A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

IV. A digitális jegybankpénz koncepcionális keretei

Fáykiss Péter – Szombati Anikó

A digitális jegybankpénz (DJBP) bevezetéséről való egyre komolyabb gondolkodást a technológia fejlődésén kívül alapvetően az elektronikus fizetések terjedése, illetve a fizetési rendszerekben fennálló anomáliákat kezelni kívánó privát megoldások megjelenése katalizálta. Az, hogy mely ország milyen módon vezeti be, azonban merőben eltérő lesz. Nagyban függ majd az adott problémától, amire a DJBP választ kínálhat, a monetáris politikához való viszonyától, és hogy a jegybank milyen mértékben kívánja a piaci szereplőket bevonni az új fizetési rendszer működtetésébe. Mindezek mellett a potenciális felhasználók igényeit és a rendelkezésre álló technológiák közötti különbségeket és választási lehetőségeket is mérlegelni kell ahhoz, hogy egy teljesen új alapokon nyugvó pénztípus a használatban levő készpénz mellett működhessen, és egyben a megcélzott felhasználói kör igénybe is vegye. Ez a fejezet bemutatja és rendszerezi azokat a közpolitikai, közgazdaságtani és technológiai megfontolásokat, amelyeket egy DJBP bevezetéséről szóló döntéskor számba kell venni.

1. A DJBP bevezetésének alapvető indokai, céljai

A digitális jegybankpénz (DJBP) fogalma egészen az elmúlt bő évtizedig a jegybankok és a közvetlen partnereik, a kereskedelmi bankok, illetve a jegybanki eszköztárhoz hozzáférő egyéb profeszszionális pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolításához kapcsolódott. Az a felvetés, hogy a jegybanki mérlegre szóló közvetlen követelést megtestesítő digitális fizetőeszköz

a pénzügyi szolgáltatók közötti, vagy esetleg lakossági és vállalati tranzakciókban is megjelenhet, alapvetően a technológia fejlődésének és a digitális fizetési megoldások térnyerésének köszönhető. Mindemellett a kutatási, tesztelési vagy pilot projekteken (1. ábra) túlmutató, mindennapi használatba kerülő digitális jegybankpénzről szóló döntésnek erős társadalmi konszenzuson kell alapulnia, és a jegybank reputációja szempontjából is stabil lábakon kell állnia.

1. ábra: Nemzetközi DJBP kutatások és pilotok

Lakossági kutatás és wholesale projekt Lakossági aktív Lakossági kutatás Folyamatban levő lakossági pilot Lezárt lakossági pilot Wholesale projekt

Forrás: BIS, jegybanki honlapok

1.1. A DJBP bevezetéséhez vezető döntés lehetséges társadalmi és közpolitikai megfontolásai Ahhoz, hogy a jegybankok kutatási területeiről a policy, illetve esetlegesen a megvalósítást végrehajtó technológiai csapathoz kerüljön át a DJBP témája, szükség van olyan alapvető motivációra, ami a jegybankokat az elméleti vizsgálattól a megvalósításról

történő döntés felé tereli. A nemzetközi jegybanki gyakorlat áttekintése alapján alapvetően négy olyan meghatározó megfontolás, jelenség vagy kiváltó tényező azonosítható, amelyek érdemben facilitálták a DJBP bevezetésének kérdését: • Potenciális költségmegtakarítás és a piaci súrlódások csökkentése: alapvetően a készpénzhasználathoz kapcsolódó pénzbeli és környezeti terhelésből fakadó költségek csökkentése merült fel a legszélesebb körben.37 A készpénzgazdálkodás költségeihez azonban szorosan kapcsolódnak azok a társadalmi költségek is, amelyek bizonyos társadalmi csoportok vagy ennél szélesebb közösség esetén is a modern, bankszámlaalapú digitális fizetési megoldásoktól való elzártságból vagy korlátozottabb hozzáférésből fakadnak. A DJBP pénzügyi bevonódást támogató szerepe abban nyilvánulhat meg, hogy ezen csoportok számára is elérhetővé teszi a gyors, olcsó, biztonságos digitális fizetési megoldásokat, ami a digitális készségek erősítését, jobb érdekérvényesítő képességet, nagyobb biztonságot és nagyobb vállalkozási szabadságot is jelenthet a társadalom szélesebb rétegei számára. A DJBP tehát jó kiegészítő alternatíva lehet a készpénz mellett az elektronikus fizetési infrastruktúrához jelenleg hozzá nem férő társadalmi rétegek számára. Összességében támogathatja egy társadalmilag hatékonyabb fizetési szisztéma kialakulását, amelynek része a készpénzhasználat csökkenése. • Alternatív fizetési módok térnyerése, stablecoinok megjelenése mellett a monetáris szuverenitás fenntartása: a technológiai és a fizetési rendszereket érintő folyamatos innovációk sorából kiemelkedett a Facebook által létrehozott Libra Szövetség 2019es bejelentése az egész világra kiterjedő Facebook-ügyfélkörre alapozva gyors, olcsó, bárki számára hozzáférhető, a határon átnyúló fizetések során is alkalmazható fizetési megoldás fejlesztéséről. A javaslat erős szabályozói támadások kereszttüzébe került, mert egy kettős pénzrendszer létrehozásával az egyes

37 A Central Banking 2020. februári felmérése alapján.

érintett országok szintjén jelentősen korlátozta volna a monetáris szuverenitást, illetve a hazai pénzrendszerből való kiválás lehetővé tételével jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokkal is járt volna. Mindemellett a fizetési rendszer mögötti fedezeti állomány alakításával is jelentős bizonytalanság jelent volna meg a nemzetközi kötvény- és devizapiacokon. A szabályozói nyomáson túl, a helyi fizetési rendszerek feletti központi ellenőrzés fenntartásának igénye a világ számos országában38 felgyorsította a helyi DJBP projekteket. Bár a Libra, majd később Diem Szövetség elképzeléseiben is jelentős módosulás történt, a DJBP általános fizetési forgalomban való, belátható időn belül történő megjelenését a Facebook kezdeményezése érdemben katalizálhatta. • Célzott stimulusra alkalmas eszköz megteremtése: a COVID19-hez köthető pandémiás helyzet az ennek nyomán bevezetett korlátozó intézkedésekkel társulva világszerte jelentős gazdasági visszaesést eredményezett. A jelentős jövedelem-kiesés és a munkanélküliség társadalmi hatásainak enyhítésére a világ számos országában rendkívüli, azonnali, általános juttatás kifizetéséről döntött a fiskális szereplő. Viszont ennek az érintettekhez való gyors és célzott eljuttatása korántsem volt egyértelmű, így például az USA-adminisztráció csekkek kiállításába fogott. Ezzel ellentétben a Kínában működő ún. „superappok”-on – a WeChatpay és az Alipay alkalmazásokon – keresztül könynyen, gyorsan, célzottan tudtak eljuttatni digitális kuponokat, melyek levásárlásával a címzettek a gazdaság újraindulásához is jelentősen hozzá tudtak járulni. A hasonló esetekben szükséges gyors és célzott stimuluseszközök működőképességének biztosításához egy általános, lakossági körben széles hozzáférést biztosító DJBP jó alapot adhat. Ebből kiindulva egy központi szereplő által működtetett digitális fizetési megoldás létrehozása számos országban felkerült a lehetséges közpolitikai célok közé. Szükséges megjegyezni azonban, hogy a kifizetési csatorna és

38 Csak a legjelentősebb jegybankok közül különösen a korábban a témához szkeptikusan álló Európai Központi Bankban, a FED-ben, de a PBoC-ban is.

a lakosság digitális eszközeinek biztosításán túl egy ilyen rendszer működtetéséhez szükséges az állampolgárok távoli elérésű személyazonosítására és nyilvántartására alkalmas rendszer kialakítása és működtetése is. • Új platform kialakítása az innovatív szolgáltatásokra: a meglevő fizetési rendszerek a fennálló elektronikus fizetési igényeket ugyan kielégítik, de tekintettel arra, hogy főként a határon át irányuló fizetések tekintetében mind árazásban, mind a teljesülés időigényében még jelentős hatékonyságjavulásra lenne lehetőség, az elmúlt időszakban számos piaci innováció irányult erre a területre. Mivel ezek alapvetően nagy felhasználószám mellett tudnak hosszú távon is sikeresen működni, ezért az új szolgáltatók megjelenése egy ponton túl határt szab a mostani fizetési struktúrára épülő innovációknak. Emiatt a hosszú távú fejlődési lehetőségek megteremtéséhez egyre több jegybank39 gondolja úgy, hogy egy teljesen új, alternatív, például akár okosszerződéseket is kezelni képes fizetési rendszerre lehet szükség, mely a meglevő rendszer kiegészítésével fokozatosan tudná bekapcsolni az új típusú fizetési megoldásokat, illetve az ezekre épülő újfajta üzleti megoldásokat. 1.2. A DJBP bevezetését esetlegesen indukáló lehetséges piaci kudarcok a nemzetközi szakirodalom alapján

A közpolitikai beavatkozás és egy új, eddig nem alkalmazott, digitális jegybankpénzre vonatkozó megoldás melletti nyilvános elköteleződés abban az esetben várható a jegybankoktól, amennyiben azonosítható olyan egyértelmű piaci probléma, kudarc vagy közpolitikai megfontolás, ami a jelenlegi kereteken kívüli gondolkodást és egy új jegybanki megnyilvánulási formát indukál.

39 Példaként megemlíthető az EKB, a Bank of England vagy a Monetary Authority of Singapore.

A nemzetközi szakirodalomban fellelhető példák alapján az alábbi társadalmi célok, illetve megoldásra váró piaci súrlódások, kudarcok fennállása katalizálhat DJBP-projekteket: • A készpénzállomány, a készpénzlogisztikai költségek és az ezzel együtt járó környezeti terhelés csökkentése: a készpénz a jegybankok hitelességén alapuló, erős branddel rendelkező jegybanki termék, amelynek biztosítása a jegybankok jogszabályban rögzített feladata. Mindemellett a digitális fizetési megoldások terjedésével megnőtt az igény olyan, az állam által kibocsátott és garantált digitális fizetési eszközre, mely a készpénzhez hasonlóan általános elfogadottsággal rendelkezik, és digitális formában képes a fizetési eszköz funkciót betölteni.

