The Virtual Typewriter Museum Csodálatos linket küldött a Vademecum egyik szorgos olvasója, a tudós történész, egyben open access szabadságharcos. És nem tévedett, alaposan végigböngésztem a mechanikus írógépek világtörténetét feldolgozó virtuális múzeumot. Szűkszavú magyarázatok, logikus összefüggések, egyszerű kezelhetőség – és látszik, hogy nem követik a legújabb honlap-trendeket. Amerikai a főszerkesztő, de német, olasz, brazil gyűjtő is hozzáadott a kincsekhez. A múzeum már a bevezetőben megválaszolja a logikus kérdést: ha a nyomtatást feltalálták a 15. században, akkor miért váratott magára az írógép még négyszáz évig? Hiszen az írógépnél sokkal, de sokkal bonyolultabb órákat voltak képesek már konstruálni a világ nem egy városában. A magyarázat, hogy egyszerűen nem volt rá igény. Méghozzá az olcsó munkaerő – drága gép ellentmondás miatt. Az első működő és megbízható írógépet végül az 1870-es években dobták piacra, nem véletlenül, hogy az Egyesült Államokban, mert ott éppen megfordult a trend: a ritkán lakott országban munkaerőhiány lépett fel, a gépek pedig egyre olcsóbbak lettek… Ismert okokból ma már csak az Olivetti gyárt írógépeket. Eddig azt hittem, már senki! A gyűjtemény, amelyben márkák és típusok szerint is lehet keresni, alapvetően két fő kategóriába sorolja a mechanikus írógépeket: – indexes gépek – billentyűs gépek. A mára teljesen elfeledett indexesek három részre oszthatók: kerek, lineáris és szögletes típusok. Az indexesekkel nagyon lassan lehetett írni, az az érzésem, hogy inkább címkeírásra voltak alkalmasak, amikor egyszerre nem kellett sokat írni. A billentyűs gépeket aszerint szokás osztályozni, hogy felülről, alulról vagy frontálisan ütötték meg a papírt az egyes karok.
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.