GYORSULÓ TUDOMÁNY
Habár a kutya több tízezer éve társunk és legjobb barátunk, a tudományos vizsgálódás mégis elkerülte. Az utóbbi tíz év azonban forradalmi változások kezdetét jelzi. Felmerült végre a kérdés: vajon mi az, ami a kutyát olyan ellenállhatatlanul vonzóvá teszi az emberi faj számára? Segíthet-e a modern tudomány e kérdés megválaszolásában? Etológusok, pszichológusok, állatorvosok, szociológusok és filozófusok egymás munkáját kiegészítve igyekeznek feltárni az ember-kutya kapcsolat létrejöttének és természetének evolúciós mozgatórugóit, a háziasítás szerepét és hatásait; illetve a kutya viselkedésének biológiai alapjait. Közben fény derült arra is, hogy az ember nem egyszerűen csak kutyát „csinált” a farkasból, hanem a „saját képére” formálta a fajt. Ebben a kis kötetben az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai több mint tíz év kutatási eredményeit foglalják össze. A hazai etológia külön sikere, hogy Csányi Vilmos munkásságának köszönhetően e területen élenjárók vagyunk, és a bemutatott munka döntő része itthoni kutatások eredménye, amelyhez rengeteg kutyaszerető ember is hozzájárult.
Szerkesztette:
1450 Ft ISBN 963-9664-22-7
kutyagondolatok-vegso-ujra.indd 1
Miklósi Á. – Topál J. KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
GYORSULÓ TUDOMÁNY
Miklósi Ádám – Topál József
KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN Csányi Vilmos előszavával
2009.06.03 11:06:15
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 1
© Typotex Kiadó
Kutyagondolatok nyomában
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 2
© Typotex Kiadó
Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály
A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 3
© Typotex Kiadó
KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN Szerkesztette: Miklósi Ádám – Topál József
Csányi Vilmos elõszavával
Budapest, 2006
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 4
© Typotex Kiadó
© Miklósi Ádám, Topál József, Typotex, 2006 © Gácsi Márta, Kubinyi Enikõ, Pongrácz Péter, Topál József, Virányi Zsófia, 2006
ISBN 963 9664 22 7 ISSN 1787-4009 Témakör: etológia
Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv elõkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fûzhetjük, ha belép a TypoKlubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el. Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák olykor elõfordulnak.
Kiadja a Typotex Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja. Felelõs kiadó: Votisky Zsuzsa Felelõs szerkesztõ: Jolsvai Júlia Mûszaki szerkesztõ: Kiss Tibor A borítót Gyulai Líviusz grafikájának felhasználásával Tóth Norbert tervezte. Terjedelem: 12,5 (A/5) ív Nyomta és kötötte a Kaloprint Nyomda Kft., Kalocsa
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 5
© Typotex Kiadó
TARTALOM Elõszó (Csányi Vilmos)………………………………9 Köszönet támogatóinknak…………………………13 1. Az állati elme vizsgálata (Topál József)……………15 1.1. Tudománytörténet dióhéjban: a kognitív etológia születése…………………… 16 1.2. Módszertani problémák…………………...20 1.3. Az állati tudat problémája………………….24 1.4. A kogníció specifikus formái………………. 28 2. A szociális kogníció evolúciós háttere (Virányi Zsófia)…………………………….31 2.1. A kognitív adaptációk mint a viselkedési adaptációk egy csoportja……………31 2.1.1. Belsõ reprezentációk……………….32 2.1.2. A viselkedés rugalmassága…………..34 2.2. A tárgyi világ által felvetett problémák és megoldásaik – fizikai kogníció………………..37 2.3. A mentális reprezentációk szintjei………….39 2.4. A társas környezet által felvetett problémák és megoldásaik – szociális kogníció………………………………………..41 2.5. Az emberi gondolkodás evolúciójának kutatása…………………………………. ..43 3. Állati modellek az emberi szociális kogníció kutatásában (Kubinyi Enikõ)……………………….. 49 3.1. Az analógia és a homológia viszonyáról……50 3.2. A szociális kogníció összehasonlító etológiai kutatása………………………..…….. 51
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 6
© Typotex Kiadó