Ennek térhódításával egy kellően hatékonyan működő DJBP- rendszeren keresztül a készpénz gyűjtésével, kezelésével, őrzésével, újraelosztásával, végső soron pedig a szükséges mennyiség pótlásával járó költségek jelentős része megtakarítható, ami nemcsak anyagiakban, de az előállítási és szállítási teendőkkel kapcsolatos környezeti terhelés csökkentésében is megmutatkozik.40

• A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a pénzügyi tudatosság fejlesztése: a bankszámlához való hozzáférés növekedése ellenére is a világon a felnőtt lakosság mintegy egyharmadának nincs hozzáférése az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz, illetve megközelítőleg 1 milliárd embernek személyazonosításra alkalmas okmánya sincs (World Bank 2020), amivel banki kapcsolatot kezdeményezhetne. Ezért

40 Ennek igazolásához azonban a DJBP-rendszer kiépítésével járó társadalmi költségeknek további elemzése szükséges. Továbbá belátható időn belül várhatóan nem eredményezi a készpénz teljes visszaszorulását, hiszen azokat a tulajdonságokat (anonimitás, kézzelfogható, fizikailag megszámolható, ezért beosztható) nem tudja tökéletesen hordozni, amelyek miatt a közép-európai országokban, például Németországban, Svájcban és Ausztriában sokan preferálják a készpénzhasználatot. Inkább azokban az országokban (Távol-Kelet, Közép-Afrika) jelenthet reális, társadalmi szinten is mérhető előnyt, ahol a készpénz disztribúciója nehezen szervezhető.

a készpénzhasználat ezen társadalmi csoportoknál való viszszaszorítása, a biztonságosabb, nagyobb tudatosságot és további szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosító digitális eszközökön – elsődlegesen okostelefonon – történő pénzügyi tranzaktálás lehetőségének biztosítása jelentős társadalmi érdek. Az olcsó, egységesen hozzáférhető, biztonságos és gyors, jegybank által működtetett elektronikus fizetési rendszer képes lehet ennek a küldetésnek a beteljesítésére. • Fizetési eszköz és rendszer robosztus működtetése és annak biztosítása krízishelyzetekben is: a fejlett országokban a kártyahasználat és elektronikus fizetési megoldások terjedésével megnövekedett annak a közeljövőben történő bekövetkezési valószínűsége, hogy a készpénz teljesen eltűnik a hétköznapi forgalomból. Emiatt viszont az adott ország vagy közösség kiszolgáltatottá válhat a fennálló, részben magánszektorhoz köthető pénzügyi infrastruktúra esetleges működési zavarainak, amelyek származhatnak akár az infrastruktúra-szolgáltatók üzleti döntéseire vonatkozó bizonytalanságból, de akár kibertámadásokból vagy általános üzemszünetből, vagy természeti katasztrófából is. A mindennapi élethez szükséges, digitális eszközökön zajló fizetési forgalom ezen helyzetekben való fenntartásához így szükséges lehet egy back-up rendszer kiépítése és fenntartása, ami magától értetődő módon egy központi szereplő, például a jegybank működtetésében kell megvalósulnia. Ezen a rendszeren egy általánosan elfogadott és széles körben hozzáférhető, a készpénzhez hasonlóan költség- és kockázatmentes digitális fizetési eszköz működtetése valósulna meg. • A pénzügyi szolgáltatások piacának fejlesztése, a verseny ösztönzése: a fennálló elektronikus fizetési megoldások nagyrészt kártyaalapúak, amelyek a felhasználók oldalán az azonnali fizetés érzetét keltik, míg az üzletek vagy szolgáltatók oldaláról a valódi kiegyenlítés akár több napig is eltarthat, illetve a kártyaszolgáltató felé fennálló díjtétel is sok esetben jelentős (Bank of England 2020). Annak elősegítésére, hogy ezen a téren

versenyző piac alakulhasson ki, és valóban azonnali, alacsony költségű fizetési platformok alakulhassanak ki, egy, a fizetési szolgáltatások alternatívájaként szolgáló DJBP jó kiindulópontul szolgálhat. Ugyanígy támogathat egy ilyen platform további fejlesztéseket, technológiai újításokat, például a fizetési tranzakciókhoz kötődő okosszerződések révén, ahol a fizetés teljesüléséhez kötötten további folyamatok indíthatók akár földhivatali bejegyzésre vagy illetékhivatali nyilvántartásra vonatkozóan. • A feketegazdaság visszaszorítása: a készpénzforgalom visszaszorításának igénye – főként a fejlődő országokban – nemcsak a készpénz kezeléséhez, szállításához és őrzéséhez kapcsolódó költségek csökkentése, de a gazdaság fehérítése szempontjából is fontos törekvés. A szürke- vagy feketegazdaságban adómentesen vagy esetleg illegálisan zajló, készpénzben végzett tranzakciók felderítéséhez és az ezek megelőzését célzó mechanizmusok kikényszerítéséhez jó eszköz lehet egy DJBP-keretrendszer. Ennek nem kell feltétlenül azzal járnia, hogy a központi bank vagy a központi hatóságok közvetlenül hozzáférjenek és ellenőrizzék az állampolgárok pénzügyi tranzakcióit, maga a tranzakciók digitális formája részben garantálhatja az illegális fizetések megvalósulásának visszaszorulását.41

• A gazdasági növekedés támogatása, a monetáris politika hatásosságának növelése: a széles körű lakossági hozzáférésű DJBP egyik fő vonzereje lehet a monetáris hatóságok számára, hogy a lakossági jegybanki betétekre esetlegesen fizetett kamat azonnali és közvetlen transzmissziót biztosít a jegybank által meghatározott kamatkondíciók érvényesüléséhez. Ez az elméleti alapvetés azonban a gyakorlatba nem feltétlenül átültethető. Egyrészt a gyors és teljes transzmisszióhoz az szükséges, hogy a lakossági betétek meghatározó hányada a jegybanknál kerüljön elhelyezésre. Ez viszont a kereskedelmi banki funkciókat

41 Megjegyzendő, hogy ezt nem kizárólag a digitális jegybankpénz, hanem a fizetési tranzakciókhoz kapcsolódó adóhatósági központi regisztráció is tudja garantálni.

– az ott zajló mennyiségi, kockázati és lejárati transzformációt – nehezíti meg, egyben korlátozva a monetáris politika egyéb csatornáinak működőképességét, valamint pénzügyi stabilitási kockázatokat generálhat. Másrészt, főként a mai gazdasági helyzetben már számos térségben uralkodó nulla közeli vagy negatív kamatkörnyezetben a negatív kamatok DJBP formában történő érvényesülését a készpénzbe menekülés lehetősége nagy valószínűséggel korlátozza. Ebből következően a jelenlegi gazdasági környezetben a DJBP monetáris politikai célú bevezetése inkább azokban az esetekben elképzelhető, amikor az egy speciálisabb piaci súrlódás, anomália mérséklésére szolgál, mint például a bankszektor prociklikus magatartásából adódó hiteladagolási probléma esetében, amikor is jelentős, gazdasági szempontból fontos ágazatok vagy szereplők kereskedelmi banki hitelezése korlátozódhat, vagy szűnhet meg ideiglenesen.

Ilyen lehet például a kkv szektor. • Leading by example: az innovatív technológiák elfogadottságának javítása, technológiák tesztelése: a DJBP bevezetésével járó jegybanki innováció, az új platform által elősegített fizetési, tranzakciós és egyéb innovációk komoly katalizáló erővel bírhatnak nemcsak a pénzügyi szektor digitalizációjára, hanem azzal együtt vagy a mellett a gazdaság egészére is. Ezáltal erősíthetik a nemzetgazdaság hatékonyságát, versenyképességét, így közvetetten a gazdasági növekedést is támogathatják. A jegybank modern technológiák melletti elköteleződése, a különböző technológiák átfogó tesztelése az államigazgatás szintjén is kiindulópontot jelenthetnek új kezdeményezések irányába, megnyithatják az utat új technológiák, például a megosztott főkönyvi technológiákon (DLT) alapuló rendszerek kialakítása előtt, amiben például Észtország már érdemi gyakorlattal rendelkezik. Ugyanígy megjelenhetnek ezek a technológiák a pénzügyi szektor mellett, akár a folyamatautomatizációban, akár a nyilvántartások kezelésében, de számos egyéb területen is. Végül a lakosság nyitottsága és tájékozottsága is fejleszthető

egy olyan hiteles és nagy múltú intézmény új technológiák melletti elköteleződésével, mint a központi bank.

2. Általános alapvetések és elvárások egy tervezett DJBP-rendszerrel szemben

A jegybankok már hosszú évtizedek, sőt bizonyos intézmények esetében – gondoljunk például a svéd Riksbankra – már évszázadok óta biztosítanak megbízható pénzt a szélesebb nyilvánosságnak. A jegybanki pénz ennek megfelelően fontos közjószág funkciót tölt be: (i) egyrészt egy egységes mérési rendszert jelent, amiben meghatározhatók az adott joghatóság alatt a termékek és szolgáltatások árai, (ii) másrészt értéktartó funkcióval bír, azaz a gazdasági szereplők, magánszemélyek számára megtakarítások felhalmozására alkalmas, (iii) végül fontos csereeszköz funkciója van, univerzálisan alkalmas és általánosan elfogadott áruk és szolgáltatások vásárlására. Bár az általános közgondolkodásban ez kevéssé jelenik meg, de valójában a jegybankok a pénz biztosításával bizonyos mértékig hozzáférést adnak a jegybankmérleg forrás oldalához. Jelenleg alapvetően kétféle jegybankpénzről beszélhetünk: egyrészt ilyen a készpénz, ami közvetlenül széles körben, mind a lakosságnál, mind a vállalatoknál megjelenik, másrészt az elektronikus jegybanki számlapénz, ami szűk körben, alapvetően a jegybanki partnerkörbe tartozó pénzügyi intézmények által használt tartalék és nostro számlákon tartott összegeket jelenti. Ezek mellett jelenik meg a kereskedelmi banki számlapénz, ami a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon testesül meg. Az elmúlt időszakban azonban több országban jelentős mértékben visszaesett a készpénzhasználat, megnőtt a digitális fizetési formák szerepe, illetve több olyan új tényező, lehetséges egyéb motiváció jelent meg – ezek kapcsán részletesen lásd az előző alfejezetet –, ami a jegybankokat arra ösztönözheti, hogy új, digitális

formában is kibocsátsanak jegybankpénzt, akár általános jelleggel. Bár a digitális jegybankpénz kapcsán még nincs teljesen általánosan, széles körben elfogadott definíció, jelen tanulmányunkban alapvetően a BIS (2020) meghatározását használjuk. Ez alapján a digitális jegybankpénz a jegybankpénz egy olyan digitális formája, ami alapvetően eltér a hagyományos jegybanki nostro és tartalék számlákon tartott pénztől (CPMI-MC 2018), digitális fizetőeszköznek minősül, hazai devizában denominált és a jegybank direkt kötelezettségét testesíti meg. Ez alapján a digitális jegybankpénz egy új, harmadik típusú jegybankpénz, ami a készpénz és a jegybanki számlapénz mellett párhuzamosan működhet. Ez támogathatja egy még ellenállóbb pénzügyi és fizetési rendszer kialakítását, illetve lehetőséget is teremthet az innovatív, kapcsolódó szolgáltatások ösztönzésére is a digitális megjelenésén keresztül, amire például a jelenlegi pénzforgalmi és készpénz infrastruktúra nem, vagy kevéssé alkalmas.

