Köszönetnyilvánítás

Az utóbbi évtizedben jelentősen felgyorsult a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja, a nem banki szereplők pénzügyi szolgáltatások piacára való belépése és ezek nyomán a központi bankok digitális jegybankpénzről való gondolkodása. A jövő kapcsán egyetértés mutatkozik abban, hogy a technológia fejlődése új lehetőségeket nyit a jegybankok számára, azonban a konkrét megvalósítást részletes elemzéseknek és a kockázatok alapos mérlegelésének kell megelőznie. Ehhez nyújt támpontot az MNB tanulmánykötete, mely összegzi a digitális jegybankpénzhez kapcsolódó elméleti megfontolásokat, a legfontosabb gyakorlati kérdéseket és az eddig összegyűlt nemzetközi tapasztalatokat. A kötetben szereplő tanulmányok nagymértékben támaszkodnak a Magyar Nemzeti Bank elemzéseire, műhelymunkáira és különböző szakmai fórumainak diszkusszióira. A szerkesztők köszönettel tartoznak Matolcsy György Elnök úrnak, Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás Alelnök uraknak ösztönző támogatásukért, valamint a Monetáris Tanács valamennyi tagjának a témában korábban elkészült elemzésekhez adott szakmai észrevételekért.

Kiemelt köszönet illeti a kötetben található tanulmányok szerzőit, közreműködőit név szerint: Ádor István, Boldizsár Anna, Boros Eszter, Csonka András Szabolcs, Danóczy Bálint, Eigen Péter, Fáykiss Péter, Felcser Dániel, Fülöp Zénó, Horváth Balázs István, Horváth Gábor, Horváth Marcell, Huszár Zoltán, Kajdi László, Komlóssy Laura, Kovács Blanka, Kuti Zsolt, Láda-Hartyáni Zsolt, Marincsák Kálmán Árpád, Sajtos Péter, Sándor Soma, Sisak Balázs, Szakács János, Szalai Zoltán, Szécsiné Kardos Szilvia, Szombati Anikó, Szomorjai Péter, Taczmann Róbert, Tóth Daniella, Török Gergő, Varga Balázs, Varga Lóránt, és Zsigó Márton. Köszönet illeti a kötet grafikai munkáiért Körtvélyesi László Csabát és Hódi Gergőt.

A szerzők köszönettel tartoznak Bencsik Péternek, Csonka Istvánnak és Szűcs Péternek és minden közreműködő kollégának azért a lelkiismeretes munkáért, amely elengedhetetlen volt e kiadvány megjelenéséhez.

Nagy forradalmak nélkül nem lennénk azok, akik ma vagyunk. A találmányok, társadalmi innovációk, szellemi áttörések mind-mind rendkívül fontosak az emberiség történelmében. Aligha kétséges, hogy a pénz is a legjelentősebb társadalmi innovációk egyike. A pénz mindig jelen volt az ember életében, amióta közösségben él. Ha erőforrásokat cseréltek, akkor a feleknek közös értéket kellett találniuk. Ezt kifejezhette kagyló, kő, dohány, fém, papír vagy akár a mai digitális pénz is.

Évtizedünk a pénzügyi innovációk forradalmi felgyorsulását hozhatja. Az erőforrások utáni hajsza, már a technológiai innovációkra összpontosít. A digitális hullám megváltoztatja világunk működését, melybe a fenntarthatóság és a zöld transzformáció mellett a pénzről való gondolkodás gyökeres megváltozása is beletartozik.

A pénzügyi szolgáltatások piacára belépő „digitális versenytársak” – globális technológiai vállalatok (BigTech cégek) – az általuk kínált digitális fizetőeszközökkel a nemzeti valuták „digitális versenytársait” hozhatják létre, melyek alapjaiban változtathatják meg a ma ismert pénzrendszert. Erre a kihívásra a jegybankoknak is válaszolniuk kell.