Scheingaborsved

Schein Gábor: Svéd Érdekes, jó olvasmány a középnemzedékhez tartozó, költőnek indult termékeny szerző negyedik regénye, akinek neve aligha cseng ismerősnek az irodalmi életen kívül. Így kezdődik: „Grönewald úr tíz nappal a halála előtt üzenetet küldött Budapestre Bíró doktornőnek, hogy haladéktalanul szálljon repülőre, és anélkül, hogy utazása céljáról bárkit értesítene, azonnal keresse föl. A repülőjegyet és a tartózkodás költségeit természetesen az utolsó fillérig fedezi, és amennyiben a kétnaposra tervezett utazás miatt veszteségek érnék, azokat is megtéríti. Hogy miért kényszerül ilyen sürgősen magához rendelni, arra magyarázatul bejelentette, hogy a K. Intézet belgyógyászati klinikájának professzora, akihez több évtizedes barátság fűzi, az előző napon a májrák előrehaladott, heves lefolyású változatát diagnosztizálta nála. Az operáció kizárt, a kemoterápia pedig értelmetlen, a daganat csak a fájdalomcsillapítás módozatai között enged válogatni. A barátja felajánlotta, hogy a hátralévő időre befekteti Grönewald urat a klinikára, ahol szakszerűen gondját viselnék, éjjel-nappal odafigyelne rá valaki. Ő ezt köszönettel visszautasította, ragaszkodott hozzá, hogy az utolsó napjait a saját fészkében töltse. Mint egy vadon élő állat, méltósággal.”

A regény jelenideje jól felismerhetően 2006-ban játszódik, a budapesti zavargások idején, amikor bezárják a Lipótmezőn található nagy pszichiátriai intézetet. A kórház egyik (volt) orvosnője, Bíró doktornő az egyik főhős. A halálára készülődő idős, özvegy Grönewald úr arra kéri a doktornőt, hogy halála után adja át egyetlen fiának, (akitől végleg elhidegült) a származásáról szóló dokumentumokat. Ervint ugyanis közvetlenül az 1956-os forradalom után örökbe fogadták, de ezt eltitkolták előtte. És aztán kér még a doktornőtől valami nagyon furcsa és kegyetlen dolgot, amit ő meg is tesz.

Aztán változik a nézőpont, Ervin mindennapi életét látjuk, hogyan foszlik szét az önsorsrontó fiatal férfi élete az ágyban, a

mindennapokban, agilis, bírónőként egyre fontosabb pozícióba kerülő felesége mellett. Aztán visszafelé ugrunk az időben, felesége halála után a nyugdíjas Grönewald úr felkerekedik, eljön Budapestre, hogy Ervin anyjának nyomára bukkanjon. Meg is találja, egy bekattant magányos kommunista kiskáder személyében. Aztán az egyik fejezet Ervin elvált feleségének apósához intézett hosszú levele, amelyet Grönewald úr gúnyos lábjegyzetei tarkítanak. Nehéz érzékeltetni, de a szöveg mindvégig nagyon érdekes, a nyomasztó (helyenként csak szomorú) tartalom ellenére az érdeklődést könnyűszerrel fenntartja.

Végül aztán eljön az igazság pillanata: Ervin, miután megkapja Bíró doktornő üzenetét, eljön Budapestre. Mit sem sejt a várható dolgokról.

Az emlékezetről, a titkok felfejthetőségéről, válságba került emberekről, az elveszett szabadságról és az elveszett életkontúrokról szól a Svéd című jelentős regény. Nyelvezetében van valami nagyon erősen kortársi, de nem trükköző karakter. Ettől nagyon jó dolog ezt a könyvet újra és újra kézbe venni.

Interjú a szerzővel, erről a könyvéről itt.

(Pesti Kalligram, 2015, 208 o., ára 3000 Ft.)