Ügyvédek Lapja 2024/3-4 by panpress

LXIII. évfolyam 3–4. összevont szám 2024 május–augusztus

Húsz éve tagja hazánk az

Európai Uniónak Az ügyvédség szerepe szövetségi

rendszerünkben

Kihívások és távlatos lehetőségek

Kamarai körkép tizennégy közgyűlési

beszámolóval

BALESET? BETEGSÉG?

VAN KÉT JÓ VÁLASZUNK

A baj bárkivel megtörténhet, ezt mi pontosan tudjuk. Akár velünk vagy családtagjainkkal is.

A MÜBSE PERFEKT PRO Ügyvédi Balesetbiztosítás nem előzi meg a bajt, de nagyon nagy segítséget jelent.

Otthoni, közelekedési vagy sportbaleset? A biztosítás választható csomagokat (gyermek csomaggal is), széleskörű fedezetet és magas szolgáltatási összegeket kínál, rendkívül kedvező díj ellenében.

Még többet szeretne?

Válassza az exkluzív MÜBSE PERFEKT PRO MED Ügyvédi Egészségbiztosítást, amellyel járóbeteg-szakorvosi ellátásokat, labor- és diagnosztikai vizsgálatokat, ambuláns és egynapos műtéteket, nagyértékű diagnosztikai eljárásokat vehet igénybe – hosszú várakozás nélkül. És ha ez nem elég, non-stop orvosi tanácsadást nyújtunk és prevenciós kiegészítő szolgáltatásokat is választhat.

Részletek: www.mubse.hu

Tartalom

KAMARAI KÖZGYŰLÉSEK

2 Készek vagyunk mindig szót érteni egymással

Nyíregyházi Ügyvédi Kamara

5 A tisztességes, minőségi munkára mindig lesz igény

Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara

9 Változatos év volt, tele küzdelmekkel és jó megoldásokkal

Debreceni Ügyvédi Kamara

13 Emlékezés és jövőépítés Budapesti Ügyvédi Kamara

17 A változások csak a felkészületlenek számára ijesztők

Pécsi Ügyvédi Kamara

20 Az ügyvédség a társadalom nélkülözhetetlen építőeleme

Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara

23 Ma már a kicsi és a nagy jelzőnek egyre kevesebb a meghatározó szerepe a területi kamarák életében

Szekszárdi Ügyvédi Kamara

26 Az ügyvédek nagy felelősséget viselnek ügyfeleik képviseletében

Szombathelyi Ügyvédi Kamara

29 A kamara fő célja a tagság érdekeinek szolgálata

Győri Ügyvédi Kamara

33 Szívós, kitartó munkával lehet egyensúlyban maradni

Gyulai Ügyvédi Kamara

37 Az ügyvédi önértelmezés biztonsága a hivatásrend működésének záloga

Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara

40 Az összefüggések világában: nagypolitika, gazdaság, ügyvédi munkalehetőségek

Székesfehérvári Ügyvédi Kamara

43 Központban a továbbképzés és a közösségépítés

Kecskeméti Ügyvédi Kamara

47 A világ bonyolultsága nem átok, hanem feladat Szegedi Ügyvédi Kamara

50 In memoriam Dr. Csurgó Ottó

51 Húsz éve tagja hazánk az Európai Uniónak

Tisztelt Olvasóink!

Legközelebbi, 2024/5. lapszámunk - a MÜK takarékossági megfontolása miatt - október közepén jelenik meg. Kérjük cikkük közlésére váró szerzőink, valamint olvasóink szíves megértését. - A kiadó

Ügyvédek Lapja A Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos lapja Megjelenik: kéthavonta Példányszám: 15 300 Főszerkesztő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szerkesztőség címe: Magyar Ügyvédi Kamara, 1054 Budapest, Szemere u. 8. Kiadja: PanPress Kft. Felelős kiadó: a Panpress Kft. vezetője Lapigazgató: Komlós Attila Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Telefon: (+36-1) 633-3366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lapnyilvántartásba vételi szám: 163/0594-1/2007 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) ISSN 1216-9102 Hirdetésfeladás: www.panpress.hu/hirdetes

A még fel nem ismert erő birtokában

E lapszámunk rendhagyó, ilyen még nem volt. Olvasóink ugyanis nem a szokásos tanulmányokat, cikkeket találják lapjainkon, hanem valami egészen mást: beszámolókat területi kamarai közgyűlésekről. A húszból tizennégyről közlünk tudósítást. Dátumütközés miatt négyen nem voltunk ott személyesen, a tőlük kapott dokumentumokból készítettük tudósításainkat (BÜK, Gyulai Ügyvédi Kamara, Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara és Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara).

Kizárólag meghívásra „megyünk házhoz”. Idén tíz helyre jutottunk el személyesen, így volt ez a korábbi években is. Örömünkre növekszik a nyilvánosság utáni igény.

Kezdetben aggódtunk, vajon lesz-e miről újra meg újra beszámolni. De azt tapasztaltuk: mindenhol elhangzanak helyi szakmai, kamarapolitikai, mi több, országosan is érdeklődésre számot tartó gondolatok, specialitások.

Az is kiderült – számítottunk is erre –, hogy egyfajta közösségépítő ereje is van ezeknek a cikkeknek, különösen így, egyben: megjelenítik azt a hátteret, amelyet az igazságszolgáltatásban rendkívül speciális hivatásrend képvisel hazánkban. Betekintést adnak mindennapjaikba, és felvázolnak egy jövőképet is. A beszámolók megmutatják, hogy a hazai ügyvédségben erős a hivatásrendi összetartás, meg azt is, hogy ennek legnagyobb ellensége az, ha bárminemű közbevettetés – közösséggyengítő jelenségek, szakmai alkalmatlanság, igen súlyos vagy kevésbé súlyos szakmai tévedés – erodálja a szorosra zárni akaró, mert a túlélést csak így garantáló szakmai közösséget. Azt is láthatjuk, a helyi specialitások mellett mennyire azonos gondokkal küzdenek a területi kamarák, és azt is, hogy milyen nagy elszánás van a feltornyosuló problémák közös leküzdésében, amiben egyre kiemeltebb szerepe van az országos védőernyőnek, érdekvédelmi önkormányzati, érdekvédelmi és érdekérvényesítési szervezetnek, a Magyar Ügyvédi Kamarának.

Amit a jövőre nézve tanulságként levontunk a közgyűléseken látottakból-hallottakból, azaz hogy mik a legfontosabb kihívások, amelyekkel a hazai, mintegy tizenhatezer főt (!) számláló ügyvédségnek szembe kell néznie, hogy fenntarthassa szakmai integritását és javíthassa a jogi szolgáltatások minőségét, az a következőkben foglalható tömören össze.

Technológiai fejlődés: az informatikai fejlődés – mint a mesterséges intelligencia (MI), a robotika, a blockchaintechnológia és az adatbázis-kezelés – drasztikusan átalakíthatja a jogi szolgáltatások nyújtásának módját. Az MI alkalmazása, például a dokumentumanalízisben vagy a jogi kutatásban, hatékony lehet, de kérdéseket is felvet az ügyvédi munka minőségével, etikájával és a munkahelyek biztonságával kapcsolatban.

Adatvédelem és kiberbiztonság: az ügyvédi praxisok egyre inkább digitális technológiákra támaszkodnak, ami növeli a kiberbiztonsági kockázatokat. Az ügyfelek adatainak védelme kiemelt fontosságú, különösen az olyan érzékeny területeken, mint a családjog vagy a vállalati tranzakciók.

Globalizáció: a gazdaság és az üzleti élet egyre globalizáltabbá válása változásokat hoz magával a jogi szolgáltatások piacán is. Az ügyvédeknek alkalmazkodniuk kell a nemzetközi jogi keretekhez, és képeseknek kell lenniük különböző jogrendszerek követelményeinek megértésére és kezelésére, különösen a pénzmosás és a terrorizmus elleni nemzetközi szabályok betartására, ellenőrzésére.

Demográfiai változások: az idősebb generációk nyugdíjba vonulása és a sokszínű munkaerő-beáramlás kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent az ügyvédi praxisok számára. A diverzitás növelése és a befogadó munkahelyi kultúra kialakítása kulcsfontosságú lehet. Az ügyfelek igényeinek változása: az ügyfelek egyre tájékozottabbak és egyre fokozottabb követelményeket támasztanak a jogi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az ügyvédeknek meg kell felelniük az elvárásoknak, például a gyorsabb válaszidőnek, az átláthatóbb árazásnak és a személyre szabott szolgáltatásoknak. Etikai és szabályozási kihívások: ahogy az ügyvédi praxisok változnak, úgy kell a –területi kamarai és MÜK-részről is – frissülniük a szabályozásoknak és az etikai irányelveknek, hogy kezelni tudják az új technológiák és munkamódszerek által felvetett kérdéseket.

A mindenkori status quo előtti mindenkor egységes érdekképviselet és érdekérvényesítés.

Fotók: Panpress, archív, Panpress saját és Adobe Stock, továbbá: Lang Róbert (Kaposvár, 5-9. old.), Kaszás Gergő Budapest, 13-14. old.), Pápai Zoltán (Tata, 20-22. old.), Kiss Albert (Szekszárd, 23-25. old.) Tóth Fotó (Szombathely, 6-7. old.), Szentesi György (Békéscsaba, 33-36. old.)

Ügyvédek Lapja 2024 | 3-4

A korszakváltás éveit éljük. Területi kamarai tapasztalataink szerint hatalmas erő rejlik az ügyvédségben, ha jól él – talán kellőképpen még fel sem ismert –adottságaival és lehetőségeivel. Komlós Attila

NyíregyháziÜgyvédiKamara

Készek vagyunk mindig szót érteni egymással

Dr. Halmos Tamás elnök: „Szuverén szakmai közöségünk szuverén egyének szoros közössége”

Dr.DolhaiÁgneselnökhelyettes,dr.HavasiDezső,aMÜKelnöke,dr.HalmosTamás,aNYÜKelnöke,dr.HusztiGyörgykamaraititkár,dr.BoschánszkyIván,aBAZvármegyeikamaraelnökhelyettese

„Karunk, legyenek bármennyire is bonyolultak a körülmények – mindig azok –, nagyon figyel arra, hogy minden tekintetben megőrizze egységét” – hangsúlyozta elnöki beszámolójának elején dr. Halmos Tamás a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara közgyűlésén 2024. március 2-án. Ennek egyik záloga – mondta –, hogy mindig nagy súlyt helyeztek a kamara ügyeinek közös megbeszélésére, nemcsak a formális, hanem az informális alkalmakon is. „Készek voltunk mindig szót érteni egymással, egymásért, készek és képesek voltunk egymással mindig egyetértésre jutni; a szolidaritás elve alapján egymásra támaszkodhatunk. Akár pereskedhetünk is, jogi vitákba bonyolódhatunk egymással, a hivatásrendi fraternitás mindig érvényesül.” Egységük demonstrálása kifelé hozzájárult ahhoz – mutatott rá a fontos eredményre –, hogy az ügyvédség folyamatosan fenn tudja tartani az önkormányzatiságában is megmutatkozó strukturális és szakmai-tartalmi intaktságát.

A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Lampé Zoltán, a területileg szomszédos Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Boschánszky Iván, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

AMÜKelnöke:Lássukmegaváltozásokbanajobbjövőt!

Dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke a honi ügyvédi hivatásrend és az országos kamara ügyeit, különösen a területi kamarákkal közös feladatait sorra véve átfogó képet rajzolt fel jelenünkről, amely már-már követhetetlen gyorsasággal változik. Ez főként

nem is az események feldolgozásában jelent nehézséget, sokszor inkább a változásoknak az intézményekre – például a kamarákra, a köztestületekre – gyakorolt kényszerítő hatása, a változásokkal való hatékony együtt haladás biztosítása terén.

Bonyolítja mindezt, hogy a szakmai változások nemcsak a jog szorosan vett világában állítják komoly feladat elé az ügyvédséget, hanem tőlük alapvetően idegen területen is, mint például az informatika, különösen a napi alkalmazásában.

Mindent egybevetve: ma az ügyvédség jobban kitett a külső körülményeknek, mint korábban – fogalmazott. Korunk hazai ügyvédi szakmai életének fontos velejárója és összetevője az is, hogy immár húszéves európai uniós tagságunk következtében folyamatosan figyelembe kell venni azokat a jogharmonizációs követelményeket és következményeket, valamint az ebből fakadó

Húsz éve vagyunk az EU tagja Beszédének elején dr. Halmos Tamás megemlékezett arról, hogy miután felvételét kérte az Európai Unióba, Magyarország éppen húsz évvel ezelőtt kapott lehetőséget arra, hogy belépjen kontinensünk ma már huszonhét ország együttesét képező szövetségébe. „Oda kerültünk, ahova ezer éve akartunk. Erre is emlékezünk ma. Nekünk, jogászoknak is meg kellett szoknunk a közösségi

A szakmai változások nemcsak a jog világában állítják komoly feladat elé az ügyvédséget, hanem nekik idegen területen is, mint például az informatika.

átjárhatóságot a gyakorlati ügyintézésben, amelyek szövetségi tagságunkból adódnak. Értelmezni és értelmesen alkalmazni kell az ügvéd mint szolgáltató és az ügyfél mint jogfogyasztó sajátos konstellációját, összhangba hozva az ügyvédi hivatásrend országhatárokon átívelő, általános szakmai és morális elkötelezettségével.

A helyzet elvi kérdésköreinek áttekintése után a MÜK elnöke részletesen foglalkozott a pénzmosás és terrorizmus elleni törvény ellenőrzésének állami hatóságok által is szorgalmazott szigorítási terveivel, valamint az ennek kapcsán az ügyvédeket érintő letétkezelési MÜK-szabályzat korszerűsítésének terveivel, nem utolsósorban pedig az ingatlan-nyilvántartás elektronikus ügyintézési előkészítésének bonyodalmaival, várható bevezetésével, valamint a MÜK azon terveivel, amelyekkel segítséget szeretne nyújtani az ügyvédeknek a gyakorlati ügyintézéshez szükséges szakmai ismeretek megszerzéséhez és gyakorlati alkalmazásának elsajátításához.

gondolkodást, a jogharmonizációval járó közös munkát, a sokszor sajátos fogalmi rendszert. Ma már egyértelmű, nekünk, ügyvédeknek is milyen újabb munkalehetőségek nyíltak például a GDPR-szabályok, a vagyonkezelési szabályok vagy a kiberbiztonsági előírások alkalmazása és az azokkal kapcsolatos vitás esetek tisztázása terén.”

Egy kiegyensúlyozott év

A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara összetételéről dr. Halmos Tamás elnök egyebek mellett elmondta: a tavalyi évhez képest a kamarai tagság létszáma összességében szinte alig változott. A nemek közti arány tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan sincs nagy változás. A Nyíregyháza-vidék összehasonlításban az arány szintén nem változott sokat.

Az elnök beszámolt a személyi változásokról is. Ezek eredményeként a kamara új vezető fegyelmi biztosa: dr. Kovács Edina, új elnökségi tagja: dr. Balogh Norbert, a MÜK küldöttgyűlésének tagja, dr. Kovács Edina, majd 2024. március 22-én történt választás

Dr. Kovács Edina

Dr. Papp Tamás

Dr. Huszti György

Dr. Vékony Miklós

Dr. Juhász Barnabás

Dr. Juhász Zoltán

eredményeként új fegyelmi biztos dr. Pintér Miklós (korábbi fegyelmi bizottsági tag).

Az ügyvédjelöltek oktatása a hagyományos rendszerben működik. Ezen oktatási évben a Tu optimus fuisti – Te voltál a legjobb oktatói díjjal az oktatásban részt vevők dr. Szlovenszki Adriennt jutalmazták.

Perbeszédverseny

A Debreceni Ügyvédi Kamara szervezésében 2023. október 20-án megrendezett regionális perbeszédversenyen a Nyíregyházi Kamara ügyvédjelöltje, dr. Perger Ádám az első helyezést, dr. Bodnár András Péter a második helyezést érte el.

A Magyar Ügyvédi Kamara által 2023. október 26-án szervezett országos ügyvédjelölti védőbeszédversenyen a nyíregyházi kamara képviseletében dr. Perger Ádám első helyezést ért el.

A jelölteket a versenyre dr. Juhász Zoltán elnökhelyettes készítette fel.

Továbbképzés – már rutinszerűen Számos kreditpontszerző lehetőséget tudtak a nyíregyházi ügyvédek kihasználni: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Ügyvédi Kamara, a Magyar Helsinki Bizottság és a Magyar Jogász Egylet, továbbá az Arconsult Kft. (az Iform rendszer használatáról), valamint dr. Hajnal Emese budapesti kolléganő nagy sikerű előadása az Ügyvéd vs. informatika témakörről. Mindezek mellett rendelkezésre állt a MÜK rendszerén keresztül elérhető elektronikus kreditpontszerzés lehetősége.

A nyíregyházi kamara tagjai közül kreditpontszerzési céllal többen részt vettek a bűnügyi védői konferencián és a 16. Magyar Jogászgyűlésen.

Dr. Halmos Tamás elnök ismételten felhívta a tagság figyelmét az időközben megszületett fontosabb jogszabályokra, különösen a kamarai tagdíjról szóló 13/2017. (XI. 20.) MÜK-szabályzat-változásra: 2024. január 1-jétől emelkedett a kamarai tagdíjak összege.

Aranyalma Alapítvány: az önsegélyezés eszköze

Az Aranyalma a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyvédi Tevékenységet Gyakorlókért Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Juhász Zoltán, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnökhelyettese a működésről beszámolva egyebek mellett elmondta: az alapítvány célkitűzése a jogászok – elsősorban az ügyvé-

dek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók és jogi munkakörben foglalkoztatottak – jogi oktatása és továbbképzése, fejlesztése, kutatások támogatása, tananyagok, módszertani segédanyagok készíttetése és készítése, az ügyvédek szakosodásának és felkészülésének támogatása képzésekkel naprakészségük érdekében; a jogászok, elsősorban az ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók és jogi munkakörben foglalkoztatottak és hozzátartozóik (családtagjaik) segítése, támogatása tárgyi és pénzeszközökkel, valamint ösztöndíjakkal; a hátrányos helyzetűek – elsősorban egészségügyi okból vagy önhibájukon kívül munkaképtelen, továbbá kisgyermekes, illetve gyermeket váró vagy szociális alapon rászoruló stb. –szociális alapú támogatása, segítése mind tárgy-, mind pénzeszközökkel.

Ennek megfelelően lehetőség van rá, hogy akár a kamarai tagok, akár a tagság köréből bárki adója egy százalékával támogassa az alapítvány munkáját. Az alapítvány önálló szervezésben, dr. Kokas Róbert szervező közreműködésével 2024. február 23-án rendezte meg a nagy sikerű adománygyűjtő ügyvédi bált.

Pénzmosás és terrorizmus elleni ügyek: fokozódó szigor

A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöksége pénzmosási bizottságot állított fel a pénzmosási ellenőrzési tevékenység végzésére. A pénzmosási bizottság elnöke dr. Kovács Katalin. Tájékoztatója szerint 273 ügyvédet ellenőriztek 2023. december 31ig. Öt fő esetében 2024 januárjában sikerült a vizsgálatot elvégezniük. A vizsgálat során mindenki együttműködött a bizottsággal, eleget tettek a nyilatkozattételi és iratbemutatási, -csatolási kötelezettségnek. A kamarai jogtanácsosi tagozat részéről Simkóné dr. Tornai Anita elnökhelyettes tájékoztatója szerint határidőre lefolytatták az ellenőrzéseket, szám szerint 83-at. A vizsgálatok folyamán a kamarai jogtanácsosok és munkáltatóik együttműködők voltak, túlnyomó többségük nem végez olyan tevékenységet, amely a Pmtv. hatálya alá esik.

Társszervek: szükségünk van egymásra Az elnök arról is tájékoztatott, hogy 2023. október 5-én dr. Tuzson Bence igazságügy-miniszter, 2024. február 5-én Sinkó Csaba, a tiszalöki bv.-parancsnok tett szakmai eszmecserére lehetőséget adó látogatást a kamarában.

A kamara képviseltette magát az Országos Ügyvédvezetői Értekezleten (2023. október 13–15., Lillafüred), valamint a MÜK országos ügyvédnapi rendezvényén (2023. november 18.).

A kamara meghívott vendége volt szakmai eszmecserére 2023-ban dr. Baculescu Vlad Viktor, a Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Vasvari Viorel elnökségi tag.

Testvérkapcsolat a romániai

Szatmárnémeti Ügyvédi Kamarával 2023. június 23–24-én a Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara (Románia) látta vendégül a nyíregyházi kamara delegációját. A delegáció vendégtagja volt dr. Tóth M. Gábor , a BÜK elnöke és dr. Mile Attila elnökhelyettes. A vendéglátók színvonalas programmal készültek. Együtt ünnepelték a romániai ügyvédek napját. Dr. Diana Chincea szakmai előadásában beszámolt a Légy jogász az iskoládban című kísérleti program eredményeiről és kilátásairól, bemutatták a szatmárnémeti ügyvédség szakmai történetét, és megtekintették dr. Pop Lăcrămioara ügyvéd festményeinek kiállítását.

A sportéletről szólva az elnök beszámolt a kamara labdarúgócsapatának eseményeiről, valamint szakavatott tagjainak eredményes részvételéről az Országos Jogász Bridzsversenyen.

Végül kérte a kamara tagságát, hogy „továbbra is jókedvvel, bizakodással végezzék munkájukat, és szakszerűen, tisztességgel képviseljék ügyfeleiket, munkáltatójukat, a bizalom elvének szem előtt tartásával, közben ne feledkezzenek meg a kollégák közti szolidaritásról sem”.

Elismerések Jubileumi emlékérmet kapott:

és dr. Balogh Judit,

Kuruczné dr. Tisza Katalin

Dr. Márton Zsolt

Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara

A tisztességes, minőségi munkára

mindig lesz igény

Pongráczné dr. Csorba Éva: „Történelmünk is arra tanít: a piac diktálta feltételeket, kihívásokat komolyan kell vennünk, és fel kell készülnünk a kezelésükre”

Ez és a következő év a történelmi visszaemlékezések ideje a legtöbb területi kamarában. Úgy tapasztaltuk a meglátogatott kamarai közgyűléseken, hogy sikerült kilépniük a statikus visszaemlékezés műfajából, és közel hozniuk a ma emlékezőihez azokat a százötven évvel ezelőtti eseményeket, elszánásokat, hivatásrendi-szakmai eltökéltséget, amely szervezett közösségbe hozta egy-egy korabeli megye ügyvédségét. Nagy idők voltak azok, a hazai ügyvédség a mai napig abból a törvényi, hivatásrendi háttérből-értékekből eredezteti magát, amit akkoriban sikerült – sokszor meglehetősen kalandos úton – kivívnia. Ez jellemezte a somogyi kamarai küzdelmeket: sokáig tartott, amíg bizonyos regionális, akkori megyei szempontok ide-oda tologatásával végül önálló kamarává vált a Somogy megyei ügyvédek közössége: éppen száz évvel ezelőtt. Érthető, hogy a március 22-én Kaposvárott megtartott közgyűlésük egyben a nagy évfordulóra emlékezés kiemelt alkalma is volt.

Száz meg ötven év

A megye és a város számára is kiemelkedően jelentős ünnepségen megjelent dr. Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke, dr. Pintér Rómeó, Kaposvár Megyei Jogú Város alpolgármestere, dr. Neszményi Zsolt főispán, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Leposa Marianna, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Tavasziné dr. Nett Csilla, a Magyar Jogászegylet Somogy Vármegyei elnöke, dr. Fekete László, a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Dér Mihályné dr. Sárközy Eszter, a kamara első női ügyvédje.

A kamara titkára, dr. Stier Diána által levezetett közgyűlés visszaemlékező, ünnepi részében dr. Hajnal Éva – úgyis mint a közgyűlésnek helyet adó Kaposvári Törvényszék elnöke – köszöntötte az ünneplő jogásztársadalmat. Kiemelte,

hogy megtisztelőnek érzi, hogy ő nyithatja meg a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara ünnepi közgyűlését, hiszen a Kaposvári Ügyvédi Kamara alakuló és

választó közgyűlését 1924. június 20-án ugyanitt, a törvényszék épületében, a könyvtárteremben tartották, amelyet a törvényes előírások értelmében dr. Huszár Aladár kúriai bíró, a Kaposvári Királyi Törvényszék elnöke hívott össze és nyitott meg.

A következőkben a két szomszédos megye kamarájának elnöke, Pécsről dr. Leposa Marianna, Szekszárdról dr. Szabó Tamás elevenítette fel a három megye ügyvédségét érintő, kezdetben szervezeti kötelékeket, majd a három teljesen önálló kamarai entitássá váló ügyvédi közösség máig eleven szakmai szálait, amelyek elevenen tartják össze őket napjainkban is.

Ezt a valóban nagyon érdekes kamarai történetet Pongráczné dr. Csorba Éva elnök ismertette. Az egyébként a kamara honlapján is olvasható összefoglalóban az elnök asszony felelevenítette azokat az eseményeket, amelyek százötven évvel

Dr. Dér Mihályné dr. Sárközy Eszter

ezelőtt kezdődtek országosan a megyei kamarák megalakulásával, és a somogyiak számára száz évvel ezelőtt értek véget – mint utaltunk rá – sok huzavona után a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara megalakításával.

„Büszkék vagyunk elődeinkre, hogy megalakították, megtartották a kamarát minden nehéz időszakban. Büszkék vagyunk arra, hogy mindig talált a tagság olyan elhivatott, tisztességes vezetőket, akik a legnehezebb időkben is – hol jobban, hol kevésbé, de – tudták védeni a kar tagjainak érdekeit, hiszen egyedül mindenki sokkal hamarabb feladja, mindenki könnyebben befolyásolható, adott esetben könnyebben ledarálható” –hangsúlyozta az elnök.

„A kamara története is nagy tanulság arra nézve, hogy minden körülmények között ragaszkodjunk demokratikus meggyőződésünkhöz, ne engedjünk a jogállam eszméjéből, tartózkodjunk minden szélsőséges politikai eszmétől, erőtől. Sokfélék vagyunk, férfiak és nők, nyugodtak és vehemensek, de ez így jó és természetes, hiszen kiegészítjük egymást. Arra kérem tagjainkat, hogy erősítsük az egységet, az összetartozást a kar tagjai között, hogy a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara még sokáig a béke szigete maradhasson, reményeink szerint további száz évig” – fejezte be a történeti viszszatekintést.

A visszaemlékezések sorát dr. Fekete László kaposvári ügyvéd, a kamara örökös tiszteletbeli elnöke tette még színsebbé, a történelmi tanulságok levonására is alkalmassá. Az esemény jelentőségének szimbolikus aktusaként dr. Pintér Rómeó alpolgármester – miután méltatta a megyei jogásztársadalom jelentőségét a megye és a város igazságszolgáltatásának működtetésében – átadta a kamarának Kaposvár Megyei Jogú Város ajándékát, a város fennál-

lásának százötvenedik évfordulója alkalmából készített jubileumi emlékzászlót.

Ezután dr. Neszményi Zsolt, Somogy vármegye főispánja köszöntötte a megyei ügyvédtársadalmat a kamara megalakulásának századik évfordulóján.

Mai látlelet

Napi ügyekre térve elnöki beszámolójában Pongráczné dr. Csorba Éva elnök egyebek mellett elmondta, hogy a kamarában lényegében stagnál a taglétszám. A 2023. december 31-i adatok szerint: 302 fő (köztük 39 kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsos és nyolc ügyvédjelölt, összesen 42 nő).

Részletesen beszámolt az etikai, tagfelvételi és összeférhetetlenségi ügyekről. Elmondta, hogy dr. Szabó Tibor nak, a felügyelőbizottság elnökének jelentése nyomán a bizottság rendben találta a kamara 2023. évi gazdálkodását, könyvelését.

A fegyelmi ügyekről szólva – dr. Bencze Dénes vezető fegyelmi biztos részletes jelentésére hivatkozva, miszerint a kamara fegyelmi helyzete nem romlott – nyomatékosan hangsúlyozta: „Nem szabad elfelejteni, hogy nagyon kevés országban maradt meg az az autonómia, ami Magyarországon ma az ügyvédséget megilleti.” Az elnök megköszönte a két fegyelmi bizottság elnökének – dr. Berlik Zoltánnak és dr. Szabó Juditnak – naprakész, tisztességes munkáját.

Pongráczné dr. Csorba Éva elnök, Dr. Szilli Gyula elnökhelyettes és dr. Stier Diána titkár a szintén százötven éves várostól kapott ajándék zászlóval (jb)

Dr. Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke és dr. Leposa Marianna, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke (bj)

Az ügyvédjelölti oktatás vonatkozásában

elmondta: oktatásuk változatlanul a pécsi ügyvédjelölti oktatási központban valósul meg, ahol Somogy, Tolna és Baranya megyei ügyvédkollegák, bírók és közigazgatási szakemberek képezik a jelölteket. Az oktatási központ működéséhez a jelöltek arányában mindhárom megye, így a somogyi kamara is hozzájárul.

Tagdíjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt 2023-ban nem kellett egy kollégát sem törölni, de változatlanul vannak olyan kamarai tagok, akiknek többször kell felhívást, felszólítást küldeni tagdíjtartozás miatt.

A kamarában 2023-ban sem volt felelősségbiztosítás hiánya miatti törlés. A tagság néhány kivételtől eltekintve a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületével (MÜBSE) kötött felelősségbiztosítási szerződést.

2020. január 1-jei kezdettel a MÜBSE egyesületi tagjai javára balesetbiztosítást köt, amely alanyi jogon jár minden tagnak exkluzív feltételekkel, magas fedezettel, további opciókkal – hívta fel rá a figyelmet az elnök.

A hivatásgyakorlás belső és külső ellenőrzésének velejáróiról szólva utalt rá: a kamara kötelezettsége, hogy öt év alatt a teljes tagságot ellenőrizze a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek megfelelő MÜK-szabályzatok alapján.

Minden év elején az Üttv. 186. § (6) szerint a kamara a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja az ügyvédi tevékenységet gyakorlókat.

2023-ban alacsony kockázatú besorolást 217, átlagos kockázatút 22, magas kockázatút harminc ügyvéd kapott. Senki nem élt a besorolásról szóló elnöki határozat ellen jogorvoslati jogával. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, az átlagos kockázatú csoportba tartozók esetén legalább háromévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni.

A somogyi kamarában a hatósági ellenőrzést végző öttagú bizottság – elnöke dr. Csuka Zoltán – lelkiismeretesen elvé-

gezte a munkáját, a vizsgálatok idejéről az érintetteket előzetesen kiértesítették, irodájukban személyesen felkeresték őket, a vizsgálatról jegyzőkönyvet vettek fel, amelyek megállapításai nem indokoltak további lépéseket, így a 2023. évi ellenőrzéseket az elnökség jóváhagyta.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenőrzések egyre szigorúbbak lesznek, nem szabad elhagyni az ügyfelek azonosítását, az adatlapok aláíratását, a letétek szabályos vezetését, a GDPR-nyilatkozat aláíratását, mert ez fegyelmi felelősségre vonással járhat.

A védőkirendelés nehézségeit említve elmondta: a kamara tagjai 2023-ban is megfelelő létszámmal és jó minőségben eleget tudtak tenni a kirendelt védői feladatoknak az igazságszolgáltatásban.

Eredményként jelentette, hogy sikerült a kirendelt védői díjat csekély mértékben emelni, ugyanakkor a nyomozati szakban a rendőrség részéről tapasztalható jelentős késedelmes kifizetések ügyében további lépések szükségesek.

A továbbképzési kötelezett tagság tekintetében a somogyi kamara mint akkreditált képzési hely 2023-ban összesen hét továbbképzést tartott személyes jelenléttel.

Több olyan szakmai segítséget ad a kamara a tagságnak, amelyek megkönnyítik a munkájukat. Költségmentesen biztosította a HVG Kiadó Jogkódex Prémium című termékét. A Jogtár minden eszközön használható és bárhol elérhető, a kamara 2023-ra és 2024-re is megren -

delte és előre kifizette. Jó hír, hogy a MÜK 2023 tavaszán meghozott döntése értelmében ezt a költséget átvállalta, a kifizetett előfizetési díjat visszatérítette a kamarának. 2024-től ugyanezen szolgáltatóval a MÜK kötött szerződést valamennyi magyar ügyvédi kamarai tag részére, ingyenesen lehetővé téve a Jogtudor jogtár használatát. Ezenkívül a kamara fenntartotta a szerződést a helpdeskszolgáltatásra az Arconsult Kft.-vel, segítendő a tagságnak a technikai kérdések megoldásában. A szerződés alapján a cég által kidolgozott Blanketta program is használható, amely egyszerű és jól kezelhető.

A gazdálkodás tapasztalatait összegezve az elnök egyebek mellett elmondta: 2023ban is takarékos gazdálkodás jellemezte a működésüket, amelynek alapja a tagdíjak, a fegyelmi ügyekben keletkezett bevételek, MÜBSE- és a MÜK-támogatás.

2024-ben az előző évek gazdálkodását folytatják. Dr. Szabó Tibor, a felügyelőbizottság elnöke beszámolóját követően a közgyűlés elfogadta a 2023. évi beszámolót és a 2024. évi költségvetést.

Közösségépítő rendezvényekről szólva az elnök kiemelte: folytatódik a tavasszal szokásos, országosan is népszerű somogyi Jogi Beszélgetések szakmai programsorozat, amelyet a kamara továbbképzési eseményként is akkreditáltatott.

