetnek közvetlenül hozzá. Egy DJBP bevezetése kapcsán így érdemes lehet megfontolni, hogy az önkormányzatok számára érdemes lehet-e hozzáférést adni. Ez egyrészt indokolt lehet abban az esetben, ha a gazdaságban általánosan használt fizetőeszközzé válik egy DJBP, például egy széles körű lakossági hozzáférés miatt, vagy az adott országban az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások esetében azonosítható érdemi piaci súrlódás (ilyen lehet például, ha a kisebb önkormányzatok esetében nehézkes a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés).

— 113 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

A lehetséges felhasználók körének meghatározásánál természetesen érdemes szem előtt tartani a DJBP bevezetésének célját. Ez jellemzően azonban érdemi korlátot kevésbé jelent, inkább azon kört rögzíti, akiknek mindenképpen érdemes hozzáférést adni. Ha például egy jegybank a DJBP kapcsán elsősorban a lakossági piacon azonosítható piaci problémát tervez kezelni, akkor a lakossági hozzáférés mellett természetesen más aktorok (pl.: kkv-k, akár önkormányzatok) hozzáférését is lehetővé teheti. 4. ábra: Az egyes tervezési dimenziók relevanciája a hozzáférők köre alapján

Háztartások vagy speciális lakossági kör

Monetáris Konvertál- Offline Külföldi További Anonimitás politikai hatóság működés szereplők szolgáltatások, jelleg piaci szereplők bevonása

Technológia

Kis- és középvállalkozások

Nagyvállalatok

Pénzforgalmi szolgáltatók Egyéb, nem pénzforgalmi szolgáltató intézmények Önkormányzatok

Forrás: saját szerkesztés. Megjegyzés: Az ábrán teljes körrel jelöltük a releváns, félig tele körrel a közepesen releváns, és üres körrel a kevésbé releváns tervezési dimenziókat.

A korábban bemutatott tervezési dimenziók relevanciája természetesen érdemben különbözik attól függően, hogy mely gazdasági és társadalmi aktorok kapnak hozzáférést a DJBP-hez. A DJBP monetáris politikai jellege például nagyon fontos dimenzió — 114 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

a háztartások és a vállalatok esetében, de kevésbé az a pénzügyi intézmények esetében, ahol sokszor már most is megvan a hozzáférés a jegybank forrás oldalához. Hasonlóan az anonimitás vagy az offline működés fontos dimenzió lehet a háztartásokra fókuszáló DJBP esetében, de teljesen irreleváns a nagyvállalatoknak vagy pénzforgalmi szolgáltatóknak elérhető jegybankpénz kapcsán. A digitális jegybankpénz működési kereteit tehát az adott ország jegybankjának és döntéshozóinak oly módon érdemes kialakítaniuk, hogy azonosítják a DJBP bevezetés kapcsán felmerülő társadalmi célt, ennek alapján meghatározzák a lehetséges hozzáférők körét, és figyelembe veszik emellett az adott ország jogi, társadalmi, gazdasági környezetét és pénzügyi rendszerének sajátosságait is.

4. A DJBP formája és működési keretei kapcsán felmerülő kérdések A digitális jegybankpénz koncepcionális kereteinek kialakítása kapcsán az alapvető cél(ok) és a hozzáférők körének meghatározását követően szükséges döntést hozni a DJBP monetáris politikai jellege, a DJBP formája és működési kerete vonatkozásában. A monetáris politikai dimenziókkal külön tanulmány foglalkozik, így itt csak megemlítenénk két kiemelten fontos szempontot: a mennyiségi korlátozások (i) és a kamatozás (ii) kérdéskörét. i. Mennyiségi korlátozások: Ezen korlátozások lehetnek általános jellegűek, de lehetnek akár többféle dimenzió mentén meghatározottak is. Például a számlán tartható mennyiségre, a tranzakciók méretére, az egy hónapban végezhető tranzakciók összegére, vagy akár az offline tranzakciók méretére vonatkozóan is kalibrálhatók mennyiségi korlátozások, akár partnerszinteken is. Ez utóbbi esetben szükséges a partnerek egyedi szintű azonosítása is, ami tehát a konstrukció egészének struktúrájára is kihat.

— 115 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

ii. Kamatozás: A kamatozás a DJBP koncepciójának kialakítása során az egyik legalapvetőbb kérdéskör monetáris politikai szempontból. Alkalmazásával egyrészt a jegybank meglehetősen direkt módon hathat a DJBP keresletére, ugyanakkor részben determinálja is így a konstrukciót, például az anonimitás kizárásával (kamatozás esetén – mivel a kamat adóköteles jövedelem – az anonimitás megvalósítása problémás lehet). A kamatozás alkalmazásával a DJBP inkább a kereskedelmi banki pénzhez, míg kamatozás nélkül inkább a készpénzhez közelebbi konstrukció lenne. 4.1. A DJBP mint pénztípus formájának meghatározása A DJBP formáját már részben korlátozhatják azok a döntések, amelyeket a jegybank a DJBP bevezetésének alapvető céljának, a hozzáférők körének meghatározásakor és a monetáris politikai jelleg kialakításakor hozott. Ezen korlátokat természetesen majd az adott DJBP kialakításakor szükséges figyelembe venni, hiszen a digitális jegybankpénz kapcsán kiemelten igaz, hogy nincsen „one size fits all” megközelítés, az adott ország jogi, társadalmi, gazdasági környezetétől és pénzügyi rendszerétől erősen függ a konkrét DJBP kereteinek meghatározása. A DJBP formája kapcsán az alábbi dimenziók mentén szükséges mindenképpen döntést hozni: • Konvertálhatóság: Az alapvető fontosságú kérdés, hogy a jegybank a készpénz, a kereskedelmi banki számlapénz, vagy mindkettő esetében meg kívánja-e valósítani a teljes konvertálhatóságot. Amennyiben a készpénz is beváltható DJBP-re, akkor jegybanki oldalról nagyon jelentős infrastrukturális fejlesztés és rendelkezésre állás szükséges (pl. fiókhálózat, és/vagy ATMek létrehozása, fenntartása), ami érdemben növelheti a DJBP bevezetésének költségeit. • Offline működés: A DJBP offline működésének biztosítása egyrészt kényelmi szolgáltatásként értelmezhető (bárhol, bármilyen

— 116 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

körülmények között használható), másrészt azonban egy készpénz melletti back-up rendszer kritikus tulajdonságának is tekinthető. Egy ország vagy közösség kiszolgáltatottá válhat az adott pénzügyi infrastruktúra esetleges működési zavarainak, kibertámadásoknak, általános üzemszünetnek vagy akár természeti katasztrófáknak is. A mindennapi élethez szükséges, digitális eszközökön zajló fizetési forgalom ezen helyzetekben való fenntartásához így szükséges egy „tartalék” rendszer kiépítése és fenntartása, aminek fontos funkciója, hogy bizonyos keretek között (adott tranzakciószám, adott összeghatár stb.) képes az offline tranzakciók kezelésére. • Nem rezidens szereplők hozzáférése: A DJBP bevezetésének tervezésekor a jegybankok és a döntéshozók elsősorban vélhetően a hazai szereplőkre fókuszálnak, azonban a helyi működés mellett felmerülhet, hogy a jegybank biztosítsa-e a hozzáférést külföldi szereplők számára is. Ez egyrészt felmerülhet úgy, hogy az adott országban tartózkodó nem rezidensek (turisták, nem rezidens munkavállalók stb.) kapjanak-e hozzáférést, illetve akár szélesebb körben is: lehet-e DJBP-t használni külföldi utaláskor, vagy felhasználható-e a DJBP esetlegesen külföldön. Ez a kérdéskör természetesen meglehetősen komplex, és várhatóan a legtöbb jegybank a DJBP esetleges bevezetésekor nem is fogja kiemelt módon kezelni, így várhatóan ezen a területen csak fokozatos „nyitásokat” lehet majd tapasztalni (ez alól kivételt jelenthetnek azon jegybankok, ahol az adott devizanem külföldi használata – akár készpénzben, akár számlapénzben – már most is jelentős, pl. USD, EUR, CNY akár CHF, így az ő digitális jegybankpénzüknek egyidejűleg az adott devizanem nemzetközi pénzforgalomban való jelenlegi szerepét vagy jövőben várt jelentősebb elterjedését is támogatnia kell). 4.2. A DJBP lehetséges működési keretei A DJBP működési kereteinek legfontosabb kérdése, hogy mely intézmények vehetnek részt a működtetésben, és ezen intézmények

— 117 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

hogyan kapcsolódnak a teljes rendszerhez. A működési keretek kapcsán alapvetően három főbb modell azonosítható: (i) a közvetlen, (ii) a hibrid, illetve (iii) a közvetett modell (5. ábra; lásd többek között CPMI MC 2018, Auer-Böhme 2020, Auer et al. 2020, EKB 2020). i. Közvetlen modell: Ebben a működési keretben az ügyfelek közvetlenül a jegybankkal állnak kapcsolatban, követelésük a jegybankkal szemben áll fenn. A DJBP kibocsátását a jegybank végzi, itt történik az egyenlegek nyilvántartása és a különböző fizetési és adott esetben más pénzügyi szolgáltatások igénybevétele is. Jegybanki oldalról ennek jelentős fejlesztési és üzemeltetési költségei vannak (számlavezető rendszer, mobilapplikáció és webbanki felület, adott esetben ügyfélszolgálat, fiókhálózat, pénzmosási előírások kapcsán felmerülő távoli ügyfélazonosítási feladatok, csalásmegelőzés stb.), és a DJBP-hez hozzáférők körének nagyságától függően jelentős piaci hatások is felmerülhetnek. ii. Hibrid modell: A hibrid modellben a követelés továbbra is a jegybankkal szemben jelenik meg, azonban egy köztes szolgáltató beiktatásával az operatív feladatok egy része kiszervezhető egy vagy több piaci szereplőnek. Ez a pénzforgalmi szolgáltatói engedéllyel rendelkező piaci szereplő (payment service provider – PSP) biztosíthatja többek között a mobilapplikációt és a webbanki felületet, az ügyfélszolgálatot, sőt adott esetben a pénzmosási előírások kapcsán felmerülő távoli ügyfélazonosítási feladatokat, illetve a csalásmegelőzéshez kapcsolódó funkciókat is átvehet. Ebben a modellben a piaci verseny megmarad bizonyos tekintetben, hiszen a szolgáltatások minőségében, az új szolgáltatások beépítésével a szereplők versenyezni tudnak. Fontos kihívás ugyanakkor, hogy a piaci szereplők fenntartható üzleti modellje miként alakítható ki, hiszen nem feltételül biztosítható, hogy az ügyfelek hajlandóak lennének-e érdemi szolgáltatási díjat fizetni a banki szolgáltatási díjaikon felül.

— 118 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

iii. Közvetett modell: A közvetett modellben a követelés már nem a jegybankkal szemben áll fent, hanem egy piaci szereplővel szemben. Ekkor a piaci szereplő likvid eszközökben teljesen lefedezi a jegybanknál az ügyfelek nála tartott DJBP men�nyiségét, így a mai banki modellel szemben pénzteremtésre nem képes. Ebben az esetben a modell már gyakorlatilag hasonlóan működne, mint a jelenlegi elektronikus pénzkibocsátó intézmények, azzal a különbséggel, hogy az intézmények a jegybanknál tartanák a DJBP likvid fedezetét. A közvetett modellben az operatív feladatok nagy része a piaci szereplőkhöz kerül, a jegybanknál alapvetően a DJBP állomány és a fedezetek nyilvántartása és a pénzkínálat ellenőrzése merül fel. Mivel ebben a modellben valójában nem a jegybankkal szembeni követelés keletkezik, így a szakirodalom egy része nem is tartja valódi DJBP-nek (részletesen lásd BIS 2020). 5. ábra: A jegybank és a piaci szereplők lehetséges szerepe a DJBP működtetésében

Kibocsátás

Közvetlen modell

Hibrid modell

Közvetett modell

Jegybank

Jegybank 100% fedezet

Egyenleg nyilvántartás

PSP szolgáltató

Pénzügyi intézmények

Fizetési szolgáltatás Háztartások és vállalkozások Követelés a jegybankkal szemben

Követelés a jegybankkal szemben

Követelés a piaci szereplővel szemben

Forrás: BIS, IMF, BoE, EKB, Riksbank alapján saját szerkesztés.

— 119 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

A működési modell fent bemutatott alapvető felépítése mellett több kiegészítő dimenzió is felmerülhet a DJBP kapcsán. Fejleszthetnek-e például külső szereplők (akár felügyelt, akár nem felügyelt intézmények) addicionális szolgáltatásokat a DJBP kereteit adó platformon (amennyiben ezt természetesen az adott platform technológiailag lehetővé teszi). A szolgáltatási kör mellett fontos az infrastruktúra kérdésköre is. Érdemes rögzíteni, hogy milyen kapcsolati infrastruktúra lehet a jegybank és a piaci szereplők között (pl.: hagyományos kapcsolati rendszer, dedikált API-hozzáférés a rendszer bizonyos elemeihez stb.). Ezek a kérdések amiatt is relevánsak, mert a jegybank és a kapcsolódó szereplők által kínált szolgáltatási szint (milyen csatornákon érhető el, milyen kényelmi, akár jellemzően kereskedelmi banki szolgáltatásokat nyújt a jegybank, integrálhatók-e új, innovatív megoldások a platformba, képes-e az okosszerződések kezelésére stb.) befolyásolja a DJBP igénybevétel mértékét is, aminek lehet akár monetáris politikai és pénzügyi stabilitási jelentősége is. Végül a működési keretek kapcsán fontos megemlíteni egy addicionális témakört is, a hitelezés kérdését. A jelenlegi nemzetközi szakirodalom ezt a kérdést kevésbé hangsúlyosan tárgyalja (lásd többek között Auer et al. 2020, Adrian–Griffoli 2019, EKB 2020, BIS 2020), azonban az egyes közpolitikai célok, a jegybanki és a piaci hatások miatt mindenképpen érdemes tárgyalni. A DJBP-n keresztüli hitelezés esetében gyakorlatilag megvalósítható az, hogy az egyes piaci aktorok ne csak a jegybank forrás oldalához (hasonlóan a készpénzhez), hanem az eszköz oldalához is bizonyos mértékig hozzáférjenek. Ez már részben jelenleg is megvalósul – gondoljunk csak a jelenleg is elérhető jegybanki kötvényvásárlási programokra –, azonban a DJBP alkalmazásával ez az eszköz sokkal direktebb, gyorsabb, sőt akár olcsóbb is lehet. A hitelezés esetében mind közvetlenül, mind hibrid formában, mind közvetett módon megvalósulhat a működés (6. ábra). A közvetett modellben (A) a jegybank csak egy kvázi hitelszámlát vezet a szereplőknek, míg a közvetlen vagy hibrid modellben (B) ennél szélesebb körű feladatai is felmerülnek (scoring és hitelminősítés, — 120 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

fedezetértékelés, folyósítás és törlesztés-nyilvántartás, követeléskezelés, portfólió-kezelés stb.). 6. ábra: A jegybank és a piaci szereplők lehetséges szerepe egy hitelezési funkciót is tartalmazó DJBP kapcsán

Hitelnyilvántartás

Hitel folyósítás

A) Jegybank csak egy „hitelszámlát” vezet

Kereskedelmi banki mobilbank és netbank

Számlavezetés

B) Közvetlen hozzáférés

Mobilbank és netbank

Forrás: saját szerkesztés.

5. A tranzakciók és a számlaegyenlegek anonimitásához fűződő megfontolások 5.1. Az anonimitás szükségessége és a felmerülő szempontok A széles nyilvánosság számára elérhető, lakossági DJBP-konstrukcióknak mind a használat egyszerűségében és költségében, mind pedig a funkcionalitásban olyannak kell lennie, amit a felhasználók széles körben használnak. A készpénztranzakciók helyettesítésekor az egyszerűség és gördülékenység mellett a tranzakciók anonimitása egy olyan meghatározó faktor, ami a DJBP használatának elterjedtségét nagyban meghatározhatja. — 121 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

Bár a készpénzes tranzakciók anonimitása a 2000-es évekig alapvetően magától értetődő volt, a 2001-es terroristatámadásokat követően a globális szabályozói figyelem szigorú szabályokat eredményezett a jelentősebb nagyságrendű tranzakciók esetében az ügyfelek azonosítása (KYC) és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási (AML) kockázatok minimalizálása tekintetében, ami egyaránt érintette a készpénzes és az elektronikus tranzakciókat is. Ezen ellenőrző mechanizmusokon bizonyos nagyságrend felett természetesen a DJBP-ben zajló tranzakcióknak is át kell mennie annak érdekében, hogy megelőzhető legyen, hogy az új fizetési megoldás megkönnyítse az illegális tranzakciók lebonyolítását. Viszont egy ilyen mechanizmusokkal működtetett rendszer jelentős komplexitást és folyamatos ellenőrzést kíván meg a rendszer üzemeltetőjétől, amihez a megszerzett adatok kezelésével és tárolásával kapcsolatos terhek is hozzáadódnak, az ügyfelekkel való folyamatos egyedi szintű kapcsolattartás igénye mellett. Mivel ilyen rendszereket a már működő pénzforgalmi szolgáltatók, illetve a kereskedelmi bankok jelenleg is üzemeltetnek, ezt a feladatkört számos jegybank (BoE, EKB, PBoC stb.) a piaci szektor közreműködésével tervezi betölteni hosszú távon is. A DJBP-konstrukciók kialakításakor tehát fontos döntési pont annak meghatározása, hogy legyen-e lehetőség anonim, ellenőrzésektől mentes konstrukciókra, és hogy esetleg lehet-e a rendszerbe több fokozatot is beépíteni a jelentősebb kockázatot hordozó ügyletek csoportosítása érdekében. 5.2. Az anonimitás biztosításának szintjei, mértéke és koncepcionális – akár többfázisú – keretrendszerek bemutatása Az elméleti keretrendszer egyik szélsőséges oldalán tehát a teljesen anonim tranzakciók állnak, melyek digitális formában visszaadják a készpénzes tranzakciók gyors, feltételektől mentes megvalósulásának élményét (7. ábra). Ekkor az ügyfelek részére nem szükséges névre szóló számlavezetés, digitális pénztárcájukból

— 122 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

egymás között indíthatnak fizetéseket. Ezeket a megoldásokat hívjuk token-based konstrukcióknak, hiszen a digitális pénztárca vagy tárolási felület mobiltelefonos applikáció vagy akár egy digitális jeladó, például egy nem névre szóló bankkártya is lehet. Ilyen konstrukciók megalkotását a fennálló AML-szabályok nagyon szűk határok között engedik csak meg, az EU szintjén az 5. Pénzmosás Elleni Irányelv42 150 euróban maximálja az azonosítás nélkül tartható egyenlegeket a tulajdonos által végzett tranzakciók utólagos ellenőrzésének kötelezettsége mellett is. Az anonim módon végzett tranzakciók mennyiségi korlátozása azonban nemcsak az illegális ügyletek kizárása miatt merülhet fel, hanem az offline végzett műveletek utólagos visszakövethetősége szempontjából is. Az elszámolórendszer és a fizetési felületet szolgáltató partnerek közötti kapcsolat hosszabb vagy rövidebb idejű megszakadása esetén lezajló tranzakciók legális elismerhetősége érdekében ugyanis érdemes az ilyen tranzakciók számát, illetve méretét a legszükségesebb, a mindennapi élethez szélsőségesebb körülmények (pl. természeti katasztrófák) idején is méltányolható szintre korlátozni. Az elméleti keretek másik véglete a teljes ügyfélátvilágítás és -azonosítás, mely az elektronikus fizetési műveletek esetén a pénzforgalmi szolgáltatók és a kereskedelmi bankok számára már ma is kötelező. Ebben az esetben az ügyfelek belépéskori, illetve további rendszeres átvilágítási kötelezettsége és a folyamatos tranzakciófigyelés jelentős többletterhet ró minden ilyen rendszert üzemeltető félre, így adott esetben a jegybankokra is. Mindemellett a felhasználóknak is tudomásul kell vennie, hogy a DJBP-ben végzett tranzakcióikat folyamatosan figyelik és nyilvántartják, gyanús esetben pedig akár fel is függeszthetik. Emiatt

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg).

— 123 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

a rendszer társadalmi elfogadottsága az állampolgárok központi nyilvántartásokhoz való viszonyulásától is függhet. A technológiai lehetőségek és az ügyfelek anonimitás iránti igénye közötti összhang megteremtése emiatt minden lakossági DJBP-konstrukció egyik sikerkritériuma.43 7. ábra: A DJBP-modellekben az anonim tranzakciók és az ügyfélazonosítás lehetőségei Azonosított tranzakciók

„Controllable anonimity”

Anonim tranzakciók

Teljeskörű ügyfélátvilágítás

Többszintű ügyfélátvilágítás

Nincs ügyfélátvilágítás

Korlátlan tranzakciószám és tranzakcióméret

Többszintű korlátozások

Korlátozott tranzakciószám és tranzakciós volumen

~ kereskedelmi banki számlapénz

~ PBoC DC/EP

~ készpénz

Növekvő pénzmosási kockázatok

Növekvő adatkezelési terhek

Forrás: saját szerkesztés.

A két véglet közötti átmenet egy lehetséges megvalósítási modelljét kínálhatja a PBoC Digitális Pénzügyi Intézete által alkalmazott, ún. kontrollálható anonimitást (controllable anonimity) biztosító koncepciója,44 ami meghatározott, fokozatosan szigorodó átvilágítási kritériumokat rendel az egyre jelentősebb összegű tranzakciókhoz, egyfajta lépcsőzetességet biztosítva a tranzakciók

Az EKB témában indított lakossági felmérése is többek között ezekről a preferenciákról kíván többet megtudni. (https://www.ecb.europa.eu/euro/shared/files/Questionnaire_on_a_digital_euro.pdf)

https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-11-13/pboc-wants-controllable-anonymity-in-china-s-digital-currency

— 124 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

gördülékenysége és a növekvő pénzmosási kockázatok miatt emelkedő adminisztratív, adatkezelési terhek között. Ennek keretében egy három fokozatú skálán mind a számlaegyenleg, mind az egyedileg végezhető tranzakciónagyság korlátozott és egyre növekvő, azzal arányosan, hogy a tulajdonos más bankszámla meglétével, a személyi azonosító dokumentumának másolatával, vagy esetleg más bankszámláról indított tranzakcióval azonosítja magát. A rendszer különbséget tesz a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák és a kereskedelmi banki számlák között is, ahol természetesen ez utóbbi rendelkezhet csak teljes funkcionalitással és a legmagasabb összeghatárral. Így a mindennapi, megélhetéshez szükséges tranzakciók egyszerűsíthetők, és a szolgáltatók széles körére kiterjeszthetők, míg a ritkább és komplexebb ügyletek szigorúbb azonosítási követelményekhez kötöttek.

6. Az alkalmazott technológiához kapcsolódó tervezési megfontolások A DJBP bevezetésének alapvetően két, markánsan elkülönülő ága a pénzügyi intézmények közötti, vagy wholesale és a széles körű, lakossági vagy vállalati elérésű DJBP. Tekintettel arra, hogy a felhasználók száma és jelentős diverzitása miatt technológiai kihívásokat alapvetően az utóbbi típus előkészítése és bevezetése hordozza magában, a fejezet alapvetően az itt felmerülő kérdésekre és fő paraméterekre koncentrál. Mindamellett azon esetekben, ahol releváns, külön jelezve kitér a professzionális pénzügyi szereplők közötti DJBP technológiai kérdéseire is.

— 125 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

6.1. A lehetséges ökoszisztéma potenciális alkotóelemeinek bemutatása Egy széles körben alkalmazott lakossági DJBP esetében a rendszer kialakításához és működtetéséhez számos partner együttműködésére és folyamatos szolgáltatásra van szükség. A legszűkebb ökoszisztéma tagjai funkcionalitás szerint.45 • jegybank: a rendszer koncepcionális kialakítója, a döntések és a felelősség gazdája, •o perátor(ok): a fizikai háttérrendszer és esetleges kiszolgáló egységek, funkciók üzemeltetője, a technikai szintű működtetésért felelős szereplő, • fi zetési szolgáltatók: modelltől függően a felhasználói regisztráció és interakció felelősei, az egyedi szintű KYC- és AML-eljárások folyamatos üzemeltetői, a fő kapcsolattartók a felhasználók felé, a potenciális új innovációk forrásai és alkalmazói. Ezek a piaci innováció lehetőségének és a piaci diverzitásnak a fenntartása érdekében lehetnek kereskedelmi bankok, pénzforgalmi szolgáltatók vagy akár technológiai cégek is, • bankok: a fizetési szolgáltatóknál ismertetett funkciókon felül biztosítják a DJBP és a kereskedelmi bankok által kibocsátott pénz közötti átválthatóságot, esetlegesen a külföldi DJBP-k tekintetében is. Tágabb értelemben ugyanakkor a támogató ökoszisztémába beleérthetjük a fizikai infrastruktúrához tartozó, a kereskedői és a felhasználói oldalon szükséges fizikai eszközök beszállítóit, a szolgáltatás- és applikáció-fejlesztőket, vagy akár az adatelemzésben és kommunikációban részt vevő külső beszállítókat is.

Természetesen ezek a funkciók egy vagy több entitásnál halmozódhatnak is.

— 126 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

6.2. Milyen tervezési megfontolások lehetnek a DJBP bevezetése kapcsán alkalmazott technológia vonatkozásában? A korábbiakban bemutatottak szerint egy közpolitikai célok által motivált DJBP-konstrukció tervezése kapcsán az egyes döntési pontok kihatnak számos egyéb tervezési dimenzióra is. Így az igénybe vett technológia megválasztásánál ezek alapvetően már adottságnak tekinthetők. Emellett nyilvánvalóan korlátozzák a választást az éppen elérhető technológiák, illetve az, ha ezek megbízható és nagy volumenű alkalmazásához még hiányzik a megbízható tesztelési tapasztalat. 6.2.1. Az alkalmazott technológiával szembeni elvárások Egy széles körű, lakossági bázisú DJBP-rendszer technológiai kihívásai mindenképpen újszerűek a korábbi rendszerekhez képest, mert egyrészt egy nagyon széles körű felhasználói kört kell lefedni alapvetően valós időben, folyamatosan, hiba nélkül, másrészt pedig ezt a rendszert a döntés megszületéséhez képest viszonylag rövid időn belül kell üzembe állítani, a korábbi, evolutív folyamatok adta korrekciós lehetőségek nélkül. Ezért a tervezés és megvalósítás során különösen nagy hangsúly esik a visszacsatolásokra és a tesztelésre.

A tervezés során figyelembe veendő elvi kritériumok a következők (BIS 2020): •k ényelmes, könnyen használható: a rendszernek a már elérhető felhasználói élményt kell biztosítania mind a fizikai és online vásárlási helyzetekben, mind a személyek közötti utalások esetében. Az egy mozdulattal történő fizetés megvalósítása – mobil-lefedettségtől és készülék-ellátottságtól függően – történhet mobiltelefonról, viselhető mobileszközről vagy hordozható digitális eszközről, például digitális jelek tárolására alkalmas kártyáról. Ezen eszközök egy részének működnie kell offline üzemmódban is. Elvárt, hogy az idősek vagy fogyatékkal élők is képesek legyenek a fizetési műveletek végrehajtására.

— 127 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

• ellenálló és biztonságos: a rendszernek teljes körű védelmet kell biztosítania az illetéktelen behatolásokkal, támadásokkal, adathalászattal szemben mind az elszámolási rendszer mind a felhasználók oldalán. A tranzakciók, illetve a felhasználói egyenlegek valós idejű nyilvántartásához biztosítani kell a fejlett és folyamatosan fejlesztett kriptográfiai eljárásokat. A nyilvántartó rendszernek magas fokú ellenálló képességgel kell rendelkeznie, aminek biztosítására szükség lehet központi elszámolás esetén redundáns rendszerek fenntartására, megosztott főkönyvi megoldások esetén pedig az egyes csomópontok szintjén a megerősített védelemre. • gyors és skálázható: a rendszernek nagyon nagy számú felhasználó egyidejű tranzakciójának végrehajtási képességével kell rendelkezni racionális költségek mellett, vagyis nagy áteresztő-képességűnek (throughput) kell lennie. Az alkalmazott technológiának mindemellett biztosítani kell, hogy az induláskori tranzakciószám gyors felfutása esetén sem ütközik majd egyhamar kapacitáskorlátba, hiszen az innovatív megoldások térnyerésével a rendszer igénybevétele jelentősen nőhet, például akár a médiafogyasztáshoz kapcsolódó, kis összegű fizetési konstrukciók előretörésével. • átjárható: a rendszernek értelemszerűen a működtetésben és ügyfélkapcsolat-tartásban részt vevő összes szereplő között működőképesnek kell lennie online és offline környezetben is, de emellett biztosítania kell a meglevő fizetési infrastruktúrával való kapcsolatot, legyen az a kereskedelmi banki pénzre, akár a készpénzre való átválthatóság. Ezen felül lehetőséget kell adnia a platformalapú üzleti modellekhez való kapcsolódásra és az új, DJBP-alapú fejlesztésekre is. Fontos, hogy a szolgáltatóváltás lehetősége is meglegyen a felhasználóknál, hiszen az ügyfélközpontúság és a folyamatos innováció csak így biztosítható. • r ugalmas és fejleszthető: a rendszernek nemcsak a jelen, hanem a jövő pénzfunkcióinak is megfelelően kell működnie, miközben adekvát választ kell adnia a sokszor egymásnak is ellentmondó — 128 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

követelményekre. Már a kialakítástól rugalmasnak és reflektívnek kell lennie és maradnia. 6.2.2. Útfüggőség és innovációs lehetőségek Az alkalmazott technológiára vonatkozó döntés kapcsán fontos annak biztosítása, hogy a meglevő fizetési infrastruktúra az új rendszer üzembe állásáig is folyamatosan és zavartalanul működhessen, illetve, hogy a végleges rendszer vagy rendszerek üzemeltetési költsége és környezeti terhelése elfogadható szinten maradjon. 8. ábra: A DJBP infrastruktúra kialakításának lehetséges irányai

Új rendszer hagyományos alapokon Jelenlegi bővítése

Növekvő fejlesztési igény

Növekvő komplexitás

Új rendszer innovatív megközelítésben (pl.: DLT alapokon)

Forrás: saját szerkesztés.

A megvalósítás időigénye és komplexitása alapján a legkisebb ráfordítással járó választás a meglevő rendszerek bővítése olyan mértékben, hogy az az egyedi lakossági számlák kezelésére is alkalmassá váljon (8. ábra). Ebben az esetben a kapacitásigényeket részben csökkentheti, ha az elszámolási és számlavezetési funkciók egy része kiszervezésre kerül engedélyezett fizetési szolgáltatók vagy kereskedelmi bankok felé.

— 129 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

Egy bizonyos felhasználói számon túl azonban, a fejlesztés időigénye és a működési folytonosság biztosítása érdekében felmerülhet, hogy egy új, hagyományos infrastrukturális alapokra épülő rendszer kerüljön kialakításra. Ez tágabb teret nyit az új kapcsolódási pontok kialakítására új szolgáltatók vagy egy széles, esetleg nemzetközi felhasználói bázis irányába, miközben a technológia megbízhatósága nem kérdőjeleződik meg. Amennyiben azonban a DJBP-projekt életre hívását az a motiváció vezérelte, hogy az új platform tegye lehetővé innovatív szolgáltatások, okosszerződések, programozható funkciók kialakítását és elterjesztését, akkor a hagyományos technológia meghaladására lehet szükség. A megosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technology, DLT) lehetőséget kínál arra, hogy a fizetési tranzakciók elszámolásához, illetve teljesüléséhez a piaci szolgáltatók további, automatikusan, valós időben teljesülő tranzakciókat, regisztrációkat vagy egyéb műveleteket kapcsoljanak, melyek teljesüléséről a főkönyvi rendszer vezetésében részt vevő összes fél megbizonyosodhat és többségi alapon validálhatja azt. Amennyiben a főkönyv vezetésében csak kevés számú, kitüntetett csomóponti elszámoló vesz részt, úgy a megosztott főkönyvi technológiával szemben általában megjelenő, az elszámolások időigényére vonatkozó negatív tapasztalatok sem irányadóak, hiszen a rendszer áteresztő-képessége a jelenlegi rendszerekét több nagyságrenddel is meghaladhatja.46

Például Nanopay nanorail főkönyvi rendszere 50 000 darab másodpercenkénti tranzakciót (TPS) is teljesíthet. (www. nanopay.net)

— 130 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

9. ábra: A DJBP-alaprendszer tervezésének hosszú távú lehetséges célrendszere I. Az új rendszer a meglévő rendszer(eket) helyettesíti

II. Az új rendszer kiegészíti a meglévő infrastruktúrát

Sikeres pilot időszak után a régi rendszer kivezetésre kerül

Párhuzamosan futnak a régi és az új rendszerek, eltérő funkcionalitással és fókusszal

III. Back-up rendszer a hagyományos infrastruktúra mellett

Forrás: saját szerkesztés.

Ha új rendszer kerül beállításra a DJBP alaprendszerének kialakításakor, további szempontként merülhet fel a jelenlegi és az új rendszer egymáshoz képesti hosszú távú viszonyának alakulása (9. ábra). Az új rendszerrel kapcsolatos kívánalomként felmerülhet a meglevő rendszer kiegészítésének igénye, ami tehát úgy biztosítja új funkcionalitás létrejöttét, hogy közben a meglevő rendszer megbízhatóan futhat. További szempontként merülhet fel, hogy az új rendszer legyen alkalmas arra, hogy krízishelyzetben (pl. kibertámadás, természeti katasztrófa, hosszabb ideig fennálló áramszünet) átvehesse a meglévő rendszer funkcionalitását és biztosíthassa a digitális fizetési infrastruktúra zökkenőmentes működését. 6.2.3. A centralizált és a decentralizált alaprendszer választása kapcsán figyelembe veendő szempontok A digitális jegybankpénzek egyik korai előfutáraként tekinthető a Bitcoin 2008-as megjelenése, amely úgy kívánt egy új, digitális fizetőeszközt meghonosítani, hogy ahhoz semmilyen központi elszámolórendszer vagy nyilvántartás se tartozzon, a tranzakciók létrejöttét a hitelesített résztvevők vagy csomópontok többségének jóváhagyása véglegesíti és egyértelműsíti. Ennek viszont az az ára, hogy egy-egy tranzakció végleges lezárása idő- és energiaigényes folyamat, így a készpénzes tranzakciók ügyfélélményének digitális megvalósításához ez a technológia nem igazán — 131 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

alkalmazható. Bár a Bitcoin részben ezen tulajdonságai, részben az, hogy nem áll mögötte semmilyen állam vagy gazdaság, amely a fizetőeszköz értékállóságát biztosíthatná, alapvetően kizárja ezt a publikus blokkláncon alapuló megoldást a DJBP kialakításakor számba veendő megoldások közül, maga a megosztott főkönyvi technológia önmagában nem vetendő el. Az elszámolás többszereplőssé tételekor ugyanis nem feltétlenül szükséges nagyszámú, nehezen azonosítható szereplő közös ítéletére hagyatkozni, megalkothatók olyan, megosztott főkönyvi megoldással működő, ún. privát blokkláncok is, ahol az írási és a validálási jogok elválaszthatók, illetve ahol ezen jogokat eleve csak kevés számú, ellenőrzött szereplő között osztják meg. (10. ábra.) 10. ábra: A privát és a publikus blokkláncok közötti fő különbségek

Publikus

• Sok, ismeretlen szereplő • Olvasási és szerkesztési jogok • Proof of Work konszenzus

Privát

• • • •

Ismert szereplők egy szervezetből Centralizált írási jogok Publikus vagy korlátozott olvasási jog Konszenzus több algoritmus alapján

Forrás: saját szerkesztés.

— 132 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

A privát blokkláncok speciális megvalósítási módja lehet az ún. központosított főkönyvi technológia (Centralized Ledger Technology – CLT), ahol egy központi szereplő felelős a rendszer működtetéséért és az adatok tárolásáért, miközben a blokklánc többi, limitált számú tagjánál is rögzítésre kerülnek az adatok, illetve megtörténik a tranzakciók validálása. Így egyrészt megőrizhető a megosztott főkönyvi jellegből adódóan az egyidejű, többszörös validáció és a nagyobb helyreállítási képesség, miközben a tranzakciófeldolgozás sebessége és végrehajtása valós idejű maradhat különösebb kompromisszumok nélkül. A CLT-technológia nagy előnye továbbá, hogy képes biztosítani a rendszer korlátozott idejű offline működését is, hiszen a megosztott adatpontok által rögzített tranzakciók külső beavatkozástól kriptográfiai eszközökkel védve, az online kapcsolat helyreállítását követően a központi főkönyvben is rögzítésre kerülnek. A többszereplős, egyidejű validálás lehetősége, illetve a fizetési tranzakciók összekapcsolásának lehetősége egyéb, okosszerződésben rögzített teljesítési kötelezettségekkel különösen vonzóvá teszi a privát láncon megvalósuló megosztott főkönyvi technológiát a pénzügyi intézmények közötti, ún. wholseale DJBP-megoldások megvalósításakor. Számos jegybank (pl. SNB, BdF, Bank of Canada) előrehaladott kísérleteket folytat ilyen megoldások megalkotása, illetve piacra vitele kapcsán. A pénz- és tőkepiaci tranzakciók teljesítésének egyszerűsítése és felgyorsítása mellett a megoldás nagyban támogathatja a határon átnyúló wholesale fizetési tranzakciók lebonyolítását és a teljesítés valós időben történő létrejöttét. Ennek a gyakorlatba ültetésére szintén számos, nemzetközi kooperációban megvalósuló jegybanki együttműködés jött létre (pl. Project Stella, Project Inthanon-Lionrock).

— 133 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

1. táblázat: A centralizált és a részben decentralizált rendszerek technológiai sajátosságai

Alaprendszerfelépítés

Hozzáférés

Sebesség

Jelenlegi infrastruktúra bővítése

Új rendszer hagyományos alapokon

CLT, privát blokklánc

A jelenlegi rendszer kiegészítése, komplex

Közepesen komplex

Alacsonyabb komplexitás

Zárt, engedélyhez kötött

Zárt, engedélyhez kötött, de bizonyos részek megnyithatók

Magas (tranzakció) Magas (tranzakció) Magas (tranzakció) Alacsony Alacsony Közepes (értéklánc) (értéklánc) (értéklánc)

„Settlement finality”

Jól körülhatárolt, jogilag pontosan értelmezhető

Pontos működési modelltől függ, jól körülhatárolható

Biztonság, ellenállóképesség

Egy támadási felület, de a központi szereplő sérülékenysége kritikus

Ökoszisztéma szinten ellenállóbb

Kockázat lehet a régebbi alaprendszer

Hosszú távú fenntarthatóság kérdéses

Technológia kockázatai részben ismeretlenek

Kiemelt kockázati tényező

Forrás: saját szerkesztés.

A széles körű lakossági DJBP bevezetésére irányuló projektek kapcsán tehát érdemes számba venni a háttérrendszer kiválasztásakor a privát blokkláncon alapuló megoldásokat is, hiszen az ezen választást befolyásoló megfontolások kapcsán főként az alacsonyabb komplexitás és az ebből eredő alacsonyabb működési kockázat és sérülékenység nagy előnyt jelenthetnek a központosított megoldásokkal szemben. (1. táblázat) Mindemellett a technológia újszerűsége, illetve az alapvető fizetési forgalomban való eddigi tapasztalatok szűkössége a legtöbb döntéshozót óvatossá teszi, nyilvánosan még egy jelentősebb jegybank sem köteleződött el mellette.

— 134 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

A DJBP bevezetése tehát önmagában nem igényel új technológiát, az a jelenlegi infrastruktúra kiterjesztésével vagy új alapokra helyezésével is megvalósítható. A nemzetközi szakirodalom alapján az új technológiákban rejlő lehetőségek azonban a legtöbb projekt esetében feltárásra kerülnek annak érdekében, hogy a rendszer korlátairól vagy a rendszer felépítésében rejlő továbblépési lehetőségekről tudatos döntés születhessen.

Felhasznált irodalom Adrian, T.-T. Mancini Griffoli (2019): The rise of digital money, IMF FinTech Notes, no 19/001, July. Auer, R.-R. Böhme (2020): The technology of retail central bank digital currency, BIS Quarterly Review, March, pp 85–100. Auer, R.-G. Cornelli-J. Frost (2020): Rise of the central bank digital currencies: drivers, approaches and technologies”, BIS Working Papers, no 880, August. Auer, R. P. Haene-H. Holden (2020): Multi CBDC arrangements and the future of cross-border payments, BIS papers, forth coming. Bank of Canada (2020): Contingency planning for a central bank digital currency, February. Bank of Canada and MonetaryAuthority of Singapore (2019): Enabling cross-border high value transfer using distributed ledger technologies, May. Bank of England (2020): Central bank digital currency: opportunities, challenges and design, March. Bank of Thailand-Hong Kong MonetaryAuthority (2020): Inthanon-LionRock: leveraging distributed ledger technology to increase efficiency in cross-border payments, January. Bech, M.-R. Garratt (2017): Central bank cryptocurrencies, BIS Quarterly Review, September, pp 55– 70. Bindseil, U. (2020): Tiered CBDC and the financial system, ECB Working Paper Series, no 2351, January. BIS (2020): Central bank digitalcurrencies: foundational principles and core features, Report no 1, October Boar, C.-H. Holden-A. Wadsworth (2020): Impending arrival – a sequel to the survey on central bank digital currency, BIS Papers, no 107, January. Bossone, B. (2001): Should banks be narrowed?, IMF Working Papers, WP/01/159, October.

— 135 —

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei Brunnermeier, M.-H. James-J-P. Landau (2019): The digitalization of money, NBER Working Papers, no 26300, September. Committee on Payments and Market Infrastructures (2018): Cross-border retail payments, February. Committee on Payments and Market Infrastructures (2020): Enhancing cross-border payments: building blocks of a global roadmap, July. Committee on Payments and Market Infrastructures and MarketsCommittee (2018): Central bank digital currencies, March. Committee on Payments and Market Infrastructures and World Bank Group (2020): Payment aspects of financial inclusion in the fintech era, April. Committee on Payment and Settlement Systems (2003): The role of central bank money in payment systems, August. European Central Bank (2020): Report on digital euro, October. European Central Bank and Bank of Japan (2019): Synchronised cross-border payments, June. European Central Bank and Bank of Japan (2020): Balancing confidentiality and auditability in a distributed ledger environment, February. Ferrari, M.-A. Mehl-L. Stracca (2020): Central bank digitalcurrency in theopeneconomy, forthcoming. G7 Working Group on Stablecoins (2019): Investigatingtheimpact of globalstablecoins, October. Kahn, C.-F. Rivadeneyra-R Wong (2018): “Should the central bank issue e-money?”, Bank of Canada Staff Working Paper, 2018-58, December. Sveriges Riksbank (2018): The Riksbank’s e-krona project, report 2, October. World Bank (2020): Digital Financial Services, April.

— 136 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában? – A digitális jegybankpénz monetáris politikai vetületei Felcser Dániel – Kuti Zsolt – Török Gergő Az elmúlt évtizedek digitalizációs fejlődése a jegybankokhoz is elért. A készpénz iránti kereslet csökkenése mellett a monetáris politikának előretekintve további külső kihívásokkal is szembe kell néznie, amivel párhuzamosan az elmúlt évek jegybanki közbeszédében egyre elterjedtebbé vált a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepciója. A DJBP bevezetése azt jelenti, hogy a jegybank hozzáférést enged a nem pénzügyi szereplők számára a mérlegéhez. Betétgyűjtő jegybank esetében a jegybank csak betéteket fogad el a nem pénzügyi szereplőktől, míg a hitelező jegybank közvetlenül hitelezi a magánszektort. Amennyiben a DJBP-t kamatozó eszközként valósítja meg a jegybank, akkor egy új monetáris politikai eszköz állna a rendelkezésére, amivel a pénzpiacok áthidalásával, közvetlenül képes befolyásolni a nem pénzügyi szereplők magatartását. A hitelező jegybank esetében a monetáris transzmisszió tovább erősödhet, mert a közvetlen jegybanki hitelezésen keresztül a gazdasági ciklusok ingadozása jobban csillapítható. Emellett a DJBP segítséget jelenthet a még támogatóbb és még célzottabb monetáris politikai eszközök bevezetéséhez. Azonban a DJBP jelenleg csupán elméleti koncepcióként létezik, ezért a monetáris politikai és reálgazdasági hatásaival kapcsolatban nem állnak rendelkezésre tapasztalatok. A bevezetés egy rendkívül összetett, nehezen kiszámítható folyamat, amit az operatív megvalósítás kérdései is nehezítenek. A DJBP bevezetése a bankrendszeri alkalmazkodás kérdései mellett a hitelező jegybank esetén hitelkockázat felépüléséhez vezethet a jegybank mérlegében. A fenti szempontok miatt a DJBP monetáris politikai költség–haszon egyenlege csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg. — 137 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

1. Bevezetés – Mi a digitális jegybankpénz? 1.1. Bevezető gondolatok Az elmúlt évtizedek digitalizációja többek között a pénzrendszerre is jelentős hatást gyakorolt, amelynek nyomán a monetáris politikának újfajta külső kihívásokkal kell szembenéznie. Megjelentek a Bitcoinhoz hasonló virtuális pénzek, vagyis a pénz és a pénzügyi infrastruktúra létrehozható és működtethető lett a pénzügyi szereplők, valamint a jegybankok nélkül is. Ez azt is jelentheti, hogy a pénzkibocsátás és a kamatok befolyásolása kikerülhet a jegybankok ellenőrzése alól. Az elektronikus fizetések és újfajta technológiai megoldások elterjedésével, valamint néhány ország esetében a készpénz háttérbe szorulásával megjelent az igény, hogy a háztartások és nem pénzügyi szereplők elektronikusan is hozzáférjenek biztonságos jegybankpénzhez. Jelenleg a készpénz jelenti az egyetlen kockázatmentes pénztartási lehetőséget, amely széles körben hozzáférhető, és ami a jegybankkal szemben testesít meg követelést. Az említett folyamatok részeként a közgazdasági irodalomban és a jegybanki gondolkodásban felmerült a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepciója. A DJBP olyan, nem fizikai formájú (elektronikus) pénz, amelyet a jegybank bocsát ki a gazdasági szereplők számára. Ezen új típusú pénzek esetleges bevezetése és széles körű elterjedése alapjaiban írhatja át a pénzrendszerünket és a jegybankok monetáris politikáját. 1.2. Új kihívás a jegybankok számára Az elmúlt években több egymástól többé-kevésbé független tényező is megjelent, amelyek hosszabb távon csökkenthetik a monetáris politika transzmissziójának hatékonyságát: 1. A virtuális pénzek esetleges elterjedése, valamint a technológiai vállalatok és online kereskedelem térnyerése. — 138 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

2. A készpénzmentes társadalom kialakulása és a jegybankpénzhez való hozzáférhetőség megszűnése. A virtuális pénzeket (például a Bitcoin) – bár jelenleg nem képesek betölteni a pénz alapvető funkcióit – úgy alkották meg, hogy a hagyományos pénzügyi szereplőket megkerülve lehessen tranzakciókat végrehajtani. Az általuk kínált előnyök jelenleg nem teljesülnek, azonban nem zárható ki, hogy egyszer megjelenik egy olyan virtuális pénz, amely nagy népszerűségre tesz szert. Egy másik lehetséges tényező, ha a nagy technológiai vállalatok (például a Facebook, a Google vagy az Amazon) egyre nagyobb piaci erővel rendelkeznek. Ha ezek a vállalatok a fő tevékenységük mellett elkezdenek számlavezetési szolgáltatást nyújtani, akkor a fogyasztók pénzügyi tranzakcióinak valamekkora részét ezeken a számlákon keresztül intézik. Mivel a vásárló és az eladó is ugyanabban az ökoszisztémában van, így a tranzakciók nem járnak pénzmozgással a bankok között. Végső soron a Facebook Libra projektje is ennek megvalósítására tesz kísérletet, amelynek keretében saját infrastruktúrát hozna létre, saját független pénzzel. Ezekben az esetekben csökkenhet a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának hatékonysága, mert a gazdasági szereplők inkább ezekkel az eszközökkel kívánnak fizetni és nem a hagyományos törvényes fizetőeszközökkel. A mértéke pedig attól függ, hogy ezekben az ökoszisztémákban az áruk, szolgáltatások mekkora része érhető el. Ha ez megtörténik, akkor a monetáris kondíciók változását sokkal kevésbé érzékelnék, ami a monetáris politika szempontjából a hatékonyság és a várakozások horgonyzottságának gyengülését eredményezné. A digitalizáció a mindennapi pénzügyi szokásokat is átalakította, amelynek eredményeként több jegybank a készpénz iránti kereslet – néhol jelentős mértékű – csökkenésével szembesült. A készpénz eltűnése azt jelentené, hogy a nem pénzügyi szereplők nem tudnának kockázatmentes fizetőeszközt tartani. Ez egyrészt működési kockázattal jár, mert minden tranzakció elektronikus módon egy infrastruktúrán keresztül történne, másrészt emiatt

— 139 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

egyes szereplőknek nehézséget okozna a fizetések végrehajtása. Emiatt a digitális jegybankpénz témaköre gyakran Svédországgal kapcsolatban kerül elő, mert pénzforgalmi szempontból több tekintetben is egyedülálló folyamatok figyelhetők meg: Svédországban az egyik legalacsonyabb a készpénz GDP-hez viszonyított aránya, az egyik legmagasabb az egy főre jutó elektronikus fizetések száma, miközben a pénzkereslet nominálisan is csökken (2007 óta megfeleződött) (Riksbank, 2017). A svéd jegybank már előrehaladott kutatást (Riksbank, 2018) és tesztelést folytat (Riksbank, 2020) az ún. e-krona bevezetéséről és annak hatásairól. A Riksbank lehetséges megoldásként a készpénz digitalizálásának lehetőségét vizsgálja, amivel olyan alternatívát kívánnak nyújtani, amivel a gazdasági szereplők akkor is tudnak kockázatmentes jegybankpénzt tartani, amikor a készpénz már nem lesz „széles körben elfogadott”. Nyitott kérdés, hogy a fent bemutatott tényezők hosszabb távon milyen mértékben veszélyeztetik a monetáris politika transzmis�sziójának hatékonyságát, és hogy ezekre mi a legjobb válasz, amit a jegybankok adhatnak. Az azonban biztos, hogy a virtuális pénzek megjelenésével egy újfajta pénz jött létre, és a közgazdasági gondolkodásba bekerült egy még innovatívabb kategória, a digitális jegybankpénz fogalma is megoldási lehetőségként. 1.3. Az egyes pénzformák kategorizálása és a digitális jegybankpénz fogalma Az egyes pénzformákat és azok fejlődését négy alapvető szempont szerint lehet megvizsgálni, és definiálni a digitális jegybankpénzt: 1. Kibocsátó 2. F orma (elektronikus vagy materiális) 3. Anonimitás ozzáférhetőség 4. H

— 140 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

Lényeges, hogy az adott pénz jegybanki vagy egyéb szervezet által kerül kibocsátásra, mivel a jegybankkal szembeni követelést megtestesítő pénzek kockázatmentesek, és törvényileg biztosított az elfogadásuk. Jelenleg az egyetlen jegybankkal szemben követelést megtestesítő, minden gazdasági szereplő számára is elérhető pénzforma a készpénz (1. ábra). Annak ellenére, hogy a kereskedelmi banki számlapénz átváltható készpénzre, az mégis a kereskedelmi bankkal szemben testesít meg követelést (méghozzá jegybankpénzre). Mivel a kereskedelmi bankok egyes esetekben fizetésképtelenné válhatnak, így a kereskedelmi banki pénz nem kockázatmentes. 1. ábra: A különböző pénzkategóriák rendszere Digitális

Jegybank által kibocsátott

Internetes pénzek Bankbetét

Jegybanki tartalék és elszámolási számla

Jegybanki letéti számla

DJBP (csak korlátozott partnerkör részére)

DJBP (univerzálisan elérhető) Készpénz

Széleskörű elérhetőség

Közösségi pénzek

Virtuális pénzek

Peer-to-peer

— 141 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

A mai digitális korban természetesen nagymértékben befolyásolja a felhasználhatóságot az is, hogy elektronikus vagy fizikai formában tárolják a pénzt. Elektronikus fizetésre jelenleg csak a kereskedelmi bankban tartott betétek felhasználásával van lehetőség a gazdasági szereplők számára. Ugyanakkor a készpénznek eddig nem nagyon volt versenyképes alternatívája a személyek közötti kis összegű tranzakciók gyors lebonyolítására, amelyben a telefonos alkalmazások megjelenése jelentett fordulatot (például Alipay, WeChat, Revolut vagy Svédországban a Swish). További fontos jellemző az anonimitás, amelyet elsősorban a készpénz előnyeként (vagy más szempontból hátrányaként) szoktak megfogalmazni az elektronikus pénzformákkal szemben. Számos virtuális valuta esetében is fő szempontként jelenik meg az anonimitás, mert a jelenlegi elektronikus fizetési módok (átutalás, bankkártyás fizetés) nem képesek anonim módon működni. Negyedik jellemzőként a hozzáférhetőség határozható meg, azaz, hogy az adott pénzforma elérhető-e széles rétegek (fogyasztók és vállalkozások) számára, vagy csupán a felhasználók egy szűk körének (pl. kereskedelmi bankok, állam) áll rendelkezésre. A jegybankok jelenleg is bocsátanak ki elektronikus jegybankpénzt, azonban az csupán a jegybanki partnerkör számára (és még néhány állami szereplőnek) hozzáférhető. (A jegybank számlát vezet a kereskedelmi bankoknak, amelyen keresztül például a bankok közti átutalások és a jegybanki műveletek eredményei is könyvelésre kerülnek.) A fenti szempontok alapján a DJBP a következőképpen határozható meg: olyan jegybank által kibocsátott törvényes fizetőeszköz, amely elektronikus, széles kör számára hozzáférhető és elfogadott (tehát a fogyasztók és nem pénzügyi vállalatok számára is, de ebbe nem feltétlenül tartoznak bele külföldi szereplők). A jegybank eldöntheti, hogy lehetővé teszi-e az anonimitás teljesülését, így ez a szempont a jegybank szándékától és a DJBP rendszerének megvalósítási módjától függ. Érdemes még egyszer kiemelni, hogy a jegybanki kibocsátás miatt jegybankkal — 142 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

szembeni követelésnek minősül, így ez egy kockázatmentes pénzforma. 1.4. A DJBP bevezetésének lehetséges módjai és céljai Koncepcionális szempontból alapvetően háromféle módon vezethető be a DJBP. Az egyes módok közti különbségek nem csupán technológiaiak, hanem fundamentális megfontolások is állnak mögöttük, annak megfelelően, hogy a jegybank milyen céllal vezetné be a DJBP-t. Ennek következtében az egyes esetek jelentősen eltérő monetáris politikai hatással járnak. A számla alapú (account- vagy register-based) esetben a jegybank nem csupán egy korlátozott körnek (mint a kereskedelmi bankok vagy az állam), de a fogyasztók széles, akár többmilliós körének is számlát vezethet. Ez a módszer lehetővé teszi a nagyobb összegek elektronikus számlán történő biztonságos tartását és annak felhasználását, így leginkább a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákhoz hasonlít. Ebből kifolyólag ezzel a megoldással leginkább a kereskedelmi banki számlapénz helyettesítése lehet a jegybank célja, amivel kockázatmentes jegybankpénzt nyújt a gazdasági szereplők számára, továbbá felhasználható lehet monetáris politikai eszközként is. A következő megvalósítási mód az eszköz alapú (value-based) megközelítés. Ennek a módszernek a lényege, hogy a jegybankpénznek valamilyen eszközön (kártya) vagy (mobiltelefonos) alkalmazásban van a nyilvántartása, hasonlóan a jelenlegi előrefizetett (prepaid) kártyákhoz. A megoldás elsősorban kisértékű és anonim fizetési tranzakciók esetén lehet hasznos. Ebben az esetben a DJBP elsősorban a készpénzt helyettesíti, nem monetáris politikai eszköz, és feltehetőleg nem kamatozik az egyenleg.

— 143 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

2. A digitális jegybankpénz bevezetésének hatásai a jegybank működési környezetére A DJBP bevezetése az egész bank- és pénzügyi rendszerre jelentős hatással járna, amelynek kiemelt szerepe van a monetáris transzmisszió szempontjából. A DJBP hatással lehet a kereskedelmi bankok forrásköltségeire, hitelezési képességére, ezáltal a hitelezési ciklusok alakulására, és a gazdasági növekedést is befolyásolhatja, valamint bevezetésének hatására átalakulhatnak az egyes szereplők mérlegei is. Annak érdekében, hogy a jegybank DJBP melletti monetáris politikáját bemutathassuk, először szükséges a legfontosabb változások ismertetése. 2.1. A jegybankmérleg megnyitása és a DJBP kibocsátása A DJBP bevezetése egyben azt is jelenti, hogy a jegybank hozzáférést enged a nem pénzügyi szereplők számára a mérlegéhez,47 amit kétféle módon is megvalósíthat. Az első, amikor a jegybank mérlegének csupán forrásoldalát nyitja meg, vagyis betétek elhelyezését teszi lehetővé a nála vezetett számlákon (betétgyűjtő jegybank). A második esetben a forrásoldali betéteken kívül a jegybank hozzáférhetőséget kínál az eszközoldalához is, ami azt jelenti, hogy hiteleket is nyújt a nem pénzügyi szereplők számára (hitelező jegybank) (2. ábra).

Bár a készpénzen keresztül a nem pénzügyi szereplők jelenleg is hozzáférnek a jegybank mérlegéhez, most a digitális hozzáférést értjük ezalatt.

— 144 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

2. ábra: A betétgyűjtő és hitelező jegybank mérlegéhez való hozzáférés Jegybanki partnerek Eszközoldal

Jelenleg (DJBP nélkül)

A DJBP bevezetése után

Kereskedelmi bankok

+ Nempénzügyi magánszektor (hitelek)

Hitelező jegybank

Forrásoldal

Kereskedelmi bankok Államháztartás

+ Nempénzügyi magánszektor (betétek)

Betétgyűjtő jegybank

Forrás: saját szerkesztés.

A betétgyűjtő jegybank esetén úgy keletkezik a DJBP, hogy a szereplők készpénzük átváltásával DJBP-t helyeznek el a jegybanki számlájukon, vagy a kereskedelmi banki számlájukon lévő kereskedelmi banki számlapénzüket átutalják a jegybankhoz. Egyes javaslatok szerint a jegybanknak úgy kellene kialakítani a DJBP rendszerét, hogy csupán korlátozott mennyiségben teremt digitális jegybankpénzt a kereskedelmi banki betétek védelme érdekében. Ebben az esetben a jegybank csak valamilyen fedezet, például állampapír megléte esetén írna jóvá DJBP-t az egyes számlákon (Kumhof, 2018). Ugyanakkor ez a kereskedelmi

— 145 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

bankok által végrehajtott művelettel kikerülhető lenne,48 így a DJBP teremtésének ilyen feltételhez való kötése érdemben nem befolyásolja az abba átáramló kereskedelmi banki számlapénz nagyságát. A DJBP népszerűségét ehelyett feltehetően több más egyéb tényező együttesen határozza meg: például a bankbetétekhez és készpénzhez viszonyított relatív kamatok nagysága, a bizalom a kereskedelmi bankok és a jegybank iránt, valamint a számlavezetési szolgáltatások minősége és árazása. Érdemes kiemelni, hogy a betétgyűjtő jegybank esetében a DJBP számlára történő átutalás révén a gazdaságban lévő pénzmennyiség nem változik, csupán annak szerkezete módosul, tehát az, hogy kinek a mérlegében és melyik tételben található. Hitelező jegybank esetén a betételhelyezési lehetőség a jegybanki hitelnyújtással egészül ki, ugyanis ebben az esetben az eszközoldalon a hitel jóváírásával egy időben a forrásoldali számlán is megjelenik a hitel összege (az endogén pénzelmélettel összhangban), aminek eredményeként új pénz, DJBP keletkezik. A betétgyűjtő esettel szemben a hitelező jegybank hitelnyújtása esetén létrejövő DJBP növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét. 2.2. A kereskedelmi bankok működésének változásai A DJBP bevezetése az egész pénzügyi rendszert érintő folyamat, így a kereskedelmi bankok működését is jelentősen befolyásolná, aminek monetáris politikai vetületei is lehetnek. Mivel a számla alapú DJBP bevezetésével a jegybank számlavezetési szolgáltatásokat is nyújt a gazdasági szereplők számára,

Amikor az ügyfél DJBP-be történő utalást kezdeményez, akkor a kereskedelmi bank először az adott összegért állampapírt vásárol, majd második lépésben utalja át azt a jegybanki számlára, aki ezért cserébe DJBP-t ír jóvá az ügyfél számláján. A művelet eredménye megegyezik, azonban bonyolultabbá válik.

— 146 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

így elkerülhetetlenül a kereskedelmi bankok „versenytársává” válik. Emiatt elképzelhető, hogy a kereskedelmi bankoknál vezetett számlák egy részét megszüntetik, amellyel párhuzamosan a fizetési és egyéb szolgáltatások is a jegybankhoz kerülnek, így a kereskedelmi bankok bevétele is csökkenhet. A jegybank mint számlavezető versenytárs a kereskedelmi bankok forrásköltségét növelheti azáltal, hogy a DJBP bevezetése a betéti kamatok emelkedését eredményezheti. A számlapénz előnye a készpénzhez képest, hogy az elektronikus fizetések miatt kényelmesebb fizetési eszköz. A DJBP bevezetésével a kereskedelmi banki számlapénz ezen előnye eltűnne, így a kereskedelmi bankok kénytelenek lennének magasabb kamatokat fizetni a náluk elhelyezett betétek után. Ha a jegybank kamatot fizet a DJBP után, akkor azzal a gazdaságban a legalacsonyabb kockázatmentes kamat szintjét is meghatározza. Ez a betéti kamatokat emelheti, hiszen a DJBP kamatánál mindenképp magasabb kamatot kell fizetniük a kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétek után. Fontos megvizsgálni a jegybanki rendelkezésre állás szerepét is, vagyis azt, hogy a jegybank hajlandó-e forrást nyújtani a kereskedelmi bankoknak. Amikor a kereskedelmi bankból forrás áramlik ki (jelenleg ilyen lehet, ha a betétes átutal egy másik bankba, vagy készpénzt vesz fel; DJBP esetén hasonló, ha az ügyfél DJBP-be helyezi át a betétjét), akkor a teljesítésekor a kereskedelmi bank csökkenti a jegybanki likviditását, vagy hitelt kell felvennie a jegybanktól (ez a jegybanki rendelkezésre állás) (3. ábra). Többek között ez teszi lehetővé a kereskedelmi bankok hitelezési és pénzteremtési képességét.

— 147 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

3. ábra: A látra szóló betétek DJBP-be áramlásának hatása a jegybankmérleg nagyságára

Elegendő likviditás van a bankrendszerben

Átcsoportosítás történik a banki tartalékoktól a DJBP felé. A jegybankmérleg mérete nem változik.

Nincs elegendő likviditás a bankrendszerben

A kereskedelmi bankok refinanszírozásra szorulnak. A jegybankmérleg megemelkedik.

Betétgyűjtő jegybank

Forrás: saját szerkesztés.

Ha a jegybank a kereskedelmi bankok rendelkezésére áll, akkor lehetséges, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési folyamatai a jegybank mérlegében csapódnak le, ugyanis elképzelhető, hogy a hitel felvevői a hitel összegét a biztonságosabb DJBP-számlájukra kívánják utalni. A kereskedelmi bankoknak ebben az esetben nem kell félniük attól, hogy illikviddé válnak, mert tudják, hogy a jegybank kérésükre hitelt nyújt a számukra. Azonban, ha a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek nem fizetővé válnak, akkor a kereskedelmi bankok sem tudnak eleget tenni a jegybankkal szembeni kötelezettségeiknek, aminek hatására a hitelkockázat a jegybank mérlegében jelenik meg. A kereskedelmi bankok nem teljesítő hitelei miatt könnyen felmerülhet az erkölcsi kockázat kérdése (hasonlóan a „too-big-to-fail” problémához), mert a rövid távú profitszempontjaik miatt túlzott kockázatot vállaltak. Emellett ez a monetáris transzmisszió hatékonyságát is ronthatja, hiszen a hitelezési folyamatok kevésbé reagálnának a kamatkörnyezet változására, mert azokat a fent bemutatott erkölcsi kockázat miatt más motivációk mozgatják.

— 148 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

Azonban, ha a jegybank nem áll a kereskedelmi bankok rendelkezésére, akkor a kereskedelmi bankok hitelezési képességét korlátozza az előzetesen gyűjtött betétek és egyéb források nagysága. Ez a hitelezés túlzott visszafogását eredményezheti, aminek gazdasági növekedési kockázatai mellett a monetáris politika hatékonyságára is hatással lehet. Emellett a rendelkezésre állás hiánya a bankközi kamatláb megnövekedett volatilitását okozhatja a betétkiáramláson keresztül. 2.3. Az egyes szereplők mérlegeinek átalakulása A monetáris politikai hatások elemzése érdekében érdemes megvizsgálni, hogy miként alakulnának át az egyes szereplők mérlegei a DJBP bevezetését követően. Ebben a fejezetben előbb a mai pénzrendszert mutatjuk be, majd megvizsgáljuk a betétgyűjtő jegybanki DJBP hatásait. Mérlegek a mai pénzrendszerben A 4. ábrán mutatjuk be az egyes szektorok mérlegeit, külön kiemelve, hogyan változnak azok, amikor a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanak a nem pénzügyi magánszektor számára. Az egyszerűség kedvéért kihagytuk az ábrából a külföldi szektort, a belföldi folyamatokra helyezzük a hangsúlyt. A mai pénzrendszerben, amikor egy kereskedelmi bank hitelt nyújt, egyúttal bankszámlapénzt is teremt. Ezért hitelezéskor megnő mind a bankrendszer, mind a magánszektor mérlege: egyszerre nő a hitel- és a betétállomány (pöttyözött terület). A jegybankmérleget ugyanakkor nem érinti a hitelezés.

— 149 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

4. ábra: A mai pénzrendszerben a hitel betétként való jóváírással keletkezik Jegybank

Kereskedelmi bankok

Eszközök

Források

Eszközök

Devizatartalék

Készpénz

Jegybanki betét

Hitel kerbanknak Egyéb (nettó)

Kerbanki betét

Magánszektor

Források

Eszközök

Jegybanki hitel

Készpénz

Források

Egyéb (nettó) Hitel↑

Betét↑ Betét↑

ÁHT tartozás (nettó)

Hitel↑ ÁHT követelés (nettó)

Forrás: saját szerkesztés. Megjegyzés: A fejezetben szereplő mérlegek illusztrációk, a tételek egymáshoz viszonyított arányai nem feltétlenül valósághűek. A pöttyözött területek a mérlegekben bekövetkezett változásokat jelölik.

Betétgyűjtő jegybank Ha a jegybank bevezeti a DJBP-t, akkor a DJBP kiszoríthatja a készpénzt és/vagy a betéteket, ami átalakítja a szereplők mérlegeit (5. ábra). Mivel a magánszektor betétet von ki a bankrendszerből, ezért a kereskedelmi bankoknak finanszírozási igénye keletkezik a jegybankkal szemben. Azaz a jegybank a jelenleginél nagyobb mértékben nyújtana hitelt a kereskedelmi bankok számára. Ez azt jelenti, hogy a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül közvetve finanszírozná a magánszektort, ami közvetett hitelkockázat felvállalását eredményezné, valamint növelné a jegybank mérlegét. Betétgyűjtő jegybank esetén tehát továbbra is a kereskedelmi bankok teremtenék a pénzt, de a jóváírt betétek egy része DJBP-be áramolhat, így a bankok jegybanki refinanszírozásra szorulhatnak.

