Soronkivul.club, avagy a magyar állam megszégyenítése A sok sorban állás a Kádár-korszak leggyűlöletesebb emléke, amit ma már a legtöbb postán is, a banki sorban ülés váltott fel. A bankokban az időre regisztrálás egészen jól működik. Az államigazgatásban is nagy lépések történtek az okmányirodák felállításával. Emlékszem egyszer egy hölgy az Erzsébet téri irodában saját ebédidejét feláldozva nyomozta ki, hogy autóm törzskönyvi kártyáját azért nem találom, mert soha nem vettem át, és még nem semmisítették meg. (Írtam is dicsérő levelet a főnökének, amire sosem kaptam választ.) Szóval az emberi tényező is fejlődött. Aztán felszámolták az okmányirodákat, helyükre a kormányablakok kerültek. Éreztem valami romlást, bár nem drámai mértékűt. Már többször próbálkoztam időpontot foglalni, de sose sikerült. Gondoltam én hibáztam, mindig feladtam, odamentem, végigültem a sort. Most az Index portál vicces nevű Helpdeszka rovatában Bolcsó Dániel alapos cikkében megértettem, hogy nem bennem van a hiba, hanem ez a helyfoglalási szoftver egyszerűen vacak, pedig nyilván nem kis összeget fizettek érte. A honlap készítője, afféle jót akaró korunk hőse, Hankiss Elemér kedvenc fogalmával, egy „hiányzó hős”, aki nem is nevezi meg magát, ezt írta: „Mint sokan mások, én is csak ügyeket akartam intézni: bejelenteni a lakcímváltozást, útlevelet készíttetni a nyaralás előtt (két hónappal), vagy új személyigazolványt igényelni. Azonban mindig azzal szembesültem, hogy ha lehet is időpontot foglalni, legtöbbször heteket kell várni rá. Időpontfoglalás nélkül próbálkozva viszont akár több órás várakozás után derülhet ki, hogy aznap már nem fogok sorra kerülni. Ezért ezt a módszert alkalmaztam: ha a közeli okmányirodákban nem találtam, akkor egyre nagyobb körben