Szilágyi József
Tukuljski Racovi II.
Kik is a rácok?
Egy népcsoport titokzatos eredetéről és még élő jelenéről
Racovi na početku i sad
Koreni Racova pokažedu vrlo šarenu sliku; a sve je to zato, jer racke familije su došle iz više krajeva od 1620-i godina do početka 1700-i godina. U kolovinu Pešte i Budima kadgot došli su Racovi iz Bosne, Hercegovine, Crne Gore, Slavonije, Srema, ali u prvim redu iz Dalmacije, iz primorja. Ova moja knjiga – osma u redu – oće pokazat otkud, iz koji primorski krajeva su došle prve racke familije u Tukulju. Nekadašnji andzebeški racki pop, Joso Kudo, koji se rodijov u Tukulji 1885. godine, pisav knjige od svoje familije i od prošlosti Racova. U jednoj knjigi spomenov imena prvi tukuljski racki familija. Među tim imenam možmo nać i taka koja su i dan danas poznata u Tukulji: Radnić, Milković, Marić, Rozgić i još druga.
Ja sam otpočev tražit da đe nađem taka imena na Balkanu, pa našav sam nji u kolovini Splita, Trogira, Vrlike, Šibenika, Sinja i u krajevima kraj rike Cetina. Kadgot je bilo tamo mlogo taki čeljadi koji su imali taka imena kaka mož naći kod Racova u Tukulji, ili u drugim rackim selam oko Pešte i Budima. Tako moram spomenut Sitno u današnjoj Horvatskoj, đe su kadgot stojali Radnići, onda selo Mitlo, selo Vojnić Sinjski, kolovinu Vrlike i grad Drniš đe su živili Milkovići, pa onda nekadašnje selo Zmina đe su živili Rozgići, Marići, Šarići. U tim krajevima sam našav još i druga racka imena: Šarac, Tokić, Benković, Kudo(zović), Banović, Burilović, Bilić, Antunović, Šešić. U to vrime kad su u Tukulju stigle prve racke familije, u tim primorskim i dalmatskim brdovitim krajevima živili su Vlasi, koji su bili jedan čobanski narod, i koji nisu imali svoju državu. Živili su među Srbljanima i Horvatima, i baš zbog toga bilo je među njima i pravoslavni i katolički. Oni nisu imali još ni svoje ime: drugi zvali su nji Vlasima, Morlacima, Bunjevcima, pa i Racovima kad su već živili u Madžarskoj. Ti prvi Racovi su stigli u sela kraj Dunava već u vrime Turaka, tako su se selili u Tukulju, Erčin, Andzebeg, Turbal, Perkatu, Budim i tako dalje. Oni nisu bili samo čobani nego i vojaci Turaka. I to treba spomenut da su Racovi imali take običaje, koji nigđe nije bilo u Madžarskoj: blagoslov roditelja kad su se vincali mladi, svatovske pjesme, ili drugi običaji. Tukuljski Racovi su kadgot često dali djecam stara racka imena ko Miloš, Vaso, Mitar, Jovan, Jovanka, Persida, Pelagija.
Skoro četirsto godina prošlo od to doba kako su se doselile prve racke familije u Tukulju, pa je mlogo racki običaja već nestalo. Posli drugog velikog boja život je postav drugčiji, najviše čeljadi već nisu se bavili sa zemljom, nego su išli učit se ili radit u Peštu, pa staro racstvo pomalo počelo se raspadat. Ali i to treba spomenut da u 1960-i, ’70-i i ’80-i godina, kad život čeljadi je bijov malo lakši, i imali su više slobodnog vrimena, pojavile su se nove stvari: kulturni život je postav žestokiji, pa tukuljski narodni svirači, pjevači i igrači postali su poznati u cjeloj Madžarskoj. U to doba velike svadbe su držali Tukuljci, ponekad sa 400 gostiju; pukovi na Brašanče ili Veliku Subatu su osobito veliki bili, išlo je oko 1500 čeljadi. Prije pedeset godina još skoro tri hiljade čeljadi je bilo koji su govorili racki, nažalost danas nema već ni trideset, racki jezik će pomalo nestati. Racke riči možmo još čuti na rackim misama svake subate, i na ukopima, kad pjevaju racki crkveni pjevači. Ima zato još mlogo svirača u Tukulji, ima i više banda: Kolo, Ledina, Prekovac; osim muškog pjevačkog društva stariji Racova treba spomenut i pjevačko društvo Komšije, a tukuljski igrači idedu na mlogo mista da pokažedu naše igre. Tukuljski Racovi najčešće se družidu sa erčinskim Racovima, a ponekad se sastanedu i sa andzebeškim Racovima i sa Racovima iz kolovine Kaloče.
Tököliek érdi rác felmenői: Kovács Dániel és neje, Ilkics Margit az 1900-as évek elején
rác férfiak egykoron
Gergics Illés
Dragovics fivérek
Katonák az I. világháború idején, köztük: Tomin Gergely (felső sor, bal szélen) és Radnics Simon (középső sor, bal szélen)
Tököliek érdi rác hozzátartozói:
Kovács Julianna és rokonai
Szilágyi Pál
A Krizsánovics család egykoron
Tököli kisiskolás gyermekek jelmezben
Sárácz Lajos és neje, Szentivánszki Anna
Cseperkáló Antal, Marics János és Vukov István
Kokics Mátyás, Radnics Antal és Ágics József
Milkovics Pál (felső sor, jobb szélen) és barátai, többek között: Radnics Péter, Bruszt Gergely, Nyilas József…
Bednanics Józsefné Ági(cs) Katalin
és gyermeke, Bednanics Anna
Az asszonyok: Pesuth Mátyásné Tomin Laura és Baller Albertné Pesuth Magdolna
Imre és felesége, Marelyin Katalin
Külső félkör: Dragovics Gergely, Magyarics Márk, Bednanics Pál, Marlyin Pál, Marlyin Gergely; belső félkör: Joszkin Gergely, Ágics József, Dragovics Márk, Dragovics János, Radnics Antal, Zsurzsucz László
Polyák Jánosné Marlyin Mária, valamint Gergényi Ágnes és Gergényi Julianna
Dragovics Simon, Radnics Simon és Gergics János
Antal,
Milkovics Terézia, Istvánov Katalin, Bednanics Anna és Gnyálin Katalin
Milkovics Anna és Milkovics Gergely
Joszkin Jánosné Milkovics Johanna (Jovánka) és unokája, Joszkin Jolán
Gergics András és felesége, Rozgics Magdolna, valamint családtagjaik
Lakodalmas menet Tökölön
A képen többek között: Dragovics András és Csvárics Mátyás
Zsurzsucz István, továbbá Radnics Antal és neje, Milkovics Terézia
A lakodalmas menetben többek között: Vukov Miklós és neje, Tomin Paula; Tomin Jánosné Sárácz Paula; Révai Frigyes és felesége, Burlovics Mária, valamint Fellegi Istvánné Madlyéna Teréz
Bednanics Istvánné Teichter Katalin, Dragovics Mátyásné Sárácz Matild, Pandúr Ferencné Pálházi Mária, Farkas Józsefné Ágics Magdolna, Zsurzsucz Istvánné Istvánov Anna, Puskás Jánosné Radnics Paula
Gergics Péter és Malaczkó Katalin esküvői csoportképe 1925-ből
Milkovics Pál és neje, Radnics Ágnes
Krémó Béláné Gabelics Jolán menyasszonyként rokonaival
Kudó Simon és Bednanics Katalin esküvőjén készült fotó
Malaczkó József és Kirchner Katalin esküvői menete, aki kínál: Plausin Mihály
Esküvői jubileumok megünneplése a tököli templomban 1996-ban
Cseperkáló István és neje, Nagy Anna az ötvenéves aranylakodalmi szentmise után 2015-ben
A Halász és Tádics rokonságok esküvői menetben vonuló tagjai kolo táncolása közben 2018-ban
Kővári András a 80. születésnapja kapcsán rendezett ünnepségen 2018-ban
Sárácz Antalné Burlovics Magdolna 97. születésnapjának ünnepén 2019-ben; valamint lánya, Szilágyi Józsefné Sárácz Katalin; veje, Szilágyi József; fia, Sárácz Antal; lánya, Simeonov Petkov Krumné Sárácz Magdolna; valamint dédunokája, Szilágyi Zorka
Tomin Sándor 80. születésnapja 2019-ben, a képeken látható még többek között: Csicsics Gáborné Pesuth Ágnes, Sovány András, Istvánov József, Joszkin János, Halász László, Gyüre Ferencné
Tádics Anna, Antunovics Antal…
Vászin Márk, felesége, Sárácz Mária, valamint unokáik, Vászin Márk és Vászin Milica egy családi ünnepség alkalmával
vallási
A Tökölön 1892 és 1926 között szolgált Pasztorek István plébános névjegykártyája
Kudó Margit nevére kiállított oltáregyleti tagsági igazolvány
Rác imakönyv lapja 1909-ből
Tököli ministránsok csoportképe 1965-ből
Egykori úrnapi körmenetrészlet
Úrnapi körmenet – 2019, a kép előterében: Vukov István, Vukov Máté és Szilágyi Gergely
Úrnapi körmenet – 2019, a kép előterében: Rozgics Antalné Bagyó Mária, Barits Lászlóné Ágics Mária és Horváth Jánosné Istvánov Magdolna
Vukov Ádám és családtagjai úrnapi körmenetkor
Úrnapi körmenet – 2019, a fotón a Komsije Népdalkör és a Rác Egyházi Kórus tagjai
Úrnapi körmenet – 2019, virágsátor Jokán János és családja háza előtt
Tököli, érdi és ercsi rácok csoportképe az ercsi templom előtt a búcsú ünnepén
A tököli Rác Egyházi Kórus Nagy Béláné Neidek Teréz vezetésével Ercsiben
Szentelmények (alma, fokhagyma, só) megáldása Tökölön Remete Szent Antal napja kapcsán 2019-ben
Fotó egy régi szüreti mulatságról
A tököli tamburazenekar és a Rác Férfikórus egyes tagjai egykoron: Milkovics Mihály, Marelyin János, Kirchner István, Bosnyák Antal, Csvórics Antal, Bosnyák Sándor, Tomin János
A Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes fellépése 1997-ben a szerbiai Novi Karlovciban
A tököli Prekovac Együttes fellépése Érden 2005-ben a Szent Mihály napi búcsú ünnepén
A Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes 50 éves jubileumán – 2017-ben – készült fotó
A tököli Rác Férfikórus a Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes 50 éves jubileumán
Fotók a tököli Komsije Népdalkör fellépéseiről
A Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes utánpótlás táncosai
A Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes korábbi tagjainak csoportképe
Képek a Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes aktív tagjainak fellépéseiről
Tököli néptáncos lányok Mohácson 2018-ban
A tököli Kolo együttes fellépése Szerbiában 2019-ben
A Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes hagyományőrző csoportjának fellépésén készült képek 2018-ban
Tököli táncosok a budapesti Tabán Szerb Néptánccsoportban: Áschin Margaréta és Sárácz Tijáná (mindketten jobb szélen)
Rác nyelven betlehemezők 2018-ban: Monostory Péter, Boda Tamás, Karaba Péter, Bednanics István, Kőszeri Máté
A tradicionális rác karácsonyi kalács, a csurek 2018-ban [készítette: Karabáné Bednanics Márta], valamint a hagyományos rác karácsonyi plafondísz [(božićno kolo/kriskindla), készítette Révai János]
Zenés locsolkodás a Ledina Orkestar és a Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes tagjaival
Nótázós locsolók: Ágics Péter és Révai János
Húsvét hétfői közösségi program a Ledina Orkestar és a Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes tagjaival
Képek a 2015-ben Tökölön megrendezett Tambura táborról
Tököliek látogatása az érdi Szőlővirág-ünnepen, a képen többek között: Jokán Jánosné Rézbányai Ildikó, Ágics Annamária, Ágics Mihályné Szentivánszky Márta, Bednanics-Ágics Nikoletta
A tököli Komsije Népdalkör, az ercsi Zorica Tánccsoport és az érdi Igraj kolo Tánccsoport tagjainak csoportképe Érden 2017-ben
Az ercsi Zorica Tánccsoport és Jorgovani Énekkar a horvátországi Krk városában 2019-ben
A kép előterében a tököli Komsije Népdalkör egyes tagjai az ercsi Rác farsangon 2017-ben
Hagyományőrző tököli disznóvágás Dragovics András (jobb szélen) vezetésével
Fogathajtó verseny Tökölön, a képen: Csepelszigeti Andrea és Csepelszigeti Adrienn
Szüreti felvonuláson készült fotók
Szüreti felvonuláson készült fényképek
Képek a rácok, svábok, magyarok közösségi programjairól a tököli Urbanica-szigeten
a Ledina Orkestar és a Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes tagjai
Képek „Az ercsi, érdi és tököli rácok eredete, valamint népszokásai” című kiadvány bemutatójáról –Érd, 2014
Tököliek eredetkutatása a Bosznia-Hercegovinában található Mandino selo településen 2016-ban; a képen: Szilágyi János, Cseperkáló István, Istvánov István, Szilágyi József, Ágics József, Major József, Pesuth Antal, Marlyin András, Németh József
A németországi Hamburg egyetemének nyelvésze, Martin Henzelmann a tököli rác dialektus kutatása során 2017-ben; a képen látható interjúalany: Sárácz Antalné Burlovics Magdolna
A németországi Hamburg egyetemének nyelvésze, Martin Henzelmann a tököli rác dialektus kutatása során 2017-ben; a képeken látható interjúalanyai: Vászin Antalné Dragovics Paula és Horváth Istvánné Gergics Anna
A budapesti Néprajzi Múzeumban őrzött tököli rác női mellények
Sárácz János egykori tököli plébános 1857-es irata a következő nevekkel: Barisin Péter, Radnits Mihály, Sárácz Mihály, Jokán János, Marelin István, Dragovits Gergely, Ásin Lukács, Radnits Pál, Krémó Iván, Jerko Miksa, Ágits Mihály, Szávits Márk, Gnyálin Mátyás, Zsurits György
Istvánov Fábián nevére kiállított tököli részvény 1895-ből
Tököl térképrészlete 1923-ból a Fő utcai Öregtemetőben levő – a földbirtokos Marelyin/Marlyin család által emelt – kripta-kápolna feltüntetésével
Márkó síremléke
Gergics Illésné Bagyó Mária otthoni felravatalozásán készült fotó 1964-ből
A Radnić család síremléke a horvátországi Vrlikában
A Radnics család sírboltja Tökölön
Ilija Milković sírfelirata a horvátországi Vrlikában
Milkovics Gábré (Gábor) sírkőve Tökölön
Virágvasárnapi szentelt barka, a gyerekek ajándékának szánt piros tojás, illetve pénz egy rác sírnál
Virágvasárnapi barkával díszített síremlék
Kudó Imre temetési értesítője 1951-ből
Cseperkáló Péter temetési értesítője ezen család (keresztnévből eredő)
„Mákszó” ragadványnevével 2016-ból
irodalom
Balassa Iván (főszerk.): A magyarországi délszlávok néprajza (Tanulmányok), Magyar Néprajzi Társaság – Tankönyvkiadó, Budapest, 1975-1977-1979.
Bara, Mario: Ekohistorijski pristup migracijama Bunjevaca, Godišnjak za znanstvena istraživanja, 2012., 11-31. old.
Berkity György: Népismertetés, Tudománytár VI., Buda, 1839., 314-331. old.
Blagonić, Sandi: Prilog etnohistoriji (sub)etničkih skupina Vlaha i Bezaka u Istri, Problemi sjevernog Jadrana 9, 2008., 101-131. old.
Botica, Ivan: Prilog istraživanju najstarijega spomena vlaškoga imena u hrvatskoj historiografiji, Zavod za hrvatsku povijest 37., Zagreb, 2005.
Božić-Bužančić, Danica: Prilog poznavanju stanovništva i antroponima Mućko-lećevičke Zagore, Polugodišnjak za proučavanje čakavske riječi XVI No. 2, Split, 1988.
Çoban, Erdal: Egy balkáni eredetű népcsoport a koppányi szandzsákban: a vlahok – Az 1570. évi török összeírások alapján, AETAS 23. évf. 2008. 4. szám, 173-190. old.
Černelić, Milana: A Budapest környéki, Duna menti bunyevácok lakodalmi áldása nyomában; Ethnographia. 105. 1994. 2., 459-476. old.
Černelić, Milana: Na tragovima izvorištu osebujnoga postupka pri blagoslovu mladenaca u podunavskih Bunjevaca iz okolice Budimpešte, Odsjek za etnologiju i kulturnu antropologiju, Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu, Studia ethnologica Croatica, Zagreb, 1993., 63-79. old.
Černelić, Milana: Specifičan način darivanja nevjeste u bunjevačkim svadbenim običajima; Etnološka tribina: Godišnjak Hrvatskog etnološkog društva 36 No. 29, Zagreb, 2006., 113-131. old.
Čoralić, Lovorka – Prijatelj Pavičić, Ivana: Prilog poznavanju djelovanja graditeljske obitelji Scotti (crkva sv. Grgura u Lepenicama u trogirskoj zagori), Croatica Christiana periodica 26 No. 49, Split, 2002.
Danica ili kalendar za u Ugarskoj ziveće Bunjevce, Šokce, Hrvate, Bošnjake, Race i Dalmatince, Bunjevački i Šokački odbor, Budapest, 1925., 34-35. old.
Danica ili kalendar za u Ugarskoj ziveće Bunjevce, Šokce, Hrvate, Bošnjake, Race, i Dalmatince, Bunjevački i Šokacki odbor, Budapest, 1926., 44. old.
Deisinger Mária által 1952-ben és 1953-ban a Néprajzi Múzeum részére – az ercsi, érdi és tököli adatgyűjtéséről – készített jelentések (EA 3023, EA3026, EA 3028, EA 3029, EA 3031, EA 4019, EA 4023, EA 26021, EA 26821)
Dujmov Milán: Szerbek története Adonyban, Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, Adony, 2013.
Erdeljanović, Jovan: O poreklu Bunjevaca, Beograd, 1930.
Fürst-Bjeliš, Borna: Toponimija i percepcija u prostoru Triplex Confiniuma: Morlakija, Radovi – Zavod za hrvatsku povijest, Vol. 32-33., Zagreb, 1999-2000., 349-354. old.
Gelencsér József – Lukács László: Szép napunk támadt – A népszokások Fejér megyében, Az István Király Múzeum Közleményei, Székesfehérvár, 1991., 577-621. old.
Heka László: A szegedi dalmaták (bunyevácok) története, Bába Kiadó, Szeged, 2009.
Jaksić, Ivan: Iz popisa stanovništva Ugarske početkom XVIII. veka II., Vojvođanski Muzej, Novi Sad, 1966.
Jembrih, Alojz: Kratka azbukvica iz 1696. godine; http://izj.unsa.ba/files/1988-17-4/2-AlojzJembrih199-213.PDF
Juran, Kristijan: Doseljavanje Morlaka u opustjela sela šibenske Zagore u 16. stoljeću, Povijesni prilozi 46., Odjel za povijest Sveučilište u Zadru, Zadar, 2014.
Juran, Kristijan: Morlaci u Šibeniku između Ciparskoga i Kandijskog rata (1570. – 1645.), Povijesni prilozi 49., Odjel za povijest Sveučilište u Zadru, Zadar, 2015.
Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai, demográfiai és gazdaságtörténeti adatok, Pest megyei Levéltár, Budapest, 1985.
Kiss Mária: A Buda környéki szerbek és horvátok néprajzi kutatásának történetéből, Etnografija južnih slavena u Mađarskoj 1982., Tankönyvkiadó, Budapest, 1982., 43-51. old.
Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Konjević, Veselin: Herak Vraneš – Rodonačelnik plemena Vraneši, MATICA, br. 64, zima 2015., 313348. old.
