1918 1975
Magyar
karl schwanzer
rendezni tervezni alakítani formálni építeni
Töredékek
Ha az ember elhatározta, hogy építész lesz, elég bátor kell legyen ahhoz, hogy a látomásait megvalósítsa. Készen kell álljon arra, hogy intuiciókat érleljen magában. Ha az emberben van elég tetterő ahhoz, hogy azokat formába öntse, van elég kitartása, hogy keressen, hogy találjon és meggyőződjön, és végül eléggé erős ahhoz, hogy a meg nem születettet világra segítse, akkor az ember alkotóképes. Szabatosság, pontosság, kitartás és szerénység, ezek a legjobb társak ebben a vállalkozásban. Isten drága ajándékával – a szemeinkkel – felszerelve éljük meg a bennünket körülvevő világ természetét; ugyanezen szemeknek segítségével alkotjuk meg az életszükségleteinknek megfelelő mesterséges környezetet. A varázslat, melyet ennek a feszültségnek az élménye rejt, az maga az alkotó munka alapja. A belső kényszer, mely sürgeti azon problémák megoldását, melyek az élet berendezéséhez szükségesek, a munka szükségességével párosul. Alkotni nem kínos kényszerbôl, hanem örömmel, a belső feszültségek feloldásaként kell.
Az a “munka”, melyet egy probléma megoldása, vagy a tervezés során végzek, számomra nem munka, hanem olyan foglalatosság, amely örömöt okoz. Boldogtalan vagyok, ha nem dolgozom eleget. A munka a depresszió elkerülésének eszköze. A mukára való összpontosítás hatalmas megelégedettséget okoz és ezáltal gazdagítja az életet. Ha az embert egy gondolat betölti, a fáradság, melyet annak megvalósítása okoz, isteni ajándék.
Örömmel dolgozni értelmet ad az életnek. Csupán pénzért dolgozni lélektelen és nem kielégítő. A munka sikerrel kell társuljon. De mi lehet a siker záloga? Az elégedettség, melyet akkor érzünk, ha valami olyat alkottunk, amely korábban nem létezett. A keletkezés örömét az alkotás lelki kényszere kíséri. Ehhez a beteljesületlen elképzelések fölött érzett csalódás és levertség ugyanúgy hozzátartozik, mint
a megvalósulás nyújtotta elégtétel. Egy valódi alkotó tett örömforrása az a boldogság, mely az alkotás folyamata során az énünk mélyén keletkezik. A vágy, amelyet ez iránt a megelégedettség és öröm iránt érzünk, sem nem teljesítménykényszer, sem nem profitéhség.
Már egész korán magamba véstem, hogy a minôség elôbbre való, mint a pénzkereset, és ezt a mai napig így is tartom. A legjobb megoldásra, a tökéletességre való törekvés az emberi lény sajátja, noha a tökéletlenséget, mint eredendő bűnt, magunkban hordjuk, és ez a perfekcióra való összes törekvésünbe hibákat csempész. De az ismeretlenbe való behatolásra tett minden kísérlet éppúgy igényli a tökéletlenséghez való bátorságot, mint a jobb akarását. A “befejezettség” arrogancia, lezártságot feltételez, de vajon létezik-e olyan emberi dolog, amelyen nem lehetne még javítani? Mindezzel az emberi teremtmény alázatát kívánom hangsúlyozni, melyet az alkotás során éreznie kell. A beteljesülés, a kitűzött (és sokszor egyre távolabb kerülő) cél elérése erőt, gyakran fizikai áldozatot is igényel.
Az építész munkájának célja a megvalósítás kell legyen. A gondolatok nem hoznak tartós kielégülést. A vázlatok és a megvalósítás között erős személyes elkötelezettség szükséges, hogy amit kitaláltunk, életre keljen. A személyiség részvétele nélküli tervezés nem kötelez semmire. Láthatók a hasonló vállalkozások következményei. Ezek a középszerű gondolkodás vagy a tartalmatlan nyereségvágy szomorú kompromisszumai. Az agyban az akarat halmozódása útján végül is megmagyarázhatatlan elrendelés szerint keletkezik a mű. Itt az ember része a világmindenség rendjének. Csak kevés ember hivatott csúcsteljesítményekre. A kiválasztás a sors hatalmában van. Talán az is része életünk terheinek, hogy teljesítményét és céljait illetően nem
minden ember egyforma és hogy nem mindenkit sújt elégedetlenség és nyugtalanság. Mindannyiunknak van szemünk, amellyel látunk, és amely olyan érzületeket gerjeszt, melyek segítségével megkísérelhetjük felfogni az alakzatokat és megragadni azok információtartalmát. Ha egy szép épület már régen alkalmatlanná vált eredeti rendeltetésére, azért még mindig ott áll és gyönyörködtet bennünket.
Az építész terveiben megkísérli a rend szellemét és az összefüggések értelmét megvalósítani. A forma kidolgozása nem csupán szellemi alkotás. Az építész képes kell legyen alapvetô módon gondolkodni és formálni. Minden anyag a rendelkezésére áll. Alkalmazásukról szabadon dönthet. Az építészet plasztikus, formája van, sőt maga a forma, és mi ezekkel a formákkal, éppúgy, mint a színekkel, az illatokkal, a hangokkal, a sugárzással és a rokonszenv titokzatos érzésével fejezzük ki magunkat. A különösség kevésbé szükséges, mint az egyetemesség. Gyakran kérdezik: ”Mi az ön szakterülete?” Az én ”szakterületem” a sokfelé irányultság, mely a távolba vezet. A szakosodás ellenben egyoldalú gondolkodás, mely korlátozott áttekintést biztosít. Minél szélesebb látókörű egy építész, minél többet figyel meg, fogad be, tükröz vissza, annál több kreativitást fejleszthet ki magában. Az építész felelőssége a társadalommal szemben, hogy hasznosat alkosson, hacsak nem akarja a társadalmon kívül helyezni magát. Az ”élet” csodájának az élet fenntartására irányuló tevékenységekkel való egyesítése kikényszeríti az élet alakításának tudatos elveit. … arra kényszerít bennünket, hogy az életünket tudatos elvek szerint alakítsuk. Építési projektek valódi szükségletek nélkül nem valósulnak meg. Terveik a szellemi hulladékba kerülnek. Az építés és a lakás fölött érzett öröm, vagy kedv szellemi mozgató ereje, alapelve a megvalósítás óhaja kell legyen. Ezért az építésznek a valóság talaján kell
mozognia, ha építeni akar. Csak a ”megépült” lehet az alkotás valódi és eleven eredménye. Huszonöt évnyi élet, melyet a legszebb munkával töltöttem, amit csak kívánhattam magamnak, gyorsan elrepült. Kísérte megértés de értetlenség is, a küzdőtársak megörvendeztettek, a sikerek boldoggá tettek. Az olykor megszállottsággá fajuló lelkesedés és szenvedély nem mindig okoz sok örömet. Így aztán az ember gyakran egyedül marad egy problémával. Úgy találom azonban, hogy az elszigeteltség belső erőt ad, időt takarít meg és elősegíti az igazság kikristályosodását. A saját magunk mélységeibe leszállni, a saját igazságunknak a végére járni csak saját magunk tudunk. A zavarodottság, amely sokszor követi az építészek közötti vitákat, olykor káros, noha tagadhatatlan, hogy értékes szellemi találkozások gyümölcsöző fejlődési irányokat mutathatnak meg. A formával és az alakzatokkal való foglalkozás számomra mindig különleges jelentőséggel bírt. Ezért volt a kiállításépítés az én első és meghatározó iskolám, mert itt a formálással, de az érzékeléssel is, mint fontos vizuális eseménnyel kísérletezni tudtam. Ezek a kísérletek ismereteket nyújtottak számomra a testek és a terek arányainak viselkedéséről és a részletek hatékonyságáról. A kemény stressz ezen időszaka volt az alkotási folyamat megtapasztalásának kezdete. Megtanultam felmérni az újjal járó kockázat kihatásait, és a kísértés, hogy új utakra lépjek, további lökést adott a fejlődés folytatásához.
A küzdôtársak minőség iránti érzéke, a saját gondolataink mások agyában való visszatükröződése nagyon fontos segítség a munkában, a kritika, az engedelmesség és a megbízhatóság a konstruktív alkotómunka nagyszerű táptalaja. Köszönettel tartozom az ösztönzésért mindazoknak, akikkel találkoztam és velem együtt dolgoztak. Munkatársaim nagy türelmet tanusítottak irántam, elviselték a temperamentumomat és a fáradhatatlanságomat. Az ő segítségük nélkül nem fejlődhettem volna.
Karl Schwanzer Az építészet szenvedélye (Architektur aus Leidenschaft) Bécs 1973
Kiállítás A nép szolgálata 1952
Kiállítás A nép szolgálata 1952
Osztrák pavilon Világkiállítás, Brüsszel 1958
Kiállítások a 20. század Múzeumában Művészet 1900-tól napjainkig Belga festészet 1900 óta Wilhelm Lehmbruck Rudolf Hoflehner Hans Hartung Fritz Wotruba Bálványok és démonok Roberto Sebastian Matta A francia film 1900-tól napjainkig Andreas Urteil Josef Mikl Franz Kline Adolf Loos A szobrászat mesterművei Pop stb. Wander Bertoni Herbert Boeckl Fritz Hundertwasser Victor Brauner Művészet a szabadságban Fotoművészeti világkiállítás Arshile Gorky Robert Müller Emil Nolde Franz Kafka Herbert Boeckl Rodintól napjainkig Wolfgang Hollegha E. W. Nay Gyula Derkovits Kinetika Frank Kupka Paul Klee Antonio Tapičs Fernand Léger Szobrok és tárgyak Párizs ´68 május Arnulf Rainer Roland Goeschl Oto Gutfreund Schönberg-Webern-Berg Charles Rennie Mackintosh Expresszionisták, Morton D. May gyűjteménye Marks on a Canvas Új figurális művészet USA Bruno Gironcoli Hausrucker & Co. Kelet-európai népművészet Comic Strips Az ember a világűrben
1962 1963
1964
1965
1966 1967
1968
1969
1970
A 20. század Múzeuma Bécs, 1962
Gyerekek festenek 1971 Adolf Loos fiataloknak Az informális kezdetei Erich Brauer Van Beethoven Environment Walter Pichler Ödön von Horvath Jacques Lipchitz 1972 Rudolf Hoflehner Ipari formatervezés Olaszországból Művészet és gyermek Forradalmi építészet Gemini Ernst Haas Neumarkt A fantasztikus realizmus bécsi iskolája 1973 Rudolf Richly
Tom Ungerer Ad Reinhardt Missing Link Die Straße Knoll International Kurt Switters Heiligenbrunn Művészet 1960 körül Emil Mayer Cornelius Kolig Manossier Shaker Franz Ringel Például Eisenstadt Richard Lindner Richard Hamilton Kreatív fényképezés Albert Paris Gütersloh
1974
1975
Szép dühös világ Gerhard Moswitzer Alternatívák a szociális lakásépítésben Saul Steinberg László Moholy-Nagy Rainer Wittenborn 3. fotoművészeti világkiállítás Levi´s Pop Jeans Galéria Művészet a nyelvbôl 1976 Walker Evans Claes Oldenburg Francesco Somaini George Grosz Christo Wuppertali művészek Eduard Angeli Hans Wewerka Andy Warhol 1977 Henri Michaux Elfriede Mejchar Martha Jungwirth “Agglegénygépek” Robert Motherwell Eduard Sauerzopf Max Meinecke Új tárgyilagosság és realizmus Max Beckmann Donald Judd Peter Skubic Bruno Gironcoli Retrospektiv: Neumarkt Adolf Wölfli Zbynek Sekal 1978 Amerikai fotoművészet Kurt Talos Szürrealizmus, Museum of Modern Art
1962-1978 105 kiállítás 1.130.035 látogató 61 színházi- és hangversenysorozat 53 filmsorozat 48 elôadás és vita 30 különféle rendezvény
Az Európatanács pavilonja Világkiállítás Brüsszel 1958
Osztrák pavilon Világkiállítás Montreal 1967
Austrovision térszínház
Ãœzletek
Gazdaságfejlesztési Intézet Bécs 1963
Philips igazgatási épület Bécs 1968
BMW igazgatási épület München 1973
Az épület tartószerkezetének elôállítása csúszózsaluzással. A magasház szerkezetét napi 3 m-es sebességgel 100 m magasra húzták fel.