— 150 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

5. ábra: Átállás a betétgyűjtő jegybank rendszerére Jegybank Eszközök

Források

Kereskedelmi bankok Eszközök

Források

Jegybanki betét DJBP↑↑

Hitel

Hitel kerbanknak ↑

Kerbanki betét

Egyéb (nettó)

ÁHT tartozás (nettó)

Források

Készpénz↓

Készpénz↓ Devizatartalék

Magánszektor Eszközök

Jegybanki hitel↑

DJBP↑↑

Egyéb (nettó)

Betét↓ Betét↓

ÁHT követelés (nettó)

Hitel

Forrás: saját szerkesztés.

3. Monetáris transzmisszió és a hagyományos monetáris politika működése Az előző fejezetekben megvizsgáltuk, hogy a DJBP bevezetése hogyan befolyásolja az egyes szereplők működését, mérlegeit, és milyen reálgazdasági hatásai lehetnek. Ebben a fejezetben a monetáris transzmissziót és egy új eszköz lehetőségét vizsgáljuk meg, ami a DJBP után fizetett kamatot jelenti. A monetáris politikára gyakorolt hatás szempontjából a minél szélesebb partnerkörnek elérhető, számlaalapú DJBP a legjelentősebb: bevezetésével összetettebbé válik a jegybanki eszköztár, amivel a pénzpiaci kondíciók mellett a jegybank közvetlenül befolyásolhatja a nem pénzügyi szereplők magatartását is. A DJBP új monetáris politikai eszközök és eddig csak a közgazdasági elméletben létező nemkonvencionális eszközök alkalmazását is megvalósíthatóvá teheti. — 151 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

3.1. Monetáris cél- és eszközrendszer Amennyiben a jegybank DJBP-t bocsát ki, akkor további fontos szempontokról is döntést kell hoznia, amelyek miatt potenciálisan összetettebbé válik az eszköztára. A korábbi kétféle jegybankpénz (a készpénz és a kereskedelmi banki tartalékok) mellett egy új, harmadik fajta jegybankpénz is megjelenik, potenciálisan az előbbi kettőtől eltérő feltételekkel. Így háromféle pénz is szerepel a jegybank kínálatában. A DJBP bevezetésének esetén a jegybanknak döntést kell hoznia arról, hogy: 1. a DJBP-nek milyen árfolyama legyen a készpénzhez és a kereskedelmi banki számlapénzhez képest; 2. a mennyiségét vagy az árát (kamatát) határozza-e meg; 3. k amatozzon-e, ha igen, hogyan; 4. legyenek-e esetleg mennyiségi limitek az egyes pénztulajdonosok számára. Bár triviális kérdésnek tűnik, amennyiben rögzített árfolyamot alkalmaznak a készpénz és a DJBP között (például 1 egység digitális pénz értéke megegyezik 1 egység készpénzzel vagy kereskedelmi banki számlapénzzel), akkor a piaci egyensúly biztosítása érdekében a jegybanknak döntenie kell arról, hogy a DJBP mennyiségét vagy a kamatát határozza-e meg.49 Ha a jegybank úgy dönt, hogy a nála elhelyezett DJBP után kamatot fizet a tulajdonosnak, akkor egy új monetáris eszköze lehet, amely révén közvetlen kapcsolatba kerül a háztartásokkal és a nem pénzügyi vállalatokkal (EKB, 2020). Ugyanakkor ebben az esetben a forgalomban lévő DJBP mennyiségét a gazdasági szereplők kereslete fogja meghatározni (akárcsak jelenleg a készpénz esetében).

Egy pénzügyi stressz idején, ha a DJBP mennyisége, vagyis a kínálat korlátozott, akkor elképzelhető, hogy egységnyi DJBP-ért több mint egy egység készpénzt vagy kereskedelmi banki pénzt lennének hajlandók fizetni. Ezért, ha a jegybank fenn kívánja tartani az 1:1-es árfolyamot, akkor nem lehet rögzített a DJBP kínálata.

— 152 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

A jegybank azonban dönthet úgy is, hogy az egyes DJBP-számlákon elhelyezhető összegek nagyságát valamilyen szempont miatt korlátozza (például makroprudenciális szempontok miatt a mediánjövedelemhez köti), aminek kettős célja lehet. Egyrészt a kereskedelmi banki betétek átáramlását gátolhatja, amivel a jegybankmérleg növekedését fékezheti, másrészt pénzügyi turbulencia esetén megelőzhető egy „digitális bankroham” kialakulása (amikor a szereplők hirtelen és nagy mennyiségben szeretnék a kereskedelmi banki betéteket DJBP-re átváltani). Azonban ebben az esetben a DJBP monetáris politikai hatékonysága jóval visszafogottabb, így a jegybanknak mérlegelnie kell az egyes szempontok fontosságát. 3.2. A digitális jegybankpénz hatása a jelenlegi transzmissziós csatornákra A monetáris transzmissziós csatornák közül elsősorban a kamat-, illetve a kockázatvállalási csatornát érintené a DJBP bevezetése. A (tág) kamatcsatornába Balogh–Horváth–Kollarikot (2017) követve beleértjük a hagyományos kamatcsatorna mellett a hitelcsatornát is. Mivel – azokban a változatokban, amelyekben van szabad átjárás kereskedelmi banki pénz és DJBP között – megváltozhat a bankrendszer pénzteremtési és hitelezési képessége, ezért a jegybanki kamatkondícióknak a bankrendszeren keresztüli transzmissziója is módosulhat. Ez pedig elsősorban az említett két csatornát érinti. A DJBP alkalmazása minden egyéb változatlansága mellett szigorúbb monetáris kondíciókhoz vezethet. A látra szóló betétek kamata tipikusan a jegybanki alapkamat alatt (Meaning és szerzőtársai, 2017), az elmúlt évtizedben jellemzően a kamatfolyósó aljához közel helyezkedett el. A DJBP bevezetése azonban két úton is a banki forrásköltségek emelkedését eredményezheti. • Egyrészt, mivel a DJBP jobb likviditási tulajdonságokkal rendelkezik, mint a készpénz, ezért egyensúlyban a készpénzénél magasabb árának kell lennie. A DJBP ára ez esetben az — 153 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

alternatívaköltsége, azaz a látra szóló betétek kamata és a DJBP kamata közötti különbség. Ha tehát a jegybank változatlanul nulla kamatot fizet az általa kibocsátott pénzre, akkor a látra szóló betétek kamata megemelkedne. • Másrészt, abban a verzióban, amelyben a jegybank a kiáramló betétek pótlására refinanszírozást nyújtana a bankrendszernek, a korábban az alapkamat alatt kamatozó látra szóló betéteket részben alapkamaton (vagy magasabban) kamatozó hitelek váltanák ki. Ugyanakkor a betétek megtartásáért vívott nagyobb verseny azt is eredményezheti, hogy a kereskedelmi bankok gyorsabban kiigazítják az általuk gyűjtött/teremtett látra szóló betétek kamatát olyankor, amikor a jegybank módosítja a saját kamatkondícióit. 3.3. A DJBP mint új monetáris politikai eszköz Ha a jegybank úgy dönt, hogy a DJBP után is fizet kamatot, akkor egy új monetáris politikai eszközzel bővül az eszköztára. A DJBP kamatának változtatását a DJBP számlatulajdonosok közvetlenül érzékelik, így fogyasztási és megtakarítási döntéseiket is hamarabb hozzáigazítják a megváltozott kamatkörnyezethez. Ennek az új eszköznek az előnye lehet, hogy a jegybank hatékonyabban és elkülönítve tudná a fogyasztási és a beruházási folyamatokat alakítani (6. ábra). A DJBP kamata révén közvetlen kapcsolatba kerül a nem pénzügyi szereplőkkel, ezáltal a DJBP kamatának megváltoztatása elsősorban a háztartásokat a fogyasztási döntéseik finomhangolására késztetné, míg az alapkamattal a pénzpiaci- és hitelkamatok befolyásolása révén inkább a vállalatok beruházási döntéseire tudna hatni.

— 154 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

6. ábra: A beruházási és a fogyasztási folyamatok alakításának elkülönülése Beruházások

Alapkamat

DJBP kamata

Monetáris politika Fogyasztás

Forrás: saját szerkesztés.

Kérdés azonban, hogy a DJBP kamatának változása gyengíti, erősíti vagy esetleg nem módosítja a pénzpiacokon megváltozó kamatok hatását. Emellett, ha a pénzpiacoknak bizonyos időre van szükségük ahhoz, hogy a megváltozott kamatkörnyezethez alkalmazkodjanak, akkor felmerül a kérdés, hogy a jegybanki kamatdöntés hatása esetleg több hullámban éri el a gazdaságot (7. ábra) (először a DJBP számlatulajdonosok alkalmazkodása, utána pedig a hagyományos csatornák hatása).

— 155 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

7. ábra: A különböző kamatok csatornái Beruházások

Belső késés

Reálgazdasági hatás

Irányadó kamat

Jegybanki döntés

Reálgazdasági szereplők által érzékelt kamat

Pénzpiaci átárazódás

Reálgazdasági reakció

DJBP kamat

Fogyasztás, megtakarítás

Forrás: saját szerkesztés.

Esettanulmány: A DJBP kamatának csökkentése Amennyiben a jegybank csökkenti a DJBP kamatát, akkor a kereskedelmi bankoknak is megéri mérsékelni a betéti kamatok szintjét. Ha a kereskedelmi bankok kisebb mértékben csökkentik a betéti kamatokat (8. ábra), akkor a pénztulajdonosoknak megéri a DJBP helyett inkább a kereskedelmi banki betétben elhelyezni a pénzüket. Eközben a kereskedelmi bankoknak is megéri betétet gyűjteni, és ebből visszafizetni jegybanki forrásaikat, mert ennek kamatterhe alacsonyabb. Így a DJBP kamatának csökkentése a betétállományt növeli és a DJBP állományt csökkenti (9. ábra). Ös�szességében a DJBP kamatának mérséklése a jegybankmérleg összehúzódásához vezet a DJBP kereskedelmi banki betétbe történő átáramlása miatt, miközben a kamattranszmisszió hatékonysága megmarad.

— 156 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

8. ábra: A betéti kamatok reakciója a DJBP kamatának csökkentésére DJBP kamata

10 bázispontos csökkenés

Betéti kamat

Alapkamat

10 bázispontnál kisebb csökkenés

Forrás: saját szerkesztés.

A DJBP kamatának csökkentésével további monetáris lazítás hajtható végre. Egyrészt a magánszektor DJBP állományán realizált kamat közvetlenül csökkenthető, ami elsősorban a fogyasztást és a megtakarítást befolyásolhatja. Másrészt a kereskedelmi bankok forrásai között a betét elkezdi kiszorítani a jegybanki forrást, miközben a betét olcsóbb a jegybanki forrásnál. Ezért a banki átlagos forrásköltség csökkenhet, és ez a hitelkamatok csökkenéséhez vezethet. 9. ábra: A DJBP kamatának csökkentésével DJBP-ből készpénzbe és betétbe áramlik a likviditás Jegybank Kereskedelmi bankok Magánszektor Eszközök

Források

Eszközök

Források

Jegybanki betét

Jegybanki hitel↓

DJBP↓↓

Hitel kerbanknak ↓

Kerbanki betét

Egyéb (nettó)

ÁHT tartozás (nettó)

Források

Készpénz↑

Készpénz↑ Devizatartalék

Eszközök

DJBP↓↓ Hitel

Egyéb (nettó)

Betét↑ Betét↑ Hitel ÁHT követelés (nettó)

Forrás: saját szerkesztés. Megjegyzés: Feltettük, hogy az államháztartás mérlegét nem érinti a lépés. Valójában azonban valószínű, hogy a magánszektorral szembeni tartozások és a jegybanki követelések is megemelkednének (például állampapír-kibocsátás vagy jegybanki állampapír-értékesítés révén).

— 157 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

3.4. A hitelező jegybank speciális kérdései A betétgyűjtő és a hitelező jegybank között a fő különbség, hogy utóbbi esetben a jegybank a mérlegének forrás oldalán kívül az eszközoldalához is hozzáférést enged a nem pénzügyi szereplők számára. Ez praktikusan a magánszektor közvetlen jegybanki hitelezését jelenti. A jegybanki hitelnyújtás eredményeként az újonnan folyósított hitelek a jegybank mérlegét megnövelik, azok visszafizetése pedig csökkenti a mérleget. Ha ezt a folyamatot a gazdasági ciklusokon keresztül vizsgáljuk, akkor feltételezhető, hogy a jegybank mérlegének változása a gazdasági (és hitel-) ciklusokkal összehangoltan változik, tehát amikor egy gazdasági fellendülés során a hitelezés is élénkül, akkor ez a folyamat részben a jegybank mérlegének növekedésében csapódik le. Amíg a betétgyűjtő jegybank esetén a jegybank a kereskedelmi bankok „versenytársává” vált a számlavezetés terén, addig a hitelező jegybank esetében ez a hitelezésre is kiterjed. Nem egyértelmű azonban, hogy a magángazdasági szereplők milyen megfontolások alapján döntenének a kereskedelmi banki és a jegybanki hitelfelvétel lehetőségei között. Ha a jegybanki hitelezés népszerűsége nem túlságosan nagy, akkor nem történik nagy változás a jelenlegi kereskedelmi banki működésben, azonban minél népszerűbb, annál kisebb piaci részesedés marad a kereskedelmi bankok számára, így elképzelhető a piaci verseny csökkenése. A közvetlen jegybanki hitelezés többféle előnnyel is járhat monetáris politikai szempontból. Amikor a gazdasági növekedés lassul, akkor általában a kereskedelmi bankok kockázatvállalási hajlandósága is csökken, ami visszafogja a hitelezést, ezáltal tovább mélyíti a gazdasági visszaesést. Ilyen helyzetben, ha a jegybank nem, vagy csak kisebb mértékben csökkenti a hitelezését, vagy a csökkenő kereskedelmi banki hiteleket kompenzálja, akkor csökkenthető a gazdasági visszaesés nagysága is.

— 158 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

A monetáris politika hatékonyságának szempontjából vizsgálva a jegybanki hitelezés két kérdést vet fel. Egyrészt növelheti a transzmisszió hatékonyságát, hiszen a hitelkamatok megállapításával közvetlenül befolyásolja a hitelezési folyamatok alakulását, másrészt a piaci verseny miatt a kereskedelmi bankok is alkalmazkodnának a megváltozott jegybanki hitelkamatokhoz. Ezenkívül, ha a pénzpiacok valamilyen okból nem működnek megfelelően, akkor a kamattranszmisszió hatékonysága így is fennmaradhat, nincs szükség a pénzpiacok átárazódására. Normál időkben összességében megállapítható, hogy a pénzpiaci átárazódás gyorsabban és hatékonyabban mehet végbe (10. ábra). 10. ábra: A monetáris transzmisszió pénzpiaci átárazódás nélkül Belső késés

Reálgazdasági hatás

Irányadó kamat

Jegybanki döntés

Reálgazdasági szereplők által érzékelt kamat

Pénzpiaci átárazódás

Reálgazdasági reakció

DJBP kamat

Fogyasztás, megtakarítás + Beruházások

Forrás: saját szerkesztés.

Azonban a jegybanki hitelezés hatékonyságát több tényező is gyengítheti. Operatív megvalósítását tekintve a jegybankok hitelezéshez szükséges infrastruktúrája a legtöbb ország esetében hiányzik: nincs országos lefedettségű fiókhálózat, szükséges létszám, de a hitelezési tapasztalat vagy az ügyfelek ismerete is korlátozó tényező lehet. Emellett a jegybank esetében is beszélhetünk — 159 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

egyfajta erkölcsi kockázat problémáról abban az esetben, ha valamilyen egyéb, nem jegybanki mandátumhoz kapcsolódó megfontolás miatt túlzott mértékben nyújt hiteleket. A magánszektor közvetlen és nem kellő mértékben prudens hitelezésével jelentős hitelkockázat épülhet fel a jegybank mérlegében, amely kedvezőtlen esetben a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát is érdemben ronthatja. Érdemes ugyanakkor ezeken kívül a hitelező jegybank és a DJBP fiskális politikára gyakorolt lehetséges hatására is kitérni. Egyrészt, ha a kereskedelmi bankok hitelezési folyamatainak eredményeként DJBP áramlik a jegybankmérlegbe, és ezért cserébe a jegybank hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, akkor közvetett hitelezési kockázatot kell vállalnia. Másrészt, ha a jegybank hitelezési tevékenységet végez, akkor közvetlen hitelezési kockázat épül fel a mérlegében. Ha egy válság során a nemteljesítő hitelek aránya megnövekszik, akkor végső soron a jegybank mérlegében is veszteség keletkezhet. Amennyiben a jegybank az elszenvedett veszteség miatt feltőkésítésre szorul, akkor az – az érvényes szabályozás függvényében, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a cseh jegybank negatív tőke mellett működött – a költségvetés mozgásterének szűkülését eredményezheti, ami megnehezítheti vagy ellehetetleníti az anticiklikus költségvetési politika alkalmazását, és ez a gazdasági visszaesés elmélyüléséhez vezethet (11. ábra). Igaz, ezeket a kockázatokat mérsékelheti a fedezetértékelési rendszer (haircutok), illetve a hitelintézetek saját tőkéje is védővonalat jelenthet a jegybank számára.

— 160 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

11. ábra: A gazdasági visszaesés lehetséges hatásai

Gazdasági visszaesés

Nemteljesítő hitelek növekedése

Jegybanknál veszteség keletkezik

A fiskális politika mozgástere szűkül Költségvetés fedezi a jegybank veszteségét

Forrás: saját szerkesztés.

4. A DJBP mint nemkonvencionális eszköz Az elmúlt évtizedben a jegybanki eszköztárak megújítását a válságkezelés is indokolta. A jegybankok elsőként a monetáris politika hagyományos eszközeivel próbálták mérsékelni a 2008-as pénzügyi válság kedvezőtlen gazdasági hatásait: erőteljes kamatcsökkentési ciklusba kezdtek, illetve kibővítették likviditásnyújtó eszközeiket (MNB, 2017). Már a 2008-as pénzügyi válságot megelőző évtizedekben az infláció fokozatos csökkenése az irányadó ráták mérséklődésével párosult, ezért a jegybankok gyorsan beleütköztek a nominális kamatok alsó korlátjába, miközben a szükséges mértékű monetáris lazítást igyekeztek végrehajtani. A hagyományos kamatpolitika tehát nem bizonyult elegendőnek a válság kezelésében, így a jegybankok egyre több új, nemhagyományos eszközt vezettek be a monetáris kondíciók további lazítása érdekében (Karácsony–Kuti–Török, 2019).

— 161 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

A tartósan alacsony reálkamatszint mellett előretekintve is megnő az esélye annak, hogy a monetáris politika a nominális kamatok alsó korlátjába ütközik (12. ábra). A korábbihoz hasonló programok addicionális hatása egyre alacsonyabb lehet (BIS, 2017), emiatt a jövőben egyre jobban fókuszba kerülhetnek a célzott eszközök. A célzottsághoz hozzátartozik az is, hogy a jegybankok akár egyszerre több piacon több eszközt is alkalmazhatnak, hogy ezáltal javuljon a monetáris politika transzmissziója. A mozgástér bővítésének egy elméletileg lehetséges iránya a digitális jegybankpénz bevezetése. 12. ábra: A jegybanki alapkamatok mértéke a világ országaiban

Alapkamat -0,75

10+

Forrás: saját szerkesztés, tradingeconomics.com. Megjegyzés: a sötétebb szín az alacsonyabb kamatszinteket jelöli (2021. áprilisi adatok).

A DJBP bevezetése így új, eddig csak elméletben létező monetáris eszközök alkalmazására adhat lehetőséget, amelyeket elsősorban a nominális kamatok alsó korlátjába való ütközés esetén lehetne használni. Bár a jelenlegi monetáris keretrendszer rendkívül változatos jegybanki eszközök alkalmazására ad

— 162 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

lehetőséget a „szokásos” nemhagyományos eszközök mellett is, ahogy azt a koronavírus-járványra adott jegybanki lépések is tükrözik. Látható, hogy a DJBP önmagában a fent bemutatott módon egy finomhangoló, a hagyományos transzmissziós csatornákon keresztül ható eszközként működhetne, ami segítheti a monetáris politika transzmisszióját, valamint közvetlen kapcsolatot jelentene a jegybank és a nem pénzügyi szereplők között. Ugyanakkor lehetséges, hogy a DJBP segítséget jelenthet a még támogatóbb és még célzottabb monetáris politikai eszközök bevezetéséhez. Fontos kiemelni, hogy ezek a közgazdaságtani gondolkodásban és szakirodalomban már korábban is felmerült, leginkább elméleti koncepciók, hatékonyságuk és transzmissziójuk körül sok a bizonytalanság. Az alábbi két eszköz teljesen új és önálló eszközként működhetne, ugyanakkor fontos megjegyezni azt is, hogy megvalósíthatóságuk jogi kérdéseket is felvet. 4.1. Mélyen negatív kamatok alkalmazása Abban az esetben, ha a DJBP volna az egyetlen, mindenki számára elérhető jegybanki forrás (azaz a készpénz megszűnne), akkor elméletileg feloldódhatna a nominális kamat alsó korlátja. Jelenleg a készpénz nulla hozama jelenti a padlót a banki betéti kamatok számára.50 Ha megszűnne a készpénz, akkor az alternatív likvid megtakarítási forma a DJBP lenne, erre pedig – elsősorban szélsőséges sokk esetén, az árstabilitás biztosítása érdekében – fizethet negatív kamatot a jegybank (Dyson–Hodgson, 2016; Goodfriend, 2016; Bech–Garratt, 2017).

Valójában valamelyest nulla alatt van az alsó határ, hiszen a készpénztartásnak költségei vannak.

— 163 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

A mélyen negatív kamatok alkalmazása mögötti megfontolás, hogy a helyettesítési hatás (ha a kamat a jövőbeli megtakarítás ára) erős, ezért a háztartások növelik a fogyasztási kiadásaikat, miközben a megtakarításaikat csökkentik. Így a jegybank végső soron az aggregált kereslet növelésével támogatná a gazdaságot, és elősegítené az infláció emelkedését. A negatív kamatok alkalmazásával kapcsolatban azonban több probléma is felmerül, mivel több nem szándékolt mellékhatás is lehetséges: • A fogyasztást nem biztos, hogy ösztönzi, ha a jövedelmi hatás meghaladhatja a helyettesítési hatást. Ez azt jelenti, hogy a hos�szú távú megtakarítások értékét csökkentik a negatív kamatok (például nyugdíj-előtakarék esetén adott nyugdíjszínvonal eléréséhez a jelenben többet kell megtakarítani), ami a jelenlegi fogyasztás csökkenésével jár, így a lépés a szándékolttal ellentétes irányba hatna. • Még DJBP esetén is kétséges lehet a negatív kamat megvalósíthatósága. Lehetséges, hogy a gazdasági szereplők más pénzhelyettesítők használatára térnének át, amelyek jobban őrzik az értéküket (Keynes, 1936, 382. o.). A negatív kamatok elől a hazai szereplők a készpénz hiányában is el tudnak menekülni azáltal, hogy például külföldi pénzben bonyolítják le a tranzakciókat és tartják megtakarításaikat. (Ez az elmúlt években még könnyebbé vált, elég csak a Revolut alkalmazására gondolni, amellyel könnyedén átváltható bármelyik fizetőeszköz, és digitálisan használható.) • Végül megemlítjük, hogy a pénztartók által elszenvedett negatív kamat implicit adóztatást jelentene. Ez teljes mértékben ellentétes a jegybankok válságkezelő gyakorlatával, amikor a kialakult gazdasági válságot a szükséges likviditás biztosításával kívánják kezelni. Emellett ez feltehetőleg csökkentené a DJBP társadalmi elfogadottságát is, amelynek hosszabb távú negatív hatásai lehetnek a DJBP alkalmazására.

— 164 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

4.2. A helikopterpénz koncepciója DJBP esetén a jegybanknak a jelenleginél technikailag egyszerűbb volna helikopterpénzt alkalmazni. Friedman (1969) gondolatkísérlete után helikopterpénz alatt azt értjük, amikor a reálgazdasági szereplők (háztartások) transzfert kapnak a jegybanktól, vagyis egy meghatározott összeget a jegybank jóváírna a háztartások DJBP számláján. Itt nem pusztán a pénzkínálat és a likviditás bővítéséről (és ebből fakadóan a kamatok mérséklődéséről) van szó, hanem a háztartások rendelkezésre álló jövedelméről is, amelyet a háztartások közvetlenül kapnak meg. Ha a gazdasági szereplők nagy része vagy egésze rendelkezik DJBP- számlával, akkor a jegybank technikailag egyszerűbben juttathat pénzt hozzájuk, amivel fogyasztási döntéseiket befolyásolhatja. Ugyanakkor a helikopterpénz alkalmazása ellen több érv is szól. Problémát jelenthet, ha a háztartások a jegybanktól kapott pénzt egyszerre, rövid időn belül használják fel, mert ekkor a koncentráltan megugró kereslet túlzott inflációs nyomást eredményezhet, ami egy kínálati sokk mellett még erőteljesebb lehet. Emellett elképzelhető, hogy a háztartások egy része megtakarításra használja a kapott összeget, amelynek eredményeként ezt pénzügyi vagy reáleszközök vásárlására használják fel, ami felveti az adott piacon kialakuló buborék kialakulásának veszélyét. Azonban a fenti problémák a megvalósítás módjával részben orvosolhatóak lehetnek (Hampl, 2018). A hirtelen megugró kereslet és a helikopterpénz megtakarításokban történő kicsapódásának megakadályozására lehetséges, hogy a kapott helikopterpénz felhasználását időhöz kötné, míg az adott időszak alatt elkölthető összeg nagyságát a jegybank limitálná (például fél éven belül fel kell használni, miközben havonta maximum egy meghatározott összeget lehet elkölteni). Ebben az esetben lehetséges, hogy egy válság alatt a fogyasztás pályája jobban simíthatóvá válik, ami a fogyasztás kisebb mértékű visszaesését eredményezné.

— 165 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

Emellett a jegybank a felhasználási kört is meghatározhatja, amivel elkerülhető lehet az eszközárbuborékok kialakulása. A helikopterpénz alkalmazása azonban jogi kérdéseket is felvet: amennyiben a jegybanki veszteséget megtéríti a költségvetés, úgy még ha látszólag közvetlenül juttat is pénzt a jegybank a gazdasági szereplőkhöz, valójában a költségvetés is részt vesz a folyamatban. Így felmerül a monetáris finanszírozás problémája.51 Másrészt, mivel a helikopterpénz során transzferben részesülnek a háztartások, ezért itt – monetáris politikai célú, de – kvázifiskális tevékenységről van szó, amelyet nem a jegybanknak kell ellátnia. 4.3. A DJBP és az alapvető hitelkeret Az elmúlt időszakban a közgazdasági gondolkodásban megjelent az alapvető jegybanki hitelkeret gondolata, amely alternatívát kínálhat az alapvető jövedelemmel szemben. Az alapvető jegybanki hitelkeret megvalósítását a DJBP megléte is megkön�nyítheti és elősegítheti, amelynek több előnye is lehet. Egy lehetséges megvalósítási lehetőség, ha az alapvető jegybanki hitelkeret a magánszektor DJBP-számlájához automatikusan hozzátartozna. Ezáltal a magángazdaság minden szereplője számára rendelkezésre állna egy kiszámítható, fenntartható és stabil hitelkeret. A nem pénzügyi vállalatok számára ez egyfajta védőhálót is biztosítana átmeneti nehézségek esetén, miközben egy beruházás megfinanszírozásának is forrása lehet. A háztartások esetében egyrészt segítheti a fogyasztási pálya simítását például egy olyan átmeneti periódusban, amikor a jövedelem valamilyen ok miatt csökken. Ezenkívül az új vállalkozások indítását is elősegítheti, hiszen, ha alaptőkeként felhasználható, akkor az általános vállalkozási kedv segítésével javíthatja a gazdasági növekedést.

Jelenleg az EU-ban az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 123. cikke alapján a monetáris finanszírozás tiltott.

— 166 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

Ezenkívül az alapvető jegybanki hitelkeret egyfajta automatikus stabilizátorként is működhet. Valamilyen gazdasági sokk esetén, amikor egy vállalat a bevételeinek átmeneti, de gyors csökkenésével szembesül, akkor a hitelkeret lehetőséget biztosít az egyébként jól működő vállalkozás életben tartásához. Ilyen sokk volt például a koronavírus-járvány első hulláma, amikor a lezárások miatt sok vállalkozás a gazdasági élet minden területén hirtelen nehéz helyzetben találta magát.

5. Konklúzió A digitális jegybankpénzt sokféle konstrukcióban meg lehet valósítani, amelyeknek jelentősen eltérő hatása van a gazdaságra és a monetáris politikára. A jegybanki szempontból releváns kihívások meghatározhatják, hogy a DJBP inkább a készpénzt vagy inkább a kereskedelmi banki pénzt helyettesítené. Monetáris politikai hatásszempontból a minél szélesebb körben elérhető, számlaalapú és kamatozó DJBP-t érdemes kiemelni. A fő kérdés, hogy a jegybank betétgyűjtést végezne (betétgyűjtő jegybank), vagy hitelezne is (hitelnyújtó jegybank). A DJBP esetleges bevezetésével a jegybanki eszköztár kibővülne. Segítségével a jegybank közvetlen kapcsolatba kerül a háztartásokkal és a nem pénzügyi vállalatokkal, ezáltal közvetlenül hathat gazdasági döntéseikre. Ha a DJBP kamatozik is, akkor a DJBP-vel végrehajtott kamatváltozás hatása azonnal, a pénzpiacok késése nélkül megjelenik a reálgazdaságban. Ezen keresztül a jegybank közvetlenebb módon tudja befolyásolni a fogyasztási és megtakarítási döntéseket, miközben a hagyományos eszköztárral a beruházási és hitelezési folyamatokat célzottan szabályozhatja.

— 167 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

A hitelező jegybank közvetlenül hitelezi a magánszektort. A jegybanki hitelezés javíthatja a monetáris politika transzmis�sziójának hatékonyságát, ugyanis nincs szükség a pénzpiaci átárazódásra, valamint a jegybanki hitelek kamatai egyfajta referenciakamatként működnének, amihez a kereskedelmi bankoknak is alkalmazkodniuk kellene. Ennek előnye, hogy amennyiben a pénz- és hitelpiacok nem megfelelő működése fékezné a gazdasági növekedést, akkor a jegybank közvetlenül, a hitelezési folyamatok alakításával tompíthatja a gazdasági hatásokat. Ugyanakkor sok potenciális kockázat is felmerülhet, mert a magánszektor közvetlen hitelezésével jelentős hitelkockázat épülhet fel a jegybank mérlegében, amely kedvezőtlen helyzetben a monetáris politika mellett a fiskális politika mozgásterét is szűkítheti. A DJBP megjelenése számos eddig csak elméletben létező nemhagyományos eszköz alkalmazását teszi lehetővé a nominális kamatok alsó korlátjába történő ütközés esetében. Ilyen új eszköz lehet a mélyen negatív jegybanki kamat és a helikopterpénz. Ugyanakkor ezek tényleges hatásmechanizmusát empirikus tapasztalatok hiányában csak rendkívül nagy bizonytalanság mellett lehet megbecsülni. Összességében elmondható, hogy a DJBP megvalósítása jelentős változásokat eredményezhet a jegybank működésében és a monetáris politika vitelében. A kockázatok megfelelő felmérése és kezelése mellett a digitális jegybankpénz központi eleme lehet egy új, hatékonyabb és célzottabb monetáris politikai keretrendszernek.

— 168 —

V. Digitális fordulat a monetáris politikában?

Felhasznált irodalom Balogh A.–Horváth Zs.–Kollarik A. (2017): A hagyományos monetáris politikai transzmisszió, MNB Oktatási füzetek 17. szám, 2017. szeptember Bech, M.–R. Garratt (2017): Central bank cryptocurrencies, BIS Quarterly Review, September 2017 BIS (2017): QE experiences and some lessons for monetary policy: defending the important role central banks have played, Bank for International Settlements BIS (2018): Central bank digital currencies. Bank for International Settlements. Dyson, B.–G. Hodgson (2016): Digital cash: why central banks should start issuing electronic money, Positive Money European Central Bank (2020): Report on a digital euro, October 2020 Friedman, M. (1969): The Optimum Quantity of Money. In: Milton Friedman: The Optimum Quantity of Money and Other Essays, Transaction Publishers, New Brunswick, New Jersey, 2007, pp. 1–50 Goodfriend, M. (2016): The case for unencumbering interest rate policy at the zero bound, Paper presented at the Economic Policy Symposium at Jackson Hole Hampl, M. (2018): A Digital Currency Useful for Central Banks?, Beszéd, https:// www.mojmirhampl.com/detail-28/a-digital-currency-useful-for-central-banks Karácsony T.–Kuti Zs.–Török G. (2019): Egy cél – egy eszköz helyett több cél – több eszköz, Külgazdasági folyóirat, 63. évfolyam 2019/7–8. Keynes, J. M. (1936): A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965 Kumhof, M.–Jakab Z. (2016): The Truth about Banks. Finance & Development, International Monetary Fund Kumhof, M.–Noone, C. (2018): Central bank digital currencies — design principles and balance sheet implications, Bank of England Working Paper No. 725 Magyar Nemzeti Bank (2017): A Magyar út – Célzott jegybanki politika. A Magyar Nemzeti Bank szakkönyvsorozata, Budapest, 2017. Elérhető: https://www.mnb.hu/ kiadvanyok/mnb-szakkonyvsorozat/a-magyar-ut-celzott-jegybanki-politika Meaning, J.–J. Barker–E. Clayton–B. Dyson (2017): Broadening narrow money: monetary policy with a central bank digital currency, Kézirat Riksbank (2017): The Riksbank’s e-krona project, Report 1. Sveriges Riksbank Riksbank (2018): The Riksbank’s e-krona project, Report 2. Sveriges Riksbank Riksbank (2020): The Riksbank’s e-krona pilot, Sveriges Riksbank

— 169 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz? – A digitális jegybankpénz helye a pénzrendszerben Boldizsár Anna – Marincsák Kálmán Árpád – Sisak Balázs – Tóth Daniella A központi bankok évszázadok óta bankjegyekkel és érmékkel látnak el a háztartásoktól a vállalkozásokon át a közfeladatot ellátó intézményekig mindenkit annak érdekében, hogy a gazdasági folyamatok olajozottan működjenek. A készpénz az elmúlt évtizedekben azonban folyamatosan vesztett jelentőségéből, sőt – mint például Kenneth Rogoff híres tanulmányában – néha már a nagy címletek bevonása is felmerül. A technológiai fejlődés eredményeként mára a digitális megoldások kényelmes és biztonságos alternatívát nyújtanak a készpénzhasználattal szemben, ami elősegítheti a digitális jegybankpénz (DJBP) sikeres bevezetését. Az elmúlt években egyre több jegybank vizsgálta meg a DJBP kibocsátásának lehetőségét, a svéd és a kínai jegybank pedig pilot programokat is indított már. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a készpénzkereslet mely motivációit csökkentheti a DJBP megjelenése, és ez alapján a DJBP helyettesítője, vagy kiegészítője lehet-e a bankjegyeknek. A tanulmányunk második felében arra a kérdésre keressük a választ, hogy a DJBP megjelenése mennyiben növelheti a monetáris politika mozgásterét.

— 170 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

1. Bevezetés Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a nemzetközi irodalomban a digitális jegybankpénz (DJBP) lehetséges kibocsátása. Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy pontosan mit értünk DJBP alatt. A digitális jegybankpénz konkrét keretei nemzetközi szinten jelentősen eltérhetnek, számos lehetséges változat is szóba jöhet attól függően, hogy mi a bevezetés indoka, milyenek az adott ország fizetési, pénzügyi rendszerének jellemzői (Bank of England, 2020). A digitális jegybankpénz konkrét formája erősen befolyásolja, hogy a bevezetése után hogyan változhat meg a fizetési rendszer, és ezen keresztül milyen hatással lehet a gazdaságra. A digitális jegybankpénz fő dimenziói a következők (Richardsetal, 2020): • J egybank és a magánszektor szerepe a kibocsátásban: Ha csak a jegybank vesz részt a DJBP-kibocsátásban, akkor egyszintű, ha a magánszektor is részt vesz benne, akkor kétszintű rendszerről beszélünk. Az eddig megjelent tanulmányok a kétszintű rendszert látják előnyösebbnek, mivel a bankoknak van tapasztalata és infrastruktúrája az ügyfelek eléréséhez. • Számla- vagy tokenalapú rendszer: A számlaalapú rendszer megköveteli a DJBPvalamennyi tulajdonosának egyenleg- és tranzakció-nyilvántartásának vezetését. A DJBP ebben az esetben egy személyre szóló követelés a jegybankkal szemben. Ezzel szemben a token (digitális zseton) alapú DJBP-rendszer a központi bank által kibocsátott és vele szembeni követelést megtestesítő digitális tokent jelent, ami egy digitális bankjegyhez tenné hasonlóvá. A token tulajdonosa követeléssel bír a jegybankkal szemben, nem kötődik konkrét számlához. • Online és/vagy offline felhasználás: Az elektronikus fizetési eszközök többsége csak internetkapcsolattal rendelkező telekommunikációs eszközök segítségével érhető el. Azonban a DJBP-rendszer úgy is kialakítható, hogy „offline” módban is elérhető

— 171 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

legyen (legalább ideiglenesen), ami nagy rugalmasságot ad a rendszernek. (ECB, 2020) • Kamatozó vagy nem kamatozó eszköz: A DJBP lehet készpénzhez hasonlóan nem kamatozó, de több jegybanki tanulmányban felmerült a pozitív, vagy adott esetben negatív kamat hozzárendelése. • Anonimitás foka: A különböző fizetési módok eltérő adatvédelmi szinttel rendelkeznek: míg a készpénzes fizetés teljes anonimitást biztosít, a számlaalapú fizetéseknél a közvetítőrendszer intézményei számára a fizető felek személyazonossága ismert. A tokenalapú DJBP olyan fokú anonimitással rendelkezne, ami a készpénzhez hasonlatos. •K özponti vagy decentralizált elszámolás: A különböző kriptopénzek általában a decentralizált főkönyvi rendszer alapján működnek, azonban a DJBP esetén a teljesen nyílt hálózat vélhetően nem lenne hatékony és biztonságos. Ezért a DJBP esetén bizonyos fokú centralizáltság szükséges lehet. A digitális jegybankpénz lehetséges módozatai a fenti dimenziók alapján két végpont között helyezkednek el, ahol az egyik végpontban a DJBP leginkább a készpénzre hasonlít. Ebben az esetben a DJBP kibocsátója a jegybank, nem köthető számlához, akár offline is felhasználható, nem fizet kamatot, közel teljes anonimitást biztosít a felhasználónak. A másik végpontban a DJBP inkább az elektronikus számlapénzre hasonlít, ahol a kibocsátásban részt vehetnek a bankok is, a DJBP-számlához köthető, csak online felhasználható, kamatot fizet, és a felhasználó személyazonossága legalább a tranzakciókban érintett intézmények számára ismert. A fenti két végpont között azonban számos megoldás képzelhető el. A jegybankok a DJBP számára olyan keretrendszert alakíthatnak ki, ami a kitűzött jegybanki céloknak és a pénzügyi rendszerük jellemzőinek leginkább megfelel. A DJBP bevezetésének hatása a fizetési rendszerre alapvetően attól függ, hogy a DJBP keretei

— 172 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

melyik végponthoz vannak közelebb. A szakirodalom alapján az a legvalószínűbb, hogy a két végpont között valamilyen köztes megoldással kerül bevezetésre a DJBP az egyes országokban. Mivel így a DJBP részben a készpénz, részben az elektronikus számlapénz jellemzőivel is rendelkezne, ezért bevezetése mind a készpénz, mind a banki számlapénz használatára hatással lehet. Tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy a különböző DJBP-változatok milyen pénzügyi eszközre hasonlítanak, az egyes funkciók alapján milyen eszközöket helyettesíthetnek, jellemzőik alapján milyen hatással lehetnek elsősorban a készpénz, valamint a többi releváns pénzügyi eszköz keresletére, ezen keresztül az egyes pénzmennyiség-kategóriák (pl.: M1, M3) állományára, a forgási sebességre és ezen keresztül a gazdaságra.

2. A készpénz DJBP szempontjából releváns jellemzői A digitális jegybankpénz bevezetésével a készpénz mint fizető- és vagyontartási eszköz olyan versenytársat kap, amelynek kibocsátója szintén a jegybank. Kérdés azonban, hogy a DJBP ezen túl miben hasonlít a készpénzre, miben különbözik tőle, befolyásolja-e egyáltalán a készpénztartást a DJBP megjelenése. Ebből fakadóan érdemes megvizsgálni, hogy a gazdasági szereplők miért tartanak készpénzt, és a digitális jegybankpénz hogyan tudja befolyásolni a készpénztartás motívumait.

— 173 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

1. ábra: GDP-arányos készpénzállomány az egyes országokban (2019; százalék) Eurozóna: 10,3% USA: 8,2% Kanada: 4,1%

1,1 1,3

2,7

3,5

9,9 10,5 13,0 6,9 7,7 14,5

Forrás: Nemzeti jegybankok.

A készpénz tartását alapvetően három tényező motiválja: a tranzakciós pénzigény, a megtakarítási cél és az adózatlan jövedelmekből történő felhalmozás. A készpénz iránti keresletet a gazdasági szereplők, azaz a háztartások és a vállalkozások készpénzigénye határozza meg. A készpénz gazdaságban betöltött szerepe ugyanakkor sokrétű: használjuk a fizetések során,

— 174 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

de a vagyon felhalmozásában is kitüntetett szerepe van. Az anonimitás miatt a készpénz nem csupán a legális, hanem az adózatlan tranzakciók számára is ideális eszköz, ezért a rejtett gazdaság készpénzkereslete is befolyásolja az állomány alakulását. A készpénz tartásának célja mindezek alapján lehet tranzakciós vagy vagyontartási célú, illetve a rejtett gazdasággal összefüggő. Mivel az egyes készpénztartási motivációk közvetlenül nem megfigyelhetők, ezért csak közvetetten tudunk következtetni az alakulásukra. 2.1. Tranzakciós pénzkereslet A tranzakciós célú készpénzkereslet az a készpénzmennyiség, amely a készpénzben zajló fizetési műveletekhez, vagyis áruk, szolgáltatások vásárlásához szükséges, míg a készpénzben tartott vagyon a gazdasági szereplők portfóliódöntésének eredménye. A tranzakciós készpénzkereslet összefügg a fogyasztással, de hatással van rá az elektronikus fizetési módok elérhetősége is. Az elektronikus fizetési megoldások (pl. átutalás, kártya, mobil) elterjedése miatt egyre kevesebb vásárlást bonyolítanak készpénzzel, ami a tranzakciós készpénzkereslet csökkenésének irányába hat (2. ábra). Ezzel ellentétes irányú hatása van a nominális fogyasztás bővülésének, mivel a vásárlások értékének bővülése pozitív kapcsolatban van a bankjegyállománnyal. A nominális készpénzállomány a fejlett országok többségében is bővül – annak ellenére, hogy az elektronikus fizetések értéke is dinamikusan emelkedik.

— 175 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

Az elektronikus tranzakciók értéke a vásárlási tranzakciók értékének arányában

2. ábra: A GDP-arányos készpénzállomány és elektronikus fizetések aránya (százalék) 100

Norvégia

Svédország

80 70

Kína

Egyesült Királyság

Horvátország

Csehország Magyarország

40 Lengyelország

30 20

Románia

10 0

0,0

Bulgária

2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 Készpénzállomány a GDP arányában (2015-2019 átlaga)

16,0

Forrás: EKB, nemzeti jegybankok, Eurostat. Megjegyzés: az elektronikus fizetések aránya becslés alapján (2015–2019).

2.2. Vagyonfelhalmozási funkció A 2008-as gazdasági válság utáni években – a korábban is alacsony készpénztartással jellemezhető skandináv országokat leszámítva – valamennyi vizsgált országban emelkedett a GDP-arányos készpénzállomány. Ennek hátterében a válság után tapasztalt mérséklődő inflációs és hozamkörnyezetben megváltozó lakossági portfólió-összetétel állt. A portfólió-átrendeződésben a likvid eszközök, különösen a készpénz és látraszóló betét preferenciája lett hangsúlyos, és egyaránt érintette a fejlett és feltörekvő országokat. Mivel a készpénztartás alternatíva költsége a nulla közelébe csökkenő hozamok következtében jelentősen mérséklődött, a háztartások vélhetően elsősorban vagyontartás céljából növelték a készpénz-megtakarításaikat. A megtakarítási célú készpénztartás szorosan összefügg azzal, hogy főleg a nagyobb értékű vásárlásoknál milyen arányban használ a lakosság készpénzt. Amennyiben például egy ingatlanvásárlás részben vagy egészben készpénzben történik, akkor — 176 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

– különösen alacsony hozamkörnyezetben – érdemes lehet készpénzben tartani a később ingatlanvásárlásra fordított megtakarítást. A nagyértékű készpénzes fizetéseknek több oka is lehet. Ha eltekintünk az egyéni preferenciáktól és a szürkegazdaság szerepétől, akkor egyrészt lehetséges, hogy az ilyen, nagy összegű tranzakcióknak magasak a banki díjai (Turján et al, 2011). A másik fő ok az lehet, hogy nem érhető el megfelelő elektronikus fizetési alternatíva. Európa legtöbb országában egészen a közelmúltig például egy átutalás csak órák, esetleg napok alatt ment végbe, így például egy lakásvásárlás esetén nem jelentett valódi opciót. Magyarországon azonban az azonnali fizetés 2020-as hazai bevezetésével azonban technikailag gyakorlatilag minden helyzetben lehetővé vált az elektronikus fizetés. 3. ábra: Egyes országok GDP-arányos készpénzállománya (2019-es értékek számmal kiírva; százalék) Magyarország

Kína

Csehország

13,0

Japán

Dánia

7,8

19,3

10,5

Kanada

Horvátország 2,7 4,1

USA

7,7

8,2 10,3

6,9

9,9

2010 2019

Bulgária

14,5

1,1 1,3

Lengyelország

Törökország

Románia Norvégia

Svédország

Forrás: Eurostat, nemzeti jegybankok honlapja.

— 177 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

2.3. A rejtett gazdaság készpénzigénye A kevésbé fejlett országok készpénzállományának méretét részben a rejtett gazdaság súlya is magyarázza. A nemzetközi adatok alapján a rejtett gazdaság aránya és a gazdaság készpénzállománya között pozitív kapcsolat mutatható ki (4. ábra), mivel a rejtett gazdasághoz tartozó tranzakciók jelentős része készpénzben történik. A közép-keleti-európai és a balti államokban – ahol a rejtett gazdaság súlya a teljes gazdaságon belül átlagosan 20–25 százalékot tesz ki – a készpénzállomány rendszerint magasabb, mint a fejlettebb nyugat-európai országokban. 2.4. A készpénz funkciói és a DJBP A digitális jegybankpénz hatása a készpénzállományra nagyban függ attól, hogy pontosan milyen feltételek mellett kerül bevezetésre. Annak érdekében, hogy a DJBP bevezetése érdemben befolyásolni tudja az egyes pénzeszközök keresletét, elengedhetetlen, hogy a készpénzhez hasonlóan – széles körben elérhető legyen. A pénzügyi közvetítőrendszert ezért érdekeltté kell tenni a DJBP forgatásában, így a legtöbb jegybank olyan megoldásban gondolkodik, ahol – hasonlóan a készpénzhez – a bankok és pénzügyi szolgáltatók forgatják vissza a DJBP-t az egyedi felhasználókhoz. A DJBP érdemben mérsékelheti a tranzakciós célú készpénzkeresletet, ha vonzóbb alternatívát nyújt (például alacsonyabb díjak, egyszerű és kényelmes használat nagyfokú anonimitás vagy az offline felhasználás lehetősége miatt), mint az elérhető piaci alapú elektronikus fizetési megoldások vagy a készpénz. A vagyontartással és a rejtett gazdasággal összefüggő készpénztartást azonban csak kisebb mértékben érintheti, mivel ezek fő mozgatórugóit, mint például a teljes anonimitás és a fizikai megjelenés a DJBP kevésbé vagy egyáltalán nem tudja biztosítani. Ahhoz, hogy mélyebben meg tudjuk ítélni, mennyire képes a DJBP helyettesíteni a készpénzt, érdemes összehasonlítani az egyes fizetőeszközöket funkcióik mentén. De milyen funkciókban nyújt újat a DJBP — 178 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

a többi pénzeszközhöz képest? A következő fejezetben ezt a kérdést járjuk körül. 4. ábra: A GDP-arányos készpénzállomány és a rejtett gazdaság arányának kapcsolata 20

Készpénzállomány a GDP arányában (2017), %

16 14 10

AT NL

6 4

DE IE NO

PL MT

2 0

HU SI EE ES IT

LT CY RO HR

y = 0,4895x + 1,9112 R²= 0,42484

10 15 20 25 Rejtett gazdaság a GDP arányában (2017), %

Megjegyzés: a rejtett gazdaság mérete becslésen alapul. Forrás: Eurostat, nemzeti jegybankok, Medina-Schneider (2019).

3. A készpénz és a digitális jegybankpénz helyettesíthetősége A hagyományos készpénz, az elektronikus fizetőeszközök és a DJBPközött találhatunk közös tulajdonságokat – ha azonban részletesebben megvizsgáljuk, a valóságban sok eltérést is megfigyelhetünk (1. táblázat). 3.1. K övetelés megtestesítése Az egyik fontos tulajdonság, hogy a készpénz nem kötött számlához, míg a számlapénz igen – a digitális jegybankpénz mindkettő lehet. Másrészt a hagyományosan használt pénz közül a modern gazdaságokban a számlapénz követelés-kötelezettségként van

— 179 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

jelen, hiszen a kereskedelmi bankokban tartott pénzt tekintve azok kötelezettségek a bank számára, míg követelés a számlatulajdonosoknak. A bankjegyeket is tekinthetjük egyfajta nem konvertálható követelésnek, hiszen követelés az adott bankjegy tulajdonosának, míg kötelezettség a jegybanknak. A digitális jegybankpénz azonban mindkettő jellemzőt magára öltheti: ha token-alapú forma kerül bevezetésre, akkor inkább a készpénzre, ha számlaalapú, akkor a számlapénzre hasonlít. 1. táblázat: A DJBP és a hagyományos pénzformák összehasonlítása funkcióik mentén Követelést testesít meg Érték-megőrző Csere

Készpénz

Számlapénz

DJBP

igen

nem kamatozik

kamatozik

mindkettő lehet

igen

Elszámolás

igen

Anonimitás

teljes

nem

részleges

Számlához kötött Biztonság Észlelt költség

nem

igen

mindkettő lehet

korlátozott

magas

nincs

van

kérdéses

3.2. Alapvető pénzfunkciók A pénz három alapvető funkcióját megvizsgálva az értékmegőrző funkció tekintetében tárhatunk fel nagyobb eltérést a hagyományosan használt pénztípusok és a digitális jegybankpénz között. Mivel a pénz fölhasználható arra, hogy a jelenből a jövőbe vásárlóerőt vigyen át, ezért egyik alapvető funkciója, hogy rövid és hosszú távon is értékmegőrző. A hagyományos pénz második funkciója a csereeszköz funkció, melynek lényege, hogy az adott gazdasági szereplők számára egységesen és széles körűen elfogadott fizetési eszköz legyen. Végül harmadik funkciója az elszámolási egység funkció, melynek köszönhetően egy társadalomban egységesen elismert értékmérőként szolgál, így megkön�nyíti a gazdasági szereplők kalkulációit, illetve lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások árainak összehasonlítását. A széles körben

— 180 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

használt fizetőeszközön kívül a gazdaságban létezhetnek olyan eszközök, amelyek alkalmasak az imént felsorolt három alapvető funkció valamelyikének betöltésére adott időben és adott helyen. Például egy ingatlan jó értékmegőrző lehet, azonban mivel más és más értékkel bír bizonyos gazdasági szereplőknek, csereeszköz funkciója már nem olyan hatékony, mint a hagyományos pénznek, illetve elszámolási egységként se alkalmazható megfelelően. Ezért a vizsgálódásunkat csak a pénzeszközökre szűkítjük le. Az 1. táblázat alapján a készpénz és a számlapénz elsősorban az értékmegőrző szerepében különbözik. Mivel a készpénz nem fizet kamatot, ezért hosszú távon költséges lehet a tartása egy kamatozó eszközzel szemben. Ezzel szemben a számlapénz általában kamatozónak tekinthető, bár a látraszóló betétek hozama jelenleg gyakran alig nagyobb nullánál. A DJBP esetén mindkét jellemző elképzelhető, azonban a jegybankok többsége egyelőre a nem kamatozó változat mellett teszi le a voksát. Ennek megfelelően az értékmegőrzés tekintetében a banki (lekötött) betétek jelenleg jobbnak mondhatók, így hosszú távú megtakarításra – kizárólag a kamatveszteség szempontjából – a felsorolt lehetőségek közül leginkább ezek alkalmasak. A készpénzes fizetési tranzakcióban a teljes anonimitás biztosított, azaz a fizető és a kedvezményezett fél adatai közvetlenül nem elérhetők az állami intézményrendszer számára. A DJBP esetén a jegybank döntésétől függ, mennyire biztosítja az anonimitást: a legtöbb jegybank olyan rendszert szándékozik bevezetni, ahol DJBP-ügyfelek adatai titkosak. Ezzel együtt megvan a lehetősége, hogy a jegybank ismerje a fizetési tranzakcióban részt vevő felek adatait, ezért a potenciális felhasználók szempontjából a DJBP anonimitása elmarad a készpénzétől.

— 181 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

3.3. Egyéb fontos jellemzők Mégis gyakran azt tapasztaljuk, hogy az alternatívaköltség ellenére a gazdasági szereplők jelentős mennyiségű készpénzt halmoznak fel. Emögött a készpénz magas likviditása, a teljes anonimitása, kényelmessége, valamint a szabályozási környezet (pl.: tranzakciós adó) is meghúzódhat. Ha azt akarjuk feltérképezni, mennyire lehet képes helyettesíteni a DJBP a készpénzt, akkor a készpénztartók motivációit érdemes megismerni. A nemzetközi szakirodalomban ennek megfelelően több tanulmány is foglalkozott a készpénztartás motivációival, amelyek nem csupán a konkrét preferenciákra kérdezett rá, hanem az adatokat felhasználva szimulálták is a megváltozó környezet hatását. A szakirodalomban a készpénztartás motivációit gyakran a fizetésben betöltött funkciója felől közelítik meg. A gazdasági szereplők fizetési szituációkban, különösen a kis összegű tranzakciókhoz gyakran inkább készpénzt használnak, mint elektronikus fizetési eszközöket (Wakamorietal, 2013). A tanulmány arra keresi a választ, hogy a vásárlók valóban jobban szeretik-e használni a készpénzt, vagy a kereskedők korlátozzák a kártyahasználatot? A kis összegű tranzakciókban a készpénzhasználat dominanciája két okra vezethető vissza. Egyrészt a keresleti tényezőre a vásárló oldalán: a készpénzt ugyanis könnyű használni, és relatív gyors a tranzakció. Ez utóbbi érv azonban egyre kevésbé állja meg a helyét az érintésmentes kártyás tranzakció elterjedésével. Másrészt fontos tényező a készpénzes fizetés mellett a kínálati oldal: a kereskedők gyakran nem fogadják el a készpénzmentes fizetési eszközt különösen kis összegű tranzakciók esetén. (Az elmúlt években azonban ez a jelenség is gyengülést mutat.) A tanulmányban publikált felmérés szerint, ha minden kereskedő elfogadná a kártyákat a fizetésnél, akkor bár csökkenne a készpénzhasználat, de továbbra is számottevő maradna. A készpénz népszerűsége tehát nagyrészt a vásárlói preferenciáknak köszönhető.

— 182 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

Fontos azonban, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek ezen a téren Magyarországon és más országokban is. Széles körben elterjedt az érintéses kártyás fizetés, ami a készpénznél gyorsabb és kényelmesebb fizetési élményt biztosít. Mindez azt is eredményezte, hogy nemcsak a fogyasztók használják szívesebben kártyájukat, hanem a kereskedők is egyre gyakrabban biztosítják a kártyás fizetés lehetőségét. Ezt a folyamatot Magyarországon tovább segítette az online pénztárgépek széles körű bevezetése a kiskereskedelmi és szolgáltatói szektorban, ami nagyban csökkenti az adóelkerülés lehetőségét, így a kártyaelfogadás elutasítottságát is a kereskedők körében. Emellett az azonnali fizetés bevezetése is azt eredményezi, hogy a kereskedők akár a korábbi kártyaelfogadási költségek töredékéért tudják biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. 3.4. A bankok bevonásának szükségessége Egy közelmúltban megjelent tanulmányban (Huynh et al, 2020) egy hipotetikus DJBP bevezetésének hatását vizsgálják a fogyasztói preferenciákra. Kidolgoztak több DJBP-opciót, az első esetben inkább a DJBP készpénzre jellemző tulajdonságokkal, a másodi esetben inkább számlapénzszerű tulajdonságokkal rendelkezik, a harmadik esetben a legjobb készpénzes és számlapénzes tulajdonságokkal egyaránt rendelkezik. Szimulációs eredményeik arra utalnak, hogy a DJBP-vel történő fizetések az összes tranzakció maximum 25 százalékát tehetik ki. Ez abban az esetben igaz a tanulmány szerzői szerint, ha a DJBP a készpénz és a számlapénz leghasznosabb funkcióit egyesíti. Azaz, ha a DJBP tulajdonságai a fogyasztók számára a lehető legkedvezőbbek az észlelt költségek, a kényelem, az anonimitás, a biztonság szempontjából. A tanulmány szerint a DJBP-nek ezen dimenziók tekintetében lényegesen jobb feltételekkel kellene rendelkeznie, hogy a hagyományos fizetési módokat teljes mértékben felváltsa. A szerzők kiemelik, hogy az elfogadói hálózat kiépítése kritikus jelentőségű az új fizetési eszköz sikerességének szempontjából: ameddig

— 183 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

a DJBP elfogadói hálózat penetrációja 60 százalék alatt marad, a DJBP-tranzakciók aránya a 10 százalékot sem éri el. Éppen ezért a kínai jegybank a kétszintű, bankokat is aktívan bevonó rendszer mellett érvelt a publikációjában (Fan Yifei, 2020), ami mögött elsősorban az alábbi megfontolások állnak: • A kereskedelmi bankoknak kiépített és hosszú ideje működő IT- rendszereik, folyamataik és szolgáltatásaik vannak az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, a nagy mennyiségű adat gyors feldolgozására és képzett személyzettel rendelkeznek. Egy hasonló rendszer kiépítése egy jegybank égisze alatt rengeteg erőforrást emésztene fel. A DJBP népszerűsége, elterjedtsége gyorsabban nőne, ha a kereskedelmi bankokon keresztül érhetnék el az emberek, hiszen az ügyfelek hozzá vannak szokva, hogy pénzügyeiket a kereskedelmi bankokban (vagyis a bankok által már működtetett, a jegybank rendelkezésére más módon nem álló bankfiókokban), vagy azok internetes felületén intézzék. • A kétszintű modell a kockázatokat is szétosztaná a rendszerben. Bár a jegybankoknak nagy tapasztalatuk van a fizetési és elszámolási rendszerek fejlesztésében, ezek a rendszerek véges számú pénzügyi szereplő számára készültek. A DJBP-t ezzel szemben a társadalom széles köre használná, így szükség van az ezt kezelni tudó szereplőkre: a pénzügyi közvetítőkre. • A kétszintű modell nem zavarná meg a pénzügyi közvetítés folyamatát, míg egy egyszintű rendszerben a jegybank közvetlenül lépne a lakosság felé, így konkurenciát támasztana a banki betéteknek. A DJBP ugyanis a banki betéteknél magasabb szintű hitelességet és biztonságot kínálna, a kereskedelmi bankok kiszorulhatnának a betétgyűjtési-megtakarítási piacról, és így hitelezési képességük is sérülhetne. Forrásgyűjtéshez a bankközi piacot egyre fokozottabban vennék igénybe, ami a forrásköltségek emelkedéséhez vezetne, és kedvezőtlenül befolyásolná a pénzügyi közvetítést, végül pedig a reálgazdaságot. A jegybanknak végül a kereskedelmi bankokat támogatnia kellene,

— 184 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

hogy hitelezési képességük fennmaradjon, és a pénzügyi rendszer működése ne sérüljön. A digitális jegybankpénz sikeressége tehát nem csupán azon múlik, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik az új fizetőeszköz (pl.: készpénzre hasonlít-e inkább, vagy a számlapénzre), hanem megfelelő elfogadói hálózatra is szükség van. Emellett azt is meg kell vizsgálni, milyen gazdasági környezetbe, milyen használati körülmények közé próbáljuk beilleszteni az új fizetőeszközt. A következő fejezetben azt tekintjük át, hogy miként illeszthető be a pénzügyi közvetítő rendszerbe az új fizetőeszköz.

4. A DJBP beillesztése a pénzügyi közvetítő rendszerbe A digitális jegybankpénzt és a készpénzt is a jegybank bocsátja ki, azonban alapvető jellemzőjükben, a fizikai megfoghatóságban különböznek. Ebből a különbözőségből adódik, hogy a digitális jegybankpénz nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a készpénzt, de kiegészíteni igen. Persze vannak már olyan országok (pl.: Svédország, Norvégia), ahol nincs is igazán szükség készpénzre – ami a DJBP bevezetése szempontjából kedvező helyzetet teremt –, ugyanakkor más aspektusokból szintén egy megoldandó problémát jelenthet (ECB, 2020). Bár a DJBP – mint törvényes fizetőeszköz – szintén likvidnek tekinthető, anonimitása a készpénzzel szemben inkább részleges. A készpénz biztonsági szintje viszont elmarad a DJBP-től, mivel könnyebben megsemmisülhet, eltulajdonítható, illetve elveszhet. A biztonság tekintetében tehát a digitális jegybankpénz inkább a számlapénzhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, bár a tokenalapú DJBP szintén ellopható vagy elveszthető. Azok a gazdasági szereplők, akiknek a pénzeszköz biztonsága kiemelten fontos, és kereskedelmi banki kapcsolttal nem rendelkeznek, lehetőségük van a készpénzről digitális jegybankpénzre váltani. De valóban — 185 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

szükség van digitális készpénz-helyettesítőre a csúcsokat döntögető készpénzkereslet időszakában? 4.1. A készpénzkereslet változása A világban rengeteget változtak az elmúlt pár évtizedben a fizetési szokások, de a készpénz állománya továbbra is nő, sőt ez a növekedés a 2008-as válság után még inkább gyorsult. Milyen okokra vezethető vissza, hogy a kártyás fizetések egyre nagyobb mértékű térnyerése mellett a készpénz állománya továbbra is jelentősen emelkedik? Az egyik leggyakrabban felhozott érv, hogy a vagyontartási motívum erősödött a világban, aminek egyik bizonyítéka, hogy a nagy címletek kereslete nőtt a leginkább (BIS, 2018; 5. ábra). Emellett az elmúlt évek alacsony hozamkörnyezetében racionális döntés volt nem kamatozó eszközben tartani a megtakarításokat. A legtöbb országban ennek megfelelően emelkedett a készpénzkereslet. Azonban kevésbé készpénzintenzív országokban (mint Norvégia vagy Svédország) az alacsony hozamok ellenére tovább csökkent a készpénz állománya. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy ezekben az országokban a készpénzes fizetések aránya olyan alacsony szintre süllyedtek, ami negatív hatással lehetett a készpénzben történő vagyon tartására is. Ezekben az országokban már inkább az vált kérdésessé, hogy a készpénz valóban betölti-e a szerepét a fizetési rendszerben. A készpénz körforgásának biztosítása magas fix költségekkel jellemezhető, ezért a forgalom csökkenésével egyre drágábbá válik. Így a gazdasági szereplőknek bizonyos szint alatt egyre kevésbé éri meg készpénzzel foglalkozni.

— 186 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

5. ábra: A készpénzállomány és a legnagyobb címletek aránya a GDP arányában 16

0 Bulgária

2 Magyarország

Csehország

Eurozóna

Lengyelország

USA

Horvátország

Románia

Kanada

Egyesült Királyság

Dánia

Svédország

Norvégia

Készpénzállomány Legnagyobb címlet

Megjegyzés: Kanada, Svédország, Csehország, Románia esetén a két legnagyobb címletet vettük figyelembe. Forrás: Nemzeti jegybankok, IMF, Eurostat, EKB.

A készpénz mint vagyonfelhalmozási eszköz növekvő népszerűsége éppen ezért csak látszólagos. Bár az alacsony kamatok időszakában megnőtt iránta a kereslet, azonban a hozamok esetleges emelkedésével, vonzóbb megtakarítási alternatíva megjelenésével ez változhat. A készpénz tranzakciós szerepe viszont már napjainkban is szinte mindenhol visszaszorul, ami idővel – hasonlóan a skandináv országokhoz – a készpénzes vagyontartást is feltehetően csökkenteni fogja.

— 187 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

4.2. A készpénz és a DJBP – helyettesítő vagy kiegészítő? Az alacsony készpénzkereslettel jellemezhető országokban, ahol visszaszorulóban van a készpénz, a digitális jegybankpénz megoldást jelenthet a jegybank által nyújtott, kockázatmentes fizetési alternatíva fenntartására. Azonban a digitális jegybankpénz pontos keretei, elérhetősége erősen befolyásolja, hogy át tudja-e venni a készpénz szerepét (Engert, Fung 2018). A DJBP akkor tud a készpénzhez hasonló funkciót betölteni a fizetések során, ha könnyen, akár offline is elérhető, olcsó és széles körben felhasználható. A készpénzintenzív gazdaságokban a digitális jegybankpénz hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a gazdaság készpénzfüggősége. A készpénzállomány jellemzően azokban az országokban magasabb, ahol a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalom ingatag. A digitális jegybankpénz biztonságos megoldást jelenthet azok számára, akik nem bíznak a banki szolgáltatásokban, de ezzel együtt félnek nagyobb készpénzt felhalmozni az otthonukban. Segítheti továbbá a DJBP térnyerését, ha a készpénzhez hasonlóan ingyenesen lehet vele fizetni. A digitális jegybankpénz a fizetési tranzakciókban a készpénz helyettesítője, míg a vagyontartási motívum esetén inkább csak kiegészítője lehet a jövőben. Mint azt a fentiekben bemutattuk, a készpénz fokozatosan veszíti el a vásárlási tranzakciók során betöltött szerepét. Ezért hosszú távon szükség lehet egy olyan, a jegybank által széles körben nyújtott biztonságos eszközre, amely alternatívája lehet a banki rendszereken alapuló számlapénzes fizetéseknek. Ezzel együtt a készpénz vagyontartási funkciója hosszabb távon is fennmaradhat, hiszen a DJBP részleges anonimitása, valamint a fizikai megjelenés, vagyis az offline fizetés hiánya komoly versenyhátrányt jelent a készpénzzel szemben. A kínai jegybank (PBoC) komoly érdeklődést mutat a digitális jegybankpénz bevezetése mellett, amellyel a jegybank egyik legfontosabb célja, hogy alternatívát adjon a Kínában nagyon

— 188 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

elterjedt nem banki alternatív fizetési eszközöknek (pl.: WeChat, Alipay). Az elektronikus fizetési eszközöknek köszönhetően azonban a Kínában a készpénzállomány is csökkenésnek indult, bár nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak mondható (2. ábra). A kínai jegybank ennek megfelelően olyan rendszer felé mozdult el, ami elsősorban a kis összegű fizetésekre nyújtana megoldást. A jegybank 2020 szeptemberében korlátozott felhasználói körben egy pilot projektben tesztelte a digitális törvényes fizetőeszközt. Az új rendszer elemei a következők: • A digitális jüant elsősorban a lakossági tranzakciókban lehet használni. •N em fizet kamatot. • A kereskedelmi bankok meglévő infrastruktúrájára épít. • Kontrollálható anonimitást biztosít, azaz csak a jegybank ismeri a tranzakció adatait. A jelenlegi feltételekhez hasonló széles körben bevezetett DJBP a tranzakciós funkción keresztül feltehetően számottevően csökkentheti a készpénzkeresletet. A vagyontartással és a rejtett gazdasággal kapcsolatos motivációk azonban továbbra is magasan tarthatják a bankjegyek iránti igényt.