3.3. A fõemlõskutatás módszertani problémái és egy lehetséges alternatíva……….. 55 4. A kutya mint az emberi szociális kogníció evolúciójának modellje (Kubinyi Enikõ)……………. 59 4.1. Miért éppen a kutya?……………………... 59 4.1.1. A kutyafélék szociális élete………….60 4.1.2. Adaptáció az emberi környezethez………………………68 4.1.2.1. A domesztikáció kérdõjelei…….72 4.1.2.2. Adatok és tények a kutya elõszelekciós történetéhez…….77 4.1.2.3. Mesterséges szempontok érvényesítése a domesztikációban……………………….. 80 4.1.2.4. A kutya szerepe napjainkban….. 83 4.2. A kutyakutatás néhány fontos metodikai szempontja………………………….86 4.3. A kutya mint a korai emberi evolúció modellje………………………………………. 88 4.3.1. A humán viselkedési komplex és elemei a kutyában…………………. 89 5. Csoportalkotó szociális képességek (Gácsi Márta)…………………………………..93 5.1. Út a falkától az emberi családig…………… 93 5.1.1. Kötõdés a falkához………………… 95 5.1.2. Az egyedi kötõdés alapja: az ember mint faj iránti vonzódás…….. 97 5.2. A kutya gazda iránti kötõdése…………….100
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 7
© Typotex Kiadó
5.2.1. Kísérleti eredmények……………...101 5.2.2. A kötõdési folyamat……………….102 5.3. A kutya-gazda kötõdés evolúciós eredetének kutatása……………………...105 5.3.1. Kutyáink nem szelíd farkasok!……...106 5.4. A lecsökkent agresszió szerepe a szociális beilleszkedésben…………………………….108 5.4.1. Gének vagy környezet?……………110 5.4.2. Etikai megfontolások………………111 5.4.3. Mennyire jó példa a farkas?………..112 6. Kommunikáció a csoportban: kutya-ember csoport (Gácsi Márta és Pongrácz Péter)………117 6.1. Gesztikuláris kommunikáció ember és kutya között……………………………...119 6.1.1. Elképzelések a jelenség hátterérõl…………………………122 6.2. Fajok közötti összehasonlítás……………..125 6.2.1. Módszertani buktatók a kommunikációs jelek értelmezésének vizsgálatában………………………125 6.2.2. A kutya és rokonai………………...128 6.2.3. A domesztikáció hatása……………131 6.3. Akusztikus kommunikáció……………….. 133 6.3.1. Az ugatás eredete…………………134 6.3.2. Érti-e az ember, mit ugat a kutya?…136 7. Szociális tanulás (Pongrácz Péter)………………141 7.1. Kutya tanul kutyától………………………142 7.2. Kutya tanul embertõl……………………. 146 7.3. Szokások átvétele……………………….. 151
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 8
© Typotex Kiadó
8. Szociális kogníció (Virányi Zsófia)………………157 8.1. Tudatelméleti képességek a kutyában?……157 8.2. Logikus következtetések helyett az ember viselkedési jelzéseinek követése…..165 8.3. Alternatív megközelítések………………...171 8.3.1. Alternatív megközelítések a kogníció vizsgálatában……………..171 8.3.2. Alternatív megközelítések az emberi evolúció vizsgálatában…… 174 8.3.3. A kutya-ember hasonlóság alternatív szempontból……………177 8.4. Pedagógiai fogékonyság a kutyában?……...180 9. Összefoglalás és kitekintés (Topál József)……….183 A legfontosabb fogalmak és meghatározásaik……..191 Ajánlott olvasmányok…………………………….197
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 9
© Typotex Kiadó
ELÕSZÓ
Az ELTE Etológia Tanszékén a hetvenes években paradicsomhalakkal kezdtük etológiai vizsgálatainkat, mert akkor ez az állat egyszerûnek és laboratóriumi vizsgálatra alkalmasnak tetszett. Nem is csalódtunk benne, sikerült viselkedésének számos fontos elemét leírni és a mögöttük álló etológiai mechanizmusokat kideríteni. Több mint egy évtizede tértünk át bonyolultabb állatok: a nyulak és kutyák viselkedésének vizsgálatára. Egy tanszék munkája nem csak kutatásból és oktatásból áll, fontos része ennek a kutatók nevelése is. Egy jó tanszék kicsi kutatóközösség, ahol szépen, lassan alakulnak ki a megfelelõen használható módszerek, a kutatást serkentõ különbözõ elméletek, és ami a legfontosabb: a jól felkészült, kitûnõ kutatók. Akkor kezdtünk az összetettebb problémák vizsgálatához, amikor kinevelõdtek az ehhez szükséges munkatársak. A két szerkesztõ, Miklósi Ádám és Topál József kutyakísérletekbõl építette fel nemzetközi szinten is elismert tudományos karrierjét. Feltûnt nekünk, hogy alig van az irodalomban kutyaetológiával foglalkozó vizsgálat, leírás. Nagyon sok volt a kutyakönyv, amelyek elsõsorban a kutyák tartásával, egészségügyi problémáival és kiképzéséELÕSZÓ
:: 9 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 10
© Typotex Kiadó
vel foglalkoztak, de a kutyaelme vizsgálata szinte el sem kezdõdött. Ezzel egyidõben az is világos volt, hogy valamiféle áttörés készülõdik az állati elmék vizsgálatában, amelynek akkoriban a legfontosabb alanyai majmok, fõként emberszabású majmok voltak. Azt gondoltuk, hogy a kutya önmagában is érdemes a vizsgálatra, hiszen itt van a közelünkben, könnyen megfigyelhetõ, könnyen tanulmányozható, de ezen kívül is nagyon sok elméleti lehetõséget kínál. A kutyák napjainkban nagyobbrészt családtagok, természetes környezetük az emberi közösség. Ez azt a lehetõséget csillantotta meg, hogy a kutyaelme tanulmányozásával hasznos adatokat kaphatunk az emberi elme korai állapotáról is, mert a nyelv kialakulása elõtti idõkben az ember már zárt, együttmûködõ közösségekben, bár primitív körülmények között élt. Feltehetõ volt, hogy a kutyák vizsgálata támpontokat ad majd arra, hogy melyek voltak a nyelv elõtti ember legfontosabb elmebéli tulajdonságai. Amikor ezt a munkát elkezdtük, nagyon kevés elképzelésünk volt a hogyanról. Azt biztosan tudtuk, hogy a tanszéken nem fogunk kutyákat tartani, mert egy laboratórium állatháza nem természetes környezete a kutyának. Teljesen új, a gazdákat is involváló kutyavizsgáló módszereket kellett kigondolni. Az, hogy ez sikerült, Miklósi és Topál kreatív munkájának az eredménye. A könyvükben nagyon tömören bemutatott eredményeket az õ közvetlen irányításukkal értük el az Etológia Tanszéken, amely ma nemzetközileg is elismert elmekutató központ. A kiindulási hipotézis a korai ember és :: 10 ::
MIKLÓSI – TOPÁL :: KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 11
© Typotex Kiadó
a kutyaviselkedés összefüggéseirõl nagyon termékeny teóriának bizonyult. Sorra fedeztünk fel olyan kutyaviselkedési formákat, amelyek létezésérõl az etológusoknak fogalmuk sem volt korábban: azt, hogy a kutyák kommunikálnak, szabályokat képesek követni, figyelmük középpontjában a gazda áll, tanulnak tõle, utánozzák, információkat várnak tõle, és információkat adnak neki, együttmûködnek vele. Nem is volt könnyû a szakma meggyõzése. A korai idõkben a különbözõ pszichológiai, etológiai folyóiratok referensei egyszerûen nem akarták elhinni az eredményeket, azt például, hogy a kutyák kommunikálnak az emberrel, figyelnek rá, megértik a jeleit, és maguk is adnak jeleket megfelelõ helyzetben. Miklósi és Topál a kezdeti visszautasításoktól nem kedvetlenedett el, hanem nagyon aprólékos, alapos munkával, lépésrõl lépésre, cikkrõl cikkre bizonyították a kutyaelme újonnan felfedezett képességeit. Azután lassan megtört a jég, sokat szerepeltek külföldi konferenciákon, sokfelé hívták õket elõadni, és már hasonló problémákon dolgozó, velünk versenyzõ külföldi laboratóriumok is vannak. 2004-ben az Amerikai Pszichológiai Társaság Frank A. Beach Összehasonlító Pszichológiai Díját kaptuk meg, amelyet évente adnak ki a legjobb közlemény szerzõinek, amely abban az évben az Összehasonlító Pszichológia folyóiratban megjelent. Nagy elismerés innen Kelet-Európából egy ilyen díjat elnyerni. A díjazott közlemény a kutyák emberutánzó viselkedését mutatta be. Miklósi és Topál sokféleképpen vizsgálják ezt az izELÕSZÓ
:: 11 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 12
© Typotex Kiadó
galmas kérdést, a jutalmazott cikk egyszerû módszerekkel, sokféle kontrollal bizonyította, hogy a kutyák figyelnek a gazdájukra, és tanulnak tõle. Ez a tömör, rövid könyvecske szakszerû összefoglalója a kutyákkal kapcsolatos évtizedes munkának. Minden elismerésem a szerzõké, munkatársaimé. 2006. szeptember Csányi Vilmos
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 13
© Typotex Kiadó
KÖSZÖNET TÁMOGATÓINKNAK
Az Etológia Tanszék kutatásait az elmúlt évek során az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) számos pályázat révén támogatta. Hasonló támogatást kaptunk a Magyar Tudományos Akadémiától is. Nemzetközi keretekben végzett kutatásainkat Európai Uniós pályázatok tették lehetõvé. Külön hálával tartozunk annak a több száz gazdának és kutyának, akik szabadidejüket feláldozva részt vettek a megfigyelésekben és kísérletekben. Az õ áldozatvállalásuk nélkül aligha sikerült volna, hogy a magyar kutatók megvalósítsák kutatási terveiket. A gazdák önzetlen munkáját többek között ezzel a könyvvel is szeretnénk megköszönni, reméljük kedvüket lelik majd az olvasásban, és örömmel konstatálják, hogy egy-egy gondolat tudományos kísérleti kimunkálásában kutyáik révén maguk is részt vettek. Az Etológia Tanszék munkatársai eltökélten akarják a kutatásokat folytatni. Ha az olvasó a könyv végére érve úgy érzi, maga is szívesen részt venne hasonló kísérletekKÖSZÖNET TÁMOGATÓINKNAK
:: 13 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 14
© Typotex Kiadó
ben, ne habozzon. Keressen meg minket a tanszék honlapján található elérhetõségeken keresztül. A közeli találkozás reményében kívánunk jó olvasást! Miklósi Ádám és Topál József (a kötet szerkesztõi)
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 15
© Typotex Kiadó
1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
Az emberi és állati elme kutatása igen hosszú múltra tekint vissza. Az emberi elme evolúciójának megismerése szempontjából általában a rokon emberszabású majmokkal (csimpánzok, bonobók, gorillák, orángutánok) végzett vizsgálatok kerülnek elõtérbe. A legújabb kutatások azonban hasonló jelentõségûnek ítélik a kutya (Canis familiaris) elme mûködése megismerését. Az indok egyszerû: a több tízezer éves domesztikációs folyamat során a kutya nagymértékben alkalmazkodott az emberi közösségek által kínált környezethez. A kutyaelme megismerése éppen ezen alkalmazkodási folyamatnak köszönhetõen sokat elárulhat az emberi elmérõl és az emberi viselkedés mechanizmusairól, hiszen ezek – bár az evolúció egy másik fejlõdési ágán formálódtak – hasonló alkalmazkodási „kényszerek“ hatására jöttek létre. Mielõtt megismerkednénk azokkal az elméletekkel és kísérleti eredményekkel, melyek az itt tömören megfogalmazott kutya-ember evolúciós párhuzam kibontását jelentik, az elsõ két fejezetben röviden áttekintjük az állati elme vizsgálatának alapkérdéseit, a kognitív etoló1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
:: 15 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 16
© Typotex Kiadó
1. ábra. Feltételezésünk szerint a kutyaelme megismerése sokat elárulhat az emberrõl is.
gia néhány problémáját, különös tekintettel az állati elme társas léttel összefüggõ képességeinek evolúciójára.
1.1. TUDOMÁNYTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN: A KOGNITÍV ETOLÓGIA SZÜLETÉSE Az etológia (a természetes állati viselkedés tudománya) immár több mint 100 éves múltra tekint vissza. Ez emberi mértékkel mérve tekintélyes kor, viszont a tudománytörténetben elég rövid idõ, s így az etológia a természettudományok „fiatalabbjai” közé tartozik. Születése tulajdonképpen Charles Darwin nevéhez köthetõ, akinek tollából jelent meg az elsõ, lényegében etológiai témájú könyv (Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése, 1873). Persze Darwin nem ezzel a könyvvel vált világ:: 16 ::
MIKLÓSI – TOPÁL :: KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 17
© Typotex Kiadó
szerte ismertté, hanem a nevével fémjelzett evolúciós elmélettel, mely mindmáig az állati viselkedés tudományos vizsgálatának is egyik alapvetõ kiindulópontját jelenti. Az evolúciós kontinuitás elve az etológia alapvetõ hipotézise, mely szerint az állatok (és az ember) viselkedése is (más biológiai tulajdonságokhoz hasonlóan) evolúciós fejlõdés következménye, és ez az elv akkor is alkalmazandó, ha a viselkedés rejtettebb szintjeirõl (az elme mûködésérõl és az érzelmi állapotok szabályozásáról) beszélünk. Az érzelmi és értelmi mûködésnek pusztán viselkedési jelenségek megfigyelésével való feltárása nagyon nehéz, és nagy módszertani felkészültséget igénylõ feladat. Nem véletlen, hogy a kognitív etológia, e napjainkban rendkívül dinamikusan fejlõdõ tudományterület, az utolsók között jelent meg a viselkedéstudományok sorában. Így van ez annak ellenére, hogy már a 19. század végén, az állati viselkedés tudományos vizsgálatának megindulásakor, számos olyan kérdéssel foglalkoztak a kutatók, melyek mai felfogásunk szerint a kognitív etológia hatáskörébe tartozó jelenségek. Tudós kutatók és amatõr gondolkodók elõszeretettel értekeztek olyan kérdésekrõl, melyek valamilyen formában az állatok érzelmi vagy gondolkodási képességeit illették. Ez az állati elme kutatásának hõskora, melyben a rendszeres kutatásokat – megfelelõ módszerek hiányában – az eseti megfigyelésekre alapozott anekdoták helyettesítették. A megfigyelt állatoknak gyakran emberi gondolkodási képességeket, illetve érzelmeket tulajdoní1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
:: 17 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 18
© Typotex Kiadó
tottak (antropomorfia) anélkül, hogy a valóságalapjáról meggyõzõdtek volna. E tekintetben még Darwin sem kivétel, aki úgy gondolja, hogy a kutyák képesek bûntudatot érezni és az érzelemviláguk sok tekintetben hasonló az emberéhez. Mai szemmel nézve ezek igen merész állítások, s ami igazán meglepõ – és csak a korabeli tudományos szellem ismeretében érthetõ meg –, ezek a tudósok nem érezték, milyen ellentmondás feszül állításaik erõssége és a rendelkezésre álló bizonyítékok hiánya között. Jó száz év távlatából talán elnézhetjük ezeket a „botlásokat”, hiszen akkoriban még szinte semmit nem tudtak az ember kognitív képességeinek és érzelmeinek evolúciójáról, illetve az emberi értelem és érzelem csecsemõkortól felnõttkorig való kibontakozásának egyes lépéseirõl. Így az sem merült fel, hogy egy-egy viselkedési jelenség megnyilvánulásában sokféle különbözõ mechanizmus játszhat szerepet, melyek eltérõ mértékben hagyatkoznak az elme mûködésére, és felderítésükhöz alapos és jól megtervezett vizsgálatok szükségesek. Számos, a huszadik század kezdetén meghatározó szerepet játszó természettudóst igencsak zavart, hogy az állati elme kutatása címén megpróbálják „felhígítani” a természettudományos kutatás hosszú évszázadok alatt kikristályosodott módszereit. Ebbéli felháborodásuknak hangot is adtak, követelve a kutatások objektív alapokra való helyezését. Ezen irányzat egyik fontos eredménye a Loyd Morgan nevéhez köthetõ gondolat, melynek lényege, hogy miközben egy megfigyelt jelenség magyará:: 18 ::
MIKLÓSI – TOPÁL :: KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 19
© Typotex Kiadó
zatát keressük, mindig a legegyszerûbb magyarázatot fogadjuk el a lehetséges alternatívák közül, s a bonyolultabb (például komplexebb elmeképességet igénylõ) magyarázathoz csak akkor forduljunk, ha az egyszerûbb mechanizmusok lehetõségét bizonyíthatóan kizártuk. Ez a felfogás mindmáig számos viselkedéskutatás alapelve. Megfelelõen kidolgozott kísérleti eljárások hiányában nem csoda, hogy a 20. század elsõ felében a viselkedéstudományok gyakorlatilag szõnyeg alá söpörték (sõt sokszor kifejezetten tiltották) az állati értelem mûködésének vizsgálatát, abból az érthetõ álláspontból kiindulva, hogy amit nem vagyunk képesek vizsgálni, azt ne is vizsgáljuk, így elkerülve az „áltudományos” megközelítést. A genetika, a fejlõdés- és kognitív pszichológia, az etológia és más tudományok elõrehaladása következté-
2. ábra. „Épp csak meg nem szólal” – a kognitív tudósnak nem elég hinni ebben, bizonyítékokat is kell gyûjtenie. 1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
:: 19 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 20
© Typotex Kiadó
ben az 1970-es években érett meg a helyzet arra, hogy az állati tudat problémáját – most már valóban mint a viselkedéskutatás tárgyát – újra természettudományos elemzésnek vessék alá. A változás nyitányát Donald Griffin Az állati tudat kérdése címû könyvének megjelenése jelentette (1976), mely kiszabadítva az állati kogníció kutatásának szellemét a palackból, azt eredményezte, hogy – bár továbbra is éles viták kereszttüzében – feltartóztathatatlanul megindultak a rendszeres kísérletek.
1.2. MÓDSZERTANI PROBLÉMÁK Bár a kognitív etológia az etológia, az evolúciós biológia, a kognitív pszichológia és a mesterséges intelligenciakutatás módszereinek és szemléletmódjának újfajta egyesítésével jött létre, mind vizsgálati tárgyát, mind módszereit illetõen több irányból is rendszeres támadásoknak van kitéve. Különösen élesen eltérõ nézetek fogalmazódnak meg az olyan, korábban tudománytalannak minõsített fogalmak kapcsán, mint az állati tudat és az állatelme mûködésének különbözõ megnyilvánulásai (intencionalitás, mentális attribúció, kognitív empátia, szerep/szándék megértése, szándékos megtévesztés stb.), melyek ugyanakkor alapvetõ szerepet játszottak azokban a pszichológiai kutatásokban, amelyek a humán kognitív fejlõdést értelmezték az ún. naiv tudatelmélet segítségével. Az állatok mentális képességeinek vizsgálata a folyamatos kritikák ellenére is lendületet kapott az utóbbi években. E felvirágzás többek között annak is kö:: 20 ::
MIKLÓSI – TOPÁL :: KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 21
© Typotex Kiadó
szönhetõ, hogy számos, majmokon, emberszabásúakon és más fajokon (például kutyán) végzett vizsgálat hozott a közelmúltban olyan eredményeket, melyek igazolják a kognitív etológiai szemléletmód helyességét, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma már egyre pontosabban körvonalazódik az állati értelem mibenléte és mûködésének természete. A kognitív etológia vizsgálati módszereit érintõ problémák egyik gyökere az, hogy nincs igazán általánosan elfogadott definíció a tudatosság meghatározására. Az etológia (nagy részben a pszichológia is) a viselkedés megfigyelésébõl jut adatokhoz, és ezekbõl igyekszik következtetni a viselkedést irányító elme mûködésének szabályaira (bibliai idézettel élve mintegy „tükör által, homályosan”). Az elmeállapotok/képességek és a viselkedés indirekt kapcsolata (vagyis, hogy ugyanazon viselkedés hátterében eltérõ mentális mechanizmusok is állhatnak és egy adott mentális mechanizmus többféle viselkedésben is megnyilvánulhat) alapvetõ problémát jelent a kísérletek számára. Az állati viselkedés vizsgálatát alapvetõen befolyásolják a kutatók végsõ értelmezésre irányuló koncepciói, és mint az utóbbi évek kognitív etológiai kutatásai is bebizonyították, az állati (és emberi) elme értelmezési megközelítései alapvetõen meghatározzák a kísérleti módszerek kiválasztását. A filozófiai hagyományoknak megfelelõen két végletes álláspont különíthetõ el. Az ún. mechanomorf megközelítés szerint az állatok és részben az ember is egyfajta gépnek tekinthetõ, ezért visel1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
:: 21 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 22
© Typotex Kiadó
kedése objektív fogalmakkal leírható. A viselkedéstudományban e megközelítést a behaviorista irányzat fejlesztette tökélyre. A behavioristák szerint az állati viselkedést irányító mechanizmusok csak akkor válhatnak tudományos vizsgálat tárgyává, ha a kutatók képesek a kizárni a szubjektív elõítéleteket. A másik, inkább antropomorfnak nevezhetõ álláspont kiindulási alapját a korábban említett evolúciós folytonosság elmélet képezi. Eszerint az emberi viselkedés szubjektív tapasztalatainak figyelembe vétele az állatok elmebeli képességeinek megítélésében lehetséges, ha a kutató megfelelõ körültekintéssel jár el. A két irányzat képviselõi között régóta heves viták dúlnak anélkül, hogy lényeges elõrelépés történt volna. Sokak szemében a mechanomorf módszer elõnye, hogy mindenekfelett érvényesíti a legegyszerûbb magyarázatokra való törekvés elvét, mely bár mérnöki (behaviorista) szempontból igen tetszetõs érv, de az evolúciós folyamatok természetébõl kiindulva nem tekinthetõ általános elvnek. Talán még a mechanomorf szemléletet elõnyben részesítõk sem tagadják, hogy az utóbbi években teret nyert antropomorf felfogást tükrözõ megközelítések olyan új kutatási irányokkal kezdtek foglalkozni, amelyek túlmutatnak a viselkedés mechanikus értelmezésének keretein. Mindennél fontosabb azonban, hogy bármely elmélet szerint is folynak a vizsgálatok, be kell tartaniuk a természettudományokat meghatározó kutatási szabályokat. Lényegében tehát bármilyen antropomorf kérdés feltehetõ, amennyiben a kérdés nem foglalja magá:: 22 ::
MIKLÓSI – TOPÁL :: KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 23
© Typotex Kiadó
ban a választ is. A viselkedéstudományban is meg kell adni a kutatóknak a tévedés lehetõségét (és annak belátását), nem pedig „eltiltani” õket bizonyos típusú kérdések felvetésétõl és azok vizsgálatától. A kiindulási hipotézisek sokszor egyedi megfigyelésekbõl jönnek létre. Ezek az anekdoták fontosak lehetnek, ha a kutató ezek alapján kísérleti úton bizonyítandó kérdést tesz fel. Az anekdotázást általában abban az esetben tekintik hibának, ha valaki a történetet bizonyító érvként használja elméletének igazolásához. Ebben az esetben ugyanis az anekdota nem ötletgeneráló szerepet tölt be, ahogyan az elvárható lenne, hanem mintegy maga lenne kísérlet, melynek objektivitása erõteljesen megkérdõjelezhetõ a szerzõ érintettsége miatt. Az állati (és emberi) elme kutatóit idõnként más vonatkozásban is éri a szubjektivitás vádja. Ez a lényegében módszertani csapda valójában egy tudománytörténeti eseményre vezethetõ vissza, melynek nyomán a kutatók óvatossá váltak olyan állatok megfigyelésével kapcsolatban, amelyek túlzottan érzékenyek lehetnek az emberi befolyásra. A 19. században és 20. század elején szerte a világban különbözõ különleges képességekkel rendelkezõ állatok szereztek maguknak hírnevet. Az emberek jó része elhitte, hogy ezek a kutyák, lovak és majmok valóban rendelkeznek a számolás és olvasás képességével. Különösen széles körben vált ismertté Okos Hans esete, a múlt század elején élõ berlini lóé, amely képes volt bárki által feltett kérdésekre dobbantással igen/nem típusú válaszokat adni, amelyek a ló 1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
:: 23 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 24
© Typotex Kiadó
megdöbbentõ tájékozottságról tanúskodtak a legkülönbözõbb zenei, matematikai stb. kérdésekben. Bár a jelenség elõtt sokáig értetlenül álltak a kor tudósai – és a ló idomára és a gazdája is –, késõbb számos, ellenõrzött körülmények között végzett vizsgálat során kiderült, hogy a ló „tudását” az ember önkéntelen gesztusainak felismerésére alapozta. Az Okos Hans-hatás néven a viselkedéstudományokban elhíresült jelenség alatt az értendõ, hogy a megfigyelt egyed viselkedését a megfigyelõ kutató – tudtán kívül – bármilyen módon befolyásolja. Mindez különösen akkor lehet lényeges, ha a kísérlet célja valamilyen tanulási vagy problémamegoldó képesség bizonyítása, hiszen ilyenkor a jelenség mögött zajló elmebeli folyamatok értelmezésénél nem mindegy, hogy az állat önmaga jön rá a megoldásra, vagy az érte szurkoló kutató tudattalan jelzései segítik. Talán nem véletlen, hogy éppen kutyák és lovak révén került e jelenség napvilágra. Feltételezhetõ, hogy azok a fajok mutatnak különös érzékenységet az emberi viselkedés változásaira, melyek domesztikáltak, és az emberrel való hosszú együttélés során úgy szelektálódtak, hogy az ember apró viselkedési jeleit értelmezzék.
1.3. AZ ÁLLATI TUDAT PROBLÉMÁJA Állatok viselkedését elemezve a kutatók gyakran olyan jelenségekbe botlanak, melyeknél kézenfekvõnek tûnik bonyolult elmefolyamatok feltételezése. Ha például megtévesztõ viselkedést figyelhetünk meg (például a :: 24 ::
MIKLÓSI – TOPÁL :: KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 25
© Typotex Kiadó
tápláléktól elzavart rigó vészkiáltással riasztja el csoporttársait, majd maga nekilát csipegetni), valójában az igazi kérdés a viselkedés szándékos és tudatos voltáról szól. Alapos vizsgálatok arra utalnak, hogy a megtévesztõ viselkedés egyes eseteiben a szándékosság különbözõ fokozatai érhetõek tetten, melyek a tudati mûködés eltérõ bonyolultságára utalnak. Így ún. nulladrendû szándékosság (intencionalitás) tulajdonítható egy szemeslepkének, mikor hirtelen széttárja szárnyait, megmutatva hatalmas szemfoltjait, s ezzel megzavarja, megtéveszti a támadó ragadozót. Nincs okunk feltételezni, hogy a lepkének tudomása lenne szemfoltjairól, illetve hogy tudatában lenne, hogy e szemfoltok hirtelen felvillantása milyen tévképzetet generál a ragadozó fejében. Ugyancsak nincs okunk feltételezni emberi értelemben vett szándékosságot a bíbic magatartásában, mikor szárnysérülést színlelve csalogatja el a rókát fészke közelébõl. Bár ez jóval differenciáltabb, kifinomultabb viselkedés a szemeslepkéhez képest, adott ingerhelyzetben ugyanúgy veleszületetten kiváltódik: a bíbic nem gondolkodik a róka elmeállapotáról. Elsõrendû intencionalitásról akkor beszélhetünk, ha tanulási folyamat eredményeképpen az egyik egyed a másik viselkedését célreprezentációtól vezérelve manipulálja. Nézzük a következõ esetet: az ember otthon a kandalló mellett ül egy kényelmes karosszékben, amely történetesen a macskájának is kedvenc tartózkodási helye. A macska körülötte járkál, majd odamegy az ajtóhoz és nyávog, mint akinek sürgõsen ki kell mennie. A gazda feláll, hogy ki1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
:: 25 ::
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 26
© Typotex Kiadó
eressze, de mire az ajtót kinyitja, a cica már nincs ott; a puha fotelben fekszik és békésen alszik. A megfigyelés arra csábít, hogy tudatosságot, szándékosságot lássunk macska a megtévesztõ akciója mögött. Ilyenkor a kutató feladata az, hogy kiderítse milyen tapasztalatok nyomán alakulhatott ki ez a viselkedés. Feltételezhetõ, hogy sokszor bizonyos események véletlen egybeesése, és az azokra ráépülõ tanulási folyamatok okolhatóak. Egy alkalommal elõfordulhatott, hogy a macskában egyszerre kétféle célreprezentáció aktiválódott: pihenni szeretett volna a fotelben, és egy enyhe belsõ kényszert is érzett arra, hogy kimenjen a szükségét intézni. Mivel az elsõdleges cél nem volt elérhetõ (az ember ült a fotelben), semmi nem akadályozta az alternatív cél irányában mutató viselkedést. Így a macska az ajtóhoz ment, nyávogott, de mikor a gazda felállt, hogy kinyissa az ajtót, az üres fotel látványa felülírta a kimenési szándékot. Ekkor a macska gyorsan megfordult és rögtön a fotelben termett. Egy-két ilyen véletlen alkalom elég lehet ahhoz, hogy a tanulási folyamat (operáns kondicionálás) végeredményeként a macska akkor is alkalmazza ezt a viselkedési taktikát, amikor valójában egyáltalán nem szeretne kimenni, hiszen a tapasztalatai szerint az ajtónál nyávogásra felszabadul a fotel. Eszerint a viselkedés végrehajtásához nem kell feltételeznünk, hogy a macska bármit is gondol arról, ami eközben a gazda fejében lezajlik. Az embert ez esetben viselkedéssel manipulálható oksági ágensnek tekintheti (ahogy az ember tekint egy logikusan mûködõ szerkezetre) és ehhez nem kell neki mentális állapotokat :: 26 ::
MIKLÓSI – TOPÁL :: KUTYAGONDOLATOK NYOMÁBAN
© Miklósi Ádám, Topál József
kutyakonyv_KORR.qxd
2006.11.01.
18:34
Page 27
© Typotex Kiadó
tulajdonítania. Az oksági hozzáállás lényege, hogy a macska – szavakkal kifejezve – a következõt gondolhatja: azért megyek az ajtóhoz, hogy a gazda elhagyja a fotelt. A magasabb rendû intencionalitás ehhez képest lényegesen különbözõ gondolat megfogalmazódását feltételezi, mely szerint azért megyek az ajtóhoz, mert azt akarom, hogy az ember azt higgye, hogy ki akarok menni, és ezért felálljon a székbõl. Ilyen gondolatok viszont csak akkor fogalmazódhatnak meg az elmében, ha az illetõ képes felismerni azt, hogy partnerei célokkal, szándékokkal, szubjektív mentális állapotokkal rendelkezõ lények. Eszerint bármely magasabb rendû elmemûködésre utaló viselkedés esetén az elsõ megjelenés pontos körülményei és elõzményei ismeretében következtethetünk a szándékosság szintjére. A példánkban említett ún. taktikai csalás a macskák és kutyák mellett az emberszabású majmoknál is viszonylag gyakran megfigyelhetõ. Alapos gyûjtés eredményeképpen az utóbbi években több mint száz olyan, kutatók által megfigyelt és ellenõrzött történet került közlésre, amely szokatlan, megtévesztõ viselkedésrõl számol be. Ezek között több tucat olyan eset leírása is szerepel, melyeknél nagyon valószínûtlen, hogy a manipulatív viselkedés az események véletlen egybeesése folytán, majd tanulási folyamatok eredményeképpen alakult volna ki. Sok történet kielégíti a szándékos megtévesztés fõ kritériumait (azaz valamilyen szintû tudatelméleti képesség állhat mögöttük), a végsõ bizonyítékot azonban mindig az ellenõrzött körülmények között végrehajtott vizsgálatok jelenthetik. 1. AZ ÁLLATI ELME VIZSGÁLATA
:: 27 ::
© Miklósi Ádám, Topál József