Dr. Kubassek János: Érdi Krónika, II. Bővített kiadás, Érd Város Önkormányzata, Érd, 2004.
Kužić, Krešimir: Prilog biografiji nekih kačićevih vitezova te podrijetlu stanovništva njihova kraja, Radovi – Zavoda povij. znan. HAZU Zadru, sv. 47/2005., 191–224. old.
Lončarević, Juraj: Hrvatsko stanovništvo Baranje i Bačke u prošlosti, Crkva i svijetu (časopis) Katolički bogoslovni fakultet Sveučilišta u Splitu, Split, 1980., 353. old.
Lončarić, Mijo: Kajkaviana & Alia, Institut za Hrvatski Jezik i Jezikoslovlje, Zagreb, 2005., 388-392. old.
Lončarić, Mijo; Ines Virč: Neke posebnosti hrvatskih govora u Mađarskoj. / Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae. 54 (2009); 111-122. old.
Mándics Mihály: A magyarországi bunyevác-horvátok története, Kecskemét, 1989.
Mandić, Živko: Antroponimija i toponimija bunjevačkih Hrvata u Madžarskoj, Hrvatski znanstveni zavod, Pečuh, 2005.
Mandić, Živko: Iz antroponimije i toponimije dalmatinskih Hrvata na sjeveru Madžarske, Izvorni znanstveni članak, Folia Onomastica Croatica 15, 2006.
Miklós Gergely – Barna Zsolt: Ercsi évszázadai, Ercsi Város Önkormányzata, Ercsi, 2010.
Milošević, Ante: O problematici stećaka iz dalmatinske perspektive, Godišnjak, 2013., 42:89-102.; http://www.anubih.ba/godisnjak/god42/40.23.pdf
Mužić, Ivan: Vlasi u starijoj hrvatskoj historiografiji, Muzej hrvatskih arheoloških spomenika, Split, 2010.
Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten (1686-1703) [In.: Tanulmányok Budapest múltjából XIII., szerkesztette: a „Budapest története” szerkesztőbizottsága, elnök: Pesta László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.]
Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából: Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések /Pesty Frigyes; [közread. Bognár András; jegyz. Horváth Lajos], Pest m. Műv. Közp. és Kvt., Szentendre, 1984.
Pilić, Šime: Gdje je bilo i nestalo selo Filipović, Godišnjak Titius, god. 2, br. 2 (2009.), 87-118. old.
Sarosácz György: Magyarország délszláv nemzetiségei, Népi kultúra – Népi társadalom; Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának Évkönyve VII., Főszerk.: Ortutay Gyula, Paládi-Kovács Attila; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.
Sekulić, Ante: Bački Hrvati, Narodni život i običaji, Jugoslavenska Akademija Znanosti i Umjetnosti, Zagreb, 1991.
Stepanović, Predrag: Govori Srba i Hrvata u Madarskoj: Štokavsko narečje, Dečje novine, Beograd –Novi Sad – Gornji Milanovac, 1994., (XIV. Govori Hrvata u okolini Budimpešte)
Šarić, Marko: Dositejevo viđenje Dalmacije i fenomen morlakizma: Prilog historijskoj imagologiji, Povijesni prilozi 46., 2014. 223-256. old.
Šekularac, Božidar: Dokumentarni i narativni podaci o Vlasima u Crnoj Gori, Časopis Matica, ljeto/ jesen 2011., 253-268. old.
Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia és Kultusztörténet. Képes tanulmányok. Balassi Kiadó, Budapest, 2003.
Unyi Bernárdin, O.F.M.: Sokácok-bunyevácok és a bosnyák ferencesek története, Gyöngyösi Ferences Könyvek, felelős kiadó: P. Dám Ince, O.F.M., Magyar Barát, Budapest, 1947.
Urosevics Daniló: A magyarországi délszlávok története, Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, Budapest, 1969.
Žigmanov, Tomislav: Skotistička filozofija među Hrvatima u Ugarskom Podunavlju; Scopus, 9-10, Zagreb, 1998.