MTSZ HÍRADÓ

magyar természetjáró szövetség hírei

Turistautak és tematikus utak útvesztőjében

A rutinosabb természetjáróknak nem újdonság, hogy az elmúlt években egyre több tematikus útvonallal – például tanösvényekkel és zarándokutakkal – lehet találkozni az erdőben, ám egy kezdő kiránduló valószínűleg nehezebben értelmezi az egyre szaporodó „egzotikus” jelzéseket. Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója segít eligazodni a turistautak, tematikus utak és sportcélú utak útvesztőjében.

Mi a különbség a jelzett turistautak és a tematikus utak, például a tanösvények között?

Stramszky Judit: Egy kicsit messziről fogom kezdeni, de ez fontos lesz a különbségek megértéséhez. Magyarországon a jelzett utak múltja egészen a 19. század második feléig nyúlik vissza. Számuk az elmúlt évtizedek alatt fokozatosan nőtt, ma pedig már ott tartunk, hogy több mint 20 000 kilométernyi, különböző jelzésekkel ellátott út, illetve útvonal található hazánkban. Ezek között a jelzett utak és útvonalak között egyedül a turistautak hálózatának van az 1930-as évekre visszanyúló, egységes jelzésrendszere és ez alapján felépülő hálózata. Ezt nevezzük mi a természetjárók alap-infrastruktúrájának. A turistautak kialakításának és karbantartásának feladataival a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) – valamint elődje, a Magyar Turista Szövetség – szakemberei és szervezetei foglalkoznak a kezdetektől. A magyarországi turistautak jelzéseinek rendszere napjainkban is az 1930-as években bevezetett jelzésrendszeren alapul. A turistautak jelzései minden esetben két irányból és megfelelő gyakorisággal kerülnek elhelyezésre, 11 különféle szabványosított jelképet és mindössze 4, szintén szabványosított színt használva. Az egyes kijelölt

turistautak jól meghatározható logikai elvek alapján kapcsolódnak (színek és jelképek) egymáshoz, így rendezve a gyalogos-alapinfrastruktúrát egy hálózattá. A közúthálózathoz tudnám hasonlítani, ahol vannak autópályák, főutak, alsóbb rendű utak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, illetve egy nagy Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró országos infrastruktúrát alkotnak. A hason-

Szövetség szakmai lóan létrejött turistaút-hálózat alapvető célja igazgatója pedig az, hogy biztonságos keretek és turista-

Fotó: Pálvölgyi Krisztina fontossági szempontok mentén elérhetővé és bejárhatóvá tegye egy adott terület látnivalóit, természeti szépségeit azok számára is, akik a vidéket nem ismerik.

És most kanyarodnék vissza a kérdés megválaszolásához, ugyanis a fentebb leírt turistautakon kívül számos más, tematikus és sportcélú útvonal létezik hazánkban, különböző módokon jelezve (a nem gyalogtúrázók számára kijelölt, jelzett utakat nevezzük sportcélú utaknak, ilyen például a kerékpár-, a lovagló- vagy éppen sítúrautak is). A tematikus utak egy jelentős része pedig tanösvény. Az ilyen típusú útvonalak mindegyikére igazak az alábbiak. ● Saját tematikája van, amelyre épül, illetve amely alapján kijelölődik a tanösvény útvonala (a turistautaknak nincsen tematikája, elsődleges céljuk a természeti és épített látnivalók összekötése, elérhetővé tétele a gyalogtúrázók számára). ● Egyedi útvonalak, nem vagy ritkán kapcsolódnak egymáshoz, illetve a turistaút-hálózathoz (a turistautak mindig a korábban említett hálózati logika alapján kapcsolódnak). ● Nem mindegyik útvonal jelzett minkét irányból, a legtöbbjük csak egy irányban bejárható (a turistautaknál alapvető követelmény a mindkét irányból történő követhetőség, bejárhatóság). ● A jelzések alapjának mérete, színe és alakja is változó lehet (a turistautak esetén kizárólag 10 × 12 centiméteres, fehér színű, fekvő téglalap használható). ● A jelzéshez használt színek változatosak (a turistautak esetén kizárólag 4 szín használható). ● A jelzésben a jelképek használata változatos: a tanösvények egy részénél ez a T betű, másik részüknél bármilyen egyedi piktogram (a turistautaknál kizárólag 11 jelkép alkalmazható). ● Van olyan útvonal, amely nem jelzett, hanem kizárólag táblázott (minden turistaút alapvetően jelzéssel jelzett, az utak mentén lévő táblák további információval szolgálnak).

Kezd tisztázódni a dolog, de kik és miként hozhatnak létre jelzett utakat, útvonalakat a természetben?

Stramszky Judit: Szövetségünk kiemelt célja, hogy a korábban bemutatott turistaút-hálózat, amely európai szinten is egyedi örökségünk, évtizedek óta rendezetlen hazai helyzetét egy szabályozottabb irányba vezesse. Ezalatt azt értem, hogy miközben van egy közel 100 éves hálózatunk, a mai napig hiányos a jogi környezete. Nincsen pontosan meghatározva, hogy ki és hogyan hozhat létre, módosíthat vagy szüntethet meg turistautat, illetve hogy kinek a feladata az utak karbantartása. Annyi biztos, hogy a terület tulajdonosának a hozzájárulása szükséges, illetve védett természeti területen a „zöldhatóság” engedélye is. A megörökölt hálózatra értékként tekintve, szövetségünk erkölcsi és szakmai felelősségének tekinti a helyzet megnyugtató rendezését. Számunkra közérdek és alapvető szükséglet, hogy a turistautak helyzete stabillá váljon.

Ezen az úton egy fontos lépés volt, hogy 2020. január 1-jétől a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet 12. § (7) bekezdése a Magyar Természetjáró Szövetséget jelöli ki az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti turistaút-nyilvántartás vezetésére. Jelenleg a nyilvántartás vezetésének teljes körű kialakításán dolgozunk, plusz azon is, hogy a nyilvántartott hálózat jelenlegi és jövőbeli karbantartását hosszú távon országosan tudjuk biztosítani. Mérlegelve a megoldandó feladat nagyságát, figyelembe véve erőforrásainkat is, úgy döntöttünk, hogy elsőként és mindenekelőtt a turistautak helyzetét, azaz a természetjárás alapinfrastruktúráját igyekszünk rendezni. Ez van most a szakmai munkánk fókuszában.

Ez azt jelenti, hogy az MTSZ nem foglalkozik a tanösvényekkel és az egyéb tematikus utakkal?

Stramszky Judit: A szövetség jelenleg nem tud foglalkozni a tanösvények, illetve az egyéb tematikus, valamint sportcélú utak kijelölésével, illetőleg karbantartásával. Fontos azonban kiemelni, hogy hiszünk az egyeztetésekben, a különböző szakmai szempontok meghallgatásában és a konszenzusos megegyezésekben, ezért mindenkivel, aki tematikus vagy sportcélú utat szeretne létrehozni és fenntartani, keressük a kapcsolódás lehetőségét. És ezt kérjük a többi szereplőtől is. Akárhogy nézem, a legkiterjedtebb hálózatot működtetjük, mindezt közel 100 éve, van „némi” tapasztalatunk. A természetben is számos esetben fonódnak a tematikus utak a turistautakkal, és a lényeg, hogy a túrázók számára az áttekinthetőség és a követhetőség megmaradjon. Nagyon

Fotó: Farkas István

nem mindegy, hogy ebbe a rendszerbe hogyan épül be egy új tematikus vagy sportcélú útvonal. Még egy lényeges szempontot említenék: az ország területéhez mérten nagyon sok jelzett utunk van, ebben Európában biztos dobogósak vagyunk. Ezért sem támogatjuk – csak rendkívül indokolt esetben – új utak létrehozását, ráadásul a meglévők karbantartása is bőven túlmutat az aktuális erőforrásainkon.

Egyelőre az alaphálózat szabályozottabb környezetén, valamint fenntartásán dolgozunk. Ez sem kevés, ha azt mondom, hogy ez mintegy 17 000 kilométernyi turistautat jelent. Sajnos az is tény, hogy a tanösvények létesítése abszolút „elburjánzott” az országban, szinte nincs olyan pályázati felhívás, ahol ne szerepelne támogatható tevékenységként egy-egy ilyen tematikus útvonal létrehozása. Eközben senki sem koordinálja, fogja össze őket, illetve sem a létrehozásuk, sem a fenntartásuk nincsen egyértelműen szabályozva. Tapasztalataink szerint igen jelentős azon útvonalak száma, amelyek komoly felújítást igényelnének. És a felújítás a tanösvényeknél nemcsak az útvonal átjárhatóságát és követhetőségét érinti, hanem az ismeretátadást segítő táblákat, eszközöket is. Legjobb kezekben egyébként a nemzetiparkigazgatóságok és az állami erdőgazdaságok által létrehozott létesítmények vannak.

A fentiekből az következik tehát, ha egy régebbi, elhanyagolt állapotban lévő tanösvényt látunk, hogy annak a létrehozóját kell „felkutatni”, majd és jelezni a hibát, viszont ha egy szabványos jelzésű turistaútnál látunk valamilyen problémát, akkor az MTSZ az illetékes.

Stramszky Judit: Igen, mindkét esetben ez a teendő. Ha valaki ezekkel a jelzésekkel találkozik, akkor biztosan tudhatja, hogy turistaúton halad, és ha itt tapasztal problémát, akkor forduljon hozzánk a turistaut@ termeszetjaro.hu címen.

Miként zajlik a jelzett turistautak felmérése, nyilvántartásba vétele és karbantartása?

Stramszky Judit: A turistaút-nyilvántartás alapját az MTSZ saját felméréseiből származó adatok képezik. Felmérőink hozzák be és biztosítják az alapadatokat a nyilvántartáshoz, amely a jövőbeni szabályozás egyik alapja lehet, illetve az utakhoz kapcsolódó feladatainkhoz is rengeteg információt biztosít. A terepen egységes és nagy pontosságot biztosító geodéziai műszerekkel dolgozunk, valamint egységes felmérési módszertant alkalmazunk. Erre nézve minőségbiztosítási céllal felülvizsgálatot kezdeményeztünk a Lechner Tudásközpontnál. A turistautak nyomvonal-meghatározási technológiájára, az alkalmazott mérőeszközökre és mérési módszerekre nézve a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. földmérő szakemberei a tavalyi év folyamán megbízhatósági vizsgálatokat végeztek 9 különböző szakaszon, eltérő domborzati viszonyok között. Ezt követően a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet 27. § (2) bekezdés t) pontja alapján szakértői véleményként megfelelőségi tanúsítványt állítottak ki szövetségünk részére. Ebben 1,84 méteres megbízhatóságot igazoltak 100%-os mintára vetítve az MTSZ felméréséből származó nyilvántartásba vett turistautak tekintetében. Azaz a felmérésünkből származó adataink térinformatikai alapú nyilvántartásra alkalmas minősítést kaptak.

Szövetségünknek több mint hat éve van egy pályázati rendszere a turistautak karbantartására, amelynek keretei között évenként 1600–2000 kilométernyi útvonalon végzünk jelzésfestést. Ehhez gyakorlatilag bárki csatlakozhat, egyedüli elvárásunk, hogy képzett jelzésfestő szakember irányítsa a felújítást. Az eddig elvégzett munkák az MTSZ térinformatikai térképes portálján követhetők nyomon, akár évenkénti bontásban is. 

A QR-kód beszkennelésével te is böngészheted a térképet.