5. A DJBP pénzmennyiségre és forgási sebességre gyakorolt hatása A digitális jegybankpénz önmagában nem változtatja meg a forgalomban lévő pénzmennyiséget, csak ha hitelkibocsátás kíséri. A jegybank által forrásként kibocsátott DJBP a jegybank mérlegfőösszegét nem, csak az összetételét változtatja, ennek megfelelően a pénzmennyiség sem változik. Abban az esetben viszont, ha a jegybank közvetlenül hitelezi a gazdasági szereplőket, amit — 189 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

digitális jegybankpénzként bocsát a rendelkezésükre, az növeli a jegybankmérleget, és ezáltal a pénzmennyiséget is. 5.1. A DJBP jegybanki hitelezés nélkül A digitális jegybankpénz bevezetésének monetáris aggregátumokra gyakorolt hatása jelentősen függ annak tulajdonságaitól és elérhetőségétől: közvetlenül a jegybank által kibocsátott forrásként a digitális jegybankpénz a monetáris bázis részeként lenne értelmezhető, és – nem kamatozó betétként – az M0 része lenne (6. ábra). A készpénz vagy a bankbetétek alternatívájaként a digitális jegybankpénz bevezetése önmagában nem járna a pénzmennyiség növekedésével, csupán – attól függően, hogy a készpénzt vagy a bankbetétet helyettesítené-e – átrendeződést okozna a monetáris aggregátumok elemei között. A digitális jegybankpénz bevezetése csak abban az esetben járna a pénzmennyiség növekedésével, ha a gazdasági szereplők addicionális forrásként – hitelként vagy például helikopterpénzként – jutnának hozzá. A monetáris aggregátumokra gyakorolt hatások vizsgálata szempontjából fontos kérdés még, hogy határokon átívelően milyen mértékben lehetne hozzáférhető, hiszen a digitális jegybankpénz használatának nemzetközi szinten történő kiterjesztése egyes gazdaságokban a hazai valuta helyettesítését idézheti elő, instabillá téve a monetáris aggregátumokat (BIS, 2018). 6. ábra: Digitális jegybankpénz megjelenése a monetáris rendszerben Központi bank

Kereskedelmi bankok

Magánszektor

Készpénz Eszközök

DJBP Tartalék

Készpénz M0 M1

Tartalék Hitelek

Betétek

Megjegyzés: Fiedler et al. (2019) alapján.

— 190 —

DJBP

Betétek

Tőke, kötvények

Hitelek

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

5.2. A DJBP-kibocsátás jegybanki hitelezéssel A hitelhez kötött digitális jegybankpénz bevezetésével a jegybank közvetlenül tud forrást biztosítani a gazdasági szereplők számára. A jegybanki nem konvencionális eszközök a jegybankmérleg megemelésén keresztül juttatják forráshoz a gazdasági szereplőket, amihez a bankrendszer közvetítésére van szükség. A digitális jegybankpénz viszont lehetőséget ad arra, hogy a jegybanki hitelösztönző programok közvetlenül a felhasználókat finanszírozzák, növelve a jegybanki hitelösztönző programok célzottságát és hatékonyságát. A jegybanki hitelezéssel kombinált DJBP-kibocsátás növeli a jegybanki mérlegen keresztül a pénzmennyiséget is (7. ábra). 7. ábra: Jegybanki hitelhez kötött digitális jegybankpénz megjelenése a monetáris rendszerben Központi bank

Kereskedelmi bankok

Magánszektor

Készpénz Eszközök DJBP DJBP Hitel

Tartalék

Készpénz M0 M1

DJBP

Tőke, kötvények

Tartalék Hitelek

Betétek

Hitelek

Megjegyzés: Fiedler et al. (2019) alapján.

5.3. A DJBP pénzforgási sebességre gyakorolt hatása A pénzmennyiségekre gyakorolt hatás mellett további fontos aspektus, hogy milyen hatást gyakorolna a digitális jegybankpénz léte a pénz forgási sebességére. A pénz forgási sebessége a makroökonómiai gondolkodásban egy azonosság eredményeként értelmezhető, amely megmutatja, hogy a gazdaságban lévő pénzmennyiség a jövedelmek realizálása, vagyis az outputot képező javak és szolgáltatások eladása során hányszor fordul meg, — 191 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

tehát időegység alatt mennyi reáloutput értékesítését közvetíti. Az eddigiekben a kibocsátás és a pénzmennyiség hányadosaként becsült mutató a digitális jegybankpénz megjelenésével, az annak használatával lebonyolított tranzakciók ismeretében közvetlenül megfigyelhetővé válik, ami széles körű új információs bázis létrejöttét eredményezheti, hozzájárulva a gazdaság működésének mélyebb ismeretéhez, és ezáltal akár a gazdaságpolitikai intézkedések hatékonyságának növeléséhez. Az újonnan rendelkezésre álló információ segítségével ugyanis – a megfelelő elemzési eljárások használatával – a jegybankok fejleszthetik makroökonómiai előrejelzéseiket, likviditás- és tartalékkezelési módszereiket, és meghatározhatják a pénz valós forgási sebességét (Mancini-Griffolietal, 2020). A pénz forgási sebességének megismerése, közvetlen megfigyelése akár a gazdaság élénkítése szempontjából is fontos lehetőségeket rejt magában. Amennyiben a bevezetett DJBP-rendszer lehetővé teszi, akkor azáltal, hogy a tranzakciókról jelentős adatbázis áll rendelkezésre, azonosíthatók a gazdaság azon szegmensei, amelyek élénkítéséhez gazdaságpolitikai támogatás szükséges, a mikroadatbázis segítségével lehetővé válik a keresleti és kínálati viszonyok pontosabb megismerése, és akár annak növekedési és gazdaságfejlesztési célok irányába történő ösztönzésére is lehetőség adódik. Fisher egyenletét átrendezve a gazdaság kibocsátásának szintje a gazdaságban lévő pénz mennyisége és a forgási sebesség szorzataként adódik. Az elmúlt évtizedben a mennyiségi lazítás során a jegybankok a pénzmennyiség növelésével próbálták élénkíteni a gazdaságot, amelynek mintegy „mellékhatásaként” lelassul a pénz forgási sebessége, vagyis a kibocsátás növekedése helyett részben a forgási sebesség és a pénzmennyiség között történt átrendeződés. Copic és Franke (2020) tanulmányukban rámutatnak, hogy a kibocsátás növelése elméletileg – minden más változatlansága mellett – a forgási sebesség növelésével is elérhető, amelyet a digitális jegybankpénz célzott alkalmazása is támogathat. Egyrészt a pénzügyi

— 192 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

innovációk, a tranzakciós költségek csökkenése szerepet játszik a pénz forgási sebességének emelkedésében (Higgins, 1978), amelyet a digitális jegybankpénz megjelenése támogathat, másrészt közvetlenül – a pénzügyi tranzakciók ösztönzésével vagy épp a felhalmozás ellenösztönzésével – is elősegíthető a gazdasági szereplők aktivizálása, így a gazdaság élénkítése. A digitális jegybankpénz bevezetésében tehát számos lehetőség rejlik, amelyek kiaknázása előnyös lehet a monetáris rendszer egészére nézve. A tranzakciók felgyorsítása, a pénzügyi szolgáltatások minőségének javulása, a jegybanki előrejelzések fejlesztése, a hatékonyabb eszközallokáció elősegítése mind olyan területek, amelyeken a digitális jegybankpénz kedvező irányú változásokat hozhat. Mindezek azonban egyelőre csak elméleti lehetőségek, amelyek megvalósulása nagyban függenek a DJBP tulajdonságaitól és elterjedésének volumenétől. A potenciális lehetőségek kiaknázásához, a rendelkezésre álló adatok felhasználhatóságához kiterjedt, jól működő rendszer szükséges, amely akár új transzmissziós csatornát nyithat a jegybank számára, és fontos eszközzé válhat a monetáris politika kezében.

6. Hogyan befolyásolhatja mindez a monetáris politikát? A készpénzt helyettesítő digitális jegybankpénz alapvetően monetáris politikai szempontból semleges, mivel a készpénz nem kamatozó eszköz. A készpénz-helyettesítő DJBP így a készpénzzel megegyező funkciót láthat el elektronikus formában, ezért nincs hatással a monetáris transzmisszióra (Riksbank, 2017; BIS, 2018). Ugyanakkor a készpénzt helyettesítő DJBP monetáris politikai eszközzé válhat abban az esetben, ha valamilyen kamat, díj kerül felszámolásra a fizetőeszközre az idő és a fel nem használt összeg függvényében, vagy visszatérítést kapnak a gazdasági szereplők az elköltött pénzösszegek után. A monetáris hatásnak a mértéke

— 193 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

azonban önmagában nem attól függ, hogy a DJBP kamatozik-e vagy sem, hanem sokkal inkább attól, hogy az átlagos banki betéthez képest milyen feltételekkel, kamatkondícióval rendelkezik. Ugyanakkor ezen kondíciók meghatározásakor fontos figyelembe venni a pénzügyi stabilitási szempontokat is. A digitális jegybankpénz bevezetése elméletben növelheti a monetáris politikai mozgásteret, hiszen a kamatozó digitális jegybankpénz esetében a kamat negatív tartományba is csökkenthető (Dyson–Hodgson, 2016). Ugyanakkor ez így önmagában nem jelent vonzó alternatívát a készpénzzel szemben, ezért annak visszaszorulása elengedhetetlen feltétele a mozgástér növekedésének. Ezért fontos kérdés, hogy milyen feltételek mellett kerülne bevezetésre a digitális jegybankpénz. Az implementáció során fontos döntési szempont, hogy az anonimitás biztosított-e, eszközalapú vagy számlaalapú, illetve hogy milyen mértékben, milyen feltételekkel és mely szektorok számára hozzáférhető a fizetőeszköz. Ennek függvényében megváltozhat a jegybank és a kereskedelmi bankok mérlege, amely hatással lesz a kereskedelmi bankok hitelezésére és a monetáris transzmisszió hatékonyságára (BIS, 2018). Emellett az eltérő készpénzarány és megtakarítási célok eltérő szerepet szánhatnak a DJBP-nek. A monetáris politikai implikációk tehát függnek a digitális jegybankpénz típusától. A betétgyűjtő jegybank esetében a jegybank könnyebben eléri a megtakarítói kört, így a transzmisszió erősebbé válhat. A digitális jegybankpénz segítségével a jegybank közvetlenül befolyásolhatja a szereplők magatartását, mivel a transzmissziós mechanizmusból kimarad a pénzpiaci átárazódás, így a DJBP kamata a kereskedelmi bankok és a pénzügyi piacok közbeiktatása nélkül, közvetlenül hat a reálgazdaság szereplőire. Hitelezői jegybank esetében még közvetlenebb a kapcsolat a reálgazdasággal, hiszen a jegybank a bankrendszer nélkül közvetlen tudja hitelezni a reálgazdaságot, ami válság idején kiemelt fontosságú lehet, továbbá a monetáris transzmisszió gyorsulhat (BIS, 2018; Barrdear–Kumhof, 2016).

— 194 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

A DJBP monetáris politikai eszközzé válásának alapja lehet az új technológiák nyújtotta lehetőség. Eddig a pénz forgási sebessége viszonylag elvont, absztrakt fogalom volt a közgazdaságtanban. Ennek fő oka, hogy nem lehetséges megjelölni minden egyes bankjegyet, ezáltal nem tudjuk nyomon követni azokat, hogy éppen hányszor cserélt gazdát, így a modellekben a pénz forgási sebessége adott volt. Ugyanakkor egyes, a digitális fizetőeszközök mögötti technológiák lehetővé teszik, hogy a pénz forgási sebességét vizsgálni és akár befolyásolni is tudjuk. A jegybank úgynevezett „leállási díjakkal” képes lehet hatni a fogyasztói költésekre, ezáltal a DJBP forgására. A leállási díj akkor kerül felszámolásra, ha egy adott eszközön található pénzösszeg egy előre meghatározott időtartamig nem kerül felhasználásra (Copic–Franke, 2020). Hasonló rendszer Magyarországon a SZÉP-kártya, amely egy bizonyos idő után díjakat számol fel az el nem költött pénz után. A díj felszámolása esetén csökkenne a digitális pénz vagyontartási funkciója, és mérséklődne a zéró alsó korlát. Ez felfogható egyfajta negatív kamatnak is, ami egy bizonyos idő után aktiválódik (Buiter–Panigirtzoglou, 2003). Ennek eddigi kivitelezése ugyanakkor fizikai fizetőeszközök esetében meglehetősen nehézkes volt. A leállási díjak bevezetésének előnyei főként gazdasági vis�szaesések idején érvényesülnek, mivel ekkor a pénz forgási sebessége kisebb, mint a fellendülés időszakában (Anderson et al., 2014; Friedman–Schwartz, 1963; Végső–Bódi, 2020). Ekkor lehet bevezetni vagy növelni a leállási díjakat, fokozva a forgási sebességet, ami erősítené a monetáris transzmissziót, és végső soron hozzájárulna a gazdaság helyreállásához. A leállási díj implementálása lehet lineáris vagy növekvő skálájú, ugyanakkor érdemes lehet kisebbnek lennie, mint például az alternatív eszköz, a készpénztartásból adódó költségeknek. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a leállási díjak ne tereljék a DJBP-ből más fizető- vagy vagyontartó eszközökbe az összegeket. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egyes országokban a hasonló, alternatív eszközöknek – mint például a készpénz – magasabb a tartási költsége a tárolási költségek (fizikai tárolás, őrzés, nyilvántartás) és a kezelési, azaz — 195 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

a készpénzhez jutás költségei miatt (Assenmacher–Krogstrup, 2018; Rogoff, 2014). Az átáramlást fékezheti az is, ha a DJBP bevezetése kiegészül olyan intézkedéssel is, amely a készpénzhasználatot drágítja, nehezíti. Ilyen lehet például a nagyobb értékű bankjegyek kivonása a gazdaságból (Rogoff, 2014). A transzmisszió erősödése mellett a készpénz kiszorításával végső soron növelhető a pénzügyi bevonódás is a társadalomban, hiszen az alacsonyabb jövedelműek és az idősebb korosztály általánosan kisebb mértékben veszik igénybe az elektronikus fizetési lehetőségeket. Az alacsonyabb jövedelmi kategóriát képviselő szereplők vagyonuk jelentős hányadát tartják készpénzben, amely a DJBP bevezetését követően digitális jegybankpénzbe áramlana. Mivel az ilyen háztartások jellemzően nem rendelkeznek tartalékkal, és jövedelmük jelentős részét fogyasztásra fordítják, a DJBP tartására bevezetett, a készpénz forgási sebességének növelését célzó tartási díj ezért nem érinti őket jelentősen. Ennek következtében nem feltétlenül érvényesül elosztási hatás, miközben a jelenlegi monetáris politikai eszközök egyenlőtlenségre gyakorolt hatása nem egyértelmű (Amaral, 2017; Dolado et al., 2018). A forgási sebesség emelésére és a monetáris transzmisszió hatékonyságának növelésére más lehetőség is elképzelhető. Eszerint a fogyasztók a DJBP-költéseik után kapnának valamilyen kisebb összegű visszatérítést a költéseik arányában („cash back”). Ennek hatására arra lennének ösztönözve, hogy többet fogyasszanak, hiszen minden egyes elköltött egység után visszakapják valamilyen hányadát a költésüknek. (Néhol vannak ilyen megoldások a hitelkártyák esetében, de azokhoz nem mindenki fér hozzá, illetve magasak a költségei.) Mivel a jegybank bocsátja ki a DJBP-t, meghatározhatja annak költségstruktúráját és befolyásolhatja, hogy milyen mértékben járuljon hozzá a forgási sebesség változásához. Ha növeli a visszatérítés mértékét, akkor nőhet a sebesség, ezáltal a gazdaság kibocsátása. Ellenkező esetben, ha csökkenti a visszatérítést, akkor pedig fékezi a forgási sebességet és a növekedést egyaránt. Ennek köszönhetően a stimulus

— 196 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

közvetlenül a fogyasztónál, illetve a vállalatnál, célzottan abban a szektorban, ahol szükséges, és hamar jelenne meg a gazdaságban (Copic–Franke, 2020). Ez végső soron erősítené a monetáris transzmissziót, ami segítségével a jegybank hatékonyabban tudná elérni a célját. Ugyanakkor a program jelentős hatást gyakorolna a jegybank eredményére, amely akár a költségvetés mozgásterét is szűkítheti.

7. Összefoglalás A technológia gyors fejlődése olyan megoldásokat hoz elérhető közelségbe, amelyek akár egy évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlenek voltak. Ez a tendencia a jegybankok működését is érinti. Ennek egyik példája, a digitális jegybankpénz lehetővé teszi, hogy a jegybank úgy növelje a pénzügyi rendszer biztonságát, hogy közben gyorsabban és közvetlenebbül teljesüljenek a céljai. Az új megoldásokkal szemben, mint az azonnali elszámolással kombinált kártyás tranzakciók (pl.: hagyományos plasztikkártyák), a mobiltelefonos fizetések (pl.: virtuális kártyák, sms-fizetés), vagy egy applikációba rejtett fizetések (pl.: WeChat) a készpénz folyamatosan teret veszít. Bár a jelenlegi trendek alapján a készpénz vagyontartási funkciója hosszabb távon fennmaradhat, a fejlett skandináv országok példájából kiindulva ennek jelentősége is csökkenhet. A jegybank szempontjából ezért felértékelődik a digitális jegybankpénz lehetősége, amely hasonló biztonságot és kényelmet nyújt, mint az elektronikus fizetőeszközök, de emellett törvényes fizetőeszköz is, melynek működését és elfogadását a jegybank minden körülmények között biztosítja. A digitális jegybankpénz mindezeken túl hatásos eszköze lehet a monetáris politikai mozgástér kibővítésének. A DJBP ugyanis lehetőséget ad a szélesebb körű pénzügyi bevonódás mellett a pénz forgási sebességének befolyásolására, ami a fogyasztáson keresztül erősíti a monetáris transzmissziót.

— 197 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz?

Felhasznált irodalom Anderson, R.–Bordo, M.–Duca, J. V. (2014): Money and velocity during financial crises: From the Great Depression to the Great Recession, https://www.frbsf.org/ economic-research/files/S04_P1_JohnVDuca.pdf Andolfatto, D (2018): Assessing the Impact of Central Bank Digital Currency on Private Banks, Federal Reserve Bank of St. Louis Working Paper No. 2018-026B,https:// s3.amazonaws.com/real.stlouisfed.org/wp/2018/2018-026.pdf Assenmacher–Krogstrup (2018): Monetary Policy with Negative Interest Rates: Decoupling Cash from Electronic Money, IMF Working Papers 18/191, International Monetary Fund, https://www.imf.org/-/media/Files/Publications/WP/2018/wp18191. ashx Bank of England (2020): Central Bank Digital Currency: Opportunities, Challenges and Design, Discussion Paper, March,https://www.bankofengland.co.uk/-/media/ boe/files/paper/2020/central-bank-digital-currency-opportunities-challenges-anddesign.pdf BIS (2018): Central bank digital currencies, Bank for International Settlements Committee on Payments and Market Infrastructures, https://www.bis.org/cpmi/ publ/d174.pdf Buiter–Panigirtzouhlou (2003): Overcoming the zero bound on nominal interest rates with negative interest on currency: Gesell’s solution, Economic Journal, 113(490): 723-746.,http://eprints.lse.ac.uk/848/1/liqnew.pdf Copic, E.–Franke, M. (2020): Influencing the Velocity of Central Bank Digital Currencies, https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3518736 Dr. Turján A.–Divéki É.–Keszy-Harmath Z.–Kóczán G.–Takács K. (2011): Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése. MNBtanulmányok 93.,https://www.mnb.hu/letoltes/mt93.pdf Dyson–Hodgson (2016): Digital cash: Why central banks should start issuing electronic money, Positive Money, http://positivemoney.org/wp-content/ uploads/2016/01/Digital_Cash_WebPrintReady_20160113.pdf Engert, W.,-Fung, B.-Hendry, S. (2018): Is a cashless society problematic?, Discussion Papers 18–12, Bank of Canada,https://www.bankofcanada.ca/wp-content/ uploads/2018/10/sdp2018-12.pdf European Central Bank (2019):Exploring anonymity in central bank digital currencies, 2019 december, https://www.ecb.europa.eu/paym/intro/publications/pdf/ecb. mipinfocus191217.en.pdf European Central Bank (2020):Report on a digital euro, https://www.ecb.europa.eu/ pub/pdf/other/Report_on_a_digital_euro~4d7268b458.en.pdf Fan Yifei (2020): Some thoughts on CBDC operations in China, https://www. centralbanking.com/fintech/cbdc/7511376/some-thoughts-on-cbdc-operations-in-china

— 198 —

VI. A digitális jegybankpénz lesz az új készpénz? Fernández-Villaverde, J.-Sanches, D.-Schilling, L-Uhlig, H. (2020): Central Bank Digital Currency: Central banking for all?, National Bureau of Economic Research Working Paper No. 26753.,https://www.sas.upenn.edu/~jesusfv/Central_Banking_All. pdf Fiedler, S.-Gern, K.-Stolzenburg, U.-Gerba, E.-Rubio, M.-Kriwoluzky, A.-Kim, C.Claeys, G.-Demertzis, M.: (2019):Future of money, Policy DepartmentforEconomic, Scientific and Quality of Life Policies Directorate-General for Internal Policies PE 642. 364–2019. november, https://www.europarl.europa.eu/cmsdata/190218/IPOL_ STU(2019)642364_EN-original.pdf Friedman, M.–Schwartz, A. J. (1963): A Monetary History of the United States 1867– 1960, Princeton University Press Huynh, K.-Molnar, J.-Shcherbakov, O.-Yu, Q. (2020): Demand for Payment Services and Consumer Welfare: The Introduction of a Central Bank Digital Currency, Bank of Canada Staff Working Paper 2020-7, https://www.bankofcanada.ca/wp-content/ uploads/2020/03/swp2020-7.pdf Mancini-Griffoli, T.-Peria, M. S. M.-Agur, I.-Ari, A.-Kiff, J.-Popescu, A.-Rochon, C. (2018): Casting Lighton Central Bank Digital Currency, International Monetary Fund Staff Discussion Note, https://www.imf.org/-/media/Files/Publications/SDN/2018/ SDN1808.ashx Medina, L.–Schneider, F. (2019): Shedding Light on the Shadow Economy: A Global Data base and the Interaction with the Official One, CESifo Working Papers,https:// www.econstor.eu/bitstream/10419/214983/1/cesifo1_wp7981.pdf Richards, T.–Thompson, C.–Cameron, D. (2020):Retail Central Bank Digital Currency, RBA Bulletin, 2020. szeptember, https://www.rba.gov.au/publications/bulletin/2020/ sep/pdf/retail-central-bank-digital-currency-design-considerations-rationales-andimplications.pdf Riksbank (2017): The Riksbank’s e-krona project, Report 1, https://www.riksbank.se/ globalassets/media/rapporter/e-krona/2017/rapport_ekrona_uppdaterad_170920_eng. pdf Rogoff (2014): Costs and Benefits to Phasing Out Paper Currency, NBER Macroeconomics https://scholar.harvard.edu/files/rogoff/files/c13431.pdf Végső T.–Bódi-Schubert A. (2020): A koronavírus-járvány hatása a készpénzállomány változására 2020. január–augusztus folyamán, https://www.mnb.hu/letoltes/akoronavirus-jarvany-hatasa-a-keszpenzallomany-valtozasara-2020-januar-augusztusfolyaman.pdf Wakamori, N.–Welte, A. (2017): Why do shoppers use cash? Evidence from shopping diary data, Journal of Money, Credit and Banking, 49(1), https://www.bankofcanada. ca/wp-content/uploads/2012/07/wp2012-24.pdf

— 199 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai Fülöp Zénó – Szakács János – Szomorjai Péter – Varga Balázs – Zsigó Márton A digitális jegybankpénz bevezetése a pénzügyi stabilitásra is pozitív hatást gyakorolhat, többek között a pénzügyi rendszer versenyképességének fenntartásával és egy kvázi kockázatmentes digitális fizetési eszköz elérhetővé tételével a reálgazdasági szereplők számára. Ugyanakkor az új rendszer a céljaitól és a jegybank által a kereskedelmi bankoktól átvett pénzforgalmi, megtakarítási, esetleg hitelezési szolgáltatások körétől függően jelentősen átalakíthatja a banki üzleti modelleket. Ezzel együtt újszerű banki és rendszerszintű kockázatok jelenhetnek meg. A digitális jegybankpénz potenciális bevezetéséhez szükséges megkezdeni ezek felmérését és a szabályozási, felügyeleti eszközök felkészítését mérséklésükre és az új megoldások jelentette ismeretlen helyzetre.

1. Bevezetés A jegybankok körében egyre nagyobb hangsúly helyeződik a digitális megoldások jegybanki feladatkörök keretein belül való alkalmazására. Az új megoldások nemcsak a működési hatékonyságot növelhetik, de alapvető változásokat is hozhatnak a pénzügyi rendszerben és a jegybankok tevékenységében. Ennek egyik markáns példája a digitális jegybankpénz (DJBP) bevezetése lenne. Tanulmányunkban ennek pénzügyi stabilitási célokra való hatásaival foglalkozunk. Egyrészt megvizsgáljuk, milyen lehetséges előnyökkel jár a digitális jegybankpénz bevezetése pénzügyi stabilitási szempontból. — 200 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

Ezek az előnyök főként a pénzforgalom működésének fejlesztése útján jelentkeznek. A pénzügyi stabilitási célok elérését szolgálhatja a pénzforgalmi rendszerek diverzifikációja, az új, digitális szolgáltatások megjelenése, a bankrendszeri verseny és hatékonyság erősödése. Az előnyökön túl részletesen áttekintjük, hogyan hatna a DJBP a bankrendszer mérlegére és kockázataira. Mivel a jegybankok döntő többsége nem kötelezte el magát a DJBP bevezetésének egyes konkrét formái mellett, általánosságban és az egyes bevezetési formák mentén vizsgáljuk a hatásokat, három lehetséges alternatívát górcső alá véve: a készpénz-helyettesítő digitális jegybankpénz, a betétgyűjtő jegybank és a hitelező jegybank modelljét. A DJBP bevezetése a dezintermediáción (a bankrendszer szerepének szűkülése a pénzügyi közvetítésben) kívül olyan változásokat is indukálhat, amelyek korábban nem látott kockázatokat hoznak magukkal. A tanulmányban kitérünk a bankrohamok (bankrun) működési mechanizmusának átalakulására, és a DJBP használatának elterjedésével párhuzamosan potenciális megjelenő rendszerkritikus, jegybanki tevékenységeket is megvizsgáljuk. Végezetül kitérünk arra is, hogy az elmúlt években a hagyományos bankrendszeri működésre alapozva bevezetett pénzügyi, prudenciális szabályozás megújításának milyen irányait szükséges vizsgálni a jövőben a digitális jegybankpénz által hozott rendszerszintű változásokra és a DJBP elterjedésének támogatására tekintettel.

2. A digitális jegybankpénz lehetséges hozzájárulása a pénzügyi rendszer stabil és hatékony működéséhez A DJBP bevezetése számos lehetőséget rejt magában, a technológiai megvalósítástól és az új keretrendszerre épülő megoldások elterjedésétől függően pedig pénzügyi stabilitási célok elérésében

— 201 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

is hatékony eszköz lehet. Ezek az előnyök elsősorban a digitális jegybankpénz fizetési rendszerekre és fizetési szokásokra gyakorolt hatásán keresztül jelentkeznek (1. ábra). Az előnyök kiaknázásához azonban a DJBP-nek megbízhatónak, ellenállónak és biztonságosnak kell lennie, a felhasználók számára pedig vonzó gyors, egyszerű, hatékony és könnyen elérhető eszközt kell jelentenie. Az alábbiakban a digitális jegybankpénz pénzügyi stabilitásra gyakorolt egyes kiemelt előnyeit vizsgáljuk.52 Egy új fizetési eszköz bevezetése diverzifikációt és fokozódó versenyt hoz a fizetési szolgáltatások piacán. A fizetési rendszerek az elmúlt években rendkívüli ütemű fejlődésen mentek keresztül, amit a megnövekedett piaci igények és az elektronikus (cashless) fizetés terjedése vezérelt. A folyamatba jól illeszkedik az azonnali fizetési rendszerek (így az MNB által bevezetett azonnali fizetés) utóbbi években látott nemzetközi elterjedése is. A DJBP bevezetésével egy új fizetési alternatíva jelenne meg, mérsékelve a meglévő fizetési rendszerek kritikus voltát, amivel még inkább biztonságosabbá és ellenállóbbá válhatnak, növelve ezzel a pénzügyi stabilitást. A DJBP nyújtotta újabb fizetési lehetőség egy további, akár széleskörben is könnyen elérhető, helyettesítő fizetési lehetőséget jelenthetne olyankor, amikor a fizetési rendszer más fontos szolgáltatásai esetleg leállnak működési zavarok miatt. Barrdear és Kumhof (2016) hangsúlyozza, hogy a többszereplős fizetési rendszer a verseny fokozódását hozza el. A megnövekedett versenynek pozitív hatása van a gazdaságra a biztonságosabb, olcsóbban elérhető fizetési alternatívákon keresztül, ami a sokkokhoz jobban alkalmazkodó, stabilabb pénzügyi rendszerhez is vezethet.

A DJBP bevezetésének lehetőségével számos tanulmány foglalkozott, többek között a Bank of England (2020).

— 202 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

1. ábra: A DJBP potenciális pénzügyi stabilitási előnyei a fizetési rendszerekre és szokásokra gyakorolt hatáson keresztül

Ellenállóbb pénzügyi rendszert hoz

Versenyt és innovációt hoz a fizetési rendszerekben

Jövőbeli fizetési igények kielégítése

Javítja a jegybankpénz elérhetőségét és használhatóságát

Készpénz csökkenésének kezelése

Határon átnyúló fizetés segítése

DJBP

Megelőzi a különböző magán jellegű digitális pénzek kritikus mértékű elterjedését

Partnerkockázat csökkenése

Forrás: saját szerkesztés Bank of England (2020) alapján.

A magánszektorból érkező digitális fizetési megoldások megjelenése nehezen kontrollálható, emiatt azok széles körű elterjedése pénzügyi stabilitási kockázatot hordozhat. Egy DJBP bevezetése visszaszoríthatja a kevésbé ellenőrzött technológiákat, ezzel megelőzve a kockázatok kialakulását. Jelenleg is elérhető számos digitális pénz a piacon, azonban ezek kontrollálatlan elterjedése a pénzügyi stabilitási kockázatok növekedését hozhatja. A digitális pénzek a kereskedelmi banki pénzzel ellentétben nincsenek megfelelően szabályozva és felügyelve, így egy esetleges nemteljesítés vagy értékváltozás (volatilis árfolyam) esetén az ügyfelek nem részesülnek védelemben, továbbá a különböző e-pénzek nem biztosítják az egymás közti átjárhatóságot. — 203 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

Wierts és Boven (2020) is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a DJBP mennyiben kínál alternatívát az egyéb digitális pénzekkel szemben. A DJBP bevezetésével csökkenthető ezen fizetőeszközök népszerűsége, és kontroll alatt tartható a bankszámlapénzen kívüli, innovatív fizetőeszközök piaca, növelve ezzel a pénzügyi stabilitást. A DJBP megbízható és biztonságos fizetési szolgáltatást jelent az egyéb pénzügyi vállalkozások, intézmények vagy fejlesztők által kibocsátott digitális pénzhelyettesítőkkel szemben (például kripto-, stable- és egyéb virtuális valuták). A DJBP a tervezésétől, meghatározásától függően a jövőbeni fizetési igényekre válaszul készpénz-helyettesítő funkcióval bírhat, támogatva az elektronikus fizetési rendszerek előnyeinek érvényesülését. A jegybankpénz jelenleg csak készpénzként található meg a háztartásoknál és vállalatoknál. A digitális jegybankpénz lehetőséget teremtene annak elektronikus úton történő tárolására és használatára. A jegybankpénz kulcsszerepet játszik a monetáris politikai és pénzügyi stabilitási célok fenntartásában azáltal, hogy kockázatmentes pénzként biztosítja a végső, törvényes fizetőeszköz kifizetéseket a gazdaságban. A készpénz elektronikus formájaként megjelenő jegybankpénz e tulajdonságot biztosítja egy – ideális esetben, megfelelő infrastrukturális feltételek mellett – szélesebb körben elérhető formában. A digitális gazdaság fejlődésével a fizetési rendszereknek is lépést kell tartaniuk. A koronavírus-járvány még hangsúlyosabbá tette a digitalizáció iránt amúgy is fokozódó igényeket. A DJBP kialakítását már az új típusú igények kielégítésére lehet alakítani. Az új funkciók megjelenése és a jövőbeli igények kielégítésével a tranzakciók száma és gyakorisága növelhető. Az így megjelenő új megoldások erősíthetik a digitalizációt a bankszektorban a verseny erősítésével, javítva a hatékonyságot és a fenntartható jövedelemtermelő képességet is. A jegybankon belüli közvetlen elszámolás miatt a kölcsönbiztosítékok szerepe csökkenhet. A DJBP bevezetése mellett szóló egyik fő érv a pénzügyi tranzakciók elszámolási rendszereinek — 204 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

hatékonyságnövelése, amellyel csökkenthető a működési és partnerkockázat, a likviditási kockázat és a kölcsönbiztosítékok mértéke. A jelenlegi többszintű fizetési rendszereknek alapvető kockázatai közé tartozik a partnerkockázat, azaz az abból fakadó kockázat, hogy a másik fél fizetésképtelenné válik, nem teljesíti kötelezettségeit. A partnerkockázat mellett a likviditási kockázat kezelésének egyik eszköze a kölcsönbiztosítékok bekérése, amelyek jellemzően jó minőségű eszközök, mint például az állampapírok. A digitális jegybankpénz bevezetésével a fizetési elszámolás közvetlenül a partnerek között is történhetnek a jegybankok könyveiben. Barrdear és Kumhof (2016) szerint a partnerkockázat ezáltal elkerülhető, így a kölcsönbiztosítékok szerepe is csökkenthető. A kölcsönbiztosítékok szerepének csökkenésével nőne a jelenleg korlátozottabb mennyiségben elérhető szabad, meg nem terhelt, jó minőségű eszközök volumene, ami jelentős makrogazdasági és stabilitási előnyöket vonhat maga után, például a potenciálisan szélesedő hitelfelvételi lehetőségeken keresztül. A DJBP bevezetésével a határokon átnyúló fizetések hatékonysága is javítható hosszú távon. A határon átnyúló fizetési lehetőségek jelenleg költségesek és lassúak. Bár számos új pénzforgalmi szolgáltató (pl.: Transferwise, Revolut) kínál erre vonatkozóan megoldást, ezek működése jóval kevésbé biztonságos és kiforrott az erős szabályozói, felügyeleti és fogyasztóvédelmi elvárásokkal szembesülő bankrendszerhez képest. Codruta-Henry-Amber (2020) felmérése szerint a határokon átnyúló fizetések hatékonyságának növelése az egyik fő motivációja lehet a digitális jegybankpénz bevezetésének. A digitális jegybankpénzek egyik szerepe hos�szabb távon az lehet, hogy gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb alternatívát jelenthet a most elérhető határokon átnyúló fizetési megoldásokhoz képest. A DJBP bevezetésével a választott kialakítástól függően elérhetővé válhatnak olyan elszámolási folyamatok, amikor az egyik devizában történő fizetés csak a másik devizában történő fizetés teljesülésével valósul meg (Payment-versusPayment, PvP), vagy amikor a kézbesítés (pl. értékpapírpiacon) a fizetéssel egy időben teljesül (Delivery-versus-Payment, DvP), — 205 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

megszüntetve ezzel az elszámolási kockázatot és nyitott pozíciókat. Ousméne (2020) tanulmányában rávilágít, hogy a technológia bevezetése a devizakereskedés piacára is jelentős pozitív hatással bírhat. A jegybankokra a működtetés miatt ugyanakkor nagyobb szerep hárulna, ami magában hordozza a potenciális működési kockázatot. A pozitív hatások kiaknázásához a jegybankok közötti kommunikáció és együttműködés kidolgozása, valamint a rendszerek közötti átjárhatóság, interoperabilitás megteremtése szükséges, ami az egyes nemzeti DJBP-k kiépítését követő hosszabb távú lépés lehet. Összegezve, a digitális jegybankpénz sikeres bevezetése segítheti egy versenyképesebb, innovatívabb pénzügyi környezet megteremtését, hatékonyságjavulást hozva a pénzforgalomban, illetve erősítve a pénzügyi stabilitást. A technológiai megvalósulástól függően új lehetőségeket nyithat, a bevezetésével több, a közeljövőben potenciálisan felmerülő kockázat is kezelhető lehet. Ilyen a fizetési forgalom és a megtakarítások szabályozatlan kriptopénz piacokra való átcsoportosítása, vagy a nem ellenőrzött pénzforgalmi szolgáltatók elterjedése. A DJBP bevezetése hozzájárulhat a bankrendszer innovációs képességének javulásához és a verseny szintjének erősödéséhez, ami a pénzügyi rendszer fejlődésének alapja, ezzel végső soron a potenciálisan elérhető ügyfélélményt (biztonság, új technológiai megoldások, kényelem) növelve. Egyes piacokon, ahol a bankrendszer stabilitása a betétesek szempontjából kockázatot hordoz (például a betétbiztosítás hiánya miatt), ott a DJBP mint a jegybank által vezetett számlán található pénz biztonságosabb alternatívát kínálhat.

— 206 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

3. A DJBP bevezetésének lehetséges pénzügyi stabilitási kockázatai A digitális jegybankpénz bevezetésének eddig bemutatott előnyei akkor aknázhatók ki megfelelően, ha a bevezetéssel járó kockázatok sikeresen azonosíthatók, és akár a DJBP működési keretrendszerének kialakítása során, akár szabályozói megoldásokkal kezelhetők. Kiff et al (2020) a DJBP működtetésével potenciálisan fellépő kockázatok három fő csoportját állapítja meg (2. ábra): a stratégia és politikai kockázatok (pénzügyi fizetési rendszer, fogyasztóvédelem, árstabilitás, pénzügyi stabilitás, pénzügyi integritás, pénzügyi bevonódás, gazdasági növekedés), a pénzpiaci kockázatok (likviditás, hitel, árfolyam) és a működési kockázat (csalás, jogi kockázat, IT, fogyasztói magatartás, harmadik fél, folyamat) típusait. A három csoportba foglalt kockázatok hatással lehetnek a jegybank és a teljes bankrendszer reputációs kockázatára is. Hogy a fentebbi kockázatok miként és milyen mértékben jelentkeznek, jelentősen befolyásolja az, hogy milyen technológiai kialakítások mellett valósul meg a DJBP bevezetése, milyen esetleges korlátozások és feltételek mellett lesz elérhető a felhasználók részére, és mennyire terjed el a használata a felhasználók körében. A bevezetés kezdetén egyes kockázatok felerősödhetnek, ugyanis az átmeneti időszak során olyan hibák is felszínre kerülhetnek, amelyeket a pilot tesztelések során nem lehet teljesen kiszűrni. A technológia bevezetésével a kiberkockázatok, működési kockázatok kiütközése, illetve egy-egy kritikus rendszerhiba a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti. Nemcsak technológiai, megvalósítási szempontból jelentkezhetnek speciális kockázatok az átmenet időszaka alatt, de a bankrendszer oldalán keletkező potenciális (pl. likviditási) kockázatok is felerősödhetnek egy sokkszerű átállás esetén. A fokozatos és körültekintően menedzselt bevezetés, illetve az azt megelőző részletes pilotprojektek alkalmazása emiatt kritikus fontosságú. A továbbiakban ezen kockázatok közül

— 207 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

kiemelten a pénzügyi stabilitásra ható kockázatok DJBP bevezetését követő potenciális alakulásával foglalkozunk. 2. ábra: A DJBP bevezetésének kockázatai Stratégiai és politikai kockázat • Pénzügyi fizetési rendszer • Fogyasztóvédelem • Árstabilitás • Pénzügyi stabilitás • Pénzügyi integritás • Pénzügyi bevonódás • Gazdasági növekedés

Reputációs kockázat Működési kockázat • Csalás és biztonság, kiber kockázat • Jogi kockázat • IT infrastruktúra • Viselkedés, fogyasztói magatartás • Harmadik fél kockázata • Folyamatmenedzsment

Pénzpiaci kockázat • Likviditás • Hitel • Árfolyam

Forrás: Kiff et al. (2020), saját szerkesztés.

3.1. A bankrendszer szerepének potenciális szűkülése a pénzügyi közvetítésben A DJBP bevezetéséhez kapcsolódó pénzügyi kockázatok és pénzügyi stabilitási kérdések egy jelentős része abból adódik, hogy a jegybank a DJBP által elérni kívánt céloktól függően különböző pénzügyi közvetítő funkciókat vehet át a kereskedelmi bankoktól. A kereskedelmi banki üzleti modellek átalakulására és fenntarthatóságára az előbbiek következtében előálló banki tevékenységek visszaszorulása, az ún. bankrendszeri dezintermediáció számottevő hatást gyakorolhat. Mivel a témával foglalkozó jegybankok döntő többsége egyelőre nem kötelezte el magát a DJBP

— 208 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

kialakításának konkrétumai mellett, és nem döntött részleteiben a megvalósítandó célokról, ezért igyekszünk általános, de széles körű megközelítésben megvizsgálni, hogy a DJBP különböző formában történő bevezetése milyen kockázatokkal járhat a bankrendszer működése szempontjából. Ebben az általános keretrendszerben vizsgálva, a dezintermediáció kapcsán felmerülő stabilitási kockázatok mértékét leginkább az határozhatja meg, hogy a digitális jegybankpénz iránt (1) mekkora kereslet mutatkozik majd, (2) ez a kereslet mekkora változást okoz a bankrendszer mérlegében, és (3) mennyiben érinti a szektor jövedelmezőségét. Például, ha a DJBP olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely a készpénzes tranzakciók számára jelent igazi alternatívát, akkor a bankrendszer működését a bevezetés kevésbé érinti, és a pénzügyi stabilitási kockázatok mérsékeltek maradhatnak. Abban az esetben viszont, ha a DJBP bevezetése a bankbetétek és a hozzájuk kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások számára komoly konkurenciát jelent, akkor a bankok mérlegéből kiáramló betétállomány pótlásának finanszírozása, valamint a kieső díjbevétel és a megnövekedett forrásköltségek következtében a szektor csökkenő jövedelmezősége lesz a stabilitási kockázatok fő forrása. A digitális jegybankpénz bevezetése esetén fellépő bankrendszeri betétkiáramlás két szélső értéket vehet fel. Ha a DJBP kialakítása elsősorban a készpénzállomány (amely a jegybank passzívája) csökkentését célozza, akkor előfordulhat, hogy a bankrendszer betétállományából nem áramlik át érdemi mennyiség az új jegybankpénzbe. Egy a folyószámlához hasonlító, de annál minden paraméterében vonzóbb DJBP-be viszont akár a teljes banki betétállomány is átvándorolhat. Ez utóbbi forgatókönyv azonban a bankrendszer jelenlegi üzleti modellje szempontjából nyilvánvaló finanszírozási és likviditási korlátokba ütközne, ezért

— 209 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

elemzésünkben a jelenlegi működési formát tükröző szabályozói keretrendszert is igyekszünk figyelembe venni. Mindeközben egy nagyobb mértékű betétkiáramlás esetében a jegybank is jelentős alkalmazkodásra kényszerülne, hiszen egy ilyen helyzetben a bankrendszer olyan mértékben támaszkodna tartós jegybanki finanszírozásra, ami túlmutat a „békeidőben” alkalmazott jegybanki eszköztár lehetőségein. Döntési pontot jelent az is, hogy a jegybank a változó mérlegstruktúráknak a magánszektor finanszírozására gyakorolt esetleges hatását milyen eszközökkel hajlandó tompítani. A jegybank növelheti a kereskedelmi bankok felé fennálló kitettségeit (fedezett vagy fedezetlen formában), de akár közvetlenül a magánszektor szereplőit is finanszírozhatja (kötvényvásárlás vagy épp közvetlen hitelezés formájában). A tanulmányban ezért célunk, hogy röviden a jegybanki alkalmazkodás lehetőségeit is felvázoljuk. A DJBP bevezetésének stabilitási hatásait vizsgálva elsődleges szempont tehát, hogy a DJBP bevezetésével a jegybank a mérlegének csak a forrásoldalát nyitja meg a nem pénzügyi szereplők számára (betétgyűjtő jegybank), vagy a forrásoldali betéteken kívül hozzáférhetőséget kínál az eszközoldalához is, ami azt jelenti, hogy hiteleket nyújt a nem pénzügyi szereplőknek (hitelező jegybank). Míg a betétgyűjtő jegybank esetében a bankszektorból kiáramló betétállomány okozta likviditási kockázatok lehetnek dominánsak, addig a hitelező jegybank esetében a kereskedelmi bankok által elveszített piac miatt fellépő bevételkiesés növelheti a stabilitási kockázatokat, miközben a jegybank is új kockázatokkal szembesül a mérlegében, eredményében és működésében. A fentiek figyelembevételével elemzésünkben a DJBP bevezetésének pénzügyi stabilitási hatásait a jegybank és a bankrendszer mérlegének lehetséges változásain keresztül az alábbi szcenáriók mentén mutatjuk be. I. A készpénzhelyettesítő DJBP bevezetésének pénzügyi stabilitási hatásai.

— 210 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

II. A DJBP bevezetésének hatása a pénzügyi stabilitásra betétgyűjtő jegybank esetében. III. A DJBP bevezetésének hatása a pénzügyi stabilitásra hitelező jegybank esetében. A DJBP egy konkrét kialakításának bevezetése esetén nem tisztán a fenti szcenáriók valamelyike, sokkal inkább azok részleges megvalósulása, esetleg kombinációja fordulhat elő, a stabilitási hatások egyszerűbb bemutatása végett azonban ezen eseteket elkülönítve tárgyaljuk. Bár az egyes fejezeteken elsősorban a bankrendszert érintő stabilitási kockázatokra fókuszálunk, emellett kitérünk a lehetséges jegybanki alkalmazkodás lehetőségeire, valamint felhívjuk a figyelmet az erőteljesebb jegybanki részvétel kockázataira is.53 3.1.1. A készpénzhelyettesítő DJBP bevezetésének pénzügyi stabilitási hatásai A bankrendszer szempontjából a legegyszerűbb esetet az jelenti, ha az újonnan bevezetett digitális jegybankpénz csak a készpénzállomány kiváltását célozza. Ebben az esetben – feltételezve, hogy a „digitális készpénz” bevezetése nem befolyásolja a gazdasági szereplők bankbetéttartási-hajlandóságát – csak a jegybanki források között történik átrendeződés. A DJBP állománya ebben az esetben a készpénzállomány csökkenésével megegyező nagyságban bővül, míg a bankrendszer mérlege változatlan marad (3. ábra). A bankrendszert érintő pénzügyi stabilitási kockázatok ebben az esetben sem a finanszírozás, sem pedig a jövedelmezőség oldaláról nem merülnek fel.

Elemzésünk ugyanakkor statikus, amennyiben a DJBP bevezetése után beállt egy-egy hipotetikus egyensúlyi állapotot mutatunk be, és nem térünk ki a mérlegek változásának a bevezetést követő időbeli alakulására. Feltételezzük továbbá, hogy a DJBP iránti keresletet a tervezési szempontok kialakításával és finomhangolásával a jegybank folyamatosan kontrollálja, ezért a bemutatott állapotok a jegybank szándéka szerint jöhetnek létre.

— 211 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

3. ábra: A készpénzhelyettesítő DJBP hatása a jegybank és a bankrendszer egyszerűsített mérlegére Jegybank Eszközök

Devizatartalék

Bankrendszer Források

Eszközök

Ker. banki betét

Jegybanki betét

Készpénz ↓

Likvid értékpapírok

DJBP↑

Források

Lakossági és vállalati betétek (számlapénz)

Hitelek

Tőke

Forrás: MNB.

3.1.2. A DJBP bevezetésének hatása a pénzügyi stabilitásra betétgyűjtő jegybank esetében Alkalmazkodás a hitelezési aktivitás csökkenése nélkül Ha a bevezetésre kerülő DJBP hatására bankbetétek áramlanak át az új jegybankpénzbe, akkor a bankrendszer számára több alkalmazkodási lehetőség is kínálkozik. Ha a bankok könnyen találnak forrásokat, amellyel a kiáramló betéteket pótolhatják, akkor feltehetjük, hogy a bankrendszer mérlege érdemben nem csökken, a bankszektor mérlegében lévő hitelállomány szintje változatlan marad. Ha a kiáramló betéteket valamilyen fedezetlen nagykereskedelmi forrás (pl. bankközi betét vagy kötvénykibocsátásból származó forrás) helyettesíti, akkor a bankrendszer likvid eszközállománya sem változik (4. ábra). Ebben az esetben tehát a bankrendszer mérlegében csak forrásoldali átrendeződés történik, míg a jegybankmérleg a kibocsátott DJBP mennyiségével növekszik.

— 212 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

4. ábra: A DJBP hatása betétkiáramlás és fedezetlen nagykereskedelmi forrásbevonás mellett Jegybank Eszközök

Devizatartalék ↑

Bankrendszer Források

Eszközök

Ker. banki betét

Jegybanki betét

Készpénz

Likvid értékpapír

DJBP↑

Források

Lakossági és vállalati betétek (számlapénz) ↓

Hitelek Nagyker. forrás ↑ Tőke

Forrás: MNB

Az átrendeződésnek azonban jövedelmezőségi áldozata lehet. A fedezetlen nagykereskedelmi források ára lényegesen meghaladhatja a kiáramló betétállomány forrásköltségét. A betétállomány csökkenésével kieső pénzforgalmi szolgáltatások bevétele akár a forrásköltségek emelkedésénél is nagyobb mértékben ronthatja a szektor jövedelmezőségét, ami – például egyes szereplők piacról való kilépése vagy összeolvadások útján – az intézményi koncentráció növekedéséhez is nagyban hozzájárulhat. Mindezen tényezők hatására a bankrendszer profitabilitása csökken, ami a hitelezési tevékenységét a magasabb hozamú, kockázatosabb ügyletek irányába terelheti. Ugyanakkor a csökkenő marzsok és a betétekért folytatott harc a bankok közötti verseny élénkülését is eredményezheti, ami egy kevésbé versengő bankrendszerben pozitív fejleményként értékelhető. A bevont nagykereskedelmi források a stabilitási kockázatok növekedéséhez is vezethetnek, ugyanis e források lejáratukban, koncentrációjukban, valamint denominációjukban jelentős eltérést mutathatnak az ügyfélbetétekhez képest. A rövidebb lejáratok és — 213 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

a nagyobb koncentráció a megújítási kockázatok növekedéséhez és erőteljesebb lejárati transzformációhoz vezethet a bankrendszer mérlegében. Végül, ha a nagykereskedelmi forrásbevonás külföldi devizahitelek felvételével valósul meg, akkor az az előbb említett kockázatok mellett a rövid külső adósság növekedését, valamint a mérleg devizaszerkezetének növekvő egyensúlytalanságát okozhatja. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy az említett kockázatok kezeléséhez a makroprudenciális szabályozás hozzájárulhat, különböző korlátokat emelve a bemutatott mérlegalkalmazkodás során. A magyarországi szabályozásban például a devizaegyensúly mutatóra (DEM) vonatkozó előírás a deviza eszközök és források közötti eltérést a mérlegfőösszeg 15 százalékában maximálja, míg a bankközi finanszírozási mutató (BFM) szabályozás a mérlegfőösszeg 30 százalékában határozza meg a pénzügyi vállalatoktól származó források felső határát. A devizaforrások lejárati egyezését pedig jelenleg a devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) előírás biztosítja, míg 2021-től már az európai szintű NFSR szabályozásnak is meg kell felelnie a bankoknak. E szabályok összességében egyaránt limitálhatják a bankrendszer forrásoldali alkalmazkodásának mikéntjét és mértékét. 5. ábra: A DJBP hatása betétkiáramlás és fedezett jegybanki hitelfelvétel mellett Jegybank

Bankrendszer

Források

Eszközök

Ker. banki betét

Devizatartalék

Hitel ker. bank↑

Készpénz

DJBP↑

Bankrendszeri likviditás

Eszközök

Szabályozói minimum likviditás Forrás: MNB

— 214 —

Források

Jegybanki betét Likvid értékpapír↓ Zárolt értékpapír↑

Hitelek

Lakossági és vállalati betétek (számlapénz) ↓

Jegybanki hitel↑ Nagyker. forrás ↑ Tőke

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

Ha a fenti korlátok miatt vagy más okból (például a piaci források bevonása már túlzottan drága lenne) a kiáramló betétállomány nagykereskedelmi forrásokkal már nem pótolható, akkor a bankok fedezett jegybanki hitelből is finanszírozhatják a hiányzó forrásokat (5. ábra). Ez azonban a forrásköltségek további emelkedése mellett a fedezetbe adott értékpapírok zárolásával jár, ami a bankrendszer szabad likviditását csökkenti. Ebből jól látszik, hogy a fedezett jegybanki hitelből finanszírozott mérlegalkalmazkodás csak addig tartható, amíg a bankrendszeri szabad likviditás erre teret enged.54 Mit jelentene ez a hazai bankrendszer szempontjából? A magyar bankrendszer esetében az a szabályozói minimum fölötti likviditási többlet, amelyen belül a mérlegalkalmazkodás az LCR szabályok megsértése nélkül végbe mehet, szektorszinten a háztartási és vállalati betétállomány 15–20 százaléka körül ingadozott az elmúlt két évben. Tekintve, hogy az említett betétállomány nagysága 21 000 milliárd forintot tett ki 2020. augusztus végén, ez a maximális alkalmazkodás már igen jelentősnek mondható. Feltételezhetjük, hogy amíg a bankrendszer likviditása nem süllyed a szabályozói minimum közelébe, addig a bankrendszer nem kényszerül hitelezési aktivitásának drasztikus szűkítésére. Az alkalmazkodás során kialakuló alacsonyabb likviditás viszont a bankrendszer sokkellenálló képességét csökkenti, és a tartóssá váló jegybanki finanszírozás miatt szükségessé válhat a jegybanki eszköztár általánosan megszokott (válságepizódokon kívül is jellemző) hosszú lejáratú fedezett hitelekkel történő kibővítése is. Az elemzés következő lépéseként felmerülhet, hogy a DJBP keresletének bővülésével a bankrendszer számára csökkenő men�nyiségben, viszonylag magasabb áron elérhető finanszírozás kedvezőtlen következményeit a jegybank a monetáris politikai céljaival összhangban mennyiben képes a kamatszint csökkentésével semlegesíteni. A jegybanki mozgástér és banki jövedelmezőségre gyakorolt hatások is a bank- és pénzügyi rendszer sajátosságai Amíg le nem csökken a likviditás a szabályozói minimum közelébe, amelyet jelenleg az európai szintű LCR szabályozás határoz meg.

— 215 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

alapján számottevően eltérőek lehetnek. A mozgástérrel szemben például, ahogy Bindseil (2020) bemutatja, erősebb korlátot állíthat a tőkepiacok relatíve nagyobb aránya a reálgazdaság finanszírozásban, míg a kamatmarzsok reakciója a kamatszint változására szintén a bankpiac szerkezetének összetett hatásai nyomán alakul (ld. például Ennisetal [2016]). Alkalmazkodás a bankrendszer mérlegének összehúzódásával Amikor a bankrendszer likviditása a bankrendszer szabályozói minimum szintjét megközelíti, a jegybank részéről felmerülhet a fedezeti kör kiterjesztése (például a vállalati hitelállományra), hogy ezzel bővítse a bankrendszer likviditását. Ez valamelyest növeli a bankrendszer alkalmazkodásának mozgásterét, az ezt meghaladó betétkiáramlás azonban már a bankrendszer mérlegének összehúzódásához vezet (6. ábra). Ugyanis amikor a nagykereskedelmi forrásbevonás lehetőségei már kimerültek, a likvid eszközökben rejlő tartalékok pedig elfogytak, akkor a bankrendszer kénytelen az egyéb eszközeit, például a hitelállományát is csökkenteni. Mindez a szektor mérlegének összehúzódását okozza, ami ceteris paribus a gazdasági növekedés szempontjából is áldozatokkal járhat.55

Ezen a ponton ugyanakkor a jegybank szerepe is érezhetően megváltozik, mivel a vállalati hitelek fedezeti körbe történő tágabb befogadásával – közvetve ugyan, de – a kereskedelmi bankok által hitelezett szektor kockázata is megjelenik a mérlegében. Ráadásul az információs aszimmetria miatt a kereskedelmi bankok oldaláról erkölcsi kockázattal (moral hazard) is számolni kell, ami az egyébként is romló jövedelmezőségű intézményeket még inkább

A pénzügyi közvetítés és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot részletesen tárgyalja Levine (1997).

— 216 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

a kockázatosabb hitelügyletek irányába terelheti.56 Ugyanebbe az irányba mutat az is, hogy a bank egyre nagyobb mértékben egy állami tulajdonban álló intézménynek tartozik, így a döntéseit nagyobb valószínűséggel jellemezheti a puha költségvetési korlát. Továbbá – amennyiben a működés keretrendszeréből teljesen kimaradnak – a bankoknak a hitelbírálatokat és -monitoringot is kénytelenek szűkebb körű információkra alapozni, mivel az elsődlegesen a DJBP segítségével tranzaktáló, esetleg megtakarító ügyfeleknél kevesebb betétmozgást figyelhetnek meg. 6. ábra: A DJBP hatása betétkiáramlás, a fedezeti kör bővítése és a hitelezési aktivitás csökkenése mellett Jegybank

Devizatartalék

Hitel ker. bank↑

Bankrendszer

Források

Eszközök

Források

Ker. banki betét

Jegybanki betét

Lakossági és vállalati betétek (számlapénz) ↓

Készpénz

DJBP↑

Bankrendszeri likviditás

Eszközök

Likvid értékpapír↓ Zárolt értékpapír↑ és hitel

Jegybanki hitel↑ Hitelek

Nagyker. forrás ↑ Tőke

Szabályozói minimum likviditás Forrás: MNB

A DJBP kockázatmentes eszközként való megjelenésére vonatkozó várakozások tipikusan a kockázat növekedésére számítanak. Azonban Wierts és Boven (2020) a 23. oldalon megjegyzi, hogy elméletileg legalábbis felvethető a lehetősége, hogy a kockázati versenyben egyes intézmények az előbbiektől eltérően a kockázatuk csökkentésével próbálhatják felvenni a versenyt a kvázi kockázatmentes DJBP alternatívájával.

— 217 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

Alkalmazkodás „automatikus”, fedezetlen jegybanki refinanszírozás mellett A jegybank számára fennáll az az elméleti lehetőség is, hogy a bankrendszert fedezetlen hitelekkel, gyakorlatilag korlátlan mértékben, automatikusan finanszírozza (7. ábra). Ilyen automatikus refinanszírozás mellett még az a szélsőséges eset is elképzelhető, amelyben a bankrendszeri betétek teljes egészében DJBP-be áramolnának.

Ez a konstrukció azonban – a jogi megvalósíthatósági nehézségektől57 függetlenül is – számos kockázatot hordoz. Ebben az esetben ugyanis a bankrendszer nemfizetési kockázata döntő részben átkerülne a jegybank mérlegébe, ami a fentebb említett erkölcsi kockázatot tovább erősítené. Ennek következtében, valamint a jegybank és a bankrendszer között fennálló egyre szélesebb információs aszimmetria miatt a pénzügyi közvetítés hatékonysága jelentősen romlana, amely a gazdasági növekedés szempontjából sem lenne kívánatos. 7. ábra: A DJBP hatása fedezetlen jegybanki refinanszírozás mellett Jegybank

Devizatartalék

Hitel ker. bank (fedezetlen) ↑

Források

Eszközök

Ker. banki betét

Jegybanki betét

Készpénz

DJBP↑

Bankrendszeri likviditás

Eszközök

Bankrendszer

Likvid értékpapír

Hitelek

Források Lakossági és vállalati betétek (számlapénz) ↓

Jegybanki hitel (fedezetlen)↑ Tőke

Szabályozói minimum likviditás Forrás: MNB

Ez a megoldás ugyanis a jelenleg hatályos EU-s szabályok szerint a monetáris finanszírozás tilalmába ütközik, ezért a jelenlegi szabályozási keretrendszerben nem kivitelezhető.

— 218 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

3.1.3. A DJBP bevezetésének hatása a pénzügyi stabilitásra hitelező jegybank esetében Bár az előző fejezetből látható, hogy a digitális jegybankpénz iránti kereslet erősödésével a betétgyűjtő jegybank esetében is fokozatosan megjelennek a bankrendszer hitelezési kockázatai a jegybank mérlegében, olyan DJBP-konstrukció is elképzelhető, amelynek elsődleges célja bizonyos gazdasági szereplők közvetlen jegybanki hitelezése. A jegybankok már jelenleg is részt vesznek a magánszektor finanszírozásában, például vállalati kötvények vásárlásán keresztül. Ez a lehetőség azonban elsősorban a nagyvagy középvállalatok számára jelenthet megoldást, míg a kis- és mikrovállalatok vagy a háztartások esetében egy jelentős volumenű, betéti oldali digitális jegybankpénz bevezetése esetén a kereskedelmi banki mérlegből potenciálisan kiszoruló hiteligény jelentős része kielégítetlen maradna.58

A digitális jegybankpénz kiterjesztése azonban arra is lehetőséget nyújthat, hogy a jegybank közvetlenül hitelezze a vállalatokat vagy a háztartásokat.59 Ebben az esetben a bankrendszer hitelállományának mérséklődésével párhuzamosan a jegybank által finanszírozott ügyletek volumene növekszik (8. ábra).

Ennek végső soron az az oka, hogy a kereskedelmi bank eszközeinek összetétele markánsan eltér a jegybankmérleg eszközoldalának összetételétől – még az utóbbi évek nem konvencionális jegybanki lépéseit követően is. Így amen�nyiben a jegybank a DJBP révén nyert forrásokat a korábbi mérlegszerkezete mentén „fekteti be”, úgy számos szektor finanszírozási hiánnyal fog küzdeni.

A jegybanki közvetlen hitelnyújtás természetesen nem csak a forrásoldali digitális jegybankpénz „kiterjesztéseként” kerülhet bevezetésre, hanem attól függetlenül is.

— 219 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

8. ábra: A DJBP hatása hitelező jegybank esetében Jegybank

Devizatartalék

Bankrendszer

Források

Eszközök

Ker. banki betét

Jegybanki betét

Készpénz

Lakossági hitel ↑ Vállalati hitel ↑

DJBP↑

Bankrendszeri likviditás

Eszközök

Likvid értékpapír

Források Lakossági és vállalati betétek (számlapénz) ↓

Hitelek↓ Tőke

Szabályozói minimum likviditás Forrás: MNB

Mivel a hitelezési céllal bevezetett DJBP bizonyos hitelszegmenseket akár teljes egészében kiszoríthat a bankrendszerből, ezért a banki termékpaletta sokszínűsége is csökken, a szűkebb tevékenységi kör és az alacsonyabb jövedelmezőség pedig a verseny erősödéséhez és ezzel összefüggésben a szektor koncentrációjához vezethet. Mindez a bankrendszer stabil működése szempontjából nem egyértelműen kedvezőtlen fejlemény, hiszen költséghatékonyabb működést is eredményezhet. Másrészt a bankok a jövedelem kiesését kockázatosabb ügyfelek hitelezésével kompenzálhatják, ami stabilitási szempontból mindenképpen hátrányosnak tekinthető. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a jegybank esetleg olyan reálgazdasági szereplők hitelkeresletét is kielégítheti célzottan és a jegybanki célok teljesülése szempontjából optimális kondíciók mellett, amelyeket a piaci pénzügyi közvetítők termékkínálata legalábbis ideiglenesen valamely működésüket érintő piaci kudarc miatt nem ér el. Ebben az esetben a jegybanki hitelezés csupán kiegészítené a kereskedelmi bankok tevékenységét, és így nem — 220 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

gyakorolna számottevő hatást a kereskedelmi bankok mérlegére sem. Fontos kérdést jelent az is, hogy a fenti esetekben a jegybank milyen hatékonysággal tudja ellátni a hozzá került hitelezési feladatokat. A nem hatékony forrásallokáció ugyanis növekedési áldozatokkal járhat. Egy szélesebb körű, közvetlen jegybanki hitelezési tevékenység jelentős szervezeti és operációs igénnyel járna (IT-rendszerek, front és back office ügyintézők, hitelbírálati folyamatok, döntéshozatal, kockázatkezelés, monitorozás, workout stb.). Jelenleg a hazai bankrendszer például közel 36 ezer alkalmazottat foglalkoztat, akiknek jelentős hányada a hitelezési és ahhoz kapcsolódó munkafolyamatokat lát el. Ez alapján a DJBP hitelezési célú bevezetése inkább egy szűkebb hitelszegmens esetében lehet észszerű és magvalósítható alternatíva, valamilyen jól körülhatárolható piaci kudarc kezelését megcélozva. 3.2. További potenciális átalakulások a banki rendszerkockázatokban Tömeges betétkivonás és a bankrohamok átalakulása Az előzőekben vázolt likviditási kockázatok egy extrém megvalósulása a tömeges betétkivonás, bankroham kialakulása. Ennek kockázata egyidős a bankrendszerrel, azonban a DJBP elérhetővé válása, a kialakításától függően, lényeges változás hozhat a bankbetétesek betétkivonási lehetőségeiben. A bankrohamok kiváltó okainak egyértelmű rekonstrukciója összetett feladat, amelyben a bankok gyenge pénzügyi pozíciója, valamint a betétesek önbeteljesítő várakozásai és a pánik is lényeges szerepet játszik.60 Azonban feltételezhető, hogy a betétesek hajlamosabbak a betétkivonás mellett dönteni, ha ezt alacsonyabb váltási költséggel, kényelmesebben megtehetik (Brown et al. [2013, 2020]), amiben – több más tényező mellett – ma már a digitális csatornák egyszerű

60 A témával foglalkozó sok más tanulmány mellett lásd például Calomiris & Gorton (1991) áttekintését a bankrohamokat kiváltó feltételezett okokról.

— 221 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

elérhetősége is fontos szerepet kaphat: a digitális vagy „one-click” bankrohamok kockázatával jelenleg is számot kell vetnie a szabályozó hatóságoknak.61 A számos szempontból előnyös, hatékonyan működő, ügyfélbarát és kockázatmentes DJBP újfajta, könnyen elérhető alternatívát jelenthet a bankbetéteseknek, akik a bankokat sújtó bizalmi válságban megtakarításaikat ki kívánják vonni a bankrendszerből. Ráadásul a DJBP bizonyos előnyöket is nyújthat sok más megtakarítási formával szemben, például elektronikus vásárlási lehetőségét, így a hagyományos (ma már inkább történetinek nevezhető), készpénzre irányuló betétkiáramlásokhoz hasonlítva is egyre vonzóbb pénztartási alternatívát kínálhat (lásd még Juks [2018] 5. fejezet). A jegybank ideális esetben megőrzi a megtakarítók bizalmát pénzügyi stresszidőszakban is, így összeségében minél sikeresebb és elterjedtebb a DJBP, annál kézenfekvőbb választásként adódhat az ügyfelek számára bankbetétek konverziója jegybankpénzre.62 A DJBP működtetésének jellegzetessége továbbá – legalábbis a betétesek számára korlátlanul hozzáférhető, a tömeges konverziót ellenösztönző árazás nélkül kialakított megvalósításait tekintve –, hogy a sérülékenyebb bankoktól kiáramló jegybankpénz nem jelenik meg más bankoknál vagy egyéb pénzügyi vállalatoknál, így a bankrendszer jegybankpénz-tartalékai csökkennek.63 A tömeges betétkivonás kockázatainak felerősödése és a rendszerben elérhető jegybankpénz-likviditás is az egyedi intézményekkel vagy akár a bankrendszerrel szembeni végső hitelezői szerepvállalás (lender of last resort) jegybanki feladatának jelentőségét növelheti.

Lásd például Cœuré (2018) felhívását az európai banki dezintermediációs tendenciákról a digitális fizetőeszközök és nem banki pénzügyi szolgáltatók javára, de hasonló Panetta (2018) értékelése is.

Lásd Schoors et al. (2019) vizsgálatát és hipotéziseit arról, hogy a betétesek betétkivonási döntéseiben milyen szerepet játszhat egy ismert (-nek vélt), megszokott, lokális alternatív bank bizalmi válságban.

Az ehhez hasonló ún. aggregált bankrohamokról rendelkezésre álló egyik ritka tapasztalatot mutatja be Juks (2018), amely a svéd bankrendszer példája a 2008–09-es válság idején.

— 222 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

A DJBP bevezetésével felerősödő bankroham-kockázatok a megfelelő tervezési megoldások alkalmazásával mérsékelhetők. Egyrészt a gyakorlati megvalósítás oldaláról felmerülhet a DJBPkonverzió mennyiségi vagy egyéb korlátozása, vagy az ügyfelek DJBP-eszközeinek felhalmozását ellenösztönző árazás alkalmazása (lásd például Bindseil (2020) javaslatait többek között a kétszintes (two-tier) kamatfizetésről). Mancini–Griffolietal (2018) ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az olyan kialakítások, amelyek nem az egyes ügyfelek kereslete alapján személyre szabottan, hanem a rendszer szintjén elérhető DJBP teljes mennyiségét korlátozzák, vagy a felfutó aggregált kereslet alapján határozzák meg a DJBP árát, kedvezőtlen hatással lehetnek a bankrohamok kialakulásának felerősítésével. Ezek ugyanis arra ösztönözhetik a betéteseket, hogy másokat megelőzve váltsák át bankbetéteiket jegybankpénzre (a bankrohamok leírásából is ismert first mover advantage mechanizmus alapján). A jegybanki beavatkozás lehetőségeit ugyanakkor szélesíti, hogy Brunnermeier és Niepelt (2019) megállapítása alapján a jegybank hamarabb szerezhet információt a DJBP konverzióban lecsapódó tömeges betétkivonásról, mint esetleg más pénzügyi eszközök felé irányuló nagymértékű betétkiáramlásról. Megjegyezzük, hogy a potenciális kockázatok kiemelten figyelendők a DJBP esetleges bevezetésekor, amikor is az új alternatíva megjelenése rövid időn belül koncentrálódó betétkivonást okozhat a bankrendszerben. Az előzőkkel szemben kifejezetten olyan kialakítás is alkalmazható Brunnermeier és Niepelt (2019) szerint, amely keretében a jegybank jelentős szerepet vállal a DJBP irányába átáramló betétek helyére belépve a kereskedelmi bankok finanszírozásába. A jegybanki finanszírozás növekedésével ugyanis a potenciális bankrohammal járó veszteségek egyre nagyobb részben terhelődnek a jegybankra az adott kereskedelmi banknál maradó betétesek mellett (másképpen a bankroham költségeit a jegybank egyre nagyobb mértékben internalizálja). A bankrohamok kockázatát mérséklő módon a nagymértékben koncentrált jegybanki finanszírozás mellett a jegybank hitelesebben elköteleződhet a jegybanki — 223 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

finanszírozás fenntartása mellett, amely csökkenti a többi betétes ösztönzöttségét a betétkivonásra, hiszen ez utóbbit pont az ellentétes viselkedésre, vagyis a többi betétes betétkivonási szándékára vonatkozó várakozások erősíthetik fel.64 A kialakítás konkrét lehetőségeitől elvonatkoztatva is vizsgálható, hogy a DJBP a bankrohamok kockázatára milyen további piaci vagy szabályozói mechanizmusokon keresztül lehet hatással, vagy épp ellenkezőleg, mely esetekben nincs speciális hatással a tárgyalt kockázatra a működtetése. Mancini–Griffolietal (2018) például megjegyzik, hogy az olyan hagyományos betétkivonási jelzések, szignálok, mint a bankfiókok vagy ATM-ek előtt kígyózó sorok, amelyek a pánik terjedéséhez hozzájárulhatnak, a DJBP esetén nem lépnek fel (ez azonban a digitális bankrohamok általános jellemzője is, ahol a szignál információk a digitális médiafelületeken terjednek). Elméleti síkon semlegesnek találják ugyanakkor a DJBP jelenlétét a pénzügyi rendszerben olyan makrogazdasági helyzetekben, amikor sérülékeny, kis, nyitott gazdaságokban éppen a hazai devizától és az abban denominált kvázi kockázatmentes eszközöktől menekülnének a betétesek (például deviza és adósság ikerválságok). Ilyenkor a DJBP is a bizalmi válság áldozatául eshet. Végül feltételezhető, hogy a betétbiztosítási rendszer megerősítésével is csökkenthető a betétkivonásra való ösztönzöttség, azonban ennek nem kívánt hatása is lehet. Amen�nyiben a nem biztosított, tipikusan nagyobb, intézményi betétesek hagyják el a DJBP javára a bankbetéteket, úgy ez a betétesek bankok felett gyakorolt piaci ellenőrzésének további gyengüléséhez

Ez az állítás kapcsolódik ahhoz a problémához is, hogy a jegybanknál felmerülő veszteségek indukálhatnak-e egy, a jegybankpénz ellenében, a jegybankkal szemben kialakuló rohamot, amennyiben a jegybanki veszteségek fedezésére sem a fiskális politika nem áll készen, sem a monetáris eszközök nem alkalmazhatóak. Fernández–Villaverde et al. (2020) egy ilyen világállapotot feltételezve modellel formalizálva tárgyalják a problémát, és konklúziójuk szerint bizonyos a jegybanki eszközök összetételére érvényesülő szabályok mellett mérsékelheti a jegybank az őt érő bankrohamok kockázatát, miközben a lejárati transzformációval előálló likvid betéti típusú DJBP eszközök kínálatát is közelítheti a DJBP nélküli piaci kínálthoz.

— 224 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

vezethet. A banknál maradó, biztosított, tipikusan kisebb betétekkel rendelkező betétesi kör képessége és ösztönzöttsége ugyanis mérsékeltebb lehet a bank kockázatvállalásának ellenőrzésére.65 Rendszerkritikus tevékenységek és rendszerszinten jelentős intézmények átalakulása A pénzügyi stabilitás megőrzésének további fontos feltétele, hogy a rendszerszinten kritikus pénzügyi szolgáltatások, mint például a pénzforgalom működtetése, zavartalanul és folyamatosan elérhetők maradjanak a reálgazdasági ügyfelek számára. A DJBP különböző kialakításai nem csak a pénzügyi kapcsolatokat alakíthatják át, de a pénzforgalom működtetésével járó operatív feladatokat, a kapcsolódó szolgáltatásnyújtó és fejlesztői szerepköröket is gyökeresen új struktúrák szerint oszthatják el a jegybank és a piaci szereplők között. Ennek következtében a hitelintézetek, a pénzügyi infrastruktúra működtetésére szakosodott intézmények, a pénzforgalmi szolgáltatásokat kínáló vállalatok, vagy az azokat fejlesztő innovátorok rendszerkockázati jelentősége is megváltozhat.

A jegybank dönthet úgy, hogy a DJBP működtetésével kapcsolatos fejlesztési, üzemeltetési, üzleti és egyéb operatív feladatokat a hatékony, versenyző és a kapcsolódó kockázatvállalás (működési, reputációs, pénzügyi stb. kockázatok) tekintetében már tapasztaltabb piaci szereplőkre bízza. Auer és Böhme (2020) három olyan működési modellt vázol, amelyek segítségével a jegybank, a DJBP szolgáltatásnyújtásban részt vevő pénzügyi vállalatok és a végfelhasználó ügyfelek közötti pénzügyi kapcsolatok mentén tárgyalni lehet a különböző operatív feladatok elosztását is. i. Közvetett modell: a kereskedelmi bankok ezen kialakítás mellett továbbra is fontos szerepet vállalnának a lakossági pénzforgalomban szolgáltatásnyújtóként. Az ügyfelek DJBP-eszközei a pénzügyi kapcsolatot tekintve a bankokkal szembeni

Wierts és Boven (2020) (24. o.) értékelése is a betétbiztosítással való interakciót tárgyalja hasonló helyettesítést feltételezve DJBP és nem biztosított betétek között.

— 225 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

követelést jelentene, és például az ügyfélmegbízások indítása és fogadása, a jogilag vitás kérdések rendezése, az ügyfél átvilágítási és azonosítási (KYC) kötelezettségek, az ügyfél-kommunikáció és a szolgáltatásfejlesztés a kereskedelmi bankok feladata maradna. ii. Hibrid modell: ebben az esetben az ügyfelek DJBP-eszközei közvetlen a jegybankkal szemben fennálló követelések a jogi-pénzügyi kapcsolatot tekintve, azonban ún. fizetési-szolgáltatásnyújtók (payment service providers, PSP vagy payment interface providers, PIP) biztosítják azokat az információ-technológiai szolgáltatásokat, amelyek segítségével az ügyféllel kapcsolatot tartanak, az ügyfélmegbízásokat teljesítik. A PSP működési zavara esetén a hordozhatóságnak jogi és technológiai szempontból is megvalósíthatónak kell lennie, hogy a kieső szolgáltató ügyfélkapcsolatait mielőbb át tudja venni egy működő szolgáltató. iii. Közvetlen modell: nemcsak a jegybankkal szemben fennálló követelés az ügyfeleknél a DJBP, hanem a jegybank felépít, üzemeltet egy fizetési infrastruktúrát, és magára vállalja az ezzel járó kockázatokat is. A fentebbi i. és ii. esetek egyértelműen magukban foglalják a DJBP forgalmához kapcsolódó szolgáltatásnyújtás harmadik félnek történő kiszervezését, de piaci beszállítók (például felhőszolgáltatók) megbízása a iii. esetet is kiegészítheti. A harmadik felek közül a jegybanknak azonosítania szükséges azokat a „kritikus szolgáltatásnyújtókat” (critical service provider, CPS, Kiff et al. [2020] kifejezésével), amelyek zavara, megszűnése, csődje a DJBPszolgáltatás folytonos elérhetőségének, vagy tágabb értelemben akár versenyképességének súlyos romlásával járhat. Ez a már említett PSP vállalatok körénél bővebb lehet. Felmerülhet például a rendszerhez kapcsolódó IT-specialisták kritikus szerepe is (például szoftverfejlesztők és karbantartók vagy hálózati szolgáltatásnyújtók). Összességében tehát – az alkalmazott DJBP modelltől és pontos kivitelezésétől függő mértékben – jelentősen — 226 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

nőhet a pénzügyi stabilitási szempontból kiemelt szerepet betöltő piaci szereplők száma, amelyek szabályozása és felügyelete nem tartozik a hagyományos jegybanki kompetenciák első vonalába. Újszerű rendszerkockázatok: a kiberbiztonság fenyegetettsége A rendszerkockázatok köre együtt változik a pénzügyi rendszer és innovációk folyamatos átalakulásaival, így újszerű kontextusban kell újraértelmezni már létező vagy felismerni újonnan létrejött, vagy felerősödő kockázati típusokat. A DJBP bevezetése – a kialakításától függően – nemcsak a pénzügyi közvetítés üzleti modelljeinek átalakulását hozhatja magával, de olyan nagyszabású informatikai vállalkozás is, amelynek a pénzforgalmat megvalósító újszerű technológiáihoz speciális kockázatok társulhatnak.

A DJBP-kialakítások között olyan is elképzelhető, amely megvalósításához a jegybanki feladatok megszaporodásával drasztikusan bővíteni kellene a jegybank számára elérhető IT-erőforrásokat és infrastruktúrát, a szakértő munkaerő-állományt, valamint biztosítani kell az újonnan felmerülő kiterjedt üzleti és kapcsolódó kockázatkezelési feladatok ellátását. Ez a működtetéshez kapcsolódó számos új kockázatot hoz létre. Azok a DJBP pénzforgalmi infrastruktúrát érintő működési kockázatok, amelyek az üzletmenet folytonosságát megzavarhatják, rendszerszinten is relevánsak, ahogy jelenleg is a pénzforgalmi infrastruktúrák biztonságának megőrzése pénzügyi stabilitási cél. A jegybanknak emellett a pénzmosás elleni és ügyfélazonosítási követelmények betartását is ellenőriznie kell, illetve adott esetben magának is meg kell felelnie ezeknek. Ennek megfelelően a DJBP azon kialakításai, amelyek esetlegesen bizonytalanná teszik az AML/CFT66 követelmények ellenőrizhetőségét, és ezzel a rendszer működésének fenntarthatóságát fenyegetik, szintén rendszerkockázatot támasztanak. A pénzügyi rendszer digitalizációjának rohamos terjedésével a mikro- és makroprudenciális felügyelet is egyre nagyobb

Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem – Anti-Money Laundering and Combating the Financing of Terrorism

— 227 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

figyelmet fordít a kiberkockázatok feltérképezésére. A kibertér alatt a szenzitív adatokat kezelő információs rendszerek, procedúrák, valamint a résztvevők és működtetők hálózatai és interakciói érthetőek a pénzügyi stabilitás kontextusában gyakran idézett Financial Stability Board (FSB, 2020) által összeállított Cyber Lexicon megközelítését összegezve. A kiberincidensek, akár szándékos támadás, vagy nem szándékolt hibák következményei, olyan kockázati események, amelyek az információs rendszer adatait, információkezelési és biztonsági eljárásait veszélyeztetik. Amennyiben nem szándékolt hibákról van szó, azok megágyazhatnak támadásoknak, vagy a transzparens és érthető kommunikáció hiányában az információs rendszerrel szembeni bizalomvesztéshez vezető támadásként értelmezhetőek. A DJBP-rendszer és a hozzá kapcsolódó, akár banki, akár más szolgáltatók által működtetett infrastruktúrák is különféle kibertámadásoknak lehetnek kitéve, amelyek esetleg jelentősen megkárosíthatják az ügyfelek tömegeit és az üzemeltetőket, megzavarhatják és leállásra kényszeríthetik a működést, tartós bizalomvesztést okozhatnak a felhasználók körében. A kiberkockázati események hipotetikus, a felkészülést segítő kiértékelésére az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) olyan elemzési keretrendszert dolgozott ki,67 melynek segítségével a kiváltó okaiban és rendszerkockázati következményeiben sokrétű kiberincidensek áttekinthetőek annak ellenére, hogy a múltban megfigyelt incidensek egyelőre ritkák, vagy bizonyos típusokra vonatkozóan egyáltalán nem állnak rendelkezésre megfigyelések. A tapasztalatok korlátozott elérhetősége is utal arra, hogy feltételezhetően az incidensek csak ritkán materializálódnak a pénzügyi rendszert sújtó rendszerszintű zavarként. Hogy egy-egy kiberkockázati esemény bekövetkeztével várható-e rendszerszintű hatás, annak felméréséhez az ESRB az azt előidéző folyamat következő szakaszainak vizsgálatát javasolja: Lásd például az ESRB (2020a, 2020b) összefoglalóját a kiberkockázatok rendszerszintű vonatkozásairól.

— 228 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

i. Környezet, kontextus: az incidens rendszerszintű terjedésének előfeltételei között vizsgálandó többek között, hogy • tervezett kibertámadás miatt vagy nem szándékolt hibából adódik a működési zavar, az incidens technikai, informatikai jellemzői miként és milyen károkat okozhatnak; • egy, vagy több pénzügyi, vagy az IT-infrastruktúrát működtető intézményt érintett-e, és ezen intézmények működése hasonlóan, vagy eltérő mértékben és módon érintett; • mennyire felkészültek az érintett intézmények a zavar elhárítására vagy a támadás kivédésére, milyen incidenskezelő eszközök állnak a rendelkezésükre; • milyen pénzügyi vagy informatikai eszközök (software, hardware és szellemi tulajdont ideértve) veszélyeztetettek. ii. Kibersokk: a különféle sokkokként értelmezhető incidensek különböző körben és mértékig érinthetik a pénzügyi intézmények és a kapcsolódó IT-infrastruktúrák szereplőit, technikai zavarokat és üzleti károkat okozva. A sokkok kompromittálhatják az alapvető információbiztonsági kritériumokat, mint az adatok titkosságát, sértetlenségét, elérhetőségét (az ún. CIA triad által meghatározott tulajdonságokat), eredetiségét, az adatokhoz hozzáférők elszámoltathatóságát és ennek letagadhatatlanságát, valamint az adatkezelési és -biztonsági technikák megbízhatóságát. A sokkok érinthetik a pénzügyi vállalatok üzleti eredményét, szabályozói követelményeknek való megfelelését, az ügyfelek és befektetők bizalmát, piaci értékelését és forrásszerzési lehetőségeit, a vállalat reputációját, sajtómegjelenését és a márka értékelését, de közvetlenül kritikus pénzügyi funkciók ellátásának zavarát is. iii. R endszerszintű amplifikáció: előfordulhat, hogy a kiberincidens okozta sokk közvetlen egy rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmény, vagy az IT-infrastruktúra egy rendszerkritikus entitását vagy szolgáltató vállalatát éri, így az esemény önmagában

— 229 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

is rendszerszinten relevánsnak tekinthető. Ugyanakkor az incidens másodkörös hatásainak potenciális létrejöttével a pénzügyi vagy IT-rendszer egyéb résztvevői, csomópontjai vagy funkciói is érintetté válhatnak a sokk hatásában. A kiberincidens fertőzési hatásai terjedhetnek az operacionális, a reputációs és a pénzügyi kapcsolatokon keresztül. A fertőzés kialakulásának valószínűségét és mértékét a pénzügyi hálózat számos tulajdonsága befolyásolhatja: a pénzügyi intézmények közötti kapcsolatok sűrűsége, a problémássá vált tevékenység időkritikusságának mértéke, különböző hálózati csomópontokon az észlelés ideje, az intézmények felkészültsége a beavatkozásra, az általuk használt informatikai eszközök homogenitása, a rendszer koordinált válságkezelésének lehetősége, a támadás vagy hiba jelentkezése előtti állapot rekonstruálhatósága, illetve a rendszer komplexitásának a mértéke, amely a probléma feltárását is megnehezítheti. iv. Rendszerszintű hatás és kezelése: Amennyiben az incidens hatása eléri a rendszerkritikus mértéket, akkor a tényleges következmények megállapításához figyelembe kell venni, hogy a rendszer ellenállóképességét erősítik-e preventív felügyeleti eszközök és válságkezelési mechanizmusok. Ezen kockázat mérséklését támogató lehetséges eszközök között számba vehetők:68 • a kiberincidens rendszerszintű hatásainak modellezése • a kiber stressztesztelés, az etikus hacker gyakorlatok • a kockázatok nyomon követését elősegítő monitoring rendszer • a feltárt támadási lehetőségekről, sérülékenységekről információmegosztás a rendszer tagjai között, iparági szintű válságkezelési gyakorlatok és forgatókönyvek koordinált kialakítása • szakértő harmadik fél bevonása a kockázatértékelésbe

DTCC és Oliver Wyman (2018), BCBS (2018).

— 230 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

• az esetleges megállapodások a kritikus tevékenységek átvételéről piaci szereplők között • a biztonságos adattárház szolgáltatások igénybevétele • circuit breaker69 megszakítások bevezetésének ellenőrzése a fertőzés korlátozására • pénzügyi intézmények kiber ellenállóképességét erősítő technikák bevezetésének támogatása, például zerotrust architektúrák70 • makroprudenciális eszközök bevezetése a pénzügyi ellenállóképesség megerősítésére, amelyek a járulékos pénzügyi veszteségek kedvezőtlen hatásait mérsékelnék; • hatékony piaci és felügyeleti válságkezelési kommunikációs stratégia kidolgozása. A kiberincidensekkel szemben a jegybankoknak is védekeznie kell, ahogy erre a bangladesi, mexikói vagy az Anonymous által

A pénzügyi hálózatmegszakítók (az áramkörmegszakító biztonsági konstrukciók analógiája alapján elnevezve) egy-egy vállalat, pénzügyi eszköztípus kereskedésének vagy átfogóan kereskedési rendszerek működésének leállításával időt adnak, hogy a piaci tökéletlenségek (például az aktív kereskedelem miatt operatív feladatokkal túlterhelt kereskedők) a hatékony piaci árazást kevésbé torzítsák. Ehhez hasonlóan bizonyos kibertámadások is kompromittálhatják a pénzügyi piacok hatékony működését, például hamis információk terjesztése, illetéktelen hozzáférés, vagy az adatlopással elkövetett cyber insider trading. Vizsgálandó, hogy a kereskedelem leállítása egy kompromitált eszköz piacán vagy piaci szegmensben hozzájárulhat-e a negatív következmények elkerüléséhez.

A zero trust (nulla bizalmon alapuló) kiberbiztonsági paradigma (vagyis az informatikai munkafolyamatok, rendszerkialakítások és eljárások szervezését igazgató alapelvek rendszere) sem a felhasználók hálózati, sem az IT eszközök fizika pozíciója, sem az eszköz tulajdonosi viszonyai alapján nem menti fel a biztonsági eljárások alól az informatikai hálózathoz tartozó felhasználókat és eszközeiket, így például az alól, hogy az informatika rendszer folyamataihoz és más eszközeihez való hozzáférés során igazolják identitásukat. A zero trust architektúra bizonyos kritikus hálózati szegmensekre, például a data center-re, de a külső szolgáltatókkal való kapcsolatokra (például felhő-, web és egyéb IT szolgáltatókra is) kiterjedhet. Lásd részletesebben NIST (2020).

— 231 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

indított, többek között a US Fed-et, a görög és a ciprusi jegybankokat is célzó kibertámadások is felhívják a figyelmet. A DJBP bevezetésével támadás célpontjai lehetnek egyes kialakítások esetén az ügyfelek tranzakcióiról előállított központosított információk. Az adatbázisok feltörésével, illetéktelen hozzáférés esetén az ügyfelek adatai tömegesen hozzáférhetők lehetnek. A bizalom megőrzéséhez figyelemmel kell lenni a kialakítás során arra is, hogy az ügyfelek könnyen és hatékonyan megőrizhessék az ügyfélazonosítás biztonságát, védelemben érezzék DJBP-eszközeiket. Végül érdemes a rendszert úgy kialakítani, hogy egy esetleges sikeres támadás ellenére lehetséges legyen azt rövid időn belül helyreállítani az esetek lehető legnagyobb részében. Ez nemcsak IT oldali felkészülést, de a kiberbiztonságot egyre szélesebb körben erősítő szabályozási és felügyeleti elvárások megújítását is igényli. A DJBP bevezetése a jelenlegi intézményi és prudenciális jogi keretek újragondolását is igényli. Egyrészt a digitális jegybankpénz széles körű elterjedése és használata a jelenlegi, a bankok által végzett tradicionális pénzügyi szolgáltatásokra (betétgyűjtés, számlavezetés, hitelezés stb.) épülő jogi keretek megújítását is szükségessé teszi, figyelembe véve azok nemzetközi harmonizáltságának fenntartását. ITC (2019) alapján ezek körébe tartozik többek között a jegybankok pénzteremtési mandátuma, a digitális eszközök jogi-pénzügyi definíciója és kezelése, valamint az adatvédelmi és banktitokra vonatkozó előírások. Másrészt szükséges újragondolni azokat a specifikus szabályozói és felügyeleti kereteket, amelyek a bankrendszer biztonságos működése érdekében határoznak meg elvárásokat, és jelentősen befolyásolják a DJBP bevezetésének lehetőségeit. További komplexitást jelent és kihívásokat tartogat, hogy a DJBP kialakításai jelentősen eltérhetnek a különböző országokban. Ez a bankrendszer és a jegybankok alapvető működésére, feladataira vonatkozó szabályok kibővítését vagy akár átalakítását is indokolhatja, az országok közötti

— 232 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

együttműködés hiányában pedig a hatékony DJBP megvalósítása is kétséges. A fentiek közül a következőkben azokra a prudenciális előírásokra fókuszálunk, amelyek a 2008-as gazdasági válságot követően megerősítésre kerültek a bankszektor kockázatainak mérséklése érdekében. Ezek a DJBP bevezetése mellett átalakuló bankrendszeri működés miatt igényelhetnek újragondolást a DJBP előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében. 3.3. A prudenciális szabályozás átalakításának alapelvei A szabályozói keretrendszer kialakítása Kiff et al. (2020) gyűjtése alapján a következő kérdések mentén célszerű: •M ely jegybanki célokat fogja szolgálni a DJBP? • Milyen technikai és infrastrukturális keretek között működik majd a digitális jegybankpénz? • Mi a jelenlegi jogi, szabályozási környezet, milyen akadályok azonosíthatók ezen belül? •M ilyen belső szervezeti felépítésben kerül majd működtetésre a DJBP bevezetése és a rendszer üzemeltetése? A kockázatok megfelelő kiértékelése érdekében a jegybankok pilot projekteken keresztül tesztelhetik a digitális jegybankpénz bevezetésének hatásait, ezáltal azonosítva a potenciálisan felmerülő működési és rendszerkockázatokat. Ezt támogathatják a jegybankok által egyre szélesebb körben kialakított „sandbox”-ok, ahol a jegybankok és piaci szereplők valós ügyfelekkel közösen, meghatározott feltételek között, biztonságos módon tesztelhetik az új technológiákat és a szabályozói környezetet. Ennek megfelelően több országban (például Kínában és Svédországban) pilot jelleggel, korlátozások mellett kerültek eddig bevezetésre a nemzeti digitális jegybankpénzek.

— 233 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

3.4. A prudenciális szabályozás kihívásai A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében az MNB makro- és mikroprudenciális mandátumát követve szabályozás és felügyeleti eszközök útján mérsékeli a bankrendszer, a rendszerszinten fontos intézmények és pénzügyi infrastruktúrák működéséből fakadó kockázatokat, biztosítja a pénzügyi rendszer stabil működését.71 A DJBP esetleges bevezetése, annak kialakításától és technológiai sajátosságaitól függően a prudenciális eszköztár legtöbb elemére hatással lehet. A szabályozások érintettsége és esetleges újragondolásuk szükségessége nagyban függ a korábbiakban felvázolt, a DJBP bevezetéséhez kapcsolódó alapvető kérdésektől. Ezen belül is leginkább a digitális jegybankpénz bevezetésének célja határozza meg a bankszektorra és így a prudenciális és felügyeleti szabályozásra, eszközrendszerre vonatkozó hatást. 3.4.1. A készpénz-helyettesítő DJBP kialakítások Viszonylag mérsékelt rendszerkockázati hatásánál fogva a készpénz-helyettesítési céllal bevezetett DJBP esetében a bankszektor működése feltételezhetően kevésbé drasztikusan módosulna. A készpénz és a velük végzett tranzakciók csak kis részét teszik ki a bankszektor mérlegének és szolgáltatásainak (sőt sok esetben ez csak szükséges kiegészítő szolgáltatás, mely a készpénzszállítás és ATM-hálózat fenntartási költségei miatt nem is biztos, hogy jövedelmező). Így is felmerülnek azonban olyan új szempontok, amelyeket szabályozói és felügyeleti szempontból indokolt figyelembe venni:

•Ú j rendszerkritikus tevékenységek és intézmények jelenhetnek meg: A DJBP megjelenésével a korábban vázoltaknak megfelelően változhat a fizetési rendszerek felépítése, megjelenhetnek új szereplők és fizetési megoldások, akár rendszerszinten fontos szerepet betöltve. Míg a bankszektor tekintetében

71 A makroprudenciális szabályozói keretrendszer elméleti alapjait és a hazai gyakorlatot az MNB Makroprudenciális stratégiája foglalja össze: https:// www.mnb.hu/letoltes/stabilita-s-ma-stabilita-s-holnap-hun.pdf.

— 234 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

a rendszerszinten jelentős intézményekre speciális, megkülönböztetett figyelem hárul, az új nem banki szereplők tekintetében a korábbi szabályrendszer felülvizsgálata, kibővítése lehet indokolt. • Kibertámadások kockázata megnőhet: A digitális megoldások szélesebb körű elterjedése, az új, digitális szolgáltatásokra szakosodott szolgáltatók várható megjelenése nyomán és a DJBP-hez kapcsolódó jegybanki funkciók kapcsán a kiberkockázatok és az ezekből fakadó visszaélési, csalási próbálkozások növekedése is várható. A kibertámadásokra való felkészülés nemcsak közvetlenül a jegybankot érintő, hanem a pénzügyi rendszerben szereplő szolgáltatókra kiterjedő kihívás. Ennek megfelelően a jelenlegi kibervédelemre irányuló, nemzetközi szinten töredezett, nem harmonizált elvárásrendszer és felügyeleti megoldások megújítása vizsgálandó. Crisanto–Prenio (2017) javaslatai alapján ennek ki kell terjednie a banki belső szabályok és kiberkockázat-kezelési rendszerek kidolgozására, a banki alkalmazottak képzettségének javítására és a nemzetközi kooperáció erősítésére is. •A tömeges betétkivonások kockázatához hozzájárulhat: A készpénzhez képest könnyebben elérhető, kényelmesebb alternatívát jelentő digitális jegybankpénz a korábban leírtaknak megfelelően egyrészt növelheti a bankroham jellegű kockázatokat szektorszinten is. Másrészt a DJBP bevezetése során figyelemmel kell lenni arra, hogy ténylegesen csak a készpénz vagyonát cserélje le a lakosság, és ne áramoljanak tömegesen a betétben elhelyezett megtakarítások a DJBP felé. A betétkivonások növekedése ez esetben nem egy külső sokk miatt kialakuló bankrohamra vonatkozik, hanem általánosan a folyamat egyszerűsödése és hatékonyságbeli javulása gyorsíthatja fel a betétkivonást. A készpénz-helyettesítő DJBP esetében a váltás mérsékelt kockázatot jelent a pénzügyi rendszerre. Ez azonban a megfelelő megoldásokkal, például korlátozott átválthatósággal, limitált volumennel

— 235 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

vagy – elsősorban normál időkben és nem stressz alatt – a megfelelő árazással is ellenösztönözhető. • Változhatnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok: A DJBP megjelenésével – és későbbi elterjedésével – csökkenhetne a készpénzforgalom nagysága, valamint bizonyos DJBP-kialakítások megvalósulása hozzájárulna ahhoz, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni (AML/CFT) intézményrendszer hatékonyan akadályozza meg az általa célzott bűncselekményeket. Például az ezekre utaló indikációk megfelelő időben történő detektálása, a gyanús pénzmozgások nyomon követése is egyszerűbbé válhatna. Ugyanakkor a DJBP olyan kialakításokkal is megvalósulhat, amelyek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenység kapcsán újszerű kihívásokat vetnének fel (CPMI ,2018), például a nagy fokú anonimitást a megvalósítás megválasztásánál érdemes lehet kiegyensúlyozni a pénzmosás hatékony ellenőrzését is lehetővé tevő kialakítással. Ilyen kompromisszumot jelenthet például az ECB (2019, 2020) által felvázolt kialakítás, amelynek keretében a kisösszegű tranzakciók esetén a felhasználók kiléte és a tranzakciók története a jegybankok és a hitelintézetek számára sem elérhető, bár mindkét intézmény típus részt vesz a rendszer működtetésében, azonban a nagyösszegű tranzakciókat ellenőrizheti az AML feladatokat ellátó hatóság. 3.4.2. A betétgyűjtő és hitelnyújtó jegybank koncepcióját megvalósító DJBP kialakítások Jövedelmezőség és tőke A hitelintézeti jövedelmezőség és a tőkepozíció potenciális romlásának lehetséges következményei a kockázatvállalásra való ösztönzöttség és a szabályozás átalakulása. A DJBP bevezetése a drágább forrásszerzési lehetőségek és a bankok hitelpiaci szerepének esetleges visszaszorulása miatt csökkentheti a bankok jövedelmezőségét. Mivel a jövedelemtermelés a tőkegenerálás egyik lényeges módja, a tőkekövetelményeknek való megfelelés veszélybe kerülhet. Ráadásul a bankszektor jövedelmezőségét nemcsak

— 236 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

a digitális jegybankpénz felől érik komoly kihívások, hanem ezek egyéb tényezőknél fogva is állandó nyomásnak vannak kitéve. Itt gondolhatunk közvetlen a bankszektoron belüli versenyre, vagy a kívülről érkező versenynyomásra az árnyékbankok, a FinTech pénzügyi közvetítők, a digitális pénzek, a fizetési szolgáltatók és egyéb alternatív megtakarítási és befektetési formák népszerűségére a tartósan alacsony kamatkörnyezetben. Ebből adódóan a már most is megfigyelhető banki válaszstratégiák, tendenciák erősödhetnek tovább a DJBP bevezetését követően. Ez és a kockázatok változó rendszere a tőkekövetelmények kereteinek újragondolását és a felügyeleti munka felkészítését igényelheti. A csökkenő jövedelmezőség banki kockázatvállalási, piacszerkezeti és szabályozási következményeit az alábbiak foglalják össze: •M agasabb kockázati étvágy a bankszektorban: Elképzelhető, hogy a bankszektor nem tud, vagy jövedelemezőségi szempontok alapján nem akar alkalmazkodni a betétállomány és a tőkeakkumuláció csökkenéséhez. A befektetői elvárások, a növekvő tőkeáttétel és csökkenő jövedelmezőség a kockázatvállalás fokozásának ösztönzője lehet. Ennek következtében a szabályozói korlátokon belül fenntarthatja korábbi (hitelezési) tevékenységét, vagy akár növelheti is kockázatvállalását, miközben a tőke és likviditási pufferei csökkennek. A felügyeletnek fel kell készülnie a bankok szorosabb monitoringjára, illetve mind a kisebb mértékű jogszabálysértések, mind a nagyobb stresszesemények kezelésére. • Szabályozói arbitrázs: A kockázati étvágy növekedése eljuthat odáig, hogy a bank likviditási és tőkepufferei számára nem a belső kockázatértékelés, hanem a szabályozói előírások fogják jelenteni a szűk keresztmetszetet. Ekkor fokozódik a nyomás az olyan termékek fejlesztésére és értékesítésére, amelyek jogi szempontból még nem jelentenek nagyobb követelményeket, de nagyobb kockázatvállalással biztosítják az elvárt jövedelmezőséget. Mivel a szabályok meghatározásakor a jogalkotók a létező termékekre fókuszáltak, felmerül a szabályozói arbitrázs

— 237 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

új termékeken keresztül való felépülés. Ez a kockázat makroszinten a szabályozás rendszeres felülvizsgálatát, mikro szinten pedig az egyes termékek banki besorolásának ellenőrzését fogja igényelni. • Kevésbé szabályozott intézmények: A szolgáltató megpróbálhatja tevékenységeit a kevésbé szigorúan szabályozott pénzügyi közvetítőkön keresztül bonyolítani (árnyékbankrendszer/ shadow banking jelenség). A jelenlegi kereskedelmi banki tevékenység egyre nagyobb része csúszhat át egyéb pénzügyi intézmények körébe, ahol nemcsak kevesebb jogkörrel rendelkezik ma a felügyelet, hanem az egyszerűbb adatszolgáltatás miatt a folyamatokra sem lesz akkora rálátása. Azonban egy versenyképes DJBP megjelenése akár mérsékelheti is a fizetési forgalomra specializálódott új szereplők, pl. FinTech cégek piaci térnyerését. • A kereskedelmi banki funkciók távolodhatnak egymástól: A számlaforgalom, betétgyűjtés és hitelezés lehet, hogy elkülönült intézmények szolgáltatása lesz a jövőben a DJBP széles körű elterjedése esetén. A jelenlegi felügyeleti munkát hazánkban segíti, hogy a bankok nagy többsége kereskedelmi bank, azaz mindhárom tevékenységet végzi, ugyanazok a szabályozások vonatkoznak rá (OBA-hatály, tőke és likviditási követelmények stb.). Amennyiben ezek szétválnak72 és az egyes szakosodó intézmények saját megoldással lesznek kénytelenek teljesíteni a rájuk vonatkozó jogszabályokat, az egyes pénzügyi termékeket és üzleti modelleket külön-külön kell megítélni. Ez felügyeleti oldalról is kihívást jelent, de a befektető vagy az ügyfél is

A tényleges kiválás vagy tevékenységi engedélyvisszaadás nem valószínű, de elképzelhető, hogy egyes bankok kiszorulnak részpiacokról, és csak a saját prémium ügyfeleik teljes körű kiszolgálása miatt tartanak meg termékeket. Inkább olyan módon valósulhat meg a szektorszintű távolodás, hogy új szereplők fókuszált szolgáltatásukkal abban az adott piaci szegmensben szignifikáns részesedést érnek el.

— 238 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

újfajta kockázatokkal szembesülhet, ami befektető- és fogyasztóvédelmi szempontokat is felvet. • Szűkülnek a banki modellezési lehetőségek: A már említettek alapján szűkülhet a rendelkezésre álló adatok köre, ami megnehezíti a banki modellezést a kockázatkezelés és a tőkemegfelelés, valamint egyéb compliance területeken is. Ez a hitelbírálatra, de az értékvesztés-képzés és a tőkekövetelmény pontosságára is hátrányosan hathat. A túlzott kockázatvállalással járó hitelezés hatásainak mérséklését célzó eszözök megerősíthetik a tőkepozíciót. Amennyiben a kedvezőtlen jövedelmi hatások realizálódnak, és az érintett bankok hitelezési tevékenységük kockázatának növelésével reagálnak erre, akkor felmerülhet a hitelkockázatok mérséklését célzó eszközök, többek között a tőkepozíciót megerősítő és a kockázatvállalási ösztönzőket feltételezhetően mérséklő tőkepufferek kiigazítása ennek megfelelően. A DJBP más, közvetlen hitelnyújtást megvalósító modelljei esetén a jegybank közvetlenebb kontrollal rendelkezik a hitelkiáramlás felett. Ezek a kialakítások a megfelelő kockázatfelmérési és -kezelési mechanizmusok kiépítése esetén mérsékelhetik a túlzott hitelezésből eredő kockázatokat. Ezzel együtt azonban a tőkeszabályok a kereskedelmi bankok által közvetített jegybanki hitelek miatt, míg az adósságfék szabályok (a felvehető hitelösszegeket a jövedelemre vagy a fedezetre tekintetettel korlátozó előírások) például a jegybankok által alkalmazott, a bankokétól eltérő kockázatkezelési rendszerekre vagy a jegybanki hitelezésben vélhetően preferált jelzálogjog nélküli hitelnyújtásra tekintettel szorulhatnak újragondolásra. Finanszírozási szerkezet A banki forrásszerkezet finanszírozási kockázatainak változását jelentősen alakíthatják a betétek helyébe lépő források. A kereskedelmi bankok finanszírozási lehetőségeit tekintve elsősorban a látra szóló betét kap egy új versenytársat a DJBP bevezetésével, a készpénz, az értékpapírok, a befektetési jegyek, a digitális

— 239 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

pénzek és egyéb pénzhelyettesítők mellé. Ha egy vonzó DJBP-eszközt sikerül kialakítani, akkor a bankszektornak reagálnia kell a stabil, olcsó, fedezetlen finanszírozási források kínálatának szűkülésére. Amennyiben a források pótlása megtörténik, az új kockázatokat eredményezhet, az új befektetők kockázattudatossága fedezetet vagy felárat igényelhet. A bank által választott vagy a piacon kialakuló technikai megoldástól függően finanszírozási kockázat jelentkezhet, ami a kapcsolódó szabályok jelentőségét növelheti. Egy legalábbis elméleti megoldás lehetne a piaci finanszírozás kínáltának szűkülésére, ha a jegybank visszaosztaná a hozzá kerülő megtakarításokat a kereskedelmi bankoknak. A refinanszírozás igénybevétele és a finanszírozási szerkezet átalakulása azonban nagyban függ attól, hogy a jegybank milyen lejáraton, árazással, fedezeti követelményekkel és célhoz kötöttséggel biztosít forrást a bankok számára, illetve ezen feltételek mennyire bizonyulnak időtállónak. Azaz a bankok szabályozási/ üzleti modell kockázatot is futhatnak a jegybanki hitelfeltételek tekintetében. A bankok számára az ügyfélbetétek gyűjtése a mérleg-szempontok mellett más információs és üzleti típusú előnyökkel is jár, amelyek rendelkezésre állása így szintén szűkülhet. Az ügyfelek számos pénzforgalmi szolgáltatást is igénybe vesznek, így a díj- és jutalékbevétel is jelentős. Lehetőséget biztosít az egyéb termékekre vonatkozó célzott megkereséseknek is: a megtakarítások például első körben a folyószámlán jelentkeznek. Továbbá információs bázist biztosít pl. hitelbírálatnál a jövedelem rendszerességének megítéléséhez, hitelkapcsolatnál az ügyfél jövedelmének (ingatlan biztosítási díjának) monitorozásához. A betétgyűjtés visszaszorulásának lehetséges problémás, szabályozói és felügyeleti figyelmet igénylő következményei között felmerülhet: •F élreértékesítés (miss-selling): Amennyiben a bankszektor versenybe kíván szállni a jegybanki betétgyűjtéssel, akkor ennek egyik megvalósulása lehet az egyéb szolgáltatások nyújtása. Ez azért is lehet preferált választás a bankok részéről, mert

— 240 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

ha a jegybank csak korlátozott szolgáltatásokat nyújtana, így más területeken megmarad a bankok versenyelőnye. Ilyen lehet a hitelkártya, de a hitelező jegybank koncepciójának megvalósulása esetén is lehetséges a devizaszámla-vezetés és befektetési szolgáltatás nyújtása. A termékfejlesztés, az ügyféligények jobb kiszolgálása alapvetően pozitív hozadéka lehet a DJBP bevezetésének, de növekedhet a nyomás, hogy a bankok olyan szolgáltatások igénybevételét is ráerőltessék az ügyfelekre, amelyekre azoknak nincs szükségük. •Ü gynökön keresztüli értékesítés: Ha a bankok elvesztik a számlavezetési kapcsolattal az ügyfeleiket is, akkor nehezebb lesz az egyéb termékek értékesítése, sőt a betéti termékek értékesítésére is nagyobb igény lesz. Emiatt a bankok rákényszerülhetnek, hogy potenciális új ügyfeleket keressenek meg, ez az ügynöki megbízások terjedésével járhat, ami a közvetített volumenhez képest nagyobb figyelmet igényel a felügyelet részéről. •K ötvénykibocsátások és értékpapírosítások potenciális elterjedése: Maga az értékpapír-kibocsátás a hazai piacon egy jelenleg kevéssé kihasznált lehetőség a forrásszerzésre. Az értékpapírosítás a hitelkockázat transzferét is megvalósítja, azaz banki szempontból a tőkekövetelményt is csökkenti, így a hitelezésnek ezt a korlátját is oldja. Az értékpapír-kibocsátás jelenleg drága forrásbevonásnak számít a kamatok és a fix költségek szempontjából is, de ha a jegybanki betéti számlák okozta forráshiány miatt amúgy is betétikamat-növelésre kényszerülnek a bankok, akkor csökkenhet a költséghátrány. Az első kibocsátások után gyorsan elterjedhet ez a forrásbevonási forma, hiszen a kibocsátási dokumentációkat másodszorra könnyebb összeállítani, a befektetők is megismerik és beárazzák az értékpapírokat, a szélesebb befektetői kör a papírok másodlagos forgalmára (likviditására) is jótékony hatással lehet. A piac fejlődése során a kisebb sorozatok/kibocsátók is megjelenhetnek. A folyamat az értékpapírosítás addicionális kockázatai miatt szintén nagyobb mértékű felügyeleti ellenőrzést igényel.

— 241 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

A likviditási és finanszírozási kockázatokat kezelő szabályozások a potenciálisan átalakuló finanszírozási szerkezetek kezelése végett átalakításra szorulhatnak. A jelenlegi szabályozások (LCR, NSFR stb.) egy sokkhelyzetben is elegendő likviditás fenntartását és stabil finanszírozást várnak el a bankoktól. Bár ezek a jelenlegi, jelentős mértékben betéti finanszírozásra és banki hitelezésre támaszkodó működési modellben hatásos és szükséges kockázatcsökkentő lépések, a DJBP bevezetésének lehetőségeit a korábban bemutatottaknak megfelelően jelentősen szűkíthetik. Ezért egy széles körű digitális jegybankpénz megvalósítása ezeknek a szabályozásoknak az újragondolását is igényli. Felmerül például az egyes tételek stabilitására vonatkozó súlyoknak újraértékelése vagy akár az eddig használt indikátorok leváltása az új banki modellre szabott megoldásokkal. A banki stressztesztek és a kapcsolódó szabályozás (pl. LCR) abból a szempontból is átgondolandó, hogy akár a készpénz-helyettesítő motívum, akár az ezen túlmutató betéttartási motívum lenne a domináns, a normál üzletmenetre gyakorolt kis hatás miatt a tapasztalati idősorok viszonylag kevesebb tájékoztatást nyújtanak a stresszhelyzetben látható viselkedés modellezéséhez. Egyéb szabályozási területek •A túlzott koncentráció korlátozását szolgáló eszközök: A DJBP széles körű elterjedése és a banki ügyfélbetétek jelentős mértékű kiváltása, valamint a hitelezési funkciók jegybank általi átvétele esetén csökkenhet a diverzifikáció a pénzügyi szolgáltatások terén, és a jegybanknál koncentrálódhatnak a jelenleg az intézmények között eloszló kockázatok is. Közvetett, a bankrendszer közvetítésével bővülő jegybanki hitelezés esetén a jegybanki eszközök között jelenhet meg a bankrendszer koncentráltságától függően egy számottevő hitelkockázattal bíró nagykockázati kitettség. A közvetlen és közvetett hitelezés szimultán megvalósítása az előbbi koncentrációt csökkentheti, azonban a kereskedelmi bankok kiszorulhatnak bizonyos piaci szegmensekből, amelyeket a jegybank vagy a tőkepiacok látnak el finanszírozással. A közvetlen jegybanki hitelezés esetén ez a szolgáltatás — 242 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

színvonalának fenntartása mellett működési oldalon kihívások elé állíthatja a jegybankokat, ami jelentős felkészülést és a jegybanki apparátus és technológiai háttér nagymértékű bővítését igényli. A közvetlen jegybanki hitelezési megjelenésével a jegybank saját működésének transzparens szabályozását is ki kell alakítani és biztosítani. A működés és szabályozás szempontjából szükséges egy jól definiált és elhatárolt megoldás kialakítása a tevékenység jegybanki ellenőrzésére vonatkozóan. • A rendszerszinten jelentős szolgáltatók kockázatainak tompítását szolgáló eszközök: A korábban bemutatottaknak megfelelően a DJBP a pénzforgalom működtetésével járó operatív feladatokat és a kapcsolódó szolgáltatásnyújtó és fejlesztői szerepköröket is új struktúrák szerint oszthatja el a jegybank és a piaci szereplők között, amivel új, kritikus szereplők is megjelenhetnek. A rendszerszinten kiemelt jelentőségű szereplőkre és kritikus funkciókra vonatkozóan a prudenciális szabályrendszer a bankszektorban már többféle eszközt alkalmaz (pl. makroprudenciális tőkepufferek, szigorúbb felügyelet és a szanálási keretrendszer útján). Ennek a rendszernek a kiterjesztése lehet szükséges az új szereplők tekintetében, illetve az intézményfókuszú keretek tevékenységfókuszú átalakításának lehetősége is felmerül. •F ogyasztóvédelmi kihívások: A fogyasztóvédelmi feladatokat szintén nagymértékben befolyásolja a DJBP bevezetésében és működtetésében vállalt jegybanki szerepkör. Egy közvetlen jegybanki számlavezetéssel működő DJBP-modell esetén például szükséges lehet a vonatkozó pénzügyi fogyasztóvédelmi, panaszkezelési rendelkezéseknek történő megfelelés a jegybank esetében is. Egy közvetett DJBP-kialakítás vagy egy hibrid modell esetében pedig az egyes fogyasztói károkért való felelősség, a fogyasztók tulajdonában lévő DJBP eszközök védelmének kérdésköre merülhetne fel. Fogyasztóvédelmi nézőpontból szükséges mérlegelni azon szociálpolitikai szempontot is, hogy egyes, a DJBP használatában akadályozott fogyasztói rétegek

— 243 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

ne kerüljenek kiszorításra a pénzügyi közvetítőrendszer, illetve az egyéb piaci szereplők által nyújtott szolgáltatások igénybevételéből. Így felmerülhet a DJBP offline üzemmódban történő használatának lehetősége az internetlefedettség lehetséges problémái miatt. A kiberbiztonsággal, csalásokkal, visszaélésekkel kapcsolatos működési kockázatok fogyasztóvédelmi kockázatokat is keletkeztethetnek – például fogyasztói bizalom megrendülése, fogyasztók anyagi károsodása, fogyasztók személyes adatainak eltulajdonítása –, ezért fogyasztóvédelmi szempontból is kiemelten fontos a DJBP-rendszer biztonságos, megbízható működtetése. • Egyéb megfontolások: Az egyéb, nem prudenciális, de a banki működésre kiható elvárások kapcsán is felmerülhet a jogfejlesztés szükségessége. A DJBP bevezetésének egyik kulcskérdése például az adatok védelmének megoldása, különösen, ha a jegybankon és a bankszektoron kívüli szereplők is ellátnak kapcsolódó feladatokat. A bizalom megtartása a bankrendszer felé kiemelten fontos pénzügyi stabilitási cél, így az adatkezelésre vonatkozó szigorú, az új, digitális alapokon nyugvó megoldásokhoz mérten felállított követelményrendszer megteremtése is szükséges lesz. Hayashi etal (2019) és Nabilou (2019) is felhívja rá a figyelmet, hogy a felsorolt tulajdonságok és annak következményei miatt egy szélesebb körű DJBP-keretrendszer bevezetése esetén indokolt részletesen megvizsgálni a jogszabályok és a felügyeleti tevékenység módosításának szükségességét is. Amennyiben a jegybank kizárólag vagy nagyrészt saját intézményén belül kívánja működtetni a DJBP-t, úgy az érdekkonfliktusokhoz vezethet a szabályozásnak való megfelelés ellenőrzése során. A prudenciális keretrendszer újragondolása jelentős költségekkel jár, melyet figyelembe kell venni egy esetleges bevezetés során (Wierts és Boven, 2020). Ezen túl fontos kiemelni, hogy a felmerülő kérdések és potenciális változtatási irányok jelentős része nemzetközi szabályozói elvárásokat is érintenek, tekintettel arra is, hogy az elmúlt

— 244 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

években a szabályozói harmonizáció kiemelt elvárásként került megfogalmazásra mind globálisan (pl. a BIS-en keresztül), mind pedig az EU-ban. Ezért, valamint a potenciális határon átnyúló hatások kezelése miatt fontos a szabályozói irányok nemzetközi kooperációban való áttekintése és az új, harmonizált szabályozói keretrendszer alapjainak közös lefektetése.

4. K onklúzió Elemzésünkben áttekintettük a DJBP lehetséges bevezetésének pénzügyi stabilitási vonatkozásait a jegybank és a bankrendszer mérlegének változásán keresztül egy olyan általános megközelítésben, amelyben a DJBP technikai működésével, kialakításával kapcsolatban érdemi megszorítást nem tettünk. Továbbá megvizsgáltuk, milyen egyéb, működési és rendszerkockázatok jelenthetnek veszélyt a pénzügyi stabilitásra, majd a szabályozási keretrendszer DJBP kapcsán felmerülő újragondolásának főbb alapelveit és területeit vizsgáltuk. A készpénzt helyettesítő DJBP esetében megállapítottuk, hogy bevezetése esetén klasszikus pénzügyi stabilitási kockázatok sem a finanszírozás, sem pedig a jövedelmezőség oldaláról nem merülnének fel. A betétgyűjtő és/vagy hitelező jegybanki funkció mellett fellépő készpénzkiszorító hatás pénzügyi stabilitási szempontból semlegesnek tekinthető. A betétgyűjtő jegybank esetében már számos pénzügyi stabilitási kockázatot azonosítottunk. Ezek egy része a kiáramló betétek finanszírozásával összefüggő kockázat, úgymint a nagykereskedelmi (pénzügyi vállalatoktól származó) források megújítási kockázata, az említett forrásbevonással összefüggő nagyobb lejárati és devizaszerkezeti eltérés, valamint a rövid külső adósság növekedése. A másik jelentős kockázat a jövedelmezőség csökkenéséhez kapcsolódik, amely részben a finanszírozási költségek emelkedéséből, részben pedig a pénzforgalmi szolgáltatások kieső

— 245 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

díjbevételeiből származhat. Mindezen tényezők hatására tehát a bankrendszer profitabilitása csökken, ami a hitelezési tevékenységét a magasabb hozamú, kockázatosabb ügyletek irányába terelheti. Ugyanakkor a csökkenő marzsok és a betétekért folytatott harc a bankok közötti verseny élénkülését is eredményezheti, amely egy kevésbé versengő bankrendszerben pozitív fejleményként értékelhető. Azonban a DJBP iránti kereslet növekedésével egy ponton túl a bankrendszerből kiáramló betétek már a bankrendszeri likviditás csökkenését okozzák, amely a bankrendszer sokkellenálló képességét csökkenti. Ezen a ponton a jegybanki eszköztár átalakítása is szükségessé válik, a jegybanknak ugyanis a bankrendszer hosszú távú finanszírozására kell berendezkednie. Ha viszont a DJBP népszerűsége még tovább nő, akkor a folytatódó betétkiáramlás a bankrendszer mérlegének összehúzódásához vezet, ami a hitelezés visszaesését és végső soron a gazdasági növekedés lassulását eredményezi. A hitelező jegybank esetében a pénzügyi stabilitási kockázatok elsősorban a csökkenő jövedelmezőség oldaláról jelentkeznek, amelyek a betétgyűjtő jegybank esetéhez hasonlóan a bankrendszer kockázatosabb hitelezési tevékenységben jelenhetnek meg. Meglátásunk szerint DJBP hitelezési célú bevezetése inkább egy szűkebb hitelszegmens esetében lehet észszerű és megvalósítható alternatíva, amely valamilyen jól körülhatárolható piaci kudarc kezelését célozza. A DJBP bevezetése magával hozhat azonban olyan egyéb kockázatokat is, amelyek a digitális jegybankpénzzel együtt járó új szolgáltatások, infrastruktúrák és intézményrendszer kialakulásából erednek. A bankrohamok lehetőségének felerősödése mellett az új, rendszerszinten jelentős intézmények és infrastruktúrák megjelenése, valamint a kiberkockázatok növekedése okoz kihívást a jegybankoknak. Az új keretek a szabályozások és a felügyeleti eszköztár területén is megújulást tesznek szükségessé. Ez jelenti a jegybanki mandátumok és a pénzügyi rendszer működését meghatározó — 246 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

jogszabályok (pl. digitális pénzek kezelése, távoli ügyintézési, pénzmosási és adatvédelmi szabályozás) felülvizsgálatát és a prudenciális előírások, valamint a felügyeleti monitoring és elvárásrendszer újragondolását is. Utóbbiak kapcsán a hitelezés, a likviditás és a tőkemegfelelés területén meglévő szabályozások és elvárások új feltételekhez igazítása mellett az új kockázatok, például a kiberkockázatok kezelését támogató keretrendszer felállítása is szükséges. Annak érdekében, hogy a DJBP potenciális bevezetése sikeres legyen, olyan tervezési szempontok kialakítására kell törekedni, amelyek mellett a felmerülő stabilitási kockázatok kezelhető mértékűek maradnak, és nem haladják meg a DJBP használatának előnyeit. Ilyen konstrukció kialakítására a fenti elemzési keretben, mind a betétgyűjtő, mind a hitelező jegybanki szerepkör esetében látunk mozgásteret.

Felhasznált irodalom Bank of England (2020): Central Bank Digital Currency Opportunities, Challenges and Design, Discussion Paper, 2020 March Barrdear, John és Michael Kumhof (2016): The macroeconomics of central bank issued digital currencies, Bank of England Working Paper No. 605 BCBS (2018): Cyber-resilience: Range of practices, Bank for International Settlements, 2018.Bindseil, Ulrich (2020), Tiered CBDC and the financial system, ECB Working Paper No. 2351, January 2020 Brown, Martin, Benjamin Guin és Stefan Morkoetter (2013): Deposit Withdrawals from Distressed Commercial Banks: The Importance of Switching Costs, Working Papers on Finance Vol. 1319, University of St. Gallen, School of Finance, revised Dec 2017 Brown, Martin, Benjamin Guin és Stefan Morkoetter (2020): Deposit withdrawals from distressed banks: Client relationships matter, Journal of Financial StabilityVol. 46 100707, 2020 Brunnermeier, Markus Konrad és DirkNiepelt (2019): On the Equivalence of Private and Public Money, CESifoWorkingPaper No. 7741, October 2019 Calomiris, Charles és Gary Gorton (1991): The Origins of Banking Panics: Models, Facts, and Bank Regulation, National Bureau of Economic Research, Inc, pp 109-174

— 247 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai Cœuré, Benoít (2018): The future of central bank money. Speechatthe International Center for Monetary and Banking Studies, Geneva, 14 May 2018 CodrutaBoar, Henry Holden és AmberWadsworth (2020): Impending arrival – a sequel to the survey on central bank digital currency, BIS Papers, No.107, January 2020 CPMI (2018), Central bank digital currencies, Committee on Payments and Market Infrastructures Markets Committee, March 2018. Crisanto, Juan Carlos és JermyPrenio (2017): Regulatory approaches to enhance banks’ cyber-securityframeworks, FSIInsights, No. 2, August 2017 DTCC és Oliver Wyman (2018): Large-Scale Cyber Attacks on the Financial System: A caseforbettercoordinatedresponse and recoverystrategies. A White PapertotheIndustry. Letöltve: https://www.oliverwyman.com/content/dam/oliverwyman/v2/publications/2018/march/Large-Scale-Cyber-Attacks-DTCC-2018.pdf ECB (2019): Exploring anonymity in central bank digital currencies, ECB In Focus, Issue no. 4, December 2019. ECB (2020): Report on a digital euro, ECB, October 2020.ESRB (2020a), Systemiccyberrisk, European SystemicRiskBoard, February 2020 ESRB (2020b): The making of a cybercrash: a conceptualmodelforsystemicrisk in thefinancial sector, European Systemic Risk Board Occasional Paper Series, No. 16, May 2020 Fernández-Villaverde, Jesus, Daniel Sanches, Linda Schilling és Harald Uhlig (2020): Central Bank Digital Currency: Central Banking For All?,NBER Working Paper No. 26753, June 2020 FSB (2020): Cyber Lexicon, Financial StabilityBoard, 12 November 2018.,https://www. fsb.org/wp-content/uploads/P121118-1.pdf Hayashi, Kenji, HiroyukiTakano, MakotoChiba és Yasuhiro Takamoto (2019): Summary of the Report of the Study Group on Legal Issues regarding Central Bank Digital Currency, Bank of JapanResearch LAB No.19-E-3, December 24, 2019. Juks, Reimo (2018): When a central bank digital currency meets private money: effects of an e-kronaonbanks, Sveriges Riks Bank, EconomicReview 2018:3 Kiff, John, Jihad Alwazir, Sonja Davidovic, Aquiles Farias, Ashraf Khan, Tanai Khiaonarong, Majid Malaika, Hunter K Monroe, Nobu Sugimoto, Hervé Tourpe, Peter Zhou (2020): A Survey of Research on Retail Central Bank Digital Currency, IMF Working Paper WP/20/104, June 2020 Levine, Ross (1997): Financial development and economic growth: Views and agenda, Journal of Economic Literature,35(2), 688–726 Mancini-Griffoli, Tommaso, Maria Soledad Martinez, Peria, ItaiAgur, Anil Ari, John Kiff, Adina Popescu and CelineRochon (2018): Casting Lighton Central Bank Digital Currency, IMF Discussion Note, SDN/18/08, November 2018 Nabiliou, Hossein (2019): How to regulate bitcoin? Decentralized regulation for a decentralized cryptocurrency, International Journal of Law and InformationTechnology, Volume 27, Issue 3, Autumn 2019, Pages 266–291, September 2019

— 248 —

VII. A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai NIST (2020): Zero Trust Architecture. National Institute of Standards and Technology, NIST Special Publication 800-207. Letöltve: https://doi.org/10.6028/NIST.SP.800-207 Ousméne, Jacques Mandeng (2020): Foreign exchange trading with instant settlement in central bank money, Technology and Financial Seminar, Swiss National Bank, June 2020 Panetta, Fabio (2018): 21st century cash: Central banking, technological innovation and digital currencies. SUERF Policy Note Issue No 40, August 2018 Schoors, Koen, Maria Semenova és Andrey Zubanov, (2019): Deposit or discipline during crisis: Flight to familiarity or trust in local authorities? Journal of Financial Stability, Elsevier, vol. 43(C), pages 25-39 Wierts, Peter és Harro Boven (2020): Central Bank Digital Currency Objectives, Preconditions and Design Choices. Netherlands Central Bank Occasional Studies Vol. 20-01, Draft April 2020

— 249 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai Kajdi László – Varga Lóránt Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy pénzforgalmi szempontból milyen célok és jövőbeli fejlődési szcenáriók esetében lehet elméletileg indokolt a digitális jegybankpénz (DJBP) bevezetése; másrészt áttekintjük, hogy a magyar lakossági-vállalati pénzforgalom jelenlegi helyzetében ezek közül mely célok lehetnek relevánsak számukra is; harmadrész bemutatjuk, hogy amennyiben bevezetésre kerülne a DJBP, akkor a különböző lehetséges működési modellek milyen hatásokkal járhatnak a pénzforgalmi piacon. A jelenleg folyó nemzetközi DJBP-kutatások és projektek esetében szinte kivétel nélkül megfogalmazásra került valamilyen pénzforgalmi cél, ezek azonban nagyon szerteágazóak: kötődhetnek a készpénzhasználat visszaszorításához vagy éppen az általánosan elérhető jegybankpénz pénzforgalmi szerepének megőrzéséhez, a pénzügyi bevonás fokozásához, az elektronikus pénzforgalom fejlettségének és biztonságának növeléséhez, a pénzforgalmi szolgáltatások díjainak csökkentéséhez, vagy éppen a FinTech és BigTech szereplők jelentette kihívások kezeléséhez. Bár a hazai pénzforgalom jellemzői alapján a fenti célok közül elméletileg akár többnek is lehetne relevanciája Magyarországon, jelenleg úgy tűnik, hogy ezek más eszközökkel, például a már rendelkezésre álló elektronikus fizetési megoldások és piaci pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésével gyorsabban vagy hatékonyabban elérhetőek lehetnek. Ez a helyzet azonban a jövőben bármikor megváltozhat. Amennyiben például megtorpanna az elektronikus fizetések arányának növekedése, vagy a BigTech szereplők nem kontrollálható módon jelentősebb részt szakítanának ki a hazai pénzforgalomból, esetleg nem terjedne megfelelő ütemben a lakossági elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások csomagalapú, tranzakciós díjaktól mentes — 250 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

árazása, akkor többek között a DJBP bevezetésének lehetőségét is fontolóra kell venni, mint a kialakult helyzet kezelésére bevethető megoldást. Bármilyen okból is kerülne bevezetésre a DJBP, a kiválasztott működési modellnek mindenképpen jelentős következményei lennének a pénzforgalmi piacra. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a jegybank milyen pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását és milyen mértékben kívánja átvenni a piaci szereplőktől, illetve hogy ennek milyen várható hatása lesz a bevezetés költségeire, a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vagy a fizetési megoldások jövőbeli innovációjára.

1. Bevezetés A fizetési rendszerek és a pénzforgalom hatékony és megbízható működésének biztosítása az alapvető jegybanki feladatok közé tartozik. Már jelenleg is többféle pénz forog a gazdaságban, készpénz, kereskedelmi bankok számláin nyilvántartott pénz, elektronikus pénz vagy egyéb digitális pénzeszközök73 formájában. Az ezekkel végrehajtott fizetési műveletek mind részei a pénzforgalomnak, aminek a gyors, költséghatékony és megbízható működése kiemelkedő jelentőséggel bír a gazdaság teljesítőképessége és versenyképessége szempontjából. A kritikus pénzügyi infrastruktúrák, így a jegybanki és elszámolóházi rendszerek működtetése, felvigyázása és felügyelete mellett ezért a jegybankok a világ szinte minden országában aktívan részt vesznek a pénzforgalmi folyamatok és fejlesztések kezdeményezésében, koordinálásában és szabályozásában. Amellett, hogy ez támogathatja a hatékonyabb monetáris transzmissziót és a pénzügyi stabilitás fenntartását, további előnyöket is hordoz magában: erősítheti a piaci versenyt és az innovációt, továbbá a transzparensebb folyamatok miatt az elektronikus pénzforgalom növekvő aránya az adóelkerülést is csökkentheti. Szintén lényeges szempont, hogy amint azt számos tanulmány (Danish

Mint például a kriptovaluták vagy virtuális pénzek különböző fajtái.

— 251 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

Payment Council 2018, Schmiedel et al. 2012, Turján et al. 2011) bizonyítja, az elektronikus fizetési módok széles körű használata a készpénzhez képest alacsonyabb társadalmi költségekkel jár. A 2008-as gazdasági világválság számos új jelenséget hozott el a pénzforgalomban is, így például a Bitcoinhoz hasonló digitális pénzeszközök megjelenését, amelyek azonban éppen a pénzfunkciók korlátozott betöltése miatt a fizetési piacon csak mérsékelt hatással jártak. Sokkal lényegesebb volt azonban a FinTech és BigTech74 cégek megjelenése, amelyeknek fő piacra lépési területét éppen a fizetési megoldások jelentették. Mindez több okra volt visszavezethető, így a növekvő fogyasztói igényekre az innovatív fizetési megoldások irányába, a BigTech cégek adatalapú üzleti modelljére, ami által a – lehetőleg egyre gyakoribb – fizetési tranzakciók nem csupán önmagukban monetizálhatók, de lehetővé teszik az ügyfelek még pontosabb megismerését, és a pénzforgalmi piac kudarcaira és sajátosságaira mint a hálózati hatások és méretgazdaságosság, ami nehezíti a piacra lépést, ezáltal a versenyt. Az elmúlt években a jegybankok és a szabályozó hatóságok mindezen változásokra aktívan reagáltak. Szabályozói oldalon a verseny erősítését célozta az európai75 (és az azt egy évvel megelőző hazai) bankközi jutalékszabályozás, a SEPA végdátumrendelet76 és az új európai pénzforgalmi irányelv (PSD2).77 Közülük

A szakirodalom jellemzően a BigTech vagy a Tech Giant kifejezéssel utal az olyan kiemelkedően nagyszámú ügyfélkapcsolattal rendelkező globális technológiai vállalatokra, mint például a Facebook, az Amazon, az Apple, a Google vagy az Alibaba.

