Süveg Áron fotósorozata a Katona József Színház művészeiről_696

Süveg Áron fotósorozata a Katona József Színház művészeiről A színház legelső, 1982/83-as évadában itt dolgoztam, mint propagandista, a műsorfüzetek tipográfusa, akire olykor dekoratőri feladatokat is rásóztak. Így ért az a megtiszteltetés, hogy nekem kellett ráragasztani a feliratot egy hatalmas, felkasírozott Major portréra (Spiró György: Imposztor). Már amikor megtettem, éreztem, hogy egy parányit ferde a felirat, de sajnos gyorsan kötő ragasztót használtam, a nagy kép újranagyítása és kasírozása egy vagyonba került volna, ezért a megúszásra játszottam. Hátha nem is veszi észre senki. Látszólag megúsztam, de nem számoltam az önváddal. Több mint húsz évig volt kint a kép, az alagsori büfébe (ma a ruhatárba) vezető lépcső mellett. Minden alkalommal, mikor elmentem mellette belém nyilallt a szégyen. Ráadásul egyre ferdébbnek éreztem a feliratot… Aztán egy nap a Gondviselés megkönyörült rajtam, eltűnt Major, s vele együtt a szégyenem is. Most egy évről-évre frissülő, társulati csoportkép van a helyén. Szeretem nézegetni – az időről-időre érkező új fiatalok nevét itt szoktam begyakorolni. A színészekről készült új fotósorozatot csak most, a Rozsdatemető 2.0 premierjének napján vettem szemügyre, pedig már ősz óta ott virít a falon. A fotók, melyeket Süveg Áron készített, bekerültek az éves műsorfüzetbe is. Közel ment a színészek arcához, minimális retust alkalmazott. A Papageno folyóiratban a fotós ezt mondta a megrendelésről: „A Katona célja alapvetően egy erősen dokumentarista és realista portrésorozat elkészítése volt, ahol a lehető legtöbb, az ember egyediségét is jelentő arcvonás, ránc, ne adj’ isten bőrhiba is látszik, a megszokott nézőpontnál sokkal-sokkal intimebb, őszintébb közelségből. Ezért a végső képeken is csak alapvető retusálást alkalmaztunk, megőrizve a színészek, rendezők karakterét…. Szinte

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook