Ügyvédek Lapja 2023/3-4, összevont szám

Közgyűlési körkép

A kamarák rendkívüli

erőfeszítéseket tesznek, hogy megtartsák az egyensúlyt

hivatásrendi elkötelezettségük

és a napi gyakorlat elvárásai között

LXII. évfolyam 3–4. összevont szám

2023 május–augusztus

FENNTARTHATÓ ÜGYVÉDI PRAXIS + „ZÖLD PÁLYÁZAT”

A MÜBSE ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM

A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású problémája.

A hazai ügyvédek ugyanúgy elszenvedői és okozói, de egyben megoldásai is lehetnek ennek a problémának.

Ezért a MÜBSE stratégiai célul tűzte ki, hogy kiemelten kezeli a fenntarthatóságot saját működésében

Segítséget nyújt minden tagja számára a negatív környezeti hatások felismerésében és csökkentésében:

• lehetőséget teremt az ügyvédi praxisok karbonlábnyomának meghatározásához,

• a fenntartható működés elérését pedig ingyenes szakmai anyagokkal is támogatja.

Ösztönző pályázatot hirdet azon környezettudatos egyéni ügyvédek és ügyvédi irodák számára, amelyek felmérik saját karbonlábnyomukat és annak legalább 10%-os csökkentése érdekében vállalásokat tesznek.

A pályázati feltételeket sikeresen teljesítő minden ügyvédi praxis 5%-os biztosítási díjkedvezményre válik jogosulttá 2025-ben.

A kibocsátásukat legnagyobb mértékben csökkentők pedig fődíjként jelentős összegű digitalizációs támogatásban részesülnek.

RÉSZLETEK A MÜBSE HONLAPJÁN: WWW.MUBSE.HU

Tartalom

2 Környezettudatosság, ügyvédség, MÜBSE

Beszélgetés dr. Csurgó Ottó ügyvezetővel

3 Garanciális jog garancia nélkül

Dr. Fázsi László, Dr. Szabó József

6 A kizárólagos használat bejegyzése

Dr. Hidasi Gábor

8 Az adózó nyilatkozattételi és iratszolgáltatási kötelezettsége a büntetőeljárás garanciáinak tükrében

Dr. Tóth Attila Tas

11 Dr. Juhász Attila emlékezete

Dr. Halmos Tamás

12 Hamarosan kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszer

Dr. Bölcskei Krisztián, Dr. Jasku Zsolt Ph.D.

16 Megkezdődött az új ingatlan-nyilvántartási eljárással összefüggő képzés és számonkérés előkészítése

Dr. Bógyi Attila

18 KAMARAI KÖZGYŰLÉSEK:

18 A Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlése

21 A Szekszárdi Ügyvédi Kamara közgyűlése

24 A Pécsi Ügyvédi Kamara közgyűlése

27 A Székesfehérvári Ügyvédi Kamara közgyűlése

30 A Győri Ügyvédi Kamara közgyűlése

33 A Debreceni Ügyvédi Kamara közgyűlése

36 A Szegedi Ügyvédi Kamara közgyűlése

39 A Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara közgyűlése

41 A Szombathelyi Ügyvédi Kamara közgyűlése

44 A Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara közgyűlése

47 A Szolnoki Ügyvédi Kamara közgyűlése

A kamarai közgyűlések margójára

Május végére minden területi kamara megtartotta éves beszámoló közgyűlését (lásd Komlós Attila lapigazgató szerkesztőnk tudósításait jelen lapszámunk belső hasábjain), amelyek közül végül is 11 helyszínre sikerült elmennem. Köszönöm a kamarai elnökként kapott megtisztelő meghívásokat, még akkor is, ha azt a MÜK Alapszabály írja elő. Messze nem tartom formalitásnak, ellenkezőleg tisztelgő látogatásnak tekintem azon kollégákra figyelemmel, akik komolyan veszik a legmagasabb köztestületi fórumukon való megjelenést. Most már nincs COVID, lehet találkozni, a napirendek utáni falatozás közben jókat beszélgetni, hiszen a tárgyalótermeken kívül ez az egy hivatalos alkalom kínálkozik a találkozásra. Sajnos a részvétel országosan a 2­20 % közötti intervallumban rögzíthető. Minél nagyobb egy kamara, annál kisebb a részvételi arány az összlétszámhoz viszonyítva.

Miről szóltak a taggyűlések? Többségében eredményes elnökségi, bizottsági munkáról, gyarapodó kreditpontokról, színvonalas rendezvényekről, stagnáló, vagy enyhén emelkedő tendenciát mutató fegyelmi esetszámokról. Ja és – eddig nem jellemző módon – a legtöbb helyen nagyon kihegyezett, akár enyhén veszteséges költségvetésről. Szólt még a kirendelési díjak kérdésének rendezetlenségéről, a kaotikus jogalkotásról, és legfőképp az új e-ingatlannyilvántartási eljárás körüli információs vákuumról. Szólt a tenni akarásról és az országos kamara érdekképviseleti és szolgálató munkája iránti fokozottabb elvárásokról.

Elég volt jegyzetelni és kész volt a MÜK vezetése számára feladati lista: tegyük rendbe, töltsük meg tartalommal a szakbizottságok munkáját, hozzunk létre speciális feladatokra újakat, pl. pénzmosás elleni feladatok, illetve az informatikai fejlesztések támogatása témakörében.

A jogalkotási folyamatok figyelemmel kísérésére, az ezzel kapcsolatos véleményező munka szervezettebbé tételére meg kellett erősítenünk a jogi szakapparátust, amely már e rövid félév alatt komoly eredményeket tud felmutatni pl. az un. „panasztörvény” ügyvédeket is érintő hátrányos következményeinek tompítására. Legnagyobb idei feladat a területi kamarák és a MÜK számára kétségtelenül az E­ING eljárásra való ügyvédi felkészítés szervezése és lebonyolítása. Szerencsére az OAB ezen a téren is előre látó módon szervezi a speciális tematikájú oktatást és számonkérést.

Hat helyett öt

A szerkesztőség és a kiadóhivatal közleménye

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az Ügyvédek Lapját 2023-ban – takarékossági okokból – a Magyar Ügyvédi Kamara az eddig szokásos évi hat lapszám helyett évi öt lapszámban fizeti elő a kamarai tagoknak.

Ennek értelmében az Ügyvédek Lapja megjelenési időpontjait a következők szerint alakítottuk ki: 2023/1., január­február – megjelent 2023/2, március­április – jelen lapszámunk, megjelent 2023/3­4., május­augusztus (összevont szám) megjelent 2023/5., szeptember­október, tervezett megjelenés: október 15. 2023/6., november­december, tervezett megjelenés: december 15.

Ügyvédek Lapja A Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos lapja Megjelenik: kéthavonta Példányszám: 15 300 Főszer­kesz­tő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szer­kesz­tő­ség cí­me: Magyar Ügyvédi Kamara, 1054 Budapest, Szemere u. 8. Kiadja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. vezetője. Lap­igaz­ga­tó: Komlós Attila Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Telefon: (+36­1) 6333366 Fax: (+36­1) 700­1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594­1/2007 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) ISSN 1216­9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes

Fotók: Panpress, archív és Adobe Stock

A MÜK elnöksége és küldöttgyűlése rezonált a kamarák pénzügyi helyzetének negatív változására is. Több mint 130 millió forint támogatásban részesíti a kamarákat a jogi adatbázisokra való előfizetés kompenzálásra. Emellett közel 40 millió forint keretösszegű támogatási keretből, célhoz kötötten pályázhatnak a kamarák szakmai rendezvények, irodai fejlesztések, beszerzések stb. finanszírozására.

Mi a célja mindezen intézkedéseknek? Az ügyvédség és kamaráik anyagi függetlenségének megtartása, a hivatásrendekkel állami szervekkel és szervezetekkel való korrekt együttműködés fenntartása, és erősítése, annak érdekében, hogy az ügyvédek, kamarai jogtanácsosok ezreinek színvonalas munkájával kivívott társadalmi megbecsülés és nemzetközileg példátlan terjedelmű szakmai jogosítványi kör hosszú távon megmaradjon.

Tesszük ezt annak jegyében is, hogy a magyarországi ügyvédi kamarák létrejöttének közelgő 150. éves évfordulójára készülvén, kijelenthessük: jól sáfárkodtunk elődeink szellemi és anyagi örökségével. Ez több, mint egy puszta feladat, hivatásbeli és erkölcsi kötelezettségünk is. Az eredmény megmérettetik a jövő évi közgyűlések alkalmával.

Dr. Havasi Dezső

Környezettudatosság, ügyvédség, MÜBSE

Beszélgetés dr. Csurgó Ottó ügyvezetővel

célokat, kiemelt figyelmet fordítunk az ilyen (ESG-típusú) befektetési eszközök arányának fokozatos, de óvatos növelésére portfóliónkon belül. Az ilyen típusú eszközök aránya 2022 végén összes befektetéseink 4,25 százalékát tették ki.

Mit­tud­tenni­tagjai,­az­ügyvédek­környezettudatos­működésének­támogatásaügyében­az­egyesület?

– A MÜBSE segítséget kíván nyújtani tagjai számára a negatív környezeti hatások felismerésében és csökkentésében. A cél elérése érdekében lehetőséget teremtünk az ügyvédi praxisok karbonlábnyomának meghatározásához, a fenntartható működés elérését pedig ingyenes, fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szakmai anyagokkal is támogatjuk. Mindezek bármely tagunk számára elérhetők honlapunkon.

Mi­az­oka­annak,­hogy­a­Magyar­Ügyvédek­Kölcsönös­Biztosító­Egyesülete­(MÜBSE)­aktuális­stratégiájában­kiemelt­szerepet­kapott­a­környezeti­fenntarthatóság?

– A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású problémája. Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit érinti. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások és ehhez kapcsolódó feladataink a társadalom és a gazdaság szinte minden szegmensét befolyásolják.

A Magyarországon működő egyéni ügyvédek és ügyvédi irodák ugyanúgy elszenvedői és okozói, de egyben megoldásai is lehetnek ennek a problémának, hiszen az egyének és kisebb szervezetek is hozzá tudnak tenni a nagy egészhez, és a sok kisebb klímatudatos lépés összeadódva már érzékelhető hatást fejt ki környezetünkre.

Mindezeket felismerve tűzte ki célul a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete, hogy működése során kiemelten kezeli a fenntarthatóságot.

A­stratégiai­döntés­milyen­konkrét­cselekvésekben­valósul­meg?

– Első lépésként – az egyesület karbonlábnyomának tanácsadói segítséggel történő megállapítását követően – a fenntartható működést célzó olyan projekteket indítottunk el, amelyekkel csökkenthetjük környezetterhelő kibocsátásunkat. Ezek az energiaés vízmegtakarítást, a papír- és hulladékkezelés racionalizálását, valamint a környezettudatosabb közlekedés támogatását célozzák.

Látszanak-e­már­az­eredményei­e­lépéseknek?

– Az intézkedések hatása a jelenlegi fázisban részben már mérhető. Az egyesület fűtési költsége 28,5 százalékkal, villamosenergia-fogyasztása 5,9 százalékkal, vízköltsége 81 százalékkal, a papírfelhasználás nyolc százalékkal csökkent 2021-hez képest. A fűtési költségek esetében nyilván volt szerepe az enyhébb téli időjárásnak is.

Azért­a­MÜBSE­működésének­teljes­környezeti­hatását­nem­tudták­megszüntetni­mindezekkel?

– Természetesen nem. Ezért amellett, hogy tovább vizsgáljuk a lehetőségeket – például hogy miként tudnánk energiaszükségletünket fenntartható forrásokból beszerezni –, a valós csökkentések után megmaradt kibocsátásunkat úgynevezett off-set megoldással, az ENSZ illetékes szervezete által listázott és ajánlott projektekből származó karbonkreditek megvásárlásával kompenzáltuk, így az egyesület tevékenysége 2023 végéig karbonsemleges.

Sokat­hallani­mostanában­az­úgynevezett­zöldbefektetésekről.­Önök­is­megvizsgálták­ezeket­a­lehetőségeket?

– Biztosítási egyesületként a jövőben kifizetendő károk kapcsán, a jogi előírásokkal összhangban megfelelő tartalékokat kell képeznünk, és gondoskodnunk értékállandóságukról. E körben is figyelünk a környezettudatosságra, ezért befektetési politikánkba is beépítettük a fenntarthatósági

Tervezik-e,­hogy­még­érdekeltebbé­teszikügyfeleiket­a­fenntartható­ügyvédi­praxisok­kialakításában?

– Mindenképpen. Egyesületünk ösztönző pályázatot hirdet minden olyan egyéni ügyvédnek és ügyvédi irodának, amely –felismerve a klímaváltozás globális problémáját – lokális megoldásként felméri saját karbonlábnyomát, és vállalásokat tesz egy év alatt legalább tízszázalékos csökkentés érdekében. A felméréshez rendelkezésre bocsátjuk a technikát, a szükséges speciális tudás pedig megszerezhető a honlapunkon folyamatosan publikálásra kerülő hat szakmai anyagból is. Természetesen nem csak onnan, ma már számos, a környezettudatos működést segítő publikáció hozzáférhető.

Milyen­díjazást­kapnak­a­pályázat­résztvevői?

– A pályázati feltételeket sikeresen teljesítő valamennyi ügyvédi praxis ötszázalékos biztosítási díjkedvezményre válik jogosulttá 2025-ben, a kibocsátásukat legnagyobb mértékben csökkentők pedig fődíjként jelentős összegű digitalizációs támogatásban részesülnek.

Hol­ismerheti­meg­a­MÜBSE­tagsága­azitt­elmondottak­részleteit?

– A pályázat pontos feltételei és a szükséges dokumentumok a MÜBSE honlapján érhetők el.

Garanciális jog garancia nélkül

Egy törvényi rendelkezés alkalmazásakor nem mindig kell a törvénybe iktatás okát, illetve a rendeltetését is vizsgálnia a jogalkalmazónak. Adódhatnak azonban olyan helyzetek, amikor nem árt ezen is elgondolkodni, különösen akkor, ha ez a konkrét jogalkalmazói döntés elfogadhatóságának megítélésén túlmutató jelentőséggel bír. Alkalmasint – az alábbi példából láthatóan – ilyen rendelkezés lehet a terhelt kötelező meghallgatásának törvényi előírása a letartóztatás hat hónapon túli meghosszabbítása esetén.

Dr. Fázsi László PhD nyugalmazott törvényszéki tanácselnök

Dr. Szabó József ügyvéd Nyíregyháza

1. A konkrét eset lényeges tényei

A nyomozási bíró 2022. június 26-án meghozott végzésével elrendelte a két gyanúsított letartóztatását1, ami később két alkalommal került meghosszabbításra2, utóbb 2022. december 26-ig. A nyomozási bíró utoljára 2022. december 12én meghozott végzésével3 hosszabbította meg a gyanúsítottak letartóztatását további három hónappal, 2023. március 26-ig. Határozatának törvényességét a következők miatt tartjuk kifogásolhatónak.

2. Az eljárás hibája

A nyomozási bíró végzése – fellebbezés hiányában – első fokon jogerőre emelkedett, noha az ellen legalább az ügyésznek fellebbezést kellett volna bejelentenie az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (1) §-ának (2) bekezdésében4 foglalt kötelezettségének következetes teljesítése esetén. A gyanúsítottak letartóztatásának 2022. június 26-án történt elrendelésére tekintettel a járásbíróság 2022. december 12-

bítása, és az indítványban a meghosszabbítás okaként a korábbi határozathoz képest új körülményre hivatkoztak; c) a letartóztatás elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítása;

Az ülés megtartásának mellőzését lehetővé tevő törvényi feltételek egyike sem állt fenn, a járásbíróság törvénysértő módon járt el.

én meghozott végzésével5 a kényszerintézkedés elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbításáról rendelkezett a Be. 467. §-ára hivatkozással az ügyiratok alapján – egyébként a főügyészégi indítványnak megfelelően eljárva.

A Be. 466. § (1) bekezdése szerint azonban a bíróság ülést tart, ha az indítvány tárgya a) személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése; b) letartóztatás meghosszab-

d) elmeállapot megfigyelésének elrendelése; vagy e) az eljárás folytatásának elrendelése, és az ügyészség az indítványát az együttműködés megszegésére alapozza azzal szemben, akivel szemben a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntették meg.

Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a bíróság az ülést mellőzheti és az ügyiratok alapján dönt, ha a) a távoltar-

tás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be, és megállapítható, hogy a távoltartás elrendelésének feltételei nem állnak fenn; b) az indítvány tárgya az eljárás folytatásának az (1) bekezdés e) pontja szerinti elrendelése, és az együttműködő személy ismeretlen helyen tartózkodik; c) az indítvány tárgya az indítványtételkor alkalmazottnál a személyi szabadságot enyhébb fokban korlátozó kényszerintézkedés elrendelése; d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés meghoszszabbítására irányuló indítvány elbírálása során a személyi szabadságot enyhébb fokban korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről dönt, feltéve, hogy az ülés tartása más okból nem kötelező; vagy e) az indítvány törvényben kizárt, elkésett vagy nem az arra jogosulttól származik.

Jelen ügyben azonban az ülés megtartásának mellőzését lehetővé tevő e törvényi feltételek egyike sem állt fenn, amiből következően a járásbíróság törvénysértő módon járt el, amikor a legsúlyosabb, személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés meghosszabbításáról a Be. 467. §-ára hivatkozással az ügyiratok alapján döntött, miután erre csak a 466. § (1) bekezdésében fel nem sorolt ügyben van törvényes lehetőség.

3.

A másodfokú bíróság

A letartóztatás hat hónapon túli meghosszabbítása tárgyában hozott döntés kapcsán a másodfokú bíróság felelőssége természetesen szóba sem jöhet, viszont a letartóztatás további fejleményei folytán annak alakulását illetően a fellebbviteli fórum is szerepet kapott az ügyben. A gyanúsítottak meghatalma -

zott védője ugyanis a kényszerintézkedés meghosszabbítását követően a letartóztatásuk megszüntetését és enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását indítványozta az ügyben, amelyet a nyomozási bíró elutasított 6, a védő és az egyik gyanúsított fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság pedig helybenhagyta a

kezdésében foglaltakra figyelemmel. Szintén hivatkozott a fenti szám alatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség arra is indítványában, hogy a legutóbbi, azaz a […] Bny.932/2022/2. sorszámú letartóztatás meghosszabbításáról rendelkező határozat meghozatalára oly módon került sor, hogy a Miskolci Járásbíróság nyo-

A garanciák csak akkor érik el a céljukat, ha az alapvető követelmények a büntetőeljárás egész folyamatában érvényesülnek.

nyomozási bíró végzését 7, ami nyilván nem meglepő a prognosztikus letartóztatási okokat erősen preferáló bírói gyakorlat ismeretében.

Az már inkább, amit az előbbiekben jelzett eljárási hiba jelentőségének megítélésével kapcsolatban az elsőfokú határozat indokolásában a következők szerint olvashatunk: „A meghatalmazott védő […] indítványában gyakorlatilag a korábbi, a letartóztatások meghosszabbítása tárgyában meghozott határozatok alapját képező Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei főügyészségi indítványokra tett észrevételeiben, illetve indítványaiban új tényt vagy körülményt nem említett, csupán a legutóbbi kényszerintézkedés meghosszabbítása tárgyában meghozott végzés tekintetében hivatkozott arra, hogy a gyanúsítottak kényszerintézkedésének meghosszabbítása ügyiratok alapján történt az ülésen történő meghosszabbítás helyett, ezért a gyanúsítottak álláspontja szerint 2022. december 26. napjától jogellenesen vannak fogva. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség a 2023. február 9. napján kelt és a bírósághoz 2023. február 13. napján érkezett B.907/2022/76. sorszám alatt indítványozta a Be. 300. § (2) bekezdése alapján a gyanúsítottak meghatalmazott védőjének a letartóztatásuk megszüntetésére és enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére irányuló indítványok elutasítását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség a fenti szám alatti indítványában, annak is az indokolásrészében egyébiránt még hivatkozott arra is, hogy a letartóztatás legutóbbi meghosszabbítása óta három hónap nem telt el, így az indítvány érdemi indokolás nélkül elutasítható a Be. 300. § (3) be-

mozási bírájának a döntés meghozatalakor mind a nyomozati iratok, mind a főügyészségi indítvány, valamint a meghatalmazott védő írásban előterjesztett indítványa is rendelkezésre állt, így a döntéshez szükséges tények és álláspontok ismeretében volt végzésének meghozatalakor. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség a fenti számú indítványában rögzítette azt is, hogy a Debreceni Ítélőtábla Bpkf.IV.23/2020/8. számú végzése szerint eljárási szabálysértésnek minősül az ülés elmaradása, azonban ez nem jelent sem abszolút, sem olyan relatív hibát, amely hatályon kívül helyezést indokolna vagy a másodfokú eljárásban ülés tartását tenné szükségessé.”8

Az idézett bírói álláspont –forrásától függetlenül – azért tűnik rendkívül meglepőnek, mert megítélésünk szerint a jog, illetve a bíróság funkciójának tökéletes félreértését tükrözi, miután a jogrendszer „szankciós zárókövének” tekinthető büntetőjog eszközeinek alkalmazása során elképzelhetetlen az állami büntetőhatalommal szemben mindig kiszolgáltatott helyzetben levő terhelt9 törvényes jogát korlátozó önkényes bírói intézkedés orvoslásának az elvi lehetőségét is elveti.

A másodfokú bíróság viszont már a következőkre is kitért helybenhagyó határozatának indokolásában: „A Debreceni Ítélőtábla a Bpkf.8/2020/8. számú határozatában kifejtette, hogy ha a bíróság a vádemelést követően személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről határoz, az ülés tartásának elmaradása eljárási szabálysértés. Ha a bíróság a súlyosabb kényszerintézkedés megszüntetése mellett rendel el enyhébb formájú kényszerintézkedést, abban az esetben az ülés elmaradása cse -

kély súlyú perjogi hiba, mely nem hatályon kívül helyezési ok, és nem indokolja – főként azonos tartalmú vádlói és védelmi indítványok mellett – a másodfokú eljárásban ülés tartását. Szabadlábon lévő vádlottal szemben a bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésekor vagy a bűnügyi felügyeletben lévő vádlott letartóztatásakor az ülés tartásának mellőzése viszont súlyos relatív eljárási szabálysértés, amely azonban nem vezet hatályon kívül helyezéshez, ilyen esetben az eljárási szabálysértést a másodfokú bíróság ülés tartásával orvosolja. Bár e határozat a letartóztatás vádemelést követő elrendelésének tárgyában született, az abban részletezett elvi állásfoglalás irányadónak tekinthető jelen ügyben is. Az ülés elmaradása tehát akkor jelent súlyos, de abszolút hatályúnak nem minősülő eljárási hibát, ha az eljárási szabálysértéssel hozott határozat tárgya letartóztatás elrendelése vagy a korábbihoz képest súlyosabb bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése a terhelttel szemben. E megállapítást a jelen ügyre vonatkoztathatóan pedig az rögzíthető, hogy az eljárási szabálysértéssel meghozott határozat tárgya nem letartóztatás elrendelése, hanem annak – az elrendeléssel és a korábbi meghosszabbítással azonos okból történt –meghosszabbítása volt, így a relatív eljárási szabálysértés jellege és súlya – ha arra sor került volna – még a másodfokú eljárásban sem tette volna indokolttá ülés tartását. Mindezekből következően a korábban elkövetett eljárási szabálysértés törvénysértő fogva tartást nem eredményezett, a jelen felülbírálattal érintett határozat meghozatalára pedig az eljárási szabályok biztosításával került sor.”10

Az idézett okfejtés kétségkívül kevésbé lehangoló az előzőekben idézettnél, de nem ad választ a meghallgatás lehetőségének garanciális jelentőségére. Ezért a zárszó előtt talán nem árt utalni arra, hogy „a büntetőeljárási törvényben lefektetett garanciák csak akkor érik el a céljukat, csak és kizárólag akkor tisztességes a büntetőeljárás, ha az alapvető követelmények a büntetőeljárás egész folyamatában érvényesülnek, és a garanciáknak tényleges, gyakorlati érvényt szereznek a mindennapokban, a nyomozás során éppúgy, mint a bírósági eljárás teljes szakaszában”.11

A szabadságtól megfosztást eredményező eljárás törvényességének garanciális jelentőségét pedig az is jelzi, hogy az 1992. november 5-én Magyarország által is ratifikált Az emberi jogok európai egyezményének (a továbbiakban: EJEE) az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott gyakorlata szerint „nem elegendő, ha az adott, személyi szabadságot korlátozó intézkedés rendelkezik megfelelő jogszabályi alappal, az egyezménykonformitáshoz szintén szükséges, hogy az eljárási szabályokat is betartsák, magyarán az intézkedés jogszerű is legyen”.12

A szabadságtól megfosztás jogszerűségének jelentősége egyébként a jogellenes fogva tartás tényállásának hazai szabályozásából is következik, hiszen a Büntető törvénykönyv 304. § (1) bekezdése a személyi szabadságtól való jogellenes megfosztást határozza meg elkövetési magatartásaként, vagyis a bűncselekmény tényállásszerűségét nem a büntető anyagi jog, hanem a Be. vonatkozó rendelkezéseinek tükrében kell megítélni. Jelen esetben azonban a bírói intézkedés jogszerűségéről aligha beszélhetünk, miután a nyomozási bíró esélyt sem adott a gyanúsítottak számára a letartóztatásuk további meghosszabbítására irányuló főügyészségi indítvánnyal kapcsolatos álláspontjuk személyes kifejtésére.

4. Az ülés jelentősége

„A Be. 466. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a bíróság az ülés megtartásától csak a törvényben meghatározott esetekben tekinthet el, vagy az ülés megtartása minden esetben kötelező. Az ülésen a közvetlenség elve jobban érvényesül, a nyomozási bíró a tárgyaláshoz képest korlátozottabb lehetőségek között, mégis egyfajta kontradiktórius eljárás során vizsgálhatja meg a döntéséhez szükséges feltételek fennállását. Ha az indítvány tárgya személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, az ülés tartása akkor kötelező, ha a terhelt vagy a bűncselek -

Helyreigazítás

mény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt még nem áll. A Be. ugyanis lehetővé teszi az ülés mellőzését két esetben. A Be. 466. § (2) bekezdés c) pontja alapján akkor van lehetőség az ülés mellőzésére, ha az érintett az ügyben már személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alatt áll, és az indítvány tárgya az indítványtételkor alkalmazottnál a személyi szabadságot enyhébb fokban korlátozó kényszerintézkedés elrendelése (például letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet). A Be. 466. § (2) bekezdés d) pontja alapján mellőzhető az ülés, ha a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés meghosszabbítására irányuló indítvány elbírálása során a személyi szabadságot enyhébb fokban korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről dönt, feltéve, hogy az ülés tartása más okból nem kötelező. Ennek megfelelően mellőzhető az ülés tartása, ha az ügyészségi indítvány a letartóztatás meghosszabbítására irányul, a bíróság viszont bűnügyi felügyeletet rendel el. Ha viszont az indítvány tárgya a letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítása, az ülés nem mellőzhető.”13

5. A garancia kérdése

A kényszerintézkedés tárgyában való döntés meghozatalát megelőző bírói eljárás kontradiktórius jellegének biztosítása jelenti tehát a bírót ülés tartására kötelező rendelkezés törvénybe iktatásának okát és egyben rendeltetését, amelynek figyelmen kívül hagyása megítélésünk szerint még egy nemperes eljárásban is sérti az EJEE 6. cikkének (1) bekezdése által megkívánt tisztességes eljáráshoz való jog követelményét, amelynek érvényre jutása érdekében véleményünk szerint az ügyész még akkor is köteles lenne fellépni, ha az ezzel ellentétes bírósági eljárást annak résztve-

Lapunk előző, 2023/2. számának 5. oldalán, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarai közgyűléséről közölt tudósításunkban sajnálatos tévedés folytán az oldal tetején látható képek sorában a 3. fotó alatti név helyesen: dr. Halász Magdolna. A hibáért olvasóink és minden érintett szíves elnézését kérjük. A szerkesztőség

vői közül senki más nem kifogásolja, miután a hivatkozott határozatok tükrében nagyon úgy tűnik, hogy a terheltnek a letartóztatás hat hónapon túli meghoszszabbítása előtti személyes meghallgatásához való jogát a jelenlegi bírói gyakorlat nem garantálja. 14 

Jegyzetek

1 A Miskolci Járásbíróság Bny.476/2022/3. számú végzése.

2 A Miskolci Járásbíróság Bny.542/2022/2. és Bny.790/2022/2. számú végzése.

3 A Miskolci Járásbíróság Bny.932/2022/2. számú végzése.

4 Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.

