Különleges folyami hajójáratok
2027-től indít Európában új folyami hajózási szolgáltatást a Royal Caribbean Group. A tervek szerint tíz hajó áll forgalomba, a foglalások már az idén elérhetők lesznek. A vállalat célja, hogy a tengeri hajózásban megszokott szolgáltatásokat és színvonalat a folyami útvonalakon is megjelenítse. Jason Liberty, a cég vezérigazgatója szerint az új járatokkal az egyre növekvő keresletet kívánják kiszolgálni.
A társaság az első körben 10 új, a piacon innovatívnak számító hajó megrendeléséről írt alá szerződést, ezek elsőként Európában fognak közlekedni – számolt be a cég magyar képviseletét ellátó Tengerjáró Kft. A Celebrity Cruises az Edge Series tengerjáró különleges dizájnját és eleganciáját jeleníti majd meg a folyami hajózásban. Életre szóló élmény – nem csak az óceánon – Büszkén jelentjük be belépésünket a folyami hajózás piacára a Celebrity Cruises prémium utazási márkánkkal – közölte a Royal Caribbean Group elnök-vezérigazgatója. – Vendégeink és utazási partnereink számíthatnak arra, hogy azt tesszük majd, amiben a legjobbak vagyunk – innoválunk és emeljük a folyami hajózás színvonalát, miközben kielégítjük az egyre növekvő keresletet az exkluzív, kulturális kínálatban is gazdag utazási lehetőségek iránt – fogalmazott Jason Liberty. – Mi vagyunk a legjobbak a világon az életre szóló élményt nyújtó nyaralás megvalósításában, a fo-
lyami hajózás megteremtése pedig egy újabb lehetőség ennek biztosítására – tette hozzá.
A Celebrity River Cruises a Celebrity prémium kínálatának bővítését jelenti, a folyami hajózásban is megjelenik majd a márka szolgáltatásközpontú attitűdje. Az utasok behajózhatnak az ikonikus városok központjába, megkóstolhatják a helyi gasztronómiai különlegességeket, és partra szállva egyedi sétákon vehetnek részt – Celebrity módra.
– A Celebrity River Cruises elsőként Európában valósítja meg az Edge Series tengerjárókon már megszokott minőséget és eleganciát – mondta Laura Hodges Bethge, a Celebrity Cruises elnöke. – Már forradalmasítottuk a tengeri hajózást kiemelkedő vendéglátásunkkal, díjnyertes gasztronómiai és italkínálatunkkal, valamint kifinomult dizájnunkkal. Örömmel visszük át ezeket az élményeket a folyami hajózásba is – fogalmazott a társaság elnöke.
A Celebrity Cruises flottája már csaknem 300 úti célra viszi vendégeit 70 országban, mind a hét kontinensen. A hajótársaság több mint 35 éve az iparág úttörője, a Celebrity Cruises folyamatosan túlteljesíti az elvárásokat, hajói az innováció élvonalában járnak.
1023 Budapest, Komjádi Béla u. 1. E-mail: info@rccl.hu | Telefon: 36-1/235 0402 www.rccl.hu
Kedves O lvasó!
Hogy mi számít drága bornak, azt már csak azért sem egyszerű meghatározni, mert rengeteg tényezőtől függ, mint például, hogy milyen alkalomra szánjuk. Egy házibulira jó a pár ezer forintos is, míg egy kerek szülinapra talán valamilyen nívósabbat viszünk.
A választást nagyban meghatározza korunk, pénztárcánk vastagsága, és természetesen a hozzáértésünk is. Általánosságban azért elmondható, hogy vannak olyan magyar borok, amiket a legtöbben ismernek és elismernek, és a Tokaji is ezek közé tartozik.
Egy 2019-es 6 puttonyost valószínűleg kevesen utasítanának viszsza, a 26 hónapig tölgyfahordóban érlelt Furmint különlegesség inkább desszert, mintsem hétköznapi értelemben vett ital, és ezt az ára is tükrözi, kb. 35 ezer forintot kérnek el érte.
A fentebb említett különlegesség azonban az igazán minőségi borok világában inkább a belépő kategória, ennél jóval drágábbakba is belefuthatunk, ha kicsit komolyabban a palackok mélyére nézünk, mint ahogy azzal egy „Vaterás” licitnél is szembesülhettünk.
Valaki ugyanis feltett egy korai Tokaji Holdvölgy vertikális aszú kollekciót, aminek az első kiadása mindössze 500 dobozból állt, a limitált számú széria pedig minden szempontból a tokaji borkészítés hagyományait követi, a hat palackból álló gyűjtemény valóságos ritkaság. Nem véletlen, hogy értéke folyamatosan növekszik, hiszen a szakértőknek hála ezáltal évtizedek múltán is megkóstolható lesz Tokaj bortörténelme. Az első kiadás 2006 és 2011 között készült borokat tartalmaz, az úgynevezett aszúvertikális kollekcióért pedig nem kevesebb mint 550 ezret kérnek a licitoldalon.
Kiemelt témáink
ÁlomUtazó
L. Kelemen Gábor világjáró újságíró vagyok. Hobbim az utazás, eddig 113 országban jártam, ezek közül sokban többször is. Gyakorlatilag mindenhol megfordultam már a Földön, ahol nincs háború, éhínség, betegségek, extra veszély, mert ezeket a helyeket kerülöm. Az irodám falán lóg egy nagy világtérkép, azon jelölöm kis zászlókkal, hogy mely országokban voltam már. Anynyi tapasztalatot, élményt gyűjtöttem az utazásaim során, hogy ezeket szeretném megosztani másokkal is, ezért hoztam létre a www.alomutazo.hu blogot, s ezért posztolok utazási témákban –ehhez kapcsolódva – a facebookon: facebook.com/alomutazo.
HÓNAP TÉMÁJA..........................................6
Változás jöhet a magyar borok piacán!
BORSIKER......................................................8
Villányi Kékfrankos trió
BORSIKER...... 9
Borászok Borásza, 2025: Gál Tibor
BORPINCE...................................................10
Magyar biobort termelnek
BORVIDÉK...................................................11
Ennyi szőlőültetvény tűnt el BORKULTÚRA.............................................12
Egy 1700 éves palackot őriznek!
BORKERESKEDELEM ..............................13
A tokaji itthon igazán drága
KITEKINTŐ..................................................17
Kopi Luwak – cibetmacska kávé
BORGASZTRO.............................................20
Békés megye első Michelin Guide-ajánlott étterme
BORVILÁG...................................................23
A világ legszebb borvidékei
BORVILÁG...................................................24
L. Kelemen Gábor 10 9
Az örmény bor lelke
Remélem, hogy tanácsaimmal, s utazási cikkeimmel segíteni tudok azoknak, akik szeretnék bejárni a Föld minden zegzugát, illetve inspirálni tudom az embereket, hogy hova menjenek! Az utazási múltam ad hitelt számomra, s remélem, hogy egyre többen követnek a világhálón, s aki már rám talált, az másoknak is ajánlja facebook.com/alomutazo posztokat és a www.alomutazo.hu blogot az interneten. Biztosan állíthatom, igaz az a mondás: „Minél többet látsz, annál többre vágysz!”
facebook.com/alomutazo www.alomutazo.hu Kövess a facebookon, s oszd meg a barátaiddal a posztjaimat! Olvasd a blogomat!
Bor Hírlap. Ingyenes negyedéves digitális kiadvány. Főszerkesztő: L. KELEMEN GÁBOR. Művészeti vezető: Gombos Gyöngyi. Kiadó: LKG Média Kiadó és Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Avarszállás utca 43. Telefon: 409-1838. Mobil: 06-20/9440-477. E-mail: lkgmedia@t-online.hu. Web site: borhirlap.hu. Felelős kiadó: a kft. ügyvezetője. Hirdetésfelvétel: a kiadó és szerkesztőség címén. Terjesztés: a Bor Hírlap online kerül terjesztésre, digitális formában a facebook segítségével. Megjelenik: minden harmadik hónapban. ISSN:1788-2516.
A latin sorszámnevekkel jelölt Rajnai Rizling sorozat tagjai egyre több megmérettetésen szerepelnek a dobogón. A legújabb siker szintén egy számhoz kötődik: a 2024-es „Super 12” listán a VI. Sextus Rajnai Rizling Selection 2022 is helyet kapott.
A Magyar Borszakírók Köre minden évben 12 fehér- és 12 vörösbort választ a toplistájára az előző évben általuk kóstolt legjobb magyar nedük közül, és ebbe a szűk körbe került be az alig több mint egy évtizedes múlttal rendelkező családi borászat, a Cseri Pince egyik izgalmas bora. Érdekesség, hogy 2022-ben, amikor ez a bor készült, a pincészet egy korábbi évjárata szerepelt az élen a „Super 12”-ben, és kapta meg a Magyar Bor Nagydíjat a fehérborok között.
A sorozat megmutatja a Rajnai Rizling sokszínűségét, és azt, hogy a szüret időpontjának és a feldolgozás módjának variálásával ugyanarról a területről milyen sokféle stílusban lehet bort készíteni.
Díjat nyert a Sauska
A 2023-ban átadott rátkai székhelyű, 100%-ban családi tulajdonú Sauska Tokaj Borászat két kategóriában is Silver Winner elismerésben részesült az International Design Awards (IDA) versenyen.
A rendkívül erős nemzetközi mezőnybe közel 80 országból érkeztek
Bor Hírlap
pályamunkák, a Bord Stúdió által tervezett épület Landscape Architecture, illetve Hospitality & Leisure kategóriában kapta az elismerést. Az épület az Unesco által védett Tokaji Borvidék iránti tiszteletet tükrözi, ötvözve a modern építészet eszközeit és a táj időtlen szépségét. – A kezdetektől az volt a célunk, hogy ne csak a minőségi borok, de az építészet és design szerelmeseinek is izgalmas turisztikai úticél legyünk. Örülünk, hogy a Bordás Péter Ybl-díjas építész által megálmodott épület és a neves amerikai-magyar designer, Adam D. Tihany belső terei egyedi harmóniákat hoztak létre és különleges élményt jelentenek a hozzánk látogatóknak – mondta Sauska Andrea, a borászat tulajdonosa.
Új
mintegy három hektáron termel szőlőt és készít kiváló borokat. Az elmúlt években a Ság hegyen több komoly fejlesztés valósult meg. Ilyen volt az Alsóságról ide vezető út es a Borbarát körút felújítása, a Szív Pince kialakítása. Ezen pályázati forrásokból megvalósuló beruházások mellett jó látni, saját önerős fejlesztések is megvalósultak, a Ság hegy es ezzel Celldömölk hírének öregbítésé érdekében. Ebbe illeszkedik, hogy a Dénes Hegybirtok Borbárt és Teraszt alakított ki
legnagyobb magyar italforgalmazó, és több százmillióval tartozik a hazai borászatoknak.
A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 56 rendbeli csalás, valamint egyrendbeli számvitel rendjének megsértése miatt nyomozott az akasztói fivérek ellen. A gyanúsítás szerint az 50 éves férfi és 47 éves öccse ügyvezetése alatt álló két különböző Kft. még 2023-ban és az azt megelőző években több gazdasági társaságtól, illetve magánszemélyektől is italokat – főként borokat – rendelt úgy, hogy fizetésképtelen volt a cégük.
Áts Károly állami kitüntetése
Állami kitüntetést vehetett át 2025. március 14-én Áts Károly, a Grand Tokaj főborásza. A borász a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetését kapta „a tokaji borok készítése terén végzett, több évtizedes, kimagasló teljesítménye elismeréseként”.
Áts Károly 2012-ben az Év Bortermelője díjat nyerte el, 2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2020-ban pedig a Borászok Borásza kitüntetést is neki itélték.
Úgy gondolja, ő abból a célból érkezett a Földre, hogy borász legyen és valami olyat alkosson, ami nem
Hamarosan vádat emelhetnek a Ital Magyarország Kft. és a Bognár-Vin korábbi vezetői B. Gábor Andor, és B. Csaba ellen. A rendőrség ugyanis lezárta a több mint 600 milliós károkozással gyanúsított akasztói testvérpár ügyét, és vádemelési javaslattal továbbította az iratokat az ügyészség felé. Korábban többször is beszámoltunk arról, hogy becsődölt az egyik
középszerű - fogalmazott Áts Károly a Spirit FM „Veszik vagy isszák„ című műsorában. Azt szokta mondani, hogy jót alkosson az ember, nagyon sok középszerű van.
Azt vallja: egy bor élete 80-85 százalékban a tőkén dől el. Ha az alapanyag kiváló, és az ember tudja, mit szeretne belőle készíteni és odafigyel, abból csak jó sülhet ki.
Tokaj
Rajnai Rizling a legjobbak között
Megnyílt a Borbár és Terasz a Dénes Hegybirtokon. A húszéves, családi tulajdonú Dénes Hegybirtok
borkóstoló hely nyílt
A világ legjobb levese
A Taste Atlas online gasztronómiai magazin közzétett rangsora szerint a világ legjobb levese a paraguayi vori-vori. Ez a hagyományos paraguayi étel sűrű, tápláló leves, amelyben kis kukoricalisztből és sajtból készült golyócskák találhatók. Általában marha- vagy csirkehússal, valamint zöldségekkel, például sárgarépával, zellerrel és hagymával készítik.
A “vori-vori” elnevezés a guarani nyelvből származik, ahol a szavak ismétlése a bőségre utal, így a név jelentése “sok golyócska”. A leves fűszerezéséhez gyakran használnak babérlevelet, petrezselymet és sáfrányt, amelyek aranyszínű árnyalatot kölcsönöznek az ételnek.
A vori-vori 4,7-es pontszámot ért el az 5-ből, több mint 100 nemzetközi leves közül kiemelkedve. A rangsorban két magyar leves is helyet kapott: a 29. helyen végzett a gulyásleves (4,4-es pontszámmal),
míg a 36. helyen a húsleves (szintén 4,4-es pontszámmal).
A Taste Atlas egy online gasztronómiai “enciklopédia”, amely több mint 10 ezer ételről és italról nyújt információt a világ minden tájáról. A világ gasztronómiai térképeként ismert weboldal közel 6500 helyi alapanyagot és 24 ezer éttermet gyűjt össze, de a több mint 50 ezer regisztrált felhasználó folyamatosan bővíti, frissíti az adatokat.
Európa legjobb bárja
A European Bar Guide 100-as listát közölt a kontinens legjobb helyeiről. A pontozás szempontjai között szerepelt az italok minősége és választéka, a stílus és a dekoráció, a karakter, a hangulat, a kényelem és az események kínálata, valamint az ár-érték.
Európa legjobb bárja a brüsszeli La Fleur En Papier Doré, amely karakteres, középkori berendezéssel
büszkélkedhet. A második helyre pedig Budapest legrégebbi és legismerebb romkocsmája, a Szimpla Kert került, amely a stílusa és hangulata, a minőség és a választék, illetve a jó ár-érték arány miatt kapott magas pontokat.
A 22. helyen végzett a debreceni Roncsbár, amelynek hangulatát a budapesti romkocsmákéhoz hasonlónak látják. Vannak itt koncertek, van terasz, jó italokat adnak elérhető áron - mi kell még?
A 29. helyre befért még egy budapesti hely, a Calgary Antik Drinkbar, amelynek legnagyobb vonzerejét atmoszférájában látják az értékelők: a mindenféle berendezési tárgyakkal dekorált hely eklektikája, a ki-be járkáló „helyi” kutya és macska.
Prantner Ferenc negyedszer nyert
Angyalhaj csokoládéból fagylalt
A dubaji csoki őrület után idén tavasszal a rózsaszínű angyalhaj csokoládéért rajonganak magyarok tömegei. Jakabfi Dávid patissier pedig rögtön fagylalt formába öntötte a megjelenésében és ízvilágában is egyedi édességet. A puncsból, ruby csokiból, pisztáciából és török vattacukorból készülő fagyit már most
Prantner Ferenc borász családi pincészete immáron a negyedik alkalommal nyerte el a legjobb vörösbor címet a Szekszárdi Borvidéki Borversenyen. Idén is és tavaly is a 2021es évjáratú Sauli Cuvée-vel nyertek. Az azt megelőző két évben pedig egy-egy különböző évjáratú syrah fajtából készített bor lett a csúcsbor. – A győztes bor egy bordeaux-i házasítás: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot szőlőfajtákból összeállított cuvée – ismertette a győztes pincészet vezetője. – Két évig érleltük a bort ötszáz literes különleges hordókban. Ezek kiváló minőségű, egyenként átválogatott, tölgy alapanyagból készített dongájú hordók. A Sauli nevet pedig a cuvée-nk a termőterületről kapta, ami Szekszárdon a Parászta környékén van.
Egy palack csúcsbor ára közvetlenül a pincészetnél tízezer forintba kerül.
annyira imádja mindenki, hogy sorok állnak érte Nagykanizsán. Ráadásul a minőség és az árfekvés vonatkozásában is sikerült megtalálnia a neves cukrászséfnek az arany középutat, hiszen 550 forintért kóstolható meg a finomság. – Az angyalhaj csokoládé alapja a savas, citrusos ízjegyekkel tarkított ruby csoki. Ez 6-7 évvel ezelőtt már sláger volt itthon is, most pedig újra divatba jött. A rózsaszín csokoládé a kicsiket és a nagyokat egyaránt leveszi a lábáról, ezért is gondoltam úgy, hogy érdemes lenne a nyár közeledtével fagyiként is kínálni – mondta a desszertséf.
Dobj kenyeret a borodba!
A bor savtartalma adja az ital struktúráját és testességét, viszont egyeseknél kellemetlen savas refluxot okozhat. Van azonban egy egyszerű trükk: ha egy kis darab pirított kenyeret dobsz a poharadba, az nem változtatja meg a bor ízét, viszont
segíthet semlegesíteni a savasságot, így elkerülheted a kellemetlen utóhatásokat.
Ha legközelebb borozol, próbáld ki ezt a módszert – meglepődsz, milyen hatásos lehet!
el a termelők
Változás jöhet a magyar borok piacán! Új irányba mozdulhatnak
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2025 évi tavaszi sajtóeseményén a borászati innováció és a piac változásaira való alkalmazkodás került középpontba. A szakértők kiemelték, hogy a tavaly kötött stratégiai megállapodás célja a tudásátadás és a szakmai kommunikáció erősítése, amely a Borászati Füzetek kiadványban is megmutatkozik. Gyuricza Csaba, a MATE rektora bejelentette, hogy szeptembertől pezsgőkészítő mesterképzést indítanak, reagálva a pezsgőpiac növekedésére. Feldman Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy az innováció és a generációváltás kulcsfontosságú a borágazat jövője szempontjából. Az eseményen bemutatott új borászati fejlesztések – például vegán és alkoholcsökkentett borok – a fenntarthatóság és a változó fogyasztói igények figyelembevételével készültek.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa stratégiai együttműködési megállapodást kötött tavaly, amely meghatározta a közös feladatokat és célokat a jövőre nézve. Ez az együttműködés hivatalosan is megerősítette a korábbi szoros kapcsolatot, amely az Országos Borverseny szervezésében is megmutatkozott – mondta nyitóbeszédében Gyuricza Csaba a MATE rektora.
A megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme a tudásátadás és a szakmai kommunikáció erősítése. Ennek részeként a Hegyközösségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában megjelenő borászati füzetekben vállalt szerepünk is megerősödött.
Mi ezt kiemelten fontosnak tartjuk, és a Szőlészeti és Borászati Intézet mindig élen járt az új eredmények magyar nyelvű bemutatásában – hangsúlyozta az egyetem képviselője.
A borászati füzetek 1869 óta jelennek meg, és kulcszszerepet játszanak a szakmai ismeretek hiteles közvetítésében. Gyuricza Csaba elmondta, hogy az egyetem célja, hogy a szőlészeti és borászati kutatások eredményeit még hatékonyabban tudja közvetíteni a szakmai közösség számára. A rendezvény a rektor bejelentette, hogy a MATE pezsgőkészítő mester szakirányú továbbképzést indít szeptembertől. A döntés hátterében az áll, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a pezsgőüzemek száma, és szükség van szakmailag megalapozott képzésre. A pezsgőkészítés mellett az egyetem továbbra is kiemelt figyelmet fordít a borászati kutatásra, a piac elvárásainak megfelelő innovációra és a szakmai közösség támogatására.
Feldman Zsolt az Agrármisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitóbeszédében elmondta, hogy a jelenlegi esemény egyik célja, hogy gyakorlati megoldásokat mutasson be a hazai szőlő- és borágazat számára. A rendezvényen az egyetem a jövő útjait keresve arra fókuszál, hogyan lehet alkalmazkodni a változó piaci környezethez.
Reagálnunk kell arra, ami a piacon történik – hangsúlyozta, utalva arra, hogy az Európai Unióban az elmúlt tíz évben negyedével csökkent a borfogyasztás. A kérdés tehát az, hogyan lehet a borászati termékeket a fogyasztói igényekhez igazítani, miközben megőrizzük a hagyományokat.
A mai fiatal generációk fogyasztási szokásainak elemzése elengedhetetlen a borágazat jövője szempontjából – ismertette. Elmondta, hogy a különböző generációkat más-más fogyasztási szokás jellemzi, és az üzleti és
Bor Hírlap
egyetemi stratégiáknak is ehhez kell igazodniuk. A piaci sikerhez tehát innovációra, korszerű termékfejlesztésre és a fogyasztói preferenciák folyamatos figyelemmel kísérésére van szükség. A magyar borászatoknak a jövő kihívásaira felkészülve innovatív megoldásokra kell törekedniük, amit a kormány is támogat.
Idén tavasszal tervezzük az innovációs beruházási támogatási konstrukciónkat megjelentetni – mondta, hozzátéve, hogy ezzel ösztönöznék az alkohol csökkentett, alkoholmentes vagy környezetbarát csomagolású borok fejlesztését. Az egyetem szerepe kulcsfontosságú ebben a folyamatban, hiszen szakmai tapasztalatokat oszt meg a borászokkal, segítve őket a változó piaci környezethez való alkalmazkodásban. A cél egy olyan borászat kialakítása, amely tiszteletben tartja a hagyományokat, de egyúttal nyitott az innovációra és a fogyasztói igényekre is.
A Hegyközösségek Nemzeti Tanácsa képviseletében Szmilkó Gabriella szakmaközi igazgató osztotta meg gondolatit. Elmondta, hogy fontosnak tartják, hogy támogassák a fiatal generációkat és az innovációs folyamatokat, különösen a mezőgazdaság és borászat területén. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködve céljuk, hogy olyan szakmai programokat alakítsanak ki, amelyek segítik a hallgatókat a modern technológiák megismerésében.
A fiatal fogyasztók igényei folyamatosan változnak, ezért kulcsfontosságú, hogy a termékfejlesztés igazodjon ezekhez a trendekhez – emelte ki.
A borágazatban különösen fontos a hosszú távú tervezés, hiszen a fogyasztók egyre inkább keresik az egyedi, fenntartható és egészségtudatos termékeket. A csökkentett alkohol tartalmú vagy alkoholmentes borok, a vegán és természetes alapanyagokat felhasználó eljárások mind egyre nagyobb szerepet kapnak a piacon. A HNT szakmai szervezetek célja, hogy támogassák azokat a borászatokat, amelyek ezekre az új irányokra építenek. Az innováció nem csupán a termékek minőségét javítja, hanem elősegíti azt is, hogy a magyar borászat megőrizze versenyképességét a nemzetközi piacon – ismertette. Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Magyar Mezőgazdaság Kft. által kiadott Borászati Füzetek nemcsak történelmi jelentőséggel bírnak hanem a szakmai tudás megőrzésének és továbbadásának egyik alap köve is. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatásával jelenhet meg évről
évre, és a szakmai közösség számára elengedhetetlen információkat közvetít. Ebben a lapban olyan kutatási anyagok is helyet kapnak, amelyek publikációs értékkel bírnak, így a tudományos világ számára is fontos forrást jelentenek. Emellett a kiadványban kiemelten foglalkoznak a generációváltás kérdésével is, hiszen a borászat jövője azon is múlik, hogy a fiatalok hogyan veszik át és formálják tovább az elődök munkáját, miközben tiszteletben tartják a hagyományokat. A lap évente hatszor jelenik meg.
Nyitrainé Dr. Sárdi Diána MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója ismertette, hogy a jelenleg bemutatott borok a fenntarthatóság, az egészségtudatosság és az új technológiai lehetőségek iránti igényt tükrözik. Az intézet kutatói és oktatói aktívan részt vesznek ezeknek a boroknak a fejlesztésében. Ezek között szerepel a vegán bor, amelyet állati eredetű kezelőszerek mellőzésével állítanak elő, így a szigorú vegetáriánus étrendet követők is fogyaszthatják. A narancsbor készítése során fehér szőlőt dolgoznak fel kék szőlő feldolgozási technológiájával, amely során héjon erjesztik, ezzel egyedi ízvilágot biztosítva. Az alkohol csökkentett bor előállítása során két százalékponttal csökkentették az alkoholtartalmat, ami a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb magas cukor tartalmú szőlőknél különösen fontos lehet. Az alkoholmentesített bor esetében pedig azt is vizsgálják, hogy az alkohol kivonása milyen hatással van az aromakomponensekre és az élettani hatású vegyületekre. Emellett bemutatásra kerül a meggypezsgő is, amely csökkentett alkoholtartalmával egyedülálló kuriózum a piacon.
Bock Fekete-hegy Selection, Gere Kékfrankos és Szemes Dél Kékfrankos 2021
Villányi Kékfrankos trió
A Kékfrankos – az Olaszrizlinghez hasonlóan – igazi közép-európai szőlőfajta, a régió számos országában termesztik. Németországtól és Csehországtól Ausztrián, Szlovákián át egészen néhány volt Jugoszláv utódállamig mindenhol jelen van, de egy kevés Kékfrankossal még Észak-Olaszországban és Spanyolországban is találkozhatunk, sőt, egy-két tengerentúli területen is.
Bár a Kékfrankos nemzetközi ismertségre – Blaufränkisch-ként – inkább az osztrák borászoknak köszönhetően tett szert, valószínűleg sehol nem tudja annyi arcát megmutatni a fajta, mint nálunk, köszönhetően annak, hogy számos, egészen eltérő adottságokkal rendelkező borvidékünkön terem. A világ Kékfrankossal betelepített területeinek nagyjából fele Magyarországon található, hazánkban ez a legnagyobb területen telepített szőlőfajta, szinte minden nem kifejezetten fehérboros borvidéken megjelenik értelmezhető mennyiségben. Egerben és Szekszárdon a bikavérek gerincét alkotja, de utóbbi borvidéken fajtaborként is kiemelt szerepet játszik, ahogy Sopronban is.
Erdei gyümölcsök, megygy, faeper, szeder, pici édesfűszer és földesség színezi az illatot, második nap halvány gyógynövényes jegyek is csatlakoznak. Szájban tartalmas és tömör bort kapunk, jó sav és közepes mennyiségű, határozott tannin felel a szerkezetért, kicsit tapad és szárít is a csersav. Erdei gyümölcsök, meggy, vérnarancs, pici étcsokoládé és édesfűszer, második nap itt is felbukkannak a gyógynövények. Érdesebb, rusztikusabb a másik két bornál, részben talán ennek köszönhetően fiatalosabbnak is tűnik.
Szemes Dél Kékfrankos 2021
Az utóbbi években a Balaton környékén és a Mátrában is egyre több kiváló Kékfrankos készül. Villányban ugyan még mindig a bordeaux-i fajták fedik le a termőterület nagy részét, de a kékfrankos itt is fontos szereplő.
Balatoni, szekszárdi, mátrai, soproni Kékfrankosokat gyakrabban kóstolunk, de a fajta „délies”, villányi arcát is érdemes megismerni három remek villányi Kékfrankos prizmáján keresztül.
Bock Fekete-hegy Kékfrankos Selection 2021
A Fekete-hegy termése, 12 hónapig érlelődött másodtöltésű barrique hordókban.
Már az illat is nagyon érett alapanyagról árulkodik: érett meggy, meggylekvár, aszalt szilva és meggy, pici édesfűszer és éppen csak leheletnyi bőrösség. A test erős közepes, a korty krémes, a savérzet bár puha, mégis jó tartást ad a bornak, a tannin érett és bársonyos. Az alkohol 15%, de szépen felveszi a bor, így inkább csak egy kis édességet kölcsönöz. Ízben visszatér a nagyon érett gyümölcsösség, aszalt gyümölcsös villanásokkal, pici édesfűszerrel, finom melegséggel. Igazi délies, lágyan ölelő kékfrankos.
Gere Kékfrankos 2021
A Fekete-hegy és az Agancsos dűlők termése, 16 hónapot töltött 300 és 500 literes másodtöltésű hordókban.
A Kopár dűlő termése, 12 hónapig érlelődött másodtöltésű barrique hordókban.
Érett és aszalt meggy, meggylikőr, cseppnyi balzsamecet, marcipán és tejcsoki keveredik illatában, miközben az egésze átszövi egy kis animalitás és kezdődő érettség, így van egy kis old school hangulata a bornak. Ez is a bor is közepes testű, délies karakterű, a sav jól megtartja a kortyot, a tannin érett, csak picikét szárít a korty végén, itt az alkohol melegítő hatását is érezni. Talán kicsivel szellősebb az előző két bor után, kevésbé tömör és fókuszált, de nincs baj az egyensúlylyal. Ízében érett gyümölcsök, meggylikőr, balzsamecet és pici édesfűszer mellé becsúszik némi aszaltas karakter - meggy, szilva, paradicsom, sőt, kajszibarack formájában. Már némi érlelt karakter is mutatkozik, a fejlődésben mintha előrébb tartana, mint a másik két bor.
A három bor egyik sem tagadhatja le a villányi termő helyet, meleg érzetet keltő, telt, érett gyümölcsös kékfrankosok ezek, határozott tanninnal és aránylag magas alkoholtartalommal. A Bock bor hozza ki a legtöbbet ebből, a Gere harapósabb és rakocátlanabb, a Szemes pedig hoz egy kis „old school” villányi érzést is, az enyhe animalitással és érleltséggel.
Bor Hírlap
Borászok Borásza, 2025
Gál Tibor győzött
Gál Tibor egri borász vehette át az idén a Borászok Borásza díjat péntek este Budapesten, a Sulyok Tamás köztársasági elnöke fővédnöksége mellett rendezett díjátadó gálán.
Gál Tíbor, a Borászok Borásza
A Borászok Borásza jelöltjeinek, azaz Magyarország 50 legjobb borászán ak listáját a korábbi évek győztesei állítják össze. Ezután az ötven kiválasztott egy-egy szavazattal, két forduló alatt választja meg a végső győztest.
Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, a díj alapítója a magyar borkultúra megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben kiemelt szerepet szán a fiatal generációnak. Rókusfalvy Pál szerint generációváltásra van szükség, át kell adni a stafétát a fiataloknak.
Peszlen Tamás Sándor és Prőhle Gergely
Idén 19-ik alkalommal adták a Borászok Borásza díjat. A kormánybiztos szerint a bor elsősorban kultúrát és nem alkoholt jelent. Úgy véli, hogy a magyar bor túlélésének záloga a kulturált borfogyasztás népszerűsítése.
A tizenkilencedik Borászok Borásza mellett kihirdették a Borászok Barátja különdíjat és a Jövő Borásza ösztöndíj idei nyertesét is. A Jövő Borásza díjat Peszlen
Öt jelölt volt
Délvidék, Eger, Tokaj, Badacsony és Villány a döntőben – ismét öt nagyszerű borász került a shortlist-re. Lássuk, hogy kik maradtak versenyben a Borászok Borásza elsőkörös voksolása után, ki a díj öt várományosa, kiknek szurkolhattunk május 9-én, a dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök fővédnökségével megrendezett Borászok Borásza Díjátadó Gálán! A Borászok Borásza 50 fős jelöltlistáját február 28-án – a Borkonferencia keretein belül – hozták nyilvánosságra és azzal egyidőben, a Borászok Borásza Kóstoló Körön el is indították az elsőkörös szavazást. A díj már jól ismert szabályai szerint a döntés joga az ötven jelölt kezében van, ők választják meg maguk közül – kétfordulós választási rendszerben – a Borászok Borászát. Az elsőfordulós szavazatok összesítése után növekvő izgalomra számíthatunk a fentebb említett térségekben, településeken, hiszen ezekről a területekről származnak, itt alkotnak a döntősök.
Balassa István, Gál Tibor, Ipacs Szabó István, Maurer Oszkár és Szászi Endre; olyan nevek, akik méltán kerültek a döntőbe, és minden bizonnyal mindnyájan érdemesek lettek volna a végső győzelemre is.
Tamás Sándor borászhallgató kapta, aki egymillió forint ösztöndíjat is elnyert külföldi szakmai gyakorlatra. Az elismerést Prőhle Gergely, a Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumi elnöke adta át.
Borászok Barátja elismerésben részesült Kézdy Dániel borgyűjtő, borkereskedő, szakértő. Ő alapította a Vinoport bormagazint, de benne volt a Borsmenta elindításában is, szerzője az Emberek és dűlők című könyvnek. A díjat olyan civil személyiség kaphatja meg, aki tevékenységével kiemelkedő mértékben képviseli a magyar bor érdekeit, és nagyban segíti a magyar borászok munkáját. Az elismerést Kutas István, a Magyar Bankholding kommunikációs ügyvezető igazgatója adta át.
Gál Tibor a 19. Borászok Borásza, ő kaphatja meg a 19. csillagot a Borászok Borásza Csillagok Sétányán, amely Budapest szívében, a Zrínyi utcában található.
Kézdy Dániel borgyűjtő, borkereskedő, szakértő
Csökken a szőlőterületek nagysága Magyarországon!
Ennyi szőlőültetvény tűnt
el
A magyar szőlőtermő területek nagysága egy év alatt mintegy 987 hektárral zsugorodott, ami az ültetvények területének 1,7%-os csökkenését jelenti - derül ki a Világgazdaság cikkéből. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint a tavalyi szüretet az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb mennyiségű termése jellemezte, a szőlőültetvények összterülete pedig az elmúlt másfél évtizedben közel tízezer hektárral csökkent. A legnagyobb területveszteséget a Kunsági, a Mátrai és a Tokaji borvidékek szenvedték el, ahol 96-292 hektár közötti csökkenést mértek. Ezzel szemben például a Szekszárdi borvidéken 6,2 hektáros növekedést regisztráltak.
Bár a vörösborok iránti kereslet csökkent, továbbra is a Kékfrankos a legnagyobb területen – 6983 hektáron - termesztett fajta. A második legnépszerűbb a Bianca, amelynek termőterülete 5746 hektárra nőtt, míg a Cserszegi Fűszeres és a Furmint is jelentős szereplők a
fajtaösszetételben. Új szőlőfajták, mint a Zervin és a Kovácsi is megjelentek, igaz, ezek területe még minimális.
A tavalyi termés mennyisége 3,75 millió mázsa volt, melynek 74%-a fehér szőlő, míg a maradék vörös és rozé borok készítésére alkalmas kék szőlő. A legnagyobb mennyiségben a bianca termett, 558 ezer mázsával, míg a Kékfrankos 400 ezer mázsát hozott.
A borászati termékek exportja 17%-kal, értékben pedig 18%-kal nőtt 2024 első tíz hónapjában. Összesen 1,2 millió hektoliter magyar bort szállítottak külföldre, ami több mint 20 éves rekord: január és október között 2003 óta még soha nem volt ekkora az export mennyisége.
A belföldi borfogyasztás viszont tovább csökkent, az egy főre jutó mennyiség 18,7 literre mérséklődött 2023-
ban. A változó fogyasztási szokások, a fokozódó alkoholellenes trendek és az alkoholmentes italok előretörése mind-mind hozzájárulnak ehhez a csökkenéshez.
Más országokban is vannak problémák. A francia Comité Champagne (Champagne Bizottság) adatai szerint tavaly a pezsgőértékesítés 9,2%-kal csökkent 2023-hoz képest, összesen 271,4 millió palackra. A visszaesés különösen érzékelhető volt olyan kulcsfontosságú piacokon, mint Franciaország és az Egyesült Államok.
Maxime Toubart, a bizottság társelnöke a visszaesést politikai, gazdasági okokkal magyarázta. “A champagne a fogyasztók lelkiállapotának valódi barométere… Nincs itt az ideje az ünneplésnek, tekintettel az inflációra, a világméretű konfliktusokra, a gazdasági bizonytalanságokra és a politikai kivárásra néhány legnagyobb pezsgőpiacon, például Franciaországban és az Egyesült Államokban”.
Donald Trump amerikai elnöktől pedig kifejezetten tartanak a francia borászok a borokra kivetendő vámok miatt.
Karácsony Zoltán
Ezért nem kóstolhatja meg senki a világ legöregebb borát
Egy 1700 éves palackot őriznek!
Ha a világ legrégebbi borát keresed, a délnyugat-németországi Speyer városáig kell zarándokolnod, melynek múzeumában egy 1700 éves palackot őriznek. A szakértők szerint a nedű még ma is iható lenne, a palackot mégsem bontja fel senki.
Olyan ereklyét őriznek a Speyerben található Pfalzi Történeti Múzeum egyik kiállítótermében, mely minden virtigli borkedvelőt felcsigázhat. A Food & Wine cikke szerint ugyanis itt tekinthető meg az a
palack, mely a világ legöregebb borát tartalmazza. Az intézmény szakemberei azt mondják, a bor Kr. u. 325 körül keletkezhetett. A negyedik század folyamán két római nemest hantoltak el a mai Speyer közelében, de végső nyughelyükön több borospalackot is elhelyeztek. A sírt csak 1867-ben fedezték fel a régészek, akik döbbentek konstatálták, hogy egy üveg sértetlenül, szinte tökéletes állapotban őrződött meg. A múzeum szerint az ókori rómaiak fűszerekkel és mézzel ízesítették a borukat, az üvegekbe pedig némi olíva olajat is öntöttek, hogy ne érhesse levegő az italokat.
Az olaj az elmúlt több mint másfél évezred során megszilárdult, és vékony viaszréteget képezett a palack szájánál, ami azóta is légmentesen tartja a világ legöregebb borát.
A Local 2011-ben arról számolt be, hogy a Pfalzi Történeti Múzeumban immár száz éve ugyanazon a helyen tartják a borosüveget. Ludger Tekampe gyűjteményvezető, az intézmény munkatársa akkoriban elárulta: ő volt az egyetlen személy, aki hozzáérhetett a palackhoz. A szakértő hozzátette: kifejezetten „furcsa érzés” volt, amikor megérintette az ókorból származó ereklyét, arra viszont nem tudott választ adni, hogy mi történne, ha valaki felnyitná az üveget.
– Egyáltalán nem biztos, hogy kibírná a levegő okozta sokkot – fogalmazott Tekampe, majd hozzátette:
– Még mindig folyékony állapotban van, és egyesek úgy vélik, tudományos vizsgálatoknak kellene alávetni, mi viszont nem vagyunk biztosak benne.
De vajon megihatnánk, ha kedvünk szottyanna hozzá? A Futurism szerint az üvegben jórészt „egy kemény, gyantaszerű mixtúrát” találnánk, de a folyékony állagú részét sem volna érdemes megkóstolni, hiszen nem tartalmaz már alkoholt. Monika Christmann borprofesszor elárulta: egy-két kortyba senki sem halna bele, exkluzív ízélményben viszont dőreség volna reménykedni.
A Pfalzi Történeti Múzeum Instagram-oldala szerint az italt leginkább egy íztelen rágógumihoz lehet hasonlítani, ami nem hangzik borzasztóan, de nem is hozza meg a kedvünket a borkóstoláshoz.
Jelentősen emelkedett bizonyos magyar borok ára
A tokaji itthon igazán drága
A belföldön termelt és belföldön értékesített borok értékesítési ára csaknem 28,5 ezer forintra emelkedett hektoliterenként 2025 januárjában, azaz 10 százalékkal haladta meg az előző évit.
Hogyan alakultak a borárak?
Ezen belül az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési árai egy év alatt
• fehérborok esetén 29 százalékos drágulással 28,1 ezer forint/hektoliterre emelkedett,
• a vörös- és rozéboroké 5 százalékkal 34,1 ezer forint/ hektoliterre mérséklődött.
Ugyanakkor a belföldön termelt és külföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára 15 százalékkal 33,7 ezer forintra emelkedett hektoliterenként 2025 januárjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) borpiaci jelentéséből.
A tokaji még mindig itthon igazán drága Hozzáteszik, hogy a belföldön termelt oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül
• a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára 158,2 ezer forint/hektolitert tett ki, csaknem 5 százalékkal nőtt 2024-ben 2023-hoz mérten, a külföldi értékesítési átlagára pedig 2 százalékkal 86,2 ezer forint/hektoliterre emelkedett,
• a vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára 3 százalékkal 61,3 ezer forint/hektoliterre emelkedett a vizsgált időszakban, a külföldi értékesítési átlagára nagyjából 9 százalékos növekedéssel 69,6 ezer forintra emelkedett hektoliterenként.
Külföldön a magyar fehérbor a népszerű
A KSH adatai szerint Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mennyiségben és értékben is pozitív volt 2024. január–november között, mennyiségben 9 százalékkal, értékben 15 százalékkal nőtt 2023 azonos időszakához mérten. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát (72 százalék) a lédig borok tették ki, amelyek exportja 13 százalékkal 777,2 ezer hektoliterre nőtt a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása mintegy 1 százalékkal 302,1 ezer hektoliterre csökkent, míg értéke 6 százalékkal 21,3 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 84 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban.
Bor Hírlap
Az íze gazdag és édes, gyümölcsös jegyekkel
Hogyan lesz a banánból bor?
Ruandában Augusti Ntivuguruzwa évekig küzdött a banánbor tökéletesítéséért. Mint az ország sok hagyományos borásza számára, neki is minden egyes tétel bizonytalanságot hozott azzal kapcsolatban, hogy a szabályozók jóváhagyják-e a termékét.
– Mostanáig nem volt kifejezetten banánborhoz készült élesztőnk, és a szabályozó hatóságok nehezen tudták jóváhagyni az általunk termelt banánbort – fogalmazott Ntivuguruzwa.
Folyamatosan növekszik a ruandai banánboripar, ahol sok termelő nem megfelelő összetevőket használ az erjesztéshez, veszélyeztetve ezzel mind a minőséget, mind a szabályozásoknak való megfelelést.
Ruandában a banánbor – közismert nevén Urwagwa – egy hagyományos ital, fokozatosan bővülő piaccal. Az íze gazdag és édes, gyümölcsös jegyekkel, amelyet a banán természetes cukortartalma ad. Jól illik különböző desszertek mellé, de magában fogyasztva is kellemes élményt tartogat.
A banánbor készítésekor az érett gyümölcsöket megfüstölik, amivel növelni tudják a cukortartalmát. Ezután
leturmixolják, vízzel hígítják, majd hozzáadják az erjesztő gombákat. Ez a borkészítés sarkalatos pontja, ugyanis a borászatban használt kultúrák nem megfelelőek a banánhoz, ahogy a sütőiparban használt élesztők sem alkalmasak erre a célra.
– A sütőélesztő és a borászatban alkalmazott élesztő messze nem a megfelelő erjesztőszerek a banánborhoz –magyarázta Ntivuguruzwa, hozzátéve, hogy technikailag nem helyes egyiket sem használni banánbor erjesztésére. Mi lehet a megoldás? A probléma arra késztette Emmanuel Munezero kutatót és csapatát, hogy feltárják azokat a helyi nyersanyagokat, amelyeket indító kultúraként lehet használni – olyan mikroorganizmusokat kerestek, amelyek elősegítik az erjedést és meghosszabbítják az ételek és italok eltarthatóságát.
– Most van meg az az első kezdő kultúra, amelyre a Ruandai Fejlesztési Tanács 2024 decemberében jóváhagyta a szabadalmat – mondta Munezero, a Ruandai Nemzeti Ipari Kutatási és Fejlesztési Ügynökség vezető kutatója.
Az áttörés a különféle helyi banánfőzetek vizsgálatából született. Olyan összetevőket kerestek bennük, amelyek lehetővé teszik a fermentációt. A kutatás során három összetevő bizonyult ígéretesnek. Ezek képesek voltak a banánban lévő cukrot borrá alakítani, és a hígításnak is ellenálltak.
– Ezután izoláltuk azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik az erjesztést. Három elem bizonyult a legjobbnak az indító kultúra elkészítéséhez, megvizsgálva a banáncukor borrá alakításának képességét és a hígítással szembeni ellenálló képességét – mondta Munezero.
Fontos szempont volt, hogy az új élesztő megőrizze a banánbor hagyományos tulajdonságait.
– Az erjesztőszert cirokliszttel kevertük össze, hogy megőrizzük a cirok hagyományos színét és aromáját, amely a banánbor hagyományos erjesztőszere – mondta Munezero.
– Ez az indítókultúra több mint egy évig képes nyugalmi állapotban maradni, és alacsony hőmérsékleten is újra aktiválható – tette hozzá Munezero.
Munezero és csapata azt tervezi, hogy hat hónapon belül kereskedelmi forgalomba hozzák az indítókultúrát, és azon munkálkodnak, hogy por formájában is kifejlesszék azt, a helyi borászoknak megfizethető áron.
Bor Hírlap
Kopi Luwak – cibetmacska kávé
Arany árban mérik!
A cibetmacska a nevével ellentétben nem egy macskaféle, hanem egy ahhoz nagyon hasonló állat. Több fajtája is létezik, de a két legismertebb: Afrikai cibetmacska (Civettictis civetta) és a Maláji pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus). A legfőbb tulajdonsága a kávé szeretete. Azon kevés állatok egyike, ami megeszi a koffeint tartalmazó érett, nyers kávébabokat – mind az arabicát, mind pedig a robustát. Mivel nem képes megemészteni a szemeket, csak a puha héját, így lényegében károsodás nélkül, érintetlenül üríti ki magából. A kiürített kávébabokat megkeresik, kézzel összegyűjtik, megmossák, kiszárítják, mozsárban megtörik a héj eltávolítása érdekében, majd végül megpörkölik.
A cibet kávé hivatalos neve Kopi Luwak.
A Kopi indonéz nyelven kávét jelent – a Luwak pedig a közönséges pálmasodró. A Kopi Luwak tehát nem csak a nevet, hanem egyúttal a származási helyet (indonézia) és a keletkezési módot (pálmasodró) is jelenti.
A Bor Hírlap stábja Balin a sziget legismertebb fűszerkertjében kóstolta az eredeti Kopi Luwak kávét, s itt megismerkedhetett élőben a cibetmacskák pár példányával is. Ubudban a piacon sok helyen lehet kapni Kopi Luwak kávét, de óvatosnak kell lenni, mert előfordul a hamisítvány.
A gyarmati időszakban a holland telepesek uralták az indonéz szigetvilágot. Mivel a kávé nagy értéknek számított, ezért megtiltották a helyi lakosoknak, hogy a leszüretelt kávébabokat saját maguk fogyasszák el. Az emberek azonban kikerülték a rendszert! Észrevették, hogy az indonéz cibet macska megeszi, majd kiüríti a kávébabokat – szinte érintetlenül. Ezeket a babszemeket megkeresték, kézzel összegyűjtötték, jól megtisztították, végül megfőzték. Így a szüretelt kávéból nem ittak, de mégis hozzájutottak az értékes nedűhöz!
A Kopi Luwak tehát nem a kávé fajtáját jelöli, hanem a gyártási módszert! A cibetmacska szervezetében talál-
ható enzimek lebontják a kávé fehérjetartalmát. Ezzel eltűnik a savas, keserű íz. Ami megmarad, azt a legtöbben úgy jellemzik, mint egy testes, krémes ital – az íze pedig
a föld és a csokoládé kombinációjára emlékeztet.
A szóbeszéd szerint, aki megkóstolja, az a világ legjobb kávéjának tartja. Az íze aromás, és mivel a pálmasodró sok gyümölcsöt eszik, ezért néha enyhe gyümölcsös utóíz is kíséri.
Cibetmacska kávé ára igazi luxuskategória. A cibetmacska csak a legminőségibb, legérettebb kávészemeket eszi meg. Kevesebb, mint 200 kg-ot „állítanak elő” évente. Az eredeti Kopi Luwak ára kilónként több mint 1000$-ba kerül.
A Bali szigetén lévő fűszerkertben a Kopi Luwak kávé mellett más kávékat is lehet kapni, így például vaníliás vagy kókuszos kávét. S sokféle teát is árulnak, mind saját készítmény. lehet rendelni akár 20 tételes kávé és tea kóstolót is, aminek az a különlegessége, hogy az italok mellé magyar nyelvű információs adnak, a leírást az Analit Utazási Iroda készítette, mert olyan sok turistát visz ide hazánkból.
Százmilliárdos bukással kerülte el a minőségromlást a pezsgőgyár
Kiöntötték a 2023-as évjáratot!
Ha a jövőben 2023-as évjáratú Dom Pérignon pezsgővel kínálnak, csúnyán át akarnak verni: a gyártó mindent kidobott az évből, mert az nem volt elég jó.
Nehéz év volt a 2023-as a francia pezsgőkészítők számára. Champagne tartományban forró és párás körülmények uralkodtak egészen augusztus közepéig, melyeket egy hűvös és szintén párás időszak, majd újabb hőhullám követett. Ezekből a körülményekből ugyan ki lehetne azt is hámozni, hogy megvolt kellő napsütés és nedvesség is ahhoz, hogy kiváló legyen a pezsgőt adó szőlőtermés, ám a valóságban nem ez volt a helyzet. Az érést nem segítette sem a túlságosan nagy meleg, sem a túl sok víz, ráadásul megjelentek a szőlőt érintő betegségek.
Ettől persze a munkát még elvégezték mind a 370 pincészetnél, így a Dom Pérignonnál is. Több százan szedték kézzel a fürtöket, és a borkészítés folyamatában is százas nagyságrendben vettek részt a dolgozók.
Mindezt azért, hogy a végén kiöntsék az egészet a lefolyóba.
Erről Vincent Chaperon, a pezsgőmárka pincemestere beszélt a Robb Reportnak. Chaperon elmondta, hogy a termés és a készülő ital egész egyszerűen nem felelt meg a Dom Pérignon márkához társított sztenderdeknek, ezért úgy döntött, hogy megválnak tőle. Más pezsgőmárkáknál jellemző, hogy a rosszabb alapanyagot elteszik egyfajta alapbornak, melyet később felhúznak jobb minőségű terméssel, náluk azonban ilyet nem játszanak.
A Dom Pérignon egyébként nem először csinál ilyen történelme során. Csak ebben az évszázadban a mostani esettel együtt négyszer is úgy döntöttek (2001, 2011, 2014), hogy az adott évjáratból nem készül pezsgő. Ilyenkor persze a dolgozók nem maradnak bér nélkül, kifizetik őket. Biztosan fájó azonban, hogy a kasszából a jelenlegi ajánlott árakkal számolva – évi egymillió palackkal és 295 dol-
láros árral számolva – legalább 295 millió dollár (106 milliárd forint) fog hiányozni.
Taroltak a François pezsgők a világ egyik legrangosabb borversenyén
A világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén ért el ragyogó sikereket a François pezsgőmárka. A németországi Mundus Vini Spring Tasting borversenyen ötvenöt ország, kétszázötven borszakértőjének véleménye alapján két kiváló François pezsgő – a François President Brut és a Louis François & Co. Brut Nature Nyerspezsgő – is learathatta a babérokat, ezzel egyszersmind erősítve a márka nemzetközi elismertségét.
A közel negyedszázados múltra visszatekintő németországi Mundus Vini Spring Tasting borversenyen évről évre a világ élvonalába tartozó borok és pezsgők mérettetnek meg. A verseny zsűrije négy napon át több mint hatezer tétel közül választja ki a legjobbnak ítélt nyerteseket. A mintegy kétszázötven borszakértőt számláló bírálóbizottság az idén a François President Brut és Louis François & Co. Brut Nature Nyerspezsgőjének is ítélt aranyérmet, elismerve ezzel e termékek kivételes kvalitásait.
A François pezsgők kizárólag tradicionális eljárással, az Etyek-Budai borvidékről, saját termőterületről származó Chardonnay és Pinot Noir szőlőkből készülnek. A titok abban rejlik, hogy a készítők hűek a hagyományokhoz, ám mindig nyitottak az újításokra, így szavatolva a magas minőséget és egyediséget.
– Az 1886-ban alapított François pezsgőcsalád 1982től található meg a Törley palettáján, a nyerspezsgőt, mint kategóriát pedig a 2000-es évek elején, itthon elsőként mutattuk be a nagyközönségnek, felismerve, hogy a fogyasztóknak igénye van egy igazán különleges ízvilágra – mondta Csomay András, a Törley Pezsgőpincészet marketingvezetője. Hozzátette, hogy a François márka pezsgői szakmai szempontból is inspirálók.
– Dosage nélkül – ez a pezsgőtípus nemcsak az ínyencek kedvence, hanem a pezsgőmesterek egyik legnagyobb kihívása is, hiszen itt a legapróbb hibák is könnyen észrevehetővé válnak – tette hozzá Koczuba Róbert a pincészet pezsgőmestere.
A pezsgők világában a Brut és a Brut Nature közötti különbség elsősorban a cukortartalomban rejlik. Míg a Brut pezsgők esetében egy minimális mennyiségű expedíciós likőr kerül hozzáadásra, ezzel finom hangolva az ízvilágot, addig a Brut Nature – vagy más néven Zero Dosage – pezsgőknél a pezsgőmesterek elhagyják a dosage-t. Ennek eredményeként a Brut Nature pezsgők a maguk természetes tisztaságában mutatják meg a Nyerspezsgő karakterét, kiemelve annak minden apró árnyalatát.
A François President Brut és a Louis François & Co. Brut Nature Nyerspezsgő nemzetközi sikere is alátámasztja, hogy a François pezsgők nemcsak itthon, de nemzetközi viszonylatban is elismertek. Megmutatkozik bennük a pezsgőpincészet tisztelete a több mint egy évszázados hagyományok és a minőség iránt.
Egyre többen keresik a biztonságos étkezést
Teljesen gluténmentes konyha a Balatonnál
A gluténérzékenységgel, cöliákiával vagy más ételallergiával élők számára a nyaralás sokszor nem a gondtalan pihenésről, hanem az állandó kockázatkerülésről szól. Még ma sem gyakori Magyarországon az olyan vendéglátóhely, ahol nemcsak a kínálat „mentes”, hanem valóban a konyha is. Most a Balaton partján emeli magasabb szintre a „free-from” étkezést egy új kezdeményezés.
Az olyan kifejezések, mint a gluténmentes, vegán, allergénmentes, egyre több ember számára nem divatot, hanem létfontosságú szükségletet jelentenek. Egyre nő azok száma, akiknek nem választási lehetőség a „mentes” étkezés, hanem az egészségük múlik azon, mit tesznek a tányérjukra. Az autoimmun cöliákia egyetlen kezelési módja például a szigorúan betartott gluténmentes diéta. A betegek többsége még a „nyomokban glutént
tartalmazhat” jelölésű élelmiszereket sem fogyaszthatja. A lisztérzékenység, a laktózintolerancia, a tejfehérje-allergia vagy a tojásra adott reakciók olyan tényezők, amelyek miatt sok család nem tud bárhol biztonságosan étkezni – különösen nyaralás vagy utazás közben. – Bár a legtöbb étterem étlapján ma már feltűnik egyegy gluténmentes opció, ezek gyakran nem jelentenek valódi biztonságot. A konyhák többségében ugyanis ugyanazon a munkafelületen készülnek a hagyományos és a mentes ételek is, ami az úgynevezett keresztszennyeződés veszélyét hordozza, és ez a gluténérzékenyek számára súlyos következményekkel járhat – hangsúlyozta dr. Barta Anita, az Ételintoleranciás és Ételallergiás Gyermekekért és Családokért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Balaton fővárosában már elérhető olyan 100%-ban gluténmentes vendéglátóhely, ahol kizárt a keresztszenynyeződés lehetősége. A bisztrót is létrehozó alapítvány célul tűzte ki, az ételallergiás gyermekek és családjaik megsegítését.
– Lobbizunk a mentes termékek áfájának csökkentéséért, élelmiszercsomagokat osztunk rászorulóknak, rendezvényeket szervezünk, és figyelemfelkeltő kampányokat indítunk,
amelyekkel felhívjuk a figyelmet a keresztszennyeződés veszélyeire. A „mentes” bisztró vendégei akár egy plusz menü megvásárlásával is hozzájárulhatnak a támogatott gyermekek étkezéséhez – fejtette ki a kuratórium elnöke.
Az étlapon minden étel „mentes”: gluténmentes, sok esetben vegán, laktóz- és tojásmentes is. De a legfontosabb: a konyha működése is valódi biztonságot nyújt az allergiával élőknek.
– A Cafe Spirit-ben ugyanezt a szemléletet követjük – minőséget kínálunk azoknak, akik egészségtudatosan élnek, vagy egyszerűen csak szeretnének egy kis nyugalmat találni a mindennapokban. Kellemes, inspiráló környezetet, gondosan válogatott harapnivalókat és prémium italokat kínálunk. Azt valljuk, hogy a test és lélek harmóniáját nemcsak az egészséges táplálkozás, hanem a magas rezgésű terek és az őszinte, minőségi emberi kapcsolódás is támogatja.
Dr. Barta Anita, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a „mentes” ételek sokak számára gyakorlatilag gyógyszerként működnek.
– Nem szabad, hogy elérhetetlen áron, különlegességként legyenek jelen a piacon. Éppen ezért indítottuk el egyebek mellett az „Év Egészségtudatos Vállalata” elismerést, hogy motiváljuk a jó gyakorlatokat.
A „mentes” vendéglátóhely a közelmúltban elnyerte a „Az év mentes kedvenc helye” díjat, és saját food truckjával rendszeresen részt vesz fesztiválokon, iskolai napokon, családi eseményeken is. Ezek nemcsak népszerűsítik a szemléletet, de valódi segítséget is jelentenek azoknak, akiknek az étkezés nem egyszerűen gasztronómiai élmény, hanem állandó kockázat.
A vendéglátóhely és az Ételintoleranciás és Ételallergiás Gyermekekért és Családokért Alapítvány a visszajelzések alapján folyamatosan alakítja kínálatát, új fogásokat vezet be, és továbbra is aktív szerepet vállal az ételérzékenységgel élők érdekképviseletében és a modell népszerűsítésében.
Megvan
Békés megye első Michelin Guide-ajánlott étterme
Az Újváros Bisztró turisztikai szenzáció
Szarvason, a Holt-Körös partján, a mocsárciprusok árnyékában várja vendégeit Békés megye első Bib Gourmand minősítésű étterme. A Michelin Guide ezzel a címmel azokat a vendéglátóhelyeket emeli ki, amelyek kiváló minőségű ételeket kínálnak mérsékelt áron. A megújult Újváros Bisztró tulajdonosainak célja a helyi hagyományok és a modern gasztronómia egyensúlyának megteremtése.
Szarvas híres az arborétumáról, a természeti környezet szépségéről, a körös-parti vendégházairól, a Vízi Színházról. De az Újváros Bisztrónak köszönhetően egyre inkább gasztronómiai célponttá is vált, sok turista érkezik már kifejezetten azért, hogy kipróbálja az immár a világ legismertebb étterem- és szállodakalauza által is ajánlott éttermet.
– A bisztró már most érzékelhetően hozzájárul a térség turizmusának fejlődéséhez – hangsúlyozta Szin Bence tulajdonos. Bíznak abban, hogy ez a trend a jövőben tovább erősödik. – A Michelin ajánlás hatalmas elismerés nem csak az étterem, hanem a térség gasztronómiai előrelépése szempontjából is – tette hozzá.
A tulajdonosok arra a kérdésre, hogy mégis miért fog egy közgazdász és egy szociálpedagógus egy ilyen projektbe, röviden azt válaszolták: imádják a jó ételeket és italokat és szeretnék ezt a rajongásukat megosztani minél több vendéggel a szülővárosukban.
– A bisztró vezetése számunkra – nem titkoltan – egy tanulási folyamat. Úgy vélem, a mostani új koncepcióval közelebb kerültünk a Michelin Guide alapértékeihez – mondta Szin Bence. – Az éttermet a testvéremmel közösen indítottuk el, de ebben az évben már a feleségem az új tulajdonostársam. Kezdetben kicsit túlgondoltuk a koncepciót és túlzottan a saját igényeinkre szabtuk a kínálatot. Rá kellett jönnünk, hogy a vendéglátásban fontos a helyi elvárások figyelembevétele. Ennek érdekében a szó nemes értelmében egyszerűsítettük az ételeinket, letisztult, érthetőbb irányvonalat alakítottunk ki, de úgy, hogy közben a minőség tovább nőtt, megmaradt az innováció, számunkra pedig a vendéglátás szépsége.”
Az új koncepció hangsúlyosan épít a helyi alapanyagokra. – Piltz Zoltán séf – aki egy londoni munkát utasított vissza a projektünk miatt - elkötelezett a helyi termelők bevonásában, de nem zárkózik el a világ más tájainak minőségi alapanyagaitól sem – árulta el a tulajdonos.
– A szarvasi kézzel készült burrata több szezonon keresztül az előételeink között szerepelt, a helyi harcsa pe-
dig valamilyen formában állandó szereplője az étlapunknak. A zöldségek nagy része helyi termelőktől érkezik, a kacsát és mangalicát is az Alföldről szerezzük be, de ha szükséges, akár Franciaországból is importálunk – tette hozzá Szinné Pusztai Szilvia. – Különleges borlappal is büszkélkedhetünk, emellett kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk a kávéink minőségére. Három különböző kávét kínálunk, hagyományos olasz, illetve hazai és nemzetközi újhullámos pörkölők tételeit, ami nem mindennapos az éttermek életében. Az étterem célja, hogy minden vendég számára elérhető legyen az Újváros Bisztró által nyújtott gasztronómia élmény.
– A Michelin Guide Bib Gourmand minősítés hatalmas szakmai mérföldkő, nagyon örülünk, hogy a megyében mi érhettük el elsőként ezt az elismerést. Ez megerősítette a csapatot abban, hogy jó úton járunk, azt jelenti számunkra, hogy az elképzeléseinkkel értéket teremtünk. Az ilyen elismerések nem csak rólunk szólnak, hanem az egész térség gasztronómiai hírnevét is erősítik – fogalmazott Szin Bence.
Szinné Pusztai Szilvia szerint az elismerés egyfajta ösztönzés is. – Nagyon örülünk, hogy elértük ezt a szintet, de szeretnénk még tovább fejlődni és nemcsak helyi, hanem országos és nemzetközi szinten is egyediséget mutatni, miközben a helyi vendégeknek is érthető, szerethető ételeket kínálunk.
– Ez egy folyamat, amelyben folyamatosan fejlődünk –fogalmaz Szin Bence. – A maximalizmus jellemző ránk és a csapatunkra is. Azon dolgozunk, hogy minden szinten a legjobbat nyújtsuk, legyen szó az ételek minőségéről, a kiszolgálásról vagy az atmoszféráról, mindezt azért, hogy a vendégeinknek emlékezetes élményt tudjunk nyújtani. Ha külföldön járunk, mi is a Michelin Guide alapján szoktunk éttermet választani. Bízom benne, hogy az ajánlás a mi éttermünk esetében is azt jelenti majd, hogy sokan keresik fel Szarvas legújabb nevezetességét, mi pedig szeretnénk nekik ehhez méltó élményt nyújtani.
AN-2, Horgonyzó, Iszkor, Lelkem, Más tészta, Noble’s, Öreg Prés…
Sok remek étterem vidéken
AN-2. Kevés magyar étteremben lehet olyan díszletek közt enni, mint Pécs mellett, az orfűi AN-2-ben. A rendelés elkészültére várva, majd evés közben is évszaktól függően lehet nézni a Pécsi-tó kajakosait, úszóit vagy horgászait, ugyanis az AN-2 közvetlenül a tó partján üzemel. A fő profilt a jól kitalált és nagy műgonddal összerakott hamburgervariációk jelentik. De ezeken túl is mindig van 2-3 különleges fogás az étlapon.
Horgonyzó. A Tokaj és Nyíregyháza közötti Tiszalökön nem számít az ember világszínvonalra, de a Horgonyzó az egyik legkellemesebb meglepetés, amibe belefuthat az ember. Annál a mangalicaköröm-krokettnél, amit itt színes spárgákkal tálalnak fel, nem lehet jobbat enni. A burgereknek és a nápolyi stílusú pizzáknak köszönhetően ez a környék legnépszerűbb étterme. Iszkor. A hely, ami új szintre emelte a falusi éttermeket Magyarországon. Ezt a műfajt hívják szerzői konyhának, ami Borsodban, az
egykori mályinkai kocsmából kialakított Iszkorban azt jelenti, hogy amennyire lehet, a környéken szezonálisan beszerezhető alapanyagokból (mangalicából, borjúból, vadakból, bükki sajtból) készítenek jól kitalált, folyamatosan megújuló fogásokat. Asztalt foglalni szezontól függetlenül kötelező. Egy hoszszabb bükki kirándulás után is tökéletes ez a hely.
Lelkem Kisvendéglő. A Dörgicsén üzemelő Lelkem elég messze áll a kockás abroszos világtól. A hangulat leginkább olyan, mintha vendégségbe érkeztünk volna egy nagyon jól főző ismerősünkhöz. A közvetlen és barátságos kiszolgálás is sokat tesz hozzá az élményhez, de a Lelkemet az emeli fel a balatoni gasztroszíntéren, hogy a séf itt saját, remek ízlése szerint főzhet azt, amihez kedve van. Ha olyan, akkor paradicsomos pacalt, ha olyan, akkor tokhalat mángolddal.
Más Tészta. Sok magyar pizzériában van kint Diego Armando Maradona képe, de egyikben sincs annyira a helyén, mint a herendi Más Tésztában. Ez a Veszprém melletti pizzéria ugyanis a helyi klub,
a Porcelán SK sporttelepén üzemel, néhány lépésre magától a focipályától. Ahogy az ilyen nápolyi stílusú helyeken lenni szokott, pizzán kívül itt csak édességet lehet enni. A pultnál lehet választani, majd a teraszon elfogyasztani a kemencében percek alatt elkészülő pizzát.
Noble’s. Ahhoz képest, hogy milyen felkapott hely az Őrségben kevés helyen lehet itt jót enni. Kivéve, ha a régiótól kicsit délre eső Nemesnépen üzemelő Noble’s vendéglőt önhatalmúlag az Őrséghez csatoljuk. A korábban csárdaként működő, étterem azt nyújtja, amit sajnálatosan kevés hely ebben az országban: a legismertebb magyar ételek színvonalas elkészítését a rántott májtól a cigánypecsenyéig. A kerthelyiség hatalmas fája és a ráaggatott lámpák alatt egy nyári vacsora különösen nagy élmény. Öreg Prés. A butikhotelként és delikáteszboltként is üzemelő móri Öreg Prés étterme népies külsőségek közt képviseli a klasszikus nagypolgári magyar konyhát. Nagy hangsúlyt helyeznek a Móri borvidék pincéit bemutató borlapra, de a főszerep az étlapé. Ezen egymás alatt sorakoznak az olyan hagyományos fogások, mint a vadas, a brassói vagy a borjúbécsi, mind olyan alapanyagokból és olyan biztos kézzel
elkészítve, hogy azzal kevesen tudnak versenyezni az országban. Ráadásul a színvonalhoz képest nem is drága hely ez, ahova Budapestről sem rossz ötlet kiugrani. Vasüzlet. Balatonfüreden van, de szeparálva a parthoz közeli nyüzsgéstől, ami jót tesz a helynek. A Vasüzlet konyhájának legfontosabb eszköze a faszenes grill, amin a húsok készülnek a csirkesaslik-
tól a porchettáig. Ez a látszólagos egyszerűség kiegészül olyan egyedi ötletekkel és ügyes megoldásokkal, amilyen a különös formájú és még különösebb ízű, de tökéletesen működő rántott padlizsán, enyhén ázsiaias ízeivel. A kiszolgálás a helyhez
illően baráti, az itallapon az alkoholos és az alkoholmentes szekció is nagy műgonddal lett összeválogatva. Trabert Hof. A Dél-Dunántúl egykori sváb falvai közül több is az éledezés jeleit mutatta az utóbbi néhány évben. Feked sok szempontból kiemelkedik a mezőnyből, például azzal, hogy nem is svábok lakják, hanem a fuldai apátság közeléből érkezett Stiftsfuldaerek, akik a stifoldernek is kölcsönadták a nevüket. Stifoldert természetesen a Trabert Hofban is készítenek, előételnek pedig gyakorlatilag kötelező azt a felvágottválogatást kérni, amely a stifolder több változatát, valamint további kolbászokat és sonkákat vonultat fel. A főételek közül is érdemes a svábosat rendelni, mondjuk, konfitált mangalicatarját házi készítésű nudlival és savanyú káposztával.
Veszely Csárda. A stratégiailag a Gyula és Békéscsaba közötti országút közepénél elhelyezkedő Veszely valódi gasztronómiai élményt nyújt. Az étlapon ott vannak a klaszszikus csárdafogások, a brassói, a birkapörkölt és a többi, már ezeket is magas színvonalon készítik, de ezekből kiindulva bevetnek színvonalasabb alapanyagokat, modernebb technikákat is. Így van itt pacalpörkölt is marhalábszárral, de jól kitalált ételekkel igyekeznek kiszolgálni még a vegetáriánusokat is.
A magyarok kedvenc luxusélelmiszere
A libamáj
Hazánkban a legtöbben a kaviárt, a szarvasgombát és a libamájat sorolják a luxusélelmiszerek közé, ezek közül pedig a könnyebben elérhetőnek tartott, hungarikumnak számító libamájat szeretik a legjobban. Sokan ugyanakkor egyáltalán nem költenek drága alapanyagokra, de a relatív többség egyetért abban, hogy – ha megtehetik –érdemes ezeket választani
Országos, reprezentatív kutatásban mérte fel a hazai McDonald’s a magyarok luxusélelmiszerekkel kapcsolatos véleményét, fogyasztási szokásait. Ebből kiderült, hogy viszonylag magas az egyetértés, amikor a luxusnak számító alapanyagokat kell kiválasztani: magasan a kaviár (ezt a válaszadók 80%-a említette), a szarvasgomba (76%) és a libamáj (60%) nyerte az összehasonlítást. Ezek közül az ár és a beszerzés egy-
szerűsége szempontjából is a szarvasgombát tartják a legkevésbé elérhető alapanyagnak, tízből kilenc megkérdezett vagy nem tudja megfizetni, vagy nem tudja hol beszerezni. A libamáj a válaszadók 37%-a számára elvileg megvásárolható ugyan, de jóval kevesebben vannak azok (26%), akik számára megfizethető is egyben, miközben a top 3 élelmiszer közül ezt kedvelik a leginkább (43%).
Tízből négy magyar vásárló egyáltalán nem költ olyan élelmiszerre, amit luxuscikknek tart. Érdekesség, hogy a férfiak megengedőbbek magukkal szemben és többet is fogyasztanak, míg a nők a szigorúbbak a vásárláskor és az étkezésekkor is: utóbbiak 46%-a nem költ luxusélelmiszerre, szemben a férfiak 39%ával.
A városban élők is hajlamosabbak a költésre, mint a vidékiek, de ezt a képet árnyalja, hogy a budapestiek az országos átlaghoz képest nagyobb arányban soroltak a luxuskategóriába olyan élelmiszereket, mint például a kovászos kenyér vagy a laskagomba.
Arra a kérdésre, hogy a drágának tartott ételek közül melyiket fogyasztja évente legalább egy-két alkalommal, a válaszadók fele a kacsacombot jelölte meg. A kifejezetten a luxus élelmiszerek közé sorolt termékek között itt is a libamájat említették a legtöbben (24%), szemben a kaviárral (11%) és a szarvasgombával (10%).
– Idén, hosszú idő után ismét visszahoztuk Maestro Goosey Gustav burgerünket. A McDonald’s-ban kapható hazai fejlesztésű Maestro szendvicseinkkel az is célunk, hogy bizonyos időközönként olyan összetevőket is elérhetőbbé tehessünk a szélesebb célközönség számára országszerte, amelyeket nehezen beszerezhetőnek, vagy akár luxusnak tartanak. Ezek közül a mostani kutatásunk eredményei és a saját tapasztalataink szerint is a libamáj az egyik abszolút közönségkedvenc – mondta el Égi Zsolt a magyarországi McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető Igazgatója.
Ahol a borászat évezredes hagyománya találkozik
Az örmény bor lelke
Örményország fővárosába, Jerevánba közvetlen légijárat van Budapestről. Egy hosszú hétvégére mindenképpen érdemes kiruccanni ide azoknak, akik szeretik a jó bort, s a finom ételeket, a szép tájakat.
Merüljön el az örmény bor lenyűgöző világában, egy országban, amely a borászat bölcsője lehet. Örményország – egy ország, amely szinte mítikus bortörténettel rendelkezik, amely minden cseppjével mesél a borászat történetéről. Képzeljen el egy poharat, amely nemcsak ízekkel, hanem történetekkel van tele. Történetek a bor eredetéről, vulkáni talajokról, régi szőlőültetvényekről, amelyek a Kaukázus meredek lejtőin nőnek.
Terroir, amely történelmet lélegzik. Több mint 6000 évvel ezelőtt, a Vayots Dzor régióban találták meg a világ legöregebb ismert borprésházát – a szimbóluma Örményország mély kapcsolatának a borral. A talaj termékeny és gazdag vulkáni hamuban, amely egyedülálló ásványi jegyeket ad a szőlőnek. Örményország éghajlata – forró nyarakat és hideg teleket hoz létre – olyan borokat teremt, amelyek egyszerre erősek és elegánsak. Ez a régió nemcsak bora termesztésének helye – hanem a büszkeség, az örökség és a szenvedély helye. A fenséges magasságoktól a termékeny völgyekig. Örményország szőlőtermesztő területe különböző magasságokban terjed, a napfényes völgyektől a hűvösebb hegyvidékekig. Különösen figyelemre méltó a Vayots Dzor és Tavush régiója, amelyek formálják Örményország borgazdaságát.
Vayots Dzor: Az örmény bor lelke. A Vayots
Dzor az örmény borászat szívében található. Itt, ebben a hegyvidéki régióban a szőlő vulkáni talajokon érik, amelyek mély, ásványos összetettséget adnak a boroknak. A drámai hőmérsékletkülönbségek nappal és éjszaka intenzív aromákat biztosítanak a szőlőnek, és a borokat valódi élményként érzik az érzékek számára.
Tavush: A bor zöld oázisa. Ellentétben a száraz Vayots Dzorral, Tavush egy zöld, szinte misztikus régió. Itt, Örményország északi részén a Fekete-tenger felől érkező nedves szelek és a mérsékelt éghajlati zónák olyan borokat hoznak létre, amelyek frissek és élettel teliek, de mégis lenyűgöző mélységgel bírnak. A szőlők ezen buja környezetben fejlődnek, és olyan borokat termelnek, amelyek életteli gyümölcsös jegyekkel és egy csipet fűszerrel varázsolják el az ízlelőbimbókat.
Örményország a számos őshonos szőlőfajta otthona, amelyek sehol máshol a világon nem találhatók. Az egyik legismertebb az Areni Noir – egy szőlő, amely, noha finom neve van, erőteljes, mélyvörös borokat hoz létre, amelyek eleganciájukról és tartósságukról is ismertek. Tavushban viszont a Voskehat kiemelkedő szerepet játszik, egy fehér szőlőfajta, amelyet „Armeniai Aranybogyónak” neveznek, és friss, aromás borokat hoz létre virágos jegyekkel és egy finom fűszerességgel.
Nyári ajánlataink
Sokan eretnekségnek tartják
Alkoholmentes borok
Június 4-9. Budapest
Június 4-9. Budapest
Belvárosi bor és pezsgő fesztivál
Június 6. Villány
Június 6. Villány
Ha péntek, akkor…
A hazai borászszakma hatalmas tudással rendelkezik a borászati termékek előállításában, de szüksége van az olyan megoldásorientált megközelítésre, amely termékfejlesztési és fogyasztói oldalról mutat újat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által szervezett innovatív bor- és pezsgőbemutatón.
Június 6-7. Monor
Június 6-7. Monor
Pincezene fesztivál
Június 6-9. Veszprém
Június 6-9. Veszprém
Balatoni hal- és borünnnep
Az egyetem munkája ezen a területen rendkívül fontos egy olyan világban, amikor az Európai Unióban az elmúlt tíz évben negyedével csökkent a borfogyasztás, és utat mutathat abban, hogy hogyan lehet piacot keresni ebben a helyzetben, akár alkoholmentes borok fejlesztésével.
Június 7. Badacsony
Június 7. Badacsony
SzentGyörgy hegy hajnalig
Hogyan tudunk a csökkenő borfogyasztásra érdemben reagálni? – tette fel a kérdést a szakember. Az rengeteg szempont alapján dől el, hogy az emberek fogyasztanak-e bort, és ha igen, akkor milyet.
Június 7-9. Margitsziget
Június 7-9. Margitsziget
Jazz és bor
Július 4-5. Villány
Július 4-5. Villány
Városnapok
Az államtitkár szerint a felelősen gondolkodó szőlőtermelők a telepítéseknél 30, 40, vagy akár 50 évre próbálnak előre gondolkodni, figyelni a fiatal fogyasztókat, akik a következő évtizedekben a bázist jelenthetik. A mai 25-40 évesekről tudjuk, hogy számukra a borfogyasztás valahol kifejezetten a szórakozás része, és összekapcsolódik az élményszerzéssel, míg a fiatalabbak, akik még inkább a felgyorsult világban élnek, számukra az a fontos, hogy gyorsan férjenek hozzá a termékhez, az könnyen nyitható, színes, érdekes csomagolású, a bor pedig könnyű legyen.
Július 4-6. Sopron
Július 4-6. Sopron
Borünnep
Július 10-12. Eger
Július 10-12. Eger
Borünnep
A következő évtizedek keresletét ez fogja meghatározni Magyarországon és Európában is, nekünk pedig erre kell építenünk az üzleti és akár az egyetemi stratégiánkat is. Az ilyen innovatív termékek pedig jó példái annak, hogyan lehet a fiatalabb generációkat a borfogyasztás felé terelni. Aki a mai fiatal fogyasztók ízlésével, igényeivel összefüggő termékfejlesztésben sikeres, az nagy valószínűséggel eredményes lesz a következő évtizedekben – mondta.
Július 10-12. Villány
Július 10-12. Villány
Rozé fesztivál
Július 17-18. Zalaszabor
Július 17-18. Zalaszabor
Bor-Zene-Zala
Július 29-31. Nagyharsány
Július 29-31. Nagyharsány
Ördögkatlan fesztivál
Augusztus 1-3. Tata
Augusztus 1-3. Tata
Neszmélyi borünnep
A tárca támogatja az ilyen innovációkat, és idén tavasszal tervezik megjelentetni azt a támogatási konstrukciót, ami abba az irányba szeretné a hazai borásztársadalmat terelni, hogy innovatív borászati termékekkel, vagy legalább 50 százalékban borásztati terméket tartalmazó boralapú termékek előállítására irányuló fejlesztésekbe vágjon bele. Itt az alkoholcsökkentett, alkoholmentesített, vagy akár egy teljesen új, könnyített csomagolóanyagokkal létrehozott termékek jönnek szóba. Ezért is jó, hogy a MATE tapossa az utat, és végighalad azokon a szakmai buktatókon és nehézségeken, amelyek ilyenkor óhatatlanul megjelennek, azzal is gyorsítja gyakorlati oldalról az ilyen típusú borászati termékfejlesztéseket.
Augusztus 1-3. Tata
Augusztus 1-3. Tata
Neszmélyi borünnep
Augusztus 16-20. Héviz
Augusztus 16-20. Hévíz
Borkorzó
Bogarakat fogunk enni a klímaváltozás miatt?
Hústermékek helyettesítése
Szabó Mariann három éve óriási rovarrajongó. Párjának is gyakran kínál szöcskét. Csirke helyett szöcske, pulyka helyett lárva – a tudósok szerint ilyen fogások kerülhetnek a tányérunkra pár évtized múlva.
A hagyományos menüsort több okból kell majd kibővíteni: egyrészt a klímaváltozás miatt borul fel a konyha rendje, másrészt a föld túlnépesedése okán. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) előrejelzése szerint 2050-ben a föld népessége meghaladja a 9 milliárdot, a mostanihoz képest 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mivel az egyre inkább szélsőséges időjárás miatt a zöldség-gyümölcs termesztést, ami az állatok takarmányozásában is létfontosságú, át kell szervezni, már most szükség van az új élelemforrások felkutatására.
A szélsőséges időjárás miatt újra kell gondolni a mezőgazdaságot.
– Az előrejelzések szerint 2100-ra 2-4 fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ha melegebb van, gyorsabban párolog el a csapadék, így ez már jelentős vízhiányt fog okozni az olyan klasszikus takarmánynövényeinknél, mint a búza, a kukorica vagy az árpa. Így könnyen elképzelhető, hogy ezek hiánytermékek lesznek – mondta dr. Lakatos László klímakutató.
A hústermékek helyettesítésére a szakemberek szerint például kiválóan alkalmasak a rovarok.
– Nagyjából 2000 ehető rovarfaj létezik: a növényevő rovarokat, és inkább a lárvákat szokták fogyasztani – fejtegette Szél Győző rovarkutató, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa. – A rovaroknak nagyon kedvező a fehérje-zsír
Afrikai vándorsáska - tempura bundában
arányuk: a sáskahús például sokkal kevesebb kalóriát és zsírt tartalmaz, mint a sertés. Ráadásul a tenyésztésükhöz kevesebb helyre van szükség, és rövid idő alatt elérik a kifejlett kort.
Szabó Mariann nagy rajongója a bogárhúsnak. – 2015 elején kóstoltam először rovart. Kísérletként elindítottam a Rovarevők Magyarországi Közössége nevű oldalt és csoportot. Az első kóstolóm édesanyám volt, aki azóta is segít a főzésben, kísérletezésben.
A páromnak is nagyon tetszik, ha sütök valamit, rögtön követeli is a saját részét. Az én abszolút kedvencem a lisztkukac.
Madagszkári csótány sajtszósszal is népszerű a rovarevők körében. A madagaszkári bütykös csótányt meg kell tisztítani, majd fagyasztani, a kiolvadás után pedig alacsony lángon főzni. Ezután nem kell mást tenni, mint körömvágó ollóval a lábakat és potrohot a hasi részen levágni, majd a páncél felfejtése után a húst 180 °C-n, enyhe pirulásig kókuszzsírban sütni, végül sajtszósszal leönteni.
A kávéval is gond lesz.
A Kávé Világszervezet megkongatta a vészharangot: a klímaváltozás miatt 2050-re felére zsugorodhat a kávéültetvények területe. A globális felmelegedés nyomán ugyanis egyre inkább elszaporodnak azok a kártevők, amelyek pusztítják a kávécserjét, emelett a növény nagyon érzékeny a hőmérsékletingadozásra.
A Tóra négy ehető sáskafajt említ meg. Valószínűleg azért, mert tiszta állatnak tartják, ami egészséges növényekkel táplálkozik, nem pedig a szemétben él. Gyanítom, hogy praktikus oka is van a sáskafogyasztásnak: a sáskajárások hatalmas pusztításokat okoztak, így a helyiek próbáltak valamit profitálni a károkból (kézenfekvő volt, hogy hálóval befogják őket).
A tempura bunda nagy kedvencem, mert a sáska alapvetően sörkorcsolya jellegét tompítja (sokan panaszkodnak rá, hogy száraz), mivel viszonylag magas fokon kap hőt (180-200 °C ), de a bunda kérget képez, védelmezi, így nedvességtartalma megmarad.
A tempura tésztának több receptje is kering, ki-ki a maga módján ízesíti, nekem az alábbi vált be:
• 3 evőkanál fehér liszt
• 3 evőkanál kukoricaliszt
• 1 késhegynyi szódabikarbóna
• 1 csipet só (ízlés dolga)
• 1 tojás
• 50 ml jéghideg víz (akár jégkockával is ki lehet pótolni, azonban ügyelni kell, hogy ne híguljon túl)
A tempura tészta akkor jó, ha nem túl sűrű, viszont nem annyira híg, hogy leperegjen a sáskáról.
A sáskákat fagyasszuk le, majd fagyott állapotban távolítsuk el a szárnyakat, lábakat (így sokkal könnyebb, nem szakad annyira). Mossuk meg, majd kicsit itassuk fel a nedvességet törlőkendővel, forgassuk meg lisztben (ettől fog rá tapadni a tészta).
A kókuszzsírt (viszonylag semleges az íze) hevítsük fel 180-200 °C-ra.
A sáskákat alaposan mártsuk bele a tésztába (akár benne is hagyhatjuk). Majd óvatosan emeljük ki, hogy sok tészta maradjon rajta, és gyors mozdulattal rakjuk bele a forró olajba.
Ha ügyesek voltunk, akkor egy amorf kérget kapunk, ami alaposan felpuffad és ropogós.
2-3 percig (amíg aranybarna nem lesz) kell sütni, közben egyszer megforgatni, hogy mindkét fele megsüljön. Salsa szószba mártogassuk!