Az Európai Parlament és a Tanács 2015/751 Rendelete (2015. április 29.) a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól

Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU Rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról

Az Európai Parlament és a Tanács 2015/2366 Irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

— 252 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

a legnagyobb jövőbeni hatás a PSD2-től várható, ami az új nem banki, FinTech típusú pénzforgalmi szolgáltatók szabályozott körülmények közötti piacra lépését támogatja. Lényeges volt továbbá, hogy a szabályozás mellett jelentős infrastruktúra fejlesztésre is sor került, elsősorban az azonnali fizetések területén: a már üzemelő európai TIPS rendszer,78 a tervezett egyesült államokbeli új infrastruktúra79 és ezeken kívül a világ számos országában már működő vagy bevezetés alatt álló azonnali fizetési rendszer mellett kiemelendő a magyar azonnali fizetési modell, mivel nemzetközileg elsőként szabályozással tette kötelezővé a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy alapszolgáltatásként kínálják az azonnali fizetéseket. 1. ábra: Működő és bevezetés vagy tervezés alatt álló azonnali fizetési rendszerek a világban 2020-ban

Működő rendszerek Tervezés és bevezetés alatti rendszerek

Forrás: FIS 2021, MNB gyűjtés

https://www.ecb.europa.eu/paym/target/tips/html/index.en.html

https://fasterpaymentstaskforce.org/

— 253 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

A felsorolt jelentős változások tehát azt mutatják, hogy a jegybankok számára világszerte kiemelt prioritást jelent a pénzforgalom fejlesztése. A közelmúltban ennek a folyamatnak két további tényező adott újabb lökést. A Facebook által életre hívott Diem (korábbi nevén Libra) projekt célja globális szinten fizetési szolgáltatások nyújtása, ami – figyelembe véve a cég kiemelkedő, több milliárdos ügyfélbázisát – jelentős kihívást jelent a hagyományos pénzforgalmi piac szereplőinek és a jegybankoknak egyaránt. Másrészt a 2020-ban megjelent koronavírus, és az ezzel kapcsolatban hozott korlátozó intézkedések előtérbe helyezték a készpénzmentes, lehetőleg távoli, személyes jelenlétet nem igénylő fizetési megoldásokat. Mindezek miatt több országban is megkezdődtek, illetve előrehaladott állapotban vannak a digitális jegybankpénz (DJBP) alkalmazásának lehetőségeit vizsgáló jegybanki projektek, kutatások, és ahogy azt a BIS (2020a) is kiemeli, jelenlegi fázisukban jellemzően pénzforgalmi célok motiválják ezeket a vizsgálatokat. A technológiai fejlődés révén lehetővé vált ugyanis, hogy a jegybankok akár minden állampolgár vagy vállalat számára saját számlát vezessenek. Azaz míg korábban a készpénz fizikai formáját elsősorban az elérhető technológiai szint határozta meg, ezen korlátok megszűnésével jogosan merülhet fel a kérdés, hogy származik-e össztársadalmi szinten előny abból, ha a jegybankkal szembeni követelés digitális formában is elérhetővé válik a felhasználók széles köre számára. A pénzügyi rendszer résztvevői, így főleg a kereskedelmi bankok számára a digitális formájú jegybankpénz már régóta elérhető, azonban egy széles körben bevezetett DJBP azt jelentené, hogy a lakosság és a vállalatok számára a pénz egy új formája jelenne meg. Ezzel a jegybankok pénzforgalmi mandátuma is automatikusan bővülne, új kihívásokat hozva ezen a területen, hiszen ettől kezdve a DJBP-vel végrehajtott fizetési műveletek is a pénzforgalom részévé válnának, tehát a jegybankoknak biztosítani kell ezek hatékonyságát és megbízhatóságát is.

— 254 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

Elmondható továbbá, hogy a jelenlegi DJBP-kutatásokat egyrészt jellemzően pénzforgalmi célok motiválják a központi bankok oldalán. Másrészt lehetséges az is, hogy középtávon más – például monetáris politikai célok – kerülnek előtérbe, mivel a DJBP-vel a jegybank közvetlen hatást gyakorolhat nem csupán a pénzügyi szektorra, de a további gazdasági szereplőkre, így a fogyasztókra és a nem pénzügyi vállalkozásokra is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a nem kifejezetten pénzforgalmi célú bevezetés esetén is komoly hatások lehetnek a pénzforgalmi piac működésére és a pénzügyi infrastruktúrákra, így ezeket a szempontokat bármilyen mögöttes cél esetén vizsgálni kell. Tanulmányunkban tehát a pénzforgalmi hatásokat kívánjuk bemutatni, elsődlegesen a magyar helyzetre fókuszálva. Arra keressük a választ, hogy van-e olyan pénzforgalmi cél, ami indokolja jelen helyzetben a DJBP bevezetését, valamint, ha – bármilyen célból – bevezetésre kerülne, akkor pénzforgalmi szempontból mi lenne ennek az optimális módja. A tanulmány keretében kizárólag az ún. „retail” DJBP-vel foglalkozunk, azaz azzal az esettel, amikor a jegybankpénz a vállalatok és/vagy a fogyasztók részére is elérhetővé válik. Nem foglalkozunk tehát az ún. „wholesale” típusú DJBP-vel, ami a pénzügyi rendszer szereplői számára elérhető formáját jelenti a jegybankpénznek, mivel ez már jelenleg is széles körben ezen szereplők rendelkezésére áll, így inkább technológiai, pénzügyi infrastrukturális fejlesztési, semmint közpolitikai kérdést jelent. A tanulmány szerkezete a következő: a második fejezetben áttekintjük, hogy milyen pénzforgalmi célok indokolhatják a DJBP bevezetését, majd a következő részben ezeket a célokat a jelenlegi magyar helyzet fényében értékeljük. A negyedik fejezetben a DJBP bevezetésének a pénzforgalmi szolgáltatások piacára gyakorolt lehetséges hatásait mutatjuk be, míg az utolsó fejezetben összefoglaljuk a főbb következtetéseket.

— 255 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

2. Lehetséges forgatókönyvek, amelyek esetében a DJBP bevezetése iránti igény pénzforgalmi célok elérése érdekében fogalmazódhat meg A DJBP bevezetésével a jegybank közvetlenül avatkozhat be a pénzügyi szektor és a gazdaság működésébe, aminek természetszerűleg szerteágazó hatásai vannak. Emiatt számos cél indokolhatja a DJBP alkalmazását, ezekben ugyanakkor közös, hogy gyakorlatilag mindegyiknek van pénzforgalmi vetülete: vagy eleve a pénzforgalmi piacon azonosított valamilyen probléma, piaci kudarc kezelését célozza, vagy ugyan más céllal kerül bevezetésre, de a fizetési funkciót ezekben az esetekben is biztosítani kell. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy hogyan támogathatja a DJBP az egyes, pénzforgalmi motivációjú közpolitikai célok elérését. Ehhez forgatókönyveket határoztunk meg a pénzforgalmi piac jövőbeli fejlődésére vonatkozóan, és azt vizsgáltuk, hogy ezen feltételek esetleges megvalósulása esetén jelentkező problémák kezelésére hogyan alkalmazható a DJBP. 1. A készpénzhasználat nem csökken, emiatt a kapcsolódó társadalmi költségek is magasak maradnak. Korábban számos jegybanki tanulmány (Danish Payment Council 2018, Schmiedel et al. 2012, Turján et al. 2011) jutott arra a következtetésre, hogy társadalmi szinten az elektronikus fizetési módok nagyobb arányú használatával jelentős mértékű költség lenne megspórolható. A készpénz gyártása, szállítása, őrzése, a személyes jelenlétet is igénylő készpénzes tranzakciók időigénye ugyanis sokkal nagyobb, mint a jellemzően csak informatikai infrastruktúrát igénylő elektronikus fizetési módoknál. Célszerű tehát a pénzforgalmat az utóbbi irányába terelni, aminek egyik eszköze lehet a DJBP bevezetése is mint a meglévő elektronikus fizetési módok melletti újabb készpénzmentes alternatíva.

— 256 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

2. A készpénz dominálta pénzforgalom miatt jelentős az adóelkerülés és a pénzmosási kockázatok mértéke. Az elektronikus fizetési módok egyik előnye a készpénzzel szemben, hogy sokkal könnyebben nyomon követhetők a tranzakciók, ami a hatóságok számára megkönnyíti a fennálló jogszabályok betartatását. Így egyrészt a jelenlegi készpénzforgalom (egy részének) átterelésével az elektronikus DJBP-re, lehetőség van a szürkegazdaság visszaszorítására, ezáltal a költségvetési bevételek növelésére. Szintén kedvezőbb a DJBP a fizikai készpénzhez képest a terrorizmusfinanszírozás és pénzmosás elleni küzdelem szempontjából is. Ugyanakkor mindezek az előnyök természetesen csak abban az esetben érvényesíthetők, ha a DJBP nem anonim formában áll a felhasználók rendelkezésére. 3. A készpénz elfogadása visszaszorul, a legtöbb helyen csak a piaci pénzforgalmi szolgáltatók elektronikus fizetési megoldásait lehet használni. Az előző pontokban bemutatott folyamatokkal ellentétes tendenciákat feltételez, de az egyik leginkább előrehaladott állapotban lévő svéd modell esetében az ország speciális pénzforgalmi helyzete indokolta a DJBP esetleges bevezetésének vizsgálatát. Az elmúlt években – nem kis részben az azonnali fizetés széles körű elterjedésének köszönhetően – a készpénzhasználat rendkívüli mértékben visszaszorult, 2018ban a tranzakciók körülbelül 15 százalékát bonyolították le ilyen módon (Sveriges Riksbank, 2019). Mindez több fontos következménnyel is jár. Egyrészt egyre több kereskedő utasítja vissza a készpénzes fizetés lehetőségét, elsősorban az ahhoz kapcsolódó jelentős erőforrásigény miatt, így a fogyasztók rá vannak utalva az elektronikus fizetési módokra. Ez utóbbiakat azonban csak piaci szereplők biztosítják, általuk megszabott díjak mellett. Ez pedig azzal jár, hogy ha valaki nem képes a piaci szolgáltatók díjait kifizetni, vagy a piaci szolgáltatók valamilyen okból nem hajlandóak szolgáltatni neki, akkor gyakorlatilag kiszorul a gazdaságból, és mindennapi életvitele is ellehetetlenülhet. Érdemes megjegyezni, hogy miközben Svédországban és néhány más európai országban

— 257 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

a kereskedőknek megvan a jogi lehetőségük a készpénzes fizetés visszautasítására, több országban erre nincs módjuk, mert sok helyen törvény vagy akár az alkotmány rögzíti a készpénz kötelező elfogadását. Még ha el is fogadják az adott személy környezetében a készpénzt, azt jellemzően csak a piaci szolgáltatók által üzemeltetett automatákból és fiókoknál veheti fel, amelyek száma gazdasági megfontolások miatt egyre csökken. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a svéd jegybank fontosnak látta megkezdeni annak vizsgálatát, hogy hogyan lehetséges továbbra is biztosítani mindenki számára a fizetés lehetőségét még abban az esetben is, ha piaci szolgáltatókkal nem akar vagy nem tud szerződni az illető. 4. Jelentős számú fogyasztó továbbra sem rendelkezik bankszámlával (azaz alacsony a pénzügyi bevonódás, a „financialinclusion” mértéke), így nem tudnak elektronikus fizetési módokat sem használni. A már a fentiekben is említett szempontok miatt szinte minden országban prioritást élvez az elektronikus fizetési módok használatának bővítése, melynek előfeltétele, hogy a lehető legtöbben rendelkezzenek fizetési számlával, amelyről tranzakciókat indíthatnak, illetve fogadhatnak. Ez a pénzügyi bevonódás erősítése, vagy ahogy sokszor fogalmaznak, a bankkapcsolatok számának növelése. Bár vannak olyan országok (például az Egyesült Királyság), ahol jellemzően ingyenesen lehet igénybe venni az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokat, így a számlavezetést vagy az átutalások indítását, azonban számos helyen, így Magyarországon is, ezekért jelentős díjakat kell fizetni (Kajdi et al., 2019). Ezt természetesen nem mindenki tudja megengedni magának, többek között az ehhez hasonló problémákat kívánja kezelni az európai Fizetési számla irányelv (PAD) alapszámla koncepciója is. A pénzügyi bevonódást gátolhatja továbbá, jellemzően a fejletlenebb országokban, ha nem elég kiterjedt a piaci alapú pénzügyi intézményrendszer, például ha sokaknak nincs elérhető közelségben bankfiók, ahol a bankkapcsolat létrejöttét biztosító számlanyitás megtörténhet. A DJBP esetében elméletileg

— 258 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

arra adódik lehetőség, hogy ne a pénzforgalmi szolgáltatóktól várja, vagy ne őket kötelezze a szabályozó az alapvető fizetési szolgáltatások mérsékelt díjak mellett vagy ingyenesen történő széles körű nyújtására, hanem a jegybank közvetlenül avatkozzon be, a piaci szereplőket kihagyva. 5. A piaci szereplők nem fejlesztenek széles körben használható elektronikus fizetési megoldásokat, illetve nem biztosítják azokat kedvező, mindenki számára elérhető áron. A fentebb bemutatottak alapján a készpénzmentes fizetési megoldásoknak számos előnye van össztársadalmi szinten. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a hiányzó infrastruktúra (itt a pénzügyekhez kötődő infrastruktúra-elemek, mint például a kereskedői elektronikus fizetést lehetővé tevő terminálok mellett olyan szempontok is szóba jöhetnek, mint az internetlefedettség) vagy a fizetőképes kereslet hiánya, esetleg piaci kudarcok (például magas piacra lépési korlátok) miatt a pénzforgalmi szolgáltatók maguktól nem fejlesztenek ilyen megoldásokat. Ez többek között fejlődő vagy olyan kis országokban képzelhető el, ahol az egyébként a mérethatékonyságra épülő pénzforgalomban a piaci szereplők a csekély számú ügyfélben nem látnak megfelelő üzleti potenciált. Például az uruguayi e-Peso projekt célja is elsősorban a hatékonyabb fizetési rendszer és szélesebb körű hozzáférés biztosítása volt az elektronikus fizetési szolgáltatásokhoz (Barontini-Holden, 2019). A fejlett elektronikus fizetési megoldásokkal rendelkező Dániában ugyanakkor nem lát a jegybank pénzforgalmi oldalon előrelépési lehetőséget a DJBP-ben (Danmarks Nationalbank, 2017). Ugyanakkor lehetséges az, hogy ugyan elérhetőek elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások a piaci szereplők részéről is, ám ezeket olyan díjak mellett kínálják, ami a felhasználók jelentős része számára nem teszi lehetővé vagy racionálissá azok igénybevételét. Ebben az esetben a DJBP-vel kínált alapszintű fizetési szolgáltatások támogathatják a verseny erősítését és azt, hogy a felhasználók széles rétege számára elérhető legyen elektronikus fizetési mód.

— 259 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

6. A pénzforgalom biztonsága csökken, nagymértékben nő a visszaélések száma, valamint a kritikus pénzügyi infrastruktúrák működési kockázatai. A BIS felmérése alapján ezt a szempontot ítélte a legfontosabbnak a válaszadó jegybankok legtöbbje (Barontini-Holden, 2019), azonban ez a cél többféleképpen is felmerülhet. Egyrészt előfordulhatnak olyan visszaéléstípusok, trendek a piaci szolgáltatások esetében, amik azt indokolják, hogy a jegybank egy a piaci megoldásokénál biztonságosabb alternatívát nyújtson, így erősítve az elektronikus fizetési módokba vetett bizalmat. Másrészt elképzelhető olyan cél is a DJBP bevezetésével, hogy egy, a jelenlegi pénzügyi infrastruktúráktól független új infrastruktúra kiépítésével az adott ország kritikus rendszereinek ellenállóképességét erősítsük, azaz a működési vagy a kiberkockázatokat csökkentsük. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a hagyományos banki rendszerek és fizetési megoldások bármilyen okból történő leállása esetén a DJBP révén továbbra is biztosítani lehessen az elektronikus pénzforgalmat, így fenn lehessen tartani a gazdaság működését. Mindez kiegészíthető még azzal, ha a DJBP-vel lehetőség van legalább bizonyos értékhatárig, de offline módon is lebonyolítani tranzakciókat, hiszen – amellett, hogy ez támogatja a távoli, rosszabb internet-lefedettségű területeken az elektronikus fizetéseket – lehetővé teszi a pénzforgalom további működését abban az esetben is, ha az elektromos hálózat és az internet-szolgáltatás válik működésképtelenné. 7. A BigTech szereplők és az általuk kínált fizetési megoldások (például stablecoinok) a pénzforgalmi piac jelentős részét átveszik. Az úgynevezett BigTech szereplők egyre nagyobb mértékben jelennek meg a pénzforgalmi piacon is, mivel adatalapú üzleti modelljükbe jól beilleszthető az, ha képesek monitorozni az ügyfelek tranzakcióit is. • Az egyik példa erre a kínai piac lehet, ahol a két legfontosabb nem banki szolgáltató, az Alipay és a Tencent/WeChat gyakorlatilag átvette a kínai kereskedelmi bankoktól a lakossági pénzforgalmi üzletágat (Kajdi, 2017). Ez nem csupán monetáris

— 260 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

politikai és pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz magában a lakosságtól származó banki likviditás egy részének átcsatornázásán keresztül, de működési kockázatokat is jelent. A nagymértékű piaci koncentráció ugyanis azt is magában hordozza, hogy bármelyik piaci szolgáltató leállása esetén a lakossági elektronikus pénzforgalom jelentős része is elérhetetlenné válik. Emellett versenyszempontból is kedvezőtlen a duopol piaci helyzet, és a zárt, egymással nem átjárható piaci megoldások, amik nem teszik lehetővé, hogy más szolgáltatók újabb innovatív fizetési megoldásokkal lépjenek piacra. A készpénzhasználat visszaszorításának és az elektronikus fizetési módok elterjesztésének fő célja mellett ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kínai jegybank 2014-ben megalapította a dedikáltan digitális pénzeket kutató intézetét (China Banking News, 2018). Az itt folyó fejlesztések eredményeként 2020-ban elindult egy pilot program Kínában is, a tesztelés négy körzetre (Shenzhen, Suzhou, Xiong’an, Chengdu) terjed majd ki, és külföldi vállalatok (pl. McDonald’s, Starbucks) is részt vesznek benne elfogadóként, míg a DJBP-ügyfelek felé történő közvetítésébe a négy legnagyobb állami kereskedelmi bank kerül bevonásra (Central Banking, 2020; Finextra, 2020; Payments Cards and Mobile, 2020). • A másik kiemelendő fejlemény ezen a téren a Facebook Diem (korábbi nevén Libra) projektjének elindulása. A 2019-ben publikált első „whitepaper” (Libra, 2019) után egy évvel jelent meg a második, módosított verzió (Libra, 2020). A projekt bejelentésére számos országban jelezték a szabályozók és jegybankárok, hogy alaposan meg kell vizsgálni a tervezett paramétereket, mivel komoly hatásai lehetnek a monetáris politika hatásosságára és a pénzügyi stabilitásra is. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a Diem projekt keretében – legalábbis névlegesen – az alapvető cél az elektronikus fizetési szolgáltatások nyújtása azok számára is, akiknek ez jelenleg nem elérhető. Lényeges tehát, hogy a Facebook – követve a kínai BigTech cégek stratégiáját – a pénzforgalmon keresztül kíván további felhasználókat szerezni, illetve

— 261 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

a meglévőkről az adatok körét bővíteni. Mindezek miatt több országban is arra jutottak, hogy a Diem jelentette fenyegetést a pénzügyi szektorra többek között egy olyan DJBP bevezetésével lehet kezelni, ami biztosítaná azt, hogy azok, akik nem érik el a banki pénzforgalmi szolgáltatásokat, vagy nem szeretnék azokat igénybe venni, inkább a jegybanki megoldást válasszák.80 8. Az állami ki- és befizetések területén korlátozottan elérhetők a korszerű és kényelmes elektronikus fizetési megoldások. Elképzelhető olyan helyzet is, amikor a DJBP bevezetése némileg korlátozottabb célt szolgál, és csupán az állami ki- és befizetések esetén kínál alternatívát a készpénznek. Megoldható tehát az adó, díj, jutalék, bírság jellegű befizetések lebonyolítása egy új infrastruktúrán, például abban az esetben, ha a piaci szereplők nem fejlesztenek ezen a téren. De korlátozni lehet a DJBP-t akár az állami kifizetésekre is, azaz például a segélyek, támogatások közvetlen kifizetésére. Mivel a segélyek elsősorban a rosszabb anyagi helyzetben élőket érintik, akik a piaci szolgáltatók számára nem feltétlenül jelentenek üzleti lehetőséget, így ez a cél összekapcsolható a pénzügyi bevonódás erősítésével. 9. A határon átnyúló elektronikus fizetések forgalmát visszavetik a drága és lassú megoldások. A határon átnyúló átutalások jellemzően továbbra is rendkívül összetettek, levelezőbankok láncán keresztül kerülnek lebonyolításra, emiatt jellemzően lassúak és költségesek. Az egyes országok DJBP-rendszereinek összekötése támogathatja azt, hogy ezek a folyamatok lényegesen egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban történjenek meg. Az Európai Központi Bank (EKB) már az eddigiekben is számos olyan infrastrukturális és szabályozási lépést tett a hagyományos, kereskedelmi banki pénzen alapuló fizetési módok terén, amellyel el kívánják törölni, de legalábbis csökkenteni a belföldi és a határon átnyúló fizetések közötti különbségeket. A CPMI (2020) pedig a határon

Lásd Christine Lagarde EKB-elnök témába vágó beszédét: https://www.ecb. europa.eu/press/key/date/2020/html/ecb.sp200910~31e6ae9835.en.html

— 262 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

átnyúló pénzforgalom javítására 19 fejlesztési pontot határozott meg, melyek egyike a DJBP. Ennél még szélesebb körű kezdeményezést jelentettek be 2020-ban az angol, japán, kanadai, svájci és a svéd jegybankok, valamint az EKB, és a Bank for International Settlements (BIS) között (BIS, 2020b). Az EKB ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a nem eurót használó országok állampolgárainak hozzáférését korlátozni kell egy esetleges digitális euró bevezetésénél, mivel egyébként növelheti az árfolyam-ingadozások kockázatát (ECB, 2020b). Meg kell említeni továbbá, hogy amennyiben a DJBP elsődlegesen nem pénzforgalmi célú, akkor is szinte biztosan komoly pénzforgalmi vetülete van a bevezetésnek. Például bármilyen (fogyasztói vagy vállalati) jegybanki hitelezés fejlesztést jelent a pénzügyi infrastruktúrában, de akár a pénzforgalmi szolgáltatások piacán is, ha a hitelek DJBP-ben történő felhasználhatóságát is biztosítani kell. Hasonlóan, egy főleg monetáris politikai célú, „helikopterpénz” jellegű DJBP esetében is biztosítani kell a kiutalt pénzek felhasználhatóságát, és vizsgálni kell a pénzforgalmi piacra gyakorolt hatásokat is.

3. A hazai helyzet áttekintése a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetséges céljai tükrében Ebben a részben azt tekintjük át, hogy a 2. fejezetben bemutatott lehetséges jövőbeli forgatókönyvek, illetve a DJBP bevezetésének az egyes forgatókönyvek esetében megfogalmazható pénzforgalmi céljai mennyire lehetnek relevánsak Magyarországon. E tekintetben egyrészt azt kell megvizsgálni, hogy az egyes forgatókönyvekben bemutatott problémák közül a jövőben melyek merülhetnek fel reálisan hazánkban. Másrészt figyelembe kell venni azt is, hogy számos egyedi tényező befolyásolja, hogy

— 263 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

egy-egy pénzforgalmi problémára adható elméleti megoldások közül a gyakorlatban melyik működik majd valójában. 1. Az elektronikus fizetések jelentősebb mértékű elterjedésének ösztönzése. Az elektronikus fizetési módok esetében a fix jellegű, azaz az infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó költségek dominálnak, amit a tranzakciószám növelésével lehet „elporlasztani”, azaz az egységköltséget csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a DJBP-vel akkor lehetne számottevő társadalmi költségcsökkentést elérni, ha a tranzakciók a készpénzforgalomból, nem pedig a már jelenleg is elektronizált forgalomból terelődnek át, valamint, ha kellően nagyszámú tranzakció kerül lebonyolításra a DJBP-infrastruktúrán. Mindez természetesen függhet a DJBP működési modelljétől is (lásd 4. fejezet), mivel nem feltétlenül szükséges teljesen új infrastruktúra kiépítése. Ennek a célnak az értékelésénél azt kell tehát megvizsgálni, hogy a DJBP-nek van-e olyan tulajdonsága, funkciója, ami a jelenlegi elektronikus fizetési módokkal nem tölthető be. Magyarországon elmondható, hogy az érintéses kártyás fizetések széles körű használata és az MNB vezetésével 2020. március 2-án elindult azonnali fizetési rendszer révén gyakorlatilag már minden elképzelhető fizetési helyzetben alkalmazhatók piaci alapú elektronikus fizetési megoldások (MNB 2020). Ha ezek az eddig jellemző ütemben fejlődnek tovább, akkor érdemben magasabb minőségű elektronikus fizetési szolgáltatásokat valószínűleg a DJBP bevezetésével sem tudnánk elérni, tehát ebből a szempontból a DJBP bevezetése önmagában nem növelné jelentősen az elektronikus fizetések elterjedését. Felmerülhet még, hogy egy kifejezetten a készpénz alternatívájaként meghatározott, anonim DJBP ennek ellenére sikeres lehet-e a cél szempontjából. Valóban nem lehet kizárni, hogy vannak olyanok, akik elsősorban az anonimitás hiánya miatt tartózkodnak a jelenlegi elektronikus fizetési módok használatától, de egy anonim DJBP már számukra is valós alternatívát jelenthetne a készpénzzel szemben. Ugyanakkor ezt a hatást gyengíti, hogy a fizetési módokra vonatkozó fogyasztói attitűdök jellemzően összetett hatások eredményeként alakulnak ki, és az elektronikus fizetések használatát elutasító — 264 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

hozzáállásban az anonimitás hiánya mellett nagyon gyakran szerepet játszanak olyan egyéb tényezők, mint a digitális készségek és tudatosság hiánya, illetve a digitális megoldásokkal szembeni bizalmatlanság. Ezeket a hátráltató tényezőket pedig a DJBP sem fogja kezeli. 2. Az adóelkerülés és a pénzmosási kockázatok csökkentésének támogatása. Hasonlóan az előző ponthoz, a DJBP bevezetésével elérhető előnyök ennél a célnál is akkor lesznek számottevőek, ha a készpénzforgalom jelentős hányadát sikerül átterelni. Ez elképzelhető akár a készpénzhasználatot korlátozó további szabályozási lépésekkel, ugyanakkor itt is szükséges azt megjegyezni, hogy jelenleg nem látszanak azok a funkciók, amit kizárólag a DJBP-vel lehetséges megvalósítani és a jelenlegi elektronikus fizetési megoldásokkal nem. Ráadásul ez a cél az előző ponttal ellentétben éppen egy nem anonim DJBP bevezetését igényelné. 3. Az általánosan hozzáférhető jegybankpénz szerepének megőrzése a lakossági pénzforgalomban. Ahogy a fentiekben bemutattuk, ez a cél képezi a svéd jegybank projektjének alapját, mivel a készpénzhasználat a tranzakciók körülbelül 15 százalékára esett vissza az országban. A magyar adatok esetében azonban éppen fordított arányok láthatók: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendkívül részletes, több mint 4 milliárd rekordot tartalmazó online pénztárgép (OPG) adatbázisa alapján 2019-ben a tranzakciók közel 82 százaléka volt készpénzes (MNB 2020), és hasonló arányokat mutatott az MNB korábbi lakossági fizetési szokásokat vizsgáló adatfelvétele is (Ilyés–Varga, 2015). Bár az OPG adatok alapján az elmúlt években folyamatos volt a csökkenés a készpénzhasználat terén, és 2020 első félévében a koronavírus-járvány miatt életbe lépett lezárások és átalakuló fogyasztói szokások miatt a csökkenés üteme fokozódott, a jelenlegi pályát figyelembe véve is alacsony annak a valószínűsége, hogy a következő évtizedben a svédországihoz hasonló készpénzes arány alakuljon ki a hazai pénzforgalomban.

— 265 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

4. A pénzügyi bevonás fokozása. Az MNB korábbi reprezentatív lakossági felmérése (Ilyés–Varga, 2015) alapján nem látható általános probléma a lakosság számla-, illetve bankkártya lefedettségénél, az már 80 százalék körüli értéket ért el a legutóbbi adatfelvétel idején is. Ez a Világbank 2017-es elemzése alapján ugyan még nem éri el a legfejlettebb gazdaságok 90 százalék fölötti átlagos értékét, de globális összehasonlításban is magas aránynak számít (World Bank Group, 2017). Ugyanakkor azonosíthatóak olyan csoportok, például segélyben részesülők, munkanélküliek, nyugdíjasok, akik esetében lényegesen alacsonyabb a bankkapcsolati arány. Ezek egyúttal olyan csoportok, akikben a piaci szereplők általában nem látnak számottevő üzleti lehetőséget rosszabb anyagi helyzetük miatt, így nem is várható piaci alapú változás ezen a téren. A probléma kezelésénél tehát azt érdemes megvizsgálni, hogy a DJBP a legalkalmasabb, leghatékonyabb eszköz, vagy érdemesebb más eszközöket (például szabályozással előírni a pénzforgalmi szolgáltatóknak az ingyenes szociális számla biztosítását) alkalmazni. Erre hívja fel a figyelmet többek között az IMF tanulmánya (Mancini–Griffoli et al., 2018) is. 5. Az elektronikus pénzforgalom biztonságának növelése. A hazai pénzforgalom és pénzügyi infrastruktúrák működése rendkívül biztonságos (MNB, 2020). Ez nemzetközi összehasonlításban is igaz, 2018-ban a jelenleg legelterjedtebb lakossági elektronikus fizetési mód, a kártyás fizetés esetében a visszaélések aránya a teljes forgalomhoz viszonyítva Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb az Európai Unió országai közül (ECB, 2020a). Mindezek alapján tehát nem látható olyan probléma ezen a területen, amely azonnali beavatkozást igényelne, és amely kizárólag a DJBP bevezetésével lenne megoldható. Addicionális előnyöket az offline tranzakciók bevezetése hordozhat magában a hazai pénzügyi infrastruktúra ellenállóképessége szempontjából, azonban a visszaélések terén ez akár éppen ellenkező irányú hatást is kiválthatna. 6. Olcsó és innovatív elektronikus fizetési megoldások elérhetőségének biztosítása. Magyarországon az elmúlt években a kártyás

— 266 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

fizetések rendre 20–25 százalékos éves növekedési ütemet mutattak, és ezen belül az érintéses tranzakciók jelentik a forgalom túlnyomó részét. Emellett 2020. március 2-án elindult az azonnali fizetési rendszer, amire a piaci szereplők megkezdték a különböző innovatív fizetési megoldások (online és fizikai elfogadás, QR-kódok kezelése, mobilalkalmazások stb.) fejlesztését. A piaci fejlesztések intenzitása terén tehát nem látszik lényegi probléma. Az MNB által is régóta kommunikált probléma ugyanakkor az átutalások tranzakcióalapú árazása, amely visszavetheti az azonnali fizetések elterjedését. Korábbi elemzésünk szerint ugyanis a lakossági elektronikus fizetési szolgáltatások igénybevételének jövedelemarányos havi díjterhe Magyarországon az egyik legmagasabb az európai országok közül (Kajdi, etal-, 2019). Mindezek alapján felmerülhet a DJBP bevezetése akár az AFR infrastruktúrán lebonyolítva, akár az azonnali fizetéshez hasonló ügyfélélményt kínálva, amelynek keretében a felhasználók a jelenlegi piaci, tranzakcióalapú árazásnál kedvezőbb feltételekkel vehetnék igénybe az alapszintű fizetési szolgáltatásokat. Ennek kapcsán is érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy van-e olyan egyéb mód, amivel ez a cél hatékonyabban elérhető. Különösen fontos ez abból a szempontból, hogy ha pusztán árazási szempontok szerint kerülne elindításra egy DJBP-szolgáltatás, akkor a piaci szereplők arra elméletileg rugalmasan, átalakított árazással reagálhatnak. Ezzel ugyan elérnénk a kívánt célt, azonban várhatóan jelentős költségekkel, hiszen egy DJBP-rendszer kiépítésének és elindításának nagyon magas az erőforrásigénye. Ráadásul, ha a piaci szereplők áralkalmazkodása miatt a DJBP igénybevétele végül alacsony lenne, akkor a méretgazdaságossági összefüggések miatt éppen a DJBP-szolgáltatás kedvező díjazását lenne nehéz fenntartani hosszabb távon. Azt azonban mindenképpen elmondhatjuk, hogy elemzéseink szerint a lakossági átutalások nemzetközi összehasonlításban is nagyon drága árazása olyan piaci kudarcot jelez Magyarországon, amit mindenképpen kezelni kell, és ennek egyik lehetséges eszközeként a DJBP bevezetését is számba kell venni.

— 267 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

7. A BigTech szereplők jelentette kihívások kezelése. A BigTech szereplők már jelen vannak a hazai pénzforgalmi piacon (pl. Apple Pay, Google Pay, Alipay), az igazán jelentős hatást azonban a Diemhez hasonló projektek megvalósulása válthatná ki, amikor rövid idő alatt az ügyfelek jelentős részének elérhetővé válna egy egyébként is gyakran használt szolgáltatás fizetési funkciója is, így a hazai bankrendszer lakossági és vállalati pénzforgalma és likviditása átcsatornázódna más, nem banki szolgáltatók rendszereibe. Ezzel kapcsolatban egyrészt érdemes tovább vizsgálni, hogy mi a Diem (vagy más egyéb BigTech fizetési megoldások) tényleges piacra lépésének valószínűsége, illetve ez milyen peremfeltételek mellett és időtávon valósulhat meg. Emellett szintén szükséges annak további vizsgálata, hogy melyek azok az okok, amelyek miatt a felhasználók az új megoldás használata mellett dönthetnek, és ez kezelhető-e a DJBP bevezetésével. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a DJBP létrehozása az új BigTech fizetési megoldások alternatívájaként önmagában nem feltétlenül elegendő, látni kell azt is, hogy miért választhatják a jelenlegi piaci szolgáltatások helyett ezeket az új megoldásokat a felhasználók, és ezen a téren a DJBP hogyan tud versenyképesebb lenni. Termékfejlesztés, ügyfélélmény és -kapcsolatok terén ugyanis a piaci szereplőknek már jóval nagyobb tapasztalata van a jegybankokhoz képest, így egyelőre még megválaszolandó kérdés, hogy a DJBP milyen feltételek mellett tud sikeresen versenyezni a BigTech megoldásokkal. 8. Az állami pénzforgalom elektronizálásának és korszerűsítésének támogatása. Az állam felé irányuló befizetések DJBP-re történő átcsatornázása a gyakorlatban azt jelentené, hogy az MNB átveszi a Magyar Államkincstár (MÁK) központi szerepét az állami pénzforgalomban, és számlát vezet a MÁK-nak (már jelenleg is, a MÁK devizaforgalmának lebonyolítására), a kincstári intézményeknek, önkormányzatoknak, a NAV-nak és egyéb állami szerveknek. Ezzel kapcsolatban fontos látni, hogy a MÁK fogadó oldalon már csatlakozott a hazai azonnali fizetési rendszerhez, és jelenleg is zajlik az új kincstári számlavezető rendszer fejlesztése, így nem látható, hogy milyen hatékonyságnövekedést, — 268 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

szolgáltatási színvonalemelkedést lehetne elérni ezzel. Elképzelhető továbbá az állami kifizetések, így a segélyek, támogatások DJBP alapokon történő közvetlen nyújtása is. Mindez, ahogy azt már a pénzügyi bevonódás vizsgálatánál bemutattuk, megfontolandó lehet, azonban elérhető más módon is, például támogatás nyújtásával a pénzforgalmi szolgáltatóknak minden rászorulóknak biztosított számla után. Megemlítendő az is, hogy a szociálisan hátrányosabb helyzetben lévőknek nyújtott DJBP-szolgáltatások esetén intenzív kommunikációs, edukációs feladatokkal is számolni kell annak érdekében, hogy a digitálisan képzetlenebbek esetében az elektronizálás ne az ellenkező hatást, a pénzügyi kizárást érje el. 9. Olcsó és gyors, határon átnyúló elektronikus fizetések biztosítása. 2019-ben a határon átnyúló átutalások az összes átutalási tranzakció mindössze 1 százalékát tették ki (MNB, 2020b). Emellett az EKBTIPS rendszerén keresztül a jövőben az euró alapú fizetések mellett elméletileg az egyéb európai devizákban (akár a forintban) denominált határon átnyúló fizetések lebonyolítására is mód nyílik, aminek segítségével az Európán belüli határon átnyúló fizetéseknél ki lehetne iktatni a lassú és drága levelezőbanki modellt. Számos FinTech, nem banki pénzforgalmi szolgáltató – például a PayPal, a Revolut és a Transferwise – pedig már most is kínál olyan megoldásokat, amelyekkel akár másodpercek alatt és a banki átutalások díjainak töredéke mellett lehet pénzt küldeni más országba. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország esetében nem látszik az, hogy a határon átnyúló tranzakciók lebonyolításakor felmerülő problémák a DJBP bevezetését indokolnák. Fontos ugyanakkor, hogy ha bármilyen egyéb cél miatt bevezetésre kerülne a DJBP Magyarországon, akkor vizsgálni kell azt is, hogy szükségessé válhat-e belátható időn belül a nemzetközi pénzügyi infrastruktúrákkal történő összekapcsolás, vannak-e esetleg olyan nemzetközi standardok – például a fentebb is említett BIS (2020a, 2020b) együttműködés nyomán – amiket célszerű lehet alkalmazni.

— 269 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

A fentiekből látható, hogy a hazai elektronikus pénzforgalom jellemzői alapján első ránézésre akár a DJBP bevezetés több elméleti pénzforgalmi céljának is lehetne relevanciája Magyarországon, ilyennek gondolhatjuk például az elektronikus fizetések elterjedésének ösztönzését (hiszen még mindig viszonylag magas a készpénzhasználat aránya a lakossági fizetéseken belül), az olcsó és innovatív pénzforgalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítását (hiszen a hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások díjai nemzetközi összehasonlításban magasak), vagy a pénzügyi bevonás fokozását (hiszen még nem értük el a legfejlettebb gazdaságokra jellemző átlagos bankszámla lefedettségi arányt). Jelenleg úgy tűnik azonban, hogy más eszközökkel, például a már rendelkezésre álló elektronikus fizetési megoldások és piaci pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésével gyorsabban vagy hatékonyabban elérhetőek lehetnek ezek a célok. Erre hívja fel a figyelmet többek között az új-zélandi (Wadsworth, 2018) és a spanyol (Nuno, 2018) jegybank tanulmánya is. Emiatt pénzforgalmi oldalról most nem látszik sürgető szükség a széles körű lakossági és vállalati DJBP bevezetésére. Ehhez fontos azonban hozzátenni, hogy a jövőben ez a helyzet megváltozhat. Amennyiben például valami miatt váratlanul megtorpanna az elektronikus fizetések arányának növekedése, vagy a BigTech szereplők nem kontrollálható módon jelentősebb részt szakítanának ki a hazai pénzforgalomból, esetleg nem terjedne megfelelő ütemben a lakossági elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások csomagalapú, tranzakciós díjaktól mentes árazása, akkor többek között a DJBP bevezetésének lehetőségét is alaposan fontolóra kell venni mint a kialakult helyzet kezelésére bevethető megoldást.

— 270 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

4. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi piaci hatásai Akár pénzforgalmi megfontolásból kerül sor a DJBP bevezetésére, akár más, például monetáris politikai cél elérése érdekében, mindenképpen nagy és összetett hatással fog járni a pénzfogalmi szolgáltatások ma ismert rendszerére, piacára és annak szereplőire. A hatás pontos mértéke ebből a szempontból attól függ, hogy a bevezetésre kerülő DJBP-nek mekkora szerepe lesz a gazdasági tranzakciókhoz kapcsolódó fizetési műveletek lebonyolításában. Azt, hogy a DJBP mennyire terjed el a pénzforgalomban, számos tényező befolyásolja, ezek tekinthetők olyan bemeneti paramétereknek, amelyek „beállításával” a jegybank befolyásolni tudja a pénzforgalmi (és egyéb) hatásokat (ld. az 1. ábrán zöld színnel): • milyen kör számára elérhető, a teljes lakosságnak vagy csak egy speciális kör számára (például csak a segélyben részesülőknek); • milyen széles körű szolgáltatásokat kínálnak hozzá, például van-e egyszerűen használható mobilfizetési alkalmazás; • milyen árazással kínálják, azaz van-e például számlavezetési díj, vagy tranzakciós díjak; • vannak-e bármilyen korlátok az egyes tranzakciók értékére vagy számára, esetleg a számlán tartható összegre vonatkozóan; • anonimak-e a tranzakciók, ebből fakadóan pedig mennyire képes a DJBP támogatni a transzparenciát, így például az adóelkerülés vagy a pénzmosás megelőzését. A DJBP elérhetőségi köre (amit alapvetően befolyásol a bevezetés célja) egyúttal hatással van a kiépítendő infrastruktúrára is, így például az, hogy hány ügyfélnek kell számlát vezetni a jegybanknál, nagyban determinálja a fejlesztés mértékét is. Az infrastruktúra pedig a nyújtott szolgáltatások körét befolyásolja: egyrészt ez dönti el, hogy lehetőség van-e anonim tranzakciókra, másrészt közvetlenül is hat a szolgáltatásfejlesztési lehetőségekre. — 271 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

A kiépítendő infrastruktúra jellemzői pedig meghatározzák azt, hogy milyen fejlesztési költségek merülnek fel a jegybank, illetve adott esetben a piaci szereplők oldalán. A piaci szereplők megvalósítási (és üzemeltetési) költségei, valamint a DJBP használatának mértéke pedig a piaci hatásokat adja meg, gyakorlatilag azt, hogy a DJBP mekkora piaci részt hasít ki magának a pénzforgalomból. Végül a fejlesztési költségek, a DJBP-díjakból származó esetleges jegybanki bevételek és a DJBP használata (így például az, hogy milyen fizetési módok forgalma csatornázódik át DJBP-be) együttesen adja ki a DJBP bevezetés pénzforgalmi hatásait, azaz azt, hogy milyen mértékű társadalmi költség-megtakarítás érhető el a DJBP bevezetésével. Ebben az elméleti keretrendszerben tehát jegybanki szempontból a cél függvényében eldöntendő kezdeti paramétert jelent az árazás, az esetlegesen alkalmazott korlátozások, az anonimitás, az elérhetőségi kör, a DJBP-infrastruktúra és a nyújtott szolgáltatások köre, amelyek aztán meghatározzák azt, hogy milyen mértékű lesz a DJBP tényleges használata, ami pedig elsődlegesen determinálja a piaci hatásokat, illetve a társadalmi szinten elérhető költség-megtakarítást. Ez a modell tehát a DJBP célok megvalósulását és az abból fakadó (társadalmi) hasznokat csak részben, a fizetési módok társadalmi költségeinek szintjén tartalmazza. Ennek oka, hogy DJBP bevezetésnél az elsők között azt is érdemes áttekinteni, hogy jegybanki szempontból milyen döntési pontok vannak, és azok hogyan hatnak majd a DJBP használatának elterjedségére, ezen keresztül pedig a pénzforgalmi piacra.

— 272 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

2. ábra: Pénzforgalmi szempontú hatások a DJBP bevezetésénél A DJBP célja Jegybanki döntési pontok DJBP infrastruktúra

Anonimitás Elérhetőség

Fejlesztési költségek

Társadalmi költségek változása

DJBP szolgáltatások köre

A DJBP használata

Piaci hatások

Tranzakciós korlát Árazás

Jegybanki bevételek

Növekvő transzparencia

Forrás: saját szerkesztés.

Ezen a gondolatmeneten tovább haladva, érdemes áttekinteni, hogy infrastrukturális-üzemeltetési szempontból milyen lehetőségek vannak. A DJBP bevezetése többféleképpen elképzelhető, attól függően, hogy a jegybank a feladatok mekkora részét végzi el, másként fogalmazva, a piaci szolgáltatások mekkora részét kívánja átvenni. A szakirodalom (Auer–Böhme, 2020) három alapmodellt vázol fel ezen a téren, ezek mentén vizsgáljuk tehát a piaci hatásokat, mivel ez nagyban befolyásolja, hogy a jegybank a pénzforgalmi szolgáltatások mekkora részét veszi át a piaci szereplőktől. 4.1. Közvetlen DJBP Ebben az esetben a DJBP-t kibocsátó jegybank közvetlenül is kapcsolatban van a fogyasztókkal, így a jegybank nyújtja a pénzforgalmi szolgáltatásokat, és a fogyasztóknak pedig a jegybank felé van követelésük. Mindez azt is feltételezi, hogy jegybanki oldalon — 273 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

kell kiépíteni új kapacitásokat a jelenleg a piaci szereplők által ellátott további, a fizetésekhez szorosan kapcsolódó folyamatokra, mint az ügyfélazonosítás és -hitelesítés, ügyfélszolgálat és fióki ügyintézés biztosítása, visszaélési és pénzmosási ellenőrzések, elfogadói hálózat fejlesztése, ügyfélfelületek (pl. internetbank, mobilalkalmazás) fejlesztése stb. Ez a DJBP elterjedésének és használatának mértékétől függően a gyakorlatban az egyszintű bankrendszer működési modelljének irányába terelheti ezt a szegmenst, ahol a piaci szereplőknek nincs, vagy csak a jelenleginél sokkal korlátozottabb lehetősége van részt venni a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásában. 3. ábra: A közvetlen DJBP működési modell sematikus ábrája „A” ügyfél

Jegybank

Eszközök 600

DJBP A: 200 B: 100 C: 300

„B” ügyfél

„C” ügyfél

Forrás: Auer-Böhme, 2020, 89. o. alapján saját szerkesztés.

Mivel ebben az esetben a jegybank teljes körű szolgáltatást nyújt, ami kiterjed a számlavezetés mellett egyéb szolgáltatásokra is (például mobilfizetés), így a legnagyobb mértékű piaci hatás is itt képzelhető el. Ahogy a korábbiakban bemutattuk, ez természetesen számos tényezőtől függ, így például attól, hogy kiknek érhető el a DJBP, vagy milyen díjak mellett vehetik igénybe. A legszélsőségesebb esetet az jelentené, ha a jegybank átvenné a teljes pénzforgalmi szolgáltatási piac működését. 2019-ben a hazai pénzügyi intézmények pénzforgalmi szolgáltatásból származó

— 274 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

bevételei közel 587 milliárd forintot tettek ki (MNB, 2020b), ami már összemérhető a hazai bankszektor ugyanezen évben elért 698 milliárd forintos nyereségével. Természetesen ez egy olyan végletes szcenárió, ami a gyakorlatban nem képzelhető el, de egyfajta felső korlátként támpontot nyújthat. Amennyiben a DJBP-vel csak az átutalási szolgáltatás átcsatornázása történne meg a bankoktól (azaz a bankok továbbra is nyújtanának kártyás szolgáltatásokat, és ezekhez vezetnének számlát), akkor a bankszektor bevételei összesen 146 milliárd forinttal csökkenhetnének. Megjegyzendő, hogy a pénzforgalmi üzletág jegybanki átvétele, és így a bankszektor bevételeinek rendkívül jelentős csökkenése nem feltétlenül járna együtt hasonló mértékű költségcsökkenéssel, mivel az egyéb üzletágak (hitelezés, megtakarítások stb.) miatt továbbra is fent kellene tartani a fiókhálózatot, az ügyfélszolgálatot és a banki rendszerek túlnyomó többségét. Összességében tehát az mondható el, hogy a pénzforgalmi üzletág teljes átvétele jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokat is okozna a bankszektorban, romlana a piaci szolgáltatások színvonala a csökkenő üzemeltetési és fejlesztési ráfordítások miatt, és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ügyfél oldali költségei is emelkednének. A közvetlen modell ugyanakkor nem feltétlenül terjedne ki a teljes lakossági és vállalati ügyfélkörre, így elképzelhető például a szociálisan hátrányosabb, rosszabb anyagi helyzetben élők számára nyújtott szolgáltatások bevezetése ilyen módon. Mivel üzleti szempontból jellemzően ez a csoport jelenleg sem vesz igénybe banki szolgáltatásokat, így a hazai bankszektor jövedelmezőségét feltehetően jóval kisebb mértékben befolyásolná egy ilyen típusú DJBP bevezetés. A kihívást ezen a téren inkább a fejlesztési költségek jelentenék, azaz az egyébként erősen a mérethatékonyságra építő üzletágban korlátozott, és feltehetően kevesebbet tranzaktáló ügyfélkör számára kellene kiépíteni egy önálló infrastruktúrát, a fizetési lánc minden elemére kiterjedően. Mindebbe beleértendő az is, hogy biztosítani kell a DJBP elfogadását online és fizikai kereskedőknél, de akár például az állami szerveknél is. Amennyiben ez teljesen új infrastruktúrán, azaz nem a jelenleg a piaci szereplők — 275 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

által is használt rendszerek és kommunikációs hálózatokon történne, hanem egy teljesen újonnan fejlesztett hálózaton, akkor az rendkívül magas fejlesztési és üzemeltetési költségeket jelentene. Egyúttal ezen költségek megtérülése – akár a készpénzből DJBP-re történő átterelődés alacsonyabb társadalmi költségeire, akár a készpénzhez képest transzparensebb fizetési mód miatti növekvő adóbevételekre gondolunk – nem látható. A piaci verseny és innováció szempontjából további negatív hatást jelenthet, hogy míg a hitelintézetek esetében vannak a pénzforgalmon kívül további szolgáltatások, amelyekkel részben kompenzálható lehet a bevételek kiesése, a csak a pénzforgalommal foglalkozó piaci szolgáltatók működése jórészt ellehetetlenülne. Mindez épp azt a versenyt csökkentené, amelyet például a PSD2 irányelv is erősíteni hivatott az új szolgáltatók piacra lépését segítve. Hosszú távon tehát a pénzforgalmi innováció és az új szolgáltatások megjelenése kizárólag a jegybank szándékain, illetve képességein múlna. A fentebb bemutatott számottevő piaci kockázatokra utal többek között az is, hogy az EKB tanulmánya (ECB, 2020b) is kifejezetten hangsúlyozza, hogy a nem alapvető („core”) tevékenységeket a piaci – de jegybank által felügyelt – intézményeknek kell nyújtania. 4.2. Közvetett (szintetikus/kétszintű) DJBP Ebben a modellben a DJBP kibocsátója a jegybank, melyet piaci szereplők (pl. kereskedelmi bankok) közvetítenek a fogyasztók felé. A fogyasztók követelése nem a jegybank, hanem a kereskedelmi bankok felé áll fent, ez utóbbiak felelősek az „onboarding”-ért is (pl. KYC feladatok), és a közvetlen modellnél említett további feladatokért, azaz az ügyfélkapcsolatok a piaci szereplőknél maradnának. A leírás alapján (Sveriges Riksbank, 2020) a svéd pilot program ilyen modellt vizsgál, ill. az uruguayi e-peso programnak is van ilyen eleme. Ugyanakkor abban eltér a modell a jelenlegi számlapénz alapú megoldásoktól, hogy a kereskedelmi bankoknak minden fogyasztói követelés mögött 100 százalékban — 276 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

kell DJBP-t (bármilyen jegybankpénzt) tartaniuk, így ez a modell elsősorban nem a szolgáltatások terén nyújthat újat, hanem abban, hogy minden DJBP mögé – az állami betétbiztosításon túl, értékhatártól függetlenül – jegybanki garanciát ad. Ez értelemszerűen a banki likviditáskezelésre is kihatással lenne, bár természetesen ezen a téren is több megoldás képzelhető el, például aszerint, hogy a fedezetként elkülönített likviditásra az MNB fizet-e kamatot, és ha igen, mekkora ennek a mértéke, vagy beleszámít-e ez a likviditás a kötelező tartalékba. Azt is meg kell jegyezni, hogy a szakirodalomban nem egyértelmű, hogy ez a megoldás egyáltalán DJBP-nek tekinthető-e, a BIS (2020a) például nem sorolja ide, többek között mivel a követelés nem a jegybank felé áll fenn. 4. ábra: A közvetett DJBP működési modell sematikus ábrája Jegybank Eszközök DJBP 600 A: 200 B: 100 C: 300

„X” bank DJBP 300

„A” ügyfél

Követelés A: 200 B: 100

„B” ügyfél

„Y” bank DJBP 300

Követelés C: 300

„C” ügyfél

Forrás: Auer-Böhme, 2020, 89. o. alapján saját szerkesztés. Az ábrán az egyszerűség kedvéért a bank megnevezést használtuk, de lehet bármilyen típusú számlavezető pénzforgalmi szolgáltató.

A fentieknek megfelelően a várható piaci hatások is mérsékeltek ennél a megvalósítási módnál, mivel nem térne el alapvetően a pénzforgalom jelenlegi működésétől. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy például az infrastruktúra kiberbiztonsági ellenállóképessége terén nem történne javulás. Elképzelhető még olyan megoldás is, — 277 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

amelynek keretében a jegybank nyújtana fizetéskezdeményezési szolgáltatást a piaci szereplőknél vezetett számlákhoz kapcsolódóan. Ez akkor nyújthatna előnyöket, ha a piaci szolgáltatók például nem fejlesztenek olyan egyszerűen használható fizetési megoldásokat, amelyek a digitálisan képzetlenebb célcsoportok számára is használhatóak. A jelenlegi magyarországi helyzetben azonban az látszódik, hogy a piaci szereplők intenzív fejlesztésekbe kezdtek az azonnali fizetésen alapuló megoldások esetében, ami várhatóan az ügyfelek széles körét képes lesz kiszolgálni. 4.3. Hibrid DJBP Működésében hasonló modell a közvetetthez, azaz itt is a pénzforgalmi szolgáltatók vannak közvetlen kapcsolatban a fogyasztókkal, bár elképzelhető jegybanki onboarding is, amikor csak a benyújtási csatornák fejlesztése kerül kiszervezésre a piaci szereplőkhöz (és ebben az esetben gyakorlatilag fizetéskezdeményezési szolgáltatóként működnek). A közvetett modellhez képest eltérés ugyanakkor, hogy a fogyasztóknak itt a jegybank felé van követelésük. A piaci szereplők itt csak szolgáltatásokat (pl. mobiltárca) nyújtanak, ugyanakkor a mérlegükben nem jelenik meg a DJBP, és a felszámolási vagyonnak sem része, a jegybanknak pedig jogában áll egy csődhelyzetbe került pénzügyi intézmény ügyfeleit átcsatornázni egy megfelelően működő piaci szereplő alá.

— 278 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

5. ábra: A hibrid DJBP működési modell sematikus ábrája Jegybank

Pénzforgalmi szolgáltató

Eszközök DJBP 600 A: 200 B: 100 C: 300

„A” ügyfél

„B” ügyfél Pénzforgalmi szolgáltató „C” ügyfél

Forrás: Auer-Böhme, 2020, 89. o. alapján saját szerkesztés.

A hibrid modell esetében tehát a DJBP-számlákat a jegybank vezeti, kérdés ugyanakkor, hogy milyen üzleti lehetőséget jelentene a piaci szereplőknek ehhez kapcsolódóan szolgáltatásokat fejleszteni. Ez elképzelhető olyan módon, ha a végfelhasználó, vagy azok egy csoportja díjat fizet a tranzakciók után a piaci szereplőknek. Ebben az esetben azonban a DJBP-nek a pénzügyi bevonódást segítő szerepe sérülhet, hiszen feltételezhető, hogy a szociálisan hátrányosabb helyzetben élőknek továbbra sem lesz lehetősége igénybe venni az elektronikus fizetési szolgáltatásokat. Másik megoldást az jelentheti, ha a végfelhasználók számára ingyenesek a DJBP-szolgáltatások – például a mobilfizetési alkalmazás –, azonban a jegybank fizet díjakat a szolgáltatóknak ezeknek a fejlesztéséért és üzemeltetéséért. A közvetlen modellhez képest itt tehát a jegybank bizonyos funkciókat kiszervez a piaci szereplők felé, ami hosszú időre meghatározhatja a működési költségeket. Ebben az esetben is felmerül tehát, hogy költséghatékonyabb lehet a pénzügyi bevonódás elősegítése, ha kereskedelmi banki pénzben vezetett számlák válnak elérhetővé a hátrányos helyzetű csoportoknak, tehát maga a cél nem látható, hogy kifejezetten a DJBP alkalmazását indokolná.

— 279 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

A piaci hatások szempontjából elmondható tehát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók csak abban az esetben fejlesztenének megoldásokat a DJBP használatára, ha ennek fejlesztési, üzemeltetési költségeit, az esetlegesen a kereskedelmi banki pénzből átterelődött forgalmuk miatt kieső bevételeiket, valamint bizonyos profithányadot érvényesíteni tudnának. A konkrét benyújtási csatornák tekintetében pedig ezt olyan módon lehetne a legoptimálisabban megvalósítani, ha a jelenlegi piaci mobilalkalmazásokba kerülne beépítésre egy DJBP-modul, így a felhasználók egy alkalmazáson belül tudnák kezelni kereskedelmi banki és DJBP-számlájukat is.

5. Konklúziók Tanulmányunknak alapvetően hármas célja volt: (1) megvizsgálni, hogy pénzforgalmi szempontból milyen célok, jövőbeli fejlődési szcenáriók esetében merülhet fel a DJBP használata; (2) áttekinteni, hogy a jelenlegi magyar helyzet ismeretében melyik cél lehet releváns; (3) bemutatni azt, hogy amennyiben – bármilyen indokból – bevezetésre kerülne a DJBP, akkor a különböző működési modellek milyen hatásokkal járhatnak a pénzforgalmi piacon. A konklúziók értelmezésénél tehát két fontos tényt kell kiemelni. Egyrészt kizárólag pénzforgalmi szempontú vizsgálatot végeztünk, azaz nem tértünk ki a DJBP egyes forgatókönyveinél, illetve megvalósítási modelljeinél egyéb – például monetáris politikai, pénzügyi stabilitási – szempontokra. Másrészt a piaci hatások vizsgálatánál azt vettük alapul, hogy a DJBP-vel a jegybank pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtana, tehát nem vizsgáltuk például az esetleges jegybanki hitelezési tevékenység piaci hatásait. A nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján az látható, hogy a legtöbb jelenlegi projekt, kutatás mögött jellemzően pénzforgalmi megfontolások állnak. Ezek azonban rendkívül szerteágazóak lehetnek, és nagyban függenek az adott ország jellemzőitől.

— 280 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

A svéd kutatásokat például leginkább az motiválja, hogy a készpénz visszaszorulásával az embereknek csak olyan (elektronikus) fizetési módok állnak majd rendelkezésre, amelyeket piaci szereplők biztosítanak. Így az, hogy egy személy mennyire tud részt venni a mindennapi életben és a gazdasági folyamatokban, már leginkább azon fog múlni, hogy a piaci szereplők hajlandóak-e mindenkinek fizetési szolgáltatásokat nyújtani, és milyen áron. A másik előrehaladott projekt, a kínai „digitális jüan” esetében pedig fontos mögöttes motivációt jelent, hogy az elektronikus pénzforgalom jelentős része két, nem banki szolgáltató (Alipay és Tencent/Wechat) kezébe került, így a verseny erősítése, az elektronikus fizetési megoldások széles körű elérhetősége és megbízható működése érdekében szükséges egy jegybanki alternatívát is biztosítani. Meg kell még említeni az elsősorban a BIS által koordinált jegybanki együttműködést, amely elsősorban a határon átnyúló fizetések DJBP segítségével történő hatékonyabbá tételét vizsgálja. A magyar helyzet alaposabb vizsgálatából kiderül, hogy elsősorban nem ezek a problémák határozzák meg a hazai pénzforgalom fejlesztésének jelenlegi főbb irányait. Bár folyamatosan csökkent az elmúlt években a készpénzhasználat, azonban továbbra is egyértelműen a készpénz a meghatározó fizetési mód a tranzakciók darabszámát tekintve (különösen a lakosság körében). Az elmúlt években ugyanakkor dinamikusan nőtt a fizetési kártyák használata, emellett a 2020. március 2-án Magyarországon is elindított azonnali fizetési szolgáltatás is széles körű lehetőségeket tartogat a pénzforgalom elektronizálására. Ezt felismerve pedig a piaci szolgáltatók is megkezdték azonnali fizetésen alapuló fejlesztéseiket. Mindez azt jelenti, hogy a hazai elektronikus pénzforgalom fejlődése jelenleg folyamatos és jó irányba halad, így rövid távon nem látszik szükségesnek a DJBP bevezetése pénzforgalmi szempontból. A hazai lakosság számlaellátottsága tekintetében sem látszanak általános problémák, ezen a téren leginkább a szociálisan hátrányos helyzetűeknél és az idősebbeknél észlelhető lemaradás. Ennek javítására ugyanakkor a DJBP-től függetlenül is számos hatékony eszköz áll rendelkezésre. Fontos azonban megjegyezni, — 281 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

hogy a helyzet folyamatos monitorozása is szükséges, mivel akár a közeljövőben is előfordulhatnak olyan események – mint például a koronavírus-járványhoz hasonló rendkívüli helyzet, a Facebook tervezett Diem (korábbi nevén Libra) projektjéhez hasonló megoldások megjelenése a magyar piacon, vagy a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások díjcsökkentésére vonatkozó törekvések elakadása –, amik bizonyos körülmények között indokolhatják egy széles körben elérhető magyar DJBP bevezetését. Mindez átvezet a harmadik fő témához, a DJBP működési modelljéhez egy – bármilyen okból történő – bevezetés esetén. Tanulmányunkban azt kívántuk bemutatni, hogy a DJBP bevezetését nagyon alapos elemzéseknek kell megelőznie – több okból is. Egyrészt bizonyos modellek esetén (itt leginkább a közvetlen modell említendő) jegybanki oldalról rendkívül magas kiadásokkal járhat a DJBP bevezetése. Mindez részben annak is a következménye, hogy a jegybanknak adott esetben olyan szolgáltatásokat kell nyújtania a piaci szereplők helyett (például ügyfélszolgálat és fiókhálózat, visszaélések monitorozása, ügyfélazonosítás és -hitelesítés, mobilalkalmazások fejlesztése), amelyekhez nem áll rendelkezésre korábbi tapasztalat, meglévő infrastruktúra. Lényeges továbbá az is, hogy ha az elektronikus pénzforgalom egy számottevő hányada csatornázódik át DJBP-be, akkor ez a piaci szereplők bevételeit és jövedelmezőségét is komolyan érinti, ami már pénzügyi stabilitási kérdésekhez vezet át. Vizsgálni kell emellett az is, hogy hogyan befolyásolná a fizetési megoldások innovációját, ha a jegybank kezelné az elektronikus pénzforgalom jelentős részét, mi lenne a motiváció a piaci szereplők oldalán az újabb fejlesztésekre, illetve hatékonyabb lenne-e a DJBP-n alapuló innováció az elsősorban piacvezérelt folyamatoknál.

— 282 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

Felhasznált irodalom Agur, I. – Ari, A. – Dell’Ariccia, G. (2019): Designing Central Bank Digital Currencies, IMF WorkingPaperWP/19/252 Auer, R. – Böhme, R. (2020): The technology of retail central bank digital currency, BIS Quarterly Review, March 2020 Bank for International Settlements (BIS) (2020a): Central bank digital currencies: foundational principles and core features, Report No. 1. in a series of collaborations from a group of central banks Bank for International Settlements (BIS) (2020b): Central bank group to assess potential cases for central bank digital currencies, BIS Press release. https://www. bis.org/press/p200121.htm Barontini, Ch. – Holden, H. (2019): Proceeding with caution – a survey on central bank digital currency, Bank for In-ternational Settlements, BIS Papers No. 101 Central Banking (2020): PBoC confirms digital currency pilot,https://www. centralbanking.com/fintech/cbdc/7529621/pboc-confirms-digital-currency-pilot Christine Lagarde (2020): Payments in a digital world, https://www.ecb.europa.eu/ press/key/date/2020/html/ecb.sp200910~31e6ae9835.en.html China Banking News (2018): Digital Currency Research Institute of the People’s Bank of China,http://www.chinabankingnews.com/wiki/digital-currency-research-institutepeoples-bank-china/ Committee on Payments and Market Infrastructures (CPMI) (2020): Enhancing crossborder payments: building blocks of a global roadmap, Stage 2 report to the G20. Bank for International Settlements Danish Payment Council (2018): The aggregate costs of payments in Denmark were kr. 15.6 billion in 2016. Analysis from the Danish Payment Council,https://www. nationalbanken.dk/en/bankingandpayments/danish_payments_council/Documents/ The%20aggregate%20costs%20of%20payments%20in%20Denmark%20were%20 kr.%2015.6%20billion%20in%202016.pdf Danmarks Nationalbank (2017): Central bank digital currency in Denmark? Analysis, 15 December 2017, No. 28 European Central Bank (ECB) (2020a): Sixth report on cardfraud, https://www.ecb. europa.eu/pub/cardfraud/html/ecb.cardfraudreport202008~521edb602b.en.html European Central Bank (ECB) (2020b): Reporton a digital euro,October 2020. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/Report_on_a_digital_euro~4d7268b458. en.pdf?0b17405a54c7c6ad4e137e257dd02672 Finextra (2020): How National Digital Currencies Will Change Our Lives, https:// www.finextra.com/blogposting/18765/how-national-digital-currencies-will-changeour-lives FIS Global (2021): Flavours of fast 2020, https://www.fisglobal.com/flavors-of-fast

— 283 —

VIII. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai Ilyés T. – Varga L. (2015): Mutasd, mivel fizetsz, megmondom, ki vagy – A pénzforgalmi szokásokat befolyásoló szociodemográfiai tényezők, Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 2. szám, 2015. június, 26–61. o. Kajdi L. (2017): Nyugati menü kínai fűszerekkel – a kínai pénzforgalom sajátosságai, Hitelintézeti Szemle, 16. évf., Különszám, 2017. január, 140–169. o. Kajdi L. – Sin G. – Varga L. (2019): A hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása nemzetközi összehasonlításban, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb. hu/letoltes/mnb-penzforgalmi-arazas-nemzetkozi-osszehasonlitasban-002.pdf LibraAssociationMembers (2019): An introduction to Libra, White paper. https:// libra.org/en-US/wp-content/uploads/sites/23/2019/06/LibraWhitePaper_en_US.pdf Libra Association Members (2020): White paper v2.0,https://libra.org/en-US/whitepaper/#cover-letter Magyar Nemzeti Bank (2020): Dimenzióváltás a pénzforgalomban: Az azonnali fizetés bevezetésének története. A Magyar Nemzeti Bank szakkönyvsorozata, Budapest, 2020. Elérhető: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/mnb-szakkonyvsorozat/dimenziovaltasa-penzforgalomban-az-azonnali-fizetes-bevezetesenek-tortenete Magyar Nemzeti Bank (MNB) (2020): Fizetési rendszer jelentés 2020,https://www. mnb.hu/letoltes/fizetesi-rendszer-jelentes-2020.pdf Magyar Nemzeti Bank (MNB) (2020b): Pénzforgalmi táblakészlet,https://www.mnb. hu/statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/xiv-penzforgalmiadatok/penzforgalmi-tablakeszlet Mancini-Griffoli, T. – Peria, M.S.M. – Agur, I. -Ari, A. – Kiff, J. – Popescu, A. – Rochon, C. (2018): Casting Lighton Central Bank Digital Currency, International Monetary Fund, IMF Staff Discussion Note, November 2018 Nuno, G. (2018): Monetary policy implications of central bank-issued digital currency, Banco de Espana, Economic Bulletin 3/2018 Payments Cards and Mobile (2020): China starts trial of Central Bank Digital Currency,https://www.paymentscardsandmobile.com/china-starts-trial-of-centralbank-digital-currency/ Schmiedel, H. – Kostova, G. – Ruttenberg, W. (2012): The social and private costs of retail payment instruments, A European perspective. European Central Bank, Occasional Paper Series No. 137., September 2012 SverigesRiksbank (2019): Payments in Sweden 2019,https://www.riksbank.se/ globalassets/media/rapporter/sa-betalar-svenskarna/2019/engelska/payments-insweden-2019.pdf SverigesRiksbank (2020): The Riksbank’s e-krona pilot Dr. Turján A. – Divéki É. – Keszy-Harmath Z. – Kóczán G. – Takács K. (2011): Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése, MNBtanulmányok 93. Wadsworth, A. (2018): The pros and cons of issuing a central bank digital currency, Reserve Bank of New Zealand Bulletin, Vol. 81, No. 7 June 2018World Bank Group (2017): The Global Findex Database 2017. https://globalfindex.worldbank.org/

— 284 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései az infrastruktúra és a működés tükrében Ádor István – Eigen Péter – Huszár Zoltán – Láda-Hartyáni Zsolt – Szécsiné Kardos Szilvia – Taczmann Róbert A digitális jegybankpénz lehetséges bevezetése technológiai és üzleti szempontból egyaránt jelentős változásokat eredményez, melyeket ös�szetett, részletekbe menő elemzéseknek kell megelőznie. A hagyományos infrastruktúrák és a jövő informatikai megoldásainak vizsgálatakor a legfontosabb szempontok a megbízhatóság, a tranzaktálási sebesség és a költséghatékonyság. Az üzleti modell kiválasztásánál figyelembe kell venni a leendő felhasználók igényeit, és meg kell tervezni a jegybank és a pénzforgalom szereplői közötti együttműködést is, azaz valamennyi piaci szereplő igényeit, lehetőségeit számításba kell venni. A működési modell és az azt kiszolgáló technológiai megoldás kiválasztását követően kezdődhet meg a jegybank új feladatainak ellátásához szükséges infrastrukturális és személyi feltételek kialakítása, melyek a működés egy-egy alappillérét adják, segítségükkel válik hatékonnyá és innovatívvá az új szolgáltatás.

