2024. NOVEMBER
A FENNTARTHATÓSÁGRÓL MAGAZIN
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
ESG kérdőívet kaptam, mit kell tennem? - 3. rész
CO 2 kibocsátás az EU-ban
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Energiahatékonyság a jövőben: Bemutatkozik az iNTENS2 energiamonitoring rendszer
Energiahatékonyság a jövő fűtésében: Az alacsony hőmérsékletű aprólamellás radiátor előnyei
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
Párizs célja az volt, hogy a valaha volt legfenntarthatóbb olimpiát rendezze
Könyvajánló
Tar talom
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó: EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató:
Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat:
1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők:
Baráth Géza
Domján Balázs
Potoczky László, Greentech Energy Kft.
Kertész Dóra
Simon István
Csabai István
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft. Get Data Informatikai Kft.
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
3 ESG KÉRDŐÍVET KAPTAM, MIT KELL TENNEM? - 3. RÉSZ
6 CO2 KIBOCSÁTÁS AZ EU-BAN
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
8 ENERGIAHATÉKONYSÁG A JÖVŐBEN: BEMUTATKOZIK AZ INTENS2 ENERGIAMONITORING RENDSZER
10 ENERGIAHATÉKONYSÁG A JÖVŐ FŰTÉSÉBEN: AZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ APRÓLAMELLÁS RADIÁTOR ELŐNYEI
14 PÁRIZS CÉLJA AZ VOLT, HOGY A VALAHA VOLT LEGFENNTARTHATÓBB OLIMPIÁT RENDEZZE
16 MEL ROBBINS: 5 MÁSODPERCES SZABÁLY
Borítókép: unsplash.com
ESG kérdőívet kaptam, mit kell tennem? - 3. rész
Cikksorozatunk első két részében bemutattuk az ESG legfontosabb fogalmait, szereplőit, szabványait. Most egy sokkal gyakorlatiasabb témával folytatjuk: az ESG kérdőívvel.
Azelmúlt hónapokban egyre több vállalat kap ESG kérdőívet, amit a kérdező fél kitöltve vár vissza. Ezek a kérdőívek 2 kategóriába sorolhatók, a 2 kategória szabályozása pedig alapvetően eltér egymástól:
• a bankok, hitelintézetek és más pénzügyi vállalkozások által küldött kérdőívek (MNB kérdőív),
• ESG beszámoló készítésére kötelezett vállalatok által küldött kérdőívek (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, röviden: SZTFH kérdőív).
A hitelintézetek és más pénzügyi vállalkozások részére az MNB adott ki ajánlást (9/2024. (IX.14.) MNB ajánlás), ami leírja, hogy az MNB hogyan javasolja az ESG kockázatok felmérését, mellékletében pedig konkrét kérdéssort is megad. Ez az ajánlás azonban nem kötelező, a kérdéssor pedig minimum kérdéssor, amit a hitelintézet saját belátása alapján szabadon bővíthet. A 62 kérdésből 37 részben vagy teljesen egyezik az SZTFH kérdőív valamely kérdésével,
25 azonban teljesen új. A kérdéssorra adott válaszok várhatóan egyre nagyobb súllyal fognak megjelenni a hitelelbírálásban, így a választ adó vállalat saját érdeke, hogy minél felkészültebben és pontosan, részletesen adjon válaszokat.
Az SZTFH által kiadott kérdőív ezzel szemben kötelezően alkalmazandó az ESG beszámoló készítésére kötelezett vállalatoknak, és a maximálisan feltehető kérdéseket tartalmazza. Ha egy vállalat egy beszállítójának ennél több kérdést szeretne feltenni, akkor azt az SZTFH-val előzetesen engedélyeztetni kell.
A kérdőív alkalmazása jogszabályban: a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletben jelent meg.
Mivel a hitelintézetek az MNB ajánlástól bármikor eltérhetnek, így az ő kérdőíveikkel kapcsolatos ismeretek a gyakorlatuk megismerése után gyűjthetők csak össze. A mostani cikkünk célja a sokkal jobban szabályozott SZTFH kérdőív körüljárása.
A Kérdőív kitöltése során véleményünk szerint az első feladat a vállalat besorolása: kötelezett-e ESG beszámolóra, vagy sem, ha igen, akkor melyik évtől. Ehhez az ESG törvény (https://njt.hu/ jogszabaly/2023-108-00-00) 1.§-a szerinti kategóriákat kell vizsgálni: tőzsdén jegyzett-e a cég, illetve mekkorák az egyes mutatói (mérlegfőösszeg, éves árbevétel, foglalkoztatotti létszám). Ha valamelyik kategóriába a vállalat beleesik, akkor fel kell készülni a beszámoló megírására.
A vállalat méretétől függ, hogy melyik az első év, amikor beszámolót kell írni:
• Először a 2024. üzleti évi tevékenységről 2025. évben kell beszámolót írni annak a vállalatnak, aki:
- tőzsdén jegyzett, és
- az alábbi 3 mutatóból bármelyik 2 meghaladja a határértéket:
{ a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot, { az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot, { az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.
• Először a 2025. üzleti évi tevékenységről 2026. évben kell beszámolót írni annak a vállalatnak, akinek (tőzsdei jelenléttől függetlenül):
- az alábbi 3 mutatóból bármelyik 2 meghaladja a határértéket:
{ a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot, { az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot, { az átlagosan foglalkoztatottak száma az 250 főt.
• Először a 2026. üzleti évi tevékenységről 2027. évben kell beszámolót írni annak a vállalatnak, aki:
- tőzsdén jegyzett, és
- kis-, vagy középvállalkozás.
Fontos megkülönböztetni a KKV-kat is méret szerint:
• Mikrovállalkozásnak számít, akinél a mérlegforduló napján az alábbi 3 mutatóból legalább 2 nem haladja meg a határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 350.000 eurót,
- az éves nettó árbevétel a 700.000 eurót,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
• Kisvállalkozásnak számít, akinél a mérlegforduló napján az alábbi 3 mutatóból legalább 2 nem haladja meg a határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 4 millió eurót,
- az éves nettó árbevétel a 8 millió eurót,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
• Középvállalkozásnak számít, akinél a mérlegforduló napján az alábbi 3 mutatóból legalább 2 nem haladja meg a határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 25 millió eurót,
- az éves nettó árbevétel az 50 millió eurót,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
Ha a vállalat beszámoló írására lesz kötelezett, akkor egy hosszabb felkészülési idővel kell számoljon. Át kell gondolni a vállalat folyamatait, széleskörű adatgyűjtést kell bevezetni, kockázatértékelést kell végezni, beszámolót kell írni. Ennek a felkészülésnek azonban egy jó első lépése lehet a kapott kérdőív kitöltése. Ez meg fogja mutatni, melyik területekkel kell majd részletesebben foglalkozni, és az adatgyűjtés is el tud kezdődni.
Ha a beszámoló írási kötelezettség nem áll fenn, feladat attól még érkezhet, és érdemes erre is felkészülni. A kötelezett vállalatoknak feladata, hogy a köz-
vetlen beszállítóinál is felmérjék az ESG kockázatokat, és erről adatokat kérjenek, erre szolgál a már körülírt SZTFH kérdőív. A vonatkozó rendelet (https://njt.hu/ jogszabaly/2024-13-20-8K) erről az adatkérésről sok szabályt felállít, néhány fontosabbat említenénk csak:
• A feltehető kérdések köre fix, ennél többet csak külön hatósági engedéllyel kérdezhet bárki.
• A feltehető kérdések köre változik attól függően, hogy mekkora a megkérdezett vállalat, ezért fontos a besorolással tisztában lenni. A besorolás ráadásul évről-évre változhat! A rendeletben ez a szakasz igen nehezen olvasható, de az SZTFH oldalán letölthető listákban is megtalálható a kérdés gyűjtemény, ezt javaslom alkalmazni (https://sztfh.hu/tevekenysegek/esg-hatosagitevekenyseg/esg-kerdoiv/).
• A kérdések egy része kötelezően önkéntes, a megkérdezett vállalat szerződésben sem kötelezhető a válaszadásra.
• A többi kérdésre sem kötelező válaszolni a törvény ereje által, de a kérdező vállalatok várhatóan fognak a szerződésükbe beépíteni ehhez kapcsolódó szankciókat (akár szerződés felmondást is). Érdemes tehát a válaszadást komolyan venni, és ezzel is piaci előnyt szerezni a legfontosabb vevőinknél!
Összefoglalva tehát minden olvasónknak – akiknek vannak olyan vevői, akik ESG kötelezettek – azt javasoljuk, kezdje meg a felkészülést.
Ennek a főbb lépései:
• Meghatározni a vállalat besorolását annak mérete alapján: mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalat.
• Letölteni az SZTFH honlapjáról a vállalat méretéhez igazított kérdéssort.
• Az egyes kérdésekre meg kell kezdeni az adatgyűjtést. Ez ráadásul rendszeres kell legyen, hiszen mostantól minden évben szükség lesz ezekre az adatokra.
• Aki kötelezett lesz, ez alapján már el tud kezdeni felkészülni a beszámoló megírásra.
A felkészülésre fordított munka nem veszik el, mert minden vevő ugyanazt kell megkérdezze, nem kérdezhet mást. A kérdéssor pedig rá tud világítani, hogy a vállalatnak mely területek lehetnek kockázatosak, hol érdemes a fejlődésre plusz figyelmet fordítani.
Baráth Géza
Képek Forrása: Freepik prémium
NOVEMBER 9.
CO 2 kibocsátás az EU-ban
A közlekedés 2019-ben az Európai Unió összes CO 2-kibocsátásának 1/ 4 -éért volt felelős, amelyből 71,7% a közúti közlekedésből származott - áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében. Az EU elkötelezte magát az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése mellett, és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek
megfelelően 2050-re el kívánja érni a karbonsemlegességet. Ehhez a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni.
Acsatolt képen az Európai Unióban 1990. és 2019. között az egyes ágazatok CO2-kibocsátási szintjeinek változását láthatjuk, CO2-egyenértékben mérve. A grafikon ágazatonként különböző színnel és szimbólummal jelöli a kibocsátási trendeket, mint például a belföldi szállítást, lakossági és kereskedelmi szektort, energiaellátást, ipart és mezőgazdaságot. Az adatok alapján megfigyelhető, hogy a legtöbb ágazatban csökkenő tendencia figyelhető meg az időszak során. Különösen szembeötlő az ipar és a mezőgazdaság kibocsátásainak jelentős csökkenése, míg az energiaellátás és a lakossági-kereskedelmi szektor kibocsátási szintjei viszonylag stabilak maradtak az évek során. Ezzel szemben a belföldi szállítás kibocsátási szintjei 1990. óta növekedést mutatnak (33,5%-kal nőtt 2019-re), ami egyedülálló a többi ágazathoz képest.
A közlekedésből származó kibocsátások jelentős mérséklése nehéz feladat lesz, mivel a csökkentési ütem lassulást mutat. A jelenlegi előrejelzések alapján a közlekedési szektor kibocsátása 2050-re csupán 22%-kal fog csökkenni a mostani tervek figyelembevételével.
A közúti közlekedés az EU kibocsátásának mintegy ötödét adja.
A csatolt képen az Európai Unióban 2019-ben a különböző szállítási típusok által kibocsátott üvegházhatású gázok arányát láthatjuk. A diagram szerint a közúti szállítás dominál, amely a teljes szállítási kibocsátás több mint 2/3-át (71,7%) teszi ki. Ezen belül
az autók adják a legnagyobb részt, 60,6%-kal, míg a nehéz tehergépjárművek 27,1%-kal járulnak hozzá a kibocsátáshoz.
Az autók a legfőbb szennyezők
2018-ban Európában az autók átlagosan 1,6 főt szállítottak, és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében hasznos lenne az autómegosztás előmozdítása, valamint a tömegközlekedésre, gyaloglásra és kerékpáros munkába járás ösztönzése. Legutóbbira az EKR rendszer is lehetőséget biztosít a sztenderd intézkedési jegyzete alapján, amely szerint, ha egy dolgozó 10 km-es távolságból jár be dolgozni kerékpárral a személygépjárműve helyett, akkor a munkanapok számától függően munkavállalónként körülbelül 2,5-3 GJ megtakarított energia mutatható ki belőle. Fontos kérdés, hogy milyen módon csökkenthető az autók által kibocsátott károsanyag. Egyik módja, hogy alacsonyabb fogyasztású, tehát hatékonyabb gépjárműveket kell gyártani, másik pedig az üzemanyag helyettesítése, kiváltása. 2019-ben a közutakon használt autók 2/3-a gázolajjal, míg ¼-e benzinnel hajtott volt. Az elektromos autók egyre népszerűbbek, azonban 2021-ben az összes újonnan regisztrált autók közül a 18%-át sem tették ki (a 2020-as évhezképest közel duplázta a részarányt 10,7%-ra).
Az ACEA 2024-es adatai alapján idén júniusig 35,3%-kal legnagyobb arányban benzines autókat helyeztek forgalomba, majd ezt követte a hibrid hajtású 29,2%-kal. A dobogó 3. fokán a diesel autók állnak 12,9%-kal, majd BEV (battery electric vehicle – tisztán elektromos hajtású autó) 12,5%-kal és a plug-in hibrid (pHEV) 6,9%-kal.
Magyarországra vetítve az újonnan forgalomba helyezett autók hajtáslánc szerint az alábbiak szerint alakultak:
1. Hibrid (45,5%)
2. Benzin (30,8%)
3. Diesel (11,8%)
4. Elektromos (7,3%)
5. Plug-in hibrid (4,5%)
2024 júniusi adatok: Júniusban csökkent az elektromos autók regisztrációjának részaránya (-1%) az előző évhez képest, ame-
lyért főleg német (-18,1%), holland (-15%) és francia (-10,3%) vezető piacok tehetők felelőssé, hiába növekedett a Belgiumban (+50,4%) és Olaszország (+117,4%) eladások száma.
A plug-in hibrid járművek szintén csökkentek 1%-ot a tavaly év júniusához képest, mind a 3 legnagyobb felvevői piac jelentősen csökkent: Belgium (-49,2%), Franciaország (-21,7%), Németország (-3,7%).
A hibrid autók voltak az egyetlen kategória, ahol jelentős növekedés volt tapasztalható (26,4%). A 4 vezető országban is kétszámjegyű növekedés volt megfigyelhető: Franciaország (+34,9%), Olaszország (+27,2%), Spanyolország (+23,3%), Németország (+16,5%).
A benzin és diesel autók esetében kis mértékű csökkenés figyelhető meg. Benzin esetén a főpiacnak számító francia (-20,2%) és spanyol (-7,5%) piacok esetén csökkenés történt, ezt ellensúlyozta Németország (+12,1%) és Olaszország (6,9%). Ez benzin autók esetén 34,4%-os részedést jelent a tavaly júniusi 36,2%-hoz képest. Diesel esetén hasonlót tapasztalhattunk, amely 0,9%-os enyhe csökkenést jelent: Németország +12,4%-kal járult hozzá, míg Olaszország (-18,3%), Franciaország (-8,3%) és Spanyolország (-2,1%) csökkentette a részarányt.
Az EU egyéb intézkedései az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére
Az EU új CO2-kibocsátási célokat vezetett be, amelylyel csökkenteni szeretné az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek (teherautók) káros kibocsátását. Az új jogszabály utat mutat a nulla CO2-kibocsátás felé 2035-re az új személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében. A köztes kibocsátáscsökkentési célokat 2030-ra a személygépkocsik esetében 55%-ban, a kisteherautók esetében pedig 50%-ban határozzák meg.
A Parlament és a tagállamok 2022. októberében megállapodtak a szabályok végleges formájáról. A megállapodást a Parlament 2023. februárjában hagyta jóvá, és azt a Tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.
EnergyHub
Energiahatékonyság a jövőben: Bemutatkozik az iNTENS2 energiamonitoring rendszer
Az energiahatékonyság a mai vállalatok számára stratégiai kérdéssé vált. A fenntarthatósági elvárások növekedésével és a költségek optimalizálásának igényével egyre nagyobb figyelmet fordítanak az energiahasználat hatékony kezelésére.
Ehhez elengedhetetlen egy jól működő, megbízható energiamonitoring, amely segíti a cégeket az energiafogyasztásuk pontos nyomon követesében, a megtakarítási lehetőségeik felmérésében és a költségeik csökkentésében. Ebben nyújt megoldást az iNTENS2, amit azon vállalkozásokkal karöltve fejlesztünk, amelyekkel hosszú távú együttműködésben dolgozunk energetikai szakreferensként, illetve ahol almérőket üzemeltetünk.
A megújult rendszerünk célja egy könnyen kezelhető, átlátható platform biztosítása ügyfeleink számára. Az iNTENS2 egyik legnagyobb előnye, hogy valós időben követhetők vele a vállalatok energiafogyasztási adatai. A felhasználók egy egyszerűen kezelhető, modern felületen vizualizálhatják az energiafogyasztási mintákat, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a hatékony elemzéshez.
Az iNTENS2 kulcseleme a testreszabhatóság, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók teljes mértékben az igényeikhez igazítsák a platformot. A rendszerben a felhasználók tetszőleges számú dashboard-ot hozhatnak létre, amelyek olyan felületek, ahol egy adott szempont alapján összetartozó widget-eket gyűjthetnek össze. A widget-ek maguk az elemek, amelyek megjelenítik a kiválasztott podok vagy almérők adatait, akár számszerűen, akár diagram formájában. Így a felhasználók a dashboard-okon keresztül rendszerezhetik és követhetik nyomon a számukra legfontosabb adatokat, legyen szó napi, heti vagy havi fogyasztásról, illetve telephelyek vagy mérési pontok áttekintéséről. Ez a rugalmasság biztosítja, hogy az iNTENS2 pontosan azokat az információkat jelenítse meg, amelyek szükségesek az energiahatékonyság növeléséhez és a költségek optimalizálásához. Az energiafogyasztás elemzésén túl az iNTENS2 hamarosan kiegészül az ESG (Environmental, Social, Governance) megfelelés támogatásával is. Az ESG kritériumok ma már alapvetőek a vállalatok értékelésében, hiszen a befektetők és partnerek is preferálják a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást előtérbe helyező cégeket.
A rendszer automatikusan generált jelentései és időszakos figyelmeztetései segítenek majd az ügyfeleknek az esetleges rendellenességek időben történő felismerésében, ezzel is csökkentve a hibákból adódó energiapazarlást. Az új funkciók révén pedig a felhasználók képesek lesznek az energiafogyasztásukat még pontosabban monitorozni és elemezni, elősegítve a hatékonyabb energiamenedzsmentet.
A jövőben további jelentős fejlesztésekkel tervezzük bővíteni az iNTENS2 rendszert, hogy még inkább megfeleljünk ügyfeleink elvárásainak és igényeinek.
Jelenleg fejlesztés alatt állnak az alábbi funkciók:
• Összehasonlító widgetek, amelyek különböző időszakok, helyszínek vagy mérési pontok adatait teszik könnyen összehasonlíthatóvá, megkönnyítve a trendek és anomáliák felismerését.
• Harmadik féltől származó adatok integrálása: A rendszer képes lesz külső forrásokból származó adatokat fogadni és megjeleníteni, ezáltal a vállalatok átfogóbb képet kaphatnak energiafogyasztásuk összefüggéseiről. Ide tartozhatnak például időjárási adatok, termelési információk, piaci árak vagy egyéb releváns külső tényezők, amelyek hatással lehetnek az energiafelhasználásra.
• ML/AI predikciók integrálása: A mesterséges intelligencia és gépi tanulás (ML/AI) előrejelzéseket nyújtanak az energiafogyasztás alakulásáról. Ezek a predikciók segítik az ügyfeleket a jövőbeli energiaigények tervezésében és az energiatakarékossági intézkedések meghozatalában.
• REST API létrehozása: Az új REST API lehetővé teszi az iNTENS2 adatok közvetlen integrációját a vállalati rendszerekbe, növelve a hatékonyságot és az adatok elérhetőségét.
Az iNTENS2 tehát nem csupán egy adatgyűjtő eszköz, hanem egy olyan komplex megoldás, amely lehetővé teszi ügyfeleink számára az energiahasználat proaktív és költséghatékony menedzselését. A folyamatos fejlesztéseknek és a felhasználói visszajelzések beépítésének köszönhetően a rendszer mindig naprakész, és a legújabb igényekhez igazodik.
Összességében az iNTENS2 egy hatékony, rugalmas és megbízható eszköz, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy jobban kontrollálják energiafogyasztásukat, csökkentsék költségeiket, és hozzájáruljanak egy fenntarthatóbb jövőhöz. Hamarosan mindenki számára elérhetővé válik, és alig várjuk, hogy megtapasztalhassák a megújult platform nyújtotta előnyöket.
A tesztidőszak tanulságai és a folyamatos fejlesztések révén pedig biztosak vagyunk benne, hogy az INTENS2 a legjobb választás lesz mindazok számára, akik tudatosan szeretnék kezelni energiafelhasználásukat.
Domján Balázs
Az alacsony hőmérsékletű aprólamellás
radiátor használatának előnyei az iparban és háztartásokban
Az ipar, az építőipar és az ingatlanfejlesztés egyre inkább a fenntarthatóságra és az energiahatékonyságra összpontosít, ugyanis az energiafogyasztás csökkentése nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem környezeti szempontból is elengedhetetlen.
Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek, azon belül is a hőszivattyús rendszerek egyre inkább elterjedőben vannak, köszönhetően annak, hogy alacsonyabb hőmérséklettel kedvezőbb fűtési költségeket lehet elérni. Ahhoz azonban, hogy ez az előny valóban előny maradjon a rendszer minden eleme alkalmas kell legyen az alacsony előremenő hőmérséklet optimális kihasználásra. A piacon megtalálható hőleadók (radiá-
torok) többsége azonban jelentős hatékonyságvesztés nélkül alkalmatlanok az alacsony hőmérsékletű fűtővíz hasznosítására. Míg az acéllemezes radiátorok teljesítményüket optimálisan 90/70 80/60… 60/40°C-on tudják leadni, addig az aprólamellás (lamellás) radiátorok már a 40-50°C-os fűtővízre vannak méretezve, aktív, azaz ventilátorral ellátott változataik pedig még hatékonyabbá teszik őket. Egyes típusok, már 35°C-os
fűtési víz esetén is 610 W leadására képesek méterenként, köszönhetően a speciális hőcserélőnek és aktív ventilátoroknak. Ez a kombináció lehetővé teszi az alacsony hőmérsékleti tartományban ezen rendszerek használatát ott, ahol egyébként csak padlófűtésre lenne lehetőség. Meglévő épületek, védettség alatt álló épületek szanálására, felújítására tökéletes megoldást nyújt, de jelentős költségmegtakarítást lehet elérni konvencionális fűtőtestekhez képest is hosszútávon a magasabb bekerülési költségek ellenére.
Radiátor gyártók észlelve a piaci problémát kezdik kiegészítő ventilátorokkal árulni a 1-2 m2-es radiátorokat. Ezzel szemben a lamellás radiátorok az ipari légtechnikából érkeznek meg a lakossági környezetbe, és a lamellák miatti 10-20 m2-es hőleadó felületű radiátorokra teszik rá a kisventilátorokat.
Teljesítmény = hőleadási együttható × hőledó felület × közepes hőmérséklet különbség
A képletből kiderül, hogy a felületi növekedés számít igazán.
A lamellás radiátor nem fan-coil, nem is törekszik rá. Nincs benne sárguló, öregedő műanyag burkolat, nincs kezelendő szűrő, szűrőkeret, nincs komoly elektronika, csepptálca miatti kötöttségek, a legáltalánosabb termosztatikus radiátor szelep kerül bele, tágulótestes szelepfejjel. Nincs hőellenálló burkolat a lamellázott felületen. Egyszerűen csak megbízhatóan fűt.
A működési elv
A padlón lévő hűvösebb levegőt a speciálisan tervezett lamellás hőcserélő szívja be és melegíti fel, majd visszavezeti a helyiségbe. A kialakításnak és az apró lamellákkal kialakított nagyméretű másodlagos felületek használatának köszönhetően alacsony az áramlási sebesség és a hőmérséklet. Az így felmelegített levegő optimálisan abban a magasságban hat, érződik, ahol szükség van rá, nem a mennyezet közelében, mivel a kis hőkülönbségű levegő nem a mennyezeti részt fűti, hanem azt a részt, ahol tartóz-
kodunk. A gravitációs feláramlás annyira alacsony, hogy nem alakul ki meleg paplan a mennyezet alatt. A konvektorok, alacsony zajszintű ventilátoraival pedig lehetőségünk van a helyiséget gyorsan felfűteni egy hosszabb kihagyást követően.
Kompakt méret és rugalmas kialakítás
Az alacsony hőmérsékletű aprólamellás radiátorok egyik legfontosabb előnye az energiahatékonyság, másrészt a könnyű kezelhetőség, a kompakt és esz-
tétikus, illetve egyedi adottságokhoz alkalmazkodó kialakítása, megjelenése. A radiátorok aprólamellás szerkezete nemcsak a hőleadást optimalizálja, hanem lehetővé teszi, hogy kisebb méretű radiátorokat alkalmazzunk a helyiségek fűtésére. A hőleadást fokozó ventilátorok a számítástechnikából ismert kisméretű, kis fogyasztású (1-2 W) egyszerű kivitelű és meghibásodás esetén egyszerűen cserélhető ventilátorok.
Különösen az ipari alkalmazásoknál lehet kifizetődő
Az aprólamellás radiátorok nemcsak energiatakarékosak, hanem a fenntarthatóság szempontjából is kiemelkedőek. Az alacsony hőmérsékletű működés csökkenti az energiafogyasztást a hőtermelő scop értékének növekedése, vagy a tüzelő hőtermelő esetén a megnövekedett kondenzációs, azaz rejtett-látenshő visszanyerési tartomány miatt, és ezáltal hozzájárul a CO 2 -kibocsátás csökkentéséhez is. Tulajdonságainak köszönhetően kiválóan alkalmas ipari, logisztikai csarnokok, irodák fűtésére is. A robusztus, külső behatásoktól védett ipari radiátorok a legjobb megoldást nyújtják a hőszivattyús rendszerekkel való kombinációban, de már meglévő gázfűtési rendszerekkel is a leghatéko-
nyabb együttműködést biztosítják. Az ipar számára további előnyt jelenthet, hogy egy jól tervezett rendszer esetén az energiamegtakarítás kimutatható és az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer keretein belül értékesíthető. Ezáltal a beruházás megtérülési ideje akár 1-2 hónapra is redukálható, de akár az azonnali megtérülés sem kizárt.
Potoczky László, Greentech Energy Kft.
NOVEMBER 17. BUDAPEST
EnHub piknik
A Szív Világnapját egy jó hangulatú piknikkel ünnepeltük. Egészséges finomságokkal és tartalmas beszélgetésekkel töltődtünk fel. Minden egyes falat az egészségünket szolgálta, a jó társaság pedig a szívünket melengette. #SzívvelLélekkel #SzívVilágnapja
EnergyHub
Párizs célja az volt, hogy a valaha volt legfenntarthatóbb olimpiát rendezze
A 2024-es párizsi olimpiai játékok voltak a legzöldebbek az esemény történetében. A sportolófalut geotermikus és napenergiával látták el, valamint megkétszerezték a rendezvényen felszolgált növényi eredetű élelmiszerek mennyiségét. A Világgazdasági Fórum legfrissebb Globális Kockázat Jelentése szerint az élelmiszerek és más zöld választások változást hozhatnak, ha az egyének nagyobb csoportja közösen elfogadja őket.
A2024-es párizsi olimpiai és paralimpiai játékok idén nyáron új mércét állítottak fel a fenntarthatóság terén. A 800 olimpiai sportesemény, 15.000 sportoló, 45.000 önkéntes és 13 millió látogató étkezése miatt a szervezők tisztában voltak a fenntarthatósági törekvéseik hatalmas mértékével. Valójában ezeket az ambíciókat az emberiség „legnagyobb kihívásaként” írták le.
A párizsi játékok a következőképpen helyezték előtérbe a fenntarthatóságot, valamint tapasztalatot szereztek ehhez hasonló események lebonyolításához.
A világ legfenntarthatóbb olimpiai játékai?
A 2024-es párizsi olimpia szervezői ígéretet tettek arra, hogy felére csökkentik az esemény CO2 lábnyomát az előző nyári játékok átlagához képest.
A „legfenntarthatóbb” játékok tervezése azt jelentette, hogy a kibocsátást körülbelül 1,75 millió tonna CO2-ra kellett korlátozni. A 2024-es párizsi szervezőbizottság szerint a korábbi nyári olimpiák, köztük a 2020-as tokiói, a 2016-os riói és a 2012-es londoni olimpiák átlagos CO2 kobácsátása 3,5 millió tonna volt. A tokiói játékok legjobb kibocsátása különösen figyelemreméltó, mivel a COVID-19 korlátozásoknak köszönhetően az eseménynek nem volt nézője.
Újrafelhasználás és újrahasznosítás Párizsban
Az olimpia rendezése a múltban jellemzően nagy kiadásokat hozott az új helyszínek megépítése miatt. Idén azonban 95%-ban meglévő épületek vagy ideiglenes infrastruktúra adott otthont az olimpiának. Az eredetileg az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra
épült Stade de France nemzeti stadionban rendezték a legtöbb eseményt. Csak egyetlen új versenyhelyszín, a Saint-Denis-i Aquatics Center épült a 2024-es olimpiai játékokra. Ez a helyszín napenergiával működött, természetes bioalapú építőanyagokat használtak, és újrahasznosított anyagokkal van felszerelve.
A megújuló energiától az újrahasznosított halászhálókig
A sportolók faluja olyan forrásokból is termelt energiát, mint a geotermikus és napenergia. A sportolók újrahasznosított halászhálókból készült matracon és megerősített kartonból készült ágytalapzaton aludtak. A biodiverzitás érdekében a háztetőket úgy alakították ki, hogy a rovarok és madarak biztonságosan tudják használni ezeket a létesítményeket.
Közel 9.000 darab fát ültettek a sportolók faluja körül, annak érdekében, hogy vonzzák a különböző madárfajokat. A játékok után a 2.800 darab olimpiai lakást otthonokká alakítják át.
Az olimpia ideje alatt körülbelül 15 millió látogató érkezett Párizsba. Emiatt fontos volt, hogy fenntartható utazási és étkezési lehetőségek biztosítsanak az ideérkezők részére:
• 1.000 km-nyi kerékpárút és 200.000 darab fa az utcákon, amelyek az árnyékot biztosították,
• további 3.000 darab kerékpárt bocsátottak közös használatra,
• törekedtek arra, hogy a legtöbb olimpiai versenyhelyszín tömegközlekedéssel is elérhető legyen,
• megduplázták a növényi eredetű élelmiszerek mennyiségét,
• felére csökkentették az egyszer használatos műanyagok mennyiségét a CO2-kibocsátás és a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében.
Miért fontosak a fenntartható döntések az éghajlat szempontjából?
A vegetáriánus étrend és más alacsony CO 2kibocsátású életmódbeli döntések (például: fenntartható utazás) változást hozhatnak, ha az egyének nagyobb csoportja közösen alkalmazza őket – állítja a Világgazdasági Fórum legutóbbi, 2024-es globális kockázati jelentésében.
Az ehhez hasonló kollektív erőfeszítések megváltoztathatják a piac dinamikáját és „mozgathatják az éghajlatváltozás mérséklését” - egészítette ki jelentését a Fórum. A fenntartható és etikus döntéseket hozó vállalkozások szintén kulcsfontosságúak a világméretű fejlesztések előmozdításához, míg a közös fellépés segíthet felkészíteni a világot a globális kockázatokra. A környezeti kockázatok 2034-re a jelentésben azonosított 5 legfontosabb kockázat közül 4-et alkotnak. A szélsőséges időjárási események és a Föld rendszereinek kritikus változása (például: globális felmelegedés éghajlati fordulópontja) jelentik a 2 legnagyobb kockázatot. A biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztéma összeomlása, valamint a természeti erőforrások hiánya szintén a 4 legnagyobb globális kockázat közé tartozik.
„Az egyes polgárok, vállalatok és országok cselekedetei - bár önmagukban talán jelentéktelenek - megmutathatják az iránytűt a globális kockázatcsökkentésben, ha elérik a kritikus tömeget” – tartalmazza a Fórumon olvasható jelentés.
Simon István
Forrás: https://www.weforum.org/agenda/2024/03/parismost-sustainable-olympics-2024/
Képek forrása: Unsplash.com
Mel Robbins: 5 másodperces szabály Több önbizalom, teljesebb élet, megbecsült munka könnyedén
Ha tudod már, min szeretnél változtatni, akkor ez a könyv megmutatja neked, hogy hogyan tedd. Az 5 másodperces szabály nem trükk, hanem egy tudományosan igazolt cselekvési terv, amit könnyű használni, könnyű megjegyezni, és valóban működik. Mel Robbins könyvéből megtudhatod, HOGYAN használhatod a viselkedésed megváltoztatására, és hogyan élheted nagyobb bátorsággal a mindennapjaidat. Hidd el, ha képes vagy elszámolni 5-ig, megváltoztathatod az életed.
Mi az az 5 másodperces szabály és hogyan jött létre?
Az írónő 40 éves volt, amikor anyagi, munkahelyi és magánéleti problémákkal küzdött. Hónapokon át kimerültnek érezte magát, alig bírt kikelni az ágyból. Amikor reggel csörgött az ébresztőóra, semmi kedve nem volt szembenézni az előtte álló nappal, így újra és újra megnyomta a szundi gombot.
Sokszor a legkisebb dolgokat a legnehezebb megtenni. Mel esetében az volt a legnehezebb, hogy időben felkeljen. Persze este mindig megfogadta, hogy másnap másképp lesz, de aztán reggel visszatért szokásának csapdájába.
Majd egy TV reklám hatására, bekapcsolt nála egy belső ösztön, hogy reggel kirobbantsa magát az ágyból (Egy rakétakilövést látott a reklámban, ami megihlette). Másnap reggel nem foglalkozott negatív érzéseivel, nem gondolkozott, elkezdett visszafelé számolni 5..4..3..2..1.., és kikelt az ágyból. Ez megváltoztatta az egész életét.
Tudományos oldalról nézve: ha visszafelé számolunk, mentálisan átállítjuk a kapcsolót az elménkben. A számolás eltávolít minket a kifogásainktól, és a mozgásra és az új irányra fókuszálja a figyelmünket. Ez a szabály tulajdonképpen egy „kezdőszertartás”, ami aktiválja az agy prefrontális kérgét (ez a rész felelős a végrehajtó funkciók kivitelezéséért, az önkontrollért) és segít megváltoztatni egy adott viselkedést.
Van egy 5 másodperces kapu a cselekvési ösztönünk és aközött, hogy az agyunk meg akar állítani. Ezért olyan nehéz új szokásokat kialakítani, mert az agyunk alapvetően a már jól bevált szokásainkhoz ragaszkodik.
Abban a pillanatban, hogy változtatni szeretnénk valamin, fel akarunk hagyni egy szokással, vagy valamilyen nehéz és félelmetes dologba akarunk belevágni, az agyunk megpróbál megállítani minket. Az agyunk arra késztet minket, hogy jól átgondoljuk a dolgokat. Ekkor általában az elménk millió indokot felhoz arra, hogy lebeszéljük magunkat a cselekvésről. Ez a neurológiai válasz arra, hogy miért olyan nehéz a változás. Az agyunk fél a bizonytalan, félelmetes, új dolgoktól és ezért kell gyorsan cselekednünk, hogy még azelőtt lépjünk, mielőtt az agyunk „bekapcsolna”. Ez 5 másodperc.
Ez a szabály egy eszköz, hogy motiváltak legyünk, és rábírjuk magunkat a változásra.
Mel először 2011-ben beszélt a szabályról, amit egy TED előadás végén említette meg (https://www. ted.com/talks/mel_robbins_how_to_stop_screwing_ yourself_over?subtitle=en). Akkor látta a szabály hatásosságának erejét, amikor emberek százai keresték meg az előadást követően és hálálták meg, amiért megosztotta velük ezt az egyszerű trükköt. Nem a nagy lépések határozzák meg az életünket, hanem a legkisebbek.
Egy 5 másodperces döntéssel megváltoztathatjuk a nem kívánt mentális berögződéseinket és szokásainkat. Ezek az apró döntések idővel nagy változásokká adódnak össze abban, akik vagyunk, ahogyan érezzük magunkat és ahogyan élünk.
Hogyan kezdjük el használni a szabályt?
Egy egyszerű felkeléskihívással, amit holnap reggel ki lehet próbálni: be kell állítani az ébresztőórát 30 perccel korábbra, mint amikor fel szoktunk kelni, és amikor reggel megszólal, 5-től visszaszámolunk és azonnal kikelünk az ágyból.
Az 5 másodperces szabály többek között a következőkben nyújthat segítséget:
• produktivitás növelése
• halogatás elkerülése
A produktivitás növelése
A produktivitást egy szóban lehetne összefoglalni: fókuszálás.
Az írónő azt mondja, hogy a produktivitásnak 2 típusa van:
• Az első, hogy képesek vagyunk kezelni a szétszórtságot, és minden pillanatban egy adott feladatra irányítjuk a figyelmünket.
• A második, hogy csak arra irányítjuk a figyelmünket, ami igazán fontos, azaz nem pazaroljuk az időnket felesleges dolgokra.
Ahhoz, hogy produktívak legyünk, kezelnünk kell a szétszórtságot. Ehhez először is, el kell fogadnunk, hogy a gondolataink ide-oda cikázása nem jó dolog. Az adott tevékenység bármilyen jellegű megszakítása a produktivitás végét jelentheti (például közösségi média).
Ezután, ha ezt elfogadtuk, akkor a következő lépés, hogy megszabaduljunk a figyelmünket elterelő dolgoktól, mert ekkor válunk képessé arra, hogy az adott pillanatra koncentráljunk.
Ennél kicsit nehezebb a produktivitás 2. típusának elsajátítása: a nagy képre való fókuszálás. Az írónő a következőt írta: „Van valami, ami minden másnál jobban erősítette azt a képességemet, hogy a nagy
képre fókuszáljak: reggelente én voltam a főnök.”
A reggelek irányítása gyökeres változást hoz a produktivitásunk terén, ezért érdemes kialakítani egy jó reggeli rutint. Egy kutatás szerint a nap első, ébredés utáni 2-3 órája a leghasznosabb az agy számára. Ha tehát már 6 órakor kiugrunk az ágyból, akkor a gondolkodásunk és produktivitásunk csúcsidőszaka körülbelül 6:30-tól 9 óráig tart.
Mel napi rutinja:
• Felkel, amikor megszólal az óra: Az, hogy hogyan ébredünk, ugyanolyan fontos, mint az, ahogyan alszunk. Ha megnyomjuk a szundigombot, az negatívan hat az agyműködésünkre és a produktivitásunkra, ami órákig is eltarthat. Ha visszaalszunk, akkor egy 90-100 perces új alvási ciklus kezdődik, amiből az agyunk sokkal nehezebben ébred fel újra. Ezért érezzük magunkat levertnek.
• Megmossa a fogát, és az előtte lévő napra koncentrál: átgondolja mi az, amit szeretne elvégezni aznap és amire szüksége van önmaga és céljai szempontjából.
• Felöltözik, beágyaz, kimegy a konyhába és iszik egy nagy pohár vizet.
• Leír 1-3 feladatot az adott napra, és azt is, hogy miért fontosak.
• Azzal, hogy leírjuk céljainkat, 42%-kal nagyobb esélyünk lesz elérni őket. Fontos, hogy ne digitálisan írjuk le a célokat, hanem papírra, mert így egész nap szem előtt vannak, és emlékeztetnek arra, hogy cselekedni kell. Ha a „miért” kérdésre is választ adunk, akkor nem felejtjük el, hogy miért fontosak ezek a célok, ami ugyancsak ad egy löketet.
• Megtervezi a napját: Nemcsak a napját tervezi meg, de azt is, amikor abbahagyja a munkát. Létezik egy elmélet, amit Parkinson-törvénynek neveznek, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés mindig kitölti a rá szánt időt. A munkaidő végének kijelölésével sokkal tudatosabban alakítja a rendelkezésre álló időt, és sokkal produktívabb, így esténként a családjával is tud minőségi időt tölteni.
Mit nem csinált mindeddig? Nem nézte meg a telefonját, mert tudja, hogy ha megtenné, elveszítené a fókuszát. Megnézi az e-maileket, üzeneteket, elolvassa a híreket és már el is ment a reggeli értékes idő. A mesterséges (kék) fény amúgy sem tesz jót a szemnek közvetlenül ébredés után.
Kiegészítő tevékenységek a jó reggeli rutinhoz:
• Természetes (nap)fény:
Célszerű ébredést követően kimenni a levegőre, vagy csak kinézni az ablakon, hogy a szemünk természetes fényhez jusson. A reggeli természetes napfény ugyanis segít szabályozni a cirkadián ritmusunkat (ami a test belső órája) azáltal, hogy a reggeli napfénynek való kitettség jeleket küld az agyunknak, hogy kortizolt (stresszhormon) válaszszon ki és elnyomja a melatonint (alváshormon).
• Mozgás:
Sétálással vagy valamilyen nyújtás, edzés végzésével sokkal könnyebben fel tudjuk ébreszteni
a testünket. A mozgás is növeli a kortizolszintet (egy természetes energiafokozó hatás révén), így több energiánk lesz a nap hátralevő részében.
• Reggelizés
• Kávé fogyasztás 2 órával ébredés után: Az ébredést követő 1-2 órában folyamatosan emelkedik a szervezetünkben a kortizol, és mivel a koffein a mellékvesét stimulálja (ami a kortizolt is termeli), így érdemes megvárni a kortizolcsúcsot (ébredést követő 1-2 óra), és csak ezt követően elfogyasztani a kávét, amikor a kortizolszintünk elkezd csökkenni.
• Elmélkedés: Naplózás, tervezés, célok írása, meditálás, olvasás, tanulás.
A halogatás elkerülése
A halogatásnak 2 típusa van:
• Produktív halogatás: egy fontos része a kreatív folyamatoknak. A kreatív folyamatoknak idő kell, így, ha néhány napra vagy hétre félretesszük a munkát, akkor az agyunk lehetőséget kap arra, hogy elkalandozzon, így friss szemmel térhetünk vissza a munkánkhoz.
• Destruktív halogatás: nem végezzük el azokat a feladatokat, amiket be kellene fejeznünk, pedig tudjuk, hogy ennek negatív következményei is lehetnek. A halogatás nem egyenlő a lustasággal. Sokkal inkább a stresszre adott megküzdési stratégia.
A halogatás és a stressz:
• A halogatás fő mozgatórugója nem a munka, hanem a stressz elkerülése. A halogatás egy tudat alatti vágy, hogy most jól érezzük magunkat, és megkönnyebbüljünk a stressztől (pillanatnyilag jó kedvünk lesz, hosszú távon viszont negatív érzéseket okoz).
• Minél gyakrabban halogatunk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megismételjük ezt a viselkedésmintát ördögi kör: a halogatás egyre több stresszt okoz az életünkben.
Mit lehet tenni, ha beleestünk a halogatás csapdájába?
• Az első dolog, amit kutatások tanácsolnak, hogy bocsássunk meg magunknak, amiért halogatunk.
• A probléma egyik oka a halogatással az, hogy a halogató emberek nagyon kemények önmagukkal, és hajlamosak ostorozni önmagukat, amiért halogatnak. Elszégyellik magukat, lelkiismeretfurdalásuk lesz, és ezek a negatív érzések csak további stresszt generálnak.
• A második lépés: tegyük fel magunknak a kérdést: „Mit tenne a jövőbeli énem?”.
• A jövőbeni énünk az a személy, akivé válni szeretnénk, és amikor magunk elé képzeljük a jövőbeni énünket, akkor több motivációt kapunk jelenlegi énünk ösztönzéséhez. Ebben a vizualizáció is segítségünkre lehet.
Hogyan tudjuk alkalmazni az 5 másodperces szabályt a halogatás legyőzéséhez?
• Ha a halogatás szokássá válik, ki kell cserélnünk a rossz viselkedésmintát (elkerülés) egy pozitívra (elkezdés).
• Abban a pillanatban, hogy azon kapjuk magunkat, hogy inkább kellemes dolgot csinálunk, és elkerüljük a nehéz feladatokat (halogatunk), akkor használjuk a szabályt: számoljunk vissza 5-től, és vegyük rá magunkat, hogy elkezdjük azt a fontos feladatot, amiről tudjuk, hogy el kell végeznünk.
A szabály használata a mentális elakadásoknál
A könyv nagyrészt az 5 másodperces szabály használatát inkább a fizikai tevékenységekre alkalmazta, azonban a mentális „túlgondolásokkor” is kiválóan lehet alkalmazni. Vegyük észre, amikor negatív gondolatok spiráljába kerülünk, és tereljük el gondolatainkat az 5 másodperces szabály segítségével. Annak érdekében, hogy valamilyen pozitív dologra irányítsuk a figyelmünket, elgondolkozhatunk inkább azon, hogy miért vagyunk hálásak az adott a pillanatban.
Záró gondolatok
• A magabiztosságot azok az apró dolgok erősítik, amiket nap mint nap teszünk önmagunkért.
• Szimplán attól, hogy valaki időben felkel reggel, olyan láncreakciót képes elindítani, ami hatással van az egész napjára és akár az önbizalmára is.
• Ne a nagy dolgokra figyeljünk. Félelmeink és a szokásaink már 5 másodperc alatt magukkal ránthatnak, de ugyanilyen gyorsan visszavehetjük az irányítást.
EnergyHub
Képek forrása: Freepik prémium
Fontosnak tartjuk a fejlődést
Afenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségünk részeként igyekszünk az ESG alapelvek integrálásával hosszú távú értéket teremteni, valamint partnereinket és beszállítóinkat is ezen elvek követésére szeretnénk ösztönözni. Októberben 3 kollégánk kezdte meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ESG szemléletű gazdasági szakértő képzésén lehetőséget teremtve arra, hogy akkreditált tanácsadókként támogathassák a felelős vállalati működést, amely gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is előnyös.
EnergyHub
Konferencián jártunk
Energy Investment Forum 2024 – A MEKH szakmai támogatásával
2024.10.10-én a Portfolio által került megrendezésre az év legfontosabb energetikai eseménye, az Energy Investment Forum 2024, mely során több energetikai rész is nagyobb figyelmet kapott.
Bár sokat estek az energiaárak a 2 évvel ezelőttihez képest, de a nyomás mégsem szűnt meg az energiapolitikai döntéshozókon, és az energetikai ágazat legnagyobb szereplőin sem, hiszen az energiaellátást folyamatosan biztosítani kell, lehetőleg megfizethető áron, és közben a klímacélok felé is haladni kell. Mindez komoly energetikai döntések sorozatát kényszeríti ki, mind az ország, mind a nagyvállalatok szintjén is.
Ebben a szekcióban a fő előadásokat az Energiaügyi Minisztérium (Lantos Csaba) és a MEKH tartották. Előbbi a hazai energiaszektor főbb kihívásait és megoldási irányait, míg utóbbi az energiapiaci szabályozások kérdéseit ismertette.
Az Európai Unió által megfogalmazott dekarbonizációs vállalásokat tartani kell(ene), de közben egy másik nagy trend, az elektrifikáció is zajlik. E kettősség jegyében kell haladnia a vállalatoknak, amely út ráadásul meglehetősen sokba is kerül. Ennél a résznél komplex témákat egyeztettek vezérigazgatók, vezetők, illetve tanácsadók, akik több kerekasztal beszélgetés során számos nézőpontot mutattak be.
Kulcskérdés volt az energiahatékonyság minél magasabb szintjének megvalósítása a vállalatok működésében, amely szorosan összefügg a tuda-
tos tervezéssel, az okos energiamenedzsmenttel, és az elért eredmények auditálásával is. A hatékonyabb energiafelhasználással párhuzamosan az energiabeszerzési folyamat hatékonyabbá tételéről is szó volt, illetve az energiakereskedők szemszögéből megvilágításra kerültek az aktuális kérdések, szerződéses keretek, stratégiák.
A naperőmű kapacitások jelentős magyarországi növekedése és a várható további bővülése rengeteg új, kényelmetlen kérdést hozott már eddig is a felszínre a negatív áramáraktól és a megtérülési kérdésektől kezdve, a támogatási rendszerek fenntarthatóságán át az energiatárolási megoldások égető szükségességéig.
Ezek mind rávilágítanak arra, hogy a hálózatfejlesztés, illetve a rugalmasság fokozása egymással párhuzamosan is kulcsfontosságú a dekarbonizációs célok eléréséhez és az elektrifikációs igények kiszolgálásához.
ICONS
A különféle gázok kiemelten fontos energiahordozók az energiaátmenetben a rugalmasságuk miatt is, de közben a dekarbonizációs elvárások felé is haladni kell. Éppen ezért a földgázrendszer rugalmassága mellett témákat adott a (zöld) hidrogén és a biogáz hazai használhatósága, valamint az energiatárolás lehetőségei is.
Végezetül áttekintést kapott a hazai és európai megújuló energiahordozók intenzív terjedése, az ukrajnai földgáztranzit és energiaellátás körüli kérdőjelek milyen kilátásokat vetítenek elénk, és ehhez milyen magyar gazdasági környezetre számíthatunk.
Egy biztos, izgalmas időszak előtt állunk – még mindig!
Csabai István
Forrás: www.portfolio.hu
GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél- és vízerőművek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
Tartsanak velünk!
ZÖLDHÍREK a nagyvilágból
Összeomolhat a Golf-áramlat?
A Golf-áramlat és az Észak-atlanti-áramlat összeomlása súlyos éghajlati következményekkel járhat, különösen Észak- és Nyugat-Európa számára, ahol akár 10-15 °C-os lehűlést és „minijégkorszakot” idézhetne elő. Az Atlanti-óceán partvidékén ezzel párhuzamosan emelkedne a tengerszint, ami árvizeket okozna az USA keleti partján is, míg a trópusi régiókban esőzés és monszunminták változnának meg. A klímatudósok sürgetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, mivel a rendszer összeomlása akár már jövőre bekövetkezhet, és az egész éghajlati stabilitás megborulhat.
Forrás: https://index.hu/fomo/2024/10/27/jegkorszakgolf-aramlat-eszak-atlanti-aramlat-valtozas-idojarashomerseklet/
Mennyire lehet súlyos az éghajlatváltozás?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a párizsi klímacélok elérése, főként a G20 országok magas kibocsátása miatt, egyre kevésbé tűnik lehetségesnek. A jelenlegi klímapolitikák nem elegendőek a felmelegedés 1,5 °C alatt tartásához, így globális összefogásra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére van sürgős szükség. Az ENSZ főtitkára sürgeti az országokat, hogy gyorsítsák fel a megújuló energiák bevezetését és védjék a természetes élőhelyeket, hogy elkerülhetőek legyenek a legsúlyosabb következmények.
Forrás: https://index.hu/tudomany/2024/10/27/ globalis-felmelegedes-klimacel-homerseklet-emelkedes/
Valóban környezetbarát szívószálak?
Elődeivel szemben a Koreai Vegyésztechnológiai Kutatóintézet (KRICT) által kifejlesztett új papírszívószál nemcsak ellenálló a folyadékokkal szemben, hanem biológiailag le is bomlik, így nem okoz mikroműanyag-szennyezést. Az új szívószál polibutilén-szukcinát alapú, cellulóznanokristályokkal bevonva, így hideg és meleg italokhoz egyaránt alkalmas. A kutatások szerint ezek a szívószálak 120 nap alatt teljesen lebomlanak, ellentétben a hagyományos műanyag és kukoricaalapú alternatívákkal. A fejlesztés a papírpoharak terén is előrelépést jelent, mivel már elérhetők olyan műanyagmentes változatok is, amelyek csökkenthetik a környezeti terhelést.
Forrás: https://greenfo.hu/hir/nem-aznak-el-delebomlanak-vegre-tenyleg-kornyezetbarat-apapirszivoszal/
Gyakoribbá válhatnak a szélsőséges
árvizek
Az osztrák Geosphere Austria kutatása szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges árvizek, mivel a melegedő levegő több vízpárát képes tárolni, így intenzívebb és hosszabb esőzések alakulhatnak ki. Közép-Európában már tapasztalható a hatás: a korábban 100 évente várható árvizek ma már 80-90 évente visszatérhetnek. Az elmúlt hetek áradásai több millió eurós károkat okoztak és számos halálos áldozatot követeltek. A globális hőmérséklet-emelkedés következtében egyre súlyosabb viharok várhatóak.
Forrás: https://hu.euronews.com/green/2024/09/23/ egyre-gyakrabba-valhatnak-a-szelsoseges-arvizek-aklimavaltozas-hatasara