A FENNTARTHATÓSÁGRÓL MAGAZIN
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Társadalmi egyeztetésen a Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai környezeti vizsgálata
Magyarországi szélerőművek 2. rész
TECHNOLÓGIA
ÉS KÖRNYEZET
A kibocsátáskereskedelem és az importáruk CO 2 illetéke 2024.
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
„A cégekkel win-win-win helyzetre törekszünk”
Maradj fitt mentálisan! Könyvajánló
Tar talom
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó:
EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató:
Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat:
1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők:
Kertész Dóra
Zsemlye István
Szabó Barbara Linda Varga Nóra
Bojár Iván András
Gombkötő Csaba
Kovács Éva
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft.
Get Data Informatikai Kft.
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
4 TÁRSADALMI EGYEZTETÉSEN A NEMZETI ENERGIA- ÉS KLÍMATERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
7 MAGYARORSZÁGI SZÉLERŐMŰVEK 2. RÉSZ
10 A KIBOCSÁTÁSKERESKEDELEM ÉS AZ IMPORTÁRUK CO2 ILLETÉKE
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
13 „A CÉGEKKEL WIN-WIN-WIN HELYZETRE TÖREKSZÜNK”
19 MARADJ FITT MENTÁLISAN!
22 BARTA KRISZTINA ÉS DOMINKÓ GABRIELLA: BOLDOGSÁGRA HANGOLVA
Borítókép: unsplash.com
Gardróbvásár a fenntarthatóság és
a jótékonyság jegyében
Az ősz beköszöntével eljött az idő, hogy elengedjük azokat a dolgokat, amelyek már nem szolgálnak minket - és ez igaz a ruhatárunkra is! Az Energyhub számára kiemelten fontos a fenntarthatóság és a szociális érzékenység, ezért 2024. szeptember 11-én gardróbvásárt szerveztünk kollégáinknak.
A rendezvény nemcsak közösségépítő jelleggel bírt, hanem azokat a ruhadarabokat, amelyek nem találtak új gazdára, valamint kifejezetten
felajánlás céljából érkeztek hozzánk, az Éjjeli Menedékhely közhasznú intézménynek juttatjuk el. Ez az intézmény a bajba jutott nőknek nyújt segítséget. Szállást, ételt, tisztálkodási lehetőséget, szükség esetén pedig tiszta ruhát és gyógyszert biztosítanak számukra.
Köszönjük minden kollégánknak a részvételt és a támogatást!
Társadalmi egyeztetésen a Nemzeti
Energia- és Klímaterv stratégiai környezeti vizsgálata
A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a kibocsátás-csökkentési és zöldenergia-termelési célszámok nagyarányú megemelésével is hozzájárul a klímasemlegességi, fenntarthatósági vállalások teljesítéséhez. A szakpolitikai dokumentum tavalyi társadalmi egyeztetése után, most annak stratégiai környezeti hatástanulmánya véleményezhető 30 napon át.
ANemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése és a zöld átállás sikeres végrehajtása. Magyarország 2023. nyarán készült el a NEKT felülvizsgált tervezetével. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges tagállami dokumentumokat 2024. őszén kell benyújtani.
A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a környezeti és fenntarthatósági szempontok beépítését, megjelenítését hivatott elősegíteni a szakpolitikai irányokat középés hosszú távon meghatározó energia-, és klímatervben. Az SKV legfontosabb állítása szerint a vizsgált 15 intézkedéscsoport túlnyomó többsége, mintegy négyötöde kedvező hatást gyakorol a környezetre. Az Energiaügyi Minisztérium az átdolgozott NEKT tervezetében 1990-hez képest az eddigi 40% helyett legalább 50%-kal szándékszik csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Magyarország végsőenergia felhasználása a korábban
kitűzött 785 PJ felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 PJ lehet a következő évtized elején. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21% helyett 29%ra emeli a felülvizsgált energia- és klímaterv tervezete. Az alapvető jelentőségű célszámok módosítása a klímasemlegesség elérése és az energiahatékonyság javítása irányába mutat.
Az SKV a felülvizsgálat alatt álló NEKT 2023-as verziójára készült, így a NEKT tartalma és célkitűzései a továbbiakban is változhatnak. Az Energiaügyi Minisztérium az esetleges módosításokhoz figyelembe veszi az SKV megállapításait és a most közzétett dokumentumra beérkező észrevételeket.
Az energia- és klímatervben javasolt intézkedések, beruházások összesített költségigénye több ezermilliárd Ft-ra rúg. A ráfordítások mintegy háromnegyede a működési- és kvótakiadásokban a fejlesztésekkel elérhető megtakarítások révén megtérülhet. A véleményezési határidő 2024. szeptember 22-e volt.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023. évi felülvizsgált változatának környezeti értékelésének összefoglalása
Az intézkedés célja, hogy minimálisra csökkentsük az éghajlatra, az emberi egészségre és a biológiai sokféleségre veszélyt jelentő kockázatokat. Az energiatermelés és felhasználás Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásának több mint háromnegyedéért felelős.
A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani Magyarország 2030-ra kitűzött éghajlatpolitikai céljait, és 2050-re elérjük a klímasemlegességet. A nemzeti energia-, és klímaterveket az energiaunió irányításáról és az éghajlat változási fellépésről szóló (EU) 2018/1999 rendelet vezette be.
A magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) - összhangban a Nemzeti Energiastratégia (NES) céljaival - legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció.
Magyarország 2023. augusztus 31-én nyújtotta be a NEKT felülvizsgált tervezetét. A Bizottság 2023. december 18-án tette közzé az aktualizált NEKT tervezetek
uniós szintű értékelését, valamint egyedi értékeléseket és ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára. A felülvizsgálati folyamat és az integrált tervezés fontos lépése a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) elkészítése. A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv kötelezettséget ír elő a tagállamok számára azzal, hogy a tervek és programok stratégiai tervezési folyamatában szükséges megvizsgálni, hogy azok az SKV irányelv alkalmazási körébe tartoznak-e, és a tárgyi hatály alá tartozó tervek és programok elfogadása előtt előírja a várható jelentős környezeti és egészségi hatások értékelését, stratégiai környezeti vizsgálat keretében.
A NEKT felülvizsgált verzió stratégiai környezeti vizsgálatának fő célja, hogy elősegítse a környezeti és fenntarthatósági szempontok integrálását egy olyan stratégiai dokumentumba, amely közép- és hosszú távon meghatározza hazánk energia- és klímaügyi szakpolitikáját.
Az SKV folyamat további célja a környezet és természet magas szintű védelmének biztosítása, valamint, hogy hozzájáruljon a környezeti, természetvédelmi szempontok beillesztéséhez egyrészt a terv egészét tekintve, másrészt az egyes intézkedések kidolgozása során a fenntarthatóság érvényesítése érdekében.
Az SKV kiemelt része a környezeti értékelés, mely hozzájárul ahhoz, hogy a NEKT-ben foglalt célok a természeti környezet jó állapotának és az egészséges környezetnek a megtartásával váljanak valóra.
A környezeti értékelés a felülvizsgált NEKT megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni, a terveket ez alapján szükséges értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása, és a környezetvédelmi hatások előzetes mérlegelése érdekében.
Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét biztosítják.
Zsemlye István A NEKT céljainak, intézkedéseinek összefoglalása
2019. végétől az Európai Zöld Megállapodás, az „Irány az 55%!” szakpolitikai intézkedéscsomag és a klímasemlegesség 2050-re történő elérésének céljával az EU ambiciózusabb klímapolitikát irányzott elő.
Az orosz-ukrán háború miatt a hazai energiaszektorban is változások következtek be - energiaár-emelkedés és ellátási bizonytalanság stb. hatására -, melyek jelentősen befolyásolták Magyarország energiapolitikai törekvéseinek fókuszpontját, amely
többek között a 2023. évben felülvizsgált Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében került rögzítésre.
Források: https://kormany.hu/hirek/tarsadalmi-egyeztetesen-anemzeti-energia-es-klimaterv-strategiai-kornyezeti-vizsgalata https://kormany.hu/dokumentumtar/nemzeti-energia-esklimaterv-2023-evi-valt-korny-ert-tars-egy
Képek forrása: Freepik prémium
A hazai vállalások változásait az alábbi ábra mutatja:
Megnevezés Hatályos NEKT
ÜHG-kibocsátáscsökkentés az
Végsőenergia-felhasználás Legfeljebb 785 PJ
NEKT
Legfeljebb 750 PJ
Végsőenergia megtakarítás a 2020-as bázisévhez képest - 336 PJ halmozott megtakarítás Központi kormányzat épületeinek energiafogyasztásaÉvente 3% felújítás a költség optimális szintre
A megújuló energia részaránya, a bruttó végsőenergiafelhasználáson belül
A nem ETS kibocsátások csökkentése 2005-höz képest Közel 7%
A GDP ÜHG-intenzitása Az ÜHG-intenzitás folyamatos csökkentése Az ÜHG-intenzitás folyamatos csökkentése
A GDP végsőenergia-intenzitása Max. 0,429 toe/millió Ft Max. 0,429 toe/millió Ft
Importkitettség - földgáz
80% (importfüggőségi ráta alapján)
80% (nem hazai termelés aránya az összfogyasztásban)
Importkitettség - villamos energia 20% 20%
Villamosenergia-rendszerösszeköttetések aránya
Végrehajtott innovációs pilot projektek száma
A pilot projektek végrehajtása során bejegyzett nemzetközi szabadalmak száma
Min. 60%
Min. 20 darab
Min. 10 darab
Min. 60%
Min. 20 darab
Min. 10 darab
Magyarországi szélerőművek 2. rész
A legutóbbi összevont számunkban megjelent cikk első részének folytatásaként bemutatjuk a magyarországi szélerőművek fontosabb adatait, szerepét az ország villamosenergia-termelésében.
Hazai szélerőművek jellemzői
Magyarországon jelenleg 37 szélerőmű található, összesen 172 toronnyal. A szélerőművek többsége az előző cikkben leírtaknak megfelelően az ország északnyugati részén található. Az első villamosenergia-termelésre alkalmas, nagyobb teljesítményű szélturbina 2000-ben épült Inotán. Összesen 329 MW a hazai szélturbinák beépített teljesítménye, azonban mára 324,9 MW maradt üzemben. A legnagyobb összteljesítményű szélerőművek hazánkban: Kisigmánd (50 MW), Ikervár (34 MW) és Bőny (25 MW).
A szélerőművek üzembe helyezése hazánkban 20002011 között történtek, az átlagos koruk ~16 év. Hazánkban utoljára 2011-ben létesítettek szélerőművet.
A 172 szélturbina többsége 2 MW teljesítményű egység, melyek toronymagassága 80-100 m körüli. A nagy szélturbinák esetén ma már egyre inkább 120-150 m a jellemző toronymagasság.
A szélerőművek kapacitásfaktora (az adott időszak alatt megtermelt nettó villamos energia és az ugyanazon időszak alatt folyamatos teljes teljesítményű üzem mellett megtermelhető energia aránya) hazánkban átlagosan 23% körüli, ami az EU-val (22,1%), valamint Németországgal (19,2%) összehasonlítva jó érték. Ennek az egyik oka, hogy az országban a szélerőműveket a lehető legjobb helyre telepítették, valamint, hogy hazánkban Európa nyugati részével összehasonlítva később kezdődtek a szélturbina telepítések, így a régi berendezések nem rontják le
az eredményeket. Az európai viszonylatban is jó termelési eredmények ellenére az elmúlt 13 évben új kapacitás nem jelent meg a rendszerben.
Szélerőművek energiatermelése
Magyarország 2023. évi villamos energia-felhasználása 3,8%-kal csökkent a megelőző évhez képest a magasabb energiaárak és az enyhe tél hatására. A teljes éves felhasználás 45.994 GWh volt, mely 2017. óta a legalacsonyabb érték. A villamosenergiatermelés 34.895 GWh-t ért el, mely 2,4%-kal alacsonyabb a 2022. évi adatnál.
A megújuló energiaforrásokat tekintve a napenergia áll az első helyen. A napelemek beépített teljesítménye tavaly több mint 1.600 MW-tal bővült, így a napenergia 38%-os növekedést követően 6.537 GWh-val járult hozzá hazánk ellátásához. Az országban tavaly előállított összes villamos energia 18,7%-a származott napenergiából, az 50 kW alatti háztartási méretű napelemes rendszerek pedig önmagukban 6,1%-ot értek el. A napenergia kapacitások tavalyi rekord mértékű bővülésével az időjárásfüggő megújuló energiaforrások már a villamosenergia-termelés több mint 20%-át biztosították, azaz közel annyit, mint a gázerőművek.
A napenergiát követően a biomassza áll a második helyen, mely tavaly 1.123 GWh-val (3,2%) járult hozzá az ország energiatermeléséhez. Ez számottevő viszszaesés a korábbi évekhez képest.
Magyarországon jelenleg 324,9 MW szélerőművi kapacitás van, ami a villamosenergia-termelés átlagosan 2%-át fedezi, azonban ezt a hazai potenciál jelentősen meghaladja. A szélerőművek 2023-ban 644 GWh villamos energiát termeltek, ami 1,8%-os aránynak felel meg. A beépített szélerőmű teljesítmény nem változott 2011. óta, így a termelésben sem volt lényeges eltérés. Az utóbbi 10 évben átlagosan 670 GWh villamos energiát termeltek. A szélturbinák építését ellehetetlenítő korlátozásokat a tavalyi év végén megjelent jogszabály-módosítás felszámolta ugyan, de még évekig nem számíthatunk új kapacitások piacra lépésére.
(forrás: MEKH)
(forrás: MEKH)
Jogszabályváltozások és a
szélerőművek jövője
Magyarországon az új szélturbinák telepítését nem a természeti törvényszerűségek vagy a technológiai korlátok, hanem a jogszabályok tették lehetetlenné.
A 2016. szeptember 15-én megjelent 277/2016. (IX. 15.) Kormányrendelet a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról. A rendelet olyan feltételrendszert írt elő szélerőművek létesítésével kapcsolatban, amely a beépítésre szánt területtől mért legalább 12 km-es védőtávolságot határoz meg. Figyelembevéve a hazai településszerkezeti rendszert, önmagában ez a szabály érdemben kizárta a szélerőművek létesítésére alkalmas helyszínek megtalálását. Ezt azonban tovább erősítette, hogy a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatárától számított 1 km-en belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulására volt szükség.
A rendelet továbbá meghatározta, hogy a szélturbinák magassága nem haladhatja meg a 100 m-t, illetve a szélerőművek teljesítménye nem lehet magasabb, mint 2 MW. Továbbá a szélturbinák létesítéséhez több olyan műszaki követelményt írt elő, melyeknek vagy nem tudtak műszakilag megfelelni,
vagy amennyiben megfeleltek, a befektetés jóval alacsonyabb megtérüléssel járna más európai országokkal összehasonlítva.
2023. decemberében megjelent a szélerőművek telepítésére vonatkozó új szabályzás. A 650/2023. (XII. 28.) Kormányrendelet értelmében a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 m-es védőzónán belül nem lehet elhelyezni szélerőművet és szélerőmű parkot. Kivételt képeznek ez alól a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.
A kormány könnyített térségeket jelölhet ki olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 m-es magasságban meghaladja az 500 W-ot m2-enként. A kijelölés gyorsított engedélyezést jelenthet, ahol a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét. Az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 m-re csökkent, megszűnt a pályáztatási követelmény, nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető öszszes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem.
A 2024. március 6-án megjelent rendelet szerint a második közzétételi eljárásban nem kapnak csatlakozási lehetőséget a hálózatra betápláló új, ipari méretű naperőmű projektek, valamint az új szélerőmű kapacitásoknak is egy része valósulhat csak meg: olyan szélerőművek vagy szélerőműparkok, melyek együttesen legalább 670 MW névleges teljesítményt tesznek ki és a közcélú hálózathoz való csatlakozásuk legfeljebb egy új hálózati csomópontban valósul meg. Összesen 1.359 MW csatlakozási igény jelentkezett a 400 kV-os feszültségszintre, és közülük kell legalább 670 MW-nak felcsatlakoznia Északnyugat-
Magyarországon. Győr környékén fogják kijelölni azt a néhány km-es sugarú kört, ahol létrejöhetnek a szélerőműparkok. Ennek oka a szélviszonyok mellett az, hogy aránylag kis hálózatfejlesztéssel megoldható ekkora kapacitás csatlakoztatása. Az ország más térségeiben csak úgy létesülhetnek új szélerőművek, ha nem igénylik a betáplálási kapacitás növelését, vagy nem táplálnak be a hálózatba.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A szélenergia fontos szerepet játszhat az ország energiaellátásának diverzifikálásában és fenntarthatósági céljainak elérésében a jövőben. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a jelenlegi közel 330 MW telepített szélenergia kapacitás háromszoros mértékű bővülésével (1.000 MW) számol 2030-ig.
A magas hatékonyság és környezettudatosság, valamint a helyben elérhető megújuló energiaforrások optimális kihasználása jelentősen javítja a környezeti és társadalmi mutatókat. Ezek a fenntartható energiarendszer legfőbb jellemzői. A telepítés helyének megfelelő kijelölése esetén az elérhető technológiák közül a szélerőműveknek lehet a legkisebb környezeti terhelése. Éppen ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a villamosenergia-termelés ezen technológiája Magyarországon is lényegesen komolyabb szerephez jusson.
Szabó Barbara Linda
Képek forrása: Freepik prémium
A kibocsátáskereskedelem és
az importáruk CO 2 illetéke
„A Föld gyermekeinké. Ez nem egy reklámszlogen, ez az abszolút valóság. Az előttünk álló évtized döntő fontosságú, és teljes erőbevetéssel arra törekszünk, hogy együtt dolgozzunk Önökkel az emberiség védelme érdekében.” - mondta az Európai Tanács elnöke 2023-ban a globális éghajlat-politikai csúcstalálkozón. Az Európai Unió és Magyarország egyik legfőbb hosszú távú célja az, hogy elérje a klímasemlegességet.
2019-ben az EU volt a 4. legnagyobb károsanyagkibocsátó a világon. Ennek hatására 2021-ben nyomatékosította a célok elérését, eszközöket adott hozzá és ambiciózus feltételeket szabott az „Irány az 55%„ például rendeletcsomaggal, mellyel 2050-ig jogilag is kötelező érvényűvé teszi a klímasemlegességet. Az éghajlatvédelem érdekében 2023-ban további jelentős lépéseket tett az EU, mellyel a vállalatok tevékenységét jelentősen megreformálta. Cikkünk a kibocsátáskereskedelmi-rendszer (EU ETS) 2023-as változásait és a CO2 határkiigazítási mechanizmust (CBAM) taglalja.
Mielőtt belevágunk az EU ETS és a CBAM megismerésébe, érdemes megérteni és mérni az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásokat. Az ÜHG protokoll az alábbi 3 kategóriába sorolja a kibocsátásokat:
• Scope 1: közvetlen kibocsátás, tulajdonképpen lokális kibocsátás, ide sorolható a helyhez kötött égés, a mobil égés, a diffúz és a technológiai kibocsátás.
• Scope 2: közvetett kibocsátás, a közüzemi szolgáltatótól vásárolt energia (pl. a vásárolt villamos energia).
• Scope 3: a vállalat működéséhez kapcsolódó közvetett kibocsátások, upstream (beszállító) és downstream (vevő) tevékenységek. Upstream tevékenységek például az üzleti jellegű utazás, hulladékkezelés, irodai tevékenységhez kapcsolódó termékek, míg a downstream tevékenységek közé többek között a befektetések, a bérbe adott eszközök, franchise tevékenységek sorolhatók.
Az EU ETS (Emission Trading System), vagyis az EU kibocsátáskereskedelmi-rendszere az ipari tevékenységek miatt keletkező károsanyag-kibocsátások költséghatékony csökkentését célozza. Az ETS több mint 11.000 erőművet és gyárat érint és az Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 40%-át lefedi.
A rendszer „fix összkvótás kereskedési rendszer”, amely azt jelenti, hogy meghatároznak egy kibocsátási összkvótát (vagy felső határt), vagyis előírják, hogy a rendszerbe tartozó létesítmények maximálisan mennyi üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki. Ezt a felső határt évről évre csökkentik (jelenleg 2,2%-kal), annak érdekében, hogy a teljes kibocsá-
tás mennyisége csökkenjen. Az EU ETS keretében egyrészt CO2-kvótákat vásárolhatnak árverezés útján a létesítmények, emellett ingyenesen is kaphatnak kvótákat. Ingyenes kvótakiosztásban részesülnek:
• a kedvező kibocsátási teljesítménymutatókkal rendelkező létesítmények,
• az új belépők (jelenleg, akik 2019. június 30. után kaptak kibocsátási engedélyt),
• a kapacitásukat jelentősen megnövelő létesítmények.
A fel nem használt kvótákat a vállalatok eladhatják.
Az EU ETS 2023. évi újításai:
• 2030-ig meghosszabbításra került a piaci stabilitási tartalék (MSR, Market Stability Reserve), mellyel a kibocsátási egységek kínálatának és keresletének összehangolása történik.
• 2030-ig elérhető éves kibocsátási egységek számának csökkentése, annak érdekében, hogy az ágazati kibocsátás 62%-kal csökkenjen.
• 2026-tól a települési hulladékégető létesítményekre is kiterjed az EU ETS.
• Az ingyenes kvótakiosztás 2026 és 2034 között
fokozatosan megszűntetésre fog kerülni, ezzel egyidőben bevezetik a CO2 határkiigazító intézkedéseket (CBAM).
• A légi közlekedési ágazatban az ingyen kvóták kivezetésre kerülnek 2026-ig.
• 2027-től külön kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) jön létre a közúti közlekedés és az épületek számára.
• EU ETS-t kiterjesztik a tengeri szállításra.
• Modernizálás és innováció növelése, energiaszegénység mérséklése a bevételek Szociális Klímaalapba történő helyezésével.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer és egyéb intézkedések hatására az EU területén belül alapvetően csökkent az ÜHG-kibocsátás. Lehet találni olyan időszakokat, amikor ez nem teljesül, azonban az ETS 2005-ös bevezetése óta a csökkenés a jellemző tendencia. Ugyanakkor az Unióba irányuló importba beágyazott kibocsátások növekedtek. Ez az úgynevezett kibocsátás-áthelyezési kockázat fennáll mindaddig, amíg az Unió nemzetközi partnerei olyan szakpolitikai megközelítéseket alkalmaznak, amelyek nem teljesítik az EU-val azonos éghajlatvédelmi ambíciókat.
Erre szolgál az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM, Carbon Border Adjustment Mechanism), mely várhatóan hozzájárul a dekarbonizáció előmozdításához a 3. országokban is.
A CBAM céljai:
• kibocsátás-áthelyezés megelőzése, • globális ÜHG-kibocsátás csökkentés támogatása,
• egyenértékű árazás biztosítása az importárukra és az EU-n belül gyártott termékekre.
Minden import termék után tulajdonképpen CO2 illetéket, vagy karbonadót kell fizetni. A CBAM-mal azt kívánják elérni, hogy a vállalatok ne legyenek érdekeltek olyan országokból importálni alapanyagot, terméket stb., ahol kevésbé korlátozzák a CO2-kibocsátást.
A CBAM hatálya alá első körben a vas- és acél-, a cement- és az alumíniumipar tartozik, továbbá a hidrogén-, trágyázószerek- és a villamosenergia-import. Karbonadót az áruk termelési idejétől az Unió vámterületéig történő behozási időszak alatt keletkező közvetlen CO2-kibocsátás után kell fizetni (SCOPE 1), a későbbiekben kerül kiterjesztésre a közvetett kibocsátásokra is (SCOPE 2).
CBAM
hatálya alá tartozók legfőbb feladatai:
• Nyilatkozattétel a behozott áruk teljes hitelesített, beágyazott ÜHG-kibocsátásokról, mely hitelesítést akkreditált hitelesítő végzi. (Ennek elmulasztása bírságfizetési kötelezettséget von maga után.)
• CBAM-tanúsítvány vásárlása.
Jelleg
Cél
CO2 mennyiségi korlát
Alkalmazási terület
Kereskedelem
Kereskedelmi árképzés
• Negyedéves jelentés a behozott áruk beágyazott kibocsátásáról és az EU-n kívül fizetett CO2-árról.
Hazánkban a 2023. évi CV törvény, valamint a 602/2023 (XII.22.) Korm. rendelet jogilag kötelező érvényűvé teszi az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust.
EU ETS és CBAM
Az EU ETS várhatóan sokáig velünk fog maradni, azonban az ingyenes kvótakiosztások 2034-ig fokozatosan megszűnnek, melyek helyébe a CBAM fog lépni. Az alábbi táblázat tartalmazza a legfontosabb alapinformációkat a két rendszerről.
Varga Nóra
Források:
European Commission, Directorate-General for Climate Action, Going climate-neutral by 2050 – A strategic longterm vision for a prosperous, modern, competitive and climate-neutral EU economy, Publications Office, 2019, https://data.europa.eu/doi/10.2834/02074
Emisszió-kereskedelemmel kapcsolatos szabályozások: https://nkvh.kormany.hu/emissziokereskedelemmel-kapcsolatos-szabalyozas (EU) 2023/956 Rendelete az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról
EU ETS CBAM
Szabályozás
ÜHG-kibocsátás csökkenés
Szabályozás
ÜHG-kibocsátás csökkenés
Van, évente csökkenő kibocsátási egységek Nincs
EU-ban található létesítmények EU vámterületére érkező áruk
Kibocsátási egységekkel való kereskedés
Árverések útján meghatározott piaci ár
CBAM tanúsítványokkal való kereskedés
Heti rendszerességgel számított átlagok az EU ETS árverések alapján
„A
cégekkel win-win-win helyzetre törekszünk”
A 10 millió Fa ma talán a legnagyobb hatású és társadalmi bázissal rendelkező, magyar alapítású környezetvédelmi szervezet. Mindenfajta finanszírozás és tudás nélkül néhány év kemény munkájával, az örömeikből és a csalódásaikból sikerült eljutniuk oda, ahol most tartanak. Bojár Iván Andrással, a közösség vezetőjével beszélgettünk a környezetvédelem kapcsán az alapítvány munkájáról.
A társadalmi szerepvállalás sosem állt távol Tőled, de miként váltál a hazai környezetvédelem egyik legaktívabb szervezőjévé?
Hosszú-hosszú folyamat volt amire én, mint bölcsész, művészettörténész, kortárs építészettel foglalkozó szakíró, eljutottam odáig, hogy teljesen más megközelítésben nézzek a világra, a környezetünkre, a növényekre, a fákra, amelyekkel szemben ugyanolyan közönyös voltam, mint bármely más városlakó, aszfaltdzsungelben nevelkedő ember.
Az első, általam 2004-ben indított közhasznú kezdeményezés, a Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) iránt már jelentős volt az érdeklődés. Egészen addig a hazai városfejlesztést, így Budapestét is technicista, technokrata, hardware szemléletű tervezői gondolkodás jellemezte. Amikor elindítottuk a mozgalmat, átütő, új és felszabadító megközelítést adott, amely szerint lehetett végre érzelmileg is viszonyulni a városunkhoz. A szeretet-marketingnek addig nem volt előzménye, de az indulásunk után rengeteg minket követő kezdeményezés indult be. Ma már nem kérdés, hogy a We Love Budapest vagy Balaton, vagy bármi más a Szeretem Budapestet Mozgalom előtt nem létezett. Mindez sokat segített, hogy az városhasználók, az önkormányzatok, illetve a várostervezők hozzáállásában legitimmé váljon az érzelmi és szubjektív viszonyulás.
