TUDTAD-E?

Fotó: Adobe Stock

…hogy hazánkban a gombák és a zuzmók között is vannak védettek?

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló rendelet értelmében jelenleg 58 gombafaj és 17 zuzmófaj élvez kiemelt oltalmat Magyarországon. Természetvédelmi értékük 5000, illetve 10 000 Ft a veszélyeztetettségük mértékének függvényében. Az egy példányra vonatkozó – pénzben kifejezett – értékek gombáknál a termőtestre, zuzmóknál a teleptestre vonatkoznak. Az egyik legbizarrabb megjelenésű védett gombánkkal épp a Zöldhullám rovatban foglalkozunk.

Fotó: Adobe Stock

…miért nem valódi termés a csipkebogyó?

Valódi termésről akkor beszélünk, ha a termés kialakításában kizárólag a termő vesz részt. Áltermés esetében a termés kialakításában a termőn kívül más virágrész (pl. vacok, csészelevél) is részt vesz. A C-vitaminban rendkívül gazdag csipkebogyó nem más, mint a gyepűrózsa (Rosa canina) éretten 1,5–3 cm hosszú, skarlátpiros színű áltermése, amelyben a csontszínű, kemény aszmagok (ezek maguk a termések) csoportját az elhúsosodó vacok veszi körbe kehelyszerűen. Az apró aszmagokat szúrós szőrök borítják. Ha többet szeretnél megtudni a csipkebogyó felhasználási lehetőségeiről, olvasd el Gasztro rovatunkat is!

…ki volt Lillafüred névadója?

A Bükk emblematikus, festői környezetben, a Szinva és a Garadna összefolyásánál fekvő települése Vay Erzsébet bárónőről kapta a nevét, aki báró Vay Béla (Borsod vármegye főispánja) és gróf Teleki Zsófia egyik lánya volt. A baronesse Alsózsolcán és Budapesten tanult, rajongott a zenéért, kiválóan zongorázott, rengeteget olvasott, tehetsége a festészetben is megmutatkozott, nem utolsósorban pedig szépségéről is volt ismert. Arra a kérdésre, hogy miként lett Lilla az Erzsébetből, nem egyszerű választ adni, hiszen csak annyit tudunk, hogy Erzsébetet Lillának becézték gyermekkora óta. Hogy ezt Csokonai Vitéz Mihály múzsájának tiszteletére (egyes források szerint Erzsébet dédnagyapja, Vay Miklós kezdte el a família Erzsébet nevű tagjait Lillának hívni), netán a szemszínéért tették (Erzsébet unokájának beszámolója szerint nagymamáját sötétkék színű szemei miatt kezdték el Lillának – avagy „Lilának” – becézni a szülei), talán sosem fogjuk megtudni. Arról, hogy mit neveztek el Vay Erzsébet édesanyjáról, a Messzelátó rovatunkból tudhatsz meg többet.

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Adobe Stock

TUDTAD,

…milyen mértékegységekben szokás megadni a tűzifa térfogatát?

Írta: Bölcs ember nem tömegre (mázsára), Nagy Loránd hanem térfogatra vásárol tűzifát, hiszen István annak tömege igen tág határok között mozoghat a fa nedvességtartalmának függvényében, vásárlásnál vagy a kiszállításnál pedig nem tudjuk megállapítani, hogy mennyi vizet veszünk a fával együtt. Egy köbméter tűzifa az 1 méter élhosszúságú tömör fakocka térfogata, ilyennel azonban nem fogunk találkozni, mert a tűzifa rendszerint méteres vagy úgynevezett konyhakész, azaz hasított, darabolt formában kerül forgalomba. Méteres tűzifa esetén 1 űrméter az 1 méter hosszú, 1 méter széles, 1 magas, vastag tűzifából álló sarang „térfogata”, amely valójában 0,57 köbméter fának felel meg, 1 erdei köbméter pedig az 1 méter hosszú, 1 méter széles és 1,7 méter magas, szintén vastag tűzifa alkotta sarang „térfogata”, amely 1 köbméter fának felel meg. (Vékony tűzifából jóval nagyobb „térfogatú” sarang ad ki 1 köbmétert.) Konyhakész tűzifa esetén 1 szórt űrméternyi – általában 1 méter hosszú, 1 méter széles, 1 méter magas kalodába helyezett – fa térfogata 0,5 köbméter, 1 rakott űrméter térfogata pedig 0,7 köbméter. Hálós csomagolású konyhakész tűzifa esetén az 1,2 méter átmérőjű, 1,8 méter magas henger „térfogata” felel meg 1 köbméter tűzifának. Ha erdőpárti vagy, olvasd el a Top 10 rovatunkat is!

…miről nevezetes a Damasa-szakadék?

A Bükk-vidék részét képező Upponyi-hegységben a lenyűgöző látványt nyújtó Upponyi-szoros mellett szintén egyedülálló a – valószínűleg 18–19. századi földrengések kiváltotta – többszörös (tömbös) lejtőcsuszamlások által létrehozott, vadregényes hangulatú Damasa-szakadék. Az egymásra dőlő, andezitagglomerátum alkotta sziklatömbök alatt hazánk egyik leghosszabb álbarlangrendszere húzódik. A járatrendszer egyes ágai az idők folyamán lezáródtak, illetve azokból újak is nyíltak. Érdemes felfedezni hazánk e különleges geológiai értékét, amennyiben pedig tovább szeretnénk színesíteni programunkat, látogassunk el a közeli Kazincbarcikára is, amelynek felfedezéséhez Városi Séta rovatunkban adunk tippeket.

Fotó: Gulyás Attila