HŐNYERESÉG CSÖKKENTÉSE PASSZÍV HŰTÉSI RENDSZEREKKEL

TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET Hőnyereség csökkentése passzív hűtési rendszerekkel

A hőterhelés eltávolítására hűtési rendszereket alkalmazunk. Megfelelő módszerekkel klímaberendezés nélkül is, azaz passzív rendszerekkel hatékonyan szabályozhatjuk a hőmérsékletet, mindezt energiahatékony módon. Cikkünkben mutatunk néhány lehetséges megoldást.

Kép forrása: Freepik prémium

Ahűtési rendszerek kétféle csoportba oszthatóak: aktív és passzív rendszer. Passzív hűtésnél nem

használunk gépi megoldásokat, míg aktív hűtésnél gépi hűtést alkalmazunk. Abban az esetben, ha passzív és aktív hűtést is alkalmazunk, akkor azt hibrid rendszernek nevezzük.

A passzív hűtés lehetséges fajtái: • a hőterhelés eltávolítása , • a hőterhelés hatásának csillapítása, • a hőnyereség csökkentése.

A hőnyereség csökkentése megfelelő árnyékolással, üvegezéssel, növényzettel és a határolószerkezetekkel lehetséges.

Árnyékolás

Az épületek árnyékolási igényét a következők határozzák meg: • az üvegfelület nagysága, • ablakozás tájolása, • igényesség. Két csoportra lehet őket osztani: árnyékolókra és árnyékvetőkre. (1. és 2. ábra)

1. ábra Árnyékvető. Forrás: (https://teraszarnyekolas.hu)

2. ábra Árnyékoló. Forrás: (https://zoldablak.hu)

Az árnyékolók kialakítása az üvegezésre párhuzamos. Célszerű külső árnyékolókat alkalmazni, mivel a belsők sokkal rosszabb hatásfokúak, beengedik a helyiségbe a sugárzást. Léteznek biológiai árnyékolók, melyek rácsozatra felfutatott növények, esetleg fák.

A külső árnyékvető kialakítása az üvegezés síkjára közel merőleges, ezért közvetve gátolja a napsugárzást. Tájolása jellemzően déli; délkeleti és délnyugati.

Üvegezés

A passzív hűtést befolyásolja az üvegszerkezetek esetében az áteresztő képesség, a sugárzást elnyelő és visszaverési tényező. Az áteresztés évszakonként és napszakonként változik. A passzív hűtésnél a kisebb átbocsájtási sugárzás mellett fontos az alacsony elnyelési tényező. Az elnyelt és a visszavert sugárzási hányad növelésével csökkenthető az áteresztett hányad, amit speciális üvegezésekkel valósíthatunk meg. A tulajdonságai alapján az üvegezés lehet állandó, változó vagy változtatható.

Az állandó tulajdonságú üvegezésnél az elnyelt hányad növelése a gyártás során az üveg anyagába kevert fémoxidokkal vagy fóliák felrakásával lehetséges. Figyelembe kell venni az elnyelt hányad növelésénél, hogy az elnyelt energia egy része a helyiség felé irányul. (Zöld, és mtsai., 2013)

A változó tulajdonságú üvegezésnek az évszakoktól és a napszakoktól, valamint az időjárási viszonyoktól, azaz a környezeti hatásoktól függ áteresztő képessége. A nyílászáró változó tulajdonságokkal rendelkezik télen, mint nyáron, nappal vagy éjszaka, derült vagy borult időben. (Zöld, és mtsai., 2013)

Határolószerkezetek Növényzet

Kép forrása: Freepik prémium

Az épületre „helyezett” növényzet árnyékoló hatása csökkenti a határoló szerkezetek (fal- és födémszerkezetek) hőterhelését. A falakra futó növény (úgynevezett futónövény) biztosítja az árnyékolást. A födémszerkezeteknél, lapos- és magastetőknél zöldtetők kialakításával érhető el hőterhelés csökkentése. A zöldtetők talajrétege hőszigetelést biztosít, de sokkal jelentősebb a talajréteg hőtároló képessége, ami a növényzet árnyékoló hatásával és párologtatásával együtt hűtőhatást ad.

Az épületben a fal- és födémszerkezetre jutó hőterhelés elleni védekezés külső visszaverő tulajdonságú felületképzés kialakításával lehetséges. A visszaverő képességű felületréteg alkalmazása helyett sokkal hatékonyabb a határolószerkezet kéthéjú kiszellőztetett légréses kialakítása. A levegőmozgás felhajtóerő vagy szél hatására jön létre. (Zöld, és mtsai., 2013) 3. ábra: Zöldtető Forrás: Tommy Kwak, unsplash.com

Az épület növényzetének árnyékoló és szélterelő hatása javítja az épület mikroklímáját is. (Zöld, és mtsai., 2013)

Schuber Dénes