2.1. Általános alapvetések a DJBP koncepcionális kereteinek kialakítása kapcsán Érdemes kiemelni, hogy az adott országok és jegybankok szuverén döntése kell legyen, hogy mikor, hogyan és milyen digitális jegybankpénzt vezetnek be, hiszen a digitális jegybankpénz koncepcionális és pontos működési kerete nagyban függ az adott ország jogi, társadalmi, gazdasági környezetétől és pénzügyi rendszerétől. A működési keretek kialakítása során a döntéshozók számos trade-off-al és az egyes szempontokhoz tartozó döntésekből fakadó függőséggel szembesülnek, ennek során folyamatosan mérlegelni szükséges a lehetséges előnyöket és hátrányokat, így nincs optimális megoldás a digitális jegybankpénz kialakítása kapcsán. Ezen komplexitás ellenére azonban bizonyos általános alapvetések és alapvető elvárások meghatározhatók a digitális jegybankpénz kapcsán. Az általános alapelvek vonatkozásában a következő öt elem emelhető ki a nemzetközi szakirodalom alapján (lásd többek között

Kahn et al. 2018, Riksbank 2018, Brunnermeier et al. 2019, AdrianGriffoli 2019, Auer et al. 2020, BIS 2020, ECB 2020): • A DJBP bevezetése megfelelő közpolitikai motivációval rendelkezzen. Fontos alapvetés, hogy a DJBP bevezetése ne öncélú legyen, hanem lehetőség szerint minél nagyobb mértékben javítsa a társadalmi hasznosságot vagy oly módon, hogy kezel egy jól azonosítható piaci kudarcot, vagy bizonyos területeken érdemben mérsékelni tudja az esetleges piaci súrlódásokat. • Ne veszélyeztesse a jegybank alapvető monetáris és pénzügyi stabilitási céljait. A DJBP kialakításánál szem előtt kell tartani, hogy az új típusú jegybankpénz megjelenése ne legyen negatív hatással se a monetáris politika általános vitelére, se a pénzügyi rendszer stabilitására, és ne is korlátozza a jegybankot ezen mandátumainak való megfelelésében. Egyrészt például biztosítva legyen a deviza „egységessége” (átváltható legyen szabadon egyéb pénztípusokra), másrészt a koncepcionális keretek oly módon kerüljenek meghatározásra, hogy kezelhetők legyenek a DJBP esetleges negatív hatásai a monetáris és pénzügyi stabilitási célokra.

• Kiegészítő jellegű legyen. A DJBP esetleges bevezetése teljesen új kihívás, amivel a jegybankok szembesülhetnek. A kialakítás során nagyon fontos, hogy annak kiegészítő, párhuzamos jellege legyen a már jelenleg is elérhető egyéb jegybankpénztípusok – ideértve a készpénzt is – vonatkozásában, azaz ne szorítsa ki azokat, párhuzamos működéssel egy kiegészítő rendszert képezzen. Így különösen a lakosság készpénz-hozzáférési lehetősége nem sérülhet. • Erősítse a hatékonyságot. A DJBP koncepcionális kereteinek kialakításánál fontos alapelv, hogy segítse a társadalmi hatékonyság erősítését akár a fizetési megoldások hatékonyságának növelésén keresztül (versenyképes fizetési alternatíva kínálata a készpénz és egyéb fizetési formák mellett), akár egyéb pozitív

externális hatásokon keresztül (például az adóelkerülések vagy a pénzmosási kockázatok csökkentése mentén). • Támogassa az innovációt. A DJBP bevezetése kapcsán végül fontos elem, hogy a koncepció valamilyen formában segítse az innovációt, akár az alkalmazott technológia, akár a digitális készségek, képességek erősítése, akár esetleges innovatív új szolgáltatások bevezetésének lehetséges platformjaként. Természetesen a fentiekben kiemelt öt területen túl is felmerülhetnek egyéb szempontok, melyeket érdemes szem előtt tartani egy DJBP-koncepció kialakítása során. Azonban ezek olyan általános alapvetéseknek tekinthetők, melyek a lehetséges DJBP-k széles spektrumában alkalmazhatók, és támogatják, hogy a bevezetés és alkalmazás hosszabb távon is fenntartható és sikeres legyen.

2.2. Azonosítható elvárások egy tervezett DJBP-rendszer kapcsán

Az előző részben kifejtett alapvetések mellett azonosíthatók alapvető funkcionális elvárások is egy DJBP-koncepció kialakítása kapcsán. Ezen elvárásokat három fő dimenzió mentén érdemes csoportosítani: (i) jegybanki elvárások egy DJBP-rendszer vonatkozásában, (ii) felhasználói igények és (iii) piaci szempontok. 16 alapvető funkcionális elvárás azonosítható a három dimenzió mentén (2. ábra): i. Jegybanki elvárások: Jegybanki szempontból fontos elvárás, hogy a DJBP fizetési rendszere ellenálló, biztonságos legyen és a fizetőeszköz jegybanki funkciónak megfelelően átváltható legyen egyéb pénzformára. Emellett fontos szempont a skálázhatóság, azaz fokozatosan bővíthető legyen az igénybevétel intenzitásától függően, képes legyen kezelni a lényegesen nagyobb volumeneket és tranzakciószámokat is. Központi banki oldalról szintén fontos elvárás, hogy a DJBP kialakítása összhangban legyen ne csak a kibocsátására vonatkozó jogszabályi környezettel, hanem minden egyéb kapcsolódó jogi elvárással is (a pénzmosás és

terrorizmusfinanszírozás megelőzésére, illetve az adatkezelésre vonatkozó szabályozások stb.). ii. Felhasználói igények: A DJBP kapcsán több felhasználói elvárás is megjelenik, azonban ezek kritikus jellege erősen függ a DJBP potenciális felhasználói körétől. Egyrészt az ügyfelek gyors, felhasználóbarát, könnyen átlátható és olcsó (költséghatékony) szolgáltatást szeretnének igénybe venni. Másrészt fontos, hogy a szolgáltatás lehetőség szerint mindig, a nap 24 órájában, a hét minden napján és viszonylag könnyen elérhető legyen. iii. Piaci szempontok: A DJBP kialakítása során érdemes szem előtt tartani a piaci szempontokat is, hiszen ez teheti lehetővé, hogy az egyéb rendszerekkel jól együttműködő, rugalmas és az innovatív új szolgáltatások kialakulását ösztönző keretrendszer jöjjön létre. Fontos tehát, hogy interoperábilis, azaz az egyéb fizetési rendszerek vonatkozásában átjárható, a komparatív előnyök kihasználását is támogató, a kiegészítő szolgáltatások terén a versenyt ösztönző, flexibilis és modulárisan bővíthető rendszerben kerüljön sor a DJBP működtetésére. Az elvárások vonatkozásában érdemes kiemelni, hogy bár ezek az alapvető funkcionális elvárások általánosnak tekinthetők, természetesen fontosságuk, hangsúlyosságuk, kritikus jellegük érdemben függ a DJBP egyéb tervezési kereteitől, különös tekintettel a hozzáférők körére. Egy alapvetően wholesale fókuszú DJBP esetében például az ellenállóság, biztonság, skálázhatóság kritikus elvárás, míg a költséghatékonyság vagy a felhasználóbarát működés fontos, de nem feltétlenül kritikus elvárás lehet. Ezzel szemben egy alapvetően a lakossági kör számára elérhető DJBP-rendszer kapcsán megnőhet a felhasználóbarátságra, az inkluzivitásra vagy a modularitásra vonatkozó elvárások jelentősége.

2. ábra: Alapvető funkcionális elvárások egy DJBP-rendszer kapcsán

Jegybanki elvárások

Felhasználói igények

Piaci szempontok

• Ellenálló • Biztonságos • Skálázható • Átváltható • Összhangban legyen a jogszabályi elvárásokkal (jogi felhatalmazás, GDPR, AML, stb.)

• Gyors • Felhasználóbarát • Költséghatékony • 7/24 elérhető • Adott sokaságon belül könnyen elérhető, inkluzív • Átlátható

• Komparatív előnyök kihasználását támogató • Teret adhat a versenyre • Interoperábilis • Flexibilis • Modulárisan bővíthető

Forrás: BoE, EKB, BIS alapján saját szerkesztés.

A nemzetközi szakirodalmat is figyelembe véve hét olyan, jól elkülöníthető döntési lépcsőfok azonosítható, amelyeket hasznos mérlegelni egy DJBP kialakításának tervezése során (3. ábra). Ennek során érdemes kiemelni, hogy a döntési pontok egy részében viszonylag nagy a szabadságfok, azonban egy részük esetében a korábban már rögzített döntések alapján részben determinált döntési opciók merülhetnek fel: I. Az alapvető cél meghatározása, amelyben rögzíthető, hogy mi a motivációja a DJBP bevezetésének, milyen piaci kudarc mérséklését célozza.

II. A hozzáférhetőség meghatározása, ahol rögzítésre kerül, hogy mely gazdasági és társadalmi aktoroknak lesz hozzáférésük a DJBP-hez.

III. A monetáris politikai jelleg meghatározása, ahol rögzíteni szükséges a legfontosabb monetáris kereteket, azaz, hogy a monetáris politika szempontjából aktív, semleges, esetleg rugalmasan alakítható eszközről van-e szó, illetve az esetleges korlátozásokat

(a számlán tartható összegre, tranzakcióméretre vagy -számra vonatkozóan stb.)

IV. A DJBP formáját, ahol fontos meghatározni, hogy milyen pénzformának feleltethető meg (a készpénznek vagy a számlapénznek), és ennek megfelelően milyen jellegű funkciói lehetnek. V. A működési kereteket, ahol rögzíthető, hogy mely szereplők vesznek részt a működtetésben, milyen funkciókat látna el a jegybank. VI. Az anonimitás kérdéskörét, ahol meghatározásra kerül, hogy lenne-e lehetőség anonim tranzakciók végzésére, esetleg milyen keretek mentén lenne erre mód (account-based vagy token-based megközelítés). VII. Az alkalmazott technológiát, ahol meghatározható, hogy a hagyományos infrastruktúrán működne-e a rendszer, vagy esetleg indokolt-e újszerű, akár megosztott főkönyvi technológián alapú rendszer kialakítása.

3. ábra: Döntési „lépcsők” egy DJBP-rendszer tervezése kapcsán

VII. TECHNOLÓGIA

VI. ANONIMITÁS

V. MŰKÖDÉSI KERET

A hagyományos infrastruktúrán megvalósítható? Indokolt-e a blockchain technológia alkalmazása?

Biztosítottak az anonim tranzakciók? Account-based vagy token-based működés? Milyen szereplők vesznek részt a működtetésben? Milyen funkciókat lát el a jegybank?

IV. FORMA

III. MONETÁRIS POLITIKAI JELLEG

II. HOZZÁFÉRHETŐSÉG

Milyen pénzformát helyettesít? A készpénzt vagy a számlapénzt?

Szándékoltan hatásos, semleges vagy rugalmasan alakítható? Kik számára hozzáférhető?

I. ALAPVETŐ CÉL

Mi az alapvető célja?

Részben determinált

Független döntés

Forrás: saját szerkesztés.

A lépcsőzetes felépítés alapján látható, hogy ezen döntési pontok erősen egymásra épülnek. Az első három „lépcsőfok” esetében még viszonylag nagy a szabadságfok az egyes dimenziók vonatkozásában (a DJBP alapvető célja, hozzáférhetőség, monetáris politikai jelleg), azonban miután ezen keretekben meghatározásra kerültek a döntések, a forma, a működési keret, az anonimitás és az alkalmazni tervezett technológia részben determinált lehet.

3. A DJBP lehetséges felhasználói csoportjai

A DJBP bevezetésének egyik fontos kérdése, hogy milyen felhasználói csoportok kapjanak hozzáférést a használatához. A DJBP kialakítása során, miután azonosításra került, hogy milyen alapvető cél mentén kerülne bevezetésre (piaci súrlódás mérséklése, egyéb közpolitikai cél), fontos alaposan áttekinteni, hogy a gazdasági és társadalmi aktorok mely körének lenne közvetlen vagy közvetett hozzáférése a DJBP-hez. • Háztartások vagy egy speciális lakossági kör: A készpénzhez vagy a kereskedelmi banki számlapénzhez hasonlóan felmerülhet, hogy a teljes lakossági kör kapjon közvetlen hozzáférést a DJBP-hez. Ebben az esetben általános jelleggel, minden állampolgár kapna hozzáférést a jegybank forrás oldalához a készpénz mellett is. Emellett felmerülhet az is, hogy nem a teljes lakosság, csak annak egy speciális csoportja kapna hozzáférést a DJBP-hez. Ez indokolt lehet például azon esetekben, ahol egy adott, jól körülhatárolható társadalmi csoport esetében azonosítható egy piaci kudarc, ami a DJBP bevezetésével mérsékelhető lehet. Több fejlődő országban például a pénzügyi szolgáltatásokat kevéssé vagy egyáltalán nem használó jelentős lakossági csoport azonosítható, akik pénzügyi bevonódása megvalósítható lehet egy erre a célra tervezett DJBP bevezetésével. Ilyenkor nem szükséges, hogy a teljes lakosság kapjon hozzáférést, elegendő

lehet, ha csak az adott társadalmi csoport. Az általános lakossági célcsoporton belül szintén egy külön szegmenst képezhetnek a külföldi állampolgárok, például akik turistaként érkeznek az adott országba. Mivel itt a mennyiségi korlátozás kérdése is felmerül a monetáris szuverenitás fenntartásának érdekében, ezért az erre vonatkozó döntés önálló mérlegelést, a bevezetés alapvető céljához való viszony felmérését igényli. • Kis- és középvállalkozások: A DJBP bevezetése kapcsán felmerülhet, hogy a kkv-k esetében is azonosítható olyan piaci probléma, amit mérsékelhet egy DJBP bevezetése, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgálatatások megjelenése. A hozzáférésnek természetesen nem szükséges kizárólagosnak lennie, más társadalmi csoportok számára is megnyitható lehet. A kkv-k esetében elsősorban hitelezéshez kapcsolódó szolgáltatások és a határokon átnyúló fizetések kapcsán merülhet fel olyan piaci súrlódás, kudarc, amit a DJBP bevezetése mérsékelhet, illetve merülhetnek fel új, innovatív megoldások, amelyet a DJBP keretrendszer lehetővé tehet. • Nagyvállalatok: A nagyvállalatok esetében két fő irány azonosítható, amelyek mentén érdemes lehet megfontolni a DJBP hozzáférést számukra. Egyrészt – a kkv-khoz hasonlóan – a határokon átnyúló fizetések kapcsán jelenhet innovatív megoldást a DJBP bevezetése, természetesen leginkább abban az esetben, ha ebben az érintett jegybankok meghatározott köre részt vesz.

Másrészt, a nagyvállalatok esetében már most is azonosíthatók olyan újszerű megoldások, amelyek a jelenlegi infrastruktúrán csak nehezen, vagy egyáltalán nem oldhatók meg. Ilyen lehet például egy nagyvállalati kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó okosszerződéses megoldás, vagy szintén okosszerződéses keretben működő készletfinanszírozás. Egy megfelelően kialakított

DJBP-megoldás platformot biztosíthat erre a célra úgy, hogy azokra a jelenlegi pénzügyi intézmények is új szolgáltatásokat fejleszthetnek.

• Pénzforgalmi intézmények: Ahogyan azt a korábbiakban már jeleztük, a pénzforgalmi intézmények jellemzően már most is hozzáférnek a jegybank forrás oldalához az elektronikus jegybanki számlapénzen keresztül, ami szűk körben, alapvetően a jegybanki partnerkörbe tartozó pénzügyi intézmények esetében felmerülő tartalék és nostro számlákat jelenti. A DJBP bevezetése így ezt a kört elsősorban oly módon érintheti, ha az így kialakuló platformon ezen intézmények új, innovatív szolgáltatásokat (például letöltés alapú mikrofizetések stb.) tudnak kialakítani, így növelve a pénzügyi rendszer hatékonyságát és versenyképességét. • Egyéb pénzügyi, nem pénzforgalmi szolgáltató intézmények:

Az egyéb, nem pénzforgalmi szolgáltató intézmények (pl. biztosítók és pénztárak) jelenleg alapvetően a készpénzhez, illetve a kereskedelmi banki számlapénzhez férhetnek közvetlenül hozzá. Esetükben – a nagyvállalatokhoz hasonlóan – elsősorban a határokon átnyúló fizetések kapcsán és az innovatív szolgáltatások fejlesztésére alkalmas platform kialakítása vonatkozásában jelenthet érdemi hozzáadott értéket egy DJBP-rendszerhez való hozzáférés.

• Önkormányzatok: A legtöbb gazdasági szereplőhöz hasonlóan jelenleg az önkormányzatok is alapvetően a készpénzhez és a kereskedelmi banki számlapénzhez férhetnek közvetlenül hozzá. Egy DJBP bevezetése kapcsán így érdemes lehet megfontolni, hogy az önkormányzatok számára érdemes lehet-e hozzáférést adni. Ez egyrészt indokolt lehet abban az esetben, ha a gazdaságban általánosan használt fizetőeszközzé válik egy

DJBP, például egy széles körű lakossági hozzáférés miatt, vagy az adott országban az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások esetében azonosítható érdemi piaci súrlódás (ilyen lehet például, ha a kisebb önkormányzatok esetében nehézkes a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés).

A lehetséges felhasználók körének meghatározásánál természetesen érdemes szem előtt tartani a DJBP bevezetésének célját. Ez jellemzően azonban érdemi korlátot kevésbé jelent, inkább azon kört rögzíti, akiknek mindenképpen érdemes hozzáférést adni. Ha például egy jegybank a DJBP kapcsán elsősorban a lakossági piacon azonosítható piaci problémát tervez kezelni, akkor a lakossági hozzáférés mellett természetesen más aktorok (pl.: kkv-k, akár önkormányzatok) hozzáférését is lehetővé teheti.

4. ábra: Az egyes tervezési dimenziók relevanciája a hozzáférők köre alapján

Háztartások vagy speciális lakossági kör Kis- és középvállalkozások Monetáris politikai jelleg Konvertálhatóság Offline működés Külföldi szereplők

További szolgáltatások, piaci szereplők bevonása Anonimitás Technológia

Nagyvállalatok

Pénzforgalmi szolgáltatók

Egyéb, nem pénzforgalmi szolgáltató intézmények

Önkormányzatok

Forrás: saját szerkesztés. Megjegyzés: Az ábrán teljes körrel jelöltük a releváns, félig tele körrel a közepesen releváns, és üres körrel a kevésbé releváns tervezési dimenziókat.

A korábban bemutatott tervezési dimenziók relevanciája természetesen érdemben különbözik attól függően, hogy mely gazdasági és társadalmi aktorok kapnak hozzáférést a DJBP-hez. A DJBP monetáris politikai jellege például nagyon fontos dimenzió

a háztartások és a vállalatok esetében, de kevésbé az a pénzügyi intézmények esetében, ahol sokszor már most is megvan a hozzáférés a jegybank forrás oldalához. Hasonlóan az anonimitás vagy az offline működés fontos dimenzió lehet a háztartásokra fókuszáló DJBP esetében, de teljesen irreleváns a nagyvállalatoknak vagy pénzforgalmi szolgáltatóknak elérhető jegybankpénz kapcsán. A digitális jegybankpénz működési kereteit tehát az adott ország jegybankjának és döntéshozóinak oly módon érdemes kialakítaniuk, hogy azonosítják a DJBP bevezetés kapcsán felmerülő társadalmi célt, ennek alapján meghatározzák a lehetséges hozzáférők körét, és figyelembe veszik emellett az adott ország jogi, társadalmi, gazdasági környezetét és pénzügyi rendszerének sajátosságait is.