A mozgalom megszületése óriási társadalmi várakozást vont maga után, viszont ezzel a nagyfokú érdeklődéssel én akkor még nem tudtam mit kezdeni. El kellett telnie 15 évnek, és bizonyos készségeket, tapasztalatokat kellett szereznem ahhoz, hogy amikor 2019-ben egy poszt hatására hirtelen ezrével jelentkeztek be nálam emberek, - hogy szeretnének fát ültetni, szeretnének ebben a környezetvédelmi programban részt venni - akkor már ez a lehetőség nem csúszott ki a kezeim közül, hanem felismertem a megragadandó pillanatot, és formálni, alakítani, strukturálni tudtam az emberek sokaságát.
A 10 millió Fa Alapítványt elindító ominózus posztot megelőző hetekben, hónapokban egyre erősödött bennem egy felismerés, egyfajta ökológiai szorongás.
Ennek az érési folyamatnak a végén az Építészfórum portálon, amelynek akkor a főszerkesztője voltam, írtam egy cikket azzal a címmel, hogy: „Építészek ne építsetek!”. Elképzelhető a fogadtatása, kirúgtak.
Maga az írás arról szólt, hogy az építés, a vonatkozó szállítmányozási terheléssel, cementiparral, építőanyaggyártással, az egyik leginkább környezetszennyező ágazat, így az építészeknek kreatív szakemberként, értelmiségiként nagyon komoly felelősségük van abban, hogy mit építenek, és egyáltalán milyen módon építenek.
Abban az írásban néhány akkor szélsőséges, ma már egyre elfogadottabb állítást tettem, amivel a mai napig azonosulok. Konkrétan, hogy ki kell mondani végre: egy csökkenő lakosságszámú országban, csökkenő népességű Budapesten szó szerint egyetlen darab új házat sem szabad építeni többé, a már meglévő, rossz állapotú épületeket kellene inkább a mai igényekhez igazítani, felújítani, és természetesen az sem mindegy, hogy hogyan.
Ha ma építünk, marketing szempontból építünk, hiszen nem valóságos szükséglet, hanem a fogyasztásösztönző marketing teremt igényt. Ami aztán így megépül, a legtöbb esetben nem igazi lakáscélú épület, hanem tulajdonképpen vasbetonból létrehozott részvénypapír, amibe aztán beteszi valaki a pénzét, és 5 év múlva kivesz egy jelentős hozamot. Ez fűti a gazdaságot, dinamizálja a világgazdaságot, a földgolyó körül áramló pénznek mindig ad egy újabb löketet, de végső soron lemarja a Földről az emberi létezés feltételeit.
Az egyik fontos alapelvetek, hogy egyéni szinten is szükséges hozzájárulnunk a klímavédelemhez. Mit gondolsz, átlagemberként ezt hogyan képviselhetjük a mindennapokban?
A legtöbb ember azt szokta mondani, hogy miért pont én kezdjem megmenteni a világot? Ott van a rengeteg nagy cég, amelyek hogyha egyetlen gombot megnyomnak, az óriási hatással lehet a világra.
Szerintem pedig mind a kettőnk felelőssége jelentős. Minden ember felelős az életéért, a gyereke életéért, a környezetéért. Amit én meg tudok tenni, ha megtehetem, tegyem meg.
Elköltöztem vidékre a Szent-György hegyre, ha tehetem bringával járok, igyekszem csak indokolt esetben autózni, és az ökölógiai lábnyomomra tekintettel 2018. óta lemondtam a repülőgépes utazásról. Szükségtelennek tartom, hiszen a világjárás manapság inkább egyfajta fogyasztási élményhez kötődik és korántsem a felkeresett hely alapos megismerését célozza. Jelen pillanatban azt élvezzük, akkor örülünk, hogyha elutazunk Ibizára, vagy Stockholmba, egy évben legalább hétszer felülünk a fapadosra, elmegyünk valahová és költünk. Egyfajta fogyasztási élményhez kötődik az utazás olyan árucikkekért, amelyek legtöbb esetben már otthon is megkaphatóak. Nyomós okkal persze utazzanak az emberek, de pusztán azért, mert ez az unalom űzésének egy formája, azért túl nagy árat fizet az emberiség. Úgy gondolom, ahhoz, hogy ez kiváltható legyen, a kreatív ágazat szereplőit kellene tudnunk megtalálni és megnyerni arra, hogy olyan életforma modelleket alakítsanak ki, amelyeknek minimális a karbon lábnyoma, de nagy az élvezeti értéke.
Melyik társadalmi réteget, illetve korosztályt tudjátok leginkább bevonni a küldetésetek elérése érdekében?
Bár igyekszünk mindenkit megszólítani, az a tapasztalatom, hogy a legfogékonyabbak a 30 és 55 év közötti nők. Ők alhasból tudják, mi a létezés lényege.
Mi fontos a gyerekének, mi fontos az életnek. A fa valósága, ahogy a földből kihajt és a naphoz közelít, a nőkben is bennük él. Egészen másfajta valóságérzékelés ez, mint a férfiaké, nem valami ideológia, nem rafinált koncepció, hanem egyszerűen az élet folyamatában való benne lét. Érdekes számomra, hogy ebben az ügyben a nők mennyire aktívak, és ehhez képest a politikai és közéletben mennyire háttérbe vannak szorulva.
Az egyik legnagyobb nehézség viszont a fiatalok elérése. Szerintem a mai nemzedékekben már nincsen kritikai nézőpont a fogyasztói rendszerrel szemben.
A világban egyre inkább vásárlók és termékek vannak. Amikor a lányom Sophie 11-12 éves volt, a füzetébe menő márkák logóit rajzolta. Nem csak ő, az összes gyerek. Szépen jelzi, hogy ez az, ami orientál, ezzel lehet felrajzolni egy képet a világról. Ezek csupa imaginárius dolgok igazából, de a fa, ami kinő a földből, felszívja a föld energiáját, és lombot ad, az valóság. Annak van valóságos köze a Naphoz, a Földhöz, a levegőhöz, és mindahhoz, ami bennünket valóságosan körülvesz.
Szerintem ez antropológiailag meghatározott dolog. Mi úgy gondolunk a fára A 10 millió Fa működésén keresztül, mint egy általános metaforára, ami az egész környezetünkről szól. Aki egy fa ügyéért tesz, onnantól kezdve már elkezd gondolkozni a többi teendőn is. Szkeptikus vagyok azonban, hogy az embereknek lesz-e valaha kedvük és képességük teljes spektrumban gondolkozni. Az alapvető emberi természet velejárója, hogy a saját hétköznapi problémáink, helyzeteink elirányítják a fókuszt. Ahhoz, hogy valami őrületesen új, nagyszabású dolog induljon el, ami mögé be tudnának állni az emberek, olyasféle komplex valóság és világértelmezésekre lenne szükség, amilyeneket a vallások kínálnak. Az egyházak nélkül persze. Az olyan gondolkozásmódok akár a nyers anyagi érdekeken túl is be tudják húzni az embereket, társadalmakat, népeket.
Egy fának zseniális az egész rendszere, de triviális dolog. Minden utcában áll egy fa, viszont így kit érdekel? Elmegyünk mellette. De hogyha végiggondoljuk, hogy mit tud, az erre való ráfordulás, az erre való odafigyelés, nagyon fontos változást hozhat
bennünk, csakúgy, mint az éltető víz esetében. Talán egy Gaia-hit* jelenthetne megoldást. Nekünk, embereknek el kéne kezdenünk megtanulni egészségesen viszonyulni a Földhöz, nem lerabolni, nem uralkodni, diadalmaskodni felette. Amit és ahogy a Föld kínál az éppen elegendő, és egyben gyönyörű is.
Szívenütő mondat volt az egyik portálon, hogy a klímaváltozás problémája már olyan mértéket öltött, hogy pszichés gátat okozhat az emberekben. Kényelmesebb tudomást sem venni róla. Szerinted is így van?
Nem lehet azt mondani, hogy: „Én nem hiszem, hogy klímaváltozás van.” Hiszen erre ott vannak a bizonyítékok, az adatsorok. Viszont a hatalom struktúrája nagyban befolyásolja az emberek gondolkodását. Sajnos 2 ország van a világon, ahol nincs Környezetvédelmi Minisztérium: Kuvait és Magyarország. Itthon az agrártárcához rendelték a környezetvédelmet is, ott pedig nincsenek megfelelő szakemberek és a szemlélet, de a lobbiérdekek befolyása sem megfelelő. Nekünk nagyon kellene, hogy az állam jó partner legyen, és mi is jó partnerei lehessünk az államnak.
A környezetvédelem esetében például az, hogy 2024ben Európa közepén a környezetvédelem nem a kormányprogram vezértengelye, úgy érzem mindenképpen elgondolkodtató.
A 10 Millió Fának a vállalatok hogyan tudnak segíteni? Mivel lehet az aktivitásotokat leginkább támogatni?
Bizonyos dolgok a szavakban vannak elrejtve. Te támogatásról és segítségről beszélsz. Mi nem igénylünk támogatást és segítséget sem. Mi civil emberek vagyunk, fordítók, művészettörténészek, statikusok, épp olyanok, mint akik a vállalatoknál ülnek különféle pozíciókban az irodákban, csakhogy mi már azt mondtuk, hogy mostantól ezt fogjuk csinálni: fákat ültetünk a közös környezetünk jobbítása érdekében. Nekünk tehát partnerek kellenek. Céges partnerek, akik kizökkennek a mindennapjaikból, hiszen ők is, velünk együtt, ugyanabban a cipőben járnak. Mi is kizökkentünk. Hát én sem csak a XX. századi dekonstruktivista építészettel foglalkozom már, ha-
nem az életünkkel. Ezért gondolom, hogy partnerségekre van szükség, melyeknek több szintje van. Amiben ott vannak a civilek, azok a magánemberek, akik, ki-ki a maga módján már felébredt és megfogta a többiek kezét, vagy megragadta az ásót és csinálja. Aztán a vállalatok, ott is a döntéshozók, akik ugye a 300, 3.000, 30.000 munkavállalójukra ráhatással tudnak bírni, az önkormányzatok, kormányzatok, pártok, politikai szereplők és a nagy nemzetközi szervezetek.
