Digitális renminbi: szintlépés az USA–Kína geopolitikai versengésben?

Boros Eszter – Horváth Marcell

A digitális jegybankpénzben rejlő potenciál évek óta foglalkoztatja a világot, és 2020-ra Kína került a legközelebb ahhoz, hogy a koncepciót a gyakorlatba is átültesse. A digitális renminbi (RMB) tesztelésének megkezdésével egyre több részlet válik ismertté a kínai pénzügyi innovációról, ami lehetőséget ad a világpénz jövőjének friss értékelésére. A közvetlen fizetésre alkalmas, centralizált e-RMB az elmúlt évtizedek legkomolyabb kihívását testesíti meg a dollár (USD) és az Egyesült Államok hatalmi pozíciója szempontjából. A fenyegetés mindenekelőtt az amerikai pénzügyi rendszer megkerülésében nyilvánulhat meg, ami jelentősen csökkentené az USA geopolitikai befolyását. Az elektronikus RMB terjedését a gördülékeny használat mellett az Új Selyemút mentén szerveződő Kína-központú erőtér ösztönözheti. Az USD valós alternatívájának megalkotásához ugyanakkor a távol-keleti ország gazdasági modellváltása és pénzügyi piaci liberalizációja is elkerülhetetlennek látszik.

2020 tavaszán, a koronavírus-járvány nehézségei idején az egész világ figyelmét felkeltette a kínai jegybank (People’s Bank of China, PBoC) bejelentése, amely szerint a távol-keleti ország megkezdte a digitális jegybankpénz (DJBP) tesztelését a valós fizetési forgalomban. A nyáron több tartományra is kiterjesztett kísérlet meglepő előrehaladásról árulkodik, amelynek köszönhetően minden bizonnyal a digitális renminbi (e-RMB) lesz az első hivatalosan bevezetett DJBP. A digitális jegybankpénz fogalma az elmúlt néhány évben nyert teret a gazdaságpolitikai diskurzusban

(jórészt a nem állami kibocsátású digitális fizetőeszközök terjedése nyomán), és számos központi bank kezdte el tanulmányozni

lizációjának lehetőségét. Geopolitikai szempontból kiváltképp jelzésértékű, hogy közülük Kína jutott a legelőrébb a koncepció megvalósításában. A digitális jegybankpénz közelgő megjelenése számos kérdést vet fel, amelyek közül az egyik legérdekesebb a világrendre gyakorolt lehetséges hatások köre. Mivel az Egyesült Államok vezető szerepe közismerten főképp pénzügyi rendszerén és a dollár hegemóniáján nyugszik, magától értetődik a felvetés, hogy a világ második legerősebb gazdasági hatalmává felzár-

Ennek kilátásait vizsgálja a tanulmány a világpénz fogalmi jellemzői felől közelítve.31 A 2. fejezet felvázolja az e-RMB kilátásainak értékeléséhez szükséges geopolitikai helyzetképet, napjaink meghatározó világpolitikai folyamatait. A fejezet célja, hogy a DJBP-fejlesztés háttereként felvillantsa Kína elmúlt évtizedben követett átfogó gazdaságihatalmi stratégiáját és az atlanti erőtérrel való konfrontációját, tekintettel a koronavírus-válság hatásaira is. A 3. fejezet elemzi a digitális RMB nemzetközi terjedésének kilátásait. Ehhez elsőként (3.1. fejezet) meghatározza a világpénz fogalmát, és számba veszi azokat a tényezőket, amelyek révén az USD immár évtizedek óta betölti ezt a szerepet. Kitér arra is, milyen hatalmi előnyöket biztosít a pénzügyi dominancia az Egyesült Államok számára. Ezt követően a 3.2. fejezet bemutatja az e-RMB nyilvánosságra hozott tulajdonságait és a folyamatban lévő tesztelés körülményeit. A valuta sajátosságai alapján azonosítja azokat az előnyöket, amelyek a jövőben az RMB dinamikus terjedését eredményezhetik

31 A magán kibocsátású digitális fizetőeszközök, köztük az ún. kriptovaluták (pl. bitcoin) tárgyalásától eltekintünk, mivel azok – egybehangzó szakértői vélemények szerint – nem tekinthetők az államok által kibocsátott nemzeti valuták valós alternatíváinak a pénzfunkciók tekintetében, így reálisan a világpénz szerepre sem alkalmasak. (Az egyszerűség kedvéért a tanulmány a valuta/deviza kifejezéseket szinonimaként használja.)

– és Kínát a mostaninál is erősebb hatalmi pozícióba juttathatják. Az elemzés a hátrányok és az akadályok, valamint az amerikai válaszlehetőségek tárgyalásával zárul. A 4. fejezet a tanulmány következtetéseit foglalja össze.

Az ezredforduló időszakát az Egyesült Államok kiemelkedő gazdasági és katonai erejére épülő egypólusú világrend jellemezte. A kétezres évek végétől ugyanakkor a fejlődő világ egyes hatalmainak (pl. Kína, India) felemelkedése – gazdasági szempontból – egyre inkább multipoláris irányba mozdította a globális erőviszonyokat. A COVID-19 járvány kitörését követő folyamatok

központok megszilárdulására engednek következtetni. A 2020 végére kirajzolódó kép szerint a vírus kiindulópontjának számító

negatív következményein. Míg az Egyesült Államok és az Európai Unió a járvány második hullámával és a gazdaság működőképességének fenntartásával küzd, a jelek szerint Kínában helyreállt az üzleti élet: az ország 2,3 százalékos GDP-növekedést ért el 2020ban (Xinhua, 2021). Peking a pandémia időszakát globális vezető

erősítésére használta. Az ún. maszkdiplomácia jegyében egészségügyi (segély-) szállítmányokkal és orvosi személyzettel látta el számos európai, ázsiai és latin-amerikai partnerét (Wong, 2020). A gazdaság gyors újraindítása ahhoz is hozzásegítette Kínát, hogy szerepe még inkább felértékelődjön az ellátási láncokban (különösen Délkelet-Ázsiában, lásd Jennings, 2020). Mindezek miatt az elmúlt évekre jellemző multipolarizáció akár új irányt is vehet: átfordulhat egy újfajta bipoláris berendezkedésbe, amelyben a világ két meghatározó erőterét az USA által vezetett atlanti tömb, valamint a kínai dominanciájú eurázsiai pólus adja.

Kína egy új, sajátosan decentralizált gazdaságirányítási modell kiépítésére törekszik, amelyben a kereskedelmi, beruházási és finanszírozási kapcsolatok hálójának szálai végső soron mégis a pekingi központba vezetnek (Shaffer–Gao, 2020). A stratégia zászlóshajója a Xi Jinping elnök által 2013-ban meghirdetett „Egy Övezet, Egy Út” Kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI), azaz a történelmi Selyemút térségeit összekötő hatalmas infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési projekt. Az Új Selyemút hálózatát az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra: Az Új Selyemút szárazföldi útvonalai és az Új Tengeri Selyemút hálózata

Rotterdam

Velence Moszkva

Athén

Isztambul OROSZORSZÁG

KAZAHSZTÁN

Peking Dalian

EGYIPTOM

Dzsibuti IRÁN PAKISZTÁN

KÍNA Gwadar Kolkata Xi’an

INDIA Hanoi Fuzhou

KENYA Lamu Colombo Szingapúr

Jakarta

Szárazföldi útvonal Új Tengeri Selyemút

Forrás: Saját szerkesztés az Asia Green Real Estate térképe alapján

A BRI és a hozzá kapcsolódó Új Tengeri Selyemút (21st Century Maritime Silk Road) nem más, mint kétoldalú államközi megállapodásokon (MoU), kereskedelmi és befektetési egyezményeken, valamint magánjogi szerződéseken alapuló kínai „óriáshálózat”. Szerveződése tehát lényegileg eltér az USA által fémjelzett, univerzális intézményeken nyugvó, piacorientált nyugati világrendtől. A BRI köré épülő hatalmi pólust ezért szemléletesen

„pekingi konszenzusnak” is nevezik, szemben a nyugati fejlődést az utóbbi időkig meghatározó washingtoni konszenzussal. A „pekingi konszenzus” keretében Kína nem támaszt világnézeti,

vel szemben. (Míg a nyugati világrend talaján álló multilaterális intézmények – pl. az IMF – komoly gazdaságpolitikai előírásokhoz kötik az általuk nyújtott finanszírozást, és ezekben a „reformprogramokban” egyfajta közgazdasági-világnézeti állásfoglalás is megjelenik.) A kínai kormányzat geopolitikájának alapvetése az egyensúlykeresés: a stabil és harmonikus partnerkapcsolatok fenntartása érdekében figyelmet fordítanak a kölcsönös előnyökre. Azaz Peking számára – a saját érdekei mellett – cél, hogy part-

takoztatására, az együttműködés hasznainak kiaknázására. Ez biztosíthatja Kína számára, hogy erős és stabil partnerekből álló, fenntartható szövetségi hálót építsen ki az USA központú szövetségi rendszer ellensúlyozására. A kínai geopolitika, kormányzati tervezés és iparszervezés logikájába illeszkedő BRI alapja a közlekedési és teherszállítási infrastruktúra létrehozása, finanszírozása. Az utak, vasutak, kikötők, raktárak stb. építésének elsődleges célja a kínai kapacitások (árutöbblet) tartós lekötése, emellett pedig a helyi gazdaságok fejlesztése egy szervesen egybefonódó makrotérség kialakítása érdekében. Ez egy új geopolitikai erőtér formálását jelenti, amihez Kína a belföldi reformjai során már bevált „kis lépésekben történő gyors futás” (azaz a folyamatos, kísérletező előrehaladás) elvét követi. Ennek jegyében a kezdeményezés újabban kiegészült a nem fizikai infrastruktúra fejlesztésével is („Digitális” és „Egészségügyi Selyemút”).

ambícióinak megvalósításában, amelyek hosszú távon akár az USD világpénz státuszának elhódítására is irányulhatnak. Közismert, hogy az amerikai szuperhatalom egyik fő forrása az USD immár több évtizedes hegemóniája a nemzetközi pénzügyi

rendszerben.32 A második világháborút követően kialakított Bretton Woods-i rendszer, majd annak öröksége napjainkig biztosítja az amerikai valuta domináns szerepét a nemzetközi kereskedelemben, a tőkeáramlásokban és a tartalékvaluták körében. (Részletesen lásd: 3. fejezet.) Az Egyesült Államok hatalmi stratégiája hagyományosan a nyugati szövetségi rendszer fenntartásán és a világ különböző pontjain szerzett partnerek (pl. Japán, Dél-Korea, Thaiföld) lojalitásának biztosításán alapul. Donald Trump elnöksége ugyanakkor bizonyos fokú változást hozott ebben a megközelítésben. Az elnök az „America First” politika jegyében nagyobb hozzájárulást követelt a szövetségesektől a közös ügyekhez, és visszább húzódott a multilaterális platformoktól (pl. Trans-Pacific Partnership, Párizsi Klímaegyezmény, iráni nukleáris alku vagy a világjárvány idején a WHO amerikai finanszírozásának felfüggesztése) (Larres, 2020). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az USA lemondott volna a szuperhatalmi szerepről, sőt a jelek ennek épp az ellenkezőjére utalnak. Donald Trump külpolitikája az egypólusú (unilaterális) világrend fennmaradó körvonalainak védelmezéseként értelmezhető. Ezt mutatja, hogy az elnöki ciklus meghatározó vonása a Kínával való versengés kiélezése volt. Trump mindenekelőtt a kereskedelem kérdésére koncentrált, és a vámok kivetésével vívott kereskedelmi háború eredményeként 2020 januárjára elérte a számára politikai presztízskérdésnek számító kereskedelmi megállapodás megkötését (Phase 1 Trade Deal) (Reuters, 2020a). Az egyezmény szerint Peking vállalta az amerikai mezőgazdasági, energia- és feldolgozott termékek importjának növelését. (Bár a kitűzött célszámok teljesítése – a COVID-19 okozta gazdasági visszaesés miatt is – néhány hónap elteltével már erősen kérdésessé vált [CSIS, 2020].)

32 A témáról lásd bővebben Matolcsy György (2020): Amerikai birodalom vs. Európai álom – Az euró kudarca (2. bővített kiadás).

A kereskedelmen túl az amerikai fellépés másik fő frontjának a technológia bizonyult. A kínai vállalatok térnyerésének megakadályozására irányuló törekvések 2020 augusztusában a Mike Pompeo külügyminiszter által meghirdetett „Clean Network” programban csúcsosodtak ki (The Straits Times, 2020). A tervezet a teljesség igényével meg kívánja szüntetni a kínai hozzáférést az amerikai infokommunikációs hálózatokhoz (pl. mobilapplikációk, felhőszolgáltatások, internetkábelek és telekommunikációs vonalak). Noha a kínai és amerikai gazdasági-technológiai kapcsolatok ilyen drasztikus mértékű elvágása (ún. decoupling) a gyakorlatban aligha lehetséges, és mindkét fél számára kifejezetten ártalmas is lenne (OMFIF, 2020), a technológia valóban kulcs-

Érdemes megjegyezni, hogy a két fél közötti ütközőpontok strukturális jellegűek, hosszú távú érdekkonfliktusokat jeleznek, így

A bipoláris berendezkedés irányába mutató folyamatok a világ más (regionális) hatalmait sem hagyják érintetlenül. A kínai digitális valuta szempontjából különösen a feltörekvő FinTechhatalom India, valamint a közép- és délkelet-ázsiai térség geopolitikai helyzete érdemel figyelmet. Az online szolgáltatások gyors terjedését produkáló indiai, közép- és délkelet-ázsiai piacokon az elmúlt években jelentősen növekedett a kínai high-tech vállalatok befolyása. Ráadásul Közép- és Délkelet-Ázsia az ellátási láncok integrációja miatt közvetlenül is ráutalt a távol-keleti óriásra (Mirza 2019, Boisseau du Rocher, 2020). Azonban mind Indiának, mind

mi törekvései és/vagy sajátos nemzeti érdekei, amelyek a Kína–USA-rivalizálás sajátos terepévé és a digitális jegybankpénz(ek) elfogadása szempontjából kritikus játékosokká teszik őket.