1. Bevezetés A digitális jegybankpénz (DJBP) fő ígérete az, hogy a számlapénzhez hasonló biztonságot kínál, azonban a követelés nem a kereskedelmi bank – vagy más fizetési szolgáltató – felé, hanem közvetlenül a jegybank felé keletkezik, amely kiemelkedően nagy megbízhatóságot jelent, hiszen lényegében elképzelhetetlen, hogy

— 285 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

egy ilyen követelést ne tudjon a kedvezményezett érvényesíteni a jegybank felé (Auer & Böhme, 2020). Bár a szakirodalmi terminológiában a közvetett modellt is DJBP-ként tartják számon, ennél a modellnél fontos különbség, hogy a követelés nem a jegybankkal szemben keletkezik, ezért a modell működési kockázata is magasabb. A DJBP-nek többféle megvalósítása, formája lehet, jelen tanulmányban csak a széles körben, lakossági és vállalati szereplők számára is elérhető, úgynevezett „retail” DJBP megvalósításához kapcsolódó kérdésekkel foglalkozunk, amely hasonló fizetési helyzetekben szolgálhat fizetőeszközként, mint a számlapénz vagy a bankkártya. Ideális esetben a DJBP a készpénzzel megvalósítható fizetés lehetőségeit is jól közelíti. A DJBP bevezetésnek módszertani szempontból az alábbi főbb esetei különböztethetőek meg: •S zámlaalapú („account-based”) megközelítés: – Jegybanki számlavezetés: A jegybank minden ügyfél – fogyasztó, illetve vállalat – számára számlát vezet, ez tehát akár több millió számla vezetését is jelentheti egy jegybanki számlavezető rendszerben. – Osztott főkönyvi81 (DLT) működésen alapuló modell: A jegybanki számlavezetés elképzelhető úgynevezett osztott főkönyvi modellben is (zárt vagy nyitott hálózatban), melynek résztvevőit és szabályait a jegybank határozza meg. Mivel az egyes ügyfél- és tranzakciós adatok több szereplőnél is rendelkezésre állnak, ezért ez a megoldás az adatredundancia82, és adathamisítás szempontjából védettebb, ugyanakkor kritikus infrastruktúrák esetében ezt a technológiát még sehol

Distributed Ledger Technology; DLT

Az informatikában a redundancia kifejezést az adatok, az információ, vagy tágabb értelemben a rendszerelemek, rendszerek többszöröz(őd)ését jelenti. Utóbbiak esetében üzemeltetési szempontból előnyös, ha egy rendszer kritikus komponensei redundánsan vannak jelen, a hibatűrő rendszerek számos esetben alkalmaznak redundanciát e cél elérésére.

— 286 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

nem alkalmazzák élesben, ezért egyes jegybankok (pl. izraeli) elvetették ezt a megoldást, míg a svéd jegybank pilot projektje DLT technológián alapul (Sveriges Riksbank, 2020). • Eszközalapú („value-based”) megközelítés: A jelenlegi előre fizetett (prepaid) kártyás megoldásokhoz hasonlóan elképzelhető olyan megoldás, amelynek keretében a DJBP tárolására eszközön (pl. kártyán, mobilalkalmazásban) kerülne sor. Vizsgálandó, hogy ebben az esetben feltétlenül szükséges-e az egyes eszközökön tárolt összegek központi nyilvántartása, vagy a technológia által lehetővé tett anonim megoldás is alkalmazható (Mancini Griffoli, et al., 2018)? • Elképzelhető a két megoldás kombinációja is, amelyben a számlaalapú nyilvántartás kiegészíthető eszközalapú megoldásokkal is, elsősorban offline, kis értékű, esetlegesen anonim fizetési lehetőségek biztosítására. Komplex rendszerek, szolgáltatások bevezetésénél – így egy potenciális DJBP bevezetés esetében is – számos tényező részletes vizsgálata szükséges ahhoz, hogy a tervezéskor minden lényeges körülményt, illetve potenciális hatást figyelembe tudjunk venni, s ezzel már a tervezés során kiszűrhessük a legjelentősebb hibalehetőségeket. Jelen tanulmányban tehát azokat a főbb kérdéseket, szempontokat kívánjuk számba venni, amelyeket a DJBP bevezetésénél feltétlenül vizsgálni kell. A vizsgálatnak az alábbi fontosabb környezeti paraméterekre kell kiterjednie, így az egyes alfejezetekben is ebben a szerkezetben mutatjuk be a témát: • a technológiai környezet biztosította lehetőségek vizsgálatára • a meglévő és tervezett erőforrások áttekintésére • a működésre gyakorolt hatásuk szempontjából jelentős folyamatok katalogizálására.

— 287 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

2. A technológiai környezet A megvalósítani kívánt DJBP tervezésének egyik első lépése a rendelkezésre álló technológiák vizsgálata, mivel ezek nélkül nem képzelhető el a megvalósítás. Ma már számos, a gyors tranzaktálást támogató infokommunikációs technológia áll rendelkezésre, ezek közül kell az adott célok eléréséhez legmegfelelőbbet kiválasztani, amellyel kompromisszumok nélkül megvalósítható a kívánt működés. Alapvetően két fő irány látható, így mi is ezek mentén mutatjuk be a technológiai megvalósítási lehetőségeket. Egyrészt lehetőség van új, innovatív technológiák alkalmazására, amelyek közül talán a legismertebb az osztott főkönyvi technológia (DLT). Másrészt értelemszerűen az is elképzelhető, hogy a már meglévő pénzügyi infrastruktúrák kerüljenek továbbfejlesztésre a DJBP bevezetése érdekében. 2.1. Az osztott főkönyvi technológia előnyei és kockázatai A digitális jegybankpénz műszaki megvalósításánál szükséges mind a hosszabb ideje alkalmazott, kiforrott, mind pedig az új technológiákat vizsgálni. Előbbiek előnye a rejtett kockázatok alacsony szintje, míg utóbbiak újszerű, modern és többnyire gyors megoldásokat kínálhatnak bizonyos esetekben. Az egyik legújabb, néhány éve terjedő technológia az osztott főkönyvre alapuló megoldás. Annak megítéléséhez, hogy egy adott DJBP projekthez megfelelő-e a DLT, meg kell határozni, hogy: • a DJBP bevezetésével elérni kívánt célok közül a DLT sajátosságai melyeket képesek támogatni; • a rendszerrel szemben támasztott elvárások közül melyeket tud a DLT a hagyományos technológiához képest magasabb színvonalon, vagy egyszerűbben kielégíteni, és mely elvárásoknak való megfelelés jelent nagyobb kihívást; • az egyes modellekhez milyen típusú DLT szükséges, és milyen modellspecifikus kérdések merülnek fel; — 288 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

• milyen kockázatai vannak a DLT alkalmazásának, és ezek hogyan kezelhetők. 2.1.1. A DLT által támogatott DJBP célok Az innovatív technológiák elfogadottságának javítása és az innovatív technológiák tesztelése

A DJBP mint a pénz új megjelenési formája, jó lehetőséget kínál innovatív technológiák bevonására a működésbe, azok elfogadottságának javítását jól támogathatja, melynek egyik gyakorlati alkalmazása a DLT lehet. A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A DLT megoldások logikai felépítése lehetővé teszi a pénzügyi szolgáltatásokhoz való könnyebb, esetenként gyorsabb hozzáférést. A svéd jegybank kutatása alapján, amennyiben cél az, hogy a digitális pénzügyi szolgáltatások azok számára is elérhetőek legyenek, akiknek nincs bankszámlája, és ebből következően eszközalapú pénzt anonim tranzakciókkal kell kezelni, a DLT ezt képes megfelelően, a hagyományos technológiákhoz képest kiforrottabban támogatni (Sveriges Riskbank, 2018.). Ebben az esetben a jegybank meghatározott értékű tokeneket83 bocsát ki, amelyek közvetlenül vagy közvetve (kereskedelmi bankokon, pénzügyi szolgáltatókon keresztül) olyan digitális pénztárcákba kerülnek, amelyek tulajdonosai nem megszemélyesítettek, és a fizetési tranzakciók ezen digitális pénztárcák között történnek. Ha azonban az anonimitás lényegesen korlátozottan, csak hordozható eszközök között, akár offline módon történő DJBP-tranzakciók esetében cél, hogy megvalósuljon és így maga a DJBP számlaalapú lehet, akkor a hagyományos technológia ugyanúgy alkalmazható az Európai Központi Bank jelentése szerint (European Central Bank, 2020).

A DJBP token olyan digitális entitás, amelynek a jegybank által garantált és rögzített pénzértéke van, passzív, egy adott token egyszerre csak egy digitális pénztárcához tartozhat – pl. egy kriptográfiai titkos (magán)kulccsal lehet hozzáférni – és átruházható.

— 289 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

A pénzforgalom biztonságának növelése és működtetésének biztosítása krízishelyzetben A pénzforgalom biztonságának növelése, az egyes infrastrukturális elemek együttes rendelkezésre állása és működtetésüknek javítása a jelenlegivel párhuzamosan működő, elkülönült DJBP-infrastruktúra létrehozásával érhető el, ugyanakkor társadalmi szinten a párhuzamosan működtetett rendszerek költsége jóval magasabb lehet. Egy ilyen alapon kiépített infrastruktúrának a folyamatos működtetését hagyományos redundáns informatikai infrastruktúrával és DLT megoldással egyaránt biztosítani lehet. A DLT-ben rejlő kockázatok értékelése összetett, egyrészt a visszaélések elleni védelem növeléséhez a technológia megfelelő támogatást nyújt, azonban éppen osztott volta miatt a kibertámadásoknak jobban kitett, ezért kiemelten magas fokú és egyenszilárd védelmet kíván a hagyományos technológiához képest. Emellett a technológia újszerűsége is hordoz magában kockázatokat, hiszen azzal még nincs hosszú távú és több implementáción keresztül szerzett tapasztalat. A pénzforgalomban a nagyobb transzparencia elérése és a feketegazdaság visszaszorítása A nagyobb pénzforgalmi transzparencia elérése és a feketegazdaság visszaszorítása tekintetében a DLT a hagyományos technológiákkal lényegében megegyezik, ez a cél ugyanakkor a tranzakciók anonimitására vonatkozó célt korlátozza, ezért a DLT alkalmazhatóságát ennek figyelembevételével kell értékelni. A pénzforgalom hatékonyabbá tétele A pénzforgalom hatékonyabbá tételében a DLT megoldások is szerepet kaphatnak, ez a cél azonban hagyományos technológiákkal is elérhető. Az elmúlt évtizedekben elterjedő azonnali fizetési rendszerek jelentősen megnövelték a pénzforgalom hatékonyságát, de láthatóan ezek a rendszerek a hagyományos technológiát választották. Ennek okai lehetnek, hogy noha a DLT is alkalmas eszköz a hatékonyság növelésére, a pénzforgalom késleltetéssel — 290 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

kezdte az új technológiákat alkalmazni, mivel egyrészt a pénzforgalmi rendszerekbe vetett bizalom veszélyeztetésének elkerülése sokkal erősebb szempont, másrészt a DLT tranzakciófeldolgozási sebessége jelenleg nem elegendő az azonnali fizetési rendszerekben elvárt teljesülési időhöz, a gazdaságosság keretein belül nem építhető megfelelő sebességű rendszer. További lehetséges DJBP célok A DJBP bevezetésének további céljai lehetnek a pénzügyi szolgáltatások piacának fejlesztése, a verseny ösztönzése, a pénzügyi tudatosság fejlesztése, a monetáris transzmisszió hatékonyságának növelése és ezen keresztül a gazdasági teljesítmény növelése, a készpénzállomány és a készpénzlogisztikai költségek csökkentése, melyek mind hagyományos technológiájú, mind DLT-alapú rendszerekkel egyaránt elérhetők, a konkrét megvalósítás és a pontos célok ismeretében lehet a két technológiacsoport közül kiválasztani a jobban megfelelőt. 2.1.2. Az elvárások összevetése a technológiák nyújtotta lehetőségekkel Az egyik legfontosabb elvárás, hogy az alkalmazott technológia biztonságos, a környezeti hatásoknak ellenálló legyen. A tranzakciók kriptográfiai eljárásokkal utólag megváltoztathatatlan adattartalommal és sorrendben történő láncba rendezése, a láncok több, egymással tökéletesen megegyező példányban a hálózat csomópontjain történő tárolása és a láncokat felépítő tranzakciók jellemzően több csomópont által történő ellenőrzése eredményezi a DLT rendszerek a rosszindulatú beavatkozásokkal szembeni ellenálló képességét. Ez egyértelmű előnyt jelent a hagyományos technológiához képest, ugyanakkor társadalmi szintű költségei is magasabbak az egyes rendszerelemek és az adatok sokszorozódása miatt. A DLT rendszerek sebezhetősége között a választott DLT platform technológiai funkcionalitásától és a megvalósítás módjától függően jelentős különbségek vannak, így amennyiben a DJBP bevezetésével a hagyományos technológiánál lényegesen

— 291 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

magasabb kiberbiztonság84 is kiemelt cél, akkor erre a platform kiválasztása és az implementáció során nagy hangsúlyt kell fektetni. Vizsgálni kell többek között, hogy: • Az adott megoldásban hány csomópont érvényesíti a tranzakciókat, számuk növelésével ugyanis exponenciálisan nő a megbízhatóság, ugyanakkor az egyenszilárd védelem esetleges nem teljesítéséből adódó kiberbiztonsági kockázat és a költségek is, míg a tranzakció-feldolgozás sebessége csökken. • A megoldás milyen konszenzus algoritmust85 alkalmaz. • Az egyes csomópontokon teljesen egyforma láncok vagy egyegy csomóponton akár több, különböző, csak az adott tranzakcióban érintett csomópontoknál megegyező láncok kerülnek-e tárolásra, és • milyen módon történik a hitelesítő és titkosító tanúsítványok kezelése. A nagyobb ellenálló képesség azonban nem jelenti azt, hogy a DLT rendszerek feltörhetetlenek, ezért a hagyományos technológiájú rendszerekkel megegyező módon, információbiztonsági technológiákkal és módszerekkel biztosítani kell védelmüket. A védelemnél azonban fontos szempont, hogy valamennyi csomópont védelme azonos szintű legyen, mivel a kibertámadások a leggyengébben védett, hozzáférhető csomópontot fogják célozni. Amennyiben egy új védelmi elem kerül bevezetésre, azt egységesen minden csomópontnál alkalmazni kell, másként nem éri el a hatását az intézkedés. A behatolás elleni védelem megfelelő kialakítása kulcsfontosságú minden technológiai megoldás alkalmazásánál, mivel elsősorban a jogosulatlan hozzáférések

A kiberbiztonság az informatikai megoldások által létrehozott kibertér biztonságos működésének, használatának és az adatok védelmének összességét jelenti.

A hálózat olyan mechanizmusa, amely révén megegyezés születik arról, hogy mely tranzakció tekinthető érvényesnek és kerülhet eltárolásra a rendszerbe.

— 292 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

megelőzése jelenti a legnagyobb megbízhatóságot. Egy sikeres behatolási kísérletet követően lényegében már „csupán” számítási teljesítmény kérdése bármely ma alkalmazott titkosító algoritmus feltörése. A DLT a behatolást követő szakaszban a hagyományos technológiákhoz képest védettebb az osztott felépítés miatt, mivel a jogosulatlanul megváltoztatott adatokat el kell juttatni és ki kell cserélni valamennyi adattárolási pontra, ami növelheti a biztonságot. Ha azonban megfelelő idő áll rendelkezésre – nem kerül a behatolás rövid időn belül észlelésre –, akkor a titkosított adatok visszafejthetőkké válnak. A biztonságra vonatkozó elvárással szorosan összefügg, hogy a rendszer használói megbízzanak a rendszer adataiban. Hagyományos technológiájú rendszerek esetében a bizalmat a fizikai és technológiai védelmi megoldások mellett a rendszer üzemeltetőjét szabályozó jogi környezet és az ennek végrehajtását felügyelő harmadik fél tevékenysége is erősíti. A DLT rendszerek esetében a szabályok betartását a rendszer automatikusan futó tárolt eljárásai garantálják. A DJBP esetében azonban ennek kisebb jelentősége lehet, mivel a jelenlegi hagyományos rendszereken működő infrastruktúrák esetében sem merül az fel, hogy tartani kellene az adatok vagy tranzakciók jegybanki oldalról történő manipulálásától. Az anonim tranzakciókezelés hagyományos technológiával is megvalósítható ugyan, de a DJBP esetében az anonimitás azt jelenti, hogy nem számlaalapú, hanem eszközalapú pénzt kell kezelni – kivéve azt az esetet, amikor a számlaalapú DJBP mellett hordozható eszközök között történik anonim tranzakció. Az eszközalapú pénz esetében biztosítani kell, hogy egy adott tokent ne lehessen többször elkölteni, emellett azt is meg kell oldani, hogy a token tovább osztható legyen bizonyos korlátok között. A DLT rendszerek ezekre az igényekre megoldást nyújtanak. Fentieken túl a tranzakció-feldolgozási sebesség az egyik legfontosabb szempont a rendszerek tervezésénél. A DLT rendszerek feldolgozási sebessége a hagyományos technológiájú rendszerekéhez — 293 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

képest – az elvégzendő nagy számú kriptográfiai művelet, illetve az osztott rendszer logika miatt – kisebb, ezért a DLT kiépítésénél ez az egyik legnagyobb kihívás. Általánosságban a DLT teljesítménye a néhány órás fizetési ciklusokban történő elszámoláshoz elegendő lehet, az azonnali fizetési rendszerek által támasztott, jellemzően csak néhány másodperces teljesítéshez azonban ez nem elegendő. A hazai azonnali fizetési rendszer infrastruktúrája 500 tranzakció/másodperc áteresztőképességre lett méretezve, s bár a rendszernek eddig másodpercenként 155 tranzakciónál többet nem kellett feldolgoznia, de már ez is nagyságrenddel nagyobb érték, mint amelyet DLT rendszerrel megvalósított DJBP tesztalkalmazásokkal sikerült eddig elérni (South African Reserve Bank, 2018). A DLT rendszerek teljesítménye nagyon eltérő lehet attól függően, hogy milyen platformon kerül kiépítésre, mi a megvalósítás módja, az érvényesítést végző csomópontok száma mekkora, illetve mekkora a blokkok mérete. Ugyanakkor amennyiben a nagyobb teljesítményt egyetlen kitüntetett, az érvényesítést végző csomópont alkalmazásával, vagy egy adott láncban csak az érintett csomópontok tranzakcióinak rögzítésével és csak ezeken a csomópontokon való tárolásával érik el, akkor ennek ára a rendszer nagyobb sérülékenysége (South African Reserve Bank, 2018). Mint látható, a DLT rendszerek legfontosabb előnye – a kiemelten magas szintű hitelesség a tranzakció adatai tekintetében – a sebesség tekintetében inkább hátrányként jelenik meg, mivel a sebességjavulást valamennyi csomóponton egyszerre kell megvalósítani. Ez nem a tervezéskor jelent nagy problémát, hanem a rendszer későbbi továbbfejlesztése esetén.

— 294 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

1. ábra: A DJBP DLT-alapú megvalósításának koncepcionális döntési pontjai

DJBP típusa?

Számla-alapú

Eszköz-alapú

Nem anonimizált

Anonimizált

Forrás: MNB

A jogszabályi környezetnek történő megfelelés a DLT rendszerekkel szembeni másik nagy kihívás. A GDPR86 által támasztott követelményeknek, ezen belül is különösen a törléshez és elfeledtetéshez való jognak való megfelelés a DLT sajátosságából adódóan nehézkes, mivel a rendszer alapelve éppen a tranzakciók utólagos megváltoztathatatlansága. A problémára már léteznek megoldások – a láncban csak a személyes adatok lenyomatának tárolása és a személyes adatok láncon kívül történő tárolása és innen való törlése, a láncban a személyes adatok titkosítva történő

EU general data protection regulation 2016/679 (GDPR); az Európai Unió személyes adatok kezeléséről szóló rendelete, mely 2018. május 25-tel lépett hatályba.

— 295 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

tárolása és a titkosítókulcs eldobása –, ezek alkalmazásával azonban a DLT rendszer ellenállóképessége csökken. A személyes adatok kezelésén túl a nem személyes adatokra vonatkozó adatkezelési és titokvédelmi szabályoknak való megfelelés is problémát okoz az adatok megosztása miatt. A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy mely intézmények milyen céllal és hogyan kezelhetnek pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat. A jelenlegi jogértelmezés szerint az adatok tárolása még akkor is adatkezelésnek minősül, ha az adatok titkosítottak, és a tárolást végző szervezet nem rendelkezik a feloldáshoz szükséges kulccsal, így a banktitok körébe tartozó adatok osztott hálózatban, titkosítva történő tárolása is jogmegfelelősségi kérdést vet fel. A jogszabályi környezet és a DLT technológia sajátosságaiból adódó kérdések egyelőre megoldásra várnak, addig pedig nem küszöbölhető ki az ebben rejlő jogi kockázat sem, mindebből adódóan pedig DLT megoldások tervezése során a releváns jogszabályok alapos elemzése szükséges. Vizsgálni kell, hogy a rendszerben tárolt adatok mindegyikét jogszerűen kezelhetik-e az egyes csomópontokat üzemeltető intézmények, és ha nem, akkor erre milyen, a jogszabályoknak megfelelő technológiai megoldás van. A teljesítménynövelésnél korábban említett azon működés, amelyben kevesebb csomópontként funkcionáló intézmény működik a rendszerben, illetve egy adott láncba csak az érintett csomópontok tranzakciói kerülnek rögzítésre, és csak ezeken a csomópontokon való tárolásuk történik, erre a problémára választ ad ugyan, de ezeknek az ára az, hogy a rendszer redundanciája csökken.

— 296 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

2. ábra: Az érvényesítés és a redundancia formájának hatása a biztonságra és a feldolgozási sebességre

Többféle lánc a csomópontokon

Sebesség

Biztonság

Sebesség

Azonos láncok minden csomóponton

Sebesség

Több csomópont végzi

Biztonság

Egy csomópont végzi

Redundancia?

Biztonság

Érvényesítés?

Forrás: MNB

Másik megoldás lehet, hogy minden csomóponton minden adat titkosítva tárolásra kerül, és az adott adatok feloldásához szükséges kulcsot csak az erre jogosult csomópontok birtokolják. Ennél a megoldásnál, amennyiben ezek a csomópontok is részt vesznek a tranzakciók érvényesítésében, meg kell oldani azt is, hogy az adott csomópont úgy hajtsa végre az érvényesítést, hogy a csomópontot üzemeltető intézmény azon tranzakciók adatait ne tudja visszafejteni, amelyekben nem érintett, annak érdekében, hogy banktitok ne sérüljön. Így azonban lényegesen megnő a kulcsmenedzsment ügyvitelének és funkcionalitásának komplexitása, amitől a rendszer sérülékenysége nő. Titkosított adatok láncban történő tárolása hosszú távon további kihívás elé fogja állítani a rendszert. A jelenleg használt kulcsok a számítási kapacitások fejlődésével idővel ugyanis feltörhetőek lehetnek, ezért ki kell dolgozni azt a módszert, amellyel majd a rendszerben tárolt adatok az elvárt biztonságot garantáló új kulccsal újratitkosításra, a régi

— 297 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

kulccsal titkosított adatok pedig törlésre kerülnek. A lánc megváltoztathatatlansága miatt ez vagy a lánc újraépítését, vagy új lánc építésének megkezdését és a régi lánc összes példányának végleges törlését jelenti, ami újabb technológiai kérdéseket vet fel. Az elszámolás véglegessége megállapítható kell legyen egy pénzforgalmi rendszerben. A DLT rendszerekben a tranzakciók validálása és a rendszer konszenzus algoritmusa biztosítani tudja ezt, ehhez azonban ennek megfelelő működési modellt kell kidolgozni, és olyan platformot választani, amelyben ez megvalósítható (Monetary Authority of Singapore, 2018.), (Burgos, Filho, Suares, & De Almeida, 2017). A költséghatékony működés kérdése jelentősen függ a már említett kérdésekre adott válaszoktól, így azok befolyással bírnak a megvalósítandó DLT rendszer komplexitására és ebből következően megvalósításának és üzemeltetésének költségére is. Azt, hogy egy DJBP rendszer hagyományos technológiával vagy DLT megoldással költséghatékonyabb-e, nem lehet általánosan meghatározni, az csak a megvalósítani tervezett megoldás pontos ismeretében, egy részletes elemzést követően mondható ki. A DLT rendszerek esetében a kezelt adatok körének és a tárolt eljárásoknak a módosítása összetettebb a hagyományos technológiáénál, ezért a rendszer tervezésekor ebben a tekintetben nagyobb körültekintéssel és előrelátással kell eljárni annak érdekében, hogy a rendszer skálázhatósága megfelelő legyen. Mivel a DLT rendszerek architekturálisan jelentenek különbséget a meglévő technológiákhoz képest, a felhasználói felület, az átláthatóság, a könnyű elérhetőség és az üzemidő tekintetében nincs különbség azok között, mindkét alkalmazott technológia maradéktalanul képes ellátni ezeket a funkciókat. 2.1.3. Működési modellek és DLT típusok A jegybank és a piaci szereplők lehetséges szerepei alapján elképzelhető mindhárom modellben a hálózatba új csomópontként történő belépés – és a modelltől függően a konszenzusban történő — 298 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

részvétel – kizárólag a jegybank engedélyéhez kötött lehet, a rendszernek a csomópontokon keresztül azonban bárki számára elérhetőnek, nyíltnak kell lennie. A három alapvető megvalósítási modell – közvetlen, közvetett és hibrid – esetében (leírásukat lásd a 4.1.1.1 – 4.1.1.3 fejezetekben) a legfontosabb kérdés, hogy mely intézmények legyenek a csomópontok üzemeltetői, amit a teljesítménnyel és az adatkezelés jogi környezetével kapcsolatos, korábban említett kérdéskörök is befolyásolnak. A hibrid és közvetett modellben a jegybank mellett a kereskedelmi bankoknak és egyéb pénzforgalmi szolgáltatóknak célszerű csomópontként részt venniük a hálózatban, a közvetlen modellnél azonban ezek az intézmények nem jöhetnek szóba, ebben az esetben lényeges kérdés, hogy a jegybank mellett hány és milyen típusú intézmény működtessen csomópontot annak érdekében, hogy az osztott hálózat előnyei érvényesülhessenek. Ez utóbbi esetben ugyanis a modell centralizált jellege miatt a DLT alkalmazásának célszerűsége kérdéses, a tranzakciókat csak a jegybank csomópontja és esetleg egy, a jelenlegi infrastruktúrában is önálló intézményként működő elszámolóház által üzemeltetett csomópont tudná tárolni és érvényesíteni. 2.1.4. Kockázatok és kezelésük A DLT rendszerek a pénzügyi infrastruktúra működtetése szempontjából legnagyobb kockázata az, hogy jelenleg ilyen technológiájú megoldás nem üzemel kritikus pénzügyi infrastruktúrán, így az elvárásoknak való megfeleléséről nemzetközi szinten sincs tapasztalat, ebből adódóan vannak ismeretlen és ezért előre nem csökkenthető technológiai kockázatok. További kockázatot jelentenek az előzőekben említett kihívások, amelyekre jelenleg még nem tudni, hogy adható-e megfelelő válasz éles üzemi környezetben is, mivel jellemzően az egyik kihívásra adott válasz vagy a rendszer sérülékenységét növeli, vagy egy másik kihívásra adott megoldás kidolgozását teszi nehezebbé (South African Reserve Bank, 2018).

Ebből következően érdemes fokozatosan növekvő funkcionalitású kísérleti, teszt jellegű DLT rendszereket létrehozni, amelyekkel — 299 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

jobban feltérképezhetők a kockázatok, kidolgozhatóak az egyes kihívásokra a technológia jelenlegi érettsége mellett nyújtható megfelelő megoldások, és így megalapozott válasz születhet arról, hogy egy potenciális DJBP infrastruktúra működtetését DLT vagy hagyományos technológiával optimális megvalósítani. 2.2. A jegybanki RTGS rendszerek továbbfejlesztési szempontjai A Valós Idejű Bruttó Elszámolási (Real Time Gross Settlement – RTGS) rendszerek tervezése az 1980-as évek közepére tehető, azóta pedig számos ország vezetett be (Bech & Hobijn, 2007) ilyen, elsősorban a nagy értékű utalásokhoz87 használt rendszert. Megjelenésükkel az akkor napokban, hetekben mérhető feldolgozás csökkent le jelentősen, néhány percben mérhető átfutási időre. Az RTGS rendszerekre nézve az elterjedésükkor korszerűnek számító rendszertervezési szempontok a mai elvárások tekintetében a továbbfejleszthetőségben jelentős korlátokat is támaszthatnak. A jegybankpénzben történő bruttó elszámolás (Committee on Payment and Settlement Systems of the central banks of the Group of Ten countries, 1997) egyaránt jellemző az RTGS rendszerekre és egy potenciális DJBP megvalósításra is, ebben az értelemben az RTGS továbbfejlesztése jó alapot ad egy új DJBP kialakításához akkor, ha az RTGS feldolgozási sebessége elfogadható kompromisszum. Amennyiben lassúnak bizonyul, meg kell vizsgálni a sebességnövelés lehetőségeit és költségeit is. Az RTGS rendszerek egyik jellemzője a kis számú résztvevő és számlaszám, illetve az alacsony tranzakciószám mellett az egyes tranzakciók magas összege. Mind a résztvevők és számlák, mind a napi tranzakciók jelentős emelkedése a rendszer kapacitás- és teljesítmény-újratervezésével jár, ahol a teljesítményemelkedés

Ezeket a rendszereket a Large Value Payments System (LVPS) csoportba szokás sorolni, mivel elsősorban a nagy összegű tranzakciók kiszolgálását valósítják meg.

— 300 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

mértéke és a bővítés költsége egyenes arányban áll egymással, de nem feltétlenül lineáris módon. A többdevizás működés fő előnye az, hogy elegendő egyetlen rendszer kiépítése is, azonban a működés tekintetében az is elmondható, hogy a súlyos üzemi problémák valamennyi devizára azonos hatással lesznek, azaz vagy minden tekintetben működőképes a rendszer, vagy egyik szegmense sem működik. A funkcionális bővítésen felül ez a felskálázhatóság egy speciális esete, hiszen egy rendszertag számára egynél több számla kerül vezetésre, s jelentősen növekszik a tranzakciók száma is. Az RTGS rendszerek többsége jegybankok általi számlavezetést valósít meg kereskedelmi bankok – és esetleg más kiemelt partnerek – számára, biztonságos kommunikációs csatornán tesznek lehetővé hozzáférést számukra (RTGS Monitoring). Az RTGS rendszerek alapvetően zárt rendszerek, a számlavezetett résztvevők többek között kötelező jegybanki tartalékaikat, illetve más, elszámolásforgalmi rendszerek fedezetét tartják jegybankpénzben. A DJBP bővítéssel olyan más rendszerek felé kell nyitni, mely nyitás a DJBP-t megelőzően nem indokolt. 2.2.1. A továbbfejlesztés korlátai Bár az RTGS rendszerek nagy áttörést hoztak az 1 perc körüli feldolgozási idő biztosításával, az azóta elterjedt gyorsfizető rendszerek sebességben messze felülmúlják azokat. Amennyiben a gyorsfizető rendszerekéhez hasonló feldolgozási idő az elvárt az RTGS rendszer DJBP kialakítása során, úgy az csak az RTGS rendszer teljes kommunikációs infrastruktúrájának és a számlavezető rendszerének cseréjével oldható meg. Az elvárásoktól függően elképzelhető egy vegyes megoldás is, ahol az RTGS rendszer megtartásával a DJBP funkcionalitás egy előtét rendszerrel kerül megvalósításra.

Az RTGS rendszerek nyitvatartási ideje jellemzően nem éri el a gyorsfizető rendszerekét – nem működnek non-stop üzemben –, jellemző rájuk a napnyitási és napzárási tevékenységek — 301 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

kötelező végrehajtása és az ezekkel járó napi rutin tevékenységek is. Üzemidőn kívül lehetőség van a rendszer karbantartási ablakok nyitására: a tervezett telepítések, mentések, archiválások és más feladatok ezeken belül jól tervezhető módon elvégezhetőek. Az RTGS rendszerek nyitvatartása észszerű határig nyújtható, de – a rendszer és a szolgáltatási kör áttervezése nélkül – a folyamatos rendelkezésre állás nem érhető el. A folyamatos, 7*2488es rendelkezésre állás csak az RTGS számlavezető rendszerének cseréjével, új infrastruktúra környezetbe helyezésével oldható meg. A kiemelten magas rendelkezésre állás (7*24 működés) megköveteli a rendszerüzemeltetés valamennyi aspektusában a redundancia elvének teljes körű alkalmazását, elkerülendő ezzel a single-point-of-failure89 kockázatokat, ezért felmerülhet további telephely(ek) kiépítésének szükségessége is. Az üzemszerű működéshez szükséges telephelyek száma legalább egy tartalék telephellyel kiegészítve biztosítható, hogy bármely telephelyen végzett, tervezett leállások (pl. gépterem oltóberendezések cseréje) esetén is biztosított legyen a szolgáltatás. 2.3. Telephelyek és a közöttük történő kommunikáció kialakítása A DJBP rendszer kialakításához – működési modelljétől függetlenül – az informatikai alapinfrastruktúra szempontjából két főbb problémakört kell vizsgálni, megtervezni. A központi vagy osztott főkönyvi modell kiszolgáló oldali infrastruktúrák elhelyezését és a komponensek közötti adatátviteli hálózati technológiákat. Az infrastruktúra-elhelyezési szempontokat alapvetően befolyásolja, hogy osztott főkönyvi, vagy központosított jegybanki technológiát kell-e megvalósítani. A tervezéskor rendelkezésre állási A hét mind a 7 napján folyamatosan, 24 órán keresztüli üzemet jelenti a fogalom. 88

Rendszerszervezésben, technológiai tervezésnél használt fogalom, olyan rendszerelemet jelöl, amelynek hibája a teljes rendszer leállását okozza. Kritikus hibapontként is ismert a fogalom.

— 302 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

szempontból ugyanazon paramétereket kell megvizsgálni, hiszen az üzleti igény nem változik a megvalósítás módja miatt. Alapvető különbség abban van, hogy osztott főkönyvi rendszernél nem kell feltétlenül egy tulajdonosnál, egy üzemeltetőnél lennie a magas rendelkezésre állású infrastruktúra elemeknek, mert az egyes kiszolgáló DLT csomópontok autonóm tudnak működni, így azok tulajdonjoga és ezáltal az üzemeltetés felelőssége is különválhat. A központosított jegybanki technológia esetén a magas rendelkezésre állású, 7*24-ben működő funkcionalitás megvalósításának az alapelve, hogy tervezett üzemeltetési, karbantartási munkák esetén is a teljes infrastruktúra minden komponense esetén is biztosítsa az egyszeres hibák elfedését megvalósító megfelelő redundanciát. A számítógépközpontok és az azok működését kiszolgáló energetikai, gépészeti, tűzvédelmi, klímatechnikai és fizikai biztonsági rendszerének meg kell felelnie a nemzetközi szabvány90 által definiált magas rendelkezésre állásnak, ami feltétele a kritikus, 0–24 órás működésnek. Mind az osztott, mind pedig a központosított megoldás esetén az adatközponti infrastruktúrában nincs érdemi különbség, legfeljebb a beruházási és az üzemeltetési költségek megjelenése lehet decentralizált, illetve centralizált. A közvetlen, hibrid és közvetett modell esetében lényegi eltérés van abban, hogy a jegybanknál történik-e közvetlen DJBP számlavezetés. Amennyiben igen – azaz közvetlen és hibrid modell esetén –, akkor az csak a megfelelő erőforrás méretezésének a kérdése, hogy mennyi számlát kell kezelni, de az alapinfrastruktúra szempontjából irreleváns, hogy néhány tízezer vagy néhány millió számla kezelésére kell felkészülni, mert ennek csak a számítási és az adattárolási kapacitásra van hatása. Ebben az esetben a három egymástól független, legalább magas üzembiztonságú adatközpont üzembiztonsági szempontból elengedhetetlen. A harmadik ANSI/TIA-942 Tier 3

— 303 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

gépterem esetében megfontolandó, hogy két (vagy a szükséges telephelyszámnál eggyel kevesebb) megfelelő üzembiztonságú, saját tulajdonú gépterem mellett a Platform as a Service91(Violino, 2019) technológiára épülő harmadik (vagy nagyobb sorszámú, de összesen egy telephely) virtuális adatközpont jelenjen meg mint felhőszolgáltatás a kiszolgálásban. Ennek a kialakításnak a megvalósíthatóságát sem a hazai jogszabályi környezet92, sem a Magyar Nemzeti Bank 4/2019. (IV.1.) számú ajánlása nem akadályozza, azonban technológiai, alkalmazás-, illetve adatbiztonsági szempontból is kihívásokat jelenthet egy ilyen kiépítés megvalósítása, mivel az egy szerverre lebontott költség alacsonyabb, azonban magasabb adatbiztonsági kockázatot jelenthet. Amen�nyiben olyan modell kerül kidolgozásra, amiben a kereskedelmi bankok a számlatulajdonosok számlavezetői, a jegybanknak nem szükséges magasabb üzembiztonságú rendszert kiépítenie, mint a jelenleg is meglévő. Másik fontos tervezési szempont az egyes távközlési csatornák tervezése. Alapvető különbséget kell tenni a végfelhasználó, azaz a számlatulajdonos és a számlavezető közötti adatkapcsolat, valamint a számlavezető(k) infrastruktúra elemeinek az egymás közötti adatkapcsolatai között. A piaci gyakorlat alapján ahhoz nem férhet kétség, hogy a számlatulajdonos és a számlavezető közötti adatkapcsolatának az átviteli közege nem lehet más, mint az Internet. Ez lehetőséget biztosít akár terminálhálózatok, akár mobil készülékek használatára, de természetesen lehetőséget biztosíthat a DJBP ügyfelek számítógépéről, illetve vállalatirányítási rendszerekből vagy pénztárgépekből történő közvetlen tranzaktálásra is.

PaaS: Felhőszolgáltatás, ahol a szolgáltató biztosítja az infrastruktúrát, erőforrásokat és operációs rendszereket, azonban az alkalmazások és adatbázisok az ügyfél tulajdonában és üzemeltetésében maradnak.

2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról

— 304 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

A közvetett modellben a számlavezető és a jegybank közötti adatkapcsolat biztosításához használhatóak a jelenleg is meglévő adatátviteli közegek, legfeljebb bizonyos paramétereiken – például, sávszélesség, tömörítés, titkosítás – lehet szükséges változtatni. Ha a számlavezetési funkció részben vagy egészében a jegybanknál van, akkor az alkalmazható kommunikációs közeg szempontjából lényeges, hogy osztott főkönyvi, vagy jegybanki rendszert kell kiszolgálni. Osztott főkönyvi rendszer esetén akkor, ha a DLT csomópontok nem egy üzemeltetői kézben vannak, az egyes kiszolgáló csomópontok közötti adatátviteli csatornák sebességén és megbízhatóságán is jelentős mértékben múlik a teljes rendszer működőképessége, azaz ilyen szempontból a DLT rendszer stabilitása sokkal nagyobb mértékben kitett, melynek mértéke fordított arányban áll a csomópontok számával. Az átviteli csatornák minden kommunikációs hálózatban kritikus elemként jelennek meg, mivel kiesésük esetén a teljes szolgáltatás is leállhat, ezért ez az elem az egyik legtöbb üzembiztonsági kockázatot hordozza magában. Minél több van ezekből az elemekből, annál nagyobb a folytonos üzemmenetre ható kockázat, mely a csomópontok számának növekedésével hatványozottan jelentkezik. Amennyiben az osztott főkönyvi rendszerelemek nem egy üzemeltetői kézben vannak, akkor meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e egy önálló zárt kommunikációs hálózatot kiépíteni, vagy felhasználható-e valamelyik már meglévő, zárt kommunikációs hálózat (például SWIFT, GiroHáló) ezen rendszerek kiszolgálására, s az milyen feltételek mellett történhet. Emellett szóba jöhetnek nyílt hálózatra épülő, megfelelő titkosítással védett csatornák alkalmazása is, azonban ezek kibertámadásoknak való kitettsége folyamatosan magasabb, védelmükre nagyobb figyelmet – és eszközparkot – kell fordítani. A központi elemek közötti adatkapcsolatok szempontjából nem lényeges, hogy egy központi jegybanki rendszer adatközpontjai között kell átviteltechnikát megvalósítani, vagy egy több csomópontos DLT technológia egyes csomópontjai vannak a jegybank több adatközpontjában.

— 305 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

A kommunikációs módok további tervezési feladata, hogy meg kell találni a legmegfelelőbb módot a DJBP és a hagyományos pénzforgalmi rendszerek közötti technikai átjárhatóságra.

3. A szükséges emberi erőforrások biztosítása A DJBP kialakításánál az említett egyéb komponenseken – rendszerek bővítése, cseréje, új szolgáltatások, technológiák bevezetése, 7*24 üzem – kívül figyelembe kell venni a működtető személyzet fejlesztését is, amelynek mérete jelentősen eltér a közvetlen és a közvetett modell esetében. A személyzetre valamennyi egyéb kérdésben hozott döntés hatással van, hiszen egy 7*24-es üzem megszervezése önmagában is összetett feladat, de hasonló kihívást jelent egy országos ügyfélszolgálat vagy egy, a klasszikus fiókhálózathoz hasonló hozzáférési hálózat kialakítása is, nem beszélve egy teljesen új számlavezető rendszer fejlesztéséről. A szükséges létszám meghatározásán túl a képzési kört is meg kell határozni, ki kell alakítani a leghatékonyabb szervezeti struktúrát és annak működési költségeit, valamint egyéb paramétereit is meg kell tervezni. Emellett a munkakörnyezet irodai, informatikai és munkajogi kérdéseit is át kell tekinteni és meg kell szervezni. Gondoskodni kell a meglévő személyi állomány továbbképzéséről annak érdekében, hogy mentori rendszerben működhessen az új kollégák kiképzése, illetve a képzési anyagokat is el kell készíteni.

4. A működés folyamatai A technológiai és jogi környezet mellett természetesen vizsgálandók a működési szempontok is, mivel jellemzően ezek mentén határozhatóak meg a jövőbeli működés alapelvei és szabályrendszere. Ez a környezet a legösszetettebb, mert nem csupán

— 306 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

a jegybanki, de más szereplők rendszereit, igényeit, lehetőségeit is szükséges áttekinteni. 4.1. A jegybanki és kereskedelmi banki infrastruktúrák összekapcsolása A kereskedelmi banki számla és a DJBP számla közötti pénzmozgás a kialakított működési modelltől függően többféle módon is biztosítható. Az egyik alapvető kérdés az, hogy anonim vagy nem anonim DJBP-ről van-e szó? További szempont nem anonim DJBP esetén, hogy a jegybank és a pénzforgalmi szolgáltatók között hogyan oszlanak meg a feladatok. A következőkben bemutatunk néhány lehetséges megoldást az operatív megvalósításra (Auer & Böhme, 2020). 4.1.1. Nem anonim DJBP A nem anonim DJBP abban különbözik a jelenlegi jegybankpénztől, a készpénztől, hogy míg az egyes fogyasztóknál lévő készpénzmennyiségről nincs információ a jegybanknál, addig azt pontosan, vagy hozzávetőleg tudja a jegybank, hogy melyik fogyasztó mekkora mennyiségű DJBP-vel rendelkezik. Az, hogy pontos vagy csak hozzávetőleges információ áll rendelkezésre, attól függ, hogy a közvetlen, a hibrid vagy a közvetett modell valósul meg a kiépítés során. Szintén a megvalósuló modell határozza meg azt, hogy milyen fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy az ügyfelek a kereskedelmi banki számlájuk és a DJBP számlájuk között tranzakciót indíthassanak.

4.1.1.1. Közvetlen modell A közvetlen modell legfontosabb ismérvei: • A fogyasztóknak a jegybank felé van követelésük. • A jegybank közvetlenül is kapcsolatban van a fogyasztókkal. • A jegybank nyújtja a pénzforgalmi szolgáltatásokat, végzi az ügyfél-azonosítást, onboardingot és más, ügyfelekhez kötődő műveleteket. — 307 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

Minden modell közül ez a legnagyobb kihívást jelentő modell jegybanki szempontból, mert számos olyan feladatot kell megoldani, és új funkciót szükséges kiépíteni, amelyben csak korlátozott vagy semmilyen jegybanki tapasztalat nincs még. A jegybankok általában szűk ügyfélkör számára nyújtanak számlavezetési szolgáltatást, ezért egy korlátozások nélküli, lakossági számlavezetés nagy kihívást jelent a vezetendő számlák mennyisége miatt, ugyanis a néhány tíz vagy néhány száz darab számla helyett nagyságrendekkel több, akár százezres vagy milliós nagyságrendben válik szükségessé számlák vezetése. Ebben az esetben legalább a központi számlavezető rendszer kapacitását szükséges jelentősen növelni, amely már önmagában is összetett feladat, mivel az RTGS rendszerek kapacitását jellemzően nem ennyi számlára méretezik. Emellett a szolgáltatási kör is eltérő, hiszen nagyon hasonló szolgáltatásokra lesz igény a kereskedelmi bankok által vezetett számlákhoz, amelyben a jegybankoknak általában kevés közvetlen tapasztalata van. Fentieken túl ki kell alakítani a jegybanknál azokat az alkalmazásokat, amelyek a fogyasztók számára biztosítják a piaci szereplőknél megszokott lehetőségeket, ilyenek az internetbank, a mobilbank és a bankkártya alapú tranzaktálás lehetősége is. A jegybank által kiépített rendszerelemekkel szemben a fogyasztók ugyanazokat az elvárásokat támasztják, mint amelyeket a piacon tapasztalnak: gyors és megbízható működés, felhasználóbarát felületek. Az első kettőben jelentős tapasztalattal rendelkeznek a jegybankok, azonban nagy tömegű felhasználóval általában nem állnak kapcsolatban, ezért az e téren meglévő tapasztalat, illetve a szolgáltatások működtetése – például ügyfélszolgálat – is újdonságot jelenhet.

— 308 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

3. ábra: A közvetlen DJBP működési modell sematikus ábrája „A” ügyfél

Jegybank

Eszközök 600

DJBP A: 200 B: 100 C: 300

„B” ügyfél

„C” ügyfél

Forrás: MNB

A jegybanknál vezetett DJBP számla javára, illetve terhére indított utalások teljesüléséhez a jegybanki számlavezető rendszert össze kell kapcsolni a DJBP tranzakciókat bonyolító elszámoló rendszerekkel. Az elsősorban a DJBP számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatási körtől függ, hogy az elszámolórendszerek által kínált funkciók mekkora hányadát szükséges implementálni a számlavezető rendszerbe. A következőkben a hazai pénzforgalmi rendszer példáján keresztül mutatjuk be azokat a lehetőségeket, ahogyan ez megvalósítható lehet. A közvetlen modellben a DJBP számla feltöltését a fogyasztó kezdeményezheti fizetési számlája terhére a számláját vezető pénzintézetnél a megszokott csatornákon keresztül, például internetbankon, mobilbankon, mobilapplikáción keresztül. A pénzforgalmi szolgáltató az e célra kialakított hazai üzleti folyamatnak megfelelően a megbízást teljesítheti VIBER93-en keresztül vagy a BKR94 azonnali elszámolási szolgáltatásán keresztül.

A VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) az MNB által működtetett belföldi fizetési rendszer.

A BKR (Bankközi Klíring Rendszer) a GIRO Zrt. által működtetett, a belföldi forint átutalások és beszedések bankközi elszámolását végző fizetési rendszer.

— 309 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

A VIBER-en keresztül a kereskedelmi bank továbbítja az ügyfél megbízását a jegybanknak, amely a rendszerbe érkezést követő egy percen belül teljesül, így az ügyfél jegybanknál vezetett DJBP számláján a megbízás összege – a megbízás benyújtásának módjától függően – néhány perc alatt jóváírásra kerülhet. A terhelések hasonlóképpen történhetnek, az egyenleg csökkentésére irányuló megbízásokat is a jegybankhoz kell eljuttatni, amelyeket a jegybank szintén a VIBER-en keresztül teljesít. A jegybank – a VIBER üzemeltetője – oldalán a VIBER üzenetek volumenének várható növekedése jelenthet megoldandó feladatot a VIBER számlavezető rendszerében. Vizsgálandó a kommunikációs csatornák kapacitásigénye, valamit a kapcsolódó rendszerek feldolgozási sebessége, melyek szintén befolyásolhatják a jegybank oldali tranzakció-feldolgozás sebességét. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók részén szintén meg kell vizsgálni, hogy a VIBER forgalom emelkedése igényli-e rendszereik kapacitásbővítését. A BKR azonnali elszámolási platformja is szolgálhat teljesítési csatornaként, ahol a fizetési megbízások az előzőekben vázolt megoldáshoz képest rövidebb idő alatt, 5 másodpercen belül teljesülnek. Az azonnali fizetési szolgáltatás igénybevétele esetén a jegybanknak mind küldő, mind fogadó oldalon meg kell jelennie a rendszerben. A rendszerek kapacitása ebben az esetben is vizsgálandó, a pénzforgalmi résztvevőknek gondoskodniuk kell a DJBP tranzakciók gyors és pontos feldolgozásáról az azonnali fizetési szolgáltatás által megkívánt kereteken belül. Magyarországon ez a megoldás járhat a legkisebb fejlesztési igénnyel jegybanki szempontból, mivel a rendszerhez csatlakozás kötelező, azonban az egyes országokban eltérő módon került szabályozásra a gyorsfizető rendszerhez való csatlakozás – több helyen önkéntes alapon történik –, így azokban nem feltétlenül jelenik meg ez a kedvező hatás. A tételszám-növekedést fékezheti a DJBP tranzakciók időszakonkénti, nettó módon történő teljesítése. Ez esetben a kereskedelmi — 310 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

bankok és az ügyfelek a jegybanknak küldik meg DJBP átutalási megbízásaikat, azokat a jegybank meghatározott időpontokban összesíti, majd az egyes pénzforgalmi szolgáltatókra jutó nettó összegeket indítja el valamely elszámolásforgalmi rendszerben. A pénzmozgás mellett egy erre a célra kialakított kommunikációs csatornán a jegybank megküldi az analitikát, amely tartalmazza azokat az információkat, melyek alapján az ügyfelek számláján a tranzakciók lekönyvelhetők. A fentiekben bemutatott lehetséges megoldások közül az azonnali elszámoláson keresztül történő megvalósítás jelentheti a legkevesebb informatikai fejlesztést a résztvevőknek. A nettósított elszámolás új elemek bevezetését tenné szükségessé a jelenlegi pénzforgalmi folyamatokba, a modell működési elvéből adódóan az elszámolások nem teljesülnének azonnal, ami az azonnali fizetési rendszerhez képest visszalépést jelentene, a felhasználói élményt pedig jelentősen rontaná az azonnali fizetési rendszer már megszokott gyorsasága mellett. Amennyiben a jegybanki DJBP számlavezetés további szolgáltatásokkal is kiegészül – például hitelnyújtás –, akkor a jegybank számlavezető rendszerének nagymértékű bővítése vagy akár egy új számlavezető rendszer bevezetése is szükségessé válik. A hitelnyilvántartást végző rendszer mellett fontos szerepet játszhatnak a hitelelbírálást, a fedezetértékelést és nyilvántartást, valamint az ügyfelekkel történő kapcsolattartást biztosító alkalmazások is. Eldöntendő kérdés az is, hogy az ügyfélszolgálati feladatok ellátása digitális, hagyományos vagy vegyes csatornákon történjen. A digitális csatornák alkalmazása szűkítheti a potenciális ügyfélkört – az idősebb korcsoportok kisebb mértékben követik az új technológiákat –, azonban a jegybank – és így az adófizetők – részéről kevesebb ráfordítást igényel, mivel a hagyományos, személyes megjelenésen alapuló ügyfélszolgálat akár országos fiókhálózat kiépítését is szükségessé teheti, amelynek költsége igen magas lehet. A pénzintézeti piacon is megfigyelhető a digitális csatornák térhódítása, azonban a klasszikus, zömmel a fiókhálózaton — 311 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

keresztül zajló megbízások, ügyintézések részaránya bár csökken, nem tűnt el. A fogyasztók magas színvonalú kiszolgálása érdekében szükségessé válhat a jegybank részéről a 7*24 órás üzemelés, amely szervezeti értelemben is jelentős erőfeszítést kíván, mivel a jegybankok jellemzően nem, vagy csak korlátozottan biztosítanak ilyen üzemet. 4.1.1.2. Hibrid modell A hibrid modell főbb ismérvei: • A fogyasztóknak a jegybank felé van követelésük. • A fogyasztókkal, a pénzforgalmi szolgáltatókkal – főleg kereskedelmi bankokkal – állnak közvetlen kapcsolatban. • A fogyasztók számára a szolgáltatásokat a piaci szereplők nyújtják. 4. ábra: A hibrid DJBP működési modell sematikus ábrája Jegybank

Pénzforgalmi szolgáltató

Eszközök DJBP 600 A: 200 B: 100 C: 300

„A” ügyfél

„B” ügyfél Pénzforgalmi szolgáltató „C” ügyfél

Forrás: MNB

A hibrid modell ötvözi a közvetlen és a közvetett modell jellemzőit, egyúttal igényli a jegybank és a kereskedelmi bankok szoros együttműködését, hiszen míg a fogyasztó követelése a jegybankra szól, addig az összes pénzforgalmi és ügyfélszolgálati

— 312 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

tevékenységet a kereskedelmi bankok végzik. Az ebből a kettősségből fakadó kockázatokat részletesen fel kell mérni, s úgy kell a modellt kialakítani, hogy a kereskedelmi bankok működéséből adódóan ne keletkezhessen hozzáadott kockázat a rendszeren belül, illetve annak kezelése megoldott legyen. A jegybank a kereskedelmi bankoktól naprakész információval kell rendelkezniük minden tekintetben annak érdekében, hogy az egyes fogyasztók DJBP egyenlegének nyilvántartása pontos legyen. A modell egyaránt elképzelhető közvetlen jegybanki számlavezetéssel és a pénzforgalmi szolgáltatók egyenleg-nyilvántartásával. A fogyasztó által indított tranzakciók teljesítését mindkét megoldás esetén a jegybank és a pénzforgalmi szolgáltató információcseréje kíséri. Közvetlen jegybanki számlavezetés esetén a fogyasztó számlaegyenlegéről a jegybank rendelkezik naprakész információkkal, ezért a pénzforgalmi szolgáltató fedezetigazolásért fordul a jegybankhoz, és csak pozitív válasz esetén teljesíti a tranzakciókat. Ha a fogyasztók egyenlegét a pénzforgalmi szolgáltatók tartják nyilván, akkor a jegybank időszakonként – akár naponta több alkalommal is, de legalább naponta egyszer – rögzíti az adatokat saját nyilvántartásában. A jegybank és a kereskedelmi banki információáramlás feltételeinek kialakítása és működtetése jelentős feladat minden szereplő számára. A DJBP számla egyenlegének növelése és csökkentése a kereskedelmi banki számlával szemben a pénzforgalmi infrastruktúrákon keresztül valósulhat meg, amennyiben az nem a jegybankon belül történik. A közvetlen modellhez hasonlóan a jegybanknak – közvetlen jegybanki számlavezetés esetén – itt is szükséges csatlakoznia az elszámolásforgalmi rendszerekhez.

— 313 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

4.1.1.3. Közvetett modell A közvetett modell főbb ismérvei: • A fogyasztóknak a piaci szereplők felé van követelésük. • A fogyasztókkal a kereskedelmi bankok állnak közvetlen kapcsolatban. • A szolgáltatásokat a fogyasztók számára a piaci szereplők nyújtják. • A piaci szereplőknek minden fogyasztói követelés mögé 100 százalékban kell DJBP-t (bármilyen jegybankpénzt) tartaniuk. Hasonlóan a forgalomban lévő készpénzállományhoz, a DJBP mennyiségének nyilvántartása is a központi bank feladatai közé tartozik. A modellből adódóan a forgalomban lévő DJBP megoszlásáról, mozgásáról a piaci szereplők rendelkeznek a legfrissebb információval. A központi banki nyilvántartás nem biztosítható a piaci szereplők és a központi bank együttműködése nélkül, mely során a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók meghatározott rendszerességgel küldik adatszolgáltatásukat a jegybanknak. Az adatszolgáltatás alapján ellenőrizhető az is, hogy a piaci szereplők az általuk kezelt DJBP számlák összegyenlegének megfelelő mennyiségű DJBP fedezetet biztosították-e bármilyen formájú jegybankpénzben. Az adatszolgáltatás a bankoknál, annak befogadása és feldolgozása a jegybanknál igényel informatikai fejlesztéseket, míg a fedezetek nyilvántartása a jegybanki fedezetértékelési rendszer megújítását teszi szükségessé. Ahogy az azonnali fizetés tervezésekor, egy DJBP megoldás tervezésekor is felmerül a kérdés, hogy az ügyfelek által birtokolt DJBP összértékével egyező mértékben a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók által biztosított fedezet része legyen-e a kötelező tartalékuknak. Ennek eldöntése komplex, monetáris politikai feladat, a kérdésre egy mélyelemzést követően adható meg a válasz. Feltételezve, hogy egy elemzés eredményeképpen a válasz az, hogy a tartalékkötelezettség teljesítésébe bevonható a DJBP — 314 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

betétállomány után biztosított fedezet, akkor az adatszolgáltatás és a ténylegesen biztosított fedezet összevetését követően a jegybank nyilvántartásba veszi a tartalékteljesítésként elismert összeget úgy, mint az azonnali elszámolás teljesítési számláinak éjféli egyenlegéből erre a célra elkülönített részt. A monetáris politikai célok függvényében eldöntendő továbbá a tartalékként nyilvántartott összeg kamatozásának feltételrendszere is. A közvetett modellben a piaci szereplők vezetik a fogyasztók hagyományos és DJBP számláját is, a két, bankon belüli számla közötti pénzmozgás – akár saját kereskedelmi banki számla és DJBP számla között, akár két ügyfél közötti DJBP tranzakció esetében – az adott pénzintézet rendszerén belül megoldható, hasonlóan más fizetési rendszerekhez. A bankok közötti DJBP tranzakciókhoz azonban egyik megoldásként szükséges lehet kialakítani egy, a hagyományos számlapénztől elkülönülő, a DJBP számlavezetés feltételeit teljesítő rendszert a központi banknál, valamint a pénzforgalom többi résztvevőjénél is. A DJBP számlák közötti pénzmozgás feltételeit biztosítani szükséges a pénzforgalmi szolgáltatók között, ezért a feladatra fel kell készíteni mind a nagy értékű fizetéseket bonyolító RTGS rendszert, mind a kis értékű tranzakciókat bonyolító elszámoló rendszereket. Emellett egy adott pénzügyi infrastruktúrába történő DJBP elszámoló rendszer esetében kézenfekvő, hogy annak fő szolgáltatási paramétereit a legfejlettebb rendszerhez igazítsák, így az egy gyorsfizető rendszeréhez hasonló paraméterekkel bírjon: • 2 4 órás működés az év minden napján. • A teljes fizetési folyamat gyors – jellemzően 1 perc alatti – feldolgozása és teljesítése • A hagyományos pénzforgalmi rendszereknél nem magasabb, esetleg zérus ügyleti költség. •L egalább 99,9 százalékos rendelkezésre állás.

— 315 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

• Más fizetőrendszerekkel való együttműködési képesség, interoperabilitás. A bankközi tranzakciók teljesüléséhez nem feltétlenül kell kialakítani új elszámoló rendszert, a jelenlegi infrastruktúra használata mellett is lebonyolítható a DJBP forgalom, amennyiben a jegybanki elvárások teljesülnek, például a DJBP számlák után, azok egyenlegével megegyező összegű fedezet kerül biztosítása. Ez a megoldás nem jelent a pénzforgalom szereplőire nézve nagymértékű fejlesztési feladatot, azonban a szolgáltatás színvonala sem emelkedik. Amennyiben a DJBP bevezetésének egyik fő célja a rendszer ellenállóságának növelése, nem ez a megoldás a megfelelő, mert a cél nem érhető el. 5. ábra: A közvetett DJBP működési modell sematikus ábrája Jegybank Eszközök DJBP 600 X: 300

„X” bank DJBP 300

Követelés A: 200 B: 100

Y: 300

„A” ügyfél

„B” ügyfél

„Y” bank DJBP 300

Követelés C: 300

„C” ügyfél

Forrás: MNB

4.1.1.4. A tranzakciók továbbítása a résztvevő felek között Bármelyik modellt is valósítja meg egy jegybank, a DJBP számla és a kereskedelmi banki számla közötti pénzmozgást a pénzforgalmi rendszerekben biztosítani kell. Ennek megoldására a pénzforgalmi szolgáltatók és a belföldi fizetési rendszereket működtetők számára a belföldi fizetési rendszerek közvetlen és közvetett

— 316 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

résztvevőiről nyilvántartás áll rendelkezésre, amely biztosítja, hogy minden résztvevő azonosítható és címezhető legyen minden más résztvevő számára. Ez hazánkban az úgynevezett hitelesítő tábla, melyet az MNB a rendszertagok adatszolgáltatása alapján működtet és ad ki a pénzforgalom résztvevői számára. Mivel a DJBP bevezetésével a fizetési megbízások már nem csak hagyományos számlapénzben lesznek indíthatók, szükségessé válhat a DJBP számlák címezhetőségét is jelezni a hitelesítő táblában, a nyilvántartás adattartalmának bővítésével. A nyilvántartás szabványváltozása a pénzforgalmi szolgáltatóknál, a belföldi fizetési rendszereket működtetőknél és a központi banknál is informatikai fejlesztést igényel. 4.1.2. Anonim DJBP Az anonim DJBP-t nem számlán birtokolja tulajdonosa, hanem például egy plasztikkártyán vagy egy mobilalkalmazás segítségével olyan módon, hogy személyének azonosítása nélkül is felhasználásra kerülhessen az egyenleg. Ebben az értelemben a DJBP nagyon hasonlít a bankjegyekhez, mivel azoknál is csak a gazdaságban lévő mennyiségről van információja a jegybanknak, arról nincs, hogy kinél mennyi található ebből. Fizikai megvalósulásában akár éppúgy is viselkedhet, mint egy kereskedőnél megvásárolható feltölthető ajándékkártya vagy részletekben felhasználható digitális ajándékutalvány. A kártyán lévő chip vagy az alkalmazás nyilvántartásának felülírásával frissül az egyenleg, ha fizetünk, vagy ha nekünk fizetnek.

A kereskedelmi banki számla terhére történő DJBP feltöltés történhet ATM95-ben, vagy erre a célra kialakított terminálhálózat, internet- vagy mobilkapcsolat igénybevételével. Az ATM-ek használata során a jelenlegi készpénzfelvételhez hasonlóan a számlavezető bankhoz érkezik egy fedezetlekérdezés, és pozitív válasz esetén az ATM megfelelő funkcióját kiválasztva és a jegybanknál vezetett DJBP számlaszámát megadva megtörténhet a DJBP számla

Automated Teller Machine, bankjegykiadó automata.

— 317 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

feltöltése. A DJBP egyenleg csökkentése egy ellenkező irányú folyamattal valósulhat meg. A megoldás nagy előnye, hogy a birtokolt DJBP a kártyával vagy az applikációval – a készpénzes fizetéshez hasonlóan – offline és anonim módon lehet fizetést lebonyolítani, nem igényel kapcsolatot a pénzforgalmi infrastruktúrákkal, sőt megfelelő kialakítás esetén elektromos áram sem feltétlenül szükséges hozzá, azonban jelentős kockázatot hordoz abban a tekintetben, hogy mivel nem ismert minden pillanatban az egyenlegek összessége, visszaélések célpontja lehet.

5. Összegzés A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeivel az elmúlt években egyre több ország jegybankja kezdett foglalkozni, a vizsgálatok eredményeképpen pedig ma már léteznek pilot projektek is, például Svédországban az e-korona, de Kínában is működik már élesben DJBP rendszer. Abban többnyire azonos állásponton vannak a jegybankok, hogy a témát mélyebben szükséges elemezni, ezért a Magyar Nemzeti Bank is vizsgálja a pénz ezen formájának bevezetési lehetőségeit, annak hatásait, kockázatait és előfeltételeit. A tanulmányban áttekintettük az infrastruktúra és a működés tekintetében adódó feladatokat, vizsgáltuk az olyan új technológiákat, mint a DLT, foglalkoztunk a telephelyek és a közvetítő csatornák különböző kialakítások esetén felmerülő különbségeivel, problémáival, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer alapinfrastruktúra elemeinek újra felhasználásával, valamint egy független rendszer azokhoz történő integrációjának kérdésével az új pénzforma bevezetése esetén. Áttekintettük a jegybanki üzemeltetési szervezetre gyakorolt hatásokat, és részletesen bemutattuk a működés egyes folyamatainak átalakulását az egyes DJBP modellek esetében.

