Kedvező áramlatok

A Hármashatár-hegy nem véletlenül vált a repülés számos formájának otthonává: a nagy kiterjedésű szabad területen túl a kedvező helyi meteorológiai adottságok is rendkívül alkalmasnak bizonyultak a különböző vitorlázó műveletekre. A terület domborzatából és felszíni viszonyokból adódóan kedvező szelek alakulnak ki, melyeket mind a vitorlázórepülők, sárkányrepülők, mind a siklóernyősök “meglovagolnak”. A napsugárzás hatására a talajfelszín nem egyenletesen melegszik fel, így helyenként feláramlások, más helyen pedig leáramlások jönnek létre. A feláramlások itt főként a rét felett, a jelentősebben felmelegedő légtömegeknél, míg a leáramlások az erdők felett jellemzőek. A talajfelszín felmelegedése következtében feláramló légmozgást termikus konvekciónak nevezzük. A termikekben a vitorlázórepülők spirálban körözve tudják hasznosítani a légtömeg mozgási energiáját. A hegyek körzetében a levegő a fizikai akadály miatt fel-illetve leáramlásra kényszerül. Ezen túl megfigyelhető az ún. hegy-völgyi szél, melynek kialakulása azzal magyarázható, hogy a napsugárzásnak kitett oldalon a levegő jobban felmelegszik a sugarak nagyobb beesési szöge miatt, ezért itt is emelkedő légmozgások jellemzőek. A repülőgépek felszállásához szükséges pálya hosszát le tudja rövidíteni egy megfelelő nagyságú szembeszél, ezért a repülőterek tervezésénék a helyi uralkodó szélirányokat szokták figyelembe venni. Szerencsés módon a hármashatár-hegyi rét – mint a legtöbb Pest megyei repülőtér – iránya az uralkodó északnyugati széllel párhuzamos.