Több napfény = több baba?

Szeghy Krisztina

Több napfény = több baba?

Az évszakok szerepe a fogantatásban

Megérkezett a nyár, és vele együtt Sarlós Boldogasszony napja, amely a hagyományok szerint az aratási időszak kezdete a mezőgazdaságban. Azonban nemcsak a búza aratása kezdődik meg ilyenkor, hanem a gyermekért küzdő nők gondolataiban is elindul egyfajta „betakarítási”, értékelési folyamat. Az év felénél, a nyári időszakban ugyanis a meddőségi központok ügymenete is lelassul, hiszen az egészségügyi dolgozóknak is nyár van: elindulnak a szabadságolások. Ebben a kicsit kényszerpihenős időszakban a nők önkéntelenül is összegezni kezdik, mit tettek meg eddig a „baba-projekt” sikere érdekében. Milyen vizsgálatokat végeztettek már el, milyen természetes eljárásokkal, termékekkel próbálták segíteni a folyamatot, milyen orvosi beavatkozások történtek és milyen eredménnyel, illetve felmerül az örök kérdés: mit tudnának még tenni a siker érdekében. Ez az időszak a decemberi, ünnepek körüli szabadságolásokhoz hasonlít, amit szintén nehezebb átvészelni a lombikozó pároknak, hiszen ilyenkor sokszor 1-2 ciklus is kimaradhat, ami nagyon soknak tűnhet annak a nőnek, akit folyton emlékeztetnek az orvosok és a média arra, hogy az idő múlásával egyre romlik a petesejtjei minősége. A nyár a decemberhez képest azért nehezebb, mert van egy olyan hiedelem, miszerint a nyári időszakban könnyebben fogannak meg a babák.

Miért hívjuk 07.02-át Sarlós Boldogasszony napjának? A katolikus egyház ezen a napon arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta a hosszú évek óta gyermekre vágyó unokatestvérét, az akkor már ugyancsak várandós (Keresztelő Szent Jánossal) Erzsébetet. Ugyanakkor mivel Magyarországon ez a nap az aratás kezdeti időpontja is - és régen a nők sarlóval arattak - ezért nálunk a Boldogasszony megkapta a „sarlós” jelzőt is. Ezen a napon valami beteljesül: az életet adó búza beérett, lehet aratni, miközben a két nő méhében is fejlődik és érik be az Élet, amely az egyikben szeplőtlenül fogant, a másiknál sokévnyi reménytelen várakozást követően, de egyik esetben sem az akkoriban hagyományosnak mondható gyors és egyszerű módon.

Kapcsolódva az ünnephez, megragadnám az alkalmat, hogy készítsek egy összefoglalást arról, meg lehet-e könnyíteni azáltal a fogantatást, hogy évszakokhoz kötjük, és egyáltalán valóban több baba fogan-e nyáron, mint az őszi vagy téli időszakban, legyen szó természetes fogantatásról, IVF-ről (amit lombikbébi programként emlegetünk), vagy inszeminációról (a férfi partner ondóját befecskendezik a hüvelybe, lerövidítve az útját a petesejtig).

Trónörökös projekt: télen vagy nyáron?

Régóta vizsgálják, hogy az évszakok ciklikussága hogyan hat a fogantatások gyakoriságára, illetve a születések számára. Az eredmények eltérőek, de talán egyben megegyeznek: hogy van valamiféle összefüggés az egyes évszakok és az emberi termékenység között. Az azonban már vita tárgyát képezi, hogy a férfi, illetve a női termékenység változik-e az évszakok változásával együtt, vagy a szexuális aktivitás. Nem tisztem döntésre jutni ebben a kutatók helyett, de felsorolnék néhány szempontot, amely alapján mindenki kialakíthatja a saját álláspontját, vagy egyszerűen csak kapaszkodónak használhatja az elhangzó információkat – legyen szó kényszerű nyári, vagy téli várakozásról a gyermekvállalásban.

„Nyár van, alig fürdőruhában, égetem magam a napon”

A nyári hónapokban a napsütés hatására a női szervezet több D-vitamint termel, ami a tanulmányok szerint javítja a reproduktív egészséget. Angliában egy vizsgálatban 500 asszisztált reprodukciós eljárásban részt vett nő D-vitamin szintjét ellenőrizték, és azt találták, hogy a D-vitaminnak fontos szerepe van az embrió beágyazódásában, tehát ha csak a D-vitamin szintre koncentrálunk, valóban könnyebb lehet nyáron a fogantatás.

A nyár más szempontból is kedvező lehet: a magasabb hőmérséklet, a szabadságokból, nyaralásokból fakadó pihenés és stresszmentesség pozitív irányba befolyásolhatja a hormonális egyensúlyt, és a nemi vágyat is fokozza. Még egy pont tehát a nyári hónapoknak: képesek ellensúlyozni az időzített együttlétek vágyromboló hatását.

Nyáron több a friss zöldség és gyümölcs, ami szintén pozitívan hat az általános egészségre és így a termékenységre is.

Ráadásul egy kínai tanulmány szerint – amelyben 18 és 49 év közötti nőket vizsgáltak - azt találták, hogy a nyári hónapokban fogant babáknál kevesebb a koraszülés, mint az ősszel vagy télen fogant babáknál. (BioMed Central).

„Nyár van, szenvedek a szobában…”

Hiba lenne azonban figyelmen kívül hagyni a gyermekvállaláshoz szükséges másik felet: a férfit, akinek a szervezete szintén reagál az időjárás változásaira: hiszen a férfiak spermiumtermelése rendkívül érzékeny a hőhatásokra. A nőkkel ellentétben, akik már születésükkor rendelkeznek az összes „felhasználható” petesejttel, a felnőtt férfiakban a hímivarsejtek (spermiumok) folyamatosan termelődnek a herékben. Egy sejt kb. 72-74 óra alatt válik érett hímivarsejtté, amelyhez ideális hőmérséklet szükséges. Ha a here hőmérséklete megnő, akár láz, akár túlzottan erős hőhatás (pl. szaunázás) miatt, akkor csökkenhet a spermiumszám, lassul a hímivarsejtek mozgása és több lesz a rendellenes spermium.

Jelenleg a hőhullámok korát éljük az éghajlatváltozás miatt. Az extrém hőhullámok világszerte hatással vannak az emberekre és az ökoszisztémákra, és egyre gyakoribbak. Több tanulmány foglalkozik a magas hőmérséklet spermiumot károsító hatásával. Egy 10 802 férfit vizsgáló kínai tanulmány egyértelmű összefüggést mutatott ki a környezeti hőmérséklet és a sperma minősége között. Mind az alacsony, mind pedig a magas hőmérsékletnek való kitettség rontotta a spermiumok minőségét.

Egy másik vizsgálat során a kutatók megfigyelték, hogy a spermium koncentrációja és mennyisége nyáron alacsonyabb, télen pedig magasabb, míg a spermiumok motilitása tavasszal és nyáron volt magasabb. Ez azt jelenti, hogy bár télen vannak a „kiskatonák” a legtöbben, úgy tűnik, hogy tavasszal és nyáron a kisebb létszámot ellensúlyozandó, viszont jobban tudnak úszni, és könnyebben elérnek a megtermékenyítendő petesejthez.

Ugyanakkor ez az előny könnyen semmissé válhat, ha a nyári melegben besűrűsödnek az alkoholfogyasztással járó programok. Egy 2023-as tanulmány szerint, amely az alkoholfogyasztás és a férfi reproduktív funkció közötti összefüggést vizsgálta, az alkohol negatívan befolyásolja a sperma mennyiségét és a tesztoszteron szintet, és így a szaporodási funkciókat.

Lombikbabák

Vajon van-e bármi hatása az évszakok változásainak az asszisztált reprodukciós eljárások kimenetelére? A D-vitamin áldásos hatásáról – amely a napfény hatására keletkezik a szervezetünkben – már beszéltünk. Nézzük meg, hogy mit találtak az úgynevezett ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) esetén, ami egy olyan megtermékenyítési eljárás, amelynek során a petesejt nem válogathat a „kérők” seregéből, hanem kényszerházasság áldozata: egyetlen spermiumot kiválasztanak, és közvetlenül beleinjekciózzák.

Iránban 3 éven keresztül 3670 nőt vizsgáltak meg, és követték le az ICSI eljárás kimenetelét. Azt találták, hogy nyáron a spermiumok koncentrációja és mozgása alacsonyabb volt, míg a leszívott petesejtek száma viszont magasabb. Összességében a jó minőségű, beültetett embriók száma mind nyáron, mind pedig télen magasabb lett. Annak ellenére tehát, hogy a spermium kiválasztása minimálisra csökkenti a szezonalitás hatását a várandósságra, mégis változások figyelhetőek meg a különböző évszakokban.