— 318 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései

Megállapítható, hogy mind a közvetlen, a közvetett, illetve a hibrid modell mellett megvalósított DJBP tekintetében a bankrendszer egészére nézve minden változat jelentős mennyiségű megoldandó feladatot jelent, igaz, az egyes változatok esetében a bankrendszer más szintjére és más módon kerül a terhelés. Egyrészt, a rendelkezésre álló szűkös ismeret és korlátozott működő példa miatt egy ilyen rendszer kiépítése jelentős elemzési és tervezési kapacitást köt le a jegybanki szervezeten belül, másfelől pedig a bankrendszer második szintjén is illeszteni kell a megoldáshoz a meglévő rendszereket.

Felhasznált irodalom Auer, R., & Böhme, R. (2020): BIS Quarterly Review. Bank for International Settlements Bech, M., & Hobijn, B. (2007): Technology Diffusion within Central Banking: The Case of Real-Time Gross Settlement, (Working Paper, Federal Reserve Bank of New York Burgos, A., Filho, J., Suares, M., & De Almeida, R. (2017): Distributed ledger technical research in Central Bank of Brazil, Central Bank of Brazil, https://www.bcb.gov.br/ content/publicacoes/outras_pub_alfa/Distributed_ledger_technical_research_in_ Central_Bank_of_Brazil.pdf Committee on Payment and Settlement Systems of the central banks of the Group of Ten countries(1997): Real-Time Gross Settlement Systems European Central Bank. (2020): European Central Bank, https://www. ecb.europa.eu/pub/pdf/other/Report_on_a_digital_euro~4d7268b458. en.pdf?0b17405a54c7c6ad4e137e257dd02672 Mancini Griffoli, T., Soledad Martinez Peria, M., Agur, I., Ari, A., Kiff, J., Popescu, A., & Rochon, C. (2018): Casting Light on Central Bank Digital Currencies, International Monetary Fund Monetary Authority of Singapore (2018): Monetary Authority of Singapore, https:// www.mas.gov.sg/news/media-releases/2018/mas-and-sgx-successfully-leverageblockchain-technology-for-settlement-of-tokenised-assets South African Reserve Bank (2018): South African Reserve Bank, https://www. resbank.co.za/Lists/News%20and%20Publications/Attachments/8491/SARB_ ProjectKhokha%2020180605.pdf Sveriges Riksbank. (2020): The Riksbank’s e-krona pilot, https://www.riksbank.se/ globalassets/media/rapporter/e-krona/2019/the-riksbanks-e-krona-pilot.pdf

— 319 —

IX. A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései Sveriges Riskbank (2018):The Riksbank’s e-krona project report, https://www. riksbank.se/globalassets/media/rapporter/e-krona/2018/the-riksbanks-e-kronaproject-report-2.pdf Violino, B. (2019): What is PaaS? Platform-as-a-service explained, https://www. infoworld.com/article/3223434/what-is-paas-software-development-in-the-cloud.html

— 320 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénz alkalmazásával – Lakossági számlavezetés és az ezen túli lehetőségek Csonka András Szabolcs – Danóczy Bálint – Sajtos Péter Világviszonylatban a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacán többféle súrlódás is azonosítható, amelyek kezelésére a digitális fejlődés révén új lehetőségek állhatnak rendelkezésre. Ezek közül egy radikálisan új, innovatív megközelítés lehet a lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz (DJBP) bevezetése, melynek előkészítésére vagy vizsgálatára egyre több nemzetközi projekt indul, miközben egyes jegybankok a tesztfázisig is eljutottak már. A tanulmány részletesen bemutatja a lakossági DJBP bevezetés nemzetközi szinten felmerült lehetséges társadalmi céljait, valamint azokat a főbb nemzetközi példákat, ahol megindult a gondolkodás egy ilyen keretrendszer bevezetéséről az egyes közpolitikai célok mentén. Ezt követően pedig a koncepcionális kereteket felvázoló fejezet megállapításait és tervezési struktúráját is alapul véve bemutatja egy lakossági, pénzügyi bevonódást célzó DJBP-keretrendszer tervezési aspektusait. Végezetül, a hazai bevezetés elméleti lehetőségein túl bemutatunk egy már itthon futó pilot projektet is, amely fontos tanulságokkal és ismeretekkel szolgálhat bármilyen későbbi, nagyobb volumenű elképzelés megvalósításához.

— 321 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

1. A lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának súrlódásai 1.1. Bankszámla-hozzáférési és lefedettségi kérdések A bankkapcsolattal nem rendelkezők száma globális viszonylatban továbbra is magas. A bankszámla-hozzáférés elmúlt években tapasztalható növekedése, illetve – elsősorban afrikai országokban – a különféle mobilpénz szolgáltatások megjelenése ellenére is világviszonylatban közel 1,7 milliárd ember (a felnőtt korú lakosság kb. 30 százaléka) nem fér hozzá banki szolgáltatásokhoz (Global Findex, 2017). A készpénzzel ellentétben így a banki szolgáltatások esetében az univerzális hozzáférés nem biztosított. A bankkapcsolatok hiánya a lakosság részéről számos okra vis�szavezethető: egyrészt jövedelmi helyzetüket elégtelennek tartják bankszámlanyitás vonatkozásában, miközben a kapcsolódó szolgáltatások árazása és a banki csatornák elérhetősége (pl. vannak olyan térségek, ahol egyáltalán nincsenek bankok és fizikai bankfiókok) sem bizonyul kedvezőnek. Mindemellett kiemelendő, hogy a számlával nem rendelkező lakosok körében magas azok aránya, akik a bizalom hiányára hivatkozva nem nyitnak számlát pénzügyi intézménynél (Global Findex, 2017). A banki hozzáférést korlátozza, hogy a készpénz továbbra is az egyetlen univerzálisan használható fizetési eszköz. A készpénz számos olyan előnnyel bír a fogyasztók számára, amely kapcsán nem érdekeltek egyes felhasználói csoportok annak kiváltására. Mind szolgáltatók, mind felhasználók oldalán preferált funkciója az anonimitás és az általános elfogadottság. A teljesen offline működés révén a kiberkockázatoktól védett, miközben használata nem igényel semmilyen speciális eszközt vagy szoftveres megoldást. Bár a FinTech szektor által biztosított olcsóbb és könnyebben hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások oldani látszottak a digitálisan hozzáférhető fizetési megoldások hiányának problémáját, a COVID-19 járvány által eredményezett gyengébb finanszírozási

— 322 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

helyzet pont ezen vállalkozásokat tette sérülékenyebbé, így az eddigi versenyző modell hosszú távú fenntarthatósága bizonytalanná vált (Sahay et al., 2020). Számos, a pénzügyi szolgáltatás rendelkezésre állása tekintetében hátrányosan érintett fogyasztói csoport azonosítható. A felnőtt, munkaképes lakosság körében az alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel rendelkező, alacsony jövedelmi helyzetű rétegek jellemzően nem vesznek igénybe banki szolgáltatásokat. Esetükben hatványozottan jelennek meg a korábbiakban felsorolt korlátozó tényezők a bankkapcsolatok kialakítását illetően, illetve a pénzügyi szolgáltatók sem érdekeltek e rétegek teljes körű kiszolgálásában, révén ezen fogyasztói csoportok jellemzően kockázatosabb ügyfélbesorolás alá kerülnének, és kevésbé illenek bele a – magas profitelvárásokkal működő – banki üzletpolitikába. Ugyancsak kevésbé perspektivikus a pénzügyi intézmények oldalán a nyugdíjas korúak teljes körű kiszolgálása, e társadalmi csoport esetében is felmerül, hogy a jövedelmi helyzetükhöz képest drágának bizonyul a banki szolgáltatásokkal való ellátásuk (MNB, 2019). Hasonló szuboptimális működés a pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátottság tekintetében a fiatalabb, önálló keresettel nem, vagy csak alacsony keresettel rendelkező korosztályoknál, elsősorban a diákoknál is megjelenhet, esetükben azonban megemlítendő, hogy a jogszabályi környezet is korlátozhatja a felnőtt kort még el nem érőknél az önálló rendelkezésű bankszámlák kialakítását, ugyanakkor speciális, diákoknak szánt konstrukciók ettől függetlenül megvalósíthatók lehetnének. Ezt felismerve már egyre több ilyen fókuszú kezdeményezést látni, ugyanakkor e szolgáltatástípusok penetrációja egyelőre alacsony. 1.2. Fizetési rendszerek szuverén kezelésének igénye A technológiai fejlődés hozzájárul az elektronikus fizetési rendszerek növekvő használatához. A 21. században zajló információ-technológiai fejlődés révén az internetlefedettség jelentős mértékben növekedett, valamint az okostelefonok megjelenésével az

— 323 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

online – jellemzően applikációkon keresztül elérhető – szolgáltatások elterjedése és növekvő használata tapasztalható. E tendenciák alapvetően változtatják meg a fogyasztói elvárásokat: a gyors és kényelmes, bárhonnan elérhető szolgáltatások, vagy a valós idejű üzenettovábbítás alapvető fontosságúvá váltak. E digitális igények a pénzügyi szolgáltatások piacán is relevánsak, és fogyasztói oldalról kiemelten a pénzforgalmi területet érintik, amelynek révén jelentős számú digitális fejlesztés már meg is valósult (pl. valós idejű és interaktív kiadáskövetés, határon átnyúló pénzküldés, online lakossági devizaváltás stb.). A pénzforgalmi piac digitalizációja és az elektronikus adatátviteli rendszerek fejlődése pedig egyre inkább a kényelmes, kedvező árazású elektronikus fizetési módok felé tereli a fogyasztókat (Vennli, 2016). Továbbá e fejlődés kapcsán megjegyzendő, hogy a koronavírus terjedésének tompítása érdekében hozott korlátozások világszinten hozzájárultak ahhoz, hogy a technológiai érettség valamennyi korcsoportban magasabb szintet érjen el, vagyis már nem csak a fiatalabb generációk digitális és online jelenléte meghatározó. Ugyanakkor az egyre szélesebb körben használt, alapvetően a magánszektorhoz kapcsolódó elektronikus fizetési rendszerekben kevésbé tud érvényesülni a szuverén, közösségi érdekeket szem előtt tartó mandátum. A digitális pénzügyi szolgáltatások egyre növekvő mértékű elterjedésével a fogyasztók számára többnyire a kereskedelmi banki számlapénz vagy valamilyen digitális formájú eszköz (pl. e-pénz) kerül előtérbe (OMFIF, 2019). Az elektronikus fizetési forgalomban jellemzően részt vevő, elsősorban – a szolgáltatások nyújtása során – üzleti érdekeket szem előtt tartó vállalkozások (pl. fizetési kártyatranzakciók lebonyolítása) befolyása jelentős mértékben növekszik. Így a – fogyasztók által egyre inkább preferált – digitális térben bármikor előfordulhatnak működési hiányosságok, amiket a készpénz alapú tranzakciók visszaszorulásával a jegybankok nem tudnak közvetlen beavatkozással orvosolni. Ezzel pedig a pénzforgalom zavartalan biztosításának lehetősége – jegybanki hozzáférés hiányában – szűkülhet. — 324 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

Az elektronikus térben is szükség van az aktív, átfogó szuverén szerepvállalásra. A készpénz és a kapcsolódó fizetési rendszer potenciális visszaszorulásával szükséges lehet tehát olyan alternatív, kiegészítő rendszer fenntartása, amely egyrészt figyelembe veszi a közjót és a fogyasztói érdekeket a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása tekintetében, másrészt az elektronikus fizetési rendszerek potenciális működési zavarai – vagy egyéb válsághelyzetek esetén – a digitális térben is képes a hatékony back-up fizetési rendszer funkcióját betölteni. Mindemellett egy szuverén fizetési rendszer a digitális fizetési szolgáltatásokkal szembeni bizalom magas szintjéhez is képes hozzájárulni. 1.3. A készpénzes fizetési rendszer működtetésének hatékonysági problémái A lakossági szereplők oldalán a készpénzhasználat közvetlenül nem észlelhető költségekkel jár. A tranzakciók lebonyolításához szükséges készpénzhez való hozzájutás a magánszemélyek oldalán jellemzően idő- és költségigényes folyamat. A számlapénz készpénzre váltása jellemzően személyes jelenlétet igényel, így a közvetetten jelentkező alternatíva költség magasabb lehet, míg a készpénzhez jutás olykor jelentős közvetlen költségekkel is jár, mint az ATM és készpénzfelvételi díjak (N26, 2016). Mindemellett a készpénz fizikai jellegéből fakadóan számos – elektronikus fizetési módokhoz képest többnyire nehezebben mérsékelhető – kockázatnak van kitéve: nyomtalanul elveszhet, illetéktelenek eltulajdonolhatják, megsérülhet, megsemmisülhet; miközben ezen események kockázatai nehezen vagy nem számszerűsíthetőek, de a készpénz fizikai formájának köszönhetően alapvetően jelen vannak. Mindemellett a készpénzelfogadók oldalán felmerülő, a készpénz alapú fizetési rendszer működtetéséhez kapcsolódó teendők (pl. elfogadás, tárolás, visszajáró/váltópénz rendelkezésre bocsátás) költségeit is jellemzően a fogyasztók fizetik meg az egyes termékek, szolgáltatások árába beépülve.

— 325 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

Bár a bankkapcsolattal nem rendelkezők jellemzően a magas költségekre hivatkozva nem nyitnak számlát, a készpénzhasználat költségei e rétegeknél magasabbak lehetnek. Kiemelendő például, hogy amennyiben bankszámlával nem rendelkező fogyasztók számára különféle juttatások (pl. nyugdíj, állami segély) vehetők igénybe, akkor ezek kézbesítése kapcsán a disztribúciós költségeket jellemzően a fogyasztóknak kell megfizetniük, továbbá az időigénye is jelentős lehet e disztribúciós feladatoknak, amelyek szintén károsan érinthetik a fogyasztókat (Weisbaum, 2013). A készpénztranzakciók lebonyolítása a vállalkozások működésében is hatékonysági kérdéseket vet fel. A tranzakciós célú készpénztartás révén a vállalkozások feladatai közé tartozik a készpénzes fizetési lehetőségek megteremtése, valamint az ilyen típusú tranzakciók súrlódásmentes lebonyolítása. Továbbá a vállalkozások működésében jelentős erőforrás-szükséglettel bír valamennyi fizikai létesítményre vonatkozóan (pl. áruházlánc boltjai, bankok esetében fiókok és ATM-ek) a készpénzkereslet minél pontosabb megbecslése, illetve a készpénz tárolási és egyes egységek közötti szállítási teendők megfelelő optimalizálása (Denecker et al., 2018). Értékteremtő gazdasági szervezeteknél a szükségesnél magasabb mértékű készpénztartásnak akár magas alternatíva költsége is lehet (pl. beruházások elmaradását okozhatja), miközben a túlzottan alacsony szintű készpénz rendelkezésre tartása akadályozhatja a tranzakciók teljesülését. A készpénz előállítása, tárolása és szállítása nemcsak költségekkel jár, de fenntarthatósági szempontból is kérdéseket vet fel. A fizikai formában elérhető bankjegyek és érmék előállításához jelentős mértékben szükségesek nyersanyagok, ráadásul többféle formában (pl. bankjegy lehet papír- vagy valamilyen polimer alapú, érmék színes- és nemesfémtartalma jellemzően eltérő). E változatosság jelentős környezeti terheléssel jár, ugyanakkor a bankjegy- és érmegyártás terén a papírgyárak, pénzjegynyomdák és érmeverdék folyamatosan törekszenek technológiájuk megújítására a környezeti ártalmak csökkentése érdekében. A készpénz

— 326 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

használata révén kialakuló – elsősorban elfogadói és banki oldalon jelentkező – logisztikai feladatoknak is jelentős ökológiai hatásuk van. Meglepő módon az ATM-hálózatok energiaigénye is magas, mivel jellemzően a telepített ATM-ek többféle, rendszerint eltérő funkcionalitással bírnak, folyamatos rendelkezésre állást szükséges biztosítaniuk (pl. éjszaka is, ehhez világítás is szükséges), és állandó szinkronizációt kell fenntartaniuk a központi rendszerekkel. Bár a modern technológiák növekvő használata és a digitalizáció, akár a DJBP révén is növelheti az energiafelhasználást és a környezeti terhelést – kiváltképp, ha párhuzamosan fut egy DJBP a készpénzes fizetési rendszerrel –, ugyanakkor a készpénz digitális alternatívájának kialakításával számos folyamat esetében lehetőség nyílik a hatékonyság javítására és a káros ökológiai hatások mérséklésére (IFoA, 2018). Nemzetgazdasági szinten sem optimális a túl magas tranzakciós célú készpénzhasználat. A készpénztranzakciók közvetlenül egy szuverén szereplő által sem monitorozhatók, ellenőrizhetők, továbbá a készpénz mozgásának nyomon követése is nehezen megvalósítható. Az ATM-ek széles körű lefedettsége révén pedig a készpénzhez jutás jelentősen egyszerűsödött. Továbbá amen�nyiben a nagy értékű készpénzmozgásokra való rálátás mérsékelt, akkor azok összgazdasági relevanciája sem mérhető hatékonyan, ami adótervezési és adóbevételi anomáliákhoz vezethet (OECD, 2017). Mindemellett a közvetlen monitoring, bár folyamatosan javul az online pénztárgépek egyre szélesebb körben történő alkalmazásának köszönhetően, e monitoring tevékenység teljes körű lefedettsége egyelőre nem megoldott, ami korlátozza a fogyasztóvédelmi érdekek érvényesülését is, és veszteségekkel is járhat a lakosság számára, amennyiben nem kellően tudatosak és körültekintőek egy termék, szolgáltatás vásárlása kapcsán.

— 327 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

2. A lakossági DJBP lehetséges társadalmi céljai A digitális jegybankpénz bevezetése számos társadalmi cél elérésében jelenthet segítséget, melyek egy része meglehetősen időszerűnek tekinthető, míg továbbiak a középtávon és hosszú távon felmerülő kihívások proaktív megoldását szolgálhatják. Egy, a lakosság számára elérhető DJBP lehetséges társadalmi céljai többek között (i) jelentősen csökkentheti a jellemzően magas készpénzhasználatból adódó társadalmi költségeket. Megoldást jelenthet (ii) egy, a korábbiaknál hatékonyabb pénzügyi stimulus eszközként az olyan példa nélküli és hirtelen bekövetkező stres�szidőszakokban, mint a 2020-ban tapasztalt pandémiás helyzet. Kiváló lehetőséget adhat (iii) egy olyan új platform kialakítására, amellyel növelhető minden gazdasági szereplő hatékonysága a mindennapi fizetésekhez kapcsolódóan, ezzel jelentős versenyképességi előnyhöz juttatva a magánszektort és az államot egyaránt. Nem utolsósorban (iv) egy reaktív, csak részben célba érő szabályozói válasz helyett egy rendkívül proaktív, akár évtizedes távlatokban is előremutató lépést jelenthet az alternatív fizetési módok egyre drasztikusabb térnyerése előtt. A felsorolt motivációs indokok hívhatják életre a DJBP bevezetésének megfontolását, míg a későbbiekben ismertetésre kerülő társadalmi célok (ide nem értve a jegybankok monetáris politikai céljait) a konkrét megvalósítási mód megválasztásához adnak útmutatást. 2.1. Bankszámla-hozzáférési és lefedettségi problémák javítása A digitális jegybankpénz számos pozitív hozadéka közül az egyik legüdvözlendőbb a nem bankoló (unbanked) és a banki szolgáltatásokhoz csak korlátozottan hozzáférő (under-banked) társadalmi rétegek lehetőségeinek javítása (FDIC, 2017). Előbbi azon fogyasztók csoportját jelenti, akik nem férnek hozzá az — 328 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz. Utóbbi csoport tagjai elméletben már hozzáférhetnének ezekhez, azonban valamilyen okból nem veszik igénybe azokat: drága, nincs megfelelő jövedelmük, vagy nincsenek tudatában az ehhez kapcsolódó előnyöknek. Emiatt vagy továbbra is relatíve drágán, készpénzben bonyolítják a teljes pénzforgalmukat, vagy – a hazai felügyelet alól közvetlenül kieső – alternatív pénzügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Habár utóbbi elméletben hozzájárulhat a pénzügyi tudatosságuk fejlesztéséhez, ez a csak készpénzen alapuló fizetési szokásokról már nem mondható el. Továbbá, az alternatív megoldások során ezen csoportok meglévő, társadalmi átlagnál jelentősen erősebb pénzügyi sérülékenysége további kockázati faktort jelent (például, ha nem rendelkeznek bankszámlával, és így a hazai fogyasztóvédelem hatásköréből kikerülnek), amely egy digitális jegybankpénzhez kapcsolódó széles körű fizetési szolgáltatói hálózat kiépítésével ugyancsak orvosolható lenne. A digitális jegybankpénz bevezetésével a számlavezetés és a pénzforgalom lényegében közjószággá alakulhat (Szabó– Kollarik, 2017). A jegybankok a jelenleginél kedvezőbb kondíciókkal és könnyebb elérhetőséggel biztosíthatnák a szükséges infrastruktúrát akár minden háztartás (és akár vállalat) számára. Kiemelt célcsoportnak tekinthető a fizetési számlával nem rendelkező, az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat nem használó lakossági szereplők köre. Magyarországon – a bankrendszerben már megjelenő, de ott – a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztók relatív banki terhei a legmagasabbak (Kajdi et al., 2019). Emiatt ennek a csoportnak is jelentős előnyöket hozhatna a digitális jegybankpénz, annak akárcsak alapvető fizetési szolgáltatásokra való kezdeti felhasználása. 2.2. A pénzforgalom fragmentáltságának csökkentése és egy robosztus rendszer kialakításának lehetősége A lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz bevezetése esetén lehetőség adódhat egy esetleges pénzügyi stimulus

— 329 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

célzottabb és hatékonyabb megvalósítására – akár azonnali segítségnyújtási céllal, akár elhúzódó piaci kudarcok kezelésére. Egy esetleges stresszhelyzet esetén gyors és effektív módon lehetőséget adhat a kieső jövedelmek átmeneti pótlására életre hívott támogatások azonnali célba juttatására, és így a háztartási fogyasztás fenntartására. Tekintettel arra, hogy jelenleg sem a digitális térben, sem a fizikai kereskedőknél végrehajtott elektronikus tranzakciók nem képesek hatékonyan betölteni a minden körülmény között – természeti katasztrófák vagy az esetleges kibertámadások esetén is – működőképes fizetési lehetőség szerepét, ezért a digitális fizetési megoldások folyamatos terjedésével megnő az igény egy olyan megbízható, központi infrastruktúra létrehozására, mely extrém körülmények között, a profit szempontok mérlegelése nélkül képes biztosítani az elektronikus fizetési tranzakciók mindenkori lebonyolítását. Amennyiben meghatározott társadalmi rétegek vagy akár minden magánszemély rendelkezne digitális jegybankpénz-számlával, akkor ezen a csatornán keresztül a fiskális hatóság direkt (és költséghatékony) eléréssel rendelkezne a lakosság irányába. A direkt elérés révén elméletileg lehetőség nyílhat a számlavezetés vagy egy gyorsan és egyszerűen lehívható hitelkeret kialakítására is a lakossági szereplők számára. Ennek révén akár még hatékonyabban kivitelezhetők lennének az esetleges válságkezelési intézkedések. Ugyanakkor ezen felvetés kapcsán meg kell jegyezni, hogy a cél nem az, hogy a gazdasági szereplők minél nagyobb betétállományt tartsanak a jegybanknál, és ezzel adott esetben veszélybe sodorják a bankrendszer stabilitását. Továbbá kiemelendő, hogy e koncepció megvalósítása további, mélyebb kutatásokat igényel a bankrendszerre gyakorolt hatások tekintetében. Az erről szóló döntés jellemzően a jegybanki mandátumokon túlmutat és jogszabály-módosításokat is igényelhet.

— 330 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

2.3. A készpénzes fizetési rendszer működtetéséből eredő hatékonysági problémák orvoslása A készpénzhasználatnak társadalmi költsége jelentkezik, amelynek mértéke hosszú távon nehezen előrejelezhető. Válságos idők kezdeti szakaszában – egyfajta ösztönös reakció eredményeként – jellemzően megugrik a lakosságnál lévő készpénz mennyisége, ahogy ez a koronavírus-járvány esetében is történt. 2020 márciusában Magyarországon 8 munkanap alatt a forgalomban lévő készpénzállomány 250 milliárd forinttal emelkedett (mintegy 4 százalékkal), ami hagyományosan körülbelül féléves növekménynek felel meg (Végső–Bódi-Schubert, 2020). A járványhelyzet azonban középtávon felgyorsította az elmúlt több, mint egy évtizedben látható trendet is: 2020-ban nagyjából ötszörösére nőtt a tranzakciós készpénzhasználat csökkenésének üteme globálisan (McKinsey, 2020). A reális helyzetértékeléshez hozzátartozik ugyanakkor, hogy a készpénzkereslet szinte kivétel nélkül minden országban erőteljesen növekedett a koronavírus-járvány kitörését követően. A készpénzállomány bővülése még azokban az országokban is megfigyelhető volt, ahol hosszú évek óta stagnált vagy csökkent a készpénz iránti kereslet az elmúlt években, mint például az Egyesült Királyság vagy Norvégia esetében. Magyarországon, bár a 2020-as esztendő második negyedévében először meghaladta a lakosság bankkártyás költéseinek értéke a bankkártyáról felvett készpénzét (Végső Tamás–Bódi-Schubert, 2020), a legszigorúbb lezárások időszakában az online pénztárgépeken regisztrált tranzakciók háromnegyedét továbbra is készpénzben bonyolították. A lakosság jelentős része nem érzékeli a készpénzhasználat társadalmi költségét. A fogyasztók sok esetben feltételezik a készpénzben lebonyolított tranzakciók effektíve költségmentességét, szemben a drágának tartott elektronikus fizetési megoldásokkal. Ennek legfőbb oka, hogy utóbbi esetén a kapcsolódó költségek direkt módon, az egyén számára tranzakciónként is megjelennek, bár a készpénzfelvétel sem feltétlenül költségmentes. Vélhetően

— 331 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

részben emiatt is, hazánkban a forgalomban levő készpénzállomány értéke 2020 harmadik negyedévének végén megközelítette a 7000 milliárd forintot, amelynek több mint háromnegyede lehet a lakosságnál (MNB, 2020a). Habár Magyarországon a készpénzkereslet valóban magas, de nemzetközi összevetésben nem kirívó, emellett a fő hajtóereje inkább a megtakarítási és nem a tranzakciós célú készpénzhasználat, ráadásul utóbbi aránya évek óta csökken (Végső, 2020). 2010 óta a forgalomban lévő készpénz állománya még a kártyás tranzakciók arányának javuló tendenciája ellenére is megháromszorozódott. Ez éves szinten mintegy 400– 450 milliárd forintba kerül a társadalom számára (Magyarország Kormánya, 2019). Ez egyrészt lehetővé teszi az árnyékgazdasági tevékenységet, másrészt a készpénz előállítása, tartása, kezelése és az ezekhez kapcsolódó közvetett tevekénységek magas nemzetgazdasági és társadalmi költségekkel járnak. A Bankszövetség 2019-es számításai szerint társadalmi szinten csak a készpénz jelentős csökkentésével önmagában akár a GDP 0,4 százalékának megfelelő megtakarítás lenne elérhető. Ez a gyakorlatban lényegében járulékosan együtt járna az árnyékgazdaság visszaszorulásának hatásával is, ami – az ismertetett példa alapján a teljes gazdaságban 10 százalékra visszaszoruló feketegazdaság esetén – a GDP további 1,3 százalékával is képes lehet megnövelni a költségvetés bevételeit (Bankszövetség, 2019). A korábbi, összegszerűen számszerűsített társadalmi költség esetében azt feltételezve, hogy minden gazdasági szereplő hasonló mértékben használ készpénzt, akkor egyénre lebontva éves szinten a 40 ezer forintot is meghaladhatja ennek a társadalmi költsége. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a lakosság fizetési módokra vonatkozó preferenciáit elsősorban hosszú távú és csak lassan változó szociodemográfiai faktorok (iskolai végzettség, gazdasági aktivitás stb.) határozzák meg. Emiatt a DJBP folyamatos, de fokozatos bevezetése lehet a legcélravezetőbb a készpénzellátás folyamatos biztosítása mellett. A digitális jegybankpénz sikeres bevezetése a készpénzmentes fizetési módok stabil jövőbeni növekedését eredményezhetné. Ezzel társadalmi — 332 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

szinten jelentős költségmegtakarítást lehetne elérni, illetve az elektronikus fizetési és megtakarítási megoldások térnyerésével és a beléjük vetett társadalmi bizalom erősödésével akár a lakosságnál kint lévő megtakarítási készpénzállomány egy része (akár csak kereskedelmi banki betét formájában) visszakerülhetne a gazdaságba (Bankszövetség, 2019). Fontos azonban kiemelni, hogy a digitális jegybankpénz bevezetésének első körben a tranzakciós pénzkeresletre gyakorolt hatása lehet a kívánatos, nem célja a készpénz kiváltása. Ezáltal a fogyasztónak továbbra is biztosítva lenne döntési lehetőség az egyes fizetési szituációk készpénzes vagy elektronikus módon történő végrehajtásáról. A készpénzlogisztikához kapcsolódó ökológiai lábnyom csökkentése szintén fontos társadalmi cél lehet (ECB, 2020). Habár a magyar forint esetében a megfelelően részletes elemzés nem áll rendelkezésre, a holland központi bank 2018-as tanulmányából kiderül, hogy a készpénz jelentősen nagyobb hatással van a környezetre és az éghajlatváltozásra, mint a bankkártyás fizetések. A De Nederlandsche Bank által megvizsgált tranzakciók eredményei alapján a készpénzfizetés ökológiai lábnyoma 36 százalékkal volt magasabb, mint a kártyás fizetéseké, míg az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása (a fizetésenkénti átlagos szén-dioxidkibocsátás) 21 százalékkal volt magasabb (Hanegraaf et al., 2018). A rendelkezésre álló hazai adatok alapján megállapítható, hogy a készpénzlogisztika mellett a bankjegygyártástól kezdve a bankjegy-megsemmisítésen át a ciklus végét jelentő préselésnek és tégla alakú briketteké alakításnak nemcsak jelentős költsége van éves szinten, hanem jelentős környezeti terhelése is. Ennek csökkentésére az MNB környezetvédelmi stratégiájában már évek óta folyamatosan törekszik, az eddigi jelentős csökkentés eredményeként pedig a Pénzjegynyomda és az MNB megszerezte az EMAS96 tanúsítványt.

96 Az Európai Unió által kibocsátott Eco-Management and Audit Scheme (röviden: EMAS) rendelet alapján hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszernek megfelelő vállalatok kaphatják meg ezt a tanúsítványt.

— 333 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

2.4. A pénzügyi szolgáltatások piacának fejlesztése, bővítése és a verseny ösztönzése A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége a tranzakciós illetéket kiszűrve is kimagasló európai összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését (Kajdi et al., 2019). Összességében a teljes ökoszisztéma „tisztítása”, egyszerűbbé tétele indokolt lehet, ha érdemben és párhuzamosan csökkenthető az egyének és a társadalom költsége. Ráadásul a jelenlegi állapot különösen a bankolásba már bekerült, de alacsonyabb jövedelmi helyzetű fogyasztókat tekintve hátrányos. A lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz közjószágként való bevezetésével olyan elektronikus fizetési rendszer épülhetne ki, amely a készpénzhez hasonlóan költségmentes, vagy alacsony költség melletti fizetési tranzakciókat biztosítana (BoE, 2020). Optimális esetben az elfogadó is ösztönözhető lenne a jelenleg alkalmazott díjaknál kedvezőbb konstrukcióval, hogy segítse a készpénzes fizetésről digitális irányba terelni a fogyasztóit. A digitális jegybankpénz egyik, ha nem legnagyobb előnye lehet a jövőben, hogy egy kinyíló platformon, lényegében egy továbbfejlesztett és integrált ügyfélkapuként funkcionálva beépíthető lenne a mindennapokba, egyfajta okosszerződéses konstrukciók kiindulópontját adva (Chamber of Digital Commerce, 2016). Ezzel jelentősen csökkenthető lenne az adminisztrációra fordított erőforrások mennyisége, egyúttal növelné a hatékonyságot és a transzparenciát. Az okosszerződések implementálása számtalan területen hozhatna előrelépést. Például (i) egy autóvásárlás során az összes információ birtokában a teljesülést követően azonnal továbbításra kerülnének az adatok az illetékes szervekhez és hatóságokhoz. Sem az eladónak, sem a vevőnek nem lenne szükséges papírkötegekkel hivatalról hivatalra járnia, mert a tulajdonjog átírástól kezdve a súlyadó alanyán keresztül opcionálisan akár a kötelező

— 334 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

felelősségbiztosításig minden automatikusan adminisztrálásra kerülhetne rendkívül rövid idő alatt. Másik példa (ii) egy lakásvásárlás, ahol a tranzakció végrehajtásával az ingatlanbejegyzés is meg tudna történni, továbbá kapcsolódó jelzáloghitel esetén akár a bank zálogjogának bejegyzése is. Ugyancsak kapcsolódó felhasználási eset lehet az utolsó törlesztőrészlet visszafizetése, amelyről automatikusan értesítést kaphatna az illetékes hivatal, hogy a zálogjog törölhető, a szerződés lezárható. Hétköznapibb eset lehet akár (iii) a fizikai tranzakciókhoz elektronikusan csatolódó számlák kiállítása és megküldése, illetve adott termékkör esetén például a jótállási jegy eljuttatása is. Egy ilyen platformban rejlő lehetőségek és az ezekből nyerhető szinergiák messze túlmutatnak a jelenlegi folyamatok digitalizációján. Drasztikus mértékben csökkenthető lenne az adminisztrációs lépések száma, amellett, hogy ezen folyamatok időigénye és a hibalehetőségek esélye ugyancsak minimálisra csökkenhetne. Végső soron egy ilyen platform létrejötte – melynek egyik pillérét a digitális jegybankpénz adhatná – rendkívüli versenyképességbeli javulást eredményezhetne az egész nemzetgazdaság számára.

3. Nemzetközi példák az egyes közpolitikai célok által vezérelt, lakossági DJBP-kre, hasonlóságok és különbségek A nemzetközi szakirodalomban és a vezető jegybankok körében a digitális jegybankpénz egyre gyakrabban jelenik meg potenciális jövőbeli fejlesztési irányként. Egy központi bank által kibocsátott digitális pénz jelentős újítás lenne mind a nyilvánosság számára biztosított pénz formája, mind a fizetési infrastruktúra működtetése tekintetében. A digitális jegybankpénz lehetőségét ezért egyre több központi bank vizsgálja. Mindemellett egyes jegybankok és nemzetközi szervezetek a lehetséges hatások teljeskörű kiértékelése érdekében koncepcionális, reprezentatív működési

— 335 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

modelleket is felvázoltak annak érdekében, hogy felmérjék a DJBP miként illeszkedik a szélesebb körű fizetési környezetbe, és hogyan működik együtt a pénzforgalom javítását célzó más kezdeményezésekkel, folyamatban levő vagy már megvalósult digitális fejlesztésekkel. Bár több országban már aktívan zajlanak DJBP kutatások, a széles körű éles üzembe helyezés mellett még egy jelentős jegybank sem köteleződött el. Több meghatározó nemzeti bank már elkezdte egy DJBP alapú üzleti koncepció tesztelését (1. ábra), de különböző szinteken állnak, és a bevezetéshez kapcsolódó döntés, illetve hivatalos indulási dátum még egy DJBP mögött sincsen (Auer–Böhme, 2020). Néhány nemzeti bank csak a párbeszédet indította el róla, kutatásokat végez, konkrét elköteleződés még nem tapasztalható. A legtöbb lakossági kezdeményezés alapvetően lokális, adott országon belüli kivitelezést kutat. Kivételként az EKB és a Karib-térség digitális pénz kezdeményezése említhető. Az elosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technology, DLT) használatán alapuló üzleti modellben jelentős potenciált látnak a nemzeti bankok. Vélhetően hosszabb távon ez több hozzáadott értéket adna egy digitális pénz bevezetésének, ugyanakkor a rövid távú tervezésben ennek szerepe egyelőre mérsékelt (például a már elindult kínai pilot sem hagyatkozik elsődlegesen a DLT használatára).

— 336 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

1. ábra: Lakossági fókuszú nemzetközi DJBP kutatások és pilotok

Lakossági aktív Lakossági kutatás Folyamatban levő lakossági pilot Lezárt lakossági pilot

Forrás: BIS, jegybanki honlapok

3.1. Reprezentatív működési modellek A nemzetközi jegybanki diskurzusban élénk elméleti vita folyik egy széles körű DJBP bevezetésének szükségességéről, emellett azonban elkezdődött a koncepcionális működési modellek kidolgozása is. A legtöbb DJBP kutatás a lehetséges bevezetést támogató célok feltérképezése mellett a DJBP további előnyeivel és kockázataival foglalkozik, saját jegybankjának helyzetértékelését is kialakítva. Ugyanakkor egyes jegybankok a megvalósításhoz vezető út következő állomásaként eljutottak már egy lehetséges működési keretrendszer felvázolásáig. Ezen elméleti keretek az esetek túlnyomó részében a lakossági fizetési tranzakciók ellátását biztosító, külső partnerekkel együttműködésben üzemeltetett rendszerek kialakítását célozzák. Abban valamennyien egyetértenek, hogy a DJBP széles körű bevezetése előtt még számos nyitott kérdés megválaszolása szükséges. Egy egységes gondolkodási

— 337 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

keret kialakításának céljával a Bank of International Settlements hét nemzeti bank képviselőivel együttműködve97 2020. október 9-én közzétette az első közös jelentését a digitális jegybankpénz működésének alapelveire és alapvető jellemzőire összpontosítva (BIS, 2020). A Bank of England régóta foglalkozik a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeivel. Az elemzési keretrendszer meghatározza azokat a jegybanki igényeket, felhasználói szempontokat és piaci elvárásokat, amiket egy DJBP konstrukciónak teljesítenie kell. A BoE aktívan vizsgál egy olyan platform alapú, indirekt megoldást, amelyben kiemelt szerep jutna a DJBP üzemeltetésében a közvetítőknek. A platform modellben a BoE gyors, biztonságos és rugalmas technológiai infrastruktúrát biztosítana, amely a jegybank RTGS szolgáltatásával párhuzamosan működik és a DJBP fizetésekhez minimálisan szükséges funkcionalitást biztosítja. A tervezett kétszintű, rétegzett modellben a piaci alapon működő, felügyelt fizetési szolgáltatók (Payment Interface Provider, PIP) állnak kapcsolatban az ügyfelekkel. Jelen koncepcióban, bár a BoE szeretné megteremteni a tranzakciók anonimitásának megfelelő szintjét, nem tartja feladatának egy teljesen anonim fizetési lehetőség biztosítását. Nézetük szerint az elosztott főkönyvi rendszer (DLT) használata sem szükségszerű, egy konvencionális, centralizált technológiával ugyanazt az eredményt el lehet érni biztonságos, már kipróbált keretek között. Egyedül a DJBP rugalmassága és programozhatósága érdekében fontolják meg a DLT technológia alkalmazását. Az Európai Központi Bank digitális eurója hozzájárulna a fizetési rendszerek egységesítéséhez az eurózóna országaiban, és csökkentené a külföldi fizetési rendszerek dominanciáját (ECB, 2020a). Az EKB által publikált tanulmány szerint a digitális euró fő célja az európai gazdaságok még erősebb integrációja lenne. A csoport tagjai a Bank of Canada, az Európai Központi Bank, a Bank of Japan, a svéd Riksbank, a Swiss National Bank, a Bank of England, a Federal Reserve System és a publikáló BIS voltak.

— 338 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

A digitális euró kialakításához kapcsolódó alapelvek között szerepel egyrészt, hogy az teljes mértékben átváltható lenne az euró más formáira. Ez a készpénzzel és kereskedelmi banki számlapénzzel való teljes konvertibilitást jelenti. Másrészt, a digitális euró az eurózóna kötelezettségeként kockázatmentes jegybankpénz lenne. Harmadrészt, széles körűen és egyformán hozzáférhetőnek kellene lennie a teljes euróövezetben. Negyedrészt, a piacra nézve semlegesnek kell lennie, vagyis nem szabad háttérbe szorítania a magánszektor piaci alapú megoldásait. Végezetül pedig olyan megbízhatóan működő, robusztus fizetési rendszernek kell lennie, amely erősíti a digitális fizetési lehetőségekbe vetett társadalmi bizalmat. Várhatóan 2021 közepén születik döntés arról, hogy elinduljon-e egy, a digitális euró bevezetésének lehetőségeit vizsgáló projekt. 3.2. Releváns, már tesztelés alatt álló nemzetközi projektek Az elméleti kutatások mellett világszerte több jegybank foglalkozik a gyakorlatban történő teszteléssel is. Európában a jegybanki pilotok tekintetében többféle megközelítés is látható: Franciaországban a bankközi elszámolások fejlesztési lehetőségeit vizsgálják DJBP projekt keretében, Litvániában az emlékérme-kibocsátáson keresztül tesztelik a DLT technológia lehetőségeit, Svédországban pedig egy digitális készpénzhelyettesítő fizetőeszköz zártkörű tesztelése zajlott már le. Az amerikai kontinensen (Ecuador, Uruguay, Bahama-Szigetek) és Ázsiában (Kína, Japán) is egyre nagyobb hangsúly helyeződik pilot programok indítására. Svédországban jelentős motivációs tényező a DJBP kutatások kapcsán, hogy 2018-ban az ország GDP-jének mindössze 1 százalékát tette ki a használatban levő készpénz mennyisége. Ez a mutató átlagosan 11 százalék volt az európai országokban, 8 százalék az USA-ban, és 4 százalék az Egyesült Királyságban (Fulton, 2020). A jegybank az elektronikus fizetési megoldások terjedésével párhuzamosan szeretne az idősek, hátrányos helyzetűek vagy a hagyományos digitális megoldásokból kiszorulók számára egy

— 339 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

szintén digitális, de általánosan hozzáférhető, központi fizetési rendszert biztosítani. Az elosztott főkönyvi technológián alapuló e-korona tesztelését már 2020 februárjában megkezdték, és 2021 februárjában zárult le. A svéd nemzeti bank, a Riksbank szerint ez a lépés csökkentheti a kompetitív, privát alternatív pénzformák okozta veszély mértékét is, és a készpénz digitális alternatívája lehet (Riksbank, 2020). A kutatások során körvonalazódott, hogy az e-korona egyaránt megvalósítható egy elektronikus pénzhez hasonló értékalapú fizetőeszközként és egy kereskedelmi banki betéthez hasonló karakterisztikájú számlaalapú fizetőeszközként is. Bár mindkét koncepció tekintetében a gyakorlati megismerést egy pilot keretében tervezik, előbbi változat jogilag egyértelműen megvalósítható (a jegybank ennek kibocsátására megfelelő jogkörrel rendelkezik), utóbbi esetében a jegybank törvény adta lehetőségei nem tisztázottak, és akár törvénymódosítás is szükségessé válhat, ami miatt már a svéd parlamenttel is megkezdődtek az egyeztetések (Riksbank, 2018). Világviszonylatban az egyik leginkább előrehaladott állapotban a kínai e-jüan projekt áll. Mindemellett a People’s Bank of China-nak (PBoC) még nincs hivatalos álláspontja az országos szintű bevezetés tervezett időzítéséről. A 2020-ban indult teszt során már 1,1 milliárd jüan (megközelítőleg 49,5 milliárd forint) értékben több mint 3 millió tranzakcióra használták a DC/EP98-t olyan nagyvárosokban, mint például Shenzhen és Xiongan. (Bray– Tudor-Ackroyd, 2020). A teszt során a digitális pénzegyenleg rendszeresen feltölthető, és a digitális pénzzel vásárlást, valamint abban történő átutalást lehet végrehajtani. Néhány kormánytisztviselő már utazásaira digitális renminbi formában kapott költségtérítést, de Xiong’an-ban a McDonald’s gyorséttermek már most is e-jüan elfogadóhelynek számítanak. Hasonlóan a mobilfizetéshez, telefonra letölthető digitális pénztárcákat használnak, ahol személyazonosság igazolásával lehet regisztrálni a számlaalapú rendszerbe. A digitális pénz értéke 1:1 arányú a fizikai renminbihez Digital Currency Electronic Payment

— 340 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

képest, és a tesztidőszak során a PBoC a digitális jegybankpénzt kétszintű rendszerben, egy dedikált partnerkörön keresztül juttatja el a reálgazdasági szereplőkhöz. A zárt körben tesztelendő digitális jegybankpénz minden lehetséges dimenzióban a készpénz alternatívája: anonimitás tekintetétében egy úgynevezett controllable anonimity koncepciót alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a tesztidőszak alatt a digitális pénztárcák használata különböző azonosítási szintekhez kötött, bizonyos ügyfélazonosítási lépések elvégzésével megnövelhető a pénztárcában tarható keretösszeg és a tranzakciós volumen mértéke is (Bloomberg, 2020). A legelőrehaladottabb fázisban lévő DJBP a Bahama-szigeteken található Sand Dollar, amelynek már megtörtént a hivatalos bevezetése. Más országokkal szemben a projekt elindítását nem a csökkenő kézpénzhasználat motiválta, hanem sokkal inkább a pénzügyi bevonódás támogatása. A Bahama-szigetek 690 szigetből álló ország, ahonnan a gazdasági világválság után több nagy nemzetközi bank kivonult, a megmaradó bankok pedig nem tudtak kellően gyorsan és hatékonyan digitális fejlesztéseket implementálni. A nemzeti bank célja, hogy biztosítsa minden lakos számára a hozzáférést az online fizetésekhez és az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz. A mobiltelefon-használat magas, 90 százalék körüli, amelyeken keresztül gyorsan lehet igazolni a személyazonosságot a KYC és AML elvárásoknak megfelelő szolgáltatói platformokon (Haig, 2020). Egyelőre hat pénzintézet kapott engedélyt a digitális pénztárcák működtetésére, de idővel a jegybank tervezi bővíteni a disztribúciós hálózatot. Háromféle pénztárcatípus létezik, melyekben különféle felhasználói limitek és ehhez kapcsolódóan eltérő KYC ellenőrzések állnak rendelkezésre. A differenciált megoldás célja a banki közvetítő szerepkör mérséklődésének megakadályozása. A Sand Dollar direkt követelés a Central Bank of The Bahamas felé, értéke pedig – a bahamai dollárhoz hasonlóan – az amerikai dollárhoz rögzített. Jelenleg a Sand Dollar csak határon belül használható fel, de a központi bank tervei között szerepel egy határokon átnyúló fizetési rendszer kifejlesztése is, amely lehetővé tenné az átváltást más digitális — 341 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

pénznemekre. A jegybank közleménye szerint 2020. október 20-án elindult a Sand Dollar fokozatos nemzeti kibocsátása, amely ezzel az első szabad forgalomban levő DJBP a világon (Larsen, 2020).

4. A lakosság pénzügyi bevonódását célzó DJBP technológiai és tervezési aspektusai 4.1. Alapvető célok, hozzáférhetőségi szempontok és a monetáris politikai jelleg bemutatása Egy lakossági fókuszú DJBP fő célja az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása lehet. A jegybanki szerepvállalást indokolhatja és a DJBP kialakítása szempontjából kiemelt motivációs tényező lehet a bankszámla és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése. Továbbá a jegybankok oldalán egyre hangsúlyosabb szerep juthat a pénzügyi tudatosság általános fejlesztésének. Ezen erősödő szerepvállalás kapcsán indokolt lehet a DJBP bevezetése és a tudatosság célzott erősítése egy dedikált jegybanki csatornán. Egy lakossági DJBP bevezetésével létrehozható egy jegybanki elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési rendszer. A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításának egy kiemelt további motivációs tényezője a készpénzfunkciók digitalizálása és egy új digitális készpénzhelyettesítő fizetési rendszer létrehozása. Emellett egy DJBP alapú lakossági számlavezetés és az ehhez kapcsolódó keretrendszer – akár közvetlen akár közvetett modellben – hatékony csatorna lehet a kormányzati transzferek lakosság részére történő közvetlen eljuttatása tekintetében is. A DJBP egyaránt lehet hozzáférés vonatkozásában általános, mindenki számára elérhető, vagy kifejezetten bizonyos fogyasztói csoportokat célzó (például az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba esők, a nyugdíjasok, illetve a fiatalok), miközben a fokozatos bővítés lehetősége biztosított.

— 342 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

Monetáris politikai érintettség hangsúlyosabban jelenhet meg, amennyiben betétgyűjtési vagy hitelezési funkció is párosul a lakossági DJBP-hez. Míg számlavezetés esetén a monetáris politikára gyakorolt hatás mérsékelt és többnyire a hozzáférési kérdésekben tapasztalt súrlódásokat kezeli, addig abban az esetben, ha a lakossági számlavezetéshez egyéb, eddig kereskedelmi bankoknál elérhető funkciók is társulnak, mint például betétgyűjtés vagy hitelezés, az érdemi hatással lehet a monetáris transzmisszióra is. A lakossági DJBP ezen funkciókkal egyrészt növelheti a jegybank monetáris politikai mozgásterét, másrészt a piaci verseny élénkülése szempontjából is pozitívan hathat. Mindemellett a készpénzállomány hosszú távú fennmaradásával ezen hatások működőképessége csak a szigorító pályákon tekinthetők egyértelműnek. A lakossági DJBP potenciális monetáris politikai és pénzügyi stabilitási hatásait is kiemelten kell kezelni. Az aktív jegybanki szerepvállalás dezintermediációs hatása egyes szereplők lakossági banki és megtakarítási piacról való kiszorulását okozhatja. A bankrendszernek emiatt a profitabilitása és likviditási szintje is sérülhet, ami megnöveli a stabilitási kockázatokat is a kevésbé prudens üzletpolitika felé való elmozdulás révén. Továbbá számos olyan kockázat kerülhet át a jegybankhoz, amelynek hatékony kezelésére a kereskedelmi bankok vélhetően fejlettebb mechanizmussal és szakértelemmel rendelkeznek. E szempontok figyelembevétele a tervezés során kiemelt, mind a célrendszer, mind az egyes tervezési aspektusok során tekintettel kell lenni a stabilitást érintő kérdésekre is. 4.2. A DJBP használatához, átválthatóságához kapcsolódó lehetséges korlátozások Az egyes pénzformák közötti átjárhatóság biztosítása kiemelt jelentőségű a lakossági felhasználás esetén. Lakossági fizetési tranzakciók során az egyes pénzformák (számlapénz, e-pénz, készpénz stb.) közötti átválthatóság fontos tervezési aspektus a heterogén felhasználói igények miatt. Tekintettel arra, hogy

— 343 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

a készpénz szerepe továbbra is meghatározó számos fizetési helyzetben, a készpénzfunkciók helyettesíthetősége szempontjából kiemelten fontos annak biztosítása, hogy a felhasználók képesek legyenek a DJBP és a készpénz közötti konverziók elvégzésére. E szempont ugyanakkor a jegybankok számára jelentős feladatokkal is együtt jár (például ATM-hálózat kiépítése), azonban a konkrét fejlesztési igények csak a működési modell (közvetlen, közvetett, hibrid) meghatározása után vizsgálandó kérdések. A kereskedelmi bankok bevonása a számlapénzzel való átjárhatóság révén szintén felmerülhet. A lakossági igényekhez igazodva és az alapvető céllal való összhang érdekében az offline működés és a nemzetközi fizetőeszközök kezelhetősége is releváns lehet. Egy DJBP akkor lehet hatékony készpénzhelyettesítő és többféle működési zavarnak ellenálló alternatíva, amennyiben offline módon is rendelkezésre áll a felhasználók részére. A folyamatos internetes elérhetőség nem minden fogyasztónál, illetve nem minden élethelyzetben áll feltétlenül rendelkezésre, ezért szükséges olyan módon kialakítani a DJBP-t, amely megfelelő eszköz birtokában bármilyen helyzetben elérhető. Mindemellett lakossági DJBP esetében a jegybankoknak érdemes hosszabb távon megfontolni a külföldi fizetőeszközök kezelésével kapcsolatos feladatokat (például külföldi devizában meghatározott árú termék tranzakciójának elszámolása, külföldi deviza fogadása és konvertálása) is. Bizonyos szintű minőségi és mennyiségi korlátozás beépítése indokolt lehet a lakossági DJBP bevezetésekor. Az offline működés megbízhatósága, a potenciális kockázatok feltérképezése, a monetáris politikára, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására gyakorolt hatás enyhítése tekintetében a mennyiségi korlátozások alkalmazása indokolt lehet. Mindemellett egy megfelelően célzott, szűkebb társadalmi rétegre vagy rétegekre fókuszáló lakossági DJBP hatékonyan tudja támogatni a bevezetés kapcsán kitűzött alapvető célokat és jobban indokolható bevezetése az azonosított súrlódások kezelését illetően. Egy fókuszált, szűkebb körű felhasználói kört célzó üzleti modell atekintetben is — 344 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

hasznos lehet, hogy egy rendkívül heterogén fogyasztói rétegen – mint egy ország teljes lakosságán – belül eltérő igények és képességek jelentkezhetnek, ezáltal a célzott és szűkített megvalósítás révén az adott csoportokhoz legjobban illeszkedő üzleti modell alakítható ki. Ez esetben a lakossági DJBP kellően rugalmas és a készpénz jelenlegi funkcionalitásán túlmutató is lehet, miközben eltérő aspektusok megvalósíthatók a különféle karakterisztikájú hozzáférőkön a megfelelő szintű átjárhatóság biztosítása mellett. 4.3. A működési keretrendszer kialakításának és a piaci szereplők bevonásának lehetőségei, a DJBP kibocsátási és elosztási feladatkörei A DJBP kibocsátás jegybanki feladat, de az allokáció és a fizetési rendszer működtetése kapcsán többféle működési modell is felmerülhet. Lakossági felhasználás esetében számos egyedi igényhez kell alkalmazkodni, a lakossági pénzügyi szolgáltatások kapcsán egyre meghatározóbb a kényelmes, gyors és személyre szabott szolgáltatások iránti igény. A lakossági pénzforgalom fejleszthetősége és a digitalizált szolgáltatásnyújtás fejlődési trendjei okán platform alapú, több piaci szereplő bevonását is lehetővé tevő üzleti modellek fejlesztése javasolt (2. ábra). A piaci szereplők lakossági ügyfélbázisa jelentős mértékű, azonban a jegybankok oldalán rövid távon vélhetően kapacitásproblémák merülnének fel a teljes körű, közvetlen megnyitás tekintetében, ugyanakkor nagyon szűk fogyasztói csoportokon a közvetlen hozzáférés sem zárható ki. A piaci szereplők és a jegybank kooperációja támogatja az egységes fejlesztési irányok kijelölését. A lakossági pénzforgalom szempontjából kiemelt jelentőségű az egységes sztenderdek alkalmazása, a lehető legmagasabb minőségű ügyfélélmény biztosítása és a piac töredezettségének minimalizálása érdekében. A rendszerszintű fejlesztési irányok kijelölése egyaránt támogatja a későbbi innovációk beépíthetőségét, valamint a hatékonyság általános növelésére irányuló törekvéseket is.

— 345 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

2. ábra: Lehetséges lakossági DJBP megvalósítási modellek

Lakossági számlavezető rendszer

Jegybanki nostro számla

1.5: Hibrid hozzáférés (PSP-n keresztül)

Jegybanki applikáció

PSP applikáció

2.0: Közvetett hozzáférés

1.0: Közvetlen hozzáférés

100% fedezet

Banki applikáció

Forrás: saját szerkesztés

4.4. Az anonimitás biztosításának kérdése és a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése A lakossági szegmensben több szempont szerint differenciált ügyfélazonosítási és átvilágítási rendszer javasolt. Rendszeres vagy kis értékű, eseti tranzakcióknál a sebesség, az azonnali elszámolás kiemelt fontosságú fogyasztói oldalról, ezért az ilyen helyzetekben a készpénzhez hasonló jellemzők kialakítása szükséges átvilágítási oldalról is. Ugyanakkor a nemzetgazdasági és adótervezési szempontból is hangsúlyos esetekben (nagyobb tranzakcióknál vagy havi szinten bizonyos összeghatár felett), valamint a pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás-ellenes szabályoknak való megfelelés érdekében szükséges a nyomon követhetőség

— 346 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

megvalósítása is és a tranzakciók mozgásának ellenőrzése és jóváhagyása. Megfontolandó ezért külön azonosítási eljárások kialakítása tranzakcióméret, rendszeresség és ügyféltípus (például felnőtt vagy diák, fogyasztó vagy kereskedő) alapján is. A konkrét azonosítási lépéseket és az anonimitás fokát a funkcionalitás is részben determinálja. Hitelfunkciók kapcsán teljes körű ügyfélátvilágítás és -azonosítás szükséges, amely hatással lehet a megvalósítást övező üzleti modellre (mely szereplőnek kell elvégeznie ezeket a feladatokat, kell-e jegybanki oldalon jelentős kapacitásbővítés). Számla rendelkezésre bocsátásnál pedig az előzőekben felvázolt differenciált, fokozatos elv lehet hatékony, amelyben egyaránt érvényesülni tudnak fogyasztói és nemzetgazdasági érdekek is. 4.5. Az alkalmazott technológia és működési keretrendszerrel szemben támasztott elvárások, az osztott főkönyvi technológia alkalmazásának lehetőségei A szükséges technológiai fejlesztés tekintetében meghatározó döntési szempontok az innovációs lehetőségek kiaknázhatósága és a meglévő rendszerekkel való átjárhatóság biztosítása. A lakossági célcsoport révén a gyorsaság, átláthatóság, illetve a könnyű elérhetőség és használat kiemelt fontosságú. E tekintetben a DJBP keretrendszernek egy olyan technológián szükséges alapulnia, ami egyrészt támogatja a modern felhasználói igények kiszolgálását, másrészt kellően rugalmas és innovatív felfogáson alapszik, hogy a későbbiekben további innovációs lehetőségeket lehessen kiaknázni. Ugyanakkor a lakossági fókusz esetében kiemelt figyelmet kell szentelni a különféle átjárhatósági kérdésekre (készpénzkonverzió, számlapénz-konverzió, interoperabilitás egyes fizetési és e-pénz rendszerekkel). E kérdéskörök figyelembevétele egy új rendszer kiépítését teheti szükségessé, akár hagyományos, akár innovatív (például osztott főkönyvi – Distributed Ledger Technology (DLT) alapokon.

— 347 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

A tervezett felhasználói bázis és sajátosságai meghatározóak a technológia választása tekintetében. Széles körű lakossági felhasználás kapcsán érdemes figyelembe venni a potenciális felhasználóbázis jelentős heterogenitását különféle karakterisztikák alapján. Továbbá egy fizetési rendszer társadalmi megítélése kapcsán és a tervezett alapvető cél megvalósulása szempontjából kiemelten fontos, hogy a rendszerrel és a fizetőeszközzel szemben is magas szintű bizalom alakuljon ki fogyasztói oldalon. A társadalmi megítélés és az újításból eredő, várhatóan alapvetően is növekvő panaszkezelési feladatok vélhetően egy „új hagyományos” rendszer kiépítését támogatják. Ezen irányvonalat az is alátámasztja, hogy a jegybankok meglévő rendszerei jelentősen kevesebb számú ügyfélre lettek tervezve, így azok bővítése korlátozottnak bizonyulhat, vagy jelentősen megnövelné a rendszer komplexitását. Ugyanakkor a felhasználói bázis szűkre szabásával, speciális célcsoportok kijelölésével megfontolandók az innovatív technológiai alapok is a választás során. Szűkebb rétegek bevonásával hatékonyan lehetne tesztelni az innovatív technológiák potenciális előnyeit, és bizonyos újítások esetében kiemelt fontosságú lehet a fejlett technológia, tekintettel arra, hogy a lakossági pénzforgalom világszerte jelentős innovációs terület a piaci szereplők számára. A DLT-alapú technológia tesztelése szűkebb célcsoporton javíthatja a technológia elfogadottságát, és segítheti lehetőségeinek megismerését. Továbbá az újításokra nyitott rétegek esetében több addicionális, a technológia újszerűségéből adódó funkciót lehetne tesztelni. Sikeres tesztfázist követően pedig lépésénként javítható a társadalmi megítélés és megfontolandó a szélesebb körű implementáció. E folyamatos bevezetést támogathatják a globális folyamatok is: amennyiben a DLT-alapú technológiák és a kapcsolódó üzleti modellek érettebb fázisba lépnek, javul az elfogadottságuk, pontosabban meghatározhatóvá válik konkrét felhasználási területük, akkor az adott jegybank tapasztalatain túl ezeket is beépítve lehetőség nyílhat a szélesebb körű implementációra.

— 348 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

4.6. További innovációs lehetőségek – mesterséges intelligencia és okosszerződések lehetőségei egy lakossági fókuszú DJBP esetében A lakossági szegmensben az innovációs lehetőségek meghatározók lehetnek, ezt szükséges figyelembe venni a DJBP tervezésekor. A gyorsaság és kényelmes használat mellett a személyre szabott szolgáltatások lehetősége egy kiemelt fontosságú aspektus a lakossági megoldások kapcsán. A DJBP keretében a pénzügyi rendszerben újfajta szolgáltatásnyújtási szemlélet alakítható ki, amely indokolhatja az aktív jegybanki szerepvállalást. A DLT-alapú technológia alkalmazása hosszabb távon azért is megfontolandó, mivel a pénzügyi szolgáltatások jövője kapcsán prognosztizált platform alapú működés megvalósíthatóságát e rendszerben is érdemes tesztelni. A DLT-alapú, elosztott rendszerek köré épülő technológiai megoldások jelentősen le tudják rövidíteni a piaci szereplők eltérő adat- és információfelhasználási igényeiből fakadó elhúzódó folyamatokat, miközben az érték- és ellátási láncok is rövidíthetők, újragondolhatók. Ezen innovatív megközelítések jellemzően ökoszisztéma elven működnek, és amennyiben egy adat bekerül a rendszerbe, akkor az már egységesen és gyorsan felhasználható a többi szereplő által (BIS, 2017). Ez pénzügyi szolgáltatások tekintetében is érdekes és előremutató szempont (például ingatlan-adásvétel esetén a tulajdoni lap vagy közjegyzői hitelesítő okirat beolvasása közvetlenül stb.). Így, bár tranzakciószinten hasonlóan magas teljesítményre és gyors végrehajtásra képes egy hagyományos alapokra építő új, centralizált rendszer és egy DLT-alapú, de részben központosított technológia (pl. CLT), az innovációs lehetőségek minél magasabb fokú kihasználása az utóbbi irányba tett lépéseket is indokolhat. Az innovatív technológiák emellett számos más lehetőséget kínálnak a szolgáltatásnyújtási szisztéma megújítására (pl. kis összegű tranzakciók médiafogyasztás esetén, automatizált tranzakciók, okosszerződések útján végrehajtható automatizált döntések), amely a lakossági színtéren kiemelt szempontnak bizonyul. — 349 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

5. A lakosság számára elérhető jegybanki számlavezetés és hitelkeret hazai lehetőségei Hazánkban a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyes fogyasztói csoportokban fejlesztendő, miközben az általános felhasználói körben e szolgáltatások tudatos és aktív használatának ösztönzése is szükséges, kiemelt figyelemmel a digitálisan elérhető lehetőségekre. Nemzetközi kutatáson alapuló adatok alapján Magyarországon a bankszámlával rendelkező lakosok aránya világszinten jónak mondható, bár az EU rangsor utolsó harmadában helyezkedik el (World Bank Group, 2017). Ugyanakkor az össztársadalmi szinten jó nemzetközi helyezés ellenére hazánkban többféle olyan fogyasztói csoport is azonosítható, akiknek számla- és kártyalefedettsége jelentősen átlag alatti (pl. alacsony jövedelműek, fiatalok, nyugdíjas korúak) (MNB, 2019), esetükben a hozzáférés fejlesztése indokolt. Mindemellett általánosan javítandó a – digitális – pénzügyi szolgáltatások kihasználtsága és igénybevétele is a pénzügyi tudatosság fejlesztésével egyidejűleg, hogy a felhasználók a lehetőségeik feltárásával, rendszeresen felmerülő költségeik és pénzügyi helyzetük ismeretében, a szükséges alapvető pénzügyi tudás megléte és gyakorlati alkalmazása mellett tudják kiválasztani a számukra megfelelő szolgáltatáscsomagokat akár digitális formában (OECD, 2020). E tekintetben a pénzforgalmi szolgáltatások árazási gyakorlata sem ideális több ügyfélcsoport számára és jellemzően nem minden esetben érhető tetten a digitális igénybevétel ösztönzése (MNB, 2020b), amely a magas tranzakciós készpénzhasználatban is megmutatkozik. A pénzügyi szolgáltatások hozzáférésének javítását célozva és a tudatos pénzügyi gondolkodás kialakulását elősegítve hazánkban releváns fejlesztési irány lehet DJBP projekt keretében egy számlavezetésen és fizetési szolgáltatásokon alapuló megoldás. Számos, jól azonosítható célcsoportra és terméktípusra fókuszálva célzottan bevezethető lenne egy speciális lakossági DJBP. Több olyan célcsoport is azonosítható Magyarországon (például — 350 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

diákok, egyetemisták), akiknek a hozzáférési problémáira megoldást jelenthetne az aktív jegybanki szerepvállalás és számos készpénzfunkció digitális útra terelése. A fiatalabb korosztályok pénzügyi szolgáltatásokkal való megismertetése alapvetően támogathatja a pénzügyi tudatossági törekvéseket, továbbá hatékonyan tesztelhetők esetükben az újfajta, innovatív megközelítések és tervezési aspektusok is. 3. ábra: A GDP-arányos háztartási hitelállomány Európa országaiban (2020 Q2) 0-25% 25-50% 50-75% 75-100% 100%+

79%

68% 110% 92%

39% 21%

110%

36%

88%

103% 65% 69% 66%

24%

35%

56% 33%

129% 44%

52% 27%

121%

46% 20% 16%

36%

24% 66%

61%

56% 52%

Forrás: EKB, BIS, jegybanki honlapok

— 351 —

92%

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

Elvben felmerülhet akár egy hitelezésen alapuló DJBP megoldás kialakítása is. Európai összehasonlításban a GDP-arányos lakossági eladósodottság mértéke kifejezetten alacsonynak mondható (3. ábra). Továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer prociklikus működésére és bizonyos társadalmi csoportok hagyományos hitelezési kritériumok szerinti alacsony hitel-ellátottságára tekintettel egyértelmű piaci kudarc esetén felmerülhet a jegybank közvetlen lakossági hitelezése is. Mindemellett érdemes lehet valamilyen nemzetgazdasági célhoz is illeszkedve (például családpolitika vagy a fenntartható, korszerű fejlesztések ösztönzése) kialakítani a konstrukciót annak érdekében, hogy a DJBP társadalmi céljai jól körülhatároltak és előremutatók legyenek, valamint e megvalósítási formához kapcsolódó jogszabálymódosítás szükségességét kellően konkrét indokok révén lehessen kezdeményezni. Egy potenciális hazai lakossági DJBP esetében több tényező is a közvetett, vagy hibrid működési modell szerinti megvalósítást indokolhatja. A lakossági szereplők heterogén igényeihez igazodva általánosságban is egy többszereplős modell kialakítása bizonyulhat előremutatónak. Az innovációs képességek kiaknázása és kapacitáskorlátok mérséklése érdekében a fizetési rendszer működtetésébe érdemes bevonni a hazai piaci szereplőket. E tekintetben a hazai piac meghatározó komparatív előnyökkel rendelkezik, egyrészt az Azonnali Fizetési Rendszer kialakítását övező közös szerepvállalás és annak tapasztalatai révén, másrészt Magyarországon fejlett és jól működő érdekképviseleti szervezetek működnek nemcsak az inkumbensek (Magyar Bankszövetség, Magyar Biztosítók Szövetsége), hanem az innovatív vállalkozások (Magyar FinTech Szövetség, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége) együttműködését és közös kezdeményezéseit segítve.

— 352 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

5.1. A pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt potenciális hatások Egy hazai lakossági fókuszú DJBP megvalósítása jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi közvetítőrendszer működését. A DJBP implementálása egyaránt kihat a fogyasztókra és a pénzügyi közvetítőrendszer valamennyi szereplőjére. Fontos számításba venni a jegybank oldalán az alapvető mandátumra, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítására gyakorolt hatásokat, a felmerülő addicionális feladatköröket, az új típusú kockázatokat és azok hatását a piac jelenlegi működésére. A DJBP kialakításakor szükséges körültekintően azonosítani, hogy mely piaci súrlódásokra kíván választ adni a jegybank, és annak megfelelően kialakítani a megoldást, hogy ne veszélyeztesse a pénzügyi rendszer működését és stabilitását azokon a területeken, ahol megfelelően működnek intézményei. E megközelítést támogathatja a megfelelően célzott bevezetés, a piaci szereplők aktív bevonása és a megkívánt funkcionalitáshoz mérten szükséges korlátozások beépítése is.

6. Az első hazai digitális jegybankpénz pilot projekt: A Digitális Diákszéf 6.1. A pénzügyi bevonódás és ismeretterjesztés támogatása mint releváns közpolitikai célok speciális célcsoport esetében A Digitális Diákszéf a DJBP bevezetésének kísérleti terepeként szolgálhat. Egyrészről szűk körű, kontrollált, de valós keretek közötti tesztelésre ad lehetőséget. Másrészről – főként – a banki kapcsolatokkal még nem rendelkező, 8–14 év közötti fiatalok játékos keretek közötti bevonódását segíti (4. ábra).

— 353 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

4. ábra: Banki kapcsolatok és pénzügyi viselkedés alakulása korcsoportonként MNB Digitális Diákszéf

Alkalmanként találkozás a pénzzel

Első megtakarítási számla (babakötvény)

Kisgyermekkor (8 év alatt)

Önálló fizetési helyzetek és takarékoskodás Rendszeres zsebpénz és első mobiltelefon

Gyermekkor (8-14 év)

Első munkából származó jövedelem Első mobiltelefonos pénzügyi app

Rendszeres pénzforgalom (pl. lakbér, számlafizetés)

Személyi hitelfelvétel Lakásvásárlás és jelzáloghitelfelvétel

Saját fizetési számla és bankkártya

Tinédzserkor (14-18 év)

Családi függőség

Befektetési számla és kis összegű befektetések

Nagyobb összegű befektetések

Fiatal felnőttkor (19-24 év)

Felnőttkor (24 év -)

Közös felelősség

Forrás: saját szerkesztés

Pénzügyi függetlenség

Az alkalmazás több releváns közpolitikai célt igyekszik már a pilot fázisban is megvalósítani, miközben korlátozott lakossági számlavezető rendszerként a DJBP keretrendszer első hazai megnyilvánulásának is tekinthető. Ilyen a (i) a fiatal korosztály számára egy újszerű digitális takarékossági termék kialakítása, amelynek jelentősége különösen hangsúlyos: bizonyos pénzügyi viselkedésformák, kiadások és bevételek nyomon követése, a pénzügyi célok, tervek kitűzése és a rendszeres megtakarítási aktivitás már gyermekkortól megalapozhatóak. Emellett (ii) elősegíti a digitális kompetenciák és készségek fejlesztését, amelyeket — 354 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

a résztvevő diákok a járványhelyzet okozta felgyorsuló digitalizáció során a mindennapokban is számtalan helyen tudnak kamatoztatni. Végső soron (iii) szintén az elsődleges célok közé tartozik egy hosszú távon működőképes ökoszisztéma kiépítése és a fiatal korosztály felkészítése a pénzügyi önállóságra. 6.2. A pilot projektek jelentősége a DJBP bevezetésének előkészítésekor Az MNB Digitális Diákszéf játékos keretek között biztosít lehetőséget virtuális eszközök, érmek mobiltelefonon keresztül történő tranzaktálására. Egy DJBP projekt komplexitása megköveteli, hogy kis lefedettségű és folyamatos tesztelés előzze meg a rendszer széles körű bevezetését, valamint a lehető legtöbb lehetséges akadály feltárásra kerüljön. Emellett szükséges a potenciális fogyasztóknak a technológia iránt éles helyzetben tanúsított magatartásának feltérképezése és annak vizsgálata is, hogy fokozatosan, kellő mértékben beépíthető lesz-e a mindennapjaikba. Az alkalmazás üzemeltetésével megbízott szolgáltató virtuális számlát vezet a résztvevő gyerekeknek, akik megtakarítási célokat jelölhetnek meg, Diáktallérban kifejezett értékű érmeket szerezhetnek (pl. tesztkérdések sikeres megválaszolásával). Érmeiket egymás között tranzaktálhatják, cserélhetik, végül pedig a dedikált webshopban valódi ajándékokra cserélhetik, vagyis vásárlásokat eszközölhetnek velük (5. ábra).

— 355 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

5. ábra: Digitális Diákszéf DJBP jellegének megvalósulása Jegybank A szolgáltatás megrendelése, statisztikai adatszolgáltatás

Tranzakciós szolgáltató

Adatáramlás (a coin-ok egyenlege)

Pénzteremtés

Pénziránytű Alapítvány

Finanszírozás

Webshop

Pénztárca szolgáltatás Diákok

Tárgyi ajándékok

Forrás: saját szerkesztés

A Digitális Diákszéfben elérhető érmek korlátozott körben elérhető digitális jegybankpénzként is értelmezhetők. A program a pénzügyi edukáció támogatásán felül a digitális jegybankpénz-koncepció pilot formában történő tesztelésére alkalmas, hiszen (i) közgazdasági értelemben az MNB a diákok számára kiosztható érmek végső finanszírozója a Pénziránytű Alapítványnak juttatott támogatáson keresztül, és (ii) képes a Diáktallér kínálat teljes körű kontrollálására, illetve (iii) a jegybank finanszírozza a felhasználói felület működtetését. Ugyanakkor fontos, hogy már nem feltételezések, hanem valós lakossági reakciók alapján lehet folytatni a további tervezést. A jelenlegi megoldás az úgynevezett account-based, számlaalapú megoldásokhoz áll közelebb: a számlavezetés egy központi rendszerben történik, és a tranzakcióban részt vevő másik fél azonosítása a szülői regisztráció révén valósul meg. A projekt a jelenlegi fázisban zárt rendszerben működik a pilot programban részt vevő iskolák bevonásával.

— 356 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel

A mobiltelefonos alkalmazás igény esetén a későbbiekben kibővíthető és továbbfejleszthető. Az alkalmazás moduláris felépítése többféleképp teszi lehetővé a funkcionalitás bővítését és a megoldás továbbfejlesztését, így igény esetén akár új funkciók beépítése útján is javítható a kitűzött közpolitikai célok megvalósulása. A bevezetés első időszakának tapasztalatai és a felhasználói visszajelzések egyaránt támogatják az MNB fejlesztésekre és az alkalmazás kiterjesztésére irányuló későbbi döntését.

Felhasznált irodalom Asif, C.–Dallerup, K.–Hauser, S.–Parpia, A.–Taraporevala, Z. (2020): Reshaping retail banking for the next normal. McKinsey, https://www.mckinsey.com/~/media/ McKinsey/Industries/Financial%20Services/Our%20Insights/Reshaping%20retail%20 banking%20for%20the%20next%20normal/reshaping-retail-banking.pdf Auer, R.–Böhme, R. (2020): The technology of retail central bank digital currency. Bank for International Settlements, https://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt2003j.pdf Bankszövetség (2019): Javaslatok a készpénzállomány csökkentésére – Digitalizációs Munkacsoport, Magyar Bankszövetség. http://www.bankszovetseg.hu/Public/hirek/ Keszpenzmentes_tanulmany_bankszovetseg_final.pdf BIS (2020): Central bank digital currencies: foundational principles and core features. Bank for International Settlements, https://www.bis.org/publ/othp33.pdf BIS (2017): Distributed ledger technology in payment, clearing and settlement. Bank for International Settlements, https://www.bis.org/cpmi/publ/d157.pdf Bloomberg (2020): How China Is Closing In On Its Own Digital Currency Quicktake. Bloomberg Quint, https://www.bloombergquint.com/quicktakes/how-china-isclosing-in-on-its-own-digital-currency-quicktake BoE (2020): Discussion Paper – Central Bank Digital Currency, Opportunities, challenges and design. Bank of England, https://www.bankofengland.co.uk/-/media/ boe/files/paper/2020/central-bank-digital-currency-opportunities-challenges-anddesign.pdf Botta, A.–Bruno, P.–Chaudhuri, R.–Nadeau, M. (2020): The 2020 McKinsey Global Payments Report. McKinsey, https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/ Industries/Financial%20Services/Our%20Insights/Accelerating%20winds%20of%20 change%20in%20global%20payments/2020-McKinsey-Global-Payments-Report-vF. pdf

— 357 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel Bray, C.–Tudor-Ackroyd, A. (2020): People’s Bank of China’s digital currency already used for pilot transactions worth 1.1 billion yuan. SCMP, https://www.scmp.com/ business/banking-finance/article/3104281/peoples-bank-chinas-digital-currencyalready-used-pilot Brugge, J.–Denecker, O.–Jawaid, H.–Kovacs, A.–Shami, I. (2018): Attacking the cost of cash. McKinsey, https://www.mckinsey.com/industries/financial-services/ourinsights/attacking-the-cost-of-cash Citi (2020): Citi GPS: Global Perspectives & Solutions. https://ir.citi.com/pN%2BOlBahjzmphVliXxcaHdn%2BlkONN7NB7l3YKzlQvpsbYl%2Bril0LJyscLIG8hM%2FoOLl0CKhz8l0%3D Chamber of Digital Commerce (2016): Smart Contracts: 12 Use Cases for Business & Beyond. http://digitalchamber.org/assets/smart-contracts-12-use-cases-for-businessand-beyond.pdf ECB (2020): Report on a digital euro. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/ Report_on_a_digital_euro~4d7268b458.en.pdf ECB (2020): Tiered CBDC and the financial system. European Central Bank, https:// www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecb.wp2351~c8c18bbd60.en.pdf FDIC (2017): National Survey of Unbanked and Underbanked Households. Federal Deposit Insurance Corporation https://www.fdic.gov/ householdsurvey/2017/2017report.pdf Fulton, C. (2020): Sweden starts testing world’s first central bank digital currency. Reuters, https://www.reuters.com/article/us-cenbank-digital-swedenidUSKBN20E26G Global Findex (2017): Spotlight: Access to mobile phones and the Internet around the world. https://globalfindex.worldbank.org/sites/globalfindex/files/chapters/2017%20 Findex%20full%20report_spotlight.pdf Global Findex (2017): Chapter 2: The Unbanked. https://globalfindex.worldbank. org/sites/globalfindex/files/chapters/2017%20Findex%20full%20report_chapter2.pdf Haig, S. (2020): The Bahamas will launch a digital central bank ‘Sand Dollar’ in October, Cointelegraph, https://cointelegraph.com/news/the-bahamas-will-launchits-central-bank-sand-dollars-in-october Hanegraaf, R.–Jonker, N.–Mandley, S.–Miedema, J. (2018): Life cycle assessment of cash payments. De Nederlandsche Bank, https://www.dnb.nl/binaries/Working%20 paper%20No.%20610_tcm46-379441.pdf Herb Weisbaum (2013): Cash costs Americans $200 billion a year. CNBC, https:// www.cnbc.com/2013/10/10/cash-costs-americans-20-billion-a-year.html IFoA (2018): A Cashless Society- Benefits, Risks and Issues. https://www.actuaries.org. uk/system/files/field/document/Issue%2021-%20Environmental%20Sustainability%20 of%20a%20Cashless%20Society%20-%20disc.pdf

— 358 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel Kajdi László–Sin Gábor–Varga Lóránt (2019): A hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása nemzetközi összehasonlításban. Magyar Nemzeti Bank, https:// www.mnb.hu/letoltes/mnb-penzforgalmi-arazas-nemzetkozi-osszehasonlitasban-002. pdf King, R. (2020): The world’s first retail CBDC tiptoes into existence, CentralBanking, https://www.centralbanking.com/fintech/cbdc/7713961/the-worlds-first-retail-cbdctiptoes-into-existence Larsen, A. (2020): Bahamas confirm Launch Date for the world’s first Retail Central Bank Digital Currency. The Daily Chain, https://thedailychain.com/bahamas-confirmlaunch-date-for-the-worlds-first-retail-central-bank-digital-currency/ Magyarország Kormánya (2019): A készpénzhasználat 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak. https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-keszpenzhasznalat-400-450-milliardforintba-kerul-evente-az-orszagnak MNB (2019): Versenyképességi Program 330 pontban. Magyar Nemzeti Bank, https:// www.mnb.hu/letoltes/versenykepessegi-program.pdf MNB (2020a): Értékeljük reálisan a hazai készpénzállományt! https://www.mnb.hu/ sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/ertekeljuk-realisan-a-hazaikeszpenzallomanyt MNB (2020b): FinTech és Digitalizációs jelentés, https://www.mnb.hu/letoltes/finteches-digitalizacios-jelente-s-final.pdfN26 OECD (2017): Shining Light on the Shadow Economy: Opportunities and Threats. Organisation for Economic Co-operation and Development, https://www.oecd.org/ tax/crime/shining-light-on-the-shadow-economy-opportunities-and-threats.pdf OECD (2020): OECD/INFE International Survey of Adult Financial Financial Literacy Competencies. Organisation for Economic Co-operation and Development, http:// www.oecd.org/daf/fin/financial-education/OECD-INFE-International-Survey-ofAdult-Financial-Literacy-Competencies.pdf OMFIF (2019): Retail CBDCs The next payments frontier. https://www.omfif.org/ wp-content/uploads/2019/11/Retail-CBDCs-The-next-payments-frontier.pdf Riksbank (2020): The Riksbank’s e-krona pilot. https://www.riksbank.se/globalassets/ media/rapporter/e-krona/2019/the-riksbanks-e-krona-pilot.pdf Sahay, R.–von Allmen, U.–Lahreche, A. (2020): The Promise of Fintech: Financial Inclusion in the Post COVID-19 Era. IMF, https://www.imf.org/en/Publications/ Departmental-Papers-Policy-Papers/Issues/2020/06/29/The-Promise-of-FintechFinancial-Inclusion-in-the-Post-COVID-19-Era-48623 Szabó Gergely–Kollarik András (2017): Mi is az a digitális jegybankpénz? Magyar Nemzeti Bank, https://mnb.hu/letoltes/szabo-gergely-kollarik-andras-mi-is-az-adigitalis-jegybankpenz-mnb-honlapra.pdf Végső Tamás (2020): A magyarországi készpénzkereslet változásának összehasonlító elemzése. Hitelintézeti Szemle, 19/1., 90-118. o., https://www.mnb.hu/letoltes/hsz19-1-t4-vegso-1.pdf

— 359 —

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénzzel Végső Tamás–Bódi-Schubert Anikó (2020): A koronavírus-járvány hatása a hazai fizetési szokásokra – 1. rész. Magyar Nemzeti Bank, https://www.mnb.hu/letoltes/akoronavirus-jarvany-hatasa-a-keszpenzallomany-valtozasara-2020-januar-augusztusfolyaman.pdf Vennli (2016): 8 Challenges for Retail Banking and What to Do Next, https://www. vennli.com/blog/8-challenges-for-retail-banking-and-what-to-do-next World Bank Group (2017): The Global Findex Database 2017. https://openknowledge. worldbank.org/bitstream/handle/10986/29510/9781464812590.pdf

— 360 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése a digitális jegybankpénz segítségével Komlóssy Laura–Kovács Blanka–Sándor Soma Miközben egy erős kis- és középvállalkozói (kkv) szektor a fenntartható gazdasági növekedés alapja, ezek a vállalatok gyakran szembesülnek akadályokkal a hitelhez jutás kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több célzott eszközzel támogatta a hazai kkv-k kedvező forráshoz jutását – és ezzel a gazdasági növekedést – az elmúlt években. Tanulmányunkban egy lehetséges kkv fókuszú digitális jegybankpénz várható tervezési és működési aspektusait mutatjuk be. Az alacsony költségekkel járó, egyben biztonságos alternatív hitelezési csatorna digitális jegybankpénz formájában hozzásegítheti a gazdasági növekedés szempontjából fontos kkv szektort a pénzügyi ciklusokon átívelő fejlődési potenciál kiaknázásához.

1. A kkv-szektor és a pénzügyi közvetítőrendszer kapcsolata 1.1. A kkv-szektor zavartalan finanszírozása alapvető gazdasági érdek A kis- és középvállalkozói szektor egyik alappillére az inkluzív növekedésen alapuló gazdaságnak, ezért a kkv-k megfelelő formában és mennyiségben történő finanszírozáshoz jutása minden országban fontos. Magyarországon mind gazdasági, mind társadalmi szempontból a kis- és középvállalkozói szektor jelentős szerepet tölt be. Jelenleg több mint 750 ezer kis- és közepes vállalat működik Magyarországon (az összes hazai vállalat több mint 99 — 361 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

százaléka). A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szektor által létrehozott bruttó hozzáadott érték 2013 óta folyamatosan – 6,8 ezer milliárd forintról 2018-ra 11,1 ezer milliárd forintra – nőtt. 2018-ban a kkv-szektor részesedése a teljes vállalkozói kör bruttó hozzáadott értékéből 45,7 százalék volt. A kkv-k a legnagyobb foglalkoztatók, a foglalkoztatottak közel kétharmadának biztosítanak munkalehetőséget (KSH, 2018). A hazai kis- és közepes vállalkozások száma a szolgáltatások, a mezőgazdaság és az építőipar szegmensében a legnagyobb (KSH, 2019), utóbbi kettő egyben a legtőkeigényesebb szektor. Ezért a társaságok finanszírozásának fenntartása kiemelten fontos nemcsak a saját növekedésük, működésük szempontjából, hanem az egész gazdaságot figyelembe véve is. Amennyiben ezek a társaságok nem jutnak forráshoz a megfelelő mennyiségben és struktúrában, úgy mindez a beruházások csökkenését, növekvő munkanélküliséget és kevesebb innovációt vonhat maga után. A kkv-k finanszírozási lehetőségei korlátozottak, jellemzően csak bankok révén tudnak forrást szerezni, a tőke jellegű finanszírozás, bár növekvő tendenciát mutat, de nem meghatározó. A hazai kkv-k finanszírozása – ellentétben a nagyvállalatokkal, akik a belföldi banki hitelek mellett közvetlenül külföldről is tudnak hitelt felvenni, vagy kötvényt bocsáthatnak ki –, a hazai hitelintézetekhez kapcsolódva történhet. A kkv-k finanszírozási lehetőségeiket tekintve általában nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nehézséget a források tényleges megszerzésében is. 1.2. Piaci súrlódások, diszfunkciók a kkv-k számára nyújtott pénzügyi szolgáltatások, kiemelten a kkv-hitelezés területén A hitelpiacok számos esetben akadályokat állítanak a forrást kereső vállalkozások felé. A klasszikus közgazdasági modellekben az árazás játssza a legfontosabb szerepet a hitelnyújtók és a hitelt felvenni szándékozók közötti kapcsolatban. A hitelpiacon nehéz valós idejű és megbízható információhoz jutni a vállalatok pénzügyi helyzetéről, így ezen a piacon magas információs — 362 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

aszimmetria jellemző. Különösen a kis méretű, egyedi ágazati hatásoknak kitett, alacsony tőkeerejű, esetleg csak nemrég alakult vállalatok, vagyis a kkv-k esetében tapasztalható nagyobb óvatosság a hitelnyújtók részéről. Mindemellett a gazdasági vagy a hitelciklus fordulójakor a hitelnyújtóknak a jövőbeli gazdasági kilátásokra vonatkozó pesszimistább értékelése miatt a kockázatvállalási étvágya is megváltozik. Erre nemcsak a kamatláb emelésével, hanem a nyújtott hitelösszeg csökkentésével, többletfedezet bekérésével, vagy a hitelezéstől való teljes elzárkózással reagálnak. Ennek következtében a vállalatok átlagos kockázati besorolása romlik, és a bankoknak csak a kockázatosabb beruházásokat éri meg finanszírozni. Egy bizonyos kamatláb felett többet veszítenének a hitelen, mint amennyi kamattöbbletet kapnának, így felfüggesztik vagy mérséklik a hitelezést, melyet a szakirodalom credit rationingnek „hiteladagolás”-nak hív. A credit rationing három típusa A credit rationing három alfaját különböztetjük meg, melyek a redlining, az intensive margin és az extensive margin. Az ún. redlining, amikor a vállalatok adott, bizonyos jellemzőkkel behatárolható csoportját kirekesztik a hitelnyújtásból. Ez a jelenség jellemző a kkv szektorra, leginkább méretükből fakadóan. A kkv-k növekedésével kapcsolatos problémák egy része abból származik, hogy méretgazdaságossági okok miatt túl magas az általuk igénybe venni kívánt finanszírozás relatív tranzakciós költsége. Zott és Amit (2007) szerint a nagyvállalatoknak több erőforrásuk van új termékek és projektek kivitelezésére, melyek, ha sikeresek, nagyobb piacokhoz hozzáférve nyereségesebbek lesznek. Ceteris paribus a kkv-k átlagos sikerének valószínűsége alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, és ha sikeresek, a kkv-k átlagos hozama alacsonyabb, mint a nagy- és középvállalkozásoké. Ennek eredményeként a várható banki nyereség magasabb a nagy- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleknél, mint a kkv-knak nyújtott hiteleknél. A credit rationing második — 363 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

alfaja az úgynevezett intensive margin, amikor a hitelintézetek kevesebb összeget helyeznek ki, mint amennyit a vállalatok igényelnek. A kereskedelmi banki üzletpolitika fontos része a kockázatok előzetes becslése és e kockázatok alapján a vállalható kitettségek meghatározása és a konkrét kockázatvállalási döntés meghozatala. Egy adott kockázati profilhoz igazodóan ennek megfelelően számos esetben találni felső limiteket a kihelyezhető hitelösszegek tekintetében egy potenciális adós vonatkozásában. A kkv-k, főként a fiatal és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatok oldalán jellemzően magas kockázati besoroláshoz magas tőkeigény párosul, amit a banki üzletpolitika nem minden esetben hajlandó teljes mértékben kielégíteni. A credit rationing harmadik, egyben végletes fajtája az extensive margin, amikor az igényelt hitel teljes mértékben elutasításra kerül. További finanszírozási akadály, hogy a kkv-k egy része nehezen vagy egyáltalán nem tudja előteremteni a bankok által a hitelképességhez megkövetelt fedezetet, vagy egyéb hitelbiztosítékokat. Sokszor az is nehézséget okozhat, hogy a bankok a hitelbírálati folyamat során – az általuk viselt kockázatok csökkentése érdekében – megkövetelik a legalább 2-3 lezárt üzleti évet, az igényelhető hitelösszeget pedig az előző évek árbevételének függvényében korlátozzák. Emellett a bankok kevésbé tudnak rugalmasságot tanúsítani a megszokott, bírálati és monitoring folyamataikba illeszkedő mutatók vizsgálatától való eltérésben, és alternatív szempontok értékelése sem megoldott. Mindezek a tényezők alacsonyabb várható banki nyereséget eredményeznek, és ezáltal növelik a hitelnyújtás elutasításának esélyét (Jin és Zhang, 2019). A magasabb kockázatok befolyásolhatják a hitel jóváhagyásának időigényét, magas átfutási időt eredményezve. A szűk információs bázisból következően a hitelelbírálási folyamat hosszabb, mivel a bankoknak értékelni kell annak az iparágnak — 364 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

a versenyképességét, amelyben a kkv működik, a kkv működésének jövedelmezőségét és a kkv érettségi szakaszát is. A kkv-k még inkább ki vannak téve a pénzügyi rendszer prociklikus viselkedésének. Gazdasági fellendülés esetén a megnövekedett hitelezési aktivitás segíti a növekedést, de jelentős kockázatokat jelent a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából. A javuló növekedési kilátások még inkább erősítik a hitelezési aktivitást, melynek hatására a bankrendszer lazítja a hitelfelvételi kondíciókat, és egyre inkább jelenik meg hitelezőként a kkv szegmensben is, amely várhatóan a kockázatok ellenére jobban profitálhat az általános pozitív konjunktúrából, így javítva a bankok jövedelmezőségét is. Viszont egy ponton túl az euforikus hangulatban a bankok kockázat-értékelése irreálian optimistává válik, megnövekszik a túlzottan kockázatos hitelkihelyezések száma, amelyek rövid időn belül, fenntarthatatlanságukból kifolyólag, valóban be is dőlnek. Magyarországon a hitelezés ilyen túlfutására volt példa a devizahitelezés széles körű elterjedése, de hasonlóan egészségtelen volt a projekthitelezés válság előtti expanziója. Recesszióban ezzel szemben a bankrendszer igyekszik minél óvatosabban hitelezni, és az optimálisnál kevesebb hitelt nyújt, ezáltal hozzájárul a recesszió elhúzódásához. Sok esetben ugyanis a valójában hitelképes vállalatok sem jutnak forráshoz, ami mélyíti a reálgazdaság problémáját, és tovább erősíti a bankok kockázatkerülését. Recesszió idején a bankok is jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, miközben a kockázatelemzési folyamatok tekintetében az információs aszimmetria fokozott szerepet játszik, ezáltal csökkentik a kockázatosabbnak vélt szegmensek hitelezését, vagyis a kkv-szektort a bankok hitelezésének visszafogása még inkább sújtja (Balog et al., 2014). A 2008-as pénzügyi válság a credit rationing egy szélsőséges formája volt, amikor a hitelkínálat drasztikusan visszaesett. A válság éveiben Magyarországon mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésben elhúzódó visszaesés volt megfigyelhető. A vállalati szegmensben ugyanakkor a keresleti tényezők mellett a kínálat

— 365 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

is szűk keresztmetszetté vált, ami részben annak tulajdonítható, hogy a bankszektorban az átlagosan rövidebb lejáratú vállalati hitelekben hamarabb tudnak alkalmazkodni. Ugyan az anyabankok tőkét emeltek, azonban ennek a fő célja a veszteségeik fedezése volt. A hazai bankok nehezebben tudtak tőkét bevonni, így visszafogták hitelezésüket. 2009-től 2013-ig a magyar pénzügyi rendszerben egy elnyújtott credit crunch – hitelezés drasztikus leállása – volt megfigyelhető (Balog et al., 2014).

2. Nemzetközi példák az azonosított piaci súrlódások kezelésére 2.1. A 2008-as válságot követően bevezetett hitelezést ösztönző programok és tapasztalataik A pénzügyi válság kitörését követően számos jegybank lazított a monetáris kondícióin. A jegybanki kamatok nulla alsó korlátjának elérését követően több központi bank is eszközvásárlási programot (pl. állampapír-vásárlást) hirdetett, majd ennek alkalmazása mellett, bizonyos esetekben – korábban kizártnak tartott – negatív jegybanki kamatokat vezettek be. Emellett a pénzügyi piacok stabilizálása, valamint a likviditási folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság enyhítésére a jegybankok széles köre alkalmazott likviditásbővítő eszközöket. A kamatcsökkentések és az eszközvásárlási programok mellett több jegybank is igyekezett célzottan kezelni a hitelezésben jelentkező súrlódásokat: a bankrendszer mérlegleépítési folyamatának következményeként a banki hitelezés jelentősen visszaesett, így a hitelezési aktivitás ösztönzése, különösen a kkv-szektor forrásellátottságának biztosítása érdekében többek közt az EKB, a Bank of England és a magyar jegybank is különböző, hitelezést támogató eszközök bevezetéséről döntött. Mindazonáltal, ezen eszközök minden esetben a bankszektor bevonásával, speciális, célhoz kötött források biztosításával, továbbra is a banki kockázatvállalásra építve kívánták a célzott — 366 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

finanszírozási hatást elérni. Így a programok sikeressége minden esetben igényelte a bankok részvételét és aktivitását is. Az Európai Központi Bank 2011 decemberében döntött a banki hitelezés támogatása és a szükséges likviditás biztosítása érdekében egy éven túli lejáratú refinanszírozási eszköz (Longer-Term Refinancing Operation, LTRO) bevezetéséről. A hiteleket az EKB hároméves futamidővel nyújtotta, a kamatláb pedig az irányadó kamatláb (MRO99) adott időszakon belüli átlaga volt. Az EKB 2014 júniusában célzott, nem pénzügyi vállalati és lakossági hitelezéssel arányosan igénybe vehető, hosszú lejáratú refinanszírozási eszköz (Targeted Longer-Term Refinancing Operation, TLTRO I) bevezetését jelentette be. A négy éves futamidejű eszköz keretében a bankok hitelállományuk 7 százalékának megfelelő hitelösszegre voltak jogosultak. A bankoknak a teljes hitelállományuk alakulására kellett kötelezettséget vállalniuk, és ha nem teljesítették vállalásukat, lejárat előtt vissza kellett fizetniük a hiteleket. 2016 júniusában újabb célzott, hosszú lejáratú eszközt (TLTRO II) indított a jegybank. A TLTRO I-től eltérően ebben a szakaszban az EKB alacsonyabb kamattal próbálta ösztönzni a hitelintézetek reálgazdasági hitelezését: a hitelezéstől függően a forrásköltség a jegybank egynapos lejáratú betéti kamatáig is lemehetett. A TLTRO II-ben lehívható forrás a hitelintézetek magánszektor felé fennálló hitelállományának 30 százaléka volt. Az EKB elemzései szerint a TLTRO tenderek hozzájárultak a hitelezési feltételek oldódásához, és jelentősen csökkentették a műveletekben részt vevő bankok marginális finanszírozási költéségeit. A Bank of England 2012-ben jelent meg olyan eszközzel, amely az alapkamat csökkentésén és a nagyösszegű eszközvásárlásokon túl, azoknál célzottabban próbálta a vállalati hitelezés – majd később kiemelten a kkv-hitelezés – növelését elősegíteni. A 2012 júliusában elindított Funding for Lending Scheme (FLS) újszerű volt olyan tekintetben, hogy az igénybe vehető jegybanki

Main Refinancing Operations (MRO) rate

— 367 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

refinanszírozás mennyiségét és árát a hitelezési teljesítményhez kötötte. A program 2013 áprilisában bővítésre került: a kkv-k irányába fennálló hitelállomány növelése után nagyobb (tízszeres) szorzóval volt igénybe vehető a jegybanki forrás. A 2012 közepén bevezetett program hozzájárult a banki forrásköltségek meredek csökkenéséhez, ami a hitelezési költségek mérséklődéséhez és a hitelhez való hozzáférhetőség javulásához vezetett mind a vállalkozások, mind a háztartások esetében. A Brexitről szóló döntés után kialakult helyzet kezelésére az angol jegybank 2016 augusztusában újabb programot vezetett be Term Funding Scheme (TFS) néven, amelynek célja a 2016. augusztusi kamatcsökkentés vállalati és lakossági hitelekbe történő tovagyűrűzésének elősegítése volt. A program keretében a hitelintézetek négy éves futamidővel az alapkamathoz közeli kamaton hívhattak le forrásokat a jegybanktól. A lehívható forrás összegét mindkét programnál alapvetően az induláskori hitelállomány összegének 5 százalékában határozták meg, kiegészítve a referenciaidőszak alatti hitelállomány-növekmény összegével. A jegybank értékelése szerint az TFS program sikeresen hozzájárult a vállalati és lakossági kamatok csökkenéséhez anélkül, hogy a hitelezők nettó kamatmarzsa vagy a gazdaság hitelkínálata jelentősen visszaszorult volna. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szintén több célzott eszközzel támogatta a hazai kkv-k kedvező forráshoz jutását – és ezzel a gazdasági növekedést – az alapkamat jelentős csökkentése mellett az elmúlt években. A 2013-ban indult Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosított forrást a hitelintézetek részére, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett adhattak tovább a hazai kkv-knak, meghatározott célokra. Az NHP szakaszai különböző sajátosságokkal bírtak, a program későbbi szakaszaiban a hitelcélok szűkítése és a hosszabb rendelkezésre tartási időszak adta lehetőségek miatt a hangsúly egyre inkább a beruházási hitelekre terelődött. A program már lezárult szakaszaiban az indulás óta eltelt hét év során mintegy 3 400 milliárd forintnyi kedvező forrás került közel 50 ezer vállalkozáshoz. A program fontos szerepet játszott abban, — 368 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

hogy a válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, és ezzel a gazdasági növekedésre, valamint a foglalkoztatásra is jelentős hatást gyakorolt. Az MNB becslései alapján a program gazdasági növekedésre gyakorolt hatása 2013–2020 között 4,5 százalék körül lehetett. Az MNB másik célzott eszköze a Piaci Hitelprogram volt, amelyben a jegybank a hitelezés élénkítése érdekében kedvező árazású, kockázat- és likviditáskezelést segítő eszközöket biztosított a bankoknak, ezek igénybevételének azonban feltétele volt kkv-hitelállományuk növelése. 2.2. A koronavírus-járvány okozta válságra adott jegybanki válaszok a hitelezés ösztönzése érdekében Az elmúlt évben több jegybank is rendkívüli intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány káros gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében. A monetáris lazítás a kamatcsökkentések, eszközvásárlások, likviditásbővítő intézkedések mellett egyes jegybankok esetében egyéb, átfogó gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésével is kiegészült. Míg az előző válságot követően a célzott eszközök alkalmazása nem volt elterjedt, ezúttal a jegybankok széles köre döntött olyan intézkedések bevezetéséről, amelyek fókuszáltan, egy-egy gazdasági területen jelentkező piaci súrlódás kezelésére irányulnak. A bankrendszer hitelezési aktivitásának fenntartása érdekében az elmúlt időszakban számos jegybank vezetett be hitelösztönző programokat, amelyek több esetben is addicionális ösztönzőkkel kerültek kialakításra a kkv-szegmens forrásellátottságának javítása érdekében. Az angol jegybank kis- és középvállalkozások hitelezését célzó programja (Term Funding Scheme with additional incentives for Small and Medium-sized Enterprises, TFSME) 2021. április végéig négyéves futamidejű100 refinanszírozást biztosít a hitelintézeteknek jegybanki alapkamaton, vagy ahhoz nagyon közeli A kormány Bounce Back Loan Scheme (BBLS) programjának támogatása érdekében a jegybanki forrás futamideje hatéves is lehet, ami további 4 évvel, 10 évre is meghosszabbítható.

100

— 369 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

kamaton. A kezdeti lehívható refinanszírozás minden hitelintézet esetében a kint lévő reálgazdasági hitelállományuk legalább 10 százaléka. Addicionális forráslehívásra is van lehetőség, amelyet a BoE a különböző szektoroknak nyújtott banki hitelkihelyezés súlyozott átlagaként, a kkv-hitelezést ötszörös súllyal figyelembe véve állapít meg. A jegybank becslése szerint a korábbi TFS program tapasztalatai alapján a TFSME keretében lehívott összeg meghaladhatja a 100 milliárd fontot. A jegybanki források lehívási időszakát a BoE 2020 decemberében 6 hónappal, 2021 október végéig meghosszabbította. Az EKB márciusban döntött a TLTRO III feltételeinek módosításáról, valamint az LTRO tenderek átmeneti újraindításáról. A TLTRO III kedvezőbb feltételei a 2020. június és 2021. június közötti időszakban kerülnek alkalmazásra. A koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai következtében a TLTRO III kedvezőbb feltételeit az EKB 2020 decemberében 12 hónappal, 2022 júniusáig meghosszabbította, valamint három addicionális tendert is meghirdetett a 2021-es évre vonatkozóan (2021. június, szeptember és december). A programon keresztül az EKB három éves lejáratú hitelt nyújt a bankoknak arra ösztönözve őket, hogy élénkítsék hitelezési tevékenységüket az euroövezeti vállalatok és lakosság felé, utóbbi ugyanakkor nem irányulhat ingatlanvásárlásra. A refinanszírozási forrást az EKB 50 bázisponttal az MRO kamat szintje (jelenleg 0%) alatt biztosítja, azonban azoknál a bankoknál, akik fenntartják a hitelezési aktivitásuk jelenlegi szintjét, az alkalmazott kamat alacsonyabb lehet. A maximálisan igénybe vehető refinanszírozást az EKB a hitelintézetek 2019. február 28án fennálló hitelállományának 55 százalékában állapította meg. A TLTRO III tenderei mellett az EKB egy új, a koronavírushoz kapcsolódóan átmeneti jelleggel bevezetett, Pandemic Emergency Longer-term Refinancing Operations (PETLRO) elnevezésű program keretében is biztosít forrást a reálgazdasági hitelezés támogatására. A PELTRO keretében a hitelintézetek 25 bázisponttal az MRO kamat alatt igényelhetik a jegybanki refinanszírozást,

— 370 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

csökkenő futamidő mellett (az első tenderen 16 hónap, ami az utolsó tenderig 8 hónapra csökkent). A TLTRO-tól eltérően a lehívott források szabadon felhasználhatók és elegendő fedezet ellenében korlátlan mennyiségben lehívható (EKB, 2020). 2020 decemberében az EKB Kormányzótanácsa 2021-re vonatkozóan további 4 PELTRO tendert hirdetett meg az szükséges likviditás biztosítása érdekében. A svéd jegybank döntéshozói márciusban döntöttek egy új vállalati hiteleszköz bevezetéséről 500 milliárd korona keretösszeggel. A program során a Riksbank fedezet ellenében az irányadó kamat (jelenleg 0 százalék) mellett nyújt változó kamatozású refinanszírozást a kereskedelmi bankoknak két éves futamidővel. A programban való részvétel során a bankok vállalják, hogy a jegybanktól igényelt refinanszírozás legalább 20 százalékát a vállalati szektor hitelezésére fordítják, különben 0,2 százalékos büntetőkamatot kell fizetniük a lehívott források után. 2021 márciusában a program leállításra került, helyette a Riksbank egy új hitelösztönző programot (Funding to banks to support corporate lending, UBF) indított. Az új program célja továbbra is a vállalati hitelezés támogatása, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó feltételek egyszerűbbek, általánosabbak és kevésbé időfüggőek. A jegybanki forrást a Riksbank változtalanul az irányadó kamat mellett nyújtja, a hitelezési feltételek nem teljesítése esetén a hitelintézeteknek továbbra is büntető kamatot kell fizetniük a lehívott források után. A bankok hitelezési aktivitását a nem pénzügyi vállalatok felé az előző programtól eltérően 12 hónapos frekvencián értékelik. A hitelintézeteknek 1 százalékos hitelállomány-növekedést kell teljesíteniük. Az új programban a tenderek során a bankok három különböző (2022. április, 2023. április és 2024. április) lejárat közül válaszhatnak, a korábbi heti frekvencia helyett a tenderek havonta kerülnek megrendezésre. A Riksbank addig nyújt finanszírozást az új programban, amíg a lehívott források elérik az 500 milliárd koronát (a régi program lehívásaival együtt számítva), vagy amennyiben a Riksbank már nem tartja szükségesnek a jegybanki refinanszírozást. — 371 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

Az ausztrál jegybank a Term Funding Facility (TFF) keretében 3 éves lejáratú hiteleket nyújt a hitelintézeteknek 0,25 százalékos fix kamat mellett. A jegybank által nyújtott forrás kezdeti összege (Initial Facility) a hitelintézetek magánszektor felé, 2020. január 31-én fennálló állományának legfeljebb 3 százaléka, de legalább 90 milliárd dollár. Addicionális forrás (Additional Allowance) lehívására is van lehetőség, amelynek összege a nagyvállalatoknak és a kkv-szektornak nyújtott hitelállomány növekedésétől függ. A kezdeti finanszírozás lehívására 2020. szeptemberig van lehetőség, míg az addicionálisra legkésőbb 2021 márciusáig (RBA, 2020). A kezdeti és az addicionális finanszírozás lehívási időszakát a jegybank döntéshozói 2020 szeptemberében 2021 június végéig meghosszabbították. 2020 novemberétől az újonnan lehívott refinanszírozási forrás kamata 0,1 százalékra csökkent. A kínai jegybank 400 milliárd jüan keretösszegű hitelösztönző programjában negyedéves gyakorisággal vásárol kkv hiteleket a bankoktól. A hitelek lejárata legalább 6 hónap, és a program a 2020. március 1. és december 31. között kihelyezett hitelekre vonatkozik. A programban részt vevő bankoknak azonban egy év múlva vissza kell vásárolniuk ezeket a hiteleket, és a jegybank nem vállalja át a hitelkockázatot sem. A jegybank várakozása szerint a program, amely a kisebb bankok megsegítését célozza, mintegy 1 000 milliárd jüan (140 milliárd dollár) értékben növelheti a hitelkihelyezést a kisvállalatok felé (Reuters, 2020). Az MNB 2020. április 20-án indította el az NHP új, Hajrá elnevezésű konstrukcióját 1 500 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében megegyezik az NHP korábbi szakaszaival. Az MNB a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére, és a kkv-k által fizetendő kamat is változatlanul legfeljebb 2,5 százalék lehet. Az NHP Hajrá konstrukció igazodik a vállalatok megváltozott finanszírozási igényeihez, és az NHP korábbi szakaszainál is kedvezőbb feltételek mellett biztosít forrást a kkv-knak. A konstrukcióban a beruházási

— 372 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

hitelek és lízingügyletek mellett lehetőség nyílt forgóeszközhitel felvételére is a működési kiadások fedezésére, valamint az EU-s és hazai támogatások előfinanszírozása, továbbá a korábbi, piaci árazás mellett felvett hitelek kiváltása is megengedett. A minimális hitelösszeg 1 millió forintra csökkent, így a program továbbra is fontos szerepet kap a mikrovállalkozások forráshoz jutásában. A maximális hitelösszeg 20 milliárd forintra emelése a kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzését és a nagy beruházások megvalósulását segíti elő. A vállalkozások részéről jelentkező számottevő finanszírozási igény következtében a konstrukció keretösszegét az MNB 2020 novemberében 1 000 milliárd forinttal, 2 500 milliárd forintra, idén áprilisban pedig további 500 milliárd forinttal, 3 000 milliárd forintra emelte.

3. A kkv fókuszú DJBP technológiai és tervezési aspektusai 3.1. Jegybanki célok és az általános szempontok a DJBP kialakításánál Egy kkv fókuszú DJBP alapvető célja a gazdasági növekedés támogatása lehet. Egy új, jegybank által közvetlenül biztosított kkv finanszírozási csatorna kiépítése a korábban említett piaci problémák (prociklikus jellegű hitelezés, szigorú feltételek melletti limitált kereskedelmi banki finanszírozás, magasabb átfutási idők) mérséklését biztosíthatja. Mivel a jelenleg is futó, NHP-típusú programok esetében a kockázatvállalás még mindig a bankrendszer oldalán történik, ezért ha ezen a téren jelentkező kockázati étvágy csökken, a probléma kezelésének következő szintje az lehet, ha maga a kockázatvállalás is átkerül a jegybankhoz. Az alacsony költségekkel járó, egyben biztonságos alternatív hitelezési csatorna digitális jegybankpénz formájában kétféleképpen is hozzásegítheti a gazdasági növekedés szempontjából fontos

— 373 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

kkv-szektort a pénzügyi ciklusokon átívelő fejlődési potenciáljának kiaknázásához: 1) a DJBP források támogathatják a szektor beruházási aktivitását, továbbá 2) egy DJBP keretrendszer révén válsághelyzetben is lehetőség nyílik a kkv-szektor célzott támogatására és a működési feltételek biztosítása révén értékteremtő potenciáljának fenntartására. A jegybanki célkitűzések mellett egy célzottan a kkv-szektorra fókuszáló DJBP projekt megfelelő kialakításához az alábbi alapvető szempontokat szükséges figyelembe venni: a tervezet kialakítása mögötti egyéb gazdaságpolitikai célokat, a hozzáférők körét, a monetáris politikai jellegét. A következő körben a működési keretet, valamint a rendszer mögötti technológia kialakítását kell meghatározni, amelyek részben a korábbi üzleti és közgazdasági fókuszú döntések függvényei (1. ábra).

A hagyományos infrastruktúrán megvalósítható? Indokolt-e a blockchain technológia alkalmazása?

VI. ANONIMITÁS

Biztosítottak az anonim tranzakciók? Account-based vagy token-based működés?

V. MŰKÖDÉSI KERET IV. FORMA III. MONETÁRIS POLITIKAI JELLEG

II. HOZZÁFÉRHETŐSÉG

Mi az alapvető célja?

I. ALAPVETŐ CÉL

Független döntés

VII. TECHNOLÓGIA

Részben determinált

1. ábra: Döntési lépcsők a DJBP kialakítása során

Forrás: saját szerkesztés.

Gazdaságpolitikai oldalról a legfontosabb megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kkv-szektor támogatása és a bankszektor pénzügyi stabilitásának megtartása között a jegybank célzott, időleges beavatkozása mellett. Az egyensúly kialakítása nagyban — 374 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

függhet attól, hogy mekkora mélységben nyújt finanszírozási lehetőséget a jegybank (lásd 4. fejezet), valamint mekkora mértékben és rendszerességgel bocsátja a kkv-szektor rendelkezésére. A cél, hogy a klasszikus hitelezési csatornák ne sérüljenek, de mellette alternatív, kiegészítő finanszírozási lehetőségek biztosíthassák a kínálatot a nagymértékű keresletre, és kellő mértékben mélyüljön és szélesedjen a kkv-k forrásbevonási piaca. A DJBP-n alapuló kkv finanszírozási projektnél továbbá fontos meghatározni, milyen specifikációk és technológiai háttér szükségesek ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban és legbiztonságosabban működhessen az újonnan kialakított csatorna. A megvalósítás módja nagyban függ a szolgáltatás szándékolt elérhetőségétől és tervezett funkcionalitásától. A konkrét projekt kiválasztásához és annak részleteinek kidolgozásához érdemes megvizsgálni a 1. ábrán bemutatott döntési lépcsőt, majd ez alapján kiválasztani a megfelelő aspektusokat. 3.2. Hozzáférhetőség és forma A kkv-szektor a kiemelt célcsoport, azonban szűkített hozzáférés is megfontolandó e rétegen belül. Jelen esetben a kkv-szektort érintené a DJBP projekt, fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy habár egy univerzálisan, minden kkv által elérhető DJBP projekt tekinthető ideálisnak, érdemes lehet rövid- és középtávon egy célzott és korlátozott mértékben elérhető pilot projekt kialakítása annak érdekében, hogy könnyen ellenőrizhető környezetben legyen tesztelhető. A célzottság révén továbbá még pontosabban kijelölhetők olyan csoportok, iparágak, amelyek a gazdaság és versenyképesség fejlődése szempontjából elsődlegesek, viszont amelyeknél a piaci súrlódások hatványozottabban jelennek meg. A piac számára optimálisnak tekinthető kialakításhoz meg kell határozni, hogy a digitális jegybankpénz használata határon átívelő vagy kizárólag hazai felhasználásra alkalmazható a vállalatok számára. Egy olyan DJBP projekt, amelynek kizárólagos célja a kkv-szektor finanszírozási lehetőségeinek megsegítése és — 375 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

a hazai gazdasági fellendülés támogatása, érdemes lehet biztosítani a kereskedelmi banki pénzre való átválthatóságát, amelyet azt követően a vállalkozások beruházási és beszerzési tevékenysége által megkövetelt mértékben – szükség esetén – külföldi fizetőeszközre válthatnak. 3.3. Működési keret Elsősorban a piaci igényeket kell felmérni, és ahhoz igazítottan kell a megfelelő működési keretet meghatározni a jegybank részéről. A kkv-szektor szempontjából továbbra is kiemeltnek tekinthető egy minden körülmények között megbízható fizetési valamint alternatív finanszírozási csatorna kialakítása. Ennek megvalósítására a jegybank számára megfontolandó, hogy közvetett módon, a pénzügyi piaci szereplők bevonásával, vagy közvetlen módon juttassa digitális jegybankpénzhez a vállalatokat (2. ábra). A jegybanknak ezután az első feladata megállapítani a követelések struktúráját, valamint a jegybank feladatkörét. Ebből kiindulva két architektúra merülhet fel (a megvalósíthatóság további részleteit lásd később): • A pénzügyi szolgáltató közvetítésével kialakított DJBP struktúrán belül a vállalatok továbbra is a már korábban számlájukat működtető pénzügyi közvetítőnél (túlnyomórészt kereskedelmi banknál) vezetik számlájukat, azonban a hitelt a jegybank nyújtja, átvállalva a kockázatot, valamint a hitelképesség vizsgálatához kapcsolódó feladatköröket. Új jegybanki fizetési rendszer kialakítása ez esetben nem szükséges. • Második lehetőség, hogy a jegybank közvetlen módon nyitja meg mérlegét a vállalatok felé, így a vállalatok tartozása a jegybankkal szemben lépne fel, így a jegybank feladatköre jelentős mértékben megnövekedne, és vállalatonként tartaná számon a kihelyezett jegybankpénz mennyiséget. Ezen lehetőségen belül bizonyos szolgáltatások kiszervezésre kerülhetnének pénzügyi közvetítőkhöz, mérsékelve a jegybank számára többletszolgáltatásokból adódó terheket. — 376 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

2. ábra: A DJBP formájában nyújtott kkv-finanszírozás lehetséges megvalósítási formái

Számlavezetés Hitel-folyósítás n le et és zv fér Kö zá B) oz h

„h A) ite csa ls k zá eg m y la ”

Hitel-nyilvántartás

Mobilbank, netbank és egyéb banki szolgáltatások

Kereskedelmi bankok tartják a kapcsolatot Mobilbank, netbank és egyéb banki szolgáltatások

Forrás: saját szerkesztés

3.4. Anonimitás és technológia Mivel a jegybankpénz hitelként kerülne kihelyezésre, számlaalapú hozzáférést kell biztosítani, a hozzáférés anonim módon történő megadása nem választható lehetőség. A piaci igényhez legjobban igazítható koncepció után kérdés az egész rendszer alapjául szolgáló technológia. Ennek meghatározására a már megállapított működési kerethez legjobban illeszkedő és leghatékonyabb rendszert szükséges meghatározni. Egy kkv finanszírozási modellben, ahol egy hitelezési struktúra alakul ki, megfontolandó lehet a jelenlegi használt infrastruktúra használata a megfelelő fejlesztések mellett. Egyrészt ennek a megvalósításnak kevesebb lenne a költségvonzata és erőforrásigénye, továbbá a piaci szereplők továbbra is egy számukra ismert rendszert — 377 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

használhatnak. Amennyiben relatíve kevés számú vállalat bevonása történik DJBP-vel, vagy a meglévő banki szereplőkön keresztül közvetve zajlik a forráskihelyezés, akkor kapacitásproblémák a régi rendszer továbbfejlesztése kapcsán kevésbé jelentkezhetnek. Bár érdemes lehet egy új, innovatív technológia fejlesztésének lehetőségét is feltérképezni, mint például egy elosztott főkönyvi rendszer alapú infrastruktúra, azonban egy teljesen új infrastruktúra kiépítése és fenntartása jelentősen megnövekedett költséggel és kockázattal járna. Biztonsági szempontból nehéz meghatározni, melyik számít előnyösnek, mivel mindkét rendszerhez más kockázatok párosulnak: a jelenlegi struktúrában a központi rendszert érő támadások jelentik a potenciális veszélyt, míg egy elosztott főkönyvi rendszernél a konszenzusos mechanizmust érhetik támadások (DDoS támadások101), azonban e tekintetben is megvalósíthatók központosított elven működő változatok (pl. CLT102). Összességében új és innovatív technológia alkalmazása kizárólag abban az esetben lehet indokolt, ha annak hatékonysága, használatának egyszerűsége és megbízhatósága felülmúlja a korábban használt rendszer működését és az alapvető cél elérése mellett egyéb szempontok is felmerülnek a kkv-szektor finanszírozásához köthető egyéb funkciók, nyilvántartások modernizálása tekintetében (Auer–Böhme, 2020).

Distributed Denial of Service (DDoS) – Elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadások olyan rendszerek csoportjából származó elektronikus támadások, amelyek rendszereket, szolgáltatásokat vagy hálózatokat képesek olyan mértékben leterhelni, hogy az érintett rendszer, szolgáltatás vagy hálózat elérhetetlenné válhat. Ez egyrészt a rendszerek megbénításával, másrészt a hálózati forgalom növelésével érhető el, amelynek eredménye, hogy a legitim adatforgalom nem éri el a célrendszert.

101

Centralised Ledger Technology (CLT) – központosított főkönyvi rendszer

102

— 378 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

4. A jegybanki kkv-számlavezetés és hitelkeret hazai lehetőségei A jegybankmérleg megnyitása a hazai kkv-szektor számára javíthatja a vállalatok finanszírozási lehetőségeit, valamint a korábban bemutatott piaci súrlódásokat is mérsékelheti. Megvizsgálva a lehetőségeket, két mélységi szint biztosítható, amelyeket érdemes áttekinteni gazdaságpolitikai, valamint megvalósíthatósági szempontból: 1) a forrásoldalát megnyitva a jegybank számlavezetést biztosít a kkv-szektornak, így platformot biztosít esetleges célzott fiskális beavatkozások megtételére 2) eszköz oldalt is megnyitva a jegybank hitelkeretet is rendelkezésre bocsát a vállalatoknak. 4.1. Számlavezetés biztosítása a kkv-knak Az MNB forrásoldali megnyitása a kkv-szektor számára hozzájárulhat, hogy a vállalatok költséghatékonyabban működhessenek, és könnyebben férhessenek hozzá állami segítséghez. A jegybanknál vezetett számlák révén gazdasági recessziós helyzetben szükség esetén fiskális forrásokból közvetlenül tudna az állam biztosítani célzott gazdasági stimulust. A kkv-szektor számára biztosított előnyök mellett azonban ez a koncepció hatalmas terhet róhat a jegybank működésére és rendszereire, mivel több mint 750 ezer kis- és középvállalkozás (KSH, 2018) van jelen Magyarországon, ezért első körben mindenképp érdemes lehet egy szűk kör felé való nyitás lehetőségét megfontolni. A méretből fakadó finanszírozási hátrányok leginkább a mikro- és kisvállalkozásokat érintik elsősorban, ezért célzottan az ő esetükben lehet segítség egy pilot program. E kisebb vállalkozások körében a pénzügyi edukáltság és digitális eszközhasználat is mérsékeltebb lehet, így egy pilot DJBP egyaránt támogathatja digitális érettségüket és pénzügyi közvetítőrendszerbe való szorosabb integrálásukat.

— 379 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

4.2. Hitelkeret biztosítása a kkv-szektornak A számlavezetés biztosításánál nagyobb volumenű projekt lenne a hitelhez jutási lehetőség biztosítása is a jegybank részéről. Ennek alapvető célja a gazdasági növekedés támogatása, valamint alternatív finanszírozás biztosítása a kkv-szektornak, így egyaránt elképzelhető a beruházási hitelek nyújtása, valamint a – bizonyos, előre meghatározott esetekben lehívható – likviditási célú hitelkeret fenntartása. Egy jegybanki hitelezési struktúra a számlavezetéssel szemben nagyobb mértékben segítheti elő a piaci súrlódások ciklusokon átívelő mérséklését, azonban jelentős mértékben megnöveli a jegybank feladatkörét, hitelkockázati kitettségét, és a potenciális infrastrukturális fejlesztés terhének mértékét is függően attól, hogy a két allokációs lehetőség közül melyikről van szó. 4.2.1. Közvetítő általi hitelkihelyezés Az első architektúra típus bár az igénybe vevők oldaláról, struktúráját tekintve nagyban megegyezik az MNB által kialakított jelenleg NHP Hajrá néven futó kkv-hitelezést támogató program működésével, azonban fundamentális különbsége abban rejlik, hogy a likviditásnyújtással történő hitelösztönzés helyett a teljes hitelkockázatot a jegybank vállalja magára. Ennek értelmében a vállalatok továbbra is a pénzügyi szolgáltatónál tartják számlájukat, és így a kiegészítő szolgáltatásokat náluk tudják igénybe venni, azonban a jegybank kialakít a kkv-hitelezéshez egy technikai hitelszámlát, valamint a pénzügyi szolgáltatóktól teljes mértékben átvállalja a hitelkockázatot, amely jelentősen megnöveli az általa szükségesen elvégzendő feladatköröket. Az újonnan megjelenő kockázatok mérséklése végett indokolt lehet az együttműködés a vállalati hitelezésben jártas pénzügyi szolgáltatókkal, hogy a jegybank kialakíthassa a minimálisan szükséges saját hitelbírálati, fedezetértékelési folyamatait és hitelállomány-nyilvántartási platformját. Itt a megfelelő ösztönző mechanizmusok

— 380 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

kialakításával (pl. „skin-in-the-game”103) a kereskedelmi banki szektor szakértelme és kapcsolatrendszere becsatornázhatók lehetnek a jegybanki programba. A közvetítő általi kkv hitelkihelyezés igényli a legkisebb módosítást a jelenlegi rendszerhez képest. A már kialakított infrastruktúrát és hitelezési csatornát kihasználva a lehetséges új hitelezési forma költségvonzata és időigénye korlátok között tartható. Ugyanakkor a kkv-k finanszírozását támogató konkrét program működési keretrendszerének elvi kialakítása, a jogszabályi követelményeknek való megfelelés biztosítása, illetve a technológiai megvalósítás még így is meglehetősen komplex feladat. 4.2.2. Közvetlen jegybanki hitelezés A második megvalósítási lehetőség, hogy az MNB kereskedelmi banki közvetítés nélkül, közvetlen finanszírozást nyújt a vállalkozásoknak. A közvetítő általi hitelkihelyezéssel szemben, a jegybanknál nem csupán technikai hitelszámla létrehozása történne meg, hanem valamennyi hitelezési funkciót a jegybank látná el. Ezen megoldás nagyobb kihívás elé állítaná a jegybankot, ugyanis itt a kereskedelmi banki szolgáltatói tevékenységet teljes mértékben át kell vállalni, a hitelbírálattól kezdve a számlavezetésen át kiegészítő funkciók létrehozásáig (netbank, mobilbank applikáció), amelyhez a megfelelő szakemberek biztosítása is kulcsfontosságú. Mivel itt egy teljesen új, önálló funkcionalitás kialakítása zajlana, ez esetben érdemes lehet megfontolni egy innovatívabb technológián alapuló rendszer kialakítását egy új megközelítés szerinti alternatívát biztosítva a jelenlegi rendszereknek, technológiáknak. Mindazonáltal ennek mind megvalósítása, mind pedig hatékonyságának megállapítása nagy kihívás elé állítja a jegybankot.

A jegybanknak lehetősége adódik számos szolgáltatást kihelyeznie más piaci szereplőkhöz. A jegybank mérsékelheti az új

Vagyis a hitelkockázatból valamilyen mértékben a hitelbírálatot és fedezetértékelést végző szereplő is részesedik.

103

— 381 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

feladatkörök okozta terheket (mint például, kommunikációs csatornák), amennyiben ezeket kiszervezi egyéb, például FinTech szolgáltatókhoz. A kiszervezett szolgáltatásoktól függetlenül azonban továbbra is szükséges a mindenkori működést biztosító rendszer jogszabályoknak megfelelő koncepcionális és technikai kialakítása. Ez esetben a rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása kiemelt, mert ez innovatív technológiai újításokat és folyamatos fejlesztést tehet lehetővé. Összességében a legnagyobb kihívást egy közvetlen hitelezési struktúra kiépítése jelentheti a kkv-szektorra fókuszálva, amely alapjaiban változtathatja meg a hitelpiaci struktúrát, valamint kihathat a pénzügyi szektor jövedelemtermelő-képességére, eredményességére is, ezért ezt az irányt alaposan meg kell vizsgálni, hogy a benne rejlő lehetőségek mindenképp meghaladják a felmerülő kihívásokat és mind a jegybank mind a pénzügyi közvetítőrendszer szintjén megjelenő kockázatokat.

5. Konklúzió A kkv-szektor zavartalan finanszírozásának biztosítása továbbra is kiemelt fontosságúnak számít nemzetgazdasági szempontból. Minden nagyobb gazdasági megrázkódtatás idején, így legutóbb a pandémiás időszakban is megmutatkozott a kkv-szektor finanszírozásának sérülékenysége. Ezért több ország jegybankja, köztük az MNB is számos program elindításával támogatja a kis- és középvállalatok nehezebb makrogazdasági helyzetben való finanszírozásának biztosítását. Ebből kiindulva egy DJBP keretrendszer elméleti megvalósítási lehetőségeit vizsgálva is felmerül annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy érdemes-e feltérképezni egy digitális jegybankpénz általi célzott finanszírozási csatorna megvalósíthatóságát. Egy digitális jegybankpénzen alapuló, a piaci súrlódások enyhítésére kialakított projektnek számos aspektusa van, amelyet

— 382 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

a jegybanknak figyelembe kell vennie. Egy, a jegybanktól közvetlenül érkező finanszírozás gyors, olcsó, biztonságos és átlátható szempontok alapján működő alternatívája lehet a kereskedelmi banki finanszírozásnak. Mindemellett a megvalósítás során számos akadályon kell átjutni, kezdve a jogszabályi feltételektől a megfelelő tudás- és technikai kapacitás kialakításán át a pénzügyi közvetítőrendszer funkcionalitását érintő esetlegesen vissza nem fordítható beavatkozások hatásainak vizsgálatáig. A jegybanki beavatkozás szükségességet befolyásolhatja továbbá az alternatív, például közösségi finanszírozási formák megjelenésének lehetősége is. Összességében a digitális jegybankpénz bevezetéséhez kapcsolódó nemzetközi szakmai munkában a DJBP hitelezéshez történő felhasználása egyelőre csak nagyon szűk körben jelent meg, annak pénzügyi közvetítőrendszert érintő közvetlen, feltehetőleg kiszorító hatása miatt. Így a gyakorlati megvalósításban élen járó országoktól sem várunk ilyen megoldást a közeljövőben. Mindazonáltal a DJBP potenciális társadalmi hasznait vizsgáló tanulmánykötetben helye van ezen lehetőség részletesebb elméleti áttekintésének is.

Felhasznált irodalom Auer, Raphael–Böhme, Rainer (2020): The technology of retail central bank digital currency Balog, Ádám–Matolcsy, György–Nagy, Márton–Vonnák, Balázs (2014): Credit crunch Magyarországon 2009–2013 között: egy hiteltelen korszak vége? Hitelintézeti szemle13. évf. 4. sz. Bank of England (2020): Term Funding Scheme with additional incentives for SMEs (TFSME) – Market Notice https://www.bankofengland.co.uk/markets/marketnotices/2020/term-funding-scheme-market-notice-mar-2020 EKB (2020): The monetary policy response to the pandemic emergency https://www. ecb.europa.eu/press/blog/date/2020/html/ecb.blog200501~a2d8f514a0.en.html Jin, Yuhuan–Zhang, Sheng (2019): Credit Rationing in Small and Micro Enterprises: A Theoretical Analysis. Sustainability 2019, 11, 1330.

— 383 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése KSH: A kis és középvállalkozások jellemzői, 2018. https://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/idoszaki/pdf/kkv18.pdf Reserve Bank of Australia (2020): Term Funding Facility Increase and Extension to Further Support the Australian Economy https://www.rba.gov.au/mkt-operations/ announcements/increase-and-extension-to-further-support-the-australian-economy. html Reuters (2020): China central bank to buy bank loans to spur lending to small firms worth 1 trillion yuan https://www.reuters.com/article/us-china-economy-pbocidUSKBN23828I Riskbank (2020): Loans to the banks for onward lending to companies https://www. riksbank.se/en-gb/monetary-policy/monetary-policy-instruments/loans-to-the-banksfor-onward-lending-to-companies/ Zott, C.-Amit, R. (2007): Business Model Design and the Performance of Entrepreneurial Firms. Organization Science, 18 (2), 181-199. http://dx.doi.org/10.1287/ orsc.1060.0232

— 384 —

Köszönetnyilvánítás Az utóbbi évtizedben jelentősen felgyorsult a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja, a nem banki szereplők pénzügyi szolgáltatások piacára való belépése és ezek nyomán a központi bankok digitális jegybankpénzről való gondolkodása. A jövő kapcsán egyetértés mutatkozik abban, hogy a technológia fejlődése új lehetőségeket nyit a jegybankok számára, azonban a konkrét megvalósítást részletes elemzéseknek és a kockázatok alapos mérlegelésének kell megelőznie. Ehhez nyújt támpontot az MNB tanulmánykötete, mely összegzi a digitális jegybankpénzhez kapcsolódó elméleti megfontolásokat, a legfontosabb gyakorlati kérdéseket és az eddig összegyűlt nemzetközi tapasztalatokat. A kötetben szereplő tanulmányok nagymértékben támaszkodnak a Magyar Nemzeti Bank elemzéseire, műhelymunkáira és különböző szakmai fórumainak diszkusszióira. A szerkesztők köszönettel tartoznak Matolcsy György Elnök úrnak, Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás Alelnök uraknak ösztönző támogatásukért, valamint a Monetáris Tanács valamennyi tagjának a témában korábban elkészült elemzésekhez adott szakmai észrevételekért. Kiemelt köszönet illeti a kötetben található tanulmányok szerzőit, közreműködőit név szerint: Ádor István, Boldizsár Anna, Boros Eszter, Csonka András Szabolcs, Danóczy Bálint, Eigen Péter, Fáykiss Péter, Felcser Dániel, Fülöp Zénó, Horváth Balázs István, Horváth Gábor, Horváth Marcell, Huszár Zoltán, Kajdi László, Komlóssy Laura, Kovács Blanka, Kuti Zsolt, Láda-Hartyáni Zsolt, Marincsák Kálmán Árpád, Sajtos Péter, Sándor Soma, Sisak Balázs, Szakács János, Szalai Zoltán, Szécsiné Kardos Szilvia, Szombati Anikó, Szomorjai Péter, Taczmann Róbert, Tóth Daniella, Török Gergő, Varga Balázs, Varga Lóránt, és Zsigó Márton. Köszönet illeti a kötet grafikai munkáiért Körtvélyesi László Csabát és Hódi Gergőt. — 385 —

XI. A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése

A szerzők köszönettel tartoznak Bencsik Péternek, Csonka Istvánnak és Szűcs Péternek és minden közreműködő kollégának azért a lelkiismeretes munkáért, amely elengedhetetlen volt e kiadvány megjelenéséhez.

— 386 —

ISBN 978-615-5318-44-3

011000101

0110011000 011000001

011000101 01110100100

0110000010100

01101100101

0101100100101

MNB | EGY ÚJ KOR HAJNALÁN – PÉNZ A XXI. SZÁZADBAN

EGY ÚJ KOR HAJNALÁN – PÉNZ A XXI. SZÁZADBAN

2021

Egy új kor hajnalán

Articles inside

Köszönetnyilvánítás

A kkv-k finanszírozási lehetőségeinek kiterjesztése a digitális jegybankpénz segítségével

A digitális jegybankpénz főbb megvalósítási kérdései az infrastruktúra és a működés tükrében

A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénz alkalmazásával – Lakossági számlavezetés és az ezen túli lehetőségek

A digitális jegybankpénz pénzforgalmi hatásai

Digitális fordulat a monetáris politikában? – A digitális jegybankpénz monetáris politikai vetületei

A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

A digitális jegybankpénz bevezetésének pénzügyi stabilitási szempontjai

A digitális pénzek pénzelméleti és nemzetközi spillover aspektusai

Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra

Bevezetés

Előszó