2024. SZEPTEMBER
A FENNTARTHATÓSÁGRÓL MAGAZIN
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Mi is az az ESG? - 2. rész
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Családi ház utólagos hőszigetelése és hőszivattyú telepítése
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM (T)Egyél a szíved egészségéért - Az Egészséges Hedonizmus
Könyvajánló
Tar talom
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó:
EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató:
Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat:
1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők:
Kertész Dóra
Baráth Géza
Hugyecz Balázs
Anda Ferenc
Földvári Nikolett
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft.
Get Data Informatikai Kft.
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
5 MI IS AZ AZ ESG? - 2. RÉSZ
8 AZ EU KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZERE
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
11 CSALÁDI HÁZ UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉSE ÉS HŐSZIVATTYÚ TELEPÍTÉSE
13 (T)EGYÉL A SZÍVED EGÉSZSÉGÉÉRT - AZ EGÉSZSÉGES HEDONIZMUS
16 PATRICK LENCIONI - SZUPERKÉPESSÉGEK A CSAPATBAN
Borítókép: unsplash.com
„Ősszel ültetünk és nyáron
Bojár Iván András művészettörténész és építészkritikus 2019-ben, az egyik legforróbb nyáron alapította meg a 10 millió Fa közösséget. Az idén 5. évfordulóját ünneplő alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy egyéni szinten is hozzájáruljon a klímavédelemhez. A közösség legfőbb eszköze a faültetés, amely a fák növekedése során elősegíti a CO2 megkötését, ezáltal csökkentve a légkörben található üvegházhatású gázok mennyiségét. A fák ezen képességére építve nemcsak a Föld klímáját védik, hanem árnyékot adnak, párologtatnak, port kötnek meg, és javítják a mikroklímát, valamint a közérzetünket is.
Tevékenységük az év minden szakaszára kiterjed: ősszel ültetnek, nyáron gondozzák a fákat. Idén az EnergyHub is aktívan kíván bekapcsolódni ebbe a természetes ciklusba, hiszen számunkra is kiemelten fontos a környezettudatosság és a szemléletformálás.
A következő számunkban Tóth Zoltán, az EnergyHub Kft. ügyvezető igazgatója és Bojár Iván András beszélgetnek a program fontosságáról, kihívásairól és lehetőségeiről.
Kertész Dóra
Energetika félévértékelő
Az EnergyHub Kft. 2024. első féléves díjkiosztóján a legkiemelkedőbb teljesítményű és hozzáállású energetikusok és energetikus asszisztensek kerültek elismerésre. A fődíjakat a legtöbb elvégzett EKR audit, komplex energiahatékonysági audit, valamint társasági adókedvezményt igazoló audit, továbbá egyéb energetikai tevékenységek alapján ítéltük oda. A különdíjak ebben a félévben a legsokoldalúbb energetikusnak és legtöbbet fejlődő energetikai aszszisztensnek jártak. A „Legtöbbet fejlődő energetikai
asszisztens” elismerést Vojnits Kincső nyerte el, míg a „Legsokoldalúbb energetikus” Kasuba Péter lett. A fődíjak tekintetében a „Legeredményesebb energetikai asszisztens” díjat Takács Veronika nyerte el, míg a „Legeredményesebb energetikus” kategóriában pedig Hirják Árpád végzett az első helyen. Kiemelkedő munkájukat és hozzáadott értéküket ezúton is hálásan köszönjük.
EnergyHub
Mi is az az ESG? - 2. rész
Magazinunk júniusi számában bemutattuk az ESG alapelveit, a hozzá kapcsolódó EU-s és hazai szabályozási környezetet. Sorozatunk 2. részében már a részletekbe nyújtunk bepillantást.
Szereplők
Az ESG világában új szereplők, új jogosultságok, valamint új hatóság jelenik meg.
Három nevesített jogosultság van, mindről névjegyzéket vezet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. A névjegyzékbe kerülés feltételeiről kormányrendeletek fognak megjelenni, a cikk írásakor egyedül a tanácsadó akkreditálásáról szóló rendelet jelent meg.
• ESG tanácsadó: ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat, közreműködik a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesz
a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában. Tanácsadó csak meghatározott végzettséggel, speciális gyakorlattal lehet valaki, és egy éven belül egy új, ma még részleteiben alig ismert képzést kell elvégeznie.
• ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.
• ESG minősítő: egy vállalkozás ESG jellemzőire, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készíti el, illetve szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosít.
Hatóság
A fenti szereplők ellenőrzésére kijelölt ellenőrző hatóság a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
A szereplők ellenőrzése mellett számos más feladata is van:
• Nyilvántartást vezet:
- az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról,
- az ESG tanúsítókról,
- az ESG tanácsadókról,
- az ESG minősítőkről,
- és az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról.
• Ellenőrzi a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek betartását.
• Online ESG menedzsmentplatformot működtet.
• Közzéteszi az éves ESG beszámolókat.
• Rendeleteket hoz számos részletszabályról.
Riportálási szabványok
Láttuk már tehát, hogy egy ESG adatszolgáltatásra kötelezett vállalatnak kikkel kell együtt dolgoznia, de mit is kell tennie? A 2 legfontosabb kötelezettsége: a működésének ESG vetületeiről éves jelentést kell összeállítania és ez alapján a Hatóság felé adatszolgáltatást kell teljesítenie.
Az éves jelentés összeállításához, az amögötti adatgyűjtési rendszer struktúrájának kialakításához több riportálási szabvány elérhető volt már az elmúlt években. Ilyenek például: SASB, TCFD, GRI. Ezek önkéntes követése valamelyest segíti az egységes értelmezés és az átláthatóság megteremtését.
Az Európai Bizottság viszont 2023. július 31.-én elfogadta az ESRS (Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok) első sorozatát, ami 12 szabványt tartalmaz. Ennek alkalmazása már kötelező lesz évről-évre egyre szélesebb körben. Az ESRS kidolgozása során a fent említett szabványokra támaszkodtak, így az azokról történő átállás elvileg egyszerű.
Az első sorozat elemei:
• ESRS 1 Általános követelmények: nem tartalmaz konkrét jelentéstartalmat, de megadja a jelentéskészítéshez szükséges keretet. A szabvány kiterjed a jelentéstételi területekre, az átvilágítási kötelezettségekre, az értékláncra, az időbeli előírásokra is (beszámolási időszak, historikus és jövőbeli információk kapcsolata, előrehaladás a bázisévhez képest, időhorizontok), valamint meghatározza a fenntarthatósági információk összegyűjtésének és bemutatásának módját. Az ESRS 1 azt is előírja, hogy az egyes szabványok alkalmazása a lényegességi elemzés eredményének függvénye (ez alól az ESRS 2 kivételt képez).
• ESRS 2 Általános közzétételek: meghatározza azokat az általános jellemzőket és információkat, például irányelveket, intézkedéseket és célkitűzéseket, amelyeket a lényegességi elemzés eredményétől függetlenül jelenteni kell.
- ESRS E1: klímaváltozás
- ESRS E2: szennyezés
- ESRS E3: tengeri erőforrások
- ESRS E4: biodiverzitás és ökoszisztémák
- ESRS E5: erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság
- ESRS S1: saját munkavállalók
- ESRS S2: munkaerő az értékláncban
- ESRS S3: a vállalat tevékenységei által érintett közösségek
- ESRS S4: a fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó információk
- ESRS G1: alapvető közzétételeket ír elő az üzleti magatartásról, a vállalati politikáról és a vállalati kultúráról, valamint arról, hogy a vállalat hogyan kezeli és kerüli el a korrupciót és a megvesztegetést, illetve foglalkozik a beszállítókkal való kapcsolattal és a vállalat politikai befolyásával.
A második sorozat elemei várhatóan:
• ágazatspecifikus szabványok,
• kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsített ESRS-szabványok,
• ESRS-nyilatkozatok gépi olvashatóságának megvalósítására vonatkozó technikai iránymutatások,
• az ellátási lánc tevékenységei,
• lényegességi elemzés.
Kettős lényegesség
Az ESG rendszer működtetése során nem szükséges minden, az alkalmazott szabványokban felsorolt szempontot figyelni, és arról az éves jelentésben beszámolni. A kötelezett vállalatnak kell felmérnie, hogy ezek közül számára melyek fontosak, ezen felmérés eszköze a kettős lényegesség elve. Azokat a szempontokat kell a rendszerbe beemelni, amelyik a két lényegességi szempont bármelyikében az adott vállalat működése szempontjából fontosak:
• Pénzügyi lényegesség: mekkora hatással vannak az egyes területek a társaság teljesítményére, eredményességére, fenntartható profit termelő képességére.
• Környezeti és szociális lényegesség: a társaság működése hogyan hat az éghajlatra, a környezetre, a társadalomra.
Tanúsítás
Az éves beszámolót (az első beszámoló kivételével) minden esetben kötelező ESG tanúsító által auditáltatni. Az auditálás során vizsgálják: a jogszabályi megfelelést és minden lényeges területet a kettős lényegességi kritériumok alapján.
Pontrendszerek
A jelentések könnyű és gyors megértése, a különböző vállalatok összehasonlítása érdekében számos szervezet minősítési rendszereket, pontrendszereket vezetett be. A különböző pontrendszerek szerint értékelést az ESG minősítő végzi, ennek elkészíttetése azonban nem kötelező.
A piacon számos pontrendszer elérhető, ezek egymástól jelentősen is eltérhetnek. Néhány rendszer egy-egy iparágra specializálódott, mások általánosabban használhatók, vagy definiáltak bennük iparági eltérések.
A legismertebb nemzetközi minősítők: Bloomberg, EcoVadis, FTSE, Global 100, ISS, MSCI, Refinitiv, Sustainalytics stb.
Baráth Géza
Képek forrása: Freepik prémium
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere
Az EU ETS egy kibocsátáskorlátozási és -kereskedelmi rendszer, amelynek célja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése.
Minden
évben korlátozott számú uniós kibocsá-
tási egységet (EUA) tesznek elérhetővé a piacon való kereskedésre, ezt évente csökkentik annak érdekében, hogy az EU teljesítse az ÜHG-kibocsátás 55%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzését 2030-ra 1990-es bázisévhez képest (nettó nulla 2050-re). Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló első és legnagyobb kibocsátáskereskedelmi rendszer, az EU ETS mára több mint 31 ország ipari létesítményét, valamint a repülőterek közötti légi járatokat foglalja magába.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) egy „cap and trade” rendszer. A rendszer korlátozza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának teljes mennyiségét. A rendszer lehetővé teszi a kibocsátási egységek kereskedelmét, így a teljes kibocsátás a létesítmények és például a légijármű-üzemeltetők összkibocsátása a felső határon belül maradhat. A rendszer segítségével a legkevesebb költséggel járó intézkedéseket lehet meghozni, a kibocsátások csökkentése érdekében. A kereskedelmi megközelítés pedig segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A rendszer 2005-ben történő bevezetését számos éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény előzte meg. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez (UNFCCC) Kiotói Jegyzőkönyvben történt megállapodás alapján 37 iparosodott ország számára jogilag kötelező érvényű ÜHG-csökkentési célokat határoztak meg. Az első kötelezettségvállalási időszak 20082012. A célok eléréséhez és teljesítéséhez politikai eszközökre volt szükség, így 2000. márciusában az
Európai Bizottság zöld könyvet nyújtott be, amely már tartalmazott néhány elképzelést az EU ETS kialakítására vonatkozóan.