3.1. Az USD mint világpénz és szerepe az Egyesült Államok szuperhatalmi pozíciójában Az e-RMB jövőbeli térhódításának esélyei elsődlegesen a világpénz funkcióinak betöltése szempontjából értékelhetők. Világpénzről akkor beszélünk, ha egy valuta globális szinten képes ellátni a meghatározó pénzfunkciókat, azaz forgalmi (csere-) eszközként, fizetési eszközként, értékmérőként és megtakarítási eszközként egyaránt használatos a nemzetközi színtéren. Az USD hosszú ideje rendelkezik ezekkel a képességekkel, amit – a történelmi okokon túl – a következő aktuális tényezők támasztanak alá: • Az USD mögött a világ legnagyobb és legfejlettebb gazdasága áll, azaz önmagában az amerikai partnerekkel folytatott tranzakciók száma, értéke és jelentősége is célszerűvé teszi az

USD használatát a gazdasági szereplők számára. (Meg kell jegyezni azonban, hogy az Egyesült Államok világkereskedelmi részesedése jelentősen csökkent a Bretton Woods-i rendszer megalkotásának ideje óta. Akkoriban az USA adta a globális export 28 százalékát, míg napjainkra ez a szám 8,8 százalékra mérséklődött [Birch, 2020]. Eközben Kína aránya tavaly már 13,3 százalék volt [Workman, 2020], ami jól illusztrálja, hogy az ország az elmúlt évtizedben átvette a legnagyobb árukereskedő nemzet státuszát az Egyesült Államoktól [Lo, 2020]. Az amerikai gazdaság súlyának csökkenése tehát lendületet adhat az alternatívák felívelésének.) • Az USD, illetve az USD-eszközök igen mély, rendkívül likvid és nyitott pénzügyi piaca biztosítja, hogy a valutát elfogadó személyek világszerte bármikor, rugalmasan, minimális tranzakciós költséggel nyithassanak/zárhassanak pozíciókat (International Economy, 2020).

• Az amerikai gazdaságpolitika által biztosított átfogó stabilitásnak – vagy legalábbis a gazdaságpolitikai keretrendszer általában vett átláthatóságának –, továbbá a jogállami feltételek érvényesülésének eredőjeként az USD és az abban denominált eszközök szélesebb köre magas minőségű befektetést képvisel (International Economy, 2020). • Az árutőzsdei cikkek és nyersanyagok (pl. olaj) árazása világszinten az USD-ben történik (Smith, 2020).

• A megszokásból adódó nagyfokú inercia és az erős hálózati hatások óriási kihívás elé állítanak bármely más pénzt, amely az

USD-vel kíván versenyre kelni (Smith, 2020). Az amerikai deviza igazi „hálózatos jószág”: előnyei jórészt a tömeges használatból származnak. Így lecserélése jelentős egyéni hátrányokkal járna (megnövekedett tranzakciós költségek, technikai nehézségek, elveszített ügyfelek és üzletek stb.). A kihívó devizának ezért különösen nehéz lesz elérni az áttöréshez szükséges kritikus tömeget. Már ez a nem teljes körű lista is tükrözi, hogy az USD hegemóniáját megalapozó tényezők szorosan összefüggenek és egymást erősítik, megszilárdítva azt „a működőképes globális konszenzust, hogy a dollárrendszer létfontosságú közjószágot biztosít” (International Economy, 2020:12). Az USD-be vetett széles körű bizalom jele, hogy • az amerikai valuta a jegybanki devizatartalékok tartósan magas, 60 százalék feletti arányát teszi ki (2019Q4: 61 százalék); • 2019 végén a fennálló nemzetközi hiteltartozásokat megtestesítő értékpapírok 64 százalékát USD-ben denominálták; valamint

• ugyanebben az évben a határon átnyúló fizetések mintegy 45 százalékában USD-t használtak (ECB, 2020). (Összehasonlításképp: az RMB arányai rendre: 2; <1; 2 százalék.)

Az USD világpénz szerepe rengeteg előnyt biztosít az Egyesült Államok számára, amelyek közül a rendkívüli mértékű, mégis fenntartható eladósodás lehetőségét és a szuperhatalmi lehetőségeket érdemes kiemelni. Mindkét tényező különös jelentőséggel bír a digitális RMB jövőbeli térhódítása szempontjából. A világpénz iránti tartós nemzetközi kereslet lehetővé teszi, hogy az USA folyó fizetési mérlege (illetve külső finanszírozási pozíciója) folyamatosan hiányt mutasson. A külső deficit egyébként nemcsak lehetőség, hanem szükséges feltétele is annak, hogy egy gazdaság valutája világpénz lehessen. Ez biztosítja ugyanis azt, hogy a deviza aggregált értelemben kiáramoljon a külvilág felé, azaz rendelkezésre álljon a nemzetközi tranzakciók lebonyolításához szükséges likviditás. A külső hiány egyik alapvető forrása lehet az importtöbblet, amikor a világpénzt kibocsátó gazdaság több árut és szolgáltatást vesz igénybe külföldről, mint amennyit maga elad. A külföld hajlandó finanszírozni ezt a többletfelhasználást, mivel a (jövőbeli) ellentételezés a világpénzben érkezik. Az Egyesült Államok számára ez praktikusan azt jelenti, hogy folyamatosan képes hitelből fogyasztani, akár növekvő mértékben is, elvben a külföldi partnerek dollárkeresletének alakulásától függően. Így nem (vagy kevésbé) kell a túlzottan

Az alacsonyabb kamatszint azzal is összefügg, hogy a döntően a saját valutában (az USD-ben) bonyolított nemzetközi tranzakciók miatt az amerikai gazdasági szereplők árfolyamkockázati kitettsége is marginális (International Economy, 2020). A hatalmi előnyök szintén abból származnak, hogy végső soron az Egyesült Államoktól függ a globális gazdaság világpénz ellátása. Itt ugyanakkor már nemcsak magáról az USD-ről van szó, hanem a hozzá kapcsolódó nemzetközi fizetési rendszerről. A Center for a New American Security biztonságpolitikai intézet tanulmánya az amerikai világhatalom hat forrását határozza meg, amelyek közül négy a pénzügyi rendszerből fakad (CNAS, 2019). Ezek – az USD dominanciája mellett – a következők:

• az amerikai pénzügyi intézmények vezető szerepe a globális pénzforgalomban, • az amerikai befektetési alapok és más befektetők világszintű jelenléte, • az amerikai pénzügyi rendszerben érvényesülő átláthatósági követelmények. Napjainkban a határon átnyúló fizetések többlépcsős elszámolási rendszereken keresztül valósulnak meg, amelyek csúcsán dön-

– állnak. A nemzetközi tranzakciók meghatározó részét (napi mintegy ötezer milliárd USD értékű pénzforgalmat) lebonyolító SWIFT-rendszer (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) közvetíti az üzeneteket a fizetési megbízásokról, amelyek kezelését az amerikai levelező bankok (correspondent banks) végzik (Kumar–Rosenbach, 2020). Ennek köszönhetően az

pénzforgalomra: képes felderíteni az illegális pénzmozgásokat – így a terrorizmus finanszírozását, a pénzmosást – és ellenőrizni a nemzetközi szankciók betartását. Az efféle gazdasági-pénzügyi kényszerítő intézkedések (személyek/szervezetek/országok tranzakcióinak megtiltása, befektetési és kereskedelmi korlátozások, embargók, vámok stb.) az elmúlt évtizedben az USA külpolitikájának egyik legfontosabb eszközévé váltak, többek között Iránnal, Oroszországgal és Kínával szemben. 2019-ben az Egyesült Államok összesen 30 különböző szankciós intézkedéscsomagot tartott érvényben (CNAS, 2019). Még ha a szankciók kiszabására nem is a nemzetközi közösség jóváhagyásával kerül sor, az amerikai pénzügyi intézmények befolyása akkor is maga után vonja a külföldi szereplők igazodását – függetlenül attól, hogy az érintett tranzakciók USD-ben zajlanak-e. A külföldi bankok ugyanis nem kívánják kockáztatni az amerikai pénzintézetekkel fennálló kapcsolataikat, ezért inkább maguk sem végeznek pénzügyi műveleteket a szankciókkal sújtott személyek, szervezetek részére. Hasonlóképp az amerikai befektetési alapok és partnereik

is világszerte megkívánják az USA rendelkezéseinek érvényesítését, illetve eleve elterjedt az amerikai standardok (átláthatósági, közzétételi követelmények stb.) alkalmazásának követelménye a nemzetközi üzleti kapcsolatokban. A kikényszeríthetőség záloga ugyanakkor egyértelműen a SWIFT – vagyis az a pont, ahol

