Szerethető – Lilja Ingolfsdottir filmje
Egy norvég első filmet láttam a Cirko-Gejzír moziban, ami nem hagy nyugodni. Egy ígéretesen induló házasság tönkremeneteléről szól, főleg a főhősnő pokoljárásáról. Elmondva nem hangzik valami jól. Ám a film az első pillanattól elragadja a nézőt. Mert ebből a Mariából hallatlan szabadság árad. Egy házibulin, kétgyerekes, elvált asszonyként meglát egy férfit, akibe totálisan beleszeret. Elhatározza, hogy megszerzi magának. És meg is teszi. Varázserő árad belőle, minden sikerül neki. Legközelebb azonban hat év múlva látjuk, mint kimerült, lestrapált, plusz kétgyerekes családanyát, egy olyan estén, amikor hivatásos zenész férje hazatér egy hathetes koncertkörútról. Maria első látásra most egy gonosz hárpia, aki azt állítja, szereti a férjét, de a néző (különösen, aki már túl van egy váláson) tudja, hogy itt már nem nő fű, a végjáték következik. Így is van, de ami Mariában fokozatosan végbemegy, az hallatlanul érdekes. Külön költözik néhány hétre, párkapcsolati terápiára jár, találkozik rég nem látott anyjával, rájön, hogy voltaképpen ismétli anyja játszmáit. Mi, nézők, megkövülten bámuljuk a vásznat, mert hiszünk valamiben. Nem, nem a házasság megmenthetőségében. És lám, a szomorú történet lassan kivilágosodik. Mariát megint szépnek kezdjük látni. A házassága oda, de az élete nem. Még az őt folyton alázó és őrjöngő kamaszlánya is átöleli.
Nem értem, mi a rendező titka, mitől ilyen érdekes, szép és hiteles ez a film.
Talán a fizikai szépség és rútság minden közbenső fokozatát odavissza többször bejáró főszereplő játékától ennyire jó ez a történet?
Talán az eredeti fényképezéstől? A végtelenül férfias, kemény norvég nyelv meseszerű kattogásától?
Feliratos előzetes megtekinthető itt.
(Elskling, 2024, 101 perc. Írta és rendezte: Lilja Ingolfsdottir.
Operatőr: Øystein Mamen és Tor Edvin Eliassen. Játsszák: Helga Guren, Kyrre Haugen Sydness. Oddgeir Thune, Heidi Gjermundsen.)
Vademecum Newsletter 977/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft