TOP 10

10

különleges és látogatható erdőrezervátum Magyarországon

Írta: Szigeti Ferenc Albert És tíznél több különleges, az erdők és különösen a természetes vagy az ahhoz közel álló erdők nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatás, amelyeket érdemes természetjáróként megismerni, ha már a természetvédelem e szentélyeiben túrázhatunk.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotó: Dömsödi Áron

Őserdő, Bükk Az Ökológiai Kutatóközpont által menedzselt „Erdőrezervátum Program” honlapja szerint az erdőrezervátum olyan védett erdőterület, amely fokozottan védett magterületből és védett védőzónából áll. „A magterületen minden közvetlen emberi tevékenységet – elsősorban az erdőgazdálkodást – végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.” Különösen igaz ez a gyorsuló ütemben változó klíma termőhelyeket érintő hatásainak megismerésére, hiszen az erdőrezervátumok kutatásában együtt dolgozó erdészek és ökológusok elsősorban a kulcsfafajok populációinak hosszú távú dinamikáját vizsgálják. A természetvédelmi oltalom alatt álló hazai erdőrezervátum-hálózatot jelenleg 63 egység képezi (az összes erdő 0,7%-a). 48.058361, Ebből a magterület az összes erdő mint20.445856 egy 0,2%-a. Az Őserdő magterületéről – nagyon helyesen – már régen kivezették a turistautat, de az ország egyik legigazibb „őserdejét” a magterület szélén haladó kék és a zöld sáv jelzésekről ma is megcsodálhatjuk.

Fotó: Német-Bucsi Attila

Fotó: Garancsi Kata

Prédikálószék Erdőrezervátum (Keserűs-hegy), Visegrádi-hegység Amikor a modernizmus szellemében az európai ember majdnem teljesen átalakította maga körül a tájat, rájött, hogy alig maradt érintetlen őserdő a vén kontinensen. E felismerés már a 19. század elején a megőrzés gondolatához vezetett, hazánkban pedig Kaán Károly főerdőtanácsos, az állami természetvédelem egyik megalapozója volt e gondolat legfőbb képviselője (akkoriban persze elsősorban a Kárpátok valódi őserdőmaradványainak megóvása merült fel). Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelöltek ki változatos erdőszerkezetű, gazdag, különleges növény- és állatvilággal rendelkező természeti területeket, majd hosszabb szünet után, az 1990-es években hazánkban is megkezdődött az erdőrezervátum-hálózat kialakítása és kutatása, a jogszabályi háttér kidolgozása. Érdekes adat, hogy a Föld eredeti erdőborítottságának közel fele maradt fenn mára, s ebből mintegy 40% az őserdők részesedése. Igaz, azok nagy része ma már a trópusokra és az északi tájakra koncentrálódik, Európában a megmaradt erdőterület mindössze 1%-a tekinthető őserdőnek. A hazai erdőrezervátum-hálózat ennél sokkal kisebb részben tartalmaz őserdőszerű

foltokat, amelyek elsősorban a terepviszonyoknak köszönhetően maradhattak meg, nagyobb részben viszont olyan, a természetes állapotokhoz közeli, öreg erdőket találunk köztük, amelyek47.735619, ben 120-130 éve hagyták abba az er18.925765 dőművelést. Ez utóbbinak kiváló példája a Prédikálószék melletti, felhagyott gazdasági erdő, amely a csúcson álló kilátó miatt igen forgalmas helyszín, bár a környék turistaútjai a rezervátum szélén haladnak.

Fotó: Garancsi Kata

top 10

Tátika Erdőrezervátum, Keszthelyi-hegység Az ökológiai válság kapcsán az elmúlt évtizedben került a tudományos kutatás és a természetvédelem előterébe az a régi, a szakirodalomban az 1970-es években megjelent felvetés, hogy vajon lehet-e forintosítani azokat a kézzel fogható vagy éppen áttételes javakat és szolgáltatásokat, amelyek az ökoszisztéma természetes vagy az ember által befolyásolt működése során keletkeznek (az ún. ökoszisztéma-szolgáltatásokat), hiszen a piaci érdek gyakran háttérbe szorítja a természeti és környezetvédelmi értékek védelmének fontosságát. A tudósok általában a 2000-es évek elején megjelent Millenniumi ökoszisztéma-értékelés alapján sorolják négy főbb kategóriába e szolgáltatásokat: ellátó, kulturális, szabályozási és támogató szolgáltatások. Érdemes azt is tudni, hogy 2021-ben az ENSZ

Statisztikai Bizottsága egy új szabványt fogadott el (System of Environmental-Economic Accounting – Ecosystem Accounting), amelynek segítségével szám-

46.906277, 17.258359 szerűsíthetjük is az ökoszisztéma-szolgáltatások értékét. Az Országos Kéktúrán található másik nevezetes „őserdőben”, a Tátika 200 évesnél idősebb bükkösében túrázva az ember ösztönösen átérzi az erdők pótolhatatlanságát.

Fotó: Magócsi Márton

Fotó: Gulyás Attila

Várhegy Erdőrezervátum, Bükk Az őserdőben talán az álló és fekvő holt fa nagy mennyisége, a faóriások jelenléte, valamint a kidőlt fák helyén keletkezett lékekben a magoncok fényért való versengése a legszembetűnőbb. A ligetes összhatást erősíti az erdő gazdag szintezettsége, valamint az, hogy a lombkoronaszintben mindig több fafaj képviselteti magát. A gazdasági erdő más, de ennek nem feltétlenül kellene mindenhol így lennie. Az erdőgazdálkodás többféle üzemmód szerint történik ugyanis, ezek pedig eltérő hasznot hoznak az erdőgazdálkodóknak, valamint a társadalom számára, továbbá eltérő mértékű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Magyarország erdőterületeinek túlnyomó részén az úgynevezett vágásfordulóra alapozott erdőgazdálkodás zajlik. Ez a véghasználattal, vagyis a hasonló korú fákból álló, vágásérett erdő levágásával végződő ciklusokból áll, amellyel bizony védett természeti területen is találkozhatunk, igaz, a jogszabály szerint védett természeti területen csak kisebb arányban lehet ezt a módszert használni. Nem kell messzire menni a bükki Őserdőtől, hogy ilyen vágásterületeket láthassunk, elég felkapaszkodni a közeli Tar-kőre. Hazánkban is terjed azonban a mind természetvédelmi, mind klíma47.958453, adaptációs szempontokat figyelembe 20.436504 vevő módszer, amelyet folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodásnak (FEB) nevezünk, s amelynek lényege az úgynevezett szálalásos fakitermelés, vagyis az örökerdő-gazdálkodás. A Felsőtárkány, illetve az 1930-as években emelt, hangulatos, éppen az erdőrezervátum peremén található Várkúti turistaház feletti Várhegy felhagyott, öreg erdejének magterületén vezető turistaúton – amelyet természetesen szigorúan tilos elhagyni – mi magunk is rácsodálkozhatunk egy öreg erdő elegyességére.

Fotó: Kisida András

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Burok-völgy Erdőrezervátum, Bakony Ahogy az élet minden más területén, a globális éghajlatváltozás a fákkal kapcsolatban is arra ösztönöz mindenkit, hogy radikálisan váltsunk szemléletet, gondoljuk újra az erdőkhöz való viszonyunkat. A vágásos gazdálkodással nemcsak az a baj, hogy csúnya, illetve hogy eltűnik belőle az élővilág, hanem az, hogy a vágásterületen elillan az erdőklíma,

valamint megszűnik a vízkörforgás. Éppen ezért jogos az egyszerű természetjáró aggodalma: ha rövid távon a nem természetes erdők is elégséges tűzifatartalékot tudnak biztosítani, ahogy ezt gyakran olvasni, akkor – az éghaj47.965723, latváltozás döbbenetes hatásait saját sze18.962834 münkkel látva – miért nem a klímaadaptáció szempontjából fontos folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodást erősíti minden erejével az új szabályozás? A Bakony vadregényes szurdokvölgye és a benne található piros sáv jelzés legendás. Itt aztán kerülgethetjük a kidőlt fákat: a meredek hegyoldalakról és a mély szurdokvölgyekből gyakran nem tudták megoldani a fák elszállítását, ezért megmenekültek, ahogy itt is. A Burok-völgy erdeje minden ízében őserdő, de nincs kihirdetve annak erdőrezervátumi státusza – ettől függetlenül régóta favágási moratórium van érvényben.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Az első QR-kód beolvasásával bővebb információhoz juthatsz az erdőrezervátumokról a program honlapján, a második segítségével megnézheted az Amiről a fák suttognak című természetfilm rendezői változatát.

