Unalmas poszt az NKA átszervezéséről
Szerintem sokaknak elkerülte a figyelmét: idén tavasszal alaposan átszervezték az 1993-ban létrejött Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). Vajon mit gondoljunk erről? Miért vágott ebbe bele Bús Balázs, aki már másodszor lett az NKA vezetője (a posztot most alelnöknek hívják).
Az NKA messziről úgy néz ki, mint egy alapítvány, a neve is hasonló (alap, alapítvány) és van vezető testülete is, mint amazoknak. Az alapítványok nemzetközi neve a jól ismert angol rövidítés: NGO („endzsíó”), azaz Non-Governmental Organisation – nem kormányzati szervezet. Ez azt jelenti, hogy küldetését az államtól és a kormánytól függetlenül végzi. Az NKA azonban nem NGO, hanem egy sokkal kevésbé ismert szakkifejezés illik rá: QUANGO, Quasi NonGovernmental Organisation – amely talán így fordítható: névlegesen államtól nem függő szervezet. Mert céljait az állam határozza meg, és minden elköltendő forrását is onnét kapja. És a pályázatokat odaítélő személyek kiválasztására az illetékes miniszternek döntő befolyása van, egyeseket személyesen ő delegál. Hivatalosan az NKA műfaja egy olyan ún. elkülönített állami pénzalap, ami forrásait nem az országgyűlés által megalkotott költségvetésből kapja, hanem egy törvény meghatározta automatizmus szerint: így az NKA forrása az 5ös lottó bevételeinek 90 százaléka. (Ez 2009 óta van így.)
Az NKA 1993-ban jött létre, ötletgazdája Fekete György akkori helyettes államtitkár volt. Működni 1994-ben kezdett, első elnöke négy éven át történetesen én voltam. Azaz én képviseltem a minisztert. Kezdetektől a Bizottság osztotta el a pénzt (adminisztráció, illetve szakmai kollégiumok költségvetése). Ezen kívül a Bizottság és elnöke irányítása elvi jellegű volt, a konkrét döntésekbe nem szólhatott bele. Az NKA fennállásának három évtizede alatt a pénzt elosztó szakmai kollégiumok száma egyre nőtt. Mindenféle céloknak ún. ideiglenes kollégiumokat szerveztek, volt olyan is, amely később állandósult.
Most ez olvasható a honlapon:
„A megújuló 30 éves NKA kollégiumi struktúrájában 7 művészeti főtematikájú állandó kollégium jön létre, a korábbi 10 »művészeti« és 8 »nem művészeti« főtematikájú állandó kollégium helyett, és a korábbi 116 fő helyett összesen 72 fő kurátor vesz majd részt a szakmai munkában. A kollégiumok munkájában továbbra is kizárólag
by András
szakemberek vesznek részt, 1/3-ukat a szakmai civil/érdekképviseleti szervezetek delegálják, 1/3-ukat az MMA, további 1/3-ukat pedig a szakmai javaslatok alapján Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter jelöli ki.”
Az új kollégiumi struktúra idén január 1-től így néz ki:
Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma (szakterületek: könyvkiadás, szépirodalom)
Előadó-művészetek Kollégiuma (szakterületek: színházművészet, zeneművészet, táncművészet, könnyűzene)
Épített Örökség Kollégiuma (szakterületek: építőművészet, örökségvédelem)
Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma (szakterületek: ismeretterjesztés és környezetkultúra, közművelődés, népművészet)
Közgyűjtemények Kollégiuma (szakterületek: könyvtár, levéltár, múzeum)
Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma (szakterület: kulturális fesztiválok)
Vizuális Művészetek Kollégiuma (szakterületek: filmművészet, fotóművészet, iparművészet, képzőművészet)
Az, hogy zárójelben megadták a régebbi szektorokat, nem sok jót ígér. Voltaképpen összevontak kollégiumokat, a belső hírek szerint fel is osztották egymás között a költségvetéseket.
Minden régi szervezetnek jót tesz, ha időről-időre megrázzák, hogy jobb munkára késztessék.
Harsányi László közgazdász 2002 és 2010 között volt az NKA elnöke. 2007-ben ő is felvetette a kollégiumok átszervezését – de erre végül nem került sor. Most megkérdeztem, mit szól mindehhez. Időt kért véleményének kialakításához. Abban egyetértettünk, hogy ez az átszervezés nem ördögtől való. A témára visszatérünk.
(www.nka.hu)