4. A DJBP formája és működési keretei kapcsán felmerülő kérdések

A digitális jegybankpénz koncepcionális kereteinek kialakítása kapcsán az alapvető cél(ok) és a hozzáférők körének meghatározását követően szükséges döntést hozni a DJBP monetáris politikai jellege, a DJBP formája és működési kerete vonatkozásában. A monetáris politikai dimenziókkal külön tanulmány foglalkozik, így itt csak megemlítenénk két kiemelten fontos szempontot: a mennyiségi korlátozások (i) és a kamatozás (ii) kérdéskörét. i. Mennyiségi korlátozások: Ezen korlátozások lehetnek általános jellegűek, de lehetnek akár többféle dimenzió mentén meghatározottak is. Például a számlán tartható mennyiségre, a tranzakciók méretére, az egy hónapban végezhető tranzakciók összegére, vagy akár az offline tranzakciók méretére vonatkozóan is kalibrálhatók mennyiségi korlátozások, akár partnerszinteken is. Ez utóbbi esetben szükséges a partnerek egyedi szintű azonosítása is, ami tehát a konstrukció egészének struktúrájára is kihat.

ii. Kamatozás: A kamatozás a DJBP koncepciójának kialakítása során az egyik legalapvetőbb kérdéskör monetáris politikai szempontból. Alkalmazásával egyrészt a jegybank meglehetősen direkt módon hathat a DJBP keresletére, ugyanakkor részben determinálja is így a konstrukciót, például az anonimitás kizárásával (kamatozás esetén – mivel a kamat adóköteles jövedelem – az anonimitás megvalósítása problémás lehet).

A kamatozás alkalmazásával a DJBP inkább a kereskedelmi banki pénzhez, míg kamatozás nélkül inkább a készpénzhez közelebbi konstrukció lenne.

4.1. A DJBP mint pénztípus formájának meghatározása A DJBP formáját már részben korlátozhatják azok a döntések, amelyeket a jegybank a DJBP bevezetésének alapvető céljának, a hozzáférők körének meghatározásakor és a monetáris politikai jelleg kialakításakor hozott. Ezen korlátokat természetesen majd az adott DJBP kialakításakor szükséges figyelembe venni, hiszen a digitális jegybankpénz kapcsán kiemelten igaz, hogy nincsen „one size fits all” megközelítés, az adott ország jogi, társadalmi, gazdasági környezetétől és pénzügyi rendszerétől erősen függ a konkrét DJBP kereteinek meghatározása. A DJBP formája kapcsán az alábbi dimenziók mentén szükséges mindenképpen döntést hozni: • Konvertálhatóság: Az alapvető fontosságú kérdés, hogy a jegybank a készpénz, a kereskedelmi banki számlapénz, vagy mindkettő esetében meg kívánja-e valósítani a teljes konvertálhatóságot. Amennyiben a készpénz is beváltható DJBP-re, akkor jegybanki oldalról nagyon jelentős infrastrukturális fejlesztés és rendelkezésre állás szükséges (pl. fiókhálózat, és/vagy ATMek létrehozása, fenntartása), ami érdemben növelheti a DJBP bevezetésének költségeit. • Offline működés: A DJBP offline működésének biztosítása egyrészt kényelmi szolgáltatásként értelmezhető (bárhol, bármilyen

körülmények között használható), másrészt azonban egy készpénz melletti back-up rendszer kritikus tulajdonságának is tekinthető. Egy ország vagy közösség kiszolgáltatottá válhat az adott pénzügyi infrastruktúra esetleges működési zavarainak, kibertámadásoknak, általános üzemszünetnek vagy akár természeti katasztrófáknak is. A mindennapi élethez szükséges, digitális eszközökön zajló fizetési forgalom ezen helyzetekben való fenntartásához így szükséges egy „tartalék” rendszer kiépítése és fenntartása, aminek fontos funkciója, hogy bizonyos keretek között (adott tranzakciószám, adott összeghatár stb.) képes az offline tranzakciók kezelésére. • Nem rezidens szereplők hozzáférése: A DJBP bevezetésének tervezésekor a jegybankok és a döntéshozók elsősorban vélhetően a hazai szereplőkre fókuszálnak, azonban a helyi működés mellett felmerülhet, hogy a jegybank biztosítsa-e a hozzáférést külföldi szereplők számára is. Ez egyrészt felmerülhet úgy, hogy az adott országban tartózkodó nem rezidensek (turisták, nem rezidens munkavállalók stb.) kapjanak-e hozzáférést, illetve akár szélesebb körben is: lehet-e DJBP-t használni külföldi utaláskor, vagy felhasználható-e a DJBP esetlegesen külföldön.

Ez a kérdéskör természetesen meglehetősen komplex, és várhatóan a legtöbb jegybank a DJBP esetleges bevezetésekor nem is fogja kiemelt módon kezelni, így várhatóan ezen a területen csak fokozatos „nyitásokat” lehet majd tapasztalni (ez alól kivételt jelenthetnek azon jegybankok, ahol az adott devizanem külföldi használata – akár készpénzben, akár számlapénzben – már most is jelentős, pl. USD, EUR, CNY akár CHF, így az ő digitális jegybankpénzüknek egyidejűleg az adott devizanem nemzetközi pénzforgalomban való jelenlegi szerepét vagy jövőben várt jelentősebb elterjedését is támogatnia kell). 4.2. A DJBP lehetséges működési keretei A DJBP működési kereteinek legfontosabb kérdése, hogy mely intézmények vehetnek részt a működtetésben, és ezen intézmények

hogyan kapcsolódnak a teljes rendszerhez. A működési keretek kapcsán alapvetően három főbb modell azonosítható: (i) a közvetlen, (ii) a hibrid, illetve (iii) a közvetett modell (5. ábra; lásd többek között CPMI MC 2018, Auer-Böhme 2020, Auer et al. 2020, EKB 2020).

i. Közvetlen modell: Ebben a működési keretben az ügyfelek közvetlenül a jegybankkal állnak kapcsolatban, követelésük a jegybankkal szemben áll fenn. A DJBP kibocsátását a jegybank végzi, itt történik az egyenlegek nyilvántartása és a különböző fizetési és adott esetben más pénzügyi szolgáltatások igénybevétele is. Jegybanki oldalról ennek jelentős fejlesztési és üzemeltetési költségei vannak (számlavezető rendszer, mobilapplikáció és webbanki felület, adott esetben ügyfélszolgálat, fiókhálózat, pénzmosási előírások kapcsán felmerülő távoli ügyfélazonosítási feladatok, csalásmegelőzés stb.), és a DJBP-hez hozzáférők körének nagyságától függően jelentős piaci hatások is felmerülhetnek.

ii. Hibrid modell: A hibrid modellben a követelés továbbra is a jegybankkal szemben jelenik meg, azonban egy köztes szolgáltató beiktatásával az operatív feladatok egy része kiszervezhető egy vagy több piaci szereplőnek. Ez a pénzforgalmi szolgáltatói engedéllyel rendelkező piaci szereplő (payment service provider – PSP) biztosíthatja többek között a mobilapplikációt és a webbanki felületet, az ügyfélszolgálatot, sőt adott esetben a pénzmosási előírások kapcsán felmerülő távoli ügyfélazonosítási feladatokat, illetve a csalásmegelőzéshez kapcsolódó funkciókat is átvehet. Ebben a modellben a piaci verseny megmarad bizonyos tekintetben, hiszen a szolgáltatások minőségében, az új szolgáltatások beépítésével a szereplők versenyezni tudnak.

Fontos kihívás ugyanakkor, hogy a piaci szereplők fenntartható üzleti modellje miként alakítható ki, hiszen nem feltételül biztosítható, hogy az ügyfelek hajlandóak lennének-e érdemi szolgáltatási díjat fizetni a banki szolgáltatási díjaikon felül.

iii. Közvetett modell: A közvetett modellben a követelés már nem a jegybankkal szemben áll fent, hanem egy piaci szereplővel szemben. Ekkor a piaci szereplő likvid eszközökben teljesen lefedezi a jegybanknál az ügyfelek nála tartott DJBP menynyiségét, így a mai banki modellel szemben pénzteremtésre nem képes. Ebben az esetben a modell már gyakorlatilag hasonlóan működne, mint a jelenlegi elektronikus pénzkibocsátó intézmények, azzal a különbséggel, hogy az intézmények a jegybanknál tartanák a DJBP likvid fedezetét. A közvetett modellben az operatív feladatok nagy része a piaci szereplőkhöz kerül, a jegybanknál alapvetően a DJBP állomány és a fedezetek nyilvántartása és a pénzkínálat ellenőrzése merül fel. Mivel ebben a modellben valójában nem a jegybankkal szembeni követelés keletkezik, így a szakirodalom egy része nem is tartja valódi DJBP-nek (részletesen lásd BIS 2020).

5. ábra: A jegybank és a piaci szereplők lehetséges szerepe a DJBP működtetésében

Közvetlen modell Hibrid modell Közvetett modell

Kibocsátás

Egyenleg nyilvántartás

Fizetési szolgáltatás

Háztartások és vállalkozások Jegybank

Követelés a jegybankkal szemben Jegybank

PSP szolgáltató Jegybank 100% fedezet

Pénzügyi intézmények

Követelés a jegybankkal szemben

Követelés a piaci szereplővel szemben

Forrás: BIS, IMF, BoE, EKB, Riksbank alapján saját szerkesztés.