Például az Európai Unióban megszületett az ESG. Én azt érzékelem, hogy az Európai Unió elég progresszív módon felismerte azt, hogy igenis a vállalati szférát egy norma rendszerrel kell rászorítani arra, hogy a környezetért, a társadalmi ügyekért, vagy a vállalatműködés racionalizálásáért lépéseket tegyen. Tehát felülről van egy nyomás. Mi pedig a legalján vagyunk a rendszernek, a kezdeményező kis átlagemberek. De kettőnk között még rengeteg szint van.
Egy cégnek nagyon jót tesz, ha együttműködik velünk. Bemutatjuk számukra, hogy hogyan tudunk adott esetben az ESG teljesítményeiken javítani, ezzel pedig hogyan tudnak velünk együttműködni annak érdekében, hogy minél előbb elérjük közösen a vágyott célt, hogy elültessünk 10 millió fát. Ez egy win-win-win helyzet: a cég hiteles ESG jelentést állít elő, nekünk szaporodnak a fáink, mindannyiunk gyerekei pedig egy reménytelibb világban tervezhetik a jövőjüket.
Ugyanakkor mivel a fák beszerzésével is mi foglalkozunk, így ebben is nagy szükségünk van a partnereinkre. Nagy tételben, 10-100.000 darabszámban gyűjtjük be a fákat, emiatt kedvezőbb árakat kapunk, mint azok a hétköznapi vásárlók, akik kisebb mennyiségben vásárolnak. Az évek során kialakult körülöttünk egy partneri hálózat, akikkel együtt dolgozunk, és akiknek szakmai kompetenciájában megbízunk. Ezek kipróbált kapcsolatok, így biztosak vagyunk abban, hogy megfelelő partnerekkel működünk együtt.
A beszerzett fák között különféle őshonos fajtákat találunk, gyakran elegyes ültetéseket végzünk, hogy a biodiverzitás is biztosított legyen. A faiskolák már előre, a tőlünk érkező igények alapján kezdik el nevelni
azokat a fákat, amelyeket csak jövőre, 2 vagy 3 év múlva tervezünk kiültetni. Az ültetés és a köré szerveződő logisztikai és szervezési feladatok határozzák meg alapvetően a működésünk mindennapjait. Mert az ültetés nem csupán a fák elhelyezéséből áll, gyakran szükség van talajcserére, a komposzt előkészítésére, és egyéb helyi beavatkozásokra is, amelyeket szintén biztosítunk. Mindez részben anyagi erőforrásokat igényel, de ami még fontosabb, időt, odafigyelést, szervezést, logisztikát, és elkötelezettséget, hiszen valakinek mindig ott kell lenni kézben tartani a dolgokat.
Ősztől tavaszig ültetünk, tavasztól őszig meg éltetünk, hiszen a nyár újabb és újabb kihívásokat hoz számunkra. Szóval nem elég ültetni, az éltetés is óriási munka, nagyon sok energiát, pénzt és vizet kell hozzá ismét előteremteni.
Hol tartotok most a faültetésben így az 5 éves születésnapotok tájékán?
400.000 körül. Persze ez némi magyarázatot is igényel, például ott van a jogszabályi feltételrendszer. Alapítvány vagyunk, mi nem tudunk földet venni, így
nagyon nehéz elégséges munkaterülethez jutni. Sajnos nem úgy működik, hogy kapunk 10.000 hektárt, ahol dolgozhatunk, holott erre lenne igazán szükség, mert erdőket kell telepítenünk. 500 évvel ezelőtt Magyarország egy vizekkel, mocsarakkal, tavakkal, erdőkkel, mocsári erdőkkel és ligetekkel teli medence volt, most viszont egy kiszárított, elsivatagosodó, a zöld területeitől megfosztott vidék. Ha ezt vissza tudjuk állítani, akkor azzal sok mindent meggyógyítunk.
Tehát nekünk olyan partnerek is kellenek, akiknek van nagy földterületük. Nincs szükségünk a tulajdonjogra, haszonra, mi csak azt szeretnénk, hogy ott erdő legyen. Szakmailag, közösségileg mindent megteszünk azért, hogy ott az ültetés elinduljon, mert az emberi élet feltételeit ez tudja szavatolni.
Ma Magyarország területén mindössze 21% az, ami úgynevezett erdősült terület, aminek a jelentős része valójában csak nyárfa és akác ültetvény. Olyan fajta ipari ültetvények, amelyek nem komplex rendszerek, azaz nem élőhelyei a vadvilágnak. Ahhoz, hogy ezek újból élőhelyek lehessenek, a biodiverzitást is biztosítanunk kell. Tehát a vízhiány, a biodiverzitás beszűkülése, és a CO2 megkötés kérdése az a három nagyon fontos kérdéskör, ahol sürgős teendőink vannak.
Mit üzen a jövőnek a kezdeményezésetek?
Hogyan szeretnétek bevonni a fiatalabb generációkat is?
Rengeteg iskolához jutottunk el az ország 130 pontján. Csak idén 30 intézményt értünk el a Madárbarát, Állatbarát Ligetek projektünkkel is. Részben edukációs hatása is van annak, amit csináltunk, illetve rengeteg fát és cserjét ültettünk, melyeket nekik kell éltetni. A lányom most lesz 17 éves, a Jóisten tudja, mit hagyunk neki, pedig ez nagyon fontos.
Neki is van fája természetesen, a Szent György-hegyi kert középén ott áll „Sophie fája”. Amikor fél éves volt, akkor ültettem neki egy csemetét, most pedig az udvart egy szép nagy diófa uralja. De hát kicsit az összes többit is neki és a nemzedékének ültetjük, hogy nekik is maradjon életterük és lehetőségük. Nagyon érdekes, hogy az ember látja a generációk közötti óriási választóvonalat, hogy mennyire más módon gondolkodnak más nemzedékek, de én is próbálom tanulni a gyerekemtől, hogy ők hogyan látják a világot.
Milyen terveitek vannak, mitől lehet még inkább jelen a 10 Millió Fa a köztudatban?
Szeretnénk egy nagy faültetési programot indítania Nemzeti Faültetés Napját - március 1-jén, amikor is az ország apraja-nagyja azon az egyetlen napon nem tesz mást, csak fát ültet. Olyan közösségeket szeretnénk ehhez megnyerni, amelyek már egyébként is léteznek: foci klubokat, énekkarokat, egyházi közösségeket és persze munkahelyi közösségeket is.
Egy kicsit az is a vágyunk ezzel, - túl azon, hogy elültetünk ezernyi, százezernyi vagy milliónyi fát egyetlen nap alatt - hogy az emberek elkezdjenek gondolkodni azon, hogy mi is az, amit csinálunk, és amit csinálunk az miért fontos. A következő alkalommal talán már úgy viszonyulnak a rendezvényhez, hogy ez számukra is kiemelt ügy. Illetve bízunk abban, hogy legalább egyszer megteremthetünk egy olyan közösségi élményt, aminek végkicsengése, hogy mi magyarok mennyire jók tudunk lenni, hogy összefogva egy ilyen alkalmat képesek vagyunk összehozni.
Bojár Iván András, Kertész Dóra, Gombkötő Csaba
*Gaia a Föld antik elnevezése
OKTÓBER 10. A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA
Maradj fitt mentálisan!
A mentális fittség az elme egészségének és teljesítményének fenntartására, javítására és fejlesztésére vonatkozik.
Az emberek általában a fizikai fittségre koncentrálnak, miközben a mentális egészség ugyanolyan fontos, hiszen a mindennapi életben számos kihívással kell szembenéznünk, amelyek mentálisan megterhelőek lehetnek. A mentális fittség javítása számos előnyt hordoz magában, például a stresszkezelés hatékonyságát, a kreativitás növelését, továbbá a probléma-megoldó képesség javítását.
A mentális fittség alapját a rendszeres szellemi aktivitás képezi. Az agyunknak, akárcsak a testünknek, rendszeres stimulációra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon. Az új készségek elsajátítása, a különböző tudományok tanulmányozása vagy akár a logikai játékok és rejtvé -
nyek megoldása, mind hozzájárulhatnak az agy aktivitásának növeléséhez. Kutatások kimutatták, hogy azok a felnőttek, akik folyamatosan kihívások elé állítják az agyukat, kevésbé hajlamosak a kognitív hanyatlásra idősebb korukban.
Fontos továbbá, hogy a mentális fittség fejlesztése nemcsak a gondolkodásról és a logikai feladatok megoldásáról szól. A lelki egészég megőrzése is jelentős szerepet játszik. Az aktív életmód, a sportolás, a meditáció és a mindfulness technikák alkalmazása kiemelkedő hatással vannak a mentális jólétre.
A rendszeres testmozgás nemcsak a fizikai fittséghez, hanem a hangulatunk javításához és a stressz csökkentéséhez is hozzájárul.
A szociális kapcsolatok ápolása szintén alapvető fontosságú a mentális fittség szempontjából. Az ember társas lény, a barátokkal, családdal töltött idő pozitívan befolyásolja a lelki egészséget. Az érzelmi támogatás segíthet a nehezebb időszakok átvészelésében, valamint növelheti az önértékelést és a boldogságérzetet.
A pihenés és a kikapcsolódás szintén elengedhetetlen része a mentális életerő emelésének.
A megfelelő alvás, a szabadidős tevékenységek és a relaxációs technikák alkalmazása segít az agy regenerálódásában. A túlzott stressz és a folyamatos rohanás negatívan befolyásolja az agy működését, aminek hosszú távú következményei lehetnek. A tudatosság és az önismeret fejlesztése is kulcsszerepet játszik a mentális fittség megőrzésében. Az érzelmeink és gondolataink tudatosítása segít abban, hogy jobban kezeljük a stresszt és a feszültséget. A proaktív hozzáállás és a pozitív gondolkodás szintén hozzájárulhat a mentális jóléthez, ami végső soron javítja az életminőségünket.
A mentális frissesség fenntartása érdekében több eszköz és technika áll rendelkezésre. Íme néhány hatékony módszer:
Rendszeres testmozgás: A fizikai aktivitás nemcsak a testet, hanem az elmét is felfrissíti. A mozgás serkenti az endorfinok termelődését, amelyek javítják a hangulatot és a koncentrációt.
Megfelelő táplálkozás: Az agy egészséges működéséhez számos vitaminra és ásványi anyagra van szükség. Íme néhány fontos tápanyag, amelyek elősegítik az agy egészségét:
• B-vitaminok:
- B1 (tiamin): Fontos az energia termeléséhez és az idegrendszer működéséhez.
- B6 (piridoxin): Szerepet játszik a neurotranszmitterek, például a szerotonin és dopamin előállításában.
- B12 (kobalamin): Fontos az idegsejtek védelmében és a vérképzésben.
• C-vitamin: antioxidáns hatása révén segít megvédeni az agyat a szabadgyökök káros hatásaitól és hozzájárul a kognitív funkciók fenntartásához.
• D-vitamin: szerepe van az agy fejlődésében és működésében, valamint a hangulati zavarok csökkentésében.
• E-vitamin: antioxidáns hatású, és különösen fontos az agy öregedési folyamatainak lassításában.
• Omega-3 zsírsavak: bár nem vitaminok, de kiemelkedően fontosak az agy egészségéhez. Az EPA és DHA formájú omega-3 zsírsavak megtalálhatók a zsíros halakban és a lenmagban.
• Folsav: fontos a sejtosztódás szempontjából és szerepet játszik a neurotranszmitterek szintézisében.
Megfelelő táplálkozással és a szükséges tápanyagok bevitelével támogathatjuk az agyunk működését. A kiegyensúlyozott étrend, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, egészséges zsírokban és fehérjékben, általában segít a szükséges vitaminok és ásványi anyagok pótlásában.
Rendszeres alvás: Az elegendő és jó minőségű alvás elengedhetetlen az agyi funkciók optimális működéséhez. Próbáljunk meg minden este ugyanabban az időben feküdni és felkelni.
Meditáció és légzőgyakorlatok: A meditáció és a tudatos légzés segíthet csökkenteni a stresszt és javítani a figyelmet és a koncentrációt.
Mentális kihívások: Puzzle, sakk, memória játék, keresztrejtvények vagy új nyelvek tanulása segíti az agy aktív állapotban tartását.
Szociális kapcsolatok: A barátokkal való kapcsolattartás és a közösségi tevékenységek növelhetik a mentális jólétet és az életörömöt.
Rendszeres szünetek: A munka vagy tanulás során célszerű rendszeresen szüneteket tartani, hogy elkerüljük a mentális kimerültséget.
Kreatív tevékenységek: Festés, rajzolás, írás vagy zenehallgatás serkenti az agy kreatív részét, és felfrissítheti a gondolkodást.
Friss levegő és természet: A természetben való időtöltés és a friss levegőn való mozgás szintén hozzájárul a mentális egészség megőrzéséhez.
Testedzés: a testedzésnek számos pozitív hatása van az egészségre, amelyek közé tartozik:
• Fizikai állapot javítása: A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, az izomerőt és a rugalmasságot.
• Súlykontroll: A testedzés segít a testsúly fenntartásában vagy csökkentésében, mivel kalóriát éget és növeli az anyagcserét.
• Szív- és érrendszeri egészség: A kardióedzés, mint a futás, kerékpározás vagy úszás, javítja a szív egészségét, csökkenti a vérnyomást és javítja a keringést.
• Mentális egészség: A testedzés endorfinokat szabadít fel, amelyek javítják a hangulatot és csökkentik a szorongást és a depressziót. Segíthet a stressz kezelésében is.
• Csontritkulás megelőzése: A súlyzós edzések növelik a csontsűrűséget, csökkentve a csontritkulás kockázatát, különösen idősebb korban.
• Betegségek megelőzése: A rendszeres fizikai aktivitás segíthet megelőzni számos krónikus betegséget, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és bizonyos rákfajták.
• Alvásminőség javítása: A mozgás hozzájárulhat a jobb alvásminőséghez, segít elaludni és mélyebben aludni.
• Önbizalom növelése: A sportolás és a fitnesz célok elérése növeli az önértékelést és az önbizalmat.
A rendszeres testedzés tehát jelentős hatással van az általános egészségre és a közérzetre, ezért fontos, hogy beépítsük a mindennapjainkba.
Tanulj valami újat: A folyamatos tanulás, új készségek elsajátítása (például zene, művészet stb.) szintén pozitív hatással van az agy egészségére.
Összefoglalva, a mentális fittség elérése és fenntartása egy komplex folyamat, amely magában foglalja a szellemi, érzelmi és fizikai aspektusokat, szemléletmódokat is. A tudatos törekvés a fejlődésre és az egészséges életmódra, nagyban hozzájárulhat a mentális jólétünk javításához, amely a mindennapjaink kivetüléseiben is jelentősen megnyilvánul.
Kovács Éva
Képek forrása: Freepik prémium
OKTÓBER 15.
Barta Krisztina és Dominkó Gabriella: Boldogságra hangolva
Egész életünket a kapcsolataink és az érzéseink bűvöletében töltjük. Meg vagyunk róla győződve, hogy mások által irányított az életünk. Meghatároznak mások érzelmei, irányítanak mások félelmei, és uralkodnak rajtunk mások hatalmi törekvései. Ez egy hamis illúzió. Az igazság az, hogy te alakítod életed minden egyes percét. Mindenki, aki általad kerül be az életedbe, csak és kizárólag azt a leckét adja meg neked, amelyet te hívsz be önmagadnak. Mindenki neked tükör arra, aki vagy, vagy aki szeretnél lenni. Ebből a könyvből megtudhatod, hogyan írd meg úgy életed forgatókönyvét, hogy az a valós képet tükrözze, és amit látsz, boldogsággal töltsön el.
Kapcsolataink tágabb értelemben
Társas lénynek születtünk, tehát az ember közösségre vágyó lény, bárki is állítja az ellenkezőjét. Persze mindenkinél lehetnek elvonulós időszakok, de nyilván nem ez kap nagyobb hangsúlyt az életünkben.
A családi, baráti, munkahelyi közösségek kimozdítanak minket az elszigeteltségből. A közös élményeknek tanító erejük van, minden tapasztalás egy lecke. Ha ezt valakivel, vagy valakikkel együtt tapasztaljuk meg, akkor ez nekik is ugyanúgy szól, csak lehet más értelmezésben. Boldogságunk kiteljesedése nagyban függ kapcsolataink minőségétől. Az egész életünk minden aspektusára kiterjed a kapcsolataink minősége, ezt gondolom mindenki tudja, de azt talán kevesebben
ismerik fel, hogy a kapcsolataink milyensége csak és kizárólag tőlünk függ és nem mástól, vagy másoktól. Általában a kapcsolati témák boncolgatása során, elsőre sokunkban a párkapcsolat sejlik fel, pedig ez csak egy szelete a tortának.
Nagyon lényeges, hogy olyan párt találjunk magunk mellé, aki épít, aki mellett fejlődünk, aki emel minket és aki mellett igazán tudjuk szeretni önmagunkat. Én ebben a nagyon szerencsés helyzetben vagyok. Azonban legalább ennyire hangsúlyos, hogy a baráti, illetve a munkakapcsolataink is hasonló értékeket képviseljenek, tölteni tudjanak, tanításaikat pedig megértsük. Mert minden személy, kivétel nélkül valamilyen tanítási célzattal keveredik az életünkbe.
Annak, aki hisz abban, hogy nem véletlenül születünk éppen abba a családba ahová, annak könnyebb azonosulni, hogy a barátaink, munkatársaink sem véletlenül kerülnek be életünk könyvébe. Mindannyiuknak dolgunk van a másikkal, így a véletlen találkozás teljesen kizárható. Mindenki valamilyen tanítási célzattal kerül be az életünkbe és nem csak azért, mert éppen arra járt. Éppen emiatt nagyon fontos és nagyon sokat elárulhatnak rólunk a kapcsolataink.
Kapcsolatainkban annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy „Amit másoknak adsz, azt magadnak adod”. A szeretet, a hála, a biztatás, a bátorítás, mind magasabb rezgésű frekvenciára emelnek minket és ha ezt adjuk tovább, biztosak lehetünk benne, hogy mi is ezt kapjuk vissza. Ellenben, ha harag, irigység, düh, rosszindulat vezérli a gondolatainkat, mivel ezek alacsonyabb rezgésűek, abban is biztosak lehetünk, hogy ez is visszaszáll ránk és ilyen tapasztalatokat teremt számunkra. Tehát minden esetben minket és a mi érzéseinket tükrözi vissza a környezetünk. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy eddig mit adtunk, elég csak megvizsgálni a jelenlegi kapcsolatainkat és egyből le tudjuk szűrni, hogy mi mit adtunk a másiknak. Folyamatosan kell használjuk a külső környezetünk visszajelzéseit önmagunk elemzésére.
Minden kimondott szó vagy gondolat, akár legyen az pozitív vagy negatív hangvételű, ami irányunkban megnyilvánul, egy tükör számunkra, egy paradigma, ami megoldásra vár általunk. Így egy sértő mondat hallatán, amit egy felmerülő vita hevében nekünk címeznek, azon kell elgondolkodnunk, hogy mit kell másképpen gondolnunk magunkról, hogy a másik is változtasson a mi megítélésünkön. Amikor megértést, vigaszt várunk és helyette negatív kritikát kapunk, akkor meg kell tanulnunk ezt megköszönni, mert egy olyan területre világít rá ezáltal, ami a fejünkben eddig akadályozott minket.
Az életben nem kapok-adok, hanem először adok és utána (ugyanazt) kapok elv érvényesül. Ha megtanuljuk a minket körülvevő emberekben kizárólag a jót látni, ez nagyban elősegíti a mi kapcsolataink javulását is. Ha van a barátunknak, vagy munkatár-
sunknak olyan tulajdonsága, amit nem szeretünk, attól, hogy felhívjuk rá a figyelmünket és ezáltal az övét is, nem változik meg. De ha megpróbálunk csak a jó és értékes dolgaira figyelni és elhinni, hogy tud változni és változik is, akkor ez meg is történhet. Egy másik fontos lépés, hogy meg kell tanulnunk azt látni a másikban, amit mi is szeretnénk, hogy mások lássanak bennünk.
Ne bújjunk „az én csak jót akarok” paraván mögé, mert semmi szükség rá. Minden egyes leszületett léleknek van egy tanulási útja. Mindenkinek joga van úgy élni az életét és úgy viselkedni, ahogy akar és vállalni ezért a következményeket. Ezért tartsuk távol magunkat attól, hogy mi akarjuk eldönteni, hogy a másiknak hogyan kellene viselkednie, döntenie, vagy léteznie, ne mi akarjuk irányítani, mert ez nem segítség, inkább birtoklás. Ami a mi oldalunkról segítség, az a másiknak lehet a tanulási folyamatának hoszszabbodását jelentheti.
Mik lehetnek egy baráti vagy munkakapcsolat romboló hatásai?
• Ilyen lehet például a pletyka. A pletykálkodás alacsony rezgést hordoz magában, hiszen amikor valakiről negatív dolgokat mondunk vagy hallunk, közben nem lehetnek jó érzéseink.
• Ha egy kapcsolatba kapni megyünk és nem adni, akkor az egy elvárásokkal teli érdekkapcsolattá válik.
• Ha hagyjuk magunkban, hogy eluralkodjanak a negatív érzések, ahelyett, hogy azonnal tükörként kezelnénk a rossznak ítélt szituációkat. A sértődések, neheztelések romboló hatással vannak a közösségre és pletykákra adnak okot.
• Ha a megszokás vezet minket és a tűz már kihunyt, de mi megszokásból vagy illendőségből találkozunk a másikkal.
• Ha mindig a másikat hibáztatjuk, a saját felelősségünket pedig elutasítjuk.
• Ha érdekből tartunk fenn egy kapcsolatot, itt ugye nyoma sincs a szeretetnek.
• Ha hagyjuk felhalmozódni a sérelmeket. Ilyenkor mindig az a helyes lépés, hogy először magunkban rendezzük a hibákat és csak ezután beszéljünk a másikkal.
• Ha nem érezzük át a másik helyzetét, ha empátiát leginkább a saját ügyünkkel kapcsolatban érzünk.
• A kommunikáció hiánya, vagy a helytelen kommunikáció, amikor nem a megfelelő hangnemben, vagy nem a megfelelő tartalommal folyik a beszélgetés.
• Ha túlzott elvárásokat teszünk a másik felé.
Íme tíz pont, hogy a baráti, vagy munkakapcsolatainkat jobbá tegyük:
1. Tanulj meg figyelmességet adni.
2. Tanulj meg köszönetet adni.
3. Tanulj meg (őszintén) nyitottnak és kedvesnek lenni.
4. Tanulj meg őszintének lenni.
5. Tanulj meg nemet mondani.
6. Tanuld meg az érzékszerveidet annak arányában használni, ahogy rendelkezel velük.
7. Tanuld meg felerősíteni a mások iránti érzéseidet.
8. Tanuld meg a megfelelő önkontrollt.
9. Tanuld meg elfogadni, ha valakivel már nem passzoltok.
10. Tanuld meg szeretni a kapcsolataidat, bármilyenek is.
Szóval teljesen mindegy, hogy milyen kapcsolatról beszélünk, pár, baráti, vagy munkakapcsolatról, a lényeg, hogy mindig az önmagunk szeretetéből és tiszteletéből induljon ki. Ha gond van az önszeretetünkkel, vagy nem tiszteljük magunkat eléggé, tudatosan és tudat alatt, akkor gyakori konfliktusokat élhetünk át a kapcsolatainkban. Konfliktusaink érettebb kezelése ott kezdődik, hogy megpróbáljuk magunkat a másik helyzetébe képzelni.
Krisztina említ 3 módszert egy-egy sérelmes helyzet megoldására, ezek közül az egyik az, amit ő levél módszernek hív. Ennek a lényege, hogy egy üres papírra írjuk fel az összes sérelmünket az adott személlyel kapcsolatban. Az összes rossz érzést, frusztrációt, lehetőleg minél részletesebben, minél több érzéssel átitatva. Majd, ha kiírtunk magunkból mindent a másikkal kapcsolatban, bocsássunk meg neki és hogy nyoma se maradjon égessük el az irományunkat, hadd füstölögjön el minden negatív érzésünk. A másik módszer a tükör módszer, en-
nél vizsgáljuk meg az eseményeket és találjuk meg benne, hogy mely bennünk bujkáló gondolat volt a problémánk kiváltója. Amint erre rájövünk és tudjuk mitől kell elhatárolódnunk, akkor már nem a másik személyre fogunk haragudni. A harmadik pedig a vizualizációs szeretetcsomag. Ilyenkor ellazult állapotban képzeld magad elé az érintett személyt és gondolatban ezt mondod neki:
„Megbocsátok neked mindenért, amit ellenem elkövettél. Tudom, hogy a fejlettséged és a tudásod szerinti legjobb döntést hoztad. És kérlek te is bocsáss meg nekem mindenért, amit ellened elkövettem, nem akartalak megbántani, a fejlettségem és a tudásom szerinti legjobb döntést hoztam”
Íme 4 kérdés, ami segíthet megoldani egy problémát:
• Mi az, ami idegesít ebben a szituációban?
• Mi az, ami miatt tükröt mutat nekem, mit kell észrevennem belőle?
• Mi a tanulság ebben az eseményben?
• Hálás tudok-e lenni, mert a másik vállalta a szócső szerepét?
Mindig minden attól függ, hogy tudjuk-e más aspektusból vizsgálni a történteket.
Végül ezt a fejezetet egy Zen bölcsességgel zárnám. „Mikor együtt utazom másokkal, rögtön a mestereim lesznek, ami jó bennük azt követem, ami rossz, azt kijavítom magamban.”
A megbocsátás
Mindenkivel előfordult már, hogy megbántottnak, sértettnek érezte magát. Ilyenkor felerősödnek a negatív érzelmeink. A megbocsátás hiánya pedig tartósítja ezeket az érzéseket. Kutatások kimutatták, hogy a meg nem bocsátott sérelmek ugyanolyan tüneteket okozhatnak a szervezetünkben, mint a tartós stresszhelyzetek. Ha nem bocsátunk meg, a sérelem által kiváltott negatív érzelmek egyre erősebbé válnak és károsan hatnak az egészségi állapotunkra.
Először is azzal kezdeném, hogy mi nem számít megbocsátásnak. A kutatók között ugyanis nagyobb az egyetértés abban, hogy mi nem számít annak, mint ami igen.
• A megbocsátás nem jelenti a sérelem igazolását.
• A megbocsátás nem azt jelenti, hogy megpróbálunk továbblépni és úgy tenni, mintha nem történt volna semmi sem.
• A megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a sérelmeinket.
• A megbocsájtás nem jelent egyet azzal, hogy folytatjuk a kapcsolatot azzal a személlyel, aki sérelmet okozott nekünk.
De akkor mi is valójában a megbocsátás?
