ALIZ CSODAORSZÁGBAN ALICE ÎN ȚARA MINUNILOR
Jelen idő és múlt idő A jövő időben talán jelen van, S a jövő idő ott a múlt időben. Ha minden idő örökké jelen, Úgy minden idő helyrehozhatatlan. A lehetett volna elvont fogalom És csak egy kiokoskodott világban Marad meg mint állandó lehetőség. Ami lehetett volna s ami volt Egy célba fut és az mindig jelen van.
Léptek visszhangja az emlékezetben A folyosón át, ahol nem haladtunk Az ajtóhoz, melyet ki nem nyitottunk A rózsakertre. Szavaim Visszhangja lelkedben. De mire jó Leverni a port egy tál rózsasziromról, Azt nem tudom.
T. S. Eliot Négy kvartett (Burnt Norton, részlet. Vas István fordítása.)
Egyetlen vicc sem vicces, hacsak nem látja az értelmét az olvasó, és néha bizony egy pontot meg kell magyarázni. Aliz egy nagyon furcsa, bonyolult hülyeség, brit olvasóknak írva a 19. században, és nagyon sok olyan dolgot kell tudnunk, ami nem része a szövegnek, ha meg akarjuk ragadni annak teljes szellemét és ízét. Még ennél is rosszabb, mert Carroll néhány
viccét csak Oxford lakosai értették meg, és a többi, még
privátabb viccet csak a kedvesek érthetik meg, Dean Liddell lányai.
Nici o glumă nu este hazlie dacă cititorul nu îi înțelege sensul, și câteodată e nevoie de explicație. „Alice” e o prostie foarte ciudată și complicată, scrisă pentru cititori englezi în secolul XIX, și pentru a aprecia întregul spirit al acesteia trebuie să știm foarte multe
lucruri care nu fac parte din text. Mai rău: glumele lui Carroll au fost în întregime înțelese doar de locuitorii din Oxford, iar celelalte poante, și mai personale, doar de fiicele lui Dean Liddell.
Fehér Nyúl heroldnak öltözve, trombitát fújva
Iepurașul Alb, îmbrăcat ca crainic, suflă din trompetă
Az tény, hogy Carroll hülyeségei közel sem olyan véletlenszerűek és értelmetlennek tűnőek egy modern gyerek számára, aki megpróbálja elolvasni az Aliz-könyveket. Az ember azt mondja, hogy „megpróbálja”, mert elmúlt az az idő, amikor egy tizenöt év alatti gyerek, még Angliában is ugyanolyan örömmel olvassa Alizt, mint mondjuk a The Wizard of Oz-t. A mai gyerek zavart és néha ijedt a rémálomszerű légkörtől, Aliz álmaitól.
Az utóbbi években a tendencia természetesen a pszichoanalitikus irányzat felé mutat. Alexander Woollcott egyszer megkönnyebbülését fejezte ki, hogy a freudiak feltáratlanul hagyták Aliz álmait; de ez húsz éve volt, és most, sajnos, mindannyian amatőr fejösszehúzók vagyunk. Nekünk nem kell elmondani, mit jelent lezuhanni egy nyúlüregbe. Minden hülyeség bővelkedik annyi hívogató szimbólumban, hogy bármelyikkel kezdheti az ember. Ezek bármelyike azonban teljesen kétes ügy.
E un fapt de necontestat că prostiile lui Carroll nu sunt nici pe departe atât de aleatorii și lipsite de sens pentru un copil modern care încearcă să citească „Alice în Țara Minunilor”. Spunem „încearcă” pentru că au trecut acele vremuri când un copil sub 15 ani, chiar și din Anglia, citea „Alice” cu aceeași bucurie ca, să zicem, „Vrăjitorul din Oz”. Copiii de astăzi pot fi speriați și confuzi în atmosfera de coșmar a viselor Alicei.
Desigur, în ultima vreme, tendințele arată spre o interpretare psihanalitică. Alexander Woollcott și-a exprimat ușurarea pentru că freudienii au lăsat visele Alicei neanalizate – dar asta a fost cu 20 de ani în urmă, iar acum, din păcate, suntem psihologi amatori cu toții.
Nouă nu trebuie să ne povestească nimeni cum e să cazi într-o vizuină de iepure. Fiecare prostie e atât de bogată în simboluri atractive încât putem începe cu oricare dintre ele. Însă oricare poate fi riscantă.
Emlékeznünk kell arra is, hogy az Aliz számos szereplője
és epizódja a szójátékok és egyéb nyelvi viccek közvetlen eredménye.
Az Alizban az étkezésre való sok hivatkozás Carroll „orális agressziójának" jele. Vagy Carroll felismerte, hogy a kisgyerekek megszállottjai az evésnek és a hasonlóknak.
A szadisztikus elemek az Alizban meglehetősen enyhék
az elmúlt hetven év animációs rajzfilmjeihez képest.
Észszerűtlennek tűnik, hogy az animációs rajzfilmek összes
készítője szado-mazochista; észszerű feltételezni, hogy
mindannyian ugyanazt a felfedezést tették: a gyerekek
szívesen látják ezeket a képernyőn. Carroll ügyes mesemondó volt, és becsülni kell, hogy képes volt hasonló felfedezésre.
Trebuie să ne amintim și de faptul că multe dintre personajele și episoade sunt rezultatele directe ale unor jocuri cu cuvinte și glume lingvistice. Multiplele trimiteri la mâncare sunt semnul „agresiunii orale” a lui Carroll. Sau Carroll a remarcat faptul că copii sunt pasionați de mâncare. Elementele sadice din „Alice” sunt chiar blânde în comparație cu filmele de animație din ultimii 70 de ani.
Pare nerezonabil să presupunem că toți creatorii de desene animate sunt sado-masochiști; este rezonabil să presupunem
că toți au făcut aceeași descoperire, și anume că copiilor le place să vadă asta pe ecran. Carroll a fost un povestitor priceput
și este de apreciat faptul că a reușit să facă o descoperire similară.
Kalapos szónoklatba merülve
Pălărierul susține un discurs
Charles Lutwidge Dodgson, ismertebb nevén Lewis Carroll, félénk volt, különc agglegény, aki matematikát tanított az oxfordi Christ Churchben. Nagyon szeretett játszani a matematikával, a logikával és a szavakkal, és hülyeségeket írni, és szerette a a kislányok társaságát. Valahogy ezek a szenvedélyek varázslatosan egyesültek, és két halhatatlan fantáziát hoztak létre legkedveltebb gyerekbarátjának, Alice Liddellnek, a Christ Church dékánja lányának. Akkor még senki sem sejtette, hogy ebből a két könyvből az angol irodalom klasszikusa lesz. Charles Lutwidge Dodgson, mai cunoscut sub numele de Lewis Carroll, a fost un burlac timid și excentric care a predat matematica la Christ Church, Oxford. Îi plăcea să se joace cu matematica, logica și cuvintele, să scrie lucruri prostești și să fie în compania fetițelor. Cumva aceste pasiuni s-au combinat în mod magic pentru a crea două fantezii nemuritoare pentru cea mai iubită prietenă a sa din copilărie, Alice Liddell, fiica decanului de la Christ Church. Nimeni nu știa atunci că aceste două cărți vor deveni clasici ai literaturii engleze.
„Sok év szállt el ama aranyló délután óta, de én olyan tisztán
látom magam előtt a felhőtlen kék eget, a víz tükrét, a lustán ringatózó csónakot, mintha tegnap történt volna. Álomszerű
emlék, de hirtelen éles fény esik a három mesére sóvárgó kislány-arcra. Nem mondhattam nekik nemet. Please, tell us a story!!! – mondták, és a felszólítás, hogy meséljek nekik egy történetet, olyan megfellebbezhetetlen volt, mint maga a végzet! Régen történt, de még emlékszem rá, hogy milyen
keservesen próbáltam magamból kipréselni néhány mondatot, hogy a mesém kerek legyen és aztán más meséimhez
hasonlóan, elhaljon, mint nyáron a muslicák. Akkor és ott
egyszerűen semmi sem jutott eszembe, így hát kínomban
leküldtem a hősnőmet egy Nyúl barlangjába anélkül, hogy bármi fogalmam lett volna, hogy a következő pillanatokban mi történik vele…”
„Au trecut mulți ani de la acea după-amiază aurie care ți-a dat naștere, dar o pot reaminti aproape la fel de clar ca și cum ar fi fost ieri - albastrul fără nori de deasupra, oglinda apei de dedesubt, barca care se plimba în derivă, zgomotul picăturilor care cădeau de pe vâslele care se legănau somnoros încoace și încolo, și (singura strălucire a vieții în toată scena adormită) cele trei fețe nerăbdătoare, dornice de vești din țara zânelor, și cărora nu le puteau spune nu : de pe buzele cărora Spune-ne o poveste, te rog , avea toată imensitatea severă a destinului! Asta a fost cu mulți ani în urmă, dar îmi amintesc clar, acum, când scriu, cum, într-o încercare disperată de a găsi o nouă poveste, mi-am trimis eroina direct în vizuina iepurelui, fără să am nici cea mai vagă idee despre ce avea să se întâmple după aceea.”
Nevető Macska halványuló mosolya
Zâmbetul pisicii Cheshire dispare încet
Nincs más gyerekeknek írt könyv, amely jobban szorul magyarázatra, mint az Aliz-könyvek. Szellemességeik nagy részét átszövik a viktoriánus események, és a mai olvasók, sőt az angol olvasók számára már ismeretlen szokások. Nu există altă carte scrisă pentru copii care ar avea nevoie de atât de multe explicații precum cărțile „Alice”. Ideile sunt de multe ori inspirate din evenimente ale erei victoriene și obiceiuri necunoscute pentru cititorii de azi, fie ei chiar și englezi.
Kinézetre Carroll jóképű és aszimmetrikus volt – ez a két tény hozzájárulhatott a tükörtükrözések iránti
érdeklődéséhez. Az egyik válla magasabb, mint a másik, a mosolya kissé ferde, és a szemek kéksége sem teljesen
egyforma. Közepes termetű, vékony, merev és sajátos rángatózó járással járó. Kínos volt az egyik süket fül és a felső ajkát remegtető dadogás. Bár elrendelte a főnöke (Wilberforce püspök), ritkán prédikált beszédhibája miatt.
Kétségtelen, hogy mélységesen és őszintén hitt az anglikán egyház nézeteiben. Mindenben ortodox volt, kivéve, hogy
képtelen volt hinni az örök kárhozatban.
A politikában tory volt, sznob az alsóbbrendűekkel szemben.
Erősen tiltakozott a trágárság és a kétértelmű beszéd ellen a színpadon.
Carroll era chipeș și asimetric - două fapte care ar fi putut contribui la interesul său pentru reflexiile în oglindă. Un umăr mai sus ca celălalt, un zâmbet ușor strâmb, nici albastrul ochilor nu este chiar la fel. Avea o statură medie, era slăbuț, rigid și avea un mers ciudat, spasmodic. Avea o ureche surdă și o bâlbâială care îi tremura buza superioară. Deși i s-a ordonat de către șeful său (episcopul Wilberforce), rareori a predicat din cauza impedimentului său de vorbire.
Fără îndoială, el credea profund și sincer în opiniile Bisericii Anglicane. Era ortodox în toate, cu excepția incapacității sale de a crede în damnarea veșnică.
Politic era conservator („tory”), snob chiar față de cei sub el în rang. Protesta vehement împotriva limbajului vulgar pe scenă.
Annyira félénk volt, hogy órákig tudott ülni társasági összejöveteleken, és semmivel sem járult hozzá a beszélgetéshez. A félénkség és a dadogás „halkan és hirtelen eltűnt", amikor egyedül volt egy gyerekkel. „Szeretem a gyerekeket" – írta egyszer. „Ezt a napot megjelölöm fehér kővel"- írta valahányszor úgy érezte, hogy az különösen emlékezetes. A fehérköves napjai olyan napok voltak, amelyeken új gyerekbarátságot kötött. Nyűgös, igényes, kedves, gyengéd agglegény volt, akinek az élete szex nélküli, eseménytelen és boldog. „Az életem ilyen, furcsán mentes minden megpróbáltatástól és bajtól – írta egyszer –, amiben nem kételkedhetek, hogy a saját boldogságom a rám bízott tehetségek egyike, amellyel „foglalkozhatok", amíg a Mester visszatér, és tesz valamit, hogy boldoggá tegyen más életeket."
Era atât de timid încât putea să stea ore întregi la întâlniri sociale fără să contribuie cu nimic la conversație. Timiditatea și bâlbâiala „dispăreau brusc și în liniște" atunci când era singur cu un copil. Era un burlac mofturos, pretențios, amabil, blând, cu o viață lipsită de sex, de evenimente, și totuși fericită. „Așa e viața mea, ciudat de lipsită de orice încercări și necazuri", a scris odată, „încât nu mă pot îndoi că propria mea fericire este unul dintre talentele încredințate mie pentru a mă ocupa până când Maestrul se va întoarce și va interveni pentru a face fericite alte vieți."
Eddig unalmas. Kezdünk megpillantani egy színesebb
személyiséget, ha Charles Dodgson hobbijaira térünk ki.
Gyerekként bábszínházzal foglalkozott, és egész életében
élvezte a varázstrükkök készítését, különösen gyerekeknek.
Szeretett egeret formálni a zsebkendőjével, aztán
titokzatosan kiugrasztani a kezéből. Tanított gyerekeket, hogyan hajtogassanak papírcsónakokat és papírpisztolyokat.
A fotózással akkor kezdett foglalkozni, amikor ez a művészet
még csak kezdődött. Gyerekek és híres emberek portréira
specializálódott. Mindenféle játékot élvezett. Sakk, krokett, és
biliárd. Sok matematikai és szórejtvényt, titkosítási módszert
és rendszert talált ki számok memorizálására. Az opera és a színház lelkes pártolója abban az időben, amikor az egyházi tisztviselők a homlokukat ráncolták.
Până acum, plictisitor. Începem să zărim o personalitate mai interesantă dacă vorbim de hobby-urile lui Charles Dodgson. În copilărie, s-a preocupat de teatrul de păpuși, bucurându-se toată viața de născocirea trucurilor de magie, mai ales pentru copii. Îi plăcea să formeze șoricei din batistă care apoi i-au „sărit” din mână. A învățat copiii cum să facă bărci și pistoale din hârtie.
A început să se ocupe de fotografie când această formă de artă se afla doar la început. S-a specializat în portrete de copii și de persoane celebre. Îi plăceau toate jocurile: șahul, crochetul, biliardul. A inventat multe puzzle-uri matematice și de cuvinte, metode de cifrare și sisteme de memorare a numerelor. A fost un susținător înfocat al operei și al teatrului într-o perioadă în care oficialii bisericii se încruntau.
Hamis Teknősbéka és Griff Aliznak énekel Falsa Broască Țestoasă și Grifonul cântă pentru AliceA nevetés, mondja Reinhold Niebuhr egyik legszebb prédikációjában, amolyan senki földje a hit és a kétségbeesés között. Megőrizzük józan eszünket azáltal, hogy nevetünk az élet felszíni abszurditásain, de a nevetés keserűvé válik, és gúny, ha a gonoszság és a halál mélyebb irracionalitásaira irányul. „Hogy ezért van nevetés – fejezi be – a templom előcsarnokában, a nevetés visszhangja magában a templomban,
csak a hit és az ima van, és nem nevetés, a szentek szentjénél."
Râsul, spune Reinhold Niebuhr într-una dintre cele mai frumoase predici ale sale, este un fel de țară a nimănui între credință și disperare. Ne păstrăm sănătatea mintală râzând de absurditățile superficiale ale vieții, dar râsul devine amar și batjocoritor atunci când este îndreptat spre iraționalitățile mai profunde ale răului și ale morții.
„Prin urmare, există râs", conchide el, „în foaierul bisericii, ecoul râsului în biserica însăși, și doar credință și rugăciune, nu râs, în Sfânta Sfintelor".
Dodo átnyújtja a gyűszűt
Dodo îi dă degetarul Alicei
Carroll A színpad és a tisztelet szelleme című cikkében így fogalmazott: „egy szónak sincs elválaszthatatlanul hozzátartozó jelentése; egy, hogy egy szó mit jelent a beszélő szándéka által, és egy, amit a hallgató megért, és ez minden. Ez a gondolat csökkentheti a nyelv borzalmát, amit az alsóbb osztályok használnak, ami, gyakran az értelmetlen hangok puszta gyűjteménye, a beszélőtől és a hallgatótól függetlenül."
T. S. Eliot a következő sorokat írta Négy kvartettjében:
Carroll, în articolul său „The Stage and the Spirit of Reverence", se exprima astfel: „niciun cuvânt nu are un sens inseparabil; una este ceea ce înseamnă un cuvânt prin intenția vorbitorului, și una este ceea ce înțelege cel care îl ascultă, și asta e tot. . .
Această idee poate reduce oroarea limbajului folosit de clasele inferioare, care este, adesea, o simplă colecție de sunete fără sens, independente de vorbitor și de ascultător."
În „Patru cvartete”, T. S. Eliot scrie astfel: Jelen idő és múlt idő
Talán mindkettő jelen van a jövőben.
És a múltban foglalt jövő idő.
Ha minden idő örökké jelen van Minden idő beválthatatlan.
Ami lehetett, az absztrakció
Marad, örök lehetőség
A spekuláció világában.
Ami lehetett és ami volt
A végére mutat, amely mindig jelen van.
Lépések visszhangoznak az emlékezetben
Le a folyosón, amelyen nem mentünk át
Az ajtó felé, amit soha nem nyitottunk ki
A rózsakertbe.
Timp prezent timp trecut
Amândouă-s poate prezent în timpul care va fi, Și timp viitor conținut în ce-a fost.
Dacă timpul tot este veșnic prezent, Timpul tot este irevocabil pierdut.
Ce-ar fi putut să fie e-o presupunere
Rămânând ca posibilitate eternă
Doar într-o lume-a poveștilor.
Ce-ar fi putut fi și ce-a fost
Tind spre un capăt, ce-i acum totdeauna.
Ecoul pașilor ne tropăie-n minte
De-a lungul drumului pe unde noi n-am umblat
Către ușa nicicând de nimeni deschisă
A grădinii de trandafiri.
(Traducerea: Catalina Franco)
„Attól tartok, a nonszenszen kívül semmi mást nem akartam mondani. Ám ugyanakkor a szavak többet jelentenek annál, mint amit használatukkor ki akarunk fejezni velük. Úgyhogy egy könyv jelentése is túlmutat a szerző szándékolta közlésnél. Bármilyen jó jelentés hívható elő egy könyvből, örömmel elfogadom, mint a könyv lehetséges jelentését.”
HERGENYŐRCIÁD
Kotyvalla már, s a nyéren ucc
Izsegtek krákos nyágerok, Nyöszölt a csámborult mumuc, S a bordacs bávadott. A Hergenyörc elől kibújj!
Állkapcsa csattok, karma ránt, Kerüld a Dzsubdzsubot, fiú, S a vérbősz Marmaránt! Vevé az öldökös vasat, Rég űzte rémhedt ellenét, Megállt a Tumtum-fák alatt, S mélázva elhenyélt. S míg ott henyélt ühötten ő, A Hergenyörc, a szeme öl, Bihálva csörtetett elő Az éjlő sűrűből.
No rajta hát! És vágva vág, Cikkant az öldökös gyilok.
Folyott a vér, fejét vevé, S elüdvrivallagott.
Hát porba hullt a Hergenyörc?
Karomba fényes egy fiam!
Dínomnap, ó! Lihej-lihó!
Fölhikkantott vigan.
Kotyvalla már, s a nyéren ucc Izsegtek krákos nyágerok, Nyöszölt a csámborult mumuc, S a bordacs bávadott.
„Tenniel úr az egyetlen művész, aki rajzolt nekem, aki
határozottan megtagadta a modell használatát, és kijelentette, hogy nincs több szüksége rá, mint nekem egy szorzótáblára egy
matematikai probléma megoldásához!”
„Mă tem că nu aveam de gând să spun altceva decât nonsensuri. Dar, în același timp, cuvintele înseamnă mai mult decât ceea ce vrem noi să însemne atunci când le folosim. Așadar, sensul unei cărți depășește intenția de comunicare a autorului. Orice semnificație bună poate fi evocată dintr-o carte, sunt fericit să o accept ca pe o posibilă interpretare a cărții.”
„Dl Tenniel este singurul artist care a desenat pentru mine și care a refuzat categoric să folosească un model, declarând că nu are nevoie de el mai mult decât am eu nevoie de o tabla înmulțirii pentru a rezolva o problemă de matematică!”
A metafora utolsó szintje az Aliz-könyvekben: az élet, racionálisan és illúziók nélkül nézve egy idióta által elmondott értelmetlen mesének tűnik.
Mindannyian megmagyarázhatatlan halálbüntetés alatt élünk, és amikor megpróbáljuk kideríteni, amit a kastélybeli hatóságok akarnak tőlünk, eltévedünk egy töketlenkedő bürokrától. Látomás a kozmosz szörnyű esztelenségéről.
A nevetés, mondja Reinhold Niebuhr, amolyan senki földje a hit és a kétségbeesés között.
Ultimul nivel al metaforei în cărțile „Alice": viața, rațională și lipsită de iluzii pare a fi o poveste fără sens spusă de un idiot. Trăim cu toții sub o inexplicabilă condamnare la moarte, iar când încercăm să aflăm ce vor de la noi autoritățile din castel, ne pierdem în birocrația unui birocrat neputincios. O viziune a absurdității îngrozitoare a cosmosului.
Râsul, spune Reinhold Niebuhr, este un fel de țară a nimănui între credință și disperare.
ZSÓTÉR SÁNDOR
1961-ben született Budapesten. Kossuth- és Jászai-díjas magyar rendező, színész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense. 1985-ben diplomázott. 1990 óta rendez. 1996 óta tanít. 2004 óta osztályvezető tanárként is.
Născut la Budapesta în 1961. Regizor maghiar laureat al premiilor Kossuth și Jászai, actor, profesor asociat la Universitatea de Artă Teatrală și Cinematografică. A absolvit în 1985. Este regizor din 1990. Predă din 1996. Din 2004 este, de asemenea, diriginte.
AMBRUS MÁRIA
Jászai Mari-díjas magyar építészmérnök, díszlettervező.
1977-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a Budapesti
Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, a Rajz- és
Formaismereti tanszéken. Diplomafeladata kísérleti
színház tervezése volt. 1980-ban végezte el a Magyar
Építőművészek Szövetsége Mesteriskoláját. 1990-ben
kezdett el díszleteket tervezni Zsótér Sándor felkérésére, azóta a rendező állandó munkatársa.
Arhitect și scenograf maghiar, laureat al premiului Jászai Mari.
În 1977 a absolvit Facultatea de Arhitectură, Departamentul de Desen și Design, Universitatea Tehnică din Budapesta. Proiectul
său de diplomă a fost proiectarea unui teatru experimental. În
1980 a absolvit programul de masterat al Asociației Arhitecților
Maghiari. În 1990 a început să proiecteze decoruri la cererea lui
Sándor Zsótér, iar de atunci a devenit colaborator permanent al regizorului.
BENEDEK MARI
Jászai Mari-díjas magyar díszlet- és jelmeztervező.
1979–1981 között a moszkvai Szurikov Akadémia, 1981–1985
között a Magyar Képzőművészeti Főiskola díszlet- és
jelmeztervező szakos hallgatója.
Scenograf și designer de costume maghiar, laureat al premiului
Jászai Mari. Între 1979-1981 a studiat la Academia Surikov din
Moscova, iar între 1981-1985 la Academia Maghiară de Arte
Plastice, unde a studiat scenografie.
LELKES BOTOND
1999-ben született. 2023-ban végzett a Színház és
Filmművészeti Egyetem, Színművész szakán. 2012 óta dolgozik különböző színházi produkciókban zeneszerzőként is. 2021-ben a Non Lieu Film Productions alapítója.