A működési modell fent bemutatott alapvető felépítése mellett több kiegészítő dimenzió is felmerülhet a DJBP kapcsán. Fejleszthetnek-e például külső szereplők (akár felügyelt, akár nem felügyelt intézmények) addicionális szolgáltatásokat a DJBP kereteit adó platformon (amennyiben ezt természetesen az adott platform technológiailag lehetővé teszi). A szolgáltatási kör mellett fontos az infrastruktúra kérdésköre is. Érdemes rögzíteni, hogy milyen kapcsolati infrastruktúra lehet a jegybank és a piaci szereplők között (pl.: hagyományos kapcsolati rendszer, dedikált API-hozzáférés a rendszer bizonyos elemeihez stb.). Ezek a kérdések amiatt is relevánsak, mert a jegybank és a kapcsolódó szereplők által kínált szolgáltatási szint (milyen csatornákon érhető el, milyen kényelmi, akár jellemzően kereskedelmi banki szolgáltatásokat nyújt a jegybank, integrálhatók-e új, innovatív megoldások a platformba, képes-e az okosszerződések kezelésére stb.) befolyásolja a DJBP igénybevétel mértékét is, aminek lehet akár monetáris politikai és pénzügyi stabilitási jelentősége is. Végül a működési keretek kapcsán fontos megemlíteni egy addicionális témakört is, a hitelezés kérdését. A jelenlegi nemzetközi szakirodalom ezt a kérdést kevésbé hangsúlyosan tárgyalja (lásd többek között Auer et al. 2020, Adrian–Griffoli 2019, EKB 2020, BIS 2020), azonban az egyes közpolitikai célok, a jegybanki és a piaci hatások miatt mindenképpen érdemes tárgyalni. A DJBP-n keresztüli hitelezés esetében gyakorlatilag megvalósítható az, hogy az egyes piaci aktorok ne csak a jegybank forrás oldalához (hasonlóan a készpénzhez), hanem az eszköz oldalához is bizonyos mértékig hozzáférjenek. Ez már részben jelenleg is megvalósul – gondoljunk csak a jelenleg is elérhető jegybanki kötvényvásárlási programokra –, azonban a DJBP alkalmazásával ez az eszköz sokkal direktebb, gyorsabb, sőt akár olcsóbb is lehet. A hitelezés esetében mind közvetlenül, mind hibrid formában, mind közvetett módon megvalósulhat a működés (6. ábra). A közvetett modellben (A) a jegybank csak egy kvázi hitelszámlát vezet a szereplőknek, míg a közvetlen vagy hibrid modellben (B) ennél szélesebb körű feladatai is felmerülnek (scoring és hitelminősítés,

fedezetértékelés, folyósítás és törlesztés-nyilvántartás, követeléskezelés, portfólió-kezelés stb.).

6. ábra: A jegybank és a piaci szereplők lehetséges szerepe egy hitelezési funkciót is tartalmazó DJBP kapcsán

Hitelnyilvántartás

Hitel folyósítás

A) Jegybank csak egy „hitelszámlát” vezet

Kereskedelmi banki mobilbank és netbank Számlavezetés

B) Közvetlen hozzáférés

Mobilbank és netbank

Forrás: saját szerkesztés.

5. A tranzakciók és a számlaegyenlegek anonimitásához fűződő megfontolások

5.1. Az anonimitás szükségessége és a felmerülő szempontok A széles nyilvánosság számára elérhető, lakossági DJBP-konstrukcióknak mind a használat egyszerűségében és költségében, mind pedig a funkcionalitásban olyannak kell lennie, amit a felhasználók széles körben használnak. A készpénztranzakciók helyettesítésekor az egyszerűség és gördülékenység mellett a tranzakciók anonimitása egy olyan meghatározó faktor, ami a DJBP használatának elterjedtségét nagyban meghatározhatja.

Bár a készpénzes tranzakciók anonimitása a 2000-es évekig alapvetően magától értetődő volt, a 2001-es terroristatámadásokat követően a globális szabályozói figyelem szigorú szabályokat eredményezett a jelentősebb nagyságrendű tranzakciók esetében az ügyfelek azonosítása (KYC) és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási (AML) kockázatok minimalizálása tekintetében, ami egyaránt érintette a készpénzes és az elektronikus tranzakciókat is. Ezen ellenőrző mechanizmusokon bizonyos nagyságrend felett természetesen a DJBP-ben zajló tranzakcióknak is át kell mennie annak érdekében, hogy megelőzhető legyen, hogy az új fizetési megoldás megkönnyítse az illegális tranzakciók lebonyolítását. Viszont egy ilyen mechanizmusokkal működtetett rendszer jelentős komplexitást és folyamatos ellenőrzést kíván meg a rendszer üzemeltetőjétől, amihez a megszerzett adatok kezelésével és tárolásával kapcsolatos terhek is hozzáadódnak, az ügyfelekkel való folyamatos egyedi szintű kapcsolattartás igénye mellett. Mivel ilyen rendszereket a már működő pénzforgalmi szolgáltatók, illetve a kereskedelmi bankok jelenleg is üzemeltetnek, ezt a feladatkört számos jegybank (BoE, EKB, PBoC stb.) a piaci szektor közreműködésével tervezi betölteni hosszú távon is. A DJBP-konstrukciók kialakításakor tehát fontos döntési pont annak meghatározása, hogy legyen-e lehetőség anonim, ellenőrzésektől mentes konstrukciókra, és hogy esetleg lehet-e a rendszerbe több fokozatot is beépíteni a jelentősebb kockázatot hordozó ügyletek csoportosítása érdekében. 5.2. Az anonimitás biztosításának szintjei, mértéke és koncepcionális – akár többfázisú – keretrendszerek bemutatása

Az elméleti keretrendszer egyik szélsőséges oldalán tehát a teljesen anonim tranzakciók állnak, melyek digitális formában visszaadják a készpénzes tranzakciók gyors, feltételektől mentes megvalósulásának élményét (7. ábra). Ekkor az ügyfelek részére nem szükséges névre szóló számlavezetés, digitális pénztárcájukból

egymás között indíthatnak fizetéseket. Ezeket a megoldásokat hívjuk token-based konstrukcióknak, hiszen a digitális pénztárca vagy tárolási felület mobiltelefonos applikáció vagy akár egy digitális jeladó, például egy nem névre szóló bankkártya is lehet. Ilyen konstrukciók megalkotását a fennálló AML-szabályok nagyon szűk határok között engedik csak meg, az EU szintjén az 5. Pénzmosás Elleni Irányelv42 150 euróban maximálja az azonosítás nélkül tartható egyenlegeket a tulajdonos által végzett tranzakciók utólagos ellenőrzésének kötelezettsége mellett is. Az anonim módon végzett tranzakciók mennyiségi korlátozása azonban nemcsak az illegális ügyletek kizárása miatt merülhet fel, hanem az offline végzett műveletek utólagos visszakövethetősége szempontjából is. Az elszámolórendszer és a fizetési felületet szolgáltató partnerek közötti kapcsolat hosszabb vagy rövidebb idejű megszakadása esetén lezajló tranzakciók legális elismerhetősége érdekében ugyanis érdemes az ilyen tranzakciók számát, illetve méretét a legszükségesebb, a mindennapi élethez szélsőségesebb körülmények (pl. természeti katasztrófák) idején is méltányolható szintre korlátozni.

Az elméleti keretek másik véglete a teljes ügyfélátvilágítás és -azonosítás, mely az elektronikus fizetési műveletek esetén a pénzforgalmi szolgáltatók és a kereskedelmi bankok számára már ma is kötelező. Ebben az esetben az ügyfelek belépéskori, illetve további rendszeres átvilágítási kötelezettsége és a folyamatos tranzakciófigyelés jelentős többletterhet ró minden ilyen rendszert üzemeltető félre, így adott esetben a jegybankokra is. Mindemellett a felhasználóknak is tudomásul kell vennie, hogy a DJBP-ben végzett tranzakcióikat folyamatosan figyelik és nyilvántartják, gyanús esetben pedig akár fel is függeszthetik. Emiatt

42 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg).

a rendszer társadalmi elfogadottsága az állampolgárok központi nyilvántartásokhoz való viszonyulásától is függhet. A technológiai lehetőségek és az ügyfelek anonimitás iránti igénye közötti összhang megteremtése emiatt minden lakossági DJBP-konstrukció egyik sikerkritériuma.43

7. ábra: A DJBP-modellekben az anonim tranzakciók és az ügyfélazonosítás lehetőségei

Azonosított tranzakciók „Controllable anonimity”

Anonim tranzakciók

Teljeskörű ügyfélátvilágítás

Korlátlan tranzakciószám és tranzakcióméret

~ kereskedelmi banki számlapénz

Többszintű ügyfélátvilágítás

Többszintű korlátozások

~ PBoC DC/EP Nincs ügyfélátvilágítás

Korlátozott tranzakciószám és tranzakciós volumen

~ készpénz

Növekvő pénzmosási kockázatok

Növekvő adatkezelési terhek

Forrás: saját szerkesztés.

A két véglet közötti átmenet egy lehetséges megvalósítási modelljét kínálhatja a PBoC Digitális Pénzügyi Intézete által alkalmazott, ún. kontrollálható anonimitást (controllable anonimity) biztosító koncepciója,44 ami meghatározott, fokozatosan szigorodó átvilágítási kritériumokat rendel az egyre jelentősebb összegű tranzakciókhoz, egyfajta lépcsőzetességet biztosítva a tranzakciók

43 Az EKB témában indított lakossági felmérése is többek között ezekről a preferenciákról kíván többet megtudni. (https://www.ecb.europa.eu/euro/shared/files/Questionnaire_on_a_digital_euro.pdf) 44 https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-11-13/pboc-wants-controllable-anonymity-in-china-s-digital-currency

gördülékenysége és a növekvő pénzmosási kockázatok miatt emelkedő adminisztratív, adatkezelési terhek között. Ennek keretében egy három fokozatú skálán mind a számlaegyenleg, mind az egyedileg végezhető tranzakciónagyság korlátozott és egyre növekvő, azzal arányosan, hogy a tulajdonos más bankszámla meglétével, a személyi azonosító dokumentumának másolatával, vagy esetleg más bankszámláról indított tranzakcióval azonosítja magát. A rendszer különbséget tesz a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák és a kereskedelmi banki számlák között is, ahol természetesen ez utóbbi rendelkezhet csak teljes funkcionalitással és a legmagasabb összeghatárral. Így a mindennapi, megélhetéshez szükséges tranzakciók egyszerűsíthetők, és a szolgáltatók széles körére kiterjeszthetők, míg a ritkább és komplexebb ügyletek szigorúbb azonosítási követelményekhez kötöttek.

6. Az alkalmazott technológiához kapcsolódó tervezési megfontolások

A DJBP bevezetésének alapvetően két, markánsan elkülönülő ága a pénzügyi intézmények közötti, vagy wholesale és a széles körű, lakossági vagy vállalati elérésű DJBP. Tekintettel arra, hogy a felhasználók száma és jelentős diverzitása miatt technológiai kihívásokat alapvetően az utóbbi típus előkészítése és bevezetése hordozza magában, a fejezet alapvetően az itt felmerülő kérdésekre és fő paraméterekre koncentrál. Mindamellett azon esetekben, ahol releváns, külön jelezve kitér a professzionális pénzügyi szereplők közötti DJBP technológiai kérdéseire is.

6.1. A lehetséges ökoszisztéma potenciális alkotóelemeinek bemutatása

Egy széles körben alkalmazott lakossági DJBP esetében a rendszer kialakításához és működtetéséhez számos partner együttműködésére és folyamatos szolgáltatásra van szükség. A legszűkebb ökoszisztéma tagjai funkcionalitás szerint.45 • jegybank: a rendszer koncepcionális kialakítója, a döntések és a felelősség gazdája, • operátor(ok): a fizikai háttérrendszer és esetleges kiszolgáló egységek, funkciók üzemeltetője, a technikai szintű működtetésért felelős szereplő, • fizetési szolgáltatók: modelltől függően a felhasználói regisztráció és interakció felelősei, az egyedi szintű KYC- és AML-eljárások folyamatos üzemeltetői, a fő kapcsolattartók a felhasználók felé, a potenciális új innovációk forrásai és alkalmazói. Ezek a piaci innováció lehetőségének és a piaci diverzitásnak a fenntartása érdekében lehetnek kereskedelmi bankok, pénzforgalmi szolgáltatók vagy akár technológiai cégek is, • bankok: a fizetési szolgáltatóknál ismertetett funkciókon felül biztosítják a DJBP és a kereskedelmi bankok által kibocsátott pénz közötti átválthatóságot, esetlegesen a külföldi DJBP-k tekintetében is.

Tágabb értelemben ugyanakkor a támogató ökoszisztémába beleérthetjük a fizikai infrastruktúrához tartozó, a kereskedői és a felhasználói oldalon szükséges fizikai eszközök beszállítóit, a szolgáltatás- és applikáció-fejlesztőket, vagy akár az adatelemzésben és kommunikációban részt vevő külső beszállítókat is.

45 Természetesen ezek a funkciók egy vagy több entitásnál halmozódhatnak is.

6.2. Milyen tervezési megfontolások lehetnek a DJBP bevezetése kapcsán alkalmazott technológia vonatkozásában?

A korábbiakban bemutatottak szerint egy közpolitikai célok által motivált DJBP-konstrukció tervezése kapcsán az egyes döntési pontok kihatnak számos egyéb tervezési dimenzióra is. Így az igénybe vett technológia megválasztásánál ezek alapvetően már adottságnak tekinthetők. Emellett nyilvánvalóan korlátozzák a választást az éppen elérhető technológiák, illetve az, ha ezek megbízható és nagy volumenű alkalmazásához még hiányzik a megbízható tesztelési tapasztalat.

6.2.1. Az alkalmazott technológiával szembeni elvárások Egy széles körű, lakossági bázisú DJBP-rendszer technológiai kihívásai mindenképpen újszerűek a korábbi rendszerekhez képest, mert egyrészt egy nagyon széles körű felhasználói kört kell lefedni alapvetően valós időben, folyamatosan, hiba nélkül, másrészt pedig ezt a rendszert a döntés megszületéséhez képest viszonylag rövid időn belül kell üzembe állítani, a korábbi, evolutív folyamatok adta korrekciós lehetőségek nélkül. Ezért a tervezés és megvalósítás során különösen nagy hangsúly esik a visszacsatolásokra és a tesztelésre.

A tervezés során figyelembe veendő elvi kritériumok a következők (BIS 2020): • kényelmes, könnyen használható: a rendszernek a már elérhető felhasználói élményt kell biztosítania mind a fizikai és online vásárlási helyzetekben, mind a személyek közötti utalások esetében. Az egy mozdulattal történő fizetés megvalósítása – mobil-lefedettségtől és készülék-ellátottságtól függően – történhet mobiltelefonról, viselhető mobileszközről vagy hordozható digitális eszközről, például digitális jelek tárolására alkalmas kártyáról. Ezen eszközök egy részének működnie kell offline üzemmódban is. Elvárt, hogy az idősek vagy fogyatékkal élők is képesek legyenek a fizetési műveletek végrehajtására.

• ellenálló és biztonságos: a rendszernek teljes körű védelmet kell biztosítania az illetéktelen behatolásokkal, támadásokkal, adathalászattal szemben mind az elszámolási rendszer mind a felhasználók oldalán. A tranzakciók, illetve a felhasználói egyenlegek valós idejű nyilvántartásához biztosítani kell a fejlett és folyamatosan fejlesztett kriptográfiai eljárásokat. A nyilvántartó rendszernek magas fokú ellenálló képességgel kell rendelkeznie, aminek biztosítására szükség lehet központi elszámolás esetén redundáns rendszerek fenntartására, megosztott főkönyvi megoldások esetén pedig az egyes csomópontok szintjén a megerősített védelemre. • gyors és skálázható: a rendszernek nagyon nagy számú felhasználó egyidejű tranzakciójának végrehajtási képességével kell rendelkezni racionális költségek mellett, vagyis nagy áteresztő-képességűnek (throughput) kell lennie. Az alkalmazott technológiának mindemellett biztosítani kell, hogy az induláskori tranzakciószám gyors felfutása esetén sem ütközik majd egyhamar kapacitáskorlátba, hiszen az innovatív megoldások térnyerésével a rendszer igénybevétele jelentősen nőhet, például akár a médiafogyasztáshoz kapcsolódó, kis összegű fizetési konstrukciók előretörésével. • átjárható: a rendszernek értelemszerűen a működtetésben és ügyfélkapcsolat-tartásban részt vevő összes szereplő között működőképesnek kell lennie online és offline környezetben is, de emellett biztosítania kell a meglevő fizetési infrastruktúrával való kapcsolatot, legyen az a kereskedelmi banki pénzre, akár a készpénzre való átválthatóság. Ezen felül lehetőséget kell adnia a platformalapú üzleti modellekhez való kapcsolódásra és az új, DJBP-alapú fejlesztésekre is. Fontos, hogy a szolgáltatóváltás lehetősége is meglegyen a felhasználóknál, hiszen az ügyfélközpontúság és a folyamatos innováció csak így biztosítható. • rugalmas és fejleszthető: a rendszernek nemcsak a jelen, hanem a jövő pénzfunkcióinak is megfelelően kell működnie, miközben adekvát választ kell adnia a sokszor egymásnak is ellentmondó

követelményekre. Már a kialakítástól rugalmasnak és reflektívnek kell lennie és maradnia.

6.2.2. Útfüggőség és innovációs lehetőségek Az alkalmazott technológiára vonatkozó döntés kapcsán fontos annak biztosítása, hogy a meglevő fizetési infrastruktúra az új rendszer üzembe állásáig is folyamatosan és zavartalanul működhessen, illetve, hogy a végleges rendszer vagy rendszerek üzemeltetési költsége és környezeti terhelése elfogadható szinten maradjon.

8. ábra: A DJBP infrastruktúra kialakításának lehetséges irányai

Növekvő komplexitás Új rendszer innovatív megközelítésben

(pl.: DLT alapokon)

Új rendszer hagyományos alapokon

Jelenlegi bővítése

Növekvő fejlesztési igény

Forrás: saját szerkesztés.

A megvalósítás időigénye és komplexitása alapján a legkisebb ráfordítással járó választás a meglevő rendszerek bővítése olyan mértékben, hogy az az egyedi lakossági számlák kezelésére is alkalmassá váljon (8. ábra). Ebben az esetben a kapacitásigényeket részben csökkentheti, ha az elszámolási és számlavezetési funkciók egy része kiszervezésre kerül engedélyezett fizetési szolgáltatók vagy kereskedelmi bankok felé.

Egy bizonyos felhasználói számon túl azonban, a fejlesztés időigénye és a működési folytonosság biztosítása érdekében felmerülhet, hogy egy új, hagyományos infrastrukturális alapokra épülő rendszer kerüljön kialakításra. Ez tágabb teret nyit az új kapcsolódási pontok kialakítására új szolgáltatók vagy egy széles, esetleg nemzetközi felhasználói bázis irányába, miközben a technológia megbízhatósága nem kérdőjeleződik meg. Amennyiben azonban a DJBP-projekt életre hívását az a motiváció vezérelte, hogy az új platform tegye lehetővé innovatív szolgáltatások, okosszerződések, programozható funkciók kialakítását és elterjesztését, akkor a hagyományos technológia meghaladására lehet szükség. A megosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technology, DLT) lehetőséget kínál arra, hogy a fizetési tranzakciók elszámolásához, illetve teljesüléséhez a piaci szolgáltatók további, automatikusan, valós időben teljesülő tranzakciókat, regisztrációkat vagy egyéb műveleteket kapcsoljanak, melyek teljesüléséről a főkönyvi rendszer vezetésében részt vevő összes fél megbizonyosodhat és többségi alapon validálhatja azt. Amennyiben a főkönyv vezetésében csak kevés számú, kitüntetett csomóponti elszámoló vesz részt, úgy a megosztott főkönyvi technológiával szemben általában megjelenő, az elszámolások időigényére vonatkozó negatív tapasztalatok sem irányadóak, hiszen a rendszer áteresztő-képessége a jelenlegi rendszerekét több nagyságrenddel is meghaladhatja.46

46 Például Nanopay nanorail főkönyvi rendszere 50 000 darab másodpercenkénti tranzakciót (TPS) is teljesíthet. (www. nanopay.net)

9. ábra: A DJBP-alaprendszer tervezésének hosszú távú lehetséges célrendszere

I. Az új rendszer a meglévő rendszer(eket) helyettesíti

Sikeres pilot időszak után a régi rendszer kivezetésre kerül

II. Az új rendszer kiegészíti a meglévő infrastruktúrát Párhuzamosan futnak a régi és az új rendszerek, eltérő funkcionalitással és fókusszal

III. Back-up rendszer a hagyományos infrastruktúra mellett

Forrás: saját szerkesztés.

