2024. JÚLIUS-AUGUSZTUS
A FENNTARTHATÓSÁGRÓL MAGAZIN
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Magyarországi szélerőművek - 1. rész
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Hőtérkép az űrből - egy brit kezdeményezés története
Egy módszer az árnyékolási veszteségek csökkentésére a napelemparkokban
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
Őrangyalok a világban, avagy sikertörténetek az életmentő tanfolyamok elvégzésének köszönhetően
A duzzasztók hatásai a vizeinkre Könyvajánló
Tar talom
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó:
EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató:
Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat:
1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők:
Szabó Barbara Linda
Kasuba Péter
Varga Nóra
Kertész Dóra
Csabai István
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft.
Get Data Informatikai Kft.
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
3 MAGYARORSZÁGI SZÉLERŐMŰVEK - 1. RÉSZ
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
6 HŐTÉRKÉP AZ ŰRBŐL - EGY BRIT KEZDEMÉNYEZÉS TÖRTÉNETE
8 EGY MÓDSZER AZ ÁRNYÉKOLÁSI VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE A NAPELEMPARKOKBAN
11
ŐRANGYALOK A VILÁGBAN, AVAGY SIKERTÖRTÉNETEK AZ ÉLETMENTŐ TANFOLYAMOK ELVÉGZÉSÉNEK KÖSZÖNHETŐEN
12 A DUZZASZTÓK HATÁSAI A VIZEINKRE
16 ARNOLD SCHWARZENEGGER - EMLÉKMÁS
Borítókép: unsplash.com
Magyarországi szélerőművek - 1. rész
A megújuló energiaforrások jelentősége világszerte egyre nő, ez alól Magyarország sem jelent kivételt. A szélerőművek kiemelt szerepet játszanak a fenntartható energiatermelésben, hiszen tiszta és megújuló forrásként csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Hazánkban a szélerőművek elhelyezkedése nagyban függ a természeti adottságoktól és a megfelelő szélviszonyoktól, melyek biztosítják a hatékony működést. Ez a cikk bemutatja a szélerőművek előnyeit, a magyarországi szélenergia potenciált és a hazai szélerőművek legfontosabb adatait.
A szélerőművek előnyei
Bár jelenleg a napelemek dominálnak Magyarországon a megújuló energiatermelés terén, fontos felismerni a szélenergia potenciálját és előnyeit.
A szélenergia egyik legfontosabb környezetvédelmi előnye, hogy - megújuló energiaforrás révén - csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve a légszennyezést. A teljes életciklus vizsgálatával kimutatható, hogy az elérhető technológiák közül napjainkban a szélenergia képes a legkisebb környezeti terhelés mellett nagy mennyiségű villamos energia előállítására. A szélturbinák gyártási és telepítési folyamatai igényelnek többnyire erőforrásokat és okoznak környezetterhelést, különösen az alapozás folyamata és a torony legyártása számít problémásnak. Közepes szélsebesség esetén a korszerű szélerőművek
közel 6 hónap alatt képesek megtermelni a teljes életciklusban felmerülő energiaigényüket. Egy modern szélturbina teljes életciklusra vetített kibocsátása 6 gCO2e alatti értéket vesz fel, melynek megközelítőleg felét az alapozáshoz kötődő kibocsátások és a torony gyártásához kötődő kibocsátások teszik ki. A szélturbinák leszerelését követően a felhasznált anyagok 62%-a vagy akár 90%-a visszavezethető a körforgásos gazdaságba. Ezenfelül az is megfigyelhető, hogy a gyártók egyik legfőbb célja ennek az aránynak a további javítása.
Egy szélenergiára is alapozó fenntartható energiarendszer segítségével lényegesen olcsóbban válna megvalósíthatóvá a hazánk által vállalt klímacélok elérése, valamint az energialábnyom csökkentése. Ezen felül a szélenergia hazai térnyerése jelentősen csökkentené Magyarország energiaimportját, kiszolgáltatottságát, növeli az energiaellátás biztonságát.
A szélturbina forgórészének forgási tehetetlensége egyfajta tárolt energia. Az üzemben lévő szélturbina forgó rendszere egy úgynevezett forgó tartalékot képez, mely gyorsan tud reagálni a villamosenergiahálózat változásaira, azonban viszonylag kis energiamennyiséget képvisel, legfeljebb pár másodpercre elegendőt, ezért leginkább frekvenciaszabályozási műveletekre használhatják. Önmagában egy szélturbina kevés forgási energiát tárol, de egy teljes szélfarm esetén a berendezések sokaságának forgórészei együtt már jelentősebb tárolási potenciált jelenthetnek.
A szélenergia az élet számos más területén, így a munkalehetőségek bővítésében, helyi adóbevételek megteremtésében is jelentős szerepet vállal világszerte. Ezek a járulékos előnyök is nagymértékben hozzájárulnak a szélerőművek globális térnyeréséhez.
Az előnyök mellett érdemes megemlíteni a szélerőművek néhány hátrányát is, melyek általában a szélturbinák rossz telepítésével magyarázhatóak. Az egyik legfontosabb terület az ökoszisztémára, ezen belül is a madárvilágra gyakorolt káros hatások. A szélturbinák egymástól való távolsága, a turbinák magassága, a lapátok hossza és sebessége, a jelző-
fény típusa mind növelheti vagy csökkentheti az ütközések bekövetkezésének valószínűségét. A berendezések működése zavarhat arra érzékeny fajokat, ami akár élőhelyvesztéshez is vezethet. Hatásuk helyszínés fajspecifikus, valamint szezonálisan is változik. Másik hátránya a szélturbináknak, illetve szélerőműparkoknak, hogy vizuális megjelenésükkel zavarhatják az emberi lakókörnyezetet, valamint a villódzás és a zajhatás is kellemetlen hatásokat tud okozni. A szélerőművek telepítése során a helyi közösségekkel való egyeztetés és az átlátható kommunikáció kölcsönösen hasznos mind a lakosságnak, mind pedig a beruházónak.
Magyarország szélenergia potenciálja
A szélerőművek telepítéséhez legfontosabb szempont a megfelelő szélviszonyok megléte. Az ideális helyszínek olyan területek, ahol állandó és erős széljárás tapasztalható, melyek lehetővé teszik a hatékony energiatermelést.
Hazánk szélviszonyainak kialakításában 2 lényeges tényező játszik szerepet: az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, illetve a domborzat módosító hatása. A szél iránya és sebessége alapvető éghajlati paraméterek. A mérsékelt éghajlati övben a nyugatias szelek az uralkodóak nagyobb magasságokban, azonban alacsonyabb szinteken a domborzat ezt jelentősen befolyásolja. Magyarországon az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás északnyugatias irányú, mely a Dunántúl keleti felén
és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban. A szélsebesség aktuális értékét jelentősen befolyásolják a lokális tényezők. A szélsebesség függ a terep domborzatától, a felszínborítottságtól, illetve az adott hely környezetében levő egyéb akadályoktól (például fák, épületek). Magaslati területek és nyitott tájak általában kedvezőbbek a szélerőművek számára, mivel kevesebb akadályt jelentenek a széláramlatok számára.
Magyarországon az évi átlagos szélsebesség a 10 m magasságban mért adatsorok szerint 2-4 m/s között változik, így a mérsékelten szeles vidékek közé sorolható, azonban egyes területeken ettől eltérő értékek is megfigyelhetők. Az ország területén a szélsebesség és szélenergia potenciál változó, ami befolyásolja a szélerőművek hatékonyságát és elhelyezkedését.
Általánosságban elmondható, hogy a legkedvezőbb szélviszonyok a Dunántúl északnyugati részén találhatóak, különösen a Kisalföld térségében. Ezen a területen a síkvidéki adottságok és a rendszeres széljárás kedvez a szélerőművek telepítésének. Emellett például a Bakony térségében is találhatóak olyan magaslati pontok, ahol a szélsebesség elegendő a hatékony energiatermeléshez. Az ország dombos és alacsonyabb fekvésű területein a szélviszonyok kevésbé kedvezőek, ami korlátozza a szélerőművek telepítési lehetőségeit. A legkevésbé szeles vidékek az Északiközéphegység területén találhatók. Országos átlagban a szeles napok száma évente 131, ekkor a legerősebb széllökés sebessége eléri a 10 m/s-ot. A viharos napok száma 33, amikor 15 m/s-nál nagyobb a széllökés.
Északnyugat-Magyarország legszelesebb területein 150 m-es magasságban már 7 m/s feletti átlagos évi szélsebességekkel lehet számolni, vagyis a kapacitásfaktor jellemzően 25% körüli vagy akár annál nagyobb értéket vesz fel, így a szélerőművek üzemeltetése gazdaságos tevékenységként értelmezhető. Az átlagos évi szélsebesség alapján már viszonylag alacsony oszlopmagasságot figyelembe véve is vannak hazánkban szélenergia-hasznosításra kifejezetten alkalmas területek.
Az alapos szélmérési adatok és tanulmányok elengedhetetlenek a megfelelő helyszínek kiválasztásához, hogy a szélerőművek maximális hatékonysággal
működhessenek. A szélenergia-hasznosításban rejlő lehetőségek feltérképezése ma már számítógépes modellezéssel történik. A meteorológia által alkalmazott módszertan és eszközrendszer folyamatos fejlődésével a tendenciákat és területi változékonyságot megbízhatóan ábrázolják a különböző széltérképek.
Hazánkban a szélerőművek többsége az ország északnyugati részén helyezkedik el: Vas vármegye északi részén, Győr-Moson-Sopron vármegyében, illetve Győr-Moson-Sopron, Veszprém és KomáromEsztergom vármegyék határterületén találunk több szélturbinát. A legtöbb torony Mosonmagyaróvár, Levél, Bőny, Ikervár, Ács, Kisigmánd és Nagyigmánd környékén lett telepítve, de van például Csetény, Mezőtúr és Felsőzsolca térségében is.
Az Európai Bizottság által megrendelt 2018-as tanulmány szerint Magyarország területének 11%-a potenciálisan alkalmas szélturbinák telepítésére. A Dunántúl rendelkezik a legkedvezőbb adottságokkal, ezen belül is a Dél- és Közép-Dunántúli Régió. A földrajzi lehetőségek maximális kihasználása esetén, 2000 óra ideális szélerősség mellett elméletileg akár 86 TWh villamosenergia is előállítható lenne, ami a Paks II beruházás négyszeresének felel meg. Magyarország szélenergia potenciálja alapján további szélerőmű-kapacitás rendszerbe integrálása lehetséges, bizonyos rendszerszintű beavatkozásokkal akár nagyobb, néhány ezer MW-os léptékben is.
Szabó Barbara Linda
Hőtérkép az űrből - egy brit
kezdeményezés története
2023-ban új brit műhold állt pályára, melynek célja a Föld és azon belül főként az urbanizált területek hőmérséklet eloszlásának feltérképezése. A HotSat-1 névre keresztelt műholdat a londoni Satellite Vu nevű vállalkozás indította útjára. A HotSat-1 egy SpaceX Falcon-9 rakétával indult a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról.
Aműhold fő működési elve az infravörös sugárzás általi hőmérsékletmérés. Az infravörös szenzorok érzékelik az objektumoktól kisugárzó hőt, és ez alapján képesek meghatározni azok hőmérsékletét. Az épületek hőmérsékletének feltérképezése során ez a technológia lehetővé teszi, hogy a műhold pontosan megmérje az egyes épületek és azok környezetének hőmérsékletét. Ezáltal az épületek hőveszteségei könnyen azonosíthatók és kiemelhetők azok az ingatlanok, melyek rossz hőszigetelés miatt pazarolják az energiát.
Az Egyesült Királyság lakásállománya energiahatékonyságban elmarad a fejlett európai térségben jellemző viszonyoktól. A lakások többsége az 1970 előtti időkből származik. Ha ezek a lakások célzottan és racionálisan átalakíthatóak lennének, az nemcsak a háztartások energia költségeit csökkentené, hanem segítene az országnak abban, hogy 2050-re minél inkább klímabarát legyen.
Az infravörös sugárzás általi hőmérsékletmérés rendkívül hasznos eszköz az épületek hőveszteségének azonosításában és az energiahatékonyság javításában. Az infravörös hőképek lehetővé teszik az épület tulajdonosai vagy az energetikai szakemberek számára, hogy könnyen azonosítsák az energiahatékonysági problémákat, és megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy csökkentsék a fűtési vagy hűtési költségeket.
Az összegyűjtött adatok segítségével az önkormányzatok és a közüzemek könnyebben tudnák eldönteni, hol lenne a legcélszerűbb az energiatakarékosságot elősegítő intézkedéseket végrehajtani.
Az infravörös hőmérsékletmérésnek a városi tervezésben is fontos szerepe van. Az infrastruktúra tervezői és városfejlesztői számára lehetővé teszi, hogy pontosan azonosítsák a problémás területeket. A HotSat-1 nem csak az épületek hőprofilját képes feltérképezni, hanem képes azonosítani azokat az építményeket és nyitott tereket is, melyek fokozzák a „városi hősziget” hatást. Ilyenek például a városokban található nagy parkolók, autóutak, egyéb nagy kiterjedésű aszfaltozott területek, mivel ezek a felületek nagy mennyiségű hőt szívnak fel és tárolnak. Az infravörös hőképek segítségével a tervezők könnyen azonosíthatják ezeket a területeket, és tervezhetnek olyan intézkedéseket, mint például zöldövezetek te-
1. ábra Southampton hőtérképe1
lepítése vagy a vízfelhasználás optimalizálása, hogy csökkentsék a városi hősziget hatást és javítsák a városlakók kényelmét.
2. ábra Albaquerque repülőtere a mellette található golfpályával. Jól érzékelhető a hősziget hatás.1
Az adatok továbbá fontos információkat nyújtanak a pénzügyi és biztosítási szektor számára, sőt akár a katonai számára is, mutatva, hogy egy adott területen hogyan változik a hőmérséklet az idő múlásával. Akár a katasztrófavédelem is kamatoztathatja az így kinyerhető információkat, például erdőtüzek, tűzfészkek felderítésekor.
3. ábra Canadai erdőtűz tűzterjedésének megfigyelése1
Az infravörös érzékelés továbbá lehetővé teszi az ipari tevékenységek hatékonyabb nyomon követését és ellenőrzését is. Az ipari létesítmények hőképéből lehet következtetni a termelési folya-
matok hatékonyságára és a kibocsátott anyagok mennyiségére. Ez fontos információ lehet az ipari vállalatoknak és a környezetvédelmi szerveknek is, mivel segítségével könnyebben felismerhetők a környezetszennyezés vagy a hatósági előírások betartásával kapcsolatos problémák.
A maga nemében úttörőnek számító műhold érzékelője azonban sajnálatos módon a Föld körüli pályán eltöltött 6 hónap után megsérült, így jelenleg nem küld adatokat. Eddigi munkája nyomán azonban számos tanulságos képet és videót tett közzé. A műholdat felbocsátó cég tűzte ki, hogy "égi hőmérők" konstellációjaként 8 műholdat állítsanak pályára, melynek csak az első példánya a HotSat-1.
Összességében az infravörös sugárzás általi hőmérsékletmérés széles körben alkalmazható technológia, amely számos területen nyújt hasznos információkat az energiahatékonyságtól kezdve a városi tervezésig és az ipari felhasználásig. A HotSat-1 műhold által gyűjtött infravörös hőképek lehetővé teszik a pontosabb és hatékonyabb döntéshozatalt, ami elősegítheti a fenntarthatóbb és környezetbarátabb jövőt.
Kasuba Péter
1 Satellite Vu, https://www.satellitevu.com/
Kép forrása: Freepik prémium
Egy módszer az árnyékolási veszteségek
csökkentésére a napelemparkokban
A földre telepített napelemparkokban a szomszédos sorok árnyékot vetnek egymásra, mely jelentős energiaveszteséget okoz, ha nincsenek megfelelően kialakítva a kábelezések, összeköttetések. Cikkünkben bemutatásra kerül néhány módszer - a teljesség igénye nélkül - amellyel csökkenthetőek a veszteségek.
ANapból érkező direkt, szórt és talajról visszavert sugárzásokból, vagyis a globálsugárzásból eredő árnyékolási veszteségek csökkentéséhez és a produktivitás növeléséhez optimalizálni kell bizonyos paramétereket, mint például a napelemek sortávolságát, a tájolást, a napelemek dőlésszögét, az elhelyezkedést és a sztring elrendezéseket. Ezek közül a tájolás és az elhelyezkedés területspecifikus, szabadabban választhatjuk meg azonban a sortávolságot és a sztringek kialakítását.
A napelemek tulajdonképpen nagy felületű fotodiódák, vagyis fény hatására elektromos áramot vezetnek, működésük is rendkívül hasonlít egy félvezető diódáéhoz. A napelemmodulokat alkotó napelemcellák felületét a teljes vagy részleges árnyékolás miatt kevesebb sugárzás éri el, így az áramuk kisebb lesz.
Mivel ezek a cellák sorban kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal, ha csak egy cella is árnyékba kerül, az korlátozza minden további cella áramát is. Az árnyékolt cellák/cellacsoportok megkerülhetőek bypassdiódákkal, melynek köszönhetően nem a legkisebb rövidzárlati áram fut végig a teljes rendszeren.
A bypass-diódák miatt több helyi maximális teljesítményű munkapont (MPP) alakul ki, melyet a legtöbb inverter képes kezelni egy/több maximális teljesítményű munkapont követőjével (MPPT).
A bypass-diódák azonban nem a veszteségcsökkentést szolgálják, hanem az elsődleges céljuk megvédeni a cellákat a túlmelegedéstől és az ebből adódó kiégéstől.
De mi lehet a megoldás?
Legyen a fókusz most a sztringelrendezéseken, mellyel az árnyékolási veszteségek egyszerű kötéskialakításokkal csökkenthetők.
A sztring az az egység, amelyen belül a napelemmodulok egymással sorba vannak kötve, az inverterbe pedig párhuzamosan futnak be. A sztringek kialakításakor szükséges figyelembe venni az inverter maximális munkapont követőinek (MPPT) számát, mivel ez is befolyásolja az elrendezés kialakítását és a termelés nagyságát. A napelemek megfelelő összekötése egy sztringen belül is veszteségcsökkenést eredményez.
Tudományos szaklapokban a hagyományos sorospárhuzamos kapcsolás mellett különböző bonyolultságú kötésekkel is találkozhatunk, ilyen például
1. ábra. Sztringelrendezések: 4x5 (zöld), 2x10 (kék), 1x20 (piros). (Kizárólag az inverter egyik oldalán elhelyezkedő napelemek sematikus ábra, minden téglalap egy napelem modult jelöl.)
a teljes keresztkötés (total-cross-tied connection, TCT), ahol a modulokat párhuzamosan kötik, és ezek a párhuzamos körök sorosan kapcsolódnak egymáshoz; méhsejtes kötés (honeycomb), ahol a TCT kötés egy része eltávolításra kerül, hídkötés vagy a Sodokuelrendezés. Az ilyen egyedi kötések kialakítása kábeligényes, mely tovább eszkalálhatja a veszteségeket.
Vegyünk alapul egy kisebb, budapesti sugárzási adatokat figyelembe vevő, déli tájolású részrendszert, ahol 4 darab panel alkot egy napelemtömböt (továbbiakban PV tömb). Egy napelempanel 4x40 darab modulból áll ebben a részrendszerben. Minden modult átlagosan 60 cella alkot és 3 bypass-diódával van ellátva. Ezáltal a modul 3 cellacsoportra bontható, azaz egy dióda egy cellacsoportot (20 napelemcellát) véd a túlmelegedéstől.
A továbbiakban egy olyan szimuláció eredményei kerülnek bemutatásra, ahol 20 napelem modul alkot egy sztringet, és 8 különálló sztring tud csatlakozni az inverterbe. Az inverter a PV tömb közepén helyezkedik el, 80 modul található az egyik és 80 a másik oldalán. Az azonos helyzetben lévő sztringek, vagyis az inverter jobb és bal oldalán azonos pozícióban található sztringek (továbbiakban: sztringpárok) egy közös MPPT-hez csatlakoznak.
Vizsgáljunk meg 3 különböző, egyszerűen kialakítható sztringelrendezést, a 4x5, 2x10 és 1x20 elrendezéseket, melyeket az 1. ábra szemléltet.
A 3 sztringelrendezést az inverter MPPT-jének számától függően összesen 6 esetben vizsgálhatjuk:
• A 4x5 elrendezés esetében az összes sztringen azonos a sugárzáseloszlás, így jelen cikk keretében az inverter MPPT száma nem releváns (jele az ábrákon: 4x5).
• A 2x10 elrendezés 2 vagy 4 külön MPPT-n (jele az ábrákon: 2x10s).
• A 2x10 elrendezés 1 közös MPPT-n (jele az ábrákon: 2x10c).
• Az 1x20 elrendezés 4 külön MPPT-n (jele az ábrákon: 1x20s).
• Az 1x20 elrendezés párban 2 közös MPPT-n (jele az ábrákon: 1x20p).
• Az 1x20 elrendezés 1 közös MPPT-n (jele az ábrákon: 1x20c).
Az egyes sztringelrendezések által elérhető energiatermelés nagyságát a veszteségmentes energiatermeléshez képest havi bontásban mutatja a 2. ábra. A 100% ebben az esetben a reflexiós veszteségeket figyelembe veszi, azonban az árnyékolási és kábelveszteségeket nem tartalmazza. A nyári hónapokban nincs jelentős eltérés a különböző sztringelrendezések hatékonysága között, mivel magas a napállás, intenzív direkt sugárzás éri a napelemek felületét. Az árnyékolási veszteségek januárban és decemberben a legnagyobbak, ekkor a legjobb elrendezést a 4 MPPT-n elhelyezkedő 1x20 elrendezés.
2. ábra. Sztringelrendezések havi energiatermelése az ideális esethez viszonyítva.
Az árnyékolás veszteségek alakulását kétféleképp mutatjuk be, egyszerű, illetve részletes árnyékolási modellt vizsgálva. Az egyszerű árnyékolási veszteség csupán a hagyományos értelemben vett, látható árnyékot foglalja magában, míg a részletes árnyékolási modell a további sugárzási komponensek (szórt és talajról visszavert sugárzás) kitakarását is figyelembe veszi. A 3. ábra mutatja be azt, hogy a fenti sztringelrendezések esetén hogyan alakulnak az árnyékolási veszteségek és mennyit számít minden sugárzási komponens figyelembevétele.
3. ábra. Egyszerű és részletes árnyékolási modellel meghatározott veszteségek különböző sztringelrendezések esetén
Az inverter MPPT száma meghatározza, hogy melyik elrendezést érdemes választani. Az 1x20c elrendezés a legkedvezőbb, amennyiben csak 1 MPPT van az inverterben. 2 MPPT esetén a legjobb választás a 2x10s elrendezés. 4 MPPT esetén az 1x20s elrendezést érdemes alkalmazni.
A cikk konklúziója tulajdonképpen az, hogy a modulok legkedvezőbb elrendezése, összeköttetése az az eset, amikor az azonos magasságban lévő modulok egy sztringhez kapcsolódnak.
Mi ennek a gyakorlati haszna?
Az árnyékolási veszteségek adják a napelemparkok veszteségeinek közel felét. A megfelelő inverter választással és sztringkialakítással egy 500 MWh-t termelő napelempark esetében akár további 1-2 családi ház teljes éves fogyasztása fedezhető.
Varga Nóra
Részletesebben itt olvashat a témáról:
N.Varga, M.Mayer (2021): Model-based analysis of shading losses in ground-mounted photovoltaic power plants, Solar Energy, Vol. 216, pp. 428-438
Őrangyalok a világban, avagy sikertörténetek az életmentő tanfolyamok elvégzésének köszönhetően
Az őrangyal fogalma számos vallásban és spirituális hagyományban megtalálható. Általában egy személyes, védelmező angyalt jelent, aki oltalmaz és vezérel. Ezek a karakterek a hétköznapjainkban is fellelhetőek, sőt mi több egy-egy képzés elvégzésével mi magunk is dönthetünk úgy, hogy őrangyalokká válunk.
Az egyik ilyen lehetőség az elsősegéllyel kapcsolatos oktatások teljesítése. Bár hazánkban számos szervezet foglalkozik hasonló tudás átadásával, a Legelsősegély Alapítvánnyal való együttműködésünk lévén ezúttal a szívünk megóvása és életben tartása kerül fókuszba.
A segítség tehát érkezhet hivatásos orvosoktól, mentősöktől, azonban kétségtelen, hogy a civilek gyors és szakszerű beavatkozása is rendkívüli jelentőséggel bír. Az alapvető újraélesztési technikák ismerete és a megfelelő eszközök (mint az AED készülékek- defibrillátorok) rendelkezésre állása pedig szintén növeli a túlélési esélyeket. A hirtelen szívleállás gyakoriságára vonatkozó, lehangoló statisztikai adatok ösztönöztek arra, hogy olyan eseteket mutassuk be, amikor a hétköznapi emberek által megszerzett tudás és annak használata életeket mentett.
Sajnos a baj bárhol megtörténhet. 2021-ben Szegeden, a Pick Arénában egy kézilabda meccs nézője hirtelen összeesett. Egy a közelében lévő szurkoló, aki a munkahelyén elsősegélynyújtó képzésben részesült, azonnal megkezdte a mellkaskompressziót. A stadion
biztonsági személyzete sem tétlenkedett és pillanatok alatt hozta az AED (automata külső defibrillátor) készüléküket, amivel a középkorú férfit még a mentő kiérkezése előtt sikerült újraéleszteni. Az eset után a stadion vezetősége több hasonló profilú tanfolyamot is szervezett a dolgozóknak, hogy hasonló helyzetekben még hatékonyabban tudjanak cselekedni. Az őrangyal szerep hétköznapi megnyilvánulását mutatja egy budapesti eset is, ami igazolja, hogy az életmentés készségét és képességét már egész kiskortól érdemes oktatni. 2022 tavaszán nagy port kavart, amikor 8.-os diákok a 4-6-os villamos megállójában segítettek egy középkorú férfin, aki az életéért küzdött. A fiatalok a földön fekvő ember mellett elsétáló felnőtteket meghazudtolva döntöttek a gyors segítségnyújtás mellett, majd az iskolai keretek közt elvégzett tanfolyam emlékfoszlányait összerakva, csoportmunkában mentették meg a beteg férfi életét. A Legelsősegély Alapítvány pedig saját oktatási sikeréről is beszámolt az Őrangyal Magazinban, amikor Polgár Zita, a kiadvány szerzője 2021 karácsonyán az edzőteremből hazafelé megmentette egy idős férfi életét. Elmondása szerint olyannyira domináltak az életmentő ösztönei, hogy a félelmeit hátrahagyva, minden megszerzett tudása rendelkezésére állt, amikor egy embertársa életének megmentéséről volt szó.
Végül, a nyár beköszöntével mindig időszerű felhívni a figyelmet arra, hogy az óvatlan vízparti tevékenységek is okozhatnak hirtelen szívleállást. Kortól és nemtől függetlenül érdemes kiemelten figyelnünk a nagy melegben és a vízpartokon a saját és környezetünkben fürdőzők testi épségére. Sajnos idén júniusban arról számoltak be a hírek, hogy Koppánynak, a Dunaúj-
városi strand vízimentőjének 2 strandoló életéért is küzdenie kellett ugyanazon a napon. Számos eset, számos hétköznapi hős, és szerencsére számos sikertörténet világít rá arra, hogy a mellkaskompresszió időben történő alkalmazása mennyire fontos lehet a szívmegállás esetén. Az ilyen beavatkozások hatékonysága növelhető, és sok esetben a vészhelyzetek tragikus kimenetele pedig jelen-
tősen csökkenthető, ha minél több civil elsajátítja az alapvető újraélesztési technikákat.
Források:
https://www.youtube.com/watch?v=GfLLz2CT4w4)
ICF - Planet Canoe; Őrangyal Magazin – 2022 December
Kertész Dóra
A duzzasztók hatásai a vizeinkre
Az olvasóink közül biztosan néhányan ismerik és szeretik Szendőfi Balázs munkásságát, én személy szerint rajongom érte, legyen szó a dokumentumfilmjeiről vagy írásairól, magával ragadnak és szinte eggyé válhatok a természettel. Tavaly ősszel több portál is foglalkozott ezzel a témával, azaz, hogy milyen hatásai vannak a duzzasztóknak a vizeinkre. Azóta viszont „sok víz lefolyt a Dunán”, a helyzet pedig változatlan, sőt...
Azt gondolom, hogy senkinek nem kell bemutatni hazánk természeti kincseit, gazdag élővilágát, hiszen számtalan állat- és növényfaj ittlétében gyönyörködhetünk. Viszont, sajnos ennek is vannak árnyoldalai, hiszen az ember jellemzően mindenhez igyekszik úgy hozzányúlni, hogy az a számára a legjobb legyen.
Hogyan hat ez a környezetünkre?
Magyarország legnagyobb mesterséges tava a Tiszató. Ehhez a Tisza egyes szakaszait állóvízzé kellett alakítani, amivel eredeti életközösségek bomlottak fel, eltűntek halfajok vagy a tiszavirág, valamint a vízlépcsők alatt teljesen megváltozott a meder. A poroszlói Ökocentrum egyik látványossága a legnagyobb
édesvizekben előforduló halfaja, a viza, melyet éppen azért nem láthatunk a hazai vizeinkben, mert egy, a kisköreihez hasonló duzzasztómű épült a Dunán a román-szerb határon. Ez a Vaskapu, ami lehetetlenné teszi számukra azt, hogy iváskor fel tudjanak úszni a folyón. Az 1972-ben megépült erőmű 33 m-el (ami egy tízemeletes panelház magasságával egyezik meg) emelte meg a Duna vízszintjét ott, ahol a folyam kilép a Kárpát-medencéből, és áttöri a Dél-Kárpátok ormait. Ezt a mesterséges szintkülönbséget semmilyen hal nem tudja leküzdeni, így az óriási testű tokfélék mindörökre a Fekete-tengerben és az Al-Dunán rekedtek, így nem tudnak többé felúszni szaporodni a Szigetközbe. Szendőfi Balázs ismer olyan leírásokat, amelyek azt állították, hogy a vizák olyan tömegben érkeztek, hogy
a Szigetközben megemelték a vízszintet. Ezek a halak óriásira képesek megnőni, a rekorder példány 7 méter hosszú és több, mint 1.200 kg volt. Ma már persze ilyesmiről álmodozni sem érdemes.
Sajnos egy másik vízlépcső is hatással van a Szigetköz természetes élővilágának tönkretételéért, ami nem más, mint a bősi.
Ha megnézzük az 1973-ban átadott kiskörei duzzasztót, akkor ugyanazt a hatást eredményezte, mint a Vaskapu, hiszen hiába csak az egyötöd szintkülönbség, mégis át tudta alakítani a folyó arculatát, lelassította a sodrását és olyan akadályok keletkeztek ezáltal, melyek a legnagyobb tokfélék után a legkisebbet, az egyetlen megmaradtat: a kecsegét száműzte a folyó érintett szakaszáról, tucatnyi más áramláskedvelő halfajjal együtt. 2014-ben hiába épült meg a hallépcső, nem tud(ott) változtatni a kialakult komplex problémán.
Sokan előszeretettel beszélnek a Tisza-tó változatos halfaunájáról, mely szerint 50-nél is több faj úszik benne, de dr. Harka Ákos 1979-es tanulmánya alapján elszomorító adatokat láthatunk:
Forrás: Halászat, 1979. 25. (72.) évf. 1. sz.
Jelentősen megváltozott, mérséklődött az őshonos halfajok jelenléte, bár darabszámra „megvannak” a halak, az eltűnők helyére az invazív (idegenhonos) fajok kerültek.
A folyóvízi halak populációja a világon az egyik legsebezhetőbb: a XIX. század vége óta dokumentálható állománycsökkenésük Európa folyóiban 90% feletti. Tehát az eredeti halmennyiség egytizede sincs már meg, ennek oka a különböző emberi hatások, legfőképpen a szennyezés, a hajóforgalom és a folyók duzzasztókkal való felszabdalása. A duzzasztás elvágja a víz által görgetett hordalék útját, a felvizen (a duzzasztott szakaszon) így a folyó lerakja a hordalékot a lassú vízben, és végzetes iszapolódás kezdődik: a sóderes, homokos aljzat eltűnik, s elpusztul az a milliárd lény: kagyló, csiga, hal, még a tiszavirág is, ami nem állhatja az iszapolódó környezetet. Ez történt Kiskörén is, a többi üzemben lévő duzzasztónk szakaszain is, és ez fog történni a további megépített duzzasztások nyomán mindenütt.
Tény, hogy a Tisza-tó sokkal rosszabbul nézhetne ki, de szerencsére a szocializmus teljesítménykényszerének álságossága segített. Mivel szorított az ötéves terv határideje, gyorsan el kellett árasztani a kijelölt víztározó területét. Emiatt viszont már nem voltak jelentős fakivágások, tereprendezés, nem kezdték kimélyíteni a folyómedret. Gyümölcsös, rét, szántó, erdő került víz alá, de így sok sziget és morotva alakulhatott ki, és összességében nem egy sivár tározó, hanem mozaikos élőhely alakulhatott ki. Ebben az is segített, hogy elmaradt a 3. árasztási ütem, ami 1,5 m-el magasabb vízszinttel, jóval nagyobb összefüggő vízfelülettel és szegényesebb élővilággal járt volna.
A duzzasztóművek egy másik fő problémája az, hogy bár a legtöbb tározót az energiatermelés mellett azért építik, hogy vízutánpótlást biztosítsanak, összességében a szárazodást segítik elő. A vízlépcsők hordalékfogó hatása és az alattuk mélyen berágódó, szabályozott folyók leszívják a talajvizet, a Homokhátságon akár évi 10 cm-t is süllyedhet a talajvízszint - és ahogy már említette, a hordalék a duzzasztóművek felett ragad.
A duzzasztók a vízhiányra és a klímaváltozásra is csak rövid távú megoldást jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon inkább elősegítik a negatív folyamatokat: egy folyón a duzzasztók láncolata képes kiszárítani a környezetét. Ez elsőre abszurdnak tűnhet, hiszen látszólag épp a víz „elfolyásának” lelassítása a duzzasztások célja.
Ám a felgyorsult (és persze egyenesre szabályozott) alvíz megbontja a saját aljzatát, hiszen kanyarok híján az oldalirányú mozgás energiáját lefelé történő mederrágássá változtatja. Ezt nevezzük mederesésnek: folyóink medrei a szabályozás óta egyre mélyebbre kopnak, a hordalék eltűnik, a vízszintek egyre alacsonyabbak, és ez a környezet talajvizére is drámai elszívó hatást gyakorol. A duzzasztás miatt nem érkezik újabb hordalék, ez pedig tovább gyorsítja a mederesés folyamatát és a talajvíz csökkenését a duzzasztó alatti szakaszokon. A felette lévő részek pedig a hordaléklerakódások miatt folyamatosan töltődnek, iszapolódnak fel: a Tisza-tó is hatalmas hordalékcsapdaként működik.
A német és osztrák Duna-szakaszokon van, ahol már teherautókkal hordják a hordalékot alvízi szakaszokra, hogy valamennyire tovább tudja vinni azt a folyó. Ez persze rengeteg pénzbe kerül. A hordalék nélküli, nagy esésű folyónak rengeteg energiája van, ami pedig azzal jár, hogy egyre mélyebbre vágja saját medrét.
Sajnos a 2022-es rekordaszályos év kapcsán is egyedül a Tisza újabb helyen (Csongrádnál) történő duzzasztása került szóba „megoldásként”. Ez épp a Közép-Tiszát érinti: itt él jelenleg az ország legstabilabb kecsegeállománya, legsűrűbb tiszavirág-populációja és igen jelentős állományok a magyar és német bucóból, a selymes durbincsból és további áramláskedvelő halfajokból. Ha ezt a szakaszt is felduzzasztják, akkor megismétlődik
majd az 1973-as kiskörei eset: legalább 100 folyamkilométerrel kevesebb élőhelye lesz ezeknek a legsebezhetőbb fajoknak, és eltűnik belőlük az ország egyik legerősebb állománya, ugyanakkor további teret nyernek a legkárosabb inváziós halfajaink.
„Egy folyó duzzasztása olyan, mint egy trombózis vagy egy infarktus, felül ödémás állapot alakul ki. Tudjuk, hogy ez mit jelent a saját szervezetünkre, de ilyen hatása van az élőhelyekre is” - mondta Szendőfi. A gát olyan, mint egy plakk vagy vérrög, ami megakadályozza a szabad áramlást. A kutató rátért a tiszavirágra is, mert szerinte az áramláskedvelő halak nem sokakat hatnak meg. Például a német bucó nem tudja magára vonni a figyelmet, hiszen sosem látjuk, a tiszavirágzásra viszont mindenki kíváncsi.
„A tiszavirág szívós jószág, de a Tisza-tónál már szinte sikerült teljesen kiebrudalni 50 év alatt” –monda Szendőfi. Intő jel, hogy a Körösök mentén, ahol 30 évvel korábban épült duzzasztómű, mint Kiskörén, most kezd összeomlani a tiszavirág populációja. „Pedig a tiszavirág még számottevő, GDP-ben is kimutatható hasznot hozhat. Azt tapasztaltam, hogy megőrülnek érte az emberek. Erre lehet ökoturizmust szervezni. Nyugat-Európában már sehol sem láthatunk tiszavirágot. Az intenzív folyószabályozások és szennyezések miatt kipusz-
tult. A tiszavirágállomány itt él, kijelenthető, hogy hungarikum” - mondta Szendőfi, aki arra számít, hogy 30 év múlva a kiskörei duzzasztó felett se nagyon lesz már tiszavirágzás, legfeljebb a még folyamatosan áramló öblítőcsatornákban maradhatnak fent kicsi és sebezhető állományok.
A Tisza hazai szakasza eredetileg 1.050 km volt. A folyószabályozások során ezt megfeleztük. Az eddigi duzzasztásokkal a megmaradt hossznak további egyharmadát már elvettük a folyóvízi halaktól és a tiszavirágoktól, a megmaradt részeket is szeletekre szabdaltuk, elszakítva egymástól az állományokat. A sors iróniája, hogy a duzzasztásokra épp azért van „szükség”, mert a szabályozásokkal hatalmas mennyiségű víztől fosztottuk meg magunkat. Ha továbbra is ebbe az irányba megyünk, és a pazarló vízelvezetések közepette a maradékból duzzasztásokkal szeretnénk vízhez jutni, akkor Magyarország sivataggá válása elkerülhetetlen.
Szendőfi szerint megoldás lehetne, hogy a vízlépcsők helyett, amelyek miatt az árvízszintek is magasabbak lettek, inkább a tájba kéne kivezetni a vizet, olyan
területekre, amelyek távol vannak a településektől, és eleve sok pénzt fordítunk arra, hogy megvédjük. Például több helyen érdemes lehet átminősíteni szántókat, más gazdálkodási formákat alkalmazni ott. Szendőfi nem vetné el a mérnöki megoldásokat, de mellettük kipróbálná a természetközeli módszereket is.
Csabai István
Források:
https://greenfo.hu/hir/ember-alkotta-para-a-duzzasztokfolyogyilkos-hatasai
https://telex.hu/techtud/2023/11/08/szendofi-balazsember-alkotta-para-duzzasztogatak-folyogyilkos-hatasaimta-tudomanyunnep-eloadas-tisza-to-vizlepcso https://pecaverzum.hu/aktualis/szendofi-balazs-aduzzasztok-kora-tudomanyos-es-etikai-ertelemben-lejart
Fotók:
https://real-j.mtak.hu/20587/2/HAL_1979_72_1_.pdf https://static.magyarhirlap.hu/images/202306/ tiszaviragzas.jpg
https://foldrajzmagazin.hu/wp-content/uploads/2014/06/ tiszavirag_2-990x660.jpg
AUGUSZTUS 10.
Arnold Schwarzenegger - Emlékmás
Osztrák „parasztgyerek” Amerikába megy, ahol minden idők legnagyobb testépítője lesz, majd bekerül a filmekbe, feleségül vesz egy Kennedy lányt, aztán az Egyesült Államok legnagyobb államának kormányzója lesz!
1947-ben
született Ausztriában a II. világháború után. Szegény családban nevelkedett, valamint szigorú rendőr édesapja sokszor még fizikailag is bántalmazta őt. 11 évesen látott egy dokumentumfilmet Amerikáról. Felhőkarcolók, hatalmas hidak, hatsávos autópályák. Eldöntötte, hogy az USA-ban akar élni.
Az élete tele van ellentmondásokkal: Európában született, aki amerikai vezető lett; republikánus, aki imádja a demokratákat; üzletember, aki akciófilmekkel keresi a kenyerét; fegyelmezett, céltudatos ember, aki gyakran keveredett botrányokba; sportember, aki odavan a szivarokért; környezetvédő, aki bolondul a benzinzabáló Hummerekért; pozitív gondolkodású életvidám ember, aki azért lett híres, mert a filmjeiben tucatszám aprítja az embereket...
A 6 szabály:
1. Have a clear vision – Célok
Ha van egy célod minden azonnal egyszerűvé válik. Ha megvan a cél, akkor csak egy kérdést kell feltennünk:
Mit kell tennünk ahhoz, hogy elérjük a célunkat?
Arnold: „A legnagyobb testépítő bajnok akarok lenni”- „A legjobb színész akarok lenni” – „A legjobb kormányzó és politikus akarok lenni”.
Az álmok célok nélkül, csak álmok maradnak. Egy amerikai felmérés eredményei: a munkavállalók több mint 70%-a elégedetlen, rosszul érzi magát a munkahelyén.
Az elégedetlenség egyik fő oka, hogy nem fogalmazódott meg bennük egy olyan cél egy vízió, amivel azonosulnak és amit mindenáron el szeretnének érni. Minden eltöltött nap a munkahelyen, minden elolvasott könyv, minden megszerzett tudás, minden lefutott km közelebb visz a céljaink eléréséhez.
2. Think as big as possible- Don’t listen to the nay-sayers - No B plan Kerüljük a negatív energiákat és embereket. Ha valaki azt mondja nem lehet, nem lehetséges, mi keressük a megoldást a megvalósításra és felejtsük el a B tervet.
A B terv csak egy biztonsági háló, ha nem sikerülne az
A terv. Ha van B terved az elveszi az energiádat, hogy elérd az eredeti célod. Nelson Mandela azt mondta: „elsőnek minden lehetetlennek tűnik, amíg valaki meg nem csinálja”.
Arnoldnak sem volt könnyű dolga. A családja nem támogatta a sport karriert, sokan megpróbálták lebeszélni a színészi karrierről a rossz akcentusra és
testépítő alkatra hivatkozva, vagy éppen a politikai karrierről, mondván, hogy nincs politikai tapasztalata. Nem hallgatott rájuk és minden területen átlagon felül teljesített.
3. Do not be afraid to fail – Ne félj a bukástólLegtöbbször azoknak van B tervük akik félnek a bukástól.
Michael Jordant is megkérdezték a sikerének titkáról9.000 kihagyott dobása volt mielőtt a világ legnagyobb játékosa lett.
Steve Jobs a szakmai karrierje esetében, a lehető legjobb dolognak tartja, ami valaha az életében megtörtént, mikor kirúgták egy nagy elektronikai cikkeket gyártó cégtől, amit Ő alapított. Nem adta fel és megalapította a Next vállalatot majd megvásárolta a Pixar stúdiót.
Nem sokkal később visszakerült az előzőekben említett elektronikai cikkeket gyártó vállalathoz, miután a cég felvásárolta a Pixart, innentől a siker ismert. Mindannyian hibázunk, de a probléma az, ha lent is maradunk. A vesztesek azok, akik lent maradnak, a nyertesek mindig felállnak. „Töltsd az időd 80%-át azzal, hogy a holnap lehetőségeire fókuszálsz és nem a tegnap problémáira.” – Brian Tracy
4. Believe in yourself – A képességeidet és adottságaidat tekintsd az értékeidnek.
Arnoldot a fizikuma és a sportban elért eredmények segítették az első kasszasikerű filmhez, Conan, a barbárhoz. A pocséknak mondott akcentusa miatt lett hiteles a Terminátor filmekben. Tudás iránti vágya pedig elvezette őt politikai karrierjének sikereihez.
Benedek Tibor pedig így nyilatkozott magáról: „Nem én voltam a leggyorsabb úszó, a legerősebb játékos, a legjobb lövő, de én akartam a legjobban a győzelmet.” Kitartás és szorgalom.
5. Work your butt of – Dolgozz keményen
A megfelelő időbeosztás és a napi rutin kialakítása lehet a kulcs. Arnold így nyilatkozott: „24 órából áll egy nap, amiből 6-7 órát alszunk, 8-10 órát dolgozunk és 1-2 órát utazással töltünk. Még mindig marad 5-6 órád. A kérdés csak az, hogy mit csinálsz ez idő alatt. Sokszor ne a tömeget kövesd! Oda menj, ahol nincs senki. Nem szombat este kell moziba járni, hanem hétköznap. Ha tudom, hogy egy étterembe este 9 órakor lehetetlen bejutni, akkor előbbre hozom a vacsora időpontját.” Az emberek ezekre a racionális dolgokra komolyan odafigyelnek, de néha elfelejtik őket alkalmazni a karrierjük során.
Naponta keményen edzett 5 órát és dolgozott építkezésen ezzel párhuzamosan iskolába járt -angolt és színészetet tanult- mindent elkövetett a sikerért.
Amikor az ismerős bevándorlók lakóházat vettek, én apartmanházat vásároltam. Arnold így nyilatkozott: „Amikor más színészek kis szerepekre pályáztak a filmekben, én akkor is vezető színész akartam lenni.
Amikor más politikusok kis helyi irodákból küzdötték fel magukat, én egyenesen a kormányzóságra törtem. Könnyebb kitűnni, ha az ember egyenesen a csúcsot veszi célba, mert ott kevesebben vannak.”
6. Make the world the better place – Help others Arnold bevándorlóként érkezett USA-ba pénz, barátok, és család nélkül. Ugyanakkor kezdetben nagyon
ICONS
sokan segítették, támogatták. Mindenkinek szüksége van segítségre, iránymutatásra. Elsőként családra, akik elindítanak a felnőtté válás útján. Szükségünk van tanítókra, akiktől tanulhatunk, edzőkre, hogy jó sportoló válhasson belőlünk. Segíts másokon! Elsőként nézz körül a közvetlen környezetedben, hogy ki vagy kik azok akiknek szüksége lehet segítségre, támogatásra. Nem feltétlen anyagiakban kell gondolkozni. Adj vissza valamit a közösségednek, hogy ezáltal is jobbá váljon a világunk. Elkötelezett támogatója a paralimpia mozgalomnak és a fogyatékossággal élő sportolóknak, az oktatásnak, a környezetvédelemnek.
EnergyHub
GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél- és vízerőművek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
Tartsanak velünk!
ZÖLDHÍREK a nagyvilágból
Eltűnhet a plug-in hibrid autókról a zöld rendszám
A Kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként 2024. szeptemberétől megtiltaná, hogy a plug-in hibrid autók zöld rendszámot kapjanak, és az ezzel járó kedvezményeket kizárólag a tisztán elektromos és nulla kibocsátású gépkocsik számára tartanák fenn. A már meglévő zöld rendszámos plug-in hibridek tulajdonosainak 2026. novemberéig le kellene cserélniük a rendszámot. A jogszabálytervezet jelenleg társadalmi egyezte-tés alatt áll, de valószínűleg elfogadásra kerül.
Forrás: https://index.hu/belfold/2024/06/12/ totalcar-plug-in-hibrid-auto-zold-rendszam-csereautoipar/
Mennyire környezetbarátak az elektromos rollerek?
Az elektromos rollerek gyorsan elterjedtek Párizsban és más európai városokban, használóik szerint olcsók, praktikusak és környezetbarátok. Azonban egy tanulmány szerint a második generációs rollerek CO2-kibocsátása hatszorosa a metróénak, és főként kevésbé környezetszennyező közlekedési módokat váltanak ki. A gyártásuk során keletkező CO2-kibocsátás és az alumínium vázuk miatt a környezetre gyakorolt hatásuk jelentős. Emellett a használók gyakran dobják őket vízbe, ami további környezeti problémákat okoz.
Forrás: https://hu.euronews.com/ green/2022/09/16/valoban-kornyezetbaratak-azelektromos-rollerek
Szélsőséges időjárás sújtja Európát
Törökországot hőhullám érte el, nyugaton és délen 40°C fölé emelkedett a hőmérséklet, a nagyvárosokban ivóvizet osztanak, és sokan a tengerpartra menekültek. Magyarországon is rekordmeleget mértek, és hármas szintű hőségriasztást adtak ki, míg Németországban viharok miatt zártak le több EB szurkolói zónát. Az extrém időjárás különböző módon érinti a kontinens különböző részeit, nehezítve az emberek mindennapjait.
Forrás: https://hu.euronews.com/ green/2024/06/19/mintha-ket-kulon-vilag-lenneszelsoseges-idojaras-tepazza-europat
CO 2
-t köt meg a svéd fából készült toronyház
A svédországi Botnia partvidékén épült 75 m magas, 20 emeletes Sara Kulturális Központ egy új, fenntartható irányt képvisel az építőiparban, évente 9 millió kg CO2-t köt meg. Az épület teljes egészében fából készült, és napelemekkel is ellátott.
A kulturális központ „kommunikál” a közeli építményekkel, ha szükséges, elosztja a felesleges energiát. A központban hat színház, egy könyvtár, két művészeti galéria, egy konferenciaközpont és egy szálloda található. A projekt célja, hogy a helyi építőipart környezetbarátabb anyagokra szoktassa át, és a faépítészet hagyományát megőrizze a jövő generációi számára.
Forrás: https://hu.euronews.com/ green/2022/05/30/a-sved-fabol-keszulttoronyhaz-kilencmillio-kilogramm-szen-dioxidotkot-meg-evente