5 A Miskolci Járásbíróság Bny.932/2022/2. számú végzése.

6 A Miskolci Járásbíróság Bny.103/2023/2. számú végzése.

7 A Miskolci Törvényszék Bnyf.81/2023/3. számú végzése.

8 A Miskolci Járásbíróság Bny.103/2023/2. számú végzése, 6. oldal.

9 Ld. például BÉKÉS Ádám: A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a strasbourgi bíróság esetjoga alapján. Állam- és Jogtudomány, 2017/4., 89. oldal.

10 A Miskolci Törvényszék Bnyf.81/2023/3. számú végzése, 3. oldal.

11 CZINE Ágnes: „A tisztességes büntetőeljárás alapvető követelményei” in: Czine Ágnes (szerkesztő): Király Tibor emlékkötet 2022, Budapest, ORAC Kiadó, 2022, 73. oldal.

12 DR. GRÁD András: Kézikönyv a strasbourgi emberi jogi ítélkezésről. Budapest, HVG­ORAC, 1998, 94. oldal.

13 POLT Péter (főszerkesztő): Nagykommentár a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvényhez. „Be. 466–467. §-ához: 1. Kötelező ülés tartása”.

14 „Kezeskedik, jótáll.” Révai nagy lexikona, VIII. kötet. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1913, 851. oldal.

A kizárólagos használat bejegyzése

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetővé vált a közös tulajdon használatára vonatkozó jog. Ez az ingatlan­nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.) végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) kormányrendeletben (Inytv ­vhr.) látott napvilágot. E jog dologiasíthatóságáról sem a Ptk. sem az Inytv. nem szól. Ez a jog tehát még e fiatal jogszabályokhoz képest is újdonság.

A közös tulajdonosokat meghatározott hányadok szerint illeti meg a tulajdonjog, ideértve azt az esetet is, ha a tulajdoni hányadok mértéke kétséges, azaz köznyilvántartásból sem ismerhető meg. Ilyenkor az a törvényi vélelem, hogy a hányadok egyenlők. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogait azonban nem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére (Ptk. 5:74. §). A birtok- és használati viták jelentős része azonban éppen arról szól, hogy a tulajdonostárs a többiek sérelmére gyakorolja e jogait, vagy kiszorít más tulajdonost e jogaiból.

A birtok és használat vonatkozásában a nem termőföldnek minősülő ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartás mindeddig nem szolgáltatott adatot, sem közhitelest, sem mást. 2024. február 1-jétől a helyzet változik, mégpedig így:

„Inytv-vhr. 20. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: […] 24. közös tulajdon használatára vonatkozó jog.”

A bejegyezhető kizárólagos használati jog és más használati jogok elhatárolása

A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozom, hogy az e cikkben tárgyalt használati jog nem azonos a Ptk. 5:159. §-a szerinti használat jogával, a közérdekű használattal (Ptk. 5:164. §) vagy a földhasználati joggal (Ptk. 5:145. §). Ezek a jogok a szolgalomhoz és a haszonélvezethez hasonlóan saját tulajdonra nem alapíthatók.

Csak tulajdonos használati joga jegyezhető be

Lényeges, hogy a használati jog csak a tulajdonostárs használatára jegyezhető be, tehát ha a közös tulajdont bármilyen jogcímen

nem tulajdonos használja (például bérlő), az ő használati joga nem jegyezhető be.

Kizárólagosság

Fontos az is, hogy a bejegyzésre akkor kerülhet sor, ha a használat joga kizárólagos. A nem kizárólagosság ugyanis a Ptk. 5:74. §-ából következik. A kizárólagos használat azonban nemcsak egy, hanem több tulajdonostársat is megillethet. Példaképp: ha egy teleknek három tulajdonosa van, és a tulajdonostársak megállapodása vagy szótöbbséges határozata szerint kettőt a telek területének térmérték szerint kijelölt kétharmadán illeti meg a kizárólagos használati jog, eltérő megállapodás hiányában őket a kétharmad kizárólagos használatára együttesen kell bejegyezni, és ha nem állapodtak meg írásban e joguk felosztásának arányában, a Ptk. 5:73. §-ával analóg módon őket a kizárólagos használati jog a kétharmadnyi területen egyenlő arányban illeti meg, és ezt ekként kell bejegyezni, legalábbis az Inytv-vhr. 2024. február 1. előtt nem hatályos 49. §-ából következően.

A bejegyzés feltételei

Az Inytv-vhr. 49. §-a részletezi, mire jegyezhető be a kizárólagos használati jog, és hangsúlyozza, hogy az adott szabály a Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlanra nem vonatkozik.

A rendelet szerint a kizárólagos használat jogát közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy társasházi ingatlanra, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.

Azt, hogy „a közös tulajdonban álló egész ingatlan használatára vonatkozó jog”, kétféleképpen kell érteni: a) az egyik jelentés, hogy egy vagy több, de nem az összes

tulajdonostárs feljogosítása az egész ingatlan kizárólagos használatára; b) a másik jelentés az egész ingatlan egy térmértékben és fekvésben definiált részének kizárólagos használatára történő feljogosítás.

Alhasználat

Az egész tulajdoni illetőségre vonatkozó kizárólagos használati jog bejegyzésére is csak térmérték szerint kerülhet sor, ezért lényegében ebben az esetben is az egész ingatlanhoz képest térmértékben és fekvésben definiálható jog az, amit be lehet jegyezni. Ugyanez igaz az illetőség meghatározott eszmei hányada esetében is. Ugyanakkor e szabályból logikailag az következik, hogy azt a tulajdonost, akit illetőség vagy annak eszmei hányada illet meg, már megilleti egy térmérték és fekvés szerint bejegyzett használati jog, és ezen alapít egyfajta alhasználatot más javára, de ez a más személy sem lehet nem tulajdonostárs, hiszen a bejegyzésre váró jogszerző az Inytv-vhr. alapján nem lehet más, mint bejegyzett tulajdonos.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

Időbeli használatmegosztás

A 49. § (2) bekezdéséből az derül ki, hogy időbeli használatfelosztási jogot is be lehet jegyeztetni. Ezt is csak tulajdontársak közötti megállapodás vagy tulajdonostársi szótöbbséges határozat alapján, amely egy vagy több tulajdonostársat jogosít fel a kizárólagos, időben felosztott használatra. Ez a hagyományos time share szisztéma megjelenése az ingatlan-nyilvántartásban azzal, hogy ez az üzleti modell nem csak tulajdonostársak között létezik. Az Inytv-vhr. azonban nem engedi meg, hogy a tulajdonostársak harmadik személy időbeli használati jogát jegyeztessék be. Nem jegyezhető be például annak a harmadik személynek a használati joga, akit a tulajdonostársak megállapodással vagy határozattal arra jogosítanak fel, hogy minden nyáron az ingatlanban nyaraljon.

Ki kérheti a bejegyzést?

A kormányrendelet szerint a közös tulajdonban álló egész ingatlan kizárólagos használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdonostársak közösen kérhetik, a társasházi közös tulajdon kizárólagos használatára vonatkozó jog bejegyzését pedig a társasház közös képviselője.

E szabály nem tér ki arra, ki kérheti a kizárólagos használati jog bejegyzését tulajdoni illetőség és annak eszmei hányada esetében. Úgy tűnhet, elég, ha az illetőség vagy az eszmei hányad tulajdonosa kéri, de abból kiindulva, hogy átruházás és alapítás esetén a szerződő felek együtt kérhetik a változás bejegyzését, azt tartom helyes megoldásnak, ha ebben az esetben is a megállapodó tulajdonostársak együtt kérik a bejegyzést.

A bejegyzésre alkalmas okirat

Abból a szabályból és az okirati elv változatlanságából derül ki, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésben fel kell tüntetni azt az okiratot, amely a bejegyzésre váró jogot létrehozta. Ilyen jog bejegyzésére az az okirat alkalmas, amely tartalmazza a felek (értsd: tulajdonostársak) egyhangú kötelmi megállapodását, vagy amely a közös tulajdon tulajdonostársainak egyhangú vagy szótöbbséges határozatát tartalmazza, de e jog bírósági határozat és a társasház alapító okirata alapján is bejegyezhető.

E rendelkezésből kiderül, hogy nem kell feltétlenül teljes konszenzus a kizárólagos használatról, hanem a Ptk. 5:78. § (1) be-

kezdése szerint szótöbbséges, vagy az szmsz-nek, netán alapító okiratnak megfelelő társasházi közgyűlési határozat is elég. A hatlakásosnál nem nagyobb társasházak esetében, ha nem tértek át a társasházi törvény szervezeti és működési rendjére, a Ptk. szerinti meghozható szótöbbséges határozat szükséges és elégséges is, hiszen nincs közgyűlésük. Az át nem tért kis társasházakban közös képviselő sincs, tehát azt a szabályt, hogy a közös képviselő kérheti a bejegyzést, nem lehet alkalmazni. Mivel ezekre a társasházakra az Inytv-vhr.-ben nincs speciális szabály, úgy kell eljárni, mint alapesetben, tehát a bejegyzést valamennyi tulajdonostársnak kérelmeznie kell. Igaz ez a hagyományos, Ptk. szerinti közös ingatlantulajdon valamennyi esetkörére.

törvény előtt már létező, vagy hatálybalépése után a törvény 9. §-át figyelembe nem vevő módon létrejött alapító okiratokat is lehet kötelmi alapú használati megállapodásnak tekinteni, tehát ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmasak lehetnek. Az alapító okiratra alapozott kizárólagos használati jog bejegyzésekor is a közös képviselő jár el az ingatlanügyi hatóság előtt.

A használati jog bejegyzésének hatálya

A Ptk. 5:166. § 2024. február 1-jétől hatályos (1) bekezdése szerint „E törvény eltérő rendelkezése hiányában az ingatlanra vonatkozó dologi jogok és korlátolt dologi jogok (a továbbiakban együtt: dologi jogok) az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, módosulnak és

Nem kell feltétlenül teljes konszenzus a kizárólagos használatról, hanem szótöbbséges vagy az szmsz­nek, netán alapító okiratnak megfelelő társasházi közgyűlési határozat is elég.

Ez jelenthet garanciát arra, hogy a bejegyzésre nem egy többségi tulajdonos önkényeskedése miatt kerül sor.

Az a szabály, hogy közös képviselő kérheti a bejegyzést, nem változtat azon a tényen, hogy a közös képviselő szervezeti képviselőként jár el a bejegyzési eljárásában. Ebből fakad, hogy a bejegyzést kérő tulajdonképpen az önálló jogalany társasházközösség. Az, hogy az alapító okirat vagy közgyűlési határozat alapján a közös képviselő kérheti a bejegyzést, azt jelenti, hogy ebben az esetben a bejegyzés egyoldalú kérelemre történik, szemben azzal az alapszabállyal, hogy változás bejegyzésére csakis a megállapodó felek közös kérelmére kerülhet sor. Annak ellenére igaz az egyoldalúság, hogy közgyűlési határozat esetén is igaz, hogy a társasházközösség és az egyik tulajdonostárs alapítja a kizárólagos használat jogát.

A kizárólagoshasználatijog-bejegyzési kérelemre is az elektronikus eljárási rend és a jogi képviselet kényszere érvényesül.

A jogalkotó nem volt figyelemmel a társasházi törvény 9. §, 13. § (2) bekezdés a) pont és 26. § (2) bekezdésére. Ezek szerint ugyanis a közös tulajdon használatát a szervezeti-működési szabályzatban kell szabályozni, nem pedig az alapító okiratban. Ugyanakkor igaz, hogy a hatályos társasházi

szűnnek meg.” A Ptk. nem rendelkezik arról, hogy a használati jog nem a bejegyzéssel keletkezik, módosul és szűnik meg, tehát a jelenlegi szabályozás értelmében a kizárólagos használati jog a bejegyzése konstitutív hatályú, ami azt jelenti, hogy a dologi hatály kötődik a bejegyzéshez. Kizárólagosan használni kötelmi alapon bejegyzéstől függetlenül is lehet.

A használati jog bejegyezhetősége nézetem szerint nem eléggé kidolgozott, további részletszabályok vagy a kihirdetett szabályok pontosítása szükséges, de a szabály hasznos. Közhiteles, dologiasított jog alapján járhatnak el a jogvitát rendező fórumok. A közhiteles joggal és térképadattal szemben annak kell bizonyítania, aki állítja ezek hibás, érvénytelen vagy valótlan jellegét. Dologiasodhat például különtulajdonban álló teremgarázsok, raktárak, tárolók osztott használati rendje. Mindez eddig csak kötelmi alapon létezhetett. Meglátásom szerint a kizárólagos használat joga forgalomképes, ezért átruházható. Annyiban különbözik az építményi jogtól, hogy a kizárólagos használat joga építmény létrehozására nem jogosít. A telki szolgalomtól azért határolható el, mert a tulajdonostársak ezt a jogot saját és nem idegen tulajdonukon alapítják. (Budapest, 2023. május)

Az adózó nyilatkozattételi és iratszolgáltatási kötelezettsége a büntetőeljárás garanciáinak tükrében

Az adózó nyilatkozattételi kötelezettsége függ attól, hogy saját ügyében vagy más adózó ügyében kötelezi az adóhatóság nyilatkozattételre. Amennyiben az adózó bármely esetben nyilatkozatot tesz, igazmondási köztelezettség terheli. Ez következik abból is, hogy az adóeljárás alapvetően a jóhiszemű joggyakorlásra és az adózó együttműködési kötelezettségére épül.1 Ugyanakkor, ha az adóellenőrzés vagy jogkövetési eljárás mögött alapvetően bűncselekmény, költségvetési csalás húzódik meg, az adózó nyilatkozattételi kötelezettsége kapcsán garanciális aggályok vetődhetnek fel.

Dr. Tóth Attila Tas ügyvéd, Budapest

Ugyan az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017.évi CLI törvény (továbbiakban Air.) 59.§ (1) bekezdése alapján az adózó a saját ügyében – azaz az adózó által kezdeményezett vagy az adózóval szemben indult ügyben – a nyilatkozattételt megtagadhatja, a (2) bekezdés rögzíti azt is, hogy ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az adóhatóság az adózót nyilatkozattételre hívhatja fel. Konkrétan az adóellenőrzéshez kapcsolódó speciális szabály továbbá az Air. 98.§ (1) bekezdése, amely szerint az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az adóhatóság felhívására az adóhatóság által meghatározott módon nyilatkozatot tenni.

Az adózó nyilatkozattételi kötelezettségét más ügyében – azaz más adózóval szemben folytatott adóellenőrzés kapcsán – az Air. 58.§ (2) bekezdése rögzíti, amely alapján az adóhatóság az adózót a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózókkal összefüggésben az adóeljárás szempontjából releváns tények vonatkozásában nyilatkozattételre kötelezheti.

Az adózó más ügyében tett nyilatkozattételi kötelezettsége kapcsán ugyanakkor garanciális szabály, hogy az adózó a nyilatkozattételt megtagadhatja, ha tanúként az eljárásban megtagadhatná a vallomást. A tanúvallomás pedig az adóeljárásban – analóg módon minden eljárási törvénnyel – is megtagadható, ha a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A fenti jogszabályi rendelkezésekből tehát kitűnik, hogy az adózó az adóhatóság felhívása esetén köteles nyilatkozatot tenni, az adózó más ügyében tagadhatja meg a nyilatkozattételt, ha saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Az adóeljárásban garanciális deficit, hogy az Air. nem tartalmazza, hogy az adózó saját ügyében is megtagadhatná a nyilatkozattételt önvád esetén.

Összegezve megállapítható, hogy az adózónak csak a saját maga által kezdeményezett ügyben joga a nyilatkozattétel, minden más esetben kötelezettsége.2

A NAV bűnügyi igazgatóságai előtt folyamatban lévő eljárások kapcsán ugyanakkor rendre tapasztalható, hogy a NAV nyomozó hatósága az adóellenőrzést vagy a jogkövetési eljárást arra használja fel, hogy minél több adatot gyűjtsön a büntetőeljáráshoz. Az adóeljárás alatt gyakran a nyomozásnak már legalább az előkészítő szakasza zajlik operatív eszközökkel, majd a büntetőeljárás nyílttá tétele után is rendre folyik a két eljárás párhuzamosan. Természetesen az adózó számára is a nyílt nyomozás elrendelésével fog kiderülni, hogy már az adóeljárás alatt is folyt velük szemben a büntetőeljárás előkészítő szakasza.

Ebből az aspektusból nézve különösen aggályos az, hogy az adózó saját ügyében köteles a nyilatkozattételre, de még az is – amely nyilván az előzőhöz képes többletgarancia – , hogy más ügyében a nyilat-

kozattétele csak akkor tagadható meg, ha magát vagy hozzátartóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Az adózó nyilatkozattételi kötelezettségét érdemes összevetni a tanú-gyanúsított relációjában a büntetőeljárási gyakorlattal. A Legfőbb Ügyészség 2015. május 15-én sajtóközleményt adott ki arról – az Ország ygyűlésben dr. Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdés kapcsán – hogy a

potenciális gyanúsított a büntetőeljárásban nem hallgatható ki tanúként. Természetesen ez következik a Be. 385.§ (1) bekezdéséből3 is, azonban a potenciális gyanúsított fogalmát a Legfőbb Ügyészség definiálta: potenciális gyanúsítottról akkor beszélhetünk, amennyiben van személyre szabott gyanú, de az még nem megalapozott.4

A potenciális gyanúsított tanúkénti kihallgatása tilalmának indoka nyilvánvalóan az, hogy a terhelt garanciális többletjogokkal rendelkezik: megtagadhatja indok nélkül a vallomást, dönthet úgy, hogy egyes kérdé-

hogy a terhelt amennyiben vallomást tesz, nem köteles az igazmondásra.

Az adóeljárásban az adózó akár nyilatkozattételi kötelezettsége keretében, akár ha saját maga dönt úgy, hogy nyilatkozatot tesz, köteles az igazmondásra.

Ismételten érdemes összevetni a büntetőbíróságok joggyakorlata által kiépített garanciákát az az adózó eljárási szerepével.

A Kúria Döntésekben publikált BH 2014.B.14. számon közzétett eseti döntés ugyanis rögzíti, hogy „a szabad védekezés joga – ideértve a hamis okirati bizonyíték szolgáltatását

A potenciális gyanúsított tanúkénti kihallgatása tilalmának indoka az, hogy a terhelt garanciális többletjogokkal rendelkezik: megtagadhatja indok nélkül a vallomást...

sekre válaszol, egyes kérdésekre nem, és amennyiben vallomást is tesz, igazmondási kötelezettség nem terheli.

Ezzel szemben, ha figyelembe vesszük azt az esetet, amikor az adóeljárás a büntetőeljárás előkészítéseként zajlik – gyakran azzal párhuzamosan – az adózó nyilatkozattételi kötelezettsége analóg a potenciális gyanúsított tanúként történő kihallgatásával.

Sőt, amennyiben saját ügyében az adózó a nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, az az eljárási akadályozásának minősül az Air. 69.§ (3) c) pontja alapján, amely magatartás eljárási bírsággal sújtható.5 Így az esetleges önvádra kötelezés pressziója törvényi alapon nyugszik.

A diszkrepancia alapjogi jelentőségű az önvádra kötelezés aspektusából nézve, hiszen ha még figyelembe is vesszük, hogy az adózó más ügyében megtagadhatja a vallomástételt, ha magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, könnyen belátható, hogy az adózó akár saját ügyében akár más ügyében teljesített nyilatkozattételi kötelezettségének teljesítésével olyan tényeket tárhat fel, amelyek orientálni tudják a háttérben folyó nyomozást, és végső soron az adózó önmaga ellen szolgáltathat bizonyítékot.

Igazmondási kötelezettség

A nyilatkozattételi kötelezettséghez szorosan kapcsolódik az adózó igazmondási kötelezettsége is. Ahogy fentebb is említésre került, a büntetőeljárásban a terhelti jogokhoz kapcsolódó többletgarancia,

is – a büntetőügy terheltjét nem attól kezdve illeti meg, hogy vele szemben a nyomozóhatóság a megalapozott gyanút közli, hanem már akkor is, amikor még tanúként hallgatja ki.”

Ennek következménye, hogy a későbbi gyanúsított/vádlott hamis tanúzás bűntette miatt akkor sem vonható felelősségre, ha még tanú minőségében eljárva nem tett eleget az igazmondási kötelezettségének.

A BH.2014.B.14. számon hozott döntés alapján kijelenthető, hogy az adózót sem terhelheti büntetőjogi felelősség, amennyiben az adóeljárás során nem tesz eleget igazmondási kötelezettségének. Ez a tény ugyanakkor még nem oldja fel az adóeljárásban keletkező garanciális deficitet, mivel az elvi határozat kifejezetten kiterjeszti a szabad védekezés jogát a későbbi terhelt tanúként történő kihallgatására is.6

Természetesen az a tudatos adózó, aki tisztában van azzal, hogy egyébként bűncselekményt követetett el, a törvényi kötelezettsége ellenére sem fog feltétlenül igazat mondani, azonban amíg BH. 2014.B.14. sz. elvi határozat alapján a büntető joggyakorlat kifejezetten megengedi a tanú védekezési hazugságát, addig az adózó valótlan állítása az adóeljárásában megalapozhatja természetes személy esetén ötszázezer forintig, nem természetes személy esetén egymillió forintig terjedő eljárási bíróság kiszabását az adózó együttműködési kötelezettségének nem teljesítése miatt.7

Ismételten szükséges hangsúlyozni azt, hogy a párhuzamosan folyó eljárásokban az adózó adott esetben potenciális gyanúsított

lehet, nyilatkozatával azonban érdemi információhoz juthat a hatóság a vele szemben indított vagy később vele szemben indítandó büntetőeljáráshoz.

Adat- és iratszolgáltatási kötelezettség Az adózó iratszolgáltatási kötelezettsége kapcsán az önvádra kötelezés garanciájának hiánya tovább fokozódik. Az Air. 61.§-a alapján, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az irat az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nem szerezhető be, az adóhatóság felhívhatja az adózót okirat vagy más irat bemutatására.

Az okirat vagy irat bemutatása erre irányuló felhívás esetén az adózó kötelezettsége lesz, amelynek elmulasztás eljárási bírsággal szankcionálható.

A büntetőeljárási törvény nemcsak a terhelti jogok tételes rendelkezései kapcsán, hanem alapelvi szinten mondja ki, hogy a büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. [Be. 7. § (3) bek.]

Senki, tehát sem a tanú, sem a terhelt nem kötelezhető arra, hogy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

A büntetőeljárás küszöbén lévő, (vagy annak már előterébe is belépő) adóeljárásban az Air. 69. §-a akkor is arra kötelezi az adózót, hogy okiratok és iratokat mutasson be, ha azzal az adózó önmaga ellen szolgáltat ezzel a büntetőeljárás szempontjából releváns bizonyítékot.

Az iratszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályok nem differenciálnak a között sem, hogy az adózó saját vagy más ügyében jár el, tehát még az a garanciális szabály sem védi a más ügyében eljáró adózót, hogy megtagadhatja azon iratok bemutatását, amivel magával vagy hozzátartozójával szemben terhelő bizonyítékok szolgáltatna.

Következtetések

Az adózói kötelezettségeknek a terhelti és a (büntetőeljárásban) tanúi jogokkal való párhuzamba állítása esetén az állapítható meg, hogy az adózói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során az adózóval szembeni garanciák rendkívül csekélyek, gyakorlatilag hiányoznak. Ennek következménye, hogy az adóeljárásban megállapított tényállás és az indult vagy induló büntetőeljárás tényállása közötti átfedés esetén a nyo-

mozó hatóság olyan többletinformációkhoz juthat, amelyeket a büntetőeljárás keretei között nem lett volna törvényes alapja beszerezni. Végső soron így a tisztességes eljárás követelménye sérül.

A más ügyében eljárás kockázatai Amennyiben az adózó saját ügyében jár el, nyilatkozattételre köteles, ha az adóhatóság a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívja fel. A saját ügyében eljáró adózó párhuzamba állítható azzal az esettel, amikor a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság a potenciális gyanúsítottat hallgat ki tanúként azért, mert a tanú garanciális jogai eltérőek, csekélyebbek a terhelténél. A potenciális gyanúsított tanúkénti kihallgatása a

lene igazítani. Más kérdés persze, hogy az Air. anomáliája, hogy a más ügyében eljáró adózót az önvádra kötelezés tilalmának deklarálásával többletjog illeti meg a saját ügyében eljáró adózóval szemben.

A más ügyében eljáró adózó mint az ellenőrzéssel érintett partnere maga is potenciális gyanúsított lehet, így bűncselekmény gyanúja esetén az adózó adóellenőrzés során történő meghallgatása szintén a terhelti garanciák megkerüléséhez vezethet.

Az igazmondásra kötelezettség velejárói Az adózó akár saját, akár más ügyében tesz nyilatkozatot, igazmondásra köteles. Ez nyilván garanciális deficit a büntetőeljárás terhelti jogaihoz képest, de a büntető jog y-

A tisztességes eljárás alkotmányos követelményét sértő gyakorlat, ha a nyomozó hatóság az adóellenőrzést a büntetőeljárási garanciák megkerülésére használja fel.

büntetőeljárásban törvénytelen, ilyen irányuló gyakorlat tilalmára a Legfőbb Ügyészség is felhívta a figyelmet. (Annak ellenére, hogy a jogalkalmazók tapasztalhatnak határ- vagy határt átlépő esetek.)

Az adózó más ügyében eljárva kvázi tanúi minőséget kap, a nyilatkozattétel megtagadásának okai is a tanúi jogokhoz igazodnak, e tekintetben pedig a Be. és az Air. szabályai átfedést mutatnak abban, hogy a tanú önvádra nem köteles.

Sőt, e tekintetben az Air. szabályai a megengedőbbek, mivel amíg a Be. 172.§ (1) bekezdése a relatív mentesség jogát csak arra kérdésre történő válaszadás kapcsán engedi gyakorolni, amivel a tanú magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, addig az Air. 62.§ (3) b) pontja alapján a tanú magát a vallomást tagadhatja meg, ha a vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Ennek ellenére nem állítható, hogy a más ügyében eljáró adózót megillető garanciális jogok kielégítőek lennének. Az Air. nem véletlenül különbözteti meg a saját ügyében eljáró adózó, a más ügyében eljáró adózó és a tanú kategóriákat. Mivel a más ügyében eljáró adózó a vizsgált jogügylet részese, az ellenőrzéssel érintett adózó partnere, eljárási jogait nem a tanúéhoz, hanem az ellenőrzéssel érintett adózó jogaihoz kel-

gyakorlatot figyelembe véve még a tanú jogaihoz képest is, mivel a védekezési hazugság jogát a BH 2014.B.14. sz. közzétett döntés kiterjesztette potenciális terheltként kihallgatott tanúra is.

Persze hozzá kell tenni, hogy a büntetőeljárás tanúját sem fogják figyelmeztetni arra, hogy amennyiben bűncselekmény terheltje lehet, nem köteles az igazat mondani, hiszen ha ezt a nyomozó hatóság előre tudná, ki sem lehetne hallgatni tanúként.

Ugyanakkor mégis minőségi különbség, hogy az adózó igazmondási kötelezettségének megsértése esetén eljárási bírósággal sújtható. A hamis tanúzást a Btk. büntetni rendeli, azonban a BH 2014.B.14. számú elvi határozat pont azt deklarálja, hogy a későbbi terhelt tanúkénti minőségében tett vallomása miatt nem büntethető. Amennyiben ugyanakkor az adózóval szemben büntetőeljárás indul, és hamis nyilatkozattétel miatt esetlegesen eljárási bírsággal sújtotta az adóhatóság az adózót, az eljárási bírságot a büntetőeljárás ténye nem fogja semmissé tenni.

Garanciahiányos iratszolgáltatás kötelezettség

Az adózó iratszolgáltatási kötelezettsége kapcsán pedig az Air. semmilyen garanciát nem tartalmaz annak megakadályozása érdekében, hogy az adózó önmagával szemben ne szolgáltasson bizonyítékot.

Nyitott kérdések

Természetesen a cikkben felhozott problémakörök és kritikák alapvetően a büntetőeljárás és a terhelti garanciák szemüvegen keresztül vetődtek fel, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az Air. szabályai nem abban a szellemben készültek, hogy a büntetőeljárást tartsák szem előtt, az Air. szabályai nem büntetőeljárás-specifikusak. Azt is ki kell emelni, hogy számos olyan adóhiányt eredményező jogsértés valósulhat meg, ami nem ütközik büntetőjogi tényállásba.

Mégsem vehetünk fel szemellenzőt azzal szemben, hogy a költségvetést károsító bűncselekmények estén az adóellenőrzés vagy jogkövetési eljárás előkészíti a büntetőeljárást, vagy a már folyamatban lévő nyomozáshoz további adatok beszerzésre irányul vagy azt eredményezi. Ugyanazon hatóság különböző szervezeti egységeiről beszélünk, tehát az együttműködés borítékolható.

Az adózót érintő garanciák hiánya kapcsán más kérdés, hogy a megtett nyilatkozatok és iratok a büntetőeljárásban felhasználhatóak vagy sem okirati bizonyítékként. Álláspontom szerint a Be. 7.§ (3) bekezdése szerinti önvádra kötelezés tilalma alapján nem, ráadásul a nyilatkozattételek kapcsán a törvényes figyelmeztetések sem Be.-szerűek, így ez analóg azzal az esetkörrel, hogy a rendőri jelentésben foglalt „vallomások” sem használhatóak fel bizonyítékként a büntetőeljárási joggyakorlat alapján.

Ugyanakkor a garanciális deficit következménye nemcsak az, hogy az adóellenőrzés során keletkezett bizonyítékok a későbbi büntetőeljárásban felhasználhatóak-e. A nyomozó hatóság számos olyan adathoz, információhoz juthat, amelyek a nyomozást orientálhatják, lehetővé téve azt, hogy immár törvényes keretek között tudjon beszerezni bizonyítékot a nyomozó hatóság.

Az adóeljárásban az adózó sok esetben nem tudja, hogy vele szemben operatív eszközökkel már nyomozás folyik, és mivel a költségvetést kárósító bűncselekmények gyakran bonyolultabb megítélésű tényállások – és természetesen még a későbbi terhelt adózót sem feltétlenül terheli büntetőjogi felelősség – így az adózó nem feltétlenül tudja/gondolja, hogy később büntetőeljárás alanya lesz, így nyilatkozatát sem ehhez fogja igazítani.

Az adózó nyilatkozattételi felhívása részletesen tartalmazza az adózó együttműködési

kötelezettséget és a megsértésnek a jogkövetkezményeit, és amennyiben az adózó nem gondol arra, hogy a háttérben bűncselekmény felderítése zajlik, könnyen kerülhet hátrányos helyzetbe, a nyomozó hatóság pedig könnyen juthat olyan nyilatkozathoz vagy irathoz, amelyet a büntetőeljárás keretei között nem feltétlenül tudott volna beszerezni.

Az pedig kifejezetten aggályos, a tisztességes eljárás alkotmányos követelményét sértő gyakorlat (lehet), ha a nyomozó hatóság az adóellenőrzést a büntetőeljárási garanciák megkerülésére használja fel.

Az egyetlen és egyszerű megoldási javaslat az adózó nyilatkozattétel-megtagadáshoz való jogának és az iratszolgáltatás-megatagadáshoz való jogának általános törvényi biztosítása, és az adózó védekezési szabadságának törvényi deklarálása.

A sokat hivatkozott Mahagében/Dávid ügy (C–80/11. és 142/11.) alapvetően változtatta meg a NAV gyakorlatát azzal, hogy a tényállást az adóhatóságnak kell feltárni és bizonyítania, ahogyan azt az Air. 99.§ (1) bekezdése is rögzíti.

Az adóhatóság tényállástisztázási kötelezettsége ugyanakkor nem áll összhangban az adózó együttműködési kötelezettségével. A tényállástisztázási kötelezettséghez kellene igazítani az adózói jogokat/adózókat védő garanciákat is.

Az adóhatóság az ellenőrzés során tárja fel és bizonyítsa a tényállást, de tegye meg mindezt az adózó nélkül. 

Jegyzetek

1 Air. 8.§ (1) bekezdés

2 HALÁSZ Zsolt­SZABÓ Ildikó­VARGA Erzsébet: Adótan és adóeljárás. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2021, 140.

3 Be. 385. § (1) bek.: Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a XXX. Fejezet szerint gyanúsítottként kihallgatja.

4 Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztályának sajtóközleménye http://ugyeszseg.hu/a­legfobb­ugyeszseg­sajokozlemenye/ (utolsó letöltés ideje: 2023.04.13.)

5 Air. 69.§ (1) bekezdés

6 CSOMÓS Tamás: Védői szemmel. HVG­ORAC Lap­ és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2017, 224.

7 Air. 69.§ (4) bekezdés

Dr. Juhász Attila emlékezete

1962-2023

úgy, hogy a panaszosok és a panaszoltak is elfogadták álláspontját, döntéseit. Folyamatosan elnökségünk aktív tagja is volt, javaslataival, észrevételeivel nagyban segítette eredményes munkánkat. 2018-től a MÜK Küldöttgyűlésének tagja volt.

Kollégái kivétel nélkül becsülték, az ügyfelek pedig az egyik legjobb, legsikeresebb védőt, ügyvédet tisztelték benne.

Mindenki által szeretett ügyvédtől búcsúzunk. Olyan kollégától, amilyenné valamennyien válni szerettünk volna. Akire senki nem tudott egy rossz szót mondani. Akire felnéztünk, akit barátunknak mondhattunk, aki minden tekintetben tisztaszívű jó ember volt. Megjelenésében, lelkében is elegáns volt. Még három hete, a legutolsó elnökségi ülésünkön is bölcs hozzászólásaival segítette munkánkat, és amikor szükség volt erre, mosolyával minket is jobb kedvre derített.

Dr. Juhász Attila ügyvéd családba született. Édesapja dr. Juhász Barnabás is kiváló ügyvéd volt, kamaránk titkára, nem véletlenül követte mindkét fia az ügyvédi hivatás gyakorlásában.

Dr. Juhász Attila 1988-ban a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, ügyvédjelölti joggyakorlatát a Nyíregyházi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségben végezte, a jogi szakvizsgát 1991ben tette le. Ebben az évben vették fel a kamarába és osztották be a Nyíregyházi 2. számú Ügyvédi Munkaközösségbe. Ennek megszűnése után egy népszerű ügyvédi irodát alapított, amelyben haláláig dolgozott. 1997-től 2006-ig volt a kamara fegyelmi tanácsának tagja, 2006-tól pedig máig folyamatosan kamaránk vezető fegyelmi biztosa. Ezt a nehéz tisztségét is kifogás nélkül látta el, óriási empátiával

Emberi tulajdonságai magasra tették a mércét. Egyenes, tisztességes, őszinte ember volt. Segítőkészsége közismert volt, kollégái, ügyfelei bátran és bizalommal fordulhattak hozzá. Derűs bölcsességével a legnehezebb problémákat is megoldotta, áthidalta. Életigenlése, áradó szeretete, a humora mindenkire felemelő hatással volt. Méltósággal viselte betegségét is, nem mutatta külvilág felé, hogy milyen nehéz harcot vív a sorssal. Az utolsó pillanatig segítőkész, barátságos volt.

Az ifjúság nevelésében is részt vett, évről évre kiváló előadásokat tartott a fegyelmi eljárás szabályairól, a tipikus jogesetekről, vizsgáztatta a kollégákat. Ennek eredményeképpen az általa oktatott korosztály kiemelkedően etikus ügyvédi tevékenységet folytat. 2020-ban az ügyvédjelöltek szavazatai alapján az év legjobb oktatója címet kapta meg büntetőjogi tárgyú előadásáért.

Hiányozni fognak a kamara éves rendes közgyűlésein a fegyelmi helyzetről tartott beszámolói.

Az egyik motorja volt a nagy hagyományú, Szatmárnémeti Ügyvédi Kamarával fennálló rendszeres kapcsolatunk szervezésének.

Rendkívüli volt családja iránti szeretete. Példamutató férj és családapa volt. Büszke volt felesége, gyermekei sikereire.

Legnagyobb öröksége számunkra, amiben példát mutatott: az öröm megélése, a boldogság kifejezésre juttatása, a végtelen emberszeretet és a hűséges barátság. Emlékét megőrizzük!

Dr. Halmos Tamás A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke

Hamarosan kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszer

Néhány fontos tudnivaló

Magyarországon számos szervezetnél kötelezővé válik a visszaélés-bejelentési rendszer, hétköznapi nevén az etikai forródrót kiépítése és működtetése 2023-ban a vonatkozó törvényi előírások alapján. A cikk ezzel kapcsolatban – a teljesség igénye nélkül – néhány fontos szakmai szempontra, teendőre kívánja felhívni a figyelmet annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szűk határidők miatt a csatornák kiépítésére kötelezett jogalanyok minél hatékonyabban és eredményesebben legyenek képesek ilyen rendszereket kialakítani, illetve üzemeltetni.

A visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésének háttere, szakmai indokai Az elmúlt évtizedben kirobbant Cambride Analytica- és a LuxLeaks-botrány, valamint az ezekhez hasonló ügyek helyezték előtérbe a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepét, illetve a viszszaélést bejelentő személyek védelmének jelentőségét, ami életre hívta a visszaélés bejelentésével kapcsolatban 2019. október 23-án kihirdetésre kerülő EU 2019/1937 sz. irányelvet.

Magyarországon a panaszok, közérdekű bejelentések, illetve a visszaélések bejelentését (angolul: whistleblowing) jelenleg a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: panasztörvény) szabályozta és szabályozza az új törvény kihirdetéséig az állami és a közszféra jogalanyaira vonatkozóan, aminek deklarált célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, a panaszok és a közérdekű bejelentések jelentőségének elismerése az állam működésének jobbá tétele érdekében, tekintettel Magyarország korrupció elleni fellépésével összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra. A visszaélés-bejelentési rendszert az EU fenti irányelve alapján a tagországoknak implementálniuk kellett a saját joggyakorlatukba, így került 2023-ban újrakodifikálásra a panasztörvény, s született meg a panaszokról, a közérdekű bejelentések -

ről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény1 E cikk a jogszabálynak a visszaélés-bejelentési rendszerrel összefüggő néhány elemét mutatja be.

Az etikai forródrót a csalásmegelőzés leghatékonyabb eszköze

A Bejegyzett Csalásvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (ACFE) által közzétett legfrissebb kutatási eredmények 2 bizonyítják, hogy a vállalkozások éves árbevételük mintegy öt százalékát veszítik el évente különböző, foglalkozás körében elkövetett csalások következtében, és mára a visszaélés-bejelentési rendszer vált a szervezetek által feltárt csalások

leghatékonyabb eszközévé3. A felmérések alapján mintegy 42 százalék forródróton bejelentett úgynevezett tippeken keresztül válik ismertté; az alkalmazottak jelentették a tippek több mint felét. A tanulmány azt is megállapította, hogy a visszaélés-bejelentési rendszerek jelentősen mérsékelik a szervezetnél előforduló – foglalkozás körében elkövetett bűncselekményekből adódó – károkat. A felmérések szerint a forródrótokat működtető szervezeteknél előforduló kárérték átlagosan mintegy százezer dollár volt, szemben a visszaélés-bejelentési rendszereket nem működtető szervezetekkel, amelyeknél az átlagos kárérték kétszázezer dollár volt. Hatékonynak bi -

Dr. Bölcskei Krisztián jogász, adatvédelmi tanácsadó

Dr. Jasku Zsolt Ph.D. bejegyzett csalásvizsgáló, könyvvizsgáló

zonyult a visszaélés-bejelentési rendszer azáltal is, hogy segítségével lényegesen hamarabb feltárhatóvá váltak a munkahelyi csalások, az elkövetéstől a feltárásig eltett időtartam átlagosan 12 hónapra rövidült le az ezen rendszerek hiányában mért időtartamhoz képest (átlagosan 18 hónap).

A George Washington Egyetem által a Belső visszaélés-bejelentési rendszerek hatékonyságán és használatán alapuló bizonyítékok címmel írt tanulmány4 (amely több mint ötezer szervezetre kiterjedő vizsgálat volt) kutatási eredményei szerint azon szervezeteknél, amelyek intenzíven használnak etikai forródrótot, az eszközarányos nyereség (úgynevezett ROA-mutató, amely az adózott eredmény/átlagos eszközállomány képlettel számítható ki) 2,7 százalékkal magasabb, mint amelyek nem vagy csekély mértékben használnak panaszbejelentést. A kutatás ugyanakkor további előnyöket is kimutatott a visszaélés-bejelentési rendszerek kiépítése esetén, például az alábbiakat:

Az etikai forródrótot működtető cégeknél egymást követő három évben 6,9 százalékkal kevesebb volt a perek száma. Ennek az az oka, hogy az etikai forródrót segítségével a cégeknek sikerül megoldaniuk a vitatott kérdéseket, mielőtt bekövetkezett volna a peres eljárás.

A kutatási eredmények alapján megállapítható volt az is, hogy a visszaélés-bejelentési rendszert működtető cégeknél kevesebb hatósági ellenőrzésre lehetett számítani.

Nem csak anyagi szinten mérhető előnyei vannak ugyanakkor az etikai forródrótnak. Segítségével átláthatóbbá válik az adott szervezet, amelyben a munkavállalók, a szállítók és egyéb piaci partnerek is jobban megbíznak.

Kiknek lesz Magyarországon kötelező, és mikor visszaélés-bejelentési rendszert kialakítaniuk és működtetniük?

Etikai forródrót kialakítása és működtetése számos szervezetnél kötelező lesz 2023-ban, melyre a viszonylag szűkre szabott határidők miatt érdemes idejében felkészülni.

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény alapján – egyebek között –

• a 250 főt elérő, illetve meghaladó foglalkoztatóknak a törvény kihirdetést követő 60 napon belül;

• a legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztató szervezeteknek 2023. december 17-ig;

• foglalkoztatotti létszámtól függetlenül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztatónak a törvény kihirdetését követő 60 napon belül létre kell hoznia. A Pmt. idézett hatálya alá tartoznak például a foglalkoztatónak minősülő hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, könyvvizsgálói tevékenységet végzők, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők; árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el, ügyvéd, ügyvédi irodák, kamarai jogtanácsosok, közjegyzők stb. Ugyanakkor azon szervezetek is kialakíthatnak és működtethetnek etikai forródrótcsatornákat, akik erre nem kötelezettek.

Kik a bejelentésre jogosultak?

A jogszabály – többek között – meghatározza a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalmát. Ennek alapján foglalkoztatottnak minősül az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi. E körben meg kell jegyeznünk, hogy a foglalkoztatottak körébe tehát nemcsak a munkaviszony, hanem bármilyen, foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott személy is beleszámít, ami fontos szempont a visszaélés-bejelentésre kötelezett szervezetek mint foglalkoztatók esetében például a

kötelezetti létszám kiszámítása során is. A fentiek alapján tehát az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, sőt a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott megbízottakat is foglalkoztatottnak kell tekinteni, tehát látható, hogy a jogszabályi megfogalmazás szélesre nyitja azt a kört, akik számára az etikai forródrótot be kell vezetni, hiszen nem csak a munkavállalókat kell számba venni az 50, illetve 250 fő kiszámítása során.

1. A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet

a) a foglalkoztató által foglalkoztatott,

b) az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és

c) a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

2. A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet továbbá

a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,

b) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelőtestületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

c) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdő, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy, a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes, d) a foglalkoztatóval az 2a), 2b) vagy 2d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és az a személy, akinek a 2a), 2b) vagy 2d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

A jogszabályi rendelkezések alapján tehát megállapítható, hogy igen széles a bejelentők köre.

Mi is az a visszaélés-bejelentés, és mire terjed ki?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb, visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A törvény felsorol néhány, visszaélés-bejelentés alapját képező indokot, mint például a felfüggesztést, kényszerítést, megfélemlítést, zaklatást, hátrányos megkülönböztetést stb., de ezen túlmenően a foglalkoztatók speciális magatartási szabályokat, etikai normákat is megállapíthatnak, amelyek megszegését a foglalkoztatottak bejelenthetik az etikai forródrót csatornáin keresztül.

A visszaélés bejelentése a fentieken túl számos területre kiterjed (a jogszabály 1. és 2. sz. mellékletében szereplő európai uniós jogi rendelkezésekre), mint például:

- közbeszerzésre, - pénzügyi szolgáltatásokra, termékekre és piacokra, pénzmosás és terrorizmus megelőzésére,

- termékbiztonságra és termékmegfelelőségre,

- közlekedésbiztonságra,

- környezetvédelemre, - sugárvédelemre, nukleáris biztonságra,

- élelmiszer- és takarmánybiztonságra, állategészségügyre, állatjólétre,

- közegészségügyre,

- fogyasztóvédelemre,

- a magánélet és a személyes adatok védelmére, a hálózati és információs rendszerek biztonságára,

- az EUMSZ 325. cikkében említett jogsértésekre (csalás, az unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértések),

- az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdésében említett, belső piaccal kapcsolatos jogsértésekre (például a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megsértésére), társasági adóra vonatkozó szabályok megsértésére, illetve társasági adóra vonatkozó, alkalmazandó jogszabályok tárgyát vagy célját meghiúsító adóelőnyök szerzésére.

Mik a legfontosabb teendők az etikai forródrót kiépítésére vonatkozóan?

A vonatkozó jogszabályi előírások alapján a visszaélés-bejelentési rendszer kiépítéséhez az alábbi feladatokat érdemes elvégezni:

1. A szervezet működési környezetének áttekintése, különös tekintettel a belső ellenőr-

zési rendszer kontrolljaira, a jogi, számviteli, pénzügyi, adatkezelési folyamatok vizsgálatára ugyanúgy, mint a belső szabályozási mechanizmusok monitoringjára.

2. Visszaélés-bejelentésre alkalmas csatornák kiépítése és a bejelentésre jogosultak részére történő elérhetővé tétele. A jogszabály alapján kötelező mind az írásbeli, mind a szóbeli csatorna létrehozása a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére kötelezettek

A hatékony visszaélés-bejelentési rendszer legfontosabb elemei

Az etikai forródrót csatornáinak kialakítását követően felmerül a kérdés, hogyan is kell hatékonyan működtetni. Ennek során azt kell mérlegelni, hogy a szervezeten belül van-e olyan, szakmailag kompetens személy, aki képes a bejelentések objektív módon történő kivizsgálására úgy, hogy az általa a visszaélések bejelentését követő

Azt kell mérlegelni, hogy a szervezeten belül van­e olyan, szakmailag kompetens személy, aki képes a bejelentések objektív módon történő kivizsgálására.

részéről, ugyanakkor eldöntendő kérdés például, hogy az anonim (névtelen) bejelentésekre lehetőséget adunk-e. Az 50–249 fő közötti foglalkoztatók közösen is létrehozhatnak visszaélés-bejelentési rendszert.

Az anonim bejelentésekre lehetőséget adó etikai forródrót szoftveres megoldásai számos előnyt kínálnak, többek között a gyakorlati tapasztalatok szerint a munkavállalók sokkal jobban bíznak egy névtelenséget lehetővé tevő bejelentési csatornában, mivel a visszaélést bejelentők gyakran félnek a bejelentés miatti megtorlástól, szankciótól, így a névtelen bejelentésekkel is gyakrabban élnek. Érdemes megjegyezni, hogy az eredetileg implementálandó irányelv célja éppen a bejelentők védelme. Ezt leginkább az szolgálja, ha a bejelentő – természetesen a lehetőségekhez, az adott bejelentés tartalmához képest –beazonosíthatatlan marad.

3. Ügykezelő (incidenskivizsgáló) megbízása (szervezeten belüli és/vagy kívüli személy[ek]). A kiszervezett ügykezelők, incidenskivizsgálók egyébként tovább erősítik a bizalmat, hiszen tényszerűen, részlehajlás és befolyás nélkül tudják ellátni a feladataikat.

4. Visszaélés-bejelentéshez kapcsolódó belső szabályzatok (például Üzleti magatartási és etikai kódex, Visszaélés-bejelentési szabályzat) elkészítése és a szervezet többi szabályzatával történő szinkronba hozása (például adatkezelésre vonatkozó belső szabályzatok stb).

5. A visszaéléseket kivizsgálók (ügykezelők), valamint a bejelentésre jogosult személyek oktatása, tájékoztatása, a visszaélés-bejelentéshez kapcsolódó szabályzatok közzététele.

adat- és információgyűjtésekből, bizonyítékokból levont következtetés szakmailag helytálló, hogy a szervezet megfelelő intézkedést tudjon tenni az ügyet kivizsgáló következtetés alapján. Ez számos eseten igen széles körű, akár különböző területről származó szakmai ismeretet igényel, például egy korrupciógyanús eset bejelentésének kivizsgálásához alapos számviteli, informatikai, pszichológiai és jogi ismeretre, jártasságra van szükség; így a gyakorlatban az ilyen jellegű incidenseket jellemzően egy, az ügy kivizsgálására összeállított szakértői csapat vizsgálja ki. Vizsgáljuk meg, mik is a hatékonyan működő etikai forródrótrendszer alapkövetelményei. Az alábbiak:

• Képzés: a bejelentésre jogosultaknak ismerniük kell az etikai és magatartási kódexet, valamint a bejelentési szabályzatot; ezeket az információkat elérhetővé kell tenni számukra.

• Szakértelem és függetlenség: a bejelentések kivizsgálóinak professzionális szakmai ismerettel kell rendelkezniük és objektív vizsgálatot kell végezniük. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a bejelentéseket pártatlan személynek kell kivizsgálnia.

• Visszacsatolás: a bejelentések visszaigazolása, nyomon követése és a vizsgálat eredményeiről, a tervezett intézkedésekről történő tájékoztatás megerősíti a bejelentőt, hogy helyes dolgot tett.

• Következetes eredmények: a bejelentett incidenseket fair módon kell elbírálni, ami független mind a bejelentő személyétől, mind a vizsgálattal érintett személytől; minden bejelentést ki kell vizsgálni és kezelni kell.

• Anonimitás: amennyiben a visszaélés-bejelentő személye nem ismert, az fokozza a bejelentőrendszerbe vetett bizalmat és a bejelentések gyakoriságát.

• Menedzsment nélküli kivizsgálások: amenynyiben a bejelentéseket külső fél vizsgálja ki, az garanciát jelenthet a független és elfogultságmentes kivizsgálásokra.

• Egységes platform: habár különböző bejelentési csatornák léteznek (e-mail, telefon, online szoftver), mégis ez utóbbi csatorna (a szoftver) bizonyul a leghatékonyabbnak.

• Jogszabályi előírások ismerete és betartása: akár olyan általános rendelkezésekre gondolunk, mint a GDPR, akár olyanokra, amelyek a foglalkoztató speciális területen történő működéséből fakadnak.

• Bejelentővédelem: a szervezeteknek zéró toleranciát kell hirdetniük a megtorlással szemben; a bejelentőkkel szembeni bármilyen megtorlást nyilvánosságra kell hozni és szigorúan szankcionálni kell.

• Értékelések: a bejelentett visszaélések értékelése és monitoringja hozzájárul a szükséges intézkedések megtételéhez és a szervezeti változásokhoz, elősegítve a hatékony működést.

A bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység, külső szervezet igénybevétele

A bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat kell alkalmazni.

A megbízó a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására.

Megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, akivel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy akivel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.

A bejelentővédelmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el.

A bejelentővédelmi ügyvédi megbízás létrejöttét a bejelentővédelmi ügyvédnek

tizenöt napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának. A bejelentővédelmi ügyvéd nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjának elérhetőségét – mint közérdekből nyilvános adatot – a területi ügyvédi kamara honlapján közzé kell tenni.

A bejelentővédelmi ügyvéd megbízása csak indokolással mondható fel. A bejelentővédelmi ügyvéd törvényes eljárása nem

ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.

Ha a bejelentés a megbízó vezető tisztségviselőjének cselekményével vagy mulasztásával függ össze, a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentő felügyelőbizottságát, könyvvizsgálóját, a megbízó legfőbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját köteles a bejelentésről haladéktalanul értesíteni. A bejelentővédelmi ügyvéd az ilyen mi-

alapozhatja meg a megbízó általi felmondást vagy a bejelentővédelmi ügyvédet megillető megbízási díj teljesítésének megbízó általi megtagadását.

A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogos érdekét vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.

A megbízási szerződés alapján a bejelentővédelmi ügyvéd

a) fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket,

b) jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban,

d) kapcsolatot tart a bejelentővel, a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet tőle,

d) a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, és

e) kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, a megbízó által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.

A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést a megbízóhoz továbbítja, de a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a megbízónak, kivéve,

nőségében kapott bejelentéseket és azok iratanyagát köteles más tevékenységétől elkülönítve kezelni és nyilvántartani.

Összefoglaló

Az etikai forródrót kiépítése és működtetése számos szervezetet érint, amelyeknek viszonylag rövid határidőn belül – a jogszabályi előírásnak megfelelően – ki kell alakítaniuk és működtetniük kell belső visszaélés-bejelentési rendszerüket, mely szükséges és megfelelő erőforrás biztosítását is igényli. A whistleblowing – bejelentő – rendszerek a leghatékonyabb csalásmegelőző eszköznek bizonyulnak, amelyek egyúttal számos anyagi és nem anyagi szinten mérhető előnnyel is járnak. A fentiekből következően mindazon szervezeteknek is célszerű kiépíteni és működtetni etikai forródrótot, amelyek esetében ez nem kötelező, hiszen jelentősen csökkenthetők a szervezetnél a bekövetkező károk. 

