A hónap témája
Bor Hírlap
A klímaváltozás miatt teljesen átrendeződik a világ bortérképe
Jön a dán Rizling és társai! A teljes globális mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás miatt, de vannak ágazatok, amelyek különösen nagy bajban lesznek – írta az index.hu. Ilyen a borászat is, mivel a minőségi borszőlők speciális klimatikus viszonyok között hozzák a rájuk jellemző tulajdonságokat. A melegedés miatt még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is teljesen átrendeződik a világ bortérképe a következő pár évtizedben, Magyarország például teljesen vörösborossá változik, cserébe jön a dán Rizling és társai.
6
A borkészítéshez használt szőlőfajták a világ legérzékenyebb növényei közé tartoznak, a termés minőségét annyiféle tényező befolyásolja, hogy a borászkodás szinte a mezőgazdaság, a művészet és a szerencsejáték határán mozog. A leghíresebb borszőlők gyakran épp attól olyan különlegesek, hogy mostohának látszó körülmények között, a léthatáron egyensúlyozva maradnak fenn: a termésnek jót tesz, ha a gyenge minőségű talaj miatt a növénynek mélyre kell eresztenie a gyökerét, hogy nedvességet és tápanyagokat találjon, ahogyan az is, ha marginális klímájú területen nő, ahol éppen csak hogy meg tudnak érni a fürtök. A klasszikus borfajták közül többek között a Pinot Noirt, a Chardonnayt, és a Rizlinget is ilyen határterület jellegű részeken érdemes termeszteni, ahol a körülmények összjátéka alacsony hozamok mellett a cukor, a savak és a tanninok ideális kombinációját eredményezi a gyümölcsben. Az összefüggés fordítva is működik: a túl gazdag talaj és túl meleg klíma unalmas, löt�tyedt ízű, karakterét vesztett bort eredményezhet. Talán már ennyiből is nyilvánvaló, hogy a híres borvidékek olyan egyedi adottságokkal rendelkeznek, amelyeken ha egy kicsit is csavarunk, az ott termesztett, gyakran hozzájuk nemesített szőlőfajták már nem fogják ugyanazt az eredményt hozni, mint amit megszoktunk tőlük. Az éghajlatváltozás márpedig valószínűleg nem is csak kicsit fog csavarni a borvidékek mikroklímáján, és ez drasztikusan átrendezi majd a bortermesztés világtérképét. Mit számít fél fok különbség, és hol tartunk most? Katasztrofális következményekkel járhat, ha átlépjük a felmelegedés visszafordíthatatlansági küszöbét.
Hogy mennyire drasztikusan, az elsősorban attól függ, mennyit melegszik a világ a következő évtizedekben: a legsúlyosabb forgatókönyv a közelmúlthoz képest 2 fokos hőmérséklet-emelkedéssel számol 2050-re, ha ez bekövetkezik, akkor a bortermelésre alkalmas területek nagysága 25-73 százalékkal csökkeni fog a fő borvidékeken, vagyis a legismertebb regionális borok nagy részétől elbúcsúzhatunk. A bor a legtöbb ember számára csak egy élvezeti cikk, ami nélkül azért lehet élni. Sokaknak azonban a megélhetést jelenti, hiszen egy 300-400 milliárd dolláros (Magyarországon 100 milliárd forint körüli) piacmérettel bíró ágazatról van szó. Ami ráadásul mostanáig dinamikusan növekedett, de mivel az éghajlatváltozás gyorsabban érezteti a hatását, mint korábban gondoltuk volna, most pár éven belül óriási bajban lehet. Azoknak, akik fel akarnak készülni a nagy sebességgel közeledő új helyzetre, vagy csak képbe kerülnének a bor jövőjével kapcsolatban, van néhány trend, amire érdemes odafigyelni. Eső: vagy túl sok lesz, vagy túl kevés. Először is számolnunk kell vele, hogy az időjárás a jövőben kiszámíthatatlanabb lesz: az éghajlatváltozás az átlaghőmérséklet emelkedésén felül az időjárás változékonyságát, az extrém viszonyok gyakoribbá válását is jelenti. A szőlő pedig mindenre kényes, egy kései fagy, egy túl meleg vagy túl hideg tél, egy túl esős vagy hőhullámokkal teli nyár is hazavághatja a termést vagy megváltoztathatja a szőlő ízét. A sok csapadék ősszel és télen jó, nyáron viszont elrothasztja a gyümölcsöt, márpedig az előrejelzések azt mutatják, a jövőben kevesebb telje-
