GoGreen kiadó: NRGMarket Plus Kft.
Ügyvezető igazgató: Tóth Zoltán Szabó Ádám
Kapcsolat: 1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők: Szabó Barbara Linda Schuber Dénes Kelner Máté Kovács-Sós Kitti Simon István Biró Barbara Báló-Gazsó Ditta Lajtos Edina Tóth Zoltán Rácz Attila Zoltán NRGMarket Plus Kft. Fénykörközösség Nonprofit Kft. Energymarket24 Kft.
Get Data Informatikai Kft.
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
Borítókép: Lukas Blaskevicius (Unsplash)
Napjainkban egyre fontosabbá válik a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a megújuló energiaforrások alkalmazása, melyek hasznosításával előállított energia a környezetet kevéssé terheli. A geotermikus energia, a napsugárzás, a hulladékhő és egyéb alacsony hőmérsékletű hőforrások felhasználásával hatékonyan termelhető villamos energia a szerves Rankinecikluson alapuló folyamattal, mely alacsony forráspontú szerves segédközeg segítségével termel hőenergiából áramot.
A szerves Rankine-ciklus (ORC = Organic Rankine Cycle) egy termodinamikai körfolyamat, amely külső hőforrás felhasználásával a hőenergiát mechanikai munkává alakítja. Az ORC felépítése a hagyományos víz mun kaközegű Rankine-körfolyamathoz hasonló. Az egyik legfontosabb eltérés, hogy az ORC szerves munkaköze get alkalmaz, amely alacsony hőmérsékletű hőforrások kihasználása esetén nagyobb hatásfokú villamosener gia-termelést és egyszerűbb kialakítást tesz lehetővé. Az ORC leggyakoribb hőforrásai a napsugárzás, bio massza, biogáz, geotermikus energia és a különféle
ipari folyamatokból származó hulladékhő. A vízgőz körfolyamatot leginkább magas hőmérsékletű hőforrá soknál és nagy teljesítmény esetén alkalmazzák.
A szerves Rankine-körfolyamatban használt munkakö zeg többnyire valamilyen szerves anyag, bár alkalmaz nak szervetlen anyagokat is (például szén-dioxid). Az alacsony hőmérsékletű hőforrások jobb kihasználása érdekében a munkaközeg a víztől jellemzően alacso nyabb forráspontú. A szerves közegek előnye, hogy eltérő termodinamikai tulajdonságaik miatt magasabb
hatásfokkal képesek villamosenergia termelésre az alacsony hőmérsékletű hőforrásoknál. Az ORC-ben leg gyakrabban használt szerves anyagok három csoportba sorolhatók. Ezek lehetnek szénhidrogének, fluorozott (halogénezett) szénhidrogének vagy szilikonolajok.
A lenti ábrán látható egy ORC erőmű felépítése, jobb ol dalon a belső hőcserélővel kiegészített kapcsolási rajz. A termálvíz, a napkollektorból érkező közeg vagy a hulladékhő felhevíti az elpárologtatóban a szerves munkaközeget. Az így keletkezett gőz a turbinán expandálva hőenergiáját mechanikai munkává alakítja. A turbina meghajtja a generátort, ami elektromos ára mot termel. Az expandált gőz a kondenzátorba kerül, ahol egy hűtőközeg segítségével, ami lehet levegő vagy víz, hőt vonnak el. A kondenzátumot a tápvíz szivattyú az elpárologtatóba juttatja, és a folyamat kezdődik elöl ről. A belső hőcserélőn keresztül előmelegíthető a már komprimált folyadék közeg az expandált gőz hőjének segítségével, így magasabb hatásfok érhető el.
A hagyományos erőművekben alkalmazott Rankinekörfolyamattal összehasonlítva a szerves Rankine-ciklus kevésbé komplikált, egyszerűbb az üzemvitele, emel lett alacsonyabb nyomásokat és hőmérsékleteket kell
biztosítani. A jó hatásfokú Rankine-körfolyamatban a turbinába belépő hőmérséklet jellemzően magasabb mint 450°C. A nyomás is nagyobb, 60-70 bar körüli a frissgőznyomás, míg a szerves Rankine-körfolyamatban a 30 bar is alig érhető el.
Az ORC-ban használt szerves munkaközegeknek a forráspontja jóval alacsonyabb, mint a vízé, így képesek alacsonyabb hőmérsékleten fázisváltásra. Az alacso nyabb forráspont következtében alacsonyabb a hőelvo nási hőmérséklet is, illetve a szerves munkaközeg hője alacsonyabb hőmérsékleten is nyerhető vissza. Nem szükséges az expanziós végnyomást az atmoszférikus alá csökkenteni, ezért a kondenzátor konstrukciója ol csóbb lesz, mert a tömítés egyszerűbben megoldható. A turbinában végbemenő kisebb nyomás és entalpia esés következtében nem kell drága és komplex beren dezéseket alkalmazni, melyekhez hőálló anyagot, bevo natokat és ötvözőelemeket kell biztosítani. Ez abból is adódik, hogy az ORC körfolyamatnál az expanzió után a közeg jellemzően túlhevített állapotban marad, emiatt nem szükséges újrahevítő beépítése. Mivel nem káro sítja a turbina lapátjait a nedves gőz, így élettartamuk hosszabb lesz (akár 30 év is lehet). Többnyire kevesebb turbina fokozat is elegendő.
A hagyományos Rankine-körfolyamattal szemben egyetlen hátránya, hogy míg a gőz körfolyamatban a tápszivattyú fogyasztása 1-2%, az ORC-nál a szivattyú ön fogyasztása általában 2-3%, de egyes közegeknél 10% is lehet a sűrűség erősebb nyomásfüggése miatt.
ORC erőmű egyszerűsített kapcsolási rajza.
Az ORC egy gyakorlati alkalmazására példa a Pest megyei Turán létesült Turai Geotermikus Erőmű. Ma gyarországon jelenleg ez az egy geotermikus energiát hasznosító erőmű működik, mely a hőenergia szolgálta tás mellett villamos energiát termel.
A KS ORKA-TURAWELL konzorcium a közelmúltban hajtotta végre magyarországi beruházását. A 2016-ban megtörtént jogi egyeztetéseket követően kezdődhetett meg a geotermikus erőmű építése, majd 2017-ben a hatósági engedélyeztetések, nyomáspróbák után az üzembe helyezés is. A próbaüzemet követően az üze
meltetési engedély megszerzésével a turai erőmű 2018 januárjától értékesíti a termelt villamos energiát.
A 2,7 MWe kapacitású turai erőmű ORC technológia segítségével állít elő elektromos áramot, amelyhez 1.5002.000 m mélyen található rezervoárból jövő, 6.000 l/perc hozamú, 125°C-os termálvizet használ, melyet egy terme lőszivattyú juttat a felszínre. Az erőmű két, sorba kap csolt blokk egységgel rendelkezik (KE 2.100 és KE 1.250), melyek beépített villamos teljesítménye 3,35 MWe. A termelt villamos energia a 20 kV-os országos hálózatra csatlakozik. A kitermelt termálvíz az erőművi hasznosítás után visszasajtolásra kerül. A geotermikus erőművek hatásfoka alacsony, mindössze 10-15%, ezért jelentős hőhasznosítást tesz lehetővé a hulladékhő a villamos energia előállítása után. Az erőmű hőteljesítménye 7 MWth. A 75°C-os visszasajtolandó termálvizet a jövőben szeretnék hasznosítani, hiszen elegendő hőenergiával rendelkezik strandok, gyógyfürdők termálvizeinek bizto sításához, távhő rendszerben történő felhasználáshoz, vagy akár üvegházi növénytermesztéshez is.
Éves szinten az erőmű 97%-os kihasználtsággal üzemel, és több, mint 16 GWh villamos energiát termel. Ezzel közel 8.700 család éves energiaszükséglete biztosítható.
A hőterhelés eltávolítására hűtési rendszereket alkalmazunk. Megfelelő módszerekkel klímaberendezés nélkül is, azaz passzív rendszerekkel hatékonyan szabályozhatjuk a hőmérséklete t, mindezt energiahatékony módon. Cikkünkben mutatunk néhány lehetséges megoldást.
Ahűtési rendszerek kétféle csoportba oszthatóak: aktív és passzív rendszer. Passzív hűtésnél nem használunk gépi megoldásokat, míg aktív hűtésnél gépi hűtést alkalmazunk. Abban az esetben, ha passzív és aktív hűtést is alkalmazunk, akkor azt hibrid rendszer nek nevezzük.
A passzív hűtés lehetséges fajtái:
• a hőterhelés eltávolítása ,
• a hőterhelés hatásának csillapítása,
• a hőnyereség csökkentése.
A hőnyereség csökkentése megfelelő árnyékolással, üvegezéssel, növényzettel és a határolószerkezetekkel lehetséges.
Az épületek árnyékolási igényét a következők határoz zák meg:
• az üvegfelület nagysága, • ablakozás tájolása, • igényesség.
Két csoportra lehet őket osztani: árnyékolókra és ár nyékvetőkre. (1. és 2. ábra)
1. ábra Árnyékvető. Forrás: (https://teraszarnyekolas.hu)
ábra Árnyékoló. Forrás: (https://zoldablak.hu
Az árnyékolók kialakítása az üvegezésre párhuzamos. Célszerű külső árnyékolókat alkalmazni, mivel a belsők sokkal rosszabb hatásfokúak, beengedik a helyiségbe a sugárzást. Léteznek biológiai árnyékolók, melyek rácso zatra felfutatott növények, esetleg fák.
A külső árnyékvető kialakítása az üvegezés síkjára közel merőleges, ezért közvetve gátolja a napsugárzást. Tájo lása jellemzően déli; délkeleti és délnyugati.
A passzív hűtést befolyásolja az üvegszerkezetek esetében az áteresztő képesség, a sugárzást elnyelő és visszaverési tényező. Az áteresztés évszakonként és napszakonként változik. A passzív hűtésnél a kisebb átbocsájtási sugárzás mellett fontos az alacsony elnye lési tényező. Az elnyelt és a visszavert sugárzási hányad növelésével csökkenthető az áteresztett hányad, amit speciális üvegezésekkel valósíthatunk meg. A tulajdon ságai alapján az üvegezés lehet állandó, változó vagy változtatható.
Az állandó tulajdonságú üvegezésnél az elnyelt hányad növelése a gyártás során az üveg anyagába kevert fémoxidokkal vagy fóliák felrakásával lehetséges. Figyelem be kell venni az elnyelt hányad növelésénél, hogy az elnyelt energia egy része a helyiség felé irányul. (Zöld, és mtsai., 2013)
A változó tulajdonságú üvegezésnek az évszakoktól és a napszakoktól, valamint az időjárási viszonyoktól, azaz a környezeti hatásoktól függ áteresztő képessége. A nyí lászáró változó tulajdonságokkal rendelkezik télen, mint nyáron, nappal vagy éjszaka, derült vagy borult időben. (Zöld, és mtsai., 2013)
Az épületben a fal- és födémszerkezetre jutó hőterhelés elleni védekezés külső visszaverő tulajdonságú felület képzés kialakításával lehetséges. A visszaverő képessé gű felületréteg alkalmazása helyett sokkal hatékonyabb a határolószerkezet kéthéjú kiszellőztetett légréses kialakítása. A levegőmozgás felhajtóerő vagy szél hatásá ra jön létre. (Zöld, és mtsai., 2013)
Az épületre „helyezett” növényzet árnyékoló hatása csökkenti a határoló szerkezetek (fal- és födémszerke zetek) hőterhelését. A falakra futó növény (úgynevezett futónövény) biztosítja az árnyékolást. A födémszerkeze teknél, lapos- és magastetőknél zöldtetők kialakításával érhető el hőterhelés csökkentése. A zöldtetők talajréte ge hőszigetelést biztosít, de sokkal jelentősebb a talaj réteg hőtároló képessége, ami a növényzet árnyékoló hatásával és párologtatásával együtt hűtőhatást ad.
3. ábra: Zöldtető
Forrás: Tommy Kwak, unsplash.com
Az épület növényzetének árnyékoló és szélterelő hatása javítja az épület mikroklímáját is. (Zöld, és mtsai., 2013)
Schuber Dénes
A legutolsó, 2022.október 1-ig tartó módosítás alapján a magántulajdonban lévő, 7,5 tonna össz tömeget meg nem haladó személygépjárművek részére a hatósági ára az üzemanyagnak literenként 480 Ft. A nem magántulajdonban lévő gépjárművek esetén ez az ár literenként 700-800 Ft körül mozoghat az éppen aktuális piaci árak függvényében
A legfrissebb bejelentés szerint 2022. december 31-ig marad a benzinárstop.
Arra kérdésre, hogy a ez okozhat-eüzemanyaghiányt a miniszter az alábbi választ adta: „Kisebb fennakadások eddig is voltak az üzemanyagellátásban, de általános ságban mindenki tudott tankolni, és ha ezt kell mérlegre tenni, hogy 800 Ft-os benzin- és dízelár és akkor minden kútnál van benzin, vagy pedig időnként vannak fenn akadások, viszont 480 Ft-ért lehet tankolni, akkor nem kérdés, hogy az utóbbi a jó megoldás.”
Az intézkedés 2021. november 15-től került bevezetés re. Bevezetésekor 3 hónapra szólt, majd ezt többször meghosszabbították, miközben folyamatosan csökken tették a kedvezményezettek körét. Kizárásra kerültek a külföldi rendszámú gépjárművek és a magyar rendszá mú haszongépjárművek, majd legutóbbi alkalommal a céges autók is.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára 2022. augusztus közepén úgy nyilatkozott, hogy min dennapos lesz az üzemanyaghiány a benzinkutakon, és véleménye szerint az árstop kivezetése lenne indokolt, ugyanis az elmúlt 10 hónapban az intézkedés elérte a célját. A szakember szerint mérsékelni kell a túlfogyasz tást, mivel a veszteségeket már nem lehet finanszírozni. Nem csak hazai, hanem regionális ellátási problémák vannak, az ágazat komoly károkat szenvedett.
A MOL gyorsjelentéséből kiderült, hogy a keresletnö vekedés miatt a termelését főként belföldön értékesíti,
melyet megtámogat harmadik féltől való vásárlásokkal.
A vállalatnak 2022. március óta jelentősen bővült az új partnereinek a köre, többek között számos független benzinkúttal kötött nagykereskedelmi szerződést, akik ezt megelőzően nem a MOL-tól szerezték be az üzem anyagot. A benzinártstop meghosszabbítását követően a MOL arról tájékoztatta a partnereit, hogy az általuk kért üzemanyag mennyiségének a negyedét tudja bizto sítani számukra. Ezt az üzemanyag-rendelés tervezhető ségével és az országos ellátásbiztonsággal indokolta. 2022. szeptember 18-án a MOL az MTI-hez eljuttatott közleményében arról számolt be, hogy a százhalom battai Dunai finomító karbantartásának az első üteme sikeresen lezárult, így a társaság ismételten maximális kapacitással tud üzemanyagot gyártani. Vélhetően az őszi karbantartás 2022. október 9-én indul, melynek várható befejezése 2022. novemberre várható.
A jelenlegi rendszert valamelyest fenntarthatóvá teszi, hogy a MOL a Barátság kőolajvezetéken szerzi be az alapüzemanyagot, amely vélhetően a háború kitörése óta jóval olcsóbb, mint a nyugati Brent olajfajta. A má sodik negyedéven mutatott számok alapján jól látható, hogy a MOL előnyös helyzetbe került a relatíve olcsóbb orosz olaj és a drága termékár miatt. Az előző negyed évhez ugyanazon időszakához képest megduplázta az EBITDA eredményét.
A MOL igazgatóság elnöke, Hernádi Zsolt korábban úgy fogalmazott, hogy az áremelkedés és az ellátási bizony talanság az egész világnak gondot okoz. A benzinárstop extra bizonytalansági tényezőt visz a jelenleg is változé kony rendszerbe, kiszorítja az importot és megzavarja a kereslet-kínálati egyensúlyt. Ratatics Péter, a MOL operatív működésért felelős ügyvezető igazgatója, 2022. júliusában nyilatkozott úgy, hogy felül kell vizsgálni az intézkedés fenntartását annak érdekében, hogy legyen esély növelni a szükséges import mennyiségét, mivel ilyen feltételek mellett a külföldi szállítók nem lesznek érdekeltek a magyar piac kiszolgálásában.
NRGMarket Plus Kft.
Képek forrása: Freepik prémium
Annak megismerésére, mennyire is zöldek valójában a zöld energiák, az életcikluselemzés eszközéhez lehet fordulni, amely valamennyi energia hibáinak és erényeinek objektív elemzését adja. A sorozatban foglalkoztunk már szinte minden megújuló vagy karbonsemlegesnek gondolt energiaelőállítási módszerrel, a sort jelen cikkel a vízenergiával zárjuk.
Ezen sorozat legnagyobb tanulsága kellemetlen, de jobban belegondolva nem meglepő: az energia előállítása CO2 kibocsátással jár. Nemcsak a fosszilis alapú, hanem a megújuló is. A kibocsátás persze nem közvetlenül magából az energiaforrásból származik, hanem a beruházásokból, amelyek terület- és anyagigé nyesek. A vízerőművek üzemeltetése nem jár jelentős energiafelhasználással, csupán a megtermelt villamos energia egy viszonylag csekély hányadának segédüzemi jellegű felhasználását igényli. A fajlagos energiafelhasz nálás és emisszió értékét alapvetően az építési fázis és a vízerőművi berendezések (turbina, generátor stb.) előállításának energiaráfordításai határozzák meg.
A vízerőművek megépítése kiugróan nagy mennyiségű beton és acél felhasználását igényli, a duzzasztómű és a gátak, valamint a vízturbinák helyének kiépítéséhez. Mindkét alapanyag előállítása jelentős energiaráfor dítást igényel, amely ebben az esetben, mint energia tartalom, beépül a vízerőmű kumulált energiaráfordí tásaiba. Ennek eredményeként a vasbeton, amely a vízerőmű előbb említett részeit alkotja, a fajlagos kumu lált energiafelhasználási mutató közel felét reprezentál ja. A Leuveni Egyetem által készített LCA megállapítja, hogy egy gigawatt teljesítményhez a vízierőművek 1.240 tonna betont használnak fel (szélerőműnél ugyanekkora teljesítményre vetítve 360, atomerőműnél
560 tonna szükségeltetik). A másik nagy CO2-kibocsátó forrás az acél, amiből azonos teljesítmény előállításá hoz 14 tonna kell a (szélerőműnél 125, atomerőműnél 60 tonna). További jelentős energiaráfordítás az építés és tereprendezés során merül fel, így összességében az építési és építőanyag-gyártási energiaráfordítások közel 60%-ot tesznek ki az összes kumulált energia igényeken belül.
mind időben, mind térben széles tartományban változ tathatja meg az ökoszisztémák megszokott feltételeit.
A vízenergia-hasznosítás csökkenti a földterület-hasz nálatot, negatív hatást gyakorol a faunára és flórára és megváltoztatja a folyók vízjárását.
Ebből is látszik, hogy minél tovább tágítjuk a környezeti externáliák körét, annál nehezebben számszerűsíthető mutatókat kapunk. Napjainkban a környezeti hatást szinte minden tanulmány a globális felmelegedéshez való hozzájárulással, azaz az üvegház hatású gázok kibocsátásának volumenével méri, azonosítja, és az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit is ez az elv/megközelítés uralja. Ez egy egyszerűen mérhető, érthető adat, amely alkalmas a technológiák összeha sonlítására, ugyanakkor a vízerőművekkel szemben ennek ellenére is nagy az ellenállás a környezetvédők részéről a fent említett indokok miatt.
A vízerőművekhez kapcsolódó CO2 kibocsátás ugyan akkor az egyik legalacsonyabb az elérhető technológiák közül, mivel az egész életciklusára vetítve kilowattórán ként átlagosan 10-20 g CO2-t bocsát ki (összehasonlítva ugyanez a szám földgáz energiahordozó esetén 370580 g, szén esetén 660-1.200 g, ám az atomerőművek nél mindössze 5-15 g). Ugyanakkor olyan területeken, ahol a terület erre nem a legalkalmasabb, romlik a vég ső CO2-mérleg. A gyenge vízesésű vízerőművek esetén a trópusi övezetekben a vízlépcsők olyan nagyságren dű metánt tudnak kibocsátani, mint egy földgázalapú erőmű. De nem ez a legnagyobb probléma a vízerőmű vekkel, hanem az, hogy vízparti ökoszisztémák kerülnek víz alá, amelyek olykor még védettek is. Az Asszuáni-gát például a Nílus-delta gyors, menthetetlen leépülését eredményezte, a folyó évente helyenként több 10 m-t húzódik vissza. Kevesebb a folyó által szállított iszap, ezért a mezőgazdaság több műtrágyát kénytelen hasz nálni. Trópusi országokban a vízlépcsők előmozdíthat ják vízzel kapcsolatos betegségek (például bilharziózis, malária, Rift-völgyi láz) terjedését. A gátak, illetve a duzzasztók továbbá lényeges emberi beavatkozást jelentenek a hidrológiai és ökológiai rendszerekbe, ami
A villamosenergia-termelés minden módja kivált valami lyen mértékű negatív hatásokat, ezért ezeket figyelem be véve kell minden országnak a saját lehetőségeihez mérten kiválasztani azokat az alternatív energiaterme lési lehetőségek, amelyek a közeljövőben leválthatják a fosszilis erőműveket.
Kelner Máté
De mi történik azzal a melléktermékkel, ami a kávézás után megmarad? Nagyon sokan nem is gondolnák, milyen hasznos tud lenni a kávézacc, ezért az esetek többségében az rendszerint a kukában landol. A kávézacc kálium, magnézium és foszfor tartalma miatt remek táptalaja a földnek, a savat kedvelő növényeknél (például áfonya, rododendron, som, magnólia, eper, répa és retek) kiválóan alkalmazható trágyaként, ráadá sul segítségével olyan hasznos állatokat is vonzhatunk kertünkbe, mint a földigiliszta. A növények esetében használhatjuk mulcsként, továbbá szagtalanító hatása miatt a rovarok elűzésére is kiválóan alkalmas (például hangyák esetében), valamint gombatermesztéshez kivá ló táptalajt biztosít.
A kávézacc bomlása során nitrogént, foszfort és káliu mot bocsát ki, melyek nagyban hozzájárulnak a zöldsé gek és dísznövények fejlődéséhez, továbbá megakadá lyozzák a nehézfémek felszívódását. Ezért is érdemes a zaccot már a vetőmagokkal összekeverni, kiemelten az azálea, muskátli, hortenzia és liliom esetén. Koffein tartalma mérgező egyes kártevők számára, így szúnyogűzésre, gyümölcslegyek, csigák és egyéb bogarak távoltartására kiválóan alkalmas. Nem melles leg segítségével tökéletesen megszüntethető az udvari macskaillemhely, és a bolhákat is eltávolíthatjuk házi kedvenceink bundájából.
A kerti felhasználása mellett tökéletesen alkalmazható dörzsszivacsként a rászáradt ételmaradékok letaka rítására, valamint antibakteriális hatása révén a fer tőtlenítésben is segítséget nyújt a lefolyó és a tűzhely tisztításban, és duguláselhárításra is felhasználható.
Szagtalanító hatását hasznosíthatjuk a hűtőben is, mivel segít az ételszagok megszüntetésében, továbbá az éte lek sem veszik át a hűtő szagát.
A fenti felhasználások mellett vízzel és kókuszolajjal keverve bevethetjük bőrradírként, ezzel is serkentve a véráramlást. Koffein tartartalma csökkenti a zsír, cellulit és narancsbőr láthatóságát, mindemellett hajdúsító és hajnövekedést serkentő hatással is rendelkezik. Természetes festékként is bevethetjük alkalmazhatjuk a zaccot, mivel a pamut és műselyem remekül átveszi sötét színét, továbbá fából készült tárgyakat is képes megszínezni, ezért bútorápoláshoz is alkalmas. A legközelebbi kávézás alkalmával jusson eszünkbe: nem minden szemét, ami elsőre annak látszik. Gondol kodjunk sokoldalúan, és ne féljünk kipróbálni új vagy rég elfeledett dolgokat.
Kovács-Sós Kitti
Forrás: https://kavefolt.hu/kavezacc-felhasznalasa/
Nem, ez nem egy teleshopos reklám! Ez a magaságyás! Cikkünkben bemutatjuk, hogyan tud egy ilyet felépíteni otthon, és élvezni utána hónapokig a friss, finom, vegyszermentes, ásványi anyagokban gazdag, saját készítésű ételeit!
A főbb kérdések, pontok, telepítés lépései:
Hova helyezzük a magaságyást?
Minél naposabb helyre, ahol minimum 5-6 óra nap sütés éri. Úgy érdemes elhelyezni, hogy könnyedén körbe lehessen járni, így öntözése kényelmesen meg oldható.
Mikor telepítsük a magaságyást?
Magaságyás készítése tavasszal vagy ősszel a legideá lisabb.
A magaságyás belső védelme, anyaga:
A magaságyás raklapból, deszkákból vagy műanyag ból, betonból készülhet. Legyünk kreatívak, szinte nulla forintból is megoldható. A védelem érdekében jó megoldás lehet az, ha körbefóliázzuk belülről a kis “ládikánkat”, de csak a keretet, hiszen a magaságyás
alján távozik a földbe a víztöbblet. Ennek a rögzítésére szögbelövőt, vagy hagyományos kisebb szegecseket is használhatunk.
Az ágyás első rétegébe mehetnek a vastagabb ágak, gallyak. Fontos, hogy ide a nehezebben bomló anya gok kerüljenek, amelyek nagymértékben tartalmaznak cellulózt. A réteg vastagsága: körülbelül. 20 cm.
Ez lehet egy félkész komposzt tele lekaszált fűvel, kerti hulladékkal, de mehet ezek közé akár bab, borsó, burgonya, virágok levágott szára, szalma stb. Ide gyor sabban bomló anyagokat válasszuk, amelyek korhadás közben majd felmelegednek, és hőt juttatnak a felette levő talajrétegbe. Ennél a rétegnél is ideális a 20 cmes vastagság.
4. réteg:
A magaságyás rétegek tetejére vegyszer- és műtrágya mentes virágföld vagy bármilyen egyéb mulcs kerül het. A sok fajta közül tulajdonképpen semelyikkel nem nyúlunk mellé, de talán elsőre érdemes az általános virágföldet választani a tőzegtartalma miatt mint magaságyás föld.
5. réteg: palánták ültetése: Palántát bármelyik piacon kapni, de magunk is nevel hetünk magból. Érdemes utána olvasni, melyik növény milyen gondozást igényel.
Az érett komposztot 10%-os arányban össze lehet keverni állati trágyával. Ezt követően kerülhet majd a magaságyásba föld. A komposztot a kertben kelet kezett szerves hulladékokból állítjuk elő. Nagyon jó komposztálókat lehet kapni a piacon, amit bárhová elhelyezhetünk. A réteg vastagsága: körülbelül 20 cm.
Egy család ellátásához nagyjából 3-4 darab magaságyás szükséges. A napi feladat a locsolás, ami kröülbelül 3-4 percet vesz igénybe, és emellett folyamatosan gondozni, metszeni szükséges a növé nyeket. A paradicsom a legnépszerűbb magaságyás zöldség, nem igényel sok gondoskodást, és nagyon szép termést tud hozni, de szórakoztató lehet minél több zöldséggel kísérletezni. Jó tanulási lehetőség ez a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt, és közben a családi kasszát is úgy kíméljük, hogy természete sen nevelt zöldségeket ehetünk! Teljesen más ízeket fogunk érezni, és garantáltan nem fogunk kidobni semmit a kukába (maximum a komposztba), mert megtudjuk, hogy mennyi gondoskodást, munkát igényel egy ilyen növény felnevelése, és jobban fogjuk értékelni ezáltal az ételeket is.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy különböző képzések által folyamatosan biztosítsuk szakmai csapatunk alapos és naprakész műszaki felkészültségét, hogy a lehető leghamarabb tudomást szerezve a piaci újdonsá gokról, azokat alkalmazva magas színvonalú javaslatok kal segíthessük partnereink fenntartható, környezettu datos és költséghatékony működését. Szeptemberben Fazekas Gergő, Pék Ádám és Wächter Roland kollégáink tettek sikeres energetikai auditori és szakreferensi szakmai vizsgát, mely az energetikai szakreferens, illetve energetikai auditori tevékenység ellátásához szükséges,
továbbá Zámbó Csaba teljesítette sikeresen az 5 évente kötelező, energetikai auditori és szakreferensi szakmai megújító vizsgáját.
Az Energiahatékonysági Üzletág az auditori feladata inkat eddig is magas színvonalon végezte el, így külön öröm és büszkeség számunkra, hogy ezt a magas szakmai minőséget immár az auditoraink száma és elismertsége is jól tükrözi!
NRGMarket Plus Kft.
GoGreen Icons sorozatunk kere tében a jövőben is szeretnénk le hetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Lá togatást szervezünk szél-és vízerő művek mellett biogáz- és szalma
tüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Re gisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erő műtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük. Tartsa nak velünk!
A szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása alapján számos tengerparti város gyorsab ban süllyed a tengerszint emelkedésénél. A globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedésen túl ugyanis a talaj az épületek nagy súlya, valamint a talajvíz és földgáz elvezetése miatt is süllyed. A vizsgált városok közt volt Rio De Janeiro is, mely nek mintegy két négyzetkilométeres területe kerül het víz alá 2030-ra.
Forrás: https://index.hu/tudomany/2022/09/21/ tengerparti-varosok-sullyedes-tengerszint-nasaglobalis-felmelegedes/
A tongai vulkán szeptember 10-i kitörése óta egy 211 méter hosszú és 218 méter széles sziget emelke dett ki a vízből Tongatapu szigetétől 250 kilométerre északra, számolt be a tongai földtani intézet. Kérdé ses, hogy a sziget megmarad-e, hiszen ezek a víz alatti vulkánok által kialakult képződmények gyakran igen
rövid életűnek bizonyulnak. a Home Reef kitörései után 1984 és 2006 között több sziget is kialakult, me lyek később el is tűntek.
Forrás: https://index.hu/techtud/2022/09/26/tongavulkankitores-sziget/
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globá lis eladások rekordot értek el elektromos autók terén, 2021-ben az autópiac mintegy 9%-át tették ki. 2022-re újabb csúcsot prognosztizálnak. Az IEA szerint az irány mindenképpen bíztató a 2050-es karbonsemlegesség elérése szempontjából, ám önmagában még kevés, más ágazatokban még több erőfeszítésre van szükség. Jelenleg azonban még nem tekinthető globális jelenségnek, a fejlő dő és feltörekvő országokban például igen lassú az értékesítés.
Forrás: https://www.portfolio.hu/ gazdasag/20220923/veszik-az-elektromos-autokatmint-a-cukrot-uj-rekord-szulethet-iden-568657