Jegyzetek

1 A törvény a cikk megírásakor még nem került kihirdetésre.

2 Association of Certified Fraud Examiners: Occupational Fraud 2022: A Report to the Nations című kutatása 2022­ben 133 országban mintegy 2110 esetet vizsgált, amelyeknél a károk értéke együttesen meghaladta a 3,6 milliárd dollárt.

3 Az etikai forródrót hatékonysága – a vizsgált eseteknél összességében –közel háromszorosa volt annak, mint a hatékonyságban soron következő csalásmegelőzési elemé (ti. a belső audit hatékonysági szintje csak mintegy 16% százalék volt).

4 STUBBEN, S. R. – WELCH, K. T. (2020): Evidence on the Use and Efficacy of Internal Whistleblowing Systems.

A bejelentő rendszerek a leghatékonyabb csalásmegelőző eszköznek bizonyulnak, amelyek egyúttal számos anyagi és nem anyagi szinten mérhető előnnyel is járnak.

Megkezdődött az új ingatlan-nyilvántartási eljárással összefüggő képzés és számonkérés előkészítése

A közeljövőben az ügyvédség előtt álló talán legnagyobb kihívás az új ingatlan-nyilvántartási eljárás - vagy közkeletű nevén az E-ING - 2024. február 1-jére tervezett bevezetésével összefüggő feladatok teljesítése. Nem túlzás az állítani, hogy az ezzel kapcsolatos teendők a kamarák mellett a kamarai tagok jelentős hányadát is érintik majd. A szabályozói reformmal kapcsolatos jogalkotói cél, hogy a magyar ingatlan­nyilvántartás a korábbinál korszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb és a digitalizáció terén is versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban, illetve biztosítsa az állami adatbázisok összekapcsolását, ezáltal az adatvagyon legteljesebb körű kihasználását.

Dr.­Bógyi­Attila,­Magyar­Ügyvédi­Kamara­Oktatási­és­Akkreditációs­Bizottságának­elnöke

Kialakult­a­jogszabályi­háttér

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtási rendeletének (179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet) megjelenésével kialakult az új eljárás jogszabályi háttere, azonban a sikeres felkészüléshez a hamarosan véglegesedő elektronikus rendszer használatával kapcsolatos ismeretek elsajátítása is szükséges.

A­képzés­és­számonkérés­feltételei

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2024. február 1-től hatályos 183/A. § értelmében az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság egyik feltétele a kamarai szabályzatban előírt továbbképzésen való részvétel és az azt követő számonkérés teljesítése. Az ezzel kapcsolatos szabályokat az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzéséről szóló 18/2018. (XI.26.) MÜK szabályzat (Továbbképzési Szabályzat) tartalmazza. A Továbbképzési Szabályzat értelmében az E-ING képzés egy legfeljebb 4-4 órás, összesen legfeljebb 8 kreditpontos elméleti és gyakorlati modulból áll, ezek teljesítése a szintén elméleti és gyakorlati részből álló számonkérés teljesítésének előfeltétele. Az elméleti képzés a jogszabályelmélet mellett rendszerelméleti részt is tartalmaz majd.

A MÜK által szervezett képzések digitálisan, e-learning formájában lesz hozzáférhető, továbbá a MÜK Elnöksége által elfogadott tematika mentén a területi kamarák is szervezhetnek élőszavas képzéseket. A

képzés teljesítését követően a területi kamarák által szervezett, személyes megjelenés és kamarai felügyelet mellett elektronikus úton elvégezhető elméleti és gyakorlati részből álló számonkérést kell teljesíteni. Az elméleti vizsga az új eljárással összefüggő legfontosabb ismeretekre fókuszáló feleletválasztós kérdésekből áll majd, míg a gyakorlati vizsgán az elektronikus rendszer használatával kapcsolatos alapkészségeket mérik fel egy ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásán keresztül.

Megkezdődtek­az­előkészületek A MÜK erre a célra létrehozott munkacsoportja a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottságával együttműködve az év eleje óta dolgozik a tematika és az oktatási

anyagok kialakításán, illetve azon, hogy az elméleti és gyakorlati vizsgára való felkészülést támogató anyagok kellő időben álljanak a kollégák rendelkezésére. A MÜK és a területi kamarák elkötelezettek aziránt, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák a kollégákat az új rendszer használatára való felkészülésben.

Tudástár­támogatja­a­felkészülést A MÜK honlapjára önálló menüpontként (www.mük.hu/eing) került fel az E-ING tudástár, a felületen a jogszabályi háttér mellett a rendszer használatával kapcsolatos technikai információk, oktatási anyagok és a rendszer használatát bemutató ingyenesen hozzáférhető oktatóvideók kerülnek majd elhelyezésre. 

Az­E-ING­képzés­és­számonkérés­tervezett­megvalósítási­ütemterve­a­2023.­május­21-i­adatok­alapján

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• Térszervezés

• 3D látványtervezés

• Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz

• Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése

• Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

STUDIO 8

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken:

E-mail: sutdio8@studio8.hu

FB: https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.: +36 30 258 9689

A Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlése

Történelmi tanulságokra támaszkodva, egyben az állandóság és a korszerűség követelményére figyelve

Dr. Tóth M. Gábor elnök: „Voltak a magyar történelemnek olyan időszakai, amikor az ügyvéddé válás vagy maradás korlátozására történtek lépések, de a köztestület, a kamara függetlensége mindig megmaradt...”

„A történelem, mikor a múltra veti fényét, a jelent is megvilágítja.” Ezzel az Eötvös Lorándtól idézett gondolattal nyitotta meg a Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlését 2023. március 31-én dr. Tóth M. Gábor elnök. A hazai ügyvédi hivatásrend történetére visszaemlékezve felidézte az 1694-re tehető első olyan írott emléket, amely az ügyvédség történetét érintő összefoglaló királyi rendelkezést tesz I. Lipót időszakából, és az első átfogó szabályozást az 1723-as pozsonyi országgyűlésről, ahol az ügyvédséggel kapcsolatban három nagyon fontos jogszabály is született. Közülük is az ügyvédeknek a leginkább fontos a XXXVIII. törvénycikk. Ez kifejezetten az ügyvédekre tartalmaz rendelkezést, 300 évvel ezelőtt. Az elnök ebbe a történeti keretbe ágyazva szólt a budapesti ügyvédség életét meghatározó múltbeli és a mai napokat is érintő alapelvekről, azok megőrzésére, valamint továbbfejlesztésére, korszerűsítésére vonatkozó elképzelésekről. A közgyűlésen jelen volt dr. Bánáti János, a BÜK és a MÜK korábbi elnöke, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke, akinek három évtizedes meghatározó vezetői munkásságát elemző szavakkal méltatta, valamint dr. Havasi Dezső, a MÜK új elnöke, aki átfogó elemzést adott mindazokról az új feladatokról, amelyek az országos kamara vezetése előtt állnak.

Alapvetések

Dr. Tóth M. Gábor BÜK-elnök hangsúlyozta: a jogtörténeti emlékekből is látható, hogy az ügyvédi hivatásrend számos máig ható és évszázadokon átívelő fundamentummal rendelkezik. Így volt ez 300,

valamint majd’ 150 éve is, amikor az 1874. évi XXXIV. törvénycikket a parlament elfogadta. Az alapokban azóta sem sok minden változott:

1. az ügyvéd elméleti és gyakorlati képzettsége iránt biztosítékot kell szerezni,

2. biztosítani kell a szabad versenyt,

3. a hivatás gyakorlásában biztosítani kell az ügyvédség és szervezetének (kamara) teljes függetlenségét,

4. az ügyvédnek ügyfele irányában felelőssége van,

5. az ügyvédi karnak magának kell őriznie saját tekintélyét, 6. az ügyvéd részére „fáradozásainak kiérdemelt jutalmat kell biztosítani”.

Az alapok 300 és 150 éve meghatározott módon változatlanok. Kisebb repedések keletkeznek ugyan ennek az építménynek a falán, de szilárdan áll az ügyvédség épülete – vélekedett az elnök. „Kisebb repedésre gondolok akkor, amikor pl. a pénzmosás ellenőrzési kötelezettséget citálom, hiszen a pénzmosási kötelezettségek, azok adminisztratív vagy érdemi teljesítése kivételt képeznek hoszszú-hosszú évek után az ügyvédi titoktartás szabályai alól. Fontos kérdésről van szó, mindamellett, hogy a mindennapi munkánkat is nehezíti, körülményesebbé teszi. Nem véletlen, hogy dr. Havasi Dezső MÜK-elnök egyik első intézkedése volt, hogy létrehozzon egy bizottságot a pénzmosási ellenőrzések maradéktalan betartására” - mondta dr. Tóth M. Gábor.

Állandóság

És hogy miben áll a kamarai működés tekintetében az állandóság, azt az elnök a következő öt pontban foglalta össze.

1. A kamarai függetlenség. Az első és legfontosabb a kamarai függetlenség, ami intézményi függetlenségét tekintve 150 éve, amióta a törvényt elfogadták, töretlen. Voltak a magyar történelemnek olyan időszakai, amikor a függetlenség korlátozására történtek lépések, de a kamarai működés függetlensége az által volt korlátozott, hogy ügyvéd elődeink kamarába való be-

lépését vagy ott maradását érintette a függetlenség korlátozása, maga a köztestület mindvégig megmaradt, megvolt és az ügyvédek számára fejtette ki - jól, rosszul, ez történelmi kérdés megítélése - a tevékenységét, de a függetlenség a köztestület életében nem volt korlátozott.

2. Politikamentesség. Állandóság az is, hogy az ügyvédi köztestület politikailag intakt szereplő maradt. Egy ügyvéd megszólalása vethet politikailag is kényes hullámokat, de a politikai kérdésekben az ügyvédség egészét szimbolizáló kamarának távol kell tartania magát a nyilvános és nyílt szerepvállalástól. Ugyanakkor a szakma-politikai kérdésekben kérlelhetetlennek kell lenni. Emlékezetes – idézte fel az elnök a közelmúlt eseményeit -, amikor 2012-ben a jogalkotó, anélkül, hogy egyeztetett volna az ügyvédi hivatásrenddel, szinte egyik napról a másikra megváltoztatta az ügyvédi eskü szövegét. A Magyar Ügyvédi Kamara akkori elnöke, dr. Bánáti János hathatós fellépésének köszönhetően megmaradt az eredeti, sok évszázad alatt kimunkált ügyvédi eskü szövege. 2020 januárjában pedig, amikor a börtönbizniszes narratíva felütötte a fejét, akkor szintén a Magyar Ügyvédi Kamara hallatta a hangját, az ezzel kapcsolatos hullámok aztán el is ültek. Ugyanígy, amikor a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét személyében érte támadás a telefonlehallgatásos Pegazus-ügy kapcsán, akkor értelemszerűen, a célszerűség és az összeférhetetlenség okán a Budapesti Ügyvédi Kamara szólalt meg, hogy eddig és ne tovább.

„Minden olyan helyzetben, ha erre szükség lesz, akkor a kamara hallatni fogja a hangját. Minden olyan helyzetben, ami az ügyvédség egészét, a hivatásrendet a politizálás ingoványos területére vezetné, ameddig tudok, ellent fogok állni, mert nem tudjuk, hogy az milyen következményekkel jár” – tett személyében ígéretet az elnök a közgyűlés előtt.

3. Fegyelmi ítélkezés. Az állandóság jellemzi ezen túlmenően a fegyelmi ítélkezést, és ennek így is kell maradnia. Állandóságot kell biztosítania a kamarának e téren is, mert senki jobban nem tudja a fegyelmi ügyeket megítélni, mint az ügyvédség maga.

4. Anyagi függetlenség. Állandóság jellemzi az ügyvédi kamarák és azon belül is a Budapesti Ügyvédi Kamara működésének anyagi értelemben vett függetlenségét. Az

elnök utalt arra, hogy a székház is az anyagi függetlenség emblematikus letéteményese, hiszen „a XIX. század 90-es éveiben az akkori elődeink adták össze a nagy részét ennek a felépítménynek, azóta is gyakorlatilag a tagdíj az egyetlen forrása a működésünknek, sőt a Magyar Ügyvédi Kamara által üzemeltetett kirendelési rendszer szintén kizárólag kamarai erőforrásból történik, holott, ha valahol helye lenne állami erőforrás biztosításának, az éppen ez, hiszen állami feladatot vállal át a kamara. A Magyar Ügyvédi Kamarának és dr. Bánáti János elnök úrnak személyes jó döntése volt az, hogy tartózkodtunk attól, hogy ez által is valami közös halmaz jöjjön létre a magyar állam költségvetése és az ügyvédség között. Hogy mennyire progresszív volt a gondolat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lefolytatott vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy az Állami Számvevőszék a budapesti vagy bármely területi kamara függetlenségébe nem tudott beavatkozni, mert nem használunk fel közpénzt. Ennek is állandónak kell lennie, és így kell maradnia.”

Zajlik a gondolkodás arról, hogy a tagdíj rendszer, a 2017-es szabályzat átalakítása mi módon történjék – hívta fel a közgyűlés figyelmét az elnök. Egy biztos, hogy az az inflációs környezet és az a gazdasági háttér, ami az elmúlt 5-6 évben jelentősen változott, az az ügyvédség e vonatkozású alapját megteremtő gazdasági helyzetet sem hagyta érintetlenül. Budapest és a területi kamarák helyzete e tekintetben azonban eltér.

5. Választások. Állandóság jellemzi az ügyvédi működést abban is, hogy a választott vezetőit, tisztségviselőit területi kamarai szinten közvetlen választás útján választja meg, ami a legitimáció szempontjából mindenképpen fontos. Még akkor is, ha azt mondhatjuk, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 2022 őszi választásán minden negyedik kolléga vett csak részt. Minden kamarai vezetésnek és személy szerint nekem is a feladat az, hogy ezt a 25 %-ot megpróbáljuk emelni. A választások kapcsán ki kell azt is mondani, hogy négy év múlva majd változás kell a jelölés lebonyolításában. A norma megadja a lehetőséget az 1000 fő feletti taglétszámú kamaráknak arra, hogy saját maguk döntsenek arról, hogy az ajánlás, jelölés, illetve a szavazatszámlálás tekintetében az általánostól eltérő szabályokat alkalmazzanak. Javaslatot fogunk letenni a Magyar Ügyvédi Kamara asztalára, hogy mi módon legyen átalakítva a jelölés folyamata.

„Ha egy csapattal indul valaki a választáson –idézte fel a közelmúlt eseményeit dr. Tóth M. Gábor elnök -, és rólam ez köztudott volt, ráadásul ez a csapat valamennyi tisztségre kompetens embert ajánlott, akkor az nem azért van, mert bármilyen tisztséget le akarna tarolni, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy az a 100-on felüli ember, aki az egyéni vagy testületi tisztségre, tagságra pályázott, azok mind-mind a kamaráért, az ügyvédségért tenni akaró, dolgozni tudó és kompetens emberek voltak. Azt is elmondtam már, hogy nyilván azokra a kollégákra is szükség van, akik a választók akaratából most kiszorultak a közélet dolgaiból, legalábbis annak formális intézéséből. Meg fogom találni annak a módját is, akik most nem nyertek tisztséget, azok ötletei és gondolatai is eljussanak a vezetéshez, és ha konstruktív javaslatok vannak, akkor be kell csatornázódnia a vezetés elképzelései közé.”

Változások

A kor követelményeit is figyelembe vevő változásokat négy pontban foglalta össze az elnök.

1. Elektronikus ingatlan-nyilvántartás. Az első és legfontosabb az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, annak megvalósítási projektje és ami a jogalkotón túl a kamarára háruló feladat, az ennek a továbbképzési, vizsgáztatási része. Jelentős változás ez –értékelte a helyzetet az elnök. - Óriási lehetőség a hivatásrendnek, hogy azt a 90-es évek közepén biztosított privilégiumot, ami a kötelező ellenjegyzésben öltött testet, azt most tovább erősítjük, ’bebetonozzuk’. Tudom, hogy a közjegyző kollégák is lehetőségként kapják ezt, de ahogy eddig a 150 000 feletti éves tulajdonjog változás tárgyában írt okirat elenyésző százalékát intézték a közjegyzők, most ezzel a lehetőséggel mind inkább így marad, sőt erősödni fog. Az ügyvéd nemcsak az okirat megszerkesztésére kap lehetőséget, hanem egyben annak elbírálására, jogi megítélésére, nota bene a tulajdonjog bejegyzésére. A lehetőséggel a felelősség is együtt jár. Jogos elvárás a kollégák részéről, hogy mindez illeszkedjen a kötelező képzés rendszerébe. Akinek erre kedve, affinitása van és ezt a tevékenységet végezni akarja, az elméleti és gyakorlati oktatás szintjén mindent megkap a kamarától, legyen területi vagy országos, arra, hogy ez a képzettsége meglegyen.”

2. A BÜK székházának felújítása. A változás jegyében szólni kell - ebben a körben különösen hangsúlyos a transzparencia, hiszen óriási összegről, az ügyvédség

megtakarításának egy részéről van szószeretett székházunk felújításáról, amely az ügyvédség érdekében megtett kamatozó beruházás, a BÜK megalakulásának 150. évfordulójára tervezett határidővel. A budapesti ügyvédség anyagi erőforrásai stabilak. Transzparens módon a munkálatokról a több mint 8000 tulajdonos kamarai tag meg kell kapja a tájékoztatást –hangsúlyozta az elnök.

3. A „Kamarám” nevű applikáció. Nagyon fontos újítás, ami mobil eszközökre letölthető, és a mindennapi működést segíti.

4. A kamara honlapjának teljes megújulása. A mai kor követelményeinek figyelembevételével ez elengedhetetlen feladat.

Aki az elmúlt harminc évben az ügyvédi hivatásrend meghatározó személyisége lett

A BÜK elnöke elismerő szavakkal méltatta dr. Bánáti Jánosnak, a BÜK és később a MÜK elnökének összeségében több, mint három évtizedes munkásságát, amellyel az oly sok változással terhes időszakban sikerült a kamara egységét úgy megőrizni, hogy közben a fejlődés terén is nagy lépéseket sikerült tenni. A BÜK elnökének értékelése szerint „dr. Bánáti János maga volt az állandóság és a változás. (...) Minden egyes kamarai vezetői megnyilvánulásából a hivatás szeretete, az ügyvédi hivatás iránti elkötelezettsége jött át. Szolgálata példa értékű volt, önkéntes búcsúja pedig méltó volt szolgálatához. Örömünkre a BÜK által delegált elnökségi tagként továbbra is részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységében”.

Kamarai díjak és elismerések Eötvös Károly-díjat kapott:

Bálint Ákos György-Díjat kapott:

dr. Szép József. A díj átadásában dr. Bálint Ákos György lánya, dr. Bálint Szilvia ügyvéd is közreműködött.

A Pro Excellentia díjat idén:

dr. Csevár Antal kamarai jogtanácsos kapta.

Ötven éves kamarai tagságot honoráló Jubileumi Oklevelet kapott:

dr. Dessewffy Alice, dr. Mosonyi Anna Mária, dr. Gazsi Gyula, dr. Kálmán János, dr. Nigriny Elemér, dr. Sziklai János, dr. Redl Artur, dr. Retteghy István János. 

dr. Görgényi Orsolya, dr. Istvánfi Dániel,

dr. Pálvölgyi Szilas, prof. dr. Varga István PhD.

Dr. Nagy Judit-díjat kaptak:

dr. Csontos Laura, dr. Nádas Krisztina.

A Szekszárdi Ügyvédi Kamara közgyűlése

Az ügyvédségnek ki kell törni a vidék-város idejétmúlt besorolásból

Dr. Szabó Tamás: „Az ügyvédi munka minőségében ma már nem szabad hogy hátrányt vagy előnyt jelentsen a működés helye”

Nem kis fába vágta fejszéjét az akkor még Tolna Megyei Ügyvédi Kamarának nevezett területi köztestület ­ ma már Szekszárdi Ügyvédi Kamara a neve - új elnöke, amikor lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett kamara kiemelt feladatának fogja tekinteni a pénzügyi stabilitás megőrzését, a tagsággal való szorosabb párbeszéd kialakítását, a kamarai közélet élénkítését és a kamara belső és külső arculatának hangsúlyosabb megjelenítését mind a társhivatások, mind a társadalom előtt. Azóta néhány hónap telt el csupán. Nem lenne reális azt vizsgálni, vajon mit sikerült ezekből a rendkívül fontos elképzelésekből eddig megvalósítani. Egy ilyen áttekintésnek nyilvánvalóan a jelen ciklus lejártakor lesz majd itt az ideje. Mégis, tekintve azt a nagy lendületet, amellyel dr. Szabó Tamás nekilátott a választott tisztségéből fakadó és kamarai vezető kollégáival, az elnökséggel együtt felvállalt célok megvalósításához, különösen is érdekessé tette a kamara április 14­én, Szekszárdon megtartott közgyűlését, amelyre meghívták dr. Havasi Dezsőt, a Magyar Ügyvédi Kamara új elnökét is, aki előadásával, az ügyvédséget érintő negatív és pozitív jelenségek áttekintésével, a tervek körvonalazásával az ott tapasztaltak szerint komoly támpontokat adott a közgyűlés résztvevőinek napjaink ügyeiben való eligazodáshoz. Bizonyosan emelte a tagság előtt is az esemény jelentőségét az, hogy vendégként jelen volt a közgyűlésen dr. Leposa Marianna, a szomszédos pécsi kamara elnöke, és dr. Pongráczné Csorba Éva, a szintén szomszédos somogyi kamara elnöke is készült meghívásuknak eleget tenni, ám sajnos egy váratlanul közbejött esemény miatt nem tudott részt venni a szekszárdi közgyűlésen.

Kis kitérő

Jelen sorok írója sajtómunkájából fakadóan hosszú évek óta, pontosan 1995 óta, horribile dictu, 28 éve, kísérheti szoros figyelemmel a hazai ügyvédség életét (idén 11 területi kamarai közgyűlésen követhette nyomon ennek a fontos hivatásrendnek napi életét, formálódását, örömeit, gondjait, lásd mindennek krónikáját jelen lapszámunk oldalain). Talán fontos megemlíteni: az egyik

jelentős szempont a szekszárdi kamara esetében (is) az, hogy valóban, létszámát és ebből kifolyólag gazdasági erejét tekintve is az ország egyik legkisebb területi kamarájáról van szó. Napjainkban pedig az egyik leggyakrabban felvetődő problémakör a hazai ügyvédi társadalom intézményes környezetében az országos szinttől, a Magyar Ügyvédi Kamarától el egészen a legkülénfélébb taglétszámú nagyobb, középnagy és

igen kislétszámú kamarákig az, hogy miképpen lehet az olyannyira kívánatos egyensúlyt megtartani a hivatásrendi elkötelezettség és az intézményesen ehhez nélkülözhetetlen gyakorlati tevékenység segítéséhez szükséges anyagi hátér megteremtésére irányuló erőfeszítések között. Aztán van itt még egy másik érdekes, gyakran felbukkanó elvi felvetés is. Nevezetesen egy kísértő, mert első rátekintésre megnye-

rő tétel, miszerint a nagy vagy legalábbis nagyobb taglétszámú szakmai, esetünkben ügyvédi kamarai közösségek, pusztán létszámuk nagyságából adódóan, a statisztikai törvényszerűségek szerint minőségben is többet tudnak előteremteni, következésképpen a kisebbek és a nagyobbak közötti különbségek más más megítélést igényelnek, más-más feladatot és jogosultságokat kívánhatnak meg. Azt kell látnunk, hogy az ügyvédi hivatásrend s annak intézmenyesült közege, a kamarák: olyan individuumokból, ügyvédekből állnak, akiknek az önmaguk által kiérlelt és más hasonló kollégákkal közösen megjelenített szakmai értékét nem a létszám, hanem maguk az alkotó egyének-egyéniségek adják meg, függetlenül attól, hányan vannak. Ezzel persze nem azt állítjuk, hogy a taglétszám ne adna súlyt egy-egy szervezetnek. Csupán csak arra próbálunk utalni: egy kisebb településen élő és dolgozó ügyvéd és egy nagyvárosi közegben dolgozó ügyvéd és társai által alkotott közösségnek a “minősége” nem másból (kamarájuk létszámából), hanem csak és kizárólag saját hivatásrendi elköteleződésülből és szakmai kvalitásukból fakad. Egyébként külföldi, németországi tapasztalataira hivatkozva az elnök lapunknak elmondta: azonos feltételek mellett egy kisebb településen működő ügyvéd, és egy nagyobb városban működő ügyvédi iroda képes a minőségét tekintve azonos színvonalú szolgáltatást nyújtani. Ez óriási biztonságot jelent ügyvéd és ügyfél számára egyaránt. A szekszárdi kamarában is erre törekszenek.

Szekszárdi statisztika

Nos, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara, ahogy arra annak új elnöke a közgyűlésen rámutatott: a hazai kisebb kamarák közé tartozik. Konkrét létszámadatok: aktív ügyvéd 117, kamarai jogtanácsos 46, alkalmazott ügyvéd 2, ügyvédjelölt 8, szünetelő ügyvéd 10 él és dolgozik a a kamarában. Figyelemre méltó, hogy a kamarai jogtanácsosok létszámának aránya a kamara tagjainak számához viszonyítva relatív magasnak mondható, közel 38 %. Továbbá jellemző adat ez is: a közgyűlésen 54 kamarai tag jelent meg, ebből 52 fő ügyvéd, 2 fő kamarai jogtanácsos.

Sodró hétköznapok

Feladataik tervezése során a kamara szűkebb gazdasági lehetőségein túl tagságuk speciális összetételét is figyelembe kell venniük – elemezte helyzetüket az elnök. Arra is külön figyelmet kívánnak szentelni, hogy tagjaik nem kerülhetnek hátrányba a gazdaságilag erősebb területi kamarák tagjaihoz képest. Erről korábban az elnök azt mondta lapunknak: érezniük kell, hogy a kamara értük van, és hogy a kötelező kamarai tagság a kötelezettségeken túl valamennyiük számára értéket is jelent.

Az elnöki jelentésben dr. Szabó Tamás arról is beszámolt, hogy szorosan együtt-

működnek a régió területi kamaráival, azaz a somogyi és a pécsi kamarával az ügyvédjelölt képzés, kötelező továbbképzés valamint a fegyelmi munka terén, illetve egyéb ügyekben is, ha szükséges, akár napi szinten egyeztetnek kamarai közéleti ügyeket.

Egy területi kamara működésének hatékonysága nem csak a kamarán múlik –hangsúlyozta az elnök. Rendkívül fontosnak ítélik a tagság aktivitásának fokozását is a közös ügyekben. Ezért aztán minél szélesebb körben szeretnénk bevonni a tagságot a problémafeltárásokba és -megoldásokba (a védői kirendeléssel kapcsolatos problémák, a kirendelés tényéről való tudomásszerzés nehézségei, a kirendelt védői díjak kifizetésének anomáliái).

Dolgoznak a társhivatásrendekkel való együttműködés további elmélyítésén, tagjaik társadalmi felelősségvállalásának egyik kifejezéseként pedig a pro bono jogi tanácsadás megyei szintű megszervezésén. A tagság előtt álló talán legnagyobb kihívás – a jogszabályi változások követésén és elsajátításán túl – az állandóan változó digitális ügyvitelnek és a változó piaci környezetnek való megfelelést is igyekszenek segíteni.

A kamara szolgáltató jellegét továbbra is fenn kívánják tartani – hangsúlyozta dr. Szabó Tamás elnök.Tervezik a kamarai körlevelek hatékonyságának növelését a megfelelően gyors és hatékony kommunikáció érdekében. Foglalkoznak az elektronikus szavazás bevezetésével. Cél a kamarai ügyintézés korszerűsítése digitális módszerekkel. A Jogkódex előfizetést meghosszabbították. A fegyelmi bizottsági tagok díjazását megoldották – miként az megtörtént Somogyban és a Pécsi Kamarában.

Jó szomszédságban

Felszólalásában a szomszédos pécsi ügyvédi kamara nevében dr. Leposa Marianna elnök utalt a két kamara 1875-ben eredő közös történelmi gyökereire. Közös jelenüket az ügyvédjelölti oktatás, valamint az ügyvédi továbbképzések és a regionális fegyelmi feladatok határozzák meg.

Dr. Dékány Alexandra, a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke arról számolt be, hogy 2022-ben a szekszárdi kamarában csupán két fegyelmi ügy volt. Általában a bejelentések a nem kellő körültekintéssel felvett tényvázlatból fakadnak.

Gazdasági beszámoló, költségvetés

merést vívott ki,s aki a mai napig is segíti a kamara munkáját. 2022. november 18án megtartott közgyűlés dr. Nőt László

Gudicsné dr. Bukli Annának a felügyelőbizottsági jelentését. Dr. Pesthy Endre, a kamara titkára, ismertette a kamara 2022. évi pénzügyi beszámolóját, valamint a 2023. évi költségvetési tervét, amit közgyűlés elfogadott.

Dr. Nőt László korábbi elnök elismerése

Dr. Szabó Tamás elnök elmondta: tisztében ő nagyszerű elődöt követ, aki a tagság és tágabb szakmai körökben is elis -

részére az „Örökös tiszteletbeli elnök” címet adományozta. Erről készült egy oklevél, amelyet az új elnök most adta át elődjének, aki a kamarai tagság bizalmát 18 éven át élvezte s irányította a megyei ügyvédség életét.

Nevet választottak maguknak

Az elnök ismertette a kamara névválasztással kapcsolatos kamarai közgyűlési kötelezettséget. A két lehetőség közül – Tolna Vármegyei Ügyvédi Kamara, illetve a Szekszárdi Ügyvédi Kamara – a közgyűlés a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnevezés mellett döntött.

Ennek értelmében módosították a kamarai alapszabályt.

A Pécsi Ügyvédi Kamara közgyűlése

Békére, nyugalomra és kiszámíthatóságra van szükségünk

Dr. Leposa Marianna elnök: „Erős közösség vagyunk, működik a belső demokráciánk”

A legtöbb komoly dolog olyan, mint a házépítés - egyedül nem megy. Össze kell hozzá gyűjteni egy csapatot. Ez sikerült is, hangsúlyozta éves beszámolójában dr. Leposa Marianna újraválasztott elnök a Pécsi Ügyvédi Kamara április 21 -én megtartott közgyűlésén, Pécsett, utalva a tavalyi új ciklust nyitó választások eredményeire. A kamara választott tisztségviselői elkötelezettek a köztestület ügyeinek sikerre vitele mellett – mondta: „Bizonyságot adtunk arról, hogy erős közösség vagyunk, működik a belső demokráciánk, az ügyvédi tevékenységünk gyakorlása során békére, nyugalomra és kiszámíthatóságra van szükségünk. Elnökségünk és a bizottságok tisztségviselői megfiatalodtak és már most elmondhatom, hogy a megválasztott kollégák új lendületet adtak a kamarai feladatok teljesítéséhez.” A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett és részletes beszámolót adott a hazai ügyvédség időszerű kérdéseiről dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint két szomszédos területi kamara elnöke: dr. Pongráczné Csorba Éva, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara legutóbb újraválasztott elnöke, valamint dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara új elnöke, akik szintén köszöntötték a pécsi közgyűlés résztvevőit.

A közgyűlés elfogadta az elnökség beszámolóját a 2022. évi működéséről, dr. Bérdi Beatrix felügyelő bizottsági elnöknek az elmúlt év gazdálkodásáról, dr. Nagy Róbert titkárnak a

2023. évi költségvetésről szóló beszámolóját, valamint dr. Visegrády Zoltán fegyelmi főmegbízottnak a kamara fegyelmi ügyeinek helyzetéről tett összefoglaló jelentését.

Kamarai elnökségi beszámolója elején dr. Leposa Marianna elmondta: a közelmúlt napokban meghívást kapott a Szekszárdi Ügyvédi Kamara új vezetősége által megtartott első

Dr. Bérdi Beatrix Dr. Nagy Róbert

Dr. Visegrády Zoltán

közgyűlésére. Ott szerzett tapasztalatai alapján örömmel állapította meg hogy együttműködésük az egyazon régióhoz tartozó, változatlan vezetésű somogyi és az új vezetésű szekszárdi szomszéd kamarával is megnyugtató mederben zajlik, egyben sok további lehetőségre is reményt ad.

Az ügyvédség már túlélt számtalan nehézségét s minden korban szokásosan felvetődő gondokkal is meg fog tudni birkózni – bocsátotta előre tapasztalataira hivatkozva és a jelen helyzet megítélésére alapozva álláspontját a pécsi kamara elnöke.

A kamara napi élete

A kamarai bevétel jelentős része, több, mint 80 %-a a tagdíjbevételekből adódott – utalt a közismert tényre az elnök, de hozzátette: a többi rész egyfelől sajnos a fegyelmi eljárások során befolyt bírságokból és költségekből tevődik össze, másfelől a MÜBSE-től is kapott támogatás, továbbá a kamaránk számláján jóváírt kamatokból áll össze.

Mi adtak nekünk a rómaiak? – hangzott el annak idején a klasszikus kérdés. Időszerűsítve: mit ad „vissza” a tagságnak a kamara a befizetett tagdíjakból? – tette fel a ma is gyakran kimondva, kimondatlanul vissza-visszatérő kérdést az elnök. Néhányat legott fel is sorolt belőlük, ha valaki esetleg nem lenne e téren tájékozott a tagság soraiban:

1. kezeli a tagdíjbefizetésekkel járó tennivalókat és fizeti a tagdíjak után a törvény szerint MÜK-nek járó 25% területi kamarai hozzájárulást,

2. finanszírozza a kamara ügyvédi továbbképzés költségét, annak érdekében, hogy a 16 kredit pont megszerzése ne okozzon a kollégáknak anyagi megterhelést,

3. gondoskodik az ügyvédjelöltek kamarai oktatásáról is (ezt is regionális szinten, a somogyi és a szekszárdi kamarával összefogva, finanszírozva végzik) költséggel jár,

4. fizeti a tagoknak a Jogkódex díját is, ezzel is biztosítva tagságnak e fontos munka-segédeszközhöz való hozzáférést; megjegyezte: az így fizetett szolgáltatás díját a

MÜK-től a harmadik negyedévben arányosan visszakapja a kamara,

5. rendszeresen megrendezi a regionális ügyvédjelölti perbeszéd versenyt rendszeresen megrendezése és finanszírozza azt,

6. karácsonyi hozzájárulást biztosít a nyugdíjas kamarai tagok részére; ennek összegét megemelte a kamara,

7. Mikulás estet rendez a kamarai ügyvédek tíz év alatti gyermekei és unokái részére, ajándékkal, vendéglátással és műsorral,

8. év végi vacsora-estet rendez, legutóbb az eddig a legsikeresebb volt a sorban, példátlan nagy számban búcsúztatták közösen évet,

9. jótékony tevékenységeket támogat: adományt adott a Magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet révén az ukrajnai háború okán hazájukat, otthonukat elhagyni kényszerült menekültek segítésére, továbbá támogatta a Pécsi Jótékony Nőegylet és a Rotary Klub karácsony gyűjtését, jótékonysági munkájuatk.

11 Az Ügyvédek Lapjának előfizetését is a kamara vállalja, oly módon, hogy a területi kamarák helyett a Magyar Ügyvédi Kamara központilag intézi az előfizetés és központilag finanszírozza azt a hozzá beérkezett területi kamarai tagdíjbefizetésekből, így a pécsi tagok befizetéséből is.

A kamara kiadásai azonban meghaladták a tárgy évi bevételeiket, ezért a kamara kénytelen volt a megtakarításához is hozzányúlni. Jó hír azonban – hívta fel a figyelmet az elnök –, hogy a 2022. évet maradvánnyal zár-

Dr. Leposa Marianna

ták, amit a vonatkozó szabályozás szerint befektetni nem lehet, ezért a Magyar Állmakincstárnál egy évre lekötöttek.

A mindennapok sodrásában

Dr. Leposa Marianna hangsúlyozta, hogy az elnökség működése mentes a belső konfliktusoktól, így minden energiájukat arra tudják fordítani, hogy a tagság közel érezhesse magához a köztestületet, annak szolgáltatásait mennyiségben és minőségben is növelhessék.

Ennek érdekében döntöttek arról, hogy ez év nyár elején megrendezik az I. „PÜKnik”-üket, ennek költségeit jelentős részben a kamara fogja finanszírozni. A rendezvény elsődleges célja az, hogy jobban megismerjék a tagok egymást, az ügyvédek és a jogtanácsosok a jelöltekkel, alkalmazott ügyvédekkel és jogi előadókkal kollegiálisan közelebb kerülhessenek egymáshoz. A sokszínű programmal tervezett rendezvényt Orfűn tartják meg.

Egy kis statisztika

Ami a kamarai legfontosabb statisztikai adatokat illeti, az elnök elmondta: 2022-ben 6 elnökségi ülést tartottak, ennek során 74 határozatot hoztak, ő maga elnökként 139-et. A tagság létszáma: 390 bejegyzett ügyvédet, 86 jogtanácsost, 78 ügyvédjelöltet, 13 alkalmazott ügyvédet, 12 jogi előadót és 2 jogi asszisztenst tartanak nyilván.

Fegyelmi ügyek tanulságai

Az elnöki beszámolóból – fontosságuk miatt is – dr. Leposa Mariannának a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos szavait közvetlenül idézzük: „Bár már nem vagyok fegyelmi jogkör gyakorlója, azonban minden beérkező bejelentést elolvasok, s az eljárást nyomon követem, hiszen utasítási jogom van. Sajnos az elmúlt évben nőtt a bejelentések száma, s

ezen belül a jogsértések száma is. Ötvenhárom bejelentés érkezett. Ezek jelentős része fegyelmi eljárás elrendelésével folytatódott. Szomorú, hogy több eljárást azért függesztettek fel a tanácsok, mert a kollégával szemben büntető eljárás indult. Így egyebek között a letéttel kapcsolatos visszaélés, vesztegetés elfogadása, hamis magánokirat felhasználása tartozás fedezetének elvonása miatt. De indult fegyelmi eljárás a nem szakszerű képviselet ellátása miatt is, illetve a megbízási szerződés hiánya miatt is, valamint az ellentétes tényállítások következtében.”

Ezeregyszer is el kell mondani, mi a követelmény

A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy már a jelöltoktatáson is nagy súllyal kell tudatosítani a jövő ügyvédeiben hivatásuknak az Üttv.-ben konkrétan is megfogalmazott alapelveit, miszerint az ügyvédi hivatásjogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerintimegegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. És hogy az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. És végül, de nem utolsó sorban: az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. „Ha úgy tetszik ez a mi ’bibliánk’, ennek mentén kell hivatásunkat végezni” - mondta.

Összességében a 2022. évet – mint dr. Leposa Marianna elnök jelezte: a megpró-

báltatások ellenére – a Pécsi Ügyvédi Kamara sikeresen zárta. Beszámolójának a végén mottónak az egykor élt amerikai üzletembertől, Henry Fordtól vett gondolatot idézte: „Ha összejövünk, az a kezdet, ha összetartunk, az a haladás, ha összefogunk, az a siker.”

Megemlékezés

A közgyűlés megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Kottász Béláról, aki évekig a kamara fegyelmi tanácsának volt az elnöke és dr. Solymos Sáráról, aki a jelöltek oktatását végezte. Mindketten kimagasló és példamutató színvonalon folytatták ügyvédi és ügyvéd-közéleti tevékenységüket.

Díszoklevél az ötvenéves kamarai tagsággal rendelkezőknek

Dr. Szabó Flóra ügyvédet a pécsi Ügyvédi Kamara 1973-ban jegyezte be ügyvédként, azóta is folyamatosan ügyvédi tevékenységet folytat. A kamara elnöke – felemlítve sok személyes szakmai vonatkozást, úgy jellemezte, mint aki a pécsi kamara ikonikus személyisége; nincs olyan frissen bejegyzett ügyvédjelölt sem, aki már ne hallott volna az ügyfelek iránti elkötelezettségéről, tisztességéről és szakmai tudásáról. Ügyvédjelöltje volt az elnökaszszony is. Méltatása szerint: erőteljes egyéniség, aki ügyfelei érdekében a végsőkig elmegy, de alaptalanul soha nem indít pert, dolgaikat tisztességesen, korrekten, megbízható módon képviseli, intézi. közben azonban soha nem kendőzi el az igazságot. Ma is tele van energiával, jó kedvvel végzi a mindig is sok összetevővel megrakott ügyvédi munkát. 

A

Székesfehérvári Ügyvédi Kamara közgyűlése

A tagság érdekében – sok kamarai háttérmunkával

Dr. Neukum Flórián elnök: „Ahhoz hogy a kamara teljesíteni tudja sokrétű és

nélkülözhetetlen feladatait, függetlenségre, anyagi biztonságra és a tagság

bizalmára, támogatására van szükség”

A Kamarának úgy kell működnie, hogy tagsága előtt is egyértelmű legyen: olyan köztestület tagjai, amely egy hivatásrend életének keretet adó intézmény: van sok tapasztalattal rendelkező múltja, sok hasznos, nélkülözhetetlen napi tevékenységgel rendelkező jelene és kiszámítható, a hivatás gyakorlói számára bíztató jövőképe – fogalmazták meg jelentésükben dr. Neukum Flórián elnök és dr. Szabó Kálmán titkár az immár ott hozott névváltoztatási döntésük értelmében a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara közgyűlésén, május 4-én.

A közgyűlés fontos mozzanata volt a kamara nevének megválasztásáról hozandó döntés. Amint azt dr. Neukum Flórián elnök elmondta: a tavalyi határozat értelmében (a szavazó tagság 30%-a a Fejér Vármegyei Ügyvédi Kamara, 70%-a pedig - ebben benne voltak nem székesfehérvári illetékesség ügyvédek is) - a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnevezés mellett voksolt, a közgyűlés módosította a kamara alapszabályát, bevezetve ezzel a megyei köztestület új nevét: Székesfehérvári Ügyvédi Kamara.

Viszonylagos stabilitás Beszámolójában az elnök elmondta, hogy a kamara elmúlt esztendeje viszonylagos stabilitásban telt el. Mind a hivatásrendi kötelezettségek, mind pedig anyagi gazdálkodása tekintetében igyekeztek megtalálni a megfelelő egyensúlyt, annak ellené-

re, hogy ebben a megyében is, miként az országban máshol is, sokféle problémával kellett az ügyvédségnek, s különösen is intézményi képviseletének, a kamarának is szembenéznie.

Ami a kamara tagjainak létszámát illeti, sok változás nem tapasztalható az előző évekhez viszonyítva. Aktív tagokról szólva elmondta: az ügyvédek létszáma 265, az alkalmazott ügyvédeké 9, az ügyvédjelölteké 23, a kamarai jogtanácsosoké 58, a jogi előadóké 5. Összesen 360 tag.

Csökkenő fegyelmi ügyek, intenzív oktatási munka, biztosítási tanulságok

A vezetői beszámoló különös hangsúllyal hívta fel a figyelmet a fegyelmi ügyekre: bár 30%-os csökkenés állapítható meg az előző, 2021. évhez viszonyítva az ügyvé-

Dr. Neukum Flórián

deknek fokozott figyelemmel kell intézniük a megbízóikkal kapcsolatos feladatokat, gondolniuk kell azokra a kötelezettségeikre is, amelyek bár igen sok időt igényelnek, nélkülözhetetlenek az ügyfél folyamatos és megfelelő tájékoztatása érdekében. A panaszbejelentések többsége e vonatkozásban érkezik be a kamarába. Mindez – a bejelentésekkel való kötelező foglalkozás, fegyelmi eljárás és mindezek költségvonzatai elkerülhetők lennének nagyobb ügyvédi odafigyeléssel.

Oktatást, a kreditpontszerző kötelező ügyvédi továbbképzést az egyik legfontosabb kamarai feladatként jelölte

Biztosító Egyesülete (MÜBSE) ügyvédi felelőségbiztosításával kapcsolatos adatait s vont le belőle általános, az ügyvédi napi gyakorlat buktatóit is érintő következtetéseket.

Szolgáltató kamara

A mai gyorsan változó, a jogi és jogászi környezetet, napi ügyvédi munkát is mélyen érintő változásokra tekintettel az elnök hangsúlyozta: a kamara munkáját erőteljesen a szolgáltató jelleggel lehetne jellemezni. A kamara mindent megtesz azért, hogy tagságának a legautentikusabb szakmai, közösségi, emberi segítséget megadja munkája maradéktalan végzéséhez.

A kamara működését főleg a közigazgatási feladatok, a gazdálkodás, az oktatás, a fegyelmi eljárás és a tájékoztatás körében lehet a tagságnak észlelni.

meg az elnök. Ismertette a beszámolási időszakban lezajlott előadásokat, valamint a 2023. első félévi már lezajlott és még várható, ügyvédek és jogtanácsokat érintő kreditpontos képzési eseményeket is sorra vette.

Dr. Neukum Flórián elnök a továbbiakban részletesen elemezte a hazai ügyvédi hivatásrend legfontosabb biztosítójának, a Magyar Ügyvédek Kölcsönös

Beszámolt a tavalyi választások eredményeiről, kiemelve: bíztatóan emelkedett az azon résztvevő kamarai tagok létszáma az előző választási gyűléshez képest. Beszámolt arról is, milyen eredménnyel zárultak az országos kamarai választások. Kiemelte: a Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosává választották dr. Szabó Kálmánt, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara titkárát

Népszerű a pro bono

Rámutatott a pro bono ügyvédi tevekénység kiemelten fontos jelentőségére, amely nem csak egyfajta önkéntes hivatásrendi kötelezettség, hanem egyben az ügyvédi munka és általában az ügyvédi hivatásrend közmegbecsülését és a köz általi elismerését is szolgáló feladatvállalás.

Ez a kamarában a koronavírus járvány idején indult meg a kamarai tagság körében, a kamara támogatásával, s a jövőben is folytatni kívánják, oly módon, hogy hetente egy alkalommal egy-egy ügyvéd tart pro bono telefonügyeletet.

Ha valaki nem tudná...

És hogy ne pusztán üres panasz szónak tűnjék a 2022. évre vonatkozó elemzés nehézségekről szóló utalásai, dr. Szabó Kálmán titkár néhány részletét is feltárta annak a munkának, amit a kamarának kellett végeznie. Nemcsak eseti feladatokként, hanem rendszeres tevékenysége részeként.

Elmondta, hogy a kamara működését sok egyéb mellett leginkább a közigazgatási feladatok, a gazdálkodás, az oktatás, a fegyelmi eljárás és a tájékoztatás körében lehet a tagságnak plasztikusan észlelni.

Dr. Szabó Kálmán

A kamara hétköznapi tevékenysége során rengeteg, a tagokkal kapcsolatos adattal dolgozik. Sokakat zavart: ezeknek az adatoknak a nyilvántartása is naprakészséget igényel, miként az adatok archiválása

szabályok változásáról és biztosítani kell a Jogkódexet. Aktualizálni kell szabályzatainkat. Gondoskodni kell az állagmegőrzésről, a berendezések, az épület és a fenntartásáról.

A pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatos ügyvédi kötelezettségek és a kötelező kamarai ellenőrzések tovább szigorodnak.

is. Vannak kampány jellegű feladatok is. Tavaly például nagy hullámban árasztotta el a kamarai ügyintézést a KATA adónem felszámolása miatt irodájukat megszüntető kollégák sora. Ez egy egyszerű ügynek tűnik, de az ügyvédnek nem csak a könyvelővel kell megbirkóznia, hanem a NAVval és a helyi adóhatósággal is.

A kamarai határozatokat megfelelő ütemben kell meghozni, közzé kell tenni, továbbítani, eredményét átvezetni.

A kamarának helyt kellett állnia akkor is, amikor meg kellett szervezni az ügyvédek kötelező kreditpontos továbbképzését, az oktatást. Azaz: folyamatosan egyeztetni kell az oktatókkal, az előadást akkreditáltatni kell a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási Akkreditációs Bizottságánál (OAB), és sok egyéb tennivaló mellett rendezni kell a teremhasználatot, értesíteni kell a tagságot, ellenőrizni kell a létszámot és a kreditpontok nyilvántartását. Megfelelő témákat kell választani, amelyek időszerű, általános napi érdeklődésre tart számot. Ezek a teendők –sok más egyéb mellett megfelelő felkészültséget, tapasztalatot igényelnek, s ezek meglétéről való gondoskodás kifejezetten a kamara dolga.

Külön nyomatékkal hívta fel a tagság figyelmét a pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatos ügyvédi és kamarai ellenőrzési kötelezettségek további szigorodására, valamint az ezzel kapcsolatos kötelező kamarai ellenőrzési eljárásokra való felkészülésre.

Kezelni kell a MÜK és többi kamara megkereséseit, hatósági megkereséseket, panaszokat. Kezelni kell a zuhatagként érkező e-maileket.

Gondoskodni kell a számlák kifizetéséről, a gazdálkodásról. Fel kell készülni az elektronikus ingatlannyilvántartás bevezetésére. Tájékoztatást kell adni a főbb jog-

Kezelni kell az OÜNY, az e-letét, a tagdíjfizetés-, és hátralékokat, gondoskodni kell a leköthető vagyon megfelelő kamatoztatásáról. Az Adattrezorba el kell helyeznünk tagjaink adatait, elérhetőségét.

A tagság mozgósítása sem kis feladat, de látszik, hogy működik mondta a titkár. Gyártják a meghívókat, többször invitálnak mindenkit a közgyűlésekre, oktatásra. Telefonálnak, ha nem érkezett meg a tagdíj. Örvendetes – jelezte a titkár, hogy az utóbbi években senki nem jutott odáig, hogy tagdíj-nemfizetés miatt törölni kellett volna a kamarai tagok sorából, sőt a tagság egyre nagyobb hányada fizeti be azt előre.

Ami a közvetlen jövő nagy feladatát jelenti, dr. Szabó Kálmán titkár jelezte: Legfontosabb oktatási feladat az e-ingatlan-nyilvántartás lesz, hogy aki szeretné, megszerezhesse a szükséges képzettséget.

Gazdálkodás

A közgyűlés elfogadta a 2022. évi gazdálkodásró szóló, dr. Kószás Eszternek, a felügyelőbizottság elnökének vezetésével működő testület jelentését dr. Nagy Noémi felügyelőbizottsági tag előterjesztésében, A költségvetés ismertetése előtt dr. Szabó Kálmán titkár elmondta: az már most látszik, hogy „az orosz-ukrán háború elhúzódása és a rekord mértékű infláció miatt ez az évünk sem lesz kimondott sikerév, továbbra is nehéz gazdasági körülmények között kell dolgoznunk. Ilyen körülmények között a tervünk az az, hogy továbbra is biztosítsuk a tagság részére szolgáltatói jelleggel, gyorsan és pontosan az igények kielégítését, továbbá kiemelten

foglalkozzunk az oktatással. Jelzem, hogy a mai napig a Kamara által szervezett ingyenes oktatásokon már 13 kredit pont volt megszerezhető és június 23. napján lesz a következő előadás.”

A Közgyűlés elfogadta a 2023. évi költségvetésről szóló jelentést.

A holnap problémája

A közgyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének előadását, tulajdoni evolúció - a digitális adatok/adat alapú javak tulajdonjogi és öröklési kérdései témakörben.

Elismerés

Dr. Neukum Flórián elnök átadta a kamara elismerő oklevelét ötven éve az ügyvédi pályán működő dr. Mikóné dr. Verger Máriának.

A közgyűlésen elhatározták egy kamarai életműdíj alapítását.

Talpon kell maradni

Összességében úgy jellemezte a beszámolási időszakot dr. Neukum Flórián elnök, hogy bár az ügyvédeket is egzisztenciálisan érintő ingatlanpiac összedőlőben van, a vállalkozások gyötrődnek, infláció az egekbe szökkent, a törvényhozás szinte követhetetlen saláta törvényeket alkot, új nagyobb törvények (Btk., Ptk. eljárási törvények hozzák az ügyvédeket nehéz helyzetbe a napi munkavégzést érintően), jelentős a fővárosi és területi kamarák anyagi helyzete közötti különbség, ami feszültségeket tud okozni; pozitív jelenség: a MÜK-ben most zajlik a gondolkodás a helyzet javításáról (hogyan tud a MÜK minél többet „vissza szolgáltatni” a tagságnak szakmai téren. Mindennek ellenére a megyei ügyvédek – ha erejük megfeszítésével is – igyekeznek talpon maradni. Még akkor is, ha ügyvédi szempontból a 2023. év sem tűnik enyhébbnek, mint amilyen nehéz a 2022. év volt.

Dr. Nagy Noémi

Dr. Parti Tamás

Dr. Mikóné dr. Verger Mária

A Győri Ügyvédi Kamara közgyűlése

A tagságot bevonva mérik fel a kihívásokat

és keresik a megoldásokat

Dr. Posta Attila elnök: „Célunk a szakmai együttműködés fejlesztése, az átláthatóság és a tájékoztatás, egyben a tagság véleményére figyelés”

A tavaly végbement területi kamarai tisztújítás eredményeként megválasztott új vezetőség nevében dr. Posta Attila akkor egy tízpontos cselekvési tervet vázolt fel a következő ciklusra. Ebből most telt le alig több, mint fél év. Vajon miként értékelik helyzetüket ma a Győri Ügyvédi Kamarában? Erről számolt be az elnökség a május 6-án, Győrben tartott közgyűlésen, amin meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara visszavonult elnöke és dr. Havasi Dezső, a győriek korábbi elnöke, az országos kamara új választott vezető tisztségviselője.

Tagjainak számát tekintve az országban a húsz között a negyedik legnagyobb

A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke és titkára közösen terjesztette elő a közgyűlésnek a 2022. év fontosabb kamarai eseményeiről, a kamara elnöksége, a választott tisztségviselők és a kamara munkájáról szóló beszámolóját.

A kamara tagjai az új ügyvédi törvény alapján az ügyvédek, a kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek. A kamarába bejegyzett teljes nyilvántartott létszám 2022. december 31-én 646 (10 fővel több mint 2021. december 31-én), aktív ügyvéd 409, szünetelő ügyvéd 36, alkalmazott ügyvéd 15, összes ügyvéd 460, ügyvédjelölt 69 (közülük 9 fő szakvizsgá-

zik, ők várhatóan még 2023-ban aktív ügyvéddé válnak). A közgyűlés megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagokról.

Egy gazdag vezetői élet elismerése

Dr. Posta Attila elnök meleg szavakkal köszöntötte a közgyűlés két meghívott vendékét: dr. Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi és dr. Havasi Dezsőt, a győriek korábbi elnökét, a MÜK új első tisztségviselőjét. Miután méltatta az országos tisztségéből visszavonult dr. Bánáti Jánosnak az elmúlt harminc éves korszakban a hazai ügyvédség érdekében kifejtett munkásságát, felszólalásában dr. Bánáti János több, eddig kevésbé ismert esemény felidézésével betekintést adott ennek a sok változással teli korszaknak részleteibe.

