Ügyvédek Lapja 2022/4., július-augusztus

LXI. évfolyam 4. szám

VisegRád vár 2022-ban is!

Ha október, akkor Magyar Munkajogi Konferencia!

2022-ben is megrendezzük, immár 19. alkalommal, a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját.

Olyan neves előadóktól hallgathat meg előadásokat, mint: • Dr. Pál Lajos • Dr. Berke Gyula • Dr. Lőrincz György

Időpont: 2022. október 11–13.

Helyszín: Thermal Hotel Visegrád

2022 július–augusztus

Mi az oka, hogy a résztvevők zöme visszatérő vendég? Mi teszi különlegessé és kihagyhatatlanná a visegrádi rendezvényt?

• Egyedi, magas színvonalú szakmai program: Az aktuális munkajogi témák mellett rendhagyó légkört teremtenek az állandó programok, mint a Pódiumvita, a „Tárgyalóteremből jelentjük”, avagy az „Elmélkedés és álmélkodás”.

• Egy páratlan közösség találkozója: Remek lehetőséget nyújt a személyes találkozásra, a kapcsolatépítésre, amelyből a két konferencia közötti időszakban is profitálhat.

• Kötetlen esti programok egy nívós helyszínen: Izgalmas társasági programok gondoskodnak arról, hogy a szakmai előadások mellett a kikapcsolódásra is jusson idő.

shop.wolterskluwer.hu

CCBE útmutató

Hogyan javítsák informatikai biztonságukat az ügyvédek?

AZ ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓJA.

NYUGATI EGÉSZSÉGÜGY. ITTHON. ÖNNEK.

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• • • • •

Térszervezés 3D látványtervezés Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

ST U D I O 8

A PERFEKT PRO MED Ügyvédi Egészségbiztosítással járóbeteg-szakorvosi ellátásokat, labor- és diagnosztikai vizsgálatokat, ambuláns és egynapos műtéteket, nagyértékű diagnosztikai eljárásokat vehet igénybe – hosszú várakozás nélkül.

Sőt, non-stop orvosi tanácsadást nyújtunk és prevenciós kiegészítő szolgáltatásokat is választhat.

A családunk és saját magunk biztonsága és egészsége a legeslegfontosabb.

Részletek a mubse.hu oldalon.

A biztosítás szolgáltatója az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail:

sutdio8@studio8.hu

FB:

https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.:

+36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

Tartalom 2

A kamarai érdekérvényesítés dilemmái Dr. Becker Tibor

6

A jogi képviselő kizárásának csapdái

Dr. Hidasi Gábor

11 18 21

Hová tűntek a perek?

Dr. Ződi Zsolt

A non-humán ágensek helye jogunkban Dr. habil. Udvary Sándor Ph.D.

A halmazat kérdése az állatkínzás tényállásának tükrében

Dr. Fázsi László Ph.D., Dr. Gunyecz Zoltán

23

CCBE ÚTMUTATÓ – Hogyan javítsák informatikai biztonságukat az ügyvédek a jogellenes megfigyelésekkel szemben (I. rész)

26

A legelesettebbeknek nyújtanak önkéntes, ingyenes jogi segítséget ügyvédek Dr. Retteghy Dóra

29 34

Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat II.

Dr. Bende Tibor

Romániai és magyarországi ügyvédek, baráti eszmecseréje, szakmai fóruma

Dr. Farkas Csilla

36

Az ingatlan-nyilvántartási változások rejtelmei Dr. Havasi Dezső előadásáról

Dr. Farkas Csilla

39

Kossuth kontra Ferenc József – Dr. Szecskay Andrással beszélgettünk

Orosz István

42

Közgyűlés a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában – Nőtt az ügyvédség elismertsége a megyében

46

Aktív tapasztalat- és információcsere a kamarai tag jogtanácsosok tagozatai között

Dr. Szabados János

47 48

Kávészünet alatt is elolvasható egy detektívtörténet

Dr. Horváth M. András könyvéről

Jogi humorzsák

Megjelent dr. Fenyvesi Csaba új könyve

Ügy­vé­dek Lap­ja A Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra hi­va­ta­los lap­ja Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 000 Főszer­kesz­tő: Dr. Bá­ná­ti Já­nos Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szer­kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­ vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 6333366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress, archív és Adobe Stock

Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Harag és elfogultság nélkül A KATA-val kapcsolatos törvénymódosítás általános társadalmi visszhangot váltott ki lapzártánk idején, július közepén. Kétségte­ len, hogy sok ügyvédet is hátrányosan érintettek a változások. A Ma­ gyar Ügyvédi Kamara, mint az ügyvédek érdekvédelmét is ellátó önkormányzat, a legelsők között tiltakozott az átgondolatlan, valódi egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslat ellen, majd annak rapid elfogadását követően a Magyar Szakmai Kamarák más tagjaival összefogva kérte a Köztársasági Elnök közbeavatkozását.

Emellett azonban internetes ügyvédi fórumokon egészen radiká­ lis lépések megtételét is sürgető állásfoglalások hangzottak el Jelen lapszámunkban ezzel a fontos, egyben bonyolult kérdéssel foglalkozik behatóan véleménycikkében dr. Becker Tibor, a Komá­ rom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökségé­ nek és szerkesztőségünknek is tagja. Elemzésében utal arra, hogy az eddigi reflexiók szerint a tagság körében vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy a MÜK úgymond túlságosan csendben képviseli az ügyvédség érdekeit.

Lehet, hogy talán valóban nem kellene mindig ennyire „fegyelme­ zettnek” lennünk?

Dühös ügyvéd kollégáink, ha akarnak, nyilván kamarai egyetér­ tés nélkül is kimennek tüntetni vagy ha éppen ebbe a zsákutcába tévednek: akár sztrájkolnak. Ők tehát feltehetően nem várják el, hogy a kamarai vezetés küldje őket csatába, velük együtt radikalizá­ lódjék például úgy, hogy akadályozza a 6-os villamos forgalmát a Margit hídon. Azt várják el – joggal –, hogy azok, akik érdekképvise­ letre választatták magukat, önmaguk és az ügyvédi hivatásrendjük­ höz méltó módon, ám egyben határozottan és elszántan lépjenek a nyilvánosság elé, és képviseljék őket. A dühöseket is.

Meg kell gondolni: lehet – kell is – jól fogalmazott levelet írnunk a kormány illetékes tagjainak, de ez nem zárja ki, hogy hírt adjunk a honi legszélesebb nyilvánosságnak is a kamarai szervek érdekérvé­ nyesítő működéséről, alkotmányos és népszerű fellépéséről is, egyegy elnökségi ülésünkről, aktuális érdekérvényesítő határozatunk­ ról, tiltakozásunkról, jogalkotási javaslatainkról vagy kritikáról.

Miként azt korábban tettük olyan sarkalatos ügyekben, mint az emlékezetes kísérlet ügyvédi eskünk szövegének megváltoztatásá­ nak kivédése, illetve az ügyvédi titok sértetlenségének megvédése érdekében. A jogalkotással való pozitív együttműködés kiemelkedő példája a hivatásunk alapjait rögzítő 2017. évi LXXVIII. ügyvédi tör­ vény megalkotása, melynek során a koncepciótól a végső szövege­ zésig megtaláltuk az összhangot az Igazságügyi Minisztériummal.

Az is igaz – magam is számos esetben tapasztaltam -, hogy a til­ takozásról és érdekérvényesítésről ma már nem elég rajtaütés-sze­ rűen tájékoztatnunk a világot, hanem folyamatosan kell hírt adnunk az állampolgároknak (mindannyiunk potenciális ügyfeleinek) az ügy­ védek jogállami elkötelezettségéről, bátor kiállásáról az álampolgári közösséget és saját ügyvédi-szakmai közösségünket érintő ügyek­ ben. Nem lesz kirívó és kihívó, ha a társadalmat felkavaró jogalkotás során - Tacitus örökérvényű megállapítását idézve Annaleséből: Sine ira et studio – harag és elfogultság nélkül - mi magunk is véle­ ményt formálunk, természetesen megőrizve a napi pártpolitikától való távoltartáson alapuló, a kar ideológiailag is színes összetételét figyelembe vevő alapállásunkat.

Ettől csak emelkedhet társadalmi presztízsünk, ettől leszünk fon­ tosak, nem csak az egyedi jogi ügyekben, hanem a közéletben is.

Közéleti fontosságunk pedig visszahat az ügyvédek egyéni tekin­ télyére is.

Fokozza azt.

Dr. Bánáti János

2

Érdekképviselet

A kamarai érdekérvényesítés dilemmái A Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés 2022. július 12-én megszavazta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló T/583. számú törvényjavaslatot, mely azon adóalanyok többségét elzárta az adónem alkalmazásá­ nak lehetőségétől, amelyek eddig a kisadózó vállalkozások tételes adózása (KATA) alatt adóztak. Már a módosítás szándékának híre is erősen borzolta a kedélyeket, különösen ügyvédi körökben, hiszen az ügyvédek és ügyvédi irodák jelentős hányada ezen adózási formát veszi igénybe. A törvényjavaslat, majd az elfogadott törvény óriási indulatokat keltett. A törvényjavaslat benyújtása napján, majd a törvény elfogadása után egyaránt spontán utcai megmozdulások, tüntetések szerveződtek. Ez az indulat megjelent az ügyvédek között is, többen elmentek az utcai demonstrációkra, nyíltan felvállalva a részvételüket, mások pedig határozottan kifejezték szimpátiájukat a tiltakozás ezen formája mellett. Ezzel párhuzamosan – miközben több ügyvéd hangot adott a kamarai fellépést értékelő véleményének – voltak, akik blogban, kommentben kritikát fogalmaztak meg az ügyvédi kamarák műkö­ désével szemben, számon kérve rajtuk az ügyvédi érdekekért való határozottabb fellépést, így akár a demonstrá­ ciókhoz való csatlakozást vagy sztrájk szervezését. Ebben a cikkben – a KATA módosítás apropóján, de ettől általánosabb jelleggel – a kamarai érdekérvényesítés dilemmáira szeretnék rámutatni.

Dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökségének tagja

I. Az ügyvédi hivatásrend vs. „bezzeg a taxisok”

Amikor azt vizsgáljuk, hogy az ügyvédség érdekének védelmében milyen fellépés lett volna a leghatékonyabb az ügyvédi kamara részéről, úgy mindenekelőtt érdemes végig gondolni az ügyvédi kar alkotmányos szerepét, valamint a hivatásrend működésére vonatkozó etikai normákat.

Mindezek adják meg a fellépés mikéntjének alapvető kereteit.

Az ügyvédség része az igazságszolgáltatásnak, mert a jogállami működéséhez elengedhetetlen a független ügyvédség.

Az ügyvédi függetlenség pedig az alapja az ügyvédséggel szemben megnyilvánuló közbizalomnak, és ha a közbizalommal1 az ügyvédség bír, akkor ez képezheti alapját a jogkereső ügyfél saját ügyvédjébe vetett bizalmának, azaz annak a bizonyságérzetnek, hogy az ügyvéd az ő érdekeit képviseli, csak a jogszabályok által befolyásolható, és működése során szakszerű.2 Az ügyvédség közösségébe vetett közbizalom hiánya tehát az ügyvédi kar, ám ezen keresztül az egyes ügyvédek függetlenségét kérdőjelezheti meg. Az ügyvédi szervezeti függetlenség csorbulása a közbizalom megingásához vezethet, mely képes csökkenteni az egyes megbízások szintjén is az egyes ügyvéd-ügyfél kapcsolat bizalmi szintét.

Az ügyvédi kamarai fellépés kereteit tehát alapvetően az határozza meg, hogy az ne sértse az ügyvédi függetlenséget, nem

ingassa meg az ügyvédségbe vetett közbizalmat, és ezáltal nem okozhasson törést az egyes ügyvédek és ügyfeleik bizalmi viszonyában. Éppen emiatt az érdekérvényesítés eszközének megválasztásánál elsősorban ezt kell szem előtt tartanunk, egyfajta érdekmérlegeléssel: a beállt ügyvédi érdeksérelem súlya olyan-e, amely megalapozza az adott típusú fellépést.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak magatartási szabályait az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018.

(III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Kódex) tartalmazza. Ez a szabályzatunk zsinórmértékül kell szolgáljon az érdekképviseleti tevékenység mikéntjének megválasztásánál is.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója pedig a tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a … hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.3 Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Érdekképviselet

A fentiek alapján minden, a tagság érdekében történő kamarai fellépés előtt előzetesen szükséges mérlegelni a következő szempontokat is: - a fellépés érintheti-e az ügyvédség függetlenségét? Azaz a kollektív fellépés nem minősíthető-e olyan elköteleződésnek, amely a társadalom vagy éppen az ügyvédi kar egy jelentős részében visszatetszést kelthet, vagy a fellépés nem kapcsolódik-e olyan közeghez, amely a fellépést saját politikai céljaira kívánja felhasználni?

- a fellépés ezáltal érinti-e az ügyvédségbe vetett közbizalmat, alkalmas lehet-e annak megingatására?

- A mikénti fellépés mennyire érinti az ügyvédi hivatás méltóságát?

Sok ügyvéd kolléga hozta fel példaként a taxisokat - „Bezzeg a taxisok!” -, hiszen ők továbbra is alkalmazhatják a KATA adózási módot, állításuk szerint a hatékonyabb érdekérvényesítési képességüknek köszönhetően.

Valóban nehezen lehet felejteni az 1990. októberi eseményeket, melyek un. taxisblokád néven vonultak be a történelembe. A taxisok akkor 3 napra megbénították Budapest és több vidéki város közlekedését, melyre nyilván a hatalom jelenlegi letéteményesei is jól emlékeznek.

Azért az ügyvédség társadalmi beágyazottsága teljesen más mértékű, mint a taxisoké, és ezért is az ügyvédi kamarától elvárható, hogy az érdekérvényesítési tevékenysége során a fentiek szem előtt tartásával válassza meg a fellépés mikéntjét.

Nem biztos, hogy az ügyvédségnek az érdekei érvényesítése kapcsán a taxisblokád, vagy a „bukaresti bányászjárás”4 kell, hogy példaként szolgáljon. Az első kérdés tehát az, hogy vajon a fenti elvekkel egy, az ügyvédi kamara által szervezett utcai megmozdulás vagy sztrájk mennyire lenne összeegyeztethető?

II. Önkormányzatiság és hitelesség

Az ügyvédi kamarai érdekérvényesítés mikéntjét az ügyvéd jobban magáénak érzi, ha az őt képviselő kamarai tisztségviselők számára hitelesek.

Az önkormányzatiság nagy eredménye az ügyvédi közösségnek, de ezzel élni kell, nem pedig belefásulni, mert az elveszi az önkormányzatiság tartalmát. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédi tevékenységet gyakorló országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik, és országos illetékességgel gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak jogainak védelméről, valamint véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben.5 A területi kamara pedig olyan köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik6.

Mert ha az ügyvédség egyes tagjai a kamarai közügyek iránt érdektelenek, akkor mennyire lehet hiteles a vezetők tevékenységével kapcsolatos, tőlük jövő durva kritika? Szükséges hangsúlyozni, hogy a kritikára szükség van, azonban a tisztségviselők elszámoltatásának leginkább a kamarai választásokkor van ideje.

A választások közelednek, és ha bárki elégedetlen a kamarai vezetéssel, akkor ne legyintsen, hanem éljen az önkormányzatiság adta jogaival.

A hitelesség megteremtése valamennyi ügyvéd kötelessége, amely kötelességét az ügyvédi kamarai közéletben történő aktív részvétellel tudja teljesíteni.

Az ügyvédi kamara tehát az ügyvédség önkormányzati szerve, melyben mind nyugalmas időszakban, mind pedig a kiélezett helyzetekben egyaránt óriási jelentőséggel bír, hogy az ügyvédi önkormányzat vezetése mennyire hiteles saját tagsága körében.

A hitelesség megteremtése valamennyi ügyvéd kötelessége, amely kötelességét az ügyvédi kamarai közéletben történő aktív részvétellel tudja teljesíteni. A saját ügyvédi tevékenységen kívül túlmutató felelősségvállalás minimuma az lenne, hogy az ügyvéd legalább a kamarai választásokon részt vesz és szavazatát leadja.

A következő szint volna az, hogy az ügyvéd kamarai közösségi munkát vállal a helyi vagy országos kamarai szerveknél, tisztségre jelölteti magát, a tisztség elnyerése esetén pedig a közösség érdekében eljár.

A területi vagy az országos kamarai vezetés hitelességét ugyanis nagyban befolyásolja, hogy milyen mértékben tudhatják a vezető tisztségviselők maguk mögött a tagság támogatását. Feltételezve, hogy a területi kamarai választások során a választójoguk gyakorlásával az ügyvédek többsége él, és a megválasztásra kerülő kamarai tisztségviselők megfelelő mértékű támogatást kapnak, úgy ez esetben hitelesen tudják védelmezni az általuk képviselt ügyvédek érdekeit. Feltételezve, hogy a választások során olyan tisztségviselőket választ az ügyvédség a saját soraiból, akiket méltónak tart az érdekképviselet mikénti formájának meghatározására, így annak eldöntésére is, hogy az érdekek érvényesítését milyen erőteljesen fogalmazza meg más szervek, így különösen a kormányzat irányába.

Amennyiben pedig egy kamarai vezető tisztségviselő bírja a tagság többségének bizalmát, úgy ezzel a hitelességgel tud - a Magyar Ügyvédi Kamara vezető testülete tagjaként - fellépni a magyar ügyvédség egészét érintő kérdésekben, maga mögött tudva az ügyvédség támogatását.

III. Az érdekérvényesítés dilemmái

A hivatásrendi alapok mérlegelése, továbbá az önkormányzatiság és hitelesség alapján felül létezik számtalan egyéb dilemma, melyen érdemes elgondolkodni az érdekérvényesítés mikéntjének megválasztása kapcsán.

1. Az ügyvédségről általában élő kép a társadalomban inkább negatív, mint pozitív. Még a társhivatásrendi szakmai körökben is gyakori az az általánosító vélemény, hogy az ügyvédek drága autóval járnak, drága órákat hordanak és az átlaghoz képest lényegesen jobb anyagi körülmények között élnek. Ez nyilván az irigység faktort jelenti az ügyvédség irányába, amely persze vitatható, de létezik. Sajnos vannak továbbá olyan, közérdeklődést felkeltő esetek, amelyek az ügyvédi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos bűncselekményekhez kapcsolódnak, és nyilván generálnak egy, az ügyvédséget általában érintő negatív értékítéletet. Ez ellen természetesen tenni kell és ezen a kamarai vezetés próbál is javítani a pro bono programokkal, a társadalmi felelősségvállalás erősítésével, megfelelő kommunikációs stratégiával. Az általános kép azonban nem magyar speciali-

3

4

Érdekképviselet

tás, mint ahogy az „ügyvéd viccek” sem jellemzően Magyarországon születnek, de ide is elérnek. Ez a társadalmi közeg, amelyben élünk.

Ellenben erre a társadalmi közegre is figyelve kell mérlegelni azt, hogy az ügyvédséget anyagilag negatívan érintő kormányzati intézkedés milyen mértékű együttérzést válthat ki a magyar társadalomból. Alapos okkal tarthatunk attól, hogy viszonylag kevesen sajnálnák az ügyvédeket a különböző fórumokon, inkább felháborodást és a kárunkon való élcelődést sikerülne csak kiváltani. Hadd említsek példaként egy jellemző esetet. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata felé jelezte a területi kamara vezetése, hogy álláspontja szerint a város parkolási rendelete diszkriminatív, mert a városban székhellyel rendelkező gazdasági társaságok számára biztosít csupán parkolási kedvezményt, így abból kizárja – többek között – a helyi egyéni ügyvédeket és ügyvédi irodákat. A javaslatot a polgármester

egyéb állami tisztségeket töltenek be. Feltételezhetjük, hogy az ügyvédi „származásuk” nem tűnt el belőlük nyomtalanul.

Nagyon fontos, hogy a jelenlegi ügyvédi közösség képviseletében olyan személy vagy személyek tudják őket megkeresni választott képviselőinkként, akik az ő szemükben is hitelesnek minősülnek. Ha a kamarai vezetés egyik nap egy ellenzéki tüntetésen vesz részt, úgy a következő napon nyilván korlátozott mértékben tud hitelesen fellépni a független ügyvédség képviseletében a kormányzati pozícióban lévő döntéshozó irányába.

3. Az érdekképviseleti tevékenység lehetőségeit mindig az adott közeghez igazítva lehet megítélni. Sajnos tény, hogy az utóbbi néhány év kormányzati döntései sok esetben csak látszólagosan biztosították a társadalmi párbeszéd lehetőségét. A legnagyobb problémát éppen ebben látom, mert az ügyvédi kar egyben közvetítő is lehetne ilyen társadalmi párbeszédekben.

Az Üttv. legnagyobb eredménye a független és önálló ügyvédi önkormányzatiság: a kart érintő kamarai hatósági ügyeket, fegyelmi eljárásokat a karon belül tudjuk kezelni. a testület elé vitte, ahol több helyi képviselő is hozzászólt, azonban nem a diszkriminációval kapcsolatos jogi érvekkel foglalkoztak, hanem a felháborodásuknak adtak hangot a következő kijelentésekkel: „Jó irány-e, hogy a jól kereső ügyvédek kedvezményesen parkoljanak?”, továbbá „Közismert, hogy az ügyvédek 3050.000,- Ft-os óradíjakon dolgoznak, nem lenne megfizethetetlen számukra.” Minden politikai felhang nélkül megjegyzem, hogy az érintett képviselők nem a jelenlegi kormánypárt tagjai voltak, így az ügyvédséggel kapcsolatos, fent részletezett attitűd politikai hovatartozástól független.

Mindezt önálló tüntetés vagy sztrájk szervezése, országos médiumban felháborodás megfogalmazása kapcsán nem árt végiggondolni.

2. Az ügyvédi érdekképviseleti tevékenység lobbitevékenységhez is hasonlítható. Látnunk kell ugyanis, hogy lobbistáink – azaz akár volt ügyvédek, vagy akár jelenlegi, de szünetelő kollégák – komoly kormányzati és

A különböző szakmai szervezetek fellépései ugyanis nem nélkülözik a jogszabály módosítására vonatkozó, akár szövegszerű tervezeteket, mely mögött szintén jogi szakértők, sokszor ügyvédek állnak. A legfontosabb feladat, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás hiperszonikus tempóját lefékezzük, és valós társadalmi egyeztetések kezdődhessenek meg a jelentős kérdések szabályozása kapcsán.

4. A sztrájkra való felhívás akár eredményes is lehet, de persze nagyon kockázatos, és számtalan aggályt vethet fel. A sztrájknak akkor van értelme, ha az a döntéshozónak bizonyos mértékben nehézséget okoz, ezért kénytelen lenne engedni. Az ügyvédség az igazságszolgáltatás működésének megnehezítésével, vagy a kötelező ügyvédi közreműködést igénylő eljárások bojkottjával tudna az államnak ilyen jellegű nehézséget okozni. Ehhez szükséges viszont szolidaritás is a sztrájk miatt szenvedő ügyfelek, a társhivatásrendek tagjai részéről is, melynek kap-

csán bizony lehetnek kétségeink. A társadalmi megértés hiánya mellett a sztrájk kockázata lenne az is, hogy szembesülni lennénk kénytelenek akár az ügyvédi eskünk megsértésével is akkor, amikor a szakmai kötelességünket nem feltétlenül az ügyfelünk érdekében eljárva teljesítjük, mert a sztrájk sikere érdekében a közreműködést elhárítjuk.7 IV. „Hatástalan érdekérvényesítés”? vs. a közelmúlt legnagyobb eredményei

Az ügyvédséget érintő mindenkori kormányzati intézkedések és tervezett jogalkotói aktusok kapcsán a Magyar Ügyvédi Kamara legfontosabb feladata az ügyvédi érdekek képviselete, melynek sikerei kézzel foghatóak az ügyvédség számára.

Fontos ugyanis, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak működését anyagi szempontból kétségkívül érintő KATA-ügy ne homályosítsa el a látásunkat, és ne felejtsük el az utóbbi évek érdekképviseleti eredményeit. Mindezek közül az élre kívánkozik, és az ügyvédi kamarai érdekképviselet jelentőségét mutatja, hogy az ügyvédi lét alapkérdéseinek szabályozásánál a jogalkotó a Magyar Ügyvédi Kamarát mindvégig partnerként kezelte, és a Kamara ebben a körben a jogalkotásra döntő hatással bírt. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) tartalmának meghatározására, az ügyvédi szakma szabályozására ugyanis a Magyar Ügyvédi Kamara javaslatai szerint került sor.

Ez óriási eredmény, különösen, ha egyes jogászi hivatásrendek, illetve egyéb értelmiségi szakmák szakmai szervezeteivel hasonlítjuk össze az ügyvédi tevékenység gyakorlásának jogszabályi kereteire történő ráhatás lehetőségét. Az Üttv. legnagyobb eredménye, hogy létezik független és önálló ügyvédi önkormányzatiság, melynek keretében az ügyvédi kart érintő kamarai hatósági ügyeket, fegyelmi eljárásokat az ügyvédi karon belül tudunk kezelni. Hatalmas eredmény, hogy a jogalkotó a MÜK javaslatára támogatta a megyei szinten szervezett területi ügyvédi kamarák fennmaradását, és az ügyvédi önkormányzatot nem rendezte egyetlen szervezetbe.

A Magyar Ügyvédi Kamara keretei között az Üttv. előkészítésén hat munkacsoport dolgozott, amely munkában a területi kamarák is aktívan közreműködÜgyvédek Lapja 2022 | 4

Érdekképviselet

tek. E munka végeredményeként közel két év alatt, majd’ hogy nem kizárólag szakmai alapon született meg egy tervezet, amely alapját képezte a törvényjavaslatnak, melynek végső véleményezésére a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége – mint az ügyvédi hivatásrend legitim képviselője – szintén lehetőséget kapott.8 Ne felejtsük el azt sem, hogy az ügyvédség az önszabályozás privilégiuma mellett több más, anyagi hasznot jelentő kiváltsággal is rendelkezik. Ezek sem maguktól lettek, hanem nyilván lobbitevékenység eredményei voltak és lobbitevékenység eredménye az is, hogy mindezekkel ma is bírunk. Ilyen a kötelező jogi képviselet több peres és nem peres eljárás során és közigazgatási ügyben, az ügyvédi ellenjegyzés jelentősége, az ügyvédi közreműködés a jelenlegi, de főként a jövőben tervezett ingatlan-nyilvántartás rendszerében (e-Ing), valamint a cégeljárásban és a jogi személyek nyilvántartása terén.

Valljuk be magunknak, a fentebb ismertetett okok miatt inkább kárörvendés lenne tapasztalható a társadalmi környezetben, mintsem szimpátia tüntetések spontán szerveződése abban az esetben, ha az előbb említett privilégiumok közül egyik-másik elveszne a számunkra.

Amivel bírunk, annak jelentőségét hajlamosak vagyunk nem észrevenni, vagy csupán akkor vesszük észre, amikor elveszítjük.

Az ügyvédi szervezeti függetlenség ellen vannak megnyilvánulások az állam különböző intézményei részéről, mindezeket a Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamarákkal együtt közösen próbálja kezelni. A legutóbbi ilyen jellegű próbálkozás az Állami Számvevőszék által kezdeményezett, a közpénzek kezelésével kapcsolatban az ügyvédi kamarákat (és nem különben a közjegyzői kamarákat és a végrehajtói kart) érintő vizsgálat. Az ügyvédi szervezeti függetlenség védelme érdekében tehát az ügyvédi kamarák folyamatos érdekvédelmi tevékenységet folytatnak.

A kamarai érdekképviseletünknek kell továbbá azt is tekinteni, amikor – a cikket indító konkrét példánál maradva – a KATA adózási mód helyett meglévő más adózási módok közötti megalapozott választáshoz próbálnak a kamarák a tagság részére segítséget nyújtani adószakértői Ügyvédek Lapja 2022 | 4

anyagok megküldésével, továbbképzés szervezésével, vagy éppen adószakértővel való konzultáció biztosításával.

Sok esetben hajlamosak vagyunk nem meghallani azokat a hangokat és nem észrevenni azokat az erőfeszítéseket, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara vezetése tesz az érdekképviselet során. Szintén a konkrét példánál ma-

mogatása mellett kritika is érheti. A döntésnél bizony azt is mérlegelni kell, hogy ha beleáll a kamarai vezetés egy sztrájkfelhívásba az egyik oldalon, akkor a lobbitevékenység során a másik oldalon milyen érdekérvényesítési lehetőségek elől zárja el magát, esetleg milyen hátrányokkal kell majd az ügyvédségnek szembe-

Amennyiben feltehető, hogy egyes fellépés nagyobb kárt okozna az ügyvédségnek, mint hasznot, akkor felelőssége teljében kell azt elvetnie a kamarai vezetésnek. radva, a KATA módosítására vonatkozó jogalkotói szándék felmerülését követően dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke levélben fordult a pénzügyminiszterhez, melynek során részletesen taglalta a tervezett intézkedés negatív hatását az ügyvédi tevékenység gyakorlóira, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyvédség KATA-ból való kizárása indokolatlan megkülönböztetés lenne. A törvényjavaslat benyújtását követően a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke haladéktalanul levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez és dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, amiben nyomatékosan felhívta a figyelmet az ügyvédi érdekek sérelmére. Miután az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta, ezt követően a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke levélben fordult a köztársasági elnök as�szonyhoz azzal, hogy „az új KATA törvényt jogi szempontból aggályosnak, vállalkozások százezreit ellehetetlenítőnek tartja”, és kérte, hogy az elfogadott törvényt ne írja alá.

V. Összegzés

A cikkben azt próbáltam meg bemutatni, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara vezetésének sokszor kell „Szküllák és Kharübdiszek” között hajóznia akkor, amikor az ügyvédi érdekérvényesítés mikénti formáját meghatározza. Amen�nyiben feltehető, hogy egyes fellépés nagyobb kárt okozna az ügyvédségnek, mint hasznot, akkor bizony felelőssége teljében kell ezt a lehetőséget elvetnie a kamarai vezetésnek még abban az esetben is, ha e miatt a kamarát a kollégák tá-

sülnie. És persze az is igaz, hogy eljöhet az a pont, amikor „karddal a kézben, csatában” kell fellépni, de annak eldöntése lehet a legnagyobb dilemma, hogy ez a pont mikor jön el. És mindez természetesen nem érinti az egyes ügyvédek jogát arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával élve saját maguk kifejezésre juttassák elégedetlenségüket az adott állami intézkedéssel szemben.

A „KATA-válság” kapcsán a MÜK vezetése egyebek mellett a fentieket is mérlegelve döntött az érdekérvényesítés és a véleménynyilvánítás mikénti formájáról.

Minden kolléga döntse el maga, hogy vajon többet ért volna, ha az utcára megyünk a Marseillaise-t énekelve? 

Jegyzetek 1

2 3 4 5 6 7

8

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés f) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékeny­ ség gyakorlásához szükséges közbiza­ lomra érdemtelen. lsd.: dr Sulyok Tamás „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című PHD érte­ kezésében, Szeged, 2013.

Etikai Kódex 13.1. pontja a Zsil-völgyi bányászok bukaresti erősza­ kos fellépései a 1990-es években Üttv. 155. § (1) bekezdés, és (2) bekez­ dés a) és c) pontja Üttv. 161. § (1) bekezdés Üttv. 7.§ (3) bekezdése (részlet): „Ügyvé­ di hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm.”

Jogi fórum interjú-részlet dr. Bánáti Jánossal (2017. június 14.)

5

6

Törvényértelmezés

A jogi képviselő kizárásának csapdái Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányos követelmény megállapítását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy a jogalkalmazói értelmezés összhangban legyen az Alaptörvénnyel, mégpedig az Üttv. ügyvállalást korlátozó 20. § (5) bekezdése és a képviseleti jogosultság vizsgálatáról szóló Pp. 70. § együtt alkalmazása során. Kimondta, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát tartalmi szempontból is vizsgálni kell, és ennek arra is ki kell terjednie, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának. Ha van, a bíróságoknak le kell vonni­ uk a képviseletet érintő jogkövetkezményeket (3/2021. (I. 7.) AB határozat, a továbbiakban: Abh.).

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

Az előzmények

Az alkotmányos követelmény megállapítására 2011. évi CLI. törvény - Abtv. - 46. § (3) bekezdése alkalmazásával került sor: „Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.”

Lényeges, hogy az Abtv. e rendelkezése csakis alkotmányos követelmények megállapítását engedi meg, amire az Abh. esetében azzal került sor, hogy az AB kinyilvánította, hogy a bíróságoknak nem csak a perrendtartás, hanem valamennyi jogszabályhoz képest kell vizsgálniuk a képviseleti jogosultság jogszerűségét. Az Abh. az indokolásban kitért arra, miért nem ütközik az Alaptörvénybe az ügyvállalás Üttv. általi korlátozása; miért nem sérti az Alaptörvényt a Pp. 70. § olyan értelmezése, miszerint a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában nem csak a meghatalmazási okiratra korlátozottan vagy a Pp. 63. § körében vizsgálhatja, hanem valamennyi jogszabály betartása szempontjából is, mégpedig hivatalból.

Az Abh. [83] és [84] pontja mindemellett tartalmaz némi többletet is. Nem csak a jogszabályértelmezés alkotmányos követelményeiről szól, hanem a képviselet jogszerűségének vizsgálatához szükséges eljárási cselekményekről és a jogellenes képviselet során alkalmazandó intézkedésekről is. „[83] Az Alkotmánybíróság kiemeli, amen�nyiben a bíróság a képviseleti jogosultság tartalmi

vizsgálata során azt észleli, hogy az jogszabályba, így az Üttv. 20. § (5) bekezdésébe ütközik, akkor nyilatkoztatnia szükséges az érintett feleket és az ügyvédet, szükség esetén fel kell hívnia a feleket arra is, hogy nyilatkozatukat okirattal igazolják. Ezt követően amennyiben a nyilatkozatok és az okiratok alapján megállapítható az ügyvállalási korlát fennállása, a bíróság oly módon tudja biztosítani a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesülését, ha megfelelő határidő biztosításával hiánypótlásra hívja fel az ügyvállalási korláttal érintett ügyvéd által képviselt felet, hogy gondoskodjon új jogi képviselő meghatalmazásáról, vagy amennyiben a jogi képviselet nem kötelező, a továbbiakban járjon el személyesen, illetőleg az eddig, a kizárt jogi képviselő által megtett perbeli cselekmények vonatkozásában is nyilatkozzon arról, hogy azokat magáénak ismeri-e el, ellenkező esetben ezen perbeli cselekmények megismétlése szükséges.”

„[84] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság utal arra, hogy amennyiben az eljáró bíróság úgy látja, hogy az előtte folyó perben eljáró hatóság jogait/tevékenységét visszaélésszerűen gyakorolja, akkor egyrészt élhet a Pp. 166.§-a alapján a Pp. 18. § (2) bekezdése szerinti eset mintájára pénzbírság kiszabás lehetőségével, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az egyik fél nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte a másik fél jogi képviselőjének perből történő kizárását, másrészt súlyosabb esetekben felvetődhet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 305. §-ában szabályozott hivatali visszaélés gyanúja, amely vonatkozásban a bíróságot feljelentési kötelezettség terheli a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése alapján. Ugyanakkor a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnak nincs, és nem is kell, hogy hatásköre legyen az egyik fél vagy ügyvédje által elszenvedett kár megállapítására, vagy munkajogi, fegyelmi hatáskör gyakorlására.” Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Törvényértelmezés

Nem tűnik alkotmányos követelménynek

Nem hiszem, hogy alkotmányos követelmény annak az Abh-ban történő „kiemelése”, hogy a bíróságoknak milyen eljárási cselekményeket kell foganatosítaniuk a képviseleti jogosultság vizsgálatakor; az ügyvállalás jogszabályba ütközése esetén a bíróságoknak miként kell gondoskodniuk új jogi képviselőről vagy arról, hogy az ügyvéd által tett, az ügyvállalási korlátba ütköző percselekményeket hatályosnak vagy hatálytalannak tartják-e, illetve utóbbi esetben milyen felhívással kell élniük, és mikor kell megismételni a percselekményeket.

Meggyőződésem, hogy az sem alkotmányossági követelmény, hogy a jogellenes képviseletre történő visszaélésszerű hivatkozás esetén pénzbírság alkalmazható, és hogy a bíróságokat a jogszerűségi vizsgálat körében feljelentési kötelezettség terheli.

Az indokolás e két pontja leginkább egy, a jogalkalmazás egységéért felelős kúriai testület állásfoglalására emlékeztet.

Nézetem szerint a jogalkalmazó kompetenciája, hogy az AB által megállapított alkotmányos követelményekhez igazodóan megtalálja azokat a törvényes jogi instrumentumokat, melyek alkalmasak arra, miként vizsgálja a képviselet jogszerűségét, és miként járjon el jogellenesség esetén.

Nem mindegy, melyik ügyvállalási korlátról van szó

A Pp. 70. § szerint „A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja.”

Mivel a Pp. 70. § kijelentőmódban fogalmaz, amiből a szabály kötelező jellege következik, kérdés, hogy mi kell a hivatalbóli vizsgálathoz? Elég-e a bírói szeszély, vagy valamilyen egyszerű információ, híresztelés, pletyka, elszólás, az ellenérdekű fél indítványa. Ha igen, ezt obstruktív módon a per elhúzására lehet használni, ami az Abh. szerint bírságolással járhat.

Az Abh. szerint ez azt jelenti, hogy a bíróság hivatalbóli vizsgálatot folytathat bármikor, akár másodfokon vagy a felülvizsgálati szakban is az Üttv. III-IV. fejezetében írt esetkörökre: i) az ügyvédi tevékenység korlátaira, ii) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának korlátaira.

Pusztán a fejezetcímek nem tennék lehetővé, hogy a két korlátozás között különbséget tegyünk, de a rendelkezések tartalmából arra lehet következtetni, hogy a különbség Ügyvédek Lapja 2022 | 4

lényeges. Az ügyvédi tevékenység korlátai az ügyvállalás korlátairól szólnak. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának korlátai ezzel szemben arról, mely tények és körülmények zárják ki, hogy valaki ügyvédi tevékenységet gyakorló lehessen vagy maradjon.

Az Üttv. III. fejezete tartalmazza az ügyvédi tevékenység korlátait és a IV. fejezet az ügyvédi tevékenység gyakorlását kizáró okokat.

Az ügyvédi tevékenység törvényi korlátai nem zárják ki, hogy az, akire ezek érvényesülnek, ügyvéd maradjon. Azt meg értelemszerűen nem, hogy ügyvéddé váljon.

Ezzel szemben az Üttv. IV. fejezetben foglalnak helyet azok az esetkörök, amelyek fennállása kizárja, hogy bárki ügyvéd legyen vagy maradjon. Ezek az összeférhetetlenségi esetkörök az ügyvédi tevékenység gyakorlását (az ügyvédi hivatást) zárják ki, miáltal nyilvánvaló, hogy az ügyvédi tevékenység akadályát is jelentik.

Mivel a Pp. 70.§ kijelentőmódban fogalmazza meg, hogy a bíróság a képviseleti jogosultságot „vizsgálja”, és ebből a szabály kötelező jellege következik, kérdés, hogy mi kell a vizsgálathoz? Elég-e valamilyen egyszerű információ, híresztelés, pletyka, elszólás, az ellenérdekű fél indítványa. Ha igen, könnyen adódhatnak obstruktív helyzetek, a jogellenességre alaptalanul hivatkozás a per elhúzása érdekében, amelyeknek az Abh. szerint bírságolás a következménye.

A hivatalbóli vizsgálat mentesít a kérelemhez kötöttség alól (Pp. 2.§ (2) bek.), ezért az sem kizárt, hogy a bíróságok a kérelem korlátaira tekintet nélkül folytathatnak képviseletjogszerűségi vizsgálatot. Ad absurdum megeshet, hogy az alperes az Üttv. 20.§ (5) bekezdése szerint korlát miatt kéri annak megállapítását, hogy a becsatolt meghatalmazás ellenére a felperes jogi képviselő nélkül jár el, a bíróság azonban e mellett vagy e helyett arra is rendel el bizonyítást, hogy a felperesi jogi képviselő életmódja vagy magatartása miatt érdemes-e az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra (Üttv. 22.§ (1) bekezdés f) pont). Netán a bíróság úgy felel meg az alkotmányos követelményeknek, hogy vizsgálja, van-e az ügyvédnek lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható határozaton alapuló más tartozása a kamarájával szemben, és létezik-e az ügyvédi kamarának olyan írásbeli fizetési felhívásra, aminek az ügyvéd nem tett eleget (Üttv. 22.§ (1) bek. g) pont). Ha igen, a képviseletet jog-

ellenesnek tekinti. A két utóbbi körülmény összeférhetetlenségi szabály, de az Üttv. ös�szeférhetetlenségről szóló 22.§ (1) bekezdése úgy kezdődik, hogy „Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, …”. Ha nem folytathat ügyvédi tevékenységet, szabályos meghatalmazás ellenére sem lehet jogszerű, ha képviseletet lát el.

A bíróság vagy a jogszabály zárja ki a jogi képviselőt?

Annak ellenére, hogy az Abh. eljárási részletkérdésekkel is foglalkozik, nem szól arról, hogy hozhat-e a bíróság határozatot arról, hogy a jogi képviselőt kizárja. Csupán az jelenik meg az Abh. [78] pontjában, hogy az ügyvédi kamara által az Üttv. szerint gyakorolható fegyelmi hatáskör, nem eredményezi „… a konkrét perben az ügyvéd képviselői eljárásának visszautasítását …”.

Az Abh. [83] pontja használja „a kizárt jogi képviselő” megfogalmazást, de ez nem csak azt jelentheti, hogy a bíróság zárta ki.

Ennek ellenére egyes bíróságok ezt úgy értelmezik, hogy kizárást kimondó végzésnek van helye.

Való igaz, hogy a kizárt jogi képviselő megfogalmazás jelentheti a bíróság általi kizárást is, de a hatályos jogi környezetben sokkal inkább a jogszabály által akadályozott, tiltott, és ilyen értelemben kizárt jogi képviselőről lehet szó.

Meggyőződésem, hogy az Abh. [83] pontja azért szól arról, hogy a bíróság a képviselet jogellenességének igazoltsága esetén „hiánypótlásra” hív fel, mert az AB keresett, de nem talált perjogi lehetőséget arra, hogy a bíróság az ügyvédet a polgári perből kizárja.

Nézetem szerint a jogi képviselő kizártságán ugyanazt kell érteni, mint a Pp. 63.§ esetében: a képviseleti jog gyakorlásának kizártságát. A Pp. 70.§ esetében ezt a kizártságot ügyvédi tevékenység végzésének vállalására, illetve képviseleti tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályi korlátok jelentik.

A „kizárt jogi képviselő” tehát nézetem szerint nem azt jelenti, hogy a bíróság egy végzéssel kizárta, hanem azt, hogy jogszabály zárja ki, hogy a megtett percselekményeket a bíróság hatályosnak tekintse, ezért eljárását a bíróság nem tekinti joghatályosnak. Ezt támasztja alá az, hogy a képviseleti jogot jogellenesen gyakorló ügyvédnek nem csak azok a percselekményei hatályta-

7

8

Törvényértelmezés

lanok, amelyeket a jogellenesség bizonyítottá válása után tett, hanem mindazok, amelyek a jogellenesség okának bekövetkezése után történtek.

Mindaddig, amíg a perrend nem változik úgy, hogy a bíróságok a Pp. 70.§ szerinti vizsgálat eredményeképpen jogi képviselő kizárásáról rendelkezhetnek, nincs törvényes hatáskörük arra, hogy ilyen tartalmú végzést hozzanak. Nem véletlen, hogy az Abh. sem arról ír, hogy a megállapított alkotmányos követelmény az ügyvéd bíróság általi kizárásával teljesül, hanem arról, hogy az olyan peres fél esetében, akinek ügyvédje jogszabálynál fogva nem járhat el képviselőként, a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni az eljárás bármely szakában. A kötelező jogi képviselet esetén a tájékoztatás és a hiánypótlás lehetőségét a Pp. 74.§ és 115.§ ismeri. E szabályok alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a meghatalmazás okirati szabályossága ellenére fennáll olyan tény vagy körülmény, amelynek következtében a meghatalmazott a képviseletet jogszerűen nem láthatja el.

A kizárás jogkövetkezményei

Hiánypótlási felhívás csak a hiány beálltának időpontjától értelmezhető. Olyan időszakra vonatkozóan, amikor a hiány még nem volt megállapítható, mert a képviselet ellátása jogszerűnek minősült, eljárásjogi hátrány, pl. a megtett percselekmények hatálytalannak tekintése, nem alkalmazható.

Ha tehát a megbízási szerződés létrejöttekor még nem létezett a jogellenesség oka, hanem az a megbízás teljesítése, ekként a pervitel során következett be, éppen az Abh. szempontrendszere okán tartom jogellenesnek, ha a bíróság a jogi képviselő azon percselekményeit is hatálytalannak tekinti, amelyeket a képviselet jogszerű időszakában teljesített. Az ügyvédi tevékenység elvállalásának korlátai azt is jelentik, hogy ha az egyébként jogszerűen elvállalt megbízás teljesítésének időszakában következik be olyan tény vagy körülmény, amely miatt a képviselet gyakorlása jogellenessé vált, a képviselet nem folytatható. A Pp. 70.§ szerinti vizsgálatnak tehát nem csak arra kell kiterjednie, hogy a megbízási jogviszony létrehozható volt-e, hanem arra is, hogy a képviselet utóbb jogellenessé vált-e.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a képviseleti jog jogszerűen jött létre, de jogelle-

nessé vált, a jogkövetkezményeket is csak a jogellenesé válás időpontjától alkalmazhatja. Arra az időszakra, amikor a képviselet még jogszerű volt, a jogi képviselő percselekményeit nem tekintheti hatálytalannak.

A jogszerű képviseleti időszakban ugyanis éppen azok az alaptörvényi okok hiányoztak, amelyek a jogi képviseletet akadályozhatták. Éppen azért, mert a jogellenesség bizonyos változások miatt is bekövetkezhet, a jogi képviselő percselekményeinek automatikus és korlátlan hatálytalanná minősítése a tisztességes eljárással nem egyeztethető össze. Arról, hogy a jogi képviselő percselekményei mikortól hatálytalanok, a bíróságnak kifejezetten határoznia kell. Álláspontom szerint ennek elmaradása esetén csak a jogellenesség miatti intézkedést (pl. hiánypótlást) követő percselekmények minősülhetnek hatálytalannak. Kérdés, hogy ha a jogellenesség oka fennállt, de a per során megszűnt, alkalmazhatók-e jogkövetkezmények. Nézetem szerint nem, mert ebben az esetben a bíróság lényegében büntetné a felet azért, mert volt olyan peres időszak, amikor ügyvédje nem láthatott volna el képviseletet. Ebben az esetben a bíróság olyan fél esetében állapítaná meg a képviselet hiányát, akinek ügyvédje jogszerűen jár el. Különösen igaz ez a nem ügyvédkészeres eljárásokban. Az ügyvédkényszeres perekben pedig értelmezhetetlen a hiánypótlás, ha a „hiány” már nem létezik.

A megbízás semmissége

Az AB szerint az Üttv. szerinti ügyvállalási korlát hármas hatásköri rendszerben jut érvényre. Az előbb említett „harmadik hatáskör” mellett elsőként a perbíróság által az ügyvállalási korlát létezésének vizsgálatát, és másodikként a kamara ügyvállalással kapcsolatos fegyelmi hatáskörét említi. Az Abh. [79] pontja szerint „A harmadik hatáskör az ügyvállalási korlát megsértése esetén a megbízó vagy a korábbi munkáltató által az ügyvéd ellen kezdeményezett polgári (kártérítési, illetve semmisség megállapítása iránti) per, amely perben a polgári bíróság a megbízás semmisségének jogkövetkezményeit alkalmazhatja, következésképpen ezen harmadik hatáskör miatt az első hatáskör egyidejűleg nem jelenti a megbízás semmisségének kimondását sem, hiszen annak jogkövetkezményei, kizárólag külön e célból indított polgári perben érvényesíthetők.”

Az AB tehát utal az ügyvéd kártérítő felelősségére és a megbízás semmisségére, mégpedig abban az összefüggésben, hogy az jogszabályba, adott esetben az Üttv-be ütközik. Hangsúlyozza azonban, hogy a Pp. 70.§ szerinti vizsgálat nem a megbízás és a meghatalmazás érvényességének / érvénytelenségének a vizsgálata.

A szerződés akkor semmis, ha jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása (Ptk. 6:95.§).

A jogi képviseleti megbízások esetében Üttv. korlátozó szabályaiba ütközéshez éppen az Abh. szerint fűződik más jogkövetkezmény, nevezetesen a képviseleti jog hiánya miatti eljárási jogkövetkezmények. Az azonban kétségtelen, hogy az Üttv. III-IV. fejezet célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás akadályozása (tiltása). Erre tekintettel igaz, hogy az Üttv. III-IV. fejezetének korlátaiba és tilalmaiba ütköző ügyvédi megbízási szerződés és a Ptk. 6:9.§ okán az e megbízás teljesítése érdekében adott ügyvédi meghatalmazás is semmis. A Ptk. 6:108.§ (1) bekezdés szerint „Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza.” A Ptk. 6:88.§ (1) bekezdése pedig kimondja, hogy „A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.” E törvényhely (3) bekezdése szerint „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.”

Az ügyvédi megbízási szerződés esetében a megbízó azt az igényt támaszthatja a megbízott ügyvéddel szemben, hogy tegyen eleget az ügyvállalásból eredő kötelezettségeinek. Ha a megbízási szerződés semmis, és kizárólag jogi képviseletre iráÜgyvédek Lapja 2022 | 4

Törvényértelmezés

nyul, ezt a szolgáltatást a megbízó nem igényelheti, az ügyvéd pedig nem nyújthatja.

Ha a megbízási szerződés nem csak jogi képviseletre, hanem pl. beadványszerkesztésre is irányul (pl. a keresetlevél megszerkesztése és előállítása) a képviseleti ügyvállalás korlátaiba ütközés csak részleges érvénytelenséget okoz. E tekintetben fontos szabály a Ptk. 6:114. §, miszerint „(1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.”

A Pp. preambuluma szerint a magyar perjogi hagyományokra és az európai jogfejlődés vívmányaira építő, a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve, a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében jött létre a törvény. Az Alaptörvény 28. cikke szerint tehát ezeket a szempontokat kell figyelembe venni.

A végzések a perben felmerülő minden más kérdés eldöntése során születhetnek (Pp. 340. § c) pont), de ez nem azt jelenti, hogy nem fellebbezhetők, hanem azt, hogy a törvény mondja ki, hogy mikor fellebbezhetők. A jogi képviselő kizárása „a perben felmerülő minden más kérdés” esetköre,

A kizárt ügyvéd és ügyfele között jellemzően abban van különbség, hogy míg az ügyfél az eljárás alanya marad, a kizárt jogi képviselő számára a per véget ér.

A perviteli megbízások esetében feltehető, hogy az érvénytelen perképviseleti rész nélkül a felek a szerződést nem kötötték volna meg, tehát a képviseleti megbízás semmissége a megbízás egészének érvénytelenségét okozza. Más esetkör, ha több megbízó – pl. pertársaság – adott megbízást és a semmisségi ok nem mindegyik megbízó esetében áll fenn, vagy a megbízás több egymástól elhatárolható ügy vitelére irányul, és nem mindegyikre irányadó a semmiségi ok.

Az Abh. tükrében különös figyelmet érdemel a Ptk. 6:88. § (1) bekezdése, tehát az, hogy a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Ez azt jelenti, hogy bár igaz, hogy a Pp. 70. § szerinti vizsgálat nem szerződésérvényességi, de a Ptk. szerint ez sem zárható ki. A Ptk. 6:88. § (3) bekezdése okán fontos, hogy a semmisségre az peres fél hivatkozhat, akinek ehhez jogi érdeke (itt eljárásjogi) érdeke fűződik. A Pp. 70. § „erre feljogosító törvényként” is értelmezhető.

A közjó és a józanész

A perrendtartással nem szabályozott határozatok esetében vagy akkor, ha a jogszabály egy adott határozat elleni jogorvoslat tekintetében nem egyértelmű, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése, valamint a 28. cikk az irányadó. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

ezért formája végzés, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemi. Az, hogy érdemi, tartalmából, joghatásaiból következik.

A Pp. nem ismeri azt a fogalmat, hogy pervezető végzés, de azt, hogy egy határozat érdemi, ismeri. Érdeminek az ítéletet tekinti, de ez nem jelenti azt, hogy az ítéletek mind fellebbezhetők. A Pp. 365. § (2) bekezdés b) pont úgy rendelkezik, hogy végzés ellen csak a törvény kifejezett engedélye esetén lehet fellebbezni.

A kizárás a megbízás teljesítésének lehetetlenülése

Az, hogy a jogi képviseletből való kizárás jogot vagy jogos érdeket sért, evidencia, hiszen lehetetleníti az ügyvédi megbízás és meghatalmazás jogi képviselő általi teljesítését, miáltal joghatása a képviseleti megbízás és meghatalmazás megszűnése (Ptk. 6:179. §). Ez nem érvénytelenségi kérdés, amivel az Abh. foglalkozott, hanem szerződésteljesítési, ami éppen úgy független a meghatalmazás tartalmi vizsgálatától, mint az érvénytelenség, de nem független a hatékony jogorvoslathoz fűződő jogtól. Érdemi határozat

A kizárt ügyvéd és ügyfele között az adott peres helyzetben jellemzően nem a jogsérelemben, hanem abban van különbség, hogy míg az ügyfél, ha árván is, de az eljá-

rás alanya marad, a kizárt jogi képviselő számára a per véget ér. Ez azt jelenti, hogy peralanyisága megszűnik. Azt, hogy egy határozat érdemi-e, az érintett jogalany jogai és jogos érdekei szempontjából kell vizsgálni. Álláspontom szerint a kizárás a kizárt jogi képviselő és ügyfele szempontjából is érdemi határozat.

Kizárt annak a végzésnek a pervezető (nem érdemi) jellege, amely annak a jogi képviselőnek a vonatkozásában, akire nézve rendelkezést tartalmaz, nem vezeti a pert, hanem lezárja azzal, hogy kirekeszti őt az eljárásból, miáltal lehetetleníti az ügyvédi meghatalmazás és megbízás, mint szerződés teljesítését (Ptk. 6:9. § 6:10; 6:179. § (1) bek.). Csak azt lehet a bíróság pervezető határozatának tekinteni, amelynek közlését követően a peres fél vagy egyéb peralany a végzés rendelkezéseinek vagy egyébként a perrendnek megfelelő jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket teljesíthet. Ha egy „végzés” a jogi képviselő számára kizárja a perben való további részvétel jogát és kötelességét, sőt, még a jogorvoslatot is, valamint lehetetleníti az ügyvédi megbízás és meghatalmazás teljesítését, egészen biztosan nem pervezető, hanem érdemi, mert nem egyszerűen arról szól, hogy az eljárás miként folyjon tovább, hanem arról, hogy a bíróság megváltoztatja a per alanyi körét. Igaz ez nem csak a kizárt ügyvéd, hanem a peres fél, sőt a jogi képviselővel eljáró beavatkozó esetében is.

A kizárt ügyvéd a Pp. 365. § (5) bekezdés szerinti egészen nyilvánvalóan olyan személy, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, hiszen őt zárták ki. Éppen ezért saját jogán, tehát nem csak képviselői minőségben fellebbezhet, de még az indokolt végzésre is igaz, hogy csak az ítélet elleni fellebbezésben támadható (Pp. 365. § (3) bek.), feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik, és az ítéletben van a kizárt ügyvédre vonatkozó rendelkezés.

A bíróság indokolási kötelezettsége

Mivel az ügyvéd bíróság általi kizárhatóságáról a perrendtartásban nincs szó, ezért a törvény eltérő rendelkezése e körben értelmezhetetlen, és a törvényből az sem tudható meg, hogy a bíróság köteles-e a kizárást indokolni.

Ha a bíróság a végzést jóindulatúan megindokolja, ez még nem jelenti azt, hogy az ügyvéd a végzés kézbesítése utáni törvé-

9

10

Törvényértelmezés

nyes határidőben fellebbezhet, hanem azt, hogy az ítélet kézbesítését követően. Mivel a kizárt ügyvéd nem minősül „fél”-nek, a Pp. 351. § alapján az ítéletet nem kézbesítik a részére, de ha tennék is, csak akkor fellebbezhetne és csakis azon rendelkezés tekintetében, ami rá vonatkozik. De vajon milyen rendelkezés vonatkozhat az ítéletben a kizárt jogi képviselőre? Nyilván semmilyen.

Ha az indokolás ismerteti is a kizárást és annak okát, ez nem rendelkezés.

A Pp. 365. §-hoz fűzött indokolása szerint „A törvény fellebbezési jogosultságot biztosít a félen, a beavatkozón kívül annak az egyéb érdekelt személynek, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. Fellebbezési joguk korlátozott, mivel csak az ítélet rájuk vonatkozó része ellen fellebbezhetnek.” Ebből kiderül, hogy az egyéb érdekeltnek még korlátozott fellebbezési joga sincs az ítélet ellen, ha abban nincs rá vonatkozó rendelkezés A nem fellebbezhető ítélet esetében legfeljebb a felülvizsgálat lehetősége marad, feltéve, hogy az adott ítélet ellen van helye felülvizsgálatnak, és megvalósul-e a Pp. 406. § (1) bekezdése (a kizárás az ügy érdemében hozott jogerős határozatnak minősül, tartalmaz rendelkezést a kizárt ügyvédre).

Lehet-e képviselő a kizárt ügyvéd a jogorvoslat során

Lényeges kérdés, hogy a jogi képviselő már a kizárása elleni jogorvoslati eljárásban is kizártnak minősül-e, és ezért még abban is akadályozott-e, hogy ügyfelének a kizárás elleni fellebbezését terjessze elő. Ha mégis teszi, e percselekmény hatálytalan-e, és ha igen, ezt maga a kizáró bíróság dönti-e el, vagy ez is fellebbezési szakra tartozik. Ha hatálytalan, az az abszurd helyzet áll elő, hogy például ügyvédkényszeres ügyekben az új jogi képviselőt az ügyfélnek azzal is meg kell bíznia vagy a megbízás arra is kiterjed, hogy érje el, hogy a kizárt jogi képviselő ismét láthasson el perképviseletet (miáltal ő maga váljon feleslegessé).

Mindenki fellebbezhet

A fentiek alapján meggyőződésem, hogy kizárás érdemi határozat, ha megindokolták, ha nem, de éppen azért, mert érdemi (nem pervezető) magában a végzésben kell megindokolni. Mindezért a valamennyi, a perrend szerint fellebbezésre jogosult fél és egyéb peralany, a kizárt ügyvédet is ideértve, külön fellebbezéssel élhet ellene.

Ezt a meggyőződésemet a 3285/2017.

(XI. 14.) AB határozatra alapítom, amely értelmezi az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését (jogorvoslati jog). E határozat kimondja, hogy „[25] Az Alkotmánybíróság értelmezésében az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jog tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségének a biztosítását követeli meg, így nem csak abban az esetben állapítható meg az alapjog sérelme, ha a jogorvoslat lehetőségét teljesen kizárták {lásd például 36/2013. (XII. 5.)

AB határozat, Indokolás [61]}, hanem akkor is, ha a jogszabályban egyébként biztosított jogorvoslat más okból nem tud ténylegesen és hatékonyan érvényesülni, így például ha azt a részletszabályok rendelkezései akadályozzák meg, ezáltal üresítve ki, illetve téve formálissá a jogorvoslathoz való jogot {lásd 21/1997. (III. 26.) AB határozat, ABH 1997, 103, 105106.; megerősítve: Abh1., Indokolás [31]}.

[26] Az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben (14/2015.(V.26.) AB határozat – szerz.) leszögezte, hogy a jogorvoslathoz való jog tényleges és hatékony érvényesülése nem csupán a jogalkotóval szemben (a jogszabályok tartalmát illetően) fennálló követelmény, hanem az Alaptörvény 28. cikkéből következően (a jogszabályok értelmezése során) a jogalkalmazó szerveket is kötelezi.

Mindez összhangban van az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 13. cikkében garantált hatékony jogorvoslathoz való jognak az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) ítélkezési gyakorlatában kibontott tartalmával is. Az EJEB maga is hangsúlyozta ugyanis, hogy az Egyezmény 13. cikkében biztosított jogorvoslati jog hatékonyságának mind a jogszabályok, mind azok gyakorlati érvényesülését illetően is fenn kell állnia, amit az Egyezményben részes államok hatóságai nem akadályozhatnak működésük során jogszerűtlenül {Ilhan kontra Törökország [GC] (22277/93.), 2000. június 27., 97. bekezdés; Karácsony és mások kontra Magyarország (42461/13.), 2014. szeptember 16., 96. bekezdés; Szél és mások kontra Magyarország (44357/13.), 2014. szeptember 16., 93. bekezdés} {lásd: Abh1., Indokolás [32]}.

Eső után köpönyeg

A kizáró végzések elleni jogorvoslat egészen biztosan nem hatékony, ha a fél és jogi képviselője annak, amivel szemben orvoslást kér, a hátrányát már elszenved-

te. A peres eljárás elsőfokú szakasza ugyanis az ítélettel lezárul, és valódi, hatékony jogorvoslatot csak az jelent, ha a másodfokú bíróság a kizárást az ügy érdemére ható súlyos eljárási szabálysértésnek minősíti, és az eljárást megismételteti. Megjegyzem, a jogsérelem és orvoslásának alkotmányos igénye akkor is létezhet, ha a per első fokon a kizárt ügyvéd ügyfelének pernyertességével vagy egyezséggel zárult, vagy akkor is, ha a per másodfokon szűnik meg, és a másodfokú bíróság erre tekintettel nem tekinti a kizárást az ügy érdemére kiható eljárási szabálytalanságnak. Arról nem is szólva, hogy a kizárás a megbízás teljesítésének lehetetlenülése, ami a Ptk. 6:179-6:180. § szerint akkor is felelősséget, jogsérelmet és jogvitát okozhat, ha az ügyfelet magában a perben érdemi joghátrány nem érte. Az is előfordulhat, hogy az ügyfél tudomásul veszi a kizárás okát, miközben az valótlan vagy bizonyítatlan, és a jogorvoslat az ügyvédi felelősség szempontjából jelentős. A perbeli jogorvoslat eredménye a kamarai fegyelmi jogkör gyakorlóját is segíti.

Meggyőződésem, hogy a végzés érdemi jellege és fellebbezhetősége folytán a kizárásról szóló másodfokú eljárásban is a kizárt ügyvéd láthat el jogi képviseletet.

Csak a jogerős végzés alapján dönthető el, hogy a kizárt ügyvéd múltbéli percselekményei hatályosak-e, illetve mikortól nem hatályosak.

-.Abból kell kiindulni, hogy az AB a jogi környezethez képest optimálisan határozott az alkotmányos követelményről.

Meggyőződésem azonban, hogy ha a Pp. a képviseleti jogosultság vizsgálhatóságát pontosabban szabályozná, az alkotmányos követelmény sem így alakult volna.

Nézetem szerint a Pp-t úgy kellene módosítani, hogy a bíróságok a képviselet jogszerűségét tárgyi és időbeli szempontból ne vizsgálhassák hivatalból és korlátlanul. Érvényesüljön a kérelemhez kötöttség elve, a perrend szabályozza pontosan képviselő kizárásának feltételeit és adjon fellebbezési jogot. Fontos lenne, hogy az Üttv. tegye kötelezővé, hogy a megbízás térjen ki arra, hogy a képviselet ellátásának jogszabályi akadálya nincs, és ez jelenjen meg a meghatalmazás elfogadására irányuló nyilatkozatban is.  Ügyvédek Lapja 2022 | 4

A hónap kérdése

Hová tűntek a perek?

Nemrég ért véget egy kutatás a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében, amelyben a magyar jogrendszer ellenállóképes­ ségét vizsgáltuk. Ennek a kutatásnak volt egy része, amely a magyar bírósá­ gokat vizsgálta, és egy nagyon furcsa, sok szempontból aggasztó jelenséget hozott napvilágra: a perek komoly mértékű csökkenését. Ebben az írásban igyekszem magát a jelenséget is leírni, és magyarázatokkal is szolgálni.

Dr. Ződi Zsolt, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

1. ábra: A peres ügyek száma ügyszakonként a magyar bíróságokon 2010 és 2020 között

többi bíróságétól, a számokat két grafikonon ábrázoltam.) (2., 3. ábra) Az ügyszám-csökkenés egyértelműen a járásbíróságok ügyszámának a csökkenésével magyarázható. (A kiugrás az évtized elején a már ismertetett szabálysértési ügyekkel kapcsolatos jogszabályváltozás.)

Eleve a járásbíróságra érkezik az ügyek döntő része és ez a fellebviteli bíróságok ügyterhét is determinálja. Növekedés csak a törvényszékeken következett be, az elsőfokú ügyek körében. Ha ezt az egy konkrét fórumot közelebbről megnézzük, ak-

Bevezetés - helyzetkép

A kutatás első és legfontosabb összefüggése, amely a 2010 – 2020 közötti 11 év ítélkezési tevékenységével kapcsolatban azonnal látható az adatokból, a perek számának folyamatos csökkenése. (1. ábra) A csökkenés alól csak az évtized eleje kivétel, és egy extrém megugrás a 2012 és 2013-as évben, amelyet az új szabálysértési kódex hatálybalépése, és az értékhatárok megváltozása okozott. Ez egyszeri hatásként 2014-re teljesen lecsengett.

Ha megnézzük ugyanezeket a számokat bírósági szintenként, ugyanezt láthatjuk. (Mivel a járásbírósági szint számai majdnem egy nagyságrenddel térnek el a

2. ábra: A peres ügyek száma bírósági szintenként 2010 és 2020 között - felsőbíróságok

kor azt is látjuk, hogy miért: a közigazgatási ügyek megjelenése okozta 2020-ban okozza a növekményt. Ezzel egyidőben, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ügyterhe arányosan csökkent. Összességében pedig az összes ügy csökkenést mutat ezzel együtt ezen a fórumon is.

3. ábra: A peres ügyek száma a járásbíróságokon 2010 és 2020 között Ügyvédek Lapja 2022 | 4

11

12

A hónap kérdése

4. ábra: Első fokú peres ügyek a törvényszéken ügyszakok szerint

Ahogy azt a 4. ábrán láthatjuk, az ügyek száma a bíróságokon minden ügyszakban csökken. Kézenfekvő kérdés, hogy ezen belül milyen dinamikák vannak, hogyan alakulnak az egyes ügytípusok, melyek adják a csökkenés nagy részét, stb. Sajnos

ezzel kapcsolatban azonban nincsenek statisztikai adataink, a központi bírósági statisztika nem tartalmaz ilyen bontásban adatokat. Vannak viszont részleges adatok a Bírósági Határozatok Gyűjteménye adatbázisából. amelyek ugyan nem repre-

5. ábra: Néhány gyakoribb ügytípus alakulása a Bírósági Határozatok Gyűjteménye adatbázisában 2010-2020

6. ábra: A leggyakoribb büntető ügytípusok alakulása 2010 és 2020 között a BHGY adatbázisban

zentatívak, de feltételezve, hogy a közzététellel kapcsolatos belső bírósági gyakorlat nagyjából változatlan, valamiféle indikációt mégiscsak nyújtanak arra nézve, hogy az egyes pertípusok gyakorisága hogyan alakult a bíróságokon.

Először nézzük azokat ügytípusokat amelyek az adatbázisban 2010 évben több mint 1000 üggyel képviseltették magukat.

(5. ábra) Mivel ezek az ügyek mind polgári-közigazgatási ügyszakosak, izgalmas kérdés, vajon mi a helyzet a büntető ügyekkel. Itt a leggyakoribbak (több, mint 100 üggyel képviseltetik magukat) az alábbiak. (6. ábra) A kép itt annyiban más egy kicsit, hogy egyértelmű csökkenő tendencia csak 2016-tól kezdődően mutatkozik ezeknél a bűncselekménytípusoknál. Az egyetlen kivétel ez alól a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények csoportja, amely 20162018 években emelkedést mutatott.

Ugyanakkor 2020-ra visszaesett a 2016-os kiindulási szintre.

Végül igen érdekes azt is megnézni, hogy melyek azok az ügytípusok, amelyek az általános trendhez képest emelkedést mutatnak, vagy legalábbis nem csökkennek. (7. ábra) Csak három olyan pertípust találhatunk, amely szignifikáns emelkedést mutat az adott időszakban: a sajtó-helyreigazítási eljárások, a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények és a költségvetési csalások ügycsoportjait. Utóbbi kettő esetén talán nem nagy kockázat azt mondani, hogy a büntetőpolitika változása (szigorodása) okozza a növekményt. A sajtó-helyreigazítási pereket nézve pedig elég valószínű, hogy itt a sajtótermékekben (is) egyre jobban kiéleződő politikai küzdelem egyik lecsapódását láthatjuk.

Mindkettő inkább időleges emelkedést sejtet. Ahogy látható, a többi pertípus is inkább stagnál, esetleg az évtizedben kis emelkedés után esik vissza arra szintre, amelyről elindult az évtized elején (pl. az adatok kiadása iránti perek).

Ugyanakkor fontos megfigyelés. hogy a perek számának erőteljes csökkenése mellett a nemperes ügyek nem mutatnak ugyanilyen csökkenést, sőt, bizonyos növekedés is tapasztalható,– bár ez a peres csökkenést nem tudja ellensúlyozni. A 9. ábrán csak három évet, a ciklus elejét, közepét és végét láthatjuk. Az évtized közeÜgyvédek Lapja 2022 | 4

A hónap kérdése

10. ábra: Ügyérkezés a pénzügyi békéltető testülethez 2011 – 20202

7. ábra: Nem csökkenő ügytípusok a BHGY adatbázisban

8. ábra: Peres és nemperes ügyérkezés a bírósági statisztikai adatbázisokban 2011-2015-2020

grafikonok nem mutatják, de ennek dinamikáját – vagy legalábbis e dinamika egy részét – az ügytárgy adatbázisból kinyert adatok alapján láthattuk. (8. ábra) Érdekes ugyanakkor megfigyelni, – és ennek később lesz jelentősége – hogy eközben a különböző ügynökségek, vitarendező fórumok szerepe hogyan alakul. Itt két számsort közlök, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságét és a Pénzügyi Békéltetői Testületét. Előbbinek (9. ábra) csak 2012-től, utóbbinak (10. ábra) 2011-től közöljük az adatait.

Mindkét grafikonon meg lehet figyelni hullámzást, – a NAIH esetében a GDPR, míg a Békéltető testületnél a devizakölcsön perek okoztak kiugrást, de az ügyek száma az évtized elejéhez képest mindkét hatóság esetében növekedett, vagy legalábbis szinten maradt. A tendencia nagyon hasonlít azoknak a külföldi fórumoknak a számaihoz, amelyek valamiféle alternatíváját nyújtják a bírósági vitarendezésnek.

Mi a helyzet külföldön?

9. ábra: Ügyérkezés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz 2012-20201

péhez képest az összes ügyek száma ugyan csak kis mértékben csökkent, az elejéhez képest még kicsit nőtt is, ugyanakkor a peres ügyek száma drámai csökkenést mutat. A csökkenést az OBH elnökének beszámolói, általában a beszámolók első oldalain az utolsó években rendre közlik is, bár magyarázattal nem szolgálÜgyvédek Lapja 2022 | 4

nak. Általában csak a statisztikából kiolvasható ügytárgy bontás alapján rögzítik, hogy a csökkenés az érdemi cégügyek és a bírósági végrehajtási ügyek területén a legnagyobb, míg növekedés a szabálysértési, büntetés-végrehajtási és egyéb nemperes ügytípusoknál volt. A bírói hatáskörbe tartozó peres ügyek belső szerkezetét a

A perek számának csökkenése nem magyar jelenség. Az USA-ban például hosszabb ideje téma a perek számának csökkenése.3 Marc Galanter ezzel kapcsolatban egy furcsa paradoxonra hívja fel a figyelmet, amelyet a „legalizációval” mint kifejezéssel lehet a legjobban illusztrálni. Az angolban a „legalizáció” egyszerre jelenti egy jelenség vagy cselekvés dekriminalizálását, (leggyakrabban a marihuána legalizálása szóösszetételben) és ezzel egyidőben – akár ugyanennek a jelenségnek – az élet egyre több területének jogi szabályok alá rendelését, az adott életviszony egyre kiterjedtebb szabályozását. Az egyre kiterjedtebb szabályozás persze nemcsak a dekriminalizálás eredménye, hanem jelen van szinte minden életszférában.

13

14

A hónap kérdése

11. ábra: Ügyvédek számának változása a 2010-es években néhány EU-s tagállamban4

12. ábra: Egy évben kihirdetett jogszabályok száma Magyarországon5

Galanter több statisztikai adattal is bizonyítja, hogy a legalizáció, (magyarul talán a legjobban „eljogiasodásként” fordítható) egyre nő: egyre több jogász van, a jogi iparág az USA-ban (egy egyébként is növekvő) GDP-n belül arányaiban is növekszik, a GDP 0,5%-áról 1,5% fölé.

Eközben a jogszabályok száma is nő: a Federal Register egy évben publikált oldalszáma az 1960-as évhez képest hatszorosára nőtt.

Ugyanezek a számok igazak Magyarországra, és az összes európai tagállamra is. Illusztrációként két adatot közlünk: az ügyvédek számának alakulását néhány EU tagállamban (11. ábra) és Magyarországon, valamint a jogszabályok mennyiségének növekedését Magyarországon.

(12. ábra) A kérdés tehát az, hogy akkor a peres ügyek száma miért nem nő, miért csökken? A válasz többrétű. Egyrészt a bírósági ügyek száma, tehát az összes ügy nem feltétlenül csökken, csak a peres ügyek

száma csökken, azaz egyre kevesebb jogi ügyből lesz peres ügy. Galanter tanulmányában egészen meghökkentő aránybeli csökkenést észlel: míg 1936-ban az összes bírósági ügy 18%-a változott perré, addig ez a 60-as évekre 11, majd 2010-ben 1 (!) százaléka lett.

A perek száma nemcsak az USA-ban (és Magyarországon) csökken, hanem az Egyesült Királyságban is. Az Egyesült Királyság angliai és walesi büntetőbíróságain (magisztrátusi bíróságok és koronabíróságok) az ügyérkezés az évtizedben itt is töretlenül csökkent, a befejezések számával együtt, ezzel együtt az ügyhátralék (caseload) csökkenését is okozva, kivéve a pandémia évét, amikor a befejezések száma nem tudott nőni, így az ügyhátralék is jelentősen megnövekedett. (Polgári peres ügyek száma az USA szövetségi bíróságain6, valamint Anglia és Wales magisztrátusi bíróságain 2008-20217 - Az ügyérkezés, befejezés és ügyhátralék alakulása Anglia és Wales magisztrátusi bíróságain 2008-20218)

De lényegében ugyanez a helyzet Németországban is. Itt csak a helyi bíróságokon tárgyalt polgári ügyeket ábrázoljuk. (13. ábra) Tanulmányában a Galanter egy 75 országból álló mintát összesítő táblázatot is közöl10, amely az egyes ügytípusokat is mutatja. Ebből egyértelmű, hogy szinte minden ügytípusban csökkenés észlelhető, tehát világtendenciával állunk szemben, bár van különbség a csökkenés mértékében az egyes ügytípusoknál (kártérítés és szerződés; ingatlan, munkaügy, adásvétel vevő felperessel, adásvétel eladó felperessel, csalás, orvosi műhiba, termékfelelősség, ingatlantulajdonnal kapcsolatos felelősségi ügyek, személygépkocsi).

Például az orvosi műhibaperek száma alig, vagy talán nem is csökken, a kötelmi, (beleértve az adásvételt is), vagy ingatlannal kapcsolatos ügyek azonban egészen komoly csökkenést mutatnak.

A helyzet például Kínában, (amely a legnépesebb ország) a trend a 70-es évek óta épp a fordított. Az 1978-ban alig 45 000 (!) éves ügyről 20 év alatt 5 410 000re, azaz több, mint 100-szorosára nőtt az ügyérkezés11 2015-ben már 11,5 millió 20%-kal magasabb, mint 2014-ben12.

Kína jelenlegi ügyérkezésről nem találtam statisztikákat, de beszédes, hogy a 2013ben elindított weboldal, amely a kínai bíróságok ítéleteit tartalmazza, 2020-ban elérte a 100 milliomodik közzétett ítéletet.13 Magyarázatok

Mi a magyarázata ennek? Mi a magyarázata, hogy miközben a jogászok száma nő, a jogi iparág mérete növekszik, a szabályozás mennyiségileg nő, a peres ügyek száma a világ fejlett országaiban, és így Magyarországon is csökken?

Galanter többféle magyarázatot is ad, és ezeket a magyarázatokat három csoportba lehet sorolni. A csökkenés egy része a jogi szabályozás változásából ered, (pl. perrendtartási változtatások), egy másik részük a jogviták elterelődéséhez köthető. (Átterelődés a közigazgatás egyes fórumaira, és alternatív vitarendezési módszerekre). A harmadik, legérdekesebb magyarázat-csoport bizonyos kulturális-ideológiai és technológiai változásokhoz köti a jelenséget. Ilyen például az, hogy a technológia sokkal jobb a tények rögzítésével kapcsolatban, (sokkal több Ügyvédek Lapja 2022 | 4

A hónap kérdése

okirat áll rendelkezésre, sokkal ritkábban kell tanúbizonyításra támaszkodni, kevesebb vitatható tényállású ügy keletkezik) valamint, hogy a jogászi ideológia és attitűd is megváltozott: a jogászok is inkább a megegyezés felé hajlanak, és a bírák is efelé terelik a feleket. (Pl. a büntető ügyszakban a vádalkuval záródó büntetőügyek emelkedő száma ennek köszönhető.)

Magyarországon mindegyik magyarázat-csoport igaz lehet, és olykor ezek egymással is összefüggenek. Érdemes talán azzal kezdeni, hogy a 2010-es években bizonyos „tömegpertípusok” vagy eltűntek, vagy radikálisan lecsökkentek számban. Ilyenek a parkolási bírsággal, a közüzemi tartozással, de akár a devizakölcsönökkel kapcsolatos perek is. Ezek az ügyek fizetési meghagyási eljárásban rendeződnek, (amelynek egyébként a száma nő, legalábbis például 2020-ban az előző évhez képest 10%-kal, 527 000-re) hiszen a fizetési meghagyásoknak csak 10%-ából lesz per.14 Másrészt a perrendtartási változtatások az USA-ban, de Magyarországon is felértékelték a perelőkészítési szakasz súlyát, amelyben a felek bizonyítékai napvilágra kerülnek, és ezzel a per kilátásai is sokkal egyértelműbbek lesznek, és amely végső soron a feleket is a megegyezés felé tereli.15 Magyarországra, akárcsak az USA-ra is igaz, hogy a vádalkuk (Magyarországon: tárgyalásról lemondás) szerepe is egyre nagyobb.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4

13. ábra: Polgári ügyek a német helyi bíróságokon 2013 és 2019 között9

A legfontosabb mégis a második tényező: Galanter szerint az, hogy a bíróságon kívül egy sor alternatív vitarendezési fórum, illetve közigazgatási jellegű vitarendező, panaszkezelő, „békéltető” testület, szervezet, hatóság jelent meg, amelyek elszívják a levegőt, elcsatornázzák a jogvitákat a bíróságoktól. Galanter itt egy az USAban már régebb óta zajló diskurzusra, és ezen belül Levy és Shapiro 2003-as cikkére utal16, amelyben a szerzők el is magyarázzák, hogy miért csúszott át a vitarendezés ezekhez, az eredetileg szabályozási, végrehajtási és technikai-koordinációs céllal létrehozott „agency”-khez. A szerzők szerint

alapvetően két oka van ennek a folyamatnak, a gyorsaság, és az egymással is összefüggő hatékonyság és a szakmaiság. Az adminisztratív szervezetek gyorsabban képesek dönteni, főként amiatt, mert a bírósági eljárás formalitásai és garanciái nem béklyózzák őket. Másrészt hatékonyabbak, mivel az adott területen jóval komolyabb szakmai tudással rendelkeznek mint a bíróságok. Ha a bíróság egy tudományos-szakmai kérdésbe ütközik, (amely ezeknek a hatóságoknak a hatáskörébe tartozó ügyek nagy részére jellemző), akkor egyébként is szakértőt rendel ki, amely nemcsak lelassítja a bírósági eljárást, hanem lényegében kiveszi a bíró kezéből a döntést.

A teljes képhez hozzá kell hogy tegyük, hogy ezek a megállapítások a common law jogi környezetben igazak, ahol a vitarendezés egyben jogalkotás is, és a vitarendezés „átcsúszása” a hatóságokhoz együtt zajlott a jogalkotás átcsúszásával a kormányzathoz, az admnisztrációhoz.17 Ezek a tényezők összességében arrafelé mutatnak, hogy a jogviták és konfliktusok feloldásának a bírósági tárgyalás útján történő rendezése egyre ritkább. A bírósági eljárás nehézkes, hosszú, drága és nehezen megjósolható a kimenetele. Minden afelé mutat, hogy a vitázó felek, ha lehet kerüljék el a pert. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nemperes eljárások, a perelőkészítés, stb. száma nem csökken, és az egy per során „termelt” iratmennyiség is folyamatosan növekszik, így a bírák terhelése csökkenő ügyszám mellett sem biztos, hogy csökken, sőt, valószínűleg nő.

15

16

A hónap kérdése

Arra a kérdésre azonban, hogy mi az oka annak a paradoxonnak, hogy ez a két folyamat, a perek számának csökkenése és a „legalizáció” fokozódása egyszerre van jelen, még nem adtunk választ. Másképp ezt a kérést úgy is fel lehet tenni, hogy a szabályozási erőfeszítések, a jogászi energia, és a jogászokra fordított pénz hol „folyik el”, mire fordítódik? Mivel jelen tanulmányban nem tudunk ezekre a kérdésekre pontos, statisztikai adatokkal alátámasztott válaszokat adni, csak néhány, későbbi kutatások alapjául szolgáló feltevést rögzítünk.

Két feltevést már több formában fentebb is megemlítettük: ezek közül az első az, hogy bár a peres ügyek száma a bíróságokon ugyan csökken, az összes ügy száma azonban nem, a nemperes ügyek

hogy a jogviták áttevődtek az adminisztratív szervezetekhez, amelyekben szintén jogászok (is) dolgoznak.

Van itt azonban egy másik szempont is, amely még tágabb horizontra helyezi a problémát, és amelyet még kevésbé van itt terünk kibontani, de mindenképpen egy ígéretes jövőbeli kutatási irány. Ez a jog funkciójának megváltozásával függ össze, és többféle formában megfogalmazták már. A jog egyre kevésbé „reaktív” természetű, és egyre inkább megelőzni kívánja a problémákat. A reaktív jog alatt épp azt a „jogászjogot” értjük, amely a jogellenes cselekedetek, vagy károk esetén a felelősség kérdését igyekszik rendezni, - általában peres úton. Ehhez képest a proaktív, (vagy ex ante18, compliance19, megfelelőségi, preventív20) jog az, amely a kockáza-

száma tehát továbbra is legalábbis szinten maradt, vagy nő. Ha ehhez pedig azt is vizsgálat tárgyává tesszük, hogy egyegy ügyben milyen mennyiségű szöveget, adatot kell egy bírónak áttekintenie, valószínűleg arra jutnánk, hogy az „írógép-indigós másolat” korszakhoz képest egy nagyságrenddel nagyobbat, így a bírák terhelése nemhogy csökkent volna, hanem valószínűleg még nőtt is. Kevesebb per van, de több egyéb eljárás, és ami van az bonyolultabb. Erre jön még,

tokat szabályok előírásával, folyamatok monitorozásával, dokumentálásával, jelentésével, ellenőrző hatóságok felállításával, stb, igyekszik megelőzni. Ennek a proaktív jognak a működtetése jelentős jogászi erőforrást emészt fel, (szabályzatok, jelentések írása, belső ellenőrzési és dokumentációs mechanizmusok működtetése, valamint az ellenőrzést és szabály-betartatást végző hatóságok tevékenysége), de összességében a konfliktusok és károk bekövetkeztének valószínű-

ségét, így a perek számát is csökkenti.

Ebből az összefüggésből nézve egyáltalán nem olyan nagy probléma, hogy a perek száma Magyarországon és a világon mindenütt csökkenést mutat, de a jogrendszernek, (a jogalkotástól kezdve a jogalkalmazás különböző terepein keresztül egészen a jogi oktatásig) valamilyen módon reagálnia kell erre a kataklizmatikus változásra. A következőkben arra próbálok meg választ adni, hogy milyen következményei lehetnek a perek eltűnésének.

Következmények

Robert P. Burns a jogászi szakma „hatalmas válságának” nevezi a perek eltűnését.21 Több okot is felsorol, miért. Először is, a bíróságok a demokratikus rendszer egyfajta zárókövei, a nyilvános tárgyalásoknak, (és az USA-ban az esküdtszéki bíráskodásnak) a demokratikus részévétel szempontjából is fontos funkciói vannak. Az esküdtszék ezen belül is kitüntetett szereppel bír, a laikus részvétel egyik fontos terepe, szimbóluma annak, hogy a konfliktusok feloldásában a laikusoknak, a közvéleménynek is szerepe van. Ahogy Judith Resnik mondja, „az ítélkezés azt adja hozzá a demokratikus berendezkedéshez, hogy alkalmilag meg lehet figyelni az államhatalom működését és időnként részt lehet venni a normák létrehozásában”22 Ahogy azt láthattuk a perek számának csökkenésében az egyik legfontosabb ok a jogviták és konfliktusok átterelődése az adminisztratív szervezetekhez, ügynökségekhez. Az adminisztratív szervezetek gyorsabban, az adott területhez hozzáértőbb módon, eljárási béklyók nélkül tudnak ezekben az ügyekben dönteni. Ez hordozza azonban a legnagyobb kockázatot is: a legtöbb ilyen ügy a nyilvánosság kizárásával zajlik, a döntésekben sokkal kevesebb szempont kap helyet, a társadalmi következményekre, vagy a jogrendszer tágabb összefüggéseire kevésbé vannak a döntéshozók tekintettel.

A bíróságok nemcsak az egyedi ügyet döntik el, hanem jogfejlesztést is végeznek, és őrködnek a jogrendszer egysége, konzisztenciája felett. Szemben ugyanis a közkeletű vélekedéssel a jogrendszer konzisztenciáját nem elsősorban a jogalkotó, hanem inkább a dogmatika biztosítja, amely a bíróságok érveléseinek, megkülönböztetéseinek, majd az ezt rendszerező Ügyvédek Lapja 2022 | 4

A hónap kérdése

jogtudománynak a közös erőfeszítése, egymásra felelgető dialógusa.23 Ha a perek eltűnnek, eltűnik a dogmatika és eltűnik ez a koherencia-teremtésre irányuló erőfeszítés is. Nem véletlen, hogy az EU jog magyarázatának már nem az elsősorban a bírói gyakorlaton alapuló kommentár a fő műfaja, mint a nemzeti jogrendszerek esetében, hanem mindenféle más típusú anyag, főként az egyes agency-k által termelt vegyes műfajú és színvonalú szakértői anyagok.24 A perekkel együtt eltűnik egy fontos elem, a dráma, és a katarzis ígéretét hordozó „színjáték”, az agonális játék25 eleme a jogból. Egyesek pl. azt mondják, hogy a vádalkuval „megfosztják az áldozatot, a túlélőket és a közösséget, hogy elégtételt kapjanak”. („to obtain true justice”)26 Végül az utolsó kérdés: baj-e ez? A perek csökkenő száma a bíróságok jelentőségét is devalválja, és ez mindenképp baj, de az is elképzelhető, hogy a felsőbíróságok, jóval kisebb ügyszámmal és csak a fontos ügyekkel fennmaradnak. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy egy sor jogvita, amely eddig sem volt „jó helyen” a bíróságon, mert sokkal hatékonyabban lehet orvosolni más (pl. adminisztratív) eljárások keretei közt, akkor ez nem feltétlenül baj.

Hiszen a 70-es évektől kezdődően a kormányzatok kifejezetten ösztönözték az alternatív vitarendezés, az elterelés, a bíróságok tehermentesítésének különböző módozatait. Mondhatjuk, hogy ennek a munkának beért a gyümölcse.

De akár bajnak tekintjük, akár nem, a változás elkezdődött, és nagyon komolyan fogja érinteni a jogászi szakmát, és a jogi képzést. A perek anyagai, a bírósági eljárások ítéletei, és ezek indokolásai már csak a dogmatikával és a jogtudomán�nyal ápolt szoros kapcsolatuk miatt is a jogi oktatás középpontjában állnak.27 Ha a (kontinentális) jogi egyetemek tananyagát megvizsgáljuk, ebben túlnyomórészt az „ex post” jogot és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot oktatják. Tulajdonképpen ez a klasszikus „jogászjog”: a nagy anyagi jogi és eljárási kódexek, amelyek körül ez a „vastag” értelmezési-jogdogmatikai réteg kialakult. A bírói eljárások anyaga azért is tanulságos, mert két álláspont, (sokszor két nagyon meg�győző álláspont) csap össze. A perek eltűnésével nemcsak jogászképzésnek ez a Ügyvédek Lapja 2022 | 4

klasszikus programja veszti értelmét, hanem a klasszikus jogászkodás, sőt maga a hagyományos értelemben vett jogászság is. Lehetséges, hogy a perek csökkenése az egységes jogászréteg felbomlásának, és a jogi egyetemeknek e jogászréteg-

Jegyzetek 1 2

3

4 5

6

7 8 9

10 11 12 13

14

Forrás: A NAIH éves beszámolói https:// www.naih.hu/eves-beszamolok Forrás: Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről https:// www.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/ eves-jelenteseink ld. pl. Marc Galanter, „The Decline of Trials in a Legalizing Society,” Valparaiso University Law Review 51, no. 3 (Spring 2017): 559-578 Forrás: CCBE Lawyer’s statistics - htt­ ps://www.ccbe.eu/actions/statistics/ Források: Nyugodt év után csendes év vége a jogalkotásban. Jogászvilág.

2019. január 2. https://www.wolter­ skluwer.com/hu-hu/expert-insights/ nyugodt-ev-utan-csendes-ev-vege-a-jog­ alkotasban és Jogászvilág: Rekord mennyiségű jogszabály született 2020-ban Jogászvilág, 2021. január 4. https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/ expert-insights/jogaszvilag-rekord-men�­ nyisegu-jogszabaly-szuletett-2020-ban Marc Galanter and Angela M. Frozena: A Grin without a Cat: The Continuing Decline & Displacement of Trials in American Courts, Daedalus Vol. 143, No. 3, The Invention of Courts (Summer 2014), pp. 115-128, 117 Ugyanez igaz az Egyesült Királyságra is, ld. Court statistics for England and Wales, https:// researchbriefings.files.parliament.uk/do­ cuments/CBP-8372/CBP-8372.pdf 7-8.

Forrás: Court statistics for England and Wales 2021.12.23. 8.

Forrás: Court statistics for England and Wales 2021.12.23. 8.

Forrás: Szövetségi Statisztikai Szolgálat https://www.destatis.de/EN/Themes/ Government/Justice/_Graphic/_Interac­ tive/civil-law-cases.html;jsessionid=9A­ E3443CDCDB645E81F016912D­ BE110C.live722 Forrás: Galanter: The Decline 568. https://olemiss.edu/courses/pol324/ chnjudic.htm https://supremepeoplescourtmonitor. com/tag/china-court-statistics-2015/ Guodong Du , Meng Yu: Number of Court Judgments Reaches 100 Million on China Judgments Online, 2020. szeptember 13. https://www.chinajus­ ticeobserver.com/a/number-of-courtjudgments-reaches-100-million-on-chi­ na-judgments-online Sz.n.: A félmillió fizetési meghagyás országa lettünk. Portfolio 2020 február 11. https://www.portfolio.hu/ bank/20200211/a-felmillio-fizetesi-meg­ hagyas-orszaga-lettunk-415411

be történő bekerülését szabályozó kapuőr szerepe eltűnésének az előhírnöke?  (Fenti írás a Kaposvári Jogi Beszélgetések c. rendezvénysorozat idei fordulóján elhangzott előadásnak az Ügyvédek Lapja számára készített, szerkesztett változata.)

15 Jeffrey Q. Smith and Grant R. MacQueen: Going, Going, But Not Quite Gone: Trials Continue to Decline in Federal and State Courts. Does it Matter? Judicature, Vo­ lume 101 Number 4 https://judicature. duke.edu/articles/going-going-but-notquite-gone-trials-continue-to-decline-in-fe­ deral-and-state-courts-does-it-matter/ 16 Richard E. Levy; Sidney A. Shapiro, „Ad­ ministrative Procedure and the Decline of the Trial,” University of Kansas Law Review 51, no. 3 (May 2003): 473-508 17 Levy és Shapiro 475.

18 Donald A. Wittman: Ex Ante vs. Ex Post, (Francesco Parisi ed): The Oxford Hand­ book of Law and Economics: Volume 1: Methodology and Concepts és Barbara H. Fried, „Ex Ante/Ex Post,” Journal of Contemporary Legal Issues 13, no. 1 (2003): 123-160 19 David Orozco, „A Systems Theory of Compliance Law,” University of Pennsyl­ vania Journal of Business Law 22, no. 2 (Winter 2020): 244-302 20 Emilie N. Wanderer, „Preventive Law,” Commercial Law Journal 57, no. 11 (November 1952): 292-292 21 Robert P. Burns, „What Will We Lose if the Trial Vanishes,” Ohio Northern University Law Review 37, no. 3 (2011): 575-596 22 Judith Resnik, „Whither and Whether Adjudication,” Boston University Law Review 86, no. 5 (December 2006): 1101-1154 23 Ződi Zsolt: A jog koherenciájának mítosza in -Fekete Balázs – H. Szilágyi István – Kiss Anna – Ződi Zsolt: Iustitia körülnéz. Tanulmányok a jog és irodalom köréből, Budapest, Szent István Társulat 2017. 209 - 227 24 Az európai adatvédelmi jog tárgykörében írott tetszőleges tanulmányt megvizs­ gálva a 29. cikk szerinti munkacsoport anyagainak idézései kb. ötször olyan gyakoriak, mint az EuB döntéseié.

25 Johan Huizinga.: Homo ludens. Kísérlet a kultúra játék-elemeinek meghatározásá­ ra. Szeged: Universum Kiadó, 1990.

26 Emilio C. Viano: Plea Bargaining in the United States: a Perversion Of Justice, Re­ vue internationale de droit pénal 2012/12 (Vol. 83) 109-145. https://www.cairn. info/revue-internationale-de-droit-pe­ nal-2012-1-page-109.htm 27 Bódig Mátyás: A jogtudomány módszer­ tani karaktere és a dogmatikai tudomány eszméje. in Bódig Mátyás - Ződi Zsolt (szerk.): A jogtudomány helye szerep és haszna; tudománymódszertani és tudo­ mányelméleti írások MTA TK Jogtudomá­ nyi Intézet - Opten Informatikai Kft 86-109.

17

18

Jövő a jelenben

A non-humán ágensek helye jogunkban A technológiai innováció a jogi érdeklődés homlokterébe került az utóbbi évtizedben,1 amelynek részeként az önve­ zető autóktól a drónokig számtalan területen kezdtek jogi kutatásba. A kutatások szükségképpen vezetnek el minket a roboti cselekmények jogi beszámításának kérdésköréhez. Szükségképpen, mert a roboti szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók, polgárok azzal szembesülnek, hogy korábban emberi tevékenység által számukra nyújtott szolgáltatások egyre inkább tevődnek át virtuális platformokra vagy éppen „fémrabszolgák”2 nyújtják azt nekik.

A jogi érdeklődés homlokterébe elsőként azok a területek kerülnek, amelyek abszurdnak tűnnek, és akár erőteljes érzelmi töltettel is bírnak. Ilyen különösen a robotok jogalanyisága elismerésének kérdése.3 E kérdésekben való jogpolitikai állásfoglalás fontos és mellőzhetetlen, részben előkérdése is mindannak, amiről lentebb szólunk.

Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a jogalkotó nem vagy nehezen dönt erről, a jelenség viszont kikényszeríti, hogy a mindennapokban általánossá váló robot-ember kontaktust polgári jogi szempontból is értékeljük. Erre – meggyőződésem szerint – a polgári jogunk, köszönhetően annak magas absztrakciós szintjének, professzionális tartalmának, ma is alkalmas. Arra teszünk hát kísérletet, hogy áttekintsük: milyen kérdéseket vet fel, s talán vála­ szokat rejt a mai polgári jogunk az emberi és non-humán ágensek közötti interakció jogi minősítésére.

Dr. habil. Udvary Sándor, Ph.D. tszv. egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK

1. A non-humán ágensek, mint cselekvők

A non-humán ágens fogalmát más írásainkban már bevezettük, „non-humán ágensként tekintünk mindazokra a nem ember cselekvőkre, amelyek (!) jogilag releváns, reális vagy virtuális cselekményeket képesek végezni önállóan vagy az önállóság látszatával.”4 Szintén utaltunk arra, hogy az ilyen cselekményeket – még akkor is, ha azok a külvilágban, eredményüket tekintve úgy realizálódnak, mint ugyanarra a célra irányuló emberi magatartás eredménye – nem lehet az emberi magatartással egy szinten kezelni.5 Ezért bevezettük a roboti cselekmények fogalmát, amely szükségképpen beszámításra szorul.6 A nem ember által vezérelt egységek cselekményeket fognak végezni. A terminológiát jelentősnek tartom: nem magatartást tanúsítanak, hanem roboti cselekményeket végeznek. E cselekmények számtalan célra irányulhatnak, kiváltva az ott megjelenő emberi magatartást.

Mégis, értelmezésemben a mesterséges entitás ilyen aktusai nem érhetik el az emberi magatartás szintjét, mert hiányzik az azt átfogó tudatállapot. Bár a mai programozás – a tapasztalati öntanulás, a neurális hálózatok kapcsolódása révén – messze meghaladta a lineáris programozás kereteit, az AI autonómiája és az ember – felelősséggel együtt járó – szabad akarata közé nem tehető egyenlőségjel. Véleményem szerint a roboti autonóm egység által kezdeményezett tevést végső soron mindig kényszer – mégpedig a program

keretei által behatárolt kényszer – alatt tett cselekménynek kell tekinteni. Persze az emberi magatartás is behatárolt, normák által kötött, de amíg az embernek szabadságában áll azokkal ellentétben cselekedni, felvállalva a jogi következményeket, addig a mesterséges intelligencia számára ezt a szabadságot álláspontom szerint nem szabad megadni.7 Csak bízni tudok abban, hogy technikailag sem lesz adott ez a lehetőség, de hogy jogilag szigorúan gátat kell annak szabni, az egyértelmű álláspontom.

Ezek a cselekmények, amelyeket a robotok értünk, adott esetben velünk szemben

végezni fognak belehelyezhetők, sőt belehelyezendők a mai jogszabályi keretek közé.

Ezek – a magánjogon belül gondolkodva – vagy kontraktuális cselekmények egy szerződés teljesítése érdekében, vagy pedig non-kontraktuális (deliktuális?) cselekmények. A cselekmények minősítésének megítélése függhet attól, hogy milyen státuszban álló aktorok között van jogviszony.8 A kutatás jelen fázisában az alább azonosított típus-viszonyok lehetnek elsősorban B2B viszonyok, amelyeknél a vizsgálandó jogviszony két üzleti szereplő között áll fenn. Kereskedelmi törvény híján általában a Ptk. szabályai irányadók ilyenkor, az adott cselekménytől függően speciális jogszabályi rendelkezésekkel együtt. A cselekmények másik csoportját a B2C, a vállalkozó által a fogyasztó javára végzett tevékenység képezheti, amikor a polgári jogi szabályok az európai és magyar fogyasztóvédelmi szabályokkal együtt alkalmazandók. Az alapesetben ilyenkor a vállalkozó tevékenységét segítheti az MI, ezért ennek értékelése a feladat, de nem elképzelhetetlen a fordítottja sem, a C2B jogviszony, amikor a szerződő fogyasztó magatartását váltja ki a roboti cselekmény. Harmadikként vizsgálni kell a P2P és a P2B9 jogviszonyokat, amikor is a polgári jogalany mesterséges intelligencia közbevetésével végez más személy vagy üzlet javára/kárára tevékenységet.

A privilegizált jogalany hiányában ilyenkor is a polgári jog általános szabályai kormányozzák a jogügyletet. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Jövő a jelenben

2.1. Business to Business (B2B) viszony roboti cselekményekkel

A fentebb utalt cselekmények joghatást sokszor B2B, fogyasztói jogviszonyon kívül (mint pl. egy raktárkörnyezetben végzett csomagolási tevékenység, ami csak közvetve vetheti fel a fogyasztói szerződés teljesítésének a kérdését) váltanak ki, vagy éppen adott esetben egy üzleti folyamaton10 belül helyezkednek el, valamilyen részfeladat emberi ellátását kiváltva. Még ekkor is érintett lehet ember ezekben a cselekményekben, akár mint célmeghatározó,11 általános parancsadó, akár mint elszenvedője a roboti cselekményeknek. Utóbbira példaként: az adott raktárhelyiség emberi felügyelője, akinek fizikai sérülést okoz egy hibás roboti egység – a jogviszony ilyenkor nem fogyasztói jellegű, hanem a munkajog hatálya alá eső kérdés, függetlenül attól, hogy a kárt gép és nem ember okozta. Ha a gép a munkáltató érdekében működik az adott helyzetben, akkor – csakúgy, mint egy hibásan működő lapfűrész által levágott ujj – a mesterséges intelligencia közbeiktatásával végzett gépi cselekmények ugyanúgy a munkáltatói érdekkörbe, így felelősségbe esnek.12 Vizsgálandó az általános célmeghatározás kérdésköre. Ahogy arra fentebb utaltunk, ez humán döntés kell maradjon.

Ugyanakkor épp az ember tudja a kötelezettségeit megsérteni pl. ultra vires13 utasítással, magatartással. Az egyértelműnek tűnik, hogy az adott vállalkozás tevékenységi körébe tartozó cselekményekre adott utasítás és azok végrehajtása – az emberi közreműködőhöz hasonlóan – a társaságnak számítandó be: a mesterséges intelligencia önálló jogalanyiságának elismeréséig még közvetítő szabály sem kell, hiszen az egységeket irányító MI a vállalkozás vagyonába tartozó elemként fogható fel, amely cselekményeivel kizárólag a vállalkozásnak hajt hasznot, teremt kötelezettséget. Ha a cselekmény (az arra való utasítás) azonban kívül esik a tevékenységi körön, előfordulhatott a korábban hatályban volt Ptk. 6:541. §-a alapján, hogy azért vezető tisztségviselőként önálló felelősséggel tartozott a társaság képviselője. A szabály ugyan hatályon kívül került, s jelenleg a Ptk. 3:24. §-a a korábbi állapot szerint a jogi személy felelősségét – szándékosság esetén a vezető tisztségviselővel egyetemlegesen – írja elő, de bizonyos ideig alkalmazásra került, volt példa ilyenre.14 Talán éppen ennek a szabálynak a bukása kell ahhoz, Ügyvédek Lapja 2022 | 4

hogy per analogiam ráébresszen minket arra: ha még a vezető tisztségviselő nyilvánvaló jogellenes aktusáért sem korlátozandó az őt alkalmazó jogi személy felelőssége,15 akkor milyen kényszerítő ok hozható fel egy jogalanyiságában el nem ismert (ismerendő) gépi entitás által hozott döntés, az alapján végzendő cselekmény önállóságának elismerésére? Mindeddig ilyen kényszerítő okot nem látunk…

2.2. B2C viszony roboti cselekményekkel

Máskor az egységek közvetlen kontaktusban állnak a fogyasztókkal – velünk, emberekkel –, pl. pincér-robot, ápoló-robot és más szolgáltatást ellátó robot, ahol viszont egyértelmű a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülése. Ha ugyanis fordítva tennénk fel, az abszurd eredményre vezetne: a mai fogyasztóvédelmi szabályok a vállalkozás által nyújtott terméket vagy szolgáltatást azért vonja e speciális rezsim alá, hogy a szolgáltatás (termék) vevőjét védje. Ez a szempont nem változik meg akkor sem, ha a terméket, szolgáltatást nem emberi, hanem mesterséges intelligencia által meghozott döntéseken alapuló cselekmények eredményezik akár közvetve, akár közvetlen módon. Mivel a fogyasztó áll a védelem középpontjában,16 számára az eredmény a jelentős, és végső soron irreleváns,17 hogy a vállalkozó részéről milyen személyek vagy éppen non-personae egységek végezték el a teljesítést. A fogyasztó védelme szempontjából tehát a vállalkozás felelősségi ernyője alatt közbeiktatható alvállalkozó, munkavállaló, akár gépi cselekvés, ezen belül mesterséges intelligencia vezérelte cselekvés is, jogi szempontból azonban kizárólag a vállalkozó kötelme jelentős ebben a körben. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozó érdekkörébe eső, belső működése szempontjából különböző szcenáriók jelentkezhetnek, kifelé azonban ez nem vezethet eltérő eredményre álláspontom szerint.

2.3. P2P vagy P2B viszony roboti cselekményekkel

További eshetőség, amikor a mesterséges intelligencia nem vállalkozás érdekében működik. A dedikált autonóm rendszerek, különösen is pl. az önvezető autók ilyenek,18 ekkor a magánszemély tulajdonos, üzembentartó érdekében működik az MI, számára fejti ki az a pozitív hatásokat. Ha az előnyök ott jelentkeznek, a hátrányok sem hárítandók máshová. P2P vagy P2B

viszony esetén az MI vezérelte cselekmények – mindaddig, amíg a működés a tulajdonos, üzemben tartó érdekében zajlik19 – a tulajdonos felé keletkeztetnek jogot, de kötelezettséget is. Ha kontraktuális keretben zajlik a roboti cselekmény, mindaddig, amíg a „robot-rabszolga” ad absurdum önként nem vállalkozhat a szomszéd gyermekének iskolába való elszállítására, az általános parancsadásra jogosult tulajdonos az, aki erre vállalkozik. Az ő érdekében eljáró autonóm jármű az ő általános parancsai alapján végzi el a szerződés teljesítéséhez szükséges cselekményeket.

Itt ismét utalunk arra, hogy az MI ehhez az általános parancshoz kötött kell legyen, számára annak megszegése technikai és jogi képtelenség. Ahogy máshol utaltunk a cselekvési szabadságra,20 az legfeljebb az általános parancson belüli részcselekmények tekintetében illetheti meg az autonóm egységet. Amennyiben ugyanis az általános parancsnak sem köteles engedelmeskedni az egység – eltekintve attól a szélsőséges esettől, hogy bizonyos paraméterek bekövetkezése esetén megállapítja a teljesíthetetlenséget és leáll –, akkor a technika átlépett az akarat elhatározásának filozófiai kapuján. Ugyanígy, ha maga határozza meg az általános célját külső parancs nélkül, akkor immár valóban nem cselekvést végezne, hanem valódi akaratelhatározást tenne – ennek támogatása már nem elképzelhető e sorok írójának számára.

A tulajdonos parancsának keretei között eljáró roboti egység viszont nem saját előnyére végzi tevékenységét, sőt egyáltalán nem előny reményében, egyszerűen nincsen olyan lehetősége, amely alapján megszeghetné azt. E cselekvések ezért ismét könnyedén tekinthetők az általános parancsot adó érdekkörébe eső, neki beszámítandó cselekvésnek. A szerződés megszegése esetén álláspontom szerint nem hivatkozhat arra a másik szerződő féllel szemben, hogy az arra vezető cselekmények nem az ő magatartásának eredményei, még akkor sem, ha egyébként pl. az autonóm jármű kétségtelenül vezérlési hibában szenvedett. A vezérlési hiba ugyanis abban a kontextusban jelentős, hogy a tulajdonos és a gyártó között fennálló fogyasztói jogviszonyban a gyártó teljesítette-e a kötelmét. A gyártó azonban maga nem lépett szerződésbe a harmadik személlyel, így ebben a körben a harmadik személlyel szemben ő nem felelős.21

19

20

Jövő a jelenben

Ha nem a gyártó, akkor a tulajdonos felelőssége áll fenn azzal a kérdéssel, hogy a non-humán ágensre hárítható-e abból a felelősségből. Mások által is támogatott álláspon-

tunk,22 hogy ez csak jogalanyiság megadása esetén lenne lehetséges, ami azonban nehezen támogatható. Az egyetlen potenciális áthidaló megoldásnak a felelősségbiztosítás tűnik. 

Jegyzetek 1

A gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívásai, ELI-ALPS és a Szegedi Tudományegyetem Állam - és Jogtudományi Karának Üzleti Jogi Intéze­ te konferenciája, Szeged, 2017. március 9. A konferenciát az ünnepelt nyitotta meg előadásával.

2 Udvary Sándor: Fémrabszolga vagy rivális életforma? A robotok jogi szabályozá­ sának első lépései, Gazdaság és Jog, 2018/12, 14-21.

3 Klein Tamás: Homonculum regulare necesse est, Jogtudományi Közlöny 2018/9. 380-391.; Udvary Sándor: Az önvezető járművek egyes technikafüggő szabályozási kérdései, in: Gellén Klára: Jog, innováció, versenyképesség, Wolters Kluwer, Budapest, 2017, 75-88, (a továb­ biakban: Udvary, i.m. 2017) 4 Udvary Sándor: A non-humán ágensek (intelligens rendszerek) jogi szabályozása – robotok, dedikált rendszerek (önvezető autók), in:: Homicskó Árpád (szerk.): A digitalizáció hatása az egyes jogte­ rületeken, Acta Caroliensia, KRE ÁJK, Budapest, 2020, 239-256.

5 Udvary Sándor: A gépi identitás látsza­ táról, Glossa Iuridica 2018/3-4. 51-67.; Udvary Sándor: Az autonóm nem emberi cselekvés polgári jogi megítélésének egyes kérdései az automatizált döntésho­ zatal adatvédelmi szabályainak határvo­ nalán, NKE, 2020, megjelenés alatt.

6 Amennyiben a roboti cselekvő jogalanyi­ ságot nyer, úgy a beszámítás ennek az alanynak történik. Még ebben az esetben is felmerülhet, hogy a jogalanyiság teljes vagy részleges, felelőssége teljes vagy korlátozott, stb., ami miatt jogalkotási alternatíva felmerülése esetén azokat is végig kell vezetni. Ilyen jogalanyiság híján a gondolatmenetet folytatni kell.

7 Utalok arra a korábban kifejtett, némi­ képp dramatizált álláspontomra, hogy az önvezető autó mesterséges intelligenciá­ ja akkor éri majd el az ember intelligenci­ ájának a szintjét, ha szerelmi bánatában neki tudja vezetni magát a falnak. V.ö.: Udvary Sándor: Az önvezető járművek egyes technikafüggő szabályozási kérdései, in: Gellén Klára: Jog, innová­ ció, versenyképesség, Wolters Kluwer, Budapest, 2017, 75-88, (a továbbiakban: Udvary, i.m. 2017) 83.

8 A kategorizálás során mindig az első he­ lyen álló személynél feltételezem a roboti közreműködő cselekmények megtételét.

9 Person to Person ill. Person to Business 10 A B2B jogviszonyok, amelyek online platformok közbejöttével köttetnek meg, vagy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás teljesítése valósul meg közvetítői platfor­ mokon keresztül az üzleti felhasználók

11

12

13

14

15 16

17 18

tekintetében is többlet kockázattal járnak.

Ezek a platformok jó eséllyel alkalmaznak MI-t is. A problémáról ld. Klein Tamás: Az üzleti felhasználók tekintetében biztosítandó szerződési feltételek tisz­ tességessége és átláthatósága, In. Klein Tamás—Tóth András (szerk.): Technológiai jog – Robotjog – Cyberjog, Budapest, Wolters Kluwer, 2018.

Természetesen, ha a jogsértést éppen a cél törvénytelen meghatározása jelenti, ha az adekvát okság arra vezethető vissza, a felelősség ott nyugszik.

A példán keresztül érzékeltethető az is, hogy a közbeeső gépi egységnek jogala­ nyiságot adni újabb – bár természetesen nem megoldhatatlan – problémákat vetne fel: amíg a „buta” gép hibája betudandó a munkáltatónak, addig egy önálló jogalanyként elismert mestersé­ ges intelligencia „maga” lenne felelős egy hibáért. Természetesen erre vannak mű­ ködő jogi megoldások (mint a munkáltató érdekében működő alvállalkozó polgári jogi felelőssége részben a munkáltató felé – aki a saját munkavállalójának felel –, részben polgári jogi követelés, pl. sérelemdíj iránt a károsult felé közvet­ lenül). Ugyanakkor amíg a mesterséges intelligencia jogalanyiságát nem vágjuk el attól, akinek érdekében működik, addig a viszony is egyszerűbb marad.

Sárközy utal arra, hogy az ultra vires tan általában nem érvényesül, hiszen a jogképesség abszolút a jogi szemé­ lyek tekintetében is. Ugyanakkor nem is ismeretlen a társasházak sajátos helyzete miatt, ahol viszont szűk körben érvényesül. Épp ezért a teljes kizárása sem lehetséges. Ld.: Sárközy Tamás: Jogképesség – személyiség – jogalanyi­ ság az embertöbbességek – csoportok – szervezetek körében, PJK, 2000/4., 3-9. o.

A már hatályon kívül került szabály értelmezéséről ld.: Mohai Máté: A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. §-ának értelmezéséhez), Magyar Jog 2015/9.

506-513. Épp egy ilyen korlátozó értelmezési lehe­ tőség volt a jogszabály eliminálásának egyik oka.

Ld. Osztovits András: A fogyasztó fogalma a magyar magánjogban << https:// ptk2013.hu/szakcikkek/osztovitsandras-a-fogyaszto-fogalma-az-uj-ptkban/2267>> Kivéve adatvédelmi szempontból az auto­ matizált döntéshozatal kérdését, amelyre lentebb kitérünk.

Bár a megosztott használati (központi tulajdonlási) modell esetén elképzelhe­ tő, hogy azok egy üzemeltető társaság

(Fenti írás a Kaposvári Jogi Beszélgetések c. rendezvénysorozat idei fordulóján elhangzott előadásnak az Ügyvédek Lapja számára készített, szerkesztett változata.)

19

20

21

22

tulajdonában állva a használóval maguk is szerződésben állnak. A velük találkozó harmadik személyek tehát nem az épp aktuális használó, hanem a központi üzemben tartó felé fordulhatnak, aki a saját ügyfelei felé fogyasztói jogviszony­ ban áll, kifelé viszont az általános polgári jog mezőjében tevékenykedik. Ld. Udvary (2020) i.m. ( 2. lj.), 239-256, 254-255.

Ismeretes mindazonáltal olyan sajnálatos példa, amikor egy robot porszívó üzem­ szerű működése során mintegy mellesleg a felhasználó lakásáról képfelvételeket és más adatokat küldött a gyártó felé. <<htt­ ps://www.nytimes.com/2017/07/25/ technology/roomba-irobot-data-privacy. html>> Ez önmagában még a B2C jogvi­ szonyban egy adatvédelmi visszaélés. Egy ilyen gép szomszédnak való kölcsönadá­ sa esetén viszont már vizsgálandó lehet, hogy a gép egyszerű meghibásodása miatt a felelősség a tulajdonos-kölcsö­ nadónál jelentkezhet, míg ezért a nem üzemszerű működésért (amiről nem is feltétlenül tud, s nem is az ő érdekében áll), nem ő tehető felelőssé.

Udvary Sándor: Az önvezető gépjármű­ vek egyes technikafüggő szabályozási kérdései, in: Gellén Klára (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség, Budapest, Wolters Kluwer, 2017., 75-88, 83.

Eltekintve a termékfelelősség lehetősé­ gétől, vö. a Ptk. LXXII. fejezetével, amely a gyártó felelősségét kár, a termék hibája és a kettő közötti okozati összefüggés bizonyítását követően előírja bizonyos károkra. Ugyanakkor azt korábban kifej­ tettük, hogy a termékfelelősség alkalma­ zását problematikusnak véljük az olyan termékek esetén, amelyeknél az ingó do­ log rendeltetésszerű használatához szel­ lemi tulajdon használata is elengedhetet­ len. Az AI által vezérelt egységeknél pedig ez a helyzet: a termék fizikai megjelenése az azt vezérlő program nélkül elégtelen a működtetéshez. Ld. Udvary (2020) i.m.

(2. lj.) 239-256, 250-251. A termékfe­ lelősséget egyébként Pusztahelyi sem tárgyalja a várható felelősségi alakzatok között. Ld.: Pusztahelyi Réka: A veszélyes üzemi felelősség tényállása a mestersé­ ges intelligencia fejlődésének tükrében, in: Innovatív magánjogi megoldások a társadalmi-gazdasági haladás szolgála­ tában, Magánjogot Oktatók Egyesülete, Miskolc 2020, 61-74.

Klein Tamás: Homonculum regulare necesse est, Jogtudományi Közlöny 2018/9. 380-391.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4

A részletekben utat keresve

Számolva vagy számolatlanul?

A halmazat kérdése az állatkínzás tényállásának tükrében A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény 42. § (4) bekezdésének b) pontja szerint a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, amely kötelességének körébe tartozónak tekintendő a vád tárgyát képező bűncselekmény törvényes minősítésének elősegítése, illet­ ve annak vitathatósága vagy értelmezési kérdés felmerülése esetén akár a terhelt számára kedvezőbb minősí­ tés forszírozása is. Ilyen kérdésként merült fel a gyakorlatban az egység vagy többség kérdésének eldöntése megyénkben az állatkínzás miatti vádemelés esetében, amelynek mikénti megválaszolása a halmazati bünte­ tés kiszabására, illetve a szabadságvesztés kiszabásánál irányadó középmérték számítására vonatkozó bünte­ tő törvénykönyvi rendelkezésekre figyelemmel a vádlott, s ennélfogva a védő számára sem lehet közömbös.

Dr. Fázsi László PhD bíró, tanácselnök, Nyíregyházi Törvényszék Dr. Gunyecz Zoltán bíró, büntető kollégiumvezető, Nyíregyházi Törvényszék

I. Gyakorlati példák

1) A Nyíregyházi Járásbíróság a terhelt bűnösségét 27 rendbeli állatkínzás bűntettében [Btk.244. § (2) bekezdés a) pont] és 1 rendbeli orvhalászat vétségében [Btk.246. § a) pont] állapította meg. Az ítélet alapját képező tényállás lényege szerint a vádlott a Tisza árterületén egy tónál engedély nélkül folytatott halászati tevékenységet, amelynek során 27 db különféle méretű és fajú halat fogott, melyeket egy oldalára kötött víz nélküli zsákban a kerékpárjának kormányára akasztott, szintén víz nélküli szatyorban tartott, amivel a halak kínzását, szükségleteik nagy mértékű korlátozását valósította meg. (A Nyíregyházi Járásbíróság B.530/2020/7. sz. ítélete.) A halak indokolatlanul lassú fuldoklásnak voltak kitéve, s ennek következtében 5 ezüst kárász és 11 törpe harcsa el is pusztult. Ebben az esetben tehát a Btk. 244. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti minősítő körülmény is megállapítható lett volna, noha a járásbíróság ítéletében a (2) bekezdésének a) pontja szerinti minősítést tüntette fel.

2) A Nyíregyházi Járásbíróság ítéletében a terhelt bűnösségét 25 rendbeli, a Btk. 244. § (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő és büntetendő állatkínzás bűntettében állapította meg – a tényállás lényege szerint – azért, mert a terhelt a Tisza egyik holtágának csatornájában halászati engedély birtokában kifogott 25 db, összesen 17 kg össztömegű Ügyvédek Lapja 2022 | 4

kárászt és keszeget, melyeket víz nélküli vödörben szállított. A tényállás nem tartalmazza, hogy egy vagy több állat maradandó egészségkárosodását, vagy pusztulását okozva valósította volna meg a terhelt az állantkínzást.(A Nyíregyházi Járásbíróság B.1082/201964. sz. ítélete.)

3) A Nyíregyházi Járásbíróság ítéletében a terhelt bűnösségét 18 rendbeli, a Btk.244. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő állatkínzás bűntettében állapította meg, amely ítélet tényállásának lényege, hogy a terhelt 18 szarvasmarha bika takarmányozásáról, itatásáról, felügyeletéről, almozásáról nem gondoskodott kellően. (A Nyíregyházi Járásbíróság

B.6/201869. sz. ítélete.) E rossz bánásmód a 18 szarvasmarhának különös szenvedést okozott, illetve alkalmas volt arra, hogy az állatok pusztulását okozza. Ezen ítéletet a másodfokú bíróság annyiban változtatta meg, hogy a vádlott cselekményének minősítésénél a 18 rendbeli megjelölést mellőzte, indokolásában annak kifejtetése mellett, hogy a járásbíróság tévedett a cselekmény rendbeliségét illetően, mert a vádlott ugyanazon elkövetői magatartást tanúsította több állat sérelmére, ezért a cselekmény nem több rendbeli, hanem törvényi egységnek minősül (a Nyíregyházi Törvényszék Bf.306/201864. sz. ítélete), amelynek kapcsán a következő kérdések vetődhetnek fel.

21

22

A részletekben utat keresve

II. Minősítési kérdések

Az egység-többség kérdésének eldöntésekor ma már általánosan elfogadott elhatárolási szempontnak a tényálláselvet tekinthetjük, amely szerint ugyanazon törvényi tényállás egyszeri megvalósítását egy bűncselekményként (vagyis egységként) -, míg a többszöri megvalósítását több bűncselekményként (vagyis többségként, azaz a Btk. szerinti halmazatként) kell értékelni.

A törvényi egység pedig a természetes szemlélet szerint egyébként több bűncselekmény tényállását is megvalósító magatartás jogpolitikai megfontolásból történő egységes, vagyis egy tényállás keretei közötti jogalkotói értékelését jelenti. Ebből következően törvényi egységet értelemszerűen csak a törvény teremthet, amelynek ennélfogva magából a törvényi tényállásból kell kitűnnie.

Ez viszont az állatkínzás esetében csak e bűncselekménynek a Btk. 244. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a (3) bekezdésének a) pontjában és a (4) bekezdésében (tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatot érintő elkövetés esetében) foglalt minősített esetének szabályozásából tűnik ki, amelyek dogmatikai megközelítés szerint összefoglalt bűncselekmények (delictum complexum), miután a bűncselekmény alapesete és a (2) bekezdés a) pontja szerinti minősített esete is a

„gerinces állatot”, illetve az „állatot” határozza meg elkövetési tárgyként, nem pedig az állatokat.

További kérdés, hogy a tényálláselv alkalmazása során az elkövetési tárgyat vagy az elkövetési magatartást tekinthet-

dunk egyetérteni a hatályos szabályozással, mivel ennek folytán már két gerinces állatot érintő maradandó egészségkárosodás vagy elpusztulás előidézésére alkalmas bánásmód tanúsítása, avagy ilyen, illetve ebből a szempontból azonos megítélés alá

Törvényi egységet értelemszerűen csak a törvény teremthet, amelynek ennélfogva a törvényi tényállásból kell kitűnnie. jük-e irányadónak ugyanazon törvényi tényállás többszörös megvalósulása esetében? E kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulnunk, hogy az állatkínzás tényállástani szempontból anyagi (materiális) bűncselekmény, amelynek alapesete a materiális veszélyeztető-, míg a (2) bekezdés a-b) és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott három minősített esete a materiális sértő bűncselekmények körébe tartozik. Ennek kapcsán arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a veszélyeztető bűncselekmények szabályozásakor a jogalkotó a törvényi tényállásban mindig kifejezésre juttatja azt, ha az egynél több elkövetési tárgyat (jellemzően passzív alanyt) is veszélyeztető elkövetési magatartás tanúsítását egyazon törvényi tényállás keretében, vagyis törvényi egységként kívánja értékelni {foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (1) bekezdés], közúti veszélyeztetés [Btk. 234. § (1) bekezdés}, ellentétben a kiskorú veszélyeztetésének tényállásával [Btk. 208. § (1 bekezdés]. Ebből egyszersmind azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a veszélyeztető típusú törvényi tényállások körében az egység vagy halmazat kérdésének eldöntése szempontjából az objektív tényállási elemek közül az azonos elkövetési magatartás esetén az elkövetési tárgynak, vagyis a veszélyeztetett elkövetési tárgyak számának elsődlegességéből kell kiindulnunk, vagyis a 3) alatti ügyben a Nyíregyházi Járásbíróság ítélete szerinti 18 rendbeli bűncselekmény elkövetésének megállapítását tekinthetjük helytálló megoldásnak a halmazat tárgyában felvetett kérdésre.

III. A büntetéskiszabás kérdése

Az már más lapra tartozik, hogy a bűncselekményi egység vagy halmazat kérdésének szemszögéből nézve mennyiben tu-

eső veszélyes állat elűzése, elhagyása, kitétele a halmazati büntetés kiszabásának szabályai szerint ugyanolyan keretek között büntethető, mint a (ténylegesen) különös szenvedést okozó vagy több állat maradandó egészségkárosodását/elpusztulását okozó állatkínzás.

Ez azonban már nem jogértelmezési, hanem jogalkotási kérdés, aminek megfontolása megítélésünk szerint már csak azért is indokolt lenne, mert az irreverzibilis eredménnyel járó bűntett elkövetésétől aligha tartja vissza a potenciális elkövetőt az, ha a kevésbé súlyos tettéért is ugyanolyan szankcióra számíthat, amen�nyiben ezáltal nagyobb valószínűséggel kerülheti el a felelősségre vonást. Ugyanilyen sajátos jogalkotói elgondolásnak tartjuk azt is, hogy amíg a szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében a tíz kedvtelésből tartott állatot érintően az azok maradandó egészségkárosodásának vagy pusztulásának előidézésére alkalmas indokolatlan bántalmazást vagy bánásmódot elkövető terhelt (az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés miatt kiszabható büntetés mértékét megközelítő) hét és fél évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, addig ennek tanúsítása tizenegy vagy ennél nagyobb számú állat esetében legfeljebb öt évig tartó szabadságvesztés kiszabására van lehetőség.

Ezen büntetéskiszabási anomáliák kiküszöbölésének lehetőségét az jelenthetné, ha a jogalkotó az állatkínzás alap- és minden minősített esetére vonatkozóan törvényi egységet konstruálna az „egy vagy több állatot/állatát” formula alkalmazásával a „normális büntetés” (ld. Edvi Illés Károly: Normális büntetés. In: Angyal Pál (szerk.): Büntetőjogi dolgozatok Balogh Jenő születése ötvenedik évfordulójának ünnepére.

Wessely és Horváth Könyvnyomdája, Pécs) kiszabásának lehetővé tétele érdekében.  Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Adatvédelem

CCBE ÚTMUTATÓ

Hogyan javítsák informatikai biztonságukat

az ügyvédek a jogellenes megfigyelésekkel szemben (I. rész) Az ügyvédekre vonatkozó azon követelmény, hogy bizalmasan kezeljék az ügyfeleikkel folytatott kommunikáci­ ójukat, az ügyfelektől kapott információkat és az ügyfeleknek adott tanácsokat (akár a szakmai titoktartási kötelezettség, akár a jogi szakmai titoktartás értelmében), egy szabad és demokratikus társadalomban a jog­ államiság alapvető eleme. Ez az érték azonban egyre nagyobb veszélynek van kitéve, akár harmadik felek jogellenes beavatkozása, akár egyes esetekben a nem megfelelően szabályozott kormányzati felügyelet révén.

Különös tekintettel a kormányzati megfigyeléssel kapcsolatos feltételezésekre, a CCBE kiadta az ügyféltitok védelméről szóló ajánlásait a megfigyelési tevékenységekkel összefüggésben, hogy tájékoztassa a jogalkotókat és a politikai döntéshozókat azokról a normákról, amelyeket végre kell hajtani és fenn kell tartani annak bizto­ sítása érdekében, hogy a szakmai titoktartás és az ügyvédi titoktartás elvét ne ássa alá az állam által folytatott gyakorlat, amely a lehallgatásokban és az ügyvédi adatokhoz való hozzáférésben nyilvánul meg megfigyelés és/vagy bűnüldözés céljából.1 Mindazonáltal fennáll a veszélye annak, hogy egyes országokban a kormányzati megfigyelésre és lehallgatásra vonatkozó szabályozás nem megfelelő, és egyébként mindenhol fennáll a harmadik fél által történő jogosulat­ lan vagy jogellenes lehallgatás veszélye. Ezért a jelen iránymutatás célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson az európai ügyvédi kamarák és jogász szervezetek számára az egyes ügyvédek és ügyvédi irodák által az ügy­ védi titoktartás, a szakmai titoktartás és a vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek hatálya alá tartozó anyagok megfelelő védelmének biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről.

Az iránymutatás a CCBE tagkamaráinak és jogász szervezeteinek szól, akiket a CCBE felkér, hogy fontolják meg: az itt adott tanácsokat (amennyiben azok a saját joghatóságuk körülményeire alkalmazhatók) beépítik-e a tag­ jaiknak szóló iránymutatásokba.

Ez a terjedelmes CCBE-dokumentum – amely konkrét esetekkel nem kíván foglalkozni - két részből áll: az első (jelen lapszámunkban most ezt a bevezető részt adjuk közre – a szerk.) áttekintés arról, hogy az ügyvédek hogyan közelít­ hetik meg az informatikai biztonsági kérdéseket, a második pedig (ezt a befejező, II. részt lapunk 2022/5., október közepén megjelenő számában közöljük – a szerk.) konkrétabb útmutatást nyújt az ügyvédek által az informatikai rendszereik jogellenes megfigyelésével vagy más beavatkozással szembeni technikai intézkedésekre vonatkozóan.

1. ÁTTEKINTÉS ARRÓL, HOGYAN LEHET JAVÍTANI AZ ÜGYVÉDEK INFORMATIKAI BIZTONSÁGÁT 1. A titoktartásnak, mint az ügyvédi tevékenység alapelvének biztosítása

Az európai jogi szakma alapelveinek chartája2 kimondja, hogy az ügyvédek kötelessége az ügyfelek ügyeinek bizalmas kezelése és a szakmai titoktartás tiszteletben tartása. A titoktartás betartása az ügyvéd kötelessége és az ügyfél alapvető emberi joga, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Az, hogy az egyes államok milyen mértékben fogadtak el olyan szabályozási kereteket, amelyek garantálják ezt az elvet, változó, és számos joghatóságban a kormányzati felügyelet potenciális veszélyt jelenthet erre az elvre. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) 2014. évi Fenyegetési Tájkép című jelentésében hangsúlyozta, hogy „a médiában a megfigyelési gyakorlatról szóló beszámolókból kiderülő adatvédelmi jogsértések gyengítették a felhasználók internetbe vetett bizalmát”.3 Továbbá az Európai Parlament 2014. március 12-i állásfoglalása az amerikai NSA megfigyelési programjáról, a különböző tagállamok megfigyelő szerveiről és azok hatásáról az uniós polgárok alapvető jogaira, valamint a bel- és igazságügyi transzatlanti együttműködésre vonatkozó következtetéseiben tartalmazza, hogy „alapvető fontosságú, hogy az ügyvédek szakmai titoktartási kiváltsága [...] védve legyen a tömeges megfigyelési tevékenységekkel szemben”, valamint hogy „az

ügyvédek és ügyfeleik közötti kommunikáció titkosságával kapcsolatos bármilyen bizonytalanság negatívan befolyásolhatja az uniós polgároknak a jogi tanácsadáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférési jogát, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogát”.4 Ugyanezen okok miatt a CCBE 2013 óta többször hangot adott mély aggodalmának, hogy az ilyen gyakorlatok nemcsak az ügyvédi hivatás alapvető értékét, hanem a jogállamiságba vetett bizalmat is aláássák, ami a 2016 májusában közzétett, a felügyeleti tevékenységek keretében az ügyféltitok védelméről szóló ajánlásaiban csúcsosodott ki. Annak ellenére, hogy fennáll mind a kormányzati megfigyelés, mind az informatikai rendszerekhez és adatokhoz való jogellenes harma-

23

24

Adatvédelem

dik fél általi hozzáférés veszélye, az ügyvédek számára kivitelezhetetlen, hogy gyakorlatukat az informatikai rendszerek igénybevétele nélkül folytassák, beleértve az e-mailekhez és általánosabban az internethez való hozzáférést is. Sőt, az internet használatának és a felhőalapú számítástechnikai megoldások ügyfelek általi elfogadásának folyamatos növekedésével az ügyvédek jelentős ügyfélnyomásnak lehetnek kitéve, hogy maguk is ilyen rendszereket használjanak.

Az európai ügyvédek magatartási kódexe az ügyvédek számára előírja az információk bizalmas kezelésének tiszteletben

azonban nem célja, hogy kiterjedjen az egyes eszközök technikai használatára, vagy hogy részletes ajánlásokat tegyen arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi kamaráknak és ügyvédeknek milyen konkrét informatikai infrastruktúrába vagy termékekbe kellene beruházniuk.

tartására vonatkozó kötelezettségeket, ugyanakkor megköveteli, hogy az ügyvédek szakmai ismereteiket és készségeiket fenntartsák és fejlesszék.5 Ezekből a követelményekből következik, hogy az ügyvédek számára egyre fontosabbá válik azoknak a készségeknek a megszerzése, amelyek szükségesek lehetnek a bizalmas ügyfélinformációk védelmének biztosításához a virtuális környezetben.

Ezért ezen iránymutatás célja, hogy foglalkozzon azzal, hogy a kamarák és a jogi társaságok mit tehetnek az ügyvédek informatikai biztonságának javítása érdekében, tájékoztatva tagjaikat (beleértve különösen az egyéni vállalkozóként dolgozókat és a kis ügyvédi irodákat, amelyek nem feltétlenül férnek hozzá ugyanahhoz a technikai szakértelemhez, mint a nagyobb ügyvédi irodák) a számukra nyitva álló lehetőségekről. Az iránymutatásnak

közöknek helyet kell foglalniuk. Például hiábavaló a titkosítási eszközök használata, ha a támadó ellenőrzést szerzett egy olyan végpont felett, ahol feloldották a titkosítást és az információkat titkosítatlan formában tárolják.

Ezért az informatikai biztonsággal kapcsolatos bizonyos szintű minimális ismeretek fontos alapkészségnek számítanak minden olyan ügyvéd számára, aki informatikai rendszerekkel dolgozik, vagy informatikai rendszerekre támaszkodik. Még ha az ügyvéd úgy is dönt, hogy az informatikai biztonságot általában vagy különösen a titoktartást biztosító konkrét intézkedések meghozatalát műszaki szakértőkre bízza vagy alvállalkozásba adja, akkor is van egy minimális szintű ismeret és szakértelem, amelyet be kell építeni az ügyvédi gyakorlatok irányításának módjába. Ellenkező esetben az ügyvédi irodában dolgozó ügyvédek személyesen felelősek az informatikai biz-

2. Az IT-biztonság alapjainak ismerete

Az informatikai biztonsági rendszerekbe, védelmi eszközökbe és titkosítási eszközökbe való beruházás szükséges lehet az ügyvédek számára, de önmagában nem elegendő, ha az ügyvéd nem ismeri jól azt a környezetet, amelyben ezeknek az esz-

tonsági ellenőrzések hiányáért, ahogyan az ügyfelek pénzeszközeinek vagy dokumentumainak kezelésére vonatkozó belső ellenőrzések hiányáért is.

Ezért a technikai intézkedések mérlegelése előtt hangsúlyozni kell, hogy minden ügyvéd számára biztosítani kell az informatikai biztonsággal kapcsolatos közös minimális tudásszintet.

3. A közös tapasztalatokra építve

Az Európai Unió joga által az informatikai biztonság tekintetében az ügyvédekre rótt kötelezettségek általános jellegűek, és általában az adatvédelem sajátos ös�szefüggésében, például a 95/46/EK adatvédelmi irányelv 17. cikkében foglalt követelményekben foglalnak helyet. Sem az új általános adatvédelmi rendelet, sem a hálózat- és információbiztonsági irányelv tervezet várhatóan nem változtatja meg ezt a jogalkotói megközelítést a közeljövőben. Ennek megfelelően az adatvédelem jogszabályban előírt szabványainak technikai megvalósítása nem a hivatalos jogi követelményekben, hanem máshol, például az elismert iparági gyakorlatban és a hivatalos szabványokban kell, hogy megjelenjen.

Ennek az útmutatónak azonban nem célja, hogy elmerüljön a konkrét informatikai megoldások részleteiben. Elismert tény, hogy a használatban lévő informatikai rendszerek és eszközök sokfélesége miatt felesleges lenne a technikai részleteket ebben a dokumentumban tárgyalni.

E dokumentum inkább abból a szélesebb körű felvetésből indul ki, hogy hasznos kiindulópontot jelent az informatikai biztonság általános megközelítése, amelyet más szakmák és ágazatok már alkalmaznak, azaz adott esetben az informatikai biztonságban már alkalmazott elismert szabványok alkalmazása. Amellett, hogy ez önmagában is ésszerű, ennek megvan az a járulékos előnye is, hogy az ügyvédek bizonyítani tudják, hogy a más ágazatokban már alkalmazott szabványokat követik, ami általában növeli az ügyfelek bizalmát abban, hogy az ügyféladataik és kommunikációjuk titkossága védett.

Továbbá a) segít az ügyvédeknek abban, hogy összehasonlítsák saját IT-biztonsági szintjüket más szakmák és ágazatok szintjével; és Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Adatvédelem

b) megkönnyíti a más ágazatokban már alkalmazott tapasztalatok, irányelvek és alkalmazandó technikai részletek (ellenőrzések) újra felhasználását.

Ennek megfelelően az ügyvédi kamaráknak segíteniük kell az ügyvédeket abban, hogy jól megértsék a vonatkozó IT-biztonsági szabványok hasznosságát, anélkül, hogy feltétlenül köteleznék az összes ügyvédi irodát arra, hogy e szabványok alapján tanúsíttassa magát. Mivel az informatikai biztonsági szabványok olyan általános szinten vannak megfogalmazva, hogy csak tapasztalt informatikai biztonsági szakemberek tudják azokat közvetlenül alkalmazni (és sok esetben az ügyvédi irodák által alkalmazott informatikai személyzet nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel), az ügyvédek körében a szabványok ismertségének növelése nem azt a célt szolgálja, hogy az ügyvédek számára előírják az e szabványok szerinti tanúsítást, hanem azt, hogy betekintést nyújtsanak abba, milyen szisztematikus és strukturált megközelítést lehetne alkalmazni.

Továbbá, az ezen iránymutatás II. részében meghatározott minimumkövetelmények alapján a kamaráknak és a jogi szervezeteknek ajánlott, hogy: • ésszerű részletességgel vizsgálják meg a joghatóságuk alá tartozó ügyvédek informatikai biztonsági felkészültségének jelenlegi helyzetét; • adott esetben ajánlásokat bocsássanak ki tagjaik számára, amelyek lefordítják, közvetítik és szükség esetén lokalizálják az ezen iránymutatásban és a vonatkozó IT biztonsági szabványokban meghatározott követelményeket; • a vonatkozó szabványokat tegyék közzé és ismertessék tagjaikkal; • győződjenek meg arról, hogy az általuk kiadott ajánlások és iránymutatások megfelelnek a vonatkozó IT biztonsági szabványoknak; • igyekezzenek biztosítani, hogy tagjaik megfeleljenek az ilyen ajánlásoknak vagy iránymutatásoknak.

Néhány kamara már foglalkozott a fentiekben meghatározott egy vagy több kérdéssel,6 speciális képzést szervezett, vagy könyveket adott ki e témában.7 Az ilyen Ügyvédek Lapja 2022 | 4

anyagok gyakorlati kiindulópontot vagy viszonyítási alapot jelentenek más európai ügyvédi kamarák számára.

Hangsúlyozni kell, hogy az e téren tett lépések nemcsak az egyes ügyvédek, hanem - ami még fontosabb - az ügyfeleik számára is előnyösek. Ezért az ügyvédi kamaráknak, jogász szervezeteknek mérlegelniük kell, amikor ilyen iránymutatásokat tesznek közzé tagjaik számára, hogy az iránymutatásokról vagy ajánlásokról a nyilvánosságot és az ügyfeleket is tájékoztassák-e. Az ilyen iránymutatások létezésének népszerűsítésével az ügyvédi kamarák tudatosíthatják az ügyfelekben, hogy az ügyvédek továbbra is komolyan veszik a bizalmas ügyfélinformációk védelmét, függetlenül a kommunikációhoz használt csatornától.

A II., befejező rész, amit lapunk következő, 2022/5., október közepén megjelenő számában teszünk közzé, ezekkel a témakörökkel foglalkozik: 2. A JOGELLENES MEG­FI­GYE­LÉ­ SEK ELLENI TECHNIKAI IN­TÉZ­ KE­DÉ­SEK 1. Az alkalmazandó informatikai biztonsági szabványok áttekintése. a) A NIST szabványok b) Az ISO-szabványok 2. A hatékony biztonságirányítási rendszer alapvető minimális lépései 3. A mobil eszközökkel kapcsolatos informatikai biztonsági ellenőrzések (lásd az ISO 27001 szerinti 6.2.1. ellenőrzést) 4. A rosszindulatú szoftverek elleni védelmet szolgáló informatikai biztonsági ellenőrzések (az ISO 27001 szerinti 12.2.1. ellenőrzés) 5. Az ügyvédek által használt adathordozók biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó ellenőrzések (8.3.2./10.7.2. az ISO 27001 szerint) 6. A felügyeleti tevékenységek kategóriáinak és a kapcsolódó kockázatoknak az áttekintése (lásd pl. a hálózati ellenőrzéseket és a kriptográfiai ellenőrzéseket az ISO 27001 13.1.1. és 10.1.1.1. ellenőrzései alatt) - A felügyeleti tevékenységek kategóriái - Felügyeleti kockázatok - Felhasználási forgatókönyvek 7. A kommunikáció titkosságának biztosítása - konkrét felügyeleti kockázatok és lehetséges ellenintézkedések: a)

Szolgáltatók általi rögzítés - Lehetséges ellenintézkedések b) A kommunikáció titkosítása, mint védelem c) Nem regisztrált telefonok használata kommunikációra vagy olyan telefon használata, ahol az előfizetői/felhasználói adatok elavultak d) A beszélgetések metaadatainak rögzítés- Lehetséges ellenintézkedések Kockázat: Hozzáférés az eszközökhöz - Lehetséges ellenintézkedések Kockázat: Korábban törölt adatok Lehetséges ellenintézkedések Kockázat: Hozzáférés a nem konverzális (tárolt) adatokhoz 8. Egyes kommunikációs technológiákra vonatkozó ajánlások: a) A hozzáférési hálózatok biztonsága b) E-mail üzenetek c) Elektronikus bírósági és e-kormányzati eljárások 3. KÖVETKEZTETÉS 

Jegyzetek 1

2

3

4 5 6

7

http://www.ccbe.eu/fileadmin/speci­ ality_distribution/public/documents/ SURVEILLANCE/SVL_Position_papers/ EN_SVL_20160428_CCBE_recom­ mendations_on_the_protection_of_cli­ ent_confidentiality_within_the_cont­ ext_of_surveillance_activities.pdf http://www.ccbe.eu/fileadmin/speci­ ality_distribution/public/documents/ DEONTOLOGY/DEON_CoC/EN_DEON_ CoC.pdf https://www.enisa.europa.eu/acti­ vities/risk-management/evolving-th­ reat-environment/enisa-threat-lands­ cape/enisa-threat-landscape-2014 http://www.europarl.europa.eu/sides/ getDoc.do?type=TA&language=EN&re­ ference=P7-TA-2014-0230 Lásd az európai ügyvédek magatartási kódexének 2.3.2., 2.3.4. és 5.8. pontját Pl. Conseil National des Barreaux, http://cnb.avocat.fr/Securite-de-l-infor­ mation-au-sein-des-cabinets-deux-gu­ ides-mis-a-disposition-dela-Profes­ sion_a1191.html, a Law Society of England and Wales gyakorlati jegyzetei pl. a http://www.lawsociety.org.uk/ support-services/ advice/practice-no­ tes/information-security/ címen, vagy a Magyar Ügyvédi Kamara http://www. magyarugyvedikamara.hu/common/ file-servlet/ document/898/default/ doc_url/160113_Utmutato_IT_bizton­ saghoz_kamarai1096398_1.pdf címen.

Pl. a Law Society Publishing által kiadott Cyber Security Toolkit, amelynek szerzője Peter Wright, vagy a The ABA Cybersecu­ rity Handbook: A Resource for Attorneys, Law Firms and Business Professionals.

25

26

Ügyvédi jószolgálati tevékenység

Utcajogász Egyesület

A legelesettebbeknek nyújtanak önkéntes, ingyenes jogi segítséget ügyvédek A 2010 óta Budapesten működő Utcajogász Egyesületben nagyrészt önkéntes jogászok nyújtanak ingyenes jogi segítséget a szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek a szoci­ ális jogok és a lakhatás terén. Az Ügyvéd Podcats internetes rádiós beszélgetés sorozat (upcast.hu) gazdái (dr.

Gerhard-Kotroczó Ágnes, dr. Gerő Tamás, dr. Méhes Dávid és dr. Lőrik József) egy külön adást szenteltek ennek az immár több, mint egy évtizedes, igen gazdag tapasztalatokkal rendelkező jogi szolgáltatásnak, megszólaltatva annak két ügyvéd munkatársát: dr. Kalota Ágnest és dr. Dietz Henriettát. A beszélgetést a szintén ügyvéd, dr. Retteghy Dóra (a Muskovszky-Gerő-Retteghy Ügyvédi Társulás tagja) vezette. Az alábbiakban – az Ügyvéd Podcast-tal kialakított munkakapcsolatunk jegyélben – közreadjuk a 2022. április 21-én elhangzott élő interjú szerkesztett változatát.

Dr. Retteghy Dóra

Dr. Kalota Ágnes

Dr. Dietz Henrietta

Mi az Utcajogász Egyesület fő tevékenysége? Milyen célok elérése érdekében működik?

kezdésekor kiderült, hogy az ügyek típusai is mások. Egészen máshová kerültek a hangsúlyok. Nagyon sok kilakoltatás előtt álló ember keresett meg bennünket, de a szegény vagy hajléktalan emberek esetében is elmondható, hogy az ügyek jelentős aránya a végrehajtásokkal és a szociális ellátásokhoz való hozzáféréssel, vagy azoknak a hiányával volt kapcsolatos. Tehát nagyjából egy év után vált világossá, hogy a tevékenységünk nem teljesen az lesz, amit eredetileg gondoltunk. Azok a célok, amelyek mentén a működésünket most meg tudjuk határozni, több év alatt kristályosodtak ki.

Az ügyeinket és a projektjeinket két fő irányba tudjuk csoportosítani. A lakhatás és szociális jogok nevű stratégiai célunk kifejezi, hogy a lakhatáshoz való hozzáfé-

rés és a lakhatás szabályozása legyen igazságos. De ide tartozik a szociális jogok minél teljesebb körű érvényesítése, az ellátásokhoz való hozzáférés anomáliáinak kiküszöbölése.

A másik stratégiai célunkat úgy hívjuk, hogy a szegény és hajléktalan emberek valós jogegyenlősége. Ide tartoznak a végrehajtással kapcsolatos anomáliák, a végrehajtási törvénnyel kapcsolatos problémák, a szabálysértések. Tehát, ami az eredeti célunk volt, az is ebbe a területbe tartozik.

Ezen kívül szeretnénk minél inkább megismertetni a társadalommal – beleértve a jogász társadalmat is -, hogy miért fontosak ezek az ügyek, amelyekért küzdünk. Ez a cél folyamatosan jelen van a tevékenységünkben, és igyekszünk egyre inkább fejleszteni.

Dr. Kalota Ágnes: Az Utcajogász Egyesületet azért hoztuk létre tizenegy évvel ezelőtt, hogy segítsen a hajléktalan emberek jogi problémáinak megoldásában. Ez volt az eredeti koncepció.

Eleinte azt gondoltuk, hogy elsősorban a közterületen élő embereknek kell segítséget nyújtanunk. Tisztában voltunk a hajléktalan embereket érintő igazoltatások nagy számával, és azt is tudtuk, hogy sokszor igazságtalanul magas összegű szabálysértési, helyszíni bírságokat kapnak, úgy hogy egyébként vitatható, hogy egyáltalán elkövették-e a szabálysértést vagy a tényállás tényleg megvalósult-e. Akkor ezeket láttuk. Ám az ügyfélfogadás meg-

Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Ügyvédi jószolgálati tevékenység

Fontos ugyanakkor a képzés is. Először hajléktalan embereknek, de később szociális szakembereknek is nyújtottunk képzéseket. Tehát ilyen típusú projektjeink is vannak.

Jelenleg együttműködünk a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával, és tagjaiknak ilyen típusú jogi alapismeretekből tartunk képzéseket. Nagyjából ennyi, amit a célokról mondhatok.

Hány aktivistája van jelenleg a szervezetnek?

Dr. Kalota Ágnes: Huszonöt. Az Utcajogász Egyesület alapvetően önkéntes munkán alapuló szervezet, tehát a jogi szakmai munkát tekintve mindannyian önkéntesek vagyunk, és éppen ezért nem mindig egyenletes az, hogy ki, mennyit tud éppen vállalni. Mindig akad néhány tag, aki éppen szüneten van, vagy azért mert vizsgázik vagy egyszerűen csak pihenni akar, esetleg kisgyermekkel van otthon. Nem mindig aktív mindenki, de egyébként huszonöt aktivistája van az Utcajogász Egyesületnek.

Dr. Dietz Henrietta: Igen. Tagjaink nagyrészt jogászok, jogi egyetemet éppen befejező vagy végzett hallgatók, de van néhány nem jogász tagunk is, akik különböző területeken segítik a munkát.

Segítőink hajléktalansággal érintett emberek, akik még közelebb tudják hozni a problémát. Például az ügyfélfogadáson azzal, hogy segítenek az ügyfélfogadás rendjének fenntartásában.

Nemrég csatlakozott hozzánk egy munkatárs, aki segít a kommunikációval kapcsolatban, de szeretnénk sajtós szakemberek segítségét is kérni. Ezen kívül pedig van egy munkatársunk, aki az FR feladatokat vállalta.

Mióta működik a szervezet?

Dr. Dietz Henrietta: Tavaly ősszel volt a tizenegyedik születésnapja.

Dr. Kalota Ágnes: De egyébként májusban lesz tizenkét éve, hogy működik, tehát 2010. májusban volt a legelső ügyfélfogadás.

Ha jól tudom, a személyes ügyfélfogadás a Rákóczi téren zajlik minden héten, pénteken délután. Miért éppen itt és miért éppen így? Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Dr. Dietz Henrietta: Hagyományosan pénteken 15 és 17 óra között zajlik az ügyfélfogadásunk, bár a leghosszabb időt a Blaha Lujza téren töltöttük, és ezért emlékszik rá mindenki inkább úgy, hogy a Blahán van az ügyfélfogadás. A Rákóczi térre a Blaha Lujza téri felújítások miatt költöztünk. Igyekeztünk az ügyfélfogadáshoz egy olyan központi közlekedési csomópontot találni, ahol könnyen megtalálnak bennünket azok az ügyfelek is, akik esetleg nem használnak internetet vagy nehezebben jutnak információkhoz. Őket a segítők könnyebben oda tudják irányítani, egy jól meghatározható központi helyre, ezért választottuk annak idején a Blaha Lujza teret. De korábban a Batthyány téren is volt ügyfélfogadásunk rövidebb ideig. Szóval egy központi csomópont az, ahol egyébként télen-nyáron lehet ügyfélfeleinkkel foglalkozni.

Minden héten van ügyfélfogadás. Tavaly karácsonykor és szilveszterkor is tartottunk. Az is fontos, hogy olyan helyen legyen, ahol akármilyen időjárás is van, fel tudjuk állítani az asztalunkat, és tudjuk fogadni a bennünket megkeresőket. És télen, a fedett helyre mennek?

Dr. Dietz Henrietta: Általában, hogyha nem esik az eső, akkor ugyanott van az ügyfélfogadás, mint ahol nyáron is. Hogyha nagyon nagy az eső vagy nagy havazás van, akkor a Rákóczi téren a metró lejáróba szoktunk behúzódni, de az utóbbi időben erre nem nagyon volt szükség.

Szelektálnak az egyes ügycsoportok között? Vannak olyan ügycsoportok, amelyekben egyáltalán nem járnak el?

Dr. Kalota Ágnes: Vannak. Nem szoktunk büntető ügyekkel foglalkozni és a gondnokság alá helyezéses ügyeket sem tudjuk vinni. A kérdésre valójában nehéz válaszolni, mert ez a típusú jogsegély nagyban különbözik a klasszikus jogászi vagy ügyvédi munkától.

Tulajdonképpen, ami a köztéren zajlik, inkább információnyújtás. Amikor valamiből ügy lesz, azt tovább visszük. Végig. Azt ilyenkor be kell vinni a csoport elé, arról döntés születik. Ilyen esetekben mindig egy ügyvéd kollégánk jár el. Tehát, ha úgy dönt a csoport, és az ügyvéd is elvállalja az adott ügyet, akkor az már rendes ügyvédi tevékenységnek minősül. Meghatalmazással,

megbízás felvételével. Ebben az értelemben, ez nem ügycsoport szerinti szelektálás, hanem inkább kapacitásfüggő. Azokat az ügyeket szoktuk tovább vinni, amelyekről azt gondoljuk, hogy hosszabb távon, az egyes ember ügyének megoldásán túl is van olyan hozadéka, ami a célcsoport vagy más emberek számára is jelentős. Ezekre szoktuk azt mondani, hogy stratégiai ügyek. És abban az értelemben stratégiai ügyek, hogy például, ha nyertes, akkor abból a további ügyekre nézve is következik valami: vagy el lehet vinni olyan bírói fórumok elé, ahol esetleg jogszabályváltozást is el lehet érni vagy – ez kicsit naiv, tudom – jobban „bele lehet piszkálni” a dolgokba...

Az is fontos, hogy az ügyfél mennyire akar és tud hosszú távon együttműködni velünk. Mennyire fontos ez neki? Mert nálunk alapvető elv, hogy nem csak fölveszünk egy meghatalmazást, de az ügyet visszük akkor is, hogy ha az ügyfél eltűnik vagy nem akarja stb., Mert sajnos ilyen is előfordul, hogy idő közben elveszítjük őket. Nekünk az fontos, hogy együtt csináljuk. Azt nem akarjuk, hogy ha kell, ha nem, ha akarja, ha nem végig visszük az ügyet. Lényeges, hogy aki a segítségünket kéri és igényli, valóságos ügyfélként működjön együtt és ő legyen az ügy ura.

Nyilván ebben őt is segítenünk kell. Nem mindenkivel tudunk hosszú távon úgy együttműködni, hogy egy több évig tartó bírósági ügyet végig csinálunk.

Milyen tapasztalataik vannak a hajléktalanság kriminalizációja terén?

Dr. Kalota Ágnes: Ez az az ügycsoport vagy ügytípus, ami csaknem az egész működésünket végigkíséri. 2010 óta a jogalkotó mindenféle jogszabállyal és jogszabály módosítással igyekszik abba az irányba vinni a jogalkotást, hogy ne kelljen hajléktalan embereket nézni az utcán. Ezt mindenféle jogszabályi eszközzel próbálták elérni, tehát ez az utóbbi időben végigkísérte a működésünket.

Talán, ami a leginkább ráirányította a figyelmet a működésükre, az az volt, hogy 2018-ban ez egészen új szintet lépett. Bekerült az alaptörvénybe az a szabály, hogy tilos életvitelszerűen közterületen tartózkodni. Tehát alaptörvényi szintre emelkedett az a huzavona, amit eddig rendészeti eszközökkel vagy zaklató igazoltatásokkal próbáltak elérni. Egyébként azt mondha-

27

28

Ügyvédi jószolgálati tevékenység

tom, hogy időről időre találkozhattunk ilyen irányba mutató jogszabály módosításokkal, de a legdurvább végkifejlet az lett, hogy országos szinten büntethetővé vált - elzárással is büntethető szabálysértéssé és az alaptörvénybe is bekerült.

Október 15-én lépett hatályba a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (szabálysértési törvény) módosítása, amivel ez az új tényállás belekerült. És már október 18-án őrizetbe is vettek két vagy három embert, akiknek az ügyében aztán mi eljártunk.

A legtöbb ilyen szabálysértési ügyben – öt esetben – mi jártunk el Budapesten.

Ez nem tűnik soknak, de egyébként nem is nagyon volt több ügy, hiszen nagyon gyorsan abbahagyták ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Elég egyértelmű volt, hogy végrehajthatatlan, még akkor is, hogyha nagyon igyekeztek úgy csinálni.

Nagyon érdekes és felfokozott volt ez az időszak az Utcajogász Egesület életében. Erre mi előre készültünk, mert a parlament már júniusban elfogadta a jogszabályt, de csak októberben lépett hatályba.

Tehát tudtuk, hogy ez lesz, és elkezdtünk rá fölkészülni. Ez egyébként egy nagyon fontos, szervezeti kohéziót is erősítő dolog volt. Összekovácsolódott az Utcajogász Egyesület közösség, jól be tudtuk osztani, hogy ki, mivel foglalkozik. Mindenki apait, anyait beletett a munkába. És egyébként eredményes is volt, mert hogy végül minden eljárást megszüntettek azok ellen, akik ellen eljárás indult. Senkit sem büntettek meg. Azóta általános tapasztalatunk, hogy nem is alkalmazzák ezt a szabálysértési tényállást. Egyszerűen nem hajtják végre a jogszabályt. Mivel azonban nem helyezik hatályon kívül, egyben folyamatos fenyegetést jelent, mert bármikor elővehető, ha valaki azt gondolja, hogy túl sok szegény ember van az utcákon, és ez valamiért nem tetszik neki, ugyanakkor meg nincs végrehajtva...

Térjünk rá a kiemelt ügycsoportra, a kilakoltatásra. Milyen arányban nőttek ezek az ügyek?

Dr. Kalota Ágnes: Most már két és fél éve, hogy nem „Blaházom” aktívan, tehát nincs tapasztalatom arról, hogy mennyien mennek oda, de úgy gondolom, az ügyek aránya nem nőtt.

Mindig is sok volt. Nem érzékelem azt, hogy több lett, sőt azt is meg merem kockáztatni, hogy a 2019-es önkormányzati választások óta, miután sok helyen megváltozott a vezetés, az önkormányzati lakások tekintetében mintha jobban odafigyelnének rá, hogy humánusabb legyen az eljárás, és az emberek elhelyezés nélkül ne kerüljenek utcára. Sőt voltak ilyen jogszabály módosítások is. A fővárosnál például volt ilyen jogszabály módosítás.

Egyébként a pandémia kezdete óta kilakoltatási moratórium van. Talán 2020 nyarán volt néhány hónap, amíg lehetett, de azóta, folyamatosan nem, és most sem lehet kilakoltatni. Jelenleg biztos nem nőttek, de – azt gondolom – ez sajnos mindig ilyen egyenletes arányú volt.

Mennyire átlátható, hozzáférhető az önkormányzati lakások bérbeadásának rendszerre?

Dr. Dietz Henrietta: Tulajdonképpen a transzparens projekt-tevékenységünk egy ellenpólusa vagy a másik megközelítése. A lakásvesztés az ügyeink nagy részében felvetődő probléma. A legtöbb esetben az a gondjuk a hozzánk fordulóknak, hogy az adósságaik, az élethelyzetük miatt lakásra lenne szükségük. Ez volt az indító momentuma a transzparens projekt elindításának, ahol azt a célt tűztük ki, hogy az önkormányzati bérlakások bérbeadásának folyamatát átláthatóbban és hozzáférhető módon mutatjuk meg az ügyfeleinknek és nyilvánosságnak.

Az Utcajogász Egyesület egyik fontos célja, hogy érvényesüljön a lakhatáshoz való szociális alapjog. Projektünkben ugyan Budapestre összpontosítunk, de egy kis vidéki kitekintéssel felmértük a helyzetet.

A legnagyobb probléma, hogy a budapesti huszonhárom kerület és a főváros szinte egymástól függetlenül alakította ki a lakáspolitikáját és lakás rendeleteit. Így gyakorlatilag huszonnégy különböző szabályozási rendszer van érvényben, ami nem csak az ügyfeleknek és a lakást keresőknek nagy probléma, de nekünk sem volt egyszerű áttekinteni és felmérni a helyzetet. Úgyhogy ennek a projektnek az volt a célja, hogy ügyfeleink számára hozzáférhetővé és értelmezhetővé tegyük az információkat.

Kezdetben hét, a projekt végére kilenc önkormányzattal működtünk együtt. Ez azt jelentette, hogy átnéztük a helyi rendeleteket, és összeállítottunk egy probléma-

térképet, ami összefoglalta a fejlesztésre váró területeket. Akit ez részletesebben érdekel, meg találja a honlapunkon.

A közérdekű adatigénylésből és a KSH adatokból összegyűjtött adatokat egybevetettük a gyakorlattal, és olyan javaslatokat tettünk, ami a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang és az egyenlő bánásmód követelményeinek jobban megfelelteti a helyi szabályozást.

Nagyon jó tapasztalataink voltak az önkormányzatokkal való együttműködésben is. Reméljük, hogy hasznos anyagot tudtunk összeállítani.

Mióta működik a transzparens projekt?

Dr. Dietz Henrietta: A projekt 2020 végén kezdődött, és a közelmúltban volt a záró rendezvénye. Foglalkoztunk kiemelt témákkal is, például a legutolsó rendezvényen a névjegyzékkel kapcsolatban volt egy kisebb vita, eszmecsere az önkormányzatokkal. A projekt során egy érdekes nem várt esemény történt: amikor a lakás privatizációval kapcsolatos törvényjavaslat megjelent, akkor rövid határidővel, gyorsan kellett véleményt alkotnunk, és szerencsére megfelelően alakult a helyzet.

Az elmúlt tizenegy év alatt hány embernek segítettek?

Dr. Kalota Ágnes: Becsülni tudunk csak.

Minket el lehet érni e-mailben, hetente 2x2 órában telefonon is és hetente 2 órában személyes tanácsadásunk is van. A telefont tanácsadásra nem használjuk, csak információt nyújtunk (tájékoztatóul, mit küldjenek, jöjjenek ki a térre stb.). Becslésünk szerint, évi körülbelül kétezer esetünk van, amiből nem feltétlenül lesz ügy, de van kétezer megkeresésünk, amelyek a különböző elérhetőségeinken keresztül beáramlanak hozzánk. Úgy számoljuk, hogy mindannyian, együtt nagyjából évi hatezerötszáz munkaórát önkénteskedünk, tehát az Utcajogász Egyesület munkájába ennyi munkaórát teszünk bele. Hogyha évi kétezer esetet veszünk, azt meg kell szorozni tizenkettővel.

Dr. Dietz Henrietta: Nagyjából az indulás óta ennyi üggyel foglalkoztunk. Azt is figyelembe lehet venni talán, hogy egy pénteki ügyfélfogadáson két óra alatt két-két utcajogász, plusz a segítő vesz részt, és nagyjából 10-12 ügyfél jön egy-egy ilyen alkalommal.

Ez hozzávetőleg huszonnégyezer eset.  Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Nagyító alatt

Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat II. Ez a tanulmány- amelynek első része az Ügyvédek Lapja 2022/2. lapszá­ mában jelent meg - a normaértelmezés szabályaira épülően, leíró jelleg­ gel, a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény (továbbiakban: Ht.) közzétett, így jelenleg már ismert, 2023. július 1. napjától hatályos szö­ vegében megjelenő állami hulladékgazdálkodási közfeladat (továbbiak­ ban: közfeladat) fogalmának elemzésére és érthetővé tételének előmoz­ dítására irányul a helyes jogkövetés elősegítése érdekében. Természetesen fenntartom a tévedés lehetőségét, ezért írásomat vitaindítónak is szá­ nom. Mivel a Ht. – a 2021. évi módosításoknak köszönhetően – csak 2025. január 1-jétől nyeri el a jelenleg ismert, véglegesnek tűnő formáját, és mivel a közfeladat fogalma jelenleg ismerten 2023. július 1. és 2025. január 1. között változatlan marad, ezért tanulmányom a Ht. 2025. janu­ ár 1-jétől hatályos, jelenleg ismert törvény szövegére épül.

Dr. Bende Tibor ügyvéd, Kecskemét

V. Az intézményi résztevékenység A résztevékenység fogalma

30. A fogalom nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy a jogalkotó, az ingatlanhasználóra épülő nyelvtani birtokos szerkezetet megszakította, majd azt követően, még két új nyelvtani birtokos szerkezetet is beépített a fogalomba és elhatárolásként még egy „és” szót is alkalmazott. Ennek köszönhetően e résztevékenységnek a tárgya és tartalma túlmegy a hulladékgazdálkodáson, annak ellenére is, hogy a fogalom e résztevékenységet hulladékgazdálkodási tevékenységnek definiálja. Túlmegy, mert a hulladék mellett megjelenik benne a termék, a hulladékgazdálkodási tevékenységek mellett pedig, a hulladékképződést megelőző tevékenység is.

Ezzel - álláspontom szerit - a Jogalkotó a normavilágosság elvébe ütköző fusztrációt hozott létre.

Ugyanis élesen elhatárolódik egymástól a terméknek-, és a hulladéknak-, valamint hulladékképződést megelőző tevékenységnek-, és a hulladékgazdálkodási tevékenységnek a fogalma. Ezek összegyúrása pedig megtévesztést eredményez, mert kvázi hulladékká minősíti a terméket, és kvázi hulladékgazdálkodási tevékenységgé nyilvánítja a hulladékképződést megelőző tevékenységet. Holott a termék, illetve a hulladékképződést megelőző tevékenység vonatkozásában a hulladéknak a fogalma még szóba sem jöhet.

A termék ugyanis mindaddig csak hulladékképző dolognak tekintendő, ameddig el nem Ügyvédek Lapja 2022 | 4

nyeri a hulladék státust. Ezen megállapításaimat arra alapozom, hogy ellenkező esetben, a Jogalkotónak a fogalmat az alábbiak szerint kellett volna megalkotnia: Hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékek, termékcsomagolások hulladékainak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását. Ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget, a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását.

A résztevékenység tárgya

31. E résztevékenységnek a tárgykörét, termékek tekintetében, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékek és termékcsomagolások, a hulladékok tekintetében pedig, egyrészt az ingatlanhasználónak a Közszolgáltatási Résztevékenység hatály alá nem tartozó települési hulladékai-, másrészt a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékeknek a hulladékai, harmadrészt a viszszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékcsomagolásoknak a hulladé-

kai (kérdőjelesen a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek a hulladékai) képezik. A továbbiakban ezek elemzésével foglalkozom.

A termékek köre

32. E résztevékenység fogalmának a „...vis�szaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, termékcsomagolásoknak és az abból képződött hulladéknak…” szövegrésze, nem ad egyértelmű útmutatást arra vonatkozóan, hogy az említett visszaváltási díjas rendszerbe, a Ht. 32/B §-ban rögzített, un. kötelező vis�szaváltási díjas rendszer mellett, a Ht 25. § (1) bekezdésében, valamint a Ht 26. § (1) bekezdésében rögzített, önkéntes visszaváltásoknak a rendszere is beletartozik-e vagy sem? A Jogalkotó a visszaváltási díjas rendszernek a fogalmát külön nem definiálta, a visszaváltási díj fogalmát pedig, a Ht 2 § (1) bekezdés 49.a. pontjában rögzítette.

Ez utóbbi fogalom „kormányrendeletben meghatározott termékek” szövegrészére-, továbbá a Ht. 25. § (1) bekezdésének „- tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj – „ szövegrészére épülően, álláspontom az, hogy e résztevékenységnek a tárgyi hatályába csak a kötelező visszaváltási díjas rendszer termékei tartoznak. Ezek köre fix, és csak ezek körére mondható el, hogy a kormányrendelet alapján, mindenki számára megismerhetővé váltak. Ezzel szemben az önkéntes visszaváltásoknak a rendszerébe tartozó termékeknek a köre felleltározhatatlan, folyamatosan változhat,

29

30

Nagyító alatt

és ezekből eredően abszolút nem biztos, hogy mindenkor, mindenki által ismert lesz. Úgy vélem, hogy ezen álláspontomat, sem a Ht. 25. § (1) bekezdésének „a visszaváltási díj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.” szövegrésze, sem a Ht. 26. § (2) bekezdése nem rontja le.

33. A kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, és termékcsomagolásoknak a köre jelenleg nem ismert, mert az erre vonatkozó jogi szabályozás még nem született meg. Ugyanakkor a visszaváltási díj fogalmának „kormányrendeletben meghatározott” kifejezése biztosítékot nyújt arra, hogy ténylegesen is születni fog majd egy jog-

bele ebbe a rendszerbe? A választ megadni roppant nehéz, mert még nem került megalkotásra egy olyan átfogó jogszabály, amelynek a címében a „kiterjesztett gyártói felelősség” kifejezés megjelenne, s amelyben a téma átfogó szabályozása szerepelne, s így amelyből explicite az érintett gyártóknak és releváns termékeiknek a köre, s az azokból származó hulladékoknak a listája, megállapítható lenne. Márpedig a jogkövető megaratásnak az elvárása ezt mindenképpen indokolná.

Ugyanakkor jogrendszerünkben burkoltan fellelhetők olyan jogszabályok, amely ilyen rendszert hoznak létre, még akár úgy is, hogy a létrehozó jogszabályban még csak meg sem említődik, hogy valójában erről van

Még nincs olyan átfogó jogszabály, amelynek a címében a „kiterjesztett gyártói felelősség” kifejezés megjelenne, s amelyben a téma átfogó szabályozása szerepelne. szabály, amely e témát teljes körűen szabályozza. Igen valószínűen e jogszabály fogja majd detronizálni a 209/2005. (X. 5.)

Korm. rendelettel bevezetett jelenleg működő betétdíjas rendszert.

A hulladékok köre

34. A hulladékok tekintetében az alábbiak rögzíthetők: 34.1. A fogalom „…az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának” szövegrésze alapján, e résztevékenység tárgyi hatálya alá tartozó hulladékoknak az első körét - függetlenül a hulladékoknak a jellegétől - a gazdálkodó szervezetnek minősülő ingatlanhasználóknál keletkező-, azok által elkülönítetten gyűjtött, 17. sz. pontban rögzített háztartási hulladékok alkotják.

34.2. A második körbe a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozó termékeknek a hulladékai tartoznak. E rendszernek a fogalmát a Ht. 2. § (1) bekezdésének 36.b. pontja rögzíti. Lényege, hogy gyártói felelősségé és költséggé válik, a gyártó által előállított-, e rendszerbe tartozó termékből keletkező hulladékoknak a kezeltetése. Ezért kérdéses, hogy mely gyártók, mely termékei tartoznak

szól. Így azután ember legyen a talpán az a jogalany, aki képes felismerni azt, hogy egy adott jogszabály létrehoz-e egy ilyen rendszert, vagy sem. Még a Ht.-ben is csak utalási szinten jelenik meg az ezzel kapcsolatos konkrétum. Igy pld. Ht. 30/A. § (4) bekezdéséből szerezhető információ szerint, a 369/ 2014 (XII. 30.)

Korm. rendelet-, a 197/2014 (VIII. 1.)

Korm. rendelet-, valamint a 445/2012 (XII. 29) Korm. rendelet hoz létre ilyen rendszert. Ezeknek az analógiájára, a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet-, a 349/2021. (VI. 22.) Korm. rendelet, és a 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet is ide sorolható. Mindezekből következően pedig, megállapítható, hogy a hulladékká vált gépjárművek, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, csomagolóanyagok, az egyszer használatos italpalackok, a gyógyszerek mindenképpen e résztevékenység tárgyi hatály alá esnek.

34.3. A harmadik körbe, úgy tűnik, hogy csak a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékcsomagolásoknak a hulladékai tartoznak.

Ezt a fogalomnak „a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, termék-csomagolásoknak és az abból képződött hulladéknak” a szövegrészére, és annak is, az „és az abból képződött hulladéknak” kifejezésére alapozom. A nyelvtanilag alkalmazott egyes

szám miatt, az említett kifejezés, kétséget kizáróan csak a termékcsomagolásokhoz kapcsolódhat. Amennyiben a jogalkotó a termékeknek a hulladékát is be kívánta volna vonni e résztevékenységbe, akkor „a vis�szaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, termék-csomagolásoknak és az azokból képződött hulladékoknak” szövegrészt alkalmazta volna. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a visszaváltási díjnak a 32. sz. pontban említett fogalma sem, amely szerint, nemcsak a termék, hanem a termék hulladéka után is jár a visszaváltási díj. Ehhez igazodik a Ht. 32/B. § (1) bekezdése is, egyértelművé téve, hogy a termék hulladékára is kiterjed a visszaváltási rendszer. Ebből pedig az következik, hogy a termék hulladéka is beletartozik e résztevékenységnek a tárgyi hatályába. Két egymásba ütköző értelmezéssel állok tehát szemben. A két ellentétes értelmezés jogszabályszerkesztési hibának a következményeként volt felállítható. Ezért a jogalkotóra hárul e problémának a rendezése.

A rendezésig a visszaváltási díjas termékek hulladékainak e résztevékenység tárgyi hatálya alá való tartozása kérdéses, mert a résztevékenység tárgyi hatályának vizsgálatakor a résztevékenységnek a fogalmából kell kiindulni. A kiterjesztő értelmezés tilalma folytán pedig, a termékből képződött hulladék nem tekinthető e résztevékenység tárgyi hatálya alá tartozó hulladéknak.

34.4. A résztevékenység fogalma 2021. június hó 13 napjától - már nem tartalmazza a 2011. évi LXXXV. törvényre való utalást, ezért a termékdíjas termékeknek a hulladékai már nem esnek e résztevékenységnek a tárgyi hatálya alá. Észrevételek

35. A C-2/90 sz. ügyben hozott uniós döntés értelmében „A hullalék akár hasznosítható, akár nem, árunak tekintendő”. Erre épül a Ht. 2. § (1) 36. c. sz. pontjában szereplő kompenzációnak a fogalma.

E fogalomból levezethetően, a pénzben kifejezhető értékkel bíró hulladékoknak az átadásáért, az átadót kompenzáció illeti meg. A fogalom azonban csak a gazdálkodó szervezetnek minősülő eredeti hulladéktermelőt, vagyis az ilyennek számító hulladékbirtokost tekinti kompenzációra jogosultnak.

36. Összehasonlítva a 17. sz. pontban, és az 34.2. sz. alpontba foglaltakat, megállapítható, hogy egyes hulladékokcsoÜgyvédek Lapja 2022 | 4

Nagyító alatt

portok között átfedések vannak. Igy a csomagolási hulladékok, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, az elem- és akkumulátor-hulladékok a háztartási hulladékok kategóriájába is-, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozóan is szerephez jutnak. Annak eldöntése, hogy melyikbe fognak majd tartozni, a jogalanyokra hárul. E kettős helyzet beállta miatt, a jogalanyokat, a nem megfelelő döntésükért álláspontom szerint – hátrány nem érheti, mert a jogalkotó hozta létre ezt a kettős helyzetet. Ha pedig még a termékdíjas termékeknek a 34.4. sz. alpontban rögzített körét is nézem, akkor pedig, már hármas helyzet áll fenn. Összefoglalás

37. Összefoglalva megállapítható, hogy a 17. sz. pontban felsoroltakon felül, az alábbi hulladékok tartoznak még e résztevékenységnek a tárgyi hatálya alá: a gépjárművek hulladékai, a hulladékká vált egyszer használatos italpalackok, a gyógyszerhulladékok, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékcsomagolásoknak a hulladékai (kérdőjelesen pedig, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek a hulladékai).

A résztevékenység tartalma

38. E résztevékenységnek a tartalma - a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő, szervezeti feladatainak az ellátásán-, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszernek a működtetésén túl - teljesen azonos a Közszolgáltatási Résztevékenységnek a tartalmával. Ezért az ott említettek, e résztevékenység vonatkozásában is relevánsak.

39. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő, szervezeti feladatainak az ellátása-, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszernek a működtetése révén, az említett tartalom olyan tevékenységeket is magába foglal, amelyek már nem tartoznak bele a hulladékgazdálkodásnak a Ht 2 § (1) bekezdésének 26.) pontjában rögzített fogalmába. E tény is megerősíti, hogy e résztevékenység csak részben tekinthető hulladékgazdálkodási tevékenységnek. Ugyanis addig, amíg az első tevékenység - áttételesen talán még közelítheÜgyvédek Lapja 2022 | 4

tő a hulladékgazdálkodáshoz, a kötelező visszaváltási díjas rendszernek a működtetése, mint tevékenység, viszont már egyértelműen a hulladékkeletkezést megelőző tevékenységnek tekintendő, mivel annak lényegét alapvetően a termék újra használatának a biztosítása képezi. Az előbbiekből következően leszögezhető, hogy e résztevékenység részben hulladékgazdálkodási-, részben pedig hulladékkeletkezést megelőző tevékenységeknek az összességéből áll.

A résztevékenység eszközrendszere

40. E résztevékenységnek az eszközrendszerébe, a résztevékenység tartalmát képező tevékenységek végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási létesítmények tartoznak. Ez „az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemetetését” szövegrészből egyértelműen megállapítható.

A résztevékenységet igénybe vevők

41. E résztevékenység igénybe vevői körének első részhalmazába tartozókat, az „ingatlanhasználó” fogalmából, valamint a fogalom „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának” szövegrészéből kiindulva lehet leszűkíteni. A szűkítés folytán, a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználók kiesnek az említett részhalmazból. Így abba minden gazdálkodó szervezetnek minősülő ingatlanbirtokos, ingatlantulajdonos, és ingatlanvagyonkezelő – ideértve a társasházban és a lakásszövetkezetben lévő ingatlanok gazdálkodó szervezetnek minősülő ingatlanbirtokosait, ingatlantulajdonosait, és ingatlanvagyonkezelőit is – valamint saját jogán, minden lakásszövetkezet, akkor tartozik bele, ha működésével összefüggésben van elkülönítetten gyűjtött, a 17. sz. pontban említett, háztartási hulladéknak minősülő hulladéka, vagy ilyen hulladékokkal működése során, potenciálisan is rendelkezhet és a Társaság a szolgáltatását részére felajánlotta. (E résztevékenység vonatkozásában a lakásszövetkezet, mint gazdálkodó szervezet, továbbá a társasház mivel nem minősül gazdálkodó szervezetnek - már nem helyettesíti a szövetkezeti, társasházi ingatlanok gazdálkodó szervezeti státussal rendelkező birtokosait, tulajdonosait, vagyonkezelőit, így

ez utóbbiak, már nem mentesülnek e részszolgáltatás önálló igénybevételének a kötelezettsége alól.)

42. Az igénybe vevői körnek a második részhalmazába, függetlenül attól, hogy ingatlanhasználónak, illetve gazdálkodó szervezetnek minősülnek-e vagy sem, azon jogalanyok tartoznak akik, mint hulladékbirtokosok, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből származó hulladékokkal-, továbbá a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termék-csomagolási hulladékokkal (kérdőjelesen pedig, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek a hulladékaival), rendelkeznek.

43. Az igénybe vevői körnek a harmadik részhalmazába, azok a jogalanyok tartoznak, akiknek mint termékbirtokosoknak a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termék-, illetve a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékcsomagolás van a birtokában. Összefoglalás

44. A feltártak alapján megállapítható, hogy az Intézményi Résztevékenységnek a tárgyi hatályát, a termékek tekintetében, a 33. sz. pontban foglalt termékek, a hulladékok tekintetében pedig, a 34.1 – 34.3. sz. alpontokban rögzített hulladékok képezik, tevékenységi hatályát a 38. sz. pontban rögzített tevékenységek alkotják, hulladékgazdálkodási eszközeit, e résztevékenység végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási létesítmények képezik, az igénybe vevői körébe pedig, a 41. – 43 sz. pontokban említett jogalanyok tartoznak.

VI. A közfeladat A definíció hétköznapi értelme

45. Miután a definíció minden eleme feltárta előttem arculatát, végre hozzáfoghatok a Közfeladat szintetizáló elemzéséhez.

45.1. A közfeladat tárgyát részben termékek, részben pedig hulladékok alkotják.

Releváns termékeknek, a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó – jelenleg még nem ismert - termékek és termékcsomagolások-, releváns hulladékoknak pedig, a 37. sz. pontban felsorolt hulladékok minősülnek.

31

32

Nagyító alatt

45.2. A Közfeladat tartalmát részben a hulladékképződést megelőző-, részben pedig, hulladékgazdálkodási tevékenységek alkotják. Releváns hulladékképződést megelőző tevékenység, a kötelező visszaváltási díjas rendszernek a működtetése, releváns hulladékgazdálkodási tevékenység pedig, a 37. sz. pontban említett hulladékoknak az átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme, kezelésre történő átadása-, valamint az ezekhez szükséges létesítményeknek a fenntartása és üzemeltetése, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő, szervezeti feladatainak az ellátása.

45.3. A Közfeladat hulladékgazdálkodási eszközrendszerébe, az előbbi alpontban rögzített tevékenységek ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási létesítmények tartoznak.

45.4. A Közfeladat személyi hatályába, az igénybevételre kötelezett jogalanyokon túl még a Magyar Állam is beletartozik.

A definíció lefordítása

46. Fentiek alapján, a Definícióra épülően megállapítható, hogy a Közfeladat nem más, mint a Magyar Állam gazdálkodási feladatkörébe kerülő, olyan, a Résztevékenységekhez igazodó, egymástól elkülönülő részszolgáltatásokból álló-, monopolizált - részben hulladékképződést megelőző-, rész-ben pedig, hulladékgazdálkodási – szolgáltatás, amelynek az igénybevétele, az igénybe vételre kötelezettek körébe tartozó jogalanyok számára – ha a Ht. kivételt nem tesz – kötelező, és amelynek ellen-tételezéseként, az igénybe vételre kötelezett jogalanyok díjat fizetnek. A Közfeladatnak a szolgáltatási jellegét a Ht. 53/A. § (4a) bekezdése is lerögzíti, kimondva, hogy a Közfeladat egy „általános gazdasági érdekű szolgáltatás.”

47. A Közfeladat, mint szolgáltatás, a Magyar Állam és az igénybevételre kötelezett jogalanyok között polgári jogi jogviszony formájában jelenik meg. Vagyis a Magyar Állam és az igénybevételre kötelezett jogalanyok között, egy szerződés – mégpedig véleményem szerint, egy megbízási-, vagy egy vállalkozással vegyes megbízási szerződés - jön létre. A Közfeladat tehát kötelem fakasztó hatással bír. (Véleményem szerint, az állami monopólium fennállásából következően, e jogviszony burkoltan akkor is fennáll, ha a

Közfeladatot a Magyar Állam koncesszióba adja, vagyis amikor a jogviszony a valóságban az igénybevételre kötelezett jogalanyokra és a Társaságra koncentrálódik.)

48. Elérkezve az 2.1. alpontban feltett kérdés megválaszolásához, álláspontom az, hogy a Magyar Állam a Közfeladatot ellátó funkciójában, nem közhatalmi-, hanem monopolizált gazdasági szerepet tölt be, s kvázi gazdálkodó szervezetként jár el, még akkor is, ha a Közfeladat ellátásába – bármely módon harmadik személyt von be.

A közfeladat működtetése Koncesszióba való adás

49. A Közfeladat koncesszióba való adása esetére, a Jogalkotó megalkotta a konces�szori területnek a fogalmát, amelyet a Ht, a 2 § (1) bekezdésének a 36.e. sz. pontja rögzít. E fogalomból egyértelműen megállapítható, hogy a Közfeladat koncesszióba adására nem egyben, hanem Résztevékenységekre osztottan kerül sor. Vagyis a Koncesszornak a pozíciójába nem egy, hanem két jogalany fog kerülni. Ugyanakkor ezzel ellentétesen rendelkezik, a Ht 53/A. § (1) bekezdése, amely szerint, a Közfeladat „gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére…” engedheti át.

Vagyis e törvényhely alapján, a résztevékenységek csak együttesen adhatók koncesszióba. A Ht. 53/H. § (3) bekezdéséből is erre a helyzetre lehet következtetni. Látható tehát, hogy két egymással ellentétes értelmezés vezethető le a hivatkozott törvényhelyekből. Itt is fennáll tehát a jogszabályszerkesztési hiba.

50. A Közfeladat koncesszióba való adása esetére, a jogalkotó megalkotta a koncesszori alvállalkozónak (továbbiakban: Alvállakozó)-, és a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásnak a fogalmát is. Ezeket a Ht 2 § (1) bekezdés 36. g. sz. pontja, illetve a Ht 2 § (1) bekezdés 36. h. sz. pontja rögzíti.

Az Alvállalkozó fogalmával kapcsolatban, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy annak a „hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozások” szövegrésze – álláspontom szerint – nem konzekvens, mert a Ht. a „résztevékenység” szóval következetesen a Közfeladatnak a két elemét illeti. A megfogalmazás tehát megtévesztő. A helyes szövegrész – véleményem szerint - „hulladékgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások” lett volna.

51. A jogalkotó az előző pontban említett fogalmaknak a megalkotásával implicite, a Ht. 53/A. § (2) bekezdésének a megalkotásával pedig, explicite egyértelművé tette, hogy a Közfeladatnak az ellátásába be lehet kapcsolódni, s így abba a hulladékgazdálkodással jelenleg foglakozó vállalkozások is be tudnak majd kapcsolódni, ha a Társaság a bekapcsolódást igényli. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a H.t 53/H. § (3) bekezdése értelmében, a Társaság a Résztevékenységeket nem a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak alapján kívánja ellátni.

52. A bekapcsolódás feltétele az ún. alvállalkozói státusznak az elnyerése. Ezt pedig az nyerheti el, aki egyrészt az engedélyhez-, vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységének a végzéséhez hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy a vonatkozó hatósági nyilvántartásban szerepel, másrészt a Közfeladat ellátásában történő közreműködésével kapcsolatban, a Társasággal közvetlenül, vagy a jogosulti láncban felette állóval közvetve, szerződést kötött, harmadrészt pedig, a hulladékgazdálkodási hatóság által a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba bejegyzést nyert. A Közszolgáltatási Résztevékenységbe bekapcsolódni szándékozó jogalany vonatkozásában pedig további külön feltétel, hogy rendelkezzen a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által kiadott megfelelőségi véleménnyel arra vonatkozóan, hogy tervezett tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak.

53. A Ht. 18/A. §-ban, 18/D. §-ban, 31. § (2) bekezdésének ab.) és ac.) alpontjaiban, és a 31. § (9) bekezdésében foglaltakból, arra következtetésre jutottam, hogy az Alvállalkozók a vonatkozó tevékenységeiket – a szerződéses láncban való elhelyezkedésüktől függetlenül – önállóan, saját joguk, és saját szerződéseik szerint végezhetik, így pld. szükség esetén saját maguk is felléphetnek, eljárásokat indíthatnak, szerződést köthetnek stb. Vagyis a hulladékgazdálkodási tevékenységüket – az alábbi alpontokban említettekkel kiegészítve ugyanúgy végezhetik majd, mint jelenleg.

53.1. Az alvállalkozók – e tevékenységük gyakorlása körében – a Ht. 53/J. §-a alapján, kötelesek a hulladékgazdálkodási Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Nagyító alatt

hatóság felkérésére, a hatóság részére adatkérés esetén, minden adatot, tájékoztatást, elemzést, információt - az adatkéréstől számított 15 napon belül – megadni, tevékenységükről, a státust biztosító szerződésükben foglalt kötelezettségeiknek a teljesítéséről és a pénzügyi helyzetükről pedig, évente, május hó 31 napjáig, beszámolni és minden félévet követő három hónapon belül tájékoztatást adni.

53.2. A Közszolgáltatási Résztevékenységbe bekapcsolódott, alvállalkozók státusmegőrzésének feltétele, a Hivatal által kiadott megfelelőségi véleménynek az évenkénti rendelkezésre állása.

jelenleg foglalkozó vállalkozásoknak – szerződéses lánc keretében – a Közfeladat ellátásában bekapcsolódni.

közszolgáltatási díjnak a mértékét. A 28.6. sz. pontban említettek, e törvényhelyekkel kapcsolatban is relevánsak.

A Közfeladat működése

58.2. Az Intézményi Résztevékenység hulladékra specializált igénybevételéért járó ellenérték tekintetében a Ht. rendelkezést nem tartalmaz. Ebből következően, a díj szabad megállapodás tárgyát képezi.

A Közfeladat termékekre specializált igénybevételéért – a visszaváltási díjon felül – fizetendő további ellenértékről a Ht. szintén nem rendelkezik. Igen valószínűen, az erre vonatkozó szabályok, a kötelező visszaváltási díjas rendszert bevezető jogszabályban fognak majd megjelenni.

56. A Közfeladat hulladékokra specializált igénybevétele, a definíció személyi hatály alá tartozó, jogalanyok részéről, a Közfeladat tárgyi hatálya alá tartozó hulladékoknak a Közfeladatot ellátó – vagy annak teljesítési segédje - részére való átadásával történik. Az átadáshoz - a Ht. 31. § (3) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, és 43. § (1) – (2) bekezdései értelmében - tulajdonjog átszállás kapcsolódik. A 28.6. sz. alpontban hivatkozottak, a Ht. ezen szabályaival kapcsolatban is relevánsak. A

A Ht. fogalomhalmazra épülő szabályozási módja és a Ht. jogszabályszerkesztési hibái miatt, a definíció megnehezíti a közfeladat tekintetében a jogalanyoknak a jogkövetést.

54. A Ht. 53/E. § (7) bekezdése értelmében, a Közfeladat ellátásával összefüggésben a hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező önkormányzat, önkormányzati társulás, gazdasági társaság vagy más gazdálkodó szervezet köteles együttműködni a Koncesszorral és a Társasággal. A jogalkotó e szabályozással - a felesleges párhuzamos beruházások elkerülése érdekében - a jogalanyoknak a Közfeladat ellátásába való bevonása révén, a Közfeladat ellátásához szükséges, jelenleg már meglévő eszközrendszer mindenkori további rendelkezése állásának a biztosítását kívánta előmozdítani. Állam általi ellátás

55. A Ht. a Közfeladat Magyar Állam által történő ellátása esetére, a közfeladat ellátásába való bekapcsolódásnak a rendszerére vonatkozóan, szabályozást nem tartalmaz. Így annak bekövetkezése esetén, vagy véglegesen kizáródik a bekapcsolódásnak a lehetősége, vagy új jogszabály fogja majd ezen esetkört rendezni, vagy a jogalkotó – az Alvállalkozóhoz hasonló szabályoknak a megalkotása révén - a Ht.-t tovább fogja módosítani. Egy biztos. Óriási a feladat. Ezt egy kijelölt szervezet – véleményem szerint - egyedül megoldani nem tudja. E tény talán reménykeltő lehet arra nézve, hogy ebben az esetben is lehetősége lesz a hulladékgazdálkodással Ügyvédek Lapja 2022 | 4

közfeladat termékekre specializált igénybe vételi módjáról a Ht. nem rendelkezik. Igen valószínűen, az erre vonatkozó szabályok, a kötelező visszaváltási díjas rendszert bevezető jogszabályban fognak majd megjelenni.

58. A közfeladat hulladékra specializált igénybevételéért, a definíció személyi hatálya alá tartozó, jogalanyok kötelesek a Ht 38 § (2) bekezdése alapján, a Közszolgáltatási Résztevékenység ellátásáért jogszabályban meghatározott - a Ht. 32. § (1) bekezdése értelmében, a hulladékgazdálkodás költségeit is magába foglaló - közszolgáltatási díjat-, a Ht. 47/A. § (1) bekezdése alapján pedig, az Intézményi Résztevékenység ellátásáért, jogszabályban meghatározott - a Ht. 32. § (1) bekezdése értelmében, a hulladékgazdálkodás költségeit is magába foglaló – díjat fizetni.

58.1. A jogalkotó, a közfeladat konces�szióba való adása esetére, a Közszolgáltatási Résztevékenység vonatkozásában, a Ht. a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában szereplő keretfinanszírozás tilalmának-, a Ht. 2. § (1) 33.a. sz. pontjában szereplő indokolt költség-, és a Ht. 2. § (1) 11. sz. pontjában szereplő ésszerű nyereség fogalmainak a megalkotásával, valamint a Ht. a 3. § (2) bekezdésében rögzített ütköző elvnek a kifejtésével, továbbá a Ht. 46. § - 52. §-oknak a megalkotásával, keretek közé szorította a

59. Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet megillető-, az Intézményi Résztevékenység tárgyi hatálya alá tartozó-, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékokért fizetendő kompenzáció tekintetében, a fizetési kötelezettég - a Ht. 31. § (9) bekezdése alapján - a hulladékot közvetlenül és ténylegesen átvevő jogalanyt terheli, mégpedig az általa az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezettel megkötött szerződés alapján.

Befejezés

60. A jogkövetés alapfeltétele a követendő normának a megértése. Ebből kiindulva az szorul vizsgálatra, hogy a definícíó lehetővé teszi-e, a jogban járatlan jogalanyok számára a Közfeladatnak a megértését. Abból a tényből, hogy a közfeladatnak a definícióra épülő fogalma, csak egy fogalom halmazra épülően tárható fel, arra a következtetésre jutottam, hogy a definíció nem felel meg, a normavilágosság elvének. Nem várható el ugyanis a jogalanyoktól az, hogy – mint ahogy tettem – tanulmányt eredményező levezetéssel jussanak el a definícióra épülő Közfeladat fogalmának a megértéséhez.

Nem is beszélve arról, hogy – mint ahogy azt tanulmányom, 18., 19.3., 23., 25., 28.2., 28.6., 30., 34.3, 35., 36., 49., 50., 56, és 59. sz. pontjai rögzítik – jogszabályszerkesztési hibák folytán, a közfeladatnak a fogalma nem is tárható fel minden részében egyértelműen. Ezért az 2.4. pontban feltett kérdésre, az a válasz adható, hogy a Ht. fogalomhalmazra épülő szabályozási módja, valamint a Ht. jogszabályszerkesztési hibái miatt, a definíció megnehezíti a közfeladat tekintetében a jogalanyoknak a jogkövetést. 

33

34

Határmenti kapcsolatok

A szabolcsi vendégszeretet aranyat ér

Romániai és magyarországi ügyvédek, baráti eszmecseréje, szakmai fóruma A szabolcsi vendégszeretet aranyat ér, mondják mindazok, akik megyénk­ be, Szabolcs–Szatmár-Bereg megyébe látogatnak, legyen szó kulturális programról, egy kellemes baráti összejövetelről vagy a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara által alapított Aranyalma Alapítvány rendezvényéről, de akár magas színvonalú és tartalmas kamarai szakmai ügyvéd találkozó­ ról. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara szervezésében dr. Halmos Tamás elnök kezdeményezésére – immár gazdag hagyományok alapján - határ­ menti ügyvéd találkozót tartottunk, amelyen vendégül láttuk a romániai Szatmárnémeti Ügyvédi Kamarától érkező ügyvéd kollégákat. Egy ilyen találkozónak nemcsak a fraternitás, hanem komoly szakmai eszmecsere is fontos jelentőséget ad. A Nyíregyházán, 2022. május 27-28-án tartott romániai-magyarországi ügyvédek hétvégéjén igyekeztünk betekintést adni a szomszédos országban élő kollégáinknak a magyar ügyvédséget érintő jogalkotási kihívásokba.

Dr. Farkas Csilla ügyvéd, elnökségi tag, Nyíregyházi Ügyvédi Kamara

Tovább a kitaposott ösvényen

A Magyar Ügyvédi Kamara részéről dr. Havasi Dezső, a MÜK elnökhelyettese aki egyben a Győri Ügyvédi Kamara elnöke - és dr. Fekete Tamás főtitkár személyes beszélgetések során üdvözölték kezdeményezésünket, az ilyen kiemelkedő színvonalú szakmai fórumot, amelyeknek jövőbeni fontosságára is felhívták a figyelmet.

Jó szívvel gondolunk dr. Székely János szatmárnémeti kamarai ügyvéd kollégánk-

ra, akinek román-magyar tolmácsolásában pontosan, és érthetően megismerhetővé váltak az elhangzott értékes gondolatok.

A szakmai program megnyitója során dr. Halmos Tamás, a vendéglátó Nyíregyházi Kamara elnöke üdvözölte a kedves vendégeinket és a megjelenteket. Rendezvénynyitó beszédében elmondta: „Hagyománya van már ennek az együttműködésnek, hiszen több mint huszonöt év telt el az 1996-os első szakmai találkozó óta,

amelyen mind a megyebeli kollégáink, mind a romániai Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara kollégái szívesen vesznek részt. Jó barátságok, munkakapcsolatok szövődtek már itt, nem beszélve arról, hogy mind a román, mind a magyar jogalkotás kihívásait is kölcsönösen megismerhettük ezeken a találkozókon. Mindig kiemelt figyelmet fordítunk a jó együttműködésre. Rendezvényeinken ezért is vesznek részt rendszeresen a Magyar Ügyvédi Kamara vezetői, az első években néhai dr. Horváth Jenő, a MÜK akkori elnöke, illetve örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Öröm számunkra az is, hogy a MÜK mellett, a Magyar Ügyvédek Biztosító Egyesülete is támogatta a találkozó létrejöttét.” Összekötve a kellemest a hasznossal

Az elnök kiemelte, hogy a Covid járvány után újraéledt megyénkben is a kamarai közélet. Tagjaink folyamatosan igénylik a szakmai előadásokat és programokat, segítve ezzel a hivatásuk gyakorlását. 2018 évtől kamaránk tagjai immáron a jogtanácsosok is, akiknek részvétele különösen a közigazgatási témájú kérdésekben biztosít specifikusabb látásmódot, szakmai biztonságot nekünk. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Határmenti kapcsolatok

A kamarai közéletben a május végi román-magyar ügyvédtalálkozó már nagyon várt esemény volt, hiszen a pandémia miatt 2019-ben találkoztak a határmenti kollégák utoljára. A találkozó megszervezését külön bizottság segítette és bonyolította le dr. Juhász Zoltán elnökhelyettes úr vezetésével, dr. Huszti György elnökhelyettes, dr. Magyari Ákos, dr. Kokas Róbert és dr. Farkas Csilla elnökségi tagok, segítő közreműködésével.”

Szervezőként magam is elmondhatom, hogy jó volt e csapat részeként ezt a szín-

zött és szívélyes, meleg fogadtatásunk örömmel tölt el bennünket.”

Sok hasonlóságra is felhívta a figyelmet például arra, hogy „a román ügyvédség helyzete is hasonlatos a magyarokéhoz, például a nem túl támogató állami hozzáállás kapcsán. Az ügyvédeknek mégis fontos a szerepük a jogkereső állampolgárok érdek - és jogérvényesítése terén.” Arról is nyomatékkal szólt, hogy folyamatosan tájékozódnak a minket, magyar ügyvédeket érintő döntésekről, így azokról is, amelyek kedvezően érintenek bennünket. Szatmári kol-

ként, és megjelenítette e témában az ügyvédek igényeit és kéréseit, képviselte is az ügyvédeket és ügyvédi érdekeinket a kormányzat előtti egyeztetések során.

Dr. Havasi Dezső, a MÜK alelnöke nagyon karakteresen formált véleményt és már az bevezető mondata is jóleső fogadtatásra talált: „Szívem szerint saját nyelvükön mondanám el előadásomat romániai barátainknak” - kezdte köszöntőjét, vendégeinket üdvözölve.

Rávilágított arra, hogy „Magyarországon egyedülálló módon az ingatlan ügyletek so-

vonalasra sikerült találkozót szervezni és csak megköszönni tudjuk mindazok részvételét, akik a sóstói csodás, üde, friss környezetben együtt töltötték velünk a hétvégét. Nekünk, szervezőknek fontos volt az is, hogy szeretett városunk, Nyíregyháza és gyöngyszeme, Sóstófürdő szépségeit romániai vendégeink is megcsodálták. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, és a Sóstói Múzeumfaluban eltöltött időt a kulturális hagyományőrző programok és a Sóstói Állatpark egzotikus világa is gazdagították.

légánk kiemelte például, hogy a romániai jogban a cégjogi és ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos okiratszerkesztés és ügyintézés kizárólagos közjegyzői hatáskör. Örömmel látja, hogy Magyarországon ezen feladatok ügyvédi hatáskörben vannak, és ügyvédi közreműködést igényelnek.

rán a szerződések szerkesztése, készítése, ellenjegyzése és a jogoknak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetése is ügyvédhez kötött tevékenység. Ugyanezen jogosítványok mutatkoznak a jogi személyeket érintő cégeljárások során a bejegyzések, változásbejegyzések kapcsán, ahol a kötelező ügyvédi közreműködés, az ún. ügyvédkényszer jelenleg is megmaradt.”

Mint mondta, ez a hagyományokból is következik, „Jelenleg mintegy 16 000 ügyvéd és jogtanácsos praktizál hazánkban, a csekély számú 300 közjegyzővel szemben.

A jogalkotó nem hozhatott ezért olyan szabályozást, hogy kihagyta volna az ügyvédeket az ingatlanügyleteket érintő jogi közreműködésből.” (Dr. Havasi Dezső előadását jelen lapszámunk 36. oldalától részletesen külön is ismertetjük. – A szerk.)

Bízzunk abban, hogy egymást segítve akár ilyen típusú baráti, határmenti találkozókkal és szakmai jellegű vitafórumokkal válaszokat, megoldásokat találunk a minket kölcsönösen érő kihívásokra. 

Figyelve egymás eredményeire, tapasztalataira

A romániai delegációt vezető Vlad Baculescu, a Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara dékánja - Romániában a területi kamarákat dékán vezeti -, köszöntőjében elmondta, hogy ő is elkötelezett abban, hogy a kialakult kiváló együttműködés fennmaradjon a kamarák között. kiemelte, hogy „Örömmel veszünk részt a találkozón, itt időtálló barátságok születtek már kamaráink tagjai köÜgyvédek Lapja 2022 | 4

A kölcsönös figyelem középpontjában: az új ingatlannyilvántartási törvény

Az új ügyvédi törvény, ezen többletjogokat biztosítja, garantálja számunkra. Ezért is hallgatták nagy érdeklődéssel romániai vendégeink, de valamennyi magyar résztvevő is, azt az ingatlan nyilvántartásban bekövetkező változásokról szóló, közel kétórás előadást, melyet dr. Havasi Dezső tartott.

Magas színvonalú szakmai tájékoztatója az új ingatlan-nyilvántartási törvény változásairól igencsak elgondolkodtató volt.

Megtudtuk például azt, hogy a MÜK által is előkészített ingatlan-nyilvántartást érintő törvényi szabályozásban hatékonyan vett részt a MÜK elnökhelyettese-

35

36

Érdekérvényesítés

Az ördög a részletekben rejlik

Az ingatlan-nyilvántartási változások rejtelmei Dr. Havasi Dezső: Ígéretes lehetőség, nagy felelősség, sok felkészülés A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara és a romániai Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara 2022. május 27-28-án tartott baráti találkozóján dr. Havasi Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese tartott nagy érdeklődést kiváltó előa­ dást a bevezetés előtt álló új Ingatlan-nyilvántartási törvényről. Bár már az Ügyvédek Lapjában többször is foglalkoztunk a tervezetről, annak a hazai ügyvédséget érintő súlya olyan jelentős, hogy nyilván többször is érdemes lesz részletekbe menően is tájékoztatást adni. folyamat, ami a törvény normaszövegének elkészítéséhez, kialakításához vezetett.

A koncepció kapcsán egy stratégiai munkabizottság is létrejött a MÜK-öt érintő kérdések kidolgozására.

A törvény főbb indoka, alapvető céljai között a következők voltak a hangsúlyosak: magyar ingatlan-nyilvántartás legyen korszerű és versenyképes, nemzetközi összehasonlításban is, ezáltal az országunk versenyképességét is fokozza. A célokat illetően részleteket is elárult előadónk: Az ördög és a részletek ...

Maga a háttér is izgalmas

Kormányzati kezdeményezésre és az Európai Unió támogatása okán négy évvel ezelőtt indult a koncepció kidolgozása, annak érdekében, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikussá tegyék – emlékeztetett nyíregyházi előadásában dr. Havasi Dezső. A cél hasonlóan a cégnyilvántartás, a fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárások elektronikussá tétele után az volt, hogy nem papír alapú, hanem elektronikus rendszerű legyen az ingatlan-nyilvántartás és a kapcsolattartás is. Megtudhattuk azt is, milyen volt maga a

Az „ördög a részletekben rejlik”, mondta a győri kamara elnöke. Előadónk az Országgyűlés által elfogadott 2021. évi C. törvény az új ingatlan-nyilvántartásról törvény (Új Inytv.) céljait is megvilágította, kibontotta, részletesen: 1) Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja és korszerűsítése.

2) A papír alapú ügyintézést felváltsa a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés.

3) Az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható legyen más közhiteles állami nyilvántartásokkal és ezzel segítse az állami szervek közötti kapcsolattartást.

4) Az áttekinthető ingatlan-nyilvántartás teljeskörű és naprakész legyen.

5) Egyéb célokat is kitűztek: a) A jogosultsági szintek beállításával a hatóságok jobban hozzáférjenek az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz, a térképi adatbázis és egyéb ingatlan-nyilvántartási adatbázisok összhangban legyenek.

b) Cél volt az is, hogy az intelligens adatbázis adatfeldolgozásra és adatkezelésre alkalmas legyen. c) További célkitűzés volt a koncepció szerint, hogy a 19 millió tulajdoni lap áttekinthető legyen. d) Indokolt volt az elektronikus rendszer kialakítása, hiszen a járási hivatalok az ügyfélforgalom alapján kapacitásuk 25-30 %-át fordítják jelenleg ingatlanügyletekre, míg az ingatlan-nyilvántartási adatokban, ingatlanokat érintően történő keresés ez idáig csak személyesen volt lehetséges. e) További fontos cél volt, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvény kódex jellegű legyen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy helyen fog szerepelni az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó törvényi szintű szabály, (kivéve Ptk. vonatkozó szakaszai) ezáltal áttekinthetőbb lesz a nyilvántartás.

Dr. Havasi Dezső az elsődlegesség szabályát is hangsúlyozta, azaz a jog, a tény és az adat bejegyzett információira, ezekre az ingatlan-nyilvántartási adatokra lehet alapozni. Azaz más ágazati szabályozás által alapított jog, tény, adat akkor lesz releváns, ha azokat be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

A korábbi eljáráshoz képest változás, hogy az automatikus döntéshozatali eljárást kiterjesztik az ingatan-nyilvántartási eljárásra is. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A jogosult közvetlenül az ingatlan-nyilvántartás rendszerében eljárva intézkedik és ezáltal közvetlen bejegyzés lehetséges állami tisztviselő nélkül. Ez az egyik legfontosabb rendelkezése az új Inytv-nek!

Ehhez képest, a most hatályos szabályozás szerint mikor van automatikus eljárás: 1.) ha azt törvény vagy kormányrendelet engedi, 2.) ha a hatóság részére a kérelem benyújtásakor a bejegyzéshez minden rendelkezésre áll. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Érdekérvényesítés

Nagy hangsúlyt kell fektetni a hogyanra. Vagyis az ördög még mindig a részletekben rejlik. És hogyan történik mindez?

A végrehajtási szabályok még kidolgozás alatt vannak, ezért a teljesség igénye nélkül, az eddig tudható információk hangzottak el.

Ezek az információk, mind arról szóltak milyen célok mentén haladtak a normaszöveg kidolgozása során.

Az ügyvédeket érintő, megoldásra váró kérdések

Dr. Havasi Dezső kiemelte azt is, hogy az új Inytv. elfogadása óta az ügyvédeket érintően vannak még kihívások. Nem kevés érv és ellenérv övezte az új jogszabály elfogadásának menetét.

S bár a végrehajtást biztosító rendeletek elfogadásra még nem került sor, időszerű a felkészülés az új jogszabály alkalmazására.

De melyek is azok a kritériumok, amelyeknek az ügyvéd társadalomnak eleget kell tennie: 1) Felkészülés, képzés, infrastruktúra.

Az új rendszerben a konkrét ügyvédi feladatok hangsúlyosak lesznek. A jogalkotó által előírt követelmények is megfogalmazásra kerülnek. „Ahhoz, hogy az ügyvéd részt vegyen az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ingatlanügyletekben néhány szigorú és a jogalkotó által előírt feltételnek szükséges megfelelni, hangsúlyozva azt, hogy a nagyobb felelősség nagyobb felkészültséget is igényel. Az Igazságügyi Minisztériummal való folyamatos egyeztetés mellett, az IM nem szól bele a felkészítés és felkészülés folyamatába, de kötelező képzésen kell részt vennie az eljárni kívánó ügyvédeknek.

További kedvező feltétel, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara számára biztosított lehetőség, hogy szabadon meghatározza azt az oktatási anyagot, amivel az ügyvéd tagjait felkészíteni kívánja eme feladatra.

További előírás, hogy a tanfolyamon, a képzésen elhangzott és elsajátított anyagból, két részből álló, eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát szükséges tenni.

Kiemelte előadónk, a Magyar Ügyvédi Kamara már elkezdte a felkészülést erre a feladatra, hogy kellő időben megvalósítható legyen az ügyvéd kollegák kamaÜgyvédek Lapja 2022 | 4

rai szintű felkészítése és vizsgáztatása, az időfaktor fontossága miatt is Az új Inytv-t közel egy éve fogadták el, eredetileg egy másfél éves időtartamot hagytak volna az átállásra, 2022. szeptemberig, azonban a végrehajtást biztosító rendeletek elfogadásra még nem került sor állami szinten, ezért a határidő is kitolódott 2023. februárra.

kár­es­e­ményenként 50 000 000 Ft-ig terjedjen ki az ilyen ügyben eljáró ügyvéd felelősségbiztosítása a kockázatokra. Ez gyakorlatilag azt is jelentheti, hogy a jelenleg fizetendő díj megduplázódhat. További igény lesz a MÜK felé a fegyelmi szabályzat és az ügyvédi törvény e körben való módosításának szükségessége, kiegészítve, aktualizálva a jelenlegi szabályozást.

2) Mindezek miatt időszerű a felkészülés megkezdése, az új jogszabály alkalmazására. A Magyar Ügyvédi Kamara és területi ügyvédi kamarák által szervezendő képzéseken és vizsgákon túl, fontos az ügyvédi felelősségbiztosítás kérdése. A jogalkotó által kikötött ügyvédkényszeren, a képzési és vizsgafeltételeknek való megfelelésen túl, azon kollegáknak nyílik majd lehetősége, ilyen ügyletekben ügyvédként közreműködni, akik magasabb ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkeznek.

A MÜBSE szerint az ügyvédi tevékenység tekintetében ez módosított felelősségbiztosítást igényel, azaz legalább

3) A képzésre visszatérve kiemelte az előadó azt is, hogy a jogalkotó nem írta elő, milyen legyen a vizsga. Azt már tudni lehet, hogy a MÜK oktatási bizottsága kidolgozott egy rendszert az oktatásra és a MÜK felhatalmazása alapján a területi kamarák önállóan is szervezhetnek képzéseket. Rámutatott arra is, hogy az elméleti vizsga várhatóan kétszáz tesztjellegű kérdésből áll majd, a gyakorlati feladatok keretében pedig szimulációs ügylet lebonyolítása lesz a feladat számítógépen, véletlenszerűen kiválasztott eset alapján. A vizsga 80%-os eredményességi szinttől lesz tekinthető eredményesnek.

37

38

Érdekérvényesítés

súlyt kell majd fektetni jegyzői, járáshivatali szinten is ehhez az aláíró kódhoz. Miután az ügyfél azonosítása ehhez az aláíró kódhoz lesz kötve ezért félő, hogyha a magyar állam nem fog ebben a kérdésben óriási hangsúlyt fektetni erre a témára, és szorgalmazni ezen kód aktiválását, akkor aláíró kód nélkül ingatlant eladni, venni nehézkes lesz. Egy biztos, ha a program működni fog, akkor az zseniális újítás lesz, hiszen az űrlapok kitöltését a rendszerben egy útmutató lista segíti, amely csak a helyes lépéseket támogatja majd.”

Ezekkel a pozitív mondatokkal zárta gondolatait dr. Havasi Dezső, akinek szavai okán tényleg azt mondhatjuk, az ördög valóban a részletekben rejlik.

Mivel a végrehajtási rendeletek még nem állnak rendelkezésre ezért a képzési idő a kijelölt új határidőben 2023. július 1-jéig kitolódik, így az oktatási anyagból felkészülhetnek és vizsgázhatnak a kollégák.

4) Ami még fontos kérdés, hogy a vélhetően egységesebb rendszerben, ahol a jog, tény, adat logikusabb rendszerben fogják egymás követni, mi lesz az ügyvéd szerepe, hogyan fog eljárni az automatikus eljárásban a jogalkotó szerint?

Dr. Havasi Dezső a hangsúlyozta: a regisztratív funkcióban a joghatás kiváltása lesz a legfontosabb cél.

“Az ügyvédeket érintően nem kevés érv és ellenérv is övezte az új jogszabály elfogadásának menetét. S bár a végrehajtást biztosító rendeletek még váratnak magukra és az új rendszernek vannak előnyei, vannak azért olyan problémák is, amelyeket orvosolni kell, hatékony megoldásokkal”: a) Az elektronikus feltételek kérdése: az informatikai rendszer ezt a szándékot kiszolgálja –e? b) Míg a cégeljárásban az ügyvéd offline felületen az elkészített kérelmet és felszkennelt mellékleteit ellenőrizte, ellenjegyezte, e-aktában elküldte, itt más lesz a helyzet. Az új rendszerben például nem lesz megengedett a covid

alatt kialakult szabályozás, amely a távelőttemezés, távellenjegyés, ügyfélnek a telekommunikációs módon történő azonosítása és aláírásának ellenjegyzése videón ellenőrzött folyamat eredményeként. Az új rendszerben az állami ingatlan-nyilvántartási rendszerben már kontroll nélkül be tud vezetni majd az ügyvéd adatokat. c) A felek azonosítása is szigorított lesz.

Az azonosítás személyhez kötött jellege fog dominál. Nem lehet a jövőben az ügyleteket távellenjegyzéssel ellenjegyezni. Az ügyfélnek személyesen meg kell jelennie és az ügyvéd előtt kell aláírnia, elektronikus aláírással. Az informatikai kaput a meghatalmazás fogja megnyitni, az ügyvéd ellenőrzése ügyfélkapun keresztül történik majd, a jogosultság azonosítással, azaz azonosítja, hogy jogosult-e eljárni és a megbízói oldal ellenőrzése is megtörténik.

Reális megoldás lehet, hogy ügyvédi irodában elégséges lesz egy ügyvéd jogosultsága is az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez, vagy ügyvédi társulás tagja jogosultsága kell. d) Hogyan fog mindez a valóságban működni?

Az ügyletekhez valószínűleg ujjlenyomatos személyi igazolvány lesz szükséges. Ez azonban egy újabb kérdést vet fel: Aláíró kód jár a személyi igazolványokhoz? Azaz nagyobb hang-

Friss tapasztalat Nyíregyházáról: hivatali támogatás

Azonban számunkra nagyon fontos az, hogy valóban jól működjön majd a rendszer.

Ennek érdekében az aláíró kód és elektronikus személyi igazolvány okán kérdést intéztünk dr. Galambos Ildikóhoz, aki szintén mindvégig jelen volt velünk a rendezvény szakmai programján, előadásán. Kérésünkre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal vezetője eljuttatta hozzánk a kabinettel egyeztetett álláspontot, mely szerint a járási hivatal segítő közreműködésére is számíthatunk.

A Nyíregyházi Járási Hivatal vezetője az alábbiak szerint nyilatkozott a személyazonosító igazolványok elektronikus aláírás funkciójáról: „A személyazonosító igazolványok igénylésekor, illetve az érvényességének meghosszabbítására irányuló eljárás során a kormányablakok munkatársai megfelelő információkkal látják el az ügyfeleket arról, hogy az új típusú személyazonosító igazolványhoz elektronikus aláírás funkció is kapcsolódik, amennyiben azt kérik.

Tájékoztatják az ügyfeleket az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, illetve az aktiválás és használat szabályairól.”

A fentiek alapján nagyon örülök annak, hogy bár kihívásokkal teli időszak elé néz az ügyvédség és sok lesz a feladatunk, azonban a járási hivatal is partner lesz az ügyvédi tevékenységünk gyakorlása során.

Dr. Farkas Csilla Ügyvédek Lapja 2022 | 4

A történelem kincsesbányája

Kossuth kontra Ferenc József Ki volt a leghíresebb magyar ügyvéd? Bizonyára kevesen vágnák rá egy­ ből: Kossuth Lajos, mert politikai szerepei – pénzügyminiszter, kor­ mányzó, a szabadságharc szellemi vezére – a jurátusi diplomát igen­ csak fölülírták. Kossuthról egy mai budapesti ügyvéd kollégájával, dr.

Szecskay Andrással beszélgettünk egy különös jogi ügy, az 1861-ben kezdődött Emperor of Austria v. Day and Kossuth per kapcsán.

Hogyan szereztél tudomást az ügyről?

– Volt kollégám, principálisaim egyike, a nagy tudású, több nyelvet beszélő dr.

Gayer Gyula ügyvéd – akinek múlhatatlan érdemei vannak az Ügyvéd Múzeum létrehozásában és kiállítási anyagának gyarapításában, rendszerezésében, és akinek igen kiterjedt nemzetközi ügyvédi kapcso-

Ki a csuda az a Day, aki mellett alperesként Kossuth neve megjelenik? És mi volt a per tárgya?

– William Day és fiai londoni nyomdászok voltak, legkevésbé az ügy főszereplői. A két főszereplő Ferenc József császár és az emigrációjának harmadik állomásán, Londonban élő Kossuth Lajos, aki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc újraélesztését szerette volna elérni. Hihetetlenül sikeres és ismert politikus lett külföldön, tömegek kísérték útjait és hallgatták Magyarország szabadsága érdekében elmondott lelkesítő beszédeit.

Kossuth tudta, hogy egy szabadságharc­ hoz pénz kell, mégpedig sok. Ezért későbbi magyarországi felhasználás céljából bankjegyeket nyomtattatott Londonban a Day & Sons nyomdával. Ezek fantáziabankjegyek voltak, egyetlen forgalomban lévő papírpénzt sem utánoztak. Éppen ezért Kossuth akcióját nem lehetett pénzhamisításnak minősíteni, s büntetőeljárást indítani ellene.

Ferenc József londoni nagykövete, gróf Apponyi Rudolf útján szerzett tudomást az esetről. Miután diplomáciai úton nem érhette el a kinyomtatott bankjegyek megsemmisítését, ezért polgári pert indított a királyi udvarhoz legközelebb álló és equity (méltányosság) alapon bíráskodó Kancelláriai Bíróságon. Az igen sok érdekes jogi kérdést felvető perben végül elmarasztalták az alpereseket, és a bankjegyeket meg kellett semmisíteni.

Az ügyről 2010-ben tanulmányt író dr.

Szabó Marcelt idézve (Magyar Jog 2010/4) a perben „a császár jogi értelemben nyert, erkölcsi és politikai értelemben azonban hatalmas presztízsveszteséget szenvedett”. Véleménye szerint az 1861/62. évi pürrhoszi győzelem nagyban hozzájárult az 1867-es kiegyezéshez. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Ez az a per, amelyben Kossuth Lajos védekezésében vitássá tette, hogy a felperes Ferenc József akár de iure, akár de facto Magyarország királya lenne.

A felperes magyarországi uralkodásának jogszerűségét pedig a császárra nézve megalázó módon John Stuart angol kisnemes alkancellár bíró mérlegelhette. Ugyanez a bíró Kossuth Lajost – elmarasztaló ítélete ellenére – rendkívüli képességekkel rendelkező, kivételes eredményeket elérő, tiszteletre méltó férfiúnak nevezte.

A lordkancellár, mint a másodfokon eljáró tanács elnöke azt is érzékeltette véleményében, hogy Ferenc József magyarországi uralmát jogszerűtlennek tartja, jóllehet ezt a kérdést a diplomáciai elisme-résre tekintettel nem vizsgálhatta. Kossuth megalapozottan védekezett azzal kapcsolatban is, hogy mint nemesember, a Szent Korona tagjaként jogszerűen használta a magyar királyi címert.

latai voltak – mesélte először ezt a történetet egy angol ügyvédküldöttségnek, a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében, a főfalon elhelyezett, Kossuth Lajost ábrázoló festmény előtt. Minthogy rendszeres kapcsolatban állunk a Freshfieldsés az Ashurst-irodával, ha alkalom adódott, én is elmeséltem az esetet az angol kollégáknak.

Az egyik ilyen találkozás után a Freshfields-iroda egyik partnere hazautazása után két nappal elküldte az 1861-ben keletkezett ítéletet. Bár annak angol nyelvezete százhatvan éves, és olyan, akár az ugyanabból az időből származó cirkalmas magyar jogi szövegek, mégis óriási élmény volt olvasni. Kossuth Lajosra nézve ugyan kedvezőtlen volt a döntés, de hihetetlen alapossággal, minden részletre kiterjedő, minden tényállításra és jogi érvelésre választ adó indokolással ellátott ítélet született.

39

40

A történelem kincsesbányája

A brit hagyománytiszteletről nemcsak az ötszáz éve egyformán nyírt gyep jut az ember eszébe, hanem a törvénykezés, az, hogy a jogászok – mi, laikusok a filmekből tudjuk – többszáz éves perekre hivatkozva szónokolnak. Vajon Ferenc József és Kossuth Lajos perének voltak-e előzményei, illetve az ebben született döntés hatott-e későbbi ügyek kimenetelére?

– A felek által a perben előadott érvelésekből jól látható az angol common law jogalkalmazás precedensekre épülő jellegzetessége, és az is, hogy a bíróság nem az

írott jog, hanem az úgynevezett equity (méltányosság) alapján döntött. A perköltség kérdésében a döntésnél például a Hullett v. The King of Spain ügyre hivatkoztak, amelyben a Lordok Háza arra az álláspontra helyezkedett, hogy a király méltóságán aluli volna, ha költséget ítélnének a részére. Így aztán Ferenc József számára sem ítéltek perköltséget, jóllehet a per igen drága volt.

Az ügy rendkívül nagy port vert fel, és a vélemények igencsak megoszlottak a döntés helyességét illetően. Volt olyan

mértékadó angol jogi kommentár, amely minden kérdésben Kossuthnak adott igazat. Figyelemre érdemes, hogy bár a fellebbezési eljárás során az elsőfokú döntést helybenhagyta a bíróság, az ügyben eljárt összesen négy bírónak eltérő álláspontja volt az érdemi jogi kérdésekben. Az ítéletet azóta is nagyon sokan és sok ügyben hivatkozták, leginkább azzal kapcsolatban, hogy egy kül-földi állam vagy uralkodó közjogi igénye érvényesíthető-e egy másik külföldi állam bírósága előtt.

Ferenc József nyilván nem vett részt személyesen a tárgyalásokon, de vajon a jogban képzett Kossuth ott volt-e?

– Ferenc József természetesen nem vett részt a tárgyalásokon, képviseletében gróf Apponyi Rudolf és megbízott angol ügyvédjei jártak el. Azt azonban bizonyosnak vélem, hogy Kossuth Lajos részt vett a tárgyaláson, hiszen személyesen vezette tizenkét angol ügyvéd munkáját. A részvételt támasztja alá Kossuth Lajos habitusa, személyes érdekeltsége és ügyvédi vérmérséklete is, ami nem engedte volna meg számára a távolmaradást. Mivel akkor Londonban élt, ismertsége és népszerűsége is a jelenlétet diktálta számára.

A volt kormányzó pontosan érezte a per marketingértékét, és azt, hogy nagyszerű alkalmat ad nézeteinek nagy nyilvánosság előtti hangoztatására.

– Ne felejtsük el, hogy a tényállást és a közjogi hátteret ő ismerte a legjobban, és bármilyen kiváló jogi tanácsadója és képviselője volt Ashurst úr és munkatársai személyében, bármely állításra, érvelésre csak ő tudott azonnal válaszolni.

Ehhez persze nemcsak jól, hanem szinte kifogástalanul kellett ismernie a nyelvet.

Tudod-e, milyen szinten beszélt Kossuth angolul?

– Az általam ismert források arra utalnak, hogy Kossuth igen jól beszélte az angol nyelvet. Ha nem így lett volna, hogyan is tartott volna rendkívül sikeres nyilvános beszédeket Amerikában és Angliában? Ő maga visszaemlékezéseiben arra utalt, hogy a szabadságharc előtti börtönbüntetése alatt egy eredeti angol nyelvű Shakespeare-kötet alapján tanult meg angolul. Shakespeare-re való hivatkozásának Ügyvédek Lapja 2022 | 4

A történelem kincsesbányája

Amerikában és Angliában persze politikai célja is volt. Mindemellett Kossuth nemesi származású lévén, édesapja, Kossuth Antal is ügyvéd, bizonyára rá is hatással volt az 1800-as évek első évtizedeinek korjelensége, a reformnemzedék Anglia mint követendő minta felé irányuló figyelme, s angol stúdiumai.

Gondoljunk itt gróf Széchenyi Istvánra is. Frank Tibor tanulmánya Kossuth beszédeivel kapcsolatban Justin McCarthy parlamenti képviselőt idézi: „Kétségtelenül egyike volt a legékesebben szóló embereknek, aki valaha angol népi hallgatóság előtt beszélt. Az az angol nyelv, amit ő beszélt, stílusát tekintve a legnemesebb volt, s tanítani lehetett volna belőle az ékesszólást: Kossuth Shakespeare nyelvét beszélte.”

Hogyan kell elképzelnünk az 1861-ben zajló pert? A régi rajzokból ismert rizsporos parókában, földig érő talárban lássuk-e a résztvevőket?

– A fenti kép akár ma is készülhetett volna. Az Egyesült Királyság hagyománytisztelete közismert. Néhány éve Birminghamban jártam a Midland Circuit meghívására. Részt vettünk egy bírósági tárgyaláson, és szinte ugyanezt láttuk (persze egy laptoppal a bíró előtt), viszont a talár (robe) és a paróka (wig) mit sem változott, fel is próbáltuk. 1861-ben már létezett a dagerrotípia, de tudomásom szerint a tárgyalásról nem maradt fenn felvétel, és szinte bizonyos, hogy ha ez egyáltalán megengedett volt (amit kétlek), a felvétel készítéséhez valamennyi érdekelt hozzájárulására lett volna szükség.

Bármennyire ismert és megbecsült férfiú lehetett Angliában Kossuth, ismertsége és tekintélye mégsem vetekedhetett a császáréval. Képes volt-e mégis független maradni a brit bíróság?

– Kossuth valóban rendkívül ismert és népszerű volt külföldön, mint az idegen segítséggel levert magyar szabadságharc vezetője. Mindemellett az is tény, hogy a döntésben jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy Viktória királynő diplomáciai kapcsolatot létesített Ferenc Józseffel, ezzel annak császári és királyi minőségét elismerte. Az angol bíróság ennek tükrében nem hozhatott olyan döntést, amelyben a felperes magyarországi királyi minőségét kétségbe vonja. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Kossuth védekezésének egyik szála – mint már említettem – ugyanis az volt, hogy Ferenc József nem jogszerű uralkodó Magyarországon. Vajda Emil 1892-ben megjelent Kossuth élet- és jellemrajzából idézek ezzel kapcsolatban: „S midőn Kossuth elvbarátai sürgetésére föllebbezett a lord kanczellárhoz, ehhez a magas állású úrhoz is talált hátulsó ajtót a bécsi befolyás. Őlordsága rámondta az ament az elsőfokú ítéletre…”

A Kossuth-bankók az 1848/49-es szabadságharc idején alig több mint egy évig voltak forgalomban, mégis a függetlenség szimbólumává váltak. Az Angliában nyomtatott bankjegyeknek mi lett a sorsuk?

– Az angol bíróság kedvezőtlen döntése értelmében sajnos mintegy tizenhét (más források szerint huszonhárom) tonnányi kinyomtatott bankjegyet megsemmisítettek, a bankók nyomtatására szánt, de fel nem használt resurgo/feltámadok vízjeles papírokat pedig egyszerű borítékok készítésére használták fel. Szerencsére néhány bankjegy elkerülte a megsemmisítést.

Igazságát kereső ügyvédként és politikusként Kossuth Lajos nem adta fel. Az első amerikai és a második angliai kísérletek után még egyszer, Olaszországban újból megpróbálkozott a Kossuth-bankók nyomtatásával, de ez alkalommal is sikertelenül.

A brit tradíciókkal kapcsolatos az a tény is, hogy a peres feleket képviselő két ügyvédi iroda, a Freshfields és az Ashurts ma is létezik, sőt mindketten világcéggé nőttek. Úgy tudom, a Szecskay ügyvédi irodának is van dolga velük.

– Igen, és ez az, ami számomra leginkább érdekessé teszi ezt az egyébként is különleges és sokat hivatkozott pert. Freshfields ügyvéd úr volt a jogi tanácsadója és képviselője Ferenc József császárnak, Ashurst ügyvéd úr és irodája pedig Kossuth Lajosnak. E két kiváló angol ügyvéd irodája tehát legalább százhetven éve létezik, és mára több ezer ügyvédet foglalkoztat mindkettő, az egész világra kiterjedő hálózattal, a legmagasabb szintű nemzetközi elismertséggel (www.freshfields.com, www.ashurst.com).

Mindkét irodával rendszeres kapcsolatban állunk. Egy francia kollégánk, aki itt, Budapesten az 1990-es években majd öt éven át velünk dolgozott, visszatérése után az Ashurst-iroda partnere lett. Képzeljük el, mintha ma Magyarországon sok ügyvédet foglalkoztatva lenne Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös Károly – akik valamennyien ügyvédek voltak – nevét viselő, jogfolytonosan működő ügyvédi iroda. Közép-Európa történelme azonban másként alakult.

(Az interjú az interneten itt olvasható: orszagut.com - 2022. március 14.) Orosz István

41

42

Cikluszáró számvetések

Közgyűlés a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában

Nőtt az ügyvédség elismertsége a megyében Rendezett körülmények, reális tervek, szívós munka

A hazai ügyvédség egyik legnagyobb, új szakmai kihívásának nevezte Pongráczné dr. Csorba Éva elnök a kamara május 27-én, Kaposváron megtartott közgyűlésén az elektronikus ingatlan-nyilvántartást, amely várhatóan 2023. február 1-jén indul. A kamarai éves beszámolóban az elnök a részletes adatok ismertetése mellett beszélt arról is, hogy immár két évnyi veszélyeztetett helyzetet követően fellélegzést jelentette, hogy a covid járvány enyhül és mindenki egy kicsit ismét szabadabban, jobban élhet. Sajnos, a 2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, bár más jellegű, de újabb bizonytalanságokat keltett és „kihívások elé állított valamennyiünket”. Az elnök e tekin­ tetben utalt arra, hogy az európai uniós ügyvédi szervezetek, valamint az egyes nemzeti ügyvédi kamarák mellett a Magyar Ügyvédi Kamara is nyilatkozatot tett közzé, melyben határozottan elítélte Oroszországnak az Ukrajna elleni fegyveres támadást. Emlékezetbe idézte: a magyar ügyvédség összesen 30 000 000 forint összegű, több részletben teljesítendő támogatást nyújt a Magyarországon működő országos segélyszervezeteknek, annak érde­ kében, hogy azok a támogatást az ukrán-orosz háború elől menekülő bajbajutottak és rászorulók megsegítésére fordítsák. A somogyi kamara közgyűlésének kiemelkedő alkalma volt, hogy örökös tiszteletbeli elnöknek válasz­ tották meg a hosszú évtizedeken át vezető tisztséget betöltő, országosan is nagy szakmai elismertségnek és megbecsülésnek örvendő korábbi elnököt, dr. Fekete László kaposvári ügyvédet.

Nagy kihívás lesz a legújabb munkalehetőség: az elektromos ingatlannyilvántartás

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartást, amely kétségtelenül egy nagyon fontos, újabb állomás a hazai ügyvédek várhatóan napi tevékenységének, olyan sok új elemet tartalmaz, hogy nem kérdés, a kamara tagjainak meg kell tanulniuk – hangsúlyozta dr. Pongráczné Csorba Éva elnök. Aki ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerülő szerződéseket kíván továbbra is szerkeszteni, azon kollégáknak vizsgázniuk kell és magasabb biztosítási díjat is kell fizetniük – hívta fel egyebek mellett a tagság figyelmét. A somogyi kamara 2022 őszén kezdi el ebben a témakörben a továbbképzést. Az elméleti modul tárgya a Ptk. új szabályai, illetve az új Inytv. és Inytv vhr. lesz, súlypontot az okiratok anyagi jogi tartalmára, az okirat ellenjegyezhetőségére és bejegyzésre alkalmassá tételére helyezik.

A gyakorlati modul az elektronikus rendszer használatával kapcsolatos információkat fogja tartalmazni. A tematikát és a vizsgaanyagot a MÜK fogja megadni, hiszen ennek országosan egységesnek kell lennie. „Kamaránk valamennyi továbbképzést, - így ezeket is – a vizsgával együtt, térítésmentesen biztosítja tagjai ré-

szére. Ugyanígy a MÜK online oktatási anyaga is térítésmentesen lesz hozzáférhető” - hangsúlyozta. Óriási lesz az ügyvédek felelőssége, minden ügyvédnek, aki erre vállalkozik, fel kell nőnie ehhez a feladathoz. Nem lehet egy közhiteles nyilvántartási rendszerben még gondatlanságból sem hibát elkövetni. A MÜK küldöttgyűlése elfogadta a fegyelmi szabályzat módosítását, önálló fegyelmi büntetés lesz az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás – figyelmeztetett a várható folyamatokra az elnökas�szony. Minden félelem és aggodalom jogos, de ismét csak rajtunk múlik, hogy ezek a félelmek mennyire lesznek megalapozottak – tette hozzá.

Kamarai élet a mindennapokban

A kamarai élet részleteire térve, dr. Pongráczné dr. Csorba Éva elnök elmondotta: Somogyban jelenleg összesen 320 kamarai tag van (aktív ügyvéd 228, szünetelő ügyvéd 24, alkalmazott ügyvéd 4, kamarai jogtanácsos 44, szünetelő kamarai jogtanácsos: 1, jogi előadó 3, ügyvédjelölt: 16).

Figyelemreméltó somogyi jelenség, hogy az ügyvédjelöltek oktatása változatlanul a Pécsi Ügyvédjelölti Oktatási Központban valósul meg, ahol Somogy-Tolna-Baranya megyei ügyvéd kollégák, bí-

rók és közigazgatási szakemberek képezik a jelölteket. Az oktatási központ működéséhez a jelöltek arányában mindhárom megyei kamara, így a somogyi is hozzájárul.

A kamara szerveinek tevékenységét ismertetve, az elnök egyebek mellett elmondta, hogy az elnökség – a járványhelyzet miatti és egyéb korlátozások ellenére, tervszerűen és hatékonyan tudta munkáját végezni a beszámolási időszakban, 2021ben is, olyan fontos ügyekben tudott döntést hozni, mint a személyi-, tevékenységi forma, az iroda székhelyváltozás tárgyában, valamint ezzel összefüggésben az irodaként működőknél a módosított alapító okirat elfogadásáról, az ügyvédjelöltek foglalkoztatására jogosultak névjegyzékébe bejegyzésről, az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséről, az iroda jogutód nélküli megszüntetése iránti eljárás megindításáról, illetve egyéb igazgatási témában, továbbá a kamara gazdálkodását érintő ügyekben és rendezvények támogatásáról.

Az elnök beszámolója szerint 2021. évben etikai eljárás nem indult. a dr. Szabó Tibor bizottsági elnök által vezetett Felügyelő Bizottság megvizsgálta a kamara 2021. évi gazdálkodását, a könyvelését, és azt rendben találta. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Cikluszáró számvetések

A fegyelmi ügyeket érintve emlékeztetett arra, hogy a 2019. május 17-én megtartott közgyűlés megválasztotta dr. Bencze Dénest vezető fegyelmi biztossá, akinek munkáját dr. Bekkerné dr. Berek Éva és dr. Horváth János fegyelmi biztos segíti. A panaszok száma 2021. évben 25 volt. Tendenciaszerű, hogy a panaszosok anyagi elégtételt szeretnének kapni a kamarától. Sajnos egy ügyben kizárás fegyelmi büntetést kellett alkalmazni.

Dr. Bencze Dénes vezető fegyelmi biztos a közgyűlésen szóbeli beszámolójában részletesen ismertette a beszámolási időszak fegyelmi helyzetét.

A kamarai tagdíjakról és befizetési fegyelemről szólva az elnök jelezte: tagdíjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt 2021-ben nem kellett egy kollégát sem törölniük, de sajnos változatlanul vannak olyan kollégák, akiknek többször kell kamarai felhívást, felszólítást küldeni tagdíjtartozás miatt. A rendszeres, naprakész fizetési nyilvántartás, az ellenőrzés, figyelemfelhívás megtette hatását, 2021. év végére lényegesen javult a tagdíjfizetés. 2022. év elejétől bevezették a tagdíjkedvezményt azon ügyvéd tagjaink részére, akik az éves tagdíjat egyösszegben január 15-ig befizetik. Ezzel a lehetőséggel 73 fő élt.

A somogyi kamarában 2021. évben nem volt felelősségbiztosítás hiánya miatti törlés – jelentette összefoglalójában az elnök. A tagság, néhány kivételtől eltekintve a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületével kötött felelősségbiztosítási szerződést.

A MÜBSE öt biztosítási feltételt határozott meg. Somogyban néhány kivételtől eltekintve a tagok az I. biztosítási feltétellel kötöttek szerződést. Ezen felül kiegészítő biztosítási feltételek is rendelkezésre állnak az adótanácsadók, ingatlanközvetítők, felelős akkreÜgyvédek Lapja 2022 | 4

ditált közbeszerzési szaktanácsadók részére, valamint létezik még az adatvédelmi kiegészítő felelősségbiztosítási feltétel is. Somogyban néhány kamarai tag rendelkezik ilyen extra biztosítással. Az elnök azt is elmondta, hogy 2020. január 1-jei kezdettel a MÜBSE egyesületi tagjai javára balesetbiztosítást köt, mely alanyi jogon, minden tagnak jár, exkluzív feltételekkel, magas fedezetekkel, további opciókkal.

A pénzmosás elleni és a letétkezeléssel kapcsolatos ügyvédi kötelezettségek, valamint GDPR kötelezettségekkel kapcsolatosan Pongráczné dr.

Csorba Éva elmondta: vonatkozó jogszabályok arra kötelezik a kamarákat, hogy öt év alatt a teljes tagságot ellenőrizze a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében.

2021. évben az elnökség - éves ellenőrzési terve alapján - az ellenőrzési tevékenységét mindkét területen - hasonlóan az előző évhez - írásbeli kérdőív kiküldésével gyakorolta. Az ellenőrzési tevékenység az ügyvédekre és a kamarai jogtanácsosokra is kiterjedt. Az érintettek részére kiküldött és visszaküldött kérdőívek alapján az Üttv.

186.§. (6) szerint a területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolta. (274 fő).

A 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat 10.6. pont szerint a kockázati csoportba sorolásról a határozatot az elnök 2022. év elején meghozta azon tagok vonatkozásában, akiknek megváltozott a kockázati besorolása. Ez alapján alacsony kockázatú besorolást 9 fő kapott, átlagos kockázatú

lett 8 fő, magas kockázatú besorolású csoportba került 11 fő. A besorolás ellen az Üttv. 168. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslat jogával senki nem élt. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, az átlagos kockázatú csoportba tartozók esetén legalább 3 évente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább 5 évente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni. A vonatkozó MÜK szabályzat szerint a somogyi kamra elnöksége is kijelölte a területi kamara vizsgálóbiztosait, akik 2021. évben el is végezték a vizsgálatokat, különösebb megállapítást nem tettek.

A védőkirendelésről szólva az elnök elmondta: járvány ideje alatt többen kérték koruk és egészségi állapotukra hivatkozással, hogy ideiglenesen töröljük a kirendelhető védők listájáról. Ilyen kérelmeknek minden esetben eleget tett a Kamara. A korábbi évekhez hasonlóan több kollega is vállal más járásban is kirendelést, melyet ezúton is köszönök az ügyvédeknek.

A továbbképzési kötelezettség ügyeire térve, az elnök ismertetése szerint a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarát a szabályzat alapján, mint képzési helyet korábban az OAB akkreditálta és ez alapján több eseményt is rendeztek. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 2021. évi képzési tervét a honlapon közzétette és ennek alapján 2021. évben 6 továbbképzési eseményt szervezett, ingyenesen.

2021. évben 5 képzést személyes jelenléttel lehetett megtartani, 1 képzést pedig online zoom rendszeren keresztül tudtak megszervezni. A somogyi kamara kihasználta azt az időszakot, amikor lehetett találkozni.

A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara további egy évre költségmentesen tudja biztosítani a

43

44

Cikluszáró számvetések

HVG Kiadó Jogkódex prémium elnevezésű termékét, amely tartalmazza a hatályos joganyagon felül az iratmintákat, a kommentárokat, a szakcikkeket, a cégadatbázist, a kollégiumi állásfoglalásokat, jogegységi döntéseket, sok tízezer BH-t, az új Pp. iratmintatárat, adótudnivalókat, a jogi híreket.

A Jogtár minden eszközön használható és bárhol elérhető. Ezen kívül Kamaránk meghosszabbította a szerződést a „helpdesk” szolgáltatásra az Arconsult Kft-vel, segítendő a tagságnak a technikai kérdések megoldásában. A szerződés alapján a cég által kidolgozott Blanketta program is használható, egyszerű és jól kezelhető.

2021. évben a 2020-as évhez hasonlóan szinte minden szokásos szakmai és társadalmi rendezvény elmaradt – emlékeztetett az elnök. Így nem nem tudták megrendezni a tavasszal szokásos Jogi Beszélgetések-et.

2021. őszén azonban sikerült megtartaniuk a Dél-Dunántúli Ügyvédjelölti Perbeszédversenyt, amelyen a somogyi kamara részéről dr. Bella Zsófia, dr. Semsey Hajnalka és dr. Pintér Gergely is részt vettek.

A XIII. Magyar Ügyvédnap (2021. november 27.) alkalmával került sor a MÜK-díjak átadására Budapesten. Az elnök a somogyi kamara nevében gratulált dr. Stier Dianának, aki a 2020. évben elnyert Kiváló ügyvédi munkáért kitüntetését, amit egy év késéssel a 2021.évi Ügyvédnapon vehetett át.

A kar tagjai közül a covid járvány elterjedésekor több mint 30 fő vállalta ingyenes jogi segítség nyújtását, magánszemélyeknek és különféle civil szervezeteknek telefonos „Pro bono” segítségnyújtást keretében. Azon kamarai tag nevét, akik vállalták a pro bono segítségnyújtást, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara honlapjára (http://www.smugyvedek.hu) feltették. A kollégák a 2021 évi covid járvány idején, továbbra is vállalták a pro-bono tevékenységet és segítették az arra rászorulókat jogi tanácsadással.

Bíró Norbert Somogy Megye Közgyűlésének elnökétől érkezett felhívás tavaly nyáron, melyben a somogyiak összefogását - segítségét kérte. 2021. nyarán több mint 400 házban keletkezett kár a vihar után a megyében. A kamara tagjai is támogatták a bajba jutottakat pénzadománnyal. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara a beérkezett adományokat (360 000 Ft) kiegészítve saját költségvetéséből mindösszesen 500 000 Ft összeg támogatást adott a megjelölt célra.

Csatlakozás az EU-s programhoz

Az elnök emlékeztetett arra, hogy 2003 óta minden év október 25. az Igazságszolgáltatás Európai Napja. Az Európai Unió több tagállamában szerveznek információs programsorozatot, amelynek keretében lehetőség nyílik a polgárok tájékoztatására jogaikról és az igazságszolgáltatást támogató szervezetek munkájáról. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara is csatlakozott a kezdeményezéshez 2020 tavaszán, a koronavírus járványhelyzetre tekintettel kérte a tagjait, vegyenek részt az ingyenes jogi tanácsadásban, ezzel is segítve a rászoruló személyeket. A gyakorlat bevált, így a kamara 2021 október 25.-én újra Pro Bono napot

tartott az Európai Ügyvédnap időpontjához illeszkedve. A kezdeményezésben az önként jelentkező ügyvédek és kamarai jogtanácsosok általuk meghatározott időtartamban ingyenes jogitanácsadást végeztek a rászoruló magánszemélyek részére.

A programra jelentkező jogászok online, telefonon, vagy a saját irodájukban nyújtottak ingyenes jogi tanácsadást.

Az ilyen segítségnyújtások az ügyvédség megítélését emelik – összegezte a tapasztalatokat Pongráczné dr. Csorba Éva. Köszönetet mondott azoknak, akik vállalták az ingyenes szakmai tanácsadást, illetve akik anyagilag hozzájárultak ahhoz, hogy a kamara az árvízkárosultaknak segítséget tudjon nyújtani.

Tisztelete és nagyrabecsülése jeléül a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara örö­ kös tiszteletbeli elnökévé választotta dr. Fekete László kaposvári ügyvédet Szakmai tudás és elismertsége, bölcsessége, példás élet és széleskörű világlátása, kifinomult humora, a másik ember iránti feltétlen tisztelettel való viszonyulása példa mindazoknak, akik ismerik és elismerik őt, valamint munkásságát.

A Somogy Megyei Ügyvédi Kamarának 1973-tól elnökségi tagja, majd 1988tól titkára,1997-2014-ig elnöke, 2006-tól a MÜK elnökhelyettese volt.1984-ben a Magyar Ügyvédi Kamara a „Kiváló munkáért” kitüntetést, 1995-ben a „Kiváló ügyvédi munkáért” kitüntetést, 2008-ban a „DeákFerencdíj” kitüntetést, adományozta neki, 2012-ben pedig a Magyar

Érdemrend Lovagkeresztje magas állami kitüntetésben részesült. Kaposvár város díszpolgára.

1996-ban lett a Kaposvári Református Egyházközség presbitere, majd 2005-től a presbitérium főgondnoka.

Két cikluson keresztül volt a Somogyi Református Egyházmegye zsinati képviselője. Választott tagja a Magyarországi Református Egyház legmagasabb tudományos testülete, a Doktorok Kollégiuma jogi bizottságának.

Az örökös tiszteletbeli kamarai elnökké választott dr. Fekete László meghatott szavakkal mondott köszönetet az elismerésért. Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Cikluszáró számvetések

Csak az jöjjön ügyvédnek, aki szereti a szabadságot és az embereket Pongráczné dr. Csorba Éva a hivatásról és a napi munkáról

1984-ben lett ügyvéd egy tizennyolc tagú ügyvédi munkaközösségben - emlékszik vissza a kezdetekre. Nagy tisztességnek gondolta, hogy ez az értelmes, összetartó, baráti társaság, ez a társadalom által olykor „kiváltságos kasztnak” tekintett közösség befogadta. Nem tartotta jónak, amikor később szinte alanyi jogon mindenki ügyvéd lehet, hogy tudniillik így „felhígult a kar”. Úgy vélte ugyanis, hogy van, aki erkölcsileg nem alkalmas az ügyvédi hivatás betöltésére, van, aki lusta, van, akinek az értelmi szintje nem megfelelő, és vannak sokan, akik a hivatás íratlan szabályai iránt is közömbösek. Amit ma még sajnálatosabbnak tart: az ügyvédek is szinte alig ismerik egymást, hiszen már majdnem minden elektronikusan intéződik, a személyes kapcsolattartás rovására. „Én nagyon szerettem a személyes kapcsolatokat a kollegákkal, hivatalokkal, bírókkal, ügyészekkel, de ez a hozzáállás már kihalóban van” – teszi hozzá magyarázólag. Ötödik generációs ügyvéd, de az első nő és az első kamarai elnök a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában. „Nem volt a bakancslistámon, hogy kamara elnök legyek...” – emlékszik vissza kérdésünkre, hogy vajon mi indította a kamarai elnökségi munkára.

Dr. Fekete László akkori elnök, aki 2014ben már nem kívánta újra jelöltetni magát, dr. Szilli Gyula kollégájával több fordulós beszélgetés után meggyőzték, jelöltesse magát. És a tagság meg is választotta. Így lett a saját jellemzése szerint közepes méretű, átlagos, „béke szigete” somogyi kamarának az első női elnöke. S rögtön hozzáteszi mosolyogva, alig rejtett büszkeséggel: az egyetlen területi kamara az országban, ahol a titkár is nő, dr. Stier Diana személyében...

Egy olyan kamara elnökeként, amelyben az ügyvédek többsége, ő maga is egyéni irodában dolgozik, vajon nem érzik-e magányos foglalkozásnak hivatásuk gyakorlását – kérdeztük az elnökasszonytól a közgyűlés utáni beszélgetésünk során. Őszinte válaszában elmondta: néha valóban magányos az ügyvéd, különösen, ha nem közös irodában, hanem teljesen önállóan dolgozik, „de legaÜgyvédek Lapja 2022 | 4

lább a saját ura lehet. Én erre büszke vagyok, ez a jó benne!” – mondta nyomatékkal.

Sajnos öregszik a kamarai tagság – tudjuk meg az elnökasszonytól. Érdekes módon azonban a fiatalok nagy része nő és a kamarai tag jogtanácsosok nagy része is nő. Számarányukat tekintve - egyelőre még - a férfiak vannak többségben.

Milyen összetételben dolgozik a tagság?

Főleg egyéni ügyvédek, irodák? Vannak nagyobb, több ügyvédet foglalkoztató irodák?

– firtattuk a kamarai részeteket. – Jellemzően egyéni ügyvédként dolgoznak a somogyi ügyvédek. Vannak olyan épületek a városban, ahol több egyéni ügyvéd is dolgozik ugyanabban az épületben, de nem közös irodában. Jellemzően Kaposváron van néhány nagyobb iroda, 3-8 fő közötti tagsággal.

A kényes kérdések elől sem menekülő elnökasszonytól azt is megtudtuk, hogy az ügyvédség fogadtatása a megyében hosszú időn át nem volt éppen a legkedvezőbb. Újabban azonban mintha örvendetes módon megváltozni látszana ez a folyamat, talán éppen a covid-járvány idején széles társadalmi környezetben is elismerést kiváltó ügyvédi pro bono tevékenység nyomán...

Az ügyvédség ötven év feletti része fokozottabban tartja egymással is a kapcsolatot, összetartanak, feltehetően a legújabb szakmai kihívásokat is könnyebben oldják meg így – kapunk képet a belső folyamatokról. A hazai ügyvédség megítélését a hivatásrenden kívül, a társ hivatásrendek és a közvélemény megítélésében elfogadhatónak tartja, annak ellenére, hogy olykor-olykor a rendkívül negatív ügyvédi botlások aránytalanul súlyos következményekkel járnak az egész hivatásrendre.

Ami a hivatásrend jövőjét illeti, az ügyvédség számára elsődleges a tanulás, a képzés. Már manapság is csak az az ügyvéd boldogul, aki nem rest és minden energiáját latba veti az új ismeretek elsajátítására, amivel ügyeit intézheti.

Arról is szó esett, hogy a somogyi kamara nem tartozik a nagylétszámú területi kamarák közé, de minden feladatukat meg tudják oldani és mindenképpen szeretnénk továbbra is önállóak maradni, „mert

helyben mindenkinek minden egyszerűbb”. Gazdálkodásuk stabil, „a tisztségviselők természetesen önmérsékletet tanúsítanak”, a továbbképzés és a jogtár is ingyenes a tagság számára.

Az ügyvédségről alkotott általános felfogásáról is képet alkothatunk abból a válaszából, amikor arról kérdeztük: mivel indítaná hivatásrendi útjukra az ügyvédjelölteket, a pályakezdő fiatal ügyvédeket egy képzelt, csak nekik szóló rendezvényen?

Csak akkor kezdjenek bele ebbe a különlegesen szép hivatásba – szólt a válasz –, ha szabad emberek akarnak lenni, szeretik az embereket és szívvel lélekkel tudják tenni a dolgukat, különben könnyen belefáradnak, belefásulnak a sok munkába. Ha nem zavarja őket az anyagi bizonytalanság, különösen is a praxis elején, ha a kisgyermekes nőknek komoly segítsége van a gyermeknevelésben, ha nem bánják, hogy folyton tanulni kell, mert a jogszabályok állandóan változnak, a technológiai, informatikai forradalom rohamléptekkel halad előre, amit folyamatosan követni kell. Nos, ha minderre felkészültek és vállalják ezeket, akkor gyönyörű, izgalmas életpálya előtt állnak...

Mert ugyebár – fejezi be beszélgetésünket, máris sietve egy újabb megbeszélésre – ügyvédre mindig szükség volt és lesz, a kérdés persze, hogy területenként hányra... Az új e-ing szerinte nem kedvez olyan idősebb ügyvédeknek, akik már nem akarnak, nem tudnak újat tanulni és újabb kötelező vizsgákat letenni, vagy más kollégákkal társulni.

Emberileg, kamarai elnökként sajnálja ezt a generációt, mert közöttük sokan vannak azok, akik egyértelműen, példaszerűen komolyan veszik a hivatásukat és a kamarát. E tekintetben bizony ők a jó példa a fiatalabb generációnak. Jó példa és a hagyományok kohéziója nélkül pedig az ügyvédi hivatásrend is könnyen átalakul. S félő, talán áthelyeződnek a hangsúlyok máshová.

Komlós Attila

45

46

Kamarai tag jogtanácsosok

Aktív tapasztalat- és információcsere a kamarai tag jogtanácsosok tagozatai között Az országos és a területi kamarai tag jogtanácsosok tagozatainak első hiva­ talos ciklusa - mint bizonyára ismert - 2019. január 1-jétől kezdődött. A ügy­ védi karral történt integráció motorjai a ciklus elején megválasztott országos és területi jogtanácsosi tagozatok voltak, amelyek a közelmúlt megannyi nehezítő körülménye, például az új tagozati-kamarai rendszer ismeretlensé­ ge, a kamarai integráció, a pandémia, majd a veszélyhelyzetek és a szom­ szédban folyó háború támasztotta akadályok ellenére sem tétlenkedtek, hanem a lehetőségeket megragadva aktívan dolgoztak azon, hogy a jogtaná­ csosi érdekek harmonikusan és hangsúlyosan jelenjenek meg az ügyvédi kamarák szervezetében, működésében mind országos, mind területi szin­ ten. Az aktivitást és a kamarai tag jogtanácsosok közötti vélemény- és tapasztalatcserét hivatott segíteni a kamarai tag jogtanácsosok tagozati képviselőinek országos találkozója is, melyek egyben a területi jogtanácsosi tagozati integrációs tevékenységek részeként is aposztrofálhatók.

Dr. Szabados János, kamarai tag jogtanácsos, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat titkára

Ha már a fenti bevezetőben a jogtanácsosi tagozati delegáltak az integráció motorjaiként lettek megjelölve, szimbolikus volt a kamarai jogtanácsosok tagozati képviselőinek I. országos találkozójának (2019. november 29.) helyszíne Kecskemét, ahol a Mercedes-Benz Hungária Kft. autógyár volt a házigazda. Ez a találkozó rakta le azokat a szakmai programmal is egybekötött alapokat, ahol a 2019. év elején megválasztott tagozati képviselők az online téren kívül

végre személyesen is találkozhattak és a formális bemutatkozáson túl megvitathatták a tagozatot érintő szakmai és egyéb aktuális kérdéseket. A tagozatok a személyes találkozó hagyományát a pandémia miatt is csak idén tudták folytatni és a kamarai jogtanácsosok tagozati képviselőinek II. országos találkozójára 2022. június 30.-án kerülhetett sor szimbolikusan ismét a motorizáció köré csoportosulva - hazánk egyik gazdásági húzó erejénél, az AUDI HUNGARIA Zrt. győri székhelyén.

A győri találkozó - melyet jelenlétével megtisztelt dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke is - szakmai része két fő blokkból épült fel.

Az első blokk a köszöntők és Les Zoltán, az AUDI HUNGARIA Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagjának magas színvonalú cégbemutatója, szakmai prezentációja után a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozata (OKJT) négyéves működését tekintette át az OKJT tisztségviselőinek - dr. Csere Bálint az OKJT elnöke, dr. Haskó Tünde, és Diamantopoulosné dr.

Kenyeres Gabriella, az OKJT elnökhelyet-

tesei, dr. Szabados János az OKJT titkára - előadásai alapján. Az előadások egyaránt érintették az eddig elért eredményeket, valamint az országos tagozat előtt álló további kihívásokat is.

Az OKJT tisztviselőinek előadásai után az első blokkot dr. Bógyi Attilának, a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága elnökének a kötelező ügyvédi továbbképzések eddigi tapasztalatairól és aktuális kérdéseiről szóló előadása zárta.

A második szakmai blokkban jogéletünk talán legfontosabb közelgő jogalkalmazási kihívásával és kérdéseivel, azaz az elektronikus ingatlan-nyilvántartás már ismert és várható fejleményeivel foglalkozott dr. Havasi Dezsőnek, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökének magas színvonalú előadása.

Ezen szakmai blokkban került sor az idei évben lassan közeledő területi és országos tagozati választások és delegálások aktuális állása, amely kapcsán ezúton is kérik, és minél aktívabb részvételre buzdítják a szervezők az aktív kamarai jogtanácsos kollégákat a közelgő - várhatóan 2022. december első felében - elektronikus úton lebonyolítandó eseményen, amely a kamarai önállóság egyik fontos eseménye. A tagozati választásokról, delegálásról természetesen ez év ősze folyamán még részletes tájékoztatásra is sor fog kerülni több felületen.

A két blokk között találkozó résztvevőinek lehetősége volt egy vezetett gyárlátogatáson is részt venni, ahol megcsodálhatták a XXI. század mérnöki technológia megoldásait, valamint érdekes szakmai és műszaki információkkal gazdagodhattak a futószalagon történő személygépkocsi gyártás rejtelmeiről és a folyamat összetettségéről., logisztikai kihívásairól.

Az egyes előadásokat követően vagy éppen közbeékelve számos szakmai kérdések és viták tették színesebbé az eseményt. A találkozó ismételten prezentálta, hogy ilyen jellegű események intézményesített keretű működtetésére - mint a hatékony közös munka egyik alappil­lérére Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Könyvajánló

Dr. Horváth M. András könyvéről

Kávészünet alatt is elolvasható egy detektívtörténet Adott egy ügyvédi iroda, néhány, éjszakába nyúló munkanap és egy írásra csábító régi írógép. Ezek a körülmények késztették arra Horváth M. Andrást, hogy elkezdje írni a Kávészünet című könyvét. A kötet 52 történetet tartal­ maz. Azért ennyit, hogy minden hétre jusson egy. Mármint nem olvasásra, hanem írásra. Ez volt az alap koncepció.

Az volt a cél, hogy teleírjon egy A4-es oldalt úgy, hogy abból egy kerek történet

A történetek között nincs tematikai kapcsolat. A témák között van szociodráma, történelmi sztori, mese, fantázia, horror, tudományos-fantasztikum, kémtörténet, de még detektívtörténet is.

„A témák maguktól jöttek. Teljesen véletlenszerű volt, hogy mikor, mi ragadt meg az agyamban és írtam belőle novellát. Egy idő után lejegyeztem minden szófordulatot, gondolatot, eseményt, élményt, amiből úgy gondoltam, érdekes novellát lehetne írni. Az egyoldalas koncepciót nemcsak az adta, hogy könnyen írható legyen, hanem hogy könnyen olvasható is. Én úgy tapasztalom, hogy vannak, akik elfoglaltabbak és egy terjedelmes könyvbe nem kezdenek bele. Ezt a könyvet olyan embereknek szántam, akiknek csak kevés idejük van olvasni. Például kávészünetben. Gondoltam, nekik egy-két rövidebb, elgondolkodtató novella ideális szórakozást nyújtana” – tette hozzá dr. Horváth M. András, aki azt is elárulta, szeretne tovább írni. „A végén, amikor nagyon belelendültem az írásban, megfogalmazódott bennem, hogy mi lenne, ha valamelyik történetből regényt írnék. Elindítottam egy Facebook-oldalt, hogy aki már olvasta a Kávészünetet nyugodtan jelezze, hogy neki melyik történet tetszett a legjobban, melyiket lehetne akár tovább vinni. Az is lehet, hogy inkább trilógiává bővítem a kötetet, ha az népszerű lesz” – beszélt írói terveiről dr.

Horváth M. András ügyvéd. 

igény és szükség van, amely tényt és igényt felismerve az OKJT munkatervében is szerepelteti az ilyen szakmai és közösségi események minél szélesebb körű megszervezését és lebonyolítását.

A találkozó egyértelműen megmutatta, hogy tagozati találkozókra mind országos, mind területi szinten a jövőben is szükség van, mert a hatékony közös

munka alapja a személyes ismertség, ezen alapszik az aktív tapasztalat- és információcsere a kamarai jogtanácsosi tagozatok között.

Végezetül ezúton is és még egyszer köszönetet mondunk a kamarai jogtanácsosok területi tagozati képviselőinek II. országos találkozója szervezésében és a házigazda szerepkörben nyújtott teljesít-

ményért és segítségért a győri kamarai jogtanácsos kollégáknak, Dr. Háray-Takács Laurának és dr. Fürge Krisztinának és a rendezvény megvalósulásának támogatásáért, a GYMS Megyei Ügyvédi Kamarának és elnökének dr Havasi Dezsőnek valamint a GYMS Megyei Ügyvédi Kamara Kamarai Jogtanácsosi Tagozatának és elnökének, dr. Gyurita Ritának. 

Dr. Horváth M. András első könyvének címe: Kávészünet. Az ügyvédként dolgozó szerző eredeti ötlete szerint a történetek többsége írógépen született és elfért egy A4es oldalon. A kis kötet a Publio Kiadó (www. publio.hu) gondozásában látott napvilágot. „Néhány éve nagyon sűrű időszakom volt, gyakori volt, hogy éjszaka is dolgoznom kellett és bent maradtam az irodában.

Ilyenkor az ember próbálja megtörni a monotonitást, én is kisebb-nagyobb szüneteket iktattam be. Volt az irodában egy régi, de működőképes írógép. Gyerekkoromban anyukám megtanított a tízujjas gépelésre és sokszor pötyögtem az ő írógépén. Egyik este leültem az irodai gép elé és elkezdtem egy kitalált sztorit gépelni. Mondhatni, kávészünetben kezdődött az egész” – elevenítette fel a könyv megszületésének ötletét Horváth M. András.

52 történet, hogy minden héten legyen mit írni

Ügyvédek Lapja 2022 | 4

legyen. Kezdetben egyszerű időtöltésnek tűnt, de hamar jött a gondolat, hogy miért ne lehetne ebből mások számára is szórakoztató olvasmány. „A második és harmadik történet után azt gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha minden héten, legalább egyszer leülnék a gép elé és írnék. Elkezdtem írogatni és közel 30 történet kész is lett, fél éven belül. Aztán kicsit megakadtam, így vettem otthonra is egy írógépet, azzal a céllal, hogy befejezem, amit elkezdtem. Megint megszületett 10-12 történet, amikor újra elakadtam. Az utolsó lökést az adta, amikor a páromtól kaptam egy töltőtollat. Szinte mindenhova azzal mentem és ha volt időm, írtam a történeteket” – mondta a Kávészünet szerzője.

Szociodráma és horror, ami egy kávészünetben is fogyasztható

47

48

Könyvajánló

Megjelent­dr.­Fenyvesi­Csaba­új­könyve

Jogi humorzsák A korábbi humor kötetek sikerén felbuzdulva az elmúlt öt év mosolyogta­ tó tárgyalótermi, ügyvédi, nyomozási, jogoktatási, világjárási gyümölcsei­ vel, új karikatúráival és aktuális rejtvényeivel töltötte meg a humorzsákot az egyetemi oktató-ügyvéd-kriminalista. Saját gyűjtése mellett éles szemű és fülű jogalkalmazók (bírók, ügyészek, ügyvédek, rendőr- és vámnyomozók, büntetés­végrehajtási dolgozók, egyetemi oktatók, jurátusok) küldték meg az élet apró örömfakasztó morzsáit. Ezek zsákba gyömöszö­ lésével frissült az egész kötet. Korábbról csak a kiemelkedő népszerűségnek örvendő, „örökzöld” csattanókat hagyta meg a válogató.

Immár a negyedik humorcsokrot tartja kezében a tisztelt olvasó – írja az előszóban a kötet szerkesztője. „A 2003-as első, a 2010-es második és a 2017-es harmadik kötetek sikerén felbuzdulva bátorkodtam az elmúlt öt év mosolyogtató tárgyalótermi, ügyvédi, nyomozási, jogoktatási, világjárási gyümölcseit, új karikatúráit és aktuális rejtvényeit betenni ebbe a humorzsákba. Köszönhetem ezt – saját gyűjtésem mellett – azon lelkes olvasóimnak, figyelmes jogalkalmazóknak (bíróknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, rendőr- és vámnyomozóknak, büntetés-végrehajtási dolgozóknak, egyetemi oktatóknak, jurátusoknak), akik éles szemmel járva fedezték fel az élet apró örömfakasztó morzsáit és voltak olyan kedvesek, hogy meg is küldték számomra. Ezek zsákba gyömöszölésével frissült az egész kötet. Korábbról csak a kiemelkedő népszerűségnek örvendő, „örökzöld” csattanókat hagytam meg.

Bízom benne, hogy az alkalmi jogi humorzsák segíteni fogja a – nem csak jogalkalmazó – olvasót a mindennapi nehézségek elviselésében, az optimista, vidám lelkű túlélésben.”

Könyvét ajánljuk – egyetértve a kiadó szavaival - mindazoknak, akiket egy picit is érdekel a jog, a jogalkalmazás alkalmanként izgalmas világa. Ajánljuk azoknak is, akik a joghoz valamilyen formában kötődnek a mindennapokban; jogról írók, jogalkotók, jogalkalmazók, (rendőr-nyomozó-vámos, ügyész, ügyvéd, bíró, jogtanácsos, jogász, államigazgatási tisztviselő, büntetés-végrehajtó, közjegyző, újságíró) joghallgatók, jogoktatók, jogkövetők vagy éppen jog nem kö-

vetők. Vagyis mindenkinek, aki egy pillanatra „lazítani” kíván a mindennapi nehézségek elviselésében, aki az egyébként egyáltalán nem könnyű jogalkalmazás-oktatás-tanulás során, akármilyen státuszban szeretné magát néhány percre jól érezni, vidáman, optimistán túlélni, aki szeretne (akár kívül, akár belül) nevetni. Vagy legalább egy picit mosolyogni! Netán meghökkenni! (Kiadta: Kódex Nyomda Kft. Kiadó, 2022, 160 oldal, FR/5-ös formátumban) A könyv megvásárolható (illetve megrendelhető) a kiadónál: Pécs, Rigóder út 29. sz. alatt, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Pécs, Universitas u. 2/A.) földszintjén levő (Novissima Kft.) könyvesboltban 2990-Ft áron.

A pécsi kiadón és könyvesbolton kívül megvásárolható Budapesten a Novissima jogi-gazdasági könyvesboltban, Budapest, V. ker.

Károlyi u. 17., illetve, a RONNI Könyvkereskedésben: Budapest, Markó u. 25. (webbolt: https:// ronniszakkonyv.hu).  Ügyvédek Lapja 2022 | 4

AZ ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓJA.

NYUGATI EGÉSZSÉGÜGY. ITTHON. ÖNNEK.

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• • • • •

Térszervezés 3D látványtervezés Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

ST U D I O 8

A PERFEKT PRO MED Ügyvédi Egészségbiztosítással járóbeteg-szakorvosi ellátásokat, labor- és diagnosztikai vizsgálatokat, ambuláns és egynapos műtéteket, nagyértékű diagnosztikai eljárásokat vehet igénybe – hosszú várakozás nélkül.

Sőt, non-stop orvosi tanácsadást nyújtunk és prevenciós kiegészítő szolgáltatásokat is választhat.

A családunk és saját magunk biztonsága és egészsége a legeslegfontosabb.

Részletek a mubse.hu oldalon.

A biztosítás szolgáltatója az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail:

sutdio8@studio8.hu

FB:

https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.:

+36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

LXI. évfolyam 4. szám

VisegRád vár 2022-ban is!

Ha október, akkor Magyar Munkajogi Konferencia!

2022-ben is megrendezzük, immár 19. alkalommal, a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját.

Olyan neves előadóktól hallgathat meg előadásokat, mint: • Dr. Pál Lajos • Dr. Berke Gyula • Dr. Lőrincz György

Időpont: 2022. október 11–13.

Helyszín: Thermal Hotel Visegrád

2022 július–augusztus

Mi az oka, hogy a résztvevők zöme visszatérő vendég? Mi teszi különlegessé és kihagyhatatlanná a visegrádi rendezvényt?

• Egyedi, magas színvonalú szakmai program: Az aktuális munkajogi témák mellett rendhagyó légkört teremtenek az állandó programok, mint a Pódiumvita, a „Tárgyalóteremből jelentjük”, avagy az „Elmélkedés és álmélkodás”.

• Egy páratlan közösség találkozója: Remek lehetőséget nyújt a személyes találkozásra, a kapcsolatépítésre, amelyből a két konferencia közötti időszakban is profitálhat.

• Kötetlen esti programok egy nívós helyszínen: Izgalmas társasági programok gondoskodnak arról, hogy a szakmai előadások mellett a kikapcsolódásra is jusson idő.

shop.wolterskluwer.hu

CCBE útmutató

Hogyan javítsák informatikai biztonságukat az ügyvédek?