Hármashatár-hegy

A Hármashatár-hegy nevét a 19. században kapta az 1873-ig hegycsúcson található Budát, Óbudát és Pesthidegkutat elválasztó hármas határról. A II. és III. kerület határán húzódó dombok a repülésen kívül számos szabadidős tevékenységnek adnak otthont. A legmagasabb pontján tengerszint felett 495 métert elérő terep közkedvelt kiránduló útvonalakat foglal magába, az Országos Kéktúra vonala is keresztülvezet rajta. Az Árpád kilátóból és Guckler Károly kilátóból egész Budapestre rálátni. Jó időben futókkal, biciklisekkel, kirándulókkal, kite-osokkal telik meg a rét, a dombok. A tájvédelmi körzet élővilága is igen gazdag a nagyváros közelsége ellenére, növény-és állatlakói közül például a Vöröskővár oldalán csipkebokrokkal és szedresekkel találkozhatunk, de akár a ritka pannongyík és védett lepkefajok is felbukkanhatnak. Állatvilágából az ürgepopulációt emelném ki, amely a repülés megszűnése óta eltűnni látszik, hiszen a réten az utóbbi pár évben a kutyák felásták a földet. A Hármashatár-hegy mikrokultúrájához hozzátartozott egykor egy birkaakol is, ami a Vöröskővár és a felső hangár közt állt. A nyájat tavasztól őszig minden nap este hatkor a reptérre terelték, így a fűnyírásról az egyesületnek nem kellett gondoskodnia.