BMW múzeum München 1973
Az építkezés 1971 júniusától 1972 szeptemberéig tartott. Feszített könnyűbeton héjszerkezet, vasbeton födémekkel és rámpákkal. Elôször a jellegzetes formának kell felhívnia a nyilvánosság figyelmét az épületre és ösztönöznie kell a kiállítás megtekintésére. Másodszor a héj zárt formája kelt érdeklôdést a tartalma iránt. A kiállítás kialakítását az alapötlet felhasználási keretein belül különbözô művészeknek kell elvégezniük.
Gazdaságfejlesztési Intézet St.Pölten 1972
Perlmooser Zementwerke AG Cementgyรกr Mannersdorf 1970
A mannersdorfi üzem a 82 m magas hôcserélôkkel ellátott hosszú csôkemencéken kívül egy 40.000 t kapacitású nyersanyagtároló csarnokot, nyersanyagszárító berendezéseket, szárított nyersanyagot tároló silókat, valamint a szárító-és nyersanyagôrlôberendezést is tartalmazza. Ez utóbbiban a nyersanyag maradék nedvességtartalmát is eltávolítják. A homogenizáló- és készterméksilók befogadó képessége mintegy 15.000 t. Az építés ideje: 1968 – 1970.
BMW parkolรณhรกz 1971
Parkolóház 1600 személygépkocsi részére a D’Humy-rendszer szerint. Tervezés és építés együtt 19 hónapot vettek igénybe A parkolóhelyek száma 1586 db Az elôregyártott elemek együttes száma 1852 db Beépített térfogat 101557 m3 Beépített alapterület 6387 m2
Egyetem Rijád, Szaúd-Arábia Telepítési terv 1974
A tervezési program fô adatai Új egyetemi campus 9 (16) km˛ feltáratlan, dombos homok- és kôsivatag Rijád központjától kb. 15 km távolságra Diákok 15.000-20.000 egyetemi hallgató Tartalékok 3500-4700 posztgraduális hallgató részére Személyzet kb. 1500-2000 fô oktató személyzet kb. 1800-2400 fô egyéb személyzet Lakosság A diákok, a személyzet, és a hozzátartozók 50 - 100 százaléka, valamint helyi lakosság kb. 20.000-40.000 lakó Az egész egyetem 9 kar (gyógyszerészet, tudomány, művészetek, kereskedelem, jog, mérnöki tudományok, mezôgazdaság, orvostudomány és 500-700 ágyas klinika) további karok (állatorvostudomány, szépművészetek) szervezés alatt Központi szolgáltatások, sport, kutatási és ipari tartalékterületek Bruttó szintterületek kb. 540.000 m˛ egyetemi karok kb. 95.000 m˛ központi szolgáltatások kb. 20.000 m˛ sportlétesítmények kb. 650.000 m˛ lakóterület (50 százalék) Az elôirányzott megvalósítási idô a telepítési terv szerint 7 év
Tervezési program
Visszatekintés a tervezési folyamatra
Az egyeztetések kezdete 1968
Szaúd-Arábia, ez az ôsi kulturális hagyományokkal rendelkezô ország, az utóbbi ötven évben lenyűgözô fejlôdésnek indult. A modern, civilizált állam megteremtésének keretein belül az oktatás területének különösen nagy figyelmet szenteltek.
Tervezési fázisok Alapkutatás Oktatási program Elôtervek (kísérleti megoldások) Telepítési terv A telepítési terv kidolgozásának idôtartama 8 hónap Végleges jóváhagyás: 1975 A telepítési terv tartalma Program Alapadatok Helyiségprogram Funkcionális program Fizikai terv Regionális fejlesztés Területfelhasználás Beépítési terv Lakóterületek Jellemzô övezetek Infrastruktúra, technikai berendezések Tervezési elôírások Megvalósítási tanulmány Megvalósítási koncepció Finanszírozási terv Fejlesztési irányelvek A telepítési terv terjedelme Végleges dokumentáció: kb. 250 A3 oldal 12 közbensô dokumentáció: kb. 600 oldal 180 dokumentum: kb 4500 oldal Számítógépes nyomatok: kb 5000 oldal Diák, filmek, modellek, stb.
1957-ben az elemi- és középfokú iskolarendszer a rijádi egyetem elsô karával egészült ki. Ez a művészeti kar volt, amelyet hamarosan újabbak követtek, mint például a mérnöki kollégium, amelyet az UNESCO együttműködésével hoztak létre. Ebben a kezdeti idôszakban az egyes karoknak iskolai jellegük volt, fejlôdésük egymástól viszonylag függetlenül zajlott; elhelyezésük részben meglévô, átalakított épületekben történt. Ez a tény olvasható le a jelenlegi egyetemi intézmények szétszórt elhelyezkedésébôl is. Az egyes karok alapításával egyidôben felmerült a hosszú távú célok és fejlesztési koncepciók kérdése is. Az egyetemi alapító okirat az egyetemet egy egységként határozta meg, amelyben az oktatási intézmények nem kettôzôdhetnek meg. Ebbôl következik az az óhaj, hogy ez a koncepció térben is jelenjen meg, egy integrált egyetemi campus formájában.
Ez vezetett ahhoz az elhatározáshoz, hogy az egyetemet egy újonnan kijelölt, tágas, korlátok nélküli egyetemi campusterületen kell elhelyezni, Rijádon kívül, a szaúdi királyok régi városának, Dariayahnak a közelében. A pusztán gazdasági és várostervezési meggondolásokon túl ennek az elhatározásnak a hajtóereje az az óhaj volt, hogy az oktatási koncepciót tiszta és független formába lehessen önteni. Ebben az idôben történt az egyetemi hatóságok és Schwanzer professzor közötti kapcsolatfelvétel, amely késôbb gyümölcsözô együttműködéssé fejlôdött. Kezdeti egyeztetések után Schwanzer professzort 1972-ben az alapkoncepció elkészítésében tervezési konzulensként való részvétellel bízták meg. Ez a tervfázis az alapkutatásokat, az oktatási terv elkészítését és a kísérleti megoldások kidolgozását tartalmazta. A feladat tartalma egyrészt az oktatási rendszer meghatározása és kitalálása, valamint az ebbôl következô helyiségprogram kialakítása, másrészt az adott területre vonatkozó geodéziai, geológiai, éghajlati, stb. szakvélemények elkészítése, valamint az ezekbôl következô területfelhasználási és az ebben a helyzetben rendkívül fontos infrastrukturális igényeknek és azok kielégítési lehetôségeinek a feltárása volt. Ezt a célkitűzést egészítette ki 1973-ban a telepítési terv elkészítésére vonatkozó megbízás. A telepítési terv feladata nem a kész építési megoldások megtervezése, hanem egy, a tervezési és kivitelezési folyamat valamennyi kérdését és problémáját érintô döntési mechanizmus kidolgozása volt. Ebbôl következôen a telepítési terv három fô részbôl állt: program, fizikai terv és megvalósítási tanulmány. A telepítési terv elkészítésében több szakágban jártas mérnöki irodák, nemzetközi tervezési- és építési szakemberek, valamint oktatási szakértôk vettek részt. A telepítési terv létrehozása azonban elsôsorban mégis az egyetemi hatóságok és a tervezési konzulens példamutató együttműködésének eredménye.
A telepítési tervet 1975. tavaszán az egyetem, mint az összes elkövetkezô tervezési munka hivatalos alapját, elfogadta. Az egyetem a tervezés további folyamatába Schwanzer professzornak, mint tervezési konzulensnek a bevonását irányozta elô. Az építészeti- és a mérnöki tervezéssel egy angol-amerikai cégkonzorciumot bíztak meg, amely lényegében a telepítési terv által meghatározott elveket követte. Az egyetem alapkövét Ô Királyi Felsége, Khaleb Ibn Abdul Aziz, Szaúd-Arábia királya ünnepélyes körülmények között 1976 márciusában tette le. Tíz alapvetô tervezési elv 1. Az arabság elve, az a törekvés, hogy az arab hagyományok jelenjenek meg korunk formanyelvében. 2. A nemzetköziség elve, korszerű tervezési módszerek, technológiák és szabványok alkalmazása. 3. A városépítési elv, az egyetem és a város integrálása, azaz az oktatási és nem oktatási funkciók mennyiségének meghatározása a campus területén. 4. A funkcionalitás elve, az egyes funkcionális egységek minôségileg és mennyiségileg meghatározott kompozíciója. 5. A környezeti elv, a helyi környezeti adottságok, mint az éghajlat, a talaj és a domborzat integrálása. 6. Az azonosság elve, az egyetem szellemét jelképezô kifejezô és jelképes megoldás létrehozása. 7. Az egész elve, a szerkezet egysége és a részletek sokfélesége. 8. A növekedés elve, bôvíthetôség, ugyanakkor minden fejlesztési ütem önmagában is egész kell legyen. 9. A gazdaságosság elve, nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás a legjobb, de mindig meg kell találni a legnagyobb hasznot a legkisebb költségek árán. 10. A kreativitás elve, az ésszerű megoldások meghatározó katalizátora a kreativitás. Helyiség- és funkcionális program Itt két dimenzió különböztethetô meg: a célok és a (célok eléréséhez szükséges)
eszközök megtervezése. Az egyetem tervezésének elsô lépése a program kialakítása. Ehhez elôször az oktatási programot (tantervek és tudományos tanszakok), mint alapot kell világosan meghatározni, valamint azokat a tervezési eszközöket, amelyeknek segítségével az egyes strukturáknak a megvalósításra való hatását gyorsan fel lehet ismerni. Ennek érdekében az oktatási tervet egy számítógépes modell segítségével alakították ki. A modell célja a tudományos és pedagógiai célok fizikai tervezési kategóriákra való lefordítása volt. A számítógépes modell Olyan modellt kellett találni, amely lehetôvé teszi a nemzetközi alapterületi normatívák helyi oktatási strukturára való alkalmazását. A tervezési konzulens által erre a célra kidolgozott számítógépes modell lehetôvé teszi egy meghatározott évfolyamra járó hallgató egyetemi helyiségigényének meghatározását és - ami különösen nagy jelentôségű – annak meghatározását, hogy hol (melyik részlegen) és milyen minôségben szükséges ez a helyiség. Az kiinduló oktatási adatok a következôk: a) A mindenkori évfolyamoknak megfelelô oktatási tevékenységek, a szervezeti egységekhez és a tudományos részlegekhez való egyértelmű hozzárendelésükkel együtt (az oktatás minôségi struktúrája). b) A hallgatók száma az egyes évfolyamokon (az oktatás mennyiségi struktúrája). c) Az egyes munkahelyekre vonatkozó nemzetközi alapterületi normatívák. Az egyes szervezeti egységek alapterületi igényét egyrészt közvetlenül a hallgatói létszám, másrészt közvetetten a szükséges oktatói létszám, vagy a mellékterületek (pl. laboratóriumok, mellékhelyiségek) százalékos aránya határozza meg. Az eljárás eredményei különféle, a tervezés számára célszerű formában közvetlenül ábrázolhatók, mint például: 1 Az alapterületi igények szervezeti egységek szerint (karok, intézetek, alintézetek). Az alapterületi igények használati kategóriánként és épületszerkezeti kategóriánként is kinyomtathatók.
Átszámítási kulcsok segítségével az egyes alapterületek nettó hasznos terület, bruttó szintterület és beépített terület formájában is megkaphatók. 2 Az alapterületek hallgatónként és évfolyamonként. Ábrázolható, hogy egy bizonyos évfolyam egy bizonyos hallgatója a különbözô szervezeti egységekben (alegységekben) milyen alapterületi igénnyel jelentkezik. Ezek az értékek mindenekelôtt az oktatási szervezet tervezésével való kölcsönhatás miatt jelentôsek. 3 A hallgatói utak. Itt különbözô részletességgel megkaphatók a hallgatók által az egyes szervezeti egységek között hetente megtett úthosszak. Ezeknek az adatoknak az egyes szervezeti egységek elrendezésében van jelentôségük. 4 Az elôadóterem-igény. Külön számítógépes nyomat készülhet az elôadótermek méretének, késôbb pedig az órarendnek (teremfoglaltsági grafikon) a tervezéséhez. 5 Variabilitási tanulmány. A vizsgálat tárgya az oktatási struktúra minôségi és mennyiségi változásainak az egyedi és a teljes alapterületi igényre gyakorolt hatása. Ez a vizsgálat döntô jelentôségű a hasznos alapterület adaptálhatósága és variabilitása megkövetelhetô és gazdaságos fokának meghatározása szempontjából (pl. tartalék területek), továbbá az épület és az építési rendszer szempontjából is. 6 Áttelepítési program. A számítógépes modell segítségével a gazdaságosság és az oktatás szervezetére gyakorolt hatásának szempontjából vizsgálható a meglévô épületekbôl az új campus területére való áttelepítés ütemezése. Ajánlott az oktatási terv folyamatos frissítése a számítógépes modell segítségével, egyrészt a különbözô oktatási célok tesztelése, másrészt a fizikai tervezésre gyakorolt hatások megállapítása érdekében. Ezzel egy folyamatos visszacsatolásra és frissítésre alkalmas szimulációs modell jött létre, amely az egyetem használatba vételének idejéig, de annak késôbbi működése során is alkalmazható.
Osztrák követség Brazília 1974
Bécs város óvodája Montreal 1967
Napköziotthon Bécsben 1973
NyugdĂjasotthon Augarten 1975
195 egyágyas lakóegység 39 kétágyas lakóegység 11 szobás ápolási egység, 300 fôs étkezô, vagy többcélú terem TV-szoba Kisterem, játékszoba, fodrász, könyvtár, postaszoba, bútorraktár, műhelyek, vizes helyiségek Gondozási helyiségek, igazgatás, titkárság, orvosi- és nôvérszobák Konyha, gazdasági, gépészeti és személyzeti helyiségek
PlĂŠbĂĄniatemplom Leopoldau 1972
Evangélikus közösségi központ Per-Albin-Hanson-Siedlung Bécs Befejezés 1977
Plébániatemplom Pötzleinsdorf 1964
Kapucinusok kriptája Bécs 1960
Vasalatok és bútorok formatervei Üzletek, Brüsszel, Wifi, Philips, BMW
Lakóház Bécs 1962
“Hagymaház” terve München 1970
Német pavilon terve Világkiállítás Osaka 1967
Vindobona 2000 kiállítás terve 1967
City Center terve Bécs 1968
Egy 20. szĂĄzadi galĂŠria terve 1972
Albertinaplatz terve 1973
IBM igazgatási épület terve Bécs Künstlerhaus 1966
Karl Schwanzer 1918. 5. 21. – 1975. 8. 20. Tanulmányok a Bécsi Műszaki Fôiskolán (Technische Hochschule Wien) 1940 diploma 1941 műszaki doktorátus
1947 óta önálló építész Bécsben 1947 – 1951 tanársegéd a Bécsi Iparművészeti Akadémián 1954 A Wiener Secession Josef-Hoffmann-díja 1958 Az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért Érdemrend ezüst fokozata Építészeti Nagydíj a Brüsszeli Világkiállításon A Lipót Rend Lovagja, Belgium 1959 Bécs város építészeti díja Rendes professzor a Bécsi Műszaki Fôiskolán Az 5. sz. Tervezési és Építésoktatási Intézet vezetôje 1963 a RIBA (Royal Institute of British Architects) tiszteletbeli levelezô tagja 1964-1965 Vendégprofesszor a Darmstadti Műszaki Fôiskolán 1965 Officier du Mérite Touristique, Franciaország 1965-1966 Az Építômérnöki és Építészeti Kar dékánja a Bécsi Műszaki Fôiskolán 1967 Vendégprofesszor a Budapesti Műszaki Fôiskolán Műteremalapítás Münchenben Az AIA (American Institute of Architects) tiszteletbeli tagja 1969 A BDA (Bund Deutscher Architekten) tiszteletbeli levelezô tagja Az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért Nagy Érdemrend 1972 Elôadások a Rijádi Egyetemen, SzaúdArábia 1973 Vendégelôadó a Darmstadti és Budapesti Műszaki Fôiskolákon BDA-díj Bajorország 1975 A Német Szövetségi Cementipari Egyesület építészeti díja beton kategóriában augusztus 20-án meghal Bécsben Nagy Osztrák Állami Képzôművészeti Díj (posztumusz)
Művek jegyzéke
Megvalósult épületek 1947-1950 Kiállítási épületek Bécs, Brüsszel, Chicago Üzletbelsôk Bútortervek Mozik Ipari épületek 1951-1955 Bécs város lakóházai Kiállítási épületek Párizs, Stockholm, Chicago, Toronto, Bécs Ipari kiállítás Bécs Mozik Üzletek Ipari épületek „A nép szolgálatában“ kiállítás Bécsi kávéház Hotel Chicago Vándorkiállítás Nyugat-Afrika Roto Show USCOA Családi házak „Energia“-kiállítás, Linz Kiállítási pavilonok „Energia“-kiállítás” Bécs Amerikai pavilon a Bécsi Vásáron 1956-1960 Lakóépületek Mozik Üzletek Benzinkutak Autószalonok Kiállítás Milánóban Amerikai pavilon a Bécsi Vásáron Osztrák pavilon a Brüsszeli Világkiállításon Az Európatanács és az OECE pavilonja a Brüsszeli Világkiállításon Családi házak Ipari épületek Autólift a Neuer Markton A Kapucínusok kriptájának bôvítése Bécsben
1960-1965 Grill-étterem Auersperg Gazdaságfejlesztési Intézet Bécs Ipari épületek Az Iparművészeti Akadémia bôvítése A 20. század Múzeuma Bécs Templom Pötzleinsdorf Az ÖAMTC (Osztrák Autóklub) műszaki állomása és irodaépülete Kiállítások Bécs városi lakóépületei A Gazdaságfejlesztési Intézet kollégiuma Bécs Peter Stoll laboratóriumépület Üzletek Philips igazgatási épület Bécs GIG irodaház Ipari épületek az Isovolta és a Stollack részére 1966-1970 Lakóépületek Üzletek Idôsek otthona a Wiener Kaufmannschaft részére Osztrák pavilon a Montreáli Világkiállításon Bécs város óvodája a Montreáli Világkiállításon Ipari épületek a GIG részére Kiállítási épületek Montreal, Toronto, Vancouver A Perlmooser Zementwerke AG logisztikai központja A Perlmooser Zementwerke AG gyárépületei Mannersdorf BMW parkolóház München Philips szervízállomás Bécs 1971-1974 Gazdaságfejlesztési Intézet St. Pölten A Gazdaságfejlesztési Intézet kollégiuma St. Pölten Ipari épületek Stollack, Eybl és Isovolta Sörgyári raktárak Schwechat Napköziotthon Bécs Kiállítási épületek Vancouver és Toronto BMW igazgatási épület München BMW múzeum München Osztrák követség Brazília Ipari épületek Gebrüder Teich AG Egyetem Rijád Plébániatemplom Leopoldau Kiállítási épületek
1975 A Creditanstalt Bankverein üzemeltetési központja A Bécsi Egyetem Állattani Intézete Plébániaközpont Per-Albin-Hanson-Siedlung Nyugdíjasotthon Dornbach Lakóépületek Kiállítási épületek Ipari épületek Nyugdíjasotthon Augarten Baleseti kórház Graz Nôvérszállás és igazgatási épület a baleseti kórház részére Graz Denzel AG autószervíz Graz Lakóépületek München Terve k és pályázatok Szabadidôközpont Ostende Szabadegyetem Berlin Opera Madrid A Bécsi Műszaki Fôiskola Elektrotechnikai Intézete Bank für Arbeit und Wirtschaft Sportcsarnok Bottrop Lorenz Böhler Kórház Bécs IBM igazgatási épület Bécs Egyetemi sportlétesítmények Innsbruck Vindobona 2000 jubileumi kiállítás City Center Bécs Atmosferium – az Osakai Világkiállítás német pavilonja Szállodalánc a Harz hegységben Egyetem Bielefeld Mobil Oil igazgatási épület Hamburg Megyei kórház Ingolstadt IVG igazgatási épület München “Hagymaház” München Számvevôszék Bécs A Freihausgründe–terület beépítése Bécsi Műszaki Fôiskola Cover – Bayerische Gemeindebank Sprengel-múzeum Hannover Diagnosestraße beépítés Egyetemi épületek Bécs Zedlitzhalle irodaépület Garázsépületek BASF műhelyépület Múzeum Düsseldorf Deutscher Ring Hamburg Európai iskola München Alkalmazottak Nyugdíjbiztosító Intézete
Fordítás Wagner Péter
by courtesy of modul-Verlag, Wien
EZNAWHC
by courtesy of modul-Verlag, Vienna