Pogány-Rózsás Erdőrezervátum, Börzsöny Az úgynevezett ellátó ökoszisztéma-szolgáltatások magukat a javakat szolgáltatják (pl. faanyag, erdei gombák, erdei bogyós és egyéb termények, gyógynövények, erdei méz, vadtermékek). Itt adódik egy kulcskérdés: laikusként elsőre azt gondolhatnánk, hogy a fent említett, folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló üzemmód kevesebb faanyagot biztosít, mint a vágásos. „A folyamatos erdőborítás ökoszisztéma-szolgáltatásaira 47.965723, 18.962834 építő fejlesztés, mint alternatíva” című tanulmány szerzői jelentősen árnyalják ezt a képet, ugyanis van erre is, meg arra is van példa, de a lényeg, hogy a különbség a vizsgált esetekben sehol nem érte el a 10%-ot. Fontos érv ez, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a két üzemmód költségigénye sem tér el jelentősen egymástól. Egy természetes erdő jellemzője az öreg fák jelentős aránya. Egy idős erdőben a FEB esetében nagyobb átlagos rönkátmérő termelhető ki, amelyet magasabb áron lehet értékesíteni, ráadásul a szálaló erdőgazdálkodás bevételei folyamatosan jelentkeznek, míg a vágásos gazdálkodásban szakaszosan. Érdemes ezen elgondolkodni a Nagy-Mána gerincén haladó piros sáv jelzésen sétálva, ahonnan jól belátható a Rózsás-patak völgye és a Pogányvár, az ország egyik legvadregényesebb hegyvidéki tája, benne az öreg – az elmúlt évtizedben jégkárok által megtépázott – bükkössel.

A jégkár döbbenetes nyomai a közeli Oltár-patak völgyében Fotó: Szigeti Ferenc Albert Fotó: Német-Bucsi Attila

Vétyem Erdőrezervátum, Zalai-dombság A támogató szolgáltatások minden más szolgáltatás alapját képezik, és magukban foglalják a talajképződést, a fotoszintézist, valamint a tápanyagok körforgását. Ez az a rész, amelyet minden kisiskolás tud: erdő és fák nélkül nincs élet. A fent említett tanulmány szerzői szerint „a faanyagtermelés mellett a vágásos erdőgazdálkodás és a FEB az alapján is összehasonlítható, hogy milyen ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására képesek. Bár jelenleg még nemzetközi szinten is kevés tanulmányt találunk erre a kérdéskörre vonatkozóan, de egy első, gyors kvalitatív összehasonlítás alapján azt mondhatjuk, hogy a FEB megelőzi a vágásos erdőgazdálkodást számos ökoszisztéma-szolgáltatás 46.555020, 16.635771 biztosításában”. A magterület szélén futó piros sáv jelzésen fedezhetjük fel ezt a fantasztikus zalai bükköst, ahol tanösvény segít megérteni a téma jelentőségét. Bár ez is egy bükkös, fontos megjegyezni, hogy a hazai erdőrezervátumok között a hegy- és dombvidéki gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek sokkal kisebb mértékben képviseltetik magukat, mint amekkora szerepük és jelentőségük van a Kárpát-medencében.

Kékes Erdőrezervátum, Mátra Az erdők kulturális szolgáltatásaiba olyan dolgok tartoznak, mint a rekreáció, a tájképi jelentőség, a vadászat, a környezeti nevelés, a tudományos kutatás vagy akár a művészi ihlet. Könnyen belátható, hogy ezen a fronton bizony a természetes erdők simán nyernek. Fontos azonban tudni, hogy az erdőrezervátumok magterülete a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva fokozottan védett, így oda – hacsak nem vezet ott turistajelzés - csak a kutatók tehetik be a lábukat, ők is csak engedély birtokában. S jól is van ez így, nem kell mindenhova turistaút. Jó példa minderre az ország egyik legjelentősebb bükkös őserdőmaradványának tekintett rezervátum – meglehetősen látogatott - magterülete, ahol pont a természetvédelmi értékek megőrzése miatt kezdeményezte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a magterületen áthaladó sárga kereszt jelzés érintett szakaszának felülvizsgálatát. Az egyeztetések eredményeképpen a Magyar Természetjáró Szövetség hamarosan kivezeti a jelzést a magterületről. Minden erdőrezervátum más, hiszen egyedi élőhelyi adottságok és történeti háttér eredményei. A turistautak kérdését is egyedileg kell vizsgálni, s míg a Prédikálószék esetében nem zavaró a természetjárók jelentős száma, addig e természeti szentélyben a magas természetvédelmi értékkel rendelkező fajok jelenléte miatt jogos a korlátozás.

Baktai-erdő Erdőrezervátum, Nyírség Az erdők szabályozó szolgáltatásai irányítják az éghajlatot (szennyező anyagok és por megkötése, CO2-megkötés, párologtatás), hozzájárulnak a vízmegtartáshoz (mennyiségi szabályozás, a lefolyás késleltetése) és a víztisztításhoz (vízminőség szabályozása), valamint a talajerózió elleni védelemhez. Egyes szabályozó folyamatok helyi jellegűek (pl. erózióvédelem), mások viszont regionális (pl. árvízvédelem) vagy akár globális léptékben fontosak (pl. klímaszabályozás). 2022 történelmi aszálya elemi erővel mutatta meg, hogy mivel a legjobb vízmegtartó a talaj és növényzet, ebből eredően az Alföld elsivatagosodásának megakadályozásában kulcsfontosságú lenne az erdők és a természetes vízfelületek klímaszabályozó szerepe. A hazai erdőrezervátumok között számos alföldit is találunk, csak ezeket kevésbé érintik turistautak. A Baktalórántháza melletti természetvédelmi terület (amelyet a piros sáv jelzés érint, de a magterületet kikerüli) pont ilyen: a Nyírség erdői közül az utolsó, amely viszonylag összefüggő homoki gyertyános-tölgyeseket tartalmaz.

47.969728, 22.061627

47.879332, 19.997426

Fotó: Mányoki Gergely Fotó: dr. Horváth Ferenc

Fotó: Habarics Béla

Szalafő Erdőrezervátum, Vasi-Hegyhát A szabályozó szolgáltatások másik része a természeti károk elleni védelmet, a beporzás támogatását és a biológiai sokszínűséget foglalja magában. Azt, hogy a biodiverzitás milyen magas a természetes erdőkben, különösen a faültetvényekkel szemben, sok helyütt lehet olvasni. „A hőmérséklet emelkedésével és a csapadékmennyiség csökkenésével járó környezeti stresszhatásra adott természetes válaszreakciók remekül vizsgálhatók a rezervátumokban, és mivel a folyamatok ezeken a területeken már régebb óta beindultak, évtizedeket lehet nyerni a kutatásban” – mondja dr. Horváth Ferenc, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének erdőökológusa. „A természetes erdő elegyessége, sokkorúsága nagyobb biztosítékot jelent a változáshoz való alkalmazkodásra nézve, például a kártevőkkel szemben. Az örökerdő-

koncepció (FEB) tudja azt a rugalmasságot biztosítani az erdőnek, amelyet az őserdő tud: folyamatosan jelen vannak a különböző korosztályú fák, ezért az adott körülményekhez legjobban alkalmazkodó fafajok tudnak kiválasztódni.” A folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodás a véghasználati területek mellőzésével fokozottabb lehetőséget biztosít az erdő élővilágának, talajának védelmére, sokkal hatékonyabban járul 46.866113, 16.306247 hozzá a klímát szabályozó vízkörforgáshoz. S ez utóbbi egyre fontosabb lesz Magyarországon. Különösen izgalmas kérdés ez a Pityerszer mellett (sárga kereszt jelzés) található, táblával jelzett Őserdőnél, amely igazából az egykor jellemző kisparaszti erdő-szántó váltógazdálkodás keretei között művelt területeken spontán felverődött, változatos erdőt takar, ahol még a bakhátas szántás nyomait is sok helyütt felfedezhetjük mind a mai napig.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Nem meglepő, hogy októberi „Szurdokok mélyén” témánk igen népszerű volt, hiszen kit ne varázsolna el egy izgalmas látványokban bővelkedő szurdoktúra? Ennek köszönhetően nagyon sok fotó érkezett be szerkesztőségünkbe, és a legkedveltebb szurdokok mellett több kevésbé ismertről is kaptunk remek képeket. Szerkesztőségünk zsűrije végül az egyik legnépszerűbb szurdokunkról készült fotót emelte ki, a lenyűgöző látványvilágú kép egy panorámafotó, amelyet Ángyán Krisztián készített. Így ezúttal neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Ángyán Krisztián: Rám-szakadék

„Egy nyári túra alkalmával egyik barátommal körbejártuk a Visegrádi-hegység esszenciáját Dobogókő, a Prédikálószék, a Vadálló-kövek és a jelen főszereplő, a Rám-szakadék érintésével. A szurdok igazán népszerű, de türelemmel sikerült lefotózni a hat állóképet, amelyek a végső fotó alapjai.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

További témáink 2022-ben

(Zárójelben a beküldési határidő.)

November – Vadak a természetben (október 12.)

December–január – Árnyékvilág (november 12.)