TANULOM AZ ÉLETEM

Körmöczi-Kriván Péter

TANULOM AZ ÉLETEM

Körmöczi-Kriván Péter interjút készít Kraliczki Zoltánnal

Hol indul az üzleti sztorid? Már az elején is komoly cégek top vezetőivel tárgyaltál?

Dehogy. 98-ban két bőrönddel jöttem fel Budapestre, nulla háttérrel és kapcsolatrendszerrel.

Most mégis nagy cégek vezetői hagyatkoznak az üzleti tanácsaidra. Hogyan érted mindezt el?

Tisztában vagyok az értékeimmel, az emberi tulajdonságaimmal és a szakmai felkészültségemmel egyaránt. Ezt a magabiztosságot pozitívan értékeli a környezetem, mind magánemberként mind az üzleti szférában. Pályakezdőként természetesen nagyobb szerepe volt az emberi oldalamnak, a szakmám iránti elhívatottságnak, az optimizmusomnak, a segítőkészségemnek, mint a szakmai tapasztalatomnak. Úgy gondolom, a belső tulajdonságaim segítettek át a kezdeti lépéseken, hogy elfogadjanak tárgyaló partnerként és maximálisan bízzanak a szakmai tudásomban. Mindezeknek köszönhetően most már a magam útját járhatom és a saját cégemet építhetem.

A sikerednek van titkos összetevője?

Nincs. Ha megtalálod a hivatásod és a hitvallásod, ha annak mentén élsz, akkor előbb-utóbb gyümölcsöző lesz és az életed minden síkjában boldog tudsz lenni.

Te most boldog vagy?

Azt gondolom, hogy igen.

Mit jelent számodra a boldogság?

Amikor úgy viselkedhetem, ahogy az nekem a legtermészetesebb és nem kell megjátszanom magam, vagy megfelelni. Ennek az állapotnak a fenntartása önmagában nagy boldogság.

Cégvezetőként ugyanaz lehetsz, mint édesapaként?

Abszolút. Ugyanaz a lelkületű ember megy be a munkahelyére, mint aki hazatér a gyermekeihez.

Zoli, bár sikeres vagy, ez hozzád képest még csak nokedli. Valóban ezt mondta neked egyszer Brezovai Gábor?

Furcsa módon nagyon sok olyan élethelyzetbe kerültem, ahol Gábor szavai köszöntek vissza, hogy bennem sokkal több van, mint ahova eljutottam. Életem során többször feltettem magamnak a kérdést, hogy mit keresek én itt? Friss diplomásként elképesztő érzés volt az egyik legnagyobb biztosító top menedzsereivel együtt ebédelni. Úgy, hogy még alig voltam pár hónapja a cégnél. Hihetetlen volt látni, hogy a szakma krémjével ülhetek egy asztalnál.

Első generációs értelmiségi családból származom, szüleim pedagógusok voltak, de ahhoz képest, ahonnan jövök, amilyen látásmódot kaptam, amilyen lehetőségeim voltak, hogy a magam útját járjam és szabadon megéljek dolgokat, ez erősen korlátozott volt abból a szempontból, amit most csinálok. Határozott elképzelésem volt arról, hogy hová szeretnék eljutni. Ebben az intuícióm, a jó helyzetfelismerésem és persze bizonyos személyek is sokat segítettek. Voltak kompromisszumok persze és önfeladások a rendszerben, de ezek is segítettek abban, hogy megtaláljam a mostani önmagamat és sikeres legyek a hivatásomban. Ha nem is tudtam azonosulni minden esetben azzal, amit csináltam, azért törekedtem arra, hogy mindig megtaláljam benne az értéket.

Mi az együttműködésetek evolúciója Gáborral?

Nem magam miatt mentem Gáborhoz. A volt feleségemnél volt egy elakadás és szerettem volna neki segíteni. Gábor elmondta, hogy Zoli, te nem segíthetsz senkin! Legfeljebb úgy, hogy te magad elmész egy tréningre és megtapasztalod, utána mesélsz róla, az felkelti a párod érdeklődését és ő is elkezdi ezt a fajta önismeretet. Így is történt.

És neked milyen volt az első tréning?

Nyitott vagyok az új dolgokra, de az első tréning alkalmával volt bennem feszültség annak ellenére, hogy rendszeresen prezentáltam cégvezetők, igazgatók előtt. Mivel nem vagyok egy színpadi alkat, aki szeret szerepelni, furcsa volt számomra, hogy kiállok a teremben és a többiek engem néznek, miközben különböző gyakorlatokat végzek. Ez számomra igazi komfort zónán kívüli helyzetet eredményezett.

Hogy-hogy te is ott ragadtál a tréningeken?

Kiderült, hogy az intuitív módon történő cégvezetés sokkal jobban megy, mint a saját privát életem irányítása. Ezt próbáltuk meg összhangba hozni, de a magánéleti vitorlásom zátonyra futott, és jött a felismerés, hogy a két félnek nem ugyanaz a jövőképe. A kapcsolatunk érzelmi töltete nem az volt, amire vágytam a lelkem mélyén, bár nagyon sokáig próbáltam elhitetni, hogy ez az.

Azonnal sikerült túllépned?

Ezt nem lehet egyik napról a másikra elengedni. Óriási előnyöm, hogy a válás óta, mind az üzletben, mind a magánéletben megtaláltam életem párját. Emellett a feldolgozás a mai napig tart és itt is arra figyelek, hogy jól éljem meg életem bármely eseményét. Az emberek könnyen ítélkeznek felszínesen abból, amit látnak. De a négy fal közé senki sem lát be, ahol egy család éli az életét. Kifelé mutatnak valamit, de befelé teljesen más van. Sokszor mi magunk sem akarunk szembenézni a saját valóságunkkal.

Mivel tudott Gábor támogatást adni?

Az élet működésére vonatkozó megértéssel.

Úgy fogalmaztál, hogy intuitív módon történő cégvezetés. Mit értesz ez alatt?

Saját magam építettem fel a cégemet. Sokszor úgy hoztam meg döntéseket, hogy elsősorban azt mérlegeltem, miből milyen előnyöm és jó érzésem származik. Ilyen módon már Gábor előtt is elég gyakran a belső érzéseim alapján döntöttem és léptem a számomra ideális irányba. De amíg az ember ezt ösztönösen csinálja, addig csak az élete bizonyos területein és részben vannak sikerei. Azonban, ha megtanulsz megfelelő módon figyelni, azzal áramlást hozol létre, melyben egyik lehetőség, megoldás hozza a másikat és ezáltal egy sokkal könnyebb életet tudsz élni.

Mi a top 3 eredményed?

Az első, hogy rá kellett jönnöm, akármennyire is hiszem, hogy az én igazam az igaz, attól az még nem biztos, hogy másik ember számára is igazság. A második, hogy az emberi kapcsolataim lényegesen jobbak. Ez nem azt jelenti, hogy eddig rosszak voltak, de korábban nem nyitottam ennyire az újak felé. A harmadik a gyerekeimmel való viszony, ahol mindig jelen kell lenni. Ők érzik, amikor valóban rájuk figyelsz, vagy csak úgy csinálsz.

A legnagyobb eredményeid között nem szerepel a pénz, ami sok ember számára a legfőbb motiváció.

Gyerekkoromban kivittek a szüleim Németországba és ott megláttam, hogyan él egy átlagos német család. Ez olyan hatást gyakorolt rám, hogy eldöntöttem, én is azon az életszínvonalon fogok élni. Persze tisztában kell lenni azzal is, hogy ez itt Magyarországon jóval magasabb életszínvonalat jelent. Szerencsésnek mondhatom magam, mert elértem azt a számomra megfelelő anyagi biztonságot, hogy már nem azért megyek be dolgozni, hogy a hónap végén legyen fizetésem, hanem mert szeretem azt, ami csinálok.

Szerencse?

Természetesen sokat tettem a szerencsémért, de nem akarok nagyképű lenni.

Visszamegyünk az időben a gyerekkori kis Zolikához és meglátja, ahogy most élsz.

Vállon vereget, és azt mondja, hogy jól csináltad.

És ő mit mond neked?

Köszi, hogy bíztál bennem.

Mit kérdezel attól a Zoltántól, akivé 10 év múlva leszel?

Bármilyen helyzetben ember tudtál maradni? Tudtál olyan életet élni, ami számodra teljes, másoknak esetleg példaértékű?

Mire vágysz még?

A bennem lévő lehetőséget, amiről Gábor is beszélt, jó lenne a közösség javára fordítani. Egyre többet gondolkozom olyan dolgokon, hogy elindítok sejtszinten egy gondolkodásmódot, ami által sok embernek megváltozhat az élete. Ezt nagyban elősegítik a Gábortól kapott iránymutatások. Szeretném, hogy 10 év múlva a magánéleti területen is teljes életem legyen. Oké, hogy most az van, de ezt fenn is kell tartani és lehet tovább fokozni. Emellett továbbra is szeretnék a gyerekeimnek stabil értékrendet adni.

Szerinted mi a sikeres élet alapja?

Ahhoz, hogy fejlődj, hatalmas önfegyelem kell és a feladatokat minden nap ugyanolyan profi szinten kell elvégezni. De ez önmagában még kevés. Fontos, hogy megőrizzem a saját életszeretetem és amit csinálok, azt szeressem.