26 minute read
VEGÁN KALENDÁRIUM - 2024 - ŐSZ
Nagy Zoltán
VEGÁN KALENDÁRIUM
2024 - ŐSZ
Üdvözlöm a Kedves Olvasót. Tartozom egy vallomással. Sajnálatos módon az elmúlt hónapokban olyan súlyos dolgok történtek az életemben, hogy a múlt havi lapszámba már egyszerűen “nem értem ide”. Bárhogy szerveztem (volna) és terveztem, nem tudtam nyugodt körülmények között az írással foglalkozni és hoznom kellett egy olyan döntést, amelyet először tettem meg a lappal közös életünk két és fél éve alatt. Kihagytam egy hónapot. Szükségem volt rá, hogy rendezzem soraim, amelyek sajnos nemrég teljesen összevissza kuszálódtak. El kellett döntenem, fogadnom és engednem dolgokat, ügyeket, embereket, egyik sem volt könnyű. Közben egészségügyi gondok nehezítették a pályám, szerencsére ezek sínre kerültek és szépen, lassan, de biztosan haladok a gyógyulás útján. Aztán egyszer csak újra éreztem azt, hogy engem bizony az írás is gyógyít bizonyos szempontból és mértékben, így tollat és billentyűt ragadtam újra. Át kellett gondolnom, hogyan hidaljam át az egy hónapos kihagyást és sikerült kitalálni. Ennek eredménye az lett, hogy így, év vége tájékán már nem havi kalendáriumokat írok, hanem az október végit őszire keresztelem át, majd nagy eséllyel jövő év elején érkezem egy téli kalendáriummal. A koncepciónak más előnye is lesz. November végén a Mentes Életmóddal kapcsolatos dolgokat fogom körbejárni, majd decemberben itt is részletesebben ki fogom bontani a témát, egészen pontosan két - régóta tervezett - meglepetéssel, amelyet szeretnék Önöknek majd az ünnepekre átnyújtani. Ha minden terv szerint halad, akkor sikerül az új évet úgy indítani, hogy minden, 2024-re vonatkozó tervem megvalósult. Már ami a lapot illeti. Én ezen fogok dolgozni és remélhetőleg nem okozok csalódást. Kérem, tartsanak velem most is, az alábbi cikkben kicsit több pontban hoztam érdekes és izgalmas olvasmányokat. Egy kicsit bővebb, hosszabb, de oka van, próbálom egy kicsit így is jóvátenni a kihagyást. Köszönöm szépen, ha megtisztelnek figyelmükkel.
MEGÉRKEZETT A VEGÁN NUTELLA
A világ egyik legikonikusabb édességéről egy ideje már tudni lehetett, hogy növényi alapú verzióban is érkezni fog, de a pontos részleteket mindeddig homály fedte. Idén szeptemberben viszont lehullott a lepel az új termékről és egyes európai országokban már hozzáférhetővé is vált a híres mogyorókrém, a Nutella vegán verziója. Szeptember negyedike valószínűleg piros betűs ünnepként vonult be a legtöbb édesszájú vegán életébe. Ez volt az a nap, amikor a boltok polcaira került a vegán Nutella, amit már tavaly bejelentett a Ferrero cége. Sokak számára azonban csalódás lehet, hogy egyelőre csak Olaszország, Franciaország és Belgium boltjaiban találkozhatnak a zöld kupakos mogyorókrémmel. Előreláthatóan jövőre Németországban is hozzáférhető lesz a termék, ami már egy fokkal barátibb távolság,
ha valaki Nutella-turizmuson törné a fejét. Azzal kapcsolatban, hogy mely országokban és mikor lesz kapható a vegán finomság, még nincsenek érdemi információk. “Mi a Ferrerónál mindig keressük és kutatjuk a legújabb étkezési trendeket és igyekszünk a fogyasztók igényeit kielégíteni. Ebből kifolyólag született meg a Nutella Plant-Based, amely egy ízletes, új választási lehetőség mindazoknak, akik kerülik az állati termékeket, legyen szó étrendi vagy életmódbeli indokokról” – mondta a Green Queennek a Ferrero egyik szóvivője. Franciaország a termék első számú fogyasztója, így teljesen érthető a döntés, hogy az elsők között került a francia boltok polcaira az újdonság. A franciák nem ismernek tréfát, ha a híres mogyorókrémről van szó. Volt, hogy fizikai konfliktusba torkollt a Nutelláért folytatott küzdelem, amikor egy bolt 70 százalékkal leértékelte a terméket. A hagyományos Nutella alapanyagai közül csak a sovány tej az, ami miatt a mogyorókrém nem fér bele a növényi alapú étrendbe.
Ezt leszámítva viszont minden összetevő vegán és ez nem is változott a Nutella Plant-Based esetében sem. Ugyanúgy a cukor és a pálmaolaj a két legnagyobb mértékben jelen lévő összetevő. Mellette pedig 13 százalék mogyoró, 7,4 százalék kakaópor és szójalecitin alkotják a krémet. Tej helyett pedig csicseriborsó és rizsszirup került a vegán verzióba. “A rizsszirup lehetővé teszi, hogy elérjük ugyanazt a kellemes édességet, mint a tejjel, a csicseriborsónak pedig olyan kiegyensúlyozott az íze és a textúrája, hogy tökéletesen beépíthető a recept többi összetevője közé” – olvasható a termék leírásában. Ahogy elődje sem, úgy a vegán Nutella sem egészséges, ugyanis nagy mennyiségű cukrot és zsiradékot tartalmaz. A pálmaolaj használata pedig további aggályokat vethet fel azok számára, akiket a hozzávalók környezeti terhelése is foglalkoztat. Bár a Ferrero Group a WWF 2024-es Palm Oil Scoreboard-ján a második helyezést érte el, vagyis pálmaolaj-használat szempontjából az egyik legfenntarthatóbban működő cégről van szó.