Mára a rendszer hatálya alá sorolt szektorok esetében elmondható, hogy több mint 11.000 nagy energiafelhasználású létesítmény tartozik bele, mint a legalább 20 MW névleges hőteljesítményű erőművek és egyéb tüzelőberendezések (kivéve a veszélyes vagy települési hulladékot feldolgozó létesítmények), olajfinomítók, kokszolók, vas- és acélkohók, cement gyártás, üveg, mész, tégla, kerámia, cellulóz, papír és karton, alumínium, petrolkémia, ammónia, nitrogén-, adipin- és salétromsav iparágak.
Co 2 kvóták kiosztása - kereskedelmi rendszere
A kibocsátási egységek (Co2 kvóták) kiosztása kétféle módon történik. Első lépésben ingyenes kiosztás útján, valamint az egyes ágazati szereplőknek lehetőségük van a kvótákat árverés útján is megvásárolni.
A szabályozás értelmében a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 5%-át elkülönítik az új belépők számára mely kezdetben ingyenesen kerül kiosztásra.
Az EU ETS rendszer jelenlegi fázisában ugyan még történnek ingyenes kiosztások, ugyanakkor az alapértelmezett kiosztási módszer árverés útján történik.
Fontos változás lépett életbe, miszerint az energiatermelési ágazatban működő vállalatok kizárólag árverésen keresztül tudják beszerezni a szükséges kvótákat. Az árverés egy átlátható allokációs módszer, amely lehetővé teszi a piaci résztvevők számára, hogy megszerezzék az érintett kibocsátási egységeket piaci áron. 2013-tól kezdve, minden olyan kibocsátási egységet, amelyet nem osztottak ki ingyenesen, árverésre bocsátanak. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátási egységek mintegy felét várhatóan árverésre bocsátják és ez az arány a kereskedési időszak során folyamatosan emelkedik.
Fontos megjegyezni, hogy minden árverési bevétel a tagállamokhoz kerül. Az EU ETS-irányelve egyértelműen kimondja, hogy a tagállamok meghatározhatják a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek felhasználását. Ezzel együtt a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az árverésből származó bevételek legalább felét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére fordítják,
ezzel segítve az éghajlatváltozás okozta kedvezőtlen folyamatok mérséklését, valamint az ahhoz való alkalmazkodást.
Karbonvám – Szénátszivárogtatás elleni védelem
A szénátszivárgás annak a kockázata, hogy az egyik piaci szereplő éghajlat-politikája vagy a megnövekedett költségek miatt, a termelésüket más, lazább előírásokkal rendelkező országokba helyezzék át. Az EU felismerte, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, a vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek. A szénátszivárgás ezért alááshatja a környezetvédelmi és a kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket.
A kibocsátás-áthelyezéssel kapcsolatos kihívás kezelése érdekében az EU ETS-irányelv számos rendelkezést tartalmaz az uniós vállalkozások versenyhelyzetének védelmére. Ennek érdekében az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a CO2kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra vonatkozó szabályokat. Továbbá elfogadásra került a karbonvámként is ismert szabályozás.
Újdonságok és a 2023-as reform az EU ETS rendszerben
2021. közepén életbe lépett az európai klímatörvény. Ez kötelező érvényű célként tűzi ki a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55%-os csökkentését 2030-ra 1990-hez képest. Ennek az új, ambiciózusabb célnak az elérése érdekében az Európai Bizottság bemutatta „Fit for 55” című dokumentumát - beleértve az EU ETS megújítását. Ennek keretében az Európai Parlament, az EU Tanácsában részt vevő tagállamok kormányai megállapodottak a meglévő ETS reformjáról.
A legfontosabb változások:
• A kibocsátására vonatkozó új 2030-as cél 62% 2005-höz képest (korábban 43% volt).
• A tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik teljes egészét az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítaniuk.
• Az uniós intézmények megállapodtak abban, hogy fokozatosan megszüntetik a légijármű-üzemeltetők számára ingyenes kiosztást.
• Az Európán kívüli, 3. országokba irányuló és onnan induló járatok nemzetközi légi közlekedés globális CO2-kiegyenlítési és csökkentési rendszere (CORSIA) beépül az ETS-be.
• A hulladékégetésből származó kibocsátásokat 2024-től kell nyomon követni, és a tervek szerint 2028-tól be kell vonni az ETS-be (a tagállamok ezt 2030-ra tolhatják el).
• Piaci stabilitási tartalék reform, mely az összes ETS kibocsátási egység 24%-át a piaci stabilitási tartalékba helyezik át. Cél, hogy rugalmasabban lehessen reagálni a jövőbeli keresleti és kínálati sokkokra.
• A „Fit for 55” reformok részeként az EU döntött az EU ETS II-ről, mely egy új kibocsátáskereskedelmi rendszerről, amely lefedi a közúti közlekedést és az épületek energiafelhasználást is. A rendszer külön fog működni a jelenlegi EU ETS rendszertől.
Összegzés
Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS), azzal, hogy az éghajlatváltozást előidéző CO2-kibocsátást korlátozza, évek óta az energia- és ipar dekarbonizációs folyamatok egyik fő mozgatórugója. Az éghajlatváltozással és fenntartható átmenettel foglalkozó szakemberek véleménye, hogy a reformokat hamarosan el kell indítani, mert „az idő nem a mi oldalunkon áll”.
Az európai kibocsátáskereskedelem új szakaszba lép, amelyben az ipar dekarbonizációja kerül a középpontba, és 2050-re a nettó nulla kibocsátás a fő cél. 2024-es ETS helyzetjelentésében látszik, hogy az EU ETS alá tartozó ágazatoknak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 90 %-os csökkentésére vonatkozó ambiciózus, 2040-re kitűzött cél elérése érdekében.
Hugyecz Balázs
Képek forrása: Freepik prémium
SZEPTEMBER 20.
Családi ház utólagos hőszigetelése és hőszivattyú telepítése
Napjainkban - pozitív és örvendeztető tendenciaként - egyre nagyobb a törekvés mind a hatékony, mind a környezetbarát forrásból származó energiafelhasználásra. Mindemellett az Európai Unió a tagállamaitól, így hazánktól is megköveteli, hogy az új épületek tervezésénél és kivitelezésénél az energiaszükséglet közel zérusra legyen visszaszorítva, valamint ösztönző célúan, a régi épületek energetikai korszerűsítésének támogatására és elősegítésére indukálja azokat.
Cikkünkben a régi épületek energetikai korszerűsítésének két beruházás típusát fogjuk megvizsgálni: a lakóépületek utólagos homlokzati hőszigetelését, valamint a meglévő fűtési rendszer kiváltását hőszivattyús rendszerre.
Az épületek utólagos hőszigetelésével jelentős energia takarítható meg. Egy viszonylagosan korszerű szerkezetű épület esetén (például: 38 cm-es, modern téglafal, szigetelt födém, kétrétegű ablakos műanyag nyílászárók) is 15% körüli éves fűtésre fordított energiaspórolás érhető el a legegyszerűbb, 10 cm-es szigetelés alkalmazásával a külső határoló falakon. Hőszigetelési rendszerek közül többféle áll rendelkezésre a piacon, amivel energiahatékonyabbá tehetjük az épületeinket.
A legelterjedtebb a polisztirol habos kivitelű szigetelés.
Táblás formában kapható, különböző vastagságokban. Egyszerűen szerelhető, vágható, formázható, valamint
megfelelő rögzítés esetén időtálló kivitel. Ár-érték arányban a piacon jelenleg a legjobb választás, népszerűségét is ennek köszönheti. Gyakran alkalmazott technológia még a táblás formában kapható kőzetgyapot hőszigetelés. Habár az egységnyi ára magasabb, mint a polisztirol hab kivitelű szigetelőanyagnak, cserébe nemcsak hő-, hanem hangszigetelés szempontjából is kiváló választás. Fontos előnye még, hogy nem éghető, így biztonságosabb is. Akkor érdemes választani, ha lényeges, hogy ne legyen minél vastagabb a szigetelő réteg az épületen (például: technikai akadály, esztétikai okok), tekintve, hogy jobb hőszigetelő a hagyományos hungarocellnél.
Ugyanezen megfontolásból szintén jó választás a grafitos polisztirol hab, mely szintén jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik ugyanazon vastagság mellett. Fontos megjegyezni, hogy az utólagos hőszigetelést gondos tervezésnek és számításnak érdemes megelőznie. Meg kell találni azt az optimális vastagságot,
mely ár-érték arányban a legmegfelelőbb és kielégíti a kívánt energiamegtakarítás mértékét is. A túlzott vastagságú szigetelés nem hoz a többletárához képest ugyanannyi megtakarítást. Nem véletlen, hogy a cikkünkben a hőszigetelést és a hőszivattyút vettük egy kalap alá. Minél jobban vissza tudjuk fogni a ház hőszükségleti igényét, annál jobban tudunk költségoptimális hőszivattyút választani úgy, hogy az még akár a téli napokon is - leszámítva az extrém hideg napokat, melyek száma hazánkban jelenleg amúgy is csökkenő tendenciát mutat - ki tudja szolgálni a ház fűtési igényét. Hiába hangzik költségesnek a kettő beruházás egyszerre történő megvalósítása, valójában mind a hőszivattyú, mind később az éves villamosenergiaköltségünkön spórolhatunk, ha hőszigeteléssel látjuk el az épületünket.
Hőszivattyúk közül több típust különböztetünk meg:
• A legismertebb a levegő-víz hőszivattyú, mely a külső levegőből nyeri a hőenergiát és víz közeget melegít azzal. Ezek a hőszivattyúk viszonylag megfizethetőek, telepítésük nem igényel kültéren sokkal több munkát, mint egy hagyományos légkondicionáló berendezés esetén.
• Kevesebb helyen találkozhatunk vele, de igen hatékony a talajszondás hőszivattyú. E típusoknál nem a külső levegő, hanem a talaj hőenergiáját hasznosíthatjuk. Nagy előnye a levegő-víz hőszivattyúhoz képest, hogy szinte független a külső hőmérséklettől, így igen hideg idő mellett is kedvező COP értékkel képes működni, ami azt jelenti, hogy a fajlagosan befektetett villamosenergia által kinyert hőmennyiség sokkal magasabb ennél a típusnál a hidegebb időszakban - pont, mikor a legnagyobb szükség van nagy mennyiségű hőenergiára.
• Hasonló elven működik az úgynevezett víz-víz hőszivattyú. Ebben az esetben egy fúrt kút vizét használják fel hőforrásként. Előnye ugyanabból fakad, mint a talajszondás kivitelűnek: szinte hőmérsékletfüggetlen működés, magas COP érték egész évben.
Utóbbi 2 hátránya a sok előnye mellett, hogy jelentősen drágább a létesítésük, a kültéren jelentős tereprendezési feladatot generálnak, valamint a talajszon-
dák telepítése esetén bányakapitánysági engedéllyel is rendelkeznünk kell. A hőszivattyúnál a megoldandó probléma, hogy a meglévő épület szekunder fűtési rendszeréhez tudjuk illeszteni. A fő problémát az jelenti, hogy a legtöbb épületben hagyományos, radiátoros fűtési rendszerek találhatóak. Ezek a rendszerek jellemzően (de nem kizárólag) magas előremenő hőmérsékletre lettek méretezve (85-90°C is lehet), melyek hatékonysági és műszaki korlátok okán sem feltétlenül alkalmasak a hőszivattyús rendszer üzemeltetésére. Minél alacsonyabb előremenőre tudjuk méretezni a hőszivattyús fűtésünket, annál magasabb COP érhető el vele, így esszenciális ennek a megvalósítása. Szerencsés a helyzet, ha a legtöbb helyiségben padló-, vagy felületfűtés található, ezek esetén bőven elegendő a jellemző, 35°C-os előremenő vízhőmérséklet.
Amennyiben radiátoros rendszerünk van, akkor sem kell elvetni egyből a hőszivattyú alkalmazhatóságát. Egyes, modernebb lemezes radiátorok képesek lehetnek 40°C-os előremenő hőmérséklet mellett is a megfelelő hőleadásra, így mindenképp érdemes megvizsgáltatni rendszerünket, és szakértői állásfoglalást kérni a hőszivattyú alkalmazhatóságáról - akár határesetben az előremenő hőmérséklet minimális emelésével, feláldozva az energiahatékonyságból. Amennyiben radiátoraink mégse bizonyulnak alkalmasnak a rendszer fogadására, mind erre alkalmas típusokra cserélhetőek, illetve fan-coillal is kiválthatóak. Utóbbi legnagyobb előnye, hogy ventilátoros kényszerített levegőkeringtetése van, ezáltal sokkal jobb hőleadást tud elérni, mint a hagyományos radiátorok.
Mind az utólagos homlokzati hőszigetelés, mind a hőszivattyú telepítése, mint energiahatékonysági beruházás az EKR rendszer keretein belül auditáltatható és elszámolható megtakarításként. Utóbbi esetén mindenképp feltétel, hogy gázüzemű tüzelőberendezés kerüljön kiváltásra, maximum 55/45°C-os rendszerrel működhet a szekunder rendszer az intézkedés végrehajtása után, illetve kizárólag termikusan korszerű épületben létesítve lesz érvényes az elszámolhatósága.
Anda Ferenc
Kép forrása: Freepik prémium
(T)Egyél a szíved egészségéért
- Az Egészséges Hedonizmus
A szív világnapja és a Legelsősegély Alapítvánnyal történő együttműködésünk kapcsán ebben a hónapban a megelőzésre szeretnénk helyezni a fókuszt.
Bár az étkezés mindenki számára mást jelent, ha valaki szeret enni, biztosan könnyebben tesz az egészségéért, ha jószívű ajánlásokat teszünk számára, hogy mely ételeket érdemes beiktatnia az étrendjébe. Számos értékes tápanyagot tartalmazó fogás segíthet a szív egészségének megőrzésében. Az alábbiakban bemutatott ételek nemcsak ízletesek, hanem hozzájárulnak a szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez is. Szerencsére kedvünkre válogathatunk a színes alapanyagokból, persze az észszerű mennyiség figyelembevételével. Nem utolsó szempont az egészségünk és a fenttarthatóság tekintetbe vételénél, hogy a magunkhoz vett zöldségeket és gyümölcsöket illetően törekedjünk a szezonalitásra.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az olajos magvak rendszeres, de mértékletes fogyasztását. A dió, mogyoró, mandula és kesudió gazdagok Omega-3 zsírsavakban, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és hozzájárulnak a hosszabb élethez. Szintén az olajok kapcsán fontos megemlíteni azt a kevésbé ismert tényt, hogy napi fél evőkanál olívaolaj is jótékony hatással van a gyulladásokra és a koleszterinszintre, valamint csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét.
A zöldségek közül a brokkoli vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban gazdag. Szintén segít kordában tartani a koleszterinszintet és megakadályozza az érrendszeri problémák kialakulását. Csakúgy, mint a hüvelyesek, amelyek magas fehérjetartalmú és alacsony zsírtartalmú ételek lévén még az emésztésünkre is jó hatással vannak.
Bár érdemes megfontolni az ételek fűszerezését - lehetőség szerint visszaszorítani a só használatát - de a kurkuma kurkumin tartalmával, erős antioxidáns, csökkenti a szívelégtelenség és a magas vérnyomás kockázatát. A fokhagyma pedig nyersen fogyasztva a leghatékonyabb a vérnyomásra és a koleszterinszint egyensúlyban tartására.
A lazac, makréla, szardínia, tonhal és a hazai halak egyaránt Omega-3 zsírsavakban gazdagok, amelyek hozzájárulnak a szív egészségéhez. Csökkentik a szívbetegségek és szívritmuszavarok kockázatát, valamint összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségek és a depresszió alacsonyabb valószínűségével. Ha valaki nem szereti a halat, a halolaj kiváló alternatíva, amely szintén javítja az artériák állapotát és csökkenti a vérnyomást.
Kevésbé ismert tény, hogy a gabonafélék (például a barna rizs, zab, rozs, árpa és hajdina) rendszeres fogyasztása szintén jót tesz a szívnek.
No, de ne feledkezzünk meg az édesszájúakról sem!
A legalább 70%-os kakaótartalmú étcsokoládé fogyasztása segíti az erek rugalmasságának megőrzését és megelőzi a fehérvérsejtek lerakódását az érfalakon. A pirosbogyós gyümölcsök pedig (eper, áfonya, szeder és málna) nemcsak finomak, hanem tápanyagokban is gazdagok, amelyek védik a szív egészségét. Rendszeres fogyasztásuk antioxidánsokat biztosít, csökkenti az oxidatív stresszt és gyulladásokat, javítja az inzulinrezisztenciát és a rossz koleszterinszintet, valamint szabályozza a vérnyomást és a véralvadást.
Az ősz beköszöntével pedig, amennyiben zöld teát választunk meleg italként, nem csak a lelkünkről, de a szívünkről is gondoskodhatunk általa. A benne rejlő antioxidánsok megakadályozzák a sejtkárosodást, csökkentik a gyulladások kialakulásának esélyét és védik a szív egészségét. Kutatások szerint a zöld tea csökkenti a rossz koleszterinszintet és a magas vérnyomást is.
A helyes étkezés fontosága mellett a rendszeres mozgás hozzáadott értékét is ildomos megemlítenünk, legyen szó akár kemény edzésekről, hosszú sétákról mély beszélgetésekkel, tánctanfolyamról egy a szívünknek kedves partnerrel, vagy arról, hogy gyalog megyünk dolgozni és állva maradunk a tömegközlekedési eszközökön.
Fontos a testünk és a lelkünk együttes karbantartása, hogy szívvel lélekkel, jó társaságban, egyéni igényeinknek megfelelően vegyük magunkhoz az ízletes és egészséges falatokat, ezzel is mérsékelve a hétköznapi életünkben elkerülhetetlen stresszfaktorokat. Az őszi kellemes bekuckózáshoz pedig az alábbi receptet ajánlom jó szívvel.
Fokhagymás-mandulás sült busa karfiolos árpaágyon (4 személyre)
Hozzávalók:
• 25 dkg árpa
• 1 nagyobb fej vöröshagyma
• 10 dkg zellergumó
• 2 babérlevél
• só
• rózsabors
• 60 dkg zöld karfiol
A busához:
• 80 dkg busafié
• só
• 2 evőkanál olaj
• 4 gerezd fokhagyma
• 5 dkg egész mandula
• 1 dl 10 %-os tejszín
Elkészítés:
Az árpát háromszoros mennyiségű vízben 12 órát áztatjuk. Azután az áztatóvizében a finomra aprított hagymával és zellerrel, a babérlevéllel, egy kevés sóval és rózsaborssal 20 perc alatt puhára főzzük. Közben
a megtisztított karfiolt, egészben, 10 perc alatt puhára pároljuk. A kész karfiol egyik felét összeturmixoljuk, a másik felét pedig egészben melegen tartjuk.
A busaszeleteket megsózzuk, majd a felforrósított olajon mindkét oldalukon megsütjük. A visszamaradt olajban a vékony szeletekre vágott fokhagymát és a durvára vágott mandulát megpirítjuk, majd a tejszínt ráöntjük. 1 percig forraljuk, azután a halszeletekre kanalazzuk. Tálaláskor a zöldséges árpát a karfiollal tányérokra szedjük, és a tejszínes halszeleteket ráteszszük. Ízlés szerint friss citromszeletekkel kínálhatjuk.
Kertész Dóra
Képek forrása: Freepik prémium
Forrás:
Magyar Nemzeti Szívalapítvány: http://www.mnsza.hu/elhizas/etrendi_ajanlas.php Tatár Csilla x Szabó Adrienn – „Ne vegyél be mindent” podcast Szabó Adrienn: Magyar superfood (Boook Kiadó Kft., 2021)
SZEPTEMBER 29.
Patrick Lencioni - Szuperképességek a csapatban
Tudd meg, mitől szárnyalsz és mitől égsz ki. Melyek csapatunk tagjainak erősségei és gyengeségei, és hogyan építhetünk rájuk? Miként formálhatjuk lehetőséggé munkahelyi frusztrációnkat? Hogyan teljesedjünk ki önismeretünknek köszönhetően?
Akönyv abban próbál meg segítséget nyújtani, hogy az olvasó megtalálja az adottságait kiaknázó feladattípusokat, illetve azokat a tevékenységeket, amelyek során nincs lehetősége az erősségeire építeni. Ennek megismerése mindenki számára lényeges, mivel, ha valaki nem a szuperképességé/einek megfelelő munkakörben helyezkedik el hosszú távon, úgy azt veheti észre, hogy egyre kevésbé élvezi, amit csinál, hamar kiéghet.
Az író a saját tapasztalatából merítve egy igen olvasmányos és tanulságos tanmesén vezet minket végig a könyv nagyobb részében. Ebben bemutatja a 6 szuperképesség modelljének megalkotásához vezető folyamatot és annak alkalmazási lehetőségeit. Megismerhetjük „Bull” és későbbi csapatának történetét, valamint a vasárnapi depressziónak is nevezhető jelenség intő jeleinek felismerését. Ezt azonban nem lehet ilyen rövid ajánlóban bemutatni, így mindenképp ajánljuk a könyv elolvasását. Aki viszont csak a modellt szeretné megismerni vagy legalábbis ízelítőt kapni belőle, annak ezt alább bemutatjuk.
Minden feladatot, projektet 6 részterületre lehet osztani, ezt nevezzük a hat szuperképességnek. Ezt a modellt a következő ábra szemlélteti.
Az összekapcsolódó fogaskerekek jelölik az egyes részterületek kapcsolatát, amely azt szimbolizálja, hogy ahogy az első mozgásnak indul, úgy kezd vele együtt a többi is dolgozni.
Vegyük is sorra a típusokat:
Ké: a kérdezés szuperképességével rendelkező egyén megkérdőjelezi, kétségbe vonja a jelenlegi helyzetet, rávilágít, hogy biztos nem lehetne-e jobban, gyorsabban, olcsóbban vagy hatékonyabban csinálni az adott dolgot. Ö: az ötletelés szuperképességével megáldottak az előbb részletezett kérdésekre keresik a megoldásokat. Az ilyen embereket tartjuk általában kreatívnak és találékonynak, mivel sokszor látszólag a semmiből találnak ki újító ötleteket.
M: a mérlegelés szuperképességével eredendően jó ösztönökkel és józan ítélőképességgel megáldott személyek rendelkeznek. Ezek az emberek kevés adatmennyiséggel vagy szakértelemmel is döntően helyesen ítélik meg a helyzetet vagy akár egy új ötletet. Érdemes hallgatni rájuk, mert jó tanácsot és viszszajelzést adnak.
L: a lelkesítés szuperképességével rendelkező motiválja a társait, felkelti az érdeklődésüket egy új ötlet vagy eljárás iránt. Rábírja az embereket a feladatuk elkezdésére, majd elvégzésére és közben végig lelkesíti őket.
T: a támogatás szuperképessége esetén arról beszélünk, ha valaki támogatást, segítséget nyújt a társának úgy és akkor, amikor annak szüksége van rá (még ha erről az illető nem is tud). Megérzik kinek mire van szüksége és feltételek nélkül, készségesen a segítségére sietnek.
KI: a kitartás szuperképességével rendelkezők késztetést éreznek a dolgok lezárására. Örömüket lelik az utolsó, sokak számára már nyűgnek érzett apró finomítgatásokban. Ők azok, akik gondoskodnak arról, hogy minden akadályt elhárítva, minden teendőt kipipálva záruljon le a projekt.
Habár mindegyiket szuperképességnek nevezzük, általában egy embernek ezekből a tulajdonságokból csak 2 sorolható a szuperképességei közé.
A másik 4-et viszont további két jártasságra és két nehézségre oszthatjuk.
A szuperképességeink közé tartozó tevékenyégeket örömmel végezzük és energiával töltenek fel. Általában ezekben a feladatokban jók is vagyunk, így sikerélményeket érhetünk el, ha az időnk jelentős részét ezek a tevékenységek teszik ki. Fontos, hogy kiaknázzuk az erősségeinket, hogy hosszútávon élvezzük, amivel foglalkozunk.
A jártasságaink közé sorolható tevékenységekben többnyire jók vagy akár kiválóak is vagyunk, viszont ezekben nem feltétlen leljük örömünket. Habár nem érezzük gyötrelmesnek ezen feladatok elvégzését, mégis, ha sokáig csak ilyen tevékenységet végzünk idővel elveszítjük a lelkesedésünk és a kedvünk. A nehézségeink alatt pedig olyan feladattípusokat értünk, amik nemhogy feltöltenek még ráadásul el is szívják az energiáinkat. Ezekkel rendszerint nehezen boldogulunk, nem vagyunk benne igazán jók, viszont
mindenkinek el kell végezni néha ilyen jellegű dolgokat is. Amire ügyelni kell, hogy minél kisebb részét tegyék ki az életünknek ezek a feladatok, mivel folyamatos végzésük idővel kínlódáshoz és kudarchoz vezetnek. Ezeket a szuperképeségeket több csoportba is lehet sorolni, ilyen csoportosítás például az aktív és reaktív képességek.
Az ábrán a felső sor a reaktív szuperképességek csoportja, mivel ezeknek az embereknek mindig valamilyen ösztönzésre van szüksége a cselekvéshez. A kérdezők a környezetüket megfigyelve, megkérdőjelezve reagálnak azokra a dolgokra, amik szerintük jobban is működhetnének. A mérlegelők az ötletelők felvetéseire reagálva eldöntik milyen irányba induljon tovább a csapat. A támogatók mások igényeire, mint mondjuk a lelkesítők motiválására reagálnak. Ők jelentkeznek elsőként a feladat beindításának segítésére, de maguktól nem kezdenének bele valami újba.
Az alsó sorban található 3 aktív szuperképességnek nincs szükségük külső motiválásra, ők aktívan elvégzik a számukra fontos és értékes feladatot. Az ötletelők új megoldásokkal rukkolnak elő bármilyen kialakult helyzetben. A lelkesítők a változás motorjai, bevonnak, mozgósítanak másokat, szervezik a dolgokat. A kitartók pedig az akadályokat azonosítva, azokat elhárítva befejezik amibe ők vagy a csapatuk belekezdett.
Fontos még megemlíteni a sorrendet is. Minden feladat 3 fázisból tevődik össze, ezek pedig az ötlet kialakítása (kérdezés és ötletelés), az aktivizálás (mérlegelés és lelkesítés) és a megvalósítás (támogatás és kitartás). Gondoljunk csak bele, hogy milyen hatással lenne a csapatmorálra, ha már a megvalósítandó ötlet kiválasztása és a kollégák fellelkesítése után mégis megkérdőjeleznénk, hogy nincs-e egy teljesen más, de jobb megoldás. Még lehangolóbb, ha már a megvalósítás kellős közepén vagy akár végéhez közeledve (mikor már csak az apróbb simítások vannak hátra), valaki felteszi a kérdést, hogy ezt nem csinálhattuk volna jobban.
Végül egy csapat nyilvánvalóan akkor működik jól, ha minden szuperképesség megfelelő arányban képviselteti magát. Gondoljunk csak bele, hogy ha hiányzik
a kérdező személye, akkor nincs a csapatban olyan, aki esetleg rávilágítana minket arra, hogy az adott dolgot csinálhatnánk jobban is. Ha nincs ötletelőnk, akkor hiába látjuk a problémát nem tudunk jobb megoldással előállni. Mérlegelő hiányában lehet, hogy nem a megfelelő döntést hozzuk az ötletek öszszevetése során. Lelkesítő nélkül a csapat nem lesz elég motivált és még azelőtt romba dőlhet a terv, hogy igazán belekezdtünk volna.
Támogató hiányában a csapattagok nem ragálnak a lelkesítők felhívására, nem kezdődik meg a munka, ráadásul segítség nélkül elakadhatnak bizonyos feladatoknál. A kitartók nélkül pedig lehet bármilyen jó az ötlet, ha nem visszük végig a folyamatot, nem is várható siker.
ICONS
Tehát mindenféle képesség fontos, értékes és szükséges egy csapat működéséhez. Ezért igyekezzünk felismerni kollégáink erősségeit és azok kiaknázását szolgáló feladatkörök felé terelni őket!
Ha felkeltette az érdeklődését a fenti ízelítő és szemléletes példákon keresztül szeretné minél jobban megismerni a szuperképességek kihasználásának lehetőségeit, akkor jó szívvel ajánljuk a Szuperképességek a csapatban című könyvet.
Jó olvasást kívánunk!
Kép forrása: Freepik prémium EnergyHub
GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél- és vízerőművek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
Tartsanak velünk!
ZÖLDHÍREK a nagyvilágból
Aszály miatt szárad a kukorica
Az elmúlt hetek súlyos aszálya miatt a magyarországi kukorica- és napraforgóállományok kényszerérésben vannak, és sok helyen száradásnak indultak. A talaj felső rétege rendkívül száraz és a következő napokban sem várható jelentős eső, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A hőség és a csapadékhiány miatt az öntözés nélküli területeken gyenge termésátlagokra lehet számítani. A meteorológiai előrejelzések szerint a száraz és meleg időjárás folytatódik, ami tovább növeli az aszály mértékét.
Forrás: https://greendex.hu/kukoricaallomanyokaszaly/
Az Antarktisz jege alatt
Svéd kutatók egy autonóm tengeralattjáróval, a Rannal vizsgálták az Antarktisz selfjegének erózióját, hogy pontosabban megértsék, mennyivel emelheti meg a tengerszintet a jég olvadása. A Ran 27 nap alatt több mint 1000 km-t tett meg a jég alatt, és meglepő, korábban nem ismert kagyló alakú bemaródásokat talált, amelyek a tengeri áramlatok és a Coriolis-erő hatására alakultak ki. A kutatók az eszközzel értékes adatokat gyűjtöttek, mielőtt az végleg eltűnt, ami nagy veszteség, de a felfedezéseik így is jelentős előrelépést jelentenek a jég olvadásának megértésében.
Forrás: https://index.hu/techtud/2024/08/08/foldantarktisz-jeg-tenger-klima-gotegorgi-egyetemautonom-tengeralattjaro-ran-eltunt/
A klímaváltozás a vándormadarak számára is nehézséget jelent
A globális felmelegedés súlyosan érinti a vándormadarakat, mivel az emelkedő hőmérséklet és a megváltozó ökoszisztéma csökkenti a pihenőhelyek és a táplálék mennyiségét a hosszú vándorlás során. A természetes élőhelyek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, ami egyes madárpopulációk jelentős csökkenéséhez vezethet. A madárfajok védelme érdekében elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés és a biológiai sokféleség megőrzése. A Brexit ellenére a brit természetvédők szerint fontos a kapcsolat fenntartása az európai uniós természetvédelmi szervezetekkel.
Forrás: https://hu.euronews.com/green/2024/08/06/ klimavaltozas-vandormadarak-biodiverzitasokoszisztema-hoseg-kanikula-taplalek-pihenohely
Tűzgyújtási tilalomról dönthetnek Magyarországon
Az elmúlt években Magyarországon növekedett az erdőtüzek száma, amelyet elsősorban az éghajlati szélsőségek, a csapadékhiány és a magas hőmérséklet okoz. A tavaszi tarlóégetések és a nyári aszályos időszakok során keletkező tüzek jelentős károkat okoznak, különösen a fenyvesekben. Az erdőtüzek 99%-a emberi gondatlanság következménye, ezért a megelőzés és a tűzvédelmi szabályok betartása kiemelten fontos. Az erdőtüzek megelőzése érdekében a hatóságok tűzgyújtási tilalmat és szigorú szabályozásokat vezethetnek be.
Forrás: https://greendex.hu/egyre-tobb-azerdotuz-tilalomrol-donthetnek-magyarorszagon/