METEO

Ki szelet vet, vihart arat

Írta: Gaál Nikolett Egyre markánsabban változik az éghajlat, nem kímélve hazánkat sem. A kutatások szerint világszerte csökken az átlagos szélsebesség, amelynek egyik fő okozója az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódása.

A

szél a levegő földfelszínnel való párhuzamos mozgása, amely a légnyomáskülönbség következtében jön létre. Mindig a magasabb nyomású hely felől áramlik a levegő az alacsonyabb nyomású hely felé, a szelet pedig a Föld forgásából adódó Coriolis-erő kis mértékben eltéríti. Habár a szelek erőssége globálisan gyengül, az éghajlatváltozás miatt az egyes területek között létrejövő hőmérsékleti, valamint ezáltal nyomáskülönbségek miatt hirtelen nagy erejű szelek alakulhatnak ki, növelve az extrém erősségű viharok létrejöttének esélyeit.

Hazánk térségében a nyugatias szelek dominálnak, amelyek váltakozva ciklonokat (ezáltal frontokat) és anticiklonokat sodornak felénk. Ezt a domborzat és az eltérő besugárzás jelentősen módosíthatja: helyi szelek, szélrendszerek, szélcsatornák alakulhatnak ki. A szelek irányát mindig azzal az égtájjal definiáljuk, ahonnan fújnak. A sebességét legtöbbször m/s-ban (vagy km/h-ban) adjuk meg. A szél erősségét az úgynevezett Beaufort-skála segítségével a 0-s fokozatú szélcsendtől egészen a 12-es fokozatú, orkánerejű (120 km/h-t is meghaladó) szélig osztályozhatjuk.

Medencejellegéből adódóan országunk a mérsékelten szeles országok közé tartozik (az átlagos évi szélsebesség 2–4 m/s), hiszen az Alpok és a Kárpátok vonulatai az erősebb szeleket felfogják, és csak az úgynevezett szélkapukon (pl. a Dévényi-kapun) engedik át azokat.

Fotó: Adobe Stock Hej, Dunáról fúj a szél Magyarországon a szélrózsa minden irányából fúj a szél, az uralkodó széljárás mégis az északnyugati. Ez főként az észak-dunántúli térségre jellemző, de például a Zalaidombság észak–déli lefutású lejtői miatt az ország délnyugati részében ez inkább már északias irányt mutat. A dél-alföldi térség széljárását a dél felől érkező mediterrán légtömegek határozzák meg, míg a Tiszántúlon az északkeleti és északi széljárás a jellemző. A Duna–Tisza közi hátságon pedig mindezek együttes hatása érvényesül.

Tavaszi szél vizet áraszt Míg a kora tavaszi időszakban az év legszelesebb napjait élhetjük át, addig a legkevesebb szél országszerte a kora őszi napok során jellemző. A szélmentes időjárás szélsőségekhez is hozzájárulhat, például emiatt növekedhet a hőhullámos napok száma nyáron, télen pedig nagyobb esély van úgynevezett hideg légpárna kialaku-

Ki szelet vet, vihart arat

A tartós szél irányát sok helyütt (pl. magashegységekben) a fák is megmutatják Fotó: Adobe Stock

lására. A kevesebb szél kevésbé keveri át a légrétegeket, így ennek következtében a légszennyezés mértéke is számottevő lehet. Éves átlagban a legerősebb szeleket a Dunántúl északnyugati részén mérhetjük, az ország eddig mért legnagyobb (172 km/h-s) széllökését a DéliBakony legmagasabb pontján, a Kab-hegyen mérték. A globális éghajlatváltozás miatt hazánkban is megnőhet a viharos napok száma, amikor is a szélsebesség átlépi a 15 m/s sebességhatárt. Jelenleg a legtöbb viharos nappal jellemezhető városunk Sopron (kb. 100 nap), míg a Nagykunságban és a Körösök vidékén ez évente mindössze kb. 25 nap. szélként. Hazánkban több helyi szelet érdemes megemlítenünk, a leghíresebb talán a Bakonyból a Balaton felé lebukó főn.

Ezt tegyük szélvihar esetén Ahogyan azt a kutatások is mutatják, a globális éghajlatváltozás miatt ugyan országszerte kevesebb szélre lehet számítani az elkövetkezendő években, a szélviharok száma és intenzitása ugyanakkor vélhetően növekedni fog. Emiatt több tuba (földet nem ért felhőtölcsér) és tornádó észlelésére is számítani lehet majd jövőben. Extrém szeles időben igyekezzünk elkerülni a fákat és az erdőket, hiszen ilyenkor számítani lehet egy-egy váratlanul letörő Hajnali szél háztól házig szalad gallyra, ágra vagy kidőlő fatörzsre. A tóban való fürdőzés A szelek iránya napszakonként is változhat. A Mátrában sem jó ötlet, mert a szél hatására kialakuló vízporzás a és a Mecsekben megfigyelhető lejtőszelek is ennek kö- legjobb úszót és vízbe fullaszthatja. Ahhoz, hogy időben vetkeztében alakulnak ki. Nappal a völgyek gyorsabban fel legyünk vértezve a szélvihar ellen, akárcsak a viharok felmelegszenek, mint a hegytető, s mivel a meleg levegő esetében, érdemes figyelni az előrejelzést, a modellfutkönnyebb, a levegő felfelé áramlik a hegyen, ami kedvez tatásokat és az aktuális radarképeket.  a gomolyfelhők kialakulásának. Tehát nappal a hegytető felé fúj a szél. Éjszaka a folyamat megfordul, a hegyről lefelé fog áramlani a magasban gyorsabban lehűlő sűrűbb, ezáltal nehezebb levegő. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a vízpartok mellett is. A hajnali óráktól kezdve a szárazföld feletti levegő gyorsabban melegszik fel. A melegebb, könnyebb levegő felszáll, és a helyére a tó felől áramlik a levegő a felszín közelében, ezt nevezzük tavi szélnek. Az éjszaka folyamán ez a cirkuláció megfordul, hiszen a szárazföld gyorsabban lehűl, mint a vízfelszín, így most a vízfelszín feletti levegő száll fel, helyére pedig a part felől áramló levegő érkezik parti A Mecsek lejtői Hosszúheténynél – Fotó: Gulyás Attila