3.2. A digitális RMB és lehetséges következményei a geopolitikai küzdőtérben 2020 tavaszán a kínai jegybank a koronavírus-válság ellenére mérföldkőhöz érkezett az e-RMB fejlesztésében. Az áprilisi bejelentés szerint négy nagyvárosban (Shenzhen, Suzhou, Chengdu, Xiong’an) megkezdték a digitális jegybankpénz tesztelését a tényleges fizetési forgalomban (WSJ, 2020a). A hivatalosan Digital Currency/Electronic Payments (DC/EP) névre hallgató fizetőeszköz kidolgozása 2014-ben indult, és jegybanki nyilatkozatok szerint a fejlesztést felgyorsította a Facebook saját digitális valutájának (Libra) 2019-es beharangozása (Gulliver-Needham, 2019). A médiaóriás nem sokkal a Libra keretrendszer publikálása után közölte, hogy az eszköz árfolyamát 50 százalékban az USD-hez kötik. A PBoC ezért nem pusztán pénzügyi szuverenitási és stabilitási kockázatnak tekinti a Librát, hanem az amerikai hatalmi érdekek előmozdítójának is (Copeland, 2020). A kínai reakció jól mutatja, hogy Peking felismerte az első állami hátterű digitális valuta bevezetőjének járó előnyöket (Ferguson–Parker, 2020). 2020 augusztusában a PBoC újabb nagyvárosokra és térségekre terjesztette ki a tesztelést (többek között a Pekinggel szomszédos két tartományra, a déli kantoni partvidékre, valamint Hongkongra és Makaóra) (WSJ, 2020b). A próba keretében a lakosság – például az állami alkalmazottak – egy része digitális RMB-ben kap juttatásokat, amellyel a tesztelésbe bevont kereskedőknél és szolgáltatóknál fizethetnek. A PBoC közlése szerint október elejéig 3,1 millió tranzakcióra került sor több mint 1,1 milliárd RMB (162 millió USD) értékben (SCMP, 2020). A hivatalos országos

bevezetés dátumáról még nem született döntés, és a kínai vezetés a kísérletező megközelítés jegyében várhatóan óvatos lesz a lépéssel. Az e-RMB útnak indítása mindenesetre egybecseng a 14. ötéves terv prioritásaival (digitalizáció, az internetes platformok társadalmi-gazdasági szervező ereje). Az eddig napvilágot látott információk szerint az e-RMB a 2022-es téli olimpia lebonyolításában már kulcsszerepet fog játszani (WSJ, 2020b). Az e-RMB készpénzszerű digitális fizetőeszköz, amelyet a kínai központi bank bocsát ki. A hivatalos indoklás szerint a készpénz kiváltásának szándékával hozták létre. Nem cél ugyanakkor a kereskedelmi bankok szerepének megváltoztatása, ezért a digitális valuta a bankrendszer, valamint a népszerű fizetési szolgáltatók közvetítésével fog eljutni a gazdasági szereplőkhöz (Birch, 2020). (Például úgy, hogy bankszámlájuk vagy mobilpénztárcájuk egyenlegének terhére DJBP-t igényelnek az e-RMB applikáció segítségével.) A valuta fejlesztésében a kínai nagybankok (pl. Agricultural Bank of China, Bank of China, China Construction Bank, Industrial and Commercial Bank of China) és a vezető mobilpénztárca-szolgáltatók (Alipay, WeChat) is részt vesznek. A digitális RMB centralizált rendszeréből adódóan a PBoC rálátást szerez az összes tranzakcióra, az új fizetőeszköz ennyiben tehát különbözik a hagyományos, teljesen anonim készpénztől. Az e-RMB használata során a pénzt küldő és fogadó felek egymás számára ugyan ismeretlenek maradnak, ám a jegybank – és így az állam – előtt nem [Reuters, 2019, Birch, 2020]. Ez egyrészt óriási valós idejű gazdaságpolitikai információs bázist biztosít Kína számára (Ferguson–Parker, 2020), amely közvetlenebbül kontrollálható és/vagy kiterjedtebb, mint a népszerű mobilfizetési applikációk, a kereskedelmi banki számlák vagy épp az árnyékbanki tevékenységek adatai. Másrészt kézzelfogható geopolitikai előnyök is keletkeznek: ha az e-RMB a jövőben elterjedne a nemzetközi fizetési forgalomban, az a SWIFT-hez hasonló globális

Szintén kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a kínai DJBP-t közvetlen tranzakciókra alakították ki. Az internetkapcsolat nélkül is működő rendszerben a fizetés a felek között direkt módon történik, kiiktatva a mögöttes banki elszámolási lépéseket (Birch, 2020). Ez potenciálisan hatalmas idő- és költségelőnyt jelent a SWIFT hagyományos, bankok hálózatára épülő működéséhez képest. A közvetítők hiánya a világ számos pontján vonzóbbá teheti az RMB használatát – különösen, ha az amerikai ellenőrzés kikerülésének igénye is fennáll. Többen rámutatnak arra (CNAS, 2019, International Economy, 2020), hogy a szankciók egyre erőteljesebb alkalmazása az utóbbi időben már az USA szövetségeseinél is komoly ellenérzéseket szült. Az Iránnal kötött nukleáris alku (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) Donald Trump általi felmondása és a gazdasági korlátozások újbóli bevezetése például meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremtett az Európai Unió számára. Az EU saját elszámolási mechanizmus

met. Ennek fényében nem meglepő, hogy az USA-val kevésbé jó viszonyt ápoló hatalmak körében is történtek már hasonló próbálkozások. Oroszország 2018-ban bejelentette, hogy kifejlesztette a SWIFT alternatívájának szánt nemzetközi pénzügyi üzenetküldő szolgáltatását (CNBC, 2018). Kína pedig 2015-ben létrehozta a határon átnyúló RMB-elszámolásokat végző Cross-Border Interbank Payment Systemet (CIPS) (CNAS, 2020). (Bár ez a rendszer még a hagyományos fizetési struktúrák logikájának felel meg, és nyugati bankok is részt vesznek benne [Lo, 2020].) Peking és Moszkva egyébként megállapodott az USD kivezetéséről az egymás közötti kereskedelemben (Russia Briefing, 2019). Az eddigiekből jól látszik, hogy az e-RMB legfontosabb előnyei geopolitikai természetűek – annál is inkább, mivel Kínában a készpénzes tranzakciók aránya már most is mérsékelt. A lakosság és a vállalatok előszeretettel használják az Alipay és a WeChat nyújtotta mobilfizetési megoldásokat: 2018-ban a fizetések 83 százaléka már digitális úton, mobileszközökkel történt (Atlantic

Council, 2020a). A készpénzmentesítéssel elérhető hatékonyságnövekedés ezért eltörpülhet a hosszú távú hatalmi előnyök mellett. Peking már évek óta törekszik az RMB nemzetközi használatának előmozdítására, ám kedvező tulajdonságai miatt a digitális valuta katalizálhatja ezt a folyamatot. A pénzügyi téren tett eddigi kínai lépések – a BRI-projektek finanszírozása, új fejlesztési bankok létrehozása, bilaterális swap megállapodások stb. – a jövőben az e-RMB-vel kombinálva válhatnak igazán ütőképessé. A BRI-projekt dedikált céljai között szerepel az Új Selyemút mentén fekvő gazdaságok pénzügyi integrációja (NDRC, 2015), amit Peking az RMB használatára kíván alapozni. A törekvést alátámasztja, hogy az ázsiai és csendes-óceáni régió kétszer akkora kereskedelmi forgalmat bonyolít Kínával, mint az Egyesült Államokkal (Smith, 2020). Ráadásul a BRI beruházásainak túlnyomó részét a távol-keleti óriás finanszírozza az állami kereskedelmi bankokon és a kínai vezetésű multilaterális fejlesztési bankokon (pl. Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) keresztül (Shaffer–Gao, 2019). A pénzügyi kapcsolatok szorosabbra fűzését eddig azonban nem követte az RMB használatának ugrásszerű bővülése. A PBoC adatai szerint 2019-ben a Kína és a BRI-országok között RMB-ben elkönyvelt tranzakciók (2,73 ezer milliárd RMB) a távol-keleti ország összes nemzetközi elszámolásának csupán 5,3 százalékát tették ki (PBoC, 2020).33 Ennek is nagyobb része (732,5 milliárd RMB) az árukereskedelemből adódott, és csak 213,5 milliárd RMB34 jelent meg határon átnyúló finanszírozásként. Ez azzal magyarázható, hogy a BRI forráskihelyezései eddig döntően USD-ben történtek (Financial Times, 2018). A célországok és az infrastruktúra-fejlesztést végző vállalatok jellemzően az USD-t

33 A jelentés alapján 2019-ben Kína határon átnyúló pénzügyi elszámolásainak teljes értéke 51,63 ezer milliárd RMB volt. Ennek 38,1 százalékát (azaz 19,67 ezer milliárd RMB-t) adták a kínai valutában történt elszámolások. A kizárólag a BRI-országokkal folytatott RMB-tranzakciók 2,73 ezer milliárdos értéke pedig a teljes éves szám 5,3 százaléka. 34 Értéke kb. 31,5 millió USD.

részesítették előnyben.35 Az amerikai valuta használata Pekingnek sem volt ellenére, mivel tartós folyó fizetési mérleg többlete révén óriási USD-tartalékot halmozott fel (Ferguson–Parker, 2020, Lo, 2020).

sem korlátlan – különösen a Xi Jinping elnök által meghirdetett gazdaságfejlesztési irányvonal fényében, amely a kínai növekedés motorjává a belföldi fogyasztást kívánja tenni. A belső kereslet élénkülése – valamint a relatíve fejletlenebb kínai régiók felzárkóztatása – pedig együtt fog járni az import bizonyos mértékű emelkedésével. A külső többlet elolvadása így hosszabb távon behatárolja az eddig megszokott USD-finanszírozás lehetőségeit.36 Ez tehát újabb ok, hogy Kína egyre inkább ösztönözze az RMB

Több jel utal arra, hogy a közép- és délkelet-ázsiai országokban alkalmas terep nyílik e törekvés előtt. A térség lakossága sok esetben még nem vesz igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, így

(mobilfizetési) megoldások révén (Ferguson–Parker, 2020, Smith, 2020). Ez kedvező folyamat a DJBP jövőbeli fogadtatása szempontjából, és a leendő e-RMB-forgalom csatornái bizonyos értelemben már elő is készültek. A kínai technológiai óriások, a Tencent és az Alibaba ugyanis az elmúlt évek vállalatfelvásárlásai révén már komoly érdekeltségre tettek szert a térségben. Befektettek többek között olyan helyi fizetési szolgáltatókba, mint a pakisztáni Telenor vagy a Délkelet-Ázsiában aktív Lazada, bKash és Akulaku (sőt érdemes megemlíteni a rivális Indiában működő

35 Azzal együtt, hogy a kivitelezők a legtöbb esetben maguk is kínai vállalatok (Shaffer–Gao, 2019). Az USD iránti preferencia egyik lehetséges indoka, hogy a nagyszabású fejlesztésekhez szükséges technológia gyakran még nem áll a kínai cégek rendelkezésére, és csak nyugati partnerektől szerezhető be a világpiacon. 36 A külső többlet csökkenése egyébként a világpénz státuszhoz szükséges fizetésimérleg-feltétellel egy irányba mutat.

Paytm alkalmazást is) (Ferguson–Parker, 2020). A jelenlegi pénzforgalomban az RMB a Kínán kívüli lakosság számára még nehezen elérhető (International Economy, 2020), ám a népszerű helyi fizetési

az e-RMB fizetési opciót. Ennek jelentőségét azért sem szabad alábecsülni, mert a tapasztalatok szerint „az infrastruktúra fejlődését gyakran követi a pénzhasználat is” (International Economy, 2020:16). Mivel az Új Selyemút mentén a gazdasági szereplők egyre többször kerülnek kapcsolatba kínai partnerekkel, egy idő után praktikusnak találhatják a megszokott mobilapplikációjuk e-RMB fizetési lehetőségét (Birch, 2020). Érdemes kiemelni, hogy a BRI jelentősen bővíti a kínai diaszpórát is, amelynek jelenléte (helyi üzletek stb.) szintén ösztönzőleg hathat (Shaffer–Gao, 2019). Nem elhanyagolható az sem, hogy a közép- és délkelet-ázsiai gazdaságok életében kiemelt szerepet játszanak a vendégmunkások által külföldről hazautalt jövedelmek (Smith, 2020). Az otthon maradó családtagok anyagi támogatásának gyors, olcsó és hatékony módja lehet a jövőben az e-RMB mobilpénztárcák használata. A digitális pénz jövőbeli nemzetközi terjedése szempontjából figyelemreméltó, hogy a PBoC 2021 februárjában csatlakozott az ún. Multiple CBDC Bridge kezdeményezéshez. A projekt a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS), Hongkong, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek részvételével a határon átnyúló fizetések újfajta digitális alapjainak lehetőségeit vizsgálja (BIS, 2021). Az e-RMB nemzetközi alkalmazása egyébként nem feltétlenül csak választás kérdése lesz. A fentiek alapján Kína gazdaságihatalmi befolyását kihasználva el is fogja várni azt a későbbiekben. E követelmény különösen felerősödhet a Digitális Selyemút (Digital Silk Road) koncepciójának előtérbe kerülésével. A COVID-19 felgyorsította a kínai fejlesztési stratégia hangsúlyainak áthelyeződését: a pandémia utáni helyreállítás és a külföldi beruházások fókuszába a magas hozzáadott értékű, digitális gazdaság került (és kevésbé a fizikai infrastruktúra). A Digitális Selyemút kezdeményezés így az ötödik generációs

(5G) internetkapcsolatok, az adatközpontok, az elektromos járművek működtetéséhez szükséges, automata rendszerek stb. kiépítésére irányul (Ferguson–Parker, 2020, Greene–Triolo, 2020). E hálózatok kulcseleme a digitális fizetés, így a kivitelezésbe „észrevétlenül” beépülhet az e-RMB. A felvázolt szinergiák mozgósításához Pekingnek azonban olyan

lágpénz szerep feltételei. Ez komoly nehézségek elé állíthatja a kínai vezetést, mert több ponton a gazdasági modellváltás felgyorsítását követeli meg. A már említett külső finanszírozási pozíció jelenti az egyik ilyen kérdést. A világ leendő RMBigényének kielégítését (azaz a valuta kiáramlását) biztosító fogyasztásvezérelt növekedési modell (illetve a jövőbeli külső hiány) felé már elmozdult a gazdaságpolitika, ugyanakkor ennek részben ellentmondó irányok is léteznek. Ilyen elsősorban az importkiváltás szorgalmazása. Kína 2015-ben indította el a „Made in China” iparfejlesztési politikát, amely célként jelölt meg egyfajta „önellátást”, ennek jegyében pedig a belföldön előállított ipari hozzáadott érték 70 százalékra emelését 2025-ig (Shaffer–Gao, 2019). A koronavírus-járvány ellátási láncokra gyakorolt romboló hatása és a külpolitikai feszültségek újabban ismét a belső gazdasági körforgásra irányították a figyelmet Kínában is (Reuters, 2020b, SCMP, 2020b). A fogyasztói igények túlnyomórészt belföldi kielégítése azonban kevésbé férne össze az RMB nemzetközi áramoltatásának szándékával. A világpénz-ambícióknak sokkal jobban megfelel az a hálózatalapú modell, amelyben az alacsony hozzáadott értékű termelést Délkelet-Ázsiába és Afrikába telepítik, míg Kína csúcstechnológiai központként működik. A kínai vezetésnek tehát középtávon a „kettős körforgás” (a bel- és külgazdaság) optimális arányait kell megtalálnia, amely elegendő teret nyit az RMB Kínán kívüli nagyarányú terjedése előtt. A gazdaságszervezéssel szorosan összefügg a valutaárfolyam és a pénzügyi liberalizáció kérdésköre. Szakértők egyetértenek abban, hogy az RMB nemzetközi használatának jelenlegi legnagyobb akadályát az érvényben lévő kínai tőkekorlátozások jelentik

(Lo, 2020). Ezt a problémát önmagában a hatékony, kényelmes és az USA megkerülésére lehetőséget adó digitális fizetési lehetőség sem írja felül (International Economy, 2020). Az RMB menedzselt árfolyammal rendelkezik, ami – bár kedvező tulajdonság lehet a stabilitást kereső befektetők számára a COVID-19 idején (vö. Bloomberg, 2020) – összességében óvatosságra intheti a piacokat. Különösen igaz lehet ez a kínai politikai rendszer kívülről kevésbé átlátható mechanizmusai fényében. A kiterjedt, likvid RMB piac kialakulását akadályozza a töredezettség (az onshore és az offshore piac szétválása), a valuta kötetlen felhasználhatóságának hiánya. Kína például nem teszi lehetővé a belföldi lakosok számára jelentősebb RMB összeg átváltását és külföldre utalását (vö. SCMP, 2020c), valamint korlátozza az országban szerzett jövedelmek pénzügyi piacokra áramlását, ezzel akár a külföldi szereplők profitjának repatriálását is (Peters–Green–Yang, 2020, Kärnfelt, 2020). Peking az elmúlt évek során megindította a pénzügyi nyitást: sor került többek között a tőzsdei összeköttetések kiterjesztésére (Stock Connect Scheme: Hongkong–Shanghai–Shenzhen, Shanghai–London Stock Connection) (Lo, 2020, PBoC, 2020). A további liberalizáció ugyanakkor minden bizonnyal csak fokozatosan valósulhat meg a gazdasági modellváltás folyamatának és a vezetés stabilitási törekvéseinek megfelelően. Ez középtávon korlátozza az RMB-t a világpénzfunkciók teljes körű elérésében. Mindazonáltal a DJBP tesztelése minden eddiginél komolyabb előrelépés ezen az úton, amit az Egyesült Államok nem hagyhat figyelmen kívül. Az USD digitális változatának kifejlesztése egyelőre nem kezdődött meg. Jerome Powell Fed-elnök 2020 júniusában arról nyilatkozott, hogy vizsgálják a témát (Atlantic Council, 2020b, Coindesk, 2020). A lemaradás ellenére azonban Washington képes lehet tompítani az e-RMB jövőbeli bevezetésének hatásait. Erre – az USD-t erősítő hagyományos tényezőkön túl – elsősorban geopolitikai pozícióit, szövetségesi hálóját használhatja. Az amerikai diplomáciai törekvések jelenleg is erősödnek DélkeletÁzsiában, továbbá India irányában is. India tagja a Kína hatalmának ellensúlyozására szolgáló ún. QUAD együttműködésnek

(Quadrilateral Security Dialogue), amelyben az USA (valamint Ausztrália és Japán) is részt vesz. Az Egyesült Államok felismerte, hogy a dél-kínai-tengeri feszültségek kihasználásával a térség országai szintén megnyerhetők a Kína-ellenes szerveződés számára. A biztonságpolitikai együttműködés kiterjesztéséhez ugyanakkor

Az e-RMB jelentette kihívás kezelésének másik kulcspontja, hogy

a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja érdekében. Amerikai politikusi körökben olyan állásponttal is találkozhatunk, mely szerint az USA-nak mindenekelőtt a SWIFT megerősítésére – és nem a saját DJBP fejlesztésére – kellene fókuszálnia (Birch, 2020). Feltehetően nem véletlen, hogy a SWIFT a közelmúltban jelentős infrastruktúra-fejlesztést és szolgáltatásainak kiterjesztését jelentette be (Central Banking, 2020). A konzorcium célja egy átfogó tranzakciókezelési rendszer létrehozása a következő két év során, amely növeli a műveletek gyorsaságát és megbízhatóságát, valamint az ügyfelek elszámolási, csalásfelderítési és IT-biztonsági folyamatait is támogatja. Az USD-alapú fizetési rendszer hatékonyságának javítása mellett az atlanti szövetségen belüli DJBP-fejlesztések is némi gátat szabhatnak az e-RMB jövőbeli terjedésének. Az Atlantic Council (2020b) gyűjtése szerint Kanada és Svédország már megkezdte a DJBP gyakorlati kivitelezését. Az ázsiai országok előrehaladottabb DJBP projektjei közül pedig kiemelhetők az Egyesült Arab Emírségek, Kambodzsa, Szingapúr, Thaiföld és Dél-Korea programjai, amelyek a régióban ellenpontjai lehetnek a kínai fejlesztésnek. (2021-ben Japán is megkezdi a DJBP kísérleti tesztelését, amelynek elsődleges célja a jövőbeli digitalizációs kihívásokra való felkészülés [Japan Times, 2020]. India a 2019 végén publikált nemzeti blokklánc-stratégiában szintén felvetette a digitális rúpia létrehozásának lehetőségét [NISG, 2019].) Mindazonáltal az e-RMB lépéselőnyét és Kína gazdasági súlyát tekintve egyértelmű,

hogy a következő évtizedekben Peking digitális valutája lehet az USD legesélyesebb kihívója a világpénz státuszért folytatott versengésben.

A 21. század folyamatainak három fő mozgatórugója a pénz, a technológia és a mobilitás, amelyek együttesen, egymással kölcsönhatásban meghatározzák a fejlődési irányokat és befolyásolják a geopolitikai viszonyok alakulását is (MNB, 2019). A digi-

amellyel Kína tovább erősíti a mindennapjait egyre inkább átható digitalizációs hullámot. Mára a kínai technológiai óriások (pl. Alibaba, Tencent, Huawei, ZTE) meghatározó szerepre tettek szert a kereskedelem, a szolgáltatások, a kommunikáció, az egészségügy, a logisztika, a mezőgazdaság és még számos ágazat működésében. Ezek a vállalatok napjainkra már kiléptek Kína határain túlra is (pl. India, Délkelet-Ázsia piacaira), jelenlétükkel pedig

rének életre hívását. E gazdasági-technológiai paradigmaváltás egyik pillére a pénzügyi innováció, a jövő pénzének felkutatása. A digitális RMB így megalapozhat egy új típusú, régiók közötti komplex együttműködést, amely mögött Kína geopolitikaigazdaságszervezési elvei állnak. Az e-RMB várhatóan közelgő bevezetésével a digitális jegybankpénzeket övező kérdések átlépnek a gyakorlatba. A kirajzolódó folyamatok közül a geopolitikai erőviszonyok módosulása az egyik legjelentősebb. A digitális RMB Kína eddigi leghatásosabb

zetközi berendezkedést. Az elektronikus valuta által támasztott kihívás azért is rendkívüli, mert az Egyesült Államok hatalmá-

