HISTÓRIA

história A vándorló várak városában

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Csanádi Márton Van egy kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol legalább három vár állt a történelem során. Egynek mára híre-hamva sem maradt, egyet csak nyomokban fedezhetünk fel, egynek pedig ma kilátótorony állít emléket. Szendrő várainak nyomában jártunk.

Fotó: MTSZ

A vándorló várak városában

M

iskolctól 40 kilométerre északra, a Bódva völgyében bújik meg Szendrő települése, amelyet az idők folyamán folyton új helyen emelt erősségei miatt neveznek igen találóan a vándorló várak városának. A hangzatos cím már csak azért is megállja a helyét, mert egyes építőkövek több várban felbukkantak az évszázadok során, sőt olyannyira a település részét képezik, hogy városszerte ma is megtalálhatók kerítésekben vagy épületekben a hajdani várak alkotóelemei.

Szendrőt először 1312-ben említették írásban, és több jelentős történelmi esemény köthető hozzá. Például a Wesselényi-összeesküvés egyik helyszíneként szolgált: 1668. augusztus 18-án, már Wesselényi halála után özvegye, Széchy Mária ide hívta össze a magyar főurakat. Történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk rá, hogy a felkelés I. Lipót király ellen végül véres megtorlást vont maga után. Szendrő nemcsak erről nevezetes, a török időkben is fontos szere-

A Bódva völgyében megbújó Szendrőn ma mintegy négyezren laknak Fotó: MTSZ

pe volt. Persze, hiszen melyik város mondhatja el magáról, hogy nem egy, nem kettő, hanem legalább három várat emeltek a területén?

Eltűnő várak nyomában Ha autóval érkeztünk a vártúrára, a legjobb, ha azt valahol a központban, a Hősök terén parkoljuk le. Itt találjuk a tavaly tavasszal átadott látogatóközpontot, amelyet egy korábbi moziépületből alakítottak ki. Lent kávézó, az emeleten kiállítás vár minket, ahol makettek és régi metszetek segítségével kaphatunk képet a város és várainak kinézetéről, történetéről, valamint egy vetítést is megnézhetünk. A kiállítás anyaga egyébként mobilapplikáción szintén elérhető.

Az alsó várból mára nem sok maradt, területét felparcellázták, ezek pedig magánkézbe kerültek, így jelenleg lakóházak állnak rajtuk, csak itt-ott látható egy-egy falmaradvány, amelyeket szintén a központban, a buszfordulótól figyelhetünk meg. Ez volt Szendrő legelső vára, amely valamikor a 14. században épült stratégiailag fontos helyre, a Bódva folyó és az Alföldet a Felvidékkel összekötő országút mellé. Az 1400-as évek elejétől a Bebek család birtokolta. Az uradalmuk központjaként szolgált, itt laktak, és innen irányították a gazdaságot.

A várat kétszer próbálták elvenni a Bebekektől a 16. században: 1545-ben I. Ferdinánd nem járt sikerrel, de 1566-ban I. Miksa király elfoglalta az építményt. Bő tíz évvel később, 1577-ben – a török fenyegetés miatt – úgy határoztak, hogy több másik végvárral együtt a szendrőit is fejleszteni kell, így nagy építkezések kezdődtek. Ráadásul hozzáfogtak egy új erősség létrehozásához is, a Bódva ágai szabdalta, mocsaras szigeten, ami nem bizonyult túl jó ötletnek, mert az áradásokkor rongálódott és fentről is hamar támadhatóvá vált. Ezt a nagyjából tíz évig álló építményt Németvárnak nevezték, mert építtetői németül beszéltek, és a Habsburg-területek védelme miatt húzták fel. Öt bástyája volt, mellette pedig a huszárvár állt. Építőköveit aztán a felső várnál használták.

Az alsó vár 1690-ben Csáky István grófhoz került, aki a helyén, két bástyáját és néhány falát felhasználva kastélyt építtetett. 19–20. századi rajzokon és fényképeken még jól látható ez az épületegyüttes.

A tavaly berendezett kiállításon a szendrői várak történetével ismerkedhetünk meg részletesen

A tárlat makettekkel, illusztrációkkal mutatja be a várakat

Fotó: MTSZ

Kétszer robbant a felső vár Amit ma lényegében szendrői várnak nevezünk, az a hegyen található felső vár, azaz a helyén kiépített pince és a kilátó, ahonnan szuper panoráma nyílik a településre és a környékre. Az egykori épület születésekor, a 16. században egy háromemeletes torony állt a magaslaton, amelyet a belső vár vett körbe, azt pedig egy 2,2 méter vastag fal védte. Kívül épületek álltak, amelyeket még egy várfal határolt körül. Az a Christoforo Stella hadmérnök és építész tervezte, akinek az egri várat is köszönhetjük, és némileg hasonlít is egymásra a kettő, ha az alaprajzot nézzük. A látogatóközpont kiállításán szemügyre vehetjük a szendrői vár makettjét, amelyen jól látható, hogy szabálytalan alakzata a domb vonalát követi.