Ha új rendszer kerül beállításra a DJBP alaprendszerének kialakításakor, további szempontként merülhet fel a jelenlegi és az új rendszer egymáshoz képesti hosszú távú viszonyának alakulása (9. ábra). Az új rendszerrel kapcsolatos kívánalomként felmerülhet a meglevő rendszer kiegészítésének igénye, ami tehát úgy biztosítja új funkcionalitás létrejöttét, hogy közben a meglevő rendszer megbízhatóan futhat. További szempontként merülhet fel, hogy az új rendszer legyen alkalmas arra, hogy krízishelyzetben (pl. kibertámadás, természeti katasztrófa, hosszabb ideig fennálló áramszünet) átvehesse a meglévő rendszer funkcionalitását és biztosíthassa a digitális fizetési infrastruktúra zökkenőmentes működését.

6.2.3. A centralizált és a decentralizált alaprendszer választása kapcsán figyelembe veendő szempontok A digitális jegybankpénzek egyik korai előfutáraként tekinthető a Bitcoin 2008-as megjelenése, amely úgy kívánt egy új, digitális fizetőeszközt meghonosítani, hogy ahhoz semmilyen központi elszámolórendszer vagy nyilvántartás se tartozzon, a tranzakciók létrejöttét a hitelesített résztvevők vagy csomópontok többségének jóváhagyása véglegesíti és egyértelműsíti. Ennek viszont az az ára, hogy egy-egy tranzakció végleges lezárása idő- és energiaigényes folyamat, így a készpénzes tranzakciók ügyfélélményének digitális megvalósításához ez a technológia nem igazán

alkalmazható. Bár a Bitcoin részben ezen tulajdonságai, részben az, hogy nem áll mögötte semmilyen állam vagy gazdaság, amely a fizetőeszköz értékállóságát biztosíthatná, alapvetően kizárja ezt a publikus blokkláncon alapuló megoldást a DJBP kialakításakor számba veendő megoldások közül, maga a megosztott főkönyvi technológia önmagában nem vetendő el. Az elszámolás többszereplőssé tételekor ugyanis nem feltétlenül szükséges nagyszámú, nehezen azonosítható szereplő közös ítéletére hagyatkozni, megalkothatók olyan, megosztott főkönyvi megoldással működő, ún. privát blokkláncok is, ahol az írási és a validálási jogok elválaszthatók, illetve ahol ezen jogokat eleve csak kevés számú, ellenőrzött szereplő között osztják meg. (10. ábra.)

10. ábra: A privát és a publikus blokkláncok közötti fő különbségek

Publikus Privát

• Sok, ismeretlen szereplő • Olvasási és szerkesztési jogok • Proof of Work konszenzus

Forrás: saját szerkesztés.

• Ismert szereplők egy szervezetből • Centralizált írási jogok • Publikus vagy korlátozott olvasási jog • Konszenzus több algoritmus alapján

A privát blokkláncok speciális megvalósítási módja lehet az ún. központosított főkönyvi technológia (Centralized Ledger Technology – CLT), ahol egy központi szereplő felelős a rendszer működtetéséért és az adatok tárolásáért, miközben a blokklánc többi, limitált számú tagjánál is rögzítésre kerülnek az adatok, illetve megtörténik a tranzakciók validálása. Így egyrészt megőrizhető a megosztott főkönyvi jellegből adódóan az egyidejű, többszörös validáció és a nagyobb helyreállítási képesség, miközben a tranzakciófeldolgozás sebessége és végrehajtása valós idejű maradhat különösebb kompromisszumok nélkül. A CLT-technológia nagy előnye továbbá, hogy képes biztosítani a rendszer korlátozott idejű offline működését is, hiszen a megosztott adatpontok által rögzített tranzakciók külső beavatkozástól kriptográfiai eszközökkel védve, az online kapcsolat helyreállítását követően a központi főkönyvben is rögzítésre kerülnek. A többszereplős, egyidejű validálás lehetősége, illetve a fizetési tranzakciók összekapcsolásának lehetősége egyéb, okosszerződésben rögzített teljesítési kötelezettségekkel különösen vonzóvá teszi a privát láncon megvalósuló megosztott főkönyvi technológiát a pénzügyi intézmények közötti, ún. wholseale DJBP-megoldások megvalósításakor. Számos jegybank (pl. SNB, BdF, Bank of Canada) előrehaladott kísérleteket folytat ilyen megoldások megalkotása, illetve piacra vitele kapcsán. A pénz- és tőkepiaci tranzakciók teljesítésének egyszerűsítése és felgyorsítása mellett a megoldás nagyban támogathatja a határon átnyúló wholesale fizetési tranzakciók lebonyolítását és a teljesítés valós időben történő létrejöttét. Ennek a gyakorlatba ültetésére szintén számos, nemzetközi kooperációban megvalósuló jegybanki együttműködés jött létre (pl. Project Stella, Project Inthanon-Lionrock).

1. táblázat: A centralizált és a részben decentralizált rendszerek technológiai sajátosságai

Alaprendszerfelépítés

Hozzáférés

Sebesség

„Settlement finality”

Biztonság, ellenállóképesség

Jelenlegi infrastruktúra bővítése A jelenlegi rendszer kiegészítése, komplex Zárt, engedélyhez kötött

Magas (tranzakció) Alacsony (értéklánc) Jól körülhatárolt, jogilag pontosan értelmezhető Egy támadási felület, de a központi szereplő sérülékenysége kritikus

Új rendszer hagyományos alapokon

Közepesen komplex

CLT, privát blokklánc

Alacsonyabb komplexitás

Zárt, engedélyhez kötött

Magas (tranzakció) Alacsony (értéklánc) Jól körülhatárolt, jogilag pontosan értelmezhető Egy támadási felület, de a központi szereplő sérülékenysége kritikus Zárt, engedélyhez kötött, de bizonyos részek megnyithatók Magas (tranzakció) Közepes (értéklánc) Pontos működési modelltől függ, jól körülhatárolható Ökoszisztéma szinten ellenállóbb

Kiemelt kockázati tényező

Kockázat lehet a régebbi alaprendszer

Hosszú távú fenntarthatóság kérdéses Technológia kockázatai részben ismeretlenek

Forrás: saját szerkesztés.

A széles körű lakossági DJBP bevezetésére irányuló projektek kapcsán tehát érdemes számba venni a háttérrendszer kiválasztásakor a privát blokkláncon alapuló megoldásokat is, hiszen az ezen választást befolyásoló megfontolások kapcsán főként az alacsonyabb komplexitás és az ebből eredő alacsonyabb működési kockázat és sérülékenység nagy előnyt jelenthetnek a központosított megoldásokkal szemben. (1. táblázat) Mindemellett a technológia újszerűsége, illetve az alapvető fizetési forgalomban való eddigi tapasztalatok szűkössége a legtöbb döntéshozót óvatossá teszi, nyilvánosan még egy jelentősebb jegybank sem köteleződött el mellette.

A DJBP bevezetése tehát önmagában nem igényel új technológiát, az a jelenlegi infrastruktúra kiterjesztésével vagy új alapokra helyezésével is megvalósítható. A nemzetközi szakirodalom alapján az új technológiákban rejlő lehetőségek azonban a legtöbb projekt esetében feltárásra kerülnek annak érdekében, hogy a rendszer korlátairól vagy a rendszer felépítésében rejlő továbblépési lehetőségekről tudatos döntés születhessen.

Felhasznált irodalom

Adrian, T.-T. Mancini Griffoli (2019): The rise of digital money, IMF FinTech Notes, no 19/001, July. Auer, R.-R. Böhme (2020): The technology of retail central bank digital currency, BIS Quarterly Review, March, pp 85–100. Auer, R.-G. Cornelli-J. Frost (2020): Rise of the central bank digital currencies: drivers, approaches and technologies”, BIS Working Papers, no 880, August. Auer, R. P. Haene-H. Holden (2020): Multi CBDC arrangements and the future of cross-border payments, BIS papers, forth coming. Bank of Canada (2020): Contingency planning for a central bank digital currency, February. Bank of Canada and MonetaryAuthority of Singapore (2019): Enabling cross-border high value transfer using distributed ledger technologies, May. Bank of England (2020): Central bank digital currency: opportunities, challenges and design, March. Bank of Thailand-Hong Kong MonetaryAuthority (2020): Inthanon-LionRock: leveraging distributed ledger technology to increase efficiency in cross-border payments, January. Bech, M.-R. Garratt (2017): Central bank cryptocurrencies, BIS Quarterly Review, September, pp 55– 70. Bindseil, U. (2020): Tiered CBDC and the financial system, ECB Working Paper Series, no 2351, January. BIS (2020): Central bank digitalcurrencies: foundational principles and core features, Report no 1, October Boar, C.-H. Holden-A. Wadsworth (2020): Impending arrival – a sequel to the survey on central bank digital currency, BIS Papers, no 107, January. Bossone, B. (2001): Should banks be narrowed?, IMF Working Papers, WP/01/159, October.

Brunnermeier, M.-H. James-J-P. Landau (2019): The digitalization of money, NBER Working Papers, no 26300, September. Committee on Payments and Market Infrastructures (2018): Cross-border retail payments, February. Committee on Payments and Market Infrastructures (2020): Enhancing cross-border payments: building blocks of a global roadmap, July. Committee on Payments and Market Infrastructures and MarketsCommittee (2018): Central bank digital currencies, March. Committee on Payments and Market Infrastructures and World Bank Group (2020): Payment aspects of financial inclusion in the fintech era, April. Committee on Payment and Settlement Systems (2003): The role of central bank money in payment systems, August. European Central Bank (2020): Report on digital euro, October. European Central Bank and Bank of Japan (2019): Synchronised cross-border payments, June. European Central Bank and Bank of Japan (2020): Balancing confidentiality and auditability in a distributed ledger environment, February. Ferrari, M.-A. Mehl-L. Stracca (2020): Central bank digitalcurrency in theopeneconomy, forthcoming. G7 Working Group on Stablecoins (2019): Investigatingtheimpact of globalstablecoins, October. Kahn, C.-F. Rivadeneyra-R Wong (2018): “Should the central bank issue e-money?”, Bank of Canada Staff Working Paper, 2018-58, December. Sveriges Riksbank (2018): The Riksbank’s e-krona project, report 2, October. World Bank (2020): Digital Financial Services, April.