Az e-RMB legfontosabb „ütőkártyáját” a közvetlen tranzakciók jelentik: a rendszer mögöttes elszámolási műveletek nélkül lesz képes végrehajtani a fizetéseket. Ez nemcsak jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményez, hanem az amerikai bankok által uralt hagyományos nemzetközi fizetési rendszer megkerülését is lehetővé teszi. Az USA így akár el is veszítheti a globális pénzforgalom – és ezzel az ellenfelekre kirótt szankciók betartása – feletti ellenőrzést. Kína viszont páratlan információs bázis birtokába juthat, amely nemcsak eredményesebb gazdaságpolitikát, hanem világhatalmi erejének megsokszorozódását is jelentheti. Az e-RMB szorosan összekapcsolódik Peking stratégiai projektjével, az Eurázsián átívelő „Egy Övezet, Egy Út” programmal. Több

nek. A közép- és délkelet-ázsiai lakosság napjainkban tömegesen kapcsolódik be a mobilfizetésbe, és jórészt már kínai tulajdonosok platformjai várják őket. A helyi applikációkban felkínált esetleges e-RMB fizetési lehetőség és az Új Selyemút gazdasági kapcsolatai (hitelek, vásárlás, fizetés) együtt vonzóvá tehetik a kínai valuta használatát. Sőt, ez nem csak választás kérdése lesz, mivel Kína

illetően. A gazdasági modellváltás (fogyasztásvezérelt növekedés) az óriási USD-tartalékok megcsappanását vetíti előre, ami miatt a BRI finanszírozása egyre inkább a kínai valuta felé tolódhat. A kellő körültekintéssel végrehajtott gazdasági transzformáció (a külső és belső „körforgás” optimális arányának megtalálása) a záloga annak, hogy Kína biztosíthassa az RMB külföldi cirkulációját. Így egy Peking által mozgatott sajátos gazdasági-pénzügyi háló – egy új eurázsiai erőtér – képe rajzolódik ki. A valuta kiáramlását biztosító fogyasztásalapú modell mellett más gazdasági „törvényszerűségek” is befolyásolják azonban az RMB tartós, valóban globális sikerét. A világpénzre jellemző rendkívül

hívás, amely túl sokat követelhet Pekingtől. Így hosszabb távon

is nehéz feladat lesz az amerikai valuta tulajdonságaival felvenni a versenyt. Az Egyesült Államok részéről is várhatók olyan

Különösen hatásosnak bizonyulhat ebből a szempontból, ha az USA maga is a gyors digitalizáció útjára lép. A digitális deviza kifejlesztése helyett akár a SWIFT nagyszabású modernizációja is elegendőnek bizonyulhat az USD pozíciójának „átmentéséhez”. Ezen felül Amerikának is megvan a saját szövetségesi hálója, amelynek határozott mozgósítása még a BRI által lefedett térségekben (pl. Délkelet-Ázsiában) is árnyalhatja az erőviszonyokat. Az RMB-nek tehát még sokat kell fejlődnie a pénzfunkciók világszintű betöltése szempontjából, azonban kétségtelen, hogy a DJBP

lépésnek ezen az úton. A jelenleginél sokkal könnyebben hozzáférhető, hatékonyabban kezelhető digitális „készpénz” forma nagyot lendíthet elsősorban a csereeszköz funkción, az Új Selyemút mentén szerveződő gazdasági-pénzügyi kapcsolatrendszer – Kína hatalmi törekvéseivel kombinálva – pedig húzhatja maga után a sokoldalú használatot. Mindent egybe vetve arra számíthatunk, hogy a következő évtizedekben a digitális RMB lehet az USD

Atlantic Council (2020a): China’s Digital Currency Electronic Payment Project Reveals the Good and the Bad of Central Bank Digital Currencies. 2020. augusztus 24., https:// www.atlanticcouncil.org/blogs/new-atlanticist/chinas-digital-currency-electronicpayment-project-reveals-the-good-and-the-bad-of-central-bank-digital-currencies/ Atlantic Council (2020a): The Rise of Central Bank Digital Currencies. 2020. szeptember 8., https://www.atlanticcouncil.org/blogs/econographics/the-rise-ofcentral-bank-digital-currencies/ Asia Green Real Estate: Asia Insights: The Belt and Road Initiative and the Rising Importance of China’s Western Cities. https://www.asiagreen.com/en/news-insights/ the-belt-and-road-initiative-and-the-rising-importance-of-china-s-western-cities

Bank for International Settlements (2021): Central Banks of China and United Arab Emirates Join Digital Currency Project for Cross-Border Payments. 2021. február 23., https://www.bis.org/press/p210223.htm Birch, David G. W. (2020): The War Over Virtual Money Is Real. Journal of Payments Strategy & Systems, Vol. 13, No. 4 (2020), pp. 300-309. Bloomberg (2020): The Yuan Just Had Its Best Quarter in 12 Years. 2020. október 1., https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-10-01/high-flying-yuan-s-bestquarter-in-12-years-boosts-global-appeal?sref=dG8pOO98 Boisseau du Rocher, Sophie (2020): What COVID-19 Reveals About China-Southeast Asia Relations. The Diplomat, 2020. április 8. https://thediplomat.com/2020/04/whatcovid-19-reveals-about-china-southeast-asia-relations/ Center for a New American Security (2019): Economic Dominance, Financial Technology and the Future of U.S. Economic Coercion. 2019. április 29., https://www. cnas.org/publications/reports/economic-dominance-financial-technology-and-thefuture-of-u-s-economic-coercion

Center for Strategic and International Studies (2020): China’s Poor Purchasing Performance: How Should the United States Respond? 2020. május 8. https://www. csis.org/analysis/chinas-poor-purchasing-performance-how-should-united-statesrespond Central Banking (2020): SWIFT Announces Major Changes to System. 2020. szeptember 17. https://www.centralbanking.com/central-banks/financial-marketinfrastructure/7682636/swift-announces-major-changes-to-system CNBC (2018): Russia’s Central Bank Governor Touts Moscow Alternative to SWIFT Transfer System as Protection from US Sanctions. 2018. május 23. https://www.cnbc. com/2018/05/23/russias-central-bank-governor-touts-moscow-alternative-to-swifttransfer-system-as-protection-from-us-sanctions.html Coindesk (2020): US Fed Chair Says Private Entities Should Not Help Design Central Bank Digital Currencies. 2020. június 17. https://www.coindesk.com/us-fed-chairsays-private-entities-should-not-help-design-central-bank-digital-currencies Copeland, Rory (2020): A Global Stablecoin: Revolutionary Reserve Asset or Reinventing the Wheel? Journal of Payments Strategy & Systems, Vol. 13, No. 4 (2020), pp. 310–321. European Central Bank (2020): The International Role of the Euro. June 2020., https:// www.ecb.europa.eu/pub/ire/html/ecb.ire202006~81495c263a.en.html#toc1 Ferguson, John – Parker, Shannon (2020): Perspectives on Chinese Digital RMB Strategy. GOV97: Technology and Revolution in China and Beyond. WorkingPaper, 2020. május 11. , http://www.johnandrewferguson.com/documents/Ferguson_ Chinese_Digital_RMB_Strategy.pdf Financial Times (2018): The Belt and Road’s Dollar Problem. 2018. december 18. https://ftalphaville.ft.com/2018/12/18/1545130791000/The-Belt-and-Road-s-dollarproblem/

Greene, Robert – Triolo, Paul (2020): Will China Controlthe Global Internet Viaits Digital Silk Road? Carnegie Endowment for International Peace, 2020. május 8., https://carnegieendowment.org/2020/05/08/will-china-control-global-internet-viaits-digital-silk-road-pub-81857 Gulliver-Needham, Elliot (2019): PBOC Sounds Alarm Over Facebook’s Libra. Central Banking, 2019. július 9. https://www.centralbanking.com/fintech/cryptoassets/4307586/pboc-sounds-alarm-over-facebooks-libra International Economy (2020): Is the World’s Reserve Currency in Trouble? A Symposium of Views. The International Economy, Winter 2020., https://www. international-economy.com/TIE_W20_DollarRoleSymp.pdf Japan Times (2020): Bank of Japan to Begin Test of Digital Currency in 2021. 2020. október 10. https://www.japantimes.co.jp/news/2020/10/10/business/economybusiness/bank-of-japan-test-digital-currency-2021/ Jennings, Ralph (2020): How the Coronavirus Turned Southeast Asia Into China’s Top Trade Partner. VOA News, 2020. június 17. https://www.voanews.com/covid-19pandemic/how-coronavirus-turned-southeast-asia-chinas-top-trade-partner Kärnfelt, Maximilian (2020): China’s CurrencyPush. The Chinese Yuan Expandsits Footprint in Europe. Mercator Institute for China Studies (MERICS), 2020. január 9. https://merics.org/en/report/chinas-currency-push Kumar, Aditi–Rosenbach, Eric (2020): Could China’s Digital Currency Unseat the Dollar? American Economic and Geopolitical Power Is at Stake. ForeignAffairs, 2020. május 20. https://www.foreignaffairs.com/articles/china/2020-05-20/could-chinasdigital-currency-unseat-dollar Larres, Klaus W. (2020): Trump’s Foreign Policy is Still ‘America First’ – What Does That Mean, Exactly? The Conversation, 2020. augusztus 27. https://theconversation. com/trumps-foreign-policy-is-still-america-first-what-does-that-mean-exactly-144841 Lo, Chi (2020): The Crypto-Renminbi Challenge to the Dollar. The International Economy, Vol. 34. Issue 2 (Spring 2020). http://www.international-economy.com/ TIE_Sp20_Lo.pdf Magyar Nemzeti Bank (2019): Long-Term Sustainable Econo-Mix. Szerkesztő: Virág, Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank könyvsorozata, Budapest, 2019. Matolcsy György (2020): Amerikai birodalom vs. Európai álom – Az euró kudarca (2. bővített kiadás). Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest, 2020. május Mirza, Charmaine (2019): Fintech: China vs. India – Compete or Collaborate? In Chin Closer (Bringing India and China Closer), 2019. március 20. https://www.inchincloser. com/fintech-china-vs-india-compete-or-collaborate/ National Development and Reform Commission (2015): Vision and Actionson Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road. Issued by the National Development and Reform Commission, Ministry of Foreign Affairs and Ministry of Commerce of the People’s Republic of China, with State Council authorization. March 2015, http://www.chinaembassy.hu/hu/xwdt/t1250648.htm

National Institute for Smart Government (2019): National Strategyon Blockchain. Draft Approach Paper. National e-Governance Division (NeGD), India, 2019. december 30., https://4c44db83-35be-491f-a87f-fc7c6a312fd0.filesusr.com/ugd/ cc85ab_0d68282aa0f94253acc1927d80937433.pdf OMFIF (2020): U.S.-China Relations and Global Growth. Telekonferencia és podcast, 2020. augusztus 28. https://www.omfif.org/podcast/us-china-relations-and-globalgrowth/ PBoC (2020): RMB Internationalization Report. People’s Bank of China, 2020. augusztus 17. http://www.pbc.gov.cn/en/3688241/3688636/3828468/3982952/index. html

Peters, Michael A. – Green, Benjamin – Yang, Haiyang M. (2020): Cryptocurrencies, China’s Sovereign Digital Currency (DCEP) and the US Dollar System. Educational Philosophy and Theory, published online: 05 August 2020, https://www.tandfonline. com/doi/full/10.1080/00131857.2020.1801146 Reuters (2019): China’s Digital Currency Not Seeking ‘Full Control’ of Individuals’ Details: Central Bank Official. 2019. november 12. https://www.reuters.com/article/ us-china-markets-digital-currency/chinas-digital-currency-not-seeking-full-controlofindividuals-details-central-bank-officialidUSKBN1XM0H2 Reuters (2020a): What’s in the U.S.-ChinaPhase 1 Trade Deal. 2020. január 15., https:// www.reuters.com/article/us-usa-trade-china-details-factbox-idUSKBN1ZE2IF Reuters (2020b): China Pursues Economic Self-Reliance as External Risks Grow: Advisers. 2020. augusztus 5. https://www.reuters.com/article/us-china-economystrategy-idUSKCN25031K Russia Briefing (2019): Russia, China Sign Deal To Settle All Trade In Respective Currencies And Drop Bilateral Use Of US Dollars. 2019. július 1. https://www.russiabriefing.com/news/russia-china-sign-deal-settle-trade-respective-currencies-dropbilateral-use-us-dollars.html/ Shaffer, Gregory – Gao, Henry (2020): A New Chinese Economic Law Order? Journal of International Economic Law, Oxford Academic, 30 July 2020, https://academic.oup. com/jiel/advance-article-abstract/doi/10.1093/jiel/jgaa013/5878140 Smith, Gary (2020): An End to the Love less Marriage with the US Dollar? Central Banking, 2020. szeptember 25. https://www.centralbanking.com/central-banks/ reserves/7687411/an-end-to-the-loveless-marriage-with-the-us-dollar South China Morning Post (2020a): People’s Bank of China’s Digital Currency Already Used for Pilot Transactions Worth 1.1 Billion Yuan. 2020. október 5., https://www. scmp.com/business/banking-finance/article/3104281/peoples-bank-chinas-digitalcurrency-already-used-pilot South China Morning Post (2020b): What China’s Pivot Towards Economic SelfSufficiency Means. 2020. augusztus 4. https://www.scmp.com/comment/opinion/ article/3095842/what-chinas-pivot-towards-economic-self-sufficiency-means South China Morning Post (2020c): China ‘Stuck’ as Rigid Controls on Capital Outflows Becoming Harder to Peel Back. 2020. augusztus 26. https://www.scmp. com/economy/china-economy/article/3098814/china-stuck-rigid-controls-capitaloutflows-becoming-harder

The Straits Times (2020): Pompeo Shrugs off China’s Objections Over Taiwan Visit, Unveils New Actions Against Chinese Apps and Data Access. 2020. augusztus 6., https://www.straitstimes.com/world/united-states/mike-pompeo-shrugs-off-chinasobjections-over-taiwan-visit-unveils-new-actions The Wall Street Journal (2020a): China Rolls Out Pilot Test of Digital Currency. 2020. április 20. https://www.wsj.com/articles/china-rolls-out-pilot-test-of-digitalcurrency-11587385339 The Wall Street Journal (2020b): China to Expand Testing of a Digital Currency. 2020. augusztus 14. https://www.wsj.com/articles/china-to-expand-testing-of-a-digitalcurrency-11597385324 Wong, Brian (2020): China’s Mask Diplomacy. The Diplomat. 2020. március 25., https://thediplomat.com/2020/03/chinas-mask-diplomacy/ Workman, Daniel (2020): World’s Top Export Countries. 2020. szeptember 17., http:// www.worldstopexports.com/worlds-top-export-countries/ Xinhua (2021): China’s GDP Expands 2.3 Percent in 2020. 18 January 2021, http:// www.xinhuanet.com/english/2021-01/18/c_139676895.htm