Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem Építészmérnöki Kar Középülettervezési Konzulens:DiplomatervezésTanszékSzabóLeventeDLAKészítette:KosztyaCsilla 2022
00 Előkészítő tanulmány 08 Témaválasztás 10 A magyar sportrepülés története 12 Pesthidegkút rövid története 14 Hármashatár-hegy 16 LHHH 18 Kedvező áramlatok 20 Vitorlázórepülés a Hármashatár-hegyen 22 A repülőtér sorsa 01 Koncepció / A repülés három szintje 26 Helyszínrajz 28 A repülés szintjei 34 3. szint 36 2. szint 38 1. szint 40 Idővonal 42 A visszaköltözés folyamata 02 Koncepció / 1. szint 46 Jelenlegi állapot 58 Múzeum, oktatás és közösség 50 Helyigények 52 Inspirációk - repülés és építészet 54 Új funkciók telepítése 56 Építészeti koncepció TARTALOM
06
00 Előkészítő tanulmány
helyszínének a II. kerületi hármashatár-hegyi repülőteret választottam, A helyszínhez személyes kapcsolat köt: sok-sok költözésem mellett gyermekkoromban ez pont volt: itt élnek a nagyszüleim, életem első néhány évében én is itt éltem, majd időről időre visszaköltöztünk szüleimmel Pesthidegkútra.
biztos
Kép: HA-SUN Cessna 172-es árnyéka a fákon
A repülők közelsége már akkoriban felkeltette érdeklődésemet, akkor még bátyámat hallgattam, ahogy mesél különböző repülőgép-típusokról, a Gawron csillagmotorjáról, amit ő Zöldmotorosnak nevezett, a csörlőzésről vagy a sárkányrepülőkről. Később én magam is elkezdtem tanulmányozni, mégis miként maradnak ezek a szerkezetek a levegőben.
Gyermekkorom összes hétvégéjét itt töltöttük testvéreimmel: nyáron a Vöröskővárról és a hangárak mellől figyeltük a repülést, az állatokat, a felhőket, télen pedig szánkózni jártunk ide. Ma már repülés és hó is nagyon ritkán van, de kutyát sétáltatni, futni, kirándulni még mindig szívesen visszajárok.
Rabul ejtett a repülés élménye, így csak idő kérdése volt, hogy megtanuljak én is a levegőbe emelkedni. Októberben belevágtam hát: azóta az egyetem mellett kisgépes pilótának tanulok, A reptér bezárása 2012-ben nemcsak a repülés kedvelőjeként és helyi polgárként érintett, ha nem építészhallgatóként is megoldandó feladatot láttam benne. Az engedély visszaszerzése már megtörtént, most a feladat a megfelelő infrastruktúra megszervezése. A cél, hogy vissza térjenek a vitorlázók és kisgépek a magyar repülés és repülőgéptervezés történetének egyik legfontosabb színhelyére, s talán egyszer én is felszállhatok majd a hármashatár-hegyi rétről.
DiplomamunkámTémaválasztás
08
Az MSE a magyar repülőgéptervezés történetében igazán jelentős szerepet töltött be, az egyesület tagja volt közt Rubik Ernő, Bánhidi Antal, Rotter Lajos és Lampich Árpád, akik nevéhez számos vitorlázó- és egymotoros repülő tervei fűződnek.
A repülési tevékenységeknek eleinte az érdi legelő adott helyszínt, majd 1933-ban Rotter La jos kedvező, a völgy által keltett lejtőszeleket azonosított a -hegyi területen. Az új repülőtéren virágzó élet jött létre, 1940-re három hangár és egy pilótaszállás is megépült a hegytetőn. A vitorlázórepülőket ebben az időszakban gumikötél segítségével „csúzlizták” a levegőbe a hegytetőről. Később elterjedt a csörléses és a repülőgép-vontatásos indítási mód, amelyhez sík terület volt szükséges. Ennek köszönhetően a hangárak leköltöztek a lejtők elé, A második világháború a hármashatár-hegyi repülés sorsára is rányomta bélyegét, nemcsak a háború alatt, de utána még évekig szünetelt a repülés a környéken. Ugyan időről időre vissza tértek a pilóták a hegyek közé, az állandó üzemre a hetvenes évekig várni kellett.
10 A magyar sportrepülés története A trianoni szerződés megtiltotta a katonai repülést és a repülőgépgyártást Magyarországon, azonban a technológiai fejlődés nem állt meg ebben a helyzetben sem, a repülés kedvelői, a mérnökök és pilóták a polgári és a sportrepülés felé fordultak. 1920-ban létrejött az első magyar légitársaság, a Műegyetemen pedig elindult a 3 hónapos pilótaképzés is. Egy évvel később, 1921-ben megalakult a Műegyetemi Sportrepülőegyesület, amely nemcsak kikép zéssel, de tervezéssel és építéssel is szándékozott foglalkozni. Célkitűzésük a vitorlázórepülés meghonosítása, magyar konstrukciójú, magyar pilóták által repült gépek létrehozása és a ma gas színvonalú kiképzés megalapítása volt.
Kép: PZL-101 Gawron repülőgép R-26 Góbé vitorlázó repülőgépet vontat
Kép: Szántóföld a mai hármashatár-hegyi repülőtéren, szemben az Újlaki-hegy
A mai Pesthidegkút területének határain belül a középkorban keletre Gercse, nyugatra pedig Hidegkút helység feküdt. A két települést valószínűleg Szent István korában alapították, az első írásos oklevél, amelyben Gercse nevét említik, 1212-ből származik. A dokumentum szerint a falu „lukas kő” (valószínűleg a mai Vöröskővár) és „Higyes hegy” (ma Csúcshegy) közt feküdt. Gercse templomát a XIII. században építették, azonban a tatárjárás során a település egészével együtt felégették. A települést hamarosan újjáépítették, de a török uralom alatt ismét elnéptelenedett. A XVIII. században már csak az egymagában álló plébániatemplomot renoválták, ami az akkori Hidegkút külterületén állt. Hidegkút létezését először IV. Béla oklevele említi. Az elnevezés igencsak találó: a környékre érkezve néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletű mikroklímával találkozhatunk. A település a török kincstári adólajstromokban már puszta birtokként szerepelt, újraalapítására 1711-ben került sor. A 18. században Mosbachból és környékéről betelepített sváb családok népesítették be a települést. A falut 1950-ben csatolták Budapesthez, ekkoriban már a Pesthidegkút nevet viselte. Az egykori község területén ma Budapest tíz városrésze található: Budaliget, Erzsébet liget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakalja, Kővár, Máriaremete, Pesthidegkút-Ófalu, Remetekertváros és Széphalom.
12 Pesthidegkút rövid története A hármashatár-hegyi vitorlázórepülőteret délről a Hársakalja, a Hűvösvölgy és Nyék, északról és keletről a Hármashatár-hegy csúcsai (Kecske-hegy, Újlaki-hegy, Vihar-hegy, Csúcshegy stb.), nyugatról pedig Pesthidegkút határolja.
14
a 19. században kapta az 1873-ig hegycsúcson található Budát, Óbudát és Pesthidegkutat elválasztó hármas határról. A II. és III. kerület határán húzódó dombok a repülésen kívül számos szabadidős tevékenységnek adnak otthont. A legmagasabb pontján tengerszint felett 495 métert elérő terep közkedvelt kiránduló útvonalakat foglal magába, az Országos Kéktúra vonala is keresztülvezet rajta. Az Árpád kilátóból és Guckler Károly kilátóból egész Budapestre rálátni. Jó időben futók kal, biciklisekkel, kirándulókkal, kite-osokkal telik meg a rét, a dombok. A tájvédelmi körzet élővilága is igen gazdag a nagyváros közelsége ellenére, növény-és ál latlakói közül például a Vöröskővár oldalán csipkebokrokkal és szedresekkel találkozhatunk, de akár a ritka pannongyík és védett lepkefajok is felbukkanhatnak. Állatvilágából az ürgepopulációt emelném ki, amely a repülés megszűnése óta eltűnni látszik, hiszen a réten az utóbbi pár évben a kutyák felásták a földet. A Hármashatár-hegy mikrokultúrájához hozzátartozott egykor egy birkaakol is, ami a Vöröskővár és a felső hangár közt állt. A nyájat tavasztól őszig minden nap este hatkor a reptérre terelték, így a fűnyírásról az egyesületnek nem kellett gondoskodnia. Kép: R-26 Góbé vitorlázó repülőgép.
AHármashatár-hegyHármashatár-hegynevét
ALHHHhármashatár-hegyi
16
repülőtér (ICAO-kódja: LHHH) két párhuzamos pályájának iránya 13/31 (az északi iránnyal kerekítve 130◦/310◦-ot zár be). Az alsó pálya tekinthető általános esetben a használatosnak, korábban a felső helyzetűt kényszerleszállónak is használták. A repülőgé peknek - legyen szó vitorlázóról, vagy utasszállítóról - célszerűen széllel szemben kell felszáll niuk, a Budapest-környéki repterek ezért általában az uralkodó észak-nyugati széllel párhu zamosak. A hidegkúti rét kifejezetten előnyös fekvésű, nemcsak iránya miatt, de a völgy által keltett felszálló áramlatok, termikek is segítik a vitorlázást. LHHH besorolása szerint IV. osztályú, polgári célú nem nyilvános repülőtér, az engedélyezett forgalom típusa VFR (Visual Flight Rules – a látva repülés szabályai érvényesek), tehát a repülőteret csak jó látási viszonyok közt, „jó” időben lehet használni, üzemideje nap keltétől napnyugtáig tart. A futópálya füves felületű, 1000 m hosszú, 100 m széles, tengerszint feletti magassága (AMSL) a 13-as küszöbnél 872 ft (266 m), a 31-es küszöbnél 984 ft (300m), két vége közt 2,3%-os lejtés Avan.repülőteret mind motoros, mind vitorlázórepülők, ezen kívül sárkányrepülők, siklóernyősök és függővitorlázók (vitorlázó sárkányrepülők) is használják, használhatják. (A motoros gépekkel való repülésre a zajterhelést csökkentő bizonyos előírások vonatkoznak.) Megfigyelhető, hogy az alsó hangár és az alsó pálya motoros gépek és vitorlázók otthona, míg a felső hangártól induló futópályán inkább sárkányrepülőkkel (korábban itt is vitorlázókkal) találkozhatunk. A terület legmagasabb szintjéről pedig a siklóernyőzés (korábban függővitorlázók) indul. Így te hát lentről felfelé két lépésben, a Hármashatár-hegy három szintjén keresztül eljutunk a ne hezebb szerkezetektől a legkönnyebbekig, a bonyolultabb technológiától a legegyszerűbbig.Kép:FogalomLHHH-n
A napsugárzás hatására a talajfelszín nem egyenletesen melegszik fel, így helyenként feláramlások, más helyen pedig leáramlások jönnek létre. A feláramlások itt főként a rét felett, a jelentősebben felmelegedő légtömegeknél, míg a leáramlások az erdők felett jellemzőek. A talajfelszín felmelegedése következtében feláramló légmozgást termikus konvekciónak nevezzük. A termikekben a vitorlázórepülők spirálban körözve tudják hasznosítani a légtömeg mozgási energiáját. A hegyek körzetében a levegő a fizikai akadály miatt fel-illetve leáramlásra kényszerül. Ezen túl megfigyelhető az ún. hegy-völgyi szél, melynek kialakulása azzal magyarázható, hogy a napsugárzásnak kitett oldalon a levegő jobban felmelegszik a sugarak nagyobb beesési szöge miatt, ezért itt is emelkedő légmozgások jellemzőek. A repülőgépek felszállásához szükséges pálya hosszát le tudja rövidíteni egy megfele lő nagyságú szembeszél, ezért a repülőterek tervezésénék a helyi uralkodó szélirányokat szokták figyelembe venni. Szerencsés módon a hármashatár-hegyi rét – mint a legtöbb Pest megyei repülőtér – iránya az uralkodó északnyugati széllel párhuzamos.Kép:Lencsefelhők a repülők felett
A terület domborzatából és felszíni viszonyokból adódóan kedvező szelek alakulnak ki, melyeket mind a vitorlázórepülők, sárkányrepülők, mind a siklóernyősök “meglovagolnak”.
18 Kedvező áramlatok A Hármashatár-hegy nem véletlenül vált a repülés számos formájának otthonává: a nagy kiter jedésű szabad területen túl a kedvező helyi meteorológiai adottságok is rendkívül alkalmasnak bizonyultak a különböző vitorlázó műveletekre.
A lejtőrepülés során a vitorlázórepülő a hegyvonulatok előtt meghatározott sebességű és irányú szél esetén kialakuló lejtőszél emelőterét a lejtő előtt ide-oda repülve, „nyolcasozva” használja ki.
A hármashatár-hegyi repülés kezdetén Vöröskővár és a hegycsúcs környékén a korai gu miköteles, csúzlizásos indítást alkalmazták. A gép kezdetben néhány lépést csúszott a földön, ezután néhány másodperces „ugrások” következtek, s csak utána emelkedett el a földtől. Később elterjedt a csörlővontatásos indítás, mely lehetővé tette a síkvidéki felszállásokat is. Ettől kezdve a terület egy új szintjén is megjelent a forgalom: megépültek a hangárak a Hár sakalja szélén is.
Kép: hármashatár-hegyi kötődésű, magyar tervezésű vitorlázók
Vitorlázórepülés a Hármashatár-hegyen
A Hármashatár-hegyen később, az 1980-as évektől gyakran látható volt a vontatásos felszállás is, legröbbször a HA-SBN lajstromú, lengyel gyártmányú Gawron segítette a vitorlázókat a magasba.
Termikus vitorlázórepülés során ezzel szemben a feláramló levegőben a vitorlázórepülő spirálozva halad felfelé.
20
A vitorlázó repülőgép a levegőben rejlő természeti energiákat hasznosítja. Ezek a légkör tör vényei szerint a mindenkori időjárási helyzettel adottak, a motor nélküli repülőgép vezetőjének tehát meg kell keresnie azokat a helyeket, ahol azok fellelhetők. Úgy kell vezetnie gépét, hogy az energiákat minél teljesebben használja ki.
22 A repülőtér sorsa 2012-ben a terület használati jogát a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület a tisztázatlan, za varos tulajdonviszonyok miatt elvesztette, a következő évben megszűnt a repülés a völgyben és a felső hangárnál. A hangárakat kiüríttették, az oktatásokat áthelyezték Budaörsre és Far kashegyre. A hét évig tartó perek sorozata után végül sikerült visszaszerezni az engedélyt az üzemben tartáshoz, azonban a rendszeres működésnek több akadálya is van. A völgyben lévő futópálya minősége az évek során jelentősen leromlott, a sok gödör miatt balesetveszélyessé vált. 2019 óta időről időre az egyesülettagok visszatérnek, feltöltik a lyukakat, de rendsze res karbantartás hiányában újra és újra feltúrják a kutyák és a vadállatok. A vitorlázórepülőtér ugyan nem igényel magasfokú műszerezettséget, de épületei, meteorológiai eszközei elavult tá váltak az évek során.
A másik megoldandó probléma az lakosság, a lakott terület és a nagy sebességű repülő járművek közelsége. Korábban, a rendszeres üzem idején megszokhatták a kirándulók, hogy a veszélyes futópályán nem szabad átsétálni, de már akkor is történtek balesetek. Mára mindenki hozzászokott az üres repülőtérhez, így ez még nehezebb feladatot jelenthet. Ugyanakkor ezen adottság nem kizárólag hátrány: az érdeklődők sehol máshol nem kerülhet nek ennyire közel ehhez a zárt világhoz, itt akárki csodálhatja és megismerheti a repülőforgal mat, csupán néhány perc távolságra a várostól. Kép: SZD-22C Mucha vitorlázó repülőgép.
24
01 Koncepció / A repülés három szintje
Megfigyelhető,Helyszínrajz
hogy a területen felfelé haladva 3 szinten is zajlik a repülés: az 1. szint a motoros gépek és vitorlázók otthona, a 2. szinten inkább sárkányrepülőkkel, siklóernyősökkel (korábban itt is vitorlázókkal) találkozhatunk. A terület legmagasabb, 3. szintjéről pedig a siklóernyőzés (korábban függővitorlázók) indul. Így tehát lentről felfelé két lépésben, a Hármashatár-hegy három szintjén keresztül eljutunk a nehezebb szerkezetektől a legkönnyebbekig, a bonyolult abb technológiától a legegyszerűbbig.
26
275 300 350 Homok hegy Vöröskővár Újla ki hegy Vihar hegy Mária hegy Kecske h egy Felső Kecske hegy Hárma shatár hegy Va daskerti hegy Nyéki h egy Oroszlán szikla Gercse Vöröskő bánya Hármashatárhegyi repülőtér Hársakalja Virágos nyereg Pesthidegkút Erzsébetliget
28 Repülés szintjei31-espályaküszöbEmlékmű13-aspályaküszöbAlsóhangárSzélzsákÚjlaki-hegyiugrórámpa1940-eshangárak(maturistaházak)Felsőhangár
275 300 350 1. 2. 3. 31 31
A repülés szintjei 3. 2. 1. Tengerszint feletti magasság: 270-300 Épületek,RepülőTengerszintÉpületek,RepülőTengerszintÉpületek,Repülő(885-985’)mjárművek:motorosrepülővitorlázórepülőépítmények:hangárakklubházakfelettimagasság:330-350m(1080-1150’)járművek:siklóernyőmotorossárkányvitorlázórepülőépítmények:hangárszélzsákfelettimagasság:430-495m(1400-1600’)járművek:siklóernyőfüggővitorlázóépítmények:használatonkívülihangárakugrórámpa
A repülés szintjei Tervezetthangárrevitalizációbeavatkozások: (új funkció) hangárfelújítás (toldalékok elbontása, szerkezet egységesítése) új klubház, látogatóközpont Tervezett Tervezettvisszaköltözéshangárfelújításbeavatkozások:beavatkozások:ahegytetőnjelenleg üzemel turistaszállás ugrórámpa visszaállítása pad és szélzsák - installáció lépték 3. 2. 1.
34 3. szint/ az Újlaki-hegy és a Hármashatár-hegy csúcsa
Az 1930-as években innen indult el a hármashatár-hegyi repülés, itt jelentek meg legkorábban a repülést kiszolgáló épületek is; a pilótaszállás és a hangárak. Azonban a csörlős indításra, a sík terepről való felszállásra való áttérés után sem szűnt meg itt a forgalom: ma főként start előtt álló siklóernyősökkel találkozhatunk a hegytetőn. Ehhez a tevékenységhez kevésbé kiépített infrastruktúra is elegendő, hiszen tárolásra alkalmas hangárakra nincs szükség, és csupán az ugrások indulópontja ez, az érkezés helyei jellemzően a hegy lábánál vannak.
Kép: Felhők az Újlaki-hegy felett
A hegy tetején Rotter Lajos mellszobra és egy domborművel díszített kő emlékezik meg a vitorlázórepülés helyi történelméről, mely az erdő közepén elhelyezkedő apró, de talán ele gendő gesztus. Az Újlaki-hegy csúcsán egy deszkaépítmény tetejéről csodálhatják a kirándulók a budai hegyekre a kilátást. Korábban innen is gyakran ugrottak különböző egyszerű és könnyű szerkezetekkel, de ma benőtte az előtte elterülő lejtőt a növényzet, így a rámpa elvesztette rendeltetését.
A felső hangár szintjén ma is aktívan zajlik a repülés, jó időben akár hétköznap is találkozhatunk szárnyaikat bontogató siklóernyősökkel, sárkányrepülőt szerelő, indulásra készülő pilótákkal. A nyereg szélén magányosan álló hangár a hegy dísztárgya, mely szoborként, súlyos tereptárgyként bújik meg az erdő aljában. Mint ahogy a hársakaljai hangárak, ez az épület is felújításra szorul, azonban itt nem feltétlenül van szükség, s valószínűleg nem is fér meg úgy épület. A használat kényelmesebbé tétele érdekében minimális beavatkozásokat javasolnék (pl. nyári használatú mosdó, vízvételezési lehetőség).
36 2. szint / A felső hangár és a szélzsák
Ha az alsó hangár környéke be tudja fogadni az újjáéledéshez feltétlenül szükséges helyiségeket, akkor ez az épület felújítás után továbbra is ki tudja egészíteni a három szint funkcionális rendszerét. Kép: Felhők az Újlaki-hegy felett
38 1. szint / A Hársakalja Mind infrastruktúráját, mind elhelyezkedését tekintve az alsó szint alkalmas leginkább az LHHH újraélesztésére, az ehhez szükséges beavatkozások létrehozására. Megközelítése autóval, kerékpárral, tömegközlekedési eszközökkel is egyszerű, kirándulóútvonalak kezdő-, és vég pontjában található. Az erdő és rét által határozottan körülhatárolt nagyjából sík platón ma 6db omladozó klubház és egyéb apró téglaépület mellett egy ma is használatban lévő hangár és műhely, valamint egy beomlott tetejű, használaton kívüli hangár áll. Utóbbi új funkciót befogadva alkalmas lehet arra, hogy emléket állítson a hármashatár-hegyi repülés történetéről, és múzeumként éljen tovább, akár találkozási pontot jelentsen e zárt világ és az érdeklődők közt. A téglaépületek helyén egy oktatási épület fogadná az után pótlást, egyben közösségi térként segítené a tudásátadást.Kép:SF25Falke típusú motoros vitorlázó 2022 májusában
40 AAAIdővonalreptérmúltjareptérjelenjereptérjövője
Rotter Lajos kedvező lejtőszeleket azonosít tésekmegindulnakHármashatár-hegyen,aafejleszAzMSEelveszti a repülér használati jogát, megszűnik a repülés Az üzemben tartáshoz szükséges visszaszerzéseengedélyek 10 évre szóló szerződés a Pilisi Parkerdő Zrt-vel, birtokbaadás Visszaköltözés a hársakaljai hangárakba Igények szerint a 2. és 3. szint megújulása Megépül 3 hangár a hegytetőn, 1 a nyeregnél, 2 a Hársakaljánál A háború után megszűnik a repülés Visszatér az állandó üzem 1 93 0 as évek 1940 es évek II vi lágh ábor ú 1 970 es évek 201 2 201 9 202 2 máj usa 202 3 20 24
három tevékenység kiszolgálására alkalmas helyiségeket tervezek kialakítani: az érdeklődők számára lehetőséget biztosítani, hogy megismerkedhessenek e különleges világgal, növendékeknek oktatási helyiséget, repülésben résztvevőknek pedig pi henő-felkészítő klubhelyiséget.
42 A visszaköltözés folyamata / egy élő közösség összefogása Noha az LHHH az üzemben tartáshoz szükséges engedélyeket visszaszerezte, a Léginavigációs és Reptéri Hatóság feltételeket is szabott. Az üzemeltető (MSE) a futópályákat megfelelő ál lapotban köteles tartani, a biztonság érdekében küszöb-, és szegélyjelzéseket kell elhelyeznie, a szélzsákot jól látható helyen kell tartania. A meteorológiai műszerezettséget korszerűsíteni kell (elektronikus szélmérő eszköz felszerelése), a környezeti zajvédelmet a megfelelő pálya használatával biztosítani kell, a természetet nem károsíthatja, különösen ügyelve az ürgeDiplomamunkámbanpopulációra.
A már korábban említett hármas tagolás (alsó hangár: motoros- és vitorlázó repülés, felső hangár: vitorlázó-és sárkányrepülés, Újlaki-hegy: siklóernyős ugrások) kapcsán a beavat kozásoknak is három tervezett szintje lenne: a tervem hangsúlyát főként az alsóhangár környezetére helyezem, hiszen az üzemben tartási engedély ezen szintre vonatkozik, ugyanakkor a felső hangár és a siklóernyős területről sem feledkeznék meg. Alul a jelenlegi hangárak megtartása és a rossz állapotú klubházak elbontása mellett új épület(ek) telepítése a cél, a felső hangárnál felújítás, rendezés, a csúcson pedig kisebb, installáció-jelzés léptékű beavatkozás létrehozása. Ezek megvalósítása is hasonló sorrendben történne, előbb sor kerül a hársakaljai terület belakására, a visszaköltözésre, s a repülős élet felélesztése után reményeim szerint lassan a felső két szint rendbetételére is megszületik az igény és az anyagi háttér. Nem feledkezhetünk meg arról a közösségről sem, akik szívükön viselik a reptér sorsát. 2012 óta több civil kezdeményezés, aláírásgyűjtés, lakossági fórum jött létre a reptér megmentése érdekében, ezek eredményessége további összefogások sikerét vetítheti előre. A közösség tagjai néhány év alatt elérték, hogy a repülés védett funkcióvá váljon, majd 2022 májusára 10 évre szóló használati jogot is szereztek., ezért feltételezhető, hogy a soron következő munkála tok, építkezések lebonyolításában fizikai és anyagi támogatásokra lehet számítani az MSE tag jain felül más résztvevőktől is.
Kép: Iskolakör
43
02 Koncepció / 1. szint
46 Jelenlegi állapot Meglévő épületek: 1. északnyugatimegmentendő,hangár romos fatéglafalrácsostartó, tartószerkezete tönkrement fa tetőszerkezetekapu beomlott 1. délkeletimegmentendő,hangár ma is használatban tároló funkció, javítóműhely működik benne vasbeton keretek, északnyugati végén rétegelt-ragasztott fa keretekből hozzáépítés meszelt tégla kitöltö falak utólagos toldalékok, őrbódé és garázs, északnyugati végén utólagos alápincézés, mely feltöltendő fém tolókapu 1. délkeleti hangár
1. 6 épületelbontandótárolófunkció, klubház, egyéb tégla és fa - bontott építőanyagok felhasználandóak
északnyugati hangár délkeleti hangár északnyugati hangár 6 db téglaépület délkeleti hangár
Az új épületek létrejöhetnek az elbontott házak építőanyagait felhasználva, részben közösségi építés révén. A 6 elbontott klubház tégláit érdemes megőrizni, később fel használni.
48 Múzeum, oktatás, közösségi tér
Kép: Cserkészrepülők repülőgépszentelése 1940-ben a Hármashatárhegyen
Kutatásaimból levonva a következtetést megállapítható, hogy a hármashatár-hegyi repülés felélénkítése érdekében nem csupán a rossz állapotú épületek felújítására, cseré jére lenne szükség, hanem olyan új funkciók telepítésére is, amelyek őrzik és bemutatják a helyi repüléskultúrát, annak gazdag történetét, valamint gondoskodnak az új szereplők toborzásáról, a növendékek és pilóták, szerelők, szakemberek közti tudásátadásról, s lehetőséget adnak számos egyéb közösségépítő program befogadására.
50 1.érdeklődőkHelyigényekrészére / északnyugati hangár terasz/rálátásmúzeum a pályára (akár fedett-nyitott) bisztró/étterem/kávézó 2. növendékek részére / délkeleti hangár tanterem/ növendékek részére: kb 30 fő részére 3. repülésben résztvevők részére / keleti hangár klubhelyiség/ reptervek készítésére, konzultációkra, briefingre alkalmas teakonyha, nyárikonyha hangár (felújítás): egyéb,javítóműhelyirodakiegészítőfunkciókgépészetihelyiségtárolók,raktárakmosdóblokk Kép: Indulási és érkezési útvonal, magas feszültség vonala
Walter Gropius is érdeklődéssel fordult az aviatika felé: a repülés megjelenését egy új fejezetnek tartotta, amelyben a madárperspektíva és a felülnézet hasonlóan fontossá válik, mint a hom lokzatok. Az új nézőpontokkal pedig az épület új irányokban kezd el kommunikálni a külvilággal.
Le Corbusier modernista felfogású analógiája tehát állítja, hogy az épületek esztétikai értéke is hasonlóképpen jöhet létre: ha az egyes épületszerkezeteket a funkcionalitás formálja, abból esztétikus formavilág származhat.
Diplomamunkámhoz - ha ugyan a modernista kortól és felfogástól elrugaszkodva is - a repülés formavilága inspirációforrást jelent: a földtől való elszakadás légies formái mellett az épületmint egy szerkezet működésében; mint egy kiengedett fékszárny, vagy futómű- jelzi a kül világnak, hogy épp mire használják.
A sportrepülés jó időjárási viszonyokhoz kötött, de ettől függetlenül történhet az épületben oktatási és közösségi tevékenység is. Az épületnek alkalmasnak kell lennie ezen különböző használati módok befogadására, ezekhez alkalmazkodnia kell.
52 Inspirációk - repülés és építészet A repülőgép az új korszak szimbóluma - állította Le Corbusier. A modernizmus funkcióközpontú szemléletét valóban jól tükrözik ezek a szerkezetek, hiszen a levegőbe emelkedés álma egy új formavilágot teremtett meg, mely kizárólag a fizika törvényeiből táplálkozik, az esztétiku ma tisztán a működéséből származik. A fent maradás feltételei karcsú, könnyed, légies gépek megszületését eredményezték, melyek minden alkatrészének, alkotórészének kialakításának szerepe van a repülésben, mindennek megvan a maga helye.
54 Új funkciók telepítése
Klubház:rendezvénytérkávézóoktatásközösségitérműhely
Múzeum:kisléptékű
tárlat
56 Építészeti koncepció
függőleges vörösfenyőléc
Az épület tartószerkezete rétegelt-ragasztott fa keretekből áll, amely a déli oldalon a rejtett vasbeton pillérekkel és koszorúval merevített téglafalra támaszkodik. A maghőszigetelt téglafal felett homlokzatburkolat található, a könnyed tető fedése titáncink. A padlóburkolatok igazodnak a könnyű és nehéz szárnyak építészeti jellegéhez: a zártabb szárnyakban klinkertégla burkolat, másutt hajópadló kerül az aljzatra.
A kiállítótérben egy összeszerelt magyar tervezésű vitorlázórepülő is helyet kaphatna, mely például egy Góbé , egy Nemere vagy egy Cimbora lehetne. Kép: Áramlásképek
A hármashatár-hegyi repülőtérre tervezett két új épület a téglahangárakat egészíti ki. A klubház a hangárakhoz hasonlóan részben téglából épül meg - ehhez az elbontott épületek anyaga kerül beépítésre - részben pedig könnyűszerkezetes. Az épület egy műhelyből, egy multifunkcioná lis közösségi térből és egy irodából áll. A földszintes, belsőudvaros ház a hangár és repülőtér irányába nyit, az erdő felé pedig zárt tömege jelent térhatárt. A tömörebb épületrész a keleti és a déli szárny, amelyek a bontott téglák felhasználásával épülnek meg, a könnyebb pedig az északi és a nyugati szárny. A négy épületszárnyat egy homorú tető fogja össze, amely a repülér irányába való nyitást hangsúlyozza, a súlyosabb épülettömegtől elszakad. A közösségi tér teljes homlokzata nyitott a repülőtér felé. A helyiséget főként oktatási célokra használhatják, de egyéb, közösségépítő funkciók befogadására is alkalmas. Az északi és déli homlokzatán zsalugáterek sötétítenek. A műhely a hangár felé nyit, de a klubház folyosójáról is biztosított a betekintés. Az iroda a belső udvarra néz, ahol kerti tűzrakóhely bővíti a közösségi tevékenységek eszköztárát.
A múzeum épülete a ma romosan álló nyugati hangár belsejébe költözik be. A forgalom jellege miatt időszakosan működő hangár a kiállításon kívül egy kávézót is magába foglal. A tégla fal vállára az első három állásban az eredetihez hasonló módon fa rácsostartó kerül, ezt zár ja le a fémlemez fedésű tető. A szükséges funkciók fa lécezésű bútorként kerülnek a térbe, ezek a falakhoz szorulva engednek betekintést a kiállításra és kitekintést a reptér forgalmára.
59 Felhasznált irodalom: Toperczer Oszkár: Pesthidegkút. Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig. Petőfi Művelődési Központ. 1980 Alastair Gordon: Naked Airport A Cultural History of the World’s Most Revolutionary Structure. University of Chicago Press 2004. Le Corbusier: Aircraft. The Studio, Londres, 1935 ; The Studio Publications (collection The New Vision), New-York, 1935 Jereb Gábor: Magyar vitorlázó repülőgépek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1988. Mitter Imre: A magyar vitorlázórepülés képes története 1929-1999. 3,14 L Kft. Budapest. 1999. fejezetcímborítókép:49.43.,33,35.,37.,39.,53.23.21.19.adományozó:17.oldal:15.oldal:Fortepan,1968.13.oldal:11.oldal9FelhasználtsiVrWxRUAERjtWcV53dGPmm-5daoJQNKs78qFU3ciFqywhttps://hvg.hu/ingatlan/20220514_Harmashatarhegy_Orsi_Vagyonkezelo_MSE?fbclid=IwAR3WXlzsuuPxPhet_mylisthttps://tdk.bme.hu/KSK/DownloadPaper/A-Harmashatarhegyi-Repuloter-helyzete-es?utm_source=pockhttp://harmashatarhegy.hupont.hu/http://www.lhhh.hu/fényképek:oldal:sajátképFortepan,1979.adományozó:MHSZképszám:22113Fortepan,1922.adományozó:SütőJánosképszám:171593adományozó:MHSZképszám:153631.kép:saját,2kép:Fortepan,1981.adományozó:KrissGéza,képszám:1926303.kép:Fortepan,1970.MHSZképszám:221684.kép:Fortepan,1970.adományozó:MHSZképszám:15275oldal:sajátképoldal:sajátrajzokoldal:Fortepan,1967.adományozó:KrissGéza,képszám:15244oldal:sajátképek51.oldal:http://www.lhhh.hu/repter/terkepekoldal:HungarianVintageGliderSportFoundationArchive,Facebooksajátkép(szélzsák):Fortepan,1952.adományozó:NasztanovicsFerencképszám:222030felhasználásával