Bevezetés

Általában a digitalizációról, digitális jegybankpénzről Világunkat az egyik legjelentősebb mértékben formáló megatrend a digitalizáció, amelynek világszerte hatalmas lökést adtak a koronavírus-járvány következményei. Az otthoni munkavégzés, a digitális oktatás, vagy az online bevásárlás – csak, hogy néhány példát említsünk – mindennapjaink részévé váltak. Ahogy az élet számos területén, úgy a pénzügyekben is egyre növekvő mértékben terjednek a digitális megoldások. Ez a tendencia már az elmúlt években jellemző volt, amit felgyorsított a 2020-as különleges esztendő. A 21. század kihívásai mind a hagyományos pénzügyi intézményeket, mind pedig a nemzeti fizetőeszközöket is érintik. A hagyományos pénzrendszerrel szemben a pénzügyi szolgáltatások piacára belépő „digitális versenytársak” jelentenek alternatívát. Az új szereplőként megjelenő globális technológiai vállalatok – BigTech cégek – hatalmas felhasználóbázisukra, ügyfeleikről összegyűjtött, átfogó és részletes információikra, illetve tőke- és technológiai erejükre támaszkodva versenyképesek tudnak lenni a tradicionális pénzügyi intézményekkel szemben. Emellett ezen szereplők az általuk kínált digitális fizetőeszközökkel a nemzeti valuták „digitális versenytársait” hozhatják létre, melyek nagymértékű lefedettség és széleskörű használat esetén alapjaiban változtathatják a meg a ma ismert pénzrendszert. Kérdés, hogy a fizetési rendszerben újonnan megjelenő szolgáltatások hordoznak-e kockázatot a monetáris politika hatásossága, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a fogyasztói érdekek érvényesíthetősége és a nemzeti fizetési rendszerekbe vetett társadalmi bizalom megőrzése tekintetében. Mi lehet a megfelelő válasz a pénz digitalizációjának kihívásaira jegybanki oldalról?

A világ jegybanki vezetőitől egyre többet hallunk a digitális jegybankpénzről (DJBP), mint a kihívás lehetséges megoldása. Néhány jegybank – például a svéd Riksbank vagy a kínai People’s Bank of China – már előrehaladott projekteket is folytat a területen. Ezek a fejlesztések több előremutató célt is szolgálhatnak: segíthetnek bekapcsolni a banki szolgáltatásokhoz hozzá nem férőket a pénzügyi vérkeringésbe, támogathatják a készpénz visszaszorítását, illetve annak kiszorulása esetén is széleskörben elérhető, kockázatmentes fizetőeszközt biztosíthatnak. A digitális jegybankpénz koncepciója egy olyan pénzforma létrehozásán alapszik, amely a pénz évszázadok óta betöltött funkciói és a modern kori digitalizáció adta lehetőségek fúziójaként áll elő. A készpénzhez hasonlóan a jegybank által kibocsátott, ebből következően teljesen kockázatmentes, ugyanakkor digitális így egyszerűen, kényelmesen és gyorsan használható (1. ábra). Emellett a további paraméterek kialakításában jelentős mozgástér állhat rendelkezésre a potenciális bevezetés céljához illeszkedően a hozzáférők köre, a pénzforma anonimitása, a hagyományos pénzügyi intézmények szerepe, illetve a pénzrendszer technológiai működése tekintetében.

1. ábra: A különböző pénzformák rendszere

Internetes pénzek

Bankbetét

Jegybanki tartalék és elszámolási számla

Jegybanki letéti számla DJBP (csak korlátozott partnerkör részére)

DJBP (univerzálisan elérhető)

Készpénz Virtuális pénzek

Közösségi pénzek

Forrás: Bech, M.–R. Garratt (2017). Megjegyzés: A jegybanki letéti számla azt az esetet jelöli, amikor nem banki szereplők is elhelyezhetnek betétet a jegybanknál. Az internetes pénzek a különböző internetes játékokban vásárolható, de csak a játékon belül elkölthető pénzeket jelentik.

A 2010 utáni gazdaságtörténeti jelentőségű időszak sikereinek egyik lagnagyobb tanulsága az, hogy a nagy gazdaságpolitikai fordulatok kulcsa az újszerű eszközök és a kreatív innováció megismerésében és hatékony felhasználásában rejlik1. Ez a tanulság érvényes a pénz terén is: a 2013 után elindított pénzpolitikai fordulat eredményeit csak úgy tudjuk megőrizni, és lehetőség szerint még magasabb szintre emelni, ha a kellő óvatósság mellett, nyitottsággal állunk a digitalizáció hozta pénzügyi innovációkhoz.

1 A 2010 utáni költségvetési és pénzügyi stabilizációról, valamint a jegybanki politika reformjáról lásd bővebben Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének 2. kiadását.

Korábbi tanulmányunk2 alapján a fizetési módok éves társadalmi költsége a GDP közel 1,5 százalékát teszi ki. Ebből társadalmi szinten száz milliárd forint körüli erőforrás felhasználást lehetne megtakarítani, ha a fizetési módok használata a korszerűbb, a készpénzt sokkal kevésbé, a papíralapú megoldásokat pedig egyáltalán nem használó fizetési szokások irányába tolódna el. A feladatunk tehát megismerni és felfedezni mind a lehetőségeit, mind a veszélyeit, azoknak az új, digitális megoldásoknak, amelyek a következő évtizedekben alakítják majd a ma ismert pénzrendszert. A téma kiemelt jelentőségére tekintettel az MNB egy átfogó tanulmánykötetben összegzi a digitális jegybankpénzhez kapcsolódó elméleti megfontolásokat, a legfontosabb gyakorlati kérdéseket és az eddig összegyűlt nemzetközi tapasztalatokat. Bemutatjuk az új eszköz esetleges létrehozása mögött álló motivációkat és az új pénzforma adta lehetőségeket, ami akár alapjaiban változtathatja meg a pénzrendszert.

Tartalomismertető Az első tanulmány azt mutata be, milyen következményei vannak, ha egy ország nemzeti és nemzetközi fizetéseinél használt elszámolási eszköze nem hazai kibocsátásúvá válik. A BigTech cégek már ismert platformjaira, digitális ökoszisztémáira építhető elszámolási rendszerek elterjedési lehetőségeiből, valamint egyes országok klasszikus dollarizációs tapasztalataiból kiindulva körülírunk egy újszerű fogalmat, a digitális dollarizációt. A második tanulmányban három fő elemzési keretet ismertetünk, és bemutatjuk, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése mellett milyen érvek szólhatnak az eltérő keretekben. Bemutatjuk, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a jegybankok azáltal, hogy

2 Dr. Turján A.–Divéki É.–Keszy-Harmath Z.–Kóczán G.–Takács K. (2011): Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése.

magánszereplők változatos formában, növekvő számban kínálnak fizetési alternatívát a hagyományos jegybankpénzzel szemben, illetve, hogy a lehetséges alternatív digitális jegybankpénz-megoldások közül melyiket, milyen esetben lehet érdemes választani. A digitális jegybankpénzben rejlő potenciál évek óta foglalkoztatja a világot, és 2020-ra Kína került a legközelebb ahhoz, hogy a koncepciót a gyakorlatba is átültesse. A digitális renminbi tesztelésének megkezdésével egyre több részlet válik ismertté a kínai pénzügyi innovációról, a harmadik tanulmányban a világpénz jövőjét értékeljük. A közvetlen fizetésre alkalmas, centralizált e-RMB az elmúlt évtizedek legkomolyabb kihívását testesíti meg a dollár és az Egyesült Államok hatalmi pozíciója szempontjából. A digitális jegybankpénz bevezetéséről való egyre komolyabb gondolkodást a technológia fejlődésén kívül alapvetően az elektronikus fizetések terjedése, illetve a fizetési rendszerekben fennálló anomáliákat kezelni kívánó privát megoldások megjelenése katalizálta. Az, hogy mely ország milyen módon vezeti be, azonban merőben eltérő lehet. A negyedik tanulmány bemutatja és rendszerezi azokat a közpolitikai, közgazdaságtani és technológiai megfontolásokat, amelyeket egy digitális jegybankpénz bevezetéséről szóló döntéskor számba kell venni. A digitális jegybankpénz bevezetése azt jelenti, hogy a jegybank hozzáférést enged a nem pénzügyi szereplők számára a mérlegének eszköz- vagy forrásoldalához, vagy akár mindkettőhöz. Az ötödik tanulmány azt mutatja be, hogy ha a digitális jegybankpénzt kamatozó eszközként valósítja meg a jegybank, akkor egy új monetáris politikai eszköz állna a rendelkezésére, amivel a pénzpiacok áthidalásával, közvetlenül képes befolyásolni a nem pénzügyi szereplők magatartását. A technológiai fejlődés eredményeként mára a digitális megoldások kényelmes és biztonságos alternatívát nyújtanak a készpénzhasználattal szemben, ami elősegítheti a digitális jegybankpénz sikeres bevezetését. A hatodik tanulmányban bemutatjuk, hogy

a készpénzkereslet mely motivációit csökkentheti a digitális jegybankpénz megjelenése, és ez alapján helyettesítője, vagy kiegészítője lehet-e a bankjegyeknek. A digitális jegybankpénz bevezetése a pénzügyi stabilitásra is pozitív hatást gyakorolhat, többek között a pénzügyi rendszer versenyképességének fenntartásával és egy kvázi kockázatmentes digitális fizetési eszköz elérhetővé tételével a reálgazdasági szereplők számára. Ugyanakkor az új rendszer jelentősen átalakíthatja a banki üzleti modelleket. A hetedik tanulmány az ezzel együtt megjelenő újszerű banki és rendszerszintű kockázatok bemutatásával foglalkozik. A nyolcadik tanulmányban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy pénzforgalmi szempontból milyen célok és jövőbeli fejlődési szcenáriók esetében lehet indokolt a digitális jegybankpénz bevezetése; másrészt áttekintjük, hogy a magyar lakossági-vállalati pénzforgalom jelenlegi helyzetében, mely célok lehetnek relevánsak számukra is; emellett bemutatjuk, hogy a lehetséges működési modellek milyen hatással lehetnek a pénzforgalmi piacra. A hagyományos infrastruktúrák és a jövő informatikai megoldásainak vizsgálatakor a legfontosabb szempontok a megbízhatóság, a tranzaktálási sebesség és a költséghatékonyság. Az üzleti modell kiválasztásánál figyelembe kell venni a leendő felhasználók igényeit, és meg kell tervezni a jegybank és a pénzforgalom szereplői közötti együttműködést is. A kilencedik tanulmány a működési modell és az azt kiszolgáló technológiai megoldás kiválasztásának szempontjait és a jegybank új feladatainak ellátásához szükséges infrastrukturális és személyi feltételek kialakításának lehetőségeit járja körül. A tizedik tanulmány részletesen bemutatja a lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz bevezetés nemzetközi szinten felmerült lehetséges társadalmi céljait, valamint azokat a főbb nemzetközi példákat, ahol megindult a gondolkodás egy ilyen keretrendszer bevezetéséről az egyes közpolitikai célok mentén.

Ezt követően pedig a koncepcionális kereteket felvázoló fejezet megállapításait és tervezési struktúráját is alapul véve bemutatja egy lakossági, pénzügyi bevonódást célzó digitális jegybankpénz keretrendszer tervezési aspektusait. A tizenegyedik tanulmányban egy lehetséges kkv fókuszú digitális jegybankpénz várható tervezési és működési aspektusait mutatjuk be. Az alacsony költségekkel járó, egyben biztonságos alternatív hitelezési csatorna digitális jegybankpénz formájában hozzásegítheti a gazdasági növekedés szempontjából fontos kkv szektort a pénzügyi ciklusokon átívelő fejlődési potenciál kiaknázásához.

Bech, M.–R. Garratt (2017): Central bank cryptocurrencies, BIS Quarterly Review, September 2017 Matolcsy György (2020): Egyensúly és növekedés – 2. kiadás. A Magyar Nemzeti Bank szakkönyvsorozata, Budapest, 2020. Elérhető: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/ mnb-szakkonyvsorozat/egyensuly-es-novekedes-2-kiadas Dr. Turján A.–Divéki É.–Keszy-Harmath Z.–Kóczán G.–Takács K. (2011): Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése. MNBtanulmányok 93., https://www.mnb.hu/letoltes/mt93.pdf