Szélsőbalos antikvárium a józsefvárosi mátyás téren

Szélsőbalos antikvárium a józsefvárosi Mátyás téren Kevés olyan budapesti tér van, amely ennyire karaktert váltott az utóbbi években. Az ezredforduló körüli kerületvezetés – a hírek szerint – érdekes keresztfinanszírozással a Corvin negyed körüli telekeladások nyereségét a közeli leromlott negyed dzsentrifikálására kívánta fordítani. Azzal kezdte a dolgot, hogy nevet adott a gyereknek: ekkor született a Magdolna negyed kifejezés.

A Mátyás tér egy részéről kitiltották az autókat, egy foghíjat beépítettek, Kesztyűgyár néven közösségi házat építettek. Ráadásul, az egyik sarkon álló Magda Udvar nevű házmonstrumban játszódott a Liza, a rókatündér című 2015-ös kultuszfilm.

Azt hinné az ember, hogy ezekkel a fejleményekkel mindenki elégedett. Alig hittem a szememnek, amikor két évvel ezelőtt az ide soha nem igazán illett antikvárium (a cégér felett egy ottfelejtett, régebbi, nagy méretű felirat: Villanymotor Tekercselés) ajtaján egy ilyen harcias felirat jelent meg – és a mai napig ott virít: „Ez a »sétáló utca« a helyi lakosság tiltakozása ellenére az önkormányzati MAFFIA EU-pénz rablásainak elfedésére jött létre. Állampolgári és emberi jogainkat sérti a kerületi tolvajbanda tevékenysége! GETTO-ba zárt a kocsismálé nevű homokos maffiózó – börtönbe vele.! FIDESZ terror és önkényuralom a Mátyás téren, a nyolcadik kerületben és az egész országban. ÁTKOS, népelnyomó és fasiszta az a rendszer, amely nem az emberekért a népért, hanem a profitért van! „VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!”

Néhány hete végre felkeresem ezt a boltot. Nem kellett csalódnom: az igazán nívós könyvkínálatot egy virtigli szélbalos boltbelsőben kínálják. Különösen erős volt a felhozatal vörös csillagban és Kádár Jánosban. Némi bevezető csevely után megkérdeztem: ugyan miért haragszanak az önkormányzatra? A tulajdonos hölgy válasza meglepő volt, de nem következetlen: a régi marxista axióma vicces kifordítása értelmében neki is az „üléspontja határozta meg az álláspontját”. A sétáló utcává alakítás üzletileg lehetetlenítette el a kis boltot. Azt hinné az ember, hogy a sétálók inkább betérnek ide… Lesújtóan mosolygott erre. Ezek? Akik itt sétálnak? (Itt félreérthetetlenül az errefelé többségben lakó romákra utalt.) Kiderült, hogy régebben a bolt bevételének jelentős része abból származott, hogy vidéki antikváriusok rendszeresen feljöttek ide bevásárolni. De aztán hogy nem tudtak a közelben megállni, lassanként elmaradoztak.

Közben bejött egy nagyon csinos, nagyon elegánsan felöltözött cigányos külsejű tinédzser lány, körülnézett, kissé affektáltan azt kérdezte: „Vannak itt angol nyelvű könyvek?”

Miután pozitív választ kapott, nem akarta megnézni őket, hanem távozott. „Látja?” – kérdezte a tulajdonos hölgy cinkosan. Noha én nem értettem, mi lehetett a lány célja, nem erre kérdeztem rá, hanem arra, mennyire megy az üzlet. Hamarosan végleg bezárnak, annyira.

Vettem két könyvet, amikre évek óta vadásztam, és hamarosan távoztam. Közben észrevettem egy könyv alakú doboz gerincén a feliratot: „Az itt levő művet egy keresztény gazfickó ellopta”.

A Teleki téri piac nem volt ennyire érdekes.

(VIII. Mátyás tér 17.)