What are you waiting for, a freakonomics radio podcastja 630

What Are You Waiting for? A Freakonomics Radio podcastja A Freakonomics szinte lefordíthatatlan szójáték, a „torzszülött” és a „közgazdaságtan” szó keresztezéséből. Egy Levitt nevű chicagoi professzor és egy Dubner nevű újságíró a New York Times-tól együtt kezdték írni a „mindennek a rejtett oldala” alcímű cikksorozatot, amelyből a 2005-ös nagy sikerű könyv született (magyarul is megjelent: Lökonómia, Európa, 2007). 2010 óta működik a hasonló című rádió. A legtöbben okos telefonra automatikusan letöltve fogyasztják a műsorokat. Én egy éve kerültem bűvkörébe.

Az ajánlott podcast egy olyan témáról szól, amely mindenkit érdekel: a sorban állásról.

Ezt a műsort Stephen J. Dubner vezette, ő megvallja, hogy utálja a sorban állást, és felhívott (ahogy szokott) néhány szakértőt, a legkülönfélébb egyetemek híres professzorait. És rettentő érdekes dolgokat tudunk meg a rövidre vágott hangzó részletekből.

Az egyik professzor elmondja, hogy a sorállás az mindig valami szűkület a kereslet-kínálatban. Amit nem mindig lehet elhárítani, vagy nem érdemes, mert szezonális, vagy túl sokba kerülne, vagy erkölcsi alapon nem lehet. Később előkerül, hogy az árverés néha jó módszer, de pl. a beültethető szervek esetében a társadalom nem tűrné el ezt a kézenfekvő megoldást.

New Yorkban van egy Di Fara nevű legendás pizzéria, ahol kétszer annyiba kerül egy szelet mint máshol, és ráadásul dög lassú a kiszolgálás is, mert maga a 79 éves tulaj készíti a pizzákat. Az emberek mégis 30-40 percet állnak sorban. Mivel Dubner utál sorba állni, egy pizza rajongó kollégáját küldi el, aki sorban állás közben meginterjúvolja a többieket, hogy mennyit lennének hajlandók fizetni azért, hogy azonnal megkapják a szeletet? Van, aki egészen magas összegig elmenne.

Az egyik szakértő beszámol egy kísérletről. Igazi sorban állások elejére mentek oda kutatók, és anélkül, hogy megindokolták volna, azt

kérték a sor elején állótól, hogy engedje őket maga elé. Ezért 5 dollárt kínáltak. És ezt megismételték több napon át. És nem az történt, amit a legtöbben gondolunk.

Aztán arról esik szó, hogy a nyugati társadalmakban nagyon erős a norma, hogy „végigálljuk a sort”, a sorban állás türelemre tanítja az embert, és a türelmesek bizonyítottan többre viszik az életben.

Indiában vagy Kínában már korántsem.

A műsorvezető felidézi, hogy néhány éve a fiával Párizsban volt és megnézett egy Németország-Lengyelország meccset. A robbantások miatt nagyon megszigorították a beléptetést, hosszú sor alakult ki. A legtöbb ember a nemzeti színeket viselte, lehetett látni, hogy ki a német, ki a lengyel. És a sor csak nem akart haladni, mert a lengyelek jöttek és betolakodtak a sor elejére. A németek meg a kevés más nációbeli fegyelmezetten vártak. Ki lehet találni, hogy ezek után a Dubner család kinek drukkolt a meccsen.

Van aztán egy izraeli professzor, aki szerint gazdaságosabb, és társadalmi szempontból igazságosabb lenne, ha az emberek nem a sor végére, és nem az elejére állnának be. (Csak éppen biztosítani kellene, hogy aki lassanként a végére kerülne, az ne mehessen az elejére – ami ugye lehetetlen.) És még számos más érdekesség…

Hogy az angolul nem szuperhaladók is belevágjanak, a rádió honlapján teljes leirat található. Aki fejleszteni akarja a nyelvtudását, az hallgassa, és közben kövesse a leírt szöveget!

Itt: http://freakonomics.com/podcast/what-are-you-waiting-for/ (A képen a szerzőpárosból a szemüveges Dubner.)