Vademecum 623: Velence és a Biennale élménye ötödször – képes beszámoló, tizennyolc tételben Kocsis Móninak és Boros Gézának köszönettel
Hatodszor jártam a városban, ötödször a Biennálén. Másodszor laktam szálloda helyett lakásban, először turistamentes, szín olasz környéken. Soha nem voltam ilyen felkészült arra, hogy mit keresek – és nem is csalódtam. Mint mindig, a régit és az újat egyszerre kerestem. Maga a Biennale is ilyen: egy több mint száz éves keretrendszerben vadonatúj dolgok. Ezt a duális jelleget mutatja az 1909-ben megnyílt magyar pavilonban egy az 1960-as éveket idéző mai projekt. Leginkább a Punta della Dogana, a 17. századi vámépület 21. században átépült múzeumépülete testesíti meg vágyaim netovábbját. Damien Hirst, a legnagyobb sztárok egyikének vadonatúj (nagyon régi időket megidéző) hatalmas projektjét láthattam benne. Éljen a régi és az új szépséges szimbiózisa. 1 A Dorsoduro negyed, ahol barátaink lakását kölcsönkaptuk, nem esik távol a központtól. Ennek ellenére turista csak elvétve vetődik erre, és csakis olaszok lakják. Két templom is közvetlen közelben van. Miseidő előtt öt perccel harangoznak, hogy a környékbeliek még