Nem más, mint döntési és érzelmi megbocsátás. Amikor tudatosan, őszintén úgy határozunk, hogy megajándékozzuk a másikat a megbocsátásunkkal. A döntési megbocsátás gyorsan megtörténhet, de az igazi változást az érzelmi megbocsátás eredményezi. Ezután érezhetjük magunkat teljesen felszabadítva a harag békjója alól. A megbocsátásnál is alkalmazhatjuk a korábban említett levél módszert. Írjuk le részletesen a problémánkat, hogy milyen érzelmeket váltott ki belőlünk és kötelezzük el magunkat a megbocsátás mellett. Hogy miért is fontos a megbocsátás? Kutatások bebizonyították, hogy a bennünk
lévő harag, düh, sértettség, a megbocsátás általi feladása csökkenti a szívritmuszavart, a vérnyomást, a szorongást, a depressziót. A rosszul értelemezett megbocsátásnak azonban lehetnek veszélyei. Például egy családon belüli erőszaknál, amikor a nő nem lép ki a kapcsolatból és ezt a férfi kvázi megbocsátásnak éli meg. Ebben az esetben úgy is megbocsáthat valaki, hogy kilép a kapcsolatból. A megbocsátás 5 alapelemből áll, ezek a megbocsátás nyelvezete. A jó kapcsolat alapja, ha nem csak a szeretet nyelvét ismerjük a másiknak, hanem a bocsánatkérő nyelvét is átlátjuk.
Ezek a következők:
• Sajnálom: Ennek a szónak a segítségével fájó érzésünket tudjuk kifejezni, ez jelzi, hogy gyötör minket a bűntudat és a szégyenérzet amiért megsértettük őt. De ezt nem elég csak kimondani, így is kell éreznünk, őszintének kell lennie, különben manipulatívvá válhat.
• Hibáztam: Sokak szerint gyengeségnek tűnik belátni, hogy valamit rosszul csináltunk, ezért nehéz kimondani, pedig higgyétek el egy ilyen szó lefegyverző tud lenni. Nehéz lehet ez azoknak, akik gyermekkorukban sokat voltak dorgálva, ha hibáztak és ezt elkerülendő, felnőttként nem akarják újra átérezni ennek a negatív élményeit.
• Mivel tehetném jóvá a történteket?: A kiegyenlítés a másik személy által elszenvedett veszteség pótlása. A kárpótlás nem más, mint az igazság serpenyőjének a kiegyensúlyozása.
• Ígérem nem fordul elő többé: Nyilván, ha erkölcsileg semmi kifogásolhatót nem találunk a viselkedésünkben, akkor ezt nehezünkre eshet kimondanunk. Viszont az a gondolat, hogy csak akkor kell változnunk, ha valami erkölcsileg kifogásolhatót tettünk, nem biztos, hogy a jó út. Egy jól működő párkapcsolatban gyakran teszünk olyasmiket, aminek semmi köze az erkölcshöz.
• Meg tudnál bocsátani?: A megbocsátás kérése azt jelenti, hogy aki bocsánatot kér, az teljesen helyre szeretné hozni a kapcsolatot. Sokan félnek a bocsánatkéréstől, mert úgy érzik sebezhetővé válunk általa, mert valamit kérünk-megbocsátást-, amit csak a másik fél adhat meg a számunkra és akár vissza is utasíthatja.
Hogyan fedezhetjük fel elsődleges bocsánatkérő nyelvünket?
• Milyen szavakat, tetteket várok a sérelem okozójától, hogy igazán meg tudjak bocsátani neki?
• Mi bánt a legjobban ebben a helyzetben?
• Amikor bocsánatot kérek másoktól, az 5 nyelv közül melyiket tartom a legfontosabbnak?
• Hogyan ismerhetjük meg a társunk elsődleges bocsánatkérő nyelvét?
A következő kérdéseket tegyük fel neki:
• Gondolj egy olyan esetre, amikor valakinek a bocsánatkérését nem tartottad kielégítőnek. Mit hiányoltál?
• Elkeserít, hogy megbántottalak, el tudnád
ICONS
mondani, hogy neked mi fáj a legjobban abban, amit tettem?
• Amikor valakitől bocsánatot kérsz, mit gondolsz, mi a bocsánatkérés legfontosabb eleme?
• Azzal, ha megértjük önmagunk és szeretteink bocsánatkérő nyelvét, megoldhatóvá válik az ilyen irányú problémáink többsége.
• De a legjobb az, ha próbálunk arra törekedni, hogy lehetőleg ne bántsuk meg a másikat, de ha ez nem sikerül, akkor az előbb említettekkel csillapíthatjuk a problémákat.
EnergyHub
Képek forrása: Freepik prémium
GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél- és vízerőművek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
Tartsanak velünk!
ESG: A Fenntarthatóság és Hosszú Távú
Értékteremtés Útján
Az energiahatékonyság növelése és a környezetvédelem ma már nem csupán elvárás, hanem az üzletpolitika szempontjából is szükségszerűvé vált. Vállalatunk elkötelezett a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás mellett, így kiemelten fontos számunkra, hogy partnereinket és beszállítóinkat is az ESG (Environmental, Social, Governance) alapelvek követésére ösztönözzük. Célunk, hogy hosszú távú értéket teremtsünk – nem csak magunk, hanem szövetségeseink számára is.
Az ESG alapú vállalati működés révén elősegítjük a felelős gazdálkodást, amely nem csupán a környezetet védi, de gazdaságilag is kifizetődő. Ennek érdekében három kollégánk részt vesz egy átfogó ESG-képzésen: Kepka György, Baráth Géza és Kertész Dóra. A kompetenciafejlesztés során olyan gyakorlati ismereteket és készségeket sajátítanak el, amelyek segítenek az
ESG szempontok vállalati szintű beépítésében.
A képzés lehetőséget ad számunkra, hogy akkreditált ESG tanácsadókként szakértői támogatást nyújtsunk partnereinknek.
A megszerzett szakmai és jogi ismeretek pedig segítenek abban, hogy felelősségteljesen végezzük munkánkat, és hozzájáruljunk a hosszú távú fenntarthatósági célok megvalósításához. A jövő üzlete már nem csak a profitra épül, hanem a környezeti és társadalmi értékteremtésre is – ez az ESG szemlélet alapja.
Ezzel a tudással felvértezve célunk, hogy még nagyobb lendülettel ösztönözzük partnereinket és beszállítóinkat egy fenntarthatóbb és felelősségteljesebb vállalati működés felé.
EnergyHub
ZÖLDHÍREK
a nagyvilágból
Vége az eddig ismert ősznek és télnek?
A Kárpát-medencében bekövetkező klímaváltozás miatt az éghajlat szubmediterrán jellegűvé válik, ami csapadékosabb őszt és telet, valamint forróbb, szárazabb nyarat eredményez. Az aszályok gyakorisága és tartóssága nő, ami súlyos hatással van a mezőgazdaságra és a vízgazdálkodásra. A tó- és folyószáradások gyakoriak, ami a természeti környezetet is károsítja. A szakértők szerint szükség van a vízgazdálkodási módszerek átalakítására, a talaj vízmegtartó képességének növelésére, és az éghajlati változásokra való felkészülésre.
Forrás: https://index.hu/belfold/2024/09/10/aszalyglobalis-felmelegedes-kozak-peter-ativizig-siposgyorgy-szegedi-tudomanyegyetem-mezogazdasagvizgazdalkodas/
A Borisz ciklont a fecskék negyede élte csak túl
A Borisz ciklon szélsőséges időjárása miatt a Balaton környéki fecskék súlyos táplálékhiányban szenvedtek, ami tömeges pusztulásukhoz vezetett. A hidegfront és az eső miatt a költöző madarak legyengültek, így csak a negyedük élte túl. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház igazgatója elmondta, hogy az ilyen szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak, ami a fecskék kihalásához vezethet. Bár sokan próbáltak madarakat menteni, a fecskék különleges táplálkozási szokásai miatt a tömeges etetés nem lehetséges.
Forrás: https://index.hu/tudomany/2024/09/20/ fecskek-ciklon-vandorlas-ehezes-madarkorhaz/
Olvad a Thwaites-gleccser
A Thwaites-gleccser, amelyet "Világvége-gleccsernek" is neveznek, évtizedek óta gyorsuló ütemben olvad, és összeomlása katasztrofális következményekkel járhat. Ha a gleccser teljesen elolvad, a globális tengerszint akár 60 cm-rel is megemelkedhet, és további antarktiszi jégmezők olvadásához vezethet, ami akár 3 m-es tengerszint-emelkedést is eredményezhet. Ez súlyosan fenyegetne több nagyvárost, például Londont és Miamit, valamint csendes-óceáni szigeteket. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a gleccser olvadása visszafordíthatatlan lehet, még akkor is, ha a fosszilis üzemanyagok használatát világszerte leállítanánk.
Forrás: https://index.hu/techtud/2024/09/21/ thwaites-gleccser-olvadas-vizszint-emelkedes-globalisfelmelegedes-vilagvege/
Magyarország legmelegebb nyara volt az idei
2024. nyara volt a legmelegebb Magyarországon a mérések kezdete óta, az évszak középhőmérséklete országosan 23,5°C volt, ami 2,7°C-kal magasabb az 1991-2020 közötti átlagnál. Az idei nyár mindhárom hónapja jelentősen melegebb volt a szokásosnál, különösen júliusban és augusztusban, amikor a középhőmérséklet meghaladta a 24°C-ot. Az országos csapadékösszeg 64%-kal maradt el az átlagtól, különösen július és augusztus volt száraz, ami súlyos aszályhoz vezetett. A nyár legmagasabb hőmérsékletét Kelebián mérték (41,6°C), míg a legkevesebb csapadék Békéssámsonon hullott (50,8 mm).
Forrás: https://alternativenergia.hu/meteorologiaez-volt-a-legmelegebb-nyar-a-meresek-kezdete-otamagyarorszagon/110639