BH 2025 tavasz

Bor Hírlap

Bor, pálinka, gasztronómia, utazás, wellness, elit sportok

A varázslatos pihenés otthona!

Bár még csak most köszöntött be a tavasz, érdemes már a nyári vakációt tervezni, hiszen előfoglalási árainkkal a legjobb ajánlatokat biztosítjuk! Ha olyan helyszínt keresel, ahol az egész család megtalálja a számítását, akkor van egy fantasztikus tippünk számodra.

Irány Zalakaros, a legvirágosabb zalai fürdőváros, és annak legvarázslatosabb szállodája, a MenDan Magic Spa & Wellness Hotel! Ez a különleges hely ötemeletnyi élményt kínál egész nyáron át, ahol garantált a feltöltődés és a szórakozás minden generáció számára.

A szálloda egyedülálló SkyLand birodalma az 5. emeleten lélegzetelállító panorámával várja vendégeit. A tetőmedencében úszkálva olyan érzésünk lehet, mintha a felhők között lebegnénk, míg a napozóterasz tökéletes helyszínt biztosít a pihenéshez. Nyári délutánokon és estéken pedig igazi beach-feeling költözik az ötödik emeletre, hogy a vendégek egy kis tengerparti hangulatot is élvezhessenek.

A legkisebbeket a legújabb vízi gyerekbirodalom és egész napos játszóház várja felejthetetlen kalandokkal, míg a felnőttek a különleges wellness élményekben és gasztronómiai csodákban merülhetnek el. És mi a helyzet a programokkal? Itt minden a feltöltődésről, lazításról és szórakozásról szól! Magic Land kölyökklub, FunHouse, medence- és habpartik, zenés estek, sztárfellépők ,fantasztikus gasztronómiai kalandok – mindez korosztálytól függetlenül életre szóló élményt garantál.

Ez a MenDan Feeling, amely téged is rabul ejt! Ne várj tovább, foglalj időben, és élvezd a nyár legszebb pillanatait Zalakaros legvarázslatosabb szállodájában!

Tervezd meg a nyarad most – Előfoglalási kedvezmények a MenDanban!

www.wellnesshotelmendan.hu

Bor Hírlap

Kedves O lvasó!

Egy kedvelt bor, amely sosem látott narancsot. A narancsbor olyan, fehér szőlőből készült bor, amelynek készítéséhez a vörösborhoz nagyon hasonlatos technikát alkalmaznak. A narancsbor egyre népszerűbb a borfogyasztók körében.

A Grúziából származó borfajta készítéséhez a bort sokszor egész fürtösen erjesztik, akár hosszú hónapokon át együtt érlelve Kvevri-ben (Grúz nagyméretű, öblös, égetett, agyagedény). Hosszú héjon áztatási folyamat végén préselik csak ki a szőlőt akár több év érlelés után. Ez a metódus a vörösbor készítéséhez hasonló eljárás. Emiatt érezhetjük narancsos ízvilágúnak ezt a finomságot.

A narancsbort tehát nem narancsból készítik, csupán az elkészítési módja miatt kapta a narancsbor nevet.

Egyre több hazai pincészet kínálatában található narancsbor.

Az elkészítési módja miatt csersavas, fenolos (flavonoidok a sárga szín kialakulásáért felelős) karakteres ízvilág jellemzi, amelyet a legtöbben a narancshéj aromájához hasonlítanak. Mindemellett a színe is nagyon hasonlatos a narancs árnyalataihoz, és Magyarországon ezért is terjed el a narancsbor kifejezés ezzel az borfajtával kapcsolatban.

Aki megkóstolja ezt az italt, ne az eddigi megszokott, fehérboros élményre számítson. Ami jellemzi, az a nagyon karakteres birsalma íz és a szárított narancs fűszeres jegyeinek érzete. Fellelhető benne az érettebb, diós íz karakter is.

A következő ételekhez ajánlják a narancsbort: vadhúsok, a kacsa vagy akár a tengeri ételek.

Kiemelt témáink

ÁlomUtazó

L. Kelemen Gábor világjáró újságíró vagyok. Hobbim az utazás, eddig 113 országban jártam, ezek közül sokban többször is. Gyakorlatilag mindenhol megfordultam már a Földön, ahol nincs háború, éhínség, betegségek, extra veszély, mert ezeket a helyeket kerülöm. Az irodám falán lóg egy nagy világtérkép, azon jelölöm kis zászlókkal, hogy mely országokban voltam már. Anynyi tapasztalatot, élményt gyűjtöttem az utazásaim során, hogy ezeket szeretném megosztani másokkal is, ezért hoztam létre a www.alomutazo.hu blogot, s ezért posztolok utazási témákban –ehhez kapcsolódva – a facebookon: facebook.com/alomutazo.

HÓNAP TÉMÁJA..........................................6

Kongatják a vészharangot!

BORKERESKEDELEM. 10

Az ok: az áfa és a külön adók terhe!

BORKERESKEDELEM ..............................12

Olaszrizling helyett Grow!

BORSIKER ....................................................12

A borfogyasztás élmény!

BORPINCE...................................................13

Egyetlen esély : a borturizmus

BORÁSZ........................................................14

Liptai Zsolt

BORÁSZ........................................................15

Tokaji és egri termelők nyerték a Magyar Bor Nagydíjat INTERJÚ.......................................................16

Miért csak nálunk világhírű a magyar bor?

ÉDESÉLET...................................................19

Jakabfi Dávid desszertséf csokija várólistás!

KITEKINTŐ..................................................20

Dim Sum – a szív érintése

BORVILÁG...................................................22

L. Kelemen Gábor 14 13

A Hatten Wines trópusi ízvilága

Kövess a facebookon, s oszd meg a barátaiddal a posztjaimat! Olvasd a blogomat!

Remélem, hogy tanácsaimmal, s utazási cikkeimmel segíteni tudok azoknak, akik szeretnék bejárni a Föld minden zegzugát, illetve inspirálni tudom az embereket, hogy hova menjenek! Az utazási múltam ad hitelt számomra, s remélem, hogy egyre többen követnek a világhálón, s aki már rám talált, az másoknak is ajánlja facebook.com/alomutazo posztokat és a www.alomutazo.hu blogot az interneten. Biztosan állíthatom, igaz az a mondás: „Minél többet látsz, annál többre vágysz!” facebook.com/alomutazo www.alomutazo.hu

Bor Hírlap. Ingyenes negyedéves digitális kiadvány. Főszerkesztő: L. KELEMEN GÁBOR. Művészeti vezető: Gombos Gyöngyi. Kiadó: LKG Média Kiadó és Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Avarszállás utca 43. Telefon: 409-1838. Mobil: 06-20/9440-477. E-mail: lkgmedia@t-online.hu. Web site: borhirlap.hu. Felelős kiadó: a kft. ügyvezetője. Hirdetésfelvétel: a kiadó és szerkesztőség címén. Terjesztés: a Bor Hírlap online kerül terjesztésre, digitális formában a facebook segítségével. Megjelenik: minden harmadik hónapban. ISSN:1788-2516.

Bencze birtok borsiker

A világ jelenlegi negyedik legjobb éttermében, a három Michelin-csillagos, madridi DiverXóban a sommelier a presztízsborsorban büszkén prezentálja a Bencze Családi Birtok 2021-es Pinot Noirját. Nagy siker ez a magyar boroknak. Egy faszénen „al dentére” grillezett tengeri uborkához kínálják Szent György-hegyről érkezet nedűt, amelyet angolna-pecsenyelével és Manzanilla Pasada sherryvel glazírozva, vörösmárnából és sevillai keserű narancsból készült erőlevesben, saját zsírjával meglocsolt vöröstonhal-tatárral tálalnak.

A Bencze Családi Birtok 19 hektáron a természettel összhangot kereső organikus szemléletmódban gazdálkodik. A fiatal családi birtok tervei középpontjában régi magyar szőlőfajták kutatása, valamint a termőhely karakterét megjelenítő, természethű borok és pezsgők készítése ál. Jelenleg a Pinot Noir mellett Rajnai Rizlinget, Olaszrizlinget, piros és kék Bakatort termesztenek.

Az orvosok kedvencei

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2019 óta, immáron hatodik éve választjuk ki a kar borait. 2025-ben a fehérből a PTE Borbirtok friss Zenitje, míg vörösből a Bock Pincészet 2018-as Villányi

Bor Hírlap

Franc Essenciája lett a legjobb. Az előző évekkel ellentétben tavaly prémium bort is választottak, ez pedig a Schieber Pince Szekszárdi Tabu Syrah-ja lett 2022-ből. Az előző évek kari borai. 2024: PTE Szőlészet és Borászati Kutatóintézet 2022-es Cirfandli bora. Tringa Pincészet 2017-es Phaeton vörösbora. 2023: Günzer Tamás Pincészet 2022-es Mont Blanc fehérbora. Eberhardt Pincészet 2017-es Mohácsi Cabernet Sauvignon vörösbora. 2022: Szabó Pincészet 2020-as Pécs Rajnai Rizling fehérbora. Szeleshát Szőlőbirtok 2017-es Nomád bora. 2021: PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 2018-as Cirfandli fehérbora. Stier Pincészet 2016-os Cabernet Franc bora. 2020: Belward Pincészet 2019-es Sauvignon Blanc fehérbora. Ebner Pincészet 2015-ös Cabernet Franc bora.

Szakadék szélén a francia vörösbor

A változó ízlések, a klímaváltozás és a kínai piac több fronton támadja a francia borászokat. A termelők attól tartanak, hogy megfelelő támogatás és innováció nélkül a hazai vörösbor nem fogja túlélni a következő néhány évet.

A francia vörösbor „egzisztenciális” hanyatlásnak néz elébe, ha nem alkalmazkodik, mivel a fiatalabb generációk egyre inkább más italokat választanak, vagy teljesen elzárkóznak az alkoholtól, miközben a klímaváltozás is megtizedeli a termést.

A franciaországi vörösbor-fogyasztás az 1970-es évek óta mintegy 90 százalékkal csökkent. A

Z generáció sokkal kevesbbet vásárol, mint az idősebbek. A fiatalok általánosságban nem szeretik a vörösbort, zsugorodik a piac és a termés sem a régi. A rozé, a sör, s az ízesített szeszes italok, valamint az alkoholmentes lehetőségek divatját éljük. Ha a nagyapa 300 liter vörösbort ivott évente, az apa 180 litert, a fiú pedig már csak 30 litert fogyaszt.

A változó ízlések mellett azonban a szektornak súlyos környezeti és gazdasági problémákkal is meg kellene küzdnie. Az egyik fő exportpiacon, Kínában meredeken zuhan a kereslet, az éghajlatváltozás pedig minden évben egyre nagyobb károkat okoz a francia termésben.

Törley

alkoholmentes rosé

Újabb bravúrt ért el az alkoholmentes Törley. A Londonban zajló Drinks Business, Global Low and No Alcohol Wine Masters 2024 versenyén a rozé változat aranyérmet nyert. A Global Masters versenyeken 2013 óta díjazzák a szektor legjobbjait, amely azért is mondható különlegesnek, mert az indulók nem régiók, hanem szőlőfajták szerint szállnak ringbe. Így pedig az eredmény még nagyobb, hiszen a piac nagy hagyományokkal rendelkező pincészeteit is le kellett győzni. A megmérettetésen a Törley Alkoholmentes Rosé kiemelkedő minőségével és ízvilágával tűnt ki. A Törley Alkoholmentes különleges odafigyelést igénylő gyártási folyamaton megy keresztül, amely lehetővé teszi, hogy megőrizze a pezsgőkre jellemző frissességet, gazdag ízvilágot és eleganciát. Az ital készítése során az alapborokat még erjedéssel hozzák létre, ahol kialakulnak az íz és zamat jegyek, majd egy alacsony hőmérsékleten végzett desztillálás segítségével el-

távolítják a termékből az alkoholt. Ennek eredményeként a Törley alkoholmentes megőrzi a valódi pezsgők frissítő karakterét. Gazdag, élénk ízvilága mellett a pezsgő jellegét adó buborékokat is tartalmazza, amelyek valódi élményt nyújtanak.

A húsleves a TOP100-ban!

A húsleves lett az a magyar étel, amelyik a Taste Atlas nemrégiben rendezett szavazásán bekerült a világ száz legjobb fogása közé. A Taste Atlasnak 50 ezer regisztrált felhasználója van, ők szavazhattak a világ legjobb konyháira, éttermeire. Öszszesen 11 258 nemzeti ételre lehetett voksolni, és 367 847 szavazat érkezett be a rendezőséghez. Az első helyen a kolumbiai konyha remeke, a lechona végzett: ez egészben sült sertés, hagymával, borsóval, burgonyával, friss fűszerekkel és különböző fűszerekkel töltve. A második helyen az idehaza sokkal ismertebb, s szélesebb körben fogyasztott nápolyi pizza zárt, s a dobogóra még a brazil picanha fért föl. Ez a brazil barbecue. A hagyomány szerint a cowboyok izzó parázs fölött, vastag fémnyárson sütötték meg a húst, és egyszerűen sóval ízesítették. A picanha tulajdonképpen hátszín felső részét jelenti, rajta a vastag zsírréteggel, amitől hihetetlen ropogósra és ízletesre sül és pirul a hús.

A tízbe kétféle török kebab is odaért, az élbolyban ott vannak a thai, a kínai, a mexikói, az indiai konyha remekei, de olyan idehaza kevésbé ismert iskolák képviselői is, mint az algír, az etióp vagy éppen a Puerto Ricó-i.

Ebben a mezőnyben végzett a húsleves a hetvenhetedik helyen egy argentin és egy brazil étel között.

Magyar szakács a csúcson

Egy robot elképesztő szakmai tudással – így jellemzik a harmincegy éves Békefi Ármint, aki a Geraniumban, Dánia első három Michelin-csillagos éttermében dolgozik, amelyet 2022-ben a világ legjobbjának választottak.

Ármin környezettani és biomérnöki tanulmányait félbehagyva lett szakács. Már az első munkahelye a

budapesti Costes volt, később a Kioskban dolgozott, majd egy franciaországi és egy korzikai kitérőt követően északra költözött.

– A skandináv szakácsok húsz éve még külföldön szívták magukba a tudást. Majd hazatérve tovább kísérle-

teztek, az alap náluk a francia konyha, de végeredményben már inkább minimalista. Az ételek kinézete sokkal elegánsabb, letisztultabb lett, és az anyagfelhasználás is logikusabb. Gyakorlatilag mindent hasznosítanak, abszolúte meglovagolták a fenntarthatóságot.- mondta Békefi Áron. A Geraniumban fejenként 230 ezer forint egy menüsor, a bormenü pedig 120 ezer és egymillió forint között mozog.

– Ha egy szóval kellene jellemezni az éttermet, akkor ez a szó az elegancia. Igen jól képzett séfek dolgoznak itt – magyarázta a magyar szakács. Az executive chef, Rasmus Kofoed, bronz-, ezüst- és aranyszobrot is nyert már a Bocuse d’Oron, nincs még egy ilyen szakember a világon. A sommelier-nk, Søren Ørbek Ledet is több komoly elismeréssel jeleskedik, a sous chef Ronni Mortensen pedig most is a dán Bocuse d’Or-csapat kapitánya.” A Geranium elhelyezkedése is egyedi. A koppenhágai Parken stadion nyolcadik emeletén van. Innen rálátni a város legnagyobb parkjára, és persze a futballpályára is.

A legszebb borturisztikai célpontok

A Spanyolországban található Bodegas De Los Herederos Del Marqués De Riscal nyerte el 2024ben a „Világ legjobb szőlőültetvénye” címet. A pincészet 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is második helyezést ért el a megmérettetésen. A 2019-ben alapított verseny célja a borturizmus népszerűsítése, megismertetni azokat az élményeket, amelyeket a pincészetek kínálnak látogatóiknak. Élmények alatt a szervezők értik a történelmet, a tájakat, bortúrákat, a kivételes éttermeket és a kivételes borokat. Marqués de Riscal „Borvárosának” nevezetessége például a híres építész, Frank Gehry által tervezett,

2006-ban megnyílt szálloda, ahol egy Michelin-csillagos étterem is várj a látogatókat.

A második helyen a 4300 hektáros természetvédelmi területen található chilei VIK pincészet, a harmadik helyen a dél-afrikai Creation végzett. Utóbbi ínyenc kóstoló menüjéről és ismeretterjesztő túráiról híres. A spanyolországi Bodegas Ysios negyedik lett, és megkapta „a legnagyobb hegymászó” díjat, mivel 67 helyet lépett előre az előző évhez képest. Az ötödik helyen a Németországban található Schloss Johannisberg áll, amelyet gyakran a Rizling szülőhelyeként emlegetnek. Hatodik lett a Champagne House Maison Ruinart, majd következik a Château Smith Haut Lafitte (Bordeaux), az Abadía Retuerta (Spanyolország), a Weingut Dr Loosen (Mosel) és az argentin Durigutti Family Winemakers Finca Victoria.

Egy korszak vége

A borfogyasztási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, különösen a fiatalabb generációk körében. A fenntarthatóság, az egészségtudatosság és a rugalmasabb borélmények iránti igény egyre inkább meghatározza a piacot. A borászatok világszerte alkalmazkodnak ezekhez a trendekhez, miközben igyekeznek megőrizni minőségi standardjaikat. Juan Muñoz-Oca, a Vinattieri 1385 vezérigazgatója szerint a borászat jövője a múlt tapasztalatainak és innovációnak az ötvözésében rejlik. A fenntarthatóság kiemelkedő szerepet játszik az új fogyasztói preferenciákban. A fiatalabb generációk egyre inkább keresik az organikus, biodinamikus és természetes borokat. Az egészségtudatosság térnyerése is jelentősen befolyásolja a borpiacot. A „tudatos ivás” és a „józan kíváncsiság” mozgalmak hatására sokan csökkentik alkoholfogyasztásukat vagy alacsonyabb alkoholtartalmú, illetve alkoholmentes alternatívákat keresnek. A Grand View Research előrejelzése szerint az alkoholmentes borok piaca 2024 és 2034 között várhatóan évi 10,4%-kal fog növekedni.

A könnyűdrogok üthetik be a szöget a magyar borok koporsójába?

Kongatják a vészharangot!

– Mikor alakult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és mi a szervezet legfőbb célja?

– A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 1996 óta létezik, az alapjait egy háromszintű hegyközségi rendszer teremtette meg 1994-ben. Lényeg, hogy a hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsokba, a borvidékek küldöttei pedig a Hegyközség Nemzeti Tanácsába tömörülnek. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának van egy elnöksége, melynek az élén az elnö és két alelnök áll –így épül föl alulról építkezve maga a szervezet. A hegyközségi rendszernek komoly múltja van, hiszen már az 1800-as évek végétől egészen 1948-ig működött. Abban az időben is voltak már olyan részei a magyar közigazgatásnak, amelyek nagyon jól működtek és reméljük, hogy most is efelé tartunk. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, illetve az egész hegyközségi rendszernek alapvető célja a szőlő- és borágazat érdekvédelme, közigazgatásának vitele, az ágazati jogalkotásban való részvétel és adott esetben ágazati kérdésekben együttműködik az Agrárminisztériummal és egyéb társszervezetekkel. – Összességében azt lehet mondani, hogy minden olyan ügyes-bajos dolog, amellyel egy szőlő- vagy bortermelő találkozik, az valamilyen szinten a hegyközségi rendszeren fut át: ebbe a borpromóciótól kezdve egészen a konkrét közigazgatási ügyek intézéséig, minden beletartozhat. – A másik a szakmai oldal: ide tartozik az önkormányzatiság, az eredetvédelmi rendszerek kidolgozása, a borpromóció, valamint kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel. De a különböző jogszabályvéleményezési feladatok is, és természetesen az ország egyik legnagyobb és legelismertebb borversenyét az Országos Borversenyt is a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szervezi. Most például az E-pincekönyv projekt van a fókuszban, azaz a közigazgatás elektronikussá tétele az egész országban, ami egy komoly kihívás. Célunk, hogy minél több közigazgatási ügyet tudjanak a termelők, borászok elektronikusan intézni. Ez egy több rendszert, az agrárminisztériumi, a Nébih-es és a hegyközségi rendszereket összefogó nagy informatikai projekt, aminek az utolsó fél évébe lépünk lassan, és nagyon bízunk benne, hogy jelentősen meg fogja könnyíteni a hivatali munkát mind a hegybírók számára, mind pedig a felhasználók, a szőlőés bortermelők számára.

A borászok napjainkban számos kihívással néznek szembe, ezek közül legégetőbbek az évek óta tartó munkaerőhiány az ágazatban, a klímaváltozás hatásai, miközben a fiatal generáció egyre inkább a csökkentett alkohol tartalmú vagy alkoholmentes borok iránt érdeklődik, a megemelkedett költségeket szinte lehetetlen érvényesíteni a fogyasztói árakban Magyarországon. Emellett komoly kihívás elé állítja az ágazatot az értékesítés, mivel az eladás a pár multinacionális cégen keresztül történik legnagyobb arányban – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja, illetve a szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, a Móri borvidék küldötte.

– Hogy látod, nyitottak az ilyen jellegű újításokra a szőlő- és bortermelők Magyarországon?

– Nagyon jó kérdés. Én úgy látom, hogy van egy fiatal generáció, amelyik nyitott, sőt el is várná azt, hogy elektronikus úton el tudja intézni a bürokratikus ügyeit, viszont mint az agrárium túlnyomó részében, a szőlő-bor ágazatban is tevékenykedik egy olyan réteg, aki a korfát tekintve az idősebb korosztályba tartozik, ők lehet, hogy inkább a hagyományos, papír alapú ügyintézésnél maradnának.

– Ha már a korfánál tartunk: az, hogy a termelők és borkészítők egy jelentős része az idősebb generációhoz tartozik, az milyen hatással van az ágazat helyzetére, fejlődésére?

– Szerintem van ennek egy óriási pozitívuma: ők adják a tapasztalatot. Mert valljuk be, a fiatalabb generációból elég kevesen vagyunk olyanok, akik a nagyüzemi bortermelésbe személyesen is belekóstolhattunk. Én az egyetemen sokat tanultama szakmáról, de mondjuk édesapám, aki technikusi szinten tanulta, viszont életében számtalanszor csinálta, mert egyébként egy állami gazdaságban dolgozott, gyakorlatilag nincs olyan eljárás, amivel ne

találkozott volna. Ugyanakkor a modern technológiai újításokban ő sem hisz minden esetben, ahogy a generációja sem, ezek ugyanis elképesztően nagy beruházások. Ez egyébként egy valós probléma a mai napig az ágazatban: hatalmas a beruházásigénye, és nagyon lassú a megtérülés, hiszen azokat nem lehet azonnal érvényesíteni az árakban. És ha belegondolunk, hogy egy modern szőlőprés sok tíz, vagy akár százmilliós nagyságrendű

tétel is lehet, és egy évben használjuk mondjuk 15-20 napot….

– De ezeknek a beruházásoknak a segítségére gondolom léteznek állami támogatások?

– Igen, vannak Európai Uniós és nemzeti támogatások, amelyek nélkül gyakorlatilag kitermelhetetlen lenne az ágazatnak a fejlesztése. Nálunk, Magyarországon a szőlőágazatban a szerkezetátalakítási projektek azok, amelyek kiemeltek, tehát a szőlőültetvények megújítása, újratelepítése lenne a cél elsősorban. Azzal nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy sajnos a szőlőtermesztés versenyképességében nem tartozunk Európában élvonalába. Az országban nagyon sok az idős ültetvény, adott esetben magas tőhiánnyal és olyan támrendszerrel, amit nem lehet megfelelően gépesíteni.

– Mit jelent az, hogy idősebb?

– A 25-30 év fölötti ültetvényt jelenti, a támrendszer pedig magát azt a tartószerkezetet, az oszlopokat, karókat, dróthuzalokat, amelyek magát a szőlőt tartják, nevelik.

– De van előnye is annak, ha egy tőke 25 éves?

– Igen, van előnye is természetesen, ezekből készülnek a nagytestű, prémium borok, amelyek jóval kisebb termésmennyiséggel jóval nagyobb komplexitást tudnak nyújtani. Lényegesen magasabb a beltartalmi értéke a szőlőnek, hiszen nem mindegy, hogy egy fiatal, pár éves ültetvénynek a pár köbméteren elterülő gyökérzetéről beszélünk, vagy pedig egy huszonéves tőkéről, amelynek akár 10-12 méter mélyen is lent lehet a szerteágazó gyökere, amely így sokkal több tápanyagot tud felvenni. Viszont ez a piacnak egy szűkebb, prémium szegmense, nyilván sokkal magasabb eladási árral.

– Milyen hatása van a klímaváltozásnak a magyar szőlészetre, és hogyan próbálnak alkalmazkodni a termelők?

– Alapvetően nagyon sok kihívással szembesült az elmúlt években a szőlőtermesztés, de talán a klímaváltozásra való reagálás az egyik legsürgetőbb. Elég csak az idei évet megnéznünk: a legtöbb borvidékünkön június közepétől augusztus végéig, majdnem két és fél hónapon keresztül nem, vagy csak minimális csapadék volt. Aztán persze megjöttek az esők, az éves csapadékmennyiség papíron meglesz, de az eloszlása nagyon nem mindegy. És az aszály a szőlőket megviselte, a fiatalabb, a nagyobb hozamú ültetvényeket főleg, és ott, ahol a termőréteg, a talaj vékonyabb, tehát hegyvidéki területeken.

– A nagyon erős UV sugárzás szintén ártalmas –mindez komoly kihívások elé állítja a borászokat. De szerencsére azért vagyunk mi, hogy ezekből az alapanyagokból is ugyanolyan jó borokat tudjunk készíteni, csak egy kicsit több munkával.

– Ha stresszhatás alá kerül a szőlőnövény, már nem olyan benne a nedvkeringés, tehát nem lesz ugyanolyan a szőlőnek a beltartalmi értéke, eltolódik a sav-cukor aránya. Az előző év viszont az átlagnál csapadékosabb volt, ami viszont komoly növényvédelmi kihívás elé állította a termelőket. Látszott is a termésátlagokon, hogy a két évvel ezelőttihez képest alacsonyabb lett a tavalyi évben.

– Az idei termésátlag milyen lesz?

– Az idei termésátlag úgy néz ki, hogy a tavalyinál talán valamivel jobb lesz, de nem sokkal: erős közepesnek mondanám, de még nincsenek meg a végleges adatok. – Ebben az agráriumon belül is kiemelten nagy élőmunka-igényűnek számító ágazatban rendkívül komoly gondokat okoz a megfelelő munkaerő hiánya. Erre a problémára milyen megoldást lát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa?

– A szőlőtermesztés, az agráriumban nem a legmagasabban kvalifikált munkaerőt igényli, és sajnos azt kell mondjam, hogy ez a munkaerő mostanra elfogyott. Ennek két oka is van: az egyik, hogy az a szakképzett, családját tekintve még a régi kultúrában, szőlőművelésben nevelkedett generáció kezd kikopni, tehát aki még érez is elhivatottságot a szőlőművelés iránt, ők már nem nagyon tudnak eljönni szőlőbe dolgozni, fizikailag képtelenek rá. A fiatalok közül pedig ma már nagyon kevés az, akinek tapasztalata van, még kevesebb, akinek képzettsége. Ők valami miatt nem is nagyon szeretnének kint a természetben dolgozni, ahol nyáron meleg van, télen hideg van, fúj a szél. Persze ez valahol érthető. – Megoldás a gépiesítés, és ezen a ponton csatlakoznék vissza a szerkezetátalakításhoz: pontosan ezért az új ültetvényeket már minden termelő olyan támrendszerrel, tőtávolságra, sortávolságra telepíti, hogy azokat gépekkel is művelni lehessen. De ehhez is komoly beruházásokra van szükség. És persze ma

már sok mindent meg tudunk oldani gépekkel, de azért mégsem mindent, hiszen vannak olyan kitettségű ültetvények meredek területeken, amelyek nem gépesíthetők, vagy csak aránytalanul drágán. Itt ugye marad a kézimunka.

– Tapasztalataim szerint a legtöbb borvidéken még azért van egy szűk réteg, idősebbek, akik pár napra eljönnek dolgozni, vagy a környékbeli településekről is érkeznek olykor. Ha ez nem elég, akkor munkaerő-közvetítők által szervezett brigádokat hívunk, vagy adott esetben külföldről is érkeznek munkások – igaz, nekik már nem feltétlenül éri meg átlépni az országhatárt, hiszen ha nem is keresnek többet otthon, de legalább ugyanannyit, és nem kell ingázniuk. De például a mi borvidékünkön, Móron az autóipar szippantja el a munkaerőt versenyképes bérezéssel, jobb munkafeltételekkel. Próbálunk folyamatosan megoldást találni erre a problémára is, de nem könnyű és úgy gondolom, nagyon sok mindent át kell értékelni e tekintetben a szőlőtermesztésben. Például olyan művelésmódokat kell találni, melyek még eredményesebben gépesíthetőek, és szelektálni kell majd az ültetvények között, kiválasztani, melyek azok, amelyek a prémium termékek előállítására kézi munkával tudunk megművelni.

– Érdemes összehasonlítani a magyar szőlészetet és borászatot más európai országokkal, aki hasonló földrajzi helyzetben vannak, mint Magyarország? Hol a helye Európában szerinted a magyar bornak? – Mindenképpen megvan a helye, és szerintem nem sok olyan ország van, aminek hasonló adottságai vannak szőlő- és bortermelésben, mint Magyarországnak. A hegyvidékeinken, legyenek azok meszes vagy vulkanikus talajon, nagyon jó, egyedi ízvilágú borokat tudunk termelni. A Kunsági borvidéken is versenyképesek tudnánk lenni akár még az olasz, spanyol borokkal is, mindennapok boraival is tudnánk szerintem jól szerepelni.

– Mennyiségben is fel tudnánk venni a versenyt? – Mennyiség tekintetében mindenképpen, sőt, megvannak azok a borászataink is, akik olyan technológiával, olyan szakértelemmel vannak felszerelve, ami lehetővé tenné, hogy nagy tömegben tudnának előállítani jó minőségű borokat. De ők is komoly gazdasági kihívásokkal küzdenek, és ez meglátszik az exportárainkon is: Magyarországnak az export átadási ára alig van egy euró fölött literenként, és ezzel sajnos az Európai Unióban a legutolsó pozícióban vagyunk. Ahhoz, hogy ez megváltozzon,

komoly promóciós tevékenységet kellene végrehajtani külföld irányába is, illetve az én meglátásom szerint sokszor a hazai cégek között is fennáll a versenyhelyzet, és nem biztos, hogy ezt mindig okosan kezelik. Ez azt jelenti, hogy az nem biztos, hogy jó stratégia, amikor a hazai cégek árversenybe mennek bele külföldi piacokon. Ha van egy megfelelő minőségű termékünk, akkor annak az árát el kell kérni. A piacszerző árverseny után ugyanis már tényleg csak egy minimális profit marad, ami a hosszú távú fenntarthatóság ellen dolgozik. Helyette inkább brandinggel, pozicionálással, minőséggel kellene megelőzni a versenytársakat akár külföld, akár belföld irányába.

– Igen, de a belföldi piacokon a jelenlegi gazdasági helyzetben a mostaninál sokkal drágábban már nem lehet árulni a borokat egyes vélemények szerint. – Igen, a jelenlegi gazdasági helyzet rányomja a bélyegét a borászatra is: mivel nem alapvető élelmiszer, a fogyasztók sok esetben lemondanak róla. Elképesztő kihívás elé állítja az ágazatot az értékesítés, főleg mivel az eladás a pár multinacionális cégen keresztül történik legnagyobb arányban. Gyakorlatilag csak ezek a cégek dominálnak a borértékesítésben, hiszen minden borászat megpróbálja rajtuk keresztül értékesíteni a nagyobb volumenű termékeit. Viszont ezek a cégek, mivel tisztában vannak a saját piaci pozíciójukat, nyomott árakon veszik át a borokat, így a borászatok nem tudják érvényesíteni az alapanyagelőállítás költségének a drágulását, a csomagolás drágulását, vagy azokat a különböző jogszabályokból eredő többletköltségeket, amik az ágazatot terhelik. Nagyon kellene már egy olyan hazai fizetőképes kereslet, amelyik a borokat a valós értékén tudná kezelni, akkor nagy valószínűséggel a kereskedelmi láncok is tudnának egy olyan mértékű beszállítói áremelést végrehajtani, ami után úgy nagyjából helyére zökkenne a piac. De ehhez persze még idő kell.

– Egyre égetőbb probléma, több ágazati szereplő is kitért már rá, hogy folyamatosan csökken a legfiatalabb generáció körében az alkoholfogyasztás. Erre milyen megoldási stratégiákkal lehet készülni?

– Pont most indítunk egy komoly belföldi promóciós projektet, melyben a fiatalabb fogyasztókat ösztönözzük, hogy borászati termékeket fogyasszanak. Látjuk mi is a kialakulóban lévő trendeket, amelyek az alkoholmentes vagy alacsony alkoholtartalmú italok irányában tolják el a fogyasztást. Magunkba kell nézni, mint ágazat, és meg

kell teremtenünk azokat a körülményeket, melyben a bor újra divatos lesz, olyan élményt adj a fogyasztónak, ami után újra és újra leveszi az adott terméket a polcról. Ehhez minőségi termékek kellenek, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is dolgozik azon, hogy ezeknek meglegyen a megfelelő promóciója. Illetve lennének még olyan ezt segítő intézkedések, amiért a borszakma már régóta lobbizik, például a zéró tolerancia eltörlése.

– Ez azért egy nagyon kényes kérdés.

– Igen, nem biztos, hogy a magyar társadalom érett arra, hogy a zéró toleranciát eltöröljük, de én, mint borász, mint bortermelő, azt gondolom nem feltétlenül roszsz irány az, ha mondjuk egy kiránduláson az ebéd mellé elfogyaszthatok egy pohár bort és utána még autóba ülhetek. Egyébként a HNT végzett is ez ügyben társadalmi felmérést, és azt kell mondjam, hogy nem egységes a társadalmi támogatottsága az ügynek, viszont biztos, hogy valamilyen szinten a borfogyasztást ez is befolyásolja.

– Míg Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban természetes az, hogy a hétvégi ebédnél, vacsoránál a családi asztalra felkerül egy palack bor, ez nálunk sajnos eléggé ritka. Azt, hogy a bor ismét a családi kultúránk része legyen a borászatoknak, a szakmai szervezeteknek, mint amilyen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kőkemény munkával újra fel kell építenie.

– De visszatérve a generációs kérdésekhez, valószínűleg a könnyű drogok fogyasztása is befolyásolja negatív irányba az alkoholtermékek és a bor fogyasztását. Ami viszont a borászati termékek közül most divatos a fiatalok körében, azok a szénsavas termékek, koktélok, éppen ezért a HNT-ben aktívan dolgozunk, hogy a bor alapú koktélok ismét elterjedjenek.

– És mi helyzet az alkoholmentes borral? Úgy tűnik, egyre erősebb ez a trend, egyre több étterem borlapjára felkerülnek.

– Ez egy nagyon érdekes kérdés, nagyon modern kérdés. Igaz, hogy az alkoholmentes borok egyre nagyobb teret hódítanak, Magyarországon is vannak már ilyen termékek, de ennek, mint borász, látom a hátulütőit. Egyrészt ezek mind olyan modern borászati technológiai eljárások, amik egy kis üzemben nem megvalósíthatóak, ezért most még gyerekcipőben jár, de abszolút látok benne potenciált. Másrészt én magam is kóstoltam már pár alkalommal, és az a véleményem, hogy az élvezeti értéke nem az igazi. Szerintem nem tudják visszaadni a bor eredeti ízét. A borban található borkősav, almasav, citromsav borostyánkősav, tejsav, és amikor nincs ott mellettük az alkohol, akkor a savérzet elbillen. Sok esetben hozzáadott cukorral próbálják egyensúlyba hozni a hiányzó

beltartalmat. A bor egy elképesztően komplex, összetett ízvilágú termék, ha kiveszünk belőle egy összetevőt, nem marad ugyanolyan az ízérzet. De ettől függetlenül vannak korrekt, jól fogyasztható termékek is ebben a kategóriában.

Gosztola Judit

Grandior BorBistro

Fedezd fel a Villányi borvidék különleges világát!

Élvezd a kiváló borokat és a gondosan összeállított étlapunk fogásait, miközben a Szársomlyó-hegy lenyűgöző panorámájában gyönyörködsz.

Változatos programokkal várunk egész évben:

Esküvők és rendezvények exkluzív helyszíne

Egész évben különböző események Ínycsiklandó ételek és kiváló borok

Traktoros túra az Ördögárokba

Pincelátogatás és borkóstoló

Nyitható üvegpergolás teraszunk, elegáns belső terünk tökéletes helyszínt biztosít minden alkalomra, legyen szó egy romantikus vacsoráról, baráti

összejövetelről vagy nagyszabású eseményről.

Ne maradj le a Grandior élményről!

Foglalj asztalt vagy érdeklődj a programokról most!

A Tokaji aszú olcsóbb Svájcban, mint itthon, Magyarországon

Az ok: az áfa és a külön adók terhe!

– Bizonyos esetekben egy minőségibb Tokaji aszú olcsóbb a dúsgazdag Svájcban, mint Magyarországon. Az okok meglehetősen szerte ágazók lehetnek, ám egyszerűen végig gondolva mégiscsak bicskanyitogató a dolog. A magyar bor sikeressége azonban kevéssé mérhető még így is ezen a terméken, mert bár igaz, hogy ez a fajta ital szép eredményeket ért el nemzetközi szinten, attól még igazán kiemelkedő magyar borászatok egyszerűen nem tudnak akkora volumenben termelni, hogy az a nemzetközi szintéren is látható – árulta el a szakértő a Pénzcentrum kérdésére.

Miközben szinte Dunát lehetne rekeszteni olyan Magyarországon is népszerű termékekkel, amik sokszor olcsóbbak Magyarország határain túl, mint itthon, még mindig meg tudunk lepődni. A Pick szalámi esete sokszor megénekelt, és közismert, de legutóbb azt is megírtuk, hogy Szlovákiába milyen pofátlanul olcsón lehet megvásárolni söröket, amik itthon annak a sokszorosába kerülnek. Sőt, a Rio Mare-ről is kiderült, hogy igazából csak idehaza számít luxusterméknek, máshol azért jóval olcsóbb, mint itt.

Ezúttal azonban a Pick szalámihoz hasonlóan egy vérbeli magyar termék kerül terítékre. A zellerpistaofficial TikToker ugyanis nemrég feltöltött egy videót, amiben arról számol be, hogy Svájcban, még az egyik legdrágább láncnál is olcsóbb egy legendás Tokaji aszú, mint idehaza. A szóban forgó tétel a Disznókő 2013-as, 5 puttonyos aszúja, ami a svájci boltban 36,50 frankba került, ami kb. 15 400 forint.

A videó készítésekor a TikToker idehaza 18 490 forintért találta meg a terméket.

A keresésből jól látszik, hogy bár nem állandóan, de bizony tényleg találni olyan itthon kapható tételt, ami még a svájci árazásnál is magasabb, miközben a többi magyarországi ár sincs túl távol a svájcitól. Mindezt úgy, hogy a svájci átlag éves nettó bér kb. 36 millió, míg a magyar kb. 5,2 millió.

Hogyan tud olcsóbb lenni egy tokaji aszú Svájcban, mint itthon?

Ahogy a videóból látszik, megeshet, hogy egy minőségi tokaji bor olcsóbb legyen Svájcban, mint itthon. De hogyan lehetséges ez? A válasz összetett, a különböző kiskereskedelmi egységek árazási politikája ugyanis rengeteg dologtól függ. Szem előtt kell például tartani a 27 százalékos itthoni áfát, ami a legmagasabb Európában, szemben a svájci 8,1 százalékkal, ami pedig a legalacsonyabb.

De ugyanígy meghatározóak az árakat tekintve az eltérő kereskedelmi szabályozások is. Ilyen például itthon a brutálisan magas kiskereskedelmi külön adó mértéke, de említhetnénk a Magyarországon az átlagos EPR-díjaknál nagyobb mértékét, de a jövedéki adó mértékét is. És akkor olyan szubjektív tényezőkről még nem is beszéltünk, hogy itthon egy ilyen aszú igazi luxusitalnak számít, míg kint bár magasabb árkategóriás, de csak egy bor a sok közül. Hát, így lehet drágább Magyarországon egy hazai bor, mint Svájcban.

A magyar bor csak itthon világhírű?

Ha már tokaji aszú, és ha már Svájc, kíváncsiak voltunk, mennyire van valójában igaza azoknak a rosszmájú

Bor Hírlap

kommentároknak, melyek szerint a magyar bor igazából csak Magyarországon világhírű, máshol nem igazán. A magyar borászatban már nem egy olyan pincészet van, amely Európai, sőt, globális szinten is figyelemre-

méltó minőséget tud felmutatni, ezt a szűkebb, borértő közönség számontartja és különféle nemzetközi versenyeken elismeri, díjazza is. A világ borfogyasztóinak szélesebb rétegéhez azonban nehezen jut el a magyar bor híre és jelentősége, így még a fogékony és érdeklődő közönség sem feltétlenül tud megnevezni a tokaji aszún kívül más magyar bort - ez pedig egy speciális típusnak tekinthető - fogalmazta meg lapunknak gondolatait Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője, aki hozzátette „ezzel a borral ugyanakkor vitathatatlan globális sikereket tudott elérni nemzetközi szinten a Royal Tokaji, amely mind elismeréseiben, mind a borok értékesítési árában megtestesül.” Ezzel együtt más pincészetek a szakértő szerint igazán számottevő kereskedelmi mennyiséget nem tudnak a globális piacokon elhelyezni.

Ezt az új nevet kell megtanulniuk

Olaszrizling

– Több pincészet, így például a Jammertal, Szepsy, a St.Andrea de még az egészen kis szereplőnek számító Losonci borászat tételei is megjelennek külföldön, mindez azonban nem jelent olyan volument és exportértéket, amely ágazati szinten érdemi lenne – fogalmazott Braunmüller Lajos.

A szakember aláhúzta, „egyéni sikerek és kiváló borok tehát vannak, összességében azonban komoly, minőségibor-export még nincs.”

– Ahhoz, hogy ez változzon mindenekelőtt az egyes tételekből lényegesen nagyobb palackszám, valamint éveken át tartó, masszív és költséges nemzetközi marketingkampány kellene – vélekedett az Agrárszektor főszerkesztője.

Ez pedig már csak azért sem könnyű feladat, mert a nagymúltú európai borászatok mellett ma már a kiváló minőséget és óriási mennyiséget szállító újvilági termőhelyek, így Dél-Afrika, Chile, Kalifornia, Ausztrália és Új-Zéland piaci előre törésével is számolni kell.

a borkedvelőknek

helyett Grow!

Az Olaszrizlinget – melynek termőterületénél pontosabban semmi nem rajzolja ki a Habsburg Monarchia egykori határait – máshogy hívjuk.

A Balaton-környéki borászok közel 10 éve kezdtek el új nevet keresni fő szőlőfajtájuknak, az Olaszrizlingnek. Hogy mi volt a bajuk vele? Hát az, hogy se nem olasz (persze, az olaszok azt állítják, hogy dehogynem, olasz az), se nem Rizling (azaz nem rokona a német Rajnai Rizlingnek, amit a világ Rieslingként ismer), nem mellesleg úgy gondolták, hogy mivel a hazai közönség alapvetően fröccsborként tekint az Olaszrizlingre, új névvel talán magasabbra lehet pozícionálni – így eladni – a belőle készülő borokat. Oris, nemes, mandola: ez lett a magyar névadó verseny három befutója, de közben a világ kanyarban előzött, mert a szőlőfajta

időközben inkább annak horvát nevén vált ismertebbé, ami a Grow. A horvátok ugyanis a náluk legtöbb területen termesztett graševinára elkezdtek komoly marketinget építeni.

Az Olaszrizlingnek amúgy nincs túl nagy ismertsége, mert nem világfajta. Inkább jellegzetesen közép-európai: elterjedése a Kékfrankoséval együtt kiválóan jelzi a Habsburg Monarchia egykori határait. A Balatonnál e helyzeti előny ellenére annyiban hagyták az egészet, az Olaszrizling pedig elindult a süllyesztő felé: folyamatosan csökkent a termőterülete. Egyikük volt Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó folyóirat főszerkesztője, aki Pécsről az Isztriától Vajdaságig fókuszál, olyan borvidékekre, ahol érték a helyi fajta. Egy horvát és szerb borszakíró kollégájával együtt három éve létrehozták az Olaszrizling világversenyét, a GROW du Monde-ot. A GROW mozaikszó, az Olaszrizling horvát/szerb (graševina/grašac), cseh/szlovák (ryzlink vlašský), magyar, illetve osztrák (welschriesling)

nevéből áll össze. Miközben a magyarországi termelők évekkel ezelőtt még vért izzadtak egy olyan névért, amit használni lehet az exportpiacokon, Győrffyék ezt a GROW szóval tudtukon és szándékukon kívül leszállították nekik. Az angol szó (termeszteni, növekedni) és annak sokszínűséget és közép-európai kontextust megtestesítő rétegei annyira megtetszettek a balatoni borászoknak,

különösen a fiatalabb termelőket öszszefogó Rizling Generáció borászközösségnek, hogy kérelemmel fordultak az Agrárminisztériumhoz: a nemzeti szőlőfajtajegyzékben a Grow mostantól az Olaszrizling szinonimája legyen.

Bor Hírlap

Frittmann János sikerre vitte az alföldi bort!

A borfogyasztás élmény!

Miközben sok helyről a borászat válságáról hallani, addig a Frittmann Borászatnak a tavalyi volt a legerősebb éve. Frittmann János azt mondja, ő a fiatalok oldaláról közelített a bor felé is, talán nem véletlen, hogy a Belga azt énekli: „Ha te azt mondod, az Alföldön csak pancsolt bor van, mondok valamit hülye gyerek, ott van a Frittmann.”

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, az ország egyik legismertebb borásza nemrégiben nyilatkozott a sajtónak a munkásságáról.

– Akkor kezdtek el minőségi borokat csinálni az Alföldön, amikor ezen a környéken ez senkinek nem jutott eszébe. Miért vágtak bele?

– A régiót a ‘90-es években nagyon lejáratták a hamisítási ügyekkel, így az egyértelmű volt, hogy ha nem állunk a termék mögé arccal, névvel, akkor lehetetlen ebből kitörni. Nagyon megmosolyogtak minket akkor, hogy belevágtunk. Volt bennünk persze egy fiatalos elszántság is, én pedig a ‘90-es évektől minden alkalmat megragadtam, hogy kijussak külföldi pincészetekbe tanulni. Döbbenetes felismerés volt számomra, hogy amit jó bornak gondolunk, az mennyire messze van az olasz, francia, spanyol minőségi boroktól. Főleg a fehérnél volt óriási a különbség.

– Megmaradt ez a különbség?

– Teljesen eltűnt. Ma az országban több pincészet is tudja a prémium szintet, több hazai bor is világszínvonalú. Régen elég volt az, ha egy bor iható volt, de ma már, ha nincs erénye, akkor nem számít jónak.

– A Frittmann márka mikor és mivel robbant be?

– Minket a rozé hozott fel a kétezres évek elején. Gyakorlatilag mindenkit megdöbbentett, hogy rozéra szüreteltünk, mert akkor még mindenki a túlélt szőlők színlevéből készítette a rozét. Mi viszont azzal, hogy kifejezetten erre mentünk rá, sokkal gyümölcsösebb bort tudtunk előállítani. Rengeteg versenyt nyertünk akkor. Önző borász vagyok, azt a bort készítem, amit szeretek. Aztán az vagy megtalálja a fogyasztóval az összhangot, vagy nem. Én a gyümölcsös borokat szeretem. A kétezres évek elején a gyümölcsösség a bor tekintetében szitokszónak számított, ma ez már egyáltalán nincs így.

– És annyira önző, hogy csak a saját borát issza?

– Egyáltalán nem. Nagy borkedvelő vagyok, a mai napig hobbim a borászat és a borkóstolás. Sok bort felbontok, megkóstolok, adok is pénzt érte. Van mondjuk egy szint, ami fölé már nem megyek.

– Mi ez az összeg?

– Nagyon ritkán kifizetek egy borért 15–20 ezer forintot, de arra akkor már nagyon kíváncsinak kell lennem. 100 ezer forintot például már nem fizetnék ki egy

palackért. Egy bizonyos szint felett már nem a minőséget fizetjük meg, hanem a brand értékét. Azt gondolom, az a jó bor, amit szívesen megiszunk, és kérünk még egy pohárral. Az, amiről csak jókat mondunk, és mindenki nézi, hogy hova lehet kiönteni, az nekem nem jó. A bor ízét, illatát, zamatait élvezni kell, választani mellé egy jó ételt. A borfogyasztás élmény. Nem arról szól, hogy be akarok rúgni. Engem még senki nem látott részegen.

– Minden nap iszik bort?

– Igen, de nem vagyok alkoholista.

– Sok orvos ezzel nem értene egyet.

– Jó, akkor szerintük alkoholista vagyok. Nem vagyok talán olyan rossz állapotban 67 évesen. És persze lehet, hogy a holnapot már nem élem meg, de ez mindig benne van a pakliban. Nem akarok senkivel vitatkozni erről, nekem a szép emberi élet része, hogy meg tudjak inni egy pohár bort, tudjak koccintani felnőtt gyerekeimmel egy születésnapon.

– Emlékszik arra, mikor ivott először bort?

– Kicsi gyerekkoromtól voltak emésztési problémáim. Az orvosok minden gyógyszert kipróbáltak, semmi nem hatott. Végül egyikük azt mondta édesanyámnak, hogy adjon nekem naponta két korty bort. Helyrejöttem.

Bor Hírlap

Koch Csaba: szinte egyetlen esélyük van a fennmaradásra a kis pincészeteknek

A borturizmus

A borturizmus egyre nagyobb teret hódít hazánkban. Ennek jó példája, hogy a borkóstolók népszerűsége is nő. Koch Csaba, a Magyar Borakadémia elnöke vallja: a közönség egyre jobban igényli a színvonalas gasztronómiai programokat.

Koch Csaba az elnöki posztja mellett neves borász. Korábban elnyerte az Év borásza címet is. A Koch Borászatnak Borotán és Villányban is működik saját pincészete, mindkét helyen népszerű a borturizmus. Mint a Borakadémia elnöke röviden összefoglalta a hazai borturizmus szerepét.

– A borturizmusra régóta megvan az igény a fogyasztók körében. Borkultúra és a borászatok csak együtt tudnak fejlődni. A lehető legjobb dolog az, ha a fogyasztó el tud menni az adott borászathoz, mert ott közvetlen élményt szerezhet. Megbizonyosodhat a hely tradicionális jellegéről, arról hogy ténylegesen hogyan készül az általa is kedvelt bor. Nem utolsó sorban mindez egy személyes kötődéshez is vezethet a későbbiekben, mely szintén nagyon fontos

Az elnök további érdekességeket is megosztott.

– A borturizmus szinte az egyetlen esélye a fennmaradásra a legtöbb

kisebb családi borászatnak. Nem is nagyon hiszek más útban, mint abban hogy közvetlen közönség kapcsolatokkal, vevői kapcsolatokkal kialakítsanak egy olyan fogyasztói kört, akik közvetlen élményt szerezve az adott borászatról, annak légköréről, a jövőben is visszatérő vásárlók maradnak. El kell menni, meg kell érezni a családi pincészetek feelingjét. Én nagyon hiszek abban, hogy ez a jövő útja számukra.

és eredményét. Én magam is gyakran beszélgetek a vendégekkel. Természetesen nem tudok mindig ott lenni, így vannak jól képzett borászaim, és szívesen veszi át ezt a feladatot tőlem a lányom és a vejem is – tette hozzá a szakember.

Borkóstolás szálláshellyel az igazi. Koch Csaba saját pincészeteiben is ezen irányvonalon fejleszt. – Borotán népszerűek a borkóstolós rendezvényeink, ehhez helyben szállást is biztosítok. Villányban a pincészetnél nincs saját szálláshelyünk, de a présházunk alkalmas néhány fő esetén. Most építettünk szintén a Villányi részen, Diósviszlón új feldolgozót, ahol lesz kimondottan borkóstolási lehetőség, és szálláshely is. Hiszem, hogy az a hozzáadott érték, amit egy családi borászat biztosíthat az adott borhoz, az csak akkor tud átmenni, ha személyes az élmény. Amikor a fogyasztó közvetlen a borásszal való beszélgetésből ismeri meg, látja, érzi a szőlő útját, a borkészítés menetét

Az Év Bortermelője lett 2024-ben

Liptai Zsolt

A hazai borászok legrangosabb elismerését, az Év Bortermelője kitüntető címet 2024-ben a gyöngyösi és a gödöllői campus egykori hallgatója, Liptai Zsolt, a Pannonhalmi Főapátság pincészetének főborásza vehette át. A díj a kiírók szerint nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a bortermelő több éven át tartó kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi elismeréséért jár.

Kertészeti szakirányos agrármérnökként végeztem a GATE gyöngyösi főiskolai karán, 1993-1996 között. Ugyanitt 1996-1997 között szőlész-borász szakmérnöki képesítést szereztem, ezt követően 1997-2001 között Gödöllőn végeztem gazdasági agrármérnöki szakon. Gyöngyösön nagyon családias volt a hangulat, ami egyszerre adott lehetőséget egy nagyon jó színvonalú szakmai képzésnek és szélesebb szemléletű általános képzésnek. Ez a szakmai gyakorlati oldalról közelítő saját oktatógárdának, valamint a vendégoktatók magas számának egyaránt köszönhető volt. A párhuzamos gazdasági képzés kapcsán mindig jelen volt a gazdálkodási szemlélet is. Nagyon jó közösségek kovácsolódtak a hallgatókból, sok szép emléket őrzök és máig tartó szakmai és egyéni barátságok maradtak fenn. A borászat iránti érdeklődés

A Kunsági borvidéken található Ceglédbercelen születtem, ahol az Aranyhegy volt a legismertebb szőlőterület, de gyerekkoromban a szőlő nem volt rám nagy hatással. Igaz, az álmom nem járt ettől nagyon meszsze, mert az általános iskola végén kitaláltam, hogy kertész leszek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi campusán volt egy nagyon elhivatott taná-

rom, dr. Szőke Lajos, aki a fejébe vette, hogy létrehozza az első EU-s szinten is akkreditált szőlész-borász képzést az országban, megspékelve jó sok külföldi gyakorlattal. Olyan, ma már elismert borászok voltak az évfolyamtársaim, mint Ipacs Szabó István, Mérész Sándor, Egly Márk, Rakaczki Gábor, Zsurki Sándor, Krimin Attila vagy a Holdvölgy jelenlegi szőlésze, Erdélyi Károly. Tanulás közben jöttem rá, hogy hozzám valójában ez a terület áll közel, és 1997-ben már világos volt számomra, hogy szőlővel és borral akarok foglalkozni. Út a Pannonhalmi Főapátság pincészetének főborász pozíciójáig

Friss diplomásként írtam egy önéletrajzot, amivel elmentem Budafokra a Törley-hez, de a portán sem engedtek be, ezért eléggé elbizonytalanodtam. Koráb-

ban dolgoztam gyakornokként a volt szekszárdi állami gazdaság privatizált és korszerűen felújított borászatánál, akkori nevén Liszt Pincészetnél, és az ottani főborász, Reile Gizella hívott, hogy csatlakozzak hozzájuk. Így esett, hogy egy 350 hektáros nagybirtokon kezdtem a pályafutásomat pincemesterként.

Szerettem a munkámat, de folyamatosan azt éreztem, hogy ez a birtok túl nagy, itt soha nem valósíthatom meg, amit a burgenlandi tanulmányutamon láttam. A kis családi birtokok ebben az időszakban kezdtek még csak éledezni. A kellő konzekvenciákat levonva jelentkeztem egy farmgyakorlatra Kaliforniába, így 1999 augusztusától 2000 májusáig az USAban tanultam a szakmát. Úgy jöttem haza a tengerentúlról, hogy ha ezt itthon is meg tudom valósítani, akkor érdekel a szakma, de ha nem, akkor más kihívásokat keresek magamnak.

2001 nyarán Gál Tibor egri borász csapatába igazoltam, aki ebben az időben több magyar és határon túli pincészetnél dolgozott szaktanácsadóként. Pannonhalmán is magára vállalta, hogy kidolgozza a szakmai koncepciót. A gyakorlati megvalósítás kapcsán arra gondolt, hogy engem igazol át a Dunántúlra. Így kerültem 2003 januárjában a Pannonhalmi Főapátság pincészetébe főborászként és ügyvezetőként. Megkapni a hazai borászok legrangosabb elismerését

A Magyar Bor Akadémia minden évben mintegy 800 olyan szakmabelit kérdez meg a jelöltek személyét illetően, akik valamilyen kapcsolatban állnak a borral. Az ő írásos szavazataik alapján a legtöbb jelölést kapott 4 fő kerül a második fordulóba. Ehhez a korábbi nyertesek még egy főt jelölnek még. A végső 5 fő jelöltből a 160 MBA-tag választja ki az Év Bortermelőjét. Természetesen nagyon jólesik az elismerés, de az első pillanatokban szinte sokkszerű élmény volt a díj elnyerését tudomásul venni. Kellett hozzá néhány nap, míg

Bor Hírlap

fel tudtam dolgozni az élményt. A sok-sok gratuláció mögött rengeteg személy, emlék idéződött fel a szakmában eltöltött 30 év kapcsán.

Számomra ezt jelenti a borászkodás

Számomra a szőlővel és a borral való foglalkozás egy olyan tevékenység, amely a 21. században talán a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a természettel, annak folyamatos körforgásával. Emellett szerves része az emberi kultúrának a régmúlttól a jelenig. A szőlőben gépészek vagyunk, a gazdálkodásban közgazdászok, a marketingben és értékesítésben társadalomtudósok, néha már „filozófusok”. Közben pedig azzal a növénnyel foglalkozunk, amit a Biblia a legtöbbször említ, s aminek terméséből sajtolt ital az eukarisztiában Krisztus vérét jeleníti meg…

Mint palackba zárt italnak, a végterméknek minden körülmények között finomnak kell lennie! Ezt ráadásul folyamatosan változó körülmények között kell megvalósítani, hiszen nincs két egyforma évjárat. Számomra fontos, hogy a szőlő termőhelye megjelenjen a borban, lehetőleg úgy, hogy azt minél kevesebb behatásnak tegyük ki. Ehhez véleményem szerint az az út vezet, ha nagyon céltudatosan végezzük a borkészítés stabilizáló és harmonizáló pinceműveleteit.

A szőlészetben a fajtaszerkezet racionalizálása a legfőbb terv. Határozott meggyőződésem, hogy túl sok fajtával dolgozunk a saját üzemünkben, a borvidékünkön, a régiónkban és az országban is! Szilárdan hiszek abban, hogy a jó minőségű bor csakis kiváló

alapanyagból készíthető el. Tudnunk kell megtalálni a legmegfelelőbb fajtát és művelésmódját. Tudnunk kell kiaknázni a borvidék kitűnő és egyedi adottságait az ekképp választott fajták segítségével. Fehér fajták közül én a rajnai rizlingben hiszek, míg a kékszőlők közül a pinot noir lehet sikerünk záloga.

További célom a borászatban a technológia finomhangolása. Nem akarok a technológia mellett elköteleződni, de be kell látni, hogy ez a terület többet fejlődött az elmúlt öt évtizedben, mint az azt megelőző ötszáz évben összesen. Véleményem szerint tehát nagy hibát követnék el, ha kizárnám magam a jelenkorból. Továbbra is egy klasszikus gravitációs technológiával dolgozunk, mint eleink évszázadokkal ezelőtt, viszont apró technológiai elemekben az évjárat függvényében be kell csempésznünk a 21. századot is a mindennapi munkába.

Elismerés és pozitív visszacsatolás

Túl azon, hogy örömmel tölt el, hogy megkaptam az Év Borásza címet, azt gondolom, hogy ez egy pozitív visszacsatolás is az eddig elvégzett munkáról! Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ha most „elégedetten hátradőlnék”, a borászvilág gyorsvonati sebességgel haladna el mellettem. Felelősség is egyben, hiszen különösen az ország legnagyobb múltú szőlőbirtokán gazdálkodhatok, a borkedvelő közönség pedig továbbra is állandó minőséget és izgalmas tételeket vár a jövőben. Bízom benne, hogy nem okozok majd csalódást!

Tokaji és egri termelők nyerték a Magyar Bor Nagydíjat

Fehérbor kategóriában a tokaji Bott Pince 2021-es Csontos furmintja, a vörösborok mezőnyében pedig az egri St. Andrea Szőlőbirtok 2019-es Agapé Nagy-Eged-hegy grand superior egri bikavérje nyerte el a Magyar Borszakírók Köre (MBK) által odaítélt, 2024-es Magyar Bor Nagydíjat.

A Dr. Kosárka József Emlékdíj nyertese a szintén egri Kovács Nimród Borászat.

A Magyar Borszakírók Körének toplistája minden évben 12 fehér- és 12 vörösbort tartalmaz, az MBK tagjai ezeknek a tételeknek a vakkóstolója során ítélik oda a Magyar Bor Nagydíjat fehérben és vörösben.

A borszakírók idén a legtöbb bort a Pannon borrégióból (Villány, Szekszárd, Tolna és Pécs) és a Balatoni borrégióból (hat borvidék a Balaton körül)

választották be a toplistás borok közé, mindkét régióból hatot. Ezután a Felső-Pannon borrégió (Sopron, Mór, Etyek, Neszmély és Pannonhalma) következik 5, majd Tokaj-Hegyalja 4 borral. A Felső-Magyarország borrégió (Eger, Mátra és Bükk) 3 borral képviselteti magát a listán - közölte az MTI-vel szerdán a Magyar Borszakírók Köre.

A közlemény felidézi, Kosárka József az MBK alapítója és elnöke volt 2022-ben bekövetkezett haláláig. Az emlékére alapított elismerést az idén legtöbb jelölést kapó borászatok közül választotta ki az MBK

tagsága, a 2024-es emlékdíjat így az egri Kovács Nimród Borászat kapja.

Ezzel immár harmadik alkalommal kerül egri borászathoz az elismerés a Thummerer Pincészet 2022es és a St. Andrea Szőlőbirtok 2023-as díja után.

A díjátadót idén a Nagy Fehérvári Bormustrán tartják szombaton a székesfehérvári Mercure Hotelben. A két magyar bor nagydíjas tétel a mustra egyik mesterkurzusán is kóstolható lesz, amelyen Bott Judit (Bott Pince) és Lőrincz György (St. Andrea Szőlőbirtok) személyesen mutatják be a boraikat.

Beszélgetés Kovács Nimród borosgazdával

Miért csak nálunk világhírű a magyar bor?

Mi az oka annak, hogy a kitűnő magyar borok csak nálunk világhírűek? Hogyan hódíthatnák meg mégis a külpiacot? Kovács Nimród borosgazdával, üzletemberrel erről beszélgettünk.

– Vérbeli üzletemberként hogy látja: jó üzlet a borkészítés ma Magyarországon?

– Aktív üzletemberként számos cég eladásában, felvásárlásában vettem részt. Tapasztalatból mondom tehát, hogy a borászat teljesen máshogy működik, mint bármely más gazdasági ágazat. Az üzleti életben, ha egy befektetés nem térül meg két-három éven belül, abból ki kell szállni. A borkészítés pedig inkább szerelem és elsősorban a bor tiszteletéről szól. Ezért aztán ha minden évben nullszaldósra sikerül kihozni egy borászati vállalkozást, az már jó teljesítménynek számít. Persze ha van kinek átadni, akkor egy működő borászat már valódi érték is lehet. Addig azonban életforma, szabadidőtöltés, amin jó, ha nem veszít az ember.

– Ez a méreg drága, nagy presztízsű borokat előállító pincészetekre is igaz?

– Olvastam egy felmérést, miszerint egy üveg kitűnő minőségű bor bárhol a világon palackonként legfeljebb 20-25 dollárból kihozható. Ám azt, hogy ez mennyiért sikerül értékesíteni a piacon, az marketing kérdése.

– Milyen a jó bormarketing?

– Közhelynek hangzik, de az alap az, hogy jó bort kell készíteni. Olyat, amelyet megkóstolva az első korty után mosolyra fakad a vevő. A munka oroszlánrésze azonban csak ezután jön. Sokat dolgoztam Hollywoodban is, így hadd hozzak egy filmes példát. A magyar művészfilmek valódi műalkotások, ám a piacon támogatás nélkül nehezen boldogulnak. Ezzel szemben egy hollywood-i rendező, mondjuk Steven Spielberg, minden filmje előtt komoly piackutatásokat végzett, hogy kiderüljön, mire van igénye a közönségnek. Ezen információk birtokában forgatja le a filmjét, amelyek mit ad Isten, komoly kasszasikerek lesznek. Így van ez a boroknál is. Meg kell találni, kik értékelik a termékünket és kik hajlandóak azt megfizetni.

– Gyanítom azért jó bort sem olyan egyszerű készíteni…

– Valóban. A jó borhoz jó szőlőfajta, megfelelő termőterület és egy kitűnő borász is szükségeltetik. Vegyük sorra ezeket a saját példámon. Eger hűvösebb éghajlatú része az országnak, kicsit Burgundiához vagy az Észak-Rhone völgyhöz hasonlít. Kézenfekvő, hogy itt is sikeresek lehetnek azok a fajták, például a Pinot Noir, a Chardonnay, a Syrah, amelyeket ott termelnek. Aztán a termőterület kérdése. Az egri borvidék legjobb tíz termőterületéből három a mi borászatunk tulajdonában van. Nem véletlenül, hiszen a bort a terroir teszi különlegessé. Végül pedig rengeteg múlik a borászon, hiszen ő dönti el, hogy a szőlőből milyen bor készül. Nálunk a helyi csapattal együtt egy kaliforniai szakember is tevékenykedik, mert ő ismeri, mire van szükség a világpiacon.

– Magyarországon sok helyen készítenek jó bort, a világpiacot mégsem sikerült meghódítanunk.

– Nem szabadna olcsó magyar bort a piacra vinnünk, mert ott úgysem tudunk versenyezni a több tízezer hektáron szőlőt termelő chilei vagy új-zélandi pincészetek verhetetlen áru termékeivel. Inkább a svájci vagy az osztrák példát kellene követnünk, ahol kisebb területen, limitált mennyiségű bort készítenek. Erre nálunk is van lehetőség, hiszen olyan egyedi szőlőfajtákkal rendelkezünk, mint a furmint vagy a kékfrankos, de kitűnő termőterületeink és kiváló borászaink is vannak.

Bor Hírlap

– De akkor miért sikeresebbek a világpiacon mondjuk az osztrák pincészetek?

– Itt jön a képbe a marketing. El kéne sajátítanunk a négy P vagyis a product, a price, a promotion és a place szabályát, azaz el kéne dönteni, hogy mit, menynyiért, hol adok el és mindezt hogyan prezentálom. El kell fogadnunk azt is, hogy egy palack borért 5 ezer forintnál többet legfeljebb 100 ezer magyar fogyasztó hajlandó fizetni. E körnek akar értékesíteni az 50 minőségi magyar borászat, így pedig nyilván nem hoz elegendő bevételt. Marad tehát a külpiac. Oda szállítani sem ördöngösség, hiszen a magyar ízlés nem különbözik más országokétól. Ami nekünk ízlik, másnak is fog. Ám mégsem egyszerű labdába rúgni. – Miért?

– Az Egyesült Államok piacát egészen jól ismerem. Ott a borral foglalkozó értékesítő csapatok nem is tudják, hogy létezik olyan, hogy magyar bor. Mire elmagyarázzuk nekik, hogy hol van Magyarország, mit kell tudni Egerről és milyen borok vannak ott, addigra már eladtak 3 ládát a jól bejáratott termékekből. Nincs mese, a borosgazdának nyakába kell vennie az országot, járni az éttermeket, borszaküzleteket, kóstolókat kell szerveznie, hogy kiépítse a saját fogyasztói bázisát. Ha jó az áru és szimpatikus a termelő, akkor szívesen rendszeresen vesznek bort az Egyesült Államokban is.

– Költséges marketingeszköznek tűnik ez, amelyet nem minden borászat engedhet meg magának.

– Meg kell találni azokat a kereskedőket, akiknek szívügye a mi borunk és nem csak egy termék a sok közül.

– Nem inkább az egyes borvidékeknek vagy a magyar államnak kéne ezt a munkát elvégezni?

– Ha egy mondatban nem tudjuk elmondani, kik is vagyunk, második mondatra már nem lesz lehetőségünk. Jól érthető és egyszerűen kommunikálható marketingüzenetre lenne szükség. Márpedig Magyarországon 20 borászatnak 10 különböző története van. Hogy lehet ezt egységes sztorivá összefésülni? Ráadásul meglepően keveset költünk marketingre. Az államnak és a borvidékeknek vannak ugyan kampányai, de ezek fellángolások csupán, holott a marketingüzenetet hosszú időn át konzisztensen kell közvetíteni a fogyasztó felé, hiszen az csak akkor rögzül benne, ha legalább négyszer hallja. – A borfogyasztás mindenhol csökken, így gondolom egyre fontosabb szerepe lesz a marketingnek. – Így van. A baby boomer generáció sikeres és hedonista tagjaira épül a világ borágazata. Ez a generáció azonban egyre fogy, gyermekeik pedig már egészségtudatosabbak, így kevesebb alkoholt fogyasztanak. A csökkenő kereslet miatt a következő évtized átrendeződést hozhat a világ és Magyarország borpiacán is. Mivel sok kisebb piaci szereplő van, konszolidációra számítok, amelynek során a jobban finanszírozott pincészetek maradnak majd talpon, amelyek képesek elegendő pénzt költeni fejlett technológiára és marketingre. Az erősek még erősebbek lesznek, a gyengék elhullanak. A

piac törvénye a borágazatban is érvényesülni fog.

– Kegyetlenül hangzik…

– Ha minden pár hektár szőlőt művelő borászatnak saját traktora, saját palackozóüzeme van, úgy nem lehet hatékonyan termelni. Ki kell találni, hogyan nőhet nagyobbra egy-egy családi vállalkozás. Azt nem tartom helyesnek, ha állami forrásokkal életben tartjuk őket, mindenkinek a piacról kellene megélnie. Itt jön a képbe az összefogás. Közösen már lehet alkalmazni profi menedzsereket, meg lehet vásárolni a legkorszerűbb technológiát, jelen lehet lenni több borvidéken is, ki lehet lépni a külpiacra. Ez a túlélés záloga.

– Nem fog így szűkülni a kínálat, nem lesz középszerű a minőség?

– Rosszul hangzik, de igaz: a bor is csak egy termék, mint mondjuk egy mosópor. Márpedig a világ tíz legsikeresebb mosópormárkájából nyolcat ugyanaz a cég állít elő. Mindegyik magas minőségű, innovatív, közkedvelt termék, csak más „egyéniség” azaz más a marketingüzenet mögöttük.

Mihálovits András

Kovács Nimród névjegye

A gimnázium után Szlovéniából úszva szökött át Olaszországba. 1972-ben az Egyesült Államokban mosogatófiúként, majd pincérként kezdett új életet. 1976-ban szerzett diplomát a Colorado Egyetemen, majd Phoenixben a Thunderbird School of Global Management intézményében. 1977-től különböző reklámügynökségeknél tevékenykedett. 1982-ben a United Cable Televisionnál előbb marketing igazgató, majd marketing és műsor igazgató. Munkahelye felvásárlásakor társtulajdonos lett az így létrejövő United International Holdings Inc.-nél, ahol a Cable TV Greenfield európai befektetéseivel foglalkoztak. Ezen befektetések egyike volt a Kabelkom, amely meghonosította Magyarországon a modern kábel tv rendszerét. Ezzel párhuzamosan a Philips-szel közösen létrehozta a UPC-t, ami a vezetésével a legnagyobb regionális kábel szolgáltatóvá vált hazánkban. Alapító elnökségi tagként a Cable and Telecommunications Association for Marketing szervezetet bevezette Európába is. 2009-ben visszavonult. Jelenleg saját borászatát vezeti Egerben, s továbbra is aktív befektető.

Ezresével készülnek a dubaji csokik Nagykanizsán

Jakabfi Dávid desszertséf csokija várólistás!

Fejlesztések is történtek és új munkatársak felvételére is szükség volt, hogy a szakácsolimpián bronzérmes Jakabfi Dávid nagykanizsai műhelyében ki tudják szolgálni a vevőket a dubai csokoládéval. Az arab desszert annyira keresetté vált, hogy már a bejglinél is népszerűbb volt karácsony előtt, s előjegyzéssel lehetett csak hozzájutni, legkorábban januári szállítással.

Tejcsokoládé burokban ropogós kadayif tészta, pisztáciakrém és tahini, azaz szezámpaszta, különleges ízvilággal és izgalmas textúrákkal.

Ez a dubai csokoládé, mely közel-keleti konyha egyik híres deszszertjét, a vékony, cérna metél szerű tésztát, a szirupos knafeh-t ötvözi a csokoládéval. Néhány hónapja robbant be hazánkba és mára hihetetlen módon keresett lett. Jakabfi Dávid patissier eredeti alapanyagokból, gazdag pisztáciás töltelékkel készíti az arab ínyencséget, a vásárlók és több csokoládébolt kérésének eleget téve.

A modern cukrászat egyik kiemelkedő alakjának műhelyében komoly fejlesztéseket kellett végrehajtani rövid időn belül, hogy felkészüljenek a csokoládégyártásra és eleget tudjanak annak a hatalmas keresletnek, mellyel lekörözték a magyar multikat is. Csokoládétemperáló gépet szereztek be, újabb hűtőkamrát építettek a megnövekedett gyártási kapacitás miatt. Szó szerint elkapkodják a vásárlók a folyamatosan készülő dubai csokoládét és a prémium csokoládéboltok is sorban állnak a finomságért. Hogy az igényeket ki tudják elégíteni, már két műszakban dolgoznak, s a munkatársak létszáma jóval megduplázódott: az eddigi öt fő helyett már tizenketten dolgoznak.

– Eddig ötezer darabot gyártottunk és további ötezer darab készül még. Egyébként igény lenne még ennél is többre, de ez az a kapacitás, amelyet még biztosítani tudunk. Már hét partnerrel dolgozunk együtt, akik folyamatosan rendelik és sok celeb is

várja tőlünk a csokikat. – engedett bepillantást az intenzív munkába Jakabfi Dávid.

Országszerte árulják a nagykanizsai műhelyben készült dubai csokit, amely hihetetlenül kelendő mindenhol. Jakabfi Dávid az érdeklődések alapján úgy kalkulált, hogy ha 20 ezer darab dubait csokoládét készítenének, azt is el tudnánk adni.

A dubai csoki rendkívüli népszerűsége egyébként sok cukrászt is meglepett, többen tiltakoztak is, hogy a hagyományos ízeket letarolja ez az egzotikus desszert. Jakabfi Dávid ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a francia macaron, az olasz karácsonyi Panettone, az amerikai sajttorta is már közkedvelt desszert, de a tradicionális Rákóczi túrós és a Somlói galuska is ugyanúgy keresett.

A dubai csoki pedig tovább finomodik, hiszen Jakabfi Dávid nagykanizsai cukrászdájában dubaji csoki ízesítésű tortát és süteményt is készít, márciustól pedig gombócba simulva, fagylaltként is meg lehet kóstolni.

Mindezek mellett a nemzetközi hírű desszertséf azt is fontosnak tartja, hogy tudását, szakmai fortélyait átadja az érdeklődőknek, szakmabelieknek, hiszen tanfolyamokat, workshopokat tart különböző deszszerttémákban, s a szintén Zala vármegyei kisvárosban, a szakképzést és technikumi képzést nyújtó Keszthelyi VSZK- pedig a leendő szakembereket avatja bele a cukrászat rejtelmeibe.

Ő a dubaji csoki feltalálója A 38 éves Sarah Hamouda volt az, aki előjött az extrán megtöltött csokoládék ötletével, ugyanis még a pisztáciás-tésztás verzió mellett többféle ízesítést is gyártanak. 2021-ben alapította meg a céget, ekkor már kilenc éve Dubajban élt a férjével. Lényegében a terhessége alatti kívánósságának köszönhette az ötletet.

– Az ötlet egy személyes vágyamból eredt, amelyet a második lányommal való várandósságom alatt éreztem. Valami egyedit és kielégítő dolgot kerestem, amit nem találtam a tipikus desszertekben. Olyan csokoládészeleteket akartam készíteni, amelyek különböző textúrákat és ízeket kombinálnak, így jött létre az extrán megtöltött csokoládészeletek koncepciója, amelyek kielégítő és gazdag élményt nyújtanak – fogalmazta az interjújában. Elmesélte, hogy kislánykorában az édesanyja gyakran készített otthon a kadayif tésztából künefét, emiatt kedves emlékek fűzik a legnépszerűbb ízesítésükhöz.

Na de mégis hogyan kapták fel ennyire az emberek ezt az édességet? Mindez a TikToknak köszönhető. Maria Vehera volt az első influenszer, aki bemutatta egy videóban az édességet 2023 decemberében, végül több mint 6 millióan lájkolták a rövid felvételt. Ezek után beindult a lavina, és rövidesen egyre felkapottabb lett az édesség.

RedStar kantoni étterem Szingapúr kedvence

Dim Sum – a szív érintése

Szingapúr független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén. A fő szigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A szigetország déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Népessége: 6 millió.

A szigetország fejlettsége hihetetlenül magas, gazdasági ereje lenyűgöző, tisztasága példaértékű, biztonsága százszázalékos, a zöld területeinek száma felülmúlja bármely más állam adatait, látványosságai évről-évre komoly tempóban gyarapodnak, turizmusa olyan ütemben fejlődik, mint amilyenre mindenki más vágyakozik.

Budapesthez képest plusz 7 óra az időeltolódás, a tiszta repülési idő közel 13 óra, így azt érdemes megszakítani útban Szingapúr felé, például Dubaiban.

Szingapúrban nagyon magas fokú a gasztronómia, az ízek kavalkádja várja a turistákat. Sok street food

stand kínálja magát, de még több remek étterem. A legek legje azonban a RedStar restaurant a kínai negyed szélén egy emeletes házban a legfelső, hetedik szinten. Délben és este is megtelik ez az ötszáz fős, 1970-ben nyitott vendéglátóhely, amely kantoni stílusú ételeket kínál.

Az étterem különlegessége a hagyományokhoz való kapcsolódás. Mit jelent ez? Az asztalok között fém tálalókocsikat tolnak a pincérnők, amelyekről különböző töltelékű gőzgombócokat, s más finomságokat kínálnak. Annyi tálat vesz le a kínálókocsiról a vendég, amennyit csak akar, a pincér bejelöli egy lapra a

fogyasztást, s az étkezés végén ezzel a listával kell a pénztárhoz járulni, kiegyenlíteni a számlát.

A RedStarban a tradicionális Dim Sum ételek jelentik a slágert. A Dim Sum tésztabatyu különböző vega, húsos és halas-rákos töltelékekkel. A Dim Sum jelentése magyarul: a szív érintése. Kifejező jelentés, nemcsak az ízlelőbimbókat babonázza meg a Dim Sum, hanem az ember szívét is a RedStarban Természetesen nem kötelező a kínáló kocsiról választani, lehet étlapról is rendelni. Délben és este másmás fogásokat kínálnak. Olyan nagy

a választék, s olyan óriási a forgalom, hogy a RedStarban nem kevesebb, mint 50 szakács dolgozik egy műszakban. Mondani sem kell, hogy az ízek fenomenálisak, büszke lehet a tulajdonos, aki már jóval elmúlt 80

éves, de még minden nap bemegy dolgozni. A munka dandárját persze már a fia, Chris vállalja magára, aki egy időben New Yorkban vitte a család hongkongi stílusú éttermét, de innen hazatért Szingapúrba, hogy a RedStar üzletmenetét egyengesse. Nehéz lenne számba venni, hogy a Jet Set magazin stábja mi mindent kóstolt, annyi különlegességet tálaltak az asztalunkra. A tradicionális Dim Sum minden változata ínycsiklandozó volt, mint ahogy a pekingi sült kacsa is nagyon ízlett.

Fontos tudni, hogy a Red Star azért is népszerű, mert az árai mértéktartók.

https://www.red-star.com.sg/

Bor Hírlap

Cím: 3176. Hollókő, Sport út 14. Telefon: +36 21 3000 500

E-mail: castellum@hotelholloko.hu

Instagram: castellumhotel.holloko www.hotelholloko.hu

Hollókő, az UNESCO világörökség részeként, a magyar néphagyományok őrzője és Nógrád vármegye ékszerdoboza. Budapesttől mindössze egyórányira vár mindenkit. A festői Ófalu autentikus palóc házai, a fatornyos katolikus templom és kézműves műhelyei igazi időutazást kínálnak.

A Castellum Hotel Hollókő**** luxust és nyugalmat ötvöz a Cserhát szívében. Prémium és exkluzív szolgáltatásai véget nem érők.

A Castellum Hotel Hollókő**** szolgáltatásai:

• 420 m²-es wellness központ élménymedencével, jacuzzival, infra- és finn szaunával, valamint gőzkabinnal

• Biliárd, bowling, csocsó és darts a szórakozáshoz

• Játszószoba és játszótér a gyermekek számára

• Xbox játékok és társasjátékok minden korosztálynak

• Kerékpárkölcsönzés a környék felfedezéséhez

• Gyermekprogramok és animációs foglalkozások

• Modern fitneszterem a sportolni vágyóknak

• Masszázskezelések és aromaterápiás fürdők a teljes kikapcsolódásért

• Panorámás deluxe szobák saját erkéllyel

• Legexkluzívabb szoba párok részére: Jacuzzis-panorámás lakosztály

A Castellum Hotel Hollókő****-ben a legmagasabb gasztronómiai élményre lehet számítani, az étterem színvonalára, a séfjeik szakértelmére igen büszke a vezetőség. A gasztronómiai különlegességeket Oláh Zoltán executive séf álmodta meg, élőzene és tematikus hétvégék teszik még felejthetetlenebbé az itt töltött időt. A félpanziós kiszolgálásban svédasztalos reggeli és büfévacsora választék gondoskodik az ízek kavalkádjairól. Nógrád legjobb étterme és közönségdíjas, Geofood védjeggyel ellátott a Mikszáth étterem Hollókőn a Castellum Hotelben. Hazai és nemzetközi, reform és ínyenc palóc ételek, magyaros fogások szerepelnek az étlapon. Az étterem 120 fős vendéglétszámot tud egy időben, egy légtérben, minőségi színvonalon kiszolgálni, de a lobbyra nyíló földszinti különterem további férőhelyeket is biztosít. Jó idő esetén a terasz is kitűnő helyszíne lehet egy kellemes hangulatú étkezésnek. A Mikszáth étterem tökéletes választás lehet rendezvények, üzleti vagy családi vacsorák, bálok vagy bankettek megrendezéséhez.

A gasztro utazás tervezett állomásai:

Szent Iván éji gasztro hétvége - 2025.06.20-22.

Szüreti gasztro hétvége - 2025.09.19-21. Márton napi gasztro hétvége - 2025.11.14-16. Adventi gasztro hétvége - 2025.11.28-30.

A séf ajánlása

– Szakmai mottóm és hitvallásom: családi gondolkodás, személyes kapcsolat és gasztronómiai hitelesség. Nagyon fontosnak tartom a vendégekkel való személyes kapcsolattartást. Odafigyelünk a vendégek egyéni igényeire is, ha szükséges személyre szabott menüket állítunk össze ételallergia, étel intolerancia, illetve vegetáriánus, vegán és egyéb különleges étrendek esetén. Személyes érintettségem okán is fontosnak tartom a „mentes” ételek kínálatát, hiszen magam is lisztérzékeny vagyok.

A látványkonyhának köszönhetően betekintést nyerhet a kulisszák mögé: figyelheti, hogyan válik egy gondosan válogatott alapanyag fenséges fogássá. A szezonális ajánlatok és tematikus gasztro hétvégék mindig tartogatnak valami újat – egy különleges borvacsorát, egy ízutazást a világ körül vagy egy bűnösen csábító desszert kavalkádot.

A kifinomult borlap és az exkluzív italkínálat tovább fokozza az élményt. A helyi borászok prémium tételeitől a különleges koktélokon át a gondosan válogatott párlatokig minden korty egy történetet mesél el.

Asztalfoglalás: +36 21 3000 500

Étlapunk: https://hotelholloko.hu/hotel/gasztronomia/eteleink Étterem: https://hotelholloko.hu/hotel/gasztronomia/ mikszath-etterem

Gajdics Péter magyar borász Bali szigetén

A Hatten Wines trópusi ízvilága

Bali Indonéziában van, az „Istenek szigete”, pompás kultúrával, trópusi időjárással, amely elbűvöli a festőket, írókat és a turistákat. A rizsteraszok, dzsungelek és vulkánok egyedülálló trópusi domborzata messze áll a hagyományos szőlőtermesztésről, s mégis beszélhetünk balinéz borokról.

Az egyenlítőtől nagyjából 8°-ra délre, az alacsony szélességi körökben állandóan meleg és párás éghajlat uralkodik. Ennek eredményeként a szőlő örökzöld, és évente három évjáratot ad. Őshonos és nemzetközi szőlőfajtákat egyaránt termesztenek észak-bali birtokain, és a gazdag, vulkanikus talaj karaktert és összetettséget ad a helyi boroknak.

Bali első és vitathatatlanul legismertebb pincészete a Hatten Wines. Az 1994-ben alapított Hatten a szőlőt Bali északi részén termeszti magas pergola rácson. Díjnyertes kínálata 10 karakteres bort ölel fel, melyek mind az észak-bali dűlőkben termesztett nemzetközi szőlőfajtákból készülnek. Pálmalevelek láthatók a boros címkén, s trópusi ízvilág tapasztalható az üvegekben.

Gajdics Péter, a közelmúltban kinevezett borász Európa szívéből, Magyarországról származik, amely tele van olyan történelmi borvidékekkel, mint például Tokaj. Magyarországra, Németországra, Új-Zélandra, Ausztráliára, Angliára és Törökországra kiterjedő borászati tapasztalataival friss szemléletet és hatalmas borászati ismereteket vitt a Hatten csapatába. Péter Balin kiemelt figyelmet fordít a minőség-ellenőrzésre mind Sanur pincészetben, mind a Bali északi partján található szőlőültetvényeken.

A Bor Hírlap stábja 2025 februárjában Gajdics Péter jóvoltából megtapasztalhatta Bali varázsát, többféle Hatten bort is megkóstolhattunk.

Az Aga Rosé esetében a Hatten legelső fejezetét ízlelheti meg a turista. Ez több, mint bor – ez a kezdete Hatten álmának, hogy életre keltse Bali szőlőültetvényeit. Íme, Bali első és legjobb bora.

Az Aga White a Bali esszenciáját ötvözi a szőlő és az érlelési módszerek keverékével, hogy valóban virágos és gyümölcsös élvezetet teremtsen. Rendkívül sok díjat nyert ez a nedű is, mint ahogy a rosé.

A vibráló Jepun Sparkling Rosé és az elegáns Tunjung Sparkling White igazán varázslatossá tették utazásunkat kellemes buborékjaikkal. Ünnepi italok például születésnap alkalmából.

A Bali lélegzetelállító tengere által ihletett Sweet Alexandria minden kortyban megragadja a sziget lüktető szellemiségét és természeti szépségét. Édes, merész karakterével olyan, mintha magát a „paradicsomot” kóstolná meg az ember!

Kényeztettük magunkat a Hatten Syrah élénk édességével is, mámorító volt elmerülni benne.

A borok ára Balin a pincészettől, az évjárattól és a minőségtől függ, mint mindenhol máshol. A középkategóriás palackozott borok éttermekben vagy bárokban 400 000 Rp-től (körülbelül 25 amerikai dollár) kezdődnek. A Hatten mellett a Two Islands, a Sababay,a Plaga és az Isola (Cantine Balita) azok a balinéz bormárkák, amelyekre érdemes odafigyelni.

Érdemes szót ejteni az Arakról is, ez hagyományos balinéz pálinka, amelyet erjesztett fehér rizsből és kókuszpálma virágokból készítenek. Nagyon magas az alkoholtartalma, és kissé durva, ha valaki egyből lehúz belőle fél decit, ezért érdemes inkább koktélban felhasználni.

Az alkoholos italok vásárlásához és fogyasztásához legalább 21 évesnek kell lenni Bali szigetén.

Hatten Wines – The Cellardoor

Jl. Bypass Ngurah Rai No. 393 Sanur - Bali 80227

Telefon: +62 361 472 1377

E-mail: cellardoor.bali@hattenwines.com info@hattenwines.com hattenwines.id

Royal Caribbean Cruises Anthem of the Seas tengerjáró hajója

Robot keveri a koktélokat!

A világ legkényelmesebb pihenése a tengerjáró hajókon lehetséges. Annyi szórakozási és étkezési lehetőséget egyik szálloda sem tud nyújtani, mint amennyit egy óriási hajó kínál. Mint például a Royal Caribbean Cruises Anthem of the Seas tengerjáró hajója.

Ez a 2015-ben vízre bocsátott 16 emeletes óriás, amely most éppen 2025. március-április hónapban ráncfelvarráson megy keresztül, kétfős elhelyezés esetén 4180 utast tud szállítani 1500 fős nemzetközi személyzettel kiegészítve. A 4694 lóerős hajó 22 csomós sebességgel tudja szelni az óceánokat – hihetetlen kényelmet biztosítva az utasoknak.

Elképesztő az Anthem of the Seas gasztronómiai kínálata. Öt fő étterem várja a turistákat, az American Icon Grill, a Chic, a Silk, a The Grande és a Coastal Kitchen. További opciót jelent a Vintage borozó, a La Patisserie cukrászda, a Cafe Promenade, a Sorrento’s pizzéria, a Johnny Rockets hamburgeres, a Windjammer hatalmas büféétterem, a Seaplex Dog House, amely a hot dogok

specialistája és a The Cafe and Two70, ahol wrap-eket lehet rendelni, s finom leveseket is kínálnak. Öt extra étterem található a hajón, ahol némi plusz díjat számolnak fel, ha valaki ezekben foglal asztalt vacsorára. Ilyen a Wonderland, a Jamie’s Italian, a Chops Grille, az Izumi Japanese Cuisine, a Chef’s Table.. A fedélzeten egymástérik a bárok, amelyekben finom koktélokat lehet készíttetni, s remek borokat mérnek. A csúcs viszont az a robot, amely több tucatnyi szeszes

ital felhasználásával a világ összes koktélját el tudja készíteni percek alatt, csak egy tablet képernyőjén be kell pötyögni, hogy mit szeretnénk inni, s a kétkarú robot „bal vagy jobb keze” máris elkezd dolgozni, kiméri az igényelt szeszt, s a szükséges dzsúzokat is, jeget tesz hozzá, elkezdi mixelni, majd pohárba önti, s tálalja a vendégnek. Sokan videózzák a vendégek közül a robotot, ami érthető is, hiszen különlegességnek számít. Éjjel-nappal rendelkezésre áll, soha nem fárad el, s biztos, hogy nem spórol ki egyetlen milliliter szeszt sem az italból…

A koktélok annyira népszerűek a hajón, hogy sok vendég a pezsgőmedencékben, sőt az úszómedencékben is kortyolgatja italát, mint ahogy a színházi előadások alatt is, vagy éppen a hatalmas kaszinóban a rulett asztalok mellett, kártyázás közben.

A Vintage borozóban nagyon népszerű a pezsgő kóstoló, annál is inkább, mert különleges, egymásba csavarodó szárú poharakból kínálják a nemes francia buborékos italokat. Egy-egy nyaralás során az ember hajlamosabb többet iszogatni, mint normál esetben, s hogy ne kerüljön olyan sokba a lazulás a vendégeknek, kedvezményes italcsomagokat kínál az Anthem of the Seas. Sokan élnek is vele, mint ahogy a speciális kávébérletekkel is, amellyel 20 százalékot lehet spórolni. A legnépszerűbb a Starbucks Café a fedélzeten.

A Royal Caribbean Anthem of the Seas hajója a közeljövőben bejárja a fél világot, Alaszkától Ausztráliáig, érdemes utána nézni a neten Tengerjáró Kft. rccl.hu honlapján, hogy mi az idei menetrend, amelyen rögtön foglalni is lehet kabint. Itt persze más Royal hajók kínálata is megtalálható! Jó böngészést!

Tengerjáró Kft.

1023 Budapest, Komjádi B. u. 1. II.emelet (bejárat a kapualjból) Telefon: 36-1/235 0402, 0403 | Mobil: 36-70/4545 554 | E-mail: info@rccl.hu www.rccl.hu

Tavaszi ajánlataink

Vigyázat: mérgező ételek!

Március 15. Badacsony

Március 15. Badacsony

Taste Balaton

Léteznek olyan ételek, amiknek az elfogyasztása a megfelelő elkészítés nélkül akár halált is okozhatnak. Többel a magyarok tányérján is találkozni. Létezik a világban pár olyan fogás, aminek elfogyasztása a megfelelő elkészítés híján akár az életünkbe is kerülhet. A drive.hu cikkében 6 ilyen ételt gyűjtött össze. A lista érdekessége, hogy a hatból kettővel a magyarok tányérján is találkozni. Egyikkel ráadásul elég gyakran, hiszen kifejezetten kedveljük.

FUGU

Március 15. Eger

Március 15. Eger

Hungarikum Piknik

Március 16. Düsseldorf

Március 16. Düsseldorf

Pro Wein

A fugu, ami a gömbhal nevét és a hal húsából készített ételt is jelenti, Japánból indult hódító útjára. Az étel annyira rizikós, hogy exportálás előtt általában még Japánban a helyi szakemberek készítik elő ehetővé. A profiknak először meg kell szabadulniuk a hal szemétől, agyától, petefészkeitől, májától és beleitől, mivel ezek egy tetrodoxin nevű idegmérget tartalmaznak.

Március 22. Budapest

Március 22. Budapest

Badacsony a New York Palace-ban

Ez a méreg 1200-szor halálosabb, mint a cianid. Egy fugu annyi mérget tartalmaz, ami elegendő 30 felnőtt halálához. Már egy kis darab légzésbénulást okozhat. Ezért sem ajánlott egyedül elkészíteni az ételt, hiszen a fugut fogyasztók többsége azért veszti életét, mert egymaga próbálkozott a hal feldolgozásával. Itthon több Japán étterem kínálja – természetesen ellenőrzött keretek között, a legszigorúbb előírásoknak megfelelően készítik a fogást.

Március 23. Tokaj

Március 23. Tokaj

Tokaj-hegyaljai vásár

ACKEE

Március 29. Badacsony

Március 29. Badacsony

BorBarangoló

Március 29. Budapest

Március 29. Budapest

WineLovers Grand

Április 5. Szekszárd

Április 5. Szekszárd

Borkóstoló félmaraton

Április 10. Neszmély

Április 10. Neszmély

Borvidéki borverseny

Április 11-12. Szolnok

Április 11-12. Szolnok

Borliget

Április 11-13. Budapest

Április 11-13. Budapest

VinAgora

Április 12. Balatonakali

Április 12. Balatonakali

Húsvéti hétpróba

Április 12. Tokaj

Április 12. Tokaj

Zsibongás

Április 12. Villány

Április 12. Villány

Tavaszi borpiknik

Április 26. Győr

Április 26. Győr

Bor, Mámor, Therapia

A rendezvények időpontja változhat, illetve azok akár el is maradhatnak előre nem látható okok miatt!

A jamaikai nemzeti ételnek számító ackee egy mogyoróhoz hasonlatos gyümölcs. Az általunk is kedvelt mogyoróval szemben viszont a magjai anynyira mérgezőek, hogy fogyasztását senkinek sem ajánlják – hacsak nem teljesen érettek, ami onnan látszik, hogy magától szétnyílik a gyümölcs. Még így is le szokták vízben forrázni elfogyasztása előtt, hogy tovább csökkentsék a méregszintet. Ellenkező esetben „jamaika hányásbetegséget” okoz, ami később kómához, a legsúlyosabb esetben pedig halálhoz vezethet. Jamaikában általában reggel eszik, halak mellé.

SANNAKJI

A sannakji egy koreai étel, amit egy élő bébipolip csápjaiból készítenek el. Az étel önmagában nem mérgező, itt más okoz problémát. A még tekergő csápok ugyanis bármikor a szájpadlásra tapadhatnak, és elzárhatják a légutakat, ami perceken belül fulladáshoz vezet. Ha valaki kóstolásra adná a fejét, akkor érdemes gyorsan falatozni és mindent alaposan megrágni.

HÁKARL

A hákarl egy Grönlandról származó, erjesztett cápahúsból készült étel. Az alapanyag egy mérgező cápafaj. A grönlandi cápának (Somniosidae) rendkívül magas a trimetilamin-oxid és a húgysav szintje. Szélsőséges esetben ezek kábulást, bélpanaszokat és idegrendszeri bajokat okozhatnak. Érdekesség, hogy mérgek úgy semlegesíthetők, hogy a cápát hagyjuk megromlani. Izlandon például nagy hagyománya van a „rohasztásnak”: a tradicionális előkészítés során a húst általában ecetbe áztatják, majd több hónapra homok alá temetik. Az eljárás elpusztítja a mérgeket. Utána gerendára fellógva szárítják a méregtelenített darabokat.

MANIÓKA

A trópusi gyökérzöldség, amit a tápióka elkészítéséhez használnak, nyersen fogyasztva könnyen az utolsó vacsoránk lehet. A manióka ugyanis cianidot tartalmaz. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően készítsük el. Míg az édes maniókát elegendő megfőzni, addig a keserű változatát először le kell reszelni, majd be kell áztatni, és utána lehet csak megfőzni. Így jelentősen csökken a benne található cianid mennyisége.

VÖRÖS VESEBAB

A vörös vesebab számos kedvelt fogás részét, alapját képezi Magyarországon is. Nyersen fogyasztva viszont ez a hüvelyes nagyon is mérgező, mivel nagy mennyiségben tartalmazza az úgynevezett fitohemagglutinint. Ez a vegyület „összecsomósítja” a vörösvértesteket és súlyos betegséget okozva. Szerencsére ezt a hatást könnyen ki tudjuk küszöbölni akkor, ha jó ideig vízbe áztatjuk, majd forró vízben megfőzzük. Pont úgy, ahogy szoktuk az összes babos ételünknél. Utána akár még édességet is készíthetünk belőle.

Smile

Thai

Masszázs Budapesten a 13. kerület szívében –Újlipótvárosban, és a 8. kerületi Corvin negyedben

T radicionális thai masszázs és változatai

Smile Thai masszázs szalonjainkban profi, képesített thai masszőr hölgyek várják szeretettel vendégeinket kényelmes masszázs szobákkal, zuhanyzási lehetőséggel hangulatos környezetben, kellemes zenével a thai masszázs különféle változataival: tradicionális thai masszázs, aromaterápiás thai olajmasszázs, thai krémmasszázs, thai fej- nyak- vállmasszázs, thai lábmaszszázs.

Várjuk azokat akiknek fontos az egészségmegőrzés, a feszültség csökkentése, lazítás, kikapcsolódás, és nem utolsó sorban azokat akik csak egyszerűen szeretik a thai masszázst.

Az eredeti thai masszázs kezelés enyhíti fáradtságát, csillapítja esetleges fájdalmát és segít visszaszerezni frissességét. Serkenti, nyugtatja a lelket és a testet.

A thai masszázs javítja a nyirokkeringést és a vérkeringést, elősegítve a szervezet méregtelenítését. Stimulálja a vegetatív idegrendszert, a belső szerveket. Az érzéssel végzett nyújtások és húzások oldják az izmok és az izü-

letek merevségét, feszültségét, növelik a test rugalmasságát.

Thai masszázs kezelés után frissnek és ruganyosnak érezzük magunkat. Érezhetően, könnyebben mozgunk! Izmaink merevsége, betokozódása megszűnik.

Ha egyszer eljön, biztos, hogy ismét visszatér!

Bankkártya, SZÉP kártya fizetési lehetőséget biztosítunk vendégeinknek. Masszázs szalonunkban folyamatosan kiemelt figyelmet tulajdonítunk a közös helyiségek és a masszázs szobák higiéniájára. A betegségek megelőzésére és az általános higiénia megfelelő szinten tartására koncentrálunk, így a masszázs szalonba érkező vendégek, a bejáratnál, a várakozó helyiségben elhelyezett fertőtlenítő szereket tudják használni.

AKTUÁLIS ÁRLISTA

Aromaterápiás Thai olajmasszázs / Thai krémmasszázs:

30 perc – 7.000 HUF. 45 perc – 9.000 HUF.

60 perc – 11.000 HUF. 90 perc – 15.000 HUF.

Tradicionális Thai masszázs:

30 perc – 6.000 HUF. 45 perc – 8.000 HUF.

60 perc – 10.000 HUF. 90 perc – 14.000 HUF.

Fej- nyak- váll masszázs

30 perc – 6.000 HUF. 45 perc – 8.000 HUF.

60 perc – 10.000 HUF

Thai lábmasszázs

30 perc – 6.000 HUF. 45 perc – 8.000 HUF.

60 perc – 10.000 HUF

Nem elég jó bort készíteni, azt el is kell adni.

Valószínűleg ezért fejlődhetett ki a bormarketing. Szembetűnő az a változás, amely az utóbbi években végbement. A borászatok önálló turisztikai látogatóhellyé nőtték ki magukat, a vinotékák polcain az egységes arculat megkülönböztethetővé teszi az egyes termelők borait. A bortermelő régiók kiállításokon, szakmai lapokban, külföldieknek szóló magazinokban mutatkoznak be. A bor mint árucikk és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások „európaias” köntösben kínálják magukat az érdeklődőknek.

Az egységes arculatnak nem csupán a borosüvegek címkéin kell megjelennie. A borászatoknál, a kitelepüléseken, a bor- és egyéb fesztiválok standjain is bizalmat, pozitív üzenetet ad, ha poharak, a dolgozók ruházata, a szóróajándékok és a megvásárolható kereskedelmi termékek is a kialakított arculat meghatározó jegyeit viselik. Tapasztalatból tudom, hogy egy borospince meglátogatása után néhány nappal, a kiváló italok és borkorcsolyák ízén kívül nem sok kézzelfogható emlékem marad az adott helyről. Nincs elérhetőség, esetleg már a pince nevét is elfelejtettem. A barátaimnak, ismerőseimnek nem tudom azt mondani, hogy „ide és ide menjetek, mert megéri”. Ezért is tartom fontosnak, hogy a borászatok, pincék tartsanak különböző szóró- vagy megvehető ajándékokat. Mindenki szeret kapni valamit, főleg grátisz. A tollakat, boralátéteket és egyéb ajándéktárgyakat csekély ráfordítással be lehet beszerezni, a vendégek mégis úgy érzik, sokkal többet kaptak. Vállalkozásunk, a Clubex Kft. szóró- és egyéb üzleti ajándékok forgalmazásával és importjával foglalkozik. Termékeinket az ügyfél kívánsága szerint perszonalizáljuk. Megbízóinkra nem erőltetünk rá semmit, közös megbeszélésen határozzuk el, hogy milyen árucikk illik legjobban az ügyfél marketingpolitikájához. A szóróajándékok fontos elemei a marketingkommunikációnak. Hatékonyság tekintetében kérdezze meg marketingvezetőjét vagy tanácsadóját.