Ünnepikönyvhét-megnyitó két hangra Régóta lehetett tudni, hogy az idei könyvhét megnyitójára Esterházyt kérték fel – és mondhatni a fél ország visszatartotta lélegzetét, hogy tényleg el tud-e majd menni. A sors kegyes volt az íróhoz és az olvasókhoz. Idén önhibámból nem tudtam kimenni a Vörösmarty térre, megnéztem hát a videofelvételt, elolvastam másnap az irodalmi hetilapban a megnyitó beszédet. Három dolog is nagyon tetszett benne. Először is a szaxofon beemelése (a kinyomtatott „rendezői instrukciók” különösen illúziókeltők). Aztán az ajánlólista, nevekkel. Esterházy szerint az idei könyvhét legjobb könyvei: - az Isteni Színjáték, Nádasdy Ádám fordításában, - a Faust, Márton László fordításában, - Németh Gábor: Egy mormota nyara és - Nádas Péter: Az élet sója című könyve. Innét aztán egy hosszú névlista következik, Oravecz, Rakovszky, Tóth Krisztina, Závada, Térey. És a végén még 14 név, és a tizenötödik, az utolsó nagyon hangsúlyosan: - Bán Zsófia: Turul és dínó. (Ezt EP szépséges címnek nevezi.) A harmadik, ami nagyon tetszik, hogy kedvenc sportját, az idézgetést ezúttal sem mellőzi: (…) „én, alkatomnak megfelelően, inkább az öröm felé taszigatnám a nagyérdeműt. Az úgynevezett könyvöröm felé. És nem ég az orcám itt ezredszer is beidézni Márai sorait az olvasásról. Idézni nem lustaság, hanem belépés a tradícióba, nem hagyománytisztelet, hanem hagyományhasználat, ami a tisztelet maga. Szóval akkor jöjjön a csontig leidézett Márai: Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült, melyet olvasol. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatódzva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.