ÁZSIA A NÖVÉNYI TEJEK “BEVÉTEL KIRÁLYA” MARADHAT
A növényi tejek piaca regionális szinten Ázsiában volt a legmagasabb tavaly és a népességszám miatt ez várhatóan a közeljövőben is így lesz. Az egy főre jutó átlagos bevétel azonban nagyobb ütemben növekedhet Észak-Amerikában és Európában. Változatos okokra vezethető vissza világszerte, hogy miért választják egyre többen a növényi tejet a hagyományos, állati eredetű helyett. Laktózérzékenység, tejfehérje-intolerancia, íz, környezetvédelmi vagy éppen állatjóléti érvek is állhatnak a háttérben. Egy dolog viszont biztos: a növényi tej alternatívák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A növényi tejek piacának értéke 2032-re 51,87 milliárd dollár lehet globális szinten a The Brainy Insights jelentése szerint. A piackutató azzal kalkulál, hogy 2022ben ez az érték még 20 milliárd dollár volt, ehhez képest tehát több, mint duplájára nőhet egy évtized alatt. A Statista frissen közzétett prognózisa szerint is tovább bővülhet a következő években a növényi tejek piaca, 2028-ra 35 milliárd dollár feletti globális bevételt érhet el. Az adatgyűjtésre és -analizálásra specializálódott német platform elemzői rámutattak, regionális szempontból a legnagyobb húzóerőt Ázsia jelenti. Becslések szerint a növényi tejek eladásából származó bevétel Ázsiában 13,4 milliárd dollár volt összességében 2023-ban. Ebből Kínához köthető 9,5 milliárd dollárnyi bevétel, Japánhoz 1,8 milliárd dollárnyi, Dél-Koreához 0,4 milliárd dollárnyi, Indiához pedig szintén 0,4 milliárd dollárnyi. Az, hogy a növényi italok piacának globális bevétele legnagyobb részt Ázsiából származik, elsősorban a népességszámra vezethető vissza. Ez a tényező pedig a Statista elemzői szerint a továbbiakban is garantálhatja a kontinens elsőségét ebben a tekintetben. Regionális bontásban a második legnagyobb bevételt Észak-Amerika generálta tavaly, összességében 4,5 milliárd dolláros értéket. Ebből az Egyesült Államokhoz köthető 3,6 milliárd dollár. Európa pedig a harmadik helyen végzett, a növényi tejek piaca az öreg kontinensen 3,9 milliárd dollárnyi bevételt termelt. A legnagyobb húzóerőt európai szinten Németország (0,8 milliárd dollár), az Egyesült Királyság (0,6 milliárd dollár) és Spanyolország (0,6 milliárd dollár) jelentette. Ha a magasabb népességszám miatt Európa és Észak-Amerika nem is tudja utolérni Ázsiát összbevétel tekintetében, az egy főre jutó átlagos bevétel nagyobb ütemben növekedhet ezekben a régiókban, mint Ázsiában. Tavaly publikáltak egy tanulmányt, amely a növényi tejitalok európai elfogadottságával foglalkozik. A felmérést készítő Egyetem hat országot vizsgált az Európai Unión belül. A kutatók végül arra jutottak, hogy ezekben a bizonyos államokban 2020 és 2022 között 49 százalékkal nőttek a növényi tej-eladások. Abban természetesen országonként is különbség van, hogy az egyes tej alternatívák közül melyik a helyi kedvenc. Az Oatly márka hazájában, Svédországban természetesen tekintélyes előnnyel vezet a zabtej. Olaszországban a szója- és a mandulatej a legnépszerűbb. Az Egyesült Királyságban élők pedig többségében a mandula- és a zabitalra voksolnak. Mindeközben az Egyesült Államok fogyasztói a mandulatejet, a kínaiak pedig a szójatejet részesítik előnyben. Utóbbi nem véletlen, az ázsiai ország gasztronómiájában hagyományosan központi szerepet kap a szója, nagy mennyiségben termesztik is ott. Ebből fakadóan nem meglepő, hogy a szójatej is nagyon népszerű a lakosság körében.
ELEKTROMOS AUTÓK ÉS NÖVÉNYI FEHÉRJÉK
Az elektromos autók és a növényi fehérjék széles körű elterjedése az éghajlatváltozás enyhítésének fontos eszközei lehetnének. Ám miközben számos hasonlóság is mutatkozik a két iparág között, a növényi fehérjék sok szempontból lemaradtak az elektromos autó ipar mögött. Az utóbbi évek zöld technológiái közül valószínűleg a legtöbben az elektromos autókat említenék példaként. Az egykor kétkedéssel fogadott, sok szempontból kritizált, számos technikai nehézséggel küszködő újítás már-már mindennapossá vált. Hazánkban is sűrűn jönnek szembe az utakon zöld rendszámmal rendelkező járművek. A technológia sikerét mi sem jelzi jobban, hogy ma már gyakorlatilag nincs olyan nagy autógyártó, akinek ne lenne több modellből álló elektromos kínálata. A növényi fehérjék ipara nagyon sok szempontból hasonlít az elektromos autó iparra. Nemcsak azért, mert mindkét technológia részt vehet az emberi tevékenység okozta klímaváltozás enyhítésében, hanem azért is, mert mindkét újítás régóta fennálló, erős lobbi tevékenységgel rendelkező szektorok megreformálását tűzte ki célul. A két iparág között van viszont egy nagy különbség: a növényi fehérjék sikere egyelőre nagyban elmarad az elektromos autók sikerétől. “Az alternatív fehérjék ipara az egyik leghatékonyabb módja az élelmezési rendszerünk kibocsátásának csökkentéséhez. Sajnálatos módon ez a terület nem fejlődik olyan gyorsan, amennyire szükséges lenne ahhoz, hogy felvegye a versenyt a klímaváltozással. Az energiaszektorban tapasztalható újításoktól pedig még ennél is jobban le van maradva. Fontos, hogy a növényi fehérjék ágazata tanuljon az energia- és közlekedési szektor fejlesztéseiből” – mondta Hannah Ritchie, az Our World in Data helyettes szerkesztője. A növényi fehérjék állami támogatottsága továbbra is alacsony. A BCG saját weboldalán számolt be arról az elemzésről, amit a The Good Food Institute és a Synthesis Capital szervezetekkel közösen állítottak össze. A dokumentum azokat a kulcsfontosságú pontokat veszi sorra, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a növényi fehérjék iparága elérje az elektromos autó ipar népszerűségét. “Az egyik leginkább szembetűnő különbség a két iparág sikerességének hátterében, hogy az állami támogatás mértéke sokkal nagyobb az elektromos autó iparban. A szektor 2012-ben mindössze az autóeladások 0,2 százalékát tette ki, ez az érték 2023-ra már 18 százalék. Az International Energy Agency szerint az egyes kormányok csak a 2022es évben nagyjából 40 milliárd dollárnyi támogatást adtak autóvásárlásra. Ennek csupán töredéke, 635 millió dolláros összeg ment a növényi fehérjék fejlesztésére. Az elektromos autók sikere jól példázza, hogy a befektetések milyen könnyedén tudják a csillagokba repíteni a zöld kezdeményezéseket. A jövőre is gondoló kormányok és az élelmiszergyártók most abban a helyzetben vannak, hogy megismételhetik az elektromos autó ipar sikertörténetét” – állítja Lewis Bollard, az Open Philanthropy programigazgatója. Ha a jelenlegi fehérje ipar nagyjából felét a növényi forrásokból származó termékek tennék ki, az évente 5 gigatonnával kevesebb szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázkibocsátással járna. Ez nagyjából olyan, mintha a világ könnyű szállító járműveinek felét eltüntetnék az utakról.
BŐVÜLŐ NÖVÉNYI ÉTELKÍNÁLAT A KÍNAI HOTELEKBEN
A fenntarthatósági vállalások, valamint a vendégek igényeinek való megfelelés áll a hátterében annak a lépésnek, amely több ezer szállodát érint Kínában. A legnagyobb szállodaláncok vállalták, hogy 2025-re jelentősen növelik az intézmények növényi ételkínálatát. Akik jövőre terveznek ellátogatni Kínába, azok a mostaninál lényegesen nagyobb növényi ételkínálattal találkozhatnak majd. Persze csak akkor, ha az átállást bejelentő három szállodalánc egyik hoteljében szállnak majd meg. Erre viszont elég jó esély van, a három cég együttesen több mint 3500 szállodában tervezi színesíteni a menüt növényi ételekkel – írta meg a Travel and Tour World. “Az IHG, a Dossen Group és a Huazhu Group azon elhatározása, hogy jelentős mértékben növeljék a növényi étel kínálatukat, jól mutatja a kínai vendéglátóipar vezető helyét a fenntartható étkezés előremozdításában. Nagyon felemelő a fogyasztói szokásoknak és a fenntarthatósági célkitűzéseknek ilyen mértékben megfelelő kezdeményezést látni” – mondta Cecilia Zhao, a Lever China tanácsadó cég fenntarthatósági programmenedzsere. A Lever China volt az a cég, akikkel mindhárom szállodalánc együttműködött a növényi ételkínálat növelésének kidolgozásában. A Zhao által felsorolt szállodaláncok az InterContinental Hotels Group (IHG), a Dossen Hotels Group, egy állami kézben lévő szállodalánc, valamint a Huazhu Group Orange Hotels nevű brandje. Az IHG, ami 700 szállodával van jelen az országban, azt vállalta, hogy 2025-re az étlap 30 százaléka növényi alapú lesz. Hasonló vállalással állt elő a Dossen Hotel Group is. A körülbelül 2000 szállodát üzemeltető lánc szintén a kínálat egyharmadát változtatja növényi