Megyei kamarai családi napot rendeztek a hagyományteremtés szándékával Bőszénfán. A dr. Berlik Zoltán által szer-

Dr. Neszményi Zsolt főispán

Dr. Pintér Rómeó alpolgármester

vezett eseményen szép számmal jelentek meg a tagságból, szívesen voltak együtt, beszélgettek, kirándultak, főzőversenyt rendeztek.

A Dél-Dunántúli Ügyvédjelölti Perbeszédversenyen a kamara részéről ismét dr. Sárkány Sára és dr. Balázs Bence vett részt, és tisztességesen helytálltak.

A kamarai Mikulás-ünnepség – dr. Balázs Bence ügyvédjelölt szereplésével –megint népszerű volt: huszonhárom kisgyermek vett részt rajta a szüleivel. 2023. december 13-án nyolcvankilencen vettek részt a szokásos karácsonyi vacsora-összejövetelen.

A kamara adminisztrációját dr. Stier Diána titkár irányítja nagy szakmai tudással és odaadással – mondta el egyéb napi adatok mellett beszámolójában az elnök –, Cserjési Melinda és Tóth Brigitta segíti a munkáját. Az elnök megköszönte a kamara valamennyi tisztségviselőjének, alkalmazottjának a munkát.

Országos helyzetkép

A hazai ügyvédség rendkívül összetett, sok változással tarkított élethelyzete rendkívüli odafigyelést, reakciókészséget és az érdekvédelem-érdekképviselet terén összehangolt munkát igényel a Magyar Ügyvédi Kamarától is – mutatott rá felszólalásában dr. Havasi Dezső, a MÜK

elnöke. Különösen oda kell figyelni azokra a munkafolyamatokra, amelyek a jogkereső állampolgárok igényeinek kielégítését szolgálják, ehhez pedig szükség van az ügyfelek bizalmának elnyerésére, fenntartására és egyértelművé tételére. Hogy az ügyvédség hivatásrendi és a demokratikus társadalmi berendezkedés iránti elkötelezettségéből fakadóan mindent megtesz az igazságszolgáltatás rendszerében a számára biztosított feladatkör maradéktalan teljesítse érdekében. Bonyolult és összetett, több – az ügyvédet, ügyfelét, a törvényhozást és az igazságszolgáltatás egészét érintő – érzékeny részletről van szó, amelyeknek öszszehangolása érdekében a MÜK maradéktalanul igyekszik eleget tenni feladatának. Ennek illusztrálására az elnök részletesen kitért a somogyi kamara tagjait érintő ügyekre.

Reális elemzés, következetes jövőépítés Természetesen az infláció, a megélhetési problémák közvetlenül és közvetve is hatnak a kar tagjaira. A korátlag folyamatosan nő, az ügyvédjelölti létszám csökken, az idén bevezetésre kerülő, bonyolult informatikai felkészültséget feltételező elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer hatására valószínűsíthető, hogy több idős ügyvéd befejezi aktív működését, így a

kamara létszáma tovább csökken – összegezte a beszámolási időszakra vonatkozó tapasztalatait az elnök.

Nem kell ettől megijedni – tette hozzá. Elmondta: éppen negyven éve lett ügyvéd ebben a kamarában. Akkor csupán ötvenkét ügyvéd volt, ebből huszonnyolc dolgozott Kaposvárott. A piac szabályozni fogja, hányan tudnak megélni az ügyvédi hivatásból, és ez rá fogja kényszeríteni az ügyvédeket, hogy magasan kvalifikált, tisztességes munkát végezzenek.

Nagyon fontos követelménynek nevezte, hogy az ügyvédségnek folyamatosan képeznie kell magát. „Az emberek adnak, vesznek, örökölnek, pereskednek, céget alapítanak, szabálysértési és büntetőügyekbe keverednek, tehát munka mindig lesz. A tisztességes, minőségi munkára mindig lesz igény, és meg is fogják fizetni. A kamara ehhez továbbra is minden segítséget meg kíván adni.”

„Egy újságtudósítás szerint a megalakult Kaposvári Ügyvédi Kamara első elnöke, Zsobrák János programjául az ügyvédek erkölcsi tekintélyének és anyagi jólétének helyreállítását tűzte ki, és ehhez kérte a kartársak odaadó támogatását. Az én programom sem lehet más” – fejezte be beszámolóját Pongráczné dr. Csorba Éva elnök.

A közgyűlési résztvevői. Az első sorban a dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke, balján a harmadik: dr. Fekete László, a somogyi kamara örökös tiszteletbeli elnöke

Debreceni Ügyvédi Kamara

Változatos év volt, tele küzdelmekkel és jó megoldásokkal

Dr. Lampé Zoltán elnök: „Megfelelő személyi, szervezeti és tárgyi feltételeink vannak a friss és kreatív munkához”

A Debreceni Ügyvédi Kamara egyértelmű sikeres éve nem homályosítja el sem a tagság, sem a vezetőség szemét: miközben örülnek a szívós építkezésnek és a soron következő problémák folyamatos megoldásának, egyértelműen látják azokat a kihívásokat is, amelyeket a felgyorsult, változásokkal teli élet, benne a megoldandó szakmai feladatok sora jelent. Mint mindenhol az országban, itt is szívósan ragaszkodnak hivatásrendi önazonosságukhoz, még akkor is, ha ezért újra és újra tanúbizonyságot kell tenniük szakmai és társadalmi összefügésekben egyaránt – kifelé is, de befelé, saját maguk folyamatos megerősítésére is. Valahogy ez sugárzott mindabból, amit a Debreceni Ügyvédi Kamara 2024. április 5-én megtartott közgyűlésén tapasztaltunk. A fontos kamarai eseményen meghívott vendégként részt vett dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára és dr. Halmos Tamás, a nyíregyházi kamara elnöke, a MÜK elnökhelyettese.

A tagság eleven érdeklődésének kielégítésére a közgyűlés elején dr. Lampé Zoltán felkérte a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkárát, dr. Holczer Ferencet – aki az éppen külföldön tartózkodó dr. Havasi Dezső MÜK-elnököt is

képviselte –, adjon áttekintést a hazai ügyvédséget leginkább érdeklő kamarapolitikai és szakmai ügyekről.

Országos aktualitások

Fontos történelmi dátummal kezdte felszólalását dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára: a Debreceni Ügyvédi Kamara most lép tevékenységének 150. évébe. 1875. január 1-jén lépett hatályba az a törvény Magyarországon, amely alapján az ügyvédi kamarák létrejöttek. Ehhez sok szeretettel gratulált a „fiatalabb testvér” nevében, mivel a Magyar Ügyvédi Kamara akkor még nem létezett, hanem annak jogelődje csak a II. világháború után jött létre, addig csak területi kamarák működtek Magyarországon.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítására kerül sor – folytatta a ma kihívásait sorra vevő felsorolását. Ezt az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a Parlamentnek. A hatósági ügyek intézésében, illetőleg egyes

fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályokban várható változás ebben a novellában. A MÜK majdnem 50 pontos módosítási javaslatot terjesztett elő, amelynek a kisebb jelentőségű részeit az Igazságügyi Minisztérium elfogadta. Ugyanakkor viszont a MÜK több olyan kezdeményezése, amelyek például az ügyvédi tevékenység kereteit egy kicsit tágították volna új lehetőségekkel (pl. a közbeszerzési tanácsadói tevékenység, a felszámolói tevékenység, az ESG tanácsadói tevékenység stb.) nem mentek át egyelőre a szűrőn. Ugyanakkor viszont olyan miniszteri elképzelésekről is értesültünk, amelyek első körben kicsit meghökkentően hatnak, és a jelenlegi törvénymódosító javaslatban még nem szerepelnek, de várhatóan a novemberi második körben igen. Ez pl. érintené azt, hogy az alkalmazott ügyvédeknek ugyanúgy aláírási és ellenjegyzési jogot szeretnének biztosítani, mint amivel az ügyvédek, illetőleg a kamarai jogtanácsosok rendelkeznek.

Dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára

Ami viszont pozitív fejlemény, hogy a védői titok vonatkozásában kiterjesztés várható: már a feltárási tilalom alá fog esni az az információ, illetve az a tényadat is, amit az ügyvéd már a megbízás megszerzése vagy aláírása, illetve elfogadása előtt a (potenciális) védencétől megszerzett, illetőleg a tudomására jutott.

Elektronikus ingatlan-nyilvántartás. Eldőlni látszik az a kérdés, hogy 2024. december 5. után (ugyanis van egy október 1. - december 5. közötti átmeneti időszak), az az ügyvéd lesz jogosult ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódóan okiratszerkesztésre, akit az ehhez szükséges feltételek teljesítése után a területi kamara nyilvántartásba vett. Nem lesz olyan lehetőség, hogy az egyik ügyvéd okiratot szerkeszt, a másik pedig azt benyújtja a Földhivatalba. Az október 1-jén hatályba lépő Üttv. 47/A. § ezt a lehetőség kizárja. Tehát, aki ingatlannal kapcsolatos okiratot akar szerkeszteni, annak meg kell szereznie az ehhez szükséges kreditpontokat, le kell vizsgáznia és meg kell kötnie a kiterjesztett felelősségbiztosítást. A MÜK április 15-től elérhetővé teszi az oktatási felületen azt a kétórás elméleti képzést két kreditpontért, ami előfeltétele annak, hogy az elméleti vizsgát a kollegák le tudják tenni. Az anyag megtekintése szabadon megismételhető, és a vizsgának háromszor lehet nekifutni. Meg fogjuk teremteni azokat a feltételeket, hogy a kollegák sikerrel teljesíthessék ezt a számonkérést. Ezt követően készül egy oktatási anyag a gyakorlati tudnivalókkal. Több nyitott kérdés is van még az e-inggel kapcsolatosan. Legfontosabb: az ügyfelek hogyan fogják aláírni az e-ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges meghatalmazást? Azok az aláírási módok, amelyek eddig rendelkezésre álltak, úgy tűnik, hogy ezek nem lesznek alkalmasak a meghatalmazás aláírására. A digitális állampolgársággal kapcsolatosan készülő törvény várhatóan megfelelő megoldást fog adni., a MÜK segíteni fog az eligazodásban.

A pénzmosás megakadályozására irányuló törvénynek való megfelelés, a pénzmosási ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések állandó téma az ügyvédi közéletben. 2023-ban az EU országos vizsgálatot tartott Magyarország vonatkozásában, és hiányosságokat állapított meg. Született egy 1111. számú kormányhatározat, amely számos kötelezettséget rótt a pénzmosási ellenőrzésben érintett szervezetekre, így a MÜK-re is. Ennek első eredmé-

nyei láthatóak már, a MÜK honlapján új azonosítási és kockázatelemzési adatlapok, űrlapok érhetőek el. Várható még, hogy a pénzmosási kockázatok felismerésével kapcsolatosan egy esetgyűjtemény is elérhető lesz, amelyben a kollegák képet kaphatnak azokról a magatartásokról, cselekményekről, amelyek esetén fel kell, hogy merüljön adott esetben a pénzmosás gyanúja. A NAV pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó ellenőrző irodája is aktivizálódott az ügyvédekkel kapcsolatosan, és az ügyvédi letéti számlákat kezdték ellenőrizni. Nem volt véletlen, hogy az elmúlt hetekben a területi kamarák felhívást küldtek ki a tagságnak, hogy egyrészről jelentsék be a letéti számlaszámukat, másrészről aktualizálják a nyilvántartásba bejelentett összegeket. A NAV ellenőrizni fogja, hogy milyen számlamozgások vannak ezeken a letéti számlákon, a nagy összegű készpénz be- és kifizetéseket, illetve a külföldről érkezett vagy a külföldre tovább utalt összegeket fogják a következő körben fokozottabban vizsgálat alá vonni. A mostani jogszabályi környezet valóban nem megnyugtató. Ebben a körben a MÜK változásokat tervez egyrészt annak érdekében, hogy az ügyfelek pénze biztonságban legyen, másfelől pedig, hogy az ügyvédek adminisztrációs terhe a letétkezeléssel kapcsolatosan egyszerűsödjék.

Elnöki beszámoló: a történeti hagyományoktól a mindennapok sűrűjéig Jövőre, 2025. február 23-án lesz az ügyvédi kamarák megalakulásának 150. évfordulója – utalt a jeles évfordulóra beszámolója elején dr. Lampé Zoltán, a kamara elnöke. A megemlékezés pillére a dr. Kiss István elnökhelyettes által létrehozott és vezetett kamarai történeti bizottság, amely friss tudnivalókkal fogja kiegészíteni a 20-25 évvel ezelőtti, forrásértékű, a kamara történetét öszszefoglaló dokumentumot. Terveznek egy emlékülést is, amelyre meghívják a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarát, mivel „közös megalakulás volt, s ők belőlünk sarjadtak ki a későbbiek során”.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban a kamara elnöke egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon jelentős részét képezik az okiratszerkesztéssel kapcsolatban felvetődő ügyvédi munkák tevékenységünknek, bevételüknek. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy minden érintett ügyvéd naprakész legyen december 5-re. Örülünk, hogy ebben a MÜK megfelelő segítséget ad.

A pénzmosás elleni küzdelem: „Már ez a küzdelem szó sem tetszik nekem, de így kell használni. Ez egy kicsit harcias hozzáállást jelent, pedig nekünk csak adminisztratív bejelentési és eljárási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban” – jegyezte meg dr. Lampé Zoltán. E problémahalmazzal szerinte a területi kamarák eddig egy kicsit magukra voltak hagyva,

A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről (a 32/2003-as IM rendelet) szólva hangsúlyozta: ez a rendelet megérett a felülvizsgálatra. Az erre irányuló jogszabályalkotási folyamat megindult. Kétirányú volt a MÜK kérése: a rendeletben szereplő tételek összegszerű emelése. Ebben, mint kiderült, a MÜK nyitott kapukat döngetett: a minisztérium javaslata pl. a nem meghatározható pertárgyértékű ügyeknél az óradíjat a kirendelt védői óradíj kétszeresében jelölték meg (ez jelen pillanatban 14 000 Ft lenne), ami nem sok, de mégis nagyságrendi változtatásokat jelez. Több részletkérdésben még vita van. Másik kérdés, hogy a minisztérium a bíróságoknak a perköltség mérséklésére irányuló döntéseinél sokkal részletesebb indoklást várna el, mint ami a jelenlegi általános gyakorlat. Érdekesség: az IM szerint Romániában olyan rendszer működik, hogy az ottani ügyvédi kamara ad iránymutatást, irányelveket a bíróságok számára a megállapítható ügyvédi munkadíjakról, és ez a bíróságokra nézve kötelező. Gondolkodik a hazai IM is azon, hogy a MÜK legyen az, amely ebben a körben állásfoglalást, irányelvet ad ki, amely aztán iránymutató lenne a bíróságok számára. Ebben a körben egyeztettünk a versenyhivatallal is, mert ez azért felvet egyebek között versenyjogi kérdéseket is.

Dr. Lampé Zoltán debreceni kamarai elnök

de mára a MÜK elismerésre méltó segítséget ad. Most már minden egyes aktív tagot meg tudunk vizsgálni az előírások szerint.

A letéti számlák ellenőrzése: ez valóban a jelenlegi kormányzat, illetve a NAV látókörébe került. Egyebek mellett az elnök elmondta: e kényes ügylet a DÜK-ben „semmiféle bonyodalmat nem jelent”. Még akkor sem – miként arról a MÜK főtitkára beszélt –, ha ez a hullám csak a bevezetése volt az ilyen jellegű ellenőrzéseknek.

A megbízási szerződések ügye: Dr. Lampé Zoltán részletesen elemezte a 20/2003-as IM-rendelettel kapcsolatos anomáliákat, helyi tapasztalatokkal kiegészítve. Teljes mértékben egyetért a kamara nevében a sürgős felülvizsgálatával. „Ez ma már korszerűtlen, az ügyvédek érdekekeit semmiképpen nem képviselő jogszabály – hangsúlyozta –, főleg abban a tekintetben, hogy teljeskörűen a bíróság mérlegelési jogkörére van bízva, hogy miért és mennyivel csökkenti a megbízási szerződés szerinti ügyvédi munkadíj iránti igényt a perekben. Ingoványos talaj ez, de azt üdvözlöm, hogy a MÜK részt vehet a felülvizsgálatában, és azt is, hogy a minisztérium ezekben a kérdésekben végre mozdulni kíván.”

A ciklus első évének tanulságai

A kamara elnökének megítélése szerint minden tekintetben ciklusuk eredményes első évét töltötték 2023-ban. A bizottságok maradéktalanul elvégezték a feladataikat. Az elnökség tagsága ötven százalékban kicserélődött, az elnökség fiatalításon esett át, ami hasznukra vált. Olyan új, fiatalos szemlélet, olyan indoklás- és gondolkodásrendszer alakult ki egy nagyon célszerűen és jól működő együttműködés keretében az elnökség új és régi tagjai között, ami a következő években is biztosítani fogja a kreatív a munkát. Általánosságban nagyon nehéz évről volt szó – tette hozzá. Jelentős, 17 százalékot meghaladó infláció volt. Ez olyan jellegű áremelkedésekben jelentkezett, ami az ügyvédeket is érintette mindennapjaik során. Ezenkívül változatlanul hatással van a gazdaság tevékenységére a szomszédunkban zajló háború. Összességében: bár töretlenül növekszik a kamara létszáma, de mintha csökkennének azok a területek, ahol dolgozhatnak az ügyvédek, így csökkennek a bevételeik is.

A legjelentősebb problémát a kamara elnöke változatlanul a polgári peres ügyekben látja, mivel azokat az új Pp. igencsak megnehezítette, és drágává tette magát a pereske-

dést. Olyan eljárási szabályokat tartalmaz, amelyek miatt gyakran elterelődik a jogkeresés a normál útjától a bíróságokon. A Debreceni Járásbíróság a legjobb példa erre. A tárgyalók majdnem fele üresen áll a munkanapokon. Azokban, ahol polgári ügyek vannak kitűzve, két-három ügy van, de túlnyomórészt ezek is bontó- vagy gondnokság alá helyezési perek. Egy-egy bírónak délelőtt van két ügye, délután van egy ügye (vagy akár még ennyi sincs). Ebből is látszik, hogy lényegesen csökkent a perérkezés, de ezt más statisztikákból is lehet tudni. A büntetőügyek terén nem tapasztalható ilyen jelentős mértékű csökkenés, de mindez visszaköszön a törvényszékeken a normál törvényszéki ügyekben, illetve a munkaügyi perek vonatkozásában is – tette hozzá.

Kis kamarai statisztika 2023. december 31-én négyszázharmincnégy aktív ügyvéd volt a DÜK tagja. Ez a szám évről évre egy picivel (négy-öt-tíz fővel) folyamatosan növekszik. Összehasonlításul: húsz évvel ezelőtt kétszázkilencvennégy volt, most pedig négyszázharmincnégy a taglétszám. A szakmába vetett bizalom a közvéleményben töretlen, sőt egyre növekvő – állapította meg az elnök –, „és így remélhetőleg meg tudnak élni a kollegák”. Az ügyvédjelöltek létszáma hetvenhat, az elmúlt tíz évben változatlan. A kamarai jogtanácsosi létszám hatvanhat-hatvamnyolc fő között van, 2017 óta gyakorlatilag konstans.

A mindennapi munka sodrásában

Ami a tisztségviselők vonatkozásában változás a múlt májusi közgyűlés óta, hogy dr. Szabados Gergő elnökségi tag 2023. december 22-i hatállyal lemondott elnökségi tagságáról. A következő naptól dr. Németh Árpád addigi póttag lépett a helyébe. Dr. Porcsalmy Gergely Csanád fegyelmi biztos elhalálozása miatt pótválasztást kellett tartani. Ennek eredményeként dr. Ludmán Zsolt látja el a fegyelmi biztosi feladatokat.

Kamarai rendezvények

A továbbiakban az elnök beszámolt a sikeres ügyvédbálról, a népszerű kamarai sportés családi napról és különösen a kisgyermekes családok körében népszerű Mikulás-rendezvényükről.

Fontos szakmai esemény volt a beszámolási időszakban a kamarai jogtanácsosi tagozat országos gyűlése, amelyet Debrecenben

tartottak. Ennek szervezésben is részt vett a DÜK. A kamarai jogtanácsosi karral kollegiális és szakmailag is tartalmas viszonyt ápolnak a kamarában.

Az oktatás

A kreditpontos oktatás magas szintű alkalmai közérdeklődésre tartanak számot a tagság körében – mondta el az elnök. Ezeknek a költségeit a kamara viseli. Egy-egy előadáson mintegy százhúszan vesznek részt. A jelölti oktatás keretében tíz előadás volt online formában különböző jogterületekről. Az e-ingről szólva köszönetet mondott a MÜK főtitkárának a részletes tájékoztatásért.

Fegyelmi ügyek

A fegyelmi bizottság elnöke, dr. Király Zsuzsanna írásos beszámolója szerint 2023ban huszonnyolc fegyelmi ügy érkezett eléjük. Pénzbírsággal tizenkettő, kizárással és pénzbírsággal egy ügy végződött, de ez az ügyvéd egy másik kamarának volt a tagja. A DÜK-ben kizárással és fegyelmivel járó büntetést senki nem kapott, sőt tavaly gyakorlatilag nem került sor arra, hogy büntetőeljárás miatt kellett volna fegyelmi eljárást indítani és a terheltjét felfüggeszteni. A kamarai fegyelmi apparátus tevékenysége által kiszabott pénzbüntetés, illetve eljárási költségek több millió forint bevételt eredményeztek.

A fegyelmi eljárásra okot adó hibák gyakorlatilag évről évre ugyanazok: okiratszerkesztési problémák, összeférhetetlen ügyvállalás, ügyféllel való kapcsolattartás hiánya, határidő mulasztása, pártfogói tevékenység nem megfelelő ellátása (ez viszonylag új), megbízási szerződés hiánya, számlaadás hiánya, fegyelmi eljárás esetén az iratok csatolásának elmulasztása (ami önálló fegyelmi vétségnek minősül).

Ügyvédjelölti perbeszédverseny

A beszámolási időszakban a regionális perbeszédversenyt Debrecenben tartották két vendégkamarával közösen: Szolnokkal és Nyíregyházával. Évenként felváltva, vetésforgószerűen rendezik meg az egyik, majd a másik megyében. Ennek évek óta dr. Kiss István debreceni kamarai elnökhelyettes a fő szervezője és mentora. Debrecenből dr. Boros Sándor, dr. Bak Márton Ferenc és dr. Hadházi Gábor ügyvédjelölt vett részt a regionális perbeszédversenyen.

A tagdíjkérdés

Dr. Lampé Zoltán elnök egyebek mellett szólt arról, hogy az előző ciklusban nem változott a kamarai tagdíj mértéke. 2024. január 1-jétől a MÜK küldöttgyűlése 13 000 Ft-ra emelte a havi kamarai tagdíjat. Ez elkerülhetetlen volt; voltak elképzelések, hogy még ennél is magasabb legyen. „Rendkívül méltányos összeg, viszont messze nem alkalmas arra, hogy teljes mértékben kompenzálja azokat a költségeket, amiket a területi kamaráknak viselniük kell – állapította meg az elnök. Kitért a MÜK-nek a területi kamarákat segítő anyagi támogatására is. Ennek lényege, hogy a területi kamarákhoz befolyt tagdíjak mellett a MÜK-nek befizetett 25 százalékból az országos kamara valamilyen módon segítse a területi kamarák munkáját, javítva anyagi helyzetüket. Így kaptak támogatást a Jogtár-előfizetésére. Úgynevezett céltámogatás keretében pályázni lehetett különböző szakmai tevékenységek támogatására. Ebben a körben a DÜK kétmillió forintot kért és kapott. – Emellett kedvelt és fontos folyóiratunkat, az Ügyvédek Lapját változatlanul a MÜK előfizetése révén, térítés nélkül kapjuk mindannyian” – emlékeztetett.

A kirendelt védői díjakról

Az ügyvédséget országosan érzékenyen érintő ügyről szólva a DÜK elnöke egyebek mellett elmondta: a hétezer forintos, illetve az 1400 forintos óradíjas felkészülési díj nevetségesen alacsony. A jogbiztonság érdeke megköveteli, hogy a védelemhez való jog mellett az ügyvédek is megfelelő díjazásban részesüljenek, és ez legyen arányos az általuk elvégzett munkával. Közelítsen a megbízási díjakhoz, közelítse meg vagy érje el a más szellemi munkával megkereshető, más területeken fizetett díjakat. „A védői díjaknak az elmúlt években tapasztalt növekedési mértéke méltatlan a szakmánkhoz – jelezte a kamara elnöke –, ahhoz meg különösen, amilyen elvárásokat a hatóságok megfogalmaznak velünk szemben.” Kitért arra is, hogy „hullámszerűen hol van probléma, hol nincs”. Most megint van probléma a rendőrség részéről: ügyvédek jelzései szerint vannak még tavalyról is kifizetetlen számlák. Pozitívum, hogy a bíróság és az ügyészség általában időben kifizeti az ügyvédek számláit. E téren újra szükség lesz a MÜK segítségére.

„A rendőrség is tartsa be a fizetési határidőt, és ne legyenek azok a különböző, a bélyegzőkkel kapcsolatos kifogások, amit akkor küldenek vissza, amikor már majdnem lejárt vagy már le is járt a fizetési határidő. Ezzel húzódnak a kifizetések, és a kollégákat újabb feladatokkal látja el, ami megint csak az érdemi munkától veszi el a teret” – panaszolta az elnök.

A lehallgatási ügy

A kamara elnöke részletesen ismertette azt az esetet, amely az elmúlt év októberében történt, és nagy port kavart szakmai-közéleti körökben, és amely mára megnyugtatóan lezárult. Ennek lényege az volt, hogy egy másfél évvel azelőtti, titokban készített hangfelvétel került elő egy büntetőperben hivatkozásként. A kezdetben kusza ügyet mind a bírósági, mind a kamarai kivizsgálások során tisztázták, és egyértelműen megállapították, hogy az ügyben érintett kamarai tag ügyvédeket semmilyen felelősség nem terheli.

Kamarai gazdálkodás

A kamara kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott a beszámolási időszakban is – öszszegezte a helyzetet dr. Dobrossy István főtitkár. Pénzeszközeiket az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően minél kisebb kockázatú és minél nagyobb hozamú állampapírokba fektették. Tudomása szerint az országban elsőként éltek ezzel a lehetőséggel, miszerint évek óta – amíg esetleg más, a kamarai fejlesztés szempontjából fontos cél miatt nem kell felhasználniuk – igyekeznek az inflációt ha nem is elérő, de azt megközelítő mértékű hozamokkal kamatoztatni a kamarai szabad pénzeszközöket. A kamarai bérfejlesztésekről szólva elmondta: mindig inflációkövetők voltak.

Nem mutatkozik a beszámolóban olyan kirívó tétel, amely nagyobb átvizsgálást igényelt volna a felügyelőbizottság részéről –jelezte a közgyűlésnek dr. Czére-Réti Gabriella, a bizottság elnöke. Az inflációkövető munkabér és tisztségviselői díjak emelése volt az, ami minimális szinten növelte a kiadásokat, de ehhez képest megfelelő mértékben javultak a bevételek. Kiemelte a MÜK-től kapott támogatás jelentőségét. Az állami értékpapírokba történő befektetésnek köszönhetően nagyobb kamatbevétel is látható.

A közgyűlés elfogadta a kamara 2023. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a DÜK felügyelőbizottságának beszámolóját.

A Debreceni Ügyvédi Kamara 2024. évi költségvetésének tervezetét szintén dr. Dobrossy István, a kamara főtitkára terjesztette elő. Egyebek mellett elmondta: a bevételek és a kiadások nem tartalmaznak sok emelkedést, a kamatkondíciók viszont sajnos erőteljesen csökkenő tendenciát mutatnak. Öszszességében valamennyivel kevesebb bevételt terveznek. A költségeknél és a bérfejlesztéseknél idén is az inflációs indexnek megfelelő és a gazdasági szereplőkkel kötött megállapodás szerinti, 15–17 százalékos emelést kíván érvényesíteni a kamara. Betervezték a székhelyük szükségessé vált felújításával kapcsolatos kiadásokat. A bevételek és kiadási tervek alapján mindössze 1,4 millió forintos eredménnyel javasolta a 2024-es évi költségvetést. A közgyűlés ezt elfogadta.

Erősödő Caritas alapítvány

Az Ügyvédi Caritas Alapítvány tájékoztatójában dr. Léka Andor, az alapítvány titkára arról adott tájékoztatást, hogy a Caritas az ügyvédi kamara egyszemélyes alapítványa annak érdekében, hogy bizonyos közösségi létformákat, bizonyos közösségi rendezvényeket, fiatal pályakezdőket és rászoruló kollégákat támogasson. A támogatók száma és a támogatási öszszegek is jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A harmadik legeredményesebb évet zárta az alapítvány 2023-ban. Van tehát lehetőségük a támogatásra, keresik is a célkitűzéseknek megfelelő lehetőséget. A két legfontosabb kamarai közösségi rendezvényükből származó bevételt is az alapítvány céljaira fordítják. Hatékony fogadtatásra talált a kamarai tagság körében az egyszázalékos rendszer népszerűsítése: 2022-ről 2023-ra harminc százalékkal megnőtt az szja egyszázalékos felajánlása a kamarai tagság körében.

Díjak, kitüntetések Kimagasló ügyvédi munkája, példamutató emberi magatartása és a kamara életében kifejtett közösségi tevékenysége elismeréseként kapta az etikai díjat dr. Kellermann Réka, illetve a jubileumi gyűrűt dr. Rácsai Lajos. Dr. Ladányi Sándor Alapítvány Díjjal jutalmazták dr. Bak Márton Ferenc ügyvédjelöltet, a Dr. Hollós László Emlékalapítvány díját pedig idén dr. Varga Dóra ügyvédjelölt kapta.

BudapestiÜgyvédiKamara

Emlékezés és jövőépítés

Dr. Tóth M. Gábor: „Elnöknek lenni mindenekelőtt szolgálat”

Meglehetősen összetett feladat egy olyan nagy létszámú ügyvédi kamara akárcsak egy esztendejéről is számot adni, mint a Budapesti Ügyvédi Kamara, ahol a tagság létszáma az országosnak több, mint a fele. Ráadásul még bonyolítja a helyzetet az is, hogy a fővárosi ügyvédség – hasonlatosképpen az országos ügyvédtársadalom területi kamaráihoz – fennállásának fontos évfordulójához, egész pontosan a százötvenedikhez közeledik. Egy ilyen történelmi pillanat óhatatlanul bizonyos tanulságok levonására készteti a hivatásrend ma élő tagjait, kamarai vezetőit. Méghozzá úgy, hogy ezzel egyben önértelmezésüket-önértékelésüket is átgondolják, meg helyüket és mai szerepüket is újra meg tudják fogalmazni a hazai igazságszolgáltatás rendjében. Fontos vissza- és egyben előre tekintő feladat ez. Mindemellett az is figyelembe veendő, hogy miként a kis létszámú kamarák esetében a vezetőség egyik legfontosabb feladata az alacsony létszámból fakadó előnyök – elevenebb közösség, intenzívebb összetartozás, szakmai kohézió – ébrentartása, művelése, a nagy létszámú kamarák esetében pedig - s ebben a BÜK a kiugróan magas élenjárógondolni kell az itt felhalmozódott szakmai tapasztalatok, érdekképviseleti és érdekérvényesítő erő becsatornázására a közös, országos, azaz a kisebb testvérkamarákat is erősítő fősodrásba. A BÜK 2024. április 12-én, az Országos Bírósági Hivatal Aulájában tartott közgyűlése ezen szempontok miatt is figyelemre méltó esemény volt.

Ategnaptanítása

Annak idején akár a bíróságok elfogultságát, megvesztegethetőségét is megengedte volna Kossuth Lajos, csak egy dolgot kért, hogy a nyilvánosságot biztosítsák számára – idézte a XIX. század nagy magyar politikus-ügyvédjét közgyűlési megnyitó szavaiban dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. A BÜK évi jeles alkalmán a kezdetben megjelent hatvanöt kamarai tag - bár később, a közgyűlés végé felé már majdnem százan voltak - a ma már több, mint nyolcezres taglétszámhoz képest meglehetősen alacsony szám. Ezt minden évben sajnos meg kell állapítani – mondta az elnök -, mindamellett, hogy a BÜK minden évben próbálja a nyilvánosság és az előzetes kommunikáció eszközével a tagság számára egyértelműsíteni, hogy a kar egyik legfontosabb eseménye az évente megtar-

tott közgyűlés, amitől azonban „valami miatt a kollégák nagyobb része, csak úgy, mint az elmúlt harmincöt-negyven évben, távol marad”. Az elnök szerint ennek oka egyrészt nyilvánvalóan a közélet dolgai iránti csökkenő érdeklődés, másrészt a napi munka, amely szinte mindent felülír. Ezért az elnök kifejezte azon reményét, hogy a kamara által biztosított online, egyidejű közvetítést többen nézik, bár sajnálatosan így véleményt kifejteni, hozzászólni és szavazni nem tudnak.

A múltba visszatekintve az elnök egyebek mellett felidézett egy idei újabb évfordulót: 1874 decembere, az ügyvédség szempontjából alapvető fontosságú évszám és időszak volt, hiszen az igazságszolgáltatás részeként, ahogy az akkori jogalkotó fogalmazott, a bíróság és a közjegyzőség mellett, 1874 decemberében elfogadta a XXXIV.

törvénycikket. December 4-én szentesítették, az alsóház december 10-én, a felsőház pedig december 12-én adta rá áldását. Ezzel tulajdonképpen megszületett az első olyan írott rendtartás az ügyvédi tevékenység kapcsán, ami több, mint hatvan évig volt hatályban, és az ügyvédi hivatás akkor lerakott alapelemei azóta sem változtak.

Eseménydús napnak mondható a történelemben április 12. Az elnök érdekességként felsorolt több olyan fontos eseményt, amely az elmúlt századokban történt ezen a napon. Ezek közül kiemelte a számunkra, magyar állampolgároknak a legfontosabbat: 2003-ban, április 12-én tartották hazánkban azt a népszavazást, amely 45% fölötti részvétellel és a leadott szavazatok szerint 85% többséggel szavazott Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása mellett.

„Mellette állunk”

A közgyűlési megalakuló formalitásokat követően bevezető beszédében az elnök az egész ország közvéleménye által hetek-hónapok óta figyelemmel kísért ügyről, dr. Karsai Dánielnek az aktív eutanázia jogi elismeréséért vívott küzdelméről fejtette ki a véleményét. Ennek nemcsak az ügyvéd személyes érintettsége, betegsége és az azzal kapcsolatos emberijogi küzdelme áll a középpontjában, hanem az a legfrissebb fejlemény is, hogy a közgyűlést megelőző napokban, miként dr. Tóth M. Gábor tájékoztatta a kamara tagjait, dr. Karsai Dániel ügyvéd március 31-i hatállyal lemondott kamarai tagságáról. „Sokunk számára példa, nemcsak az a küzdelem, amit ő folytat, meg ahogy folytat, hanem az is, ahogy ő az éppen életének aktuális kérdéseit igyekszik rendezni – mondotta az elnök. - Azt gondolom, erre is jó példa a március 31-i döntés, hogy úgy látta jobbnak, hogy lemondás útján kamarai pályafutását befejezi. Nyilvánvalóan nem tudok mást mondani, mint hinni a csodában. A közgyűlés és a magam nevében pedig szeretném kifejezni elismerésünket küzdelméért, amit példaértékű módon vív célja elérése érdekében. Teszi ezt úgy is, ahogy meggyőződésem szerint egy jogásznak a harcát folytatnia kell, amiért közgyűlésünk legmélyebb elismerését fejezi ki. Kívánjuk, hogy küzdelme sikeres legyen és elérje önmaga elé kitűzött célját.”

Székház felújítás

A továbbiakban a beszámolási időszak történései alapján foglalta össze tapasztalatait,

illetőleg vázolta fel a jövőre vonatkozó elképzeléseit.

Először a Szalay utcai BÜK székház felújításáról számolt be. Tavaly december közepén, az előzetes várakozásoknak és ígéretnek megfelelően, a kamara munkaterületként átadta a székház épületét, ahol jelenleg is fokozott munka zajlik. Ezért aztán idén más helyszínt kellett a közgyűlésnek találni: az Országos Bírósági Hivatal épületét, dr. Senyei György Barna elnöknek köszönhetően.

Miután a BÜK elnöksége kiválasztotta a tendergyőztest, december közepén a Telesis Zrt. átvette a munkaterületet, elkezdte a kivitelezést. Az előzetes ütemtervnek megfelelően halad a kivitelezés: így év végén megkezdődhet a műszaki átadás.

Egy új korszak határán

Már kilenc éve a cégeljárásban hatályban van az elektronikus ügyintézés. Azóta rohamlép-

tekben hódít teret az igazságszolgáltatás berkeiben is az elektronikus ügyintézés, olykor talán túl gyorsan, nem kis döccenőket eredményezve e kikerülhetelen folyamatban. Az elnök felhívta a figyelmet az idei év egyik alapvetően fontos változására e téren, hiszen életbe lép a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, a DÁP.

Ezzel a jogalkotó egy teljesen új konstrukciót vezetett be a gyakorlatba: az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezését.

Az elnök elmondta, hogy a közelmúltban meghívásra részt vehetett a Kúria Büntető Kollégiumának ülésén, ahol a büntető jogalkalmazókra váró és e törvény által kiváltott lépéseket tekintették át. Némi szkepszis volt tapasztalható a teremben jelenlévő bírók, ügyészek és ügyvédek körében, mivel az az elgondolás, ami nyilvánvalóan jövőbe mutató és progresszív, a büntetőeljárásban vajon miként lesz kivitelezhető. Feltehető, hogy egyéb jogterületeken is felvetődnek nehéz kérdések. Eddigi ismeretek szerint a kormányzat, miután az irányt kijelölte, ebből úgy látszik, hogy nem kíván engedni.

A nagy mumus

A mindezzel is kapcsolatba hozható új jelenséggel, a mesterséges intelligenciának a jog világára is kiható térnyerésével foglalkozott az elnök a továbbiakban. Egyebek mellett hangsúlyozta: az ügyvédségnek fel kell készülni arra, hogy ha nem is válnak teljesen nélkülözhetővé, de bizonyos kérdésekben

Dr. Gyalog Balázs Dr. Bálint Attila

Dr. Géczi Zsuzsanna

Dr. Heszegh Zsolt

Dr. Kratochwill György

Dr. László András Dániel

Dr. Lomnici Katalin

Dr. Rácz G. Gábor

Dr. Réczei Géza

Dr. Román Eszter

Dr. Sándor Péter

Dr. Horváth Lóránt

nagy változás előtt áll az általuk vitt jogi szolgáltatás a mesterséges intelligenciában rejlő, szinte korlátlannak tűnő lehetőségek felbukkanásával.

Több elemző már azt vízionálja, hogy az MI által kialakított helyzetekben a munkavállalóknak a 25%-a az nem állandó, úgymond teljes munkaidőben foglalkoztatott lesz. A munkavállalóra irányadó, kötöttebb szabályok kevésbé érvényesülnek majd. Ez a helyzet az elnök megítélése szerint például az ügyvédség szempontjából egy alapvető kitörési pont lesz. A kamarai jogtanácsosok lehetnek ennek első körben a kárvallottjai, hiszen a munkaviszony helyett, adott esetben a munkáltató is azt fogja mondani, hogy a gyorsabb, egyszerűbb és nem utolsó sorban olcsóbb ügyvédi megbízást fogja választani és kiszervezi a tevékenységet, ahelyett, hogy munkavállalóval oldaná meg.

Emlékezetes – idézte fel az elnök -, hogy 2023 februárjában zajlott az első olyan tárgyalás - a tengerentúlon -, amely gyakorlatilag robot ügyvéd közbejöttével történt. Van már erre egy számítógépes program is, a DoNotPay. Az elgondolás az, hogy egy sor olyan tevékenység van a jogi szolgáltatás piacán, amit mindmáig gyakorlatilag ügyvédek látnak el, de valójában nem biztos, hogy ügyvédeknek kéne ellátni a jövőben, hiszen standardizálható folyamatokról van szó, amelyekben a hozzáadott érték a jogi szolgáltatás részéről csekély. Egy Mckinsey tanulmány 2035-re a jogászi teendők 30%-át helyezi a digitális irányítás alá. 2019-ben a Deloitte is kiadott egy tanulmányt, amely 2036-ra világszinten százezer ügyvédi irodára teszi azok számát, amelyek teljes egészében algoritmizálva és automatizálva lesznek. A Sheffieldi Egyetemen pedig kifejlesztettek egy programot, ami első körben a luxemburgi bíróság gyakorlatát hivatott ellenőrizni, gyakorlatilag analizálva a korábban meghozott döntéseket, és 79%-os pontossággal meg tudta mondani a jövőre nézve, hogy a luxemburgi testület egy adott konkrét ügy vonatkozásában milyen döntést fog hozni. Az egyszerűbb megítélésű, jogi diplomát valójában nem igénylő adminisztratív ügyekben való döntéshozatalt robotokra lehet bízni, és a tanulmány szerint már jelenleg is a 20%-ot elérő annak az aránya, hogy nem a természetes személy adminisztratív ügyintézők, hanem a mesterséges intelligencia által vezérelt „robotok” segítik a munkánkat. Ezekből is látszik tehát, hogy nem hagyja érintetlenül az ügyvédi hivatást a mestersé-

ges intelligencia. Egy dolgot azonban bizonyosan nem tud kiváltani – tette hozzá az elnök -, ez pedig az érzelmi intelligencia.

Az MI-alkalmazás csábítás talán azzal is összefügg – vélekedett az elnök -, hogy „egyre több az eszkimó és egyre kevesebb a fóka...”. A BÜK-ben például a tagok összlétszáma a kilencezerhez közelít. Érthető, hogy sokan új innovációkkal próbálnak meg betörni a piacra. Ezeknek az akadálya jelenleg már nem a technológiai háttér, hanem a szabályozási környezet hiánya. Értelemszerűen: a MÜK előtt tornyosuló feladatok egyike lesz ezen szabályozott keret megteremtése.

A jövőben nagyobb figyelmet kell tanúsítani az ezzel kapcsolatos kérdések vizsgálatára – hangsúlyozta az elnök. A BÜK-ben az Ügyvéd Akadémia és az Ügyvédiskola keretében már eddig is, és ezt követően is számos ilyen témájú előadást terveznek. A BÜK a tagdíj terhére, tervezi, hogy fokozza a digitális szakismeretek és annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos ismeretekhez való hozzáférést. Amellett, hogy a BÜK, mint legnagyobb területi kamara a kérdéssel önállóan is foglalkozik, javasolja majd a MÜK-nek a közös lépések megtételét.

A mindennapok ügyeire áttérve, beszámolójában az elnök néhány olyan dologról külön is kiemelten szólt, amelyek a kamara és tagsága mindennapi életét alapvetően befolyásolják.

Kötelező továbbképzés

2024. december 31-ével lezárul az első továbbképzési periódus, amely gyakorlatilag azt a kötelezettséget jelentette a kollégák számára, hogy öt év alatt nyolcvan kreditpontot szerezzenek meg.

Nyomatékkal jelezte az elnök a fenti regulát, már csak azért is, hogy nyolc hónap múlva ne a kapkodás legyen úrrá azokon, akik valamilyen módon elmaradtak ezen kötelezettség teljesítésével, mert a jelen jogszabályi környezetben nem marad más lehetősége a területi kamaráknak, mint törölni azt a kollégát, aki a továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti.

Gazdálkodás, prudenciával

Annak, hogy a kamara élete kiegyensúlyozott, sőt sok területen fejlődik, annak az egyik legfontosabb alapja a stabil gazdasági háttér – mondta az elnök. Legnagyobb fejlesztésük: a székház felújítása. A tagság el-

múlt évtizedes megtakarítását teszik ebbe a felújításba, másfél milliárd forint értékben. Az elnök reményei szerint a kamara prudens gazdálkodása eredményeként, ha el is költik a teljes összeget, amire közgyűlési felhatalmazásuk van, év végével akkor is nagyságrendileg egymilliárd forint lesz az a megtakarítás, ami a legnagyobb területi kamara nyugodt tovább működését szolgálni fogja. Ennek nyilvánvalóan egyik forrása lett a tavaly év végén megemelt tagdíj.

A kamara minden évben szufficittel tudja zárni az éves költségvetést – jelezte az elnök. Hozzátette azt is, hogy a budapesti kollégák mellett a MÜK finanszírozására rájuk háruló feladatokat teljesítve, értelemszerűen segítik az ország egyéb helyén ügyvédi hivatást gyakorlók szolgálatát is. A BÜK érzi a rá háruló feladatot és azon kötelmeket is, ami abból a helyzeti előnyből adódik, hogy sokan vannak és jól működő gazdálkodási háttérrel rendelkeznek. Az elnöki beszámoló után dr. Horváth Lóránt ügyvéd alapvetően pénzügyi és gazdasági vonatkozásokkal foglalkozott a székházfelújítással kapcsolatban. Észrevételeire és kérdéseire dr. Tóth M. Gábor válaszolt. A közgyűlés a szavazások sorában egy tartózkodással és két ellenszavazattal elfogadta a 2024. évi költségvetést. (A kérdések és az azokra adott válaszok a kamara honlapjára feltett kamarai közgyűlés teljes jegyzőkönyvében itt olvashatók: https://kozzetetel.bpugyvedikamara.hu/index.php/s/Fc1GaMzMpWuYGXI, a 10-15. oldalakon.)

Evidenciák, megnyugtatásul

Mit ad nekünk a kamara és mi az, amit gyakorlatilag tőlünk átvállal? – a tagságban időnként felvetődő kérdésre válaszolva az elnök egyebek mellett elmondta: az önkormányzati, érdekvédelmi és érdekképviseleti legfontosabb feladatokon túlmenően például több olyan kedvezményt, mint például jogtárra való előfizetést, az információáramlást biztosító médiumokat a kamarai hírlevéltől kezdve a honlapon, a Pesti Ügyvéden át az országos Ügyvédek Lapjáig, vagy éppen az ügyvéd kijelölő, a központi letétkezelő, a végrendelet nyilvántartó és a kötelező továbbképzést biztosító online rendszerek a fenntartását.

Egyedül nem megy

Végezetül az elnök arról szólt, hogy a kamara kiegyensúlyozott működésének elen-

gedhetetlen feltétele egy áldozatos munkavállalói és különböző választott tisztséget betöltő kollégák mindennapi munkája, amiért feltételezve a kamara egész tagságának egyetértését is - köszönetét nyilvánította ki.

Üdvözlet, távolból

A közgyűléseken előfordul, hogy meghívott vendég és/vagy nem utolsósorban a MÜK elnöke részéről köszöntő beszéd hangzik el. E ponton a BÜK elnöke arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy dr. Havasi Dezső tavaly jelen volt a BÜK közgyűlésén, idén a Pécsi Ügyvédi Kamarának éppen erre a napra kitűzött közgyűlésére látogatott el, ahol ebben a tisztében még nem járt korábban. A MÜK örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Bánáti János éves rendes pihenését töltötte külföldön, így hosszú évtizedek után - talán először - nem tudott a BÜK közgyűlésén jelen lenni, köszöntésének tolmácsolására a BÜK elnökét bízta meg.

Néhány további fontos részlet Az alapszabály előírásának megfelelően a BÜK elnöksége a kamara honlapján közzétette az igen részletes beszámolót a 2023. évről: Tekintettel arra, hogy a rendkívül sok adatot, következtetést és elgondolást tartalmazó dokumentumok, bizottsági mellékletek, sőt maga a közgyűlés jegyzőkönyve is hozzáférhetők:

https://kozzetetel.bpugyvedikamara.hu/index.php/s/Fc1GaMzMpWuYGXI, itt az Ügyvédek Lapja adta szűk terjedelmi lehetőségeink miatt ezekkel nem foglalkozunk, ajánljuk a honlap böngészését.

Mindazonáltal – úgy gondoljuk – a kamara sokszínű tevékenységének érzékeltetésére ide kívánkozik az elnöki beszámolóban nem érintett, de a honlapjukon elérhető néhány érdekesség.

Társadalmi szerepvállalás

A budapesti ügyvédség évek óta növekvő társadalmi szerepvállalásával jótékony hatást tud kifejteni a hivatásrendről kialakított – olykor negatív - sztereotípiák megváltoztatására is. Ezt szolgálta a tagság körében szervezett véradás, valamint az immáron IV. Pro Bono Nap.

Nemzetközi tevékenységek

A kamara életében fontos szerepet töltenek be a már régen megalapozott és jól működő, a nemzetközi társszervezetekkel kialakí-

tott munkakapcsolatok, amint arról rendszeresen beszámol a közgyűlésnek is a kamara nemzetközi ügyekben illetékes elnökhelyettese, dr. S. Szabó Péter. A nemzetközi kapcsolat-hálózatban kiemelkedően fontosak az alábbi testvérszervezetekkel kiépített munkakapcsolatok: IBA (International Bar Association) International Academy of Family Lawyers, „bécsi” Elnöki Konferencia, amelyet az Osztrák Ügyvédi Kamara szervez, Európai Ügyvédi Kamarák Szövetsége (CCBE), Magyar Ügyvédnők Egyesülete (MUE) révén az EWLA (European Women Lawyers Association), az AIJA (International Association of Young Lawyers), UIA (Union Internationale des Avocats), DAV-IWR (Deutscher Anwaltsverein - Arbeitsgemeinschaft Internationales Wirtschaftsrecht), Európai Ügyvédi Alapítvány (European Lawyers Foundation - ELF), ERA (Academy of European Law), Svéd Kereskedelmi Kamara, Queritius nemzetközi ügyvédi hálózat, Szerb Ügyvédi Kamara, Vajdasági Ügyvédi Kamara...

A nemzetközi ügyek keretében a kötelező ügyvédoktatással kapcsolatban továbbra is fontosnak tartja a kamara, hogy alternatívát és választási lehetőséget teremthessen azon tagjai számára is, akik idegen nyelvű tanfolyamok iránt érdeklődnek, olyan témák iránt, amelyek a nemzetközi közegben folytatott jogi praxis szempontjából nyújtanak ismereteket.

Bizottságok munkája és kamarai közélet

A továbbiakban – terjedelmi okokból itt most csak felsorolni tudjuk, ismét érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánlva a további részleteket a BÜK honlapján a különböző bizottságok érdekes beszámolóit az oktatás, az összeférhetetlenség, az etikai ügyek, a tagfelvétel, a szociális és jóléti ügyek, a fegyelmi és az informatikai ügyek tekintetében, s elfogadta azokat a felügyelő bizottság jelentésével egyetemben. Külön fejezet foglalkozott a BÜK jogtanácsosi tagozatának beszámolójával, amely igen részletes képet adott arról a színes munkáról, amit a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosok a beszámolási időszakban végeztek. Végezetül azon szakmai, kulturális – egyebek mellett a kamarai népszerű Próká-Torok kórus szerepléseiről –, közéleti kamarai rendezvényekről, a sportélet eseményeiről olvashatnak a beszámolóban, amelyekben maga a tagság is aktívan részt vesz.

Kitüntetések, díjak

Eötvös Károly-díj

A kamara olyan kiemelkedő szakmai tudású, felkészültségű kollégáknak adományozza, akiknek életútja is például szolgál a jövő nemzedékének:

Dr. Oroszlán Zsuzsa, Dr. Békés Ádám, Dr. Cech András, Dr. Tercsák Tamás

Dr. Bálint Ákos György-díj

A kamara 2018-ban alapította díj a kamara azon tagjának vagy volt tagjának adományozható, aki hivatástudattal végzett ügyvédi munkája mellett a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelmével, illetve irodalmi, vagy más művészeti, sportolói tevékenységével elismerést szerzett és ezzel az ügyvédi kar tekintélyét, jó hírét növelte. A díjak átadásában dr. Bálint Ákos György lánya, dr. Bálint Szilvia ügyvéd is közreműködött.

Dr. Polgár Károly

Pro Excellentia Díj

A 2020-ban alapított, a kiváló kamarai jogtanácsost elismerő díjat az a jogtanácsos kaphatja, aki legalább 10 éven át hivatástudattal és felelősségteljesen végzett jogtanácsosi munkája mellett a társadalmi igazságosságért és a jogtanácsosi szakma elismertségének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseivel az ügyvédi kar és a jogtanácsosi foglalkozás tekintélyét, jó hírét növelte. Dr. Ferenczi Iván jogtanácsos, kamarai tag

50 éves Jubileumi Oklevél

1993-ban alapította a kamara az 50 éves kamarai tagságot honoráló Jubileumi Oklevelet, melyet azok az ügyvédek kapják, akiknek az ügyvédi bejegyzése óta ötven év eltelt, aktívak, vagy már nyugdíjban vannak, de legalább húsz évet ügyvédként a pályán töltöttek.

D. Bita Judit, Dr. Németh Zsuzsanna, Dr. Párczer Júlia, Dr. Révhelyi Éva, Dr. Tóth Zsuzsanna, Dr. Volni Emese, Dr. Fekete Tamás, Dr. Gortvay István, Dr. Kónya Imre, Dr. Kovács Kázmér

Nagy Judit Díj

Dr. Nagy Judit ügyvédnő halálát követően férje, dr. Berzy László ügyvéd alapította a díjat a kitűnő eredménnyel szakvizsgázott ügyvédnők elismerésére.

Dr. Albert Lili Fruzsina, Dr. Székeli Zoé Dóra, Dr. Tóth Katalin Léna

Pécsi Ügyvédi Kamara

A változások csak a felkészületlenek számára ijesztők

Dr. Leposa Marianna elnök: „Megmaradásunk érdekében fel kell venni a kesztyűt”

Az ismert, rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet, amely felerősödött a Covid-járvánnyal, majd az infláció és az energiaárak emelkedése tovább nehezített, több összefüggésben is hatással volt és van a kamara életére – elemezte nem csak a beszámolási időre, 2023-ra vonatkozó tapasztalatait dr. Leposa Marianna elnök a Pécsi Ügyvédi Kamara 2024. április 12-én Pécsett tartott közgyűlésén. Hangsúlyozta: a kamara köztestületként annyit tehet, hogy a hivatásrendi összetartozás érdekében segít átvészelni a nehéz időszakokat, először is úgy, hogy szakmai és közösségi értelemben egyaránt tovább erősíti a kamara tagságának egyben tartását, továbbá nagy odafigyeléssel olyan gazdálkodást folytat, amely kellő financiális hátteret biztosít a munkához, például azzal, hogy akár pénzügyi befektetéssel, de megőrzi vagyonának reálértékét.

A kamara közgyűlésén meghívott vendégként részt vett és felszólalt dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint Pongrácné dr. Csorba Éva, a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke, akik a szomszédos kamarák nevében mondtak köszöntő szavakat, kiemelve a regionális szakmai együttműködés jelentőségét.

Egy év tanulságai

A beszámolási időszakban végzett munka bizonyította, hogy az új kamarai tisztségviselők eredményesen, tisztességesen dolgoznak, a fegyelmi tanácsok befejezték a korábbi ciklus hátralékát, a folyamatban lévőfegyelmi ügyeket gyorsan, alaposan, a szabályzatban írt határidők alatt. A kamarai ellenőrzések munkáját megosztották az

ellenőrző bizottság és az elnökség között, így tudták tartani az előírt számú vizsgálat befejezését – mondta beszámolójának elején dr. Leposa Marianna elnök.

Az új összetételű elnökség aktív, munkájába a jogtanácsosi tagozat küldöttei is bekapcsolódnak. Változatlanul odafigyeltek arra, hogy a kérelmeket a lehető legrövidebb idő alatt bírálják el.

Számtalan ügyben termékeny szakmai vita volt az elnökségben egy-egy határozat meghozatala során. Az ülések jó hangulatban, konstruktívan zajlanak. 2023 végén 584 kamarai tagot tartottak nyilván. Az elmúlt évek adataihoz képest az ügyvédjelöltek létszáma csökkent, a kamarai jogtanácsosoké azonban évről évre emelkedik.

A kamara gazdálkodása az elmúlt évekkel megegyezően szilárd alapokon áll – számolt be az elnök. Ennek eredményeként a megtakarításukat befektették a Magyar Államkincstárnál, így megőrzi a reálértékét.

A jó gazdálkodás eredménye, hogy a kamara évről évre több szolgáltatást tud nyújtani a tagjainak. Az elmúlt évben egyebek között finanszírozta a népszerű

közösségi rendezvényeket, a kötelező 16 kredit pont megszerzéséhez szükséges továbbképzést, a jelöltoktatást és a perbeszédversenyt, a nyugdíjas kollégák karácsonyi juttatását és a tisztségviselők díjazását.

A kamarai tagdíj emeléséről elmondta, hogy a Pécsi Ügyvédi Kamara nem támogatta, mert köztudott, hogy az ügyvédi tevékenységgel összefüggő egyéb járulékos költségek is emelkednek, az e-Ing bevezetésével is jelentősen nőni fognak.

Emlékeztetőül elmondta, hogy a MÜK jelentős terhet vett le a területi kamarák válláról, amikor magára vállalta az Ügyvédek Lapja előfizetését, illetve 2024. január 1-jétől a Jogtár-szolgáltatás költségét is kiegyenlíti a területi kamarák helyett.

Készülnek a 2025-ös év nagy eseményére, méltó módon akarják megünnepelni a Pécsi Ügyvédi Kamara megalakulásának százötvenedik évfordulóját, szeretnének egy kiadványt készíttetni távoli és közelmúltjukról. Az idei év sem lesz eseménytelen, ami a változásokat illeti. Módosításra kerül többek között a fegyelmi és etikai szabályzat, az ügyvédi törvény és a továbbképzési szabályzat.

A pénzmosás elleni védekezéssel kapcsolatos szabályzatban előírt vizsgálatokat a kamara elvégezte. A magas kockázatú besorolású kollégák ellenőrzésében az elnökség valamennyi tagja részt vett. A vizsgálat jelentős részében intézkedés megtételére, fegyelmi eljárás megindítására nem került sor.

Ami a kötelező továbbképzés ügyét illeti, az elnök elmondta: térítésmentesen biztosították a kötelező kreditpontok megszerzéséhez szükséges előadásokat a cégeljárásról, az elektronikus okiratok gyakorlatáról, a Be. aktuális kérdéseiről, a kriminalisztikáról, munkajogból és végrehajtási jogból.

Készül az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló MÜK-szabályzat módosítása. Ennek egyik oka, hogy az e-Ing-ügyekben az eljárásra való jogosultság megszerzéséhez szükséges elméleti és rendszerelméleti továbbképzés és számonkérés jogszabályának kidolgozása még folyamatban van, másrészt az első ötéves továbbképzési ciklus lezárásával rendezni kell azon ügyvédi tevékenységet gyakorlók jogi sorsát, akik elmulasztották az évi kreditpontok megszerzését, illetve nem teljesítették a kötelező előadásokat. A MÜK célja elsődlegesen az, hogy a mulasztó kollégáknak maradjon esélyük a pótlásra, a területi kamarák ne kényszerüljenek törölni őket a nyilvántartásból.

A kamara felügyelőbizottság megállapította, hogy a kamara gazdálkodása, pénzügyi helyzete változatlanul stabil. A növekedést a támogatások és a banki kamatok eredményezték. Továbbra is a tagdíj jelenti a kamara jelentős bevételi forrását, a bevétel 75 százalékát. A tagdíj mellett a fegyelmi eljárási bevételek, a támogatások és a banki kamatok segítik egyensúlyban tartani a költségvetést. Összességében éves szinten a bevételek 23 százalékkal emelkedtek. Az éves kiadások összege egy százalékkal alacsonyabb az előző évinél.

Dr. Leposa Marianna

A stabil gazdálkodás alapja a tagdíjak pontos kezelése, a nyilvántartások naprakész vezetése, az elmaradt díjak behajtása. A kamara gazdálkodásának finanszírozásához külső pénzügyi forrást nem vesz igénybe, kötelezettségei között lejárt kötelezettségek nem szerepelnek. Az adófolyószámla rendezett, egyeztetése folyamatos, határidőn túli tartozás nincs. A 2024. évi költségvetést a közgyűlés elfogadta. Összefoglalásul dr. Leposa Marianna elnök úgy fogalmazott: az ügyvédség mindennapjaiban folytatódnak a változások, de úgy gondolja, megmaradásunk érdekében fel kell venni a kesztyűt, hiszen –ahogy Szabó Magda is írta – „Az élet a nagy gyűrődések után is, de valahogyan mindig kisimul.” Nézzünk tehát pozitívan a változásokra, és bízzunk abban, hogy ezeket a feladatokat is megoldjuk, mert képesek vagyunk rá.

Országos helyzetkép és kilátások

Közeleg az ügyvédi hivatás múltja méltatásának, átgondolásának alkalma, 2025, amikor az ügyvédség ünnepélyes keretek között emlékezhet meg a modern kori ügyvédi rendtartás és kamarai rendszer kereteit meghatározó 1874. évi XXXIV. törvénycikk hatálybalépésének százötvenedik évfordulójáról – mutatott rá felszólalásában dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke. Előadásában sorra vette azokat a feladatokat, amelyek a hazai ügyvédség és érdekvédelmi-érdekérvényesítési önkormányzati szervezete, az országos Magyar Ügyvédi Kamara előtt állnak. Kiemelte az ügyvédi feladatkör bővülésével járó ingatlan-nyilvántartási törvény e-Ing nevű elektronikus ügyintézési rendszerét, amelyet az ügyvédségnek is alaposan meg kell ismernie, hogy kellő pontossággal tudja alkalmazni, valamint egyéb kihívásokat, amelyek például a pénzmosás és terrorizmus megelőzésére megalkotott törvényből fakadó ügyvédi kötelezettségekre vonatkoznak, amely területeken egyre szigorodóbb állami hatósági eljáráskora lehet számítani.

A közelmúlt egyik legfontosabb eseményének nevezte, hogy éppen húsz éve, 2004-ben hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz. Az európai jog az ügyvédi tevékenységnek elsődlegesen nem közjogi jelentőséget tulajdonít – emlékeztetett a MÜK elnöke –, hanem egyfajta vállalkozásnak tekinti, amely szabad foglalkozás

keretében jogszolgáltatást teljesít, így vonatkoznak rá a szabadpiaci rendelkezések, sőt a fogyasztóvédelmi előírások is.

A téma kapcsán a közgyűlést követően az Ügyvédek Lapja érdeklődésére dr. Havasi Dezső felidézte a közelmúltban Kaposváron, a Jogi beszélgetések című konferencián elhangzott gondolatait, miszerint – tekintve, hogy a versenyjogi szabályozás egyértelműen közösségi kompetencia – az ügyvédi hivatás függetlensége, önkormányzati jogosultsága ugyan deklarált, de a gyakorlatban az önigazgatási normáknak sokkal jobban kell igazodniuk a piaci szabályokhoz, mint korábban, például a reklámtevékenységet korlátozó kamarai belső szabályok vagy az ügyvédi munkadíj meghatározásának terén.

Nagy szerep vár tehát a tagállami kamarákra és nemzetközi szervezeteikre –hangsúlyozta –, hogy a társadalmi, gazdasági elvek kollíziójában is fenntartsák az ügyvédség közbizalmon alapuló méltó helyét az alapvető emberi jogok, az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésében.

A XXI. század első harmadának vége felé azonban számolni kell azzal, hogy fokozódni fog a nyomás az ügyvédi tevékenység nem kizárólag ügyvédekből álló társasági formában – valójában gazdasági vállalkozásban – történő folytatására. Erre már vannak nyugat-európai kezdeményezések.

Számolni kell azzal is, hogy szigorodni fognak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozását célzó rendelkezések, így például meghatározott ügytípusoknál – például ingatlanforgalmazás, cégalapítás, bizalmi vagyonkezelés – a fokozott ügyfélátvilágítás, gyanús körülmények bejelentésének elmulasztása drasztikus szankciókkal fenyegetett.

Ezek az előírások gyakran szembemennek a másik slágerjogterület, az adatvédelem (GDPR) szabályaival, sok esetben nehezen feloldható helyzetbe hozva a jogalkalmazókat.

Ha az ügyvédi lét jellemzői állandók is, az elmúlt években jelentős szervezeti és működési változások történtek a hivatásrenden belül, szemben a nyolcvanas évekkel, amikor az országban a korlátozott számú ügyvédség kizárólag ügyvédi munkaközösségekbe szerveződve működött. A működési forma ügyvéd vagy ügyvédjelölt volt, mivel az akkori ügyvédi törvény szerint csak ezek a praxisformák működhettek. Jelentős változást hozott az 1991-es első jogtanácsosi integráció, amely több mint duplájára emelte az ügyvédi létszámot.

Az elnök szerint nagy kihívást jelent már a ma ügyvédségének is a mesterséges intelligencia. Általában az a vélekedés, hogy az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia az ügyvédi munkát is szolgálhatja, nem fenyegeti és nem veszi el az ügyvédek kenyerét. Gyakorlatilag hosszú évek óta a mesterséges intelligencia különböző megjelenési formáival találkoznak az ügyvédek is: jogtárakkal, fordítóprogramokkal, GPS-szel, hang- és képfelismerő alkalmazásokkal.

Az áttörés az lesz – vetítette előre dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke említett kaposvári előadásában –, amikor a döntéshozatal is meghatározott algoritmusokon felépülő programok által történik, precedensek százait kielemezve és a tényállásra adaptálva. A jogászi emberismeret, empátia, intuíció azonban talán sohasem lesz helyettesíthető.

Ezért is fontos az ügyvédség állandó önképzése, valamint szervezeti és funkcionális függetlenségének megóvása. Csak ebben, az alkotmányos jogszabályokkal megalkotott és az ügyvédek személyes képességein alapuló, de önkorlátozásra is képes belső tartásán jön létre az a burok, amelyet közbizalomnak hívunk, amely hivatásunk legfőbb értéke és attribútuma. Ennek birtokában nem csak e század harmadáig, 2033-ig, hanem sokkal tovább lesz ügyvédség, talán más eszközökkel és formában, de változatlan célokkal.

(A témával kapcsolatos részletes elnöki elemzés az Ügyvédek Lapja 2024/2. lapszámában olvasható, a 2–5. oldalon.)