Egy 2019-es vizsgálatban 466 nő részvételével azt is vizsgálták, hogy az évszakoknak van-e számottevő hatása az inszeminációk (a férfi partner ondóját befecskendezik a hüvelybe, lerövidítve az útját a petesejtig) sikerességére. Arra jutottak, hogy bár a tavasszal történt inszeminációk esetén lett a legmagasabb a terhességi arány, mégsem állapítható meg számottevő különbség a különböző évszakokban történt inszeminációk között.

„8 óra munka, 8 óra pihenés…”

Nem beszéltünk még a D-vitamin mellett egy másik fontos hormonról, a melatoninról, amelynek a szintje sötétedéskor emelkedik meg a szervezetben, hogy biztosítsa a pihentető mély alvást, és az aktív, fáradtság nélküli nappalokat, és a termékenységben is fontos szerepe van. Mi a helyzet a melatonin termeléssel vajon a különböző évszakokban?

Az évszakok változásától függetlenül jó lenne, ha minden nap meglenne a napi 8 óra alvásunk. Ez azonban rendszerint borul, mert még van egy fontos cikk az interneten, vagy túl izgalmasan zárult le a sorozat aktuális epizódja ahhoz, hogy ne nézzük gyorsan tovább, vagy egyszerűen csak elveszünk az időalagútban a Facebook, vagy Insta tekergetése közben, és mindezek hatására sokkal később kapcsoljuk le a lámpát, és kerülünk sötétbe, mint kellene. Pedig a jó alvás a megfelelő biológiai (és pszichés) működésünk egyik fontos eleme.

A biológiai időt (szervezetünkben zajló ciklikus folyamatok), a fizikai időt (napkeltétől napnyugtáig) és a társadalmi időt (munkaidő ciklikus beosztása) tehát össze kellene hangolni, hogy a megfelelő időben és megfelelő minőségben aludjunk, aminek a tobozmirigyben termelődő melatonin a kulcsa. Az „ő” feladata az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása. A kutatások szerint pedig fontos szerepe van a termékenységben is. A melatonin kapcsolatban van a megtermékenyítés sikerességével, az embrió minőségével, a spermiumkoncentrációval, és a menstruációs ciklus esetleges kimaradásával is.

Ez az éjszaka termelődő hormon azonban kevésbé töltheti be feladatát a nyári bulizós időszakokban, amikor gyakran sokáig, akár hajnalig fent maradunk, ellentétben a téli hónapokkal, amikor hamar elbóbiskolunk a meleg szobában.

Érdemes-e elkeseredni a nyári lombikos „kényszerpihenők” miatt?

Összefoglalva bár úgy tűnik, hogy a szezonalitás szerepet játszhat a fogantatásban, a nyári időszakban való várakozásnak is lehetnek pozitív hatásai. A hónapról hónapra ismétlődő érzelmi hullámvölgyek közepette jót tesz a pár mindkét tagjának egy kis kikapcsolódás, amikor nem a vágyott baba, hanem ismét ők maguk és a kapcsolatuk van néhány hétig a figyelmük középpontjában. Emellett érdemes kihasználni a nyár ajándékait: felkészíteni a szervezetet a következő beavatkozásokra (vagy akár a természetes megfoganásra) egészséges táplálkozással, sok nyári gyümölccsel, stresszmentesítéssel, nyaralással.

A fogantatás sikeressége komplex kérdés, amely sok tényezőtől függ. Ugyanakkor az aszszisztált reprodukciós eljárások esetén a modern technikák és a megfelelő előkészületek segítségével bármelyik évszakban sikeresen meg lehet foganni, és az egyes évszakok kihívásai is megfelelő felkészüléssel és egészséges életmóddal áthidalhatóak.

FORRÁSOK:

https://reproductive-health-journal.biomedcentral.com/ articles/10.1186/s12978-019-0769-7

https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.11.19.20235010v1.full.pdf

https://link.springer.com/article/10.1186/s12302-02100585-w

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/ S0160412019315193?via%3Dihub

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/ PMC7749974/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/ PMC9744020/

https://semmelweis.hu/psychophysiology/2017/11/23/a-melatonin-es-az-alvas-a-napszakos-ritmusok-rendezesetol-a-pihenteto-almokig/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/ PMC10163664/