alapúra. “A célunk, hogy az étlapon 30 százalékban növényi ételkínálat szerepeljen, egybevág az alapvető fenntarthatósági értékeinkkel és a vendégek igényeinek legmagasabb fokú kiszolgálásával. A fejlesztéssel sokkal egészségesebb és környezetbarátabb ételkínálattal tehetünk a vendégek kedvére” – nyilatkozta Xinhua Cheng, a Dossen Group alapítója és vezetője. A három szállodalánc közül a legnagyobb ígéretet a Huazhu Group tette. Ők az Orange Hotels kategóriájába tartozó szállodákban növelik majd a növényi ételkínálatot, méghozzá 70 százalékra. Ez körülbelül 750 olyan hotelt jelent a cég kezelésében, ahol kis túlzással az étlapon négy fogásból három vegán lesz majd. Amellett, hogy mindegyik szállodalánc megemlíti a környezeti hatás csökkentését és a fenntarthatósági célokat, amikor az ételkínálat átalakításáról van szó, a fogyasztók által támasztott igényekről is szót ejtenek. A fogyasztók ugyanis egyes felmérések szerint Kínában is egyre nyitottabbak a növény alapú ételek iránt. A ProVeg nemrég számolt be arról a felmérésről, amit a ProVeg Asia április és május során végzett. Ebben 1000 kínait kérdeztek meg a növényi ételekkel kapcsolatos általános ismereteikről. Miután kiderült, hogy milyen egészségügyi előnyökkel jár az ember számára a teljes értékű növényi étrend, a résztvevők 98 százaléka fejezte ki abbéli szándékát, hogy növényi alapú fogásokkal bővítse az étrendjét. “Azt találtuk, hogy a legtöbb ember számára fontos, hogy egészségesen táplálkozzon. Amint megtudják, mennyire egészséges, ráadásul még környezetbarát is a növényi alapú táplálkozás, egyből többet szeretnének belőle fogyasztani” – mondta Shirley Lu a ProVeg Asiától. A fogyasztói igényeknek való megfelelés vágya nem csak a kínai szállodaláncok sajátja. Az Emirates légitársaság is sokat dolgozott (és sok pénzt költött) azon, hogy a vegán menüt fogyasztó utasok se csüggedten és korgó gyomorral érkezzenek meg úti céljukhoz. A társaság kínálatában januárban már 300 növényi fogás szerepelt, ami azóta minden bizonnyal tovább bővült.
A VEGETÁRIÁNUS ÉTKEZÉS A VEGÁNSÁG ELŐSZOBÁJA
Észre sem vették a diákok, hogy több a vegetáriánus opció, mégis kétszer annyian választottak ilyen jellegű főételt egy francia egyetemen. A kutatást végzők arra voltak kíváncsiak, ha megnövelik a vegetáriánus ételek arányát, az milyen módon befolyásolja a diákok választását és elégedettségét az étterem kínálatával szemben. Kutatók egy csoportja érdekes dolgot tárt fel egy francia egyetem étkezdéjében végzett négyhetes kísérlet alapján. Az érdekelte őket, hogy mi történik, ha az étkezde vegetáriánus kínálatát növelik, erről viszont nem tájékoztatják a diákokat. A változást követően a vegetáriánus ételekből kétszer annyi fogyott, mint a korábbi kínálat alatt – írja a Plant Based News. A kutatás négyhetes időtartama alatt két hétig a főételek 24 százaléka volt csupán húsmentes az egyetem étkezdéjében. Ezt követte két olyan hét, amikor a vegetáriánus főételek arányát 48 százalékra növelték, vagyis megduplázták a kínálatot. A változtatásról a diákok nem tudtak, ráadásul a kutatást követő kérdőív alapján mindössze 6 százalékuk vette észre, hogy növekedett a vegetáriánus kínálat. A húsmentes főételek arányának megduplázása végül 96 százalékos növekedést eredményezett a vegetáriánus főételek választásában. Tehát lényegében kétszer annyian választották a húsmentes ételeket a megnövekedett kínálat következtében, mint korábban. “A vegetáriánus főételek számának megduplázása következtében kétszer annyian választották ezeket az ételeket, a diákok pedig elégedettebbek voltak és jobban kedvelték a fogásokat ebben az időszakban. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy ha egyenlő arányban kínálunk húsos és húsmentes ételeket, az a francia egyetemi étkezdékben jó módszer lehet a környezeti károkozás csökkentésére” – olvasható a tanulmány, eredményeket összefoglaló részében. A vegetáriánus étrend környezeti hatását is vizsgálták. A tanulmány nemcsak a diákok elégedettségét vizsgálta a kísérleti periódus után, hanem a főételek környezeti hatásával kapcsolatban is felmérte a változásokat. Ezek alapján pedig az az eredmény született, hogy a vegetáriánus fogások arányának növekedésével az étkezések által okozott környezeti károkozás csökken. A vegetáriánus étkezés alacsonyabb környezeti hatását a húsos étrendhez képest több tanulmány is alátámasztja. Tavaly az Oxfordi Egyetem kutatói az egyik legátfogóbb tanulmányt készítették a témában, amiben a vegetáriánus akár 60 százalékkal, a vegán étkezés pedig akár 75 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a húsos étrend. Mivel az egyetemi korosztály az egyik leginkább befogadó réteg a növényi étkezésre, nem meglepő, hogy a kampuszok az étkezési reformok forró pontjai is. Idén a Lancasteri Egyetem hallgatói önkormányzata döntött úgy, hogy 2027-re teljesen vegán menzát alakítanak ki. A Plant-Based Universities szervezet pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél több egyetemen érjenek el hasonló változásokat.
A BRITEK SZIGORÚBBAK LENNÉNEK AZ ÉTELEK PAZARLÁSÁT ILLETŐEN
Legyen átlátható, melyik áruház vagy élelmiszergyártó mennyi ételt dob ki – ezt szeretné elérni kereskedők egy csoportja egy új kezdeményezéssel az Egyesült Királyságban. Az ételpazarlás visszaszorítását célzó indítvány mögé számos ismert áruházlánc is beállt. Kötelezővé tenné a kidobott élelmiszerek mennyiségének folyamatos jelentését egy új kezdeményezés az Egyesült Királyságban – írta meg a The Guardian. Az indítvány arra alapoz, hogy ha átlátható lesz az egyes élelmiszergyártók és áruházláncok pazarlásának mértéke, akkor sokkal nagyobb nyomás nehezedik majd a pazarlókra, hogy visszaszorítsák az élelmiszer-hulladék mennyiségét. “Az ételpazarlás a klímaváltozás egyik legjelentősebb előidézője. Csak az Egyesült Királyságban éves szinten 10,7 millió tonna élelmiszert dobunk ki. Nagy öröm számunkra, hogy a környezetvédelmi miniszter prioritásként kezeli a hulladékmentes gazdaság megteremtését. Ezzel a kezdeményezéssel összhangban, valamint az élelmezési szektor több mint harminc cégének támogatásával reméljük, hamarosan bevezetésre kerül az élelmiszer-hulladék kötelező jelentése, ezzel biztosítva az élelmezési ügyek átláthatóságát” – mondta Jamie Crummie, a Too Good to Go weboldal társalapítója, a környezetvédelmi miniszternek címzett levél egyik megszervezője. A kidobott élelmiszerek a teljes üvegházhatású gázkibocsátás jelentős részét, 8-10 százalékát teszik ki. A Reednek szóló levél megfogalmazásában Crummie mellett a British Retail Consortium (Brit Kiskereskedelmi Konzorcium) is részt vett. A kötelező jelentés bevezetését pedig olyan áruházláncok is támogatják, mint a Tesco, Aldi, Waitrose és a Marks & Spencer. A terv szerint a gazdákra nem vonatkozna a beszámolási kötelezettség, rajtuk kívül viszont az élelmezési láncolat minden tagjára – bizonyos méret felett – igen. Az ételpazarlás a kormány szemét is szúrja. Nemcsak környezeti és társadalmi, de gazdasági vetülete is van a több millió tonna elpazarolt élelmiszernek. 2021-ben az elpazarolt élelmiszerek (ehető részeinek) összértéke 21,8 milliárd font volt. Ebből a háztartásokban keletkezett élelmiszer-hulladék 17 milliárd fontot tesz ki. Ez egy négyfős család számára éves szinten ezer font elpazarolt élelmiszert jelent. “Az a mértékű ételpazarlás, amit művelünk, szégyenfoltja országunknak. Különböző cégekkel dolgozunk együtt, hogy csökkentsük az élelmiszer-hulladékot és biztosítsuk, hogy az étel azoknak az asztalára kerüljön, akiknek a legnagyobb szüksége van rá. Ebbe beletartozik, hogy támogatjuk az élelmiszer-felesleg újraelosztását többek között segélyszervezetek számára, és olyan projekteket valósítunk meg, amelyek segítenek a lakosságnak az ételpazarlás csökkentésében” – mondta a környezetvédelmi minisztérium a kezdeményezés kapcsán. Steve Reed régóta hangoztatja, hogy „körforgásos gazdaságot” szeretne látni és vissza szeretne szorítani mindennemű pazarlást. Az ország fenntarthatósági tervei között szerepel az is, hogy 2030-ra a felére csökkentik a kidobott élelmiszer mennyiségét.
MARADJUNK NAGY-BRITANNIÁBAN, AHOL NÖVÉNYI A JÖVŐ
Jelentős összeget fektet az Egyesült Királyság az alternatív fehérjeforrások kutatásába. Tizenötmillió fonttal, vagyis körülbelül hétmilliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja a brit kormány az alternatív fehérjeforrások fejlesztését. A kutatóintézet egyaránt vizsgálja majd a növényi fehérjeforrásokban, a sejtalapú húskészítményekben és a fermentációs eljárásokban rejlő lehetőségeket. Két kormányzati szervezet, a Biotechnology and Biological Sciences Research Council (BBSRC) és az Innovate UK 15 millió fontos állami támogatást jelentettek be a napokban egy új, alternatív fehérjeforrások kutatását végző központ létesítésére – olvasható a hír a UK Research and Innovation oldalán. A National Alternative Protein Innovation Centre (NAPIC) emellett intézményi és privát támogatásokból további 23 millió fontot is kap. Vagyis az új kutatóközpont közel 40 millió fontos támogatással indulhat. A fejlesztésekben több tucat kutató és száznál is több nemzetközi partner vesz majd részt. “A nagyüzemi állattartás az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából egyötöd részéért felel. A várható népességnövekedés miatt pedig előreláthatóan a fehérje iránti igény tovább fog emelkedni. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja is azt jósolja, hogy 2050-re akár 50 százalékkal több húst fogyaszthatunk világszerte. Ahogy a föld népessége növekszik, kritikus fontosságú, hogy a hagyományos mezőgazdasági módszereket alternatív fehérjeforrások előállítására cseréljük, ha fenntartható módon szeretnénk kiszolgálni a mutatkozó igényeket” – olvasható a cikkben a kezdeményezés mögött álló indok. A központ nem csupán a termékek előállításával kapcsolatban szándékozik fejlesztéseket eszközölni. A tervek szerint az alternatív fehérjeforrások piacának olyan szegleteire is kiterjesztik majd az új eljárásokat és folyamatokat, mint a fogyasztói elvárások, a termelés felskálázása, az árak csökkentése és a termékek tápanyagtartalma. Ezzel a beruházással 91 millió fontra rúg azoknak a támogatásoknak az öszszege, amit a kormány a fenntartható élelmezési rendszerekbe fektetett. Anne Ferguson-Smith, a BBSRC kutatóintézet professzora szerint a NAPIC így lehetővé teszi majd a magán- és közszféra intézményei közötti széles körű összefogást. Az új kutatóközpontot több intézmény (James Hutton Institute, University of Sheffield, Imperial College London) együttesen vezeti majd, a fejlesztési folyamatok egy-egy aspektusára koncentrálva. “A NAPIC egy ténylegesen az egész országot magába foglaló központ a világra kiterjedő eléréssel. A célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a villámgyorsan fejlődő alternatív fehérjeforrások piacának. Mindezt úgy, hogy egészséges, elfogadható, hozzáférhető, ökobarát élelmiszer-ellátási rendszert alakítunk ki az Egyesült Királyság világklasszis tudományos erejét kihasználva” – adott hangot lelkesedésének prof. Anwesha Sarkar, a központ projektvezetője, a University of Leeds élelmiszer-tudományi iskolájának kutatásvezetője. Az alternatív fehérjeforrások támogatása mellett előfordulnak olyan döntéshozói kezdeményezések is, amelyek éppen a hagyományos állattartást igyekeznek megóvni. Legutóbb Nebraska jelentette be, hogy 2025-től kezdődően tiltaná a sejt alapú húskészítményeket.
AZ M.I. MÉG NINCS FELKÉSZÜLVE A VEGÁN ÉTRENDRE
Német kutatók több típusú étrend összeállítására kérték a ChatGPT és a Gemini (korábban Bard) mesterséges intelligenciákat. Habár általánosságban véve a programok elég jól rakták össze az egyes étrendeket, a vegán kategóriában volt néhány hiányosság. A Gemini például tehéntejet is rakott a vegán étrendbe. A mesterséges intelligencia, azon belül is a nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Gemini, manapság már elég sok területen tudják segíteni az életünket. Megírják helyettünk az e-maileket, komplett blogbejegyzéseket is szerkesztenek, ha erre kérjük őket. Esetleg előállnak egy nagyszerű ötlettel, ha éppen alkotói válságban vagyunk legújabb novellánk írása során. Általánosságban véve pedig egyfajta interaktív keresőként is funkcionálhatnak. A vegán étrend összeállításában viszont egyelőre nem remekel sem a ChatGPT, sem a korábban Bard néven futó Gemini – írja a Vegconomist. A kutatást prof. dr. Simon Hammann, a University of Hohenheim élelmiszer-kémiai osztályának vezetője és a Max Ruber Institute munkatársai végezték. Arra kérték a mesterséges intelligenciákat, hogy egy 25 éves nő számára állítsanak össze egy 2200 kalóriás egészséges étrendet. A parancsban az egyetlen változtatás, hogy mindenevő, vegetáriánus, illetve vegán étrenddel is elvégezték az utasítást. A parancsokat minden esetben egy olyan utasítás követte, hogy „készíts egy új étrendet”, majd pedig az, hogy „ellenőrizd az étrendet, hogy megfeleljen a napi tápanyag-beviteli mutatóknak”. A változó paraméterek és utasítások következtében végül 108 étrend állt a kutatók rendelkezésére, amit a chatbotok készítettek. Ezeket aztán 29 különböző szempont alapján vizsgálták, mint a szénhidráttartalom, fehérjetartalom, mikro tápanyagok, zsírok stb. Majd ezeket az értékeket összehasonlították az aktuális tápanyag-beviteli ajánlásokkal. A mesterséges intelligencia szerint mehet a tojás a vegánoknak. Amíg egy mindenevő, vagy akár vegetáriánus számára is megfelelő inspirációt jelenthetnek a chatbotok által összerakott étrendek, a speciális diétát követőket óvatosságra intik. A kutatók szerint ötletek gyűjtésére vagy a napi menü összeállítására jók lehetnek a tanácsok, de ma még semmiképpen sem helyettesítik a táplálkozási szakértőket. Ezért óva intenek attól, hogy gondolkodás nélkül elfogadjunk minden olyan javaslatot, amit a mesterséges intelligencia javasol. A vegán étrendek kapcsán például 18 esetből csak ötször javasolt B12-kiegészítőt a ChatGPT, a Gemini viszont egyetlen alkalommal sem tette ezt. Meglepő módon pedig tehéntejet és tojást is javasolt, ami a vegánok számára nem nevezhető megfelelő hozzávalónak. “A legtöbb mesterséges intelligencia-rendszer az interneten található nagy mennyiségű általános adathalmazon alapul. Ezekből sokszor hiányoznak a vegánok számára fontos specifikus információk” – mondta Sam Tucker, a VEG3 fejlesztője. A VEG3 egy vegán chatbot, amely információit kifejezetten vegán specifikus forrásokból szedi. Így tud pontos válaszokkal szolgálni a vegán közösség számára. A ChatGPT minden esetben felhívta a figyelmet arra, hogy az általa generált étrend csak egy javaslat, és minden szempontból a fogyasztó egyéni igényeihez kell azt igazítani. Valamint, hogy célszerű lehet felkeresni egy dietetikus szakembert a személyre szabott táplálkozási tanácsok miatt. A Bard ezzel szemben sokszor csak jó étvágyat kívánt az étrendhez.
A VEGÁN BOKSZOLÓ MEGVÉDTE BAJNOKI CÍMÉT
Nagy kihívással nézett szembe Cheavon Clarke növényi étrendet követő brit-jamaicai bokszoló. WBA interkontinentális bajnoki címét kellett megvédenie Efetobor Wesley Apochi nigériai ökölvívóval szemben, aki veszélyes ellenfélnek ígérkezett. Korábban ugyanis jó néhány olyan győzelmet aratott, ahol fel sem merülhettek olyan kritikák, miszerint nem ő érdemelte volna meg az elsőséget. Több sporttársát is már a mérkőzés kezdeti szakaszában meg tudta állítani, mégpedig kiütéssel – írja a Vegan FTA. Apochi és Clarke tíz meneten keresztül bokszolt egymással és a kihívó a mérkőzés vége felé már jól láthatóan azt szerette volna elérni, hogy ismét kiütéssel biztosítsa magának a győzelmet. Ezt egyébként ő maga is elismerte. „Nyomasztott a gondolat, hogy csak kiütéssel nyerhetek” – fogalmazott az Instagram-oldalán. Apochi nem tudta abszolválni a tervezett határozott befejezést: a vegán bokszoló nem állt be a védekező pozícióba, hanem beleállt az ütésekbe és ő maga is igyekezett átvenni az irányítást az összecsapásban. Clarke végül többségi döntéssel szerezte meg a győzelmet, az egyik bíró döntetlennek értékelte a mérkőzést. Apochi azóta már be is jelentette, hogy nyitott lenne egy visszavágóra. Clarke a 2017-es Európa-bajnokságon nehézsúly-kategóriában ezüstérmet nyert, 2018-ban pedig bronzérmes lett a nemzetközösségi játékokon is. Szintén harmadik helyet szerzett 2019-ben az Európa-játékokon. 2021-ben a brit bokszolói csapat tagjaként a tokiói olimpián is ringbe léphetett. Idén tavasszal aztán a brit cirkálósúlyú bajnoki öv is bekerült a kollekciójába. Clarke 2018-ban tért át a növényi étrendre, amikor még amatőrként sportolt. Profi pályafutását két évvel később, 2020-ban kezdte. Arról, hogy pontosan mi is késztette arra, hogy átálljon a növényi alapú táplálkozásra – etikai, környezetvédelmi vagy egészségügyi okok –, nem beszélt. Azt viszont elárulta, hogy nem sokat teketóriázott, búcsúzzon-e a hagyományos étkezéstől. „Egyik nap még ettem húst, másnap pedig kijelentettem, hogy végeztem a hússal, tejjel és összes hasonlóval. És egyszerűen csak elindultam ezen az úton” – mondta. Az mindenesetre bizonyos, hogy nem csalódott a növényi alapú étrendben. „Nincs sok köztes idő az edzés-pihenés-evés és újabb edzés folyamatában. Eszem valamit, megemésztem, kicsit pihenek, majd újra kezdem. Ez pedig nagyszerű: korábban, amikor húst ettem, ez több időbe tellett” – mesélte.
VEGÁN ÉTTEREM MÁR A FILMIPARBAN IS
Az “Emily Párizsban” színésze, Lucas Bravo azt szeretné, hogy az általa játszott karakter vegán éttermet vezessen. Régóta rágja a rendező fülét, hogy az általa alakított Gabriel étterme térjen át a teljesen növényi menüre. Emellett szeretne egy zöld Michelin-csillagot is a sorozatbéli étteremnek. A színész gyerekkora óta vegán, és elmondása szerint célja, hogy az általa megformált szereplőn keresztül érzékenyítse az embereket. Az már biztos, hogy lesz ötödik évada a Netflixen futó “Emily Párizsban” sorozatnak. Szóval van még esély, hogy a Gabriel nevű szereplőt alakító Lucas Bravo eléri a célját. A színész ugyanis régóta igyekszik kijárni Darren Star rendezőnél, hogy a sorozatban alakított karaktere által vezetett étterem vegán étteremmé alakuljon. A színész erről az elképzeléséről a Sharp magazinnak adott interjúban mesélt. „Egy korábbi interjúban meséltem róla, hogy szeretném, ha az étterme vegán étteremmé alakulna és kapna egy zöld Michelin-csillagot. Ez olyasmi, amiről már két éve beszélek Darrennel és a producerekkel, és nagyon remélem, hogy megvalósítják” – mondta a színész az általa alakított karakter jövőjére vonatkozó kérdésre. A sorozat folyamán több néven is futó étteremben számos jelenet játszódik, és elég sok húsos ételt szolgálnak fel benne. Lucas Bravo a való életben is támogatja az állatok ügyét, így kérése nem meglepő annak fényében, hogy gyerekkora óta vegán életmódot folytat. Ez az életszemlélet állhat amögött a szándék mögött, hogy Bravo a karakterén keresztül szeretné átadni a számára fontos értékeket a nézőknek. „Szeretném, ha egy olyan közvetítő lenne, akin keresztül kissé felkelthetem a figyelmet az éghajlatra. Jómagam vegán vagyok és a harmadik évadban Gabriel lassacskán egyre több zöldséget használt és egészségesebb ételeket szervírozott az éttermében” –mesélte Bravo egy korábbi interjúban a Grazie magazinnak. “Van néhány dzsekim a sorozatban, amik nagyon ökotudatos anyagokból készültek. Persze tudom, hogy a műsor a szórakoztatásról és a kikapcsolódásról szól, de ő az a szereplő a műsorban, aki a munkásosztály tagja és eléggé két lábbal jár a földön” – mondta a karakterről. A sorozat ötödik évada a hírek szerint Olaszországban fog játszódni, ezért egyelőre nem lehet tudni, hogy a francia étterem mekkora szerepet kap a jövőben.
BILLIE EILISH ÉS A GOOGLE MAPS EGYÜTT SEGÍT
Környezetbarát közlekedési lehetőségeket és növényi alapú fogásokat kínáló étkezdéket javasol majd a világ legismertebb keresőjének térképes alkalmazása Billie Eilish legújabb turnéja alatt a rajongóknak. A Google és a vegán popénekes együttműködésének a célja, hogy a zenerajongók könnyebben tudjanak környezetbarát, felelős döntéseket hozni. Nem kell sokat törni a fejüket azoknak a rajongóknak, akik Billie Eilish legújabb koncertturnéján az előadóhoz hasonlóan vegán módon étkeznének, vagy csak szeretnének kicsit környezetbarátabb módon eljutni a fellépés helyszínére. A világ egyik legismertebb zenei előadója a tech óriás Google-lel társult a turné idejére, hogy megkönnyítse a rajongók dolgát az ehhez hasonló döntések meghozatalában. A Google Maps a turnét érintő városokban ökotudatos közlekedési tanácsokkal, benzintakarékos utakkal, kerékpár-megosztási javaslatokkal látja majd el az érdeklődő rajongókat – írja a Billboard.
“Nagyon várom már, hogy találkozzam Veletek a fellépéseken és nagyon izgatott vagyok, hogy együttműködhetünk az étkezésünk és az utazásunk környezeti lábnyomának csökkentéséért. Minden lépés számít, teljesen mindegy, hogy milyen nagy vagy kicsi. Együtt tényleg elkezdhetjük meggyógyítani a csodálatos bolygónkat. A Google Maps-nek köszönhetően mindenki könnyen hozzáfér azokhoz a forrásokhoz, amelyek segítségével fenntartható döntéseket tudtok hozni, amikor eljöttök a koncertekre. Köszönöm, hogy foglalkoztok a témával. Nemsokára találkozunk!” – nyilatkozta az énekes. Lesznek olyan turné állomások (Atlanta, Baltimore, Chicago, Detroit stb.), ahol Eilish a kedvenc vegán étkezdéit is megosztja a rajongókkal. Így azok, akik az előadóhoz hasonlóan úgy döntenek, hogy növényi alapon étkeznének, könnyedén megtehetik. A rajongóknak elég csak a Mapsen görgetni és megkeresni az énekes javaslatait tartalmazó részt. Nemcsak a világsztár, hanem édesanyja is elkötelezett klíma aktivista. Maggie Baird a Support + Feed szervezet alapítója, ami a növényi étkezés elérhetővé tételéért küzd. Egy korábbi interjúban Eilish és édesanyja arról beszéltek, hogyan kapcsolódik össze az énekes karrierje és a családban oly fontos fenntarthatóság. “Ez a rohadt harc soha nem ér véget. Mind tudjuk, hogy nagyon nehéz rávenni valakit, hogy törődjön a környezettel. Anynyit tehetsz, hogy megosztod és elmagyarázod az aggályaidat, de sokan nem fogják fel a helyzet súlyosságát. És ha igen, akkor csak annyit mondanak: Mi értelme az egésznek? Úgyis mind meghalunk. Én is ugyanúgy érzek. De a “mi értelme?” kérdésre két reakció adható. Mondhatjuk, hogy “azt csinálok, amit akarok, úgyis mind meghalunk egyszer”. Vagy mondhatjuk, hogy “akkor már tehetem azt, ami helyes, amíg itt vagyok”. Ez az én nézőpontom” – mondta a sztár az említett interjúban. A zenei karrier mellett az énekes rövidesen új területen is kipróbálja magát. Idén télen nyit Los Angelesben az Argento, ami Eilish és testvére, Finneas O’Connell vegán étterme. Remélhetőleg a próbálkozás jobban sikerül, mint Kevin Hart vegán gyorsétteremlánca, a Hart House, ami az összes működő üzletét bezárta idén szeptemberben.
Mozgalmas és eseménydús őszt élünk át és még egy hónapig tart az évszak. Majd szépen, lassan átadja helyét az év leghidegebb és legsötétebb időszakának. A természet is pihenni készül, a fák már elsiratták lombkoronájukat, a költöző madarak egy ideje délen vannak, a téli álmot alvó állatok pedig hamarosan megkezdik a hosszú pihenést. Mi, emberek, pedig egyre közelebb kerülünk a karácsony időszakához, amely - főleg a gyermekek számára - mindig egy izgalmas időszak. Ezen kívül vár ránk egy - remélhetőleg békés, nyugodt és boldog - új esztendő is, de a jókívánságokkal még várok két hónapot.
Addig is, szeretném megköszönni ismételten megtisztelő és értő figyelmüket, tartalmas, szép heteket, szépséges őszi színeket és izgatott ráhangolódást kívánok az év végi, ünnepi időszakra. Hamarosan újra találkozunk.
FOTÓK: Billie Eilish, Cheavon Clarke, Ferrero, Getty Images, Netflix, Pixabay, Prove.
