Ügyvédek Lapja 2022/4., július-augusztus by panpress

LXI. évfolyam 4. szám 2022 július augusztus CCBE azinformatikaiHogyanútmutatójavítsákbiztonságukatügyvédek?

A családunk és saját magunk biztonsága és egészsége a legeslegfontosabb. Részletek a mubse.hu oldalon.

NYUGATIITTHON.EGÉSZSÉGÜGY.ÖNNEK.

Sőt, non-stop orvosi tanácsadást nyújtunk és prevenciós kiegészítő szolgáltatásokat is választhat.

A biztosítás szolgáltatója az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

AZ ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓJA.

A PERFEKT PRO MED Ügyvédi Egészségbiztosítással járóbeteg-szakorvosi ellátásokat, labor- és diagnosztikai vizsgálatokat, ambuláns és egynapos műtéteket, nagyértékű diagnosztikai eljárásokat vehet igénybe – hosszú várakozás nélkül.

fóruma Dr.

Dr.

Emellett azonban internetes ügyvédi fórumokon egészen radiká lis lépések megtételét is sürgető állásfoglalások hangzottak el Jelen lapszámunkban ezzel a fontos, egyben bonyolult kérdéssel foglalkozik behatóan véleménycikkében dr. Becker Tibor, a Komá rom Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökségé nek és szerkesztőségünknek is tagja. Elemzésében utal arra, hogy az eddigi reflexiók szerint a tagság körében vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy a MÜK úgymond túlságosan csendben képviseli az ügyvédség érdekeit. Lehet, hogy talán valóban nem kellene mindig ennyire „fegyelme zettnek”Dühöslennünk?ügyvédkollégáink, ha akarnak, nyilván kamarai egyetér tés nélkül is kimennek tüntetni vagy ha éppen ebbe a zsákutcába tévednek: akár sztrájkolnak. Ők tehát feltehetően nem várják el, hogy a kamarai vezetés küldje őket csatába, velük együtt radikalizá lódjék például úgy, hogy akadályozza a 6 os villamos forgalmát a Margit hídon. Azt várják el – joggal –, hogy azok, akik érdekképvise letre választatták magukat, önmaguk és az ügyvédi hivatásrendjük höz méltó módon, ám egyben határozottan és elszántan lépjenek a nyilvánosság elé, és képviseljék őket. A dühöseket is. Meg kell gondolni: lehet – kell is – jól fogalmazott levelet írnunk a kormány illetékes tagjainak, de ez nem zárja ki, hogy hírt adjunk a honi legszélesebb nyilvánosságnak is a kamarai szervek érdekérvé nyesítő működéséről, alkotmányos és népszerű fellépéséről is, egyegy elnökségi ülésünkről, aktuális érdekérvényesítő határozatunk ról, tiltakozásunkról, jogalkotási javaslatainkról vagy kritikáról. Miként azt korábban tettük olyan sarkalatos ügyekben, mint az emlékezetes kísérlet ügyvédi eskünk szövegének megváltoztatásá nak kivédése, illetve az ügyvédi titok sértetlenségének megvédése érdekében. A jogalkotással való pozitív együttműködés kiemelkedő példája a hivatásunk alapjait rögzítő 2017. évi LXXVIII. ügyvédi tör vény megalkotása, melynek során a koncepciótól a végső szövege zésig megtaláltuk az összhangot az Igazságügyi Minisztériummal. Az is igaz – magam is számos esetben tapasztaltam , hogy a til takozásról és érdekérvényesítésről ma már nem elég rajtaütés-sze rűen tájékoztatnunk a világot, hanem folyamatosan kell hírt adnunk az állampolgároknak (mindannyiunk potenciális ügyfeleinek) az ügy védek jogállami elkötelezettségéről, bátor kiállásáról az álampolgári közösséget és saját ügyvédi-szakmai közösségünket érintő ügyek ben. Nem lesz kirívó és kihívó, ha a társadalmat felkavaró jogalkotás során - Tacitus örökérvényű megállapítását idézve Annaleséből: Sine ira et studio – harag és elfogultság nélkül mi magunk is véle ményt formálunk, természetesen megőrizve a napi pártpolitikától való távoltartáson alapuló, a kar ideológiailag is színes összetételét figyelembe vevő alapállásunkat. Ettől csak emelkedhet társadalmi presztízsünk, ettől leszünk fon tosak, nem csak az egyedi jogi ügyekben, hanem a közéletben is. Közéleti fontosságunk pedig visszahat az ügyvédek egyéni tekin télyéreFokozzais. azt. Dr. Bánáti János

Tartalom 2

Dr.

48 Jogi humorzsák Megjelent

Dr. Havasi Dezső

A KATA val kapcsolatos törvénymódosítás általános társadalmi visszhangot váltott ki lapzártánk idején, július közepén. Kétségte len, hogy sok ügyvédet is hátrányosan érintettek a változások. A Ma gyar Ügyvédi Kamara, mint az ügyvédek érdekvédelmét is ellátó önkormányzat, a legelsők között tiltakozott az átgondolatlan, valódi egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslat ellen, majd annak rapid elfogadását követően a Magyar Szakmai Kamarák más tagjaival összefogva kérte a Köztársasági Elnök közbeavatkozását.

A kamarai érdekérvényesítés dilemmái Dr. Becker Tibor 6 A jogi képviselő kizárásának csapdái Dr. Hidasi Gábor tűntek a perek? Dr. Ződi Zsolt A non-humán ágensek helye jogunkban Dr. habil. Udvary Sándor Ph.D. halmazat kérdése az állatkínzás tényállásának tükrében Dr. Fázsi László Ph.D., Dr. Gunyecz Zoltán ÚTMUTATÓ Hogyan javítsák informatikai biztonságukat az ügyvédek jogellenes megfigyelésekkel szemben (I. rész) önkéntes, ingyenes jogi segítséget ügyvédek Retteghy Dóra állami közfeladat II. Dr. Bende Tibor magyarországi ügyvédek, baráti eszmecseréje, szakmai Farkas Csilla rejtelmei előadásáról Farkas Csilla Ferenc József Dr. Szecskay Andrással beszélgettünk Orosz István a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában Nőtt az ügyvédség elismertsége a megyében és információcsere a kamarai tag jogtanácsosok tagozatai között Dr. Szabados János alatt is elolvasható egy detektívtörténet Dr. Horváth M. András könyvéről dr. Fenyvesi Csaba új könyve

21 A

hulladékgazdálkodási

36 Az ingatlan-nyilvántartási változások

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 Ügyvédek Lapja A Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos lapja Megjelenik: kéthavonta Példányszám: 15 000 Főszerkesztő: Dr. Bánáti János Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szerkesztőség címe: Magyar Ügyvédi Kamara, 1054 Budapest, Szemere u. 8. Kiadja: PanPress Kft. Felelős kiadó: a Panpress Kft. vezetője. Lapigazgató: Komlós Attila Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Telefon: (+36 1) 633 3366 Fax: (+36 1) 700 1987 Lapnyilvántartásba vételi szám: 163/0594 1/2007 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) ISSN 1216 9102 Hirdetésfeladás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress, archív és Adobe Stock Harag és elfogultság nélkül

11 Hová

29 Az

34 Romániai és

46 Aktív tapasztalat-

23 CCBE

26 A legelesettebbeknek nyújtanak

39 Kossuth kontra

42 Közgyűlés

47 Kávészünet

Az ügyvédi kamarai fellépés kereteit te hát alapvetően az határozza meg, hogy az ne sértse az ügyvédi függetlenséget, nem ingassa meg az ügyvédségbe vetett közbi zalmat, és ezáltal nem okozhasson törést az egyes ügyvédek és ügyfeleik bizalmi vi szonyában. Éppen emiatt az érdekérvé nyesítés eszközének megválasztásánál el sősorban ezt kell szem előtt tartanunk, egyfajta érdekmérlegeléssel: a beállt ügy védi érdeksérelem súlya olyan-e, amely megalapozza az adott típusú fellépést.

A kamarai érdekérvényesítés dilemmái

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 2 Érdekképviselet

Amikor azt vizsgáljuk, hogy az ügyvédség érdekének védelmében milyen fellépés lett volna a leghatékonyabb az ügyvédi kama ra részéről, úgy mindenekelőtt érdemes végig gondolni az ügyvédi kar alkotmá nyos szerepét, valamint a hivatásrend mű ködésére vonatkozó etikai normákat. Mindezek adják meg a fellépés mikéntjé nek alapvető kereteit.

Az ügyvédség része az igazságszolgáltatás nak, mert a jogállami működéséhez elen gedhetetlen a független ügyvédség.

A Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés 2022. július 12-én megszavazta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló T/583. számú törvényjavaslatot, mely azon adóalanyok többségét elzárta az adónem alkalmazásá nak lehetőségétől, amelyek eddig a kisadózó vállalkozások tételes adózása (KATA) alatt adóztak. Már a módosítás szándékának híre is erősen borzolta a kedélyeket, különösen ügyvédi körökben, hiszen az ügyvédek és ügyvédi irodák jelentős hányada ezen adózási formát veszi igénybe. A törvényjavaslat, majd az elfogadott törvény óriási indulatokat keltett. A törvényjavaslat benyújtása napján, majd a törvény elfogadása után egyaránt spontán utcai megmozdulások, tüntetések szerveződtek. Ez az indulat megjelent az ügyvédek között is, többen elmentek az utcai demonstrációkra, nyíltan felvállalva a részvételüket, mások pedig határozottan kifejezték szimpátiájukat a tiltakozás ezen formája mellett. Ezzel párhuzamosan – miközben több ügyvéd hangot adott a kamarai fellépést értékelő véleményének – voltak, akik blogban, kommentben kritikát fogalmaztak meg az ügyvédi kamarák műkö désével szemben, számon kérve rajtuk az ügyvédi érdekekért való határozottabb fellépést, így akár a demonstrá ciókhoz való csatlakozást vagy sztrájk szervezését. Ebben a cikkben – a KATA módosítás apropóján, de ettől általánosabb jelleggel – a kamarai érdekérvényesítés dilemmáira szeretnék rámutatni.

Dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökségének tagja

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója pe dig a tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a … hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hiva tásával szemben is elvárja.3

Az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak magatartási szabályait az ügyvédi hivatás eti kai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Kódex) tartalmazza. Ez a szabályzatunk zsinórmér tékül kell szolgáljon az érdekképviseleti tevé kenység mikéntjének megválasztásánál is.

Az ügyvédi függetlenség pedig az alapja az ügyvédséggel szemben megnyilvánuló közbizalom nak, és ha a közbizalommal1 az ügyvédség bír, akkor ez képezheti alapját a jogkereső ügyfél saját ügyvédjébe vetett bizalmának, azaz annak a bizonyságérzetnek, hogy az ügyvéd az ő érdekeit képviseli, csak a jog szabályok által befolyásolható, és műkö dése során szakszerű.

I. Az ügyvédi hivatásrend vs. „bezzeg a taxisok”

Az ügyvédség közösségébe vetett közbi zalom hiánya tehát az ügyvédi kar, ám ezen keresztül az egyes ügyvédek függetlenségét kérdőjelezheti meg. Az ügyvédi szervezeti függetlenség csorbulása a közbizalom meg ingásához vezethet, mely képes csökkente ni az egyes megbízások szintjén is az egyes ügyvéd-ügyfél kapcsolat bizalmi szintét.

A Magyar Ügyvédi Kamara köztestü let, az ügyvédi tevékenységet gyakorló or szágos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelke zik, és országos illetékességgel gondosko dik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak jogainak védelméről, valamint véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékeny séggel kapcsolatos kérdésekben.

1. Az ügyvédségről általában élő kép a társa dalomban inkább negatív, mint pozitív. Még a társhivatásrendi szakmai körökben is gya kori az az általánosító vélemény, hogy az ügyvédek drága autóval járnak, drága órá kat hordanak és az átlaghoz képest lénye gesen jobb anyagi körülmények között élnek. Ez nyilván az irigység faktort jelen ti az ügyvédség irányába, amely persze vi tatható, de létezik. Sajnos vannak továbbá olyan, közérdeklődést felkeltő esetek, amelyek az ügyvédi tevékenység gyakorlá sával kapcsolatos bűncselekményekhez kapcsolódnak, és nyilván generálnak egy, az ügyvédséget általában érintő negatív ér tékítéletet. Ez ellen természetesen tenni kell és ezen a kamarai vezetés próbál is javítani a pro bono programokkal, a társa dalmi felelősségvállalás erősítésével, meg felelő kommunikációs stratégiával. Az ál talános kép azonban nem magyar speciali

Azért az ügyvédség társadalmi beágya zottsága teljesen más mértékű, mint a taxisoké, és ezért is az ügyvédi kamarától elvárható, hogy az érdekérvényesítési te vékenysége során a fentiek szem előtt tar tásával válassza meg a fellépés mikéntjét.

A területi kamara pedig olyan köztestü let, amely képviseleti, ügyintézői szerve zettel, önálló költségvetéssel rendelkezik6.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 3Érdekképviselet A fentiek alapján minden, a tagság ér dekében történő kamarai fellépés előtt előzetesen szükséges mérlegelni a követ kező szempontokat is: a fellépés érintheti-e az ügyvédség független ségét? Azaz a kollektív fellépés nem minősíthető-e olyan elköteleződésnek, amely a társadalom vagy éppen az ügy védi kar egy jelentős részében vissza tetszést kelthet, vagy a fellépés nem kapcsolódik-e olyan közeghez, amely a fellépést saját politikai céljaira kívánja felhasználni?afellépésezáltal érinti-e az ügyvédségbe vetett közbizalmat, alkalmas lehet-e annak megingatására?Amikéntifellépés mennyire érinti az ügy védi hivatás méltóságát?

A hitelesség megteremtése valamennyi ügyvéd köte lessége, amely kötelességét az ügyvédi kama rai közéletben történő aktív részvétellel tudja teljesíteni. A saját ügyvédi tevékeny ségen kívül túlmutató felelősségvállalás mini muma az lenne, hogy az ügyvéd legalább a kama rai választásokon részt vesz és szavazatát leadja.

A választások közelednek, és ha bárki elégedetlen a kamarai vezetéssel, akkor ne legyintsen, hanem éljen az önkor mányzatiság adta jogaival.

Az ügyvédi kamara tehát az ügyvédség önkormányzati szerve, melyben mind nyu galmas időszakban, mind pedig a kiélezett helyzetekben egyaránt óriási jelentőséggel bír, hogy az ügyvédi önkormányzat vezeté se mennyire hiteles saját tagsága körében.

Mert ha az ügyvédség egyes tagjai a kamarai közügyek iránt érdektelenek, ak kor mennyire lehet hiteles a vezetők te vékenységével kapcsolatos, tőlük jövő durva kritika? Szükséges hangsúlyozni, hogy a kritikára szükség van, azonban a tisztségviselők elszámoltatásának legin kább a kamarai választásokkor van ideje.

II. Önkormányzatiság és hitelesség Az ügyvédi kamarai érdekérvényesítés mikéntjét az ügyvéd jobban magáénak érzi, ha az őt kép viselő kamarai tisztségviselők számára hitelesek.

Sok ügyvéd kolléga hozta fel példaként a taxisokat - „Bezzeg a taxisok!” -, hiszen ők továbbra is alkalmazhatják a KATA adózási módot, állításuk szerint a hatéko nyabb érdekérvényesítési képességüknek köszönhetően. Valóban nehezen lehet felejteni az 1990. októberi eseményeket, melyek un. taxisblokád néven vonultak be a történe lembe. A taxisok akkor 3 napra megbéní tották Budapest és több vidéki város köz lekedését, melyre nyilván a hatalom jelen legi letéteményesei is jól emlékeznek.

III. Az érdekérvényesítés dilemmái A hivatásrendi alapok mérlegelése, to vábbá az önkormányzatiság és hitelesség alapján felül létezik számtalan egyéb di lemma, melyen érdemes elgondolkodni az érdekérvényesítés mikéntjének meg választása kapcsán.

Az önkormányzatiság nagy eredménye az ügyvédi közösségnek, de ezzel élni kell, nem pedig belefásulni, mert az elveszi az önkormányzatiság tartalmát.

Amennyiben pedig egy kamarai vezető tisztségviselő bírja a tagság többségének bizalmát, úgy ezzel a hitelességgel tud - a Magyar Ügyvédi Kamara vezető testülete tagjaként - fellépni a magyar ügyvédség egészét érintő kérdésekben, maga mögött tudva az ügyvédség támogatását.

Nem biztos, hogy az ügyvédségnek az ér dekei érvényesítése kapcsán a taxisblokád, vagy a „bukaresti bányászjárás”4 kell, hogy példaként szolgáljon. Az első kérdés tehát az, hogy vajon a fenti elvekkel egy, az ügyvédi kamara által szervezett utcai megmozdulás vagy sztrájk mennyire lenne összeegyeztethető?

A hitelesség megteremtése valamennyi ügyvéd kötelessége, amely kötelességét az ügyvédi kamarai közéletben történő aktív részvétellel tudja teljesíteni.

A következő szint volna az, hogy az ügy véd kamarai közösségi munkát vállal a helyi vagy országos kamarai szerveknél, tisztség re jelölteti magát, a tisztség elnyerése esetén pedig a közösség érdekében eljár. A területi vagy az országos kamarai ve zetés hitelességét ugyanis nagyban befolyá solja, hogy milyen mértékben tudhatják a vezető tisztségviselők maguk mögött a tag ság támogatását. Feltételezve, hogy a terü leti kamarai választások során a választójo guk gyakorlásával az ügyvédek többsége él, és a megválasztásra kerülő kamarai tiszt ségviselők megfelelő mértékű támogatást kapnak, úgy ez esetben hitelesen tudják védelmezni az általuk képviselt ügyvédek érdekeit. Feltételezve, hogy a választások során olyan tisztségviselőket választ az ügy védség a saját soraiból, akiket méltónak tart az érdekképviselet mikénti formájának meghatározására, így annak eldöntésére is, hogy az érdekek érvényesítését milyen erő teljesen fogalmazza meg más szervek, így különösen a kormányzat irányába.

4. A sztrájkra való felhívás akár eredmé nyes is lehet, de persze nagyon kockázatos, és számtalan aggályt vethet fel. A sztrájknak akkor van értelme, ha az a döntéshozó nak bizonyos mértékben nehézséget okoz, ezért kénytelen lenne engedni. Az ügyvédség az igazságszolgáltatás műkö désének megnehezítésével, vagy a köte lező ügyvédi közreműködést igénylő el járások bojkottjával tudna az államnak ilyen jellegű nehézséget okozni. Ehhez szükséges viszont szolidaritás is a sztrájk miatt szenvedő ügyfelek, a társhivatás rendek tagjai részéről is, melynek kap csán bizony lehetnek kétségeink. A tár sadalmi megértés hiánya mellett a sztrájk kockázata lenne az is, hogy szembesülni lennénk kénytelenek akár az ügyvédi es künk megsértésével is akkor, amikor a szakmai kötelességünket nem feltétlenül az ügyfelünk érdekében eljárva teljesít jük, mert a sztrájk sikere érdekében a közreműködést elhárítjuk. 7 IV. „Hatástalan érdekérvényesítés”? vs. a közelmúlt legnagyobb eredményei Az ügyvédséget érintő mindenkori kor mányzati intézkedések és tervezett jogal kotói aktusok kapcsán a Magyar Ügyvé di Kamara legfontosabb feladata az ügy védi érdekek képviselete, melynek sikerei kézzel foghatóak az ügyvédség számára. Fontos ugyanis, hogy az ügyvédi tevé kenység gyakorlóinak működését anyagi szempontból kétségkívül érintő KA TA-ügy ne homályosítsa el a látásunkat, és ne felejtsük el az utóbbi évek érdek képviseleti eredményeit. Mindezek közül az élre kívánkozik, és az ügyvédi kamarai érdekképviselet jelentőségét mutatja, hogy az ügyvédi lét alapkérdéseinek sza bályozásánál a jogalkotó a Magyar Ügy védi Kamarát mindvégig partnerként ke zelte, és a Kamara ebben a körben a jog alkotásra döntő hatással bírt. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) tartalmának meghatározására, az ügy védi szakma szabályozására ugyanis a Magyar Ügyvédi Kamara javaslatai szerint került sor. Ez óriási eredmény, különösen, ha egyes jogászi hivatásrendek, illetve egyéb értel miségi szakmák szakmai szervezeteivel hasonlítjuk össze az ügyvédi tevékeny ség gyakorlásának jogszabályi kereteire történő ráhatás lehetőségét. Az Üttv. leg nagyobb eredménye, hogy létezik füg getlen és önálló ügyvédi önkormányzati ság, melynek keretében az ügyvédi kart érintő kamarai hatósági ügyeket, fegyel mi eljárásokat az ügyvédi karon belül tu dunk kezelni. Hatalmas eredmény, hogy a jogalkotó a MÜK javaslatára támogatta a megyei szinten szervezett területi ügy védi kamarák fennmaradását, és az ügy védi önkormányzatot nem rendezte egyetlen szervezetbe.

Az ügyvédi érdekképviseleti tevékenység lobbitevékenységhez is hasonlítható. Látnunk kell ugyanis, hogy lobbistáink – azaz akár volt ügyvédek, vagy akár jelenlegi, de szü netelő kollégák – komoly kormányzati és egyéb állami tisztségeket töltenek be. Fel tételezhetjük, hogy az ügyvédi „származá suk” nem tűnt el belőlük nyomtalanul. Nagyon fontos, hogy a jelenlegi ügyvédi közösség képviseletében olyan személy vagy személyek tudják őket megkeresni választott képviselőinkként, akik az ő sze mükben is hitelesnek minősülnek. Ha a kamarai vezetés egyik nap egy ellenzéki tüntetésen vesz részt, úgy a következő na pon nyilván korlátozott mértékben tud hitelesen fellépni a független ügyvédség képviseletében a kormányzati pozícióban lévő döntéshozó irányába.

Az Üttv. legnagyobb eredménye a független és önálló ügyvédi önkormányzatiság: a kart érintő kamarai hatósági ügyeket, fegyelmi eljárásokat a karon belül tudjuk kezelni.

3. Az érdekképviseleti tevékenység lehetősé geit mindig az adott közeghez igazítva lehet megítélni. Sajnos tény, hogy az utóbbi né hány év kormányzati döntései sok eset ben csak látszólagosan biztosították a társadalmi párbeszéd lehetőségét. A leg nagyobb problémát éppen ebben látom, mert az ügyvédi kar egyben közvetítő is lehetne ilyen társadalmi párbeszédekben.

A különböző szakmai szervezetek fellé pései ugyanis nem nélkülözik a jogsza bály módosítására vonatkozó, akár szö vegszerű tervezeteket, mely mögött szin tén jogi szakértők, sokszor ügyvédek állnak. A legfontosabb feladat, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás hiperszonikus tempóját lefékezzük, és valós társadalmi egyeztetések kezdődhessenek meg a je lentős kérdések szabályozása kapcsán.

Mindezt önálló tüntetés vagy sztrájk szervezése, országos médiumban felhábo rodás megfogalmazása kapcsán nem árt végiggondolni.2.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 4 Érdekképviselet tás, mint ahogy az „ügyvéd viccek” sem jellemzően Magyarországon születnek, de ide is elérnek. Ez a társadalmi közeg, amelybenEllenbenélünk.erre a társadalmi közegre is figyelve kell mérlegelni azt, hogy az ügy védséget anyagilag negatívan érintő kor mányzati intézkedés milyen mértékű együttérzést válthat ki a magyar társada lomból. Alapos okkal tarthatunk attól, hogy viszonylag kevesen sajnálnák az ügy védeket a különböző fórumokon, inkább felháborodást és a kárunkon való élcelő dést sikerülne csak kiváltani. Hadd említ sek példaként egy jellemző esetet. Tatabá nya Megyei Jogú Város Önkormányzata felé jelezte a területi kamara vezetése, hogy álláspontja szerint a város parkolási rendelete diszkriminatív, mert a városban székhellyel rendelkező gazdasági társasá gok számára biztosít csupán parkolási kedvezményt, így abból kizárja – többek között – a helyi egyéni ügyvédeket és ügy védi irodákat. A javaslatot a polgármester a testület elé vitte, ahol több helyi képvise lő is hozzászólt, azonban nem a diszkrimi nációval kapcsolatos jogi érvekkel foglal koztak, hanem a felháborodásuknak adtak hangot a következő kijelentésekkel: „Jó irány-e, hogy a jól kereső ügyvédek ked vezményesen parkoljanak?”, továbbá „Közismert, hogy az ügyvédek 3050.000,- Ft-os óradíjakon dolgoznak, nem lenne megfizethetetlen számukra.” Min den politikai felhang nélkül megjegyzem, hogy az érintett képviselők nem a jelenlegi kormánypárt tagjai voltak, így az ügyvéd séggel kapcsolatos, fent részletezett atti tűd politikai hovatartozástól független.

A Magyar Ügyvédi Kamara keretei között az Üttv. előkészítésén hat munka csoport dolgozott, amely munkában a területi kamarák is aktívan közreműköd

Sok esetben hajlamosak vagyunk nem meg hallani azokat a hangokat és nem észrevenni azokat az erőfeszítéseket, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara vezetése tesz az érdekképvise let során. Szintén a konkrét példánál ma radva, a KATA módosítására vonatkozó jogalkotói szándék felmerülését követő en dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke levélben fordult a pénz ügyminiszterhez, melynek során részle tesen taglalta a tervezett intézkedés ne gatív hatását az ügyvédi tevékenység gyakorlóira, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyvédség KATA-ból való kizárása indokolatlan megkülönböztetés lenne. A törvényjavaslat benyújtását kö vetően a Magyar Ügyvédi Kamara elnö ke haladéktalanul levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez és dr. Gu lyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, amiben nyomatékosan fel hívta a figyelmet az ügyvédi érdekek sé relmére. Miután az Országgyűlés a tör vényjavaslatot elfogadta, ezt követően a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke levél ben fordult a köztársasági elnök asz szonyhoz azzal, hogy „az új KATA tör vényt jogi szempontból aggályosnak, vállalkozások százezreit ellehetetlenítő nek tartja”, és kérte, hogy az elfogadott törvényt ne írja alá. V. Összegzés A cikkben azt próbáltam meg bemutat ni, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara ve zetésének sokszor kell „Szküllák és Kharübdiszek” között hajóznia akkor, amikor az ügyvédi érdekérvényesítés mikénti formáját meghatározza. Amen y nyiben feltehető, hogy egyes fellépés na gyobb kárt okozna az ügyvédségnek, mint hasznot, akkor bizony felelőssége teljében kell ezt a lehetőséget elvetnie a kamarai vezetésnek még abban az eset ben is, ha e miatt a kamarát a kollégák tá mogatása mellett kritika is érheti. A dön tésnél bizony azt is mérlegelni kell, hogy ha beleáll a kamarai vezetés egy sztrájk felhívásba az egyik oldalon, akkor a lob bitevékenység során a másik oldalon mi lyen érdekérvényesítési lehetőségek elől zárja el magát, esetleg milyen hátrányok kal kell majd az ügyvédségnek szembe sülnie. És persze az is igaz, hogy eljöhet az a pont, amikor „karddal a kézben, csatában” kell fellépni, de annak eldön tése lehet a legnagyobb dilemma, hogy ez a pont mikor jön el.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 5Érdekképviselet tek. E munka végeredményeként közel két év alatt, majd’ hogy nem kizárólag szakmai alapon született meg egy terve zet, amely alapját képezte a törvényjavas latnak, melynek végső véleményezésére a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége –mint az ügyvédi hivatásrend legitim kép viselője – szintén lehetőséget kapott.8 Ne felejtsük el azt sem, hogy az ügy védség az önszabályozás privilégiuma mellett több más, anyagi hasznot jelentő kiváltsággal is rendelkezik. Ezek sem maguktól lettek, hanem nyilván lobbitevékenység ered ményei voltak és lobbitevékenység ered ménye az is, hogy mindezekkel ma is bírunk. Ilyen a kötelező jogi képviselet több peres és nem peres eljárás során és közigazgatási ügyben, az ügyvédi ellen jegyzés jelentősége, az ügyvédi közre működés a jelenlegi, de főként a jövő ben tervezett ingatlan-nyilvántartás rendszerében (e-Ing), valamint a cégel járásban és a jogi személyek nyilvántar tásaValljukterén. be magunknak, a fentebb is mertetett okok miatt inkább kárörven dés lenne tapasztalható a társadalmi kör nyezetben, mintsem szimpátia tünteté sek spontán szerveződése abban az eset ben, ha az előbb említett privilégiumok közül egyik-másik elveszne a számunkra. Amivel bírunk, annak jelentőségét hajla mosak vagyunk nem észrevenni, vagy csupán akkor vesszük észre, amikor elveszítjük. Az ügyvédi szervezeti függetlenség ellen vannak megnyilvánulások az állam különböző intézményei részéről, mind ezeket a Magyar Ügyvédi Kamara a terü leti ügyvédi kamarákkal együtt közösen próbálja kezelni. A legutóbbi ilyen jel legű próbálkozás az Állami Számvevő szék által kezdeményezett, a közpénzek kezelésével kapcsolatban az ügyvédi ka marákat (és nem különben a közjegyzői kamarákat és a végrehajtói kart) érintő vizsgálat. Az ügyvédi szervezeti függet lenség védelme érdekében tehát az ügy védi kamarák folyamatos érdekvédelmi tevékenységet folytatnak. A kamarai érdekképviseletünknek kell továbbá azt is tekinteni, amikor – a cik ket indító konkrét példánál maradva – a KATA adózási mód helyett meglévő más adózási módok közötti megalapozott vá lasztáshoz próbálnak a kamarák a tagság részére segítséget nyújtani adószakértői anyagok megküldésével, továbbképzés szervezésével, vagy éppen adószakértő vel való konzultáció biztosításával.

Minden kolléga döntse el maga, hogy vajon többet ért volna, ha az utcára me gyünk a Marseillaise -t énekelve? 

Jegyzetek 1 Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés f) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékeny ség gyakorlásához szükséges közbiza lomra érdemtelen.

A „KATA-válság” kapcsán a MÜK ve zetése egyebek mellett a fentieket is mér legelve döntött az érdekérvényesítés és a véleménynyilvánítás mikénti formájáról.

Amennyiben feltehető, hogy egyes fellépés nagyobb kárt okozna az ügyvédségnek, mint hasznot, akkor felelőssége teljében kell azt elvetnie a kamarai vezetésnek.

És mindez természetesen nem érinti az egyes ügyvédek jogát arra, hogy a vé leménynyilvánítás szabadságával élve sa ját maguk kifejezésre juttassák elégedet lenségüket az adott állami intézkedéssel szemben.

2 lsd.: dr Sulyok Tamás „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című PHD érte kezésében, Szeged, 2013. 3 Etikai Kódex 13.1. pontja 4 a Zsil-völgyi bányászok bukaresti erősza kos fellépései a 1990 es években 5 Üttv. 155. § (1) bekezdés, és (2) bekez dés a) és c) pontja 6 Üttv. 161. § (1) bekezdés 7 Üttv. 7.§ (3) bekezdése (részlet): „Ügyvé di hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm.” 8 Jogi fórum interjú részlet dr. Bánáti Jánossal (2017. június 14.)

Az előzmények Az alkotmányos követelmény megállapí tására 2011. évi CLI. törvény - Abtv. - 46. § (3) bekezdése alkalmazásával került sor: „Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkal mazásának meg kell felelnie.”

Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányos követelmény megállapítását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy a jogalkalmazói értelmezés összhangban legyen az Alaptörvénnyel, mégpedig az Üttv. ügyvállalást korlátozó 20. § (5) bekezdése és a képviseleti jogosultság vizsgálatáról szóló Pp. 70. § együtt alkalmazása során. Kimondta, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát tartalmi szempontból is vizsgálni kell, és ennek arra is ki kell terjednie, hogy nincs e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának. Ha van, a bíróságoknak le kell vonni uk a képviseletet érintő jogkövetkezményeket (3/2021. (I. 7.) AB határozat, a továbbiakban: Abh.).

A jogi képviselő kizárásának csapdái

Lényeges, hogy az Abtv. e rendelkezése csakis alkotmányos követelmények megál lapítását engedi meg, amire az Abh. eseté ben azzal került sor, hogy az AB kinyilvá nította, hogy a bíróságoknak nem csak a perrendtartás, hanem valamennyi jogsza bályhoz képest kell vizsgálniuk a képvise leti jogosultság jogszerűségét. Az Abh. az indokolásban kitért arra, miért nem ütkö zik az Alaptörvénybe az ügyvállalás Üttv. általi korlátozása; miért nem sérti az Alap törvényt a Pp. 70. § olyan értelmezése, mi szerint a meghatalmazott képviseleti jogo sultságát a bíróság az eljárás bármely sza kaszában nem csak a meghatalmazási ok iratra korlátozottan vagy a Pp. 63. § köré ben vizsgálhatja, hanem valamennyi jog szabály betartása szempontjából is, még pedig hivatalból. Az Abh. [83] és [84] pontja mindemel lett tartalmaz némi többletet is. Nem csak a jogszabályértelmezés alkotmányos követelményeiről szól, hanem a képvise let jogszerűségének vizsgálatához szük séges eljárási cselekményekről és a jogel lenes képviselet során alkalmazandó in tézkedésekről is. „[83] Az Alkotmánybíróság kiemeli, ameny nyiben a bíróság a képviseleti jogosultság tartalmi vizsgálata során azt észleli, hogy az jogszabály ba, így az Üttv. 20. § (5) bekezdésébe ütközik, akkor nyilatkoztatnia szükséges az érintett fele ket és az ügyvédet, szükség esetén fel kell hívnia a feleket arra is, hogy nyilatkozatukat okirattal igazolják. Ezt követően amennyiben a nyilatko zatok és az okiratok alapján megállapítható az ügyvállalási korlát fennállása, a bíróság oly mó don tudja biztosítani a tisztességes bírósági eljá ráshoz való jog érvényesülését, ha megfelelő hatá ridő biztosításával hiánypótlásra hívja fel az ügyvállalási korláttal érintett ügyvéd által képvi selt felet, hogy gondoskodjon új jogi képviselő meg hatalmazásáról, vagy amennyiben a jogi képvise let nem kötelező, a továbbiakban járjon el szemé lyesen, illetőleg az eddig, a kizárt jogi képviselő által megtett perbeli cselekmények vonatkozásá ban is nyilatkozzon arról, hogy azokat magáé nak ismeri-e el, ellenkező esetben ezen perbeli cselekmények megismétlése szükséges.”

„[84] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság utal arra, hogy amennyiben az eljáró bíróság úgy látja, hogy az előtte folyó perben eljáró hatóság jo gait/tevékenységét visszaélésszerűen gyakorolja, akkor egyrészt élhet a Pp. 166.§-a alapján a Pp. 18. § (2) bekezdése szerinti eset mintájára pénz bírság kiszabás lehetőségével, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az egyik fél nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte a másik fél jogi képviselőjének per ből történő kizárását, másrészt súlyosabb esetek ben felvetődhet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 305. §-ában szabályozott hivatali visszaélés gyanúja, amely vonatkozásban a bíróságot feljelentési kötelezettség terheli a büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése alapján. Ugyanakkor a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnak nincs, és nem is kell, hogy hatásköre legyen az egyik fél vagy ügyvédje által elszenvedett kár megállapítására, vagy munkajogi, fegyelmi hatáskör gyakorlására.”

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 6 Törvényértelmezés

Pusztán a fejezetcímek nem tennék lehe tővé, hogy a két korlátozás között különbsé get tegyünk, de a rendelkezések tartalmából arra lehet következtetni, hogy a különbség lényeges. Az ügyvédi tevékenység korlátai az ügyvállalás korlátairól szólnak. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának korlátai ezzel szemben arról, mely tények és körülmények zárják ki, hogy valaki ügyvédi tevékenységet gyakorló lehessen vagy maradjon. Az Üttv. III. fejezete tartalmazza az ügyvédi tevékenység korlátait és a IV. feje zet az ügyvédi tevékenység gyakorlását ki záróAzokokat.ügyvédi tevékenység törvényi korlá tai nem zárják ki, hogy az, akire ezek érvé nyesülnek, ügyvéd maradjon. Azt meg ér telemszerűen nem, hogy ügyvéddé váljon. Ezzel szemben az Üttv. IV. fejezetben foglalnak helyet azok az esetkörök, ame lyek fennállása kizárja, hogy bárki ügyvéd legyen vagy maradjon. Ezek az összefér hetetlenségi esetkörök az ügyvédi tevé kenység gyakorlását (az ügyvédi hivatást) zárják ki, miáltal nyilvánvaló, hogy az ügy védi tevékenység akadályát is jelentik. Mivel a Pp. 70.§ kijelentőmódban fogal mazza meg, hogy a bíróság a képviseleti jo gosultságot „vizsgálja”, és ebből a szabály kötelező jellege következik, kérdés, hogy mi kell a vizsgálathoz? Elég-e valamilyen egy szerű információ, híresztelés, pletyka, elszó lás, az ellenérdekű fél indítványa. Ha igen, könnyen adódhatnak obstruktív helyzetek, a jogellenességre alaptalanul hivatkozás a per elhúzása érdekében, amelyeknek az Abh. szerint bírságolás a következménye.

Nézetem szerint a jogalkalmazó kompe tenciája, hogy az AB által megállapított al kotmányos követelményekhez igazodóan megtalálja azokat a törvényes jogi instru mentumokat, melyek alkalmasak arra, mi ként vizsgálja a képviselet jogszerűségét, és miként járjon el jogellenesség esetén.

Nem mindegy, melyik ügyvállalási korlátról van szó A Pp. 70. § szerint „A meghatalmazott kép viseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bár mely szakaszában hivatalból vizsgálja.” Mivel a Pp. 70. § kijelentőmódban fo galmaz, amiből a szabály kötelező jellege következik, kérdés, hogy mi kell a hivatal bóli vizsgálathoz? Elég-e a bírói szeszély, vagy valamilyen egyszerű információ, hí resztelés, pletyka, elszólás, az ellenérdekű fél indítványa. Ha igen, ezt obstruktív mó don a per elhúzására lehet használni, ami az Abh. szerint bírságolással járhat. Az Abh. szerint ez azt jelenti, hogy a bíróság hivatalbóli vizsgálatot folytathat bármikor, akár másodfokon vagy a felül vizsgálati szakban is az Üttv. III-IV. feje zetében írt esetkörökre: i) az ügyvédi tevé kenység korlátaira, ii) az ügyvédi tevékeny ség gyakorlásának korlátaira.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 7Törvényértelmezés

Meggyőződésem, hogy az sem alkotmá nyossági követelmény, hogy a jogellenes képviseletre történő visszaélésszerű hivat kozás esetén pénzbírság alkalmazható, és hogy a bíróságokat a jogszerűségi vizsgálat körében feljelentési kötelezettség terheli.

A hivatalbóli vizsgálat mentesít a kére lemhez kötöttség alól (Pp. 2.§ (2) bek.), ezért az sem kizárt, hogy a bíróságok a kérelem korlátaira tekintet nélkül folytathatnak kép viseletjogszerűségi vizsgálatot. Ad absur dum megeshet, hogy az alperes az Üttv. 20.§ (5) bekezdése szerint korlát miatt kéri annak megállapítását, hogy a becsatolt meghatal mazás ellenére a felperes jogi képviselő nél kül jár el, a bíróság azonban e mellett vagy e helyett arra is rendel el bizonyítást, hogy a felperesi jogi képviselő életmódja vagy ma gatartása miatt érdemes-e az ügyvédi tevé kenység gyakorlásához szükséges közbiza lomra (Üttv. 22.§ (1) bekezdés f) pont). Ne tán a bíróság úgy felel meg az alkotmányos követelményeknek, hogy vizsgálja, van-e az ügyvédnek lejárt tagdíjtartozása vagy végre hajtható határozaton alapuló más tartozása a kamarájával szemben, és létezik-e az ügyvédi kamarának olyan írásbeli fizetési felhívásra, aminek az ügyvéd nem tett eleget (Üttv. 22.§ (1) bek. g) pont). Ha igen, a képviseletet jog ellenesnek tekinti. A két utóbbi körülmény összeférhetetlenségi szabály, de az Üttv. ösz szeférhetetlenségről szóló 22.§ (1) bekezdé se úgy kezdődik, hogy „Nem folytathat ügy védi tevékenységet az, …”. Ha nem folytat hat ügyvédi tevékenységet, szabályos meg hatalmazás ellenére sem lehet jogszerű, ha képviseletet lát el. A bíróság vagy a jogszabály zárja ki a jogi képviselőt? Annak ellenére, hogy az Abh. eljárási rész letkérdésekkel is foglalkozik, nem szól ar ról, hogy hozhat-e a bíróság határozatot arról, hogy a jogi képviselőt kizárja. Csu pán az jelenik meg az Abh. [78] pontjában, hogy az ügyvédi kamara által az Üttv. sze rint gyakorolható fegyelmi hatáskör, nem eredményezi „… a konkrét perben az ügy véd képviselői eljárásának visszautasítását …”. Az Abh. [83] pontja használja „a kizárt jogi képviselő” megfogalmazást, de ez nem csak azt jelentheti, hogy a bíróság zárta ki. Ennek ellenére egyes bíróságok ezt úgy értelmezik, hogy kizárást kimondó vég zésnek van helye. Való igaz, hogy a kizárt jogi képviselő megfogalmazás jelentheti a bíróság általi kizárást is, de a hatályos jogi környezetben sokkal inkább a jogszabály által akadályo zott, tiltott, és ilyen értelemben kizárt jogi képviselőről lehet Meggyőződésem,szó.hogy az Abh. [83] pontja azért szól arról, hogy a bíróság a képviselet jogellenességének igazoltsága esetén „hiánypótlásra” hív fel, mert az AB keresett, de nem talált perjogi lehetőséget arra, hogy a bíróság az ügyvédet a polgári perbőlNézetemkizárja.szerint a jogi képviselő ki zártságán ugyanazt kell érteni, mint a Pp. 63.§ esetében: a képviseleti jog gyakorlásá nak kizártságát. A Pp. 70.§ esetében ezt a kizártságot ügyvédi tevékenység végzésé nek vállalására, illetve képviseleti tevé kenység ellátására vonatkozó jogszabályi korlátok jelentik.

A „kizárt jogi képviselő” tehát nézetem szerint nem azt jelenti, hogy a bíróság egy végzéssel kizárta, hanem azt, hogy jogsza bály zárja ki, hogy a megtett percselekmé nyeket a bíróság hatályosnak tekintse, ezért eljárását a bíróság nem tekinti joghatályos nak. Ezt támasztja alá az, hogy a képvisele ti jogot jogellenesen gyakorló ügyvédnek nem csak azok a percselekményei hatályta

Az indokolás e két pontja leginkább egy, a jogalkalmazás egységéért felelős kúriai tes tület állásfoglalására emlékeztet.

Nem tűnik alkotmányos követelménynek Nem hiszem, hogy alkotmányos követel mény annak az Abh-ban történő „kiemelé se”, hogy a bíróságoknak milyen eljárási cselekményeket kell foganatosítaniuk a képviseleti jogosultság vizsgálatakor; az ügyvállalás jogszabályba ütközése esetén a bíróságoknak miként kell gondoskodniuk új jogi képviselőről vagy arról, hogy az ügy véd által tett, az ügyvállalási korlátba ütkö ző percselekményeket hatályosnak vagy hatálytalannak tartják-e, illetve utóbbi eset ben milyen felhívással kell élniük, és mikor kell megismételni a percselekményeket.

A megbízás semmissége Az AB szerint az Üttv. szerinti ügyvállalási korlát hármas hatásköri rendszerben jut ér vényre. Az előbb említett „harmadik hatás kör” mellett elsőként a perbíróság által az ügyvállalási korlát létezésének vizsgálatát, és másodikként a kamara ügyvállalással kapcsolatos fegyelmi hatáskörét említi. Az Abh. [79] pontja szerint „A harmadik ha táskör az ügyvállalási korlát megsértése ese tén a megbízó vagy a korábbi munkáltató által az ügyvéd ellen kezdeményezett pol gári (kártérítési, illetve semmisség megálla pítása iránti) per, amely perben a polgári bíróság a megbízás semmisségének jogkö vetkezményeit alkalmazhatja, következés képpen ezen harmadik hatáskör miatt az első hatáskör egyidejűleg nem jelenti a megbízás semmisségének kimondását sem, hiszen annak jogkövetkezményei, kizárólag külön e célból indított polgári perben érvé nyesíthetők.”

A szerződés akkor semmis, ha jogsza bályba ütközik vagy jogszabály megkerülé sével kötötték, kivéve, ha ahhoz a jogsza bály más jogkövetkezményt fűz. Más jog következmény mellett is semmis a szerző dés akkor, ha a jogszabály ezt külön ki mondja, vagy ha a jogszabály célja a szerző déssel elérni kívánt joghatás megtiltása (Ptk. 6:95.§). A jogi képviseleti megbízások eseté ben Üttv. korlátozó szabályaiba ütközés hez éppen az Abh. szerint fűződik más jogkövetkezmény, nevezetesen a képvise leti jog hiánya miatti eljárási jogkövetkez mények. Az azonban kétségtelen, hogy az Üttv. III-IV. fejezet célja a szerződés sel elérni kívánt joghatás akadályozása (tiltása). Erre tekintettel igaz, hogy az Üttv. III-IV. fejezetének korlátaiba és ti lalmaiba ütköző ügyvédi megbízási szer ződés és a Ptk. 6:9.§ okán az e megbízás teljesítése érdekében adott ügyvédi meg hatalmazás is semmis. A Ptk. 6:108.§ (1) bekezdés szerint „Érvénytelen szerző désre jogosultságot alapítani és a szerző dés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezmé nyeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás hatá rai között - alkalmazza.” A Ptk. 6:88.§ (1) bekezdése pedig kimondja, hogy „A sem mis szerződés megkötésének időpontjá tól érvénytelen. A semmisség megállapí tásához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatal ból észleli.” E törvényhely (3) bekezdése szerint „Ha e törvény eltérően nem ren delkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségé vel kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.”

Az ügyvédi megbízási szerződés eseté ben a megbízó azt az igényt támaszthatja a megbízott ügyvéddel szemben, hogy te gyen eleget az ügyvállalásból eredő kötele zettségeinek. Ha a megbízási szerződés semmis, és kizárólag jogi képviseletre irá

Törvényértelmezés lanok, amelyeket a jogellenesség bizonyí tottá válása után tett, hanem mindazok, amelyek a jogellenesség okának bekövetke zése után Mindaddig,történtek.amíg a perrend nem válto zik úgy, hogy a bíróságok a Pp. 70.§ szerin ti vizsgálat eredményeképpen jogi képvise lő kizárásáról rendelkezhetnek, nincs tör vényes hatáskörük arra, hogy ilyen tartal mú végzést hozzanak. Nem véletlen, hogy az Abh. sem arról ír, hogy a megállapított alkotmányos követelmény az ügyvéd bíró ság általi kizárásával teljesül, hanem arról, hogy az olyan peres fél esetében, akinek ügyvédje jogszabálynál fogva nem járhat el képviselőként, a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni az eljárás bármely szakában. A kötelező jogi képviselet esetén a tájékozta tás és a hiánypótlás lehetőségét a Pp. 74.§ és 115.§ ismeri. E szabályok alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bíróság azt állapít ja meg, hogy a meghatalmazás okirati sza bályossága ellenére fennáll olyan tény vagy körülmény, amelynek következtében a meghatalmazott a képviseletet jogszerűen nem láthatja el. A kizárás jogkövetkezményei Hiánypótlási felhívás csak a hiány beálltá nak időpontjától értelmezhető. Olyan idő szakra vonatkozóan, amikor a hiány még nem volt megállapítható, mert a képviselet ellátása jogszerűnek minősült, eljárásjogi hátrány, pl. a megtett percselekmények ha tálytalannak tekintése, nem alkalmazható. Ha tehát a megbízási szerződés létrejötte kor még nem létezett a jogellenesség oka, hanem az a megbízás teljesítése, ekként a pervitel során következett be, éppen az Abh. szempontrendszere okán tartom jog ellenesnek, ha a bíróság a jogi képviselő azon percselekményeit is hatálytalannak te kinti, amelyeket a képviselet jogszerű idő szakában teljesített. Az ügyvédi tevékeny ség elvállalásának korlátai azt is jelentik, hogy ha az egyébként jogszerűen elvállalt megbízás teljesítésének időszakában követ kezik be olyan tény vagy körülmény, amely miatt a képviselet gyakorlása jogellenessé vált, a képviselet nem folytatható. A Pp. 70.§ szerinti vizsgálatnak tehát nem csak arra kell kiterjednie, hogy a megbízási jog viszony létrehozható volt-e, hanem arra is, hogy a képviselet utóbb jogellenessé vált-e. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a kép viseleti jog jogszerűen jött létre, de jogelle nessé vált, a jogkövetkezményeket is csak a jogellenesé válás időpontjától alkalmazhat ja. Arra az időszakra, amikor a képviselet még jogszerű volt, a jogi képviselő percse lekményeit nem tekintheti hatálytalannak. A jogszerű képviseleti időszakban ugyanis éppen azok az alaptörvényi okok hiányoz tak, amelyek a jogi képviseletet akadályoz hatták. Éppen azért, mert a jogellenesség bizonyos változások miatt is bekövetkez het, a jogi képviselő percselekményeinek automatikus és korlátlan hatálytalanná mi nősítése a tisztességes eljárással nem egyez tethető össze. Arról, hogy a jogi képviselő percselekményei mikortól hatálytalanok, a bíróságnak kifejezetten határoznia kell. Ál láspontom szerint ennek elmaradása esetén csak a jogellenesség miatti intézkedést (pl. hiánypótlást) követő percselekmények mi nősülhetnek hatálytalannak. Kérdés, hogy ha a jogellenesség oka fennállt, de a per so rán megszűnt, alkalmazhatók-e jogkövet kezmények. Nézetem szerint nem, mert ebben az esetben a bíróság lényegében büntetné a felet azért, mert volt olyan peres időszak, amikor ügyvédje nem láthatott volna el képviseletet. Ebben az esetben a bíróság olyan fél esetében állapítaná meg a képviselet hiányát, akinek ügyvédje jogsze rűen jár el. Különösen igaz ez a nem ügy védkészeres eljárásokban. Az ügyvédkény szeres perekben pedig értelmezhetetlen a hiánypótlás, ha a „hiány” már nem létezik.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 8

Az AB tehát utal az ügyvéd kártérítő fe lelősségére és a megbízás semmisségére, mégpedig abban az összefüggésben, hogy az jogszabályba, adott esetben az Üttv-be ütközik. Hangsúlyozza azonban, hogy a Pp. 70.§ szerinti vizsgálat nem a megbízás és a meghatalmazás érvényességének / ér vénytelenségének a vizsgálata.

A Pp. preambuluma szerint a magyar per jogi hagyományokra és az európai jogfejlő dés vívmányaira építő, a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve, a magán jogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében jött létre a törvény. Az Alaptörvény 28. cikke szerint tehát ezeket a szempontokat kell figyelembe venni.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4

Az, hogy a jogi képviseletből való kizárás jogot vagy jogos érdeket sért, evidencia, hi szen lehetetleníti az ügyvédi megbízás és meghatalmazás jogi képviselő általi teljesí tését, miáltal joghatása a képviseleti megbí zás és meghatalmazás megszűnése (Ptk. 6:179. §). Ez nem érvénytelenségi kérdés, amivel az Abh. foglalkozott, hanem szerző désteljesítési, ami éppen úgy független a meghatalmazás tartalmi vizsgálatától, mint az érvénytelenség, de nem független a ha tékony jogorvoslathoz fűződő jogtól. Érdemi határozat

A kizárt ügyvéd és ügyfele között az adott peres helyzetben jellemzően nem a jogsé relemben, hanem abban van különbség, hogy míg az ügyfél, ha árván is, de az eljá rás alanya marad, a kizárt jogi képviselő számára a per véget ér. Ez azt jelenti, hogy peralanyisága megszűnik. Azt, hogy egy határozat érdemi-e, az érintett jogalany jo gai és jogos érdekei szempontjából kell vizsgálni. Álláspontom szerint a kizárás a kizárt jogi képviselő és ügyfele szempont jából is érdemi határozat. Kizárt annak a végzésnek a pervezető (nem érdemi) jellege, amely annak a jogi képviselőnek a vonatkozásában, akire néz ve rendelkezést tartalmaz, nem vezeti a pert, hanem lezárja azzal, hogy kirekeszti őt az eljárásból, miáltal lehetetleníti az ügy védi meghatalmazás és megbízás, mint szerződés teljesítését (Ptk. 6:9. § 6:10; 6:179. § (1) bek.). Csak azt lehet a bíróság pervezető határozatának tekinteni, amely nek közlését követően a peres fél vagy egyéb peralany a végzés rendelkezéseinek vagy egyébként a perrendnek megfelelő jo gokat gyakorolhat és kötelezettségeket tel jesíthet. Ha egy „végzés” a jogi képviselő számára kizárja a perben való további rész vétel jogát és kötelességét, sőt, még a jog orvoslatot is, valamint lehetetleníti az ügy védi megbízás és meghatalmazás teljesíté sét, egészen biztosan nem pervezető, ha nem érdemi, mert nem egyszerűen arról szól, hogy az eljárás miként folyjon tovább, hanem arról, hogy a bíróság megváltoztatja a per alanyi körét. Igaz ez nem csak a kizárt ügyvéd, hanem a peres fél, sőt a jogi képvi selővel eljáró beavatkozó esetében is. A kizárt ügyvéd a Pp. 365. § (5) bekez dés szerinti egészen nyilvánvalóan olyan személy, akire a határozat rendelkezést tar talmaz, hiszen őt zárták ki. Éppen ezért saját jogán, tehát nem csak képviselői mi nőségben fellebbezhet, de még az indokolt végzésre is igaz, hogy csak az ítélet elleni fellebbezésben támadható (Pp. 365. § (3) bek.), feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik, és az ítéletben van a kizárt ügyvédre vonatkozó rendelkezés. A bíróság indokolási kötelezettsége Mivel az ügyvéd bíróság általi kizárhatósá gáról a perrendtartásban nincs szó, ezért a törvény eltérő rendelkezése e körben ér telmezhetetlen, és a törvényből az sem tudható meg, hogy a bíróság köteles-e a kizárást indokolni. Ha a bíróság a végzést jóindulatúan megindokolja, ez még nem jelenti azt, hogy az ügyvéd a végzés kézbesítése utáni törvé

Törvényértelmezés nyul, ezt a szolgáltatást a megbízó nem igé nyelheti, az ügyvéd pedig nem nyújthatja. Ha a megbízási szerződés nem csak jogi képviseletre, hanem pl. beadványszerkesz tésre is irányul (pl. a keresetlevél megszer kesztése és előállítása) a képviseleti ügyvál lalás korlátaiba ütközés csak részleges ér vénytelenséget okoz. E tekintetben fontos szabály a Ptk. 6:114. §, miszerint „(1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatá rozott részét érinti, az érvénytelenség jog következményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés rész beni érvénytelensége esetén az egész szer ződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.” A perviteli megbízások esetében felte hető, hogy az érvénytelen perképviseleti rész nélkül a felek a szerződést nem kötöt ték volna meg, tehát a képviseleti megbí zás semmissége a megbízás egészének ér vénytelenségét okozza. Más esetkör, ha több megbízó – pl. pertársaság – adott megbízást és a semmisségi ok nem mind egyik megbízó esetében áll fenn, vagy a megbízás több egymástól elhatárolható ügy vitelére irányul, és nem mindegyikre irányadó a semmiségi ok. Az Abh. tükrében különös figyelmet érdemel a Ptk. 6:88. § (1) bekezdése, tehát az, hogy a szerződés semmisségét a bíró ság hivatalból észleli. Ez azt jelenti, hogy bár igaz, hogy a Pp. 70. § szerinti vizsgálat nem szerződésérvényességi, de a Ptk. sze rint ez sem zárható ki. A Ptk. 6:88. § (3) bekezdése okán fontos, hogy a semmis ségre az peres fél hivatkozhat, akinek eh hez jogi érdeke (itt eljárásjogi) érdeke fűződik. A Pp. 70. § „erre feljogosító tör vényként” is értelmezhető.

A kizárt ügyvéd és ügyfele között jellemzően abban van különbség, hogy míg az ügyfél az eljárás alanya marad, a kizárt jogi képviselő számára a per véget ér.

A közjó és a józanész

A Pp. nem ismeri azt a fogalmat, hogy pervezető végzés, de azt, hogy egy határo zat érdemi, ismeri. Érdeminek az ítéletet tekinti, de ez nem jelenti azt, hogy az ítéle tek mind fellebbezhetők. A Pp. 365. § (2) bekezdés b) pont úgy rendelkezik, hogy végzés ellen csak a törvény kifejezett enge délye esetén lehet fellebbezni. A kizárás a megbízás teljesítésének lehetetlenülése

A perrendtartással nem szabályozott hatá rozatok esetében vagy akkor, ha a jogsza bály egy adott határozat elleni jogorvoslat tekintetében nem egyértelmű, az Alaptör vény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése, valamint a 28. cikk az irányadó.

A végzések a perben felmerülő minden más kérdés eldöntése során születhetnek (Pp. 340. § c) pont), de ez nem azt jelenti, hogy nem fellebbezhetők, hanem azt, hogy a törvény mondja ki, hogy mikor fellebbez hetők. A jogi képviselő kizárása „a perben felmerülő minden más kérdés” esetköre, ezért formája végzés, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemi. Az, hogy érdemi, tartal mából, joghatásaiból következik.

Eső után köpönyeg A kizáró végzések elleni jogorvoslat egé szen biztosan nem hatékony, ha a fél és jogi képviselője annak, amivel szemben orvoslást kér, a hátrányát már elszenved te. A peres eljárás elsőfokú szakasza ugyanis az ítélettel lezárul, és valódi, ha tékony jogorvoslatot csak az jelent, ha a másodfokú bíróság a kizárást az ügy ér demére ható súlyos eljárási szabálysértés nek minősíti, és az eljárást megismételte ti. Megjegyzem, a jogsérelem és orvoslá sának alkotmányos igénye akkor is létez het, ha a per első fokon a kizárt ügyvéd ügyfelének pernyertességével vagy egyez séggel zárult, vagy akkor is, ha a per má sodfokon szűnik meg, és a másodfokú bíróság erre tekintettel nem tekinti a ki zárást az ügy érdemére kiható eljárási szabálytalanságnak. Arról nem is szólva, hogy a kizárás a megbízás teljesítésének lehetetlenülése, ami a Ptk. 6:179-6:180. § szerint akkor is felelősséget, jogsérelmet és jogvitát okozhat, ha az ügyfelet magá ban a perben érdemi joghátrány nem érte. Az is előfordulhat, hogy az ügyfél tudomásul veszi a kizárás okát, miközben az valótlan vagy bizonyítatlan, és a jogor voslat az ügyvédi felelősség szempontjá ból jelentős. A perbeli jogorvoslat ered ménye a kamarai fegyelmi jogkör gyakor lóját is segíti. Meggyőződésem, hogy a végzés érde mi jellege és fellebbezhetősége folytán a kizárásról szóló másodfokú eljárásban is a kizárt ügyvéd láthat el jogi képviseletet. Csak a jogerős végzés alapján dönthető el, hogy a kizárt ügyvéd múltbéli percselek ményei hatályosak-e, illetve mikortól nem hatályosak. -.Abból kell kiindulni, hogy az AB a jogi környezethez képest optimálisan határo zott az alkotmányos követelményről. Meggyőződésem azonban, hogy ha a Pp. a képviseleti jogosultság vizsgálhatóságát pontosabban szabályozná, az alkotmá nyos követelmény sem így alakult volna. Nézetem szerint a Pp-t úgy kellene módo sítani, hogy a bíróságok a képviselet jog szerűségét tárgyi és időbeli szempontból ne vizsgálhassák hivatalból és korlátlanul. Érvényesüljön a kérelemhez kötöttség elve, a perrend szabályozza pontosan kép viselő kizárásának feltételeit és adjon fel lebbezési jogot. Fontos lenne, hogy az Üttv. tegye kötelezővé, hogy a megbízás térjen ki arra, hogy a képviselet ellátásá nak jogszabályi akadálya nincs, és ez jelen jen meg a meghatalmazás elfogadására irányuló nyilatkozatban is. 

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 10 Törvényértelmezés nyes határidőben fellebbezhet, hanem azt, hogy az ítélet kézbesítését követően. Mivel a kizárt ügyvéd nem minősül „fél”-nek, a Pp. 351. § alapján az ítéletet nem kézbesítik a részére, de ha tennék is, csak akkor felleb bezhetne és csakis azon rendelkezés tekin tetében, ami rá vonatkozik. De vajon mi lyen rendelkezés vonatkozhat az ítéletben a kizárt jogi képviselőre? Nyilván semmilyen. Ha az indokolás ismerteti is a kizárást és annak okát, ez nem rendelkezés. A Pp. 365. §-hoz fűzött indokolása sze rint „A törvény fellebbezési jogosultságot biztosít a félen, a beavatkozón kívül annak az egyéb ér dekelt személynek, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. Fellebbezési joguk korlátozott, mivel csak az ítélet rájuk vonatkozó része ellen felleb bezhetnek.” Ebből kiderül, hogy az egyéb érdekeltnek még korlátozott fellebbezési joga sincs az ítélet ellen, ha abban nincs rá vonatkozó rendelkezés A nem fellebbezhető ítélet esetében leg feljebb a felülvizsgálat lehetősége marad, fel téve, hogy az adott ítélet ellen van helye fe lülvizsgálatnak, és megvalósul-e a Pp. 406. § (1) bekezdése (a kizárás az ügy érdemében hozott jogerős határozatnak minősül, tartal maz rendelkezést a kizárt ügyvédre).

Mindenki fellebbezhet A fentiek alapján meggyőződésem, hogy kizárás érdemi határozat, ha megindokol ták, ha nem, de éppen azért, mert érdemi (nem pervezető) magában a végzésben kell megindokolni. Mindezért a valamennyi, a perrend szerint fellebbezésre jogosult fél és egyéb peralany, a kizárt ügyvédet is ideért ve, külön fellebbezéssel élhet ellene. Ezt a meggyőződésemet a 3285/2017. (XI. 14.) AB határozatra alapítom, amely értelmezi az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését (jogorvoslati jog). E hatá rozat kimondja, hogy „[25] Az Alkotmánybíróság értelmezésében az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jog tényleges és hatékony jogorvoslat lehető ségének a biztosítását követeli meg, így nem csak abban az esetben állapítható meg az alap jog sérelme, ha a jogorvoslat lehetőségét teljesen kizárták {lásd például 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [61]}, hanem akkor is, ha a jogszabályban egyébként biztosított jog orvoslat más okból nem tud ténylegesen és haté konyan érvényesülni, így például ha azt a rész letszabályok rendelkezései akadályozzák meg, ezáltal üresítve ki, illetve téve formálissá a jog orvoslathoz való jogot {lásd 21/1997. (III. 26.) AB határozat, ABH 1997, 103, 105106.; megerősítve: Abh1., Indokolás [31]}. [26] Az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben (14/2015.(V.26.) AB határozat – szerz.) le szögezte, hogy a jogorvoslathoz való jog tényleges és hatékony érvényesülése nem csupán a jogalko tóval szemben (a jogszabályok tartalmát illetően) fennálló követelmény, hanem az Alaptörvény 28. cikkéből következően (a jogszabályok értelmezése során) a jogalkalmazó szerveket is kötelezi. Mindez összhangban van az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyez mény (a továbbiakban: Egyezmény) 13. cikké ben garantált hatékony jogorvoslathoz való jog nak az Emberi Jogok Európai Bírósága (a to vábbiakban: EJEB) ítélkezési gyakorlatában kibontott tartalmával is. Az EJEB maga is hangsúlyozta ugyanis, hogy az Egyezmény 13. cikkében biztosított jogorvoslati jog hatékonysá gának mind a jogszabályok, mind azok gyakor lati érvényesülését illetően is fenn kell állnia, amit az Egyezményben részes államok hatóságai nem akadályozhatnak működésük során jogszerűtle nül {Ilhan kontra Törökország [GC] (22277/93.), 2000. június 27., 97. bekezdés; Karácsony és mások kontra Magyarország (42461/13.), 2014. szeptember 16., 96. be kezdés; Szél és mások kontra Magyarország (44357/13.), 2014. szeptember 16., 93. be kezdés} {lásd: Abh1., Indokolás [32]}.

Lehet-e képviselő a kizárt ügyvéd a jogorvoslat során Lényeges kérdés, hogy a jogi képviselő már a kizárása elleni jogorvoslati eljárásban is kizártnak minősül-e, és ezért még abban is akadályozott-e, hogy ügyfelének a kizárás elleni fellebbezését terjessze elő. Ha mégis teszi, e percselekmény hatálytalan-e, és ha igen, ezt maga a kizáró bíróság dönti-e el, vagy ez is fellebbezési szakra tartozik. Ha hatálytalan, az az abszurd helyzet áll elő, hogy például ügyvédkényszeres ügyekben az új jogi képviselőt az ügyfélnek azzal is meg kell bíznia vagy a megbízás arra is ki terjed, hogy érje el, hogy a kizárt jogi kép viselő ismét láthasson el perképviseletet (miáltal ő maga váljon feleslegessé).

tűntek

11A hónap kérdése

2. ábra: A peres ügyek száma bírósági szintenként 2010 és 2020 között felsőbíróságok

Bevezetés helyzetkép A kutatás első és legfontosabb összefüg gése, amely a 2010 – 2020 közötti 11 év ítélkezési tevékenységével kapcsolatban azonnal látható az adatokból, a perek szá mának folyamatos csökkenése. (1. ábra) A csökkenés alól csak az évtized eleje kivétel, és egy extrém megugrás a 2012 és 2013-as évben, amelyet az új szabálysér tési kódex hatálybalépése, és az értékha tárok megváltozása okozott. Ez egyszeri hatásként 2014-re teljesen lecsengett. Ha megnézzük ugyanezeket a számo kat bírósági szintenként, ugyanezt láthat juk. (Mivel a járásbírósági szint számai majdnem egy nagyságrenddel térnek el a többi bíróságétól, a számokat két grafiko non ábrázoltam.) (2., 3. ábra) Az ügyszám-csökkenés egyértelműen a járásbíróságok ügyszámának a csökkené sével magyarázható. (A kiugrás az évtized elején a már ismertetett szabálysértési ügyekkel kapcsolatos jogszabályváltozás.)

1. ábra: A peres ügyek száma ügyszakonként a magyar bíróságokon 2010 és 2020 között

Eleve a járásbíróságra érkezik az ügyek döntő része és ez a fellebviteli bíróságok ügyterhét is determinálja. Növekedés csak a törvényszékeken következett be, az első fokú ügyek körében. Ha ezt az egy konk rét fórumot közelebbről megnézzük, ak kor azt is látjuk, hogy miért: a közigazga tási ügyek megjelenése okozta 2020-ban okozza a növekményt. Ezzel egyidőben, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ügyterhe arányosan csökkent. Összessé gében pedig az összes ügy csökkenést mu tat ezzel együtt ezen a fórumon is.

Nemrég ért véget egy kutatás a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében, amelyben a magyar jogrendszer ellenállóképes ségét vizsgáltuk. Ennek a kutatásnak volt egy része, amely a magyar bírósá gokat vizsgálta, és egy nagyon furcsa, sok szempontból aggasztó jelenséget hozott napvilágra: a perek komoly mértékű csökkenését. Ebben az írásban igyekszem magát a jelenséget is leírni, és magyarázatokkal is szolgálni.

Dr. Ződi Zsolt, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

Hová a perek?

3. ábra: A peres ügyek száma a járásbíróságokon 2010 és 2020 között

Ugyanakkor fontos megfigyelés. hogy a perek számának erőteljes csökkenése mellett a nemperes ügyek nem mutatnak ugyanilyen csökkenést, sőt, bizonyos nö vekedés is tapasztalható,– bár ez a peres csökkenést nem tudja ellensúlyozni. A 9. ábrán csak három évet, a ciklus elejét, kö zepét és végét láthatjuk. Az évtized köze

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 12 A hónap kérdése

A kép itt annyiban más egy kicsit, hogy egyértelmű csökkenő tendencia csak 2016-tól kezdődően mutatkozik ezeknél a bűncselekménytípusoknál. Az egyetlen ki vétel ez alól a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények csoportja, amely 20162018 években emelkedést mutatott. Ugyanakkor 2020-ra visszaesett a 2016-os kiindulási szintre. Végül igen érdekes azt is megnézni, hogy melyek azok az ügytípusok, ame lyek az általános trendhez képest emelke dést mutatnak, vagy legalábbis nem csök kennek. (7. ábra) Csak három olyan pertípust találha tunk, amely szignifikáns emelkedést mu tat az adott időszakban: a sajtó-helyreiga zítási eljárások, a kábítószerrel összefüg gő bűncselekmények és a költségvetési csalások ügycsoportjait. Utóbbi kettő esetén talán nem nagy kockázat azt mon dani, hogy a büntetőpolitika változása (szigorodása) okozza a növekményt. A sajtó-helyreigazítási pereket nézve pedig elég valószínű, hogy itt a sajtótermékek ben (is) egyre jobban kiéleződő politikai küzdelem egyik lecsapódását láthatjuk. Mindkettő inkább időleges emelkedést sejtet. Ahogy látható, a többi pertípus is inkább stagnál, esetleg az évtizedben kis emelkedés után esik vissza arra szintre, amelyről elindult az évtized elején (pl. az adatok kiadása iránti perek).

Ahogy azt a 4. ábrán láthatjuk, az ügyek száma a bíróságokon minden ügyszakban csökken. Kézenfekvő kérdés, hogy ezen belül milyen dinamikák vannak, hogyan alakulnak az egyes ügytípusok, melyek ad ják a csökkenés nagy részét, stb. Sajnos ezzel kapcsolatban azonban nincsenek statisztikai adataink, a központi bírósági statisztika nem tartalmaz ilyen bontásban adatokat. Vannak viszont részleges adatok a Bírósági Határozatok Gyűjteménye adatbázisából. amelyek ugyan nem repre zentatívak, de feltételezve, hogy a közzé tétellel kapcsolatos belső bírósági gyakor lat nagyjából változatlan, valamiféle indi kációt mégiscsak nyújtanak arra nézve, hogy az egyes pertípusok gyakorisága ho gyan alakult a bíróságokon. Először nézzük azokat ügytípusokat amelyek az adatbázisban 2010 évben több mint 1000 üggyel képviseltették magukat. (5. ábra) Mivel ezek az ügyek mind polgári-köz igazgatási ügyszakosak, izgalmas kérdés, vajon mi a helyzet a büntető ügyekkel. Itt a leggyakoribbak (több, mint 100 üggyel képviseltetik magukat) az alábbiak. (6. ábra)

4. ábra: Első fokú peres ügyek a törvényszéken ügyszakok szerint

5. ábra: Néhány gyakoribb ügytípus alakulása a Bírósági Határozatok Gyűjteménye adatbázisában 2010-2020

6. ábra: A leggyakoribb büntető ügytípusok alakulása 2010 és 2020 között a BHGY adatbázisban

10.

Mindkét grafikonon meg lehet figyel ni hullámzást, – a NAIH esetében a GDPR, míg a Békéltető testületnél a de vizakölcsön perek okoztak kiugrást, de az ügyek száma az évtized elejéhez ké pest mindkét hatóság esetében növeke dett, vagy legalábbis szinten maradt. A tendencia nagyon hasonlít azoknak a kül földi fórumoknak a számaihoz, amelyek valamiféle alternatíváját nyújtják a bíró sági vitarendezésnek. Mi a helyzet külföldön? A perek számának csökkenése nem magyar jelenség. Az USA-ban például hosszabb ideje téma a perek számának csökkenése.3

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 13A hónap kérdése péhez képest az összes ügyek száma ugyan csak kis mértékben csökkent, az elejéhez képest még kicsit nőtt is, ugyan akkor a peres ügyek száma drámai csökke nést mutat. A csökkenést az OBH elnöké nek beszámolói, általában a beszámolók első oldalain az utolsó években rendre közlik is, bár magyarázattal nem szolgál nak. Általában csak a statisztikából kiol vasható ügytárgy bontás alapján rögzítik, hogy a csökkenés az érdemi cégügyek és a bírósági végrehajtási ügyek területén a leg nagyobb, míg növekedés a szabálysértési, büntetés-végrehajtási és egyéb nemperes ügytípusoknál volt. A bírói hatáskörbe tartozó peres ügyek belső szerkezetét a grafikonok nem mutatják, de ennek dina mikáját – vagy legalábbis e dinamika egy részét – az ügytárgy adatbázisból kinyert adatok alapján láthattuk. (8. ábra) Érdekes ugyanakkor megfigyelni, – és ennek később lesz jelentősége – hogy eköz ben a különböző ügynökségek, vitarendező fórumok szerepe hogyan alakul. Itt két számsort közlök, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságét és a Pénzügyi Békéltetői Testüle tét. Előbbinek (9. ábra) csak 2012-től, utób binak (10. ábra) 2011-től közöljük az adatait.

Marc Galanter ezzel kapcsolatban egy fur csa paradoxonra hívja fel a figyelmet, amelyet a „legalizációval” mint kifejezés sel lehet a legjobban illusztrálni. Az angol ban a „legalizáció” egyszerre jelenti egy jelenség vagy cselekvés dekriminalizálását, (leggyakrabban a marihuána legalizálása szóösszetételben) és ezzel egyidőben –akár ugyanennek a jelenségnek – az élet egyre több területének jogi szabályok alá rendelését, az adott életviszony egyre ki terjedtebb szabályozását. Az egyre kiter jedtebb szabályozás persze nemcsak a dekriminalizálás eredménye, hanem jelen van szinte minden életszférában. ábra: Nem csökkenő ügytípusok a BHGY adatbázisban ábra: Peres és nemperes ügyérkezés a bírósági statisztikai adatbázisokban 2011-2015-2020 ábra: Ügyérkezés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz 2012-20201 ábra: Ügyérkezés a pénzügyi békéltető testülethez 2011 20202

11. ábra: Ügyvédek számának változása a 2010-es években néhány EU-s tagállamban4 12. ábra: Egy évben kihirdetett jogszabályok száma Magyarországon5

Eközben a jogszabályok száma is nő: a Federal Register egy évben publikált oldal száma az 1960-as évhez képest hatszoro sára nőtt.

A helyzet például Kínában, (amely a legnépesebb ország) a trend a 70-es évek óta épp a fordított. Az 1978-ban alig 45 000 (!) éves ügyről 20 év alatt 5 410 000re, azaz több, mint 100-szorosára nőtt az ügyérkezés11 2015-ben már 11,5 millió 20%-kal magasabb, mint 2014-ben12. Kína jelenlegi ügyérkezésről nem találtam statisztikákat, de beszédes, hogy a 2013ben elindított weboldal, amely a kínai bí róságok ítéleteit tartalmazza, 2020-ban el érte a 100 milliomodik közzétett ítéletet.13 Magyarázatok Mi a magyarázata ennek? Mi a magyaráza ta, hogy miközben a jogászok száma nő, a jogi iparág mérete növekszik, a szabályo zás mennyiségileg nő, a peres ügyek szá ma a világ fejlett országaiban, és így Ma gyarországon is csökken? Galanter többféle magyarázatot is ad, és ezeket a magyarázatokat három cso portba lehet sorolni. A csökkenés egy ré sze a jogi szabályozás változásából ered, (pl. perrendtartási változtatások), egy má sik részük a jogviták elterelődéséhez köt hető. (Átterelődés a közigazgatás egyes fórumaira, és alternatív vitarendezési módszerekre). A harmadik, legérdekesebb magyarázat-csoport bizonyos kulturá lis-ideológiai és technológiai változások hoz köti a jelenséget. Ilyen például az, hogy a technológia sokkal jobb a tények rögzítésével kapcsolatban, (sokkal több

Például az orvosi műhibaperek száma alig, vagy talán nem is csökken, a kötelmi, (beleértve az adásvételt is), vagy ingatlan nal kapcsolatos ügyek azonban egészen komoly csökkenést mutatnak.

Ugyanezek a számok igazak Magyar országra, és az összes európai tagállamra is. Illusztrációként két adatot közlünk: az ügyvédek számának alakulását néhány EU tagállamban (11. ábra) és Magyaror szágon, valamint a jogszabályok mennyi ségének növekedését Magyarországon. (12. ábra) A kérdés tehát az, hogy akkor a peres ügyek száma miért nem nő, miért csök ken? A válasz többrétű. Egyrészt a bírósá gi ügyek száma, tehát az összes ügy nem feltétlenül csökken, csak a peres ügyek száma csökken, azaz egyre kevesebb jogi ügyből lesz peres ügy. Galanter tanulmányá ban egészen meghökkentő aránybeli csök kenést észlel: míg 1936-ban az összes bí rósági ügy 18%-a változott perré, addig ez a 60-as évekre 11, majd 2010-ben 1 (!) százaléka lett. A perek száma nemcsak az USA-ban (és Magyarországon) csökken, hanem az Egyesült Királyságban is. Az Egyesült Ki rályság angliai és walesi büntetőbíróságain (magisztrátusi bíróságok és koronabírósá gok) az ügyérkezés az évtizedben itt is tö retlenül csökkent, a befejezések számával együtt, ezzel együtt az ügyhátralék (casel oad) csökkenését is okozva, kivéve a pan démia évét, amikor a befejezések száma nem tudott nőni, így az ügyhátralék is je lentősen megnövekedett. (Polgári peres ügyek száma az USA szövetségi bíróságain6, valamint Anglia és Wales magisztrátusi bírósá gain 2008-20217 - Az ügyérkezés, befejezés és ügyhátralék alakulása Anglia és Wales magiszt rátusi bíróságain 2008-20218)

Galanter több statisztikai adattal is bi zonyítja, hogy a legalizáció, (magyarul ta lán a legjobban „eljogiasodásként” fordít ható) egyre nő: egyre több jogász van, a jogi iparág az USA-ban (egy egyébként is növekvő) GDP-n belül arányaiban is nö vekszik, a GDP 0,5%-áról 1,5% fölé.

De lényegében ugyanez a helyzet Né metországban is. Itt csak a helyi bírósá gokon tárgyalt polgári ügyeket ábrázol juk. (13. ábra) Tanulmányában a Galanter egy 75 or szágból álló mintát összesítő táblázatot is közöl10, amely az egyes ügytípusokat is mutatja. Ebből egyértelmű, hogy szinte minden ügytípusban csökkenés észlelhe tő, tehát világtendenciával állunk szem ben, bár van különbség a csökkenés mér tékében az egyes ügytípusoknál (kártérítés és szerződés; ingatlan, munkaügy, adásvé tel vevő felperessel, adásvétel eladó felpe ressel, csalás, orvosi műhiba, termékfele lősség, ingatlantulajdonnal kapcsolatos fe lelősségi ügyek, személygépkocsi).

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 14 A hónap kérdése

4 15A hónap

Magyarországon mindegyik magyará zat-csoport igaz lehet, és olykor ezek egy mással is összefüggenek. Érdemes talán azzal kezdeni, hogy a 2010-es években bizonyos „tömegpertípusok” vagy eltűn tek, vagy radikálisan lecsökkentek szám ban. Ilyenek a parkolási bírsággal, a köz üzemi tartozással, de akár a devizakölcsö nökkel kapcsolatos perek is. Ezek az ügyek fizetési meghagyási eljárásban ren deződnek, (amelynek egyébként a száma nő, legalábbis például 2020-ban az előző évhez képest 10%-kal, 527 000-re) hiszen a fizetési meghagyásoknak csak 10%-ából lesz per.14 Másrészt a perrendtartási vál toztatások az USA-ban, de Magyarorszá gon is felértékelték a perelőkészítési sza kasz súlyát, amelyben a felek bizonyítékai napvilágra kerülnek, és ezzel a per kilátá sai is sokkal egyértelműbbek lesznek, és amely végső soron a feleket is a megegye zés felé tereli.15 Magyarországra, akárcsak az USA-ra is igaz, hogy a vádalkuk (Ma gyarországon: tárgyalásról lemondás) sze repe is egyre nagyobb.

Ezek a tényezők összességében arrafe lé mutatnak, hogy a jogviták és konfliktu sok feloldásának a bírósági tárgyalás útján történő rendezése egyre ritkább. A bírósá gi eljárás nehézkes, hosszú, drága és nehe zen megjósolható a kimenetele. Minden afelé mutat, hogy a vitázó felek, ha lehet kerüljék el a pert. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nemperes eljárások, a perelőkészí tés, stb. száma nem csökken, és az egy per során „termelt” iratmennyiség is folyama tosan növekszik, így a bírák terhelése csökkenő ügyszám mellett sem biztos, hogy csökken, sőt, valószínűleg nő.

13. ábra: Polgári ügyek a német helyi bíróságokon 2013 és 2019 között9

A legfontosabb mégis a második ténye ző: Galanter szerint az, hogy a bíróságon kívül egy sor alternatív vitarendezési fó rum, illetve közigazgatási jellegű vitarende ző, panaszkezelő, „békéltető” testület, szervezet, hatóság jelent meg, amelyek el szívják a levegőt, elcsatornázzák a jogvitá kat a bíróságoktól. Galanter itt egy az USAban már régebb óta zajló diskurzusra, és ezen belül Levy és Shapiro 2003-as cikkére utal16, amelyben a szerzők el is magyaráz zák, hogy miért csúszott át a vitarendezés ezekhez, az eredetileg szabályozási, végre hajtási és technikai-koordinációs céllal lét rehozott „agency”-khez. A szerzők szerint alapvetően két oka van ennek a folyamat nak, a gyorsaság, és az egymással is össze függő hatékonyság és a szakmaiság. Az ad minisztratív szervezetek gyorsabban képe sek dönteni, főként amiatt, mert a bírósági eljárás formalitásai és garanciái nem bék lyózzák őket. Másrészt hatékonyabbak, mi vel az adott területen jóval komolyabb szakmai tudással rendelkeznek mint a bíró ságok. Ha a bíróság egy tudományos-szak mai kérdésbe ütközik, (amely ezeknek a hatóságoknak a hatáskörébe tartozó ügyek nagy részére jellemző), akkor egyébként is szakértőt rendel ki, amely nemcsak lelassít ja a bírósági eljárást, hanem lényegében ki veszi a bíró kezéből a döntést. A teljes képhez hozzá kell hogy tegyük, hogy ezek a megállapítások a common law jogi környezetben igazak, ahol a vita rendezés egyben jogalkotás is, és a vita rendezés „átcsúszása” a hatóságokhoz együtt zajlott a jogalkotás átcsúszásával a kormányzathoz, az admnisztrációhoz.

Ügyvédek Lapja 2022 | kérdése okirat áll rendelkezésre, sokkal ritkábban kell tanúbizonyításra támaszkodni, keve sebb vitatható tényállású ügy keletkezik) valamint, hogy a jogászi ideológia és atti tűd is megváltozott: a jogászok is inkább a megegyezés felé hajlanak, és a bírák is efe lé terelik a feleket. (Pl. a büntető ügyszak ban a vádalkuval záródó büntetőügyek emelkedő száma ennek köszönhető.)

Ebből az összefüggésből nézve egyáltalán nem olyan nagy probléma, hogy a perek száma Magyarországon és a világon min denütt csökkenést mutat, de a jogrend szernek, (a jogalkotástól kezdve a jogalkal mazás különböző terepein keresztül egé szen a jogi oktatásig) valamilyen módon reagálnia kell erre a kataklizmatikus válto zásra. A következőkben arra próbálok meg választ adni, hogy milyen következ ményei lehetnek a perek eltűnésének. Következmények Robert P. Burns a jogászi szakma „hatal mas válságának” nevezi a perek eltűnését.21 Több okot is felsorol, miért. Először is, a bíróságok a demokratikus rendszer egyfajta zárókövei, a nyilvános tárgyalásoknak, (és az USA-ban az esküdtszéki bíráskodásnak) a demokratikus részévétel szempontjából is fontos funkciói vannak. Az esküdtszék ezen belül is kitüntetett szereppel bír, a lai kus részvétel egyik fontos terepe, szimbó luma annak, hogy a konfliktusok feloldásá ban a laikusoknak, a közvéleménynek is szerepe van. Ahogy Judith Resnik mondja, „az ítélkezés azt adja hozzá a demokratikus berendezkedéshez, hogy alkalmilag meg le het figyelni az államhatalom működését és időnként részt lehet venni a normák létre hozásában”22Ahogyazt láthattuk a perek számának csökkenésében az egyik legfontosabb ok a jogviták és konfliktusok átterelődése az adminisztratív szervezetekhez, ügynöksé gekhez. Az adminisztratív szervezetek gyorsabban, az adott területhez hozzáér tőbb módon, eljárási béklyók nélkül tud nak ezekben az ügyekben dönteni. Ez hordozza azonban a legnagyobb kockáza tot is: a legtöbb ilyen ügy a nyilvánosság kizárásával zajlik, a döntésekben sokkal kevesebb szempont kap helyet, a társadal mi következményekre, vagy a jogrendszer tágabb összefüggéseire kevésbé vannak a döntéshozók tekintettel.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 16 A hónap kérdése

A bíróságok nemcsak az egyedi ügyet döntik el, hanem jogfejlesztést is végez nek, és őrködnek a jogrendszer egysége, konzisztenciája felett. Szemben ugyanis a közkeletű vélekedéssel a jogrendszer kon zisztenciáját nem elsősorban a jogalkotó, hanem inkább a dogmatika biztosítja, amely a bíróságok érveléseinek, megkü lönböztetéseinek, majd az ezt rendszerező

Arra a kérdésre azonban, hogy mi az oka annak a paradoxonnak, hogy ez a két folyamat, a perek számának csökkenése és a „legalizáció” fokozódása egyszerre van jelen, még nem adtunk választ. Más képp ezt a kérést úgy is fel lehet tenni, hogy a szabályozási erőfeszítések, a jogá szi energia, és a jogászokra fordított pénz hol „folyik el”, mire fordítódik? Mivel jelen tanulmányban nem tudunk ezekre a kérdésekre pontos, statisztikai adatokkal alátámasztott válaszokat adni, csak né hány, későbbi kutatások alapjául szolgáló feltevést rögzítünk.

Két feltevést már több formában fen tebb is megemlítettük: ezek közül az első az, hogy bár a peres ügyek száma a bíró ságokon ugyan csökken, az összes ügy száma azonban nem, a nemperes ügyek száma tehát továbbra is legalábbis szin ten maradt, vagy nő. Ha ehhez pedig azt is vizsgálat tárgyává tesszük, hogy egyegy ügyben milyen mennyiségű szöve get, adatot kell egy bírónak áttekintenie, valószínűleg arra jutnánk, hogy az „író gép-indigós másolat” korszakhoz képest egy nagyságrenddel nagyobbat, így a bí rák terhelése nemhogy csökkent volna, hanem valószínűleg még nőtt is. Keve sebb per van, de több egyéb eljárás, és ami van az bonyolultabb. Erre jön még, hogy a jogviták áttevődtek az adminiszt ratív szervezetekhez, amelyekben szin tén jogászok (is) dolgoznak. Van itt azonban egy másik szempont is, amely még tágabb horizontra helyezi a problémát, és amelyet még kevésbé van itt terünk kibontani, de mindenképpen egy ígéretes jövőbeli kutatási irány. Ez a jog funkciójának megváltozásával függ össze, és többféle formában megfogalmazták már. A jog egyre kevésbé „reaktív” termé szetű, és egyre inkább megelőzni kívánja a problémákat. A reaktív jog alatt épp azt a „jogászjogot” értjük, amely a jogellenes cselekedetek, vagy károk esetén a felelős ség kérdését igyekszik rendezni, - általá ban peres úton. Ehhez képest a proaktív, (vagy ex ante18, compliance19, megfelelő ségi, preventív20) jog az, amely a kockáza tokat szabályok előírásával, folyamatok monitorozásával, dokumentálásával, je lentésével, ellenőrző hatóságok felállításá val, stb, igyekszik megelőzni. Ennek a proaktív jognak a működtetése jelentős jogászi erőforrást emészt fel, (szabályza tok, jelentések írása, belső ellenőrzési és dokumentációs mechanizmusok működ tetése, valamint az ellenőrzést és sza bály-betartatást végző hatóságok tevé kenysége), de összességében a konfliktu sok és károk bekövetkeztének valószínű ségét, így a perek számát is csökkenti.

27 Bódig Mátyás: A jogtudomány módszer tani karaktere és a dogmatikai tudomány eszméje. in Bódig Mátyás - Ződi Zsolt (szerk.): A jogtudomány helye szerep és haszna; tudománymódszertani és tudo mányelméleti írások MTA TK Jogtudomá nyi Intézet Opten Informatikai Kft 86 109.

számára készített, szerkesztett változata.) Jegyzetek 1 Forrás: A NAIH éves beszámolói https:// www.naih.hu/eves beszamolok 2 Forrás: Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről https:// eveswww.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/jelenteseink 3 ld. pl. Marc Galanter, „The Decline of Trials in a Legalizing Society,” Valparaiso University Law Review 51, no. 3 (Spring 2017): 559 578 4 Forrás: CCBE Lawyer’s statistics ps://www.ccbe.eu/actions/statistics/htt 5 Források: Nyugodt év után csendes év vége a jogalkotásban. Jogászvilág. 2019. január 2. alkotasbannyugodtskluwer.com/huhttps://www.wolterhu/expertinsights/evutancsendesevvegeajogésJogászvilág:Rekord mennyiségű jogszabály született 2020 ban Jogászvilág, 2021. január 4. https://www.wolterskluwer.com/hu hu/ expert insights/jogaszvilag rekord meny nyisegu jogszabaly szuletett 2020 ban 6 Marc Galanter and Angela M. Frozena: A Grin without a Cat: The Continuing Decline & Displacement of Trials in American Courts, Daedalus Vol. 143, No. 3, The Invention of Courts (Summer 2014), pp. 115 128, 117 Ugyanez igaz az Egyesült Királyságra is, ld. Court statistics for England and Wales, https:// researchbriefings.files.parliament.uk/do cuments/CBP 8372/CBP 8372.pdf 7 8. 7 Forrás: Court statistics for England and Wales 2021.12.23. 8. 8 Forrás: Court statistics for England and Wales 2021.12.23. 8. 9 Forrás: Szövetségi Statisztikai BE110C.live722E3443CDCDB645E81F016912Dtive/civilGovernment/Justice/_Graphic/_Interachttps://www.destatis.de/EN/Themes/Szolgálatlawcases.html;jsessionid=9A 10 Forrás: Galanter: The Decline 568. 11 chnjudic.htmhttps://olemiss.edu/courses/pol324/ 12 com/tag/chinahttps://supremepeoplescourtmonitor.courtstatistics2015/ 13 Guodong Du , Meng Yu: Number of Court Judgments Reaches 100 Million on China Judgments Online, 2020. szeptember 13. najudgmentsticeobserver.com/a/numberhttps://www.chinajusofcourtreaches100milliononchijudgmentsonline 14 Sz.n.: A félmillió fizetési meghagyás országa lettünk. Portfolio 2020 február 11. https://www.portfolio.hu/ bank/20200211/a-felmillio-fizetesi-meg hagyas orszaga lettunk 415411 15 Jeffrey Q. Smith and Grant R. MacQueen: Going, Going, But Not Quite Gone: Trials Continue to Decline in Federal and State Courts. Does it Matter? Judicature, Vo lume 101 Number 4 deralquiteduke.edu/articles/goinghttps://judicature.goingbutnotgonetrialscontinuetodeclineinfeandstatecourtsdoesitmatter/ 16 Richard

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 A hónap kérdése jogtudománynak a közös erőfeszítése, egymásra felelgető dialógusa.23 Ha a perek eltűnnek, eltűnik a dogmatika és eltűnik ez a koherencia-teremtésre irányuló erőfeszí tés is. Nem véletlen, hogy az EU jog ma gyarázatának már nem az elsősorban a bírói gyakorlaton alapuló kommentár a fő műfaja, mint a nemzeti jogrendszerek ese tében, hanem mindenféle más típusú anyag, főként az egyes agency-k által ter melt vegyes műfajú és színvonalú szakér tői anyagok.24 A perekkel együtt eltűnik egy fontos elem, a dráma, és a katarzis ígéretét hor dozó „színjáték”, az agonális játék25 eleme a jogból. Egyesek pl. azt mondják, hogy a vádalkuval „megfosztják az áldozatot, a túlélőket és a közösséget, hogy elégtételt kapjanak”. („to obtain true justice”)26

1: Methodology and Concepts és

292 292 21 Robert

Compliance

Fried,

Legal Issues 13,

Kansas Law Review 51, no. 3 (May 2003): 473 508 17 Levy és Shapiro 475. 18 Donald



Systems Theory

vania Journal

Shapiro, „Ad ministrative Procedure and the Decline of the Trial,” University

Oxford Hand book

Végül az utolsó kérdés: baj-e ez? A pe rek csökkenő száma a bíróságok jelentő ségét is devalválja, és ez mindenképp baj, de az is elképzelhető, hogy a felsőbírósá gok, jóval kisebb ügyszámmal és csak a fontos ügyekkel fennmaradnak. Ugyanak kor, ha azt nézzük, hogy egy sor jogvita, amely eddig sem volt „jó helyen” a bírósá gon, mert sokkal hatékonyabban lehet or vosolni más (pl. adminisztratív) eljárások keretei közt, akkor ez nem feltétlenül baj. Hiszen a 70-es évektől kezdődően a kor mányzatok kifejezetten ösztönözték az alternatív vitarendezés, az elterelés, a bíró ságok tehermentesítésének különböző módozatait. Mondhatjuk, hogy ennek a munkának beért a gyümölcse. De akár bajnak tekintjük, akár nem, a változás elkezdődött, és nagyon komo lyan fogja érinteni a jogászi szakmát, és a jogi képzést. A perek anyagai, a bírósági eljárások ítéletei, és ezek indokolásai már csak a dogmatikával és a jogtudomány nyal ápolt szoros kapcsolatuk miatt is a jogi oktatás középpontjában állnak.27 Ha a (kontinentális) jogi egyetemek tananya gát megvizsgáljuk, ebben túlnyomórészt az „ex post” jogot és a hozzá kapcsoló dó bírói gyakorlatot oktatják. Tulajdon képpen ez a klasszikus „jogászjog”: a nagy anyagi jogi és eljárási kódexek, amelyek körül ez a „vastag” értelmezé si-jogdogmatikai réteg kialakult. A bírói eljárások anyaga azért is tanulságos, mert két álláspont, (sokszor két nagyon meg y győző álláspont) csap össze. A perek el tűnésével nemcsak jogászképzésnek ez a klasszikus programja veszti értelmét, ha nem a klasszikus jogászkodás, sőt maga a hagyományos értelemben vett jogász ság is. Lehetséges, hogy a perek csökke nése az egységes jogászréteg felbomlásá nak, és a jogi egyetemeknek e jogászréteg be történő bekerülését szabályozó kapuőr szerepe eltűnésének az előhírnöke? (Fenti írás a Kaposvári Jogi Beszélgetések c. rendezvénysorozat idei fordulóján elhangzott előa dásnak az Ügyvédek Lapja E. Sidney A. of A. The of Volume Barbara H. „Ex of Contemporary no. (2003): Orozco, „A of Law,” University of Pennsyl of Law no. 2 (Winter 2020): N. Wanderer, „Preventive Law,” Law Journal 57, no. 11 (November 1952): P. Burns, „What Will We Lose if the Trial Ohio Northern University Law Review 37, no. 3 (2011): 575 596 22 Judith Resnik, „Whither and Whether Adjudication,” Boston University Law Review 86, no. 5 (December 2006): 1101 1154 23 Ződi Zsolt: A jog koherenciájának mítosza in Fekete Balázs – H. Szilágyi István – Kiss Anna – Ződi Zsolt: Iustitia körülnéz. Tanulmányok a jog és irodalom köréből, Budapest, Szent István Társulat 2017. 209 227 24 Az európai adatvédelmi jog tárgykörében írott tetszőleges tanulmányt megvizs gálva a 29. cikk szerinti munkacsoport anyagainak idézései kb. ötször olyan gyakoriak, mint az EuB döntéseié. 25 Johan Huizinga.: Homo ludens. Kísérlet a kultúra játék elemeinek meghatározásá ra. Szeged: Universum Kiadó, 1990. 26 Emilio C. Viano: Plea Bargaining in the United States: a Perversion Of Justice, Re vue internationale de droit pénal 2012/1 2 (Vol. 83) 109-145. https://www.cairn. info/revue internationale de droit pe nal 2012 1 page 109.htm

Law and Economics:

Levy;

Business

22,

244 302 20 Emilie

123 160 19 David

Vanishes,”

Ante/Ex Post,” Journal

Wittman: Ex Ante vs. Ex Post, (Francesco Parisi ed):

Commercial

A technológiai innováció a jogi érdeklődés homlokterébe került az utóbbi évtizedben,1 amelynek részeként az önve zető autóktól a drónokig számtalan területen kezdtek jogi kutatásba. A kutatások szükségképpen vezetnek el minket a roboti cselekmények jogi beszámításának kérdésköréhez. Szükségképpen, mert a roboti szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók, polgárok azzal szembesülnek, hogy korábban emberi tevékenység által számukra nyújtott szolgáltatások egyre inkább tevődnek át virtuális platformokra vagy éppen „fémrabszolgák”2 nyújtják azt nekik.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 18 Jövő a jelenben

Ezek – a magánjogon belül gondolkodva –vagy kontraktuális cselekmények egy szer ződés teljesítése érdekében, vagy pedig non-kontraktuális (deliktuális?) cselekmé nyek. A cselekmények minősítésének megí télése függhet attól, hogy milyen státuszban álló aktorok között van jogviszony.8 A kuta tás jelen fázisában az alább azonosított tí pus-viszonyok lehetnek elsősorban B2B viszo nyok, amelyeknél a vizsgálandó jogviszony két üzleti szereplő között áll fenn. Kereske delmi törvény híján általában a Ptk. szabályai irányadók ilyenkor, az adott cselekménytől függően speciális jogszabályi rendelkezések kel együtt. A cselekmények másik csoportját a B2C, a vállalkozó által a fogyasztó javára végzett tevékenység képezheti, amikor a polgári jogi szabályok az európai és magyar fogyasztóvédelmi szabályokkal együtt alkal mazandók. Az alapesetben ilyenkor a vállal kozó tevékenységét segítheti az MI, ezért ennek értékelése a feladat, de nem elképzel hetetlen a fordítottja sem, a C2B jogviszony, amikor a szerződő fogyasztó magatartását váltja ki a roboti cselekmény. Harmadikként vizsgálni kell a P2P és a P2B9 jogviszonyo kat, amikor is a polgári jogalany mesterséges intelligencia közbevetésével végez más sze mély vagy üzlet javára/kárára tevékenységet. A privilegizált jogalany hiányában ilyenkor is a polgári jog általános szabályai kormányoz zák a jogügyletet.

1. A non-humán ágensek, mint cselekvők

A non-humán ágensek helye jogunkban

A non-humán ágens fogalmát más írása inkban már bevezettük, „non-humán ágens ként tekintünk mindazokra a nem ember cse lekvőkre, amelyek (!) jogilag releváns, reális vagy virtuális cselekményeket képesek végezni önállóan vagy az önállóság látszatával.”4 Szintén utal tunk arra, hogy az ilyen cselekményeket –még akkor is, ha azok a külvilágban, ered ményüket tekintve úgy realizálódnak, mint ugyanarra a célra irányuló emberi magatar tás eredménye – nem lehet az emberi ma gatartással egy szinten kezelni.5 Ezért beve zettük a roboti cselekmények fogalmát, amely szükségképpen beszámításra szorul.6 A nem ember által vezérelt egységek cse lekményeket fognak végezni. A terminológiát jelentősnek tartom: nem magatartást tanúsíta nak, hanem roboti cselekményeket végeznek. E cselekmények számtalan célra irányulhatnak, kiváltva az ott megjelenő emberi magatartást. Mégis, értelmezésemben a mesterséges enti tás ilyen aktusai nem érhetik el az emberi magatartás szintjét, mert hiányzik az azt átfo gó tudatállapot. Bár a mai programozás – a tapasztalati öntanulás, a neurális hálózatok kapcsolódása révén – messze meghaladta a lineáris programozás kereteit, az AI autonó miája és az ember – felelősséggel együtt járó – szabad akarata közé nem tehető egyenlős égjel. Véleményem szerint a roboti autonóm egység által kezdeményezett tevést végső so ron mindig kényszer – mégpedig a program keretei által behatárolt kényszer – alatt tett cselekménynek kell tekinteni. Persze az em beri magatartás is behatárolt, normák által kötött, de amíg az embernek szabadságában áll azokkal ellentétben cselekedni, felvállalva a jogi következményeket, addig a mestersé ges intelligencia számára ezt a szabadságot álláspontom szerint nem szabad megadni.7 Csak bízni tudok abban, hogy technikailag sem lesz adott ez a lehetőség, de hogy jogilag szigorúan gátat kell annak szabni, az egyér telműEzekálláspontom.acselekmények, amelyeket a robo tok értünk, adott esetben velünk szemben végezni fognak belehelyezhetők, sőt belehe lyezendők a mai jogszabályi keretek közé.

A jogi érdeklődés homlokterébe elsőként azok a területek kerülnek, amelyek abszurdnak tűnnek, és akár erőteljes érzelmi töltettel is bírnak. Ilyen különösen a robotok jogalanyisága elismerésének kérdése.3 E kérdésekben való jogpolitikai állásfoglalás fontos és mellőzhetetlen, részben előkérdése is mindannak, amiről lentebb szólunk. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a jogalkotó nem vagy nehezen dönt erről, a jelenség viszont kikényszeríti, hogy a mindennapokban általánossá váló robot ember kontaktust polgári jogi szempontból is értékeljük. Erre –meggyőződésem szerint – a polgári jogunk, köszönhetően annak magas absztrakciós szintjének, professzionális tartalmának, ma is alkalmas. Arra teszünk hát kísérletet, hogy áttekintsük: milyen kérdéseket vet fel, s talán vála szokat rejt a mai polgári jogunk az emberi és non-humán ágensek közötti interakció jogi minősítésére.

Dr. habil. Udvary Sándor, Ph.D. tszv. egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 19Jövő a jelenben 2.1. Business to Business (B2B) viszony roboti cselekményekkel A fentebb utalt cselekmények joghatást sokszor B2B, fogyasztói jogviszonyon kívül (mint pl. egy raktárkörnyezetben végzett csomagolási tevékenység, ami csak közvet ve vetheti fel a fogyasztói szerződés teljesí tésének a kérdését) váltanak ki, vagy éppen adott esetben egy üzleti folyamaton10 belül helyezkednek el, valamilyen részfeladat em beri ellátását kiváltva. Még ekkor is érintett lehet ember ezekben a cselekményekben, akár mint célmeghatározó,11 általános pa rancsadó, akár mint elszenvedője a roboti cselekményeknek.

Utóbbira példaként: az adott raktárhelyiség emberi felügyelője, aki nek fizikai sérülést okoz egy hibás roboti egység – a jogviszony ilyenkor nem fo gyasztói jellegű, hanem a munkajog hatálya alá eső kérdés, függetlenül attól, hogy a kárt gép és nem ember okozta. Ha a gép a mun káltató érdekében működik az adott hely zetben, akkor – csakúgy, mint egy hibásan működő lapfűrész által levágott ujj – a mes terséges intelligencia közbeiktatásával vég zett gépi cselekmények ugyanúgy a munkál tatói érdekkörbe, így felelősségbe esnek.12 Vizsgálandó az általános célmeghatáro zás kérdésköre. Ahogy arra fentebb utal tunk, ez humán döntés kell maradjon. Ugyanakkor épp az ember tudja a kötele zettségeit megsérteni pl. ultra vires13 utasítás sal, magatartással. Az egyértelműnek tűnik, hogy az adott vállalkozás tevékenységi kö rébe tartozó cselekményekre adott utasítás és azok végrehajtása – az emberi közremű ködőhöz hasonlóan – a társaságnak számí tandó be: a mesterséges intelligencia önálló jogalanyiságának elismeréséig még közvetí tő szabály sem kell, hiszen az egységeket irányító MI a vállalkozás vagyonába tartozó elemként fogható fel, amely cselekményei vel kizárólag a vállalkozásnak hajt hasznot, teremt kötelezettséget. Ha a cselekmény (az arra való utasítás) azonban kívül esik a tevé kenységi körön, előfordulhatott a korábban hatályban volt Ptk. 6:541. §-a alapján, hogy azért vezető tisztségviselőként önálló fele lősséggel tartozott a társaság képviselője. A szabály ugyan hatályon kívül került, s jelen leg a Ptk. 3:24. §-a a korábbi állapot szerint a jogi személy felelősségét – szándékosság esetén a vezető tisztségviselővel egyetemle gesen – írja elő, de bizonyos ideig alkalma zásra került, volt példa ilyenre.14 Talán ép pen ennek a szabálynak a bukása kell ahhoz, hogy per analogiam ráébresszen minket arra: ha még a vezető tisztségviselő nyilvánvaló jogellenes aktusáért sem korlátozandó az őt alkalmazó jogi személy felelőssége,15 akkor milyen kényszerítő ok hozható fel egy joga lanyiságában el nem ismert (ismerendő) gépi entitás által hozott döntés, az alapján végzendő cselekmény önállóságának elis merésére? Mindeddig ilyen kényszerítő okot nem látunk… 2.2. B2C viszony roboti cselekményekkel Máskor az egységek közvetlen kontaktusban állnak a fogyasztókkal – velünk, emberekkel –, pl. pincér-robot, ápoló-robot és más szol gáltatást ellátó robot, ahol viszont egyértel mű a fogyasztóvédelmi szabályok érvénye sülése. Ha ugyanis fordítva tennénk fel, az abszurd eredményre vezetne: a mai fogyasz tóvédelmi szabályok a vállalkozás által nyúj tott terméket vagy szolgáltatást azért vonja e speciális rezsim alá, hogy a szolgáltatás (ter mék) vevőjét védje. Ez a szempont nem vál tozik meg akkor sem, ha a terméket, szolgál tatást nem emberi, hanem mesterséges intel ligencia által meghozott döntéseken alapuló cselekmények eredményezik akár közvetve, akár közvetlen módon. Mivel a fogyasztó áll a védelem középpontjában,16 számára az eredmény a jelentős, és végső soron irrele váns,17 hogy a vállalkozó részéről milyen személyek vagy éppen non-personae egységek végezték el a teljesítést. A fogyasztó védel me szempontjából tehát a vállalkozás fele lősségi ernyője alatt közbeiktatható alvállal kozó, munkavállaló, akár gépi cselekvés, ezen belül mesterséges intelligencia vezérel te cselekvés is, jogi szempontból azonban kizárólag a vállalkozó kötelme jelentős eb ben a körben. Nyilvánvaló, hogy a vállalko zó érdekkörébe eső, belső működése szem pontjából különböző szcenáriók jelentkez hetnek, kifelé azonban ez nem vezethet elté rő eredményre álláspontom szerint. 2.3. P2P vagy P2B viszony roboti cselekményekkel További eshetőség, amikor a mesterséges intelligencia nem vállalkozás érdekében működik. A dedikált autonóm rendszerek, különösen is pl. az önvezető autók ilye nek,18 ekkor a magánszemély tulajdonos, üzembentartó érdekében működik az MI, számára fejti ki az a pozitív hatásokat. Ha az előnyök ott jelentkeznek, a hátrányok sem hárítandók máshová. P2P vagy P2B viszony esetén az MI vezérelte cselekmé nyek – mindaddig, amíg a működés a tu lajdonos, üzemben tartó érdekében zaj lik19 – a tulajdonos felé keletkeztetnek jo got, de kötelezettséget is. Ha kontraktuális keretben zajlik a roboti cselekmény, mind addig, amíg a „robot-rabszolga” ad absur dum önként nem vállalkozhat a szomszéd gyermekének iskolába való elszállítására, az általános parancsadásra jogosult tulaj donos az, aki erre vállalkozik. Az ő érde kében eljáró autonóm jármű az ő általános parancsai alapján végzi el a szerződés tel jesítéséhez szükséges cselekményeket. Itt ismét utalunk arra, hogy az MI ehhez az általános parancshoz kötött kell legyen, számára annak megszegése technikai és jogi képtelenség. Ahogy máshol utaltunk a cselekvési szabadságra,20 az legfeljebb az általános parancson belüli részcselekmé nyek tekintetében illetheti meg az autonóm egységet. Amennyiben ugyanis az általános parancsnak sem köteles engedelmeskedni az egység – eltekintve attól a szélsőséges esettől, hogy bizonyos paraméterek bekö vetkezése esetén megállapítja a teljesíthetet lenséget és leáll –, akkor a technika átlépett az akarat elhatározásának filozófiai kapu ján. Ugyanígy, ha maga határozza meg az általános célját külső parancs nélkül, akkor immár valóban nem cselekvést végezne, hanem valódi akaratelhatározást tenne –ennek támogatása már nem elképzelhető e sorok írójának számára.

A tulajdonos parancsának keretei között eljáró roboti egység viszont nem saját elő nyére végzi tevékenységét, sőt egyáltalán nem előny reményében, egyszerűen nincsen olyan lehetősége, amely alapján megszeghet né azt. E cselekvések ezért ismét könnyedén tekinthetők az általános parancsot adó ér dekkörébe eső, neki beszámítandó cselek vésnek. A szerződés megszegése esetén ál láspontom szerint nem hivatkozhat arra a másik szerződő féllel szemben, hogy az arra vezető cselekmények nem az ő magatartásá nak eredményei, még akkor sem, ha egyéb ként pl. az autonóm jármű kétségtelenül ve zérlési hibában szenvedett. A vezérlési hiba ugyanis abban a kontextusban jelentős, hogy a tulajdonos és a gyártó között fennálló fo gyasztói jogviszonyban a gyártó teljesítette-e a kötelmét. A gyártó azonban maga nem lépett szerződésbe a harmadik személlyel, így ebben a körben a harmadik személlyel szemben ő nem felelős.21

12 A példán keresztül érzékeltethető az is, hogy a közbeeső gépi egységnek jogala nyiságot adni újabb – bár természetesen nem megoldhatatlan – problémákat vetne fel: amíg a „buta” gép hibája betudandó a munkáltatónak, addig egy önálló jogalanyként elismert mestersé ges intelligencia „maga” lenne felelős egy hibáért. Természetesen erre vannak mű ködő jogi megoldások (mint a munkáltató érdekében működő alvállalkozó polgári jogi felelőssége részben a munkáltató felé – aki a saját munkavállalójának felel –, részben polgári jogi követelés, pl. sérelemdíj iránt a károsult felé közvet lenül). Ugyanakkor amíg a mesterséges intelligencia jogalanyiságát nem vágjuk el attól, akinek érdekében működik, addig a viszony is egyszerűbb marad. 13 Sárközy utal arra, hogy az ultra vires tan általában nem érvényesül, hiszen a jogképesség abszolút a jogi szemé lyek tekintetében is. Ugyanakkor nem is ismeretlen a társasházak sajátos helyzete miatt, ahol viszont szűk körben érvényesül. Épp ezért a teljes kizárása sem lehetséges. Ld.: Sárközy Tamás: Jogképesség – személyiség – jogalanyi ság az embertöbbességek – csoportok – szervezetek körében, PJK, 2000/4., 3 9. o. 14 A már hatályon kívül került szabály értelmezéséről ld.: Mohai Máté: A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. §-ának értelmezéséhez), Magyar Jog 2015/9. 506 513. 15 Épp egy ilyen korlátozó értelmezési lehe tőség volt a jogszabály eliminálásának egyik oka. 16 Ld. Osztovits András: A fogyasztó fogalma a magyar magánjogban << ban/2267>>andrasptk2013.hu/szakcikkek/osztovitshttps://afogyasztofogalmaazujptk

17 Kivéve adatvédelmi szempontból az auto matizált döntéshozatal kérdését, amelyre lentebb kitérünk. 18 Bár a megosztott használati (központi tulajdonlási) modell esetén elképzelhe tő, hogy azok egy üzemeltető társaság tulajdonában állva a használóval maguk is szerződésben állnak. A velük találkozó harmadik személyek tehát nem az épp aktuális használó, hanem a központi üzemben tartó felé fordulhatnak, aki a saját ügyfelei felé fogyasztói jogviszony ban áll, kifelé viszont az általános polgári jog mezőjében tevékenykedik. Ld. Udvary (2020) i.m. ( 2. lj.), 239 256, 254 255. 19 Ismeretes mindazonáltal olyan sajnálatos példa, amikor egy robot porszívó üzem szerű működése során mintegy mellesleg a felhasználó lakásáról képfelvételeket és más adatokat küldött a gyártó felé. sailyenszonybanhtml>>technology/roombaps://www.nytimes.com/2017/07/25/<<httirobotdataprivacy.EzönmagábanmégaB2Cjogviegyadatvédelmivisszaélés.Egygépszomszédnakvalókölcsönadáeseténviszontmárvizsgálandólehet, hogy a gép egyszerű meghibásodása miatt a felelősség a tulajdonos-kölcsö nadónál jelentkezhet, míg ezért a nem üzemszerű működésért (amiről nem is feltétlenül tud, s nem is az ő érdekében áll), nem ő tehető felelőssé.

A kategorizálás során mindig az első he lyen álló személynél feltételezem a roboti közreműködő cselekmények megtételét. 9 Person to Person ill. Person to Business 10 A B2B jogviszonyok, amelyek online platformok közbejöttével köttetnek meg, vagy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás teljesítése valósul meg közvetítői platfor mokon keresztül az üzleti felhasználók tekintetében is többlet kockázattal járnak. Ezek a platformok jó eséllyel alkalmaznak MI t is. A problémáról ld. Klein Tamás: Az üzleti felhasználók tekintetében biztosítandó szerződési feltételek tisz tességessége és átláthatósága, In. Klein Tamás—Tóth András (szerk.): Technológiai jog – Robotjog – Cyberjog, Budapest, Wolters Kluwer, 2018. 11 Természetesen, ha a jogsértést éppen a cél törvénytelen meghatározása jelenti, ha az adekvát okság arra vezethető vissza, a felelősség ott nyugszik.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 20 Jövő a jelenben Ha nem a gyártó, akkor a tulajdonos fele lőssége áll fenn azzal a kérdéssel, hogy a non-humán ágensre hárítható-e abból a fele lősségből. Mások által is támogatott álláspon tunk,22 hogy ez csak jogalanyiság megadása esetén lenne lehetséges, ami azonban nehezen támogatható. Az egyetlen potenciális áthidaló megoldásnak a felelősségbiztosítás tűnik.  (Fenti írás a Kaposvári Jogi Beszélgetések c. rendezvénysorozat idei fordulóján elhangzott előa dásnak az Ügyvédek Lapja számára készített, szerkesztett változata.)

Utalok arra a korábban kifejtett, némi képp dramatizált álláspontomra, hogy az önvezető autó mesterséges intelligenciá ja akkor éri majd el az ember intelligenci ájának a szintjét, ha szerelmi bánatában neki tudja vezetni magát a falnak. V.ö.: Udvary Sándor: Az önvezető járművek egyes technikafüggő szabályozási kérdései, in: Gellén Klára: Jog, innová ció, versenyképesség, Wolters Kluwer, Budapest, 2017, 75 88, (a továbbiakban: Udvary, i.m. 2017) 83.

Jegyzetek 1 A gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívásai, ELI ALPS és a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Üzleti Jogi Intéze te konferenciája, Szeged, 2017. március 9. A konferenciát az ünnepelt nyitotta meg előadásával. 2 Udvary Sándor: Fémrabszolga vagy rivális életforma? A robotok jogi szabályozá sának első lépései, Gazdaság és Jog, 2018/12, 14 21. 3 Klein Tamás: Homonculum regulare necesse est, Jogtudományi Közlöny 2018/9. 380 391.; Udvary Sándor: Az önvezető járművek egyes technikafüggő szabályozási kérdései, in: Gellén Klára: Jog, innováció, versenyképesség, Wolters Kluwer, Budapest, 2017, 75 88, (a továb biakban: Udvary, i.m. 2017) 4 Udvary Sándor: A non humán ágensek (intelligens rendszerek) jogi szabályozása – robotok, dedikált rendszerek (önvezető autók), in:: Homicskó Árpád (szerk.): A digitalizáció hatása az egyes jogte rületeken, Acta Caroliensia, KRE ÁJK, Budapest, 2020, 239 256. 5 Udvary Sándor: A gépi identitás látsza táról, Glossa Iuridica 2018/3 4. 51 67.; Udvary Sándor: Az autonóm nem emberi cselekvés polgári jogi megítélésének egyes kérdései az automatizált döntésho zatal adatvédelmi szabályainak határvo nalán, NKE, 2020, megjelenés alatt. 6 Amennyiben a roboti cselekvő jogalanyi ságot nyer, úgy a beszámítás ennek az alanynak történik. Még ebben az esetben is felmerülhet, hogy a jogalanyiság teljes vagy részleges, felelőssége teljes vagy korlátozott, stb., ami miatt jogalkotási alternatíva felmerülése esetén azokat is végig kell vezetni. Ilyen jogalanyiság híján a gondolatmenetet folytatni kell.

20 Udvary Sándor: Az önvezető gépjármű vek egyes technikafüggő szabályozási kérdései, in: Gellén Klára (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség, Budapest, Wolters Kluwer, 2017., 75 88, 83. 21 Eltekintve a termékfelelősség lehetősé gétől, vö. a Ptk. LXXII. fejezetével, amely a gyártó felelősségét kár, a termék hibája és a kettő közötti okozati összefüggés bizonyítását követően előírja bizonyos károkra. Ugyanakkor azt korábban kifej tettük, hogy a termékfelelősség alkalma zását problematikusnak véljük az olyan termékek esetén, amelyeknél az ingó do log rendeltetésszerű használatához szel lemi tulajdon használata is elengedhetet len. Az AI által vezérelt egységeknél pedig ez a helyzet: a termék fizikai megjelenése az azt vezérlő program nélkül elégtelen a működtetéshez. Ld. Udvary (2020) i.m. (2. lj.) 239 256, 250 251. A termékfe lelősséget egyébként Pusztahelyi sem tárgyalja a várható felelősségi alakzatok között. Ld.: Pusztahelyi Réka: A veszélyes üzemi felelősség tényállása a mestersé ges intelligencia fejlődésének tükrében, in: Innovatív magánjogi megoldások a társadalmi gazdasági haladás szolgála tában, Magánjogot Oktatók Egyesülete, Miskolc 2020, 61 74. 22 Klein Tamás: Homonculum regulare necesse est, Jogtudományi Közlöny 2018/9. 380 391.

kárászt és keszeget, melyeket víz nélküli vödörben szállított. A tényállás nem tar talmazza, hogy egy vagy több állat mara dandó egészségkárosodását, vagy pusztu lását okozva valósította volna meg a ter helt az állantkínzást.(A Nyíregyházi Járás bíróság B.1082/201964. sz. ítélete.)

A halmazat kérdése az állatkínzás tényállásának tükrében

A halak indoko latlanul lassú fuldoklásnak voltak kitéve, s ennek következtében 5 ezüst kárász és 11 törpe harcsa el is pusztult. Ebben az eset ben tehát a Btk. 244. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti minősítő körülmény is meg állapítható lett volna, noha a járásbíróság ítéletében a (2) bekezdésének a) pontja sze rinti minősítést tüntette fel. 2) A Nyíregyházi Járásbíróság ítéleté ben a terhelt bűnösségét 25 rendbeli, a Btk. 244. § (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő és büntetendő állatkín zás bűntettében állapította meg – a tényállás lényege szerint – azért, mert a terhelt a Tisza egyik holtágának csatorná jában halászati engedély birtokában kifo gott 25 db, összesen 17 kg össztömegű

Számolva vagy számolatlanul?

I. Gyakorlati példák

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 21A részletekben utat keresve

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény 42. § (4) bekezdésének b) pontja szerint a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, amely kötelességének körébe tartozónak tekintendő a vád tárgyát képező bűncselekmény törvényes minősítésének elősegítése, illet ve annak vitathatósága vagy értelmezési kérdés felmerülése esetén akár a terhelt számára kedvezőbb minősí tés forszírozása is. Ilyen kérdésként merült fel a gyakorlatban az egység vagy többség kérdésének eldöntése megyénkben az állatkínzás miatti vádemelés esetében, amelynek mikénti megválaszolása a halmazati bünte tés kiszabására, illetve a szabadságvesztés kiszabásánál irányadó középmérték számítására vonatkozó bünte tő törvénykönyvi rendelkezésekre figyelemmel a vádlott, s ennélfogva a védő számára sem lehet közömbös. Dr. Fázsi László PhD bíró, tanácselnök, Nyíregyházi Törvényszék Dr. Gunyecz Zoltán bíró, büntető kollégiumvezető, Nyíregyházi Törvényszék

1) A Nyíregyházi Járásbíróság a terhelt bű nösségét 27 rendbeli állatkínzás bűntetté ben [Btk.244. § (2) bekezdés a) pont] és 1 rendbeli orvhalászat vétségében [Btk.246. § a) pont] állapította meg. Az ítélet alapját ké pező tényállás lényege szerint a vádlott a Tisza árterületén egy tónál engedély nélkül folytatott halászati tevékenységet, amely nek során 27 db különféle méretű és fajú halat fogott, melyeket egy oldalára kötött víz nélküli zsákban a kerékpárjának kormá nyára akasztott, szintén víz nélküli szatyor ban tartott, amivel a halak kínzását, szük ségleteik nagy mértékű korlátozását valósí totta meg. (A Nyíregyházi Járásbíróság B.530/2020/7. sz. ítélete.)

3) A Nyíregyházi Járásbíróság ítéleté ben a terhelt bűnösségét 18 rendbeli, a Btk.244. § (1) bekezdés a) pontjában meg határozott és a (2) bekezdés a) pontja sze rint minősülő állatkínzás bűntettében álla pította meg, amely ítélet tényállásának lé nyege, hogy a terhelt 18 szarvasmarha bika takarmányozásáról, itatásáról, fel ügyeletéről, almozásáról nem gondosko dott kellően. (A Nyíregyházi Járásbíróság B.6/201869. sz. ítélete.) E rossz bánásmód a 18 szarvasmarhának különös szenvedést okozott, illetve alkalmas volt arra, hogy az állatok pusztulását okozza. Ezen ítéletet a másodfokú bíróság annyiban változtatta meg, hogy a vádlott cselekményének mi nősítésénél a 18 rendbeli megjelölést mel lőzte, indokolásában annak kifejtetése mellett, hogy a járásbíróság tévedett a cse lekmény rendbeliségét illetően, mert a vádlott ugyanazon elkövetői magatartást tanúsította több állat sérelmére, ezért a cselekmény nem több rendbeli, hanem törvényi egységnek minősül (a Nyíregyházi Törvényszék Bf.306/201864. sz. ítélete) , amelynek kapcsán a következő kérdések vetődhetnek fel.

Ez azonban már nem jogértelmezési, hanem jogalkotási kérdés, aminek meg fontolása megítélésünk szerint már csak azért is indokolt lenne, mert az irreverzi bilis eredménnyel járó bűntett elköveté sétől aligha tartja vissza a potenciális el követőt az, ha a kevésbé súlyos tettéért is ugyanolyan szankcióra számíthat, ameny nyiben ezáltal nagyobb valószínűséggel kerülheti el a felelősségre vonást. Ugyan ilyen sajátos jogalkotói elgondolásnak tartjuk azt is, hogy amíg a szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében a tíz kedvtelésből tartott állatot érintően az azok maradandó egészségkárosodásá nak vagy pusztulásának előidézésére al kalmas indokolatlan bántalmazást vagy bánásmódot elkövető terhelt (az életve szélyt vagy halált okozó testi sértés miatt kiszabható büntetés mértékét megközelí tő) hét és fél évig terjedő szabadságvesz téssel is büntethető, addig ennek tanúsí tása tizenegy vagy ennél nagyobb számú állat esetében legfeljebb öt évig tartó sza badságvesztés kiszabására van lehetőség.

III. A büntetéskiszabás kérdése Az már más lapra tartozik, hogy a bűncse lekményi egység vagy halmazat kérdésé nek szemszögéből nézve mennyiben tu dunk egyetérteni a hatályos szabályozás sal, mivel ennek folytán már két gerinces állatot érintő maradandó egészségkároso dás vagy elpusztulás előidézésére alkalmas bánásmód tanúsítása, avagy ilyen, illetve ebből a szempontból azonos megítélés alá eső veszélyes állat elűzése, elhagyása, kité tele a halmazati büntetés kiszabásának szabályai szerint ugyanolyan keretek kö zött büntethető, mint a (ténylegesen) kü lönös szenvedést okozó vagy több állat maradandó egészségkárosodását/elpusz tulását okozó állatkínzás.

Az egység-többség kérdésének eldöntése kor ma már általánosan elfogadott elhatá rolási szempontnak a tényálláselvet tekint hetjük, amely szerint ugyanazon törvényi tényállás egyszeri megvalósítását egy bűn cselekményként (vagyis egységként) -, míg a többszöri megvalósítását több bűncse lekményként (vagyis többségként, azaz a Btk. szerinti halmazatként) kell értékelni. A törvényi egység pedig a természetes szemlélet szerint egyébként több bűncse lekmény tényállását is megvalósító maga tartás jogpolitikai megfontolásból történő egységes, vagyis egy tényállás keretei kö zötti jogalkotói értékelését jelenti. Ebből következően törvényi egységet értelem szerűen csak a törvény teremthet, amely nek ennélfogva magából a törvényi tényál lásból kell kitűnnie. Ez viszont az állatkínzás esetében csak e bűncselekménynek a Btk. 244. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a (3) bekezdésének a) pontjában és a (4) bekezdésében (tíznél nagyobb számú kedvte lésből tartott állatot érintő elkövetés esetében) foglalt minősített esetének szabályozásá ból tűnik ki, amelyek dogmatikai megkö zelítés szerint összefoglalt bűncselekmé nyek (delictum complexum), miután a bűncselekmény alapesete és a (2) bekez dés a) pontja szerinti minősített esete is a „gerinces állatot”, illetve az „állatot” ha tározza meg elkövetési tárgyként, nem pedig az állatokat. További kérdés, hogy a tényálláselv al kalmazása során az elkövetési tárgyat vagy az elkövetési magatartást tekinthet jük-e irányadónak ugyanazon törvényi tényállás többszörös megvalósulása ese tében? E kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulnunk, hogy az állatkínzás tényállástani szempontból anyagi (mate riális) bűncselekmény, amelynek alapese te a materiális veszélyeztető-, míg a (2) bekezdés a-b) és a (3) bekezdés a) pont jában meghatározott három minősített esete a materiális sértő bűncselekmények körébe tartozik. Ennek kapcsán arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a veszé lyeztető bűncselekmények szabályozása kor a jogalkotó a törvényi tényállásban mindig kifejezésre juttatja azt, ha az egy nél több elkövetési tárgyat (jellemzően passzív alanyt) is veszélyeztető elkövetési magatartás tanúsítását egyazon törvényi tényállás keretében, vagyis törvényi egy ségként kívánja értékelni {foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (1) bekezdés], közúti veszélyezte tés [Btk. 234. § (1) bekezdés}, ellentétben a kiskorú veszélyeztetésének tényállásá val [Btk. 208. § (1 bekezdés]. Ebből egy szersmind azt a következtetést is levon hatjuk, hogy a veszélyeztető típusú tör vényi tényállások körében az egység vagy halmazat kérdésének eldöntése szem pontjából az objektív tényállási elemek közül az azonos elkövetési magatartás esetén az elkövetési tárgynak, vagyis a ve szélyeztetett elkövetési tárgyak számának elsődlegességéből kell kiindulnunk, vagy is a 3) alatti ügyben a Nyíregyházi Járás bíróság ítélete szerinti 18 rendbeli bűn cselekmény elkövetésének megállapítását tekinthetjük helytálló megoldásnak a hal mazat tárgyában felvetett kérdésre.

Ezen büntetéskiszabási anomáliák kikü szöbölésének lehetőségét az jelenthetné, ha a jogalkotó az állatkínzás alap- és min den minősített esetére vonatkozóan tör vényi egységet konstruálna az „egy vagy több állatot/állatát” formula alkalmazá sával a „normális büntetés” (ld. Edvi Illés Károly: Normális büntetés. In: Angyal Pál (szerk.): Büntetőjogi dolgozatok Balogh Jenő születése ötvenedik évfordulójának ünnepére. Wessely és Horváth Könyvnyomdája, Pécs) ki szabásának lehetővé tétele érdekében.  Törvényi egységet értelemszerűen csak a törvény teremthet, amelynek ennélfogva a törvényi tényállásból kell kitűnnie.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 22 A részletekben utat keresve II. Minősítési kérdések

Ez a terjedelmes CCBE-dokumentum – amely konkrét esetekkel nem kíván foglalkozni - két részből áll: az első (jelen lapszámunkban most ezt a bevezető részt adjuk közre – a szerk.) áttekintés arról, hogy az ügyvédek hogyan közelít hetik meg az informatikai biztonsági kérdéseket, a második pedig (ezt a befejező, II. részt lapunk 2022/5., október közepén megjelenő számában közöljük – a szerk.) konkrétabb útmutatást nyújt az ügyvédek által az informatikai rendszereik jogellenes megfigyelésével vagy más beavatkozással szembeni technikai intézkedésekre vonatkozóan.

Mindazonáltal fennáll a veszélye annak, hogy egyes országokban a kormányzati megfigyelésre és lehallgatásra vonatkozó szabályozás nem megfelelő, és egyébként mindenhol fennáll a harmadik fél által történő jogosulat lan vagy jogellenes lehallgatás veszélye. Ezért a jelen iránymutatás célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson az európai ügyvédi kamarák és jogász szervezetek számára az egyes ügyvédek és ügyvédi irodák által az ügy védi titoktartás, a szakmai titoktartás és a vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek hatálya alá tartozó anyagok megfelelő védelmének biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről. Az iránymutatás a CCBE tagkamaráinak és jogász szervezeteinek szól, akiket a CCBE felkér, hogy fontolják meg: az itt adott tanácsokat (amennyiben azok a saját joghatóságuk körülményeire alkalmazhatók) beépítik e a tag jaiknak szóló iránymutatásokba.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 23Adatvédelem 1. ÁTTEKINTÉS ARRÓL, HOGYAN LEHET JAVÍTANI AZ ÜGYVÉDEK INFORMATIKAI BIZTONSÁGÁT

CCBE ÚTMUTATÓ Hogyan javítsák informatikai biztonságukat az ügyvédek a jogellenes megfigyelésekkel szemben (I. rész)

Az Európai Unió Hálózat- és Informá cióbiztonsági Ügynöksége (ENISA) 2014. évi Fenyegetési Tájkép című jelentésében hangsúlyozta, hogy „a médiában a megfi gyelési gyakorlatról szóló beszámolókból kiderülő adatvédelmi jogsértések gyengí tették a felhasználók internetbe vetett bi zalmát”.3 Továbbá az Európai Parlament 2014. március 12-i állásfoglalása az ameri kai NSA megfigyelési programjáról, a kü lönböző tagállamok megfigyelő szerveiről és azok hatásáról az uniós polgárok alap vető jogaira, valamint a bel- és igazságügyi transzatlanti együttműködésre vonatkozó következtetéseiben tartalmazza, hogy „alapvető fontosságú, hogy az ügyvédek szakmai titoktartási kiváltsága [...] védve legyen a tömeges megfigyelési tevékeny ségekkel szemben”, valamint hogy „az ügyvédek és ügyfeleik közötti kommuni káció titkosságával kapcsolatos bármilyen bizonytalanság negatívan befolyásolhatja az uniós polgároknak a jogi tanácsadáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáfé rési jogát, valamint a tisztességes eljárás hoz való Ugyanezenjogát”.4okok miatt a CCBE 2013 óta többször hangot adott mély aggodal mának, hogy az ilyen gyakorlatok nem csak az ügyvédi hivatás alapvető értékét, hanem a jogállamiságba vetett bizalmat is aláássák, ami a 2016 májusában közzé tett, a felügyeleti tevékenységek kereté ben az ügyféltitok védelméről szóló aján lásaiban csúcsosodott ki. Annak ellenére, hogy fennáll mind a kormányzati megfi gyelés, mind az informatikai rendszerek hez és adatokhoz való jogellenes harma Az ügyvédekre vonatkozó azon követelmény, hogy bizalmasan kezeljék az ügyfeleikkel folytatott kommunikáci ójukat, az ügyfelektől kapott információkat és az ügyfeleknek adott tanácsokat (akár a szakmai titoktartási kötelezettség, akár a jogi szakmai titoktartás értelmében), egy szabad és demokratikus társadalomban a jog államiság alapvető eleme. Ez az érték azonban egyre nagyobb veszélynek van kitéve, akár harmadik felek jogellenes beavatkozása, akár egyes esetekben a nem megfelelően szabályozott kormányzati felügyelet révén. Különös tekintettel a kormányzati megfigyeléssel kapcsolatos feltételezésekre, a CCBE kiadta az ügyféltitok védelméről szóló ajánlásait a megfigyelési tevékenységekkel összefüggésben, hogy tájékoztassa a jogalkotókat és a politikai döntéshozókat azokról a normákról, amelyeket végre kell hajtani és fenn kell tartani annak bizto sítása érdekében, hogy a szakmai titoktartás és az ügyvédi titoktartás elvét ne ássa alá az állam által folytatott gyakorlat, amely a lehallgatásokban és az ügyvédi adatokhoz való hozzáférésben nyilvánul meg megfigyelés és/vagy bűnüldözés céljából.1

1. A titoktartásnak, mint az ügyvédi tevékenység alapelvének biztosítása Az európai jogi szakma alapelveinek chartá ja2 kimondja, hogy az ügyvédek kötelessége az ügyfelek ügyeinek bizalmas kezelése és a szakmai titoktartás tiszteletben tartása. A ti toktartás betartása az ügyvéd kötelessége és az ügyfél alapvető emberi joga, amelyet min denkinek tiszteletben kell tartania. Az, hogy az egyes államok milyen mér tékben fogadtak el olyan szabályozási ke reteket, amelyek garantálják ezt az elvet, változó, és számos joghatóságban a kor mányzati felügyelet potenciális veszélyt jelenthet erre az elvre.

Ezekből a követelményekből követke zik, hogy az ügyvédek számára egyre fontosabbá válik azoknak a készségeknek a megszerzése, amelyek szükségesek le hetnek a bizalmas ügyfélinformációk vé delmének biztosításához a virtuális kör nyezetben.

2. Az IT-biztonság alapjainak ismerete Az informatikai biztonsági rendszerekbe, védelmi eszközökbe és titkosítási eszkö zökbe való beruházás szükséges lehet az ügyvédek számára, de önmagában nem elegendő, ha az ügyvéd nem ismeri jól azt a környezetet, amelyben ezeknek az esz közöknek helyet kell foglalniuk. Például hiábavaló a titkosítási eszközök használa ta, ha a támadó ellenőrzést szerzett egy olyan végpont felett, ahol feloldották a titkosítást és az információkat titkosítatlan formában tárolják. Ezért az informatikai biztonsággal kap csolatos bizonyos szintű minimális ismere tek fontos alapkészségnek számítanak min den olyan ügyvéd számára, aki informatikai rendszerekkel dolgozik, vagy informatikai rendszerekre támaszkodik. Még ha az ügy véd úgy is dönt, hogy az informatikai biz tonságot általában vagy különösen a titok tartást biztosító konkrét intézkedések meg hozatalát műszaki szakértőkre bízza vagy alvállalkozásba adja, akkor is van egy mini mális szintű ismeret és szakértelem, ame lyet be kell építeni az ügyvédi gyakorlatok irányításának módjába. Ellenkező esetben az ügyvédi irodában dolgozó ügyvédek személyesen felelősek az informatikai biz tonsági ellenőrzések hiányáért, ahogyan az ügyfelek pénzeszközeinek vagy dokumen tumainak kezelésére vonatkozó belső elle nőrzések hiányáért is. Ezért a technikai intézkedések mérleg elése előtt hangsúlyozni kell, hogy minden ügyvéd számára biztosítani kell az infor matikai biztonsággal kapcsolatos közös minimális tudásszintet.

3. A közös tapasztalatokra építve Az Európai Unió joga által az informati kai biztonság tekintetében az ügyvédekre rótt kötelezettségek általános jellegűek, és általában az adatvédelem sajátos ösz szefüggésében, például a 95/46/EK adatvédelmi irányelv 17. cikkében foglalt követelményekben foglalnak helyet. Sem az új általános adatvédelmi rendelet, sem a hálózat- és információbiztonsági irány elv tervezet várhatóan nem változtatja meg ezt a jogalkotói megközelítést a kö zeljövőben. Ennek megfelelően az adat védelem jogszabályban előírt szabványai nak technikai megvalósítása nem a hiva talos jogi követelményekben, hanem máshol, például az elismert iparági gya korlatban és a hivatalos szabványokban kell, hogy megjelenjen. Ennek az útmutatónak azonban nem célja, hogy elmerüljön a konkrét informa tikai megoldások részleteiben. Elismert tény, hogy a használatban lévő informati kai rendszerek és eszközök sokfélesége miatt felesleges lenne a technikai részlete ket ebben a dokumentumban tárgyalni.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 24 Adatvédelem dik fél általi hozzáférés veszélye, az ügy védek számára kivitelezhetetlen, hogy gyakorlatukat az informatikai rendszerek igénybevétele nélkül folytassák, beleértve az e-mailekhez és általánosabban az in ternethez való hozzáférést is. Sőt, az in ternet használatának és a felhőalapú szá mítástechnikai megoldások ügyfelek álta li elfogadásának folyamatos növekedésé vel az ügyvédek jelentős ügyfélnyomás nak lehetnek kitéve, hogy maguk is ilyen rendszereket használjanak. Az európai ügyvédek magatartási kó dexe az ügyvédek számára előírja az infor mációk bizalmas kezelésének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeket, ugyanakkor megköveteli, hogy az ügyvé dek szakmai ismereteiket és készségeiket fenntartsák és fejlesszék.5

E dokumentum inkább abból a széle sebb körű felvetésből indul ki, hogy hasz nos kiindulópontot jelent az informatikai biztonság általános megközelítése, ame lyet más szakmák és ágazatok már alkal maznak, azaz adott esetben az informati kai biztonságban már alkalmazott elismert szabványok alkalmazása. Amellett, hogy ez önmagában is ésszerű, ennek megvan az a járulékos előnye is, hogy az ügyvédek bizonyítani tudják, hogy a más ágazatok ban már alkalmazott szabványokat köve tik, ami általában növeli az ügyfelek bizal mát abban, hogy az ügyféladataik és kom munikációjuk titkossága védett.

Továbbá a) segít az ügyvédeknek abban, hogy összehasonlítsák saját IT-biztonsági szintjüket más szakmák és ágazatok szintjével; és

Ezért ezen iránymutatás célja, hogy foglalkozzon azzal, hogy a kamarák és a jogi társaságok mit tehetnek az ügyvédek informatikai biztonságának javítása érde kében, tájékoztatva tagjaikat (beleértve különösen az egyéni vállalkozóként dol gozókat és a kis ügyvédi irodákat, amelyek nem feltétlenül férnek hozzá ugyanahhoz a technikai szakértelemhez, mint a na gyobb ügyvédi irodák) a számukra nyitva álló lehetőségekről. Az iránymutatásnak azonban nem célja, hogy kiterjedjen az egyes eszközök technikai használatára, vagy hogy részletes ajánlásokat tegyen arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi kama ráknak és ügyvédeknek milyen konkrét informatikai infrastruktúrába vagy termé kekbe kellene beruházniuk.

• adott esetben ajánlásokat bocsássanak ki tagjaik számára, amelyek lefordítják, közvetítik és szükség esetén lokalizálják az ezen iránymutatásban és a vonatko zó IT biztonsági szabványokban meg határozott követelményeket;

rész, amit lapunk követ kező, 2022/5., október közepén megjele nő számában teszünk közzé, ezekkel a té makörökkel foglalkozik:

Ügyvédek Lapja 2022 | b) megkönnyíti a más ágazatokban már alkalmazott tapasztalatok, irányelvek és alkalmazandó technikai részletek (elle nőrzések) újra felhasználását.

4. A rosszindulatú szoftverek elleni védel met szolgáló informatikai biztonsági ellenőrzések (az ISO 27001 szerinti 12.2.1. ellenőrzés)

5. Az ügyvédek által használt adathordo zók biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó ellenőrzések (8.3.2./10.7.2. az ISO 27001 szerint)

4 25Adatvédelem

• győződjenek meg arról, hogy az általuk kiadott ajánlások és iránymutatások megfelelnek a vonatkozó IT biztonsági szabványoknak;

Ennek megfelelően az ügyvédi kama ráknak segíteniük kell az ügyvédeket ab ban, hogy jól megértsék a vonatkozó IT-biztonsági szabványok hasznosságát, anélkül, hogy feltétlenül köteleznék az összes ügyvédi irodát arra, hogy e szab ványok alapján tanúsíttassa magát. Mivel az informatikai biztonsági szabványok olyan általános szinten vannak megfogal mazva, hogy csak tapasztalt informatikai biztonsági szakemberek tudják azokat közvetlenül alkalmazni (és sok esetben az ügyvédi irodák által alkalmazott informa tikai személyzet nem rendelkezik a meg felelő szakértelemmel), az ügyvédek kö rében a szabványok ismertségének növe lése nem azt a célt szolgálja, hogy az ügy védek számára előírják az e szabványok szerinti tanúsítást, hanem azt, hogy bete kintést nyújtsanak abba, milyen sziszte matikus és strukturált megközelítést le hetne alkalmazni.

3. A mobil eszközökkel kapcsolatos informatikai biztonsági ellenőrzések (lásd az ISO 27001 szerinti 6.2.1. elle nőrzést)

2. A JOGELLENES MEGFIGYELÉ SEK ELLENI TECHNIKAI INTÉZ KEDÉSEK

• ésszerű részletességgel vizsgálják meg a joghatóságuk alá tartozó ügyvédek informatikai biztonsági felkészültségé nek jelenlegi helyzetét;

Továbbá, az ezen iránymutatás II. ré szében meghatározott minimumkövetel mények alapján a kamaráknak és a jogi szervezeteknek ajánlott, hogy:

• igyekezzenek biztosítani, hogy tagjaik megfeleljenek az ilyen ajánlásoknak vagy Néhányiránymutatásoknak.kamaramárfoglalkozott a fen tiekben meghatározott egy vagy több kér déssel,6 speciális képzést szervezett, vagy könyveket adott ki e témában.7 Az ilyen anyagok gyakorlati kiindulópontot vagy viszonyítási alapot jelentenek más európai ügyvédi kamarák számára. Hangsúlyozni kell, hogy az e téren tett lépések nemcsak az egyes ügyvédek, ha nem - ami még fontosabb - az ügyfeleik számára is előnyösek. Ezért az ügyvédi kamaráknak, jogász szervezeteknek mér legelniük kell, amikor ilyen iránymutatáso kat tesznek közzé tagjaik számára, hogy az iránymutatásokról vagy ajánlásokról a nyilvánosságot és az ügyfeleket is tájékoz tassák-e. Az ilyen iránymutatások létezésé nek népszerűsítésével az ügyvédi kamarák tudatosíthatják az ügyfelekben, hogy az ügyvédek továbbra is komolyan veszik a bizalmas ügyfélinformációk védelmét, függetlenül a kommunikációhoz használt csatornától.AII.,befejező

2. A hatékony biztonságirányítási rend szer alapvető minimális lépései

 Jegyzetek 1 http://www.ccbe.eu/fileadmin/speci ality_distribution/public/documents/ EN_SVL_20160428_CCBE_recomSURVEILLANCE/SVL_Position_papers/ mendations_on_the_protection_of_cli ent_confidentiality_within_the_cont ext_of_surveillance_activities.pdf 2 http://www.ccbe.eu/fileadmin/speci CoC.pdfDEONTOLOGY/DEON_CoC/EN_DEON_ality_distribution/public/documents/ 3 cape/enisareatvities/riskhttps://www.enisa.europa.eu/actimanagement/evolvingthenvironment/enisathreatlandsthreatlandscape2014 4 ference=P7getDoc.do?type=TA&language=EN&rehttp://www.europarl.europa.eu/sides/TA20140230 5 Lásd az európai ügyvédek magatartási kódexének 2.3.2., 2.3.4. és 5.8. pontját 6 Pl. Conseil National des magyarugyvedikamara.hu/common/ates/informationsupportpl.Englandsion_a1191.html,idesmationhttp://cnb.avocat.fr/SecuriteBarreaux,delinforauseindescabinetsdeuxgumisadispositiondelaProfesaLawSocietyofandWalesgyakorlatijegyzeteiahttp://www.lawsociety.org.uk/services/advice/practicenosecurity/címen,vagyMagyarÜgyvédiKamarahttp://www. file-servlet/ document/898/default/ saghoz_kamarai1096398_1.pdfdoc_url/160113_Utmutato_IT_biztoncímen. 7 Pl. a Law Society Publishing által kiadott Cyber Security Toolkit, amelynek szerzője Peter Wright, vagy a The ABA Cybersecu rity Handbook: A Resource for Attorneys, Law Firms and Business Professionals.

• a vonatkozó szabványokat tegyék közzé és ismertessék tagjaikkal;

6. A felügyeleti tevékenységek kategóriái nak és a kapcsolódó kockázatoknak az áttekintése (lásd pl. a hálózati ellenőr zéseket és a kriptográfiai ellenőrzéseket az ISO 27001 13.1.1. és 10.1.1.1. elle nőrzései alatt) - A felügyeleti tevékeny ségek kategóriái - Felügyeleti kockáza tok - Felhasználási forgatókönyvek

1. Az alkalmazandó informatikai bizton sági szabványok áttekintése. a) A NIST szabványok b) Az ISO-szabványok

Szolgáltatók általi rögzítés - Lehetséges ellenintézkedések b) A kommunikáció titkosítása, mint védelem c) Nem regisztrált telefonok használata kom munikációra vagy olyan telefon hasz nálata, ahol az előfizetői/felhasználói adatok elavultak d) A beszélgetések metaadatainak rögzítés- Lehetséges ellenintézkedések Kockázat: Hozzáférés az eszközökhöz - Lehetséges ellenintézkedések Kockázat: Korábban törölt adatokLehetséges ellenintézkedések Kockázat: Hozzáférés a nem konverzá lis (tárolt) adatokhoz 8. Egyes kommunikációs technológiákra vonatkozó ajánlások: a) A hozzáférési hálózatok biztonsága b) E-mail üzene tek c) Elektronikus bírósági és e-kor eljárások KÖVETKEZTETÉS

mányzati

7. A kommunikáció titkosságának bizto sítása - konkrét felügyeleti kockázatok és lehetséges ellenintézkedések: a)

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 26 Ügyvédi jószolgálati tevékenység

Dr. Retteghy Dóra Dr. Kalota Ágnes Dr. Dietz Henrietta

A 2010 óta Budapesten működő Utcajogász Egyesületben nagyrészt önkéntes jogászok nyújtanak ingyenes jogi segítséget a szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek a szoci ális jogok és a lakhatás terén. Az Ügyvéd Podcats internetes rádiós beszélgetés sorozat (upcast.hu) gazdái (dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes, dr. Gerő Tamás, dr. Méhes Dávid és dr. Lőrik József) egy külön adást szenteltek ennek az immár több, mint egy évtizedes, igen gazdag tapasztalatokkal rendelkező jogi szolgáltatásnak, megszólaltatva annak két ügyvéd munkatársát: dr. Kalota Ágnest és dr. Dietz Henriettát. A beszélgetést a szintén ügyvéd, dr. Retteghy Dóra (a Muskovszky-Gerő-Retteghy Ügyvédi Társulás tagja) vezette. Az alábbiakban – az Ügyvéd Podcast-tal kialakított munkakapcsolatunk jegyélben – közreadjuk a 2022. április 21-én elhangzott élő interjú szerkesztett változatát.

Az ügyeinket és a projektjeinket két fő irányba tudjuk csoportosítani. A lakhatás és szociális jogok nevű stratégiai célunk kifejezi, hogy a lakhatáshoz való hozzáfé rés és a lakhatás szabályozása legyen igaz ságos. De ide tartozik a szociális jogok minél teljesebb körű érvényesítése, az ellá tásokhoz való hozzáférés anomáliáinak kiküszöbölése.

Utcajogász legelesettebbeknek nyújtanak önkéntes, ingyenes jogi segítséget ügyvédek

Mi az Utcajogász Egyesület fő tevékeny sége? Milyen célok elérése érdekében működik? Dr. Kalota Ágnes: Az Utcajogász Egye sületet azért hoztuk létre tizenegy évvel ezelőtt, hogy segítsen a hajléktalan embe rek jogi problémáinak megoldásában. Ez volt az eredeti koncepció. Eleinte azt gondoltuk, hogy elsősorban a közterületen élő embereknek kell segít séget nyújtanunk. Tisztában voltunk a haj léktalan embereket érintő igazoltatások nagy számával, és azt is tudtuk, hogy sok szor igazságtalanul magas összegű sza bálysértési, helyszíni bírságokat kapnak, úgy hogy egyébként vitatható, hogy egyál talán elkövették-e a szabálysértést vagy a tényállás tényleg megvalósult-e. Akkor ezeket láttuk. Ám az ügyfélfogadás meg kezdésekor kiderült, hogy az ügyek típusai is mások. Egészen máshová kerültek a hangsúlyok. Nagyon sok kilakoltatás előtt álló ember keresett meg bennünket, de a szegény vagy hajléktalan emberek eseté ben is elmondható, hogy az ügyek jelentős aránya a végrehajtásokkal és a szociális el látásokhoz való hozzáféréssel, vagy azok nak a hiányával volt kapcsolatos. Tehát nagyjából egy év után vált világossá, hogy a tevékenységünk nem teljesen az lesz, amit eredetileg gondoltunk. Azok a célok, amelyek mentén a működésünket most meg tudjuk határozni, több év alatt kristá lyosodtak ki.

Egyesület A

Ezen kívül szeretnénk minél inkább megismertetni a társadalommal – beleért ve a jogász társadalmat is -, hogy miért fontosak ezek az ügyek, amelyekért küz dünk. Ez a cél folyamatosan jelen van a tevékenységünkben, és igyekszünk egyre inkább fejleszteni.

A másik stratégiai célunkat úgy hívjuk, hogy a szegény és hajléktalan emberek va lós jogegyenlősége. Ide tartoznak a végre hajtással kapcsolatos anomáliák, a végre hajtási törvénnyel kapcsolatos problémák, a szabálysértések. Tehát, ami az eredeti célunk volt, az is ebbe a területbe tartozik.

Dr. Kalota Ágnes: De egyébként május ban lesz tizenkét éve, hogy működik, tehát 2010. májusban volt a legelső ügyfélfogadás. Ha jól tudom, a személyes ügyfélfogadás a Rákóczi téren zajlik minden héten, pén teken délután. Miért éppen itt és miért éppen így?

Dr. Dietz Henrietta: Általában, hogyha nem esik az eső, akkor ugyanott van az ügyfélfogadás, mint ahol nyáron is. Hogy ha nagyon nagy az eső vagy nagy havazás van, akkor a Rákóczi téren a metró lejáró ba szoktunk behúzódni, de az utóbbi idő ben erre nem nagyon volt szükség. Szelektálnak az egyes ügycsoportok kö zött? Vannak olyan ügycsoportok, ame lyekben egyáltalán nem járnak el? Dr. Kalota Ágnes: Vannak. Nem szok tunk büntető ügyekkel foglalkozni és a gondnokság alá helyezéses ügyeket sem tudjuk vinni. A kérdésre valójában nehéz válaszolni, mert ez a típusú jogsegély nagyban különbözik a klasszikus jogászi vagy ügyvédi munkától. Tulajdonképpen, ami a köztéren zajlik, inkább információnyújtás. Amikor valami ből ügy lesz, azt tovább visszük. Végig. Azt ilyenkor be kell vinni a csoport elé, arról döntés születik. Ilyen esetekben mindig egy ügyvéd kollégánk jár el. Tehát, ha úgy dönt a csoport, és az ügyvéd is elvállalja az adott ügyet, akkor az már rendes ügyvédi tevé kenységnek minősül. Meghatalmazással, megbízás felvételével. Ebben az értelem ben, ez nem ügycsoport szerinti szelektá lás, hanem inkább kapacitásfüggő. Azokat az ügyeket szoktuk tovább vinni, amelyek ről azt gondoljuk, hogy hosszabb távon, az egyes ember ügyének megoldásán túl is van olyan hozadéka, ami a célcsoport vagy más emberek számára is jelentős. Ezekre szoktuk azt mondani, hogy stratégiai ügyek. És abban az értelemben stratégiai ügyek, hogy például, ha nyertes, akkor ab ból a további ügyekre nézve is következik valami: vagy el lehet vinni olyan bírói fóru mok elé, ahol esetleg jogszabályváltozást is el lehet érni vagy – ez kicsit naiv, tudom –jobban „bele lehet piszkálni” a dolgokba... Az is fontos, hogy az ügyfél mennyire akar és tud hosszú távon együttműködni velünk. Mennyire fontos ez neki? Mert nálunk alapvető elv, hogy nem csak fölve szünk egy meghatalmazást, de az ügyet visszük akkor is, hogy ha az ügyfél eltűnik vagy nem akarja stb., Mert sajnos ilyen is előfordul, hogy idő közben elveszítjük őket. Nekünk az fontos, hogy együtt csi náljuk. Azt nem akarjuk, hogy ha kell, ha nem, ha akarja, ha nem végig visszük az ügyet. Lényeges, hogy aki a segítségünket kéri és igényli, valóságos ügyfélként mű ködjön együtt és ő legyen az ügy ura. Nyilván ebben őt is segítenünk kell. Nem mindenkivel tudunk hosszú távon úgy együttműködni, hogy egy több évig tartó bírósági ügyet végig csinálunk. Milyen tapasztalataik vannak a hajlékta lanság kriminalizációja terén?

Dr. Kalota Ágnes: Ez az az ügycsoport vagy ügytípus, ami csaknem az egész mű ködésünket végigkíséri. 2010 óta a jogal kotó mindenféle jogszabállyal és jogsza bály módosítással igyekszik abba az irány ba vinni a jogalkotást, hogy ne kelljen hajléktalan embereket nézni az utcán. Ezt mindenféle jogszabályi eszközzel próbál ták elérni, tehát ez az utóbbi időben végig kísérte a működésünket. Talán, ami a leginkább ráirányította a figyelmet a működésükre, az az volt, hogy 2018-ban ez egészen új szintet lépett. Be került az alaptörvénybe az a szabály, hogy tilos életvitelszerűen közterületen tartóz kodni. Tehát alaptörvényi szintre emelke dett az a huzavona, amit eddig rendészeti eszközökkel vagy zaklató igazoltatásokkal próbáltak elérni. Egyébként azt mondha

Dr. Dietz Henrietta: Hagyományosan pénteken 15 és 17 óra között zajlik az ügy félfogadásunk, bár a leghosszabb időt a Blaha Lujza téren töltöttük, és ezért em lékszik rá mindenki inkább úgy, hogy a Blahán van az ügyfélfogadás. A Rákóczi térre a Blaha Lujza téri felújítások miatt költöztünk. Igyekeztünk az ügyfélfoga dáshoz egy olyan központi közlekedési csomópontot találni, ahol könnyen meg találnak bennünket azok az ügyfelek is, akik esetleg nem használnak internetet vagy nehezebben jutnak információkhoz. Őket a segítők könnyebben oda tudják irányítani, egy jól meghatározható köz ponti helyre, ezért választottuk annak ide jén a Blaha Lujza teret. De korábban a Batthyány téren is volt ügyfélfogadásunk rövidebb ideig. Szóval egy központi cso mópont az, ahol egyébként télen-nyáron lehet ügyfélfeleinkkel foglalkozni. Minden héten van ügyfélfogadás. Ta valy karácsonykor és szilveszterkor is tar tottunk. Az is fontos, hogy olyan helyen legyen, ahol akármilyen időjárás is van, fel tudjuk állítani az asztalunkat, és tudjuk fo gadni a bennünket megkeresőket. És télen, a fedett helyre mennek?

Dr. Dietz Henrietta: Tavaly ősszel volt a tizenegyedik születésnapja.

2022 | 4 27Ügyvédi

Ügyvédek Lapja jószolgálati tevékenység Fontos ugyanakkor a képzés is. Elő ször hajléktalan embereknek, de később szociális szakembereknek is nyújtottunk képzéseket. Tehát ilyen típusú projektje ink is vannak. Jelenleg együttműködünk a Szakszer vezetek Együttműködési Fórumával, és tagjaiknak ilyen típusú jogi alapismeretek ből tartunk képzéseket. Nagyjából ennyi, amit a célokról mondhatok. Hány aktivistája van jelenleg a szerve zetnek? Dr. Kalota Ágnes: Huszonöt. Az Utcajo gász Egyesület alapvetően önkéntes mun kán alapuló szervezet, tehát a jogi szakmai munkát tekintve mindannyian önkéntesek vagyunk, és éppen ezért nem mindig egyenletes az, hogy ki, mennyit tud éppen vállalni. Mindig akad néhány tag, aki éppen szüneten van, vagy azért mert vizsgázik vagy egyszerűen csak pihenni akar, esetleg kisgyermekkel van otthon. Nem mindig aktív mindenki, de egyébként huszonöt ak tivistája van az Utcajogász Egyesületnek. Dr. Dietz Henrietta: Igen. Tagjaink nagyrészt jogászok, jogi egyetemet éppen befejező vagy végzett hallgatók, de van néhány nem jogász tagunk is, akik külön böző területeken segítik a munkát. Segítőink hajléktalansággal érintett em berek, akik még közelebb tudják hozni a problémát. Például az ügyfélfogadáson azzal, hogy segítenek az ügyfélfogadás rendjének fenntartásában. Nemrég csatlakozott hozzánk egy munkatárs, aki segít a kommunikációval kapcsolatban, de szeretnénk sajtós szak emberek segítségét is kérni. Ezen kívül pedig van egy munkatársunk, aki az FR feladatokat vállalta. Mióta működik a szervezet?

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 28 Ügyvédi jószolgálati tevékenység tom, hogy időről időre találkozhattunk ilyen irányba mutató jogszabály módosítá sokkal, de a legdurvább végkifejlet az lett, hogy országos szinten büntethetővé vált - elzárással is büntethető szabálysértésséés az alaptörvénybe is bekerült.

A legtöbb ilyen szabálysértési ügyben – öt esetben – mi jártunk el Budapesten. Ez nem tűnik soknak, de egyébként nem is nagyon volt több ügy, hiszen nagyon gyorsan abbahagyták ennek a jogszabály nak az alkalmazását. Elég egyértelmű volt, hogy végrehajthatatlan, még akkor is, hogyha nagyon igyekeztek úgy csinálni. Nagyon érdekes és felfokozott volt ez az időszak az Utcajogász Egesület életé ben. Erre mi előre készültünk, mert a par lament már júniusban elfogadta a jogsza bályt, de csak októberben lépett hatályba. Tehát tudtuk, hogy ez lesz, és elkezdtünk rá fölkészülni. Ez egyébként egy nagyon fontos, szervezeti kohéziót is erősítő do log volt. Összekovácsolódott az Utcajo gász Egyesület közösség, jól be tudtuk osztani, hogy ki, mivel foglalkozik. Min denki apait, anyait beletett a munkába. És egyébként eredményes is volt, mert hogy végül minden eljárást megszüntettek azok ellen, akik ellen eljárás indult. Senkit sem büntettek meg. Azóta általános tapasztala tunk, hogy nem is alkalmazzák ezt a sza bálysértési tényállást. Egyszerűen nem hajtják végre a jogszabályt. Mivel azonban nem helyezik hatályon kívül, egyben fo lyamatos fenyegetést jelent, mert bármi kor elővehető, ha valaki azt gondolja, hogy túl sok szegény ember van az utcá kon, és ez valamiért nem tetszik neki, ugyanakkor meg nincs végrehajtva...

Október 15-én lépett hatályba a szabály sértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (szabálysértési törvény) módosítása, amivel ez az új tényál lás belekerült. És már október 18-án őrizet be is vettek két vagy három embert, akik nek az ügyében aztán mi eljártunk.

Térjünk rá a kiemelt ügycsoportra, a kilakoltatásra. Milyen arányban nőttek ezek az ügyek? Dr. Kalota Ágnes: Most már két és fél éve, hogy nem „Blaházom” aktívan, tehát nincs tapasztalatom arról, hogy mennyien mennek oda, de úgy gondolom, az ügyek aránya nem nőtt.

Az elmúlt tizenegy év alatt hány ember nek segítettek? Dr. Kalota Ágnes: Becsülni tudunk csak. Minket el lehet érni e-mailben, hetente 2x2 órában telefonon is és hetente 2 órában sze mélyes tanácsadásunk is van. A telefont ta nácsadásra nem használjuk, csak informáci ót nyújtunk (tájékoztatóul, mit küldjenek, jöjjenek ki a térre stb.). Becslésünk szerint, évi körülbelül kétezer esetünk van, amiből nem feltétlenül lesz ügy, de van kétezer meg keresésünk, amelyek a különböző elérhető ségeinken keresztül beáramlanak hozzánk. Úgy számoljuk, hogy mindannyian, együtt nagyjából évi hatezerötszáz munkaórát ön kénteskedünk, tehát az Utcajogász Egyesü let munkájába ennyi munkaórát teszünk bele. Hogyha évi kétezer esetet veszünk, azt meg kell szorozni tizenkettővel.

Dr. Dietz Henrietta: Nagyjából az indu lás óta ennyi üggyel foglalkoztunk. Azt is fi gyelembe lehet venni talán, hogy egy pénteki ügyfélfogadáson két óra alatt két-két utcajo gász, plusz a segítő vesz részt, és nagyjából 10-12 ügyfél jön egy-egy ilyen alkalommal. Ez hozzávetőleg huszonnégyezer eset. 

Dr. Dietz Henrietta: Tulajdonképpen a transzparens projekt-tevékenységünk egy el lenpólusa vagy a másik megközelítése. A la kásvesztés az ügyeink nagy részében felvető dő probléma. A legtöbb esetben az a gond juk a hozzánk fordulóknak, hogy az adóssá gaik, az élethelyzetük miatt lakásra lenne szükségük. Ez volt az indító momentuma a transzparens projekt elindításának, ahol azt a célt tűztük ki, hogy az önkormányzati bérla kások bérbeadásának folyamatát átláthatób ban és hozzáférhető módon mutatjuk meg az ügyfeleinknek és nyilvánosságnak. Az Utcajogász Egyesület egyik fontos célja, hogy érvényesüljön a lakhatáshoz való szociális alapjog. Projektünkben ugyan Budapestre összpontosítunk, de egy kis vi déki kitekintéssel felmértük a helyzetet. A legnagyobb probléma, hogy a budapesti huszonhárom kerület és a főváros szinte egymástól függetlenül alakította ki a lakás politikáját és lakás rendeleteit. Így gyakorla tilag huszonnégy különböző szabályozási rendszer van érvényben, ami nem csak az ügyfeleknek és a lakást keresőknek nagy probléma, de nekünk sem volt egyszerű át tekinteni és felmérni a helyzetet. Úgyhogy ennek a projektnek az volt a célja, hogy ügyfeleink számára hozzáférhetővé és ér telmezhetővé tegyük az információkat.

Mindig is sok volt. Nem érzékelem azt, hogy több lett, sőt azt is meg merem koc káztatni, hogy a 2019-es önkormányzati választások óta, miután sok helyen meg változott a vezetés, az önkormányzati la kások tekintetében mintha jobban odafi gyelnének rá, hogy humánusabb legyen az eljárás, és az emberek elhelyezés nélkül ne kerüljenek utcára. Sőt voltak ilyen jogsza bály módosítások is. A fővárosnál például volt ilyen jogszabály módosítás. Egyébként a pandémia kezdete óta ki lakoltatási moratórium van. Talán 2020 nyarán volt néhány hónap, amíg lehetett, de azóta, folyamatosan nem, és most sem lehet kilakoltatni. Jelenleg biztos nem nőt tek, de – azt gondolom – ez sajnos mindig ilyen egyenletes arányú volt. Mennyire átlátható, hozzáférhető az ön kormányzati lakások bérbeadásának rendszerre?

Kezdetben hét, a projekt végére kilenc önkormányzattal működtünk együtt. Ez azt jelentette, hogy átnéztük a helyi rende leteket, és összeállítottunk egy probléma térképet, ami összefoglalta a fejlesztésre váró területeket. Akit ez részletesebben érdekel, meg találja a honlapunkon.

A közérdekű adatigénylésből és a KSH adatokból összegyűjtött adatokat egybe vetettük a gyakorlattal, és olyan javaslato kat tettünk, ami a magasabb szintű jogsza bályokkal való összhang és az egyenlő bánásmód követelményeinek jobban meg felelteti a helyi szabályozást. Nagyon jó tapasztalataink voltak az önkormányzatokkal való együttműködés ben is. Reméljük, hogy hasznos anyagot tudtunk összeállítani. Mióta működik a transzparens projekt? Dr. Dietz Henrietta: A projekt 2020 vé gén kezdődött, és a közelmúltban volt a záró rendezvénye. Foglalkoztunk kiemelt témákkal is, például a legutolsó rendezvé nyen a névjegyzékkel kapcsolatban volt egy kisebb vita, eszmecsere az önkor mányzatokkal. A projekt során egy érdekes nem várt esemény történt: amikor a lakás privatizációval kapcsolatos törvényjavaslat megjelent, akkor rövid határidővel, gyor san kellett véleményt alkotnunk, és szeren csére megfelelően alakult a helyzet.

V. Az intézményi résztevékenység A résztevékenység fogalma 30. A fogalom nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy a jogalkotó, az ingat lanhasználóra épülő nyelvtani birtokos szer kezetet megszakította, majd azt követően, még két új nyelvtani birtokos szerkezetet is beépített a fogalomba és elhatárolásként még egy „és” szót is alkalmazott. Ennek kö szönhetően e résztevékenységnek a tárgya és tar talma túlmegy a hulladékgazdálkodáson, annak ellenére is, hogy a fogalom e résztevékenysé get hulladékgazdálkodási tevékenységnek definiálja. Túlmegy, mert a hulladék mellett megjelenik benne a termék, a hulladékgaz dálkodási tevékenységek mellett pedig, a hulladékképződést megelőző tevékenység is. Ezzel - álláspontom szerit - a Jogalkotó a nor mavilágosság elvébe ütköző fusztrációt hozott létre. Ugyanis élesen elhatárolódik egymástól a terméknek-, és a hulladéknak-, valamint hul ladékképződést megelőző tevékenységnek-, és a hulladékgazdálkodási tevékenységnek a fogalma. Ezek összegyúrása pedig megté vesztést eredményez, mert kvázi hulladékká minősíti a terméket, és kvázi hulladékgazdál kodási tevékenységgé nyilvánítja a hulladék képződést megelőző tevékenységet. Holott a termék, illetve a hulladékképződést meg előző tevékenység vonatkozásában a hulla déknak a fogalma még szóba sem jöhet. A termék ugyanis mindaddig csak hulladék képző dolognak tekintendő, ameddig el nem nyeri a hulladék státust. Ezen megállapítása imat arra alapozom, hogy ellenkező esetben, a Jogalkotónak a fogalmat az alábbiak sze rint kellett volna megalkotnia: Hulladékgaz dálkodási intézményi résztevékenység az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási részte vékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasz náló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási részte vékenység körébe nem tartozó települési hulladéká nak, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a visszavál tási díjas rendszerbe tartozó termékek, termékcso magolások hulladékainak az átvételét, gyűjtését, el szállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását. Ideértve az ezek által érintett hul ladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létreho zott, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesz tett gyártói felelősségi kötelezettséget, a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását.

Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat II. Ez a tanulmány- amelynek első része az Ügyvédek Lapja 2022/2. lapszá mában jelent meg - a normaértelmezés szabályaira épülően, leíró jelleg gel, a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény (továbbiakban: Ht.) közzétett, így jelenleg már ismert, 2023. július 1. napjától hatályos szö vegében megjelenő állami hulladékgazdálkodási közfeladat (továbbiak ban: közfeladat) fogalmának elemzésére és érthetővé tételének előmoz dítására irányul a helyes jogkövetés elősegítése érdekében. Természetesen fenntartom a tévedés lehetőségét, ezért írásomat vitaindítónak is szá nom. Mivel a Ht. – a 2021. évi módosításoknak köszönhetően – csak 2025. január 1-jétől nyeri el a jelenleg ismert, véglegesnek tűnő formáját, és mivel a közfeladat fogalma jelenleg ismerten 2023. július 1. és 2025. január 1. között változatlan marad, ezért tanulmányom a Ht. 2025. janu ár 1-jétől hatályos, jelenleg ismert törvény szövegére épül. Dr. Bende Tibor ügyvéd, Kecskemét

A résztevékenység tárgya 31. E résztevékenységnek a tárgykörét, ter mékek tekintetében, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékek és termékcso magolások, a hulladékok tekintetében pedig, egyrészt az ingatlanhasználónak a Közszol gáltatási Résztevékenység hatály alá nem tar tozó települési hulladékai-, másrészt a kiter jesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékeknek a hulladékai, har madrészt a viszszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékcsomagolásoknak a hulladé kai (kérdőjelesen a visszaváltási díjas rend szerbe tartozó termékeknek a hulladékai) képezik. A továbbiakban ezek elemzésével foglalkozom. A termékek köre 32. E résztevékenység fogalmának a „...visz szaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, termékcsomagolásoknak és az abból képződött hulladéknak…” szövegrésze, nem ad egyér telmű útmutatást arra vonatkozóan, hogy az említett visszaváltási díjas rendszerbe, a Ht. 32/B §-ban rögzített, un. kötelező visz szaváltási díjas rendszer mellett, a Ht 25. § (1) bekezdésében, valamint a Ht 26. § (1) bekezdésében rögzített, önkéntes vissza váltásoknak a rendszere is beletartozik-e vagy sem? A Jogalkotó a visszaváltási díjas rendszernek a fogalmát külön nem defini álta, a visszaváltási díj fogalmát pedig, a Ht 2 § (1) bekezdés 49.a. pontjában rögzítette. Ez utóbbi fogalom „kormányrendeletben meg határozott termékek” szövegrészére-, továbbá a Ht. 25. § (1) bekezdésének „- tartós fogyasz tási cikk esetén letéti díj – „ szövegrészére épü lően, álláspontom az, hogy e résztevékenység nek a tárgyi hatályába csak a kötelező visszavál tási díjas rendszer termékei tartoznak. Ezek köre fix, és csak ezek körére mondható el, hogy a kormányrendelet alapján, mindenki számára megismerhetővé váltak. Ezzel szemben az önkéntes visszaváltásoknak a rendszerébe tartozó termékeknek a köre felleltározhatatlan, folyamatosan változhat,

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 29Nagyító alatt

A rendezésig a visszaváltási díjas termékek hulladékainak e résztevékenység tárgyi ha tálya alá való tartozása kérdéses, mert a résztevékenység tárgyi hatályának vizsgála takor a résztevékenységnek a fogalmából kell kiindulni. A kiterjesztő értelmezés tilal ma folytán pedig, a termékből képződött hulladék nem tekinthető e résztevékenység tárgyi hatálya alá tartozó hulladéknak.

36. Összehasonlítva a 17. sz. pontban, és az 34.2. sz. alpontba foglaltakat, meg állapítható, hogy egyes hulladékokcso Még nincs olyan átfogó jogszabály, amelynek a címében a „kiterjesztett gyártói felelősség” kifejezés megjelenne, s amelyben a téma átfogó szabályozása szerepelne.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 30 Nagyító alatt és ezekből eredően abszolút nem biztos, hogy mindenkor, mindenki által ismert lesz. Úgy vélem, hogy ezen álláspontomat, sem a Ht. 25. § (1) bekezdésének „a vissza váltási díj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek sze rint.” szövegrésze, sem a Ht. 26. § (2) be kezdése nem rontja le. 33. A kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, és termékcsomagolásoknak a köre jelenleg nem ismert, mert az erre vonat kozó jogi szabályozás még nem született meg. Ugyanakkor a visszaváltási díj fogal mának „kormányrendeletben meghatározott” kifejezése biztosítékot nyújt arra, hogy ténylegesen is születni fog majd egy jog szabály, amely e témát teljes körűen szabá lyozza. Igen valószínűen e jogszabály fog ja majd detronizálni a 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelettel bevezetett jelenleg mű ködő betétdíjas rendszert. A hulladékok köre 34. A hulladékok tekintetében az alábbiak rögzíthetők: 34.1. A fogalom „…az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevé kenység körébe nem tartozó települési hulladéká nak” szövegrésze alapján, e résztevékeny ség tárgyi hatálya alá tartozó hulladékok nak az első körét - függetlenül a hulladé koknak a jellegétől - a gazdálkodó szerve zetnek minősülő ingatlanhasználóknál ke letkező-, azok által elkülönítetten gyűjtött, 17. sz. pontban rögzített háztartási hulla dékok alkotják. 34.2. A második körbe a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozó termékeknek a hulladékai tartoznak. E rendszernek a fogalmát a Ht. 2. § (1) be kezdésének 36.b. pontja rögzíti. Lényege, hogy gyártói felelősségé és költséggé vá lik, a gyártó által előállított-, e rendszerbe tartozó termékből keletkező hulladékok nak a kezeltetése. Ezért kérdéses, hogy mely gyártók, mely termékei tartoznak bele ebbe a rendszerbe? A választ meg adni roppant nehéz, mert még nem került megalkotásra egy olyan átfogó jogszabály, amelynek a címében a „kiterjesztett gyártói felelősség” kifejezés megjelenne, s amely ben a téma átfogó szabályozása szerepel ne, s így amelyből explicite az érintett gyártóknak és releváns termékeiknek a köre, s az azokból származó hulladékok nak a listája, megállapítható lenne. Már pedig a jogkövető megaratásnak az elvá rása ezt mindenképpen indokolná. Ugyanakkor jogrendszerünkben burkoltan fellelhetők olyan jogszabályok, amely ilyen rend szert hoznak létre, még akár úgy is, hogy a létrehozó jogszabályban még csak meg sem említődik, hogy valójában erről van szól. Így azután ember legyen a talpán az a jogalany, aki képes felismerni azt, hogy egy adott jogszabály létrehoz-e egy ilyen rendszert, vagy sem. Még a Ht.-ben is csak utalási szinten jelenik meg az ezzel kapcsolatos konkrétum. Igy pld. Ht. 30/A. § (4) bekezdéséből szerezhető in formáció szerint, a 369/ 2014 (XII. 30.) Korm. rendelet-, a 197/2014 (VIII. 1.) Korm. rendelet-, valamint a 445/2012 (XII. 29) Korm. rendelet hoz létre ilyen rendszert. Ezeknek az analógiájára, a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet-, a 349/2021. (VI. 22.) Korm. rendelet, és a 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet is ide sorolható. Mindezekből következően pe dig, megállapítható, hogy a hulladékká vált gépjárművek, elektromos és elektronikus beren dezések, elemek és akkumulátorok, csomagoló anyagok, az egyszer használatos italpalackok, a gyógyszerek mindenképpen e résztevékenység tárgyi hatály alá esnek. 34.3. A harmadik körbe, úgy tűnik, hogy csak a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó ter mékcsomagolásoknak a hulladékai tartoznak. Ezt a fogalomnak „a visszaváltási díjas rend szerbe tartozó termékeknek, termék-csomagolá soknak és az abból képződött hulladéknak” a szövegrészére, és annak is, az „és az abból képződött hulladéknak” kifejezésére alapo zom. A nyelvtanilag alkalmazott egyes szám miatt, az említett kifejezés, kétséget kizáróan csak a termékcsomagolásokhoz kapcsolódhat. Amennyiben a jogalkotó a termékeknek a hulladékát is be kívánta vol na vonni e résztevékenységbe, akkor „a visz szaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, termék-csomagolásoknak és az azokból képződött hulladékoknak” szövegrészt alkalmazta vol na. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a visszaváltási díjnak a 32. sz. pontban említett fogalma sem, amely szerint, nem csak a termék, hanem a termék hulladéka után is jár a visszaváltási díj. Ehhez igazo dik a Ht. 32/B. § (1) bekezdése is, egyértel művé téve, hogy a termék hulladékára is kiterjed a visszaváltási rendszer. Ebből pe dig az következik, hogy a termék hulladéka is beletartozik e résztevékenységnek a tár gyi hatályába. Két egymásba ütköző értelmezéssel állok tehát szemben. A két ellentétes értelme zés jogszabályszerkesztési hibának a követ kezményeként volt felállítható. Ezért a jog alkotóra hárul e problémának a rendezése.

34.4. A résztevékenység fogalma2021. június hó 13 napjától - már nem tar talmazza a 2011. évi LXXXV. törvényre való utalást, ezért a termékdíjas termékeknek a hulladékai már nem esnek e résztevékenység nek a tárgyi hatálya alá. Észrevételek 35. A C-2/90 sz. ügyben hozott uniós döntés értelmében „A hullalék akár haszno sítható, akár nem, árunak tekintendő”. Erre épül a Ht. 2. § (1) 36. c. sz. pontjában sze replő kompenzációnak a fogalma. E fogalomból levezethetően, a pénz ben kifejezhető értékkel bíró hulladékok nak az átadásáért, az átadót kompenzáció illeti meg. A fogalom azonban csak a gaz dálkodó szervezetnek minősülő eredeti hulladék termelőt, vagyis az ilyennek számító hulladékbir tokost tekinti kompenzációra jogosultnak.

A résztevékenységet igénybe vevők 41. E résztevékenység igénybe vevői kö rének első részhalmazába tartozókat, az „ingatlanhasználó” fogalmából, valamint a fogalom „hulladékgazdálkodási közszolgál tatási résztevékenység körébe nem tartozó tele pülési hulladékának” szövegrészéből kiin dulva lehet leszűkíteni. A szűkítés foly tán, a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználók kiesnek az említett részhalmazból. Így abba min den gazdálkodó szervezetnek minősülő ingatlanbirtokos, ingatlantulajdonos, és ingatlanvagyonkezelő – ideértve a tár sasházban és a lakásszövetkezetben lévő ingatlanok gazdálkodó szervezetnek mi nősülő ingatlanbirtokosait, ingatlantu lajdonosait, és ingatlanvagyonkezelőit is – valamint saját jogán, minden lakásszö vetkezet, akkor tartozik bele, ha műkö désével összefüggésben van elkülönítet ten gyűjtött, a 17. sz. pontban említett, háztartási hulladéknak minősülő hulla déka, vagy ilyen hulladékokkal működé se során, potenciálisan is rendelkezhet és a Társaság a szolgáltatását részére fel ajánlotta. (E résztevékenység vonatko zásában a lakásszövetkezet, mint gazdál kodó szervezet, továbbá a társasházmivel nem minősül gazdálkodó szerve zetnek - már nem helyettesíti a szövet kezeti, társasházi ingatlanok gazdálkodó szervezeti státussal rendelkező birtoko sait, tulajdonosait, vagyonkezelőit, így ez utóbbiak, már nem mentesülnek e részszolgáltatás önálló igénybevételének a kötelezettsége alól.)

42. Az igénybe vevői körnek a második részhalmazába, függetlenül attól, hogy in gatlanhasználónak, illetve gazdálkodó szervezetnek minősülnek-e vagy sem, azon jogalanyok tartoznak akik, mint hul ladékbirtokosok, a kiterjesztett gyártói fe lelősségi rendszer hatálya alá tartozó ter mékekből származó hulladékokkal-, to vábbá a visszaváltási díjas rendszerbe tar tozó termék-csomagolási hulladékokkal (kérdőjelesen pedig, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek a hulla dékaival), rendelkeznek.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 Nagyító alatt portok között átfedések vannak. Igy a csomagolási hulladékok, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, az elem- és akkumulátor-hulladékok a háztartási hulladékok kategóriájába is-, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozóan is szerephez jut nak. Annak eldöntése, hogy melyikbe fognak majd tartozni, a jogalanyokra há rul. E kettős helyzet beállta miatt, a joga lanyokat, a nem megfelelő döntésükértálláspontom szerint – hátrány nem érhe ti, mert a jogalkotó hozta létre ezt a ket tős helyzetet. Ha pedig még a termékdí jas termékeknek a 34.4. sz. alpontban rögzített körét is nézem, akkor pedig, már hármas helyzet áll fenn. Összefoglalás 37. Összefoglalva megállapítható, hogy a 17. sz. pontban felsoroltakon felül, az alábbi hulladékok tartoznak még e rész tevékenységnek a tárgyi hatálya alá: a gépjárművek hulladékai, a hulladékká vált egyszer használatos italpalackok, a gyógyszerhulladékok, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékcsomagolá soknak a hulladékai (kérdőjelesen pedig, a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek a hulladékai). A résztevékenység tartalma

43. Az igénybe vevői körnek a harma dik részhalmazába, azok a jogalanyok tar toznak, akiknek mint termékbirtokosok nak a visszaváltási díjas rendszerbe tarto zó termék-, illetve a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékcsomagolás van a birtokában. Összefoglalás 44. A feltártak alapján megállapítható, hogy az Intézményi Résztevékenységnek a tárgyi hatályát, a termékek tekinteté ben, a 33. sz. pontban foglalt termékek, a hulladékok tekintetében pedig, a 34.1 –34.3. sz. alpontokban rögzített hulladé kok képezik, tevékenységi hatályát a 38. sz. pontban rögzített tevékenységek al kotják, hulladékgazdálkodási eszközeit, e résztevékenység végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási létesítmények ké pezik, az igénybe vevői körébe pedig, a 41. – 43 sz. pontokban említett jogala nyok tartoznak.

38. E résztevékenységnek a tartalma - a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezett séget a gyártó nevében teljesítő, szerveze ti feladatainak az ellátásán-, valamint a kö telező visszaváltási díjas rendszernek a működtetésén túl - teljesen azonos a Köz szolgáltatási Résztevékenységnek a tartal mával. Ezért az ott említettek, e résztevé kenység vonatkozásában is relevánsak.

45.1. A közfeladat tárgyát részben ter mékek, részben pedig hulladékok alkotják. Releváns termékeknek, a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó – jelenleg még nem ismert - termékek és termékcsomago lások-, releváns hulladékoknak pedig, a 37. sz. pontban felsorolt hulladékok minősülnek.

A résztevékenység eszközrendszere 40. E résztevékenységnek az eszközrend szerébe, a résztevékenység tartalmát ké pező tevékenységek végzéséhez szüksé ges hulladékgazdálkodási létesítmények tartoznak. Ez „az ezek által érintett hulla dékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemetetését” szövegrészből egyértelműen megállapítható.

VI. A közfeladat A definíció hétköznapi értelme 45. Miután a definíció minden eleme fel tárta előttem arculatát, végre hozzáfogha tok a Közfeladat szintetizáló elemzéséhez.

39. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesí tő, szervezeti feladatainak az ellátása-, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszernek a működtetése révén, az említett tartalom olyan tevékenységeket is magába foglal, amelyek már nem tar toznak bele a hulladékgazdálkodásnak a Ht 2 § (1) bekezdésének 26.) pontjában rögzített fogalmába. E tény is megerősíti, hogy e résztevékenység csak részben te kinthető hulladékgazdálkodási tevékeny ségnek. Ugyanis addig, amíg az első tevé kenység - áttételesen talán még közelíthe tő a hulladékgazdálkodáshoz, a kötelező visszaváltási díjas rendszernek a működ tetése, mint tevékenység, viszont már egyértelműen a hulladékkeletkezést meg előző tevékenységnek tekintendő, mivel annak lényegét alapvetően a termék újra használatának a biztosítása képezi. Az előbbiekből következően leszögezhető, hogy e résztevékenység részben hulladékgaz dálkodási-, részben pedig hulladékkeletkezést megelőző tevékenységeknek az összességéből áll.

47. A Közfeladat, mint szolgáltatás, a Magyar Állam és az igénybevételre kötele zett jogalanyok között polgári jogi jogviszony formájában jelenik meg. Vagyis a Magyar Állam és az igénybevételre kötelezett jogalanyok között, egy szerződés – mégpedig vélemé nyem szerint, egy megbízási-, vagy egy vál lalkozással vegyes megbízási szerződés - jön létre. A Közfeladat tehát kötelem fakasztó hatással bír. (Véleményem szerint, az állami monopólium fennállásából következően, e jogviszony burkoltan akkor is fennáll, ha a Közfeladatot a Magyar Állam koncesszióba adja, vagyis amikor a jogviszony a valóság ban az igénybevételre kötelezett jogala nyokra és a Társaságra koncentrálódik.)

45.3. A Közfeladat hulladékgazdálkodá si eszközrendszerébe, az előbbi alpontban rögzített tevékenységek ellátásához szüksé ges hulladékgazdálkodási létesítmények tartoznak. 45.4. A Közfeladat személyi hatályába, az igénybevételre kötelezett jogalanyokon túl még a Magyar Állam is beletartozik.

52. A bekapcsolódás feltétele az ún. alvállal kozói státusznak az elnyerése. Ezt pedig az nyerheti el, aki egyrészt az engedélyhez-, vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulla dékgazdálkodási tevékenységének a végzé séhez hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy a vonatkozó hatósági nyilvántartásban szerepel, másrészt a Köz feladat ellátásában történő közreműködé sével kapcsolatban, a Társasággal közvetle nül, vagy a jogosulti láncban felette állóval közvetve, szerződést kötött, harmadrészt pedig, a hulladékgazdálkodási hatóság által a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba bejegyzést nyert. A Közszolgáltatási Rész tevékenységbe bekapcsolódni szándékozó jogalany vonatkozásában pedig további kü lön feltétel, hogy rendelkezzen a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által kiadott megfele lőségi véleménnyel arra vonatkozóan, hogy ter vezett tevékenysége megfelel-e az Orszá gos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak.

53. A Ht. 18/A. §-ban, 18/D. §-ban, 31. § (2) bekezdésének ab.) és ac.) alpontjaiban, és a 31. § (9) bekezdésében foglaltakból, arra következtetésre jutottam, hogy az Alvállalko zók a vonatkozó tevékenységeiket – a szerződéses láncban való elhelyezkedésüktől függetlenül – önállóan, saját joguk, és saját szerződéseik szerint végezhetik, így pld. szükség esetén saját ma guk is felléphetnek, eljárásokat indíthatnak, szerződést köthetnek stb. Vagyis a hulladék gazdálkodási tevékenységüket – az alábbi alpontokban említettekkel kiegészítveugyanúgy végezhetik majd, mint jelenleg.

50. A Közfeladat koncesszióba való adása esetére, a jogalkotó megalkotta a koncesszori alvállalkozónak (továbbiakban: Alvállakozó)-, és a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásnak a fogalmát is. Ezeket a Ht 2 § (1) bekezdés 36. g. sz. pontja, illetve a Ht 2 § (1) bekezdés 36. h. sz. pontja rögzíti. Az Alvállalkozó fogalmával kapcsolatban, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy annak a „hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozások” szövegrésze – álláspontom szerint – nem konzekvens, mert a Ht. a „résztevékenység” szóval következetesen a Közfeladatnak a két elemét illeti. A megfogal mazás tehát megtévesztő. A helyes szövegrész – véleményem szerint - „hulladékgazdálkodá si tevékenységet végző vállalkozások” lett volna.

53.1. Az alvállalkozók – e tevékenysé gük gyakorlása körében – a Ht. 53/J. §-a alapján, kötelesek a hulladékgazdálkodási

A definíció lefordítása 46. Fentiek alapján, a Definícióra épülően megállapítható, hogy a Közfeladat nem más, mint a Magyar Állam gazdálkodási feladat körébe kerülő, olyan, a Résztevékenységek hez igazodó, egymástól elkülönülő részszol gáltatásokból álló-, monopolizált - részben hul ladékképződést megelőző-, rész-ben pedig, hulladékgazdálkodási – szolgáltatás, amely nek az igénybevétele, az igénybe vételre kö telezettek körébe tartozó jogalanyok szá mára – ha a Ht. kivételt nem tesz – kötele ző, és amelynek ellen-tételezéseként, az igénybe vételre kötelezett jogalanyok díjat fizetnek. A Közfeladatnak a szolgáltatási jellegét a Ht. 53/A. § (4a) bekezdése is le rögzíti, kimondva, hogy a Közfeladat egy „általános gazdasági érdekű szolgáltatás.”

48. Elérkezve az 2.1. alpontban feltett kérdés megválaszolásához, álláspontom az, hogy a Magyar Állam a Közfeladatot ellátó funkciójában, nem közhatalmi-, hanem mono polizált gazdasági szerepet tölt be, s kvázi gazdál kodó szervezetként jár el, még akkor is, ha a Közfeladat ellátásába – bármely módonharmadik személyt von be. A közfeladat működtetése Koncesszióba való adás 49. A Közfeladat koncesszióba való adása esetére, a Jogalkotó megalkotta a koncesz szori területnek a fogalmát, amelyet a Ht, a 2 § (1) bekezdésének a 36.e. sz. pontja rög zít. E fogalomból egyértelműen megálla pítható, hogy a Közfeladat koncesszióba adásá ra nem egyben, hanem Résztevékenységekre osztot tan kerül sor. Vagyis a Koncesszornak a po zíciójába nem egy, hanem két jogalany fog kerülni. Ugyanakkor ezzel ellentétesen ren delkezik, a Ht 53/A. § (1) bekezdése, amely szerint, a Közfeladat „gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére…” engedheti át. Vagyis e törvényhely alapján, a résztevékenységek csak együttesen adhatók koncesszióba. A Ht. 53/H. § (3) bekezdéséből is erre a helyzetre lehet következtetni. Látható tehát, hogy két egymással ellentétes értelmezés vezethető le a hivatkozott törvényhelyekből. Itt is fennáll tehát a jogszabályszerkesztési hiba.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 32 Nagyító alatt 45.2. A Közfeladat tartalmát részben a hulladékképződést megelőző-, részben pe dig, hulladékgazdálkodási tevékenységek al kotják. Releváns hulladékképződést megelőző tevé kenység, a kötelező visszaváltási díjas rend szernek a működtetése, releváns hulladékgaz dálkodási tevékenység pedig, a 37. sz. pontban említett hulladékoknak az átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme, keze lésre történő átadása-, valamint az ezekhez szükséges létesítményeknek a fenntartása és üzemeltetése, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő, szervezeti feladatainak az ellátása.

51. A jogalkotó az előző pontban emlí tett fogalmaknak a megalkotásával implici te, a Ht. 53/A. § (2) bekezdésének a meg alkotásával pedig, explicite egyértelművé tette, hogy a Közfeladatnak az ellátásába be lehet kapcsolódni, s így abba a hulladékgazdál kodással jelenleg foglakozó vállalkozások is be tudnak majd kapcsolódni, ha a Társaság a bekapcsolódást igényli. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a H.t 53/H. § (3) bekezdé se értelmében, a Társaság a Résztevékeny ségeket nem a hulladékgazdálkodási enge délyében foglaltak alapján kívánja ellátni.

jelenleg foglalkozó vállalkozásoknak –szerződéses lánc keretében – a Közfela dat ellátásában bekapcsolódni. A Közfeladat működése 56. A Közfeladat hulladékokra specializált igény bevétele, a definíció személyi hatály alá tarto zó, jogalanyok részéről, a Közfeladat tárgyi hatálya alá tartozó hulladékoknak a Közfela datot ellátó – vagy annak teljesítési segédje - részére való átadásával történik. Az átadás hoz - a Ht. 31. § (3) bekezdése, 40. § (1) be kezdése, és 43. § (1) – (2) bekezdései értel mében - tulajdonjog átszállás kapcsolódik. A 28.6. sz. alpontban hivatkozottak, a Ht. ezen szabályaival kapcsolatban is relevánsak. A közfeladat termékekre specializált igénybe vételi módjáról a Ht. nem rendelkezik. Igen valószínű en, az erre vonatkozó szabályok, a kötelező visszaváltási díjas rendszert bevezető jogsza bályban fognak majd megjelenni.

58.2. Az Intézményi Résztevékenység hulladékra specializált igénybevételéért járó ellenérték tekintetében a Ht. rendelke zést nem tartalmaz. Ebből következően, a díj szabad megállapodás tárgyát képezi. A Közfeladat termékekre specializált igénybevételéért – a visszaváltási díjon fel ül – fizetendő további ellenértékről a Ht. szintén nem rendelkezik. Igen valószínű en, az erre vonatkozó szabályok, a kötele ző visszaváltási díjas rendszert bevezető jogszabályban fognak majd megjelenni.

53.2. A Közszolgáltatási Résztevékeny ségbe bekapcsolódott, alvállalkozók státus megőrzésének feltétele, a Hivatal által kiadott megfelelőségi véleménynek az évenkénti rendelkezésre állása.

54. A Ht. 53/E. § (7) bekezdése értel mében, a Közfeladat ellátásával összefüg gésben a hulladékgazdálkodási eszközök kel rendelkező önkormányzat, önkor mányzati társulás, gazdasági társaság vagy más gazdálkodó szervezet köteles együttmű ködni a Koncesszorral és a Társasággal. A jog alkotó e szabályozással - a felesleges pár huzamos beruházások elkerülése érdeké ben - a jogalanyoknak a Közfeladat ellátá sába való bevonása révén, a Közfeladat ellátásához szükséges, jelenleg már meglé vő eszközrendszer mindenkori további rendelkezése állásának a biztosítását kí vánta előmozdítani. Állam általi ellátás 55. A Ht. a Közfeladat Magyar Állam ál tal történő ellátása esetére, a közfeladat el látásába való bekapcsolódásnak a rendszerére vonatkozóan, szabályozást nem tartalmaz. Így annak bekövetkezése esetén, vagy végle gesen kizáródik a bekapcsolódásnak a le hetősége, vagy új jogszabály fogja majd ezen esetkört rendezni, vagy a jogalkotó – az Alvállalkozóhoz hasonló szabályok nak a megalkotása révén - a Ht.-t tovább fogja módosítani. Egy biztos. Óriási a feladat. Ezt egy kijelölt szervezet – véle ményem szerint - egyedül megoldani nem tudja. E tény talán reménykeltő le het arra nézve, hogy ebben az esetben is lehetősége lesz a hulladékgazdálkodással

59. Az eredeti hulladéktermelő gazdál kodó szervezetet megillető-, az Intézményi Résztevékenység tárgyi hatálya alá tartozó-, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékokért fizetendő kompenzáció te kintetében, a fizetési kötelezettég - a Ht. 31. § (9) bekezdése alapján - a hulladékot köz vetlenül és ténylegesen átvevő jogalanyt terheli, mégpedig az általa az eredeti hulla déktermelő gazdálkodó szervezettel meg kötött szerződés alapján. Befejezés 60. A jogkövetés alapfeltétele a követendő normának a megértése. Ebből kiindulva az szorul vizsgálatra, hogy a definícíó lehető vé teszi-e, a jogban járatlan jogalanyok szá mára a Közfeladatnak a megértését. Abból a tényből, hogy a közfeladatnak a definíci óra épülő fogalma, csak egy fogalom hal mazra épülően tárható fel, arra a következ tetésre jutottam, hogy a definíció nem felel meg, a normavilágosság elvének. Nem várható el ugyanis a jogalanyoktól az, hogy – mint ahogy tettem – tanulmányt eredményező levezetéssel jussanak el a definícióra épülő Közfeladat fogalmának a megértéséhez. Nem is beszélve arról, hogy – mint ahogy azt tanulmányom, 18., 19.3., 23., 25., 28.2., 28.6., 30., 34.3, 35., 36., 49., 50., 56, és 59. sz. pontjai rögzítik – jogszabályszerkesztési hibák folytán, a közfeladatnak a fogalma nem is tárható fel minden részében egyér telműen. Ezért az 2.4. pontban feltett kér désre, az a válasz adható, hogy a Ht. foga lomhalmazra épülő szabályozási módja, valamint a Ht. jogszabályszerkesztési hibái miatt, a definíció megnehezíti a közfeladat tekin tetében a jogalanyoknak a jogkövetést.  A Ht. fogalomhalmazra épülő szabályozási módja és a Ht. jogszabályszerkesztési hibái miatt, a definíció megnehezíti a közfeladat tekintetében a jogalanyoknak a jogkövetést.

58. A közfeladat hulladékra specializált igénybevételéért, a definíció személyi hatálya alá tartozó, jogalanyok kötelesek a Ht 38 § (2) bekezdése alapján, a Közszolgáltatási Résztevékenység ellátásáért jogszabályban meghatározott - a Ht. 32. § (1) bekezdése értelmében, a hulladékgazdálkodás költsé geit is magába foglaló - közszolgáltatási dí jat-, a Ht. 47/A. § (1) bekezdése alapján pedig, az Intézményi Résztevékenység ellá tásáért, jogszabályban meghatározott - a Ht. 32. § (1) bekezdése értelmében, a hulla dékgazdálkodás költségeit is magába fogla ló – díjat fizetni. 58.1. A jogalkotó, a közfeladat koncesz szióba való adása esetére, a Közszolgáltatá si Résztevékenység vonatkozásában, a Ht. a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában szerep lő keretfinanszírozás tilalmának-, a Ht. 2. § (1) 33.a. sz. pontjában szereplő indokolt költség-, és a Ht. 2. § (1) 11. sz. pontjában szereplő ésszerű nyereség fogalmainak a megalkotásával, valamint a Ht. a 3. § (2) be kezdésében rögzített ütköző elvnek a kifej tésével, továbbá a Ht. 46. § - 52. §-oknak a megalkotásával, keretek közé szorította a közszolgáltatási díjnak a mértékét. A 28.6. sz. pontban említettek, e törvényhelyekkel kapcsolatban is relevánsak.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 Nagyító alatt hatóság felkérésére, a hatóság részére adatkérés esetén, minden adatot, tájékoz tatást, elemzést, információt - az adatké réstől számított 15 napon belül – megad ni, tevékenységükről, a státust biztosító szerződésükben foglalt kötelezettségeik nek a teljesítéséről és a pénzügyi helyze tükről pedig, évente, május hó 31 napjáig, beszámolni és minden félévet követő há rom hónapon belül tájékoztatást adni.

A szabolcsi vendégszeretet aranyat ér, mondják mindazok, akik megyénk be, Szabolcs–Szatmár Bereg megyébe látogatnak, legyen szó kulturális programról, egy kellemes baráti összejövetelről vagy a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara által alapított Aranyalma Alapítvány rendezvényéről, de akár magas színvonalú és tartalmas kamarai szakmai ügyvéd találkozó ról. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara szervezésében dr. Halmos Tamás elnök kezdeményezésére – immár gazdag hagyományok alapján határ menti ügyvéd találkozót tartottunk, amelyen vendégül láttuk a romániai Szatmárnémeti Ügyvédi Kamarától érkező ügyvéd kollégákat. Egy ilyen találkozónak nemcsak a fraternitás, hanem komoly szakmai eszmecsere is fontos jelentőséget ad. A Nyíregyházán, 2022. május 27-28-án tartott romániai magyarországi ügyvédek hétvégéjén igyekeztünk betekintést adni a szomszédos országban élő kollégáinknak a magyar ügyvédséget érintő jogalkotási kihívásokba.

Dr. Farkas Csilla ügyvéd, elnökségi tag, Nyíregyházi Ügyvédi Kamara

A szakmai program megnyitója során dr. Halmos Tamás, a vendéglátó Nyíregyhá zi Kamara elnöke üdvözölte a kedves ven dégeinket és a megjelenteket. Rendez vénynyitó beszédében elmondta: „Hagyománya van már ennek az együtt működésnek, hiszen több mint huszonöt év telt el az 1996-os első szakmai találkozó óta, amelyen mind a megyebeli kollégáink, mind a romániai Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara kollégái szívesen vesznek részt. Jó barátsá gok, munkakapcsolatok szövődtek már itt, nem beszélve arról, hogy mind a román, mind a magyar jogalkotás kihívásait is köl csönösen megismerhettük ezeken a találko zókon. Mindig kiemelt figyelmet fordítunk a jó együttműködésre. Rendezvényeinken ezért is vesznek részt rendszeresen a Magyar Ügyvédi Kamara vezetői, az első években néhai dr. Horváth Jenő, a MÜK akkori elnö ke, illetve örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Bá náti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Öröm számunkra az is, hogy a MÜK mel lett, a Magyar Ügyvédek Biztosító Egyesüle te is támogatta a találkozó létrejöttét.” Összekötve a kellemest a hasznossal Az elnök kiemelte, hogy a Covid járvány után újraéledt megyénkben is a kamarai köz élet. Tagjaink folyamatosan igénylik a szak mai előadásokat és programokat, segítve ezzel a hivatásuk gyakorlását. 2018 évtől ka maránk tagjai immáron a jogtanácsosok is, akiknek részvétele különösen a közigazgatá si témájú kérdésekben biztosít specifikusabb látásmódot, szakmai biztonságot nekünk.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 34 Határmenti kapcsolatok

Tovább a kitaposott ösvényen

Jó szívvel gondolunk dr. Székely János szatmárnémeti kamarai ügyvéd kollégánk ra, akinek román-magyar tolmácsolásában pontosan, és érthetően megismerhetővé váltak az elhangzott értékes gondolatok.

A Magyar Ügyvédi Kamara részéről dr. Havasi Dezső, a MÜK elnökhelyetteseaki egyben a Győri Ügyvédi Kamara elnö ke - és dr. Fekete Tamás főtitkár személyes beszélgetések során üdvözölték kezdemé nyezésünket, az ilyen kiemelkedő színvona lú szakmai fórumot, amelyeknek jövőbeni fontosságára is felhívták a figyelmet.

A szabolcsi vendégszeretet aranyat ér Romániai és magyarországi ügyvédek, baráti eszmecseréje, szakmai fóruma

4 35Határmenti

Dr. Havasi Dezső, a MÜK alelnöke na gyon karakteresen formált véleményt és már az bevezető mondata is jóleső fogad tatásra talált: „Szívem szerint saját nyelvü kön mondanám el előadásomat romániai barátainknak” - kezdte köszöntőjét, ven dégeinketRávilágítottüdvözölve.arra,hogy

Ügyvédek Lapja 2022 | kapcsolatok A kamarai közéletben a május végi ro mán-magyar ügyvédtalálkozó már na gyon várt esemény volt, hiszen a pandé mia miatt 2019-ben találkoztak a határ menti kollégák utoljára. A találkozó meg szervezését külön bizottság segítette és bonyolította le dr. Juhász Zoltán elnökhe lyettes úr vezetésével, dr. Huszti György elnökhelyettes, dr. Magyari Ákos, dr. Kokas Róbert és dr. Farkas Csilla elnökségi tagok, segítőSzervezőkéntközreműködésével.”magamis elmondhatom, hogy jó volt e csapat részeként ezt a szín vonalasra sikerült találkozót szervezni és csak megköszönni tudjuk mindazok rész vételét, akik a sóstói csodás, üde, friss kör nyezetben együtt töltötték velünk a hétvé gét. Nekünk, szervezőknek fontos volt az is, hogy szeretett városunk, Nyíregyháza és gyöngyszeme, Sóstófürdő szépségeit ro mániai vendégeink is megcsodálták. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, és a Sóstói Múzeumfaluban eltöltött időt a kulturális hagyományőrző programok és a Sóstói Ál latpark egzotikus világa is gazdagították. Figyelve egymás eredményeire, tapasztalataira A romániai delegációt vezető Vlad Bacules cu, a Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara dé kánja - Romániában a területi kamarákat dékán vezeti -, köszöntőjében elmondta, hogy ő is elkötelezett abban, hogy a kiala kult kiváló együttműködés fennmaradjon a kamarák között. kiemelte, hogy „Örömmel veszünk részt a találkozón, itt időtálló ba rátságok születtek már kamaráink tagjai kö zött és szívélyes, meleg fogadtatásunk örömmel tölt el bennünket.” Sok hasonlóságra is felhívta a figyelmet például arra, hogy „a román ügyvédség helyzete is hasonlatos a magyarokéhoz, például a nem túl támogató állami hozzáál lás kapcsán. Az ügyvédeknek mégis fontos a szerepük a jogkereső állampolgárok érdek - és jogérvényesítése terén.” Arról is nyo matékkal szólt, hogy folyamatosan tájéko zódnak a minket, magyar ügyvédeket érin tő döntésekről, így azokról is, amelyek ked vezően érintenek bennünket. Szatmári kol légánk kiemelte például, hogy a romániai jogban a cégjogi és ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos okiratszerkesztés és ügyintézés kizárólagos közjegyzői hatáskör. Örömmel látja, hogy Magyarországon ezen feladatok ügyvédi hatáskörben vannak, és ügyvédi közreműködést igényelnek. A kölcsönös figyelem középpontjában: az új ingatlannyilvántartási törvény Az új ügyvédi törvény, ezen többletjogokat biztosítja, garantálja számunkra. Ezért is hallgatták nagy érdeklődéssel romániai vendégeink, de valamennyi magyar résztve vő is, azt az ingatlan nyilvántartásban bekö vetkező változásokról szóló, közel kétórás előadást, melyet dr. Havasi Dezső tartott. Magas színvonalú szakmai tájékoztatója az új ingatlan-nyilvántartási törvény változá sairól igencsak elgondolkodtató volt. Megtudtuk például azt, hogy a MÜK által is előkészített ingatlan-nyilvántartást érintő törvényi szabályozásban hatéko nyan vett részt a MÜK elnökhelyettese ként, és megjelenítette e témában az ügy védek igényeit és kéréseit, képviselte is az ügyvédeket és ügyvédi érdekeinket a kor mányzat előtti egyeztetések során.

„Magyarországon egyedülálló módon az ingatlan ügyletek so rán a szerződések szerkesztése, készítése, ellenjegyzése és a jogoknak az ingatlan-nyil vántartásba való bejegyeztetése is ügyvéd hez kötött tevékenység. Ugyanezen jogosít ványok mutatkoznak a jogi személyeket érintő cégeljárások során a bejegyzések, vál tozásbejegyzések kapcsán, ahol a kötelező ügyvédi közreműködés, az ún. ügyvédkény szer jelenleg is megmaradt.” Mint mondta, ez a hagyományokból is következik, „Jelenleg mintegy 16 000 ügy véd és jogtanácsos praktizál hazánkban, a csekély számú 300 közjegyzővel szemben. A jogalkotó nem hozhatott ezért olyan sza bályozást, hogy kihagyta volna az ügyvéde ket az ingatlanügyleteket érintő jogi közre működésből.” (Dr. Havasi Dezső előadását je len lapszámunk 36. oldalától részletesen külön is ismertetjük. – A szerk.)

Bízzunk abban, hogy egymást segítve akár ilyen típusú baráti, határmenti találko zókkal és szakmai jellegű vitafórumokkal válaszokat, megoldásokat találunk a minket kölcsönösen érő kihívásokra. 

Maga a háttér is izgalmas Kormányzati kezdeményezésre és az Euró pai Unió támogatása okán négy évvel ezelőtt indult a koncepció kidolgozása, annak érde kében, hogy az ingatlan-nyilvántartást elekt ronikussá tegyék – emlékeztetett nyíregyházi előadásában dr. Havasi Dezső. A cél hason lóan a cégnyilvántartás, a fizetési meghagyá sos eljárás és a végrehajtási eljárások elektro nikussá tétele után az volt, hogy nem papír alapú, hanem elektronikus rendszerű legyen az ingatlan-nyilvántartás és a kapcsolattartás is. Megtudhattuk azt is, milyen volt maga a folyamat, ami a törvény normaszövegének elkészítéséhez, kialakításához vezetett.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 36 Érdekérvényesítés

2) A papír alapú ügyintézést felváltsa a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés.

c) További célkitűzés volt a koncepció szerint, hogy a 19 millió tulajdoni lap áttekinthető legyen.

d) Indokolt volt az elektronikus rend szer kialakítása, hiszen a járási hiva talok az ügyfélforgalom alapján kapacitásuk 25-30 %-át fordítják jelenleg ingatlanügyletekre, míg az ingatlan-nyilvántartási adatokban, ingatlanokat érintően történő kere sés ez idáig csak személyesen volt lehetséges. e) További fontos cél volt, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvény kódex jellegű legyen. Ez gyakorlati lag azt jelenti, hogy egy helyen fog szerepelni az ingatlan-nyilvántartás ra vonatkozó törvényi szintű sza bály, (kivéve Ptk. vonatkozó szaka szai) ezáltal áttekinthetőbb lesz a nyilvántartás.

A törvény főbb indoka, alapvető céljai között a következők voltak a hangsúlyo sak: magyar ingatlan-nyilvántartás legyen korszerű és versenyképes, nemzetközi összehasonlításban is, ezáltal az országunk versenyképességét is fokozza. A célokat illetően részleteket is elárult előadónk: Az ördög és a részletek ... Az „ördög a részletekben rejlik”, mondta a győri kamara elnöke. Előadónk az Or szággyűlés által elfogadott 2021. évi C. törvény az új ingatlan-nyilvántartásról törvény (Új Inytv.) céljait is megvilágította, kibontotta, részletesen:

5) Egyéb célokat is kitűztek:

1) Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja és korszerűsítése.

b) Cél volt az is, hogy az intelligens adatbázis adatfeldolgozásra és adat kezelésre alkalmas legyen.

Az ördög a részletekben rejlik Az ingatlan-nyilvántartási változások rejtelmei Dr. Havasi Dezső: Ígéretes lehetőség, nagy felelősség, sok felkészülés

4) Az áttekinthető ingatlan-nyilvántartás teljeskörű és naprakész legyen.

3) Az ingatlan-nyilvántartás összekap csolható legyen más közhiteles állami nyilvántartásokkal és ezzel segítse az állami szervek közötti kapcsolattartást.

A koncepció kapcsán egy stratégiai munkabizottság is létrejött a MÜK-öt érintő kérdések kidolgozására.

Dr. Havasi Dezső az elsődlegesség szabályát is hangsúlyozta, azaz a jog, a tény és az adat bejegyzett információira, ezekre az ingatlan-nyilvántartási adatokra lehet alapozni. Azaz más ágazati szabá lyozás által alapított jog, tény, adat akkor lesz releváns, ha azokat be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.Akorábbieljáráshoz képest változás, hogy az automatikus döntéshozatali eljá rást kiterjesztik az ingatan-nyilvántartási eljárásra is. Mit jelent ez a gyakorlatban? A jogosult közvetlenül az ingatlan-nyil vántartás rendszerében eljárva intézkedik és ezáltal közvetlen bejegyzés lehetséges állami tisztviselő nélkül. Ez az egyik leg fontosabb rendelkezése az új Inytv-nek! Ehhez képest, a most hatályos szabályo zás szerint mikor van automatikus eljá rás: 1.) ha azt törvény vagy kormányren delet engedi, 2.) ha a hatóság részére a kérelem benyújtásakor a bejegyzéshez minden rendelkezésre áll. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara és a romániai Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara 2022. május 27 28 án tartott baráti találkozóján dr. Havasi Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese tartott nagy érdeklődést kiváltó előa dást a bevezetés előtt álló új Ingatlan-nyilvántartási törvényről. Bár már az Ügyvédek Lapjában többször is foglalkoztunk a tervezetről, annak a hazai ügyvédséget érintő súlya olyan jelentős, hogy nyilván többször is érdemes lesz részletekbe menően is tájékoztatást adni.

a) A jogosultsági szintek beállításával a hatóságok jobban hozzáférjenek az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz, a térképi adatbázis és egyéb ingat lan-nyilvántartási adatbázisok össz hangban legyenek.

További kedvező feltétel, hogy a Ma gyar Ügyvédi Kamara számára biztosított lehetőség, hogy szabadon meghatározza azt az oktatási anyagot, amivel az ügyvéd tagjait felkészíteni kívánja eme feladatra. További előírás, hogy a tanfolyamon, a képzésen elhangzott és elsajátított anyag ból, két részből álló, eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát szükséges tenni.

2) Mindezek miatt időszerű a felkészü lés megkezdése, az új jogszabály alkalma zására. A Magyar Ügyvédi Kamara és te rületi ügyvédi kamarák által szervezendő képzéseken és vizsgákon túl, fontos az ügyvédi felelősségbiztosítás kérdése. A jogalkotó által kikötött ügyvédkényszeren, a képzési és vizsgafeltételeknek való megfelelésen túl, azon kollegáknak nyílik majd lehetősé ge, ilyen ügyletekben ügyvédként közre működni, akik magasabb ügyvédi felelős ségbiztosítással rendelkeznek.

A MÜBSE szerint az ügyvédi tevé kenység tekintetében ez módosított fele lősségbiztosítást igényel, azaz legalább káreseményenként 50 000 000 Ft-ig ter jedjen ki az ilyen ügyben eljáró ügyvéd fe lelősségbiztosítása a kockázatokra. Ez gyakorlatilag azt is jelentheti, hogy a jelen leg fizetendő díj megduplázódhat. Továb bi igény lesz a MÜK felé a fegyelmi sza bályzat és az ügyvédi törvény e körben való módosításának szükségessége, kiegé szítve, aktualizálva a jelenlegi szabályozást.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 37Érdekérvényesítés Nagy hangsúlyt kell fektetni a hogyan ra. Vagyis az ördög még mindig a részle tekben rejlik. És hogyan történik mindez? A végrehajtási szabályok még kidolgozás alatt vannak, ezért a teljesség igénye nél kül, az eddig tudható információk hang zottak el. Ezek az információk, mind arról szól tak milyen célok mentén haladtak a nor maszöveg kidolgozása során.

3) A képzésre visszatérve kiemelte az előadó azt is, hogy a jogalkotó nem írta elő, milyen legyen a vizsga. Azt már tudni le het, hogy a MÜK oktatási bizottsága ki dolgozott egy rendszert az oktatásra és a MÜK felhatalmazása alapján a területi ka marák önállóan is szervezhetnek képzése ket. Rámutatott arra is, hogy az elméleti vizsga várhatóan kétszáz tesztjellegű kér désből áll majd, a gyakorlati feladatok ke retében pedig szimulációs ügylet lebonyo lítása lesz a feladat számítógépen, véletlen szerűen kiválasztott eset alapján. A vizsga 80%-os eredményességi szinttől lesz te kinthető eredményesnek.

Az ügyvédeket érintő, megoldásra váró kérdések Dr. Havasi Dezső kiemelte azt is, hogy az új Inytv. elfogadása óta az ügyvédeket érintően vannak még kihívások. Nem ke vés érv és ellenérv övezte az új jogszabály elfogadásának menetét. S bár a végrehajtást biztosító rendele tek elfogadásra még nem került sor, idő szerű a felkészülés az új jogszabály alkal mazására.Demelyek is azok a kritériumok, ame lyeknek az ügyvéd társadalomnak eleget kell tennie: 1) Felkészülés, képzés, infrastruktúra. Az új rendszerben a konkrét ügyvédi fel adatok hangsúlyosak lesznek. A jogalkotó által előírt követelmények is megfogalma zásra„Ahhoz,kerülnek.hogy az ügyvéd részt vegyen az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ingatlanügyletekben néhány szigorú és a jogalkotó által előírt feltételnek szüksé ges megfelelni, hangsúlyozva azt, hogy a nagyobb felelősség nagyobb felkészültsé get is igényel. Az Igazságügyi Minisztéri ummal való folyamatos egyeztetés mel lett, az IM nem szól bele a felkészítés és felkészülés folyamatába, de kötelező kép zésen kell részt vennie az eljárni kívánó ügyvédeknek.

Kiemelte előadónk, a Magyar Ügyvédi Kamara már elkezdte a felkészülést erre a feladatra, hogy kellő időben megvaló sítható legyen az ügyvéd kollegák kama rai szintű felkészítése és vizsgáztatása, az időfaktor fontossága miatt is Az új Inytv-t közel egy éve fogadták el, eredetileg egy másfél éves időtartamot hagytak volna az átállásra, 2022. szeptem berig, azonban a végrehajtást biztosító rendeletek elfogadásra még nem került sor állami szinten, ezért a határidő is kito lódott 2023. februárra.

4) Ami még fontos kérdés, hogy a vél hetően egységesebb rendszerben, ahol a jog, tény, adat logikusabb rendszerben fogják egymás követni, mi lesz az ügyvéd sze repe, hogyan fog eljárni az automatikus eljárás ban a jogalkotó szerint?

Dr. Havasi Dezső a hangsúlyozta: a re gisztratív funkcióban a joghatás kiváltása lesz a legfontosabb cél. “Az ügyvédeket érintően nem kevés érv és ellenérv is övezte az új jogszabály elfogadásának menetét. S bár a végrehaj tást biztosító rendeletek még váratnak magukra és az új rendszernek vannak előnyei, vannak azért olyan problémák is, amelyeket orvosolni kell, hatékony megol a)dásokkal”: Az elektronikus feltételek kérdése: az infor matikai rendszer ezt a szándékot kiszolgálja –e? b) Míg a cégeljárásban az ügyvéd offline felületen az elkészített kérelmet és felszkennelt mellékleteit ellenőrizte, ellenjegyezte, e-aktában elküldte, itt más lesz a helyzet. Az új rendszerben például nem lesz megengedett a covid alatt kialakult szabályozás, amely a távelőttemezés, távellenjegyés, ügyfél nek a telekommunikációs módon tör ténő azonosítása és aláírásának ellen jegyzése videón ellenőrzött folyamat eredményeként. Az új rendszerben az állami ingatlan-nyilvántartási rendszerben már kontroll nélkül be tud vezetni majd az ügyvéd adatokat.

c) A felek azonosítása is szigorított lesz. Az azonosítás személyhez kötött jelle ge fog dominál. Nem lehet a jövőben az ügyleteket távellenjegyzéssel ellenje gyezni. Az ügyfélnek személyesen meg kell jelennie és az ügyvéd előtt kell alá írnia, elektronikus aláírással. Az infor matikai kaput a meghatalmazás fogja megnyitni, az ügyvéd ellenőrzése ügy félkapun keresztül történik majd, a jogosultság azonosítással, azaz azono sítja, hogy jogosult-e eljárni és a megbí zói oldal ellenőrzése is megtörténik. Reális megoldás lehet, hogy ügyvédi irodában elégséges lesz egy ügyvéd jogosultsága is az ingatlan-nyilvántartá si bejegyzéshez, vagy ügyvédi társulás tagja jogosultsága kell. d) Hogyan fog mindez a valóságban működni?

Ennek érdekében az aláíró kód és elektronikus személyi igazolvány okán kérdést intéztünk dr. Galambos Ildikóhoz, aki szintén mindvégig jelen volt velünk a rendezvény szakmai programján, előadá sán. Kérésünkre a Szabolcs-Szatmár-Be reg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal vezetője eljuttatta hozzánk a kabinettel egyeztetett álláspontot, mely szerint a járási hivatal segítő közreműkö désére is számíthatunk.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 38 Érdekérvényesítés

Az ügyletekhez valószínűleg ujjlenyo matos személyi igazolvány lesz szük séges. Ez azonban egy újabb kérdést vet fel: Aláíró kód jár a személyi iga zolványokhoz? Azaz nagyobb hang súlyt kell majd fektetni jegyzői, járáshivatali szinten is ehhez az aláíró kódhoz. Miután az ügyfél azonosítása ehhez az aláíró kódhoz lesz kötve ezért félő, hogyha a magyar állam nem fog ebben a kérdésben óriási hang súlyt fektetni erre a témára, és szorgal mazni ezen kód aktiválását, akkor alá író kód nélkül ingatlant eladni, venni nehézkes lesz. Egy biztos, ha a prog ram működni fog, akkor az zseniális újítás lesz, hiszen az űrlapok kitöltését a rendszerben egy útmutató lista segí ti, amely csak a helyes lépéseket támo gatja Ezekkelmajd.”apozitív mondatokkal zárta gondolatait dr. Havasi Dezső, akinek sza vai okán tényleg azt mondhatjuk, az ördög valóban a részletekben rejlik. Friss tapasztalat Nyíregyházáról: hivatali támogatás Azonban számunkra nagyon fontos az, hogy valóban jól működjön majd a rendszer.

A Nyíregyházi Járási Hivatal vezetője az alábbiak szerint nyilatkozott a személy azonosító igazolványok elektronikus alá írás funkciójáról: „A személyazonosító igazolványok igénylése kor, illetve az érvényességének meghosszabbításá ra irányuló eljárás során a kormányablakok munkatársai megfelelő információkkal látják el az ügyfeleket arról, hogy az új típusú személy azonosító igazolványhoz elektronikus aláírás funkció is kapcsolódik, amennyiben azt kérik. Tájékoztatják az ügyfeleket az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, illetve az aktiválás és használat szabályairól.”

A fentiek alapján nagyon örülök annak, hogy bár kihívásokkal teli időszak elé néz az ügyvédség és sok lesz a feladatunk, azonban a járási hivatal is partner lesz az ügyvédi tevékenységünk gyakorlása során. Dr. Farkas Csilla

Mivel a végrehajtási rendeletek még nem állnak rendelkezésre ezért a képzési idő a ki jelölt új határidőben 2023. július 1-jéig kito lódik, így az oktatási anyagból felkészülhet nek és vizsgázhatnak a kollégák.

Hogyan szereztél tudomást az ügyről? – Volt kollégám, principálisaim egyike, a nagy tudású, több nyelvet beszélő dr. Gayer Gyula ügyvéd – akinek múlhatatlan érdemei vannak az Ügyvéd Múzeum lét rehozásában és kiállítási anyagának gyara pításában, rendszerezésében, és akinek igen kiterjedt nemzetközi ügyvédi kapcso latai voltak – mesélte először ezt a törté netet egy angol ügyvédküldöttségnek, a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermé ben, a főfalon elhelyezett, Kossuth Lajost ábrázoló festmény előtt. Minthogy rend szeres kapcsolatban állunk a Freshfieldsés az Ashurst-irodával, ha alkalom adó dott, én is elmeséltem az esetet az angol kollégáknak.Azegyik ilyen találkozás után a Fres hfields-iroda egyik partnere hazautazása után két nappal elküldte az 1861-ben ke letkezett ítéletet. Bár annak angol nyelve zete százhatvan éves, és olyan, akár az ugyanabból az időből származó cirkal mas magyar jogi szövegek, mégis óriási élmény volt olvasni. Kossuth Lajosra nézve ugyan kedvezőtlen volt a döntés, de hihetetlen alapossággal, minden rész letre kiterjedő, minden tényállításra és jogi érvelésre választ adó indokolással el látott ítélet született.

Kossuth kontra Ferenc József

A lordkancellár, mint a másodfokon el járó tanács elnöke azt is érzékeltette véle ményében, hogy Ferenc József magyaror szági uralmát jogszerűtlennek tartja, jólle het ezt a kérdést a diplomáciai elisme-rés re tekintettel nem vizsgálhatta. Kossuth megalapozottan védekezett azzal kapcso latban is, hogy mint nemesember, a Szent Korona tagjaként jogszerűen használta a magyar királyi címert.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 39A történelem kincsesbányája

Ki volt a leghíresebb magyar ügyvéd? Bizonyára kevesen vágnák rá egy ből: Kossuth Lajos, mert politikai szerepei – pénzügyminiszter, kor mányzó, a szabadságharc szellemi vezére – a jurátusi diplomát igen csak fölülírták. Kossuthról egy mai budapesti ügyvéd kollégájával, dr. Szecskay Andrással beszélgettünk egy különös jogi ügy, az 1861 ben kezdődött Emperor of Austria v. Day and Kossuth per kapcsán.

Ez az a per, amelyben Kossuth Lajos védekezésében vitássá tette, hogy a felpe res Ferenc József akár de iure, akár de facto Magyarország királya lenne.

Ferenc József londoni nagykövete, gróf Apponyi Rudolf útján szerzett tudo mást az esetről. Miután diplomáciai úton nem érhette el a kinyomtatott bankjegyek megsemmisítését, ezért polgári pert indí tott a királyi udvarhoz legközelebb álló és equity (méltányosság) alapon bíráskodó Kancelláriai Bíróságon. Az igen sok érde kes jogi kérdést felvető perben végül el marasztalták az alpereseket, és a bankje gyeket meg kellett semmisíteni.

Ki a csuda az a Day, aki mellett alperes ként Kossuth neve megjelenik? És mi volt a per tárgya? – William Day és fiai londoni nyomdá szok voltak, legkevésbé az ügy főszerep lői. A két főszereplő Ferenc József csá szár és az emigrációjának harmadik állo másán, Londonban élő Kossuth Lajos, aki az 1848/49-es forradalom és szabad ságharc újraélesztését szerette volna elér ni. Hihetetlenül sikeres és ismert politi kus lett külföldön, tömegek kísérték útja it és hallgatták Magyarország szabadsága érdekében elmondott lelkesítő beszédeit. Kossuth tudta, hogy egy szabadságharc hoz pénz kell, mégpedig sok. Ezért ké sőbbi magyarországi felhasználás céljából bankjegyeket nyomtattatott Londonban a Day & Sons nyomdával. Ezek fantázia bankjegyek voltak, egyetlen forgalomban lévő papírpénzt sem utánoztak. Éppen ezért Kossuth akcióját nem lehetett pénz hamisításnak minősíteni, s büntetőeljárást indítani ellene.

Az ügyről 2010-ben tanulmányt író dr. Szabó Marcelt idézve (Magyar Jog 2010/4) a perben „a császár jogi értelemben nyert, erköl csi és politikai értelemben azonban hatalmas presztízsveszteséget szenvedett”. Véleménye szerint az 1861/62. évi pürrhoszi győze lem nagyban hozzájárult az 1867-es ki egyezéshez.

A felperes magyarországi uralkodásá nak jogszerűségét pedig a császárra nézve megalázó módon John Stuart angol kisne mes alkancellár bíró mérlegelhette. Ugyan ez a bíró Kossuth Lajost – elmarasztaló ítélete ellenére – rendkívüli képességekkel rendelkező, kivételes eredményeket elérő, tiszteletre méltó férfiúnak nevezte.

– Ferenc József természetesen nem vett részt a tárgyalásokon, képviseletében gróf Apponyi Rudolf és megbízott angol ügy védjei jártak el. Azt azonban bizonyosnak vélem, hogy Kossuth Lajos részt vett a tárgyaláson, hiszen személyesen vezette tizenkét angol ügyvéd munkáját. A rész vételt támasztja alá Kossuth Lajos habitu sa, személyes érdekeltsége és ügyvédi vér mérséklete is, ami nem engedte volna meg számára a távolmaradást. Mivel akkor Londonban élt, ismertsége és népszerűsé ge is a jelenlétet diktálta számára. A volt kormányzó pontosan érezte a per marketingértékét, és azt, hogy nagyszerű alkalmat ad nézeteinek nagy nyilvános ság előtti hangoztatására. – Ne felejtsük el, hogy a tényállást és a közjogi hátteret ő ismerte a legjobban, és bármilyen kiváló jogi tanácsadója és kép viselője volt Ashurst úr és munkatársai személyében, bármely állításra, érvelésre csak ő tudott azonnal válaszolni. Ehhez persze nemcsak jól, hanem szinte kifogástalanul kellett ismernie a nyelvet. Tudod-e, milyen szinten beszélt Kossuth angolul?

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 40 A történelem kincsesbányája A brit hagyománytiszteletről nemcsak az ötszáz éve egyformán nyírt gyep jut az ember eszébe, hanem a törvénykezés, az, hogy a jogászok mi, laikusok a filmek ből tudjuk többszáz éves perekre hivat kozva szónokolnak. Vajon Ferenc József és Kossuth Lajos perének voltak-e előzményei, illetve az ebben született döntés hatott-e későbbi ügyek kimenetelére?

Ő maga visszaemlékezéseiben arra utalt, hogy a szabadságharc előtti börtön büntetése alatt egy eredeti angol nyelvű Shakespeare-kötet alapján tanult meg an golul. Shakespeare-re való hivatkozásának

– A felek által a perben előadott érvelé sekből jól látható az angol common law jogalkalmazás precedensekre épülő jelleg zetessége, és az is, hogy a bíróság nem az írott jog, hanem az úgynevezett equity (méltányosság) alapján döntött. A perkölt ség kérdésében a döntésnél például a Hul lett v. The King of Spain ügyre hivatkoz tak, amelyben a Lordok Háza arra az állás pontra helyezkedett, hogy a király méltó ságán aluli volna, ha költséget ítélnének a részére. Így aztán Ferenc József számára sem ítéltek perköltséget, jóllehet a per igen drága volt. Az ügy rendkívül nagy port vert fel, és a vélemények igencsak megoszlottak a döntés helyességét illetően. Volt olyan mértékadó angol jogi kommentár, amely minden kérdésben Kossuthnak adott igazat. Figyelemre érdemes, hogy bár a fellebbezési eljárás során az elsőfokú döntést helybenhagyta a bíróság, az ügyben eljárt összesen négy bírónak el térő álláspontja volt az érdemi jogi kér désekben. Az ítéletet azóta is nagyon sokan és sok ügyben hivatkozták, legin kább azzal kapcsolatban, hogy egy kül-földi állam vagy uralkodó közjogi igénye érvényesíthető-e egy másik kül földi állam bírósága előtt. Ferenc József nyilván nem vett részt személyesen a tárgyalásokon, de vajon a jogban képzett Kossuth ott volt-e?

– Az általam ismert források arra utalnak, hogy Kossuth igen jól beszélte az angol nyelvet. Ha nem így lett volna, hogyan is tartott volna rendkívül sikeres nyilvános beszédeket Amerikában és Angliában?

4 41A történelem

A brit tradíciókkal kapcsolatos az a tény is, hogy a peres feleket képviselő két ügyvédi iroda, a Freshfields és az Ashurts ma is létezik, sőt mindketten világcéggé nőttek. Úgy tudom, a Szecskay ügyvédi irodának is van dolga velük. – Igen, és ez az, ami számomra leginkább érdekessé teszi ezt az egyébként is külön leges és sokat hivatkozott pert. Freshfields ügyvéd úr volt a jogi tanácsadója és képvi selője Ferenc József császárnak, Ashurst ügyvéd úr és irodája pedig Kossuth Lajos nak. E két kiváló angol ügyvéd irodája te hát legalább százhetven éve létezik, és mára több ezer ügyvédet foglalkoztat mindkettő, az egész világra kiterjedő háló zattal, a legmagasabb szintű nemzetközi elismertséggel (www.freshfields.com, www.as hurst.com).

Képes volt-e mégis független maradni a brit bíróság? – Kossuth valóban rendkívül ismert és népszerű volt külföldön, mint az idegen segítséggel levert magyar szabadságharc vezetője. Mindemellett az is tény, hogy a döntésben jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy Viktória királynő diplo máciai kapcsolatot létesített Ferenc Józseffel, ezzel annak császári és királyi minőségét elis merte. Az angol bíróság ennek tükrében nem hozhatott olyan döntést, amelyben a felperes magyarországi királyi minőségét kétségbe vonja.

Kossuth védekezésének egyik szála –mint már említettem – ugyanis az volt, hogy Ferenc József nem jogszerű uralko dó Magyarországon. Vajda Emil 1892-ben megjelent Kossuth élet- és jellemrajzából idézek ezzel kapcsolatban: „S midőn Kos suth elvbarátai sürgetésére föllebbezett a lord kanczellárhoz, ehhez a magas állású úrhoz is talált hátulsó ajtót a bécsi befolyás. Őlordsága rámondta az ament az elsőfokú ítéletre…”

Hogyan kell elképzelnünk az 1861-ben zajló pert? A régi rajzokból ismert rizspo ros parókában, földig érő talárban lás suk-e a résztvevőket? – A fenti kép akár ma is készülhetett vol na. Az Egyesült Királyság hagyománytisz telete közismert. Néhány éve Birming hamban jártam a Midland Circuit meghí vására. Részt vettünk egy bírósági tárgya láson, és szinte ugyanezt láttuk (persze egy laptoppal a bíró előtt), viszont a talár (robe) és a paróka (wig) mit sem változott, fel is próbáltuk. 1861-ben már létezett a dagerrotípia, de tudomásom szerint a tár gyalásról nem maradt fenn felvétel, és szinte bizonyos, hogy ha ez egyáltalán megengedett volt (amit kétlek), a felvétel készítéséhez valamennyi érdekelt hozzájá rulására lett volna szükség.

A Kossuth-bankók az 1848/49-es sza badságharc idején alig több mint egy évig voltak forgalomban, mégis a függet lenség szimbólumává váltak. Az Angliá ban nyomtatott bankjegyeknek mi lett a sorsuk? – Az angol bíróság kedvezőtlen döntése értelmében sajnos mintegy tizenhét (más források szerint huszonhárom) tonnányi kinyomtatott bankjegyet megsemmisítet tek, a bankók nyomtatására szánt, de fel nem használt resurgo/feltámadok vízjeles papírokat pedig egyszerű borítékok készí tésére használták fel. Szerencsére néhány bankjegy elkerülte a megsemmisítést. Igazságát kereső ügyvédként és politi kusként Kossuth Lajos nem adta fel. Az első amerikai és a második angliai kísérle tek után még egyszer, Olaszországban újból megpróbálkozott a Kossuth-ban kók nyomtatásával, de ez alkalommal is sikertelenül.

Ügyvédek Lapja 2022 | kincsesbányája Amerikában és Angliában persze politikai célja is volt. Mindemellett Kossuth nemesi származású lévén, édesapja, Kossuth An tal is ügyvéd, bizonyára rá is hatással volt az 1800-as évek első évtizedeinek korje lensége, a reformnemzedék Anglia mint követendő minta felé irányuló figyelme, s angolGondoljunkstúdiumai.itt gróf Széchenyi István ra is. Frank Tibor tanulmánya Kossuth beszédeivel kapcsolatban Justin McCar thy parlamenti képviselőt idézi: „Kétségte lenül egyike volt a legékesebben szóló emberek nek, aki valaha angol népi hallgatóság előtt beszélt. Az az angol nyelv, amit ő beszélt, stílu sát tekintve a legnemesebb volt, s tanítani lehe tett volna belőle az ékesszólást: Kossuth Shakes peare nyelvét beszélte.”

Mindkét irodával rendszeres kapcsolat ban állunk. Egy francia kollégánk, aki itt, Budapesten az 1990-es években majd öt éven át velünk dolgozott, visszatérése után az Ashurst-iroda partnere lett. Kép zeljük el, mintha ma Magyarországon sok ügyvédet foglalkoztatva lenne Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös Károly – akik valamennyien ügyvédek voltak – nevét vi selő, jogfolytonosan működő ügyvédi iro da. Közép-Európa történelme azonban másként alakult. (Az interjú az interneten itt olvasható: orszag ut.com - 2022. március 14.) Orosz István

Bármennyire ismert és megbecsült férfiú lehetett Angliában Kossuth, ismertsége és tekintélye mégsem vetekedhetett a császáréval.

Figyelemreméltó somogyi jelenség, hogy az ügyvédjelöltek oktatása változatla nul a Pécsi Ügyvédjelölti Oktatási Köz pontban valósul meg, ahol Somogy-Tol na-Baranya megyei ügyvéd kollégák, bí

Nagy kihívás lesz a legújabb munkalehetőség: az elektromos ingatlannyilvántartás Az elektronikus ingatlan-nyilvántartást, amely kétségtelenül egy nagyon fontos, újabb állomás a hazai ügyvédek várható an napi tevékenységének, olyan sok új elemet tartalmaz, hogy nem kérdés, a ka mara tagjainak meg kell tanulniuk –hangsúlyozta dr. Pongráczné Csorba Éva elnök. Aki ingatlan-nyilvántartásba be jegyzésre kerülő szerződéseket kíván to vábbra is szerkeszteni, azon kollégáknak vizsgázniuk kell és magasabb biztosítási díjat is kell fizetniük – hívta fel egyebek mellett a tagság figyelmét. A somogyi ka mara 2022 őszén kezdi el ebben a téma körben a továbbképzést. Az elméleti mo dul tárgya a Ptk. új szabályai, illetve az új Inytv. és Inytv vhr. lesz, súlypontot az okiratok anyagi jogi tartalmára, az okirat ellenjegyezhetőségére és bejegyzésre al kalmassá tételére helyezik. A gyakorlati modul az elektronikus rendszer használatával kapcsolatos infor mációkat fogja tartalmazni. A tematikát és a vizsgaanyagot a MÜK fogja megadni, hiszen ennek országosan egységesnek kell lennie. „Kamaránk valamennyi tovább képzést, - így ezeket is – a vizsgával együtt, térítésmentesen biztosítja tagjai ré szére. Ugyanígy a MÜK online oktatási anyaga is térítésmentesen lesz hozzáférhe tő”Óriásihangsúlyozta.leszaz ügyvédek felelőssége, minden ügyvédnek, aki erre vállalkozik, fel kell nőnie ehhez a feladathoz. Nem le het egy közhiteles nyilvántartási rendszer ben még gondatlanságból sem hibát elkö vetni. A MÜK küldöttgyűlése elfogadta a fegyelmi szabályzat módosítását, önálló fegyelmi büntetés lesz az ingatlan-nyilván tartási ügyektől való eltiltás – figyelmezte tett a várható folyamatokra az elnökasz szony. Minden félelem és aggodalom jo gos, de ismét csak rajtunk múlik, hogy ezek a félelmek mennyire lesznek megala pozottak – tette hozzá.

Kamarai élet a mindennapokban A kamarai élet részleteire térve, dr. Pong ráczné dr. Csorba Éva elnök elmondotta: Somogyban jelenleg összesen 320 kamarai tag van (aktív ügyvéd 228, szünetelő ügy véd 24, alkalmazott ügyvéd 4, kamarai jogtanácsos 44, szünetelő kamarai jogta nácsos: 1, jogi előadó 3, ügyvédjelölt: 16).

A kamara szerveinek tevékenységét ismer tetve, az elnök egyebek mellett elmondta, hogy az elnökség – a járványhelyzet miat ti és egyéb korlátozások ellenére, tervsze rűen és hatékonyan tudta munkáját vé gezni a beszámolási időszakban, 2021ben is, olyan fontos ügyekben tudott döntést hozni, mint a személyi-, tevé kenységi forma, az iroda székhelyváltozás tárgyában, valamint ezzel összefüggésben az irodaként működőknél a módosított alapító okirat elfogadásáról, az ügyvédje löltek foglalkoztatására jogosultak név jegyzékébe bejegyzésről, az ügyvédi tevé kenység szüneteltetésének engedélyezésé ről, az iroda jogutód nélküli megszünteté se iránti eljárás megindításáról, illetve egyéb igazgatási témában, továbbá a ka mara gazdálkodását érintő ügyekben és rendezvények támogatásáról. Az elnök beszámolója szerint 2021. évben etikai eljárás nem indult. a dr. Szabó Tibor bizottsági elnök által vezetett Fel ügyelő Bizottság megvizsgálta a kamara 2021. évi gazdálkodását, a könyvelését, és azt rendben találta. A hazai ügyvédség egyik legnagyobb, új szakmai kihívásának nevezte Pongráczné dr. Csorba Éva elnök a kamara május 27-én, Kaposváron megtartott közgyűlésén az elektronikus ingatlan-nyilvántartást, amely várhatóan 2023. február 1 jén indul. A kamarai éves beszámolóban az elnök a részletes adatok ismertetése mellett beszélt arról is, hogy immár két évnyi veszélyeztetett helyzetet követően fellélegzést jelentette, hogy a covid járvány enyhül és mindenki egy kicsit ismét szabadabban, jobban élhet. Sajnos, a 2022. február 24 én kitört az orosz ukrán háború, bár más jellegű, de újabb bizonytalanságokat keltett és „kihívások elé állított valamennyiünket”. Az elnök e tekin tetben utalt arra, hogy az európai uniós ügyvédi szervezetek, valamint az egyes nemzeti ügyvédi kamarák mellett a Magyar Ügyvédi Kamara is nyilatkozatot tett közzé, melyben határozottan elítélte Oroszországnak az Ukrajna elleni fegyveres támadást. Emlékezetbe idézte: a magyar ügyvédség összesen 30 000 000 forint összegű, több részletben teljesítendő támogatást nyújt a Magyarországon működő országos segélyszervezeteknek, annak érde kében, hogy azok a támogatást az ukrán-orosz háború elől menekülő bajbajutottak és rászorulók megsegítésére fordítsák. A somogyi kamara közgyűlésének kiemelkedő alkalma volt, hogy örökös tiszteletbeli elnöknek válasz tották meg a hosszú évtizedeken át vezető tisztséget betöltő, országosan is nagy szakmai elismertségnek és megbecsülésnek örvendő korábbi elnököt, dr. Fekete László kaposvári ügyvédet.

Közgyűlés a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában Nőtt az ügyvédség elismertsége a megyében Rendezett körülmények, reális tervek, szívós munka

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 42 Cikluszáró számvetések

rók és közigazgatási szakemberek képe zik a jelölteket. Az oktatási központ működéséhez a jelöltek arányában mindhárom megyei kamara, így a somo gyi is hozzájárul.

A fegyelmi ügyeket érintve emlékeztetett arra, hogy a 2019. május 17-én megtartott közgyűlés megválasztotta dr. Bencze Dénest vezető fegyelmi biztossá, akinek munkáját dr. Bekkerné dr. Berek Éva és dr. Horváth János fegyelmi biztos segíti. A panaszok száma 2021. évben 25 volt. Tendenciaszerű, hogy a panaszosok anyagi elégtételt szeretnének kapni a kamarától. Sajnos egy ügyben kizá rás fegyelmi büntetést kellett alkalmazni. Dr. Bencze Dénes vezető fegyelmi biztos a közgyűlésen szóbeli beszámolójában rész letesen ismertette a beszámolási időszak fegyelmi helyzetét. A kamarai tagdíjakról és befizetési fegyelemről szólva az elnök jelezte: tagdíjfizetési kötele zettségének elmulasztása miatt 2021-ben nem kellett egy kollégát sem törölniük, de sajnos változatlanul vannak olyan kollégák, akiknek többször kell kamarai felhívást, fel szólítást küldeni tagdíjtartozás miatt. A rend szeres, naprakész fizetési nyilvántartás, az ellenőrzés, figyelemfelhívás megtette hatását, 2021. év végére lényegesen javult a tagdíjfize tés. 2022. év elejétől bevezették a tagdíjked vezményt azon ügyvéd tagjaink részére, akik az éves tagdíjat egyösszegben január 15-ig befizetik. Ezzel a lehetőséggel 73 fő élt.

A továbbképzési kötelezettség ügyeire térve, az elnök ismertetése szerint a Somogy Me gyei Ügyvédi Kamarát a szabályzat alapján, mint képzési helyet korábban az OAB akk reditálta és ez alapján több eseményt is ren deztek. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 2021. évi képzési tervét a honlapon közzé tette és ennek alapján 2021. évben 6 tovább képzési eseményt szervezett, ingyenesen. 2021. évben 5 képzést személyes jelenléttel lehetett megtartani, 1 képzést pedig online zoom rendszeren keresztül tudtak megszer vezni. A somogyi kamara kihasználta azt az időszakot, amikor lehetett találkozni. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara to vábbi egy évre költségmentesen tudja biztosítani a

A somogyi kamarában 2021. évben nem volt felelősségbiztosítás hiánya miatti törlés – jelen tette összefoglalójában az elnök. A tagság, néhány kivételtől eltekintve a Magyar Ügy védek Kölcsönös Biztosító Egyesületével kötött felelősségbiztosítási szerződést. A MÜBSE öt biztosítási feltételt határozott meg. Somogyban néhány kivételtől eltekint ve a tagok az I. biztosítási feltétellel kötöttek szerződést. Ezen felül kiegészítő biztosítási feltételek is rendelkezésre állnak az adóta nácsadók, ingatlanközvetítők, felelős akkre ditált közbeszerzési szaktanácsadók részére, valamint létezik még az adatvédelmi kiegé szítő felelősségbiztosítási feltétel is. So mogyban néhány kamarai tag rendelkezik ilyen extra biztosítással. Az elnök azt is el mondta, hogy 2020. január 1-jei kezdettel a MÜBSE egyesületi tagjai javára balesetbiz tosítást köt, mely alanyi jogon, minden tag nak jár, exkluzív feltételekkel, magas fedeze tekkel, további opciókkal.

A pénzmosás elleni és a letétkezeléssel kapcsola tos ügyvédi kötelezettségek, valamint GDPR köte lezettségekkel kapcsolatosan Pongráczné dr. Csorba Éva elmondta: vonatkozó jogszabá lyok arra kötelezik a kamarákat, hogy öt év alatt a teljes tagságot ellenőrizze a pénzmo sás és a terrorizmus finanszírozása megelő zése és megakadályozása érdekében. 2021. évben az elnökség - éves ellenőr zési terve alapján - az ellenőrzési tevékeny ségét mindkét területen - hasonlóan az előző évhez - írásbeli kérdőív kiküldésével gyakorolta. Az ellenőrzési tevékenység az ügyvédekre és a kamarai jogtanácsosokra is kiterjedt. Az érintettek részére kiküldött és visszaküldött kérdőívek alapján az Üttv. 186.§. (6) szerint a területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorló kat a pénzmosás és a terrorizmus finanszí rozásának megelőzéséről és megakadályo zásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott koc kázati csoportokba sorolta. (274 fő). A 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat 10.6. pont szerint a kockázati csoportba sorolásról a határozatot az elnök 2022. év elején meghozta azon tagok vonatkozásá ban, akiknek megváltozott a kockázati be sorolása. Ez alapján alacsony kockázatú besorolást 9 fő kapott, átlagos kockázatú lett 8 fő, magas kockázatú besorolású cso portba került 11 fő. A besorolás ellen az Üttv. 168. § (2) bekezdése szerinti jogor voslat jogával senki nem élt. A legmaga sabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, az átlagos kockázatú cso portba tartozók esetén legalább 3 évente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tarto zók esetén legalább 5 évente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni. A vo natkozó MÜK szabályzat szerint a somogyi kamra elnöksége is kijelölte a területi kama ra vizsgálóbiztosait, akik 2021. évben el is végezték a vizsgálatokat, különösebb meg állapítást nem tettek.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 43Cikluszáró számvetések

A védőkirendelésről szólva az elnök el mondta: járvány ideje alatt többen kérték koruk és egészségi állapotukra hivatkozás sal, hogy ideiglenesen töröljük a kirendelhe tő védők listájáról. Ilyen kérelmeknek min den esetben eleget tett a Kamara. A korábbi évekhez hasonlóan több kollega is vállal más járásban is kirendelést, melyet ezúton is köszönök az ügyvédeknek.

Szakmai tudás és elismertsége, bölcses sége, példás élet és széleskörű világlátása, kifinomult humora, a másik ember iránti feltétlen tisztelettel való viszonyulása pél da mindazoknak, akik ismerik és elismerik őt, valamint munkásságát.

A Somogy Megyei Ügyvédi Kamará nak 1973-tól elnökségi tagja, majd 1988tól titkára,1997-2014-ig elnöke, 2006-tól a MÜK elnökhelyettese volt.1984-ben a Magyar Ügyvédi Kamara a „Kiváló mun káért” kitüntetést, 1995-ben a „Kiváló ügyvédi munkáért” kitüntetést, 2008-ban a „DeákFerencdíj” kitüntetést, adomá nyozta neki, 2012-ben pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje magas állami kitüntetésben részesült. Kaposvár város díszpolgára.1996-ban lett a Kaposvári Reformá tus Egyházközség presbitere, majd 2005-től a presbitérium főgondnoka. Két cikluson keresztül volt a Somogyi Református Egyházmegye zsinati képvi selője. Választott tagja a Magyarországi Református Egyház legmagasabb tudo mányos testülete, a Doktorok Kollégiu ma jogi bizottságának. Az örökös tiszteletbeli kamarai elnökké választott dr. Fekete László meghatott sza vakkal mondott köszönetet az elismerésért. Tisztelete és nagyrabecsülése jeléül a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara örö kös tiszteletbeli elnökévé választotta dr. Fekete László kaposvári ügyvédet

Az ilyen segítségnyújtások az ügyvédség megítélé sét emelik – összegezte a tapasztalatokat Pongráczné dr. Csorba Éva. Köszönetet mondott azoknak, akik vállalták az ingyenes szakmai tanácsadást, illetve akik anyagilag hozzájárultak ahhoz, hogy a kamara az ár vízkárosultaknak segítséget tudjon nyújtani.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 44 Cikluszáró számvetések HVG Kiadó Jogkódex prémium elnevezésű termékét, amely tartalmazza a hatályos jo ganyagon felül az iratmintákat, a kommen tárokat, a szakcikkeket, a cégadatbázist, a kollégiumi állásfoglalásokat, jogegységi döntéseket, sok tízezer BH-t, az új Pp. irat mintatárat, adótudnivalókat, a jogi híreket. A Jogtár minden eszközön használható és bárhol elérhető. Ezen kívül Kamaránk meghosszabbította a szerződést a „help desk” szolgáltatásra az Arconsult Kft-vel, segítendő a tagságnak a technikai kérdések megoldásában. A szerződés alapján a cég által kidolgozott Blanketta program is hasz nálható, egyszerű és jól kezelhető. 2021. évben a 2020-as évhez hasonlóan szinte minden szokásos szakmai és társa dalmi rendezvény elmaradt – emlékeztetett az elnök. Így nem nem tudták megrendezni a tavasszal szokásos Jogi Beszélgetések-et. 2021. őszén azonban sikerült megtartaniuk a Dél-Dunántúli Ügyvédjelölti Perbeszédversenyt, amelyen a somogyi kamara részéről dr. Bella Zsófia, dr. Semsey Hajnalka és dr. Pintér Gergely is részt vettek. A XIII. Magyar Ügyvédnap (2021. no vember 27.) alkalmával került sor a MÜK-dí jak átadására Budapesten. Az elnök a somo gyi kamara nevében gratulált dr. Stier Dianá nak, aki a 2020. évben elnyert Kiváló ügyvédi munkáért kitüntetését, amit egy év késéssel a 2021.évi Ügyvédnapon vehetett át. A kar tagjai közül a covid járvány elter jedésekor több mint 30 fő vállalta ingyenes jogi segítség nyújtását, magánszemélyeknek és kü lönféle civil szervezeteknek telefonos „Pro bono” segítségnyújtást keretében. Azon ka marai tag nevét, akik vállalták a pro bono segítségnyújtást, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara honlapjára (http://www.smugyve dek.hu) feltették. A kollégák a 2021 évi co vid járvány idején, továbbra is vállalták a pro-bono tevékenységet és segítették az arra rászorulókat jogi tanácsadással. Bíró Norbert Somogy Megye Közgyű lésének elnökétől érkezett felhívás tavaly nyáron, melyben a somogyiak összefogá sát - segítségét kérte. 2021. nyarán több mint 400 házban keletkezett kár a vihar után a megyében. A kamara tagjai is tá mogatták a bajba jutottakat pénzado mánnyal. A Somogy Megyei Ügyvédi Ka mara a beérkezett adományokat (360 000 Ft) kiegészítve saját költségvetéséből mind összesen 500 000 Ft összeg támogatást adott a megjelölt célra.

Csatlakozás az EU-s programhoz Az elnök emlékeztetett arra, hogy 2003 óta minden év október 25. az Igazságszol gáltatás Európai Napja. Az Európai Unió több tagállamában szerveznek információs programso rozatot, amelynek keretében lehetőség nyí lik a polgárok tájékoztatására jogaikról és az igazságszolgáltatást támogató szerveze tek munkájáról. A Somogy Megyei Ügy védi Kamara is csatlakozott a kezdemé nyezéshez 2020 tavaszán, a koronavírus járványhelyzetre tekintettel kérte a tagjait, vegyenek részt az ingyenes jogi tanács adásban, ezzel is segítve a rászoruló sze mélyeket. A gyakorlat bevált, így a kamara 2021 október 25.-én újra Pro Bono napot tartott az Európai Ügyvédnap időpontjá hoz illeszkedve. A kezdeményezésben az önként jelentkező ügyvédek és kamarai jogtanácsosok általuk meghatározott idő tartamban ingyenes jogitanácsadást végez tek a rászoruló magánszemélyek részére. A programra jelentkező jogászok online, telefonon, vagy a saját irodájukban nyúj tottak ingyenes jogi tanácsadást.

Az ügyvédség ötven év feletti része foko zottabban tartja egymással is a kapcsolatot, összetartanak, feltehetően a legújabb szakmai kihívásokat is könnyebben oldják meg így –kapunk képet a belső folyamatokról. A hazai ügyvédség megítélését a hivatásrenden kívül, a társ hivatásrendek és a közvélemény meg ítélésében elfogadhatónak tartja, annak elle nére, hogy olykor-olykor a rendkívül negatív ügyvédi botlások aránytalanul súlyos követ kezményekkel járnak az egész hivatásrendre. Ami a hivatásrend jövőjét illeti, az ügy védség számára elsődleges a tanulás, a kép zés. Már manapság is csak az az ügyvéd bol dogul, aki nem rest és minden energiáját latba veti az új ismeretek elsajátítására, ami vel ügyeit intézheti. Arról is szó esett, hogy a somogyi ka mara nem tartozik a nagylétszámú területi kamarák közé, de minden feladatukat meg tudják oldani és mindenképpen szeret nénk továbbra is önállóak maradni, „mert helyben mindenkinek minden egysze rűbb”. Gazdálkodásuk stabil, „a tisztség viselők természetesen önmérsékletet ta núsítanak”, a továbbképzés és a jogtár is ingyenes a tagság számára. Az ügyvédségről alkotott általános fel fogásáról is képet alkothatunk abból a vála szából, amikor arról kérdeztük: mivel indí taná hivatásrendi útjukra az ügyvédjelölte ket, a pályakezdő fiatal ügyvédeket egy képzelt, csak nekik szóló rendezvényen? Csak akkor kezdjenek bele ebbe a különle gesen szép hivatásba – szólt a válasz –, ha szabad emberek akarnak lenni, szeretik az embereket és szívvel lélekkel tudják tenni a dolgukat, különben könnyen belefáradnak, belefásulnak a sok munkába. Ha nem za varja őket az anyagi bizonytalanság, külö nösen is a praxis elején, ha a kisgyermekes nőknek komoly segítsége van a gyermek nevelésben, ha nem bánják, hogy folyton tanulni kell, mert a jogszabályok állandóan változnak, a technológiai, informatikai for radalom rohamléptekkel halad előre, amit folyamatosan követni kell. Nos, ha minder re felkészültek és vállalják ezeket, akkor gyönyörű, izgalmas életpálya előtt állnak... Mert ugyebár – fejezi be beszélgetésün ket, máris sietve egy újabb megbeszélésre –ügyvédre mindig szükség volt és lesz, a kér dés persze, hogy területenként hányra... Az új e-ing szerinte nem kedvez olyan idősebb ügyvédeknek, akik már nem akarnak, nem tudnak újat tanulni és újabb kötelező vizsgá kat letenni, vagy más kollégákkal társulni. Emberileg, kamarai elnökként sajnálja ezt a generációt, mert közöttük sokan vannak azok, akik egyértelműen, példaszerűen ko molyan veszik a hivatásukat és a kamarát. E tekintetben bizony ők a jó példa a fiatalabb generációnak. Jó példa és a hagyományok kohéziója nélkül pedig az ügyvédi hivatás rend is könnyen átalakul. S félő, talán áthe lyeződnek a hangsúlyok máshová. Komlós Attila Csak az jöjjön ügyvédnek, aki szereti a szabadságot és az embereket Pongráczné dr. Csorba Éva a hivatásról és a napi munkáról

1984-ben lett ügyvéd egy tizennyolc tagú ügyvédi munkaközösségben - emlékszik vissza a kezdetekre. Nagy tisztességnek gon dolta, hogy ez az értelmes, összetartó, baráti társaság, ez a társadalom által olykor „kivált ságos kasztnak” tekintett közösség befogad ta. Nem tartotta jónak, amikor később szin te alanyi jogon mindenki ügyvéd lehet, hogy tudniillik így „felhígult a kar”. Úgy vélte ugyanis, hogy van, aki erkölcsileg nem alkal mas az ügyvédi hivatás betöltésére, van, aki lusta, van, akinek az értelmi szintje nem megfelelő, és vannak sokan, akik a hivatás íratlan szabályai iránt is közömbösek. Amit ma még sajnálatosabbnak tart: az ügyvédek is szinte alig ismerik egymást, hiszen már majdnem minden elektronikusan intéződik, a személyes kapcsolattartás rovására. „Én nagyon szerettem a személyes kapcsolatokat a kollegákkal, hivatalokkal, bírókkal, ügyé szekkel, de ez a hozzáállás már kihalóban van” – teszi hozzá magyarázólag. Ötödik generációs ügyvéd, de az első nő és az első kamarai elnök a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában. „Nem volt a bakancs listámon, hogy kamara elnök legyek...” –emlékszik vissza kérdésünkre, hogy vajon mi indította a kamarai elnökségi munkára. Dr. Fekete László akkori elnök, aki 2014ben már nem kívánta újra jelöltetni magát, dr. Szilli Gyula kollégájával több fordulós beszélgetés után meggyőzték, jelöltesse ma gát. És a tagság meg is választotta. Így lett a saját jellemzése szerint közepes méretű, átlagos, „béke szigete” somogyi kamarának az első női elnöke. S rögtön hozzáteszi mosolyogva, alig rejtett büszke séggel: az egyetlen területi kamara az or szágban, ahol a titkár is nő, dr. Stier Diana személyében...Egyolyankamara elnökeként, amelyben az ügyvédek többsége, ő maga is egyéni iro dában dolgozik, vajon nem érzik-e magá nyos foglalkozásnak hivatásuk gyakorlását –kérdeztük az elnökasszonytól a közgyűlés utáni beszélgetésünk során. Őszinte válaszá ban elmondta: néha valóban magányos az ügyvéd, különösen, ha nem közös irodában, hanem teljesen önállóan dolgozik, „de lega lább a saját ura lehet. Én erre büszke va gyok, ez a jó benne!” – mondta nyomatékkal. Sajnos öregszik a kamarai tagság – tudjuk meg az elnökasszonytól. Érdekes módon azonban a fiatalok nagy része nő és a kama rai tag jogtanácsosok nagy része is nő. Szá marányukat tekintve - egyelőre még - a férfi ak vannak többségben. Milyen összetételben dolgozik a tagság? Főleg egyéni ügyvédek, irodák? Vannak na gyobb, több ügyvédet foglalkoztató irodák? – firtattuk a kamarai részeteket. – Jellemzően egyéni ügyvédként dolgoznak a somogyi ügyvédek. Vannak olyan épületek a város ban, ahol több egyéni ügyvéd is dolgozik ugyanabban az épületben, de nem közös iro dában. Jellemzően Kaposváron van néhány nagyobb iroda, 3-8 fő közötti tagsággal.

A kényes kérdések elől sem menekülő elnökasszonytól azt is megtudtuk, hogy az ügyvédség fogadtatása a megyében hosszú időn át nem volt éppen a legkedvezőbb. Újabban azonban mintha örvendetes mó don megváltozni látszana ez a folyamat, ta lán éppen a covid-járvány idején széles társa dalmi környezetben is elismerést kiváltó ügyvédi pro bono tevékenység nyomán...

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 45Cikluszáró számvetések

Ha már a fenti bevezetőben a jogtaná csosi tagozati delegáltak az integráció motorjaiként lettek megjelölve, szimbo likus volt a kamarai jogtanácsosok tago zati képviselőinek I. országos találkozó jának (2019. november 29.) helyszíne Kecskemét, ahol a Mercedes-Benz Hun gária Kft. autógyár volt a házigazda. Ez a találkozó rakta le azokat a szakmai programmal is egybekötött alapokat, ahol a 2019. év elején megválasztott ta gozati képviselők az online téren kívül végre személyesen is találkozhattak és a formális bemutatkozáson túl megvitat hatták a tagozatot érintő szakmai és egyéb aktuális kérdéseket. A tagozatok a személyes találkozó hagyományát a pan démia miatt is csak idén tudták folytatni és a kamarai jogtanácsosok tagozati kép viselőinek II. országos találkozójára 2022. június 30.-án kerülhetett sorszimbolikusan ismét a motorizáció köré csoportosulva - hazánk egyik gazdásági húzó erejénél, az AUDI HUNGARIA Zrt. győri székhelyén. A győri találkozó - melyet jelenlétével megtisztelt dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara el nöke is - szakmai része két fő blokkból épült fel. Az első blokk a köszöntők és Les Zol tán, az AUDI HUNGARIA Zrt. jármű gyártásért felelős igazgatósági tagjának magas színvonalú cégbemutatója, szak mai prezentációja után a Magyar Ügyvé di Kamara Országos Kamarai Jogtaná csosi Tagozata (OKJT) négyéves műkö dését tekintette át az OKJT tisztségvise lőinek - dr. Csere Bálint az OKJT elnöke, dr. Haskó Tünde, és Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella , az OKJT elnökhelyet tesei, dr. Szabados János az OKJT titkára - előadásai alapján. Az előadások egya ránt érintették az eddig elért eredménye ket, valamint az országos tagozat előtt álló további kihívásokat is.

Az országos és a területi kamarai tag jogtanácsosok tagozatainak első hiva talos ciklusa - mint bizonyára ismert - 2019. január 1-jétől kezdődött. A ügy védi karral történt integráció motorjai a ciklus elején megválasztott országos és területi jogtanácsosi tagozatok voltak, amelyek a közelmúlt megannyi nehezítő körülménye, például az új tagozati-kamarai rendszer ismeretlensé ge, a kamarai integráció, a pandémia, majd a veszélyhelyzetek és a szom szédban folyó háború támasztotta akadályok ellenére sem tétlenkedtek, hanem a lehetőségeket megragadva aktívan dolgoztak azon, hogy a jogtaná csosi érdekek harmonikusan és hangsúlyosan jelenjenek meg az ügyvédi kamarák szervezetében, működésében mind országos, mind területi szin ten. Az aktivitást és a kamarai tag jogtanácsosok közötti vélemény és tapasztalatcserét hivatott segíteni a kamarai tag jogtanácsosok tagozati képviselőinek országos találkozója is, melyek egyben a területi jogtanácsosi tagozati integrációs tevékenységek részeként is aposztrofálhatók.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 46 Kamarai tag jogtanácsosok

Az OKJT tisztviselőinek előadásai után az első blokkot dr. Bógyi Attilának, a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizott sága elnökének a kötelező ügyvédi to vábbképzések eddigi tapasztalatairól és aktuális kérdéseiről szóló előadása zárta.

A második szakmai blokkban jogéle tünk talán legfontosabb közelgő jogalkal mazási kihívásával és kérdéseivel, azaz az elektronikus ingatlan-nyilvántartás már ismert és várható fejleményeivel foglal kozott dr. Havasi Dezsőnek, a Győr-Mo son-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara el nökének magas színvonalú előadása. Ezen szakmai blokkban került sor az idei évben lassan közeledő területi és orszá gos tagozati választások és delegálások aktuális állása, amely kapcsán ezúton is kérik, és minél aktívabb részvételre buz dítják a szervezők az aktív kamarai jogta nácsos kollégákat a közelgő - várhatóan 2022. december első felében - elektroni kus úton lebonyolítandó eseményen, amely a kamarai önállóság egyik fontos eseménye. A tagozati választásokról, de legálásról természetesen ez év ősze folya mán még részletes tájékoztatásra is sor fog kerülni több felületen. A két blokk között találkozó résztvevő inek lehetősége volt egy vezetett gyárláto gatáson is részt venni, ahol megcsodálhat ták a XXI. század mérnöki technológia megoldásait, valamint érdekes szakmai és műszaki információkkal gazdagodhattak a futószalagon történő személygépkocsi gyártás rejtelmeiről és a folyamat össze tettségéről., logisztikai kihívásairól. Az egyes előadásokat követően vagy éppen közbeékelve számos szakmai kér dések és viták tették színesebbé az ese ményt. A találkozó ismételten prezentálta, hogy ilyen jellegű események intézménye sített keretű működtetésére - mint a haté kony közös munka egyik alappillérére -

Dr. Szabados János, kamarai tag jogtanácsos, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat titkára Aktív tapasztalat- és információcsere a kamarai tag jogtanácsosok tagozatai között

A találkozó egyértelműen megmutat ta, hogy tagozati találkozókra mind or szágos, mind területi szinten a jövőben is szükség van, mert a hatékony közös munka alapja a személyes ismertség, ezen alapszik az aktív tapasztalat- és in formációcsere a kamarai jogtanácsosi ta gozatok között. Végezetül ezúton is és még egyszer köszönetet mondunk a kamarai jogtaná csosok területi tagozati képviselőinek II. országos találkozója szervezésében és a házigazda szerepkörben nyújtott teljesít ményért és segítségért a győri kamarai jogtanácsos kollégáknak, Dr. Háray-Ta kács Laurának és dr. Fürge Krisztinának és a rendezvény megvalósulásának támoga tásáért, a GYMS Megyei Ügyvédi Kama rának és elnökének dr Havasi Dezsőnek valamint a GYMS Megyei Ügyvédi Ka mara Kamarai Jogtanácsosi Tagozatának és elnökének, dr. Gyurita Ritának.  Dr. Horváth M. András első könyvének címe: Kávészünet. Az ügyvédként dolgozó szerző eredeti ötlete szerint a történetek többsége írógépen született és elfért egy A4es oldalon. A kis kötet a Publio Kiadó (www. publio.hu) gondozásában látott napvilágot. „Néhány éve nagyon sűrű időszakom volt, gyakori volt, hogy éjszaka is dolgoz nom kellett és bent maradtam az irodában. Ilyenkor az ember próbálja megtörni a mo notonitást, én is kisebb-nagyobb szünete ket iktattam be. Volt az irodában egy régi, de működőképes írógép. Gyerekkoromban anyukám megtanított a tízujjas gépelésre és sokszor pötyögtem az ő írógépén. Egyik este leültem az irodai gép elé és elkezdtem egy kitalált sztorit gépelni. Mondhatni, ká vészünetben kezdődött az egész” – eleve nítette fel a könyv megszületésének ötletét Horváth M. András. 52 történet, hogy minden héten legyen mit írni Az volt a cél, hogy teleírjon egy A4-es ol dalt úgy, hogy abból egy kerek történet legyen. Kezdetben egyszerű időtöltésnek tűnt, de hamar jött a gondolat, hogy miért ne lehetne ebből mások számára is szóra koztató olvasmány.

Dr. Horváth M. András könyvéről Kávészünet alatt is elolvasható egy detektívtörténet

„A végén, amikor nagyon belelendültem az írásban, megfogalmazódott bennem, hogy mi lenne, ha valamelyik történetből regényt írnék. Elindítottam egy Face book-oldalt, hogy aki már olvasta a Kávé szünetet nyugodtan jelezze, hogy neki me lyik történet tetszett a legjobban, melyiket lehetne akár tovább vinni. Az is lehet, hogy inkább trilógiává bővítem a kötetet, ha az népszerű lesz” – beszélt írói terveiről dr. Horváth M. András ügyvéd.  Adott egy ügyvédi iroda, néhány, éjszakába nyúló munkanap és egy írásra csábító régi írógép. Ezek a körülmények késztették arra Horváth M. Andrást, hogy elkezdje írni a Kávészünet című könyvét. A kötet 52 történetet tartal maz. Azért ennyit, hogy minden hétre jusson egy. Mármint nem olvasásra, hanem írásra. Ez volt az alap koncepció.

47Könyvajánló igény és szükség van, amely tényt és igényt felismerve az OKJT munkatervében is szerepelteti az ilyen szakmai és közösségi események minél szélesebb körű megszer vezését és lebonyolítását.

„A témák maguktól jöttek. Teljesen véletlen szerű volt, hogy mikor, mi ragadt meg az agyam ban és írtam belőle no vellát. Egy idő után leje gyeztem minden szófor dulatot, gondolatot, eseményt, élményt, amiből úgy gondoltam, érdekes novellát le hetne írni. Az egyoldalas koncepciót nem csak az adta, hogy könnyen írható legyen, hanem hogy könnyen olvasható is. Én úgy tapasztalom, hogy vannak, akik elfoglaltab bak és egy terjedelmes könyvbe nem kezde nek bele. Ezt a könyvet olyan embereknek szántam, akiknek csak kevés idejük van ol vasni. Például kávészünetben. Gondoltam, nekik egy-két rövidebb, elgondolkodtató novella ideális szórakozást nyújtana” – tette hozzá dr. Horváth M. András, aki azt is el árulta, szeretne tovább írni.

„A második és harmadik történet után azt gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha minden héten, legalább egyszer leülnék a gép elé és írnék. Elkezdtem írogatni és közel 30 történet kész is lett, fél éven belül. Aztán kicsit megakadtam, így vettem otthonra is egy írógépet, azzal a céllal, hogy befejezem, amit elkezdtem. Megint megszületett 10-12 történet, amikor újra elakadtam. Az utolsó lökést az adta, amikor a páromtól kaptam egy töltőtollat. Szinte mindenhova azzal mentem és ha volt időm, írtam a története ket” – mondta a Kávészünet szerzője. Szociodráma és horror, ami egy kávészünetben is fogyasztható A történetek között nincs tematikai kap csolat. A témák között van szociodráma, történelmi sztori, mese, fantázia, horror, tudományos-fantasztikum, kémtörténet, de még detektívtörténet is.

A pécsi kiadón és könyvesbolton kívül megvásárolható Budapesten a Novissima jogi-gazdasági könyvesboltban, Budapest, V. ker. Károlyi u. 17., illetve, a RONNI Könyvkereskedésben: Budapest, Markó u. 25. (webbolt: https:// ronniszakkonyv.hu).

A korábbi humor kötetek sikerén felbuzdulva az elmúlt öt év mosolyogtató tárgyalótermi, ügyvédi, nyomozási, jogoktatási, világjárási gyümölcseivel, új karikatúráival és aktuális rejtvényeivel töltötte meg a humorzsákot az egyetemi oktató-ügyvéd-kriminalista. Saját gyűjtése mellett éles szemű és fülű jogalkalmazók (bírók, ügyészek, ügyvédek, rendőr- és vámnyomozók, büntetésvégrehajtási dolgozók, egyetemi oktatók, jurátusok) küldték meg az élet apró örömfakasztó morzsáit. Ezek zsákba gyömöszölésével frissült az egész kötet. Korábbról csak a kiemelkedő népszerűségnek örvendő, „örökzöld” csattanókat hagyta meg a válogató. Megjelentdr.FenyvesiCsabaújkönyve Jogi humorzsák retné magát néhány

Immár a negyedik humorcsokrot tartja kezében a tisztelt olvasó – írja az előszóban a kötet szerkesztője. „A 2003-as első, a 2010-es második és a 2017-es harmadik kötetek sikerén felbuzdulva bátorkodtam az elmúlt öt év mosolyogtató tárgyalótermi, ügyvédi, nyomozási, jogoktatási, világjárási gyümölcseit, új karikatúráit és aktuális rejtvényeit betenni ebbe a humorzsákba. Köszönhetem ezt – saját gyűjtésem mellett – azon lelkes olvasóimnak, figyelmes jogalkalmazóknak (bíróknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, rendőr- és vámnyomozóknak, büntetés-végrehajtási dolgozóknak, egyetemi oktatóknak, jurátusoknak), akik éles szemmel járva fedezték fel az élet apró örömfakasztó morzsáit és voltak olyan kedvesek, hogy meg is küldték számomra. Ezek zsákba gyömöszölésével frissült az egész kötet. Korábbról csak a kiemelkedő népszerűségnek örvendő, „örökzöld” csattanókat hagytam meg. Bízom benne, hogy az alkalmi jogi humorzsák segíteni fogja a – nem csak jogalkalmazó – olvasót a mindennapi nehézségek elviselésében, az optimista, vidám lelkű túlélésben.”

Könyvét ajánljuk – egyetértve a kiadó szavaival - mindazoknak, akiket egy picit is érdekel a jog, a jogalkalmazás alkalmanként izgalmas világa. Ajánljuk azoknak is, akik a joghoz valamilyen formában kötődnek a mindennapokban; jogról írók, jogalkotók, jogalkalmazók, (rendőr-nyomozó-vámos, ügyész, ügyvéd, bíró, jogtanácsos, jogász, államigazgatási tisztviselő, büntetés-végrehajtó, közjegyző, újságíró) joghallgatók, jogoktatók, jogkövetők vagy éppen jog nem követők. Vagyis mindenkinek, aki egy pillanatra „lazítani” kíván a mindennapi egyébkéntelviselésében,nehézségekakiazegyáltalán nem könnyű jogalretnélyennuláskalmazás-oktatás-ta-során,akármi-státuszbansze-magátnéhány percre jól érezni, vidáman, optimistán túlélni, aki szeretne (akár kívül, akár belül) nevetni. Vagy legalább egy picit mosolyogni! Netán meghökkenni! (Kiadta: Kódex Nyomda Kft. Kiadó, 2022, 160 oldal, FR/5-ös formátumban) A könyv megvásárolható (illetve megrendelhető) a kiadónál: Pécs, Rigóder út 29. sz. alatt, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Pécs, Universitas u. 2/A.) földszintjén levő (Novissima Kft.) könyvesboltban 2990-Ft áron.

Ügyvédek Lapja 2022 | 4 48 Könyvajánló



Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megter vezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére. • Térszervezés • 3D látványtervezés • Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz • Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése • Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően. További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail: sutdio8@studio8.hu FB: https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes Tel.: +36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék. STUDIO 8 Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

• Egyedi, magas színvonalú szakmai program: Az aktuális munkajogi témák mellett rendhagyó légkört teremtenek az állandó programok, mint a Pódiumvita, a „Tárgyalóteremből jelentjük”, avagy az „Elmélkedés és álmélkodás”.

2022-ban is!

Mi az oka, hogy a résztvevők zöme visszatérő vendég? Mi teszi különlegessé és kihagyhatatlanná a visegrádi rendezvényt?

Ha október, akkor Magyar Konferencia!Munkajogi 2022-ben is megrendezzük, immár 19. alkalommal, a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját. Olyan neves előadóktól hallgathat meg előadásokat, mint: • Dr. Pál Lajos • Dr. Berke Gyula • Dr. Lőrincz György Időpont: 2022. október 11–13. Helyszín: Thermal Hotel Visegrád shop.wolterskluwer.hu

• Egy páratlan közösség találkozója: Remek lehetőséget nyújt a személyes találkozásra, a közöttiamelybőlkapcsolatépítésre,akétkonferenciaidőszakbanisprofitálhat.

VisegRád

• Kötetlen esti programok egy nívós helyszínen: Izgalmas társasági programok gondoskodnak arról, hogy a szakmai előadások mellett a kikapcsolódásra is jusson idő. vár