
3 minute read
MESSZELÁTÓ
Messzelátó Átadták a kilátók kir álynőjét
Idén augusztusban Lillafüred visszakapta azt a jellegzetes kupolájú
Advertisement
Írta: Turista Fotók: Magazin kilátóját, amely egészen Csanádi Márton a múlt század közepéig az egyik meghatározó látványeleme volt. A régi-új Zsófia-kilátó kedvéért nagyon megéri felkapaszkodni a Dolka-hegy déli oldalán, mert a kilátóteraszról gyönyörű panorámában lehet részünk.
Átadták a kilátók kir álynőjét
48.107123 20.621963


A
19. század végén a természetjárás még igencsak gyerekcipőben járt Magyarországon, ezért óriási dolognak számított, amikor 1896-ban Khüne Adolf, az 1894-ben alakult Borsodi Bükki Egylet titkára azt javasolta, hogy építsenek egy kilátót a Dolka-hegy oldalán. A Bükk első kilátójának ötletét mindenki támogatta, így ezek után már „csak” az építéshez szükséges pénz előteremtése volt a feladat.
A nemes cél érdekében jótékonysági bálokat tartottak, a tagdíjak egy részét is erre fordították, sőt még a Hámori-tavon lévő csónakok bérbeadásából származó bevételt is beleadták az alapba. Szerencsére a helyi erdészek is az ügy mellé álltak, és a diósgyőri erdőgondnokság fa- és kőanyagot biztosított a beruházáshoz. A torony végül – tartva az előre kitűzött határidőket – 1900-ban épült meg 1262 koronás költséggel.

Az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, felette vörösfenyő gerendákból áll össze a szerkezet A június 3-ai átadó piros betűs ünnep volt a hazai természetjárás történetében: hatalmas, több napon át tartó ünnepséget rendeztek, amelyre rengetegen érkeztek a környékről és a fővárosból is. A korabeli leírások „végeláthatatlanul kígyózó kocsisorokat” említenek a Szinva völgyében.

A kilátó névadója széki Teleki Zsófia grófnő, aki az akkori főispán, báró Vay Béla felesége volt. A főispánné a Borsodi Bükk Egylet alapító tagjaként a magyar természetjárás lelkes támogatója volt egész életében. Külön érdekesség, hogy Zsófia grófnőről a kilátót, míg egyik lányáról magát Lillafüredet nevezték el.


A jellegzetes kupolájú építmény hamar meghatározó látványeleme lett a környéknek, és nem mellesleg remekül dokumentálható volt róla a Palotaszálló építése, amelyet végül 1929-ben fejeztek be. Az idővel egyre rosszabb állapotba kerülő kilátó sorsa az ötvenes években pecsételődött meg, ugyanis a második világháborút


Fotó: MTSZ Fotó: Fortepan / Szekrényesy Réka
Fotó: MTSZ

követően, a hegyoldalba vájt, „Szikla” elnevezésű, titkos légvédelmi harcállásponthoz tartozó antenna telepítése miatt végül elbontották.
Azóta a feleslegessé vált antenna is az enyészeté lett, így az ÉSZAKERDŐ Zrt. – egy uniós pályázat részeként – felépíttette az eredeti Zsófia-kilátó mását, de már a mai kor követelményeinek megfelelően. Az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, létrák helyett pedig biztonságos lépcsősor vezet a kilátóteraszra, valamint interaktív látvány- és tájékoztatóelemekkel is gazdagodott a kilátó környéke.
Ha szeretnéd megnézni a levegőből is a kilátót és környezetét, szkenneld be a QR-kódot!
Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg
Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban nyert el támogatást közjóléti létesítményeinek fejlesztésére. A lillafüredi Zsófia-kilátó a GINOP-7.1.2-15-2017-00017 azonosító számú, „Gyalogszerrel felfedezni Észak-Magyarország turisztikai termékkínálatát” című pályázat keretében, 51,28 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült meg. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: projekt.mtsz.org. A kilátó teraszáról gyönyörű panoráma nyílik, a show-t természetesen a Palotaszálló és a Hámori-tó viszi el, de jól megfigyelhetők a Bükk fenséges magaslatai, valamint a Felsőhámor és Lillafüred feletti meredek, erdős hegyoldalak.

Megközelíteni a legegyszerűbben a felsőhámori Kohászati Múzeumtól tudjuk, innen indul a kilátó „kedvéért” újjáépített, kék háromszöggel jelzett turistaút, amely meredeken szerpentinezve vezet (1,4 km, 141 m szint) az építményig. Felhasznált irodalom: Bozsó Gyula: I Love Bükk