A felső várat az egykori Borsod vármegye egyik legjelentősebb erődítményeként tartjuk számon. Remekül állta a sarat az ostromok során: sem Bocskai Istvánnak, sem Bethlen Gábornak, sem I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek nem sikerült bevennie. Utóbbi támadása után, amikor még a várfalat is áttörték az ostromló csapatok, átépítésekre volt

Az egykori felső vár helyén ma fatorony áll, amelynek tövében egy kiállítást nézhetünk meg

szükség. Felújították a tornyot, a nyitott ágyúállásokat zárttá alakították, a falak belső oldalát földtöltéssel erősítették meg. Ekkor kapott hagymakupolát a nyolcszögletű torony – ilyen megoldást várak esetében ritkán lehet látni.

A környék legmagasabban álló épületeként nem csoda, hogy 1692-ben belecsapott egy villám, pech, hogy a lőport éppen itt tárolták, méghozzá nem kis mennyiségben. A robbanás következtében az épületegyüttes már-már használhatatlanná vált, így 1702-ben a bécsi udvari haditanács úgy határozott, hogy ne állítsák helyre, inkább bontsák le. A maradványok a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól.

A várat cölöpökkel vették körbe, és hiába omlott össze félig-meddig, még sokáig ellenállt a kurucok ostromának. 1704-ben azonban felégették a várost, és a szendrői vár ostromzár alá került, így végül kénytelenek voltak azt átadni. A vár (majdnem) teljes megsemmisülését egy ismételt robbanás eredményezte, ezúttal azonban szándékos cselekedetről volt szó: II. Rákóczi Ferenc 1707 elején úgy döntött, inkább semmisítsék meg a várat, mint hogy az épségben kerüljön a császár kezére. A műveletet Lemaire francia hadmérnök irányította, és végül csak néhány falszakasz maradt meg. A kövek java részét a helyiek hordták szét az építkezéseikhez.

Aki gyalog érkezik, annak a településről a Gacsal utcán kivezető piros rom turistajelzést kell követnie, egyébként a felső vár autóval is megközelíthető. 2013-ban adták át a 24 méter magas fakilátót, amely az egykori parancsnoki épület tornyát hivatott utánozni. Az eredeti falazat már csak az alsó helyiség sarkaiban található meg; évekig folytak itt az ásatások, amelyek során a falakon kívül korabeli használati tárgyak is előkerültek. A középkori Szendrőről és várairól nagy tablókon olvashatunk, majd ha magunk mögött hagytuk a bő száz lépcsőfokot, a Cserehát hullámzó dombjain nyugtathatjuk a tekintetünket.

Fotó: MTSZ A várat gyalogosan a piros rom turistajelzésen közelíthetjük meg

A felső vár helyén csak néhány falszakasz maradt meg, ezeket bővítették ki 2013-ban

A vár kicsiben Ezzel nem fogytak el a látnivalók Szendrőn, amely tulajdonképpen a környező települések központjaként működik. Egy dolgot érdemes azonban észben tartani, ha ide készülünk: vendéglátóipari egységet sajnos nem nagyon találunk a városban, csak egy cukrászda áll a turisták rendelkezésére. Régebben állítólag volt itt egy klassz pizzéria, amelynek a helyén ma vegyeskereskedés található, így ha főétkezést tervezünk, akkor azt egy másik településen vagyunk kénytelenek abszolválni, például Edelényben.

Amilyen pici azonban Szendrő, olyan sok érdekességet tartogat. A Hősök terén nagy térképen jelölték be a város nevezetességeit, amelyeket könnyedén felfűzhetünk egy sétára. Gyerekesek számára jó hír lehet, hogy a várfelújítással egy füst alatt egy élményparkot is építettek a Strand-réten, amely a felső vár kicsinyített mása gabionfallal és faszerkezetekkel, kötélhágcsókkal, mászófallal.

A Fő utcán áll a szépen rendben tartott Csákykastély, amely 1694-ben épült késő barokk stílusban, majd a 19. század második felében nyerte el a mai formáját. Diadalíves kapun lehet bejutni az épületbe, ahol jelenleg könyvtár működik. A már említett látogatóközpont mellett találjuk az iskolatörténeti kiállítást, ahol a Cserehát környékéről összegyűjtött régi iskolai bútorokat és a tanításhoz szükséges eszközöket lehet megnézni.

A 24 méter magas kilátóból pazar panoráma tárul elénk a településre és a környező hegyekre Fotó: MTSZ

Balra a református templom, jobbra a Csáky-kastély látható A településnek sportmúzeuma is van, a Kékfestőház Múzeum műemlék épületében pedig – ahogy a neve alapján könnyen kitalálható – a kékfestés munkafolyamatait lehet megismerni. 3D-s kisfilmet nézhetünk meg a Bódva menti barlangokról a Kincses Ház kiállításán, ahol a folyó élővilága, illetve a közelében található építészeti értékek állnak a fókuszban. A „Pedellus Ház” az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Különös látványosság a város központjában álló, szépen rendben tartott református templom, amelynek tornyát utoljára 2019-ben újították fel, és érdekes módon inkább vártoronyra emlékeztet. De ezen már nem is lepődünk meg itt, Szendrőn… 