Dr. Posta Attila

Ciklusváltás

Visszatekintőleg foglalkozott a tavaly végbement kamarai tisztújítással, amelynek az eredményei ismertek, a kamara már ennek értelmében működik. Kiemelte: új elnökhelyettese dr. Fehér Ágnes, az újraválasztása folytán tisztségében maradt dr. Czeglédy Attila titkár teljes egyetértésben dolgozik az elnökséggel a kamara ügyeinek minél gördülékenyebb vitelében. Emlékeztette a közgyűlést arra is, hogy az országos választás eredményeként – az elnök hivatalból tagja a testületnek – a MÜK országos küldöttgyűlésében dr. Czeglédy Attila, dr. Fehér Ágnes, dr. Havasi Dezső és dr. Kerényi Ervin képviselik a győri kamarát. Dr. Kerényi Ervint a MÜK Országos Fegyelmi Bizottság tagjává újra megválasztották.

A kitűzött célok mentén

A győri kamarában mindig is nagy súlyt helyeztek arra, hogy az éves közgyűléseken a szorosan vett szakmaiság megjelenítésén túl a kollegialitás, egyszerűbben: egymás munkájának megbecsülése, a közösségi megközelítés is erőteljesen jelen egyen. Ez volt a gyakorlat korábban is. Ez az új vezetés: dr. Posta Attila elnök, dr. Fehér Ágnes elnökhelyettes és dr. Czeglédy

Attila titkár hozzáállása is a dolgokhoz.

Minderről dr. Posta Attila lapunk 2023/1 számában részleteseben is írt. Bár csak néhány hónap telt el, érdemes felidézni elnöki tevékenységéről kialakított elképzeléseinek, céljainak lényegét, mielőtt automatikusan is akár, összehasonlítanánk az eddig végzett kamarai munka eredményeivel, amelyekről a közgyűlésen beszámolt.

Az új vezetés céljaiként akkor a következőket jelölte meg: 1. a leköszönő vezetés által megkezdett utat tovább vinni; 2. erősíteni a kamara és az ügyvédi munka során érintett hatóságok, intézmények közötti szakmai együttműködést; 3. a kamarai tagság minél teljesebb és árnyaltabb tájékoztatása szakmai és országos, valamint saját kamarai ügyeikről; 4. ugyancsak kiemelt figyelem a kamarai tagság véleményének a visszacsatolására, javaslataikra, elképzeléseikre, észrevétele-

ikre, ezzel is segítve napi munkavégzésüket és hivatásrendi stabilitásukat; 5. kamarai támogatás a piaci körülmények között végzendő ügyvédi munkában történő eligazodásban; 6. a tagság megfelelő szakmai fejlődési-alkalmazkodási készségének erősítése a valós piaci körülmények közötti szoros versenyben; 7. támogatás a sorozatos válsághelyzetek által okozott nehézségek és a jogszabályi környezet folyamatos változása miatti kihívások feldolgozásához; 8. szakmai együttműködés fejlesztése a társszervezetekkel, egyetemmel, hivatalokkal; 9. közösségi figyelem fordítása azon tagokra is, akik egyéni életútjuk során legjobb szándékuk és akaratuk ellenére válsághelyzetbe kerültek és a kamarai közösség segítségére szorulnak; 10. a kamarai közélet további élénkítése.

A közgyűlésen elhangzott elnöki-elnökségi beszámolóból az derült ki, hogy a győri kamara vezetés pontosan tartja magát a fenti programhoz.

Országos helyzetkép jelentés Felszólalásában a közgyűlésen immáron nemcsak alkotó tagként, hanem MÜK-elnöki minőségében meghívott vendégként résztvevő dr. Havasi Dezső egyebek mellett elmondta, hogy mintegy hazajött saját megyéjébe, ahol MÜK elnökké történt választásáig tizenkét éven át töltött be vezetői feladatokat. Részletesen szólt az ügyvédséget érintő országos tapasztalatokról, területi kamarai ügyekről, beleértve a névválasztással kapcsolatos különböző megoldásoktól az ügyvédséget jelenleg foglalkoztató szakmai ügyekig, valamint a mindezekből is adódó, a Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatokig. Utalt arra, hogy a jövőben az ügyvédi munkát több lehetőség is gazdagítja majd, ám ezekkel egyben az ügyvédi felelősség is növekedni fog, amire alaposan fel kell készülni. Ehhez a MÜK széleskörű segítséget kíván a jövőben biztosítani.

Az első év számadása

A kamarai munka áttekintése során dr. Posta Attila elnök egyebek mellett kiemelte: a lehető legtöbb szolgáltatást szeretnék a tagoknak biztosítani. Kiegyensúlyozott gazdálkodást tudhatnak maguk mögött. Fontos mozzanatként beszélt arról, hogy a kamara nevében felvette a kapcsolatot az összes megyei

társszervezettel. Ennek során kifejezetten pozitív fogadtatásra talált.

Fegyelmi ügyekről szólva egyebek mellett jelezte: tavaly ötven eljárás indult, jelenleg eddig huszonkettő. Felhívta nyomatékosan a figyelmet arra, hogy a fegyelmi ügyekből könnyen következhet a közvéleményben az ügyvédi tekintély erodálása, amely viszszahathat az egész ügyvédségre is, mindamellett komoly – anyagi- és munka-megterhelést jelentenek a kamarának is.

Kiemelte a Pmt.-ből fakadó kamarai kötelezettségeknek az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait.

Örömmel nyugtázta, hogy a kamara központjában dolgozó munkatársak nagy tapasztalattal, készségesen végzik napi munkájukat, ami pótolhatatlan segítséget jelent a zökkenőmentes kamarai működéshez.

A kamara honlapját amint lehet felfrissítik, széleskörű információs médiummá teszik, a kor igényeinek megfelelően; a munkát már elkezdték.

Az elnök ismertette a kamarai névválasztással kapcsolatos előzetes tájékozódás eredményeit.

Az elnök tervei szerint a kamarai teendőikről folyamatosan tájékoztatni szeretnék a teljes kamarai tagságot, nyitottak a javaslatokra is, a kritikára is. Fontos célkitűzés a szakmai együttműködések fejlesztése, hasznos és a tagság érdekeit szolgáló információk fogadása és továbbítása a kar tagjainak az érdekében.

2020. január 1-jétől kötelezővé vált a kamarai tagok, ügyvédek, jogtanácsosok továbbképzése. Túl vannak három továbbképzési éven az ötéves továbbképzési időszakból. Tagjainak továbbképzéséhez a kamara –mondta el beszámolójában dr. Posta Attila elnök - megfelelő számú képzési eseményt szervezett 2022. évben is annak érdekében, hogy minden tagja meg tudja szerezni a szükséges kreditpontot.

Várhatóan 2024. évtől bevezetik az elektronikus ingatlan-nyilvántartást. Ezen ügyintézési folyamatba – hívta fel a tagság figyelmét az elnök – várhatóan az az ügyvéd vehet részt, aki a rendszer használatához szükséges ismeretekről sikeres vizsgát tesz. A kamara ebben a körben folyamatos aktív szerepet kíván vállalni az információk továbbítása, a sikeres vizsgák letételéhez szükséges ismeretek megszerzése és a vizsgáztatás folyamatában is. Ezzel együtt – különös tekintettel az általános

Dr. Fehér Ágnes

szabályként érvényesülő automatikus döntéshozatali eljárásra – az ügyvédek felelőssége is megnő. A törvény hatályba lépéséig mindenkinek, aki ingatlan ügyekkel akar foglalkozni lesz ideje felkészülni, levizsgázni. Ennek részleteiről a kamara majd időben tájékoztatást ad.

A kamara szerződést kötött még 2017. évben az Arconsult Kft.-vel annak érdekében, hogy atagoknak segítséget nyújtson informatikai kérdésekben. Ez mindmáig érvényben van.

2022. október 28-án öt megyére kiterjedően Győrben sikeresen lezajlott Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye ügyvédi

kamaráinak ügyvédjelölti perbeszédversenye a Felső-Dunántúli Régió Ügyvédi Kamarái részére büntetőjogi területen öt résztvevővel, a melynek helyszíne a Győri Ítélőtábla volt. A bíráló bizottság elnöke dr. Péntek László, a Győri Ítélőtábla Büntető

Kollégium vezetője, tagjai pedig dr. Takács Péter megyei főügyész és dr. Bencze Krisztina ügyvéd az Oktatási Bizottság elnökhelyettese voltak.

A bíráló bizottság véleménye szerint a perbeszédverseny magas színvonalú volt. Az első helyezett győr megyei kamarai ügyvédjelölt lett: dr. Háromszéki Bence Áron (Váczi Ügyvédi Iroda), aki az országos döntőn a III. helyezést érte el.

Köszöntések, díjak, elismerések

A közgyűlésen ügyvédi munkájuk elismeréseként köszöntötték a 25-30-35 éve pályán dolgozó tagokat., valamint a megyében legrégebben praktizáló dr. Karsay Zsófia, aki 1970. május 1. óta és dr. Rampasek Béla, aki 1970. november 1. óta aktív ügyvédet.

Dr. Nagy Károly díjat kapott:

Örökös tiszteletbeli taggá választották: dr. Kerényi Ervint 

Dr. Gáspár Zsuzsanna, Dr. Németh Zsuzsanna, Dr. Freier József

Örökös tiszteletbeli elnöknek választották: dr. Havasi Dezsőt, a kamara korábbi elnökét

A Debreceni Ügyvédi Kamara közgyűlése

Ellenszélben olykor, de célt nem tévesztve

Az elmúlt négy évre is visszatekintett elnöki jelentésében dr. Lampé Zoltán a Debreceni Ügyvédi Kamara közgyűlésén, május 12-én, nemcsak a tavalyi, beszámolási időszak munkáját értékelte. Mint elmondta: meglehetősen nehéz időszaka volt ez a kamarának, sok bonyolult feladatot kellett megoldaniuk. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnöke, dr. Bánáti János, valamint az új országos kamarai elnök, dr. Havasi Dezső képviseletében dr. Halmos Tamás MÜK elnökhelyettes, a szomszédos nyíregyházi kamara elnöke, aki széleskörű áttekintést adott a hazai ügyvédi hivatásrend helyzetéről.

Ellenszélben

Az új Ügyvédi törvény rendelkezései gyakorlatilag 2018-tól kezdődően hatályosultak. Sok olyan új intézménnyel kellett megbarátkozni, ami addig ismeretlen volt számukra. Az egyik legfontosabb volt a regionális fegyelmi bizottságok felállítása.

Egyéb jogszabályváltozások is voltak (a legnagyobb hatással lévők - az új Pp., az új Be.), ezek a mindennapi életüket alapvetően „felforgatták”: újra kellett tanulni a törvényeket, olyan új fogalmakat kellett megismerni, értelmezni, olyan új eljárási technikákkal kellett megbarátkozni, amik addig ismeretlenek voltak.

Mindezt tetézte a gyakorlatilag a teljes ciklust végig kísérő koronavírus járvány, aminek az ügyvédséget is érintő összetett következményeiről már sokszor szó esett.

Tavaly februárban, amikor azt hitték, hogy Oroszország által Ukrajna ellen kirobbantott háborúval rövid lesz, ma már a szomszédságban folyó elhúzódó háborús konfliktus hatásaival kénytelen mindenki szembe nézni.

Az elmúlt évben megnövekedett pénzromlás, az infláció, az energiaárak rendkívüli megemelkedése nemcsak az ügyvédi kamarának a terheit növelte meg, hanem minden egyes ügyvédét, illetve ügyvédi irodáét is.

A többféle napi gond közül az elnök külön is szólt a több ügyvédet érzékenyen érintő KATA-kivezetésről. Ebben is igyekeztek (NAV is adott segítséget) tájékoztatást adni a megfelelő megoldás megtalálásához.

Ilyen nehéz környezetben zajlott az elmúlt négy év. Sajnos, mindezek hatást gyakoroltak a kamara addig megszokott életére is: több program elmaradt, nem minden tervüket tudták megvalósítania. Bíznak abban, hogy már az idei évtől kezdődően egyenesbe kerülnek.

Mit mondanak a számok?

A létszámadatok pozitív irányú változást mutatnak annak ellenére, hogy az elmúlt években sok teher rakódott a debreceni kamarai ügyvédségre is – idézte az elnök a statisztikai adatokat. 2022. év végére 429 fő volt az ügyvédek száma. Ez a szám az előző év végéhez képest 9 fővel növekedett, de 2022-től számítottan 140 fős növekedés volt. Ez arra bizonyíték, hogy a fiatalok látnak perspektívát ebben a hiva-

Dr. Lampé Zoltán elnök: „Meglehetősen nehéz időszaka volt ez a kamarának, sok

bonyolult feladatot kellett megoldanunk”

Dr. Lampé Zoltán

tásban és bíznak abban is, hogy meg tudják a helyüket állni ügyvédként. Alkalmazott ügyvéd 13 fő volt, ügyvédjelölt 79 fő. A kamarai jogtanácsosok 2017-ben 66-an voltak, most 67-en vannak. Jó a szakmai együttműködés. Ketten közülük az elnökségben is szolgálják a kamarát.

Több, mint csupán ismeretszerzés

Az oktatás, valamint a kreditpontos kötelező továbbképzés az egyik kiemelt feladata a kamarának. Dr. Matúz György volt az elmúlt négyéves ciklusban az oktatási bizottság vezetője, az elmúlt négy évben nagy aktivitással, nagy precizitással és széles szakmai ismerettel végezte ezt a munkát. Az előadásokat az egyetemen, illetve többségében a Debreceni Akadémiai Bizottság székházban tartották. A kollégák az ismeretszerzési lehetőség mellett örültek a személyes találkozás, eszmecsere lehetőségének is. Ezeket a képzéseket az elnökség döntése értelmében a kamara finanszírozza.

Ügyvédjelölti oktatás keretében 10 előadás volt az elmúlt évben (tavasszal 5, őszszel 5). A jelölti képzés online zajlott évek óta. Pozitívek a visszajelzések.

A kamara súlyt fektetett mindig arra, hogy a jelölteket, illetve adott esetben a kollégákat is folyamatosan tájékoztassa az ügyvédi hivatásra vonatkozó szabályokról. Rengeteg szabályzat van (több, mint harminc). Ezek nem ismerete nagy veszélyt jelent az ügyvédi hivatás mindennapi gyakorlása során.

Jó elképzelésnek bizonyult a regionális fegyelmi bizottság bevezetése

A fegyelmi ügyekről szólva az elnök elmondta: a DÜK a szolnoki kamarával alkot egy bizottságot: debreceni fegyelmi ügy esetében két kolléga Debrecenből vesz részt a tanács munkájában, egy pedig Szolnokról a jogszabály által elvárt bizonyos ösz -

szeférhetetlenségek elkerülése érdekében, vagy hogy bármilyen olyan összefonódás keletkezzen.

Szükség van a közösségi eseményekre Társasági élet: kamarai bál. Az elmúlt évben kicsit nehezen jött össze a 158 fő – mondta el az elnök. Idén azonban a társasági élet ébredésének már első örömteli megnyilvánulása volt a februári kamarai bál, ahol több, mint 250 fő vett részt.

A kamarai sport- és családi (gyermek)nap (majálisként, juniálisként is szokták emlegetni aszerint, hogy milyen hónapban tartják) tavaly részben még a pandémia lecsengése kapcsán elmaradt. Idén azonban már nagy az érdeklődés. Hagyományosan nyíregyházi kollégákat is hívogatnak erre az alkalomra.

Ügyvédjelölti perbeszédverseny

Évek óta dr. Kiss István elnökhelyettes az, aki gondozza ezt a fontos programot. Tavaly október 1-jén volt a szolnoki regionális területi döntő. Három ügyvédjelölt vett részt rajta: dr. Boros Sándor (I. helyezet lett), dr. Tornyi Márton (II. helyezet lett) valamint dr. Hadházi Gábor. Az országos döntőn dr. Boros Sándor (dicsérő oklevélben részesült).

Országos elismerések DÜK-tagoknak

Elmúlt évben két debreceni ügyvéd kapott magas állami, illetve MÜK kitüntetést: dr. Varga Péter a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata állami kitüntetésében részesült. Dr. Végh Sándor 25 éves másodfokú fegyelmi ügyekben végzett munkájáért a MÜK-től elismerő oklevelet kapott.

A MÜK 2023-as tisztújítása során Debrecenből dr. Varga Pétert a MÜK elnökségi tagjává, dr. Ifj. Horváth Tibort és dr. Pallagi Ádámot pedig a másodfokú fegyelmi bizottság tagjaivá választotta az országos küldöttgyűlés, dr. Lampé Zoltán deb-

receni kamarai elnököt pedig beválasztották a Törvényelőkészítő és Elvi Bizottságba, aminek aztán az elnökévé választották a bizottsági tagok.

Jószomszédság

A különböző más hivatásrendekkel, hatóságokkal való kapcsolatok kollegiális mederben zajlanak, folyamatos a bíróságokkal, az egyetemmel, a különböző állami és önkormányzati hivatalokkal, a rendőrséggel, a Bv. intézettel a szakmai kapcsolat.

Az elnök az egyetemmel fenntartott szakmai kapcsolatot rendkívül fontosnak tartja. Több olyan kamarai tag ügyvéd van, aki egyetemi oktató is, akik előadóként nagy örömmel vesznek részt a kamara ügyvédjelölti és a kredit pontos kötelező továbbképzési programjaiban is.

Megbecsült történelem

Jelentős kamarai eseményként utalt az elnök arra, hogy dr. Kiss István elnökhelyettes javaslatára, az ő vezetésével tavaly decemberben kamaratörténeti bizottságot hoztak létre. Az 1990-es években készült egy füzet a kamara történetéről. Sokszor használják, amikor régi kollégákról, a vezetés összetételéről akarnak tájékozódni. Ezt a forrást szeretnék újabb anyagokkal, adatokkal kibővíteni, teljesebbé tenni. Ez a program azért is fontos, mutatott rá dr. Lampé Zoltán elnök, mivel 2025-ben lesz 150 éves a magyar ügyvédség intézményesé válásának egyik fordulópontja, és ugyanekkor szeptemberben lesz 150 éves a Debreceni Ügyvédi Kamara is. Az a tervük, hogy az összefoglaló anyag egy szép album formájában jelenjen meg. Az anyag ygyűjtéshez az elnök kérte a tagság aktív segítő támogatását is.

Friss szemlélet, lendület

A tavaly novemberi tisztújító közgyűlésről szólva az elnök egyebek mellett kiemelte: gyakorlatilag több bizottságban megmaradtak

azok tagjai, vezetői. Az oktatási bizottság élén történt változás: dr. Matúz György visszavonult, helyére dr. Szabó Krisztián kapott bizalmat a tagságtól. Jelentősnek változásnak nevezte az elnök, hogy az elnökségbe nyolcan új tagot választottak, akik friss szemléletet, fiatalos lendületet hoztak a testület munkájába.

Két megoldásra váró feladat Dr. Lampé Zoltán elnök külön nyomatékkal foglalkozott két olyan kérdéskörrel, amelyek időszerűségük okán is fontosak az ügyvédek napi munkáját érintően. A Pmt. ellenőrzésekről szólva elmondta: ezek a területi kamaránként eltérő elvek alapján, eltérő gyakorlattal folytak. A DÜK-nél egy hagyományosan, évek óta meglevő rendszer alapján, dr. Dobrossy István főtitkár vezetésével. Évenként 100 vizsgálatot az elmúlt két évben. 2023-ban is feltehetően ennyi lesz. Ennek a rendszernek az egységesítése céljából dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke létrehozott egy eseti bizottságot, amely a területi kamarai elnökök bevonásával ki fog dolgozni egy vizsgálati eljárást: mik legyenek a vizsgálati, illetve elbírálási szempontok, amiket figyelembe kell venni és betartani a vizsgálat során.

A kirendelt védői díj. Ez jelenleg 6 000 Ft/óra. Nem változott az elmúlt évek során, az infláció ellenére sem. Amig a KATA adózási rendszer működött, volt kedvezményes adózása ennek az összegnek, ez a megváltozott adózási körülmények között még kedvezőtlenebbé vált. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az igazságügyi szakértők 8 000 Ft-ot számolhatnak el óránként kirendelésük esetén. Továbbá: felkészülésre annyit időt számolnak el, amennyit úgymond jónak látnak... Emellett különböző jogcímeken még 35% átalány is felszámolhatnak. A kirendelhető ügyvédek listáján jelentősen csökken a hadra fogható ügyvédek száma, mert ezt a csekély óradíjat sem kapják kézhez időben, többnyire csak jelentős késéssel. Gyakran felvetődő ez a téma a MÜK elnökségében is.

Jó nem elfeledkezni róla

Mit kap a tagság a MÜK-től és a DÜK-től –vetődik fel sokszor kimondva-kimondatlanul a tagságban a kérdés. Dr. Lampé Zoltán elnök az országos ügyeket is érintve összeszámolt ezekből néhányat:

• Öt éve változatlan a kamarai tagdíj összege (ez nem volt olyan nagy szó, amikor nem volt infláció igazán, de ez most már támogatásként is értékelhető).

• Az Ügyvédek Lapját, az elnök értékelése szerint: magas színvonalú, szép kiállítású folyóiratot (köszönjük! – a Szerk.) a neki juttatott, tagdíjakból befolyt területi kamarai befizetésekből a MÜK fizeti elő központilag a területi kamarák tagjainak (országosan immár mintegy 15 600 példányban).

• Az ügyvédek eddig 8 kreditpontot kaptak a MÜK-től ingyen online oktatás keretében. Ez az idei évtől 16 pontra emelkedik. A DÜK által szervezett programokon továbbra is lehet pontokat szerezni.

• A DÜK által biztosított kreditpontos képzés ingyenes.

• A Jogtárt szintén a területi kamara (DÜK) fizeti tagjai részére.

• A kamarai rendezvények közül többet vagy a DÜK, vagy pedig az Ügyvédi Caritas Alapítványa támogat különböző összegekkel és szervezéssel.

Összeségében megállapítható – mondta az elnök -, hogy a kamara, ahol csak tud, odafigyel a tagság igényeire és lehetőségei szerint igyekszik többféle segítséget nyújtani. Ellenszélben olykor, de célt nem tévesztve igyekszünk megfelelni hivatásrendi elkötelezettségünknek – összegezte értékelését az elnök.

A közgyűlés dr. Dobrossy István főtitkár előterjesztésében elfogadta a DÜK 2022. évi gazdálkodásáról, illetve a 2023.évi költségvetéséről szóló jelentést, dr. Czére-Réti Gabriella előterjesztésében a felügyelőbizottság beszámolóját, majd megválasztotta a tagfelvételi bizottság titkárát, illetve meghallgatta dr. Léka Andor előterjesztésében az Ügyvédi Caritas Alapítvány tájékoztatóját.

Díjak, elismerések Etikai díjat adományoztak: dr. Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökének, több évtizedes kimagasló vezetői és kiváló ügyvédi munkája, példamutató emberi magatartása és a Debreceni Ügyvédi Kamarára fordított megtisztelő figyelme elismeréseként,

dr. Kujbus Máriának, kimagasló ügyvédi munkája, példamutató kollegiális magatartása és a DÜK életében kifejtett közösségi tevékenysége elismeréseként.

Jubileumi gyűrűt kapott az ügyvédi pályán eltöltött harminchat éves példamutató és kollegiális magatartása, az ügyvédi közéleti munkában kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként dr. Karancsi Erikának.

Dr. Ladányi Sándor Alapítványi díjat kapott: dr. Herdon István ügyvédjelölt (Dr. Sipka Ügyvédi Iroda).

Dr. Hollós László Emlékalapítvány díját kapta: dr. Győri Ágoston ügyvédjelölt (Varga és Molnár Ügyvédi Iroda).

fenntartásában

Dr. Török Béla elnök: „Jövőnk garanciája az erős kamarai összetartás és érdekvédelem,

A folyamatoságra és a megújulásra helyezte a hangsúlyt dr. Török Béla, amikor a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökeként előző lapszámunkban bemutatkozott. A május 13-án megtartott éves közgyűlésükön egyebek mellett arról adott számot, hogy mivel a korábbi években – nem kis részben a korábbi elnök, dr. Kertész József elkötelezett munkájának köszönhetően – a kamara kiegyensúlyozottan működött, a sokféle probléma ellenére, amivel a hazai ügyvédségnek az elmúlt hónapokban is szembe kellett néznie. Lényeges változtatásra nincs szükség, mivel a kamara megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, munkatársai felkészültek és elkötelezettek a kamara mellett. Az egyik legfontosabb fejleményre utalva azt is elmondta: a kamarának a digitális ügyintézésre való átállása megfelelő módon megtörtént és a szükséges fejlesztés folyamatosan zajlik. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnöke, aki az elmúlt éveken át rendszeres előadó-vendége volt a kamarai közgyűléseknek, s akinek ezért ezúttal mondtak köszönetet, valamint dr. Havasi Dezső, a MÜK új elnöke, akinek a legfontosabb, az egész hazai ügyvédi hivatásrendet érintő ügyekről szóló beszámolóját nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők.

Életképesség – magas fokon

A hazai jogszabályi és gazdasági környezet sok negatív jellemzővel is terhes, egyben ráadásul rendkívül gyors változásai nyilvánvalóan nehézségek elé állította, állítja a Szegedi Ügyvédi Kamara tagságát is. Ugyanakkor –hangsúlyozta dr. Török Béla elnök – ez az alapjában véve negatív környezet a tagságot és magát a kamarát is folyamatos fejlődésre, megújulásra kényszeríti, mondjuk finomabban: készteti, mert lépést kell tartani a gyors változásokkal. És tegyük hozzá az ügyvédség országos életét negyedszázada közelről

is figyelemmel követő krónikásként: végül is a külső kényszer hozhat pozitív fejleményeket is.... Mást persze nem is tehetnek az ügyvédek, bármennyire is megterhelő mindez. Legjobb példa erre a feltarthatatlan informatikai fejlődés. Fokozottan kell követni a kor igényeit-követelményeit, bármennyire megterhelő is. Ahogy szokták mondani: nincs mese, aki lemarad, az kimarad....

Dr. Török Béla elnök jelentéséből az is egyértelműen kitűnt: természetes elvárás a tagság részéről, hogy a kamara egyik legfontosabb feladatát képező érdekvédelmi tevé-

kenységét is minél korszerűbben, átgondoltan és eredményesebben végezze, s erről a folyamatról már a munka végzése közben is tájékoztassa a tagságot. Ígérete szerint, hivatalba lépése óta fontos feladatnak tekinti az ügyvédséget is körülvevő, szinte mindent ellepő bürokrácia csökkentését, visszafogását Arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre lesz 150 éves a kamara. Ez elkövetkező időszak kiváló lehetőséget ad arra, hogy a kamara története, jelen tevékenysége, a jogszolgáltatásba illeszkedése is nagyobb nyilvánosságot kapjon.

A Szegedi Ügyvédi Kamara közgyűlése

A független ügyvédség nélkülözhetetlen elem az igazságszolgáltatás egyensúlyának

valamint a legmagasabb szintű ügyfélképviselet”

Mint a szemünk fényére...

Miként más kamarák megbeszélésein is fel-felbukkan a téma, Szegeden is erősen hangsúlyt kapott az, hogy mennyire lényeges feladat az ügyvédség társadalmi egyben szakmai presztízsének az erősítése, amit gyengíteni oly könnyű egy-egy helytelen ügyvédi viselkedéssel, kisebb vagy netán súlyos hibákkal.

Felidézve az elnök lapunknak korábban adott nyilatkozatának gondolatát: „Az ügyvédi megbecsülés visszaszerzése a legkönnyebb és egyben a legnehezebb feladat is. Könnyű, mert csak rajtunk múlik. Ha mi eleget teszünk a felállított követelményeknek, akkor abban semmi sem gátolhat meg minket. Ugyanakkor nehéz megtartani, mert könynyű elveszíteni; a megfelelőtől eltérő magatartás ugyanis nagyon csábító tud lenni, és akár egy-egy személy is rombolhatja a megszerzett pozitív összképet. Ezért a jövő legnagyobb és egyben legfontosabb feladatának tartom a megbecsülés visszaszerzését. Ennek érdekében mindent meg kell tenni. Főként a magas szintű szakmai felkészültség, az egymás és az ügyfelek, hatóságok iránti tiszteletet, a hivatásrendhez méltó viselkedést, el egészen az öltözködési kultúra szinten tartásáig...”

A számok nyelvén

Taglétszám. A Szegedi Ügyvédi Kamarának 2022. december 31-én 404 (395) aktív tagja volt, 36 (38) ügyvéd tevékenységét szüneteltette. Az alkalmazott ügyvédek száma: 21 (15), ebből szünetel 2 (3) fő, az ügyvédjelölti létszám 95 (83) fő, míg 74 (72) kamarai jogtanácsost tartunk nyilván, ebből 6 szünetel, a jogi előadók száma pedig: 20 (18), külföldi jogi tanácsadó 1. (A zárójelbe tett számok a2021. év adatai.)

Fegyelmi ügyek. Ezek fontos jelzésekre utalnak minden kamara életében. Az elnök a

szegedi adatokat is jellemzőnek tartja atekintetben, hogy abból a bizottsági jelentés is megfelelő következtetéseket tudott levonni. Tehát: 2022. december 31-ig 10 (14) esetben indult fegyelmi eljárás. A kamarához 2022ben 44 (60!) panaszbejelentés érkezett.

A fentiekből örvendetesen megállapítható –mutatott rá dr. Török Béla elnök, hogy csökkenő tendenciát mutat a panaszbejelentések és a fegyelmi eljárások száma is, ami valóban örömtelinek tekinthető. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nyilvánvalóan a Kamara vezetése akkor lenne maradéktalanul elégedett, ha ez a szám a nullához közelítene, vagy azt elérné.

Igazgatási ügyek. A kamara elnöksége 2022-ben 11 alkalommal ülésezett és 186 határozatot hozott, döntően igazgatási jellegű (bejegyzés, törlés stb.) határozatokat.

Érdekvédelem

A közelmúltban az elnök megítélése szerint is az ügyvédség szervezeti függetlenségét veszélyeztető eljárást indított az Állami Számvevőszék – idézte fel dr. Török Béla elnök az emlékezetes esetet. Először 2020. február hónapban kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamarát és a területi kamarákat adatbekéréssel. A területi kamarák a MÜK elnökségében kialakított egységes álláspont alapján arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ÁSZ-nak nincs ellenőrzési jogköre a kamarák felett, hiszen a kamarák nem kezelnek közpénzt. Ezt követően 2021. április hónapban ismét megkeresés érkezett az ÁSZ-tól, törvényességi és célszerűségi ellenőrzés céljából kértek adatszolgáltatást. MÜK, valamint a területi ügyvédi kamarák kezdettől fogva vitatták és jelenleg is vitatják az ÁSZ álláspontját. Dr. Bánáti János elnök, a MÜK akkori elnöke az Alapvető Jogok Biztosához fordult, az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezése érdekében, aki egyetértve a kamara álláspontjával, jogszabály pontosítását tartotta indokoltnak és ennek érdekében az igazságügyi miniszterhez fordult. Ezek az érdekvédelmi lépések sikeresek voltak: az ÁSZ az eljárást megszüntette.

A kamara érdekvédelmi tevékenység körébe tartozóan az elnök beszámolt arról, hogy több társszervet is megkereste, s velük előremutató szakmai eszmecserét folytatott. Arról is beszámolt, hogy megkereste a MÜK elnökét a Szegedi Rendőrkapitányság

és a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság kirendelt védői díjjal kapcsolatos

eljárásával összefüggésben, miután a nevezett hatóságok a díjakról szóló számla esetében a teljesítési dátumot vitatták, illetve a megállapító határozat jogerejétől is függővé tették a számla befogadását, s ez az elnök véleménye szerint jogsértő.

Ugyan csak megkereséssel fordult az elnök a kirendelt védői díjak (főleg nyomozati eljárásban) kifizetésének elmaradása miatt. Dr. Török Béla elnök a megkeresésében a 2020. évi LXXI. törvény, valamint az ehhez kapcsolódó 647/2020. (XII.23.) Korm. rendelet alkalmazása során (a bekebelezési eljárás során vételár megfizetése) a letét útján történő vételár kifizetésével kapcsolatban fejtette ki álláspontját, miután a végrehajtási eljárással kapcsolatban merültek fel problémák. Arról is tájékoztatta a közgyűlést, hogy a megkeresést azért a MÜK elnökéhez írta, mert a helyi hatóságok érdemben ezzel nem kívántak, vagy nem tudtak foglalkozni.

Az elnök elmondta: megkereste a Szegedi Fegyház és Börtön vezetőjét is, mégpedig azért, hogy biztosítsa, hogy a védői beszélőt követően a védő az ingatlant el tudja hagyni, mivel előfordult olyan eset is, hogy a védő több órára bent rekedt a helyiségben és semmi féle módja nem volt arra, hogy ezt jelezze az arra illetékesnek. A parancsnok elnézést kért az érintettől és a kamarától, és intézkedett megfelelő jelzőkészülék felszereléséről.

Amivel meg kellett küzdeni 2021. a koronavírus járvány évének volt mondható és mindenki úgy gondolta, hogy a világjárvány megszűnik, hatásai is csökkenek. Az újabban tapasztalt, soha nem látott mértékű energia áremelkedés, meg a háborús konfliktus a járványnál is nehezebb gazdasági helyzetet eredményezett.

Ezen gazdasági körülmények között kell a tagságnak tevékenységét folytatni egy teljesen változó jogi környezetben.

Dr. Török Béla

Feketéné dr. Szemző Margit a Fegyelmi Bizottság elnöke

Dr. Hoffman Balázs kamarai titkár

A MÜK - a területi kamarák kérését is teljesítve - többször is megkereste a kormányzatot az ügyvédséget jelentősen érintő KATA szabályok olyan módosítása érdekében, amely az ügyvédség részére elfogadható lehet. Sajnálatosan ezek az érdekvédelmi erőfeszítések nem vezettek eredményre. A változások ismeretében a kamara továbbképzést szervezett, ahol a NAV illetékesei tájékoztatták az érdeklődőket a változás utáni szabályokról.

A kamara elnöke megjegyezte: a hazai érintett ügyvédség mintegy tizenötezer fős létszáma eltörpül a változással negatívan érintett közel fél millió emberhez, kisvállalkozáshoz - köztük az ügyvédek potenciális ügyfeleihez - képest, akiket szintén hátrányosan érintett ennek az adónemnek a kivezetése a rendszerből.

Az elnök beszámolt a legutóbbi, 2022 novemberében végbement kamarai tisztújító választásokról, kiemelve: a választás méltó és nyugodt körülmények között zajlott, amiért köszönet illeti az abban résztvevőket.

Oktatás, kötelező továbbképzés Az elnök részletesen beszámolt az oktatás és a kötelező (kreditpontos) továbbképzés fejleményeiről, kiemelve egyebek mellett, hogy az elmúlt esztendőben a MÜK-szabályzat szerint a kamara biztosította a tagjainak ingyenesen a szükséges kredit pontok megszerzéséhez szükséges lehetőségeket. A kamara az előadóktól az előadások anyagának közzétételét is kéri, ami a honlapon megtalálható és ott később is hozzáférhető, illetve azok, akik esetleg nem vettek részt az előadáson ők is felhasználhatják.

Az idei évben tovább folytatódnak a továbbképzések, amelyek közül az elnök nyomatékkal említe ki az elektronikus ingatlan-nyilvántartást (e-ing), amellyel kapcsolatosan a MÜK koordinálásával kerül majd sor a szakmai oktatásra, illetve a kötelezően előírt vizsgára.

A kamara elnökhelyettese, illetve az Oktatási Bizottság vezetőjének szervezésében további oktatásszervezésre kerül sor büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási jogterületeken azzal, hogy szívesen várják a szer-

vezők az esetleges témákra és az előadóra tett javaslatokat is. Egyebek mellett felhívom a figyelmet arra is, hogy aki személyesen nem kíván részt venni a továbbképzéseken, ingyenes is igénybe veheti a MÜK által biztosított és a MÜK honlapján található e-továbbképzési anyagokat. A HVG ORAC Kft-vel szerződésünk továbbra is fennáll, melynek értelmében a kamara tagjai ingyenesen hozzáférhetnek a jogtárhoz és mintaszabályzatokhoz 2023. december hó 31. napjáig. Természetesen ezt követően is szeretnék ezt biztosítani tagjaik részére.

Információsere

Mindenkit kért: a kamara honlapját (szegediugyvedikamara.hu) rendszeresen látogassa, mivel a kör-e-mailek mellett ez az a felület, ahol gyorsan és hitelesen tájékoztatni tudják a tagságot a kamarai eseményekről, jogszabályváltozásokról, az esetleges bírósági, ügyészségi, büntetés végrehajtási, adóhivatali, földhivatali stb. információkról.

Kamarai átállás digitális ügyintézésre Külön is felhívta a figyelmet: folyamatban van a kamarai ügyintézés teljes digitális átállítás. Ez a rendszer lehetővé teszi azt, hogy megszűnjön a papír használata az ügyintézésben és minden e-mailben, illetve az ügyfélkapun keresztül történjék, ezek egy része már kötelező is. A rendszer bevezetése folyamatosan történik és remélik, hogy 2023. év végére befejeződik.

Utánpótlás gondozás Minden kamara életében fontos mozzanat az ügyvédi utánpótlásról történő gondoskodás. Örömmel jelezte az elnök, hogy a kamara ügyvédjelölt képzése megítélése szerint rendkívül magas színvonalon folyik. A program egyik fontos mozzanata a helyi és a regionális perbeszédverseny. A regionális, ill. az országos perbeszédversenyen is kimagasló eredményeket értek el a kamara jelöltjei. A legutóbbiról beszámolva, az elnök elmondta: a helyi perbeszédverseny helyezéseit: I. dr. Frech Dániel (Dr. Ragány ÜI.), II. dr. Jasik Márk (Dr. Császi ÜI.), III. dr. Csjernyik Tímea (Dr. Zádori Szabolcs jelöltje). A regionális perbeszédversenyen az I. helyezést dr. Frech Dániel, a II. helyezést dr. Csjernyik Tímea érte el.

Karitatív tevékenység

Kétféle módon éltek a karitatív tevékenység lehetőségével a beszámolási időszakban: ka-

rácsonyi támogatást nyújtottak a nyugdíjas ügyvédözvegyeknek, valamint pénztámogatást adtak a Makói József Attila Múzeumnak, ahol Dr. Espersit János volt makói ügyvéd hagyatékát gondozzák, s nem utolsó sorban komoly anyagi támogatással segítették a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálatot.

Cél, mindenek felett

Az ügyvédi munkának nagyon fontos szerepe van abban, hogy a társadalmi igazságszolgáltatási egyensúlyt fenntartsuk, hiszen mi ügyvédek az állampolgárokat, illetve az általuk alapított társaságokat képviseljük az állammal szemben – hangsúlyozta beszámolójában az elmondottakat mintegy összefoglalva dr. Török Béla elnök. Az ügyvédnek magas szakmai és erkölcsi követelményeknek kell megfelelni, segítséget kell nyújtani a jogszabályok közötti eligazodásban a hozzájuk forduló ügyfeleknek.

A kamarának pedig szolgáltató kamarának kell lennie, hogy annak tagjai, az ügyvédek minden lehetséges támogatást megkapjanak munkájuk erkölcsi, szakmai szintjének fenntartásához, fejlesztéséhez. Miként lapunknak a közgyűlés végén nyilatkozta: „Ennek egyik fontos, jótékony velejárója: az ügyvédi hivatásrend tekintélyének, presztizsének fenntartása, folyamatos javítása-javulása. Erre törekedni nemcsak jól felfogott érdekünk, hanem önkéntes hivatásrendi kötelességünk”

Kitüntetések, díjak, elismerések 2022-ben az évben hagyományosan Budapesten megrendezett Magyar Ügyvédek Napján, dr. Török Béla a magyar ügyvédség egyik legmagasabb kitüntetését, a Kiváló Ügyvéd kitüntetést vehetett át.

A kamara „Dr. Magyar János emlékgyűrűjét” ebben az évben dr. Kertész Józsefnek, a kamara korábbi elnökének adományozták.

A szegedi közgyűlésen Emlékplakettet kaptak az ötven, ám esetenként még ennél is hosszabb ideje tagjai kamarának: dr. Ábrahám László, dr. Dobozy Leventéné, dr. Könczöl Lászlóné, dr. László Ferenc, dr. Lippai Pál, dr. Miklóssy Sándor, dr. Pusztai Judit, dr. Siket István és dr. Veszelyné dr. Szávai Mária. 

Dr. Ollé György a Felügyelő Bizottság elnöke

Dr. Kertész József

A Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara közgyűlése

Kényszerűségek és új lehetőségek

feszültségében élve

Dr. Török Ferenc elnök: „Célszerű lenne a kamarai tagdíjak mértékét és annak esetleges differenciálását is megfontolás tárgyává tenni”

Viszonylag kiegyensúlyozott volt a kamara élete a tavalyi tisztújítás óta eltel alig egy évben - jellemezte az elmúlt hónapokat lapunknak nyilatkozva dr. Török Ferenc, a kamara újra választott elnöke a Zalaegerszegen május 19-én megtartott közgyűlés alkalmából. Ami a legfontosabb jelenség, hogy különösen is odafigyelést érdemel, miként tudja a kamara és a tagság maga egyensúlyban tartani a hivatásrendi kötelezettségeit az egyre nehezedő gazdasági háttérfeltételekkel. Igaz ez az intézménynek, a kamarának a gazdasági helyzetére (a kamara bevételi forrása a tagok által befizetett tagdíj ­ az elnök jelezte: már tavaly felvetette, hogy a jelenlegi magas infláció miatt célszerű lenne a kamarai tagdíjak mértékét és annak esetleges differenciálását is megfontolás tárgyává tenni), de igaz ez az egyes ügyvéd tagok egzisztenciális helyzetére is. Az országban tapasztalható gazdasági nehézségek: ár drágulások, infláció, vállalkozások életében tapasztalható nehézségek lecsapódnak az ügyvédtársadalomban is – mutatott rá az elnök –, például a megbízások csökkenésében, miközben sem a kamarának, sem alkotó tagjainak, az ügyvédeknek nincsenek gazdasági kompenzációs lehetőségeik. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett dr. Holczer Ferenc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára és tájékoztató előadást tartott a hivatásrend országos ügyeiről.

Kitörési lehetőségek

A kamara mindennapi életét jellemezve, dr. Török Ferenc elnök elismerőleg szólt a területi regionális fegyelmi bizottság munkájáról, jelezve, a regionális rendszer bevezetése bevált.

Az ügyvédséget manapság leginkább érintő pozitív fejleményről szólva egyebek mellett elmondta: a bevezetés előtt álló, elektromos úton történő ingatlanynyilvántartás nagy lehetőségeket nyit minden ügyvéd számára. Ennek egyik fontos feltétele lesz azonban a rendszer működésének elsajátítása, illetve az arról szóló kamarai igazolás, amit a kamara segítségével lehet majd megszerezni. Központi oktatási anyag kiadását is tervezi a MÜK, valamint a zalai kamara is keresi a továbbképzési lehetőségeket.

Ezzel kapcsolatban idézzük az elnök lapunknak tavaly adott érdekes információját: „2022 első három hónapjára vonatkozó országos statisztika szerint, az első negyedévben 30 000 darab lakás, lakóingatlan és építési telekre vonatkozó szerződés köttetett, ami egész évre vetítve 120 000 jogügyletet jelent és egy-egy jogügyletre 100 000-100 000 Ft-ot szá-

mítva, az évi 12 milliárd forintos piacot jelent az ügyvédség részére, mivel közjegyzői közreműködéssel nagyon kis számú ilyen jellegű jogügylet készül”. És

mint a MÜBSE igazgatótanácsának tagja utalt arra is, hogy „az ügyvédek legfontosabb biztosítója is egy olyan biztosítási kategória kifejlesztését tervezi, amelyet külön igényelhetnek azok az ügyvédek, akik az okiratszerkesztés elektronikus módját választják”.

Gördülékeny napi

rutin

A továbbiakban – dr. Gárdos Tamás levezető elnök segédletéveldr. Király László, a kamara elnökhelyettesének a kamara 2022. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját és a 2023. évi költségvetésről szóló előterjesztést követően dr. Kovács Ildikó, a felügyelőbizottság elnöke tett jelentés a bizottság munkájáról, dr. Németh Györgyi elnök az etikai bizottság tevékenységéről, dr.

Dr. Török Ferenc

Dr. Király László

Dr. Kovács Ildikó

Károlyi Attila, a kamara titkára a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási Akkreditációs Bizottságának munkájáról, valamint a kamara ügyvédjelölti oktatásáról, Tódorné dr. Vercz Hajnalka a

hogy a MÜK minden támogatást meg fog adni a területi ügyvédi kamaráknak az oktatás lebonyolításához, és az azt követő vizsga hiteles teljesítéséhez.

Részletesen ismertette a pénzmosás elleni törvényi kötelezettségekkel kapcsolatban az ellenőrzést végző kamarákkal szemben támasztott igényeket, és köszönettel fogadta az ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeket. Ígéretet tett arra, hogy a MÜK megvizsgálja, milyen lehetőség lenne egy országosan egységes pénzmosás elleni ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos vizsgálati kérdőív megszerkesztésére.

vezető fegyelmi biztosi munkájáról. Dr. Iglódi Endre a Magyar Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa adott tájékoztatást az elmúlt évi fegyelmi ügyekkel kapcsolatos országos tapasztalatokról.

A MÜK a kamarák anyagi terheinek csökkentésére törekszik

Dr. Holczer Ferenc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos jelenlegi és a jövőbeli faladatokról tájékoztatta a közgyűlést. Kiemelten fontosnak ítélte meg az e-ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos kamarai feladatokat, különös tekintettel a most megjelent végrehajtási rendeletre. Jelezte,

Tájékoztatta továbbá a közgyűlést arról is, hogy a MÜK mindent megtesz annak érdekében is, hogy a kamarák anyagi terhei lehetőség szerint csökkenjenek. Ebben az évben az ORAC előfizetést minden kamarának megtérítik létszámarányosan. A MÜK megvizsgálja annak a lehetőségét is, hogy a jövő évtől egységesen minden területi kamarára vonatkozó szerződést kössön a ORAC Kft-vel, és ennek költségét átvállalja.

Körültekintő döntés a lokálpatriotizmusok figyelembevételével A közgyűlés fontos feladata volt a kamarájuk nevében szereplő „megye” szónak a vonatkozó új törvény értelmében esetlegesen „vármegye” szó használatára törté-

nő áttérés. Dr. Károlyi Attila, a kamara titkára ismertette a módosítási javaslatot. Elmondta: a Kamara új elnevezésére két lehetőséget ajánlanak: Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara, vagy Zalaegerszegi Ügyvéd Kamara. Utóbbi elnevezés mellett érvelve felidézte a történelmi tényeket: 1875. március 1-jén Zalaegerszegi Ügyvédi Kamaraként alakult meg a Zala megyei ügyvédség kamarája. Szerinte ezen név az elkövetkező időkre is megfelelő lenne. Dr. Török Ferenc elnök szintén a Zalaegerszegi Ügyvédi kamara elnevezésre tette le a voksát. Tájékoztatta továbbá a megjelenteket arról is, hogy a Zalaegerszegi Közgyűlés a Zalaegerszeg névnek a kamara új elnevezésében történő esetleges használata iránt benyújtott kérelméhez hozzájárult. Dr. Gárdos Tamás levezető elnök ezt követően elmondta, hogy ő és több keszthelyi kollégája a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara elnevezést támogatja – a vita során a nagykanizsai és környéki ügyvédek ugyancsak történelmi okokra visszavezetett szempontjai is említésre kerültek -, mivel szerintük ez az elnevezés jobban kifejezné az ügyvédek összetartozását, azaz azon tényt, hogy a kamara a vármegye valamennyi településén tevékenykedő ügyvéd kamarája. A teremben akkor ott tartózkodó szavazásra jogosult tagok száma 38 fő volt. A közgyűlés – meghányva-vetve sok szempontot – végül 24 igen, 11 nem és 1 tartózkodás mellett (2 fő nem vett részt a szavazásban) a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara elnevezés mellett változott. 

Dr. Károlyi Attila Dr. Holczer Ferenc

Tódorné dr. Vercz Hajnalka Dr. Iglódi Endre

A Szombathelyi Ügyvédi Kamara közgyűlése

A nehézségek jó kezelése az ügyvédségben rejlő megnyugtató erőtartalékokra utal

Dr. Hollósy Tamás elnök: „A mindenkori elkerülhetetlen kamarai ügyintézési feladatok nem írhatják felül a tagság egyűvé tartozásának gondozását”

A területi kamarai közgyűlésekre általában jellemző, hogy familiáris hangulatban zajlanak. Részben azért, mert viszonylag áttekinthető létszámuk is lehetővé teszi, hogy jobban ismerjék egymást. Meg hogy a hivatásrendi sajátosságokból következően a mindennapok gyakorlatában többnyire csak saját magukra hagyatkozó ügyvédek számára nagyon fontosak az évente egyszer megtartott, közösségi együttlétté is minősülő közgyűlések, ahol nemcsak igazgatás, (rutin) adminisztratív ügyekkel kell bajlódniuk, hanem szakmai ügyeikről is van módjuk közösen elmélkedni, eszmét cserélni, ráadásul fraternális hangulatban. Így van ez ősidők óta a Vas megyei – immár szombathelyi - kamarai közgyűléseken is, nem kis részben dr. Tóth László elnök személyiségének köszönhetően. Ő azon vezetők közé tartozott – azért beszélünk múlt időben, mert több cikluson átívelő elnökségének búcsút intve, a legutóbbi, tavalyi választásokon már nem jelöltette magát, visszavonult – aki derűs, gyakorlatias, lényegre törő, a felesleges kanyarokat kerülő, kedves habitusával megteremtette és fenntartotta ezt a szinte családias légkört. Megnyugtató volt tapasztalni, hogy a korábbi kamarai titkárból új elnökké választott, dr. Hollósy Tamásnak ezt a mély emberi vonásokkal gazdag, egyben szakmailag igényes vezetési stílust sikerült tovább örökítenie, fejlesztenie.

A május 25-én megtartott közgyűlés legelején köszöntötték dr. Tóth Lászó korábbi elnököt, aki – mint dr. Hollósy Tamás fogalmazott – „1992-2022 között, három évtizeden át mindannyiunk nagy megelégedésére töltötte be a kamara elnöki pozícióját” s aki feleségével volt jelen a fontos kamarai eseményen. Dr. Váráshelyi Tamás ismertette és méltatta dr. Tóth László gaz-

dag, magas kitüntetésekkel, díjakkal elismert életpályáját, amelynek befejezése alkalmával a kamara a tiszteletbeli elnöki címet adományozta számára.

Nem sokan, de nem is kevesen Elnöki beszámolójában dr. Hollósy Tamás jelentette, hogy 2022. december 31-én 221 fő volt a kamara taglétszáma a következő bon-

Dr. Tóth Lászó

Dr. Hollósy Tamás

tásban: aktív ügyvéd 148, szünetelő ügyvéd 7, felfüggesztett ügyvéd 1, alkalmazott ügyvéd 2, aktív kamarai jogtanácsos 46, szünetelő kamarai jogtanácsos 2, ügyvédjelölt 14, jogi előadó 2 alkotta a tagságot.

A kamara területén és bejegyzetten 2022-ben három fiókiroda működött: kettő Celldömölkön, (dr. Kardos Zsófia ügyvéd, a Pécsi Ügyvédi Kamara tagja, valamint dr. Pálinkás Gergely, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara tagja), valamint egy Csipkereken (dr. Szép Árpád Olivér ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja).

Mit mutatnak a gazdálkodásban a számok?

A 2022. évi mérleg eredményeiből, illetve számokból látható – mutatott rá lényegre törően a fontos fejleményre a gazdasági ügyekről beszámolva a kamara elnöke - a Szombathelyi Kamara veszteséges volt. Ennek okát a következő négy fejleményben látja:

1. Az egekbe szökött infláció eleve rányomta, rányomja a bélyegét a gazdálkodásra.

2. A kamara ingyenesen biztosította az oktatást, az ORAC Jogkódex-hez való hozzáférést. Mint az elnök elmondta: 2022-ben a kamara két évre fizette elő a Jogkódexet, mert így jelentős kedvezményt kaptak, ezért 2023-ban ez e tétel már nem terhelte volna a költségvetést. A Jogkódex előfizetés a későbbiekben ismertetek szerint a 2023-as költségvetésükbe visszatérül, így a 2023-as költségvetésünk már nem lesz veszteséges.

3. A tagdíjkedvezmény. Emlékeztetett a 13/2017. (XI.20.) MÜK Szabályzatra,

amely a kamarai tagdíjra vonatkozik. A Szabályzat 75 év feletti tagoknak mentességet ad a tagdíjfizetés alól. 2022-ben a szombathelyi kamarában a mentességet 7 (közülük 1 a munkáját szüneteltető) ügyvéd vehette igénybe). Az elnökség - a Szabályzat 5.13. pontjában írtakkal élve, korábban a 70-75 év közötti ügyvédek részére is kedvezményes tagdíjfizetésről határozott, ez 8 ügyvédet érintett.

Dr. Hollósy Tamás nem tartózkodva a beszédes részletektől sem, elmondta: az elnökség a Szabályzat 5.12. pontja alapján hozta meg azon határozatát, hogy aki 2022. január 31-ig befizeti az egész éves tagdíjat az 1 havi kedvezményben részesül. A szabályzat legfeljebb 10 %-os mértékű kedvezmény megadását teszi lehetővé. Ezen lehetőséggel 67 ügyvéd és 25 kamarai jogtanácsost foglalkoztató munkáltató élt, s összesen közel egymillió forint összegű kedvezményt tudtak adni. Ezen kedvezmény biztosítását azonban 2024-re felül kellene vizsgálni, inkább más módot kellene találni a támogatásra, s ebben várják a tagság javaslatait is. Elmondta tájékoztatásul azt is, hogy ismeretei szerint több hasonló taglétszámú területi kamara már 2023-ra eltörölte ezt a fajta tagdíjkedvezményt.

A Magyar Ügyvédi Kamarának a befizetett tagdíjból továbbra is 25% -ot utal át a szombathelyi kamara is. kerül átutalásra.

Végletek közt navigálva

A Magyar Ügyvédi Kamara keresi annak a módját, hogy gazdaságilag miként tud a területi kamarákon segíteni. A területi

kamarák ugyanis különböző anyagi gondokkal küzdenek, ide nem értve Budapestet, amely a többezres létszámára tekintettel nagy megtakarítással rendelkezik. A Magyar Ügyvédi Kamarának is szintén megfelelő megtakarítása van A másik véglet a kis létszámú területi kamarák esete, ahol szinte a működésképtelenség veszélyével küzdenek.

Ezért a MÜK a területi kamarákat saját költségvetéséből átmenetileg támogatásban részesíti. Ez a támogatás 2023. évben az ORAC jogtárra kifizetett éves előfizetési díj visszatérítése a területi kamarák részére. Ez a szombathelyi kamara esetében kétmillió forintot meghaladó összeget jelent, oly módon, hogy a kamara a negyedéves MÜK befizetéseket csökkentheti ezzel. Ez az az összeg, amellyel elkerülhetik azt, hogy a költségvetésük 2023-ban veszteséges legyen. Az előzetes egyeztetések alapján, a Jogkódex beszerzésének központosítását tervezi a Magyar Ügyvédi Kamara, így ez a költség átmenetileg a kamarák válláról lekerülhet.

A Kamara 2023-ban is biztosítja az ingyenes továbbképzés lehetőségét. Ezt továbbra is kiemelt feladatként kívánják kezelni. Az oktatásnál figyelembe kell venni, hogy 2024 évben hatályba lép az E-ingatlan nyilvántartásról szóló törvény. A kamara jelenleg még nem rendelkezik olyan anyagokkal, amelyek az oktatáshoz elegendők lennének, de az ígéretek szerint ezeket őszre elkészítik és akkor megszervezik a felkészüléseteket és az oktatásokat. Az e-ingatlannyilvántartás

terén tehát ősztől várható az oktatás. Ugyanakkor azt is jelezte az elnök, hogy bár a jogszabályok elkészültek, de azok még az idén változni fognak.

A MÜBSE is beszállt az oktatásba Felhívta a figyelmet a MÜBSE oktatási anyagaira. Ezek közül – egyebek között - értékes a 2022. év első félévében megjelent, két részletben elérhető kreditpontszerző szakmai anyag az adásvételi szerződések körében elkövetett ügyvédi műhibákról A MÜBSE a tagság számára ingyenes oktatási anyagokat tesz elérhetővé, amelyek az egyesület gyakorlati tapasztalatain alapulnak. A MÜBSE segélyt is adhat, ezek betegség, szülés, kezdőknek, méltányosság, így akinek e körben szüksége lenne segélyre nézze át a MÜBSE szabályzatot.

Fegyelmi ügyek: még mindig vezet a nem megfelelő ügyvéd-ügyfél kapcsolattartás 2022. évben 7 fegyelmi eljárás volt folyamatban, ebből 1 ügy megszüntetésre került,4 ügyben az eljárás fel van függesztve, mert az ügyvéd ellen büntető eljárás is folyik, 2 ügyben még nem került sor a fegyelmi tárgyalás kitűzésére.

A 7 ügy tényállása különböző, vannak benne nem az ügyvédi kötelezettségek elmulasztásából fakadó ügyek, van benne a letéttel kapcsolatos ügy és előfordult hanyag ügyintézés is. Az elnök szerint az ebben az évben érkezett panaszok nagy része a nem megfelelő ügyvéd-ügyfél kapcsolattartás miatt érkezett. Nyomatékosan ajánlotta a tagság figyelmébe, hogy e téren sokkal nagyobb figyelmet tanúsítsanak, mint eddig.

Kötelező továbbképzés:

ingyenes megoldások

A kamara 2022-ben is biztosította az ingyenes továbbképzés lehetőségét. 2022 évben is a Jogász Egylettel karöltve szervezték meg a kreditpontos oktatásokat, összesen 8 előadásra került sor mindegyik elektronikus úton. Az év elején a járványveszély, az év végén a takarékossági intézkedések miatt nem tudtak élőszavas oktatást tartani, a megyeháza nagytermében ugyanis kénytelenek voltak szüneteltetni a fűtést. A 16 pontból, amelyet a továbbképzési rendszerben évente teljesíteni kell a mind a 16 pontot ingyen és helyben a kamara szerve-

zésében meg lehetett szerezni. Az előadások próbáltak igazodni a tagság igényéhez. Ezt a lehetőséget a tagság részére a jövőben is biztosítani kívánják.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba Gyakorta felbukkan itt-ott informális, országos ügyvédi fórumokon az a panasz, hogy a kamara nem törődik az ügyvédekkel, illetve – demagóg megfogalmazásban - egyáltalában minek van kamara?

Dr. Hollósy Tamás sorra vette azokat a cselekvési területeket, amelyek azt mutatják, hogy az ügyvédség napi tevékenysége, élete milyen szoros összefüggésben áll saját kamarájukkal.

Mint az egyik legfontosabbat jelölte meg az önálló és független önkormányzatiságot, annak egyik pregnáns alkotóelemét, a fegyelmi ügyek intézést. De ugyanilyen súllyal utalt más egyéb kamarai tevékenységre is: tagok tájékoztatása; a közhiteles nyilvántartás adatainak gondozása; a tagságra felvételre jelentkezők ügyeinek intézése; a tagság hiteles adatainak nyilvántartása, ezek naprakészségéről való gondoskodás, miként az adatok archiválása; Rengeteg adattal dolgozunk; döntéselőkészítés; határozatokat megfelelő ütemben való meghozatala, azok közzététele, továbbítani stb.; az oktatás megszervezése, az ezzel járó összetett feladatok ellátása; a MÜK és többi kamara megkereséseinek és a hatósági megkeresések, panaszok kezelése; a gazdálkodás ügyeinek intézése; a tagság esetenkénti mozgósítása stb.

Az elnök egyúttal kitért a kamarai gazdasági helyzetet is érintő országos problémákra, amelyek nagymértékben negatívan befolyásolták az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos lehetőségeket is. Sajnos nem változott az sem, hogy a Magyar Közlönynek újabb és újabb számai rendszeresen már-már követhetetlen jogszabály mennyiséggel, salátatörvényként jelennek meg. Változik az új Ptk., új Btk., új Pp., új Be, a földforgalmi törvény és az ügyvédségnek mindezeket követni kell. A KATA törvény módosítása sok ügyvéd egzisztenciális helyzetét nehezítette.

A kamara ügyvédei – az elnök helyzetelemzése szerint - 2022-ben is tisztességgel helyt álltak és az elnehezült körülmények ellenére megfelelően látták el tevékenységüket.

Legyen a te neved...

Az Alapszabály módosítására két okból kerül sor, egyik az új Ügyvédi Törvény hatálybalépése, a másik az a jogszabály változás, mely a megyék elnevezését Vármegyére változtatta. Utóbbi folytán a kamaránk nevének a megváltoztatása szükségessé vált – vezette fel a közgyűlés előtt álló házifeladatot az elnök. Két lehetőség közül kellett választaniuk: Vas Vármegyei Ügyvédi Kamara vagy - élve az ügyvédi törvény által adott lehetőséggel - Szombathelyi Ügyvédi Kamara . Alapos vita után, amiben minden lehetséges szempontot meghánytak-vetettek az utóbbi mellett döntöttek.

Becsüljük meg az arra érdemeseket

Régi terv, hogy a kamara ismerje el azon kollégák, ügyvédek tevékenységét, akik kiemelkedő szakmai munkájukkal, személyiségükkel hivatásrendi példát mutatnak. Erre tekintettel az elnökség létrehozta a Horváth Boldizsár-díjat. Ezt a kitüntető címet a jövőben az éves rendes közgyűlésen nyújtják át az arra érdemes ügyvédnek. A mindezzel kapcsolatos tudnivalók a kamara honlapján lesznek hozzáférhetők. Határoztak arról is, hogy azon kamarai ügyvédeknek, akik 50 évig tagjai vagy tagjai voltak a kamarának elismerő oklevelet kívánnak adni.

Nem ellened, érted...

Dr. Gálffy Zsolt titkár a pénzmosás elleni küzdelem legújabb fejleményeiről tájékoztatta a közgyűlést. Kiemelte azokat a szigorítási kötelmeket, amelyeket különösen is figyelembe kell vennie a MÜK-nek és a területi kamaráknak a törvényszabta ellenőrzési kötelezettségek terén. Kérte a tagságot: vegyék figyelembe a munkájuk során a – még ha feltehetően igen szórványosan felbukkanó gyanús esetek kezelésével kapcsolatos előírásokat, s az ezek végrehajtásával kapcsolatos, várható kötelező kamarai ellenőrzéseket ne zaklatásnak vegyék, hanem a kamara segítő közreműködésének a lehetséges bajok elkerülése érdekében. 

Dr. Gálffy Zsolt

A Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara közgyűlése

Az ügyvédi és kamarai függetlenség egyik fontos garanciája az anyagi önállóság

Dr. Becker Tibor elnök: „A XXI század kihívásaira kész válaszokkal kell rendelkezzünk, de a klasszikus ügyvédi méltóság megtartásától és megtartatásától nem tekinthetünk

el”

„Minden nehézség ellenére az ügyvédség feladata az ügyfeleink szolgálata: az ő támogatásuk abban, hogy megfelelő válaszokat tudjanak adni az őket érő kihívásokra, legyen az egy vállalkozás alapítása, vagy egy családjogi jogvita” – foglalta össze az ügyvédség legfőbb feladatát dr. Becker Tibor, a kamara elnöke a május 26-án, Tatán tartott közgyűlésen, amelyen díszvendégként részt vett dr. Csorba Zsolt Ödön Tatabányai Törvényszék elnöke, meghívott vendégként pedig dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki a hazai ügyvédség előtti kihívásokról, valamint legfontosabb elnöki feladatairól tartott átfogó előadást. A közgyűlésre a kamara elnökségének-tisztségviselőinek 2022. évi tevékenységéről dr. Homonnai Bendegúz elnökhelyettes készített beszámolót, a bizottságok munkáját pedig előzetesen a bizottsági elnökök, így dr. Németh Gábor, az oktatási bizottság elnöke, dr. Árvay Nikolett, az ellenőrző bizottság elnöke, és dr. Sántha Gergely, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke foglalta össze, míg a fegyelmi ügyekről dr. Etter Ödön, a kamara fegyelmi biztosa adott helyzetelemzést. Végül dr. Izsó Attila András kamarai titkár előterjesztését követően elfogadták a 2022. évi költségvetési beszámolót és a 2023. évi kamarai költségvetést.

Dr. Becker Tibor elnök a 2022. évre vonatkozó elnöki beszámolóját azzal kezdte, hogy ismételten megköszönte azt a bizalmat, amelyet a tagság a tavalyi évben lezajlott kamarai választások során neki és tisztségviselő társainak megszavazott az újabb négyéves ciklusra. Reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy ez azért történt, mert a tagjaik elégedettek voltak a kamara teljesítményével.

Kihívások az ügyvédi tevékenység gyakorlása során

Beszámolójában az elnök kitért azokra a körülményekre, amelyek az elmúlt év során hátrányosan befolyásolták az ügyvédi tevékenység folytatását, bár nem szorosan a tevékenységhez kapcsolódnak:

- az egyik ilyen körülmény a COVID19 járvány és a járvány okozta veszélyhelyzet, amely 2022. május 31. napjáig állt fenn, és amelyhez kapcsolódó korlátozások és veszélyhelyzeti jogalkotás döntően határozta meg az elmúlt időszak első részét, - a 2022. május 25. napjától az Ukrajna területén zajló háborúra, illetve humanitárius katasztrófa, illetve az emiatt kihirdetett veszélyhelyzet,

- a 2022. évben jelentősen erősödött infláció, valamint a különböző okokból keletkezett gazdasági nehézségek máig fennálló negatív hatásai.

Kifejtette: miután a fenti körülmények alapjaiban érintették azt a társadal-

mi környezetet, amelyben az ügyvédi tevékenység gyakorlói a munkájukat végzik, ezért ezek a hatások leginkább a munka elnehezülését jelentették.

Az ügyvédi munka során olyan körülményekhez kellet és kell igazodniuk, amelyekben az ingatlanügyletek száma vissza-

Dr. Becker Tibor

Dr. Havasi Dezső

esik, az ügyvédi munkadíj mértékét jellemzően nem lehetséges még a KSH által mért infláció mértékével sem emelni, az ügyfelek pedig – szűkösebb anyagi lehetőségeik miatt sokszor inkább a jogi szakértelmet igénylő feladatok elhalasztása mellett döntenek. Az ügyvédek költségei mindeközben növekednek, beleértve mind az üzleti, mind pedig a saját megélhetésükkel összefüggő költségeket.

Nem példa nélküli jelenség

Az elnök a beszámolóban azonban kiemelte: a történelem, ezen belül az ügyvédség története mindig tele volt kihívásokkal. Csak az elmúlt ötven évre utalva úgy vélekedett: ez idő alatt volt egy teljes rendszerváltás új gazdasági alapokkal és teljesen új jogrendszerrel, három új szabályozás is az ügyvédi tevékenységre vonatkozóan, az 1990-es évek elején –közepén a jelenleginél is magasabb inflációs környezet, 1995-ben és 2008ban jelentős gazdasági világválságok.

Helyzetértékelése szerint ezekkel a körülményekkel mindenkinek szembe

kell néznie az országban, az ügyvédség feladata meglátása szerint az, hogy a körülmények megfelelő ismerete mellett segítsenek eligazodni az ügyfeleknek az őket érintő nehézségeikben. „Az a feladatunk, hogy ügyfeleinket segítsük a helyes úton járni. Ehhez ismernünk kell a gázlókat és azokat a szigeteket, amelyeken járva a mélyvíz nem nyeli el a biztos túlpartra igyekvőt. Ezért, ha kellően felkészültek vagyunk és jól ismerjük a környezetünket, leginkább a jogszabályi környezetet, úgy a helyes út megleléséhez eligazítást tudunk nyújtani. Ha pedig nem ismerjük azt kellőképpen, akkor mi magunk is elsüllyedhetünk” – hangsúlyozta.

A folyamatos megújulás és továbbképzés jelentősége

Az újabb kihívásokra mindig válasszal kell szolgálnunk – folytatta dr. Becker Tibor. Kiemelte a 2020. január 1-jétől indult kötelező ügyvédi továbbképzés jelentőségét azzal, hogy a kötelező kreditpotok gyűjtése mellett a szakmaiságára

igényes kollégának további önképzést is kell végeznie, a jelenkor adta körülmények követelményei szerint folyamatosan fejlesztve tudását.

A jelenkor ugyanis folyamatos kihívások elé állítja az ügyvédi tevékenység gyakorlóit. Ennek kapcsán az elnök külföldi forrásokra is hivatkozva néhány fontosabbat is megnevezett ezek közül. Hangsúlyozta, hogy nem magyar specialitásokról van szó, lényeges tudni azt, hogy ezekkel a problémákkal a világ minden részén működő ügyvédeknek egyaránt szembe kell nézniük.

A digitalizáció növekvő súlya

A bírósági és hatósági eljárások többsége már elektronikus útra terelődött, a szakmai tevékenységünk egyre jelentősebb része elektronikus felületekhez kötődik. A 2024. február 01. napján hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtása is már csak elektronikus úton lesz lehetséges.

A mesterséges intelligencia fokozatos térnyerése a jogszolgáltatásban

Egyre nagyobb szerephez juthatnak a ChatGPT alapú „okos asszisztensek”, amelyek többé-kevésbé átvehetik az asszisztensek szerepét és az egyszerűbb jogi feladatok elvégzését az ügyvédi irodákban, nyilván a mindezeket a lehetőségeket felhasználni kész kollégák segítségére.

Az elnökségi asztalnál (bj): dr. Izsó Attila András kamarai titkár, dr. Becker Tibor elnök, dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke, dr. Csorba Zsolt Ödön Tatabányai Törvényszék elnöke, dr. Homonnai Bendegúz kamarai elnökhelyettes, dr. Sándor Bernadett kamarai elnökhelyettes

Dr. Németh Gábor Dr. Árvay Nikolett Dr. Sántha Gergely Dr. Etter Ödön

Az alternatív jogi szolgáltatók fokozott megjelenése és a velük való küzdelem

A hagyományos ügyvédi szolgáltatási területeinket meg kell védeni olyan nem ügyvéd szolgáltatóktól, amelyek ezeken

kihívásra megadni – fogalmazott dr. Becker Tibor elnök. Ennek során pedig meg kell felelni olyan kötelezettségeknek, amelyek betartása nélkül már nem lehet ügyvédi praxist folytatni: az ügy -

akkora forrással kell rendelkeznie, hogy el tudja látni hatósági és önkormányzati szerepét” – hangsúlyozta.

Ezentúl Komárom-Esztergom Vármegyei

Ügyvédi Kamara a neve

a területeken szeretnének működni. Az ingatlan ügyletek, egyszerűbb cégügyek területén érezhető, hogy az ügyvédi kamarának feladatai nőhetnek e téren már akár a közeljövőben.

Munka- magánélet egyensúly kihívásainak megfelelő kezelése

Az ügyvédi munka gyakorlása során „meg kell őrizni mentális egészségünket is” – hangsúlyozta az elnök. Az ügyfelek bonyolult problémáival, nem ritkán heves indulatok kezelésével kell nap mint nap szembenézni. Mindennek a kezelésével is törődni szükséges, már csak azért is, hogy ne törjenek elő az elfojtott indulatok. „És bizony harcolnunk kell az ügyvédeket is fenyegető kiégés ellen is” – mondta az elnök.

XXI. századi ügyvédek a XXI. század kihívásaira

A XXI. század kihívásaira XXI. századi ügyvédként kell a válaszokat mindegyik

félazonosítás, ügyfélátvilágítás, pénzmosás megelőzési kötelezettségeknek megfelelés, nyilvántartási kötelezettségek teljesítése – mind-mind ilyen kötelezettség. Mindezek felett azonban a legfontosabb, hogy a XXI. század ügyvédei számára is elvárás az ügyvédi hivatás klaszszikus méltóságának megőrzése – vélekedett az elnök. „Az ügyvédi alapértékeinkhez ragaszkodnunk kell még akkor is, ha egyes etikai szabályainkat - különösen is az ügyvédi reklámra és az ügyvédi szolgáltatás közvetítésére vonatkozó szabályokat - korunk jogos követelményeihez kell igazítanunk”.

Az ügyvédi kamarai rendszer az ügyvédség közel százötven éves vívmánya, amelyet és különösen is annak függetlenségét kötelessége az ügyvédi hivatásrendnek megőriznie – mutatott rá az elnök. „Mi a szervezet szuverenitását a független területi kamarákban is látjuk, ezért fontos azok anyagi függetlenségének biztosítása is. Mindegyik kamarának

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnöki és a bizottsági beszámolókat, továbbá a 2022. évi beszámolót és a 2023. évi költségvetést. A vonatkozó törvényi kötelezettségének eleget téve határozott a kamara elnevezéséről. Egyhangúlag úgy döntött, hogy a kamara neve a jövőben: Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara.

Kitüntetés

A közgyűlésen a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara Életműdíjá-val tüntették ki több évitizedes ügyvédi szakmai tevékenységének és az általa foglalkoztatott ügyvédjelöltek sokasága nevelésének elismeréséül dr. Neiger M. Tibort. A díjazott jelenleg is aktív közreműködője a hazai

ügyvédim közéletnek: a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagjaként fegyelmi tanácselnök. Munkásságát dr. Becker Tibor elnök méltatta, aki ügyvédjelöltként maga is nála kezdte az ügyvédi szakma gyakorlását. 

Dr. Neiger M. Tibor

„Az ügyvédi kamarai rendszer közel százötven éves vívmányunk, amelyet ­ és különösen is annak függetlenségétkötelességünk megőrizni.”

A Szolnoki Ügyvédi Kamara közgyűlése

Növekvő önkormányzati szabadság, növekvő felelősség

Dr. Rékási Róbert elnök: „A hazai ügyvédi hivatásrend szakmai és erkölcsi értékei jelentik a holnapunk biztosítékát”

Az eddig Jász­Nagykun­Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara is fontos döntést hozott – több azonos feladattal megküzdő területi kamarához hasonlóan -: a névváltoztatás-névválasztás ügyében kellett dr. Rékási Róbert elnök részletes jelentésének ismeretében határozniuk a köztestület május 31-én, Szolnokon tartott közgyűlésén. A külső szemlélőnek egy ilyen feladat, még ha kötelezően a kamarákra rótt feladat is, könnyűnek tűnhet, s azt gondolhatja, ez csupán adminisztratív tennivaló, akár néhány perc alatt racionális döntést lehet hozni az ügyben. Az esetek többségében nem így volt. Sok olyan történelmi, lélektani, lokális vonzódásokat is érintő szempont vetődött fel, amelyek ilyen intenzív meglétére talán senki nem gondolt. Így történ ez Szolnokon is. Az eseményen részt vett és az országos ügyekről beszámolt, szakmai kérdésekre válaszolt dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki egyébként maga is egy olyan területi kamarának volt több ciklusán át elnöke, amelyik hasonlóképpen történelmi emlékeket hordozott mindmáig a nevében: a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara élén szolgálta hivatásrendjét tizenkét éven át. Különböző megfontolások alapján, a napokban megtartott közgyűlésén ez a kamara is megváltoztatta nevét. Ha tetszik, pragmatikusan egyszerűsítette...

Szinte példa nélküli kamarai jogosítványok

A kamara feladatai ma már rendkívül öszszetettek, össze sem lehet hasonlítani akár a húsz, de még a tíz évvel ezelőtti viszonyokkal sem – mondta dr. Rékási Róbert, a Szolnoki Ügyvédi Kamara elnöke a kamara közgyűlésén. A feladatok összetettebbek és bonyolultabbak lettek, mint régebben voltak.

Arról már tavaly is beszélt lapunknak, hogy tapasztalatai szerint a köztestületnek ma már nem csak érdekképviseleti-érdekvédelmi feladatokat kell ellátnia, hanem igazgatási és hatósági feladatokat is (fegyelmik, pénzmosás elleni törvényben megszabott ügyvédi kötelezettségek ellenőrzése stb.), amelyek „nem egyszerű feladatok, de el kell látni és kiemelt figyelemmel kell kezelni azokat, különösen

Dr. Havasi Dezső

akkor, ha a közhatalom ezen feladatokat az ügyvédségre bízta. Ez pedig szinte példa nélküli. A fegyelmi szabályozás az intézmény rendszer, a Pmt. ellenőrzések kamarai végrehajtása olyan érték és olyan bizalom az ügyvédség kiránt, amelyet meg kell őrizni” – ma, mint elmondta, már visszaigazolva látja korábban lapunkban közölt gondolatait.

Az új ügyvédi törvényre hivatkozik, amikor emlékeztet: a jogszabály e körben további jogosultságokat adott az ügyvédségnek. Mindennek következtében a kamarai munka is sok tekintetben megváltozott. Miközben továbbra is erősen kell figyelniük arra, hogy az érdekvédelmi feladatokat megfelelő módon lássák el, a hivatásrendi értékek magtartását is maguknak kell garantálni. A legfontosabb feladat az elnök szerint az, hogy - miként elnökké választása óta folyamatosan hangsúlyozza -: hivatásrendi, szakmai és erkölcsi értékeik sértetlenül maradjanak.

Szigorodó ellenőrzések – az ügyvédség védelmében

Dr. Rékási Róbert fenti gondolatait tartalmazó és a kamarai élet ügyeit részleteibe is áttekintő elnöki beszámolóját követően dr. Bíró Ferenc bizottsági elnök előterjesztette a felügyelő bizottság jelentését, dr. Stefkó Katalin kamarai titkár pedig beszámolt a kamara 2022. évi gazdálkodásáról. Majd ugyancsak a kamarai titkár előterjesztésében megvitatták a kamara 2023. évi költségvetését.

Dr. Rékási Róbert egyebek mellett elmondta: különösen is fontos fejlemények várhatók a pénzmosás elleni törvény értelmében az ügyvédekre rótt kötelezettségek ugyancsak kötelezővé tett kamarai ellenőrzésének gyakorlatát illetően. A. Magyar Ügyvédi Kamara bizottságában, amelynek több más mellett az is feladata, hogy az ellenőrzés gyakorlatával kapcsolatos részleteket is kidolgozza, a MÜK elnökének felkérésére dr. Rékási Róbert is részt vesz.

A közgyűlésen áttekintették a kötelező továbbképzéssel kapcsolatos fejlemé-

nyeket, soron következő feladatokat. Az elnök utalt azokra a különböző kedvezményekre, amelyeket a kamara, valamint maga a MÜK országos szinten kíván biztosítani e fontos feladat teljesítéséhez.

Hangsúlyosan foglalkoztak a közgyűlésen egyebek mellet az ügyvédség előtt álló nagy feladat, egyben lehetőség, az elektronikus ingatlannyilvánításban való részvétellel és az ara való felkészüléssel.

Egy bölcs kompromisszum és annak háttere

Mint ismeretes – emlékeztette a közgyűlést dr. Rékási Róbert elnök, kamarájuk nevében eddig az adott megye nevét viselő közigazgatási megnevezés szerepelt: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara. A területi kamara elnevezését szükségképpen változtatni kell, tekintettel az Alaptörvény F. cikk (2) bekezdésében bekövetkezett változásra (a „megye” meghatározás helyett bevezetett „vármegye” értelmében).

Amint az elnök elmondta: bár az Igazságügyi Minisztériummal folytatott MÜK egyeztetések során megerősítették azt az álláspontot, hogy a „vármegye” elnevezésre való átállás csak a kormányzati szervezetek számára jelent egyértelmű jogszabályi kötelezettséget, miközben például a civil szervezetek számára nem, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az ügyvédi kamara egy köztestület, így a „megye” névhasználat megváltoztatása esetében a „vármegye” kifejezés használata inkább tűnik csak megkövetelhetőnek, még ha nem is normatív alapon.

Az Üttv. 161. § (3) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy ha már változtatni szükséges, akkor az ügyvédi kamara elnevezésében a „működési területére vagy székhelyére utalni kell” –következésképpen vagy a „vármegye” szó felvétele, vagy az ügyvédi kamara székhelyének megjelölése a választható megoldás.

Kamarájuk elnöksége – mondta el az elnök - előzetesen egyhangúan a Szolnoki Ügyvédi Kamara elnevezést támogatta a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Ügyvédi Kamara elnevezéssel szemben.

Történelmi érdekesség: a forrásokból megállapítható – utalva az 1874.évi XXXIV. törvénycikk 7. § felhatalmazá -

sára, a Magyar Királyi igazságügy miniszternek 36365 sz. körrendeletére (1874.12.28. Dr. Pauler Tivadar), amely szerint az ügyvédi kamarák nevét és székhelyét Szolnok vonatkozásában (12. bejegyzés) Kecskemét és Szolnok megnevezéssel Kecskemét székhellyel állapította meg, valamint utalva arra is, hogy a Törvényszék neve Szolnoki Királyi Törvényszék volt (forrás: a Szolnoki Törvényszék Története 1945-ig) és a közigazgatási területhez igazodó törvényszék neve ma is Szolnoki Törvényszék, a Szolnoki Ügyvédi Kamara név a történeti hagyományokat illetően is indokolt. A Jász-Nagykun-Szolnok Megye elnevezésre a törvényszék és a kamara vonatkozásába érdemi forrás-adat nem található. Ez az elnevezés 1989-ig az igazságszolgáltatásban kétségtelen használatos volt, de a bírósági szervezeti, illetőleg névváltozás már évekkel ez előtt bekövetkezett és a már említett hagyományok alapján a megyei bíróság neve helyébe a törvényszék, esetünkben a Szolnoki Törvényszék megnevezés lépett. Mindezek értelmében a közgyűlés egyetértésével a kamara neve: Szolnoki Ügyvédi Kamara lett. 

Dr. Bíró Ferenc