Dr. Visegrády Zoltán

Dr. Bálint Attila Dr. Nagy Róbert

Komárom-Esztergom

Megyei Ügyvédi Kamara

Az ügyvédség a társadalom nélkülözhetetlen építőeleme

Dr. Becker Tibor elnök: „A jogi ügyletek biztonsága hivatásrendünk pozitív megítélését is segíti”

„Egyre erőteljesebben kell hogy szembenézzen a magyar ügyvédség is azzal a határozott és nemzetközi kötelezettségvállalásokon nyugvó kormányzati igénnyel, amely a pénzmosás elleni küzdelemben az ügyvédi szolgáltatást nyújtók fokozottabb szerepvállalására irányul – hangsúlyozta egyebek között dr. Becker Tibor elnök, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara 2024. április 19-én Tatán tartott közgyűlésén. – Egy megújult letétkezelési rendszer a pénzmosás-megelőzési kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó terheken is tudna könnyíteni, és ezzel párhuzamosan nagyobb biztonságot adhatna az ügyfelek számára is, erősítve az ügyvédi letétbe vetett bizalmat, ezáltal az ügyvédség felé irányuló közbizalmat is” – említette az ügyvédséget érintő másik fontos kihívást. Az eseményen díszvendégként részt vett dr. Csorba Zsolt Ödön, a Tatabányai Törvényszék 2024. április elején leköszönő elnöke. Meghívott vendégként a hazai ügyvédség előtti kihívásokról és az ügyvédi kar történetéről beszélt felszólalásában dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke.

Dr. Bánáti János köszönti a közgyűlést

Kiváló hivatásrendi együttműködés – a leköszönt törvényszéki elnök elismerése Dr. Becker Tibor elnök napirend előtt a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi

Kamara nevében külön köszöntötte dr. Csorba Zsolt Ödönt, aki tizenkét éven keresztül vezette a Tatabányai Törvényszéket. Méltatásában jelezte, hogy törvényszéki el-

Dr. Csorba Zsolt Ödön

nöksége alatt kialakulhatott egy korrekt munkakapcsolat a hivatásrendek között, amely erősítette az ügyvédség igazságszolgáltatásban betöltött szerepét, az ügyvédi tevékenység hatékonyságát. Dr. Csorba Zsolt Ödön – aki az Országos Bírósági Hivatal elnöki kabinetvezetőjeként folytatja munkáját – elismerésül kamarai oklevélben részesült.

Kiemelt feladatok a MÜK munkájában Ezt követően az elnök a Magyar Ügyvédi Kamara megújult vezetése által az elmúlt

évben felvállalt egyes új országos feladatokról számolt be.

Költségvetési fenntarthatóság Ilyen volt a MÜK és a területi kamarák költségvetésének fenntarthatósága, hiszen a kamarai függetlenséghez szükségesek a zavartalan működést biztosító anyagi alapok is. Jelenleg az ügyvédi kamarai feladatok ellátásának alapja a tagok tagdíja, amelyek a kamarai tagdíjszabályzatban írtak szerint oszlanak meg a MÜK és a területi kamarák között. Tavaly a MÜK Küldöttgyűlése az im-

már hat éve növekvő infláció ellenére változatlan tagdíj emeléséről döntött, amely biztosíthatja a MÜK, valamint a területi kamarák előtt álló feladatok teljesítésének anyagi hátterét. Lényeges azonban – emelte ki beszédében az elnök –, hogy a MÜK lehetőségeihez mérten támogassa a területi kamarák működését, illetve a területi kamarákon keresztül az ügyvédi tevékenység gyakorlóit. A Jogtár-előfizetést így 2024-től a MÜK jelentős kedvezményt elérve tudja biztosítani az országban tevékenykedő valamennyi kolléga számára, ennek költsége tehát nem fogja már azon területi kamarák költségvetését terhelni, amelyek korábban maguk biztosították. Továbbra is megmarad a lehetőség az arra rászoruló területi kamarák rendkívüli anyagi támogatására, azonban – hangsúlyozta – a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara a költségvetést tervező és szigorúan megtartó dr. Izsó Attila főtitkárnak is köszönhetően finanszírozni tudja feladatainak ellátását. Reményét fejezte ki, hogy észrevehető az a sok munkaóra, amelyet a területi ügyvédi kamarák tisztviselői és a MÜK tisztségviselői – sokan önkéntes munkában – fordítanak az érdekképviseleti és önkormányzati tevékenységre.

Szigorodó ellenőrzés a pénzmosás és a terrorizmus elleni törvény terén Jelezte, hogy a MÜK vezetése egyre erőteljesebben szembesül azzal a határozott és nemzetközi

kötelezettségvállalásokon nyugvó kormányzati igénnyel, amely a pénzmosás elleni küzdelemben az ügyvédi szolgáltatást nyújtók fokozott szerepvállalására irányul. Ez rengeteg adminisztrációs és ellenőrzési kötelezettséget ró a területi kamarákra, amihez a MÜK igyekszik megfelelő szakmai támogatást nyújtani. „Kamaránknál a Pmt.-hez kapcsolódó ellenőrzések az elvárásoknak megfelelően zajlanak, a kollégák tudomásul vették ennek jelentőségét.”

Előrebocsátotta, hogy a letéti rendszer átalakítása folytán egy olyan kamarai szerv jöhetne létre, amely megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó kamarai és ügyvédi feladatok szabályszerű teljesítésében úgy, hogy az adott ügyfelek esetében az ügyvédi titok semmiképp ne sérüljön. Mindezeken túl a kamarai feladatok ellátásának finanszírozásához, pályázható támogatásokhoz is forrást biztosíthat a letéti rendszer működtetése, így megvalósulhat – utalva az előző, költségvetéssel kapcsolatban előadottakra – a tagdíjbevételtől független, jelentősebb mértékű kamarai bevétel lehetősége.

Nem elég létezni, tudni kell látszani is „Bár a MÜK továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz az ügyvédi érdekképviselet terén, tapasztalható, hogy sokan nem érzékelik az ügyvédi kamara munkáját – fejtette ki véleményét az elnök azzal, hogy álláspontja szerint fontos a marketing is. – Nem elég dolgozni bizonyos ügyben, képviselni az ügyvédség álláspontját, érdemes róla tájékoztatni is az ügyvédség szélesebb rétegeit” – hangsúlyozta. Az egyik ilyen lehetőség a MÜK Facebook-oldala, amely 2024 januárjában indult, és immár több mint 2400 követője van. Az oldal részben az ügyvédség rendszeres tájékoztatása érdekében indult, másrészt pedig a szélesebb társadalom közérdekű kérdésekre, jogi helyzetekre vonatkozó tájékoztatása miatt. Utóbbi célja leginkább az, hogy közelebb hozza az emberekhez az ügyvédi munkát, erősítse az ügyvédek szerepét a jogügyleteknél, a jogvitáknál, és egyfajta támogató jellegű, proaktív segítséget biztosítson a jogkeresőknek.

Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy 2023 őszén indult el a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara Facebook-csoportja, amelynek már 92 tagja van. A csoportot azért tartja fontosnak, mert nagyon sok információt rendkívül egyszerűen, egy Facebook-poszton keresztül lehet megosztani úgy, hogy csak a csoporttagok olvashatják és véleményezhetik. A csoportban közérdekű információk, helyetteskeresés, irodabérlet stb. is lehetséges.

Megújuló letétkezelési rendszer: nagyobb biztonság és nyomonkövethetőség „A jövőben a MÜK részéről fokozottabb támogatásra számíthatunk, ami részben a letétkezelési rendszer remélt átalakításához kapcsolódhat” – tájékoztatta a tagságot az elnök. Ezért a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara is beszerezte a tagságtól az aktív letéti számlaszámokat, a tagság segítségével sikerült naprakésszé tenni a nyilvántartási rendszert, így most valós a kép az ügyvédi letétkezelési tevékenységről, ez pedig azt mutatja, hogy sokan foglalkoznak ügyvédi letéttel, legtöbbször ügyletekhez kapcsolódóan. A letétkezelést a legtöbben kényszerűségnek tartják, amelyhez jelentős adminisztrációs teher és komoly ügyvédi felelősség kapcsolódik. Egy megújult letétkezelési rendszer a remények szerint ezeken a terheken tudna könnyíteni, és ezzel párhuzamosan nagyobb biztonságot és nyomonkövethetőséget biztosíthatna az ügyfelek számára is, erősítve az ügyvédi letétbe vetett bizalmat, ami az ügyvédség felé irányuló közbizalmat is erősíti.

Dr. Becker Tibor elnök

Jelezte azt is, hogy dr. Császár László elnökségi tag közreműködésével folyamatban van a kamarai honlap megújítása és a kamarai adminisztráció elektronizálása, egyszerűbbé tétele.

A tanulást soha nem szabad abbahagyni Ezt követően dr. Becker Tibor az ügyvédi továbbképzés eredményeit foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a kötelező ügyvédi továbbképzés rendszere az elmúlt időszak egyik legnagyobb vívmánya, amit a kamarai közgyűlés előtt zajló családjogi előadások sikere is alátámaszt. A kamarai közgyűlést megelőző továbbképzésen több mint 140 fő követte végig személyesen a felkészült előadók előadásait, ami után négy kreditponttal gyarapodhatott minden ügyvéd résztvevő. Bár a MÜK lehetővé teszi, hogy akár elektronikus úton és akár térítésmentesen is meg lehessen szerezni a kreditpontokat, az ügyvédi továbbképzés azt is jelenti, hogy személyesen találkozhatunk, eszmét cserélhetünk. Miután pedig – emelte ki az elnök – a helyi kamaránál ezek a rendezvények a legtöbbször egyben a Magyar Jogász Egylet vármegyei szervezetének rendezvényei is, ezért lehetőség van találkozni más hivatásrendek képviselőivel, megismerni egymás nézőpontját adott kérdésekben.

2020. január 1-jén indult az első továbbképzési ciklus, 2024 már az utolsó éve az első ciklusnak azok számára, akik nem később kezdték meg ügyvédi tevékenységüket. Örömmel állapította meg, hogy a területi kamarában nem volt olyan ügyvéditevékenység-gyakorló, aki nem teljesítette továbbképzési kötelezettségét. Külön kiemelte az oktatási bizottság és ezen a területen a segítőkészségével kiemelkedő dr. Sümegi Márta bizottsági tag munkáját, aki minden év végén megkereste azokat a kollégákat, akiknek továbbképzési pontjai hiányoztak.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás helyzete

Az elnök az ügyvédség életét a közeljövőben leginkább érintő elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás kapcsán tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit arról, hogy a kamarában létrehoztak egy i ngatlan-nyilvántartási munkacsoportot dr. Neiger Kata, dr. Sümegi Márta, dr. Osztovits-Papp Ágnes és dr. Majlinger Árpád ügyvéd részvételével. A bizottság útján kapcsolattartás zajlik a vármegyei kormányhivatallal földforgalmi és ingatlan-nyilvántartási jogértelmezési kérdésekben. A bizottság tagjaival és a MÜK Informatikai Bizottságával együtt a gyakorlatban is megtekinthették Tatabányán, a helyi földhivatalban az e-Ing működését, mert ott már élesben tesztelik a rendszert, amely folyamatos fejlesztés alatt áll. Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy 2024. április 15-től – ahogy a MÜK-hírlevélben is olvasható volt –már elérhetők az elméleti képzések a MÜK továbbképzési oldalán, amelyek kreditpontok ellenében elvégezhetők, azonban a leginkább várt gyakorlati képzések megfelelő oktatófelület hiányában még nem indulhattak meg. Amint a MÜK rendelkezésére bocsátja a kormányzat a tesztfelületet, a gyakorlati képzések is el tudnak indulni, elősegítve a hatálybalépésig fennmaradó időben a megfelelő felkészülést.

Kamarai kötelező ellenőrzések Az elnök végül előadta, hogy rendben zajlanak a korábban már említett kötelező kamarai ellenőrzések, köszönhetően dr. Czuczay Marianna elnökségi tagnak és a többi vizsgálónak. Hangsúlyozta, hogy immár egyértelműen kijelenthető, hogy például a JÜB-vizsgálat, az ügyfélazonosítás, az átvilágítás elmaradása, az ügynyilvántartás hiánya nem fér bele a XXI. századi ügyvédi tevékenységbe. Ezeket a hiá-

nyosságokat a jövőben szigorúbban fogja kezelni az ellenőrzés.

Beszéde végén az elnök említést tett az ügyvédség előtt világszinten álló kihívásokról, az ügyvédi munka minden nehézségek ellenére továbbra is megélhető szépségeiről és persze nehézségeiről.

Megköszönte minden, kamarai tisztséget viselő helyi kolléga munkáját, akik akár helyi szinten, akár a MÜK tisztségviselőjeként az elmúlt évben is közreműködtek az ügyvédi közösség érdekében.

Nagyívű múlt, mai kihívások és a jövő lehetőségei

Ezt követően dr. Bánáti János, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke szólalt fel, aki a közgyűlést megelőzően megtartott jogászegyleti rendezvényen mint a Magyar Jogász Egylet társelnöke vett részt. Hangsúlyozta az ott kiválasztott téma –a családvédelem, kiskorúak érdekeinek védelme a polgári peres jogvitákban –jelentőségét.

Jelezte, hogy 2025-ben lesz 150 éves az ügyvédi kar, az 1875. évi ügyvédi rendtartás elfogadásának évfordulóján. Ennek kapcsán bemutatta a magyar ügyvédi kar alakulását, korábbi és jelenlegi feladatait, eljutva az ügyvédi kart a XXI. században érő kihívásokhoz.

Közgyűlési döntések

A közgyűlés az elnöki beszámoló elfogadását követően meghallgatta és elfogadta dr. Sándor Bernadette elnökhelyettes, dr. Neiger Kata, az oktatási bizottság tagja, dr. Árvay Nikolett, az ellenőrző bizottság elnöke és dr. Sántha Gergely, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke, valamint dr. Erdei Mária, a kamara fegyelmi biztosa által adott beszámolókat. Végül a közgyűlés dr. Izsó Attila András kamarai titkár előterjesztése alapján egyhangúlag elfogadta a kamara 2023. évi költségvetési beszámolóját és a 2024. évi kamarai költségvetést.

Dr. Izsó Attila

Dr. Árvay Nikolett

Dr. Erdei Mária

Dr. Neiger Kata

Dr. Sánta Gergely

Dr. Sándor Bernadett

Szekszárdi Ügyvédi Kamara

Ma már a kicsi és a nagy jelzőnek egyre kevesebb a meghatározó szerepe

a területi kamarák életében

Dr. Szabó Tamás: „Az ügyvédségnek sokrétű küldetése és kihasználatlan

munkalehetősége van helyi és regionális szinten”

Dr Szabó Tamás beszámolóját tartja, jobbján dr. Havasi Dezső, dr. Leposa Marianna és dr. Dékány Alexandra, balján dr. Pesthy Endre titkár

Minden területi kamara keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén megújíthatja hivatásrendi munkáját. Mégpedig úgy, hogy először is folyamatosan figyeli és értékeli azokat a helyi adottságokat, amelyek ebben a változásokkal terhes világunkban reményt adnak nemcsak a túlélésre, hanem egy pozitív kihívásokkal teli megújulásra is. Ennek persze sok feltétele van. Sok egyéb mellett az őszinte szembenézés a társadalmi, gazdasági körülményekkel, a saját szakmai felkészültséggel, a hivatásrendi összetartozástudat erősségével, a kamarai szervezettség korszerűségének igényével. Ez a folyamat zajlik sok megyei kamarában, így a Szekszárdi Ügyvédi Kamarában is. Az országos viszonylatban a taglétszám szerint inkább a kisebbek közé tartozó kamara dr. Szabó Tamás elnök vezetésével április 19-én Szekszárdon tartott közgyűlésén is valahogy e köré rendeződtek a gondolatok az ilyenkor szokásos éves beszámolók meghallgatása, megvitatása mellett.

A meghívott vendégek között volt dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Leposa Marianna, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Dékány Alexandra, a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke.

A korszerűsítés jegyében

Utalva a bevezetőben jelzett gondolatokra, elnöki beszámolójában dr. Szabó Tamás el-

mondta: a beszámolási időszakban folytatták a kamara modernizálását. Ahhoz ugyanis, hogy a változásokkal szembenézve az ügyintézésüket is korszerűsítsék, a kapcsolattartást és az ügyintézést is hozzá akarják igazítani a korszerű informatikai követelményekhez. Például úgy – utalt a munka részleteire –, hogy bevezetik a kamara internetes online elérhetőségét, lehe-

tőség szerint helyettesítve a személyes ügyintézést, amivel sok időt tudnának megtakarítani a kapcsolattartásban. Beszereztek egy távmeghallgató rendszert. Ennek különösen az elnökségi ülések kapcsán van jelentősége, hiszen a vidékről érkező kollégáknak nem kell bejönniük Szekszárdra, a meghívóban szereplő linkre kattintva tudnak online részt venni az ülésen. Ez nem-

csak idő-, hanem költségmegtakarítást is jelent. Ezzel együtt járt a kamarai iroda informatikai struktúrájának frissítése.

Mindennapi ügyek

A napi ügyekre áttérve az elnök részletesen ismertette az e-ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban próbaként elindított internetes munkafelület használatával összefüggő tudnivalókat.

Behatóan foglalkozott a kötelező ügyvédi továbbképzés ez év végén lezáruló, első ötéves képzési időszakának tanulságaival. Felhívta a figyelmet a kötelező nyolcvan kreditpont beszerzésének szükségességére, mivel vannak néhányan, akiknek egyelőre hiányosságaik vannak e téren.

Dr. Forgács Gábor kamarai tag felvetése nyomán az elnök foglalkozott a TakarNet kamarai igazolásának kérdésével, egyebek mellett elmondta, hogy a Microseckel folytat egyeztetéseket. Dr. Illés Lászlóné kérdésére a KASZ-azonosítóval kapcsolatban emlékeztette a tagságot arra, hogy az Üttv.-nek megfelelően a KASZ-nyilvántartás közhiteles.

Kordában tartandó fegyelmi ügyek

A fegyelmi ügyekre áttérve ismertette, hogy regionális szinten hatvan százalékkal csökkent a bejelentések száma. Kifejezetten Tolna vármegyében 2023-ban két érdemi, I. fokú határozat született, amely első fokon jogerőre is emelkedett. Ez egy „csodálatos statisztikai szám, nyilván a kamara viszonylag kis létszámából is adódik” – tette hozzá.

Kérte a tagságot, hogy minden gyanúsítást azonnal jelentsenek a kamarának a hatékony és gyors ügyintézés érdekében.

Dr. Galiger Lajos vezető fegyelmi biztos a vonatkozó adatokat említve számot adott arról, hogy a beszámolási időszakban tizenkét bejelentés érkezett, ebből há-

rom jelenleg is folyamatban van.

Gudicsné dr. Bukli Anna, a felügyelőbizottság elnökének jelentését követően dr. Dékány Alexandra, a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke röviden beszámolt a bizottság, illetve a területi kamara helyzetéről.

A fegyelmi ügyek lezárásaként a kamara elnöke, dr. Szabó Tamás elmondta: emelkedik a bejelentések száma. Sajnos azt látja, hogy nemcsak saját ügyfél, hanem az ellenérdekű ügyfél is tesz panaszbejelentést az adott kollégával szemben. Utalt arra, hogy a MÜK testületeiben más területi kamarák részéről felvetődött, hogy talán ideje lenne magasabb összegű pénzbírságot kiszabni, leszorítandó a fegyelmi ügyek számát. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara ezt nem tervezi: nem akar fegyelmi pénzt behajtani a költségvetése számára. Jelezte, hogy idén is lesz lehetőség pályázati pénzösszegre a Magyar Ügyvédi Kamarától, ezzel élni is szeretnének.

Egymást erősítve

A területi kamarák az elmúlt években a MÜK késztetésére, ajánlására, de a természetes fejlődés igényének megfelelően is folyamatosan építik, erősítik regionális szakmai és közösségi kapcsolataikat. Ez történik a Dél-Dunántúlon, ahol – alapvetően történelmi közös gyökereik miatt –egymásra találtak a Tolna, Somogy és Baranya megyei ügyvédségnek otthont adó kamarák. Erről a virágzó együttműködésről adott számot Szekszárdon dr. Leposa Marianna, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke, aki a közeljövő pécsi szakmai programjaira invitálta a szekszárdi kamara érdeklődő tagjait.

A MÜK védőernyője alatt

Felszólalásában dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke részletesen sorra vette azokat a jelenségeket, amelyek napi munkája során országosan is érintik az ügyvédséget. Beszélt a Microsec-tanúsítvány kiadására vonatkozó feltételekről, egyebek mellett arról, hogy nem lehet annyira leegyszerűsíteni a dolgot, hogy a nyilvántartás közhiteles. A Microsec bizalmi tanúsítványánál szigorú feltételek vannak az azonosításra. Az országban egyébként az a gyakorlat, hogy a kamarák megfelelően benyújtott kérésre kiadják az igazolást.

A MÜK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az országos kamara internetes honlapjára felkerül az e-Inggel kapcsolatos összes releváns információ – ez nem az, amire várunk. Még néhány hónap biztosan kell ahhoz, hogy az ügyvédség tesztprogramot kaphasson. Felhasználóbarát módon fog felkerülni a honlapra, hogy mit és hogyan kell használni, milyen lépésekből áll egy ügy beadása a földhivatalhoz. Annak, aki elméletből levizsgázott, és teljesítette a vizsgafeltételeket, a gép igazolni fogja, hogy megnézte a gyakorlati anyagot is, de vizsgáznia nem kell belőle.

Emlékeztetett arra, hogy a MÜK előfizeti a tagságnak a Jogtárat. Két szolgáltató közül lehet választani: a Wolters Kluwer és az ORAC.

A Pmt.-vel kapcsolatban elmondta: elérhetők azok az adatlapok, amelyeket az ügyvédek használnak. A területi kamarák végzik az ellenőrzést, a MÜK-nek e téren semmiféle hatósági jogköre nincs. Külön felhívta a figyelmet az ügyfél kockázatelemzésére, valamint a készpénzforgalom megfelelő ellenőrzésére.

Év végén lejár az ügyvédi továbbképzési ciklus. A tagság figyelmébe ajánlotta:

Gudicsné dr. Bukli Anna

aki tizenhat kreditpontnál kevesebbel tartozik a megkívánt nyolcvan ponthoz képest, az egy bizonyos pénzösszeg befizetésével megválthatja, azokat azonban, akik ennél nagyobb hiánnyal nem teljesítik a nyolcvan kreditpontot, törölni kell.

A továbbiakban részletesen foglalkozott a kirendelt ügyvédi munkadíjak anomáliáival, valamint az ügyvédek által kezelt letétek ellenőrzésével kapcsolatos szabályzat várható szigorításának folyamatával. E téren a MÜK segíteni fogja a területi kamarák munkáját.

Egyensúlyban a gazdálkodás

A kamara 2023. évi beszámolóját ismertetve dr. Pesthy Endre titkár elmondta, hogy az inflációval nehezített gazdasági helyzet miatt az előre becsülhető költségek tekintetében nem volt a kamara könnyű helyzetben, az elnökség óvatos, minimális veszteséget tervezett, ám végül többletet mutat gazdálkodásuk eredménye. A döntő ok a MÜK-től pályázattal elnyert, jelentős összegű támogatás, amelyet a kamara infrastrukturális fejlesztésekre tudott felhasználni.

A kamara 2024. évi költségvetési tervét szintén a kamara titkára ismertette.

A közgyűlés a 203-as beszámolót és a 2024-es költségvetést is elfogadta.

mara elnöke: a sok új változás közepette helyét kereső nem fővárosi ügyvédség számára szerinte mielőbb olyan szempontokat is figyelembe kellene venni és be kellene építenie az életébe, munkájába, amelyek első ránézésre főleg társadalmi jelentőségűek, ugyanakkor meggyőződése szerint egzisztenciálisan is új felületet nyitó lehetőségek.

Elgondolása szerint a helyi, a lokális és regionális közösségekben igen sokrétű és jelentős – valójában kézenfekvő, bár ebből a szempontból egyelőre kevésbé felismert – lehetőségek kínálkoznak e tekintetben, amelyeket hangsúlyosan ajánl minden területi kamarai közegben élő kollégájának szerte az országban.

Mik lennének ezek? – kérdeztük tőle az Ügyvédek Lapja képviseletében a közgyűlés után.

Jelentős presztízsépítésként említette a pro bono tevékenységet. Erősen javasolta a közérdekű jogi munkát, ingyen segítve azokat, akik nem engedhetik meg maguknak a képviselet költségeit. Ez egyfelől különösen fontos a hátrányos helyzetű csoportok esetében, és jelentős hatással lehet a helyi közösségek életére, ugyanakkor növeli az ügyvédi hivatásrend és az adott ügyvéd helyi környezetében, településén és a vonzáskörzetében lévő településeken a bizalmat is, ami nélkül nem létezik ügyfél-ügyvéd kapcsolat, s ami egyben újabb ügyfeleket is vonz. Javasolta, hogy az ügyvédek, ha csak tehetik, támogassák a környezetükben lévő közösségi szervezeteket. Ez alatt azt értette, hogy ha tehetik, vállaljanak szakmai alapokon nyugvó, akár vezető szerepet helyi nonprofit szervezetekben és társadalmi csoportokban, amelyek különböző közösségi célokat szolgálnak, például a szegénység enyhítését, oktatást vagy környezetvédelmet.

Dr. Szabó Péter

Dr. Havasi Dezső kitüntetése Kimagasló szakmaisággal végzett, országosan megbecsült ügyvédi tevékenysége, a jogászképzés érdekében tett erőfeszítései, közéleti elhivatottága és példaszerű hivatástudata elismeréseként Dombóvár önkormányzatának képviselő-test ü lete 2024-ben a Pro Oppido Dombóvár díszpolgári címet adományozta dr. Havasi Dezsőnek.

A kitüntetést dr. Szabó Péter kamarai tag jogtanácsos, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, Dombóvár város jegyzője adta át a megye szülöttjének.

A jövő lehetséges kilátásai

Amint többször is utalt rá beszámolójában az ügyvédek szerepével kapcsolatban dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Ka-

Dr. Szabó Tamás először azt javasolja figyelembe venni, hogy az ügyvédek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak saját településükön azáltal, hogy – rendkívül jól ismerve a lokális és a regionális társadalmi, gazdasági viszonyokat helyben – képviselik az egyének, családok és vállalkozások jogi érdekeit, segítenek a jogi kérdések megértésében, kezelésében, legyen szó akár öröklési ügyről, akár ingatlan-adásvételről, házassági és családjogi problémáról vagy kisebb vállalkozások jogi kérdéseiről. Ez a helyismeret – bár magától értetődőnek tűnik – az ügyvédi munkába beépítve nélkülözhetetlen összetevőjévé válhat a jogkereső potenciális ügyfél állampolgároknak, vonzóbbá teheti a helyieknek az adott ügyvédhez fordulást.

Továbbá – sorolja dr. Szabó Tamás –sok helyi, lokális és regionális lehetőség adódik arra, amelyeket érdemes is keresni, hogy egyfajta tájékoztató, ismeretterjesztő munkát végezzenek: az ügyvédek gyakran vehetnek részt a közösségi ismeretterjesztő jellegű tájékoztatásban és oktatásban, akár önkéntes iskolai tájékoztatók tartásában, például a hazai jogrendről; szervezhetnek vagy részt vehetnek előadásokon, amelyek célja a jogi ismeretek terjesztése. Ez magában foglalhatja a jogokról és felelősségekről szóló tájékoztatást, ami segíthet a közösség tagjainak megoldani a jogi problémákat, amelyek természetesen ügyvédi közreműködést igényelnek.

Bár első ránézésre nagyon munkás feladatnak tűnik (olykor az is), ennek ellenére vállaljanak közvetítést és konfliktuskezelést a közösségi viták és konfliktusok kezelésében, közvetítőként. Ezzel nem csak segíthetnek megoldást találni a vitás helyzetekre, anélkül hogy bírósági eljárásig fajulnának, szakmai tekintélyüket is növelhetik hasonló jellegű ügyvédi megbízások generálásában.

Végül egy kényes területet is felvetett, amely valóban vékony jégnek tűnik első ránézésre, de ha belegondolunk – bár valóban komoly körültekintést és vállalkozókedvet igényel – meglehetősen fantáziadús lehetőség: anélkül hogy direkt módon kapcsolódnának, csatlakoznának egyik vagy másik politikai irányzathoz –mondta dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke –, az ügyvédek részt vehetnek helyi és regionális jogalkotási folyamatokban is, tanácsokkal szolgálva a törvényhozóknak, vagy közvetlenül részt vállalva például az önkormányzati jogalkotásban. Ezáltal a független szakértő szerepében szakmailag jó értelemben segíthetnék a korrekt jogi és politikai környezet kialakítását, a jogrendszer helyi és regionális fejlődését, a jogok kiterjesztését – immár hosszú távú megbízás keretében.

(K. A.)

Szombathelyi Ügyvédi Kamara

Az ügyvédek nagy felelősséget viselnek ügyfeleik képviseletében

Dr. Hollósy Tamás elnök: „Magányos szakmai szerepvállalásunkat közösségi elemekkel kell erősítenünk”

Vas megye hazánk egyik nyugati határvidéke, sok jellegzetes tájegységgel, települési szerkezettel és újabban lendületes fejlődésnek induló gazdasággal, társadalmi változásokkal. A hagyományos értelemben vett ügyvédi munka itt is sok új elemmel bővült, amelyek megbarátkozásra késztetik az új szemléletmóddal a hivatásrend e tájékon élő pályatársait. Egyebek mellett ezek a kérdések is szóba kerültek dr. Hollósy Tamás elnökkel folytatott beszélgetésünkben a Szombathelyi Ügyvédi Kamara közgyűlése mentén, amelyet 2024. április 19-én tartottak a vasi fővárosban.

Beszédes számok

2022. december 31-én a kamara tagjainak száma 221 fő volt. 2023-ban öt ügyvéd, öt ügyvédjelölt és hat kamarai jogtanácsos kérte felvételét – számolt be a statisztikai fejleményekről az elnök, dr. Hollósy Tamás. Az év során három ügyvéd, öt ügyvédjelölt, négy kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsos és egy alkalmazott ügyvéd kérte törlését a nyilvántartásból, így 2023. december 31-én a kamara teljes létszáma 224 fő volt, közöttük negyvenkilenc kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsossal, tizenöt ügyvédjelölttel. Egy mindenkiért, mindenki egyért A fegyelmi, etikai ügyeket áttekintve érdekesek a számok, hozzáértő szemmel sok fontos következtetés vonható le belőlük

– mondta az elnök, felidézve a statisztikát: tizennégy panaszbejelentés érkezett a beszámolási időszakban, 2023-ban a kamarához. Ebből nem került elrendelésre előzetes vizsgálat három, előzetes vizsgálat alapján megszüntetésre került négy, figyelmeztetéssel megszüntetésre került négy, fegyelmi eljárás került megindításra kettő, míg előzetes vizsgálat van folyamatban egy ügyben.

Hét fegyelmi eljárás volt folyamatban, ebből kettő 2023-as bejelentés alapján, öt pedig 2022-ben indult. Ezekből kettőt megszüntettek, kettőben írásbeli megrovást, kettőben pénzbírság fegyelmi büntetést szabtak ki (ezek jogerőre emelkedtek), egy ügyben pedig december 31-én még folyamatban volt a fegyelmi eljárás.

Megköszönte dr. Forintos Éva és dr. Mészáros András fegyelmi biztos munkáját, akik lelkiismeretesen végzik ezt a nehéz és hálátlan feladatot, és igyekeznek az alaptalan bejelentéseket kiszűrni. Vannak ugyanis olyan bejelentők – mondta el dr. Hollósy Tamás elnök –, akik teljesen alaptalanul próbálják fegyelmi eljárás alá vonni ügyvédjüket. Nyomatékosan kérte a tagságot: továbbra is szigorúan tartsák be az ügyvédi hivatás által megkívánt, magas szakmai és morális elvárásokat. Az ügyfelek bizalmának megszerzése, megtartása a hivatásrend egyik legfontosabb értéke. Ha e téren lazulás történik, az nemcsak az adott ügyvédre, hanem a hivatásrend egészére is súlyos, akár egzisztenciális következményekkel járhat.

Az elnök felhívta a tagság figyelmét arra is, hogy fegyelmi eljárás esetén az 5/2018 MÜK-szabályzat alapján lehetőség van közvetítői eljárás lefolytatására. A közvetítés célja a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti vitában egy nem érintett, harmadik személy bevonása, amihez a felek közötti vita rendezése megoldásának igényét tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása kell. „Amikor elkezdtem az ügyvédi pályát – emlékezett vissza saját tapasztalataira dr. Hollósy Tamás kamarai elnök –, az idősebb kollégáknak az volt a felfogásuk, hogy hiba esetén mindig próbáljunk meg az ügyféllel egyezkedni; ez olcsóbb, rövidebb és kevésbé fájdalmas megoldás. A mi pályánkon bizony érdemes az idősebb kollégák tanácsát megfogadni.”

Kiemelten foglalkozott az elnök a Magyar Ügyvédi Kamarában indult munkával, amellyel az országos kamara korszerűsítené – részleteiben jobban kidolgozottá tétetné, egyben szigorúbbá formálná – az ügyvédi letétkezelés folyamatát és az ezt szabályozó rendszert. Ennek nemcsak az az oka, hogy a kor követelményei e tekintetben is nagyobb figyelmet követelnek az ügyvédi munka során, hanem az is, hogy az állami hatóságok – nemzetközi, EU-s jogharmonizációs kötelmek miatt is –megmozdultak, kilátásba helyezve az ellenőrzések szigorítását. A MÜK mindezek ismeretében bizottságot állított fel, hogy 2024-ben és a következő években átvizsgálja a letétkezeléssel kapcsolatos ügyeket. Ebből következik, hogy folyamatosan ellenőrizni kell a letéti ügyeket, így akit ez érint, az készüljön fel erre.

Enélkül nincs jövő

Az ügyvédi hivatásrend jövője nagyrészt azon alapszik, mennyire képes, tud az ügyvédség lépést tartani szakmailag is a fejlődéssel, ennek pedig egyik záloga a kötelezővé tett továbbképzés. E fontos témakört említve az elnök egyebek mellett elmondta: a kamara 2023-ban is a Magyar Jogász Egylettel Vas Vármegyei Szervezetével karöltve biztosította az ingyenes továbbképzés lehetőségét. Nyolc kreditpontos oktatást tartottak, amelyből hét online formában, egy pedig a vasi jogásznap keretében, személyes részvétellel ment végbe. A tizenhat pontból, amelyet a továbbképzési rendszerben évente teljesíteni kell, mind a tizenhatot térítés nélkül és helyben lehetett meg-

szerezni. Az oktatás próbált igazodni a tagság igényeihez. Kérnek javaslatokat, hogy milyen témákban van szükség továbbképzésre. A lehetőséget a jövőben is biztosítani kívánja a kamara a tagságnak. Kérik a tagság véleményét, hogy elektronikus úton vagy személyes megjelenéssel szeretnének inkább részt venni rajtuk.

Minden fillérre oda kell figyelni

A kamara a gazdálkodása – nagy odafigyelés mellett – kiegyensúlyozottnak mondható. A beszámolási időszakot, a 2023-as évet mintegy kétmillió forint nyereséggel zárták. Mint közismert, a Magyar Ügyvédi Kamara közgyűlése megemelte a tagdíjat. E tekintetben az elnök arról tájékoztatott, hogy a szabályzat adta lehetőséggel élve a hetvenöt év felett is aktív munkát folytató ügyvédeknek saját kamarájuk mentességet adhat ez alól. 2023-ban hét

pénzmosás elleni küzdelem miatti ellenőrzési feladatok terén várható szigorítással járó kiadásokat. Hátrányos volt az említett könnyítés a tekintetben is, mivel az emiatt kieső tagdíj után is meg kell fizetni a MÜK-nek a 25 százalékos kötelesrészt, azaz ha csak a 2023. évi kedvezménnyel számol a kamara, az további kétszázezer forinttal növelné a kiadásait.

A 2023. évi pénzügyi beszámolót dr. Turcsánné dr. Horváth Erika, a felügyelőbizottság elnöke rendben találta, így a közgyűlés elfogadta.

A 2024. évi költségvetést tárgyalva az elnök egyebek mellett utalt arra a pozitív fejleményre, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége 2023-ban úgy döntött, hogy saját költségvetése terhére átmenetileg támogatásban részesíti a területi kamarákat. Ez a támogatás az ORAC-jogtárra kifizetett éves előfizetési díj visszatérítése

ügyvéd vehette igénybe, 2024-ben már tizenegy, ebbe az életkorba lépő ügyvéd kapja meg a kedvezményt. Az elnökség a szabályzat 5.12. pontja alapján hozta meg azon határozatát, hogy aki 2023. január 31-ig befizeti az egész éves tagdíjat, az egyhavi kedvezményben részesül. A szabályzat legfeljebb tízszázalékos kedvezmény megadását tette lehetővé. Nyolcvanegy kamarai tag élt a lehetőséggel, ez összesen mintegy nyolcszázezer forint árengedmény nyújtására adott lehetőséget. Ugyanakkor – tárta a helyzetet az elnök őszintén a közgyűlés elé – ezt 2024re felül kellett vizsgálniuk, mivel várhatóan szükség lesz az összegre a kamarára háruló, növekvő feladatok fedezésére. Példaként említette az e-Ing bevezetését, a

volt, a szombathelyi kamara esetében több mint kétmillió forintot jelentett oly módon, hogy ezzel a negyedéves MÜK-befizetéseket csökkenthették. 2023-ban így tudták elkerülni, hogy veszteséges legyen a költségvetésük. Az előzetes egyeztetések alapján 2024-ben már a Magyar Ügyvédi Kamara intézte a Jogkódex beszerzését, így ez a költség – legalábbis 2024-re – lekerült a kamara válláról.

A kamara 2024-ben is biztosítja az ingyenes továbbképzés lehetőségét, továbbra is kiemelt feladatként kívánják kezelni. Az oktatásnál figyelembe kell venni, hogy 2024-ben hatályba lép az e-ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény. A MÜK honlapjára felkerültek az oktatóvideók, ezeket mindenki figyelmébe ajánlotta az elnök.

Átalakulóban az ügyvédi hivatásgyakorlás

Szombathely az ország nyugati szélének egyik fontos tájegysége, sok szempontból érdekesek az itt kialakult társadalmi, gazdasági viszonyok. Az e régióban, nagyobb, kisebb és egész kicsi településen élő és dolgozó ügyvédségnek – hasonlóan más, nyugati régiós kamarához, de talán bizonyos értelemben országos vonatkozásban is, kivéve természetesen a rendkívül egyedi és sajátos fővárosi adottságokat – szembe kell néznie az e sajátosságból adódó következményekkel, például azzal, hogy ma már szinte mindegy, milyen regionális környezetben él az ügyvéd, a vele és munkájával kapcsolatos szakmai és hivatásrendi (morális, szociális) elvárások ugyanolyanok, mint az országban bárhol máshol élő ügyvédekkel szemben. Az élet, az információáramlás felgyorsult, az információhoz való hozzáférés szinte azonnali lett az internetes környezetben, a földrajzi távolságok összezsugorodtak a gyors közlekedési lehetőségek miatt. Következésképpen felvetődik a kérdés: hogyan éli meg az az ügyvédi réteg mindezt, hivatásrendjének egyik sajátosságát, nevezetesen, hogy saját, független, ám szinte magányos környezetben kell meghoznia döntéseit? Magányos hivatás-e az ügyvédség? A közgyűlést követően erről beszélgettünk az Ügyvédek Lapja nevében dr. Hollósy Tamás elnökkel, aki maga is középkorú pályatárs, már kellő tapasztalattal rendelkezik a mögöttünk hagyott korszakról, ugyanakkor nyitott és érdeklődő mindazokra a kihívásokra, amelyek előtte, pályatársai előtt és az ügyvédség szervezett entitása, a kamara előtt állnak, s aki felelős kamarai vezetőként maga is gondolkodik azon, hogy lépéseket kell tenni e jelenségek helyi kamarai összefüggéseivel kapcsolatban.

Létező súlyok

Az, hogy az ügyvédi hivatást a szó munkavonatkozásában magányosnak tekintjük-e, vagy sem, sok tekintetben valóban az objektív adottságoktól függ, de ma már inkább szubjektív érzésnek mondható. Valójában nagyban függ az egyéni gyakorlattól és a munkakörnyezettől – véli dr. Hollósy Tamás. Szerinte is létezik néhány olyan tényező, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az ügyvédi munka magányos hivatásnak tűnjék.

Amikor konkrét példákat kérünk tőle, ezeket említi:

Először is az állandó egyéni felelősség igen komoly súllyal nehezedhet minden, a munkája iránt elkötelezett ügyvéd vállára. Köztudott – mondta –, hogy az ügyvédek igen gyakran, de talán mondható: minden esetben – hiszen e tekintetben nincs „kis ügy” meg „nagy ügy” – egyformán nagy felelősséget viselnek ügyfeleik képviselete során, akiknek adott pillanatban a kívülről nézve talán kevésbé jelentős ügy is életük legfontosabb eseménye lehet. Gondoljunk a kevésbé bonyolult vagy akár a vagyonmegosztással, sőt még a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos igazán kemény családjogi ügyekre – hangsúlyozta –, pláne a különösen bonyolult vagy nagy anyagi következményekkel járó esetekre. A döntéshozás súlya lehet nagyon nyomasztó, és eredményezhet egyfajta magányosságot a felelősségviselés fokozott terhéből fakadóan.

De jelenthet gondot hivatásgyakorlásukban a munkaterhelés is – folytatja az elnök. Az ügyvédek gyakran hosszú órákat dolgoznak, beleértve az estéket és a hétvégéket, nem tudnak elszakadni az ügyeiktől, és ez negatívan hathat ki a magánéletükre, megterhelheti a pihenésüket is.

Aztán ott van az egyik legfontosabb hivatásrendi érték megőrzésének „szent kötelessége”, az ügyvédi titoktartás is – mondja dr. Hollósy Tamás. Mint köztudott – a kollégák nyilván egyetértenek vele –, az ügyvédi titoktartás olyan kötelezettség, amely az ügyvédek közötti, egyébként természetes és kívánatos szakmai eszmecserét is igen erősen érinti. Ez is vezethet egyfajta izoláltságérzethez különösen nehéz vagy érzelmileg megterhelő ügyekben vállalt jogi képviselet esetén.

Könnyítő lehetőségek

Arról is megkérdeztük az elnököt, hogy mindennek mi az ellenszere. Szerinte legalább négy olyan mozzanat van, ami – ha felvetődne az említett „ügyvédimagányosságérzet-szindróma” – sokat segíthet a feloldásában. Ezek mind olyan dolgok – mondja az elnök –, amelyek éppen a mai korban, a sok új lehetőséget felkínáló életünk sodrásában komolyan figyelembe vehetők és ajánlhatók az ügyvédeknek.

Először is ajánlatos keresni azokat a szakmai, közösségi, kollegiális alkalmakat – ha nincsenek ilyenek, tudatosan kell kiépíteni –, amelyek alkalmat adnak, ha kell,

spontán módon is, a hivatásrendi sorsközösség megélésére. Erre alkalmas személyiségű ügyvédek és irodáik lehetnek alkalmi vagy rendszeres közösségi gócok, ahol az ügyvédek szakmai kérdéseket vitathatnak meg, és támogathatják egymást a konfliktusos kérdések megválaszolásában. Az ilyen csapatmunka és a kollegiális interakciók csökkenthetik ezt a bizonyos magányosságérzést.

Ugyancsak fontosnak nevezte az elnök a szakmai szervezetek életében való aktív részvételt: az ügyvédek csatlakozhatnak különböző szakmai szervezetekhez, amelyek konferenciákat, képzéseket és hálózati eseményeket szerveznek. Ezek az események lehetőséget nyújtanak a kapcsolatépítésre, a szakmai fejlődésre és a tapasztalatok megosztására is. Ha innen nézzük, a kötelező továbbképzések kiváló lehetőséget teremtenek minderre.

Az elnök érdekes módon a pro bono ügyvédi segítségnyújtás lehetőségét is ide sorolta, amelynek során az ügyvédek részt vehetnek közösségi kezdeményezésekben, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy együttműködjenek más szakemberekkel, és pozitívan járuljanak hozzá a segítségre szoruló magánemberek vagy civil közösségek gondjainak megoldásához.

Végül a mentorálás és tanítás hazánkban talán kevésbé bevett gyakorlatát említi: a tapasztaltabb ügyvédek mentorálhatják a kezdő jogászokat, ügyvédjelöltjeiket, és részt vehetnek ebben az oktatás nyitottabb lehetőségeit keresve. Ezek segíthetnek a hivatásrendi utánpótlás támogatásában és szakmai kapcsolatok kialakításában generációkat átívelően.

Az egészséges egyensúly

A dr. Hollósy Tamással folytatott beszélgetés nyomán talán úgy foglalhatjuk össze az általa elmondott érdekes és értékes gondolatokat, hogy bár az ügyvédség bizonyos szempontok szerint magányos hivatásnak tűnhet, számos korszerű, távlatos lehetőség áll rendelkezésükre a közösségi kapcsolatok és az általuk hasznosítható tapasztalatok továbbadásának megtalálásához. Végül is a munkakörnyezet, a személyes hozzáállás és a rendelkezésre álló erőforrások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy ügyvéd mennyire érzi magát magányosnak szakmájában.

(K. A.)

Győri Ügyvédi Kamara

A kamara fő célja a tagság érdekeinek szolgálata

Dr. Posta Attila elnök: „Tiszteletet és bizalmat kell kivívnunk a hivatásunknak”

Magyarország egyik legnagyobb területi kamarájának, a Győri Ügyvédi Kamarának 654 a taglétszáma. 2024. április 20-án a Győrben tartott közgyűlésen dr. Posta Attila elnök emlékeztetett rá: a 2022. novemberi választások lezárultakor hangsúlyozták, hogy az előző vezetés munkája elismerést érdemel, az irány helyes és megtartandó, de számos feladat megoldásra vár. Az elsődleges cél 2023-ban a megkezdett úton való haladás volt az értékek megőrzése mentén, az újonnan kitűzött célok elérésével. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara, korábban a győri területi kamara elnöke.

Napról napra, hétről hétre az élet sűrűjében

Együtt könnyebb. Már a megválasztását követő hetekben, 2022 végén a kamara új vezetése egyéb fontos teendői mellett a társhivatásrendek képviselőinél tett bemutatkozó látogatásokkal kezdte munkáját – idézte fel a kezdeti lépéseket dr. Posta Attila, a kamara elnöke. Elmondta: ezeknek a kapcsolatfelvételeknek fontos szerepük van a kamara mindenkori életében. Az elnökség három tagját jelölték ki, hogy megvitassák a társhivatásrendek szintén erre a feladatra kijelölt kollégáival a szakmai kérdéseket, megtalálják a szakmai megoldásokat. Általános tapasztalat, hogy a hivatásrendek részéről empátiával és toleranciával reagálnak a kamarai megkeresésekre, minden esetben érdemben megvizsgálják, és ahol indokoltnak látják, eleget is tesznek nekik. De nem csak a társhivatásrendekkel sikerült jó kapcsolatokat kiépíteniük, fenntartaniuk, hanem a Széchenyi István Egyetemmel és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával is. Továbbképzés. A kamara folyamatosan biztosítja, hogy a tagság számára ne járjon anyagi teherrel a kötelező kamarai továbbképzés. Ennek egyik fő forrása a befizetett tagdíj. Ezenkívül a Magyar Ügyvédi Kamara is biztosít lehetőséget a muktovabbkepzes.hu internetes felületen, a Digitális Könyvtárban található anyagokból ingyenes kredit-

pontszerzésre. A MÜK honlapján megtalálható továbbá az aktuális országos képzési események listája. A nyilvánosnak hirdetett eseményekre szabadon lehet jelentkezni – hívta föl rá a figyelmet az elnök.

A MÜK e-Ügyintézés portálján (magyarugyvedikamara.hu) megtudható, miként alakulnak a továbbképzésre kötelezett ügyvéd megszerzett és megszerzendő kreditpontjai. 2022-től célul tűzték ki – mondta el az elnök –, hogy a kreditpontos továbbkép

zési rendszeren kívül olyan, azóta népszerűvé vált szakmai rendezvényt is tartsanak – Szakmai beszélgetés címen –, amelyen az adott témában megszólalnak a különböző hivatásrendek képviselői, illetve a hallgatóságnak is lehetősége nyílik párbeszédet kezdeményezni. Ezek megrendezésében a kereskedelmi és iparkamarában találtak partnerre.

Kamarai jogtanácsosi találkozók. A kamarai jogtanácsosi tagozat a kamara támogatásával karácsonyi vacsorán folytatott közvetlen megbeszélést. Ezt megelőzően a kamarai jogtanácsosi tagozat tagsága – szintén a kamara támogatásával – egy nyári estén kötetlen találkozáson vett részt.

Az ügyvédjelölti és jogi előadókat érintő képzés a rendes mederben folyik a kamarában.

GDPR, adatvédelmi szabályzat: Korábbi hiányosságot pótlandó a beszámolási időszakban megalkották a kamara adatvédelmi szabályzatát a hozzá tartozó mellékletekkel együtt.

A kamara nagy figyelmet szentel a törvényes működés biztosítására – jelezte dr. Posta Attila elnök –, ennek érdekében megállapodást kötöttek egy adatvédelmi tisztviselővel az adatvédelmi szabályokkal kapcsolatos feladatok ellátására.

IT-fejlesztés: A MÜK 2023-ban pályázatot hirdetett az e-ingre való felkészülés tárgyában. A pályázat két fő részt tartalmazott: eszközbeszerzést és képzéseket. Egyelőre a MÜK által forrásként biztosí-

Dr. Posta Attila elnök és dr. Fehér Ágnes elnökhelyettes

tott közel hárommillió forintot eszközbeszerzésre tudták fordítani. A fennmaradó pénz elkülönítetten rendelkezésre áll a kamara számláján a támogatás szerinti további feladatokra. Az eszközbeszerzés eredményeképpen a kamara új munkaállomást is ki tudott építeni.

A kamara internetes honlapját – az elnökség által kijelölt eseti bizottság vezetésével – teljes mértékben megújították, új tartalmakkal, hasznos linkekkel tették használhatóbbá – számolt be a fontos fejleményről az elnök. A honlapon jól követhetők a kamarai események és hírek. Megtalálhatók az elnökségi ülések időpontjai, illetve az iratbeadási határidő is. Régi honlapjuk ezzel párhuzamosan megszűnt. A honlap megújulása és a kamara nevének megváltozása miatt az elérhetőségeik is változtak (például új e-mail-címük lett).

Az elnök létfontosságúnak nevezte a közvetlen kapcsolatot a kamara tagjaival. Minden fontos információt, illetve a társhatóságoktól érkező megkeresést a lehető legrövidebb időn belül megküldenek kör-e-mailben, illetve az információk egy részét a honlapjukon is közzéteszik.

A pénzmosás elleni törvény végrehajtásának ellenőrzéséről az elnök elmondta: a kamarai tagság döntő többsége határidőre eleget tett adatszolgáltatási kötelezettségnek.

Informatikai támogatás: A kamara tartós megbízási szerződést kötött egy informatikussal, és fenntartotta a szerződéses kapcsolatot az Arconsult Kft.-vel annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a tagoknak informatikai kérdésekben.

Jogiadatbázis-hozzáférés: A MÜK a területi kamarák részére megtérítette a koráb -

ban 2023-ra befizetett Jogtár-előfizetések összegét – nyugtázta örömmel az elnök. Ez a kamara számára nem várt pénzügyi forrást jelent. A tagság tehát nemcsak 2023-ban, de 2024-ben is külön díjfizetési kötelezettség nélkül használhatja a Jogkódexet, aminek anyagi hátterét a területi kamarához befizetett, de onnan a MÜKhöz továbbutalt tagdíjrész képezi.

Tájékoztatás jogszabályváltozásról: 2023ban a kamara elnökségi tagjának szerkesztésében rendszeresen megjelent a tájékoztatás a jogszabályváltozásokról, ami minden ügyvéd munkáját segítette. A kamara e szolgáltatását a jövőben is biztosítani szeretnék a tagság számára.

Az Ügyvédek Lapjának előfizetését is központilag a MÜK fedezi minden hazai kamarai tagnak, így a folyóirat – szinte egyedüliként a hazai szakmai folyóiratok körében – lapszámonként már közel 16 ezer példányban jelenik meg.

Kedvezmények: Együttműködés keretében sikerült a tagság részére olyan előnyöket, kedvezményeket elérni egyes szolgáltatóknál, amelyek közvetlenül nem a szakmai munkához járulnak hozzá, mégis fontosak.

Biciklitúra: Felelevenítették a régi hagyományokat egy jó hangulatú szigetközi biciklitúrával.

Kamarai Mikulás-ünnepség: 2023 decemberében a hagyományoknak megfelelően a kamarába is eljött a Mikulás. Egyre több kamarai tag kisgyermeke vesz részt a rendezvényen.

Karácsonyi kamarai koccintás: Immár szintén hagyományosnak mondható az év végi, karácsony előtti találkozó, ahol évbúcsúztató koccintásra várják a kamara tagjait.

Jogtanácsosi tagozat

A Győri Ügyvédi Kamara Területi Kamarai Jogtanácsosi Tagozata (a továbbiakban: Jogtanácsosi Tagozat) létszáma növekvő tendenciát mutat.

Mint dr. Posta Attila elnöki beszámolójából megtudtuk: a Jogtanácsosi Tagozat elnöksége kiemelt figyelmet fordít a jogtanácsosok kamarai integrációja miatt a tagozat tagjainak támogatására, összekovácsolására, az érdekképviseletre, valamint a szakmai fejlődés lehetőségeire.

Prudens gazdálkodás

Az elnök részletes beszámolójából most csak egy-két érdekesebb mozzanatot emelünk ki. A kamara 2012. november 30-tól a saját ingatlanát használja, aminek pozitív hatása a költségekben is megmutatkozik. Az ügyvédjelöltképzés helyszíne 2013 januárjától a kamara saját előadóterme. Az állami költségvetésből – ahogy a korábbi években – nem kaptak forrást, még a közfeladatok ellátására sem. 2023-ban – miután alternatív ajánlatokat szereztek be a konkurens bankoknál – a szabadon felhasználható pénzeszközeiket egyedi, magas kamatozású betétben kötötték le a számlavezető banknál, így jelentős öszszegű eredmény realizálódott.

A gazdálkodás átláthatóságát az adózási és számviteli törvénynek megfelelő gazdálkodás jelenti. Az egyszerűsített éves beszámolót a felügyelőbizottság jelentésében elfogadásra javasolta a közgyűlésnek.

A MÜK megtérítette a kamarának a 2023. évi Jogtár-előfizetésre fordított összeget, és a MÜBSE részéről is jelentős – továbbképzésre fordítható – támogatásban részesültek.

Dr.HavasiDezsőésdr.PostaAttila

Fontos eleme a kamarai gazdálkodásnak – emelte ki dr. Posta Attila elnök –, hogy az inflációs hatások és az egyes kamarák elnehezült gazdasági helyzete miatt a MÜK 2024. január 1-jétől megemelte a tagdíjat az inflációt el nem érő mértékben. A tagdíjszabályzat lehetőséget ad egyebek mellett – éves, egyösszegű befizetés esetén – tagdíjkedvezményre, amit a Győri Ügyvédi Kamara biztosított is a tagjainak.

A kamara könyveiből kivezettek egyes tartozásokat, amelyek a számviteli jogszabályok alapján behajthatatlannak minősülnek, ugyanakkor a kamara belső nyilvántartásából nem törlik ezeket, tekintettel arra, hogy a kamarába visszatérni szándékozóknál a felvételi kérelem kapcsán vizsgálandó, hogy volt-e a kamarával szemben rendezetlen tartozása.

A pénzletétkezeléssel kapcsolatban a MÜK-szabályzatban foglaltaknak megfelelően az ügyvéd csak akkor vehet át pénzletétet, ha valamennyi letéti számlája és alszámlája számát bejelenti a területi ügyvédi kamarának. A letéti számlák és alszámlák adatait a területi kamara elkülönítetten kezeli. Ennek érdekében megalkották és kiküldték a megfelelő tájékoztatókat és adatlapokat, amelyek kitöltve vissza is kerültek a tagoktól. Az elnök nyomatékosan felhívta azonban a tagság figyelmét arra, hogy a kiküldött tájékoztatónak megfelelően továbbra is bejelentési kötelezettség van érvényben az adatváltozásokra vonatkozóan.

Egy, a kamarához beérkezett konkrét tagfelvételi kérelem kapcsán vetődött fel, hogy a közbizalom kérdésköre részletes átgondolást, kimunkálást igényel. A tagfelvételi bizottság elnöke a kamara elnökével együtt

egy szakmai vitára bocsátható értekezést készített, amely az Ügyvédek Lapjában meg is jelent, szakmai konzultációt indított, és jelenleg az ország más területi kamaráiban is elbírálási szempontként szolgál.

Bizottságokbeszámolói

Oktatás és továbbképzés

Már tizedik éve naptári évenként oktatják a jogiszakvizsga-modulokat – tájékoztatott az elnök –, ennek következtében egyegy részterület tárgyalására nagyobb időkeret áll rendelkezésre. Az ügyvédjelölti képzést 2023-ban is zavartalanul sikerült megszervezni, a polgári jogi modulokat tartották meg. Az oktatáshoz egyetemi oktatókat és gyakorló jogászokat sikerült meghívniuk. Mindkét félévi oktatás és vizsga jelenléti képzés keretében történt. A 2024. évi jelöltoktatási program is elkészült, az oktatás rendben megkezdődött az alkotmányjogi területen. Elsődleges feladat volt 2023-ban a kötelező ügyvédi továbbképzés megtervezése, a szabályzat értelmezése, a képzések megszervezése. Az ügyvédi továbbképzés keretében 2023-ban is több előadást szerveztek, amelyekre színvonalas előadókat sikerült megnyerniük.

A Győri Ügyvédi Kamara szervezésében tizenhét kreditpontot tudtak térítésmentesen megszerezni a kamarai tagok.

A 2024. évi továbbképzési programtervet is úgy állították össze, hogy a kamarai tagság széles körét érintő előadások az ügyvédi tevékenységet folytatók részére kifejezetten hasznos információkkal szolgáljanak. Céljuk, hogy az előadásokon való részvétellel az ügyvédi kar valóban szakmailag gazdagodjon és a mindennapi praxis során használható elméleti és gyakorlati tudást szerezzen.

Etikai és összeférhetetlenségi bizottság 2023-ban hat ügy érkezett a kamarához. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben most olyan is, amelyet ügyvéd nyújtott be egy kolléga ellen, továbbá ügyvédkolléga ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban is vetődtek fel etikai és összeférhetetlenségi kérdések. Abban az esetben, amikor kolléga fordult a kamarához kolléga ellen, sem etikai, sem összeférhetetlenségi problémát nem találtak a panaszolt kolléga kifogásolt eljárásában.

Pozitív módon 2023-ban – a korábbi évekhez hasonlóan – folytatódott az az iránymutató tendencia, miszerint emelkedik azon ügyvédkollégák száma, akik előzetesen kívánnak tájékozódni (az esetek döntő többségében összeférhetetlenségi kérdésekben), írásban is előterjesztik állásfoglalás iránti kérelmüket, így a bizottság állásfoglalásában foglaltak figyelembevételével történő eljárás esetén elkerülhetők az esetleges etikai és öszszeférhetetlenségi szabályszegések.

Az Etikai és Összeférhetetlenségi Bizottsághoz egyre több informális megkeresés is érkezik ügyvédkollégáktól. E kérdések tartalmukat tekintve többségében összeférhetetlenségi, kisebb számban pedig ügyvédi titokkal és etikai kérdésekkel kapcsolatosak.

Az ügyek száma se nem nőtt, se nem csökkent tavalyhoz képest, azonban az egyes ügyek bonyolultabb jogi megítélésűek, így a bizottsági vélemény megadása szélesebb körű szakmai munkát igényel.

Tagfelvételi bizottság

Továbbra is megfigyelhető az ország nyugati határához közeli ügyvédi praxisok népszerűségének növekedése. Az ügyvédek – az adószabályok szinte éven-

kénti változása következtében – élnek a formaváltás lehetőségével, de sorra jönnek létre az ügyvédi társulások az ügyfelek egyre komplexebb megbízásainak kiszolgálására.

A bizottság egyes, indokolt esetekben a jövőben is fogja alkalmazni az idő- és energiakímélő online módszert, tekintettel a kedvező fogadtatásra. A megsokasodott egyedi tagfelvételi esetek komoly kihívás elé állították a kamarai adminisztrációt és a bizottságot. Világossá vált, hogy az egyes megyei kamaráknak nem egységes a jogértelmezésük és a jogalkalmazásuk, ami kérdéseket vet fel egy-egy átjegyzés során. Egy kizárást követő tagfelvételi kérelem világított rá arra, hogy szükséges lenne egységesíteni a területi kamarák gyakorlatát abban a kérdéskörben, hogy milyen vizsgálatot kell lefolytatni, ennek során milyen tényezőket kell mérlegelni a közbizalomra való érdemesség, illetve érdemtelenség körében olyan volt kolléga ismételt tagfelvétele során, akinek a tagsági viszonya bűncselekmény elkövetése miatt megszűnt. A gyakorlat egységesítése azért lényeges, hogy ne fordulhasson elő, hogy míg az egyik kamara elutasítja a tagfelvételi kérelmet, a másik felveszi tagjai közé a kérelmezőt. Tisztázni kell, mik az elvárások az újrajelentkezőkkel szemben, mivel győzhetik meg a kamarát és a közvéleményt arról, hogy a kizárást követően ismét érdemessé váltak a közbizalomra.

Felügyelőbizottság

A tartozáskezelés szabályozására a bizottság közreműködésével megszületett egy elnöki határozat, amely 2023. november 1-jén lépett hatályba.

A kamarai tagdíjak évenkénti nyilvántartása és könyvelése eredményesen folytatódott. A MÜK tagdíjszabályzatának megfelelően a tagdíjakat negyedévenként, háromhavi tagdíj megfizetésével kell teljesíteni. Ezt a szabályt – mondta el az elnök – sajnos még mindig nem tartják be következetesen. A felszólítások száma minimálisan csökkent az előző évihez képest, nagyjából állandó a rendszeresen csak felszólításra fizető kollégák száma. A tagdíjfizetési fegyelem megszilárdítása érdekében bizottság módosítani kíván eddigi lojális gyakorlatán, és adott esetben javasolni fogja az Üttv.-ben foglalt következményeket.

Fegyelmi ügyek

2023-ban összesen hetvenhárom bejelentés érkezett a kamarához. Tizenhét bejelentés vonatkozásában nem rendelték el az előzetes vizsgálatot, ebből egy esetben terjesztett elő kifogást a bejelentő, a MÜK vezető fegyelmi biztosa ezen ügyben mellőzte az előzetes vizsgálat elrendelését. Tizennyolc panaszügyben az elrendelt előzetes vizsgálat megszüntetésére került sor, ebből hét esetben a bejelentő kifogást terjesztett elő, a MÜK vezető fegyelmi biztosa mind a hét bejelentéssel kapcsolatban mellőzte a fegyelmi eljárás elrendelését. Négy panaszügyben az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásbeli figyelmeztetés történt. Ebből egy esetben a bejelentő kifogást terjesztett elő, amelynek elbírálása a MÜK vezető fegyelmi biztosa előtt folyamatban van. Az előzetes vizsgálat lezárásával nyolc esetben került sor a fegyelmi eljárás elrendelésére, amiből két esetben a fegyelmi tanács fegyelmi büntetést szabott ki, hat esetben az eljárás felfüggesztésre került. Tizenkilenc beérkezett panaszügy vizsgálata még folyamatban van.

Perbeszédverseny

2023. október 20-án hat területi kamara bevonásával rendezték meg a Győri Ítélőtáblán az ügyvédjelölti perbeszédversenyt, amelynek zsűrijében a Győri Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője (elnöke), egy ügyvéd és a büntetőjogi főügyészhelyettes vett részt.

A versenyen öt ügyvédjelölt indult. A győri dr. Mayer Péter ügyvédjelölt lett az első helyezett, aki az országos versenyen is jól szerepelt, harmadik helyezést ért el.

Ahol a napi munka folyik: a kamara hivatala

A kamara hivatalában két főállású alkalmazott látja el a hivatali ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat. Mindketten nagy szakmai tapasztalattal, hosszú évek elméleti és gyakorlati tudásával felvértezve és nagyfokú empátiával végzik a munkájukat. Az elnök külön is kiemelte, hogy

munkatársaik „pozitívan reagálnak a folyamatos változásokra, a felvetődő ügyeket konstruktívan oldják meg, azaz nemcsak egyszerű ügyviteli feladatokat tudnak megoldani, de a közös érdemi gondolkodásban is nagy szerepük van. Megbecsülendő munkaerők, mindennapi szorgos tevékenységük nélkül elképzelhetetlen lenne közös ügyeink intézése.” Látva túlterheltségüket, 2024-től újabb, félállásos munkaerő felvételére került sor.

E-ing: a felkészülés lehetőségei adottak Dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke részletesen szólt a közgyűlésen a 2024-ben kihívást jelentő, e-Ingre történő elméleti és gyakorlati felkészítésről. A több szempontból fontos, az ügyvédség napi tevékenységének bővülésével járó új munkaterület sok részletében egyelőre kihívást jelent. Mindazonáltal – miként a MÜK elnöke jelezte – alapos felkészüléssel, amihez az országos kamara sokrétű segítséget kíván nyújtani, biztonságosan lehet elébe menni az új feladatoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felkészítés és felkészülés jegyében a MÜK honlapján az e-Ing címszó alatt igen részletes információkat tettek közzé mindezzel kapcsolatban. Tanulmányozásukat mindenképpen ajánlja.

Elismerések, kitüntetések

Dr. Nagy Károly-díj Dr. Ferencz Jácint Magas színvonalú ügyvédi tevékenysége, a kamara oktatási bizottságának elnökeként végzett munkája, valamint egyetemi oktatói és közéleti jogásztevékenysége elismeréseként.

Dr. Göndör Éva Példamutató ügyvédi tevékenysége, a kamara fegyelmi bizottságának tagjaként négy ciklus óta végzett kiemelkedő munkája, valamint egyetemi oktatói és közéleti jogásztevékenysége elismeréseként.

Dr. Lászlófi Gabriella fegyelmi biztos

Gyulai Ügyvédi Kamara

Szívós, kitartó munkával lehet egyensúlyban maradni

Dr. Legeza László elnök: „Hivatásrendünk önállósága folyamatos felkészültséget és őszinteséget, valamint jó szakmai partnerkapcsolatokat is igényel”

Noha a 2023-as év sem volt könnyebb, mint az előző, egyebek mellett azért, mert folyamatos a jogszabályok változása – mondta a Gyulai Ügyvédi Kamara 2024. május 3-án Békéscsabán megtartott közgyűlésén dr. Legeza László elnök –, ugyanakkor a kamara tagsága és maga a kamara is egyre összeszedettebben dolgozik azon, hogy ez a fajta turbulencia ne okozzon zavart, fennakadást az ügyvédi munka szakmailag is kielégítő végzésében, a jogkereső állampolgárok igényeinek maradéktalan teljesítésében, egyben az ügyfeleknek az ügyvédség iránti bizalma megőrzésében. A közgyűlésen – amelyen meghívott vendégként részt vett és előadást tartott dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – részleteiben is kibontakozott az a bonyolult élethelyzet, amelyben a hazai ügyvédség Békés megyei tagsága is végzi a munkáját a gyulai kamara érdekvédelmi és érdekérvényesítői védőernyője alatt.

Dr. Legeza László

Jogszabályokból 2023-ban sem volt hiány – mondta elnöki beszámolójának bevezető részében dr. Legeza László elnök. A Magyar Közlönyből 2023-ban 194 szám jelent meg 12 448 oldalon – ez ötszáz oldallal több, mint 2022-ben. Az elnök szerint ez jól mutatja, milyen törvényi háttérrel, az ebben való maximális eligazodás szükségességével kell a mai ügyvédségnek, köztük mint intézmé -

nyes testületüknek a Gyulai Ügyvédi Kamarának és tagságának végeznie a napi munkáját. A helyzet bonyolultságához az is hozzájárul, hogy bár a Covid-világjárvány szerencsére elmúlt, a részben a járvány miatti rendeleti kormányzás – mivel úgymond még mindig veszélyhelyzet van, most például az Oroszország által Ukrajna ellen két éve indított háború miatt – még mindig ér-

vényben van, függetlenül attól, hogy az Országgyűlés rendszeresen ülésezik.

Főbb kamarai történések

Tavaly két közgyűlést tartottak: tavasszal és ősszel, részben az alapszabály módosítása, részben személyi kérdések – választások –miatt. Fontosabb módosítások: a kamara új neve: Gyulai Ügyvédi Kamara, illetve új titkárt választottak dr. Lipták Anna személyében, aki – mint az elnök fogalmazott –„gyorsan felvette a ritmust, nagy segítségre van a kamara munkájában”.

A kamara elnöke a továbbiakban arról is beszámolt, hogy nagy várakozás előzi meg az új Inytv.-t, amelyről annyit tudnak, hogy jelen állás szerint októbertől alkalmazható, decembertől kötelező lesz.

A sok kamarai teendő felsorolása mellett az elnök érdekességként beszámolt arról is, hogy 2023 végén levélben kereste meg a NAV igazgatóját az áfamentesség, az áfaértékhatár ügyvédeket is érintő kérdéskörének tisztázása érdekében. Levelére 2024 márciusában érkezett válasz. Ennek lényege: az ügyvédek számára a tárgyi mentesség nem járható út az EU-s irányelvek miatt, az értékhatárt pedig azért nem emelik, mert „ellentétes a jogalkotói szándékkal”. A jogalkotói szándék nyilvánvalóan a költségvetési érdek – tette hozzá az elnök.

Országos fejlemények

A Magyar Ügyvédi Kamarában az országos ügyekről folyó döntéseket ismertetve dr. Legeza László kiemelte: több szabályzatot módosított a MÜK, ezeket feltétlenül tanulmányozni kell. Ezzel kapcsolatban minden dokumentum megtalálható a MÜK honlapján.

Ami azonban talán mindenkit leginkább érint, az a tagdíjszabályzat módosulása. Erről az elnök elmondta: évek óra folyt a vita a MÜK-ban, számtalan ötlet és megoldási javaslat vetődött fel a közelmúltban is. Az elnökség döntő többsége egyetértett azzal, hogy a területi kamarák működőképességének megtartása érdekében emelni kell, már csak amiatt is, mert az utóbbi években elszabadult az infláció, emelkedtek az energiaárak és nőttek a bérek is, a tagdíj azonban 2018 óta nem változott, ezért meg kellett emelni. Az utolsó verzió az volt, hogy havi 11-13-15 ezer forint legyen, végül a havi 13 ezer forint mellett döntöttek. Ez az emelés az egyes ügyvédeknek nem jelentős, de a kamaráknak sokat jelent. A területi kamarák által a MÜK-nek fizetett hozzájárulás mértéke jelenleg 25 százalék, ezen sokan szeretnének változtatni, de ez törvénymódosítást igényel.

Az újabb törvényekről

Az elnök különösen kettőre irányította rá a figyelmet.

A panasztörvény.: ebben az ügyvédségre nézve vannak új lehetőségek, mivel a bejelentővédelmi tevékenység szélesíti az ügyvédek működési területeit és lehetőségeit. Kamarájukhoz eddig még nem érkezett bejelentés ezzel kapcsolatban. Az ügyvédekre vonatkozó bejelentéseket

a MÜK központilag kezeli, van is már erre kijelölt két személy.

Ami még új lesz: 2023 végén született meg, 2024. január 1-jén lépett hatályba a fenntarthatósággal foglalkozó, úgynevezett ESG-törvény. Dr. Győrfi-Tóth Péter ügyvéd tartott róla ismertetőt a MÜK elnökségi ülésén. Állítólag nagyban meg fogja változtatni az ügyvédség életét, ugyanis „A fenntartható finanszírozásról és a fenntartható gazdálkodásról, vállalatvezetésről szól ez a jogszabály. Az ESG-törvény a vállalatok –és ezen belül értsük ügyvédként az ügyfeleinket – életével foglalkozik, az életét próbálja egy kicsit átalakítani; ha valaki elolvassa ezt a törvényt, akkor nem is kicsit próbálja átalakítani.” „Hogy mindez konkrétan mit jelent, arról nem volt szó” – tette hozzá dr. Legeza László elnök.

Kamarai tudnivalók Igyekeznek minimalizálni a költségeiket –adott számot gazdasági helyzetükről az elnök –, de a bérek nőttek, ahogy az energia, a szolgáltatások és az anyagok ára is. Az elnökség hatályon kívül helyezte korábbi határozatát, amelyben az éves, egyösszegű tagdíjfizetés esetén hatszázalékos kedvezmény adására volt lehetőség. Ennek oka is az emelkedő költségek és a bevételnövelés volt. Ráadásul a MÜK felé a teljes összeg után kellett megfizetni a 25 százalékos hozzájárulást. A tiszteletdíjak a Gyulai Ügyvédi Kamarában 2018-tól változatlanok.

A tagdíjfizetési fegyelem javult az utóbbi időben – jelentette örömmel. Kevesebb a hátralékos, kevesebb felszólítást kell küldeni. A kötelező felelősségbiztosítások fizetése is pontosabb.

A létszám kisebb mértékben, de folyamatosan változik: 2023-ban tizenhárom új ügyvédi bejegyzés, hat új jogtanácsi bejegyzés, három új ügyvédjelölt volt. Létszám: mindösszesen 248 fő.

A pénzmosási ellenőrzések lefolytatása a kamara jogszabályi kötelezettsége – emlékeztette a közgyűlést az elnök, és jelezte: a jogszabályi változások miatt az ellenőrzés szigorodni, mennyisége nőni fog. Ezért kérte, hogy ne vegyék felesleges zaklatásnak, inkább segítsék az ellenőrök munkáját. Minden évben terv szint folyik az ellenőrzés. A tagokat kockázati csoportokba sorolják. Előrekerülnek az új bejegyzésű ügyvédek, illetve azok, akik ellen fegyelmi eljárás volt vagy van folyamatban, illetve azok, akik nem teljesítik határidőre fizetési kötelezettségüket. A MÜK segédanyagot adott ki a folyamat gördülékennyé tételére. A kamarai tapasztalatokat – a vizsgálatok feldolgozása után – ismertetni fogják a tagsággal.

Az elnökség – mondta el dr. Legeza László – alapszabályuknak megfelelően kiegészült két további jogtanácsos kollégával.

Hétköznapi ügyek

Változatlanul egyetlen fő a kamarai alkalmazottak száma. Kokavecz Angéla a fegyelmi eljárással kapcsolatos feladatokat is ellátja. Ügyfélfogadás délelőtt van, délután az irodavezető home office-ban dolgozik. A kamara köszönetet mond lelkiismeretes, szakszerű munkájáért.

A kamarai tagság folyamatos tájékoztatása érdekében rendszeresen kiküldik hírlevelüket. 2023-ban harmincegyet (2022-ben huszonnyolcat), ezenfelül voltak értesítések, figyelemfelhívások, tájékoztatók.

Arra törekszenek, hogy a fontosnak ítélt ügyekről a tagság a lehető legpontosabban és leggyorsabban kapjon tájékoztatást. 2023-ban létrejött a kamarai ügyvédek Facebook-csoportja, ami hasznos segítség a megye ügyvédeinek.

Az elnök egyebek mellett beszámolt arról is, hogy 2023-ban felvetődött a kamara székhelyének megváltoztatása. Ez komoly vitát váltott ki egyrészt az elnökségen belül, másrészt a közgyűlésben, de a közgyűlés döntése alapján maradtak a jelenlegi székhelyen.

1991-től problémás a volt békéscsabai ümk. jogi helyzete, ugyanis a rendszerváltás után az ügyvédi kamarák az egyes ügyvédek tulajdonába adták a meglévő irodákat. Ez mindenhol megtörtént, kivéve Békéscsabán, a Deák utcai épület kapcsán. Számtalan egyeztetés, jogutódlás, per után most eljutottak odáig, hogy reményük szerint sikerülhet rendezni a kérdést.

A történelmi évforduló közeledtével dr. Legeza László elnök elmondta: 2025ben lesz 150 éve, hogy 1875-ben, a kiegyezés után megalakultak az első – a mai értelemben vett – ügyvédi kamarák. A Gyulai Ügyvédi Kamara jogelődei az Aradi, a Szegedi, a Békéscsabai, a Békés Megyei ügyvédi kamarák voltak különböző illetékességi területekkel. A 150 éves évfordulóra a régióban a Szegedi Ügyvédi Kamara szervez ünnepségsorozatot, amelyen részt vesznek a romániai (aradi) és a szerbiai (szabadkai) kamara tagjai is. Várhatóan a Szegedi Nemzeti Színházban lesz az ünnepi megemlékezés.

Fegyelmi ügyek

Az elnök utalt dr. Püspöki Helgának, a kamara fegyelmi tanácsa elnökének összefoglaló jelentésére, amely szerint a kamara nem adott be súlyosításra irányuló fellebbezést az elsőfokú határozatok ellen.

Továbbra is leggyakrabban szerződéseket és az ügyvéd magatartását, kapcsolattartását érintő problémák, illetve letétkezelések vetődnek föl, ez utóbbiak a legsúlyosabb esetek, és általában súlyos fegyelmi büntetést vonnak maguk után.

A letétkezeléssel kapcsolatban az elnök utalt rá, hogy felhívást tettek közzé a tagoknak arról, hogy várható a szabályzat módosítása, egyben az állami hatóságok által kezdeményezett ellenőrzések szigorítása. Erre egyebek mellett azért van szük-

Dr. Szatmári Csaba elnökhelyettes

ség, mert 2026-ban országjelentést kell adni az EU-nak a pénzmosás elleni intézkedésekről (ezek része az ügyvédi letétkezelés). A NAV-tól a kamarának küldött tájékoztató levélben már foglalkoztak a letétkezelések ellenőrzésével, neveket és számlaszámokat közöltek, ám meglehetősen pontatlanul és hiányosan. Voltak az adatok között olyanok, akik nem ügyvédek, akik már nem ügyvédek és akik közjegyzők stb. Minden kamara kapott levelet, és kiderült, hogy máshol sem jobb a helyzet. Az adatokat pontosítani kell, ezért kérte a tagságot, hogy vegye komolyan a letétkezelést a jelenleg érvényes szabályzatnak megfelelően. Emlékeztetett: azt is be kell jelenteni, ha valaki nem kezel letétet.

Mint korábban mindig, az elnök ezen a közgyűlésen is felhívta a figyelmet az ügyfelekkel való korrekt kapcsolattartásra, mert így sok panaszt meg lehetne előzni. Jelezte, hogy rövidesen változni fog a MÜK etikai szabályzata, várhatóan több olyan rendelkezéssel bővül, amely az ügyvéd-ügyfél, illetve az ügyvéd-ügyvéd közötti kapcsolat követelményeit pontosítja.

Oktatás

A tagokat leginkább foglalkoztató kérdés a továbbképzés, oktatás – állapította meg dr. Legeza László elnök. Egyebek mellett jelezte: a szabályzat módosulni fog, mert a jelenleg érvényben lévő szerint azokat a kollégákat, akik nem teljesítették időben a képzési kötelezettségüket, törölni kell. A nyilvántartás – hogy kinek mennyi pontja

van – a MÜK, illetve az OAB honlapján megtalálható. Külön felhívta a figyelmet a kötelező oktatásokra, amelyekből most három van. Ezeket az ötéves ciklus alatt kell elvégezni, azoknak is, akik egyébként kaptak már mentesítést, vagy mentesek.

Jogtár, Ügyvédek Lapja

A Jogtár után fizetendő díjat a MÜK 2023ban átvállalta, „ezért az általunk 2023-ra befizetett összeget visszakaptuk” – adott tájékoztatást az elnök. Erre az évre és váratóan a jövőre nézve is a MÜK fogja fizetni a Jogtárat minden tagnak, ahogy az Ügyvédek Lapját is központilag fizeti elő az országosan mintegy 16 ezer ügyvéd számára.

A gazdálkodásról

A kamara gazdálkodása stabil, nincs sem adóssága, sem hitele. 2023 végén sikerül az OTP-nél lekötni tizennégymillió forintot, ami havi százezer forint pluszbevételt jelent. Korábban ilyen lekötésre nem volt lehetőség. 2024-re szerény nyereséggel tervezték a költségvetést.

Kamarai társasélet

Népszerűek a Családi nap néven ismertté vált rendezvények, amelyeken sok kolléga és gyermek jelenik meg. Ősszel terveznek egy hosszú hétvégét, a korábbi években már bevált módon, Szarvason vagy Békésszentandráson, ahol előadásokat is tartanának, és lehetőség lenne a tagok közötti eszmecserére.

Dr. Csomós Tamás-díj: 2023-ban nem adták ki a kamarai szakmai elismerést.

Együttműködés a szakmai társszervekkel

A kamara 2023-ban meghívást kapott a megyei rendőr-főkapitányságon nyitott áldozatsegítő központ átadására. A kamara elnöke egyebek között megvitatta a főkapitánnyal az ügyvédi kirendelések munkadíjának kifizetése körüli anomáliákat (elhúzódásokat), illetve a kirendelt védők helyettesítésének kérdését.

A kirendelt védői díjak kifizetése mindig időszerű téma. A beszámolási időszakban, de azóta is – mint dr. Legeza László elnök elmondta – többször egyeztetett a főkapitány bűnügyi helyettesével. „A jó szándék megvan a fizetésre, csak pénz nincs, mert nem kapnak” – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban – mint korábban – ez alkalommal is kérte a kamarai tagokat, hogy jelezzék az elmaradásokat.

A bíróság – az elnök értesülései szerint – rendben teljesíti a kifizetéseket. A Ptk.ra hivatkozva 2024. április 1-jétől előrejelzés nélkül, váratlanul harminc napra módosították a fizetési határidőt. Kérte, hogy az érintett ügyvédek erre figyelemmel állítsák ki a számlájukat.

Rendszeres az egyeztetés a bv. parancsnokával is. A kamara általában kap meghívót az éves állománygyűlésekre.

Megújították az együttműködésüket a Békés Megyei Kormányhivatallal. Nagyon jónak mondható az együttműködés a Földhivatali Főosztállyal is, köszönhetően dr. Sóvári Tibor főosztályvezetőnek, a kamarai tag jogtanácsos kollégának. (K. A.)

Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara

Az ügyvédi önértelmezés biztonsága a hivatásrend működésének záloga

Dr. Török Ferenc elnök: „A soron következő legnagyobb kihívás: az ingatlannyilvántartásban betöltött szerep”

Az ember azt gondolná, hogy az évről évre megtartott területi kamarai közgyűlések többnyire elkerülhetetlen rutinokból állnak, nem igazán ez az alkalom, amikor újabb gondolatokat szülnek a korábbi tapasztalatok, újabb tervek kezdenek körvonalazódni, eddig háttérbe szorult elképzelések kelnek életre. Hogy ez mennyire nem így van, azt éppen a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara 2024. május 9-én Zalaegerszegen, a kamara központjában megtartott eseményen tapasztalhattuk. Tegyük hozzá: a többi területi kamarai közgyűlésen is ezt észleltük A témákat megillető komolyság mellett (pénzről, személyi és nem kevésbé tartalmi ügyekről van szó) az itt is megszokott bensőséges, közösségi hangulatban folyt a fontos kamarai esemény, amelyen meghívott vendégként részt vett dr. Holczer Ferenc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára is.

Dr. Török Ferenc a beszámolóját tartja, jobbján dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára és dr. Károlyi Attila a zalai kamara titkára, oktatási bizottságának elnöke, a MÜK-OAB tagja, balján dr. Király László elnökhelyettes

Az elvek tisztázása és a napi aprómunka egyaránt fontos

Elnöki-elnökségi beszámolójában dr. Török Ferenc sorra vette mindazokat a jelenségeket, amelyek a beszámolási időszakban érintették, érintik a kamarai tagságot és magát a kamarát – akár cikluson átívelően. Egyebek mellett behatóan elemezte az ügyvédség önértelmezésének, önbecsülésének fontosságát. Egyfelől folyamatosan tisztán kell látni, érezni ezeket. A társadalomban végbemenő, igen felgyorsult változások részben arra késztetik az ügyvédi hivatásrendet, hogy tisztán lássa létének állandó, folyamatos, részben történelmi múltjában gyökerező szakmai és morális értékeit.

Ugyanakkor arra is figyelnie kell, hogy úgy találja meg mindenkori helyét a változó kihívások (törvények megszaporodása, társadalmi, azaz az ügyfelek felől érkező elvárások, ugyanakkor kormányzati-törvényi elvárások) szövevényében, hogy hivatásának alapcélkitűzései – amelynek fő lényege az ügyfélközpontúság – ne változzanak, ne sérüljenek.

Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindezen követelményeknek hogyan tud megfelelni az ügyvédség, amikor sokszor fenyegető egzisztenciális problémák elé néz. Az anyagi bizonytalanság mindenképpen kerülendő, orvosolandó. A kiegyensúlyozott munkához stabil megélhetési háttér kell. Ezt bizony

nem segíti a sokfelé tapasztalt bizonytalanság, a kirendelt ügyvédek munkadíjának kifizetése körüli elmaradások, csúszások, az áfakötelezettség körüli gyakori jelenség, hogy bár kiküldték a számlát, amely után be kell fizetni az áfát, az ügyfél nem teljesíti, vagy csak nagy késedelemmel. Azt is megemlítette, hogy kamarájukban van olyan két kisgyermekes családanya ügyvéd, aki már azt latolgatja, hogy elhagyja a hivatását, és más munkát keres, mert így nem jut a család ötről hatra.

A fejlesztésekről szólva egyebek mellett elmondta: elhatározták a kamarai honlap korszerűsítését, miután fontosnak tartják a kamara kommunikációs lehetőségeinek

korszerű bővítését mind a kamara tagságának speciális igényei szerint, mind pedig az érdeklődő közönség célszerű és hatékony tájékoztatása érdekében. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy kényszerű anyagi okokból a kamarának egyetlen alkalmazottja van, aki – bár maximális felkészültséggel és gyakorlattal látja el a munkájából adódó egyre növekvő és összetett feladatokat – rendkívül túlterhelt.

A kamara elnöke hosszan beszélt az elektronikus ingatlan-nyilvántartás ügyvédeknek nagy lehetőségeket nyitó rendszeréről és az azzal kapcsolatos újabb, nem is egyszerű feladatokról. A kamara keresi a segítséget a Magyar Ügyvédi Kamarával karöltve, hogyan lehet hatékonyan megismerkedésni vele.

A kamara pénzügyi helyzetéről szólva elmondta: próbálnak kilábalni a nehéz helyzetből. Ehhez sok egyéb mellett a tagdíjfizetési fegyelem további felelős betartására is szükség van. Külön köszönetet mondott a kamarai tag jogtanácsosoknak, akik rendszeres, pontos tagdíjbefizetésükkel is segítették a költségvetés egyensúlyban tartását.

Dr. Török Ferenc elnök beszámolt a dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel a közelmúltban megtartott kamarai vezetői találkozáson elhangzott megbeszélésről, ahol szintén szóba kerültek az ügyvédi kirendelési díjak kifizetése körüli anomáliák.

Nyomatékosan felhívta a figyelmet a pénzmosás és terrorizmus elleni törvény ügyvédekre is kötelező előírásainak szigorú betartására. Részletesen szólt a letétkezeléssel kapcsolatos ügyvédi eljárások jövőbeni szigorításáról, a MÜK-szabályzat vonatkozó előírásainak várható változásáról.

Végül a tagság figyelmébe ajánlotta a MÜBSE kidolgozás alatt álló lehetőségeit az elektronikus ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos biztosítási kötelezettségek vonatkozásában.

Országos ügyek

Tájékoztató beszédében dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára részletesen szólt a jelen-

leg folyamatban lévő, az országos ügyvédséget érintő kihívásokról. Egyebek mellett beszélt a Jogtár-hozzáférés központi támogatásáról, a tagdíjemelés szükségességéről és várható eredményeiről és arról, hogy a MÜK folyamatosan figyeli, milyen újabb lehetőségeket lehet biztosítani az ügyvédi tevekénységek bővítésére az egzisztenciális biztonság érdekében. Részleteiben elemezte az e-Ing tv. várható pozitív eredményeit, jelezve, hogy várhatóan még hosszú, rögös út vezet a beolajozott működésig. Szólt a kötelező ügyvédi továbbképzés sok pozitív eredményéről, valamint a letéti számlák és a Pmt.-ellenőrzések várható szigorodásáról.

Egyensúlyban vannak

A kamarai gazdálkodásról dr. Király László elnökhelyettes számolt be, jelezve, hogy nagyon figyeltek a takarékosságra, különös tekintettel az inflációra. Emiatt a kamara gazdálkodása egyensúlyban van, pénzeszközeik nem csökkentek. Az ellenőrző bizottság elnöke, dr. Kovács Ildikó beszámolóját követően a közgyűlés elfogadta a tavalyi beszámolót és jóváhagyta a 2024. évi költségvetést.

Egy etikai ügy és tanulságai

Bár a beszámolási időszakban csupán három ügyet tárgyalt az etikai bizottság – állásfoglalásaik szerint az érintett ügyvédek etikai vétsége nem volt megállapítható –, ezek közül az egyik sok tanulságot tartalmaz, ezért beszámolójában a bizottság elnöke, dr. Németh Györgyi részletesen foglalkozott vele.

A dolog úgy kezdődött, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék elnökétől átirat érkezett a kamarához, amelyben nevesítettek egy gazdasági társaságot. Belső ügyeinek rendezetlenségéből és a tagok elmérgesedett viszonyából fakadóan sok ügy került a bíróság elé, és ezen ügyekben rendszeresek lettek a jogi képviselőktől érkező, a bírókat érintő kizárási bejelentések. E kizárási kérelmekkel az a cél, hogy az adott ügyet ne az a bíró tár-

gyalja, aki korábban nekik kedvezőtlen döntést hozott. A törvényszék elnöke felvetette, hogy vajon a kamara szemszögéből nézve, ügyvédszakmailag etikus-e az ismétlődő kizárási kérelmek benyújtása.

Kamarai állásfoglalásuk kialakításához áttekintették a hazai jogtudósok korábbi, a tárgyat érintő megnyilatkozásait, akiknek előadásaiban sok egyéb téma mellett a jogászi hivatásrendek egymás mellett létezésének kérdéseivel is foglalkoznak; ütközésekkel, tűréshatárral, a tolerancia szükségességével és mértékével.

Az így feltérképezett okfejtéseket dr. Németh Györgyi tételesen ismertette, mert –mint mondta – segítenek az ügyvédi és a bírói hivatásrendnek is a helyzet jobb megértésében.

Dr. Lenkovics Barnabás jogtudós szerint a jog szolgálata valóságos művészet. A hivatásrendek harmonikus együttműködése ennek szükséges pozitív feltétele, illetve következménye.

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a szakmai szuverenitás fontosságát, függetlenségét, önállóságát, a „fegyverek egyenlőségének” elvét hangsúlyozza.

Dr. Sulyok Tamás – akkor még az Alkotmánybíróság elnökeként – egyebek között utalt az ügyvédi hivatásrend alázatára, miszerint az ügyvédnek a végsőkig szolgálnia kell ügyfelei érdekeit, akkor is, „ha az nem mindig azonosul minden hivatásrend szimpátiájával”.

Nemzetközi vonatkozásban is tájékozódtak. Ennek keretében CCBE Etikai kódexét is tanulmányozták. Ez még erőteljesebben védi az ügyvédi szuverenitást, az ügyfélre koncentráló magatartást. E kódex jogforrási melléklete a 6/2018. (III. 26.) MÜK-szabályzatnak, amely a hazai ügyvédség etikai szabályzata.

Az uniós kódex már az alapelvekben beszél a függetlenségről: az ügyvédre háruló számos kötelezettség megkívánja az ügyvéd

teljes függetlenségét, minden egyéb befolyástól való mentességét, különösen olyan befolyástól, amely személyes érdekeiből, illetve külső kényszerből ered.

E függetlenség – hangsúlyozta dr. Németh Györgyi – ugyanolyan nélkülözhetetlen az igazságszolgáltatásba vetett bizalomhoz, mint a bírók pártatlansága. Ezért az ügyvéd köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely függetlenségét veszélyezteti, és figyelemmel kell lennie arra, hogy ne sértse meg szakmai követelményeit annak érdekében, hogy kedvezzen az ügyfelének, a bíróságnak vagy harmadik félnek.

A függetlenség mind peres, mind peren kívüli ügyekben nélkülözhetetlen. Értéktelen az ügyvéd ügyfelének nyújtott tanácsa, ha kizárólag abból a célból adta, hogy elnyerje a jóindulatát, vagy az ügyvéd saját érdekeit szolgálja, illetve külső kényszer hatására nyújtják be. Valamennyi etikai szabály és jogszabály kellő betartása függvényében az ügyvéd köteles mindig ügyfele érdekeit a legmesszebb menőkig szem előtt tartva eljárni, és köteles ezen érdekeket a saját, illetve jogásztársai érdekei elé helyezni.

Az unió Etikai kódexe is beszél a bíróságokkal való kapcsolatról, a bíróság előtt alkalmazandó etikai szabályokról – hangsúlyozta dr. Németh Györgyi. Az ügyvéd, aki valamely bíróság vagy törvényszék előtt fellép vagy részt vesz egy ügyben, köteles betartani az adott bíróság vagy törvényszék előtt alkalmazandó etikai szabályokat. Az ügyvéd köteles a bíróságot megillető tiszteletet és udvariasságot megadva, tisztességesen és félelem nélkül megvédeni ügyfele érdekeit, tekintet nélkül saját érdekeire, illetve bármely, akár őt, akár más személyt érintő következményekre.

Visszatérve a konkrét kamarai etikai bizottsági döntésre dr. Németh Györgyi elmondta: a bizottság egyetértett a törvényszék elnökével abban, hogy nem szabad elvtelenül, kritikai kontroll, felülértékelés nélkül azonosulni az ügyféllel, de az ügyfél minden alapta-

lan kérésének sem lehet, nem szabad eleget tenni. Ugyanakkor: az ügyvédek elsődleges kötelessége az ügyfelek érdekeinek a képviselete. Az ügyfél érdekében történő jogérvényesítés az ügyvédre nézve kötelező. Tehát létezik az ügyvédi feladat és létezik az ügyvédi felelősség is a tisztelet és a tekintély megőrzése mellett. Mindezeket összhangba kell hozni

Az alaphelyzetet tekintve: a bizottság álláspontja szerint nem öncélú az ügyvédi képviselet, mindig és mindenkor meg kell felelnie a hivatásrend komplex elvárásainak. Összességében tehát a törvényszék elnökének levelében foglaltak nem merítettek ki ügyvédi etikai vétséget.

A kamara egyetért a törvényszék elnökének levelében kinyilvánítottakkal – hangsúlyozta dr. Németh Györgyi, a kamara etikai bizottságának elnöke –, azaz a maga részéről is ekként tekint az esetre, miszerint: a levélváltásos eszmecserét a két hivatásrend között fennálló kölcsönös megbecsülés és tisztelet változatlan fenntartásának szándéka vezérelte.

Oktatás: ezzel mindenki – ügyfél és ügyvéd – jól jár

Dr. Károlyi Attila, a kamara titkára, a MÜK Országos Akkreditációs Bizottságának (OAB) tagja részletes beszámolóban adott átfogó képet az oktatás helyzetéről. Komoly tervek alapján zajlottak az előadások. A színvonalas előadók és tartalmak nagyban hozzásegítik a kamara tagságát ahhoz, hogy a kötelező továbbképzés elérje a célját: folyamatos, gyors, friss és autentikus tájékozódást a megnövekedett törvényi anyagban, mindenki számára nyertes helyzetet teremtve: ügyfél és ügyvéd egyre nagyobb szakmai biztonságban érezheti magát. Ez pedig kifejezetten jótékony hatással van az ügyfelek bizalmának fenntartására, növelésére.

Fegyelmi ügyek: a tisztázó megértés mellett nem maradhat el a szigor Dr. Tódorné Vercz Hajnalka vezető fegyelmi biztos beszámolója szerint ugyan nagyobb kiugrások nem voltak az esetszámok és eset-

tartalmak vonatkozásában, ugyanakkor sajnos – ha nem is nagy mértékben – de folyamatosan emelkednek a fegyelmire okot adó ügyvédi mulasztások. Ezek csökkentésére továbbra is lényeges a megfelelő tájékoztatás, ellenőrzés és – amennyiben szükséges – a következmények következetes végrehajtása. Hozzászólásában dr. Iglódi Endre kamarai tag, egyben a MÜK vezető fegyelmi biztosa a fegyelmi eljárás során bekövetkező másodfokra utalva elmondta: biztató, hogy ezen a szinten már sokkal alacsonyabbak az elmarasztalást tartalmazó határozatok. A kizárás fenyegetettsége azokat érinti, akik a legsúlyosabb fegyelmi vétségeket követik el például a letétkezelés, az ellenjegyzés és az ügyvédi titoktartás vonatkozásában.

Díjak, kitüntetések tervezete

Dr. Gárdos Tamás előterjesztése nyomán megvitattak egy olyan tervezetet, amelynek értelmében létre akarják hozni az örökös tiszteletbeli elnöki tisztet és az örökös tiszteletbeli tagságot. Ezt azoknak az ügyvédeknek kívánják majd adni, akik negyven, illetve ötven éven át gyakorolták példamutatóan hivatásukat a kamara tagjai közül. Létrehoznák a dr. Krajner Imre-díjat, amellyel a jövőben azon ügyvédeket kívánják díjazni, akik ügyvédi tevékenységük mellett megyei, illetve országos tisztségüket is kimagasló szakmaisággal és példamutatóan látják el. Zala Vármegye Elismerése szakmai jutalmat kívánnak adni a megyei kamara azon tagjainak, akik kimagasló eredményeket érnek el hivatásuk gyakorlása során. Fontos újítás a tervezetben az is, hogy megalkotnák a Zalai Pro Bono Ügyvédi Díjat. A jövőben díjazni kívánják az arra érdemes kamarai tisztségviselőket is. A tervezetet a kamara honlapján a tagság egésze elé viszi, kérik a véleményeket. Ezek ismerete után a tervezet az elnökség elé kerül, majd javaslata alapján a következő közgyűlés – alapszabály-módosítással – dönt.

Dr. Németh László Dr. Gárdos Tamás

Dr. Iglódi Endre

Dr. Németh Györgyi

Dr. Kovács ildikó

Dr. Veiz Aranka

SzékesfehérváriÜgyvédiKamara

Az összefüggések világában: nagypolitika, gazdaság, ügyvédi munkalehetőségek

Dr. Neukum Flórián elnök: „A hivatásrendi fegyelemből nem engedhetünk, az egyéni hibák valamennyiünkre nézve negatív következményekkel járnak”

A magyar történelem kiemelkedő emlékhelye, dunántúli kultúrközeg, fővárosközelség, sok betelepülő nagyvállalkozás, multi – ilyennek is láthatjuk Székesfehérvárt a környezetében sok kisebb várossal, kistelepüléssel vagy a sajátos múlttal és zaklatott jelennel, de izgalmasnak tűnő jövővel rendelkező Dunaújvárossal. Ez a Székesfehérvári Ügyvédi Kamarát alkotó ügyvédség hazája, munkaterülete. Összetett a kép, sok erőráfordítással azonban stabil, jól működő közösséggé sikerült kovácsolni. Az átgondolt és tervekkel rendelkező vezetés megtermi gyümölcsét. A kamara május 16-án Székesfehérváron megtartott közgyűlésén legalábbis erről győződhettünk meg, amikor dr. Neukum Flórián elnök és dr. Szabó Kálmán tárgyszerű és őszinte, a problémákat sem kerülgető közgyűlési beszámolóit hallgattuk meg – hol is máshol, stílszerűen a városhoz – a Magyar Király szálloda konferenciatermében.

Ahogy a 2023. május 4-én tartott közgyűlésen, az elnök arról számol be, hogy látványosan és örvendetesen megnőtt a részvétel a közgyűléseken (csak emlékeztetőül: a 376 fős tagsággal rendelkező kamarában 2019ben 25-en, 2020-ban 32-en, 2022-ben már 88-an, 2023-ban 119-en, idén pedig 112-en vettek részt. Egyéb kamarai rendezvényeken is tapasztalható a növekvő részvétel. Ez arra

Dr.NeukumFlórián

utal, hogy az ügyvédeknek is egyre fontosabbá válik a személyes találkozás, az eszmecsere lehetősége, nem utolsósorban a kamarai közélet iránti elköteleződés. Komoly viszszajelzés a kamarának – mondta az elnök –, hogy van igény értelmes és jó színvonalú rendezvényekre, ezt a szempontot továbbra is figyelembe fogják venni a programok, oktatások szervezése során, ahol szintén azt látni a statisztikák alapján, hogy a tagság nagy létszámban vesz részt rajtuk – tett ígéretet dr. Neukum Flórián.

Alapítványitervek

A kamara előtt közismert: dr. Mikóné dr. Verger Mária és dr. Mikó Ádám közjegyző alapítványt hozott létre a kamara néhai elnöke, dr. Mikó Péter emlékének megőrzésére. A kuratórium elnökévé dr. Neukum Flóriánt választották. „Úgy gondoltuk, hogy az alapítvány céljainak megvalósítása keretében, az alapítvánnyal közös szervezésben a kamara tagjait vendégül látjuk egy kötetlen borozásra, beszélgetésre 2024. szeptember 20-án Csákberényben, a Sáfrán pincészetben. Ezen a kötetlen, fraternális alkalmon szintén

jó lehetőség kínálkozik a kamarai közösségépítésre” – jelentette be az elnök.

Ezután a kamara elnöke felkérte dr. Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökét a hazai ügyvédtársadalommal kapcsolatos gondolatainak, tapasztalatainak megosztására.

Anagytörténelmitávlatokkorszakokraoszthatók

Százötven év eredményei, tanulságai, a felhalmozott szellemi, szakmai és morális értékek alapvető módon határozzák meg a hazai ügyvédi hivatásrend múltját, jelenét és jövőjét. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ez a nagy történelmi ív szakaszokból áll, amelyek egymásra épülnek – mondta köszöntő beszédében dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke, aki hoszszú ügyvédi-vezetői pályafutása során több mint harminc éven át vezette a Budapesti Ügyvédi Kamarát főtitkárként és elnökként, majd a Magyar Ügyvédi Kamarát elnökként. Ezek a történelmi korszakok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Függetlenül attól, hogy az országban milyen társadalmi, gazda-

sági, politikai erőviszonyok a meghatározók éppen, az a küldetés, amelyet az ügyvédség tölt be a társadalomban, állandó, fontos és hivatásrendi kohéziót jelent. Ezt a jövőben is alapnak kell tekinteni, és tudatosítani, hogy az ügyvédség küldetése képviselni a jogkereső állampolgárokat a kisebb-nagyobb, személyes vagy közösségi, gazdasági-társasági ügyeikben, támogatást nyújtani nekik jogaik védelme és érvényesítése érdekében. Ehhez rendkívül magas szakmai felkészültségű, hivatásrendileg összetartó, szervezetileg erős, morálisan stabil értékrenddel rendelkező ügyvédtársadalomra van szükség a jövőben is – mondta a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke.

A számok tükrében

A Székesfehérvári Ügyvédi Kamara jelenlegi, 376 fős tagságával a hazai középmezőnybe tartozik a másik 19 területi kamarához viszonyítva – mondta el beszámolójában dr. Neukum Flórián. Taglétszámuk stabil, érdemi változás nem mutatkozik. Ez fontos tényező, mivel a területi kamarák is a kamarai tagdíjból gazdálkodnak. Mérete és az ebből származó bevételek – óvatos gazdálkodás mellett – biztos, megbízható műkődési alapot teremtenek.

A kamara fegyelmi helyzete

A beszámolási időszakban a panaszbejelentések száma összesen harmincnyolc, elrendelt fegyelmi eljárás tizenegy volt. Az elnök jelentése szerint folytatódott a korábbi évek örvendetes trendje, csökkennek a számok. Ugyanakkor azt is el kell mondani – tette hozzá –, hogy úgy tűnik: ezek mögött több alkalommal súlyosabb elkövetési magatartások voltak. Ennek keretében több büntetőeljárás indult kollégák ellen. Kirívó, egyben elrettentő példaként említette az elnök, hogy egy kolléga, aki kizárás büntetésben részesült, egy év alatt több milliárd forintot vett fel készpénzben a letéti számlájáról; a letéteket sajnos be sem jelentette. Jelezte, hogy a Pmt.-vel kapcsolatos ellenőrzések egyre súlyosabb kötelezettségeket és felelősséget rónak a kamarára.

Kirívó esetként említette az azóta kizárás miatt megszűnt kamarai tagságú kolléga ügyét, akivel szemben 2023-ban hét, 2024ben pedig három ügyfele tett bejelentést, mert nagy összegű ügyvédi munkadíj felvételét követően nem végezte el a munkát, sőt eltűnt, mint a kámfor… Rendőrségi eljárás

is folyamatban van ellene, vélhetően zugírászat elkövetésének gyanúja miatt, ugyanis a kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően ugyanígy járt el. Be nem jelentett ügyvédi irodát tüntetett fel az Ügyvédbróker honlapján, és olyan helyen is működött, amely nem volt bejelentve. Jelenleg is folyamatosan érkeznek a panaszbejelentések a kamarához vele kapcsolatban. Mindenesetre a kamara fegyelmi biztosai „teszik a dolgukat” – jelezte az elnök

A Regionális Fegyelmi Bizottságot dr. Rónai Ferencné elnök irányítja, ügyhátralékuk nincs.

A kihagyhatatlan ellenőrzések

A kamarának több nagyon fontos, kötelezően végzendő dolga van, ezek száma évről évre növekszik. Ez abból ered, hogy egyre több feladat hárul rájuk; akár az ellenőrzések során. Mindazonáltal – tette hozzá – örömmel teszik, mert teljesen nyilvánvaló, hogy ezek az ellenőrzések szükségesek, csak az nem volt egyértelmű, hogy a területi kamarák fogják elvégezni, vagy a MÜK, netán –rosszabb esetben – a kamarán kívül álló, a kormányzat által kijelölt szerv. Az elnök végkövetkeztetése szerint a lehető legszerencsésebb megoldás, ha ezeket a kényes ellenőrzési feladatokat a területi kamarák végzik.

Oktatás

A kamarai feladatok egyik legfontosabbikának mindig is az oktatást tartotta és tartja ma is – szögezte le beszámolójában dr. Neukum Flórián, majd részletesen bemutatta, hogy 2023-ban hány oktatásra került sor, és ezek nem mellesleg milyen kreditpontok megszerzésére adtak lehetőséget a tagságnak. Megállapítása szerint a kamara az oktatás körében maradéktalanul eleget tett minden elvárásnak, és lehetővé tette, hogy a kollégák helyben és ingyen meg tudják szerezni az

éves szinten szükséges tizenhat kreditpontot. Hozzátette: ennek a szervezési feladata nagyon komoly munkát igényelt, amiért külön köszönet illeti az oktatási bizottságot, ezen belül is elsősorban dr. Szilágyi Zsuzsa elnök asszonyt, valamint dr. Keglovics Andreát.

A továbbiakban az elnök a MÜBSE ügyvédi biztosító és segélyegylet tevékenységéről, a kárbejelentések tanulságos statisztikájáról és jellegéről beszélt. Elmondta: 334 ügyvéd kérelmező részesült valamilyen segélyben, a 2023-ra meghatározott segélyezési keret 86 százalékát használták fel, a Segélyezési szabályzatban meghatározott feltételeket teljesítő valamennyi igénylést támogatni tudta az egyesület. A három leg ygyakrabban és legnagyobb összegben igényelt segélyezési jogcím a születési, a praxisindítási, valamint a temetési segély volt, de biztosított segélyt az egyesület méltányosság és IT-döntés alapján is.

Az egyesület képzési tevékenysége kapcsán kiemelte: a MÜBSE mint a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága által akkreditált képzési hely kínálatában jelenleg kilenc akkreditált szakmai anyag érhető el tagjaik számára, amelyek teljesítésével összesen negyvenegy kreditpont szerezhető. 2023-ban az egyesület tagjai összesen 13 486 kreditpontot gyűjtöttek.

A Székesfehérvári Ügyvédi Kamara tagsága köréből hét kárbejelentés érkezett a Kárrendezési Bizottsághoz 2023-ban. Mind a hét ügyet elbírálták, három ügyet kifizetéssel, négyet pedig elutasítással zártak le.

A MÜBSE 2023-ban két kérelem alapján teljesített segély jogcímen kifizetést a kamarát illetően.

A mindennapi élet sűrűjében

Mi jellemezte még 2023-at? – erre a kérdésre adott választ beszámolója további részében az elnök. Tavaly úgy fogalmazott, hogy 2022

Dr. Szabó Kálmán

Dr. Bánáti János

nem volt sikerév ügyvédi szempontból: bár a járványhelyzet megszűnt, az orosz–ukrán háború alapjaiban rázta meg a gazdaságot, elszabadult az infláció, összehúzódott az ingatlanpiac, ahogy a vállalkozások is.

Sajnos 2023 sem hozott látványos javulást. Bár az inflációs adatok úgy-ahogy javultak, az izraeli–palesztin konfliktus újabb bizonytalansági tényezőt teremtett, ami finoman szólva sem tett jót a gazdaságnak. „Ha pedig a gazdaság nem megy, az alapvetően befolyásolja az ügyvédség munkalehetőségeit is” – mondta dr. Neukum Flórián.

A jogalkotás változatlan ütemben és rendületlenül halad. „Továbbra is beláthatatlan mennyiségű jogszabállyal öntenek el minket” –mondta az elnök.

2023-ban megúsztuk az e-Ing bevezetését – fogalmazott némi iróniával az elnök –, sokadszorra prolongálják a hatálybalépését. Nem változott a helyzet abból a szempontból, hogy „még nem láttunk végigvenni egy tulajdonjogi bejegyzést vagy más ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetést a valóságban. Ami talán pozitívum, hogy lesz egy átmeneti időszak, tehát lehetséges lesz a papíralapú beadványok benyújtása is párhuzamosan az elektronikus eljárással.”

A vizsgákkal kapcsolatban fontos információ, hogy a legújabb tájékoztatás szerint nem lesz gyakorlati vizsga. Korábban az volt az elképzelés, hogy minden ügyvédnek, aki részt kíván venni az e-Ingben, gyakorlati vizsgát kell tennie, de úgy tűnik, ez elmarad. „Hangsúlyozom azonban, hogy ez a mai napi információ. Hogy mi lesz a holnapi hír, azt nem tudjuk.” Ami még rendkívül fontos ebben a kérdéskörben – hívta fel rá a figyelmet az elnök –, az az, hogy a MÜK honlapján két kreditpontos oktatás is elérhető az e-Inggel kapcsolatban. „Azonkívül, hogy ennek megtekintése kreditpontot ér, fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a két oktatás megtekintése az előfeltétele annak, hogy az ügyvéd a későbbiek során részt vehessen az e-Ing-eljárásban. Tehát mindenkinek javaslom, hogy mielőbb teljesítse ezt az oktatást. Annak érdekében, hogy minél jobban hasznosuljon, a YouTube-ra is felkerülnek, hogy többször meg lehessen nézni. Azt gondolom, hogy ez a változás azt is jelenti, hogy – Tuzson Bence igazságügy-miniszter szavaival élve – a szerződésalapú eljárás helyett a kérelemalapú eljárásra teszik a hangsúlyt. Alapjaiban fogja megváltoztatni az ingatlan-nyilvántartási eljárást, rendkívül nagy

felelősséget rakva ezzel az ügyvédek vállára. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy ez az ára annak, hogy az ügyvédkényszer fennmaradjon az ingatlanügyi eljárásban.”

Mindennek ellenére az elnök bizodalommal tekint eme újabb munkalehetőség elé. „Bízom abban, hogy az ügyvédi kamara meg fog felelni ennek a kihívásnak is, mint az elmúlt időszakban oly sok kihívásnak már. Emlékszem – és talán sokan emlékeznek még a kollegák közül – arra a félelemre, ami a cégeljárások során az elektronikus eljárásra történő áttéréskor volt, vagy a pereskedések elektronizálásával kapcsolatos félelmek is megvoltak, de azt kell hogy mondjuk, hogy mindkét változást túléltük, és mára természetessé váltak. Senkinek nem hiányzik a sorban állás a cégbíróságon vagy a bíróság valamely irodája előtt beadványok leadása érdekében.”

Miniszteri vizit

Arról is beszámolt az elnök, hogy ez év tavaszán látogatást tett a kamarában dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, aki tájékoztatást adott az igazságügyi kormányzat egyes elképzeléseiről, egyben válaszolt a kamara által felvetett problémákra: anomáliák az elektronikus hozzáférés során az eakta.birosag.hu felületen (ÜIR rendszer), a kirendelési díjak kifizetése körüli gondok, valamint a bíróságok által megítélhető, indokolatlanul alacsony ügyvédi munkadíjak.

Az egyeztetés során a miniszter több elképzelést ismertetett, amelyek között kifejezetten előremutató és jó ötletek is vannak – értékelte a tárgyalásokat dr. Neukum Flórián elnök –, például a kormányzat feltett szándéka a jogi személyek egységes nyilvántartásának megteremtése és az, hogy a bejegyzések ott is – az e-Ing-eljáráshoz hasonlóan – az ügyvédeken keresztül történjenek. Azt is jelentősnek ítélte, miszerint a kormányzat új törekvése a törvények preambulummal ellátása, hogy az elején egyértelmű és érthető legyen a szabályozás oka és célja. „Megkérdeztük, hogy mi lesz a salátatörvények elején – mondta el az elnök. – Erre azt a választ kaptuk, hogy viszszaszorulnak. A visszaszorulás gyakorlata azonban még várat magára.”

Elhangzott még a tárgyalások nyilvánosságának megteremtése úgy, hogy előzetes regisztrációt követően online formában meg lehessen tekinteni.

A titkár a kézben tartott gazdálkodásról

A továbbiakban a közgyűlés dr. Szabó Kálmán titkár beszámolóját hallgatta meg. Ennek keretében terjesztette elő dr. Aubermann Zoltán, a felügyelőbizottság elnöke az éves pénzügyi beszámolót és a 2024-es költségvetést érintő, pozitív jelentését, így a közgyűlés elfogadta mindkét dokumentumot.

A kamara titkára köszönetet mondott irodai munkatársaiknak, Palkovics Eszternek és Keresztes Beának azért a munkáért, amelylyel nap mint nap segítik a kamara zavartalan működését.

Fő a biztonság

A közgyűlés befejező aktusa egy rendkívül érdekes előadás volt, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal szakavatott munkatársa tartott azokról a számítástechnikai visszaélésekről és kivédési lehetőségeiről, amelyek különösen veszélyesek az ügyvédek számára, mivel különböző informatikai trükkökkel próbálják ellopni a számítógépes eszközökön tárolt fontos, bizalmas, ügyvédi titok tárgyát képező információkat. Az előadásra a kamara kérésére került sor. Az Alkotmányvédelmi Hivatal törekszik arra, hogy ismeretterjesztéssel segítse az igazságszolgáltatás különböző hivatásrendjeinek biztonságos munkáját.

Pótválasztási eredmények

Az esemény egyben pótválasztó közgyűlés is volt, mivel a kamara elnökségi tagja, egyben elnökhelyettese, a dunaújvárosi ügyvéd, dr. Volein István elhunyt. Ez azt jelenti, hogy két személyt kellett választani: új elnökhelyettest, illetve új elnökségi tagot.

A választás eredménye: dr. Hanák Tamás elnökhelyettes, dr. Borbás Péter elnökségi tag lett.

Kitüntetés

A Székesfehérvári

Dr. Baráth Mária

Ügyvédi Kamara kiváló ügyvédje kitüntető címet adományozta dr. Bráth Mária kamarai tag jogtanácsosnak példamutató hivatásrendi munkájáért, kamarai közösségépítő tevékenységéért. Ő az elő kamarai tag jogtanácsos, aki kitüntetést kapott a kamarától.

Kecskeméti

Ügyvédi Kamara

Központban a továbbképzés és a közösségépítés

Dr. Szász Attila elnök: „Örülünk az eredményeknek, szívósan küzdünk a problémáink megoldásán”

A Kecskeméti Ügyvédi Kamara meglehetősen intenzív, sok eseménnyel és tennivalóval gazdag esztendőt zárt 2023-ban, amint arról dr. Szász Attila, a négyszázhatvanhárom tagot számláló Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke beszámolt a közgyűlésükön Kalocsán 2024. május 24-én. Őszintén beszélt eredményekről és gondokról, arról a nehéz pályáról, amelyet úgy hívnak: ügyvédi pálya, hivatásrendi jellegzetességeiről, egyben a kamarai szervezetbe tömörülő ügyvédség törvényi kereteiről, önszerveződéséről, olykor csüggesztő, máskor örömteli tapasztalatokról, megújulásról.

A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökhelyettese dr. Halmos Tamás, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökhelyettese, dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára, dr. Végh Tibor, a MÜK titkára, dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Jogász Egylet képviseletében dr. Réti László főtitkár, a MÜBSE képviseletében pedig dr. Bata Zoltán ügyvéd. Érdekes programpontja volt a közgyűlésnek, hogy a hazai ügyvédi hivatásrend kamarai szervezeti megalakulásának immár lassan százötven éves történetéhez közeledve dr. Holczer Fe-

renc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára az ügyvédség jelen helyzetét, illetve a hivatásrend előtt álló jövőbeni feladatokat, kihívásokat elemezte.

A holnap szigorodó kihívásai Hogy milyen a jelen és az abból kiszámítható jövő, melyek a mai tények és a várható kihívások az ügyvédség számára, arról dr. Holzer Ferenc beszélt a közgyűlés résztvevői előtt.

Dr. Bata Zoltán

Dr. Domján Ákos elnökhelyettes, dr. Zlatnitzky Tamás titkár, dr. Szász Attila elnök, dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára, dr. Tóth M.Gábor, a BÜK elnöke

Dr. Holczer Ferenc arról is szólt, hogy a GDPR vonatkozásában nagyobb figyelemmel kell eljárni minden ügyvédi tevékenység esetén. E téren is látható, hogy szigorúbban fogják venni az előírások betartását. A MÜK tervezi, hogy oktatást, tájékoztatást tart a területi kamarák titkárainak. Végül ismertette azt a levélváltást, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére indult, és amely során válaszában a

Foglalkozott az ingatlan-nyilvántartás elektromos ügyintézésének lehetőségére utat nyitó, hamarosan életbe lépő e-Ing-törvény részleteivel. A bonyolult rendszer arra lesz hivatott, hogy könnyebbé tegye az eljárást. Ugyanakkor ma még számos buktatója van a technikai feltételeknek, ezért a MÜK oktatással kíván segíteni az ügyvédeknek a rendszerben való jártasság megszerzése érdekében mind elméleti, mind gyakorlati síkon. A továbbiakban a bírósági perköltségekkel kapcsolatos pozitív változások lehetőségeivel foglalkozott. Várhatóan a bírói mérlegelési lehetőségeket észszerű keretek közé fogják szorítani e téren, hogy ne lehessen indokolatlanul alacsonyra szabni a perköltséget. Előadásában a MÜK főtitkára kitért –ahogy fogalmazott – az ügyvédséget fenyegető veszélyekre is, nevezetesen a pénzmosás és a terrorizmus megelőzésének érdekében megalkotott törvény ügyvédeket is érintő ellenőrzési rendszerének szigorítására, az ügyvédnél letétbe helyezett összegek kezelésének szigorúbb szabályozására, aminek érdekében a MÜK hozzákezdett egy átfogó országos helyzetelemzéshez és egy biztonságos kezelési rendszer megtervezéséhez. Elmondta: a NAV kilátásba helyezte, hogy nagyobb figyelmet fog fordítani az ügyvédek készpénzforgalmára, valamint a külföldről érkező pénzek kezelésére. A MÜK tervezi, hogy konkrét támogatást fog nyújtani tagságának a szigorításokkal kapcsolatos eljárások megismerésében, értelmezésében és helyes kezelésének elsajátítása érdekében.

Ügyvédnap

Mint minden évben, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara a közgyűléssel egy időben rendezi meg Ügyvédnap nevű eseményét, amelyen egy-egy kiemelten fontos jogi témakört tekintenek át szakavatott előadó meghívásával és eszmecserével. Idén dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bíró adott elő Az ügyvédi perköltség és egyéb történetek… címmel. Egyebek mellett hangsúlyozta: a bíróknak reálisan mérlegelniük kell, hogy az adott ügyvéd milyen sok munkát, szakmai felkészülést fektetett egy adott ügybe, és ahhoz kell szabni a perköltség mértékét.

MÜK elnöke közölte: a törvényi környezet nem teszi lehetővé olyan együttműködési megállapodás létrehozását (erre irányult az indítvány), amely bármi módon gyengíthetné vagy veszélyeztetné az ügyvédi titoktartás sérthetetlenségét.

A továbbiakban dr. Bata Zoltán ügyvéd, a MÜBSE képviselője részletesen ismertette a bevezetés előtt álló e-Ing következtében javasolt biztosítási lehetőségeket az ügyvédek számára.

A napi ügyek sodrásában

A beszámolási időszak fontosabb eseményeit összegezve dr. Szász Attila kamarai elnök egyebek között elmondta, hogy intenzíven folytatódtak a kamara által szervezett kreditpontos előadások, amelyek-

hez élőben is lehetett csatlakozni az interneten. Több kamarai tag tartott előadást. Az évente szokásos kamarai ügyvédnapot 2023. május 19-én Kecskeméten tartották, ahol megjelent dr. Havasi Dezső MÜK-elnök. Előadóként dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bírónő a házastársi, élettársi vagyonjogi igények rendezése, ezekkel kapcsolatos szerződések, illetve a házastársi vagyon közös megosztásának problémáiról beszélt.

Az arc- és képmás tisztelete és védelme – Hogyan lesz egy családi fotóból gyermekpornográfia? című konferenciát a megyei Jogászegylet szervezésében 2023. november 10-én tartották meg, a nyitó előadást dr. Szél Napsugár bírónő tartotta A gyermeki és szülői jogok ütközése címmel. Korreferátora dr. Tóth Orsolya ügyvédnő volt.

Dr. Szász Attila elnök emlékeztetett arra, hogy a MÜK elnöksége pályázatot írt ki a területi kamarák részére az informatikai rendszer, az oktatási, képzési feladatok bővítését lehetővé tevő eszközök fejlesztésére. Elmondta: kamarájuk is pályázott, és támogatást nyertek, amiből a kamarai iroda számítógépes környezetét korszerűsítették és az oktatással kapcsolatos kiadásokat fedezték. A pályázatot dr. Domján Ákos és dr. Zlatniczky Tamás kamarai titkár állította össze.

A kamara 2023-ban az OptiJUS Cégtár internetes jogiadatbázis-szolgáltatást vette igénybe.

Kamarai pótválasztást is kellett tartaniuk 2023. június 2-, amelynek eredménye a következő lett. Vezető fegyelmi biztos: dr. Jádi János, regionális fegyelmi bizottsági tag: dr. Petike Ferenc, a felügyelőbizottság tagjai: dr. Holánik Imre, dr. Mihala Ferenc, az oktatási bizottság tagjai: dr. Holánik Imre, dr. Szűcs Petra. A 2023. november 17-én megtartott pótválasztás eredménye pedig: fegyelmi biztos dr. Zengődi Roland.

Dr. Mihala Ferenc és dr. Szloboda János kamarai ügyvéd szervezésében jött létre az Ügyvédklub, amely az egészségügyi veszélyhelyzet miatt felfüggesztette az előadások megtartását, 2022-ben nem került sor rá, 2023-ban azonban folytatta tevékenységét.

A kamara elnöksége a kialakult gyakorlatnak megfelelően huszonnyolc hírlevelet, egy elnöki körlevelet, valamint négy egyéb tájékoztató levelet küldött a karnak az elnökség legfontosabb határozatairól, a jogszabályi változásokról, aktuális kérdésekről.

Oktatás, továbbképzés

Dr. Brúszel Ágnes, az oktatási bizottság elnöke egyebek mellett arról tett jelentést, hogy új technikai hátteret kellett kidolgozniuk annak érdekében, hogy megtartsák a korábbi párhuzamos, élő és online előadási lehetőséget, amely igen népszerű oktatási formává vált. Az oktatásról a tagság e-mailben, kamarai hírlevélben és a Bács Advocat csoporton keresztül értesülhetett, amely több mint 257 kolléga közvetlen, gyors online elérésére volt képes. 2023-ban összesen nyolc képzést tartottak.

A témák és az előadók széles területet fedtek le, de nagy hangsúlyt fektettek az elektronikus ingatlan-nyilvántartással öszszefüggő kérdésekre, illetve az ügyvédség hivatásrendi szabályaihoz és a pénzmosáshoz köthető területekre.

Az év során elért tapasztalatok azt mutatták, hogy további fejlesztésre van szükségük annak érdekében, hogy az oktatás technikai szempontból zökkenőmentesen alakuljon.

Az oktatók – két külső előadó kivételével – díjazás nélkül teljesítették a komoly felkészüléssel és időráfordítással járó feladatot, és mindannyian színvonalas munkát végeztek.

Jogtanácsosi tagozat

A Kecskeméti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata elnöke, dr. Seres Tamás tájékoztatása szerint a 2022-ben második alkalommal megrendezett területi jogtanácsosi tagozatok elnökeinek országos találkozója megszervezését az első, kecskeméti Mercedes-színhely után a győri audis kollégák vállalták magukra, a találkozón a tagozat elnöke vett részt. A tagozat a tagokkal való kapcsolattartásra a kamara által kamarai domainnel biztosított e-mail-címet használja. A megválasztott új elnökség találkozóján a kamarai jogtanácsos tagok szakmai kapcsolatépítésének előmozdítását tűzte ki célul, valamint az online kapcsolattartás és együttműködés szabályzati és technikai lehetőségének megteremtését.

Ügyvédjelöltek

Az ügyvédjelöltek létszáma stagnál az előző évekhez képest, a kamara nyilvántartása szerint jelenleg harminc fő. Az ügyvédjelöltek kötelező jelleggel részt vettek az ügyvédek részére szervezett kreditpontos előadásokon. 2014. július 11-én a Kecskeméti Törvényszék elnöke, dr. Bicskei Ferenc és dr. Sulyok Miklós akkori kamarai elnök együttműködési megállapodást írt alá, amelyben rögzítették

Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna

az ügyvédjelöltek és bírósági fogalmazók közös szakmai továbbképzésének feltételeit. Az egészségügyi veszélyhelyzetet követően, 2023-ban nagy sikerrel újraindult a közös képzés. Az ügyvédeket érintő szabályokból továbbra is a kamara fogja megtartani az oktatást és a beszámoltatást.

Az elnök arról is beszélt, hogy az 2014ben alakult Fiatal Ügyvédek és Ügyvédjelöltek Tagozata a beszámolási időszakban nem folytatott érdemi tevékenységet.

Tavaly is szépen szerepeltek jelöltjeik a megyei és a regionális perbeszédversenyeken. A regionális versenyt a Gyulai Ügyvédi Kamara rendezte, ahol a dr. Besír Andrea, dr. Gyifkó Gábor és dr. Komáromi Katinka alkotta csapat színvonalas teljesítményt nyújtott, dr. Komáromi Katinka harmadik helyet szerzett.

2023 decemberében dr. Jádi János a perbeszédekről tartott előadást a jelölteknek annak érdekében, hogy a jövő évi perbeszédversenyre nagyobb tudást szerezzenek. Az előadást 2024-ben megismétlik a perbeszédverseny előtt.

Kirendelési anomáliák

Részletesen elemezte a kamara elnöke az ezzel a fontos ügyvédi munkával kapcsolatos problémákat is. Egyebek mellett elmondta: a megemelkedett számú embercsempészési ügyek miatt a kirendelt, illetve a helyettes kirendelt védői feladatok ellátása céljából a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség és a Kecskemét Ügyvédi Kamara – önkéntes jelentkezés alapján – összeállított egy gyakorlatilag huszonnégy órán át elérhető ügyeleti rendszert. A MÜK honlapján minden érintett ellenőrizheti a nyilvános kirendelhető ügyvédek jegyzékét, valamint a nyilvános havi ügyeleti listát. A kirendelt ügyvéd nevét és adatait a MÜK központi rendszere küldi meg a kirendelő hatóság részére, aki ezt követően köteles értesíteni a kirendelt védőt a kirendelés tényéről. Sajnos a kirendelő hatóságok változatlanul abban a hiszemben vannak – tájékoztatta a közgyűlést dr. Szász Attila elnök –, hogy a kirendelő határozat tartalmáról a kirendelt védő is értesítést kap. 2023-ban kiemelt problémává vált, hogy a kirendelő hatóság nem küldte meg a kirendelt védőnek a tájékoztatást, amelyből kiderül, hogy milyen ügyben, kinek a védelmében került kirendelésre.

További igen súlyos probléma, hogy a nyomozó hatóság a védők által kiállított

számlák ellenértékét nem vagy csak igen késedelmesen teljesíti. Sok ügyvédnek ez komoly egzisztenciális problémát okoz, ahogy az is, hogy az áfa hatálya alá tartozó ügyvédek befizetik a NAV-nak az áfát, akkor is, ha

Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztályával továbbra is rendkívül jó az együttműködés, rövid úton egyeztetnek az évközi változásokról, illetve a földhivatal által észlelt

a számla nettó összegét még fizették ki nekik. A kialakult tarthatatlan állapotra tekintettel a kamara jelzéssel élt a megyei főkapitányságon. A gazdasági igazgató ígéretet tett arra, hogy a rendőrség a kirendelést követően tájékoztatni fogja a kirendelt jogi képviselőt, valamint megpróbálják lerövidíteni az igen jelentős fizetési késedelmet.

Más utat kell keresni

Igen régóta működött a Pro Advocatis nevű alapítvány, amely 2023-ben már nem fejtett ki érdemi tevékenységet, ezért az elnökség úgy döntött, hogy megszünteti, és a vagyonát karitatív célokra fordította.

Aktív szakmai kapcsolatok

A kamara elnöke nagyon fontosnak tartja, hogy a megyei ügyvédtársadalom és a jogász- és igazságügyi szakma testvérintézményei között kiegyensúlyozott, jó szakmai kapcsolati van.

A kamara mindig meghívást kap a Kecskeméti Törvényszék Büntető Kollégiumának és Polgári Kollégiumának üléseire, ahol felvethetik azokat a problémákat, amelyeket az adott témakörben szükségesnek látnak. Hasonlóan jó a szakmai kapcsolat a Magyar Jogász Egylet megyei szervezetével. A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője korábban kezdeményezte a szegedi, gyulai és kecskeméti kamara képviselőinek meghívását a kollégiumi ülésekre. A

problémákról. A NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatósággal, különösen Eljárási (Illeték) Főosztályával szoros kapcsolatban állnak, rendszeresen egyeztetnek a jogszabályváltozásokról.

Gazdálkodás: „Bevételeink meghaladták a tervezettet”

A kamara gazdálkodása 2023-ban is a költségvetésnek megfelelően alakult, bevételeik meghaladták a tervezettet.

Az elnök sajnálattal állapította meg, hogy 2023-ban is problémát okozott a kamarai tagdíj és a kiszabott fegyelmi bírság rendszertelen vagy késedelmes befizetése; a szolgáltatási díjak, illetve a kamara által kiszámlázott egyéb tételek terén sem megfelelő a fizetési fegyelem. A kintlévőségek nyilvántartása, beszedése jelentős adminisztratív terhet ró a kamarára. Elmondta: az elnökség kiemelten kezeli a negyedévenkénti befizetések ellenőrzését, még 2015-ben határozatot hozott arról, hogy összegzi a tartozások mértékét, és felkérte dr. Tóth Benedek ügyvédet, hogy járjon el – akinél erre mód és lehetőség van – a tartozás peren kívüli behajtására, míg bizonyos ügyvédek esetében megindították a végrehajtási eljárást és a fizetési meghagyásos eljárást. 2023-ban további tartozásokat sikerült behajtani. Az elnökség átérzi az ügyvédi kar anyagi nehézségeit és aggodalmát fejezi ki, de a tagdíjfizetéssel kapcsolatos törvényi előírásokat be kell tar-

tani, valamint a fegyelmi bírságot a megadott határidőig, illetve a tagdíjat minden negyedév kezdő hónapjának 15-ig be kell fizetni. Ezek elmulasztása a nyilvántartásból történő törléshez vezethet.

A pénzügyi egyensúly fenntartását az észszerű költséggazdálkodás tette lehetővé, a működési költségek a tervezettnek megfelelően alakultak. A kamara gazdálkodása stabil. A 2023. évi kiadásokat sikerült visszafogniuk, így tovább emelkedett a megtakarításuk.

A Kecskeméti Ügyvédi Kamara százszázalékos tulajdonában lévő Bács-Advocat Kft. a befolyt bérleti díjakból látja el a kamara üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, fizeti a rezsiköltségeket.

A kamarának élő szerződése van az Arconsult Kft.-vel annak érdekében, hogy segítséget nyújtson informatikai kérdésekben a kollégáknak.

Az elnökség a költségvetési tervezet elfogadásakor feladatul tűzte ki, hogy változatlanul nagy hangsúlyt kell fektetni a kar tagjainak továbbképzésére, színvonalas előadások szervezésére.

Dr. Horváth László, a felügyelőbizottság elnöke elmondta, hogy részletesen megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta a 2023. év gazdálkodási adatait, a kamara zárszámadását, valamint a mérleg főbb számadatait.

Bejelentések ügyek, fegyelmi ügyek –fontos tanulságokkal

A beszámolási időszakban, tehát 2023ban összesen 63 bejelentés érkezett a kamarához ügyvédek ellen, négy zárult figyelmeztetéssel, a bejelentések következtében 17 esetben rendeltek el fegyelmi eljárást. Sajnos – állapította meg dr. Szász Attila elnök – jelentős mértékben nőtt a fegyelmi bejelentések száma ügyvédek ellen, és azok száma is, amelyekben az ügyvédek (nyíltan vagy ügyfél mögé bújva) „egymást jelentgetik fel”. Ez azért kiemelendő, mert az etikai szabályozás (ÜESZ 11. és 13. pontja) kapcsolódó rendelkezései az ügyvédek egymás közti viszonyát illetően éppen ezt kívánják megelőzni. Az ügyvédek elleni büntetőeljárások –aminek egyenes következménye a fegyelmi eljárás – száma is nőtt, de 2022-höz és az előző évekhez képest (amikor vesztegetés, ügyvédi visszaélés, befolyással üzérkedés, önbíráskodás, személyi szabadság megsér-

tése, csalás stb. volt terítéken, ezek miatt felfüggesztés alatt van a fegyelmi eljárás) most garázdaság, nem ügyvédként elkövetett vesztegetés, hivatali vesztegetés az ügyek tárgya. Ami örvendetes: letétkezeléssel, sikkasztással kapcsolatos büntetőügy nem indult a kamara tagjai ellen.

A fegyelmi eljárást érintően az etikai szabályzat (ÜESZ 12.4. pont) szerint az ügyvéd köteles bejelenteni a kamarának, ha közvádra üldözendő bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták meg, ha magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás során a bíróság megállapítja a bűnösségét, ha az irodájában házkutatást tartanak – mindezek elmulasztása önmagában is fegyelmi vétség. Ugyancsak bejelentési kötelezettség terheli az ügyvédet az ellene folyó büntetőeljárás jogerős befejezéséről. Az Üttv. 140. § (2) bekezdése az eljáró hatóságoknak is előírja ezt a kötelezettséget, néha azonban ez elmarad vagy késve kerül rá sor (több év elteltére is van példa), s mivel a felfüggesztés alatt az elévülés nyugszik, az elévülést meghaladó idő is eltelik, mire a fegyelmi eljárás befejeződik. Ezt megelőzendő a gyakorlat az, hogy három-hat havonta a fegyelmi biztosnak, illetve a fegyelmi tanácsnak meg kell keresnie a büntetőügyben eljáró hatóságot, bíróságot a tájékoztatás céljából.

Az előző évekhez hasonlóan továbbra is jellemző, hogy a bejelentések többsége a megbízás teljesítésével, a megbízóval való kapcsolattartással, illetve a megbízásteljesítés előtti megszűnés esetén az iratok kiadásával, a munkadíjjal való elszámolás hiányával, az arányos munkadíj visszaadási igényével kapcsolatos. A megbízóval történő rendszeres kapcsolattartás, a megbízó tájékoztatása elengedhetetlen, megtörténtét, tartalmát célszerű tényvázlatban vagy más módon rögzíteni, hogy igazolható legyen.

A munkadíj továbbra is szabad megállapodás tárgya, az ezzel kapcsolatos bejelentéseket a kamara – a szükséges tájékoztatást megadva a bejelentőnek – elhárítja hatáskörhiánya miatt. Ugyanakkor előírás, hogy még a tanácsadási díjat is előre közölni kell, illetve a megbízás teljesítés előtti megszűnése esetén kötelező írásban elszámolni a felvett munkadíjjal, előleggel stb. Az etikai szabályok ismerik a végzett munkával arányos felvett megbízási díj fogalmát, de a fegyelmi eljárás során a díj mértéke nem tárgya a vizsgálatnak, mint ahogy az sem, hogy arányos-e az elszámo-

lás, elfogadja-e az ügyfél, vagy vitatja, csak az, hogy írásban megtörtént-e, igazolható-e (ÜESZ 6. pont és alpontjai). A kirendelést vállaló kollégákat érintő gyakori bejelentés tárgya, hogy nem veszik fel, nem tartják a kapcsolatot az (esetleg fogva tartott) ügyféllel, illetve elérhetetlenek a kirendelő hatóság, bíróság számára. Alapvető hiányosság, ha az eljárás alá vont ügyvéd felhívás és előírás ellenére sem csatolja a fegyelmi eljárásban az ügyre vonatkozó iratait. Ilyenre mostanában ritkábban kerül sor, ugyanakkor előfordul, hogy az ügyvéd a bejelentéssel érintett konkrét ügy teljes iratanyagát csatolja a nyilatkozatához, hatalmas, szinte kezelhetetlen iratmenynyiséget zúdítva a kamarára, a fegyelmi biztosra, a fegyelmi tanácsra. Elvárható, hogy a bejelentett ügyvéd megfelelően szelektáljon, el kell tudnia dönteni, hogy mi kell a védekezéséhez, mely iratok vonatkoznak a bejelentés tárgyára, és csak azokat küldje meg.

Összeférhetetlenségi és etikai ügyek 2023-ban mindössze három megkeresés érkezett az összeférhetetlenségi és etikai bizottsághoz.

Kamarai ellenőrzések Ezek folytatódnak a törvényi kötelezettség alapján, a kiküldött kérdőívek útján, valamint az elnökség által kijelölt ügyvédeknél. A vizsgálatok tárgya a pénzmosással és a jogügyletek biztonságával kapcsolatos rendelkezések, illetve a letét- és pénzkezelési szabályzat betartása. Az ellenőrzés során az előző évhez hasonlóan az alábbi tipikus hiányosságok merültek fel: a vizsgált ügyvédek vagy nem vezetik, vagy nem megfelelő tartalommal vezetik az előírt nyilvántartásokat – Üttv. 33. §, 53. § –; hiányos a tényleges tulajdonosazonosítási kötelezettség teljesítése; több esetben elmarad a tulajdonosi nyilatkozat alkalmazása; nem minden esetben ellenőrizték a vizsgált ügyvédek a megbízók adatainak egyezését a nyilvántartott adatokkal.

A vizsgált ügyvédek a letétkezelés során a szabályzatnak megfelelően jártak el, bejelentési kötelezettségüknek minden esetben eleget tettek. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált kollégák ügyfélátvilágítási, kockázatelemzési kötelezettségüknek eleget tettek, ennek eredményeként nem éltek bejelentéssel.

Szegedi Ügyvédi Kamara

A világ bonyolultsága nem átok, hanem feladat

Dr. Török Béla elnök: „Túléltük a nehéz éveket, megerősödünk és meg is újulunk”

Szeged az ország egyik legnagyobb városa, vonzáskörzetével együtt komoly társadalmi, gazdasági, oktatási és kulturális központ. Van egy sajátos, nehezen leírható dél-magyarországi hangulata, amely szinte a lehetetlent valósítja meg: magába olvasztja a sajátosan helyi, magyar történelmi, kulturális, hangulati elemeket és a széles kitekintésű, pezsgő európai értékeket. Szóval Szeged jó hely, az itt élők – köztük az ügyvédek – élvezik ennek a sajátos elegynek az áldásait és naponta megélik ennek a folyamatosan fejlődő tájegységnek, városnak a kihívásait. A Szegedi Ügyvédi Kamara a nagyobb hivatásrendi közösségek közé tartozik hazánkban a maga négyszáznyolc tagjával, hetven kamarai jogtanácsosával, nyolcvan ügyvédjelöltjével. Közgyűlésükön dr. Török Béla elnök a kamara 2023-as évéről adott számot 2024. május 25-én.

Dr. Török Béla elnöki beszámolóját tartja. Balján dr. Bánáti

János, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke és dr. Holczer

Ferenc, a MÜK főtitkára, jobbján dr. Farkas Csaba alelnök és dr. Hofmann Balázs titkár

A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke és dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára

Történelmi változások sodrásában

A hazai ügyvédség története – miként felszólalásában dr. Bánáti János rámutatott –tele van olyan értékekkel, amelyek másfél évszázadon keresztül, mind a mai napig töretlenül, sértetlenül fémjelzik a magyar ügyvédek szerepét, jelentőségét a szakma gyakorlását tekintve, tágabb értelemben pedig a társadalomban betöltött nélkülözhetetlen szerepüket illetően.

Az elmúlt három évtized különösen jelentősnek számít ebben a tekintetben, mivel olyan változások következtek be az ország, a társadalom életében, amelyek kihatottak az ügyvédség életére is.

Kölcsönhatások sorozatáról van szó, amelyek szerencsésen kiegészítették egymást: a kilencvenes évek elején kezdődő politikai rendszerváltozás következtében megnyíltak a kapuk az ügyvédség fejlődése előtt, és a jogtanácsosoknak is lehetőségük van belépni az ügyvédi kamarába. Tapasztalatai, amelyeket a gazdasági élet területén szerzett, majd fokozódó részvétele a gazdasági szervezetek jogi hátterének megteremtésében kiemelte az ügyvédséget addigi, a szorosan vett magénszféra körében végzett munkájából. Megfelelő törvénymódosításokkal, majd az új ügyvédi törvénnyel megnyíltak azok a kapuk, amelyek lehetővé tették az ügyvédség munkájának ma ismert teljességét. Ma már nagy lehetőségek vannak az ügyvédi munka formájának megválasztásában: az egyéni ügyvédi irodától kezdve a nagy ügyvédi irodákig. Szabad pálya lett az ügyvédség: nincs létszámkötöttség. Elérték, hogy törvényileg kötelező ügyvédi közreműködés van ingatlanpiaci és cégügyekben; ez a világon szinte egyedülálló vívmány. Az egyik legfrissebb eredményként a jogtanácsosok kamarai tagságának megnyitását említette. Ehhez hozzá kell tenni a hazai társszervezetekkel és a nemzetközi globális, valamint kontinentális és regionális szervezetekkel létrehozott kapcsolatokat. Végezetül nyomatékosan utalt arra, hogy az ügyvédi hivatásrend politikai korszakokon és szimpátiákon átívelve meg tudta őrizni egységét.

Így érthető, hogy a stabil, értékes, szinte töretlen történelmi fejlődés hogyan alapozta meg a hazai ügyvédi hivatásrendnek a jövőre nézve ugyancsak kiegyensúlyozottnak remélt fejlődési lehetőségeit.

A jövő kihívásaival szembenézve

Ahhoz, hogy a hazai ügyvédség biztonságosan szembe tudjon nézni a jövő kihívásaival, alaposan fel kell mérni a mostani állapotát, azokat a támpontokat, amelyekhez hátát nekivetve szembenézhet a jövő építésének nagy feladatával. Ezzel az összetett helyzettel foglalkozott felszólalásában dr. HolczerFerenc, a MÜK főtitkára, aki átadta az egyéb irányú elfoglaltsága miatt távol levő dr. Havasi Dezső MÜK-elnök köszöntését. Beszédében a főtitkár utalt azokra az önértékelési, önazonosság-erősítő folyamatokra, amelyek gyakran szakmai keretekben öltenek testet – például a kötelező továbbképzés, az ügyvédjelöltek, a potenciális utódok, az ügyvédi hivatásrend feladatait és értékeit tovább vivő generáció oktatása, nevelése; az ügyvédség egzisztenciális hátterének folyamatos biztosítását szolgáló kamarai tevékenység; a jogértelmezés, a jogalkotás terén nyújtott szakmai támogatás; a kamarai szervezeti építkezés; a folyamatos útkeresés és önfenntartás; az önigazgatás, az önkormányzás megőrzése, egyben fejlesztése. Sok olyan részletről szólt, amely országosan talán elcsüggeszt egyes gyakorló ügyvédeket, főként a kisebb településeken élőket és dolgozókat, közülük is az idősebb generációhoz tartozókat, tekintettel például az informatikai robbanás következtében jelentkező elektronikus ügyintézés hirtelen jött túlburjánzására. Mindezeket egybevetve a főtitkár hangsúlyozta: a MÜKben a legnagyobb felelősséggel igyekeznek hozzáállni az ebben a bonyolult világban felvetődő problémák kamarai szintű megoldásához, egyben igyekeznek minden segítséget megadni a gyakorlati kérdések megoldásához is tanfolyamokkal, tanáccsal, érthető és értelmes szabályok kreálásával. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ügyvédség – mind az idősebb, mind pedig a fiatalabb generáció – meglássa a hivatásrendben rejlő szépséget, a társadalomban kifejtett tevékenységük pótolhatatlanságát, így a gyakorlásához szükséges szakmai fejlődés fontosságát. Mindez együtt – mondta dr. Holczer Ferenc MÜK-főtitkár – biztos egzisztenciális hátteret fog adni e fontos hivatás maradéktalan teljesítéséhez.

Napról napra Egy kiegyensúlyozottan működő kamara mindennapjainak látlelete bontakozott ki dr. Török Béla elnöki jelentését hallgatva. Az elnöki beszámolók protokollja szerint a szege-

di elnök is sorra vette a kamara napi életének legfontosabb mozzanatait, amelyek szinte országosan ugyanazok, mégis, mindenhol vannak olyan sajátosságok, amelyekre érdemes odafigyelni. A rutinban bújnak meg a figyelemre méltó részletek.

A fegyelmi ügyeket tekintve az elnök a kamara fegyelmi bizottsága elnöke, Feketéné dr. Szemző Margit jelentésére utalva elmondta: ez mindenhol fontos része a kamarai életnek és az összegzéseknek. Sok mindent ki lehet olvasni a számokból: tizenhat esetben indult fegyelmi eljárás, ez hattal több a 2022. évinél. A kamarához 2023-ben harmincnyolc panaszbejelentés érkezett, ez hattal kevesebb az előző évinél. Tehát csökkent ugyan a panaszbejelentések száma, de a fegyelmi eljárások száma nőtt, ami azt mutatja, hogy bár kevesebb panasz érkezik, de azok – legalábbis a fegyelmi eljárás megindításához – megalapozottak.

A kamara gazdálkodásáról dr. Hoffmann Balázs titkár előterjesztését idézte, aki ezt a fontos megállapítást tette beszámolójában: „A jól megtervezett költségvetés a kamarai önkormányzatiság stabilitásának egyik nélkülözhetetlen feltétele.” Ennek a kamara megfelel, így később, a közgyűlés el is fogadta a 2023-ról szóló pénzügyi beszámolót és a 2024. évre szóló költségvetést.

A jó ügyvéd (is) holtig tanul

A kötelező továbbképzés ügyeit elemezve az elnök elmondta: a beszámolási időszakban a MÜK-szabályzat szerint a kamara tagjainak ingyenesen biztosította, hogy megszerezzék a szükséges kreditpontokat. A visszajelzések alapján minden előadás magas színvonalú, hasznos és a hétköznapokon használható tudást adott. A kamara az előadóktól az előadások anyagának közzétételét is kéri, ami a honlapon megtalálható és hozzáférhető, illetve azok is felhasználhatják, akik esetleg nem vettek részt az előadáson.

Idén folytatódnak a továbbképzések, amelyek közül kiemelte az elektronikus ingatlan-nyilvántartást (e-Ing). Ezzel kapcsolatban a MÜK elnökségének koordinálásával kerül sor a szakmai oktatásra, illetve a kötelezően előírt vizsgára.

A kamara elnökhelyettesének, dr. Farkas Csabának, illetve az oktatási bizottság vezetőjének, dr. Prágai Gabriellának a szervezésében további oktatásra kerül sor büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási jogterületen azzal, hogy a szervezők szívesen várják az esetleges téma- és előadó-javaslatokat.

Felhívta a figyelmet az országosan érvényes kötelemre. Az első továbbképzési időszak 2024. december 31-én fejeződik be, addig nyolcvan kreditpontot kell szerezni (amelybe beletartozik a MÜK kötelező továbbképzése). Az utolsó évben maximum harminckét kreditpont szerezhető meg. Érdemes tehát fokozottan figyelni a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján keresztül elérhető továbbképzési adatokat, ellenőrizni, hogy hány kreditpontunk van, teljesítettük-e a kötelező továbbképzéseket, illetve mentesítés esetén az ezzel kapcsolatos kérelmet és okiratokat is ezen az elektronikus felületen kell benyújtani. Fontos: azoknak is teljesíteniük kell a MÜK kötelező továbbképzéseit – amelyek a MÜK honlapján elérhetők –, akik mentesültek a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól, vagy betöltötték hetvenötödik életévüket. Aki személyesen nem kíván részt venni a továbbképzéseken, ingyenes továbbképzést vehet igénybe a MÜK által biztosított és a honlapján található e-továbbképzési anyagokból.

A jól informáltság alapkövetelmény

Az elnök a továbbiakban az ismeretszerzés, a szakmai adatbázisokban való keresés megkönnyítéséről beszélt. Utalt arra, hogy a HVG-ORAC Kft.-vel kötött kamarai szerződés 2023. december 31-ig saját joguk alapján fennállt, ennek 2023. évre jutó teljes költségét a MÜK támogatásként megfizette nekik. A MÜK 2024-re is szerződést kötött a HVG-ORAC Kft.-vel a korábbi években megszokott tartalmú jogtár stb. biztosításáról, amelynek teljes költségét a MÜK fizeti. Várható – jelezte az elnök –, hogy a jövőben is a MÜK fogja biztosítani a jogtárhoz való hozzáférést a tagság számára, némileg kompenzálva az emelkedő költségeket.

Dr. Hoffmann Balázs titkár

Feketéné dr. Szemző Margit

Enélkül nem megy

Részletesen foglalkozott az elnök a 2023 novemberében a MÜK küldöttgyűlése által elfogadott tagdíjszabályzat-módosítással, magyarul a tagdíjemeléssel (havi tizenháromezer forintra). Nagy vita volt a MÜK-ben – emlékezett vissza –, de az inflációból következő megemelkedett munkavállalói és egyéb költségek miatt elkerülhetetlen volt, hogy a kamarák megfelelő, méltó módon tudják ellátni feladataikat.

Elmondta azt is, hogy kamarájuk tagsága az okok ismeretében megértően fogadta a tagdíjemelést.

Ugyanakkor jelezte, hogy miközben a kamarai tagság belátja a tagdíjemelés szükségességét és általában a tagdíj kamarafenntartó jelentőségét, sajnos a befizetési fegyelemmel sokszor gond adódik. A kintlévőségek behajtása jelentős többletmunkát gerjeszt az iroda és a tisztségviselők számára. Sok esetben méltatlan vitákat okoz, annak ellenére, hogy a kamara minden esetben a fokozatosság elvét figyelembe véve próbál eljárni, és csak az utolsó utáni, legvégső esetben nyúl a törlés eszközéhez. Ezzel a türelemmel néhányan megpróbálnak visszaélni. Nyomatékkal kérte a tagságot a tagdíjbefizetési fegyelem komolyan vételére, betartására.

A kamarai iroda munkáját érintve külön köszönetet mondott Rózsa Béláné Verának a kamaráért végzett több évtizedes munkájáért, mivel év végén nyugdíjba ment.

Aki nem tájékozódik, lemarad, majd kimarad

A kamarán belüli oda-vissza információáramlást a kamara és a tagság között a mai élet egyik legfontosabb mozzanatának nevezte, ezért kérte a tagságot, hogy legalább havonta látogassák meg a kamara honlapját (szegediugyvedikamara.hu),

mivel a kör-e-mailek mellett ez az a felület, ahol tájékoztatni tudják őket a kamarai eseményekről, jogszabályváltozásokról, az esetleges bírósági, ügyészségi, büntetés-végrehajtási, adóhivatali, földhivatali stb. információkról. Ismét nyomatékkal hívta fel a tagság figyelmét arra, hogy az ügyvédi kamara elektronikus levél útján ad részletes tájékoztatást szakmai életéről, ne sajnáljanak rá néhány percet, rendszeresen kísérjék figyelemmel a kör-e-maileket, illetve az így kapott tájékoztatást.

Nem kell félni tőle, legyőzhető Megkezdődött a kamara teljes digitális átállítása dr. Hoffmann Balázs titkár irányításával. A rendszer lehetővé teszi, hogy megszűnjön a papír használata az ügyintézésben, és minden e-mailben, illetve az ügyfélkapun keresztül történjék – az eljárás bizonyos ügyek tekintetében már kötelező. A tervek szerint 2023 végére meg kellett volna történnie az átállásnak, de sajnos nem sikerült. Törekszenek rá, hogy minél hamarabb megtörténjen. A rendszer sikeresen debütált a továbbképzések során, tapasztalataik szerint a tagság is elfogadta a modernizációt. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez más kamarai ügyintézési területeken is gördülékenyen mehet – fejezte ki reményét az elnök

Utánpótlásképzés: hivatásrendi érdek

A kamara ügyvédjelöltképzése rendkívül magas színvonalú – jelentette leplezetlen örömmel és elégedettséggel az elnök. Bizonyítja ezt, hogy a regionális, illetve az országos perbeszédversenyen is kimagasló eredményeket értek el jelöltjeik.

A helyi perbeszédverseny eredménye: I. helyezett: dr. Jasik Márk; II. helyezett: dr. Berkó Zoltán; III. helyezett: dr. Busi Lajos. A regionális perbeszédversenyen dr. Jasik Márk az I. helyezést érte el.

Nyitottan a világ felé Nagyon jó kapcsolatot alakítottak Csongrád-Csanád vármegyében a szakmai társzszervekkel. E kapcsolatrendszeren keresztül igyekeznek javítani a megyei ügyvédség helyzetén – mondta beszámolójában az elnök.

Ennek bizonyítéka, hogy amikor 2023 novemberében – több kolléga bejelentése alapján – megkereste a rendőrfőkapitányt annak érdekében, hogy fizessék meg az elmaradt kirendelt védői díjakat (volt olyan eset, ahol már több mint egyéves késedelem volt), a főkapitány közbenjárására még a karácsonyi ünnepek előtt lényegében minden elmaradt tartozását kifizette a rendőrség, körülbelül hétmillió forint összegben.

„Bírom a főkapitány úr ígéretét, hogy a jövőben megpróbálnak határidőn belül eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, de a költségvetés helyzetét befolyásolni nem tudják” – tette hozzá az elnök.

A kamara több rendezvényt szervezett és nagyon sok rendezvényen vett részt – számolt be az elnök. Egyebek mellett az Országos Fegyelmi Értekezleten képviseltették magukat, ahogy az Országos Bűnügyi Védői Konferencián is. Rendszeresen részt vesznek a bíróság kollégiumi ülésein, ezekről tájékoztatják a tagságot. Labdarúgócsapatuk eredményesen szerepelt a szegedi Veritas-kupán. Újdonságként decemberben Mikulás-ünnepséget tartottak, amely nagy sikert aratott, így hagyománnyá kívánják tenni más rendezvényekkel együtt.

Országos feladatvállalások

A területi kamarai választásokat követően 2023-ban megtörtént a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek megválasztása. Az új vezetés nagy elszánással látott munkához, aminek során a szabályzatok áttekintése mellett az Üttv.-törvény felülvizsgálata is megtörténik, illetve az Igazság-

ügyi Minisztériummal közösen a felülvizsgálat alapján idén várható a módosítása.

Újból megválasztották Dr. Hofszang Katalin szegedi ügyvédet a MÜK fegyelmi bizottságának elnökévé. A kolléganő nagyon tevékenyen vesz részt az Üttv. felülvizsgálatában.

Újra beválasztották a MÜK szakmai bizottságába dr. Tarr Ágnest, dr. Jelenfi Annát pedig az e-Ingatlan-nyilvántartási előkészítő bizottságba.

Tavaly a Szegedi Ügyvédi Kamara az évi rendes közgyűlés mellett még egy közgyűlést tartott, mivel az Igazságügyi Minisztérium az alapszabály felülvizsgálata során több változtatást is előírt. Az Igazságügyi Minisztérium igen közreműködő volt az alapszabály módosítása során, így közgyűlési elfogadását követően jóváhagyta a módosított alapszabályt, így jelenleg már az van hatályban.

„Várjuk a konkrét intézkedéseket” 2023. november 28-án látogatást tett a kamarában dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, aki tájékoztatta a kamarát az átalakult Igazságügyi Minisztérium elképzeléseiről, és a kamara is megfogalmazhatta kéréseit – számolt be az eseményről dr. Török Béla elnök –, így különösen a megállapítható ügyvédimunkadíj-emelésről, a kirendelt védői díjak emeléséről, a bürokrácia csökkentéséről, továbbá az átalányadó áfamentes összeghatárának jelentős emeléséről. „Bízunk abban, hogy a látogatás nemcsak formális volt, hanem hoz majd valódi eredményt is, mivel úgy tudjuk, hogy minden ügyvédi kamarát meglátogat az igazságügyi miniszter úr” – tette hozzá az elnök.

Valóra váló ígéretek

Ez volt az első teljes év, amelynek során dr. Török Béla elnökként képviselte a kamarát. Ez az ismerkedés éve volt – mondta el személyes megjegyzését az elnök –, amelynek során felmérhette az elnöki teendők komplexitását, a különböző érdekek nehéz képviseletét, az érdekek különbözőségéből eredő problémakezelést.

„A választások során több ígéretet is tettem, amelyek közül csak néhányat sikerült megvalósítani, de biztos vagyok abban, hogy az elkövetkező időszakban már látványosabb változások lesznek” – jelezte a tagságnak.

2021 a Covid évének volt mondható –foglalta össze az elmúlt időszak tanulságait dr. Török Béla, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke. – Mindenki úgy gondolta, hogy a világjárvány megszűnik, csökkennek a hatásai, de arra nem számított és nem is számíthatott senki, hogy a világjárvány után soha nem látott mértékű energiaár-emelkedés és háborús konfliktus fog kitörni, ami még a járványnál is nehezebb gazdasági helyzetet eredményez nem csak a kamara tagjainak, hanem az egész országnak, valamint Európa lakosságának. A tagságnak e gazdasági körülmények között, egy teljesen változó jogi környezetben kell folytatnia a tevékenységét – tért át egy rendkívül fontos témára.

„Ügyvédi munkánknak nagyon fontos szerepe van abban, hogy fenntartsuk a társadalmi igazságszolgáltatási egyensúlyt – utalt egy korábban is megfogalmazott álláspontjára az elnök –, hiszen mi, ügyvédek, az állampolgárokat, illetve az általuk alapított társaságokat képviseljük adott esetben akár az állammal szemben. Az ügyvédnek magas szakmai és erkölcsi követelményeknek kell megfelelnie, segítséget kell nyújtania a hozzá forduló ügyfeleknek a jogszabályok közötti eligazodásban. Kamaránknak szolgáltató kamarának kell lennie, hiszen helyre kell állítanunk az ügyvédi hivatásrend tekintélyét, presztízsét, illetve mindezt folyamatosan fenn kell tartanunk.”

A közgyűlés meghallgatta és jóváhagyta a bizottsági beszámolókat.

Kitüntetések, díjak és elismerések

Dr. Szilvási

A kamara örökös tiszteletbeli címet adományozott dr. Kertész Józsefnek, továbbá elismerésben részesítette dr. Szilvási Lászlót, akinek a dr. Magyar János-emlékgyűrűt adományozta, és emlékplakettet kapott ötven esztendőn át végzett példamutató ügyvédi munkásságáért.

In memoriam Dr. Csurgó Ottó

Elhunyt Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE) ügyvezetője

Pályafutását dr. Csurgó Ottó az Állami Biztosítónál kezdte 1981ben, később az AXA Colonia Biztosítónál dolgozott, 1995 és 2001 között elnök-vezérigazgatóként. 2000-2001 között az AXA Közép-Európai Holding igazgatóságának is tagja. Ezt követően több nemzetközi projektben vett részt, majd elnöki tanácsadóként csatlakozott az OTP Garancia Biztosítóhoz, ahol 2007 októberétől vezérigazgató-helyettesként irányította a nem-életbiztosítási területet. 2010-től 2014-ig a CIG Pannónia Csoportban előbb az Általános, majd az Életbiztosító vezérigazgatója, később az Igazgatóság elnöke is. 2014 februárjától ügyvéd, 2017 májusában a MÜBSE Küldöttgyűlése ügyvezetővé választja. Az ELTE Jogi Továbbképzőn a biztosítási és kártérítési szakjogász képzések előadója, c. egyetemi docens. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság bírája. A Biztosítási Jogászok Világszervezetében (AIDA) a magyar szekció társelnöke. az európai elnökség tagja 2010-2022 között.

Ezt követően több nemzetközi projektben vett részt, majd elnöki tanácsadóként csatlakozott az OTP Garancia Biztosítóhoz, ahol 2007 októberétől vezérigazgató-helyettesként irányította a nem-életbiztosítási területet. 2010-től 2014-ig a CIG Pannónia Csoportban előbb az Általános, majd az Életbiztosító vezérigazgatója, később az Igazgatóság elnöke is.

2014 februárjától ügyvéd, 2017 májusában a MÜBSE Küldöttgyűlése ügyvezetővé választja.

Az ELTE Jogi Továbbképzőn a biztosítási és kártérítési szakjogász képzések előadója, c. egyetemi docens. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság bírája. A Biztosítási Jogászok Világszervezetében (AIDA) a magyar szekció társelnöke, az európai elnökség tagja 2010-2022 között.

Dr. Csurgó Ottót a Magyar Ügyvédi Kamara és a MÜBSE saját halottjának tekinti.

Emlékét megőrizzük.

László

Dr. Kertész József

Húsz

éve tagja hazánk az Európai Uniónak

Az ügyvédség szerepe szövetségi rendszerünkben

Az EU-tagság alapvetően változtatta meg életünket: miután megszabadultunk egy nyomasztó, életképtelen rendszer gyötrő súlya alól, új távlatok nyíltak előttünk a szabadság megélésére. Szó szoros értelemben is szabadok lettünk: európai polgárként azóta is oda utazunk, ahova akarunk, ott dolgozunk az EU-n belül, ahol akarunk (ahol tudunk képességeink, lehetőségeink szerint), oda költözünk, ahova szeretnénk a másik huszonhat tagország területén. Szabadon köthetünk üzleteket, kereskedhetünk forgalmazhatunk pénzt és tőkét stb. Az idősebb generáció még tudja, miről beszélünk. A boldog középgeneráció és a mai ifjúság már nem is érzékeli ezeket a különbségeket az akkor és a most között. Talán megér néhány percet, hogy végig fussunk azokon a tényeken, amik például jobbára a mi hivatásunkat, az ügyvédséget érintik. Azaz: gondoljuk végig, milyen – komoly - szerep van kontinensünk unióba egyesült országaiban, köztük a miénkben is, összességében az EU-ban az ügyvédségnek – A Szerk.

Az ügyvédség – ez ma már nyilvánvaló tapasztalat – az Európai Unió tagállamaiban is alapvető szerepet játszik az igazságos és hatékony jogrendszer fenntartásában, az uniós és nemzeti jogok védelmében, valamint az igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének előmozdításában.

Ezt a szerteágazó küldetést kicsit öszszegezve, alábbi összeállításunkban felsoroljuk némi önkényes tételezéssel, mely főbb területeken játszik kulcsszerepet az ügyvédség. – A Szerk.

Jogszabályok értelmezése és azok alkalmazása

Az ügyvédek fontos szerepet játszanak az uniós jogszabályok értelmezésében és al-

kalmazásában a nemzeti jogrendszerekben. Az EU jogszabályai számos területet érintenek, mint például a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és a versenyjog. Az ügyvédek segítenek az ügyfeleknek megérteni és betartani ezeket a szabályokat.

Jogvédelem

Az ügyvédek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az egyének és vállalkozások jogainak védelmében az EU-ban. Segítenek ügyfeleiknek jogi képviseletet biztosítani bíróságok előtt, beleértve az Európai Unió Bíróságát is, ami különösen fontos az uniós jog értelmezése és alkalmazása szempontjából.

Transznacionális ügyek kezelése

Az EU tagállamai közötti szoros gazdasági és jogi kapcsolatok miatt az ügyvédek gyakran foglalkoznak olyan ügyekkel, amelyek több országot és jogrendszert is érintenek. Ez magában foglalhatja a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket, a vállalati fúziókat és akvizíciókat, valamint a nemzetközi családjogi ügyeket is.

Jogvédelem az uniós intézményekkel szemben

Az ügyvédek szerepet játszanak abban is, hogy segítsenek az ügyfeleknek jogorvoslatot találni az Európai Unió intézményei által hozott, az egyének jogait érintő döntésekkel szemben. Ide tartozik az adatvédelmi jogok védelme, a versenyjogi panaszok kezelése és az uniós szintű jogellenes intézkedésekkel szembeni fellépés.

Etikai normák és jogi integritás fenntartása

Összeurópai vonatkozásban is az ügyvédség továbbra is felelős az etikai normák és a szakmai integritás fenntartásáért. Az ügyvédi kamarák és más szakmai szervezetek – EU-s nemzetközi tapasztalataikat összehangolva szabályozzák a praxist, biztosítva, hogy az ügyvédek betartsák a magas szakmai és etikai előírásokat.