Născut în 1999, a absolvit în 2023 Universitatea de Artă Teatrală și Cinematografică, Facultatea de Actorie. Din 2012 lucrează ca compozitor în diverse producții de teatru. În 2021 a fondat Non Lieu Film Productions.
UNGÁR JÚLIA
Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, fordító. 1976ban bölcsészdiplomát szerzett magyar-francia szakon.
1985-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet-dramaturgia levelező szakán.
Dramaturg maghiar laureat al premiului Jászai Mari, traducător. A absolvit în 1976 la specializarea maghiară-franceză. A absolvit în 1985 un de teorie teatrală și dramaturgie la Academia de Artă Teatrală și Cinematografică.
Lewis Carroll
ALIZ CSODAORSZÁGBAN
ALICE ÎN ȚARA MINUNILOR
(Alice’s Adventures Under Ground) Fordító | Traducerea în limba maghiară: Varró Zsuzsa és Varró Dániel
Aliz | Alice: Trabalka Cecília
A Fehér Nyúl | Iepurașul Alb: Balogh Attila
Az Egér, A Királyné | Șoarecele, Regina: Firtos Edit
A Hernyó, A Kalapos | Omida, Pălărierul: Dimény Levente
A Baronesz, Undi Dundi | Ducesa, Humpty Dumpty: Tóth Tünde
A Macska, A Dodó, A Bubi | Pisica, Dodo, Fantele: Nagy László Zsolt
A Szakácsnő, A Lóri, Kettes | Bucătăreasa, Papagalul, Doi: Ilyés Klaudia
A Pünkösdi Nyúl, A Sasfiók, A Hal-lakáj, Hetes, A Hóhér, A Hamis Teknősbéka | Iepurele de Martie, Vultanul, Lacheul-Pește, Șapte, Gâdele, Falsa Broască Țestoasă: Tőtős Ádám
A Vombat, A Kacsa, A Béka-lakáj, Ötös | Bursucelul, Rața, Lacheul-Broască, Cinci: Kocsis Gyula
A Király, A Griff | Regele, Grifonul: Szotyori József
Rendező | Regizor: Zsótér Sándor
Díszlettervező | Designer decor: Ambrus Mária
Jelmeztervező | Designer costume: Benedek Mari
Dramaturg: Ungár Júlia
Zeneszerző Lelkes Botond
Szcenikus | Șef scenă: Szalai József
Ügyelő | Regizor tehnic: Joó Emília
Súgó | Sufleor: Țentea Katalin
Bemutató: 2024. április 27. | Premiera: 27 aprilie 2024
Csak kártyalapok vagytok!
Nu sunteţi decât un pachet cu cărţi de joc!
„Mi voltál álom-Alice a nevelőapád szemében? Milyen képet ad rólad?
Szerető, első, szerető és szelíd; szerető, mint egy kutya (bocsáss meg, prózai hasonlat, de nem
ismerek földi szeretetet, ami ilyen tiszta és tökéletes), és gyengéd, mint az őz: aztán udvarias − udvarias mindenkivel, magas vagy alacsony, nagy vagy groteszk, Király vagy Hernyó.
Bizalommal képes elfogadni a legvadabb lehetetlenséget, teljes bizalommal, amit csak az álmodozók tudnak − és végül vadul kíváncsi, és mohón élvezi az életet, ami csak a gyerekkor boldog óráiban jön, amikor minden új és igazságos, és amikor a Bűn és a Bánat csak nevek − üres szavak."
Szerkesztette | Redactat de: Ungár Júlia, Bozsódi-Nagy Orsolya, Fazakas Márta Illusztrációk / Ilustrații: John Tenniel
Grafikus | Grafician: Németh László
Főigazgató | Manager: Czvikker Katalin
Művészeti vezető | Director artistic: Novák Eszter
A Szigligeti Színház a Bihar Megyei Tanács által fenntartott közintézmény. Teatrul „ Szigligeti Színház” este o instituție publică finanțată de Consiliul Județean Bihor.
Fb.com/NagyvaradiSzigligetiSzinhaz Instagram.com/